1
2069-1/2014. ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. május 28-i ülésére
Tárgy:
Az önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladat ellátásának értékelése
Előterjesztő:
dr. Kelemen Márk polgármester
Az előterjesztést készítette: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző
Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:
Törvényességi véleményezésre megkapta:
Jóváhagyom:
Melléklet: 1 db Határozatok száma: 1
A Képviselő-testület bizottságai
Vincze Miklós jegyző
Vincze Miklós jegyző
2 Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesterétől Előterjesztés Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 28-án tartandó ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátásának értékelése Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt. ) 96.§ (6) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal, s ha a benne foglaltakkal egyetért, elfogadja. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.” Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX.10. ) Korm. rendelet 10. sz. melléklete tartalmazza ( 1. sz. melléklet). A fentiek alapján a gyermekvédelem különböző területein dolgozók (Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata, jegyzői gyámhatóság ügyintézője) a saját működési területüket illetően készítettek értékelést a fent említett melléklet alapján. Kerekegyháza, 2014. május 22. Dr. Kelemen Márk polgármester Határozati – javaslat ../2014. (V.28.) sz. Kth: Gyermekvédelmi rendszer értékeléséről Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete a település 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak értékeléséről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: 2014. május 31.
3
Az önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátásának értékelése 1.A településen lakóhellyel rendelkező gyermekek életkori megoszlása (0-18 év) Születési idő
Fő
1995. évben
95
1996. évben
65
1997. évben
76
1998. évben
85
1999. évben
79
2000. évben
81
2001. évben
68
2002. évben
68
2003. évben
74
2004. évben
71
2005. évben
87
2006. évben
90
2007. évben
88
2008. évben
87
2009. évben
83
2010. évben
74
2011. évben
78
2012. évben
73
2013. évben
67
Összesen:
1489
100 80 60 40 20 0 Fő
1995. évben 1996. évben 1997. évben 1998. évben 1999. évben 2000. évben 2001. évben 2002. évben 2003. évben 2004. évben 2005. évben 2006. évben 2007. évben 2008. évben 2009. évben 2010. évben 2011. évben 2012. évben 2013. évben
A 0-18 éves korosztály száma 10 fővel csökkent a tavalyi évhez képest. 2005-2006-ban megemelkedtek a születésszámok, majd kismértékben csökkenni kezdtek. Már harmadik tanéve 4 első osztály indul az iskolában. Az óvodák és bölcsőde is 100%-os kapacitáskihasználtsággal működtek a 2013. évben, pedig 2 új óvodai csoport is indult 2013. szeptemberében. 2014. szeptemberétől újabb óvodai csoportot indítunk, melynek feltöltése folyamatban van, még vannak üres férőhelyeink.
4
2. Jegyzői gyámhatósági pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 2013. december 1-i adatokat tekintve, szociális helyzete alapján 374 ( 383 2012-ben) gyermek jogosult rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, 187 családban, melyből 55 egyedülálló szülő. Az ellátottak száma 2012-höz képest 11 fővel csökkent Az elutasított családok száma 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a szülők főként iskolakezdés időszakában ruházati és tanszervásárlás támogatásra, ritkán étkezési díj hozzájárulásra és gyógyszerköltség támogatásra igényelnek. 2011. év augusztus hónapja óta a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban természetbeni ellátásként utalvány (csekk) formájában vehető igénybe, legfőképp gyermekruha vásárlás és gyógyszerköltség hozzájárulás igénylése esetén. Abban az esetben, ha a támogatott a részére kiadott természetbeni ellátásként nyújtott utalványt (csekket) nem használta fel, részére újabb támogatás nem állapítható meg. 2012. évben 186 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban ( 50 fővel kevesebb, mint tavaly). Ebből természetbeni támogatásként, utalvány (csekk) formájában 170 fő részesült, 511.400,- Ft értékben. Pénzbeli támogatás formájában 16 fő részesült, 98.000,- Ft értékben. Óvodáztatási támogatás: A támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeresen óvodába járó gyermek szülője részére kell folyósítani az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig, amennyiben megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. 2013. év folyamán 1 gyermek részére június és december hónapokban történt kifizetés (előtte 4 gyermek részesült ebben). Gyermekétkeztetés ( óvodai, iskolai) 2013. decemberében az bölcsődében összesen 42 fő gyermek étkezett. A bölcsődések közül 5 fő gyermek kapta az étkezést térítés nélkül, tekintettel arra, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. 3 fő gyermek részesült 50%-os térítési díjkedvezményben annak okán, hogy a családban 3 kiskorú nevelkedik. A tartós betegsége okán egy gyermek sem kapott 50%-os térítési díj kedvezményt. Nevelésbe vett gyermek 1 fő (2013. évben, összesen) 50%-os térítési díj Étel (tej, liszt ...) érzékenyek 2013. évben összesen 1 fő, akik nem fizettek étkezési díjat. Nekik a szülők hozzák be az ételt.
5 2013. évben az óvodában 270 gyermek étkezett, napi átlag 221 fő. Az óvodások közül 60 gyermek kapta az étkezést térítés nélkül, tekintettel arra, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. 39 gyermek részesült 50%-os térítési díjkedvezményben annak okán, hogy a családban 3 kiskorú nevelkedik. A tartós betegsége okán 12 gyermek kapott 50%-os térítési díj kedvezményt. A gyermekek közel fele kap valamilyen arányú támogatást. Az általános iskolában összesen 416 gyermek részesült 2013. évben étkeztetésben. Ebből rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő térítésmentesen étkező gyermekek száma: 171 fő, ez a létszám 2012. évihez képest csökkenést mutat ( 2012ben 189 fő ingyenes étkezőnk volt.). 3 vagy több kiskorút nevelő családok azon gyermekei, akik nem részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 75 főt tesznek ki. Ők 50% térítési díjkedvezményt kaptak. Ugyancsak 50% kedvezményt kaptak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő tartós beteg gyerekek. Az ő számuk 19 fő. Csökkentek, melynek oka a jogszabályi szigorítás is. A fentiekből látható, hogy mindössze 151 gyermek nem részesül térítési díj kedvezményben, ez az összes étkezők 36%-a. Nyári gyermekétkeztetés Mint minden évben, így a 2013-as évben is a települési önkormányzatok szociális nyári gyermekétkeztetés céljából támogatást igényelhettek a nemzeti erőforrás minisztériumtól. 2013. évben önkormányzatunknak a következő feltételekkel kellett biztosítania a rászoruló gyermekek étkeztetését: legalább 45, legfeljebb 55 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában a Gyvt. 146. § (4) bekezdés h) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. Kerekegyháza város hátrányos minősítéssel nem rendelkező település, ezért a támogatás mértéke kisebb arányú volt. Önkormányzatunk a megváltozott támogatási feltételek mellett 75 fő rászoruló gyermek nyári gyermekétkeztetését biztosította 45 napon keresztül a nyári szünidő jelentős része alatt. HH és HHH változások 2013. szeptember 01-jétől módosult a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, szabályozása átkerült a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénybe. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Az új szabályozás szerint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása külön kérelemre indul, űrlapja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nyomtatvány részét képezi, a kettő együtt igényelhető. Ennek ellenére az ügyfelek figyelmét fel kell hívni a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megváltozott szabályaira és a kérelmezés lehetőségére. A változásoknak köszönhetően 2013. szeptember 01-jétől lényegesen kevesebb hátrányos helyzet megállapítására került sor.
6
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: 3.1.
Gyermekjóléti szolgáltatás:
Településünkön a Kerekegyháza és Térsége Szociális Feladatellátó Társulás által fenntartott Humán Szolgáltató Központ látja el a feladatot. A szakmai munka hatékonyságának, minőségének egyik záloga az intézményen belüli- és a külső szakemberekkel történő aktív esetmegbeszélő csoportok működtetése, valamint a szupervíziós lehetőség biztosítása. A gyermek érdeke felette áll minden egyéb érdeknek. Intézményben hét szakfeladat van, melyek egyike sem könnyű terület, legnehezebb teljesíthető talán a gyermekjóléti szolgáltatás. Az aktuális helyzeteket gyorsan, felelősségteljesen kell felmérni és a szükséges intézkedést megtenni. Az előző évben sok munkát fektetett az intézmény a gyermek nevelésbe vételét meghozó döntési folyamat átvilágítására, elemzésére. Melyek azok a változók, melyek súlyosan veszélyeztetnek, hogyan lehet mérlegelni, mikortól valószínűsíthető, hogy a család nem tölti be funkcióját, illetve nem látja el a struktúrája adta feladatot: a reprodukción kívül nem biztosítja a gyermekek testi-, lelki-, értelmi- és érzelmi fejlődését – vagy csak rész funkciókat lát el. Nem pusztán szakmailag, de emberileg, érzelmileg is hatalmas terhet jelent a családgondozó számára, aki továbbra is kapcsolatban fog maradni a családdal, és bizonyos mértékig a kiemelt gyermekkel. Egy ilyen döntést konzultációk sora, belső- és külső esetmegbeszélők és a szupervízión történő áttárgyalás előz meg. A tavalyi évben tovább definiálták, pontosították a folyamat forgatókönyvét, a több év tapasztalati tudását alkalmazva. Befolyásoló tényező például, hogy a megelőző esetmegbeszélőre az óvoda gyermekvédelmi felelősét, vagy magát az érintett pedagógust személyesen hívják-e el, esetleg mindkettőjüket. Akár az intézményen belüli szakmai csoportok között, akár a társult települések közötti együttműködés, folyamatos kétoldalú párbeszéd alapvető kívánalom. A reszponzív társadalmi környezet kialakítását továbbra sem lehet befejezettnek tekinteni, folyamatosan törekednek a fejlesztésére. Hiszen egy veszélyeztetett gyermeknél sem lehet a tünetek mögé látni egyértelműen, szükség van a környezettől, nem pusztán a szakemberektől jövő jelzésekre, amelyek szélesebb látókört, nagyobb rálátást eredményeznek. Cél elérni, hogy a közösség lelkiismereti tényezője legyen a gyermekvédelem ügye. Év
2009 2010 2011 2012 2013
Alapellátásban történő gondozás
162 170 183 210 187
Védelembe vétel
43 42 41 35 42
Átmeneti nevelt
22 28 24 26
Családok száma összesen 101 106 125 129 119
7
A gyermekvédelem rendszerének éves áttekintése Ez év március elején került sor fentebb említett tanácskozásra. A gesztor önkormányzaton gyűltek össze a társult településeken érintett szakemberek, hogy a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeljék a jelzőrendszer éves működését, áttekintsék a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tegyenek működésük javítására. A tanácskozáson a jogszabályi változások, a beszámolók ismertetése után egy médiából ismert eset megtárgyalásán keresztül általános célkitűzéseket fogalmaztak meg. A jelzések konkretizálása, részletesebbé tétele javaslatként hangzott el. A jelzések utáni visszacsatolások fontosságát is hangsúlyozták. Egybehangzó véleményt alkottak, hogy az együttműködés a jelző tagok között jónak mondható, különösen hatékonyak az esetkonferenciák, a közös családgondozások. Élnek az együttműködés egyéb formáival is: mint tájékoztatás, konzultáció, esetmegbeszélések. Jelzések száma: • 2013-ban az elmúlt évekhez képest emelkedett az eseti segítséget kérők aránya • 2013-ban jelzőrendszer tagoktól 41 alkalommal kaptak jelzést Halmozott adat - védőnők 15 - közoktatási intézményektől: 40 - rendőrség: 3 - pártfogó felügyelőtől: 1 - önkormányzattól, gyámhatóságoktól: 3 Az együttműködés látványos megnyilvánulásai a közösen szervezett szabadidős programok: A nyár fő eseménye a „Természetes közösségi háló” elnevezésű program volt, mely a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósult meg. Augusztus 12-16 között szerveztük meg a tábort az öt társult település hátrányos helyzetű gyermekei számára. Legfőbb cél, hogy a gyermekek a természetben tölthessék el szabadidejük egy részét, távol az elektronika világától és megismerkedjenek azzal a környezettel, melyben élünk. A hét programját végigkísérte természeti értékeink, hagyományaink megismertetése és megőrzése az emberi kapcsolatok építésén keresztül. A kunbaracsi ifjúsági tábor adott otthont rendezvényünknek. A teljesség igénye nélkül a következő programokban vehettek részt a gyerekek: • csapatjátékok, játékos sportvetélkedők, • kenyérlángos sütés, • kézműves foglalkozások, • táncház, • traktortúra, • sajtkészítés megtekintése. A tábor programjai közvetlenül 40 gyermeket érintettek. A társult településekről: Ladánybenéről, Kunbaracsról, Ágasegyházáról, Fülöpházáról és Kerekegyházáról összesen 40 gyermek érkezett. A környék településein élő gyermekek így személyesen is megismerkedtek
8 egymással. A programok önkéntes pedagógusok, okleveles népművész és a családgondozók vezetésével zajlottak. A gyermekek szállításában a települési önkormányzatok voltak segítségünkre a tanyagondnokok közreműködésével. - 2013-ban is megszervezésre kb. 40 hátrányos helyzetű kerekegyházi gyermek számára a tőserdei fürdőzést, ahol a felnőtt felügyeletet önkéntes pedagógusok és a jelzőrendszer tagjai jelentették.. - Immár hagyományosan december 6-án elindult Kerekegyházán a Mikulásjárat. Kb. 110 hátrányos helyzetű gyermek kapott ajándékot nagylelkű támogatóktól és segítőktől, az önkéntes Mikulások és Krampuszok jóvoltából. - December 13-án a Kerekegyházi Művelődési Házban Kézműves foglalkozást szerveztek az öt tárult település 40 gyermeke számára. Itt a gyerekeknek lehetőségük volt kézművesek segítségével, vezetésével karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat készíteni, gyöngyöt fűzni, képet, gyertyatartót, személyre szabott bögrét készíteni. A karácsonyi hangulatot bejglivel, és üdítővel igyekeztünk fokozni. Távozáskor pedig minden résztvevő egy kis jelképes ajándékcsomagot kapott.
3.2.
Gyermekek napközbeni ellátása:
A gyermekek napközbeni ellátását A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41-51.§-aiban feltüntetett ellátási módok közül Kerekegyházán az alábbiakra van lehetőség. a., általános iskolai napközi b., óvoda c., bölcsőde Napközi otthonos ellátás az általános iskolában: Az általános iskolában 53 gyermek veszi igénybe a napközi otthonos ellátást, továbbá 40 gyermek délután tanulószobai foglalkozáson készül fel a tanórákra. Óvodai ellátás: A 3 óvodai épületben összesen 9 óvodai csoport működött 2013. nevelési évének végéig. 2013. szeptemberétől 2 új csoport indult, a férőhelyszám 270-re emelkedett. A Gyermeket elutasítani így a 2013. évben már nem kellett. A bölcsőde 2011. augusztus 28-án kezdte meg működését 2 csoportban, majd 2011. novembere óta 3 bölcsődei csoportban látják el a gyermekeket. A beiratkozott gyermekek száma 40 fő, jellemzően várólista van. Az időszakos gyermekfelügyeletet is igényelték a szülők. Az időszakos gyermekfelügyelet igénylése esetén a szülő a hét legfeljebb 3 napjára kérhet bölcsődei ellátást a gyermek részére és meghatározhatja, hogy ezen napokon egész napos, vagy félnapos ellátást vesz igénybe.
4. Felügyeleti szervek szakmai ellenőrzésének tapasztalatai 2013. évben a működést engedélyező hatóság ellenőrizte a feladatellátásokat. Ellenőrzött egység: Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás Humán Szolgáltató Központjának Gyermekvédelemi Szolgálata és Kerekegyerdő Bölcsőde
9 Megállapítások alapján 2014. július 1-től 1 fővel emelni szükséges a gyermekjóléti munkatársak létszámát a HSZK-ban, illetve adminisztratív jellegű javításokat kellett elvégezni. A bölcsődében a szakmai program és az szmsz kiegészítésére volt szükség, mely elvégzésre került. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok
Tanyán lakó gyerekek óvodába, iskolába szállításának kibővítése. Óvoda, illetve iskola köteles, de intézménybe nem járó gyermekek felkutatása Gyermekek szünidei felügyeletének megoldása. Hátrányos, tanyán élő tanulók hét közbeni elhelyezése kollégiumban. Tréning jellegű kiscsoportos beszélgetések kamaszokkal. az iskolapszichológusi feladatellátás fenntartása a továbbiakban is Vészlejárat ifjúsági klub fenntartása a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében 6. Bűnmegelőzési program
A koncepciót a Képviselő-testület 2006. október 11-i ülésén fogadta el, melynek tartalma, főbb pontjai az alábbiak: 1./ A település szociometriai leírása, település-szerkezetének sajátosságai: Ezen belül: A település-szerkezet építészeti sajátosságai (lakásszám) A lakosság lélekszáma, kormegoszlása, foglalkoztatása (helyben, illetve az ingázók számaránya) Az egyes napszakokban rendszeresen otthon tartózkodók száma és aránya a településszerkezeti (építészeti) egységekben. 2./ A település lakói szubjektív biztonságérzetének felmérése: A biztonságérzetet erősítő és fenntartó, már meglevő tényezők Területek, ahol szükséges egy biztonságosabb lakókörnyezet kialakítása érdekében javulást elérni, és az ehhez szükséges eszközök Önerőből tett intézkedést a javak védelme érdekében 3./ A település bűnügyi fertőzöttségének adatai önkormányzati statisztikák tükrében Az ezek alapján megfogalmazható önkormányzati feladatok:
A Kerekegyházi Polgárőr Egyesület - emberi erőforrásainak hasznosulása érdekében a működési feltételeinek javítása, Tanyavédelmi program szervezése, Társadalmi rétegtől független, széles tömegek bevonása a bűnmegelőzési tevékenységbe, Bűnmegelőzési tevékenység anyagi támogatásának (feltételrendszerének) biztosítása önkormányzati finanszírozásból,
A fiatalkorúak bűnelkövetése általában garázdaság (túlnyomórészt alkoholos befolyásoltság alatt), valamint lopás (bolti lopás, tűzifa kerékpár, motorkerékpár). A gyermekkorúak deviáns antiszociális viselkedése jellemzően a hétvégi éjszakákra korlátozódik. Sajnos legtöbbször csak a rongálás tényét észleli a lakosság, az elkövető(k) kiléte ismeretlen marad tanú, illetve
10 bizonyítékok hiányában. Továbbra is gondot jelent a betelepülők antiszociális, a lakókörnyezetüket zavaró, időnként megbotránkoztató életvitele. A statisztikák szerint 2013. évben nem történt fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény. Kiskorú veszélyeztetése miatt 2 esetben indult eljárás. A rendőrséggel együttműködésben szervezett baleset megelőző intézkedések: forgalomellenőrzés reggel és a déli órákban az iskola környékén, a polgárőrséggel együttműködve. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek, civil segítők együttműködése a prevenció során A programok megvalósításához, civil támogatók és a jelzőrendszer szakemberei nyújtottak segítséget, anyagi támogatást. Az általános iskola évek óta drogprevenciós programot szervez a rendőrséggel együttműködve, nemcsak a gyermekek, de a szülők részére is. Települési rendezvények, intézményi rendezvények kísérőrendezvénye közlekedési biztonsági vetélkedők. A polgárőrség a felső tagozatos gyermekek számára bűnmegelőző előadást tart.
11
1. sz. melléklet: Tartalmi követelmények a települési önkormányzat és a megyei kirendeltség számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 3. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 5.
Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és
intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.)
12
