ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselőt-estületének 2007. december 19-i ülésére
Tárgy: Kerekegyháza, belterületi csapadékvíz elvezető árkok felújítási és új árkok kialakítási munkáiról
Előterjesztő:
Dr. Kelemen Márk polgármester
Az előterjesztést készítette:
Ferencz Péter beruházási és közbeszerzési referens
Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:
Képviselő-testület bizottságai
Törvényességi véleményezésre megkapta:
Vincze Miklós jegyző
Törvényességi észrevételem nincs: Vincze Miklós jegyző
Pénzügyi iroda részéről látta:
Halcsikné szabó Ágnes pénzügyi iroda vezető
1
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza, belterületi csapadékvíz elvezető árkok felújítási és új árkok kialakítási munkáiról
Tisztelt Képviselőtestület! Évek óta folyamatosan visszatérő probléma a belterületi árok rendszer hiányosságai miatt, hogy a település bizonyos részeit elönti a csapadékvíz. 2006. év elején, amikor a tavaszi hóolvadást egy jelentős mennyiségű eső megtetézte, rendkívüli helyzethez közeli állapotot kellet elrendelni, melynek során a kecskeméti polgárvédelmi kirendeltségtől kezdve Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Kerekegyháza Tűzoltóságai, összesen öt fecskendővel a vizet szivattyúzták két napon keresztül Kerekegyháza belterületén. Ezek után készült el a Köztársaság utcai nyílt csapadékvíz árok rendszer padkarendezéssel, valamint az Ady Endre utca és Bajcsy-Zs. u. részlegesen szintén padkarendezéssel és árok rendszer kialakítással. A kialakítás során jelentős lakossági ellenérzés volt, melyet egyes képviselők és a hivatal munkatársainak közreműködésével lehetett csillapítani. Minden lakos számára tudomására lett juttatva, hogy az árkok kialakítására szükség van, mindenütt el fog készülni, senkinek a ház eleje sem maradhat ki belőle. A kialakított vízelvezető árkok létjogosultsága bizonyítást nyert, mert a többször előforduló, jelentős mennyiségű csapadék lehullása esetén sem öntötte el a mélyebben lévő területeket a víz, hanem mindenki előtt ottmaradt és a háza előtti árokban szikkadt el. Az elmúlt hónapban visszatértünk a kialakítással érintett utcákba és azt tapasztaltuk, hogy a Köztársaság utcában, ahol teljesen elkészült csapadékvíz árok rendszer, ott sem a padkákat nem töltötték fel, hogy elvezessék a szomszédra a vizet, sem az árkokat nem temették be. Azokon a helyeken, ahol csak részleges lett a rendszer kialakítva, ott már többen is visszatemették az árkokat és feltöltötték a padkákat, mellyel nemcsak többlet költséget okoznak a településnek, hanem a Hivatal szavahihetőségét is megcsorbítják a többiekkel szemben (ilyen a Bajcsy-Zs. utca és az Ady Endre utca). Október 1-vel befejeződtek a szennyvíz csatornázási munkák, melynek során több nyílt csapadékvíz árkot is betemettek. A probléma ott van, hogy nem tudjuk bizonyítani az árkok meglétét és így nem tudjuk a kivitelezőkkel helyreállítatni. A csatornaépítés egy nagy pozitívuma viszont az, hogy közel 11 km hosszúságú helyi közutat sikerült leaszfaltoztatni. Az út helyreállítás azonban ismételten előtérbe helyezte most az utak hosszú távú fenntartása miatt a csapadékvizek kezelésének megoldását. A 11 km út kb. 20 %-a rendelkezik árok rendszerrel, a fennmaradó részek viszont nem. A meglévőket is szükséges kitisztítani és helyreállítani, mert így tudják csak a funkciójukat ellátni. Csak az újra aszfaltozott utak mellett számításaink szerint 10 km-nyi árokra van szükség és 22 km-nyi padka rendezésére, hogy az új utaktól el lehessen vezetni a csapadékvizeket. A település összességében 27 km-nyi kiépített (burkolt) úthálózattal rendelkezik ahol ez a probléma, szintén fennáll. Ilyen nagyságrendben kezelve ennek teljes körű kiépítése horribilis költséget jelent a település számára. Mindenek előtt el kell dönteni, milyen céllal szeretnénk árokrendszert kialakítani: belvíz-, és talajvízvédelmi céllal, melynek során kivezetjük külterületre a belterületi keletkezett csapadékvizeket, vagy csak nyílt szikkasztós árkokat alakítunk ki, melyeket nem kötnénk össze egymással így a helyben keletkezett
2
csapadékvizeket helyben kezelnénk. A második megoldás az elsőhöz képest lényegesen olcsóbb, annak töredéke. Mindenképpen, a rendszer eldöntése után, mely lehet egy vegyes megoldás is (nagy lapos környékének elvezetéssel történő kialakítása, a többi részen szikkasztós árkok kialakítása), terveket kellene készíttetni. A tervek feltétlenül szükségesek: pályázat alapját képezhetik, illetve jogalapot adhat lakossági rongálás elleni hatósági fellépéshez. (pl. betemetett árkok helyreállítási költségeinek, az érintett ingatlan tulajdonosra történő áthárításának lehetősége) Az elmúlt időszak településfejlesztéssel kapcsolatos jogi szabályozása is felismerte ezeket a települési szintű problémákat. Erre vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII. tv. 8.§. 2. bek. a. pontjában már kitér arra, hogy „8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet,”
3
Az elmúlt időszakban előretört a fenntartható fejlődés gondolata. Ebből egyik a legfontosabb kritériumok közül, amely Európában már évek óta fontos szempont, a csapadékvizek kezelése és hasznosítása. Több évtizeden keresztül a vizek elvezetéséről beszéltek és gondolkodtak, de a beépített területek folyamatos növekedése és azokon belül a burkolt felületek nagysága olyan mértéket öltött, mely a városokban félsivatagi, esetenként sivatagi klímát idézett elő, a záporok gyors és jelentősen megnőtt mennyiségű lefutása meg a csatornahálózatban, a befogadóban és a tisztító telepeken okozott alkalmanként megoldhatatlan gondot. Ezért - ezeken a területeken - előtérbe került a csapadék-vizek gyűjtése, tárolása és ütemezett, helybeli felhasználása. Németországban pl. az épületek pince szintjén létesülnek esővíztároló tartályok, s az itt összegyűjtött vízzel a kertet öntözik, vagy a WC-k öblítésére használják. A településünkön ez oly módon nyilvánul meg hogy a csapadékvizek elvezetése esetén az adott területekről a beszivárgó vizek hiánya csak a fúrott kutakból történő kiemeléssel pótolható. A Kölcsey utca nagy lapos környékén lévő résszel azonban más a helyzet, ott célszerű lenne a vizet az esetenkénti magas talajvíz miatt kivezetni, mert nagyon mély fekvésű területről van szó és ott az időszakonként feljövő belvíz okozhat problémát. Ezeknek a céloknak a megvalósítására a Dél-alföldi régióban pályázatot írtak ki DAOP – 2007 - 5.2.1/A címen. A pályázati kiírás célja a régió településeit veszélyeztető helyi vízkár és belvizek okozta káresemények kockázatának mérséklése, a további környezeti káresemények megelőzése a belterületi csapadékvíz elvezető árokrendszer kiépítésével, a településen áthaladó vízfolyások, belvízelvezető csatornák rekonstrukciójával, építésével; tározók és záportározók építésével, a külterületről érkező vizek övárkokkal való felfogásával, összehangolt fejlesztéseken keresztül. A létrejövő rendszerek biztonságos üzemeltetése – a rendszerszemlélet figyelembe vételével – a teljes vízgyűjtő területen. Ennek a pályázati forrásnak a lehetőségével ezekre a problémákra megoldást lehetne találni. A pályázat az alábbi célokat támogatja: „A csapadékvíz belterületi elvezetését ill. mikrotérségi megtartását szolgáló rendszerek kialakítása ill. rekonstrukciója a külterületi vízgazdálkodási létesítményekkel összhangban kizárólag belterületen. Így: - az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózat tervezése, kiépítése, rekonstrukciója, fejlesztése. - belterületet veszélyeztető vízfolyások és belvízcsatornák rekonstrukciójának, építésének tervezése, kivitelezése, - záportározók és átemelők, valamint síkvidéki belvíztározók rekonstrukciójának, építésének tervezése, kivitelezése, - belterületet védő övárok-rendszer rekonstrukciójának, kiépítésének tervezése, kivitelezése, - a belterületi csapadékvizek elvezetésének karbantartásához szükséges eszközök beszerzése, korszerűsítése - településről elvezetett vizek visszatartását, tározását, közösségi célú gazdálkodását, vízpótlását biztosító rendszerek rehabilitációjának és kiépítésének tervezése, kivitelezése.” Ennek a pályázati forrásnak a felhasználásával lehetőség nyílna a település belterületén a teljes probléma kör megoldására. A pályázat bizonytalansága miatt viszont szükséges a legkritikusabb területeken saját forrásból a részleges megoldást kiépíteni. A településen több olyan terület van, ahol állandó panaszszal élnek a lakók, és égetően szükség van a beavatkozásra. Ilyen területek a Kölcsey utca nagy lapos körüli része, a Kölcsey utca sportpálya mögötti része, az Ady Endre utca, a Kun utca első szakasza, a Kun utca és Wesselényi utca kereszteződése, Klapka utca középső része, az Ősz utca több szakasza is. A felmérések alapján legszükségesebb árkok hossza mintegy 3000 méter és kb. 5000 m2 területű padkarendezést, kellene elvégezni. Ennek a kialakításnak a költsége árkoknál földelszállítással 3000 m * 680,- Ft/m, 2.040.000,- Ft, padkarendezésnél
4
átlagosan 20 cm vtg-ú földdel számolva elszállítással 5000 m2 * 250,- Ft/m2, 1.250.000,- Ft. A kialakítás teljes költsége így 3.290.000,- Ft. A költségek a jelenlegi szokásos piaci árakat veszik figyelembe. Ehhez a munkához a lehető leghamarabb hozzá kellene fogni, hogy a tavasz kezdeti hóolvadással ne öntsön el senkit sem a víz, illetve, hogy az újonnan felújított utakra az esetleges garanciát ne veszítsük el. Kérjük a T. Képviselőtestületet, hogy a belterületi csapadékvizek rendezésére vonatkozóan dönteni szíveskedjenek. Kerekegyháza, 2007. december 3. Tisztelettel:
Ferencz Péter beruházási és közbeszerzési referens Határozat javaslat
………/2007. (XII.19.) sz. Kth. Kerekegyháza, belterületi csapadékvíz elvezető árkok felújítási és új árkok kialakítási munkáiról Határozat 1., Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Kerekegyháza belterületi csapadékvíz elvezető árkok felújítási és újak tervezési és kialakítási munkáira pályázatot kíván benyújtani a DAOP – 2007 - 5.2.1/A címen. Felhatalmazza a polgármestert a pályázati dokumentáció előkészítésének, és az ehhez szükséges tervezési munkák bonyolítására azzal, hogy konkrét adatok birtokában a pályázati előkészítés, valamint a beruházás várható költségeit a Képviselő-testület elé – döntésre - terjeszti. 2., Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Kerekegyháza belterületén: a Kölcsey utca nagy lapos körüli részén, a Kölcsey utca sportpálya mögötti részén, az Ady Endre utcán, a Kun utca első szakaszán, a Kun utca és Wesselényi utca kereszteződésében, Klapka utca középső részén, az Ősz utcán a csapadékvíz elvezető árkokat ki kell alakítani. A munkálatokat elvégzésére a szükséges forrást 3.290.000 Ft – ot, a 2008.évi költségvetés terhére biztosítja. Felelős: Dr. Kelemen Márk Határidő: 2008. április 30. Határozatról értesül: Jegyző Pénzügyi iroda, Műszaki iroda és általa Városgazdasági Kft
5
