Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona 8200 Veszprém, Mikszáth Kálmán u. 13. Szám: HID/27 – 6/2014.
Előterjesztés Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére
Tárgy: Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Tótvázsonyi telephelyének 2013. évi beszámolója az intézmény hidegkúti tevékenységéről Előadó: Horváthné Kecskés Diána intézményvezető Az előterjesztés készítésében részt vett: Horváthné Kecskés Diána intézményvezető Király – Piltman Katalin családgondozó Az előterjesztés törvényességi felülvizsgálatát végezte: dr. Dénes Zsuzsanna irodavezető
1
HATÁROZATI JAVASLAT Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő – testületének ……/2014. (……) határozata Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Tótvázsonyi Telephelye 2013. évi hidegkúti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról Hidegkút Község Önkormányzatának Képviselő – testülete Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Tótvázsonyi Telephelye 2013. évi, az intézmény hidegkúti tevékenységéről szóló melléklet szerinti beszámolóját elfogadja.
Hidegkút, 2014. május 29.
Pénzes Erzsébet s.k. polgármester
dr. Mohos Gábor s.k. jegyző
2
Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona 8200 Veszprém, Mikszáth K. u. 13. Tel/ Fax: 88/402 490, 88/402 530 (Barnag, Tótvázsony, Hidegkút) 8246 Tótvázsony, Magyar u. 101. Tel: 06 88/506 793, 06 20/259-2133
A Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona Hidegkút településen végzett 2013. évi beszámolója
Készítette: Király-Piltman Katalin családgondozó
Horváthné Kecskés Diána intézményvezető
3
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátások típusa, formája, feladata, célja, az intézmény szerepe a helyi szociális ellátórendszerben .................................................. 5 1.a. A gyermekjóléti szolgáltatás ................................................................................ 5 1.b. Családsegítés ......................................................................................................... 7 1.c. Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthonában igénybe vehető Szolgáltatások ..................................................... 13
2.
Tárgyi feltételek ................................................................................................................ 14
3.
Személyi feltételek............................................................................................................ 14 Az intézmény szolgáltatásait, ellátásait igénybevevők köre ........................................ 15
5.
Az ellátotti létszám alakulása .......................................................................................... 15
6.
Igénybevétel módja, dokumentáció ............................................................................... 18
7.
Más intézményekkel, valamint a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés
megvalósulása........................................................................................................................... 22 8.
Az intézményben működő szabadidős tevékenységek, csoportok, klubok működése …………………………………………………………………………………..24
9.
Pályázatok 2013. évben ................................................................................................... 25
10. Kimutatás a 2013. évi adományokról ............................................................................ 25 11. Bűnmegelőzés .................................................................................................................. 26 12. Érdekvédelem................................................................................................................... 26 13. Panaszok száma, tárgya ................................................................................................... 26 14. Térítési díj ......................................................................................................................... 26 15. A 2013-ben végzett ellenőrzések ................................................................................... 27 16. A jövőre vonatkozó tervek, távlati célok ...................................................................... 27
4
Beszámoló a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona 2013. évi tevékenységéről Hidegkút vonatkozásában 1. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátások típusa, formája, feladata, célja, az intézmény szerepe a helyi szociális ellátórendszerben Az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona integrált intézmény útján, intézményfenntartó társulás keretein belül látja el a szociális alapellátások közé tartozó családsegítést és a gyermekjóléti alapellátások közé tartozó gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek átmeneti gondozását. A térségi családsegítő –és gyermekjóléti ellátás koordinálása, kontrollálása, valamint a felmerülő helyettesítések megszervezése /kivétel helyettes szülői hálózat/ a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthonának a feladata. A gyermekkel és családjával végzett szociális munkát, a családgondozást Szolgálatunknál szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek látják el. 2013. évben, a Családsegítő – és Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátására KirályPiltman Katalin szociális munkás kapott megbízást. 1.a. A gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Gyermekjóléti szolgáltatás Az intézmény a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek védelmének rendszerében, a személyes gondoskodás keretében olyan ellátásként biztosítja, amelyben megvalósul a gyermek legjobb érdekének figyelembevétele. Ezt, valamint a gyermekek testi, lelki egészségének megőrzését, családban történő nevelkedését, veszélyeztetettségének megszűntetését és megelőzősét, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését a szociális munka módszereinek, eszközeinek alkalmazásával biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakemberek a gyermeket a legfőbb értéknek tekintik, ezért annak legjobb érdeke szerint járnak el. A gyermekjóléti szolgálat feladatai:
Törvényi szabályozás:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 5
- 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A Gyermekjóléti Szolgálat általános feladatait: ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás), szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja.
Gondozás: információ nyújtás tanácsadás környezettanulmány készítés hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás közvetítés más szolgáltatók felé segítő beszélgetés családgondozás javaslattétel más gyermekvédelmi intézkedésre védelembe vétel szakellátott gyermek családjának gondozása utógondozás örökbefogadással kapcsolatos feladatok adminisztráció A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek száma (2013). Sorszám Megnevezés 01 02 03 04 05 06 07 08 09
Információnyújtás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Elhelyezési értekezleten ill. tárgyaláson való részvétel Szakmaközi megbeszélés Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés
Szakmai tevékenységek száma 48 46 71 38 93 19 6 -
6
A gyermekkel és családjával végzett szociális munkát, a családgondozást a Gyermekjóléti Szolgálatnál szakirányú végzettséggel rendelkező szakember látja el. A családgondozó személyes segítő kapcsolat keretében támogatja és segíti a gyermeket és annak szülőjét, törvényes képviselőjét, a veszélyeztető körülmények kialakulásának elhárításában ill. a már kialakult veszélyeztetettség megszűntetésében, a gyermek gondozásában, ellátásában, valamint személyisége kedvező irányú fejlődésének elősegítésében. A szakember a családgondozást tervezett módon, határidők megállapításával végzi. Családgondozási formák: Alapellátásban történő családgondozás a család együttműködésével A jelzőrendszer által küldött jelzés alapján vagy a gyámhatóság (2013. január 1.-től Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Járási Gyámhivatala) felhívására kerül kapcsolatba a segítő szakember a gyermekkel, törvényes képviselőivel. A jelzést követő 3 munkanapon belül a szolgálat felveszi a kapcsolatot a családdal. A szolgálat tájékoztatja a jelzést tevőt a további intézkedéséről. A kliens önként is kérhet segítséget a szolgálattól. Az első interjú alkalmával a családgondozó meghallgatja a kliens panaszát és tájékoztatja őt jogairól, a probléma/problémák megoldását elősegítő támogatásokról, ellátásokról valamint az intézmény által nyújtott szolgáltatásokról, ezek igénybevételének módjairól. A családgondozás során segíti a gyermeket ill. a szülőt a különböző támogatások, ellátások, szolgáltatások hozzájutásában, hivatalos ügyeinek intézésében. A családgondozó elsődleges feladata, hogy bizalmi kapcsolatot építsen ki a klienssel, hiszen a problémák okainak feltárásához a kliens őszintesége, együttműködése elengedhetetlenül szükséges. A problémák megoldása érdekében a családgondozó a családdal közösen megállapodást készít, melyben rögzítésre kerülnek a kliens, valamint a családgondozó általi vállalások, feladatok, határidő megállapításával. A találkozások rendszeressége függ a kialakult helyzet súlyosságától, de figyelembe kell venni a család kialakult életritmusát, munkarendjét. Amennyiben szükséges a családgondozó az ügyben érintett jelzőrendszeri tagokkal is felveszi a kapcsolatot és bevonja a megállapodás elkészítésébe, megvalósításába. Ha a gondozás során újabb problémák merülnek fel, az annak megoldására irányuló feladatokat írásban rögzíti és kapacsolja a megállapodáshoz. A családgondozó határidő szerint, de legalább félévente értékeli, évente pedig felülvizsgálja a családgondozás eredményességét, szükségességét. Ha a gondozás együttműködés hiányában vagy más okból eredménytelen és ez a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését veszélyezteti akkor a családgondozó javaslatot tehet a jegyzőnél (2013. január 1.-től Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Járási Gyámhivatalánál) a védelembe vételre. Lehetőség szerint a javaslattétel előtt esetkonferenciát vagy esetmegbeszélést tart.
Hidegkúton 2013-ban nem állt egy család sem együttműködő családgondozás alatt
7
Védelembe vétel Hatósági megkeresés esetén, 15 napon belül kell javaslatot tenni a gyermekeink védelmében elnevezésű adatlapon. A családgondozó személyesen veszi fel a kapcsolatot a kliensekkel a jelzést követő három napon belül. Tájékoztatja őket a megkeresés okáról, valamint az eljárás folyamatáról. A szükséges adatlapok kitöltése közösen történik. A családgondozó felveszi a kapcsolatot az ügyben érintett szakemberekkel, jelzőrendszeri tagokkal is. Javaslatát saját tapasztalatai és a szakemberek véleménye alapján teszi. A hatóság által hozott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődik a családgondozás. Védelembe vétel esetén a családgondozó a klienssel valamint az érintett szakemberekkel közösen elkészíti a nevelési-gondozási tervet, melyet 15 napon belül megküld a hatóság számára. A nevelési-gondozási tervbe határidővel rögzített feladatok kerülnek, melyek teljesítését a családgondozó nyomon követi, eredményességét a megjelölt határidők szerint ellenőrzi. A klienssel valamint a jelzőrendszeri tagokkal történő kapcsolattartás idejét, rendszerességét is fel kell tüntetni. A családgondozás során, szükség szerint módosítja, kiegészíti a nevelési-gondozási tervet. A családgondozónak a találkozások alkalmával törekednie kell a bizalmi kapcsolat kiépítésére, hiszen a problémák megoldása csak akkor lehetséges, ha azok okait sikerül feltárni. Ehhez a kliens őszintesége, együttműködése szükséges. A tapasztalatok alapján egy-egy kialakult élethelyzet hátterében több, összefüggő probléma áll. Ezért is szükséges, hogy a szakemberek egymással együttműködve, közösen megfogalmazott terv szerint segítsék a családot. A szakemberek közötti kommunikációt, együttműködést a családgondozónak kell koordinálnia. Az évente történő felülvizsgálat során a családgondozó tájékoztatja a jegyzőt (2013. január 1.-től Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Járási Gyámhivatalát) a gondozás folyamatáról, eredményességéről és javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartásáról/megszűntetéséről. Ha a veszélyeztetettség védelembe vétel mellett nem szűntethető meg, a családgondozó javaslatot tesz más hatósági intézkedés megtételére.
2013. évben nem állt egy gyermek sem védelembe vétel alatt szolgálatunknál Hidegkút községben.
Átmeneti nevelésbe vett gyermek vérszerinti szüleinek családgondozása Nevelésbe vétel esetén a gyermekjóléti szolgálat a családjából kiemelt gyermek vérszerinti szüleit gondozza. A családgondozó feladatait az egyéni elhelyezési tervben a gyámhivatal rögzíti. Elősegíti a szülő-gyermek közötti kapcsolat helyreállítását, támogatja a kapcsolattartást valamint közreműködik a szülők életkörülményeinek javításában. A folyamatos és időszakos kapcsolattartásra felkészíti a szülőt. Ezt személyes segítő kapcsolat valamint szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás keretében valósítja meg. Kapcsolatot tart a gyámmal, a nevelőszülővel továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal is. A családgondozó az évenkénti felülvizsgálat alkalmával tájékoztatja a gyámhivatalt a szülők életkörülményeinek, szociális-és lakáshelyzetének alakulásáról és a szülő-gyermek közötti kapcsolattartásról. Ennek tükrében javaslatot tesz a nevelésbe vétel fenntartásáról, megszűntetéséről a helyzetértékelő adatlapon. 8
2013. évben az átmeneti nevelt gyermekek száma nem változott. 2013. január 1-én nem volt átmeneti nevel gyermek nyilvántartva, és év közben sem került egy gyermek sem átmeneti nevelésbe Hidegkút vonatkozásában. Utógondozás Célja, hogy a családgondozó elősegítse a gyermek családjába, környezetébe történő visszailleszkedését. Ezt személyes segítő kapcsolat keretében és szolgáltatások közvetítésével teszi. Eredményességét félévente értékeli, évente felülvizsgálatra megküldi a helyzetértékelő adatlapon az illetékes gyámhivatalnak.
2013 -ban nem volt utógondozás alatt álló család a községekben.
Örökbefogadással kapcsolatos feladatok A gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyámhivatal megkeresésére a családgondozó környezettanulmányt készít az örökbe fogadni kívánó szülőknél, tapasztalatai alapján véleményt ad arról, hogy az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja-e. Az örökbeadást követően figyelemmel kíséri a gyermek ellátását, szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek beilleszkedését.
2013-ban nem látott el örökbefogadással kapcsolatos feladatokat Szolgálatunk.
A felsorolt családgondozási formák mindegyikére jellemző, hogy a kliensek számára az intézményben működő szolgáltatások: pszichológiai, fejlesztőpedagógiai, jogi, szabadidős igénybevételét biztosítja. A családgondozó közvetítői tevékenysége révén segíti a gyermeket vagy szüleit, hozzátartozóit a szakemberekkel történő kapcsolatfelvételben. Amennyiben a kliens anyagi, családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, és egyéb problémáinak megoldásához más intézmények, szakemberek által nyújtott szolgáltatások igénybevétele szükséges, a családgondozó segítséget nyújt a kliensnek a kapcsolatfelvételben. További feladata, hogy koordinálja a különböző intézmények, szakemberek és a család közötti kapcsolatot, kommunikációt. Szervezés keretében ellátott tevékenységek: - Észlelő és jelzőrendszer működtetése - Esetkonferencia tartása - Szakmaközi megbeszélés szervezése, vezetése - Együttműködés szakmai fórumokkal, egyesületekkel - Együttműködés civil szervezetekkel 2013 – ben hat alkalommal szervezett az intézmény szakmaközi megbeszélést a gyermekvédelmi jelzőrendszer számára. 1.b. Családsegítés Célja, hogy olyan általános és speciális szolgáltatásokat nyújtson, amelyek által a hozzá forduló kliensek képessé válnak életük önálló továbbvitelére, problémáik megoldására, valamint erőforrásaik mozgósítására. 9
A családsegítés feladatai közé tartozik a szolgáltatások közvetítése és szervezése, gondozási tevékenység nyújtása a szociális munka eszközeivel és módszereivel, mind az egyének, családok és közösségek részére. A szolgáltatás nyújtásának formái az egyéni esetkezelés és a csoportokkal, közösségekkel végzett munka. A kliensek számára nyújtott tevékenységeink: - tanácsadás - prevenciós tevékenység - egyéni esetkezelés - segítő beszélgetés - továbbirányítás - ügyintézés - adományközvetítés - munkahelykeresés Az egyéni esetkezelések: - önkéntes és együttműködésen alapuló családgondozás, - a családsegítő szolgálattal együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyezettekkel történő kapcsolttartás és beilleszkedési program biztosítása - szociális rehabilitációs szükségletekkel bíró rehabilitációs járadékra jogosult személyekkel történő kapcsolattartást - a gyámhivatal által elrendelt eseti gondnokság Önkéntes és együttműködésen alapuló családgondozás Az önkéntes és együttműködésen alapuló családgondozás során a kliens önként és jelzés alapján is kapcsolatba kerülhet a családsegítő szolgálattal, de problémájának megoldására minden esetben csak a kliens kérésére kerülhet sor. A családgondozás kereteit ilyen esetekben a családgondozó és a kliens közösen dolgozzák ki és az együttműködés ténye, célja, formája az esetnaplóban, írásos formában is megjelenik. A családgondozásnak, mint folyamatnak a célja a kliens problémájának megszüntetése, vagy a kliens által önállóan is kezelhetővé tétele. A problémás élethelyzetbe került ügyfélről az intézmény családgondozója több forrásból értesülhet. - Az ügyfél önkéntesen, személyesen felkeresheti az intézményt és segítséget kérhet.. Az első interjú során felméri az ügyfél családi kapcsolatait, élethelyzetét, anyagi forrásait és az általa megjelölt problémákat. A problémáktól függően a családgondozó felajánlja az intézményben, kistérségi ügyfelek részére is igénybe vehető segítségformákat: Továbbirányíthatja az intézmény pszichológusához, jogászához, fejlesztőpedagógushoz, mediátorhoz. Amennyiben hosszabb távú együttműködést igényel a probléma megoldása, felajánlja a családgondozó az együttműködési megállapodáson alapuló önkéntes családgondozást.
10
A családgondozás megkezdésekor a családgondozó írásos megállapodást köt az ügyféllel, ami tartalmazza az együttműködést, a kapcsolattartás módját és rendszerességét, valamint a családgondozás célját és a cselekvési tervet. A családgondozás folyamatát a családgondozó folyamatosan dokumentálja az Esetnaplóban és a Gondozási Lapokon. - Az ügyféllel kapcsolatba kerülhetünk a terepen végzett prevenciós és felderítő munka során is. Ekkor a családgondozó a probléma felmérése után egyszeri esetkezelés keretében nyújthat segítséget, illetve szükség esetén felajánlja a hosszú távú együttműködést. Egyszeri esetkezelések dokumentálása a forgalmi naplóban történik, valamint minden esetben feljegyzés készül a megtett intézkedésekről. - A segítségre szoruló egyének, családok feltérképezése érdekében észlelő-és jelzőrendszert működtetünk, melynek tagjai (szociális, oktatási, egészségügyi intézmények, civil szervezetek) írásban, az erre a célra rendszeresített esetészlelő lapon jelzik a látókörükbe kerülő ügyfeleket. A jelzést tevő minden esetben írásos visszajelzést kap a családgondozótól a megtett intézkedésekről. - Magánszemélyek személyesen, telefonon, illetve írásban egyaránt jelezhetnek. A jelzéseket esetészlelő lapon vesszük fel és a jelzett személlyel 8 napon belül (krízishelyzetben 3 napon belül) felveszi a kapcsolatot a családgondozó. A családgondozás során feltárt problémákat a családgondozó a titoktartási kötelezettség figyelembevételével kezeli. A családgondozás tartalmát képezik a rendszeres kapcsolattartás során folytatott segítő beszélgetések, ügyintézések segítése, szolgáltatásokhoz történő hozzájutás segítése. A családgondozást meg kell szűntetni, ha: Eredményes családgondozást követően a család a továbbiakban képes az önálló életvitelre Tótvázsony településről történő elköltözés esetén A család nem kéri a további gondozását és fennálló problémái nem veszélyeztetik a családban nevelkedő kiskorút Nem minden esetben van szükség családgondozásra, sokszor elegendőnek bizonyul a néhány alkalommal történő találkozás, tanácsadás, információnyújtás is. A megelőzés érdekében - figyelemmel kíséri a Szolgálat a lakosság szociális- és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló problémák okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, szerv felé; - veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelző rendszert működtet, elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a társadalmi és civil szervezetek, egyházak, valamint magánszemélyek részvételét a megelőzésben;
11
- részt vesz külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában; - prevenciós célzattal működnek szabadidős klubfoglalkozásai Az éves programokat a felmerülő igényeknek megfelelően készíti el. Általános cél a szabadidő hasznos eltöltése, a családon belüli erőforrások feltérképezése, a csoportkohézió erősítése, mozgósítása, hiányzó képességek fejlesztése, elmélyítése. A 2013-ban a családsegítő szolgálatnál az éves forgalom 466, a megfordult kliensek száma 108 fő volt. A szolgálattal kapcsolatba került kliensek közül 63 fő korábban is felkereste az intézményt, 45 fő pedig új kliensként kért, illetve fogadott el segítséget. Együttműködési megállapodás keretein belül - ahol a szakmai tevékenység az első találkozás kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le - 28 fő (és családtagjaik) gondozása funkcionált, melyből hidegkúti 2 család, a többi kliensnél eseti gondozás történt, ami 1-5 találkozást jelent, illetve adományok, szolgáltatások közvetítése történt. (nem halmozott adat) Az esetkezelések közül a leggyakoribb az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése. Értendő ez alatt az anyagi problémákhoz kapcsolódó esetkezelés, információnyújtás, ügyintézés. A rendszeres szociális segélyezettekkel folytatott egyéni kapcsolattartás és beilleszkedési program A rendszeres szociális segélyezettekkel folytatott egyéni kapcsolattartás és beilleszkedési program célja, hogy a tartós munkanélküli aktív korú nem foglalkoztatott személy számára a kapcsolattartó olyan programot dolgozzon ki, amely a kliens egyéni készségeire, képességeire tekintettel segítséget nyújt a munkaerőpiacra történő visszailleszkedéshez. A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel folytatott szakmai munka a Tótvázsony közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, rendszeres szociális segélyre jogosultságot szerzett személyeket érinti. A velük folytatott munka formái: o Egyéni munkatanácsadás o Beilleszkedést segítő programok o Egyéni munkatanácsadás: Az egyéni munkatanácsadás feladata, hogy segítséget nyújtson a személyes változások megértésében, támogassa az „életátmenetekhez” való alkalmazkodást.
12
Fontos kérdés az új élethelyzetbe került egyén számára, hogy ismerje saját erőforrásait és korlátait. Szociális szakember kliensével kötött szerződés értelmében részt vesz ezek feltárásában, beazonosításában és kiegyensúlyozásában. Kiemelkedő fontosságú annak tisztázása, hogy mely tényezők könnyíthetik, vagy gátolhatják a munkanélküliség túlélését és az újbóli elhelyezkedést. Mindezek tisztázása után a kliens jobban fogja érteni saját helyzetét, felismerhet olyan összefüggéseket, amelyeket korábban nem vett észre, számba veheti erőforrásait, korlátait, valamint jobban koncentrálhat az általa kézben tartható megváltoztatható tényezőkre. A családgondozó segítséget nyújt önéletrajzírásban, állás ajánlatokban. o Beilleszkedést segítő programok: A beilleszkedési programot a családgondozó általában a második találkozás alkalmával dolgozza ki a segélyezettel együtt. Ennek az alkalomnak előre megbeszéltnek kell lennie, mivel hosszabb időt vesz igénybe (általában 1-2 órát). A beilleszkedési program írott formában készül az előre kidolgozott adatlapokon, előre megfogalmazott kérdések mentén, de ennél jóval több információ begyűjtésére tesz lehetőséget. A segítő munkatársnak különös figyelemmel kell lennie a tartós munkanélküliség által okozott mentális, pszichés, szociális és sokszor szomatikus állapot romlására, esetleges betegségekre, devianciákra. Sokszor ezeket a problémákat jelölik meg a munkába visszatérés gátjaként. Ezek megoldása érdekében egyéni esetkezelésekre, pszichológussal törtnő találkozásokra lehet ösztönözni a segélyezettet. A beilleszkedési programban külön hangsúlyt kell fektetni a szakképzettségre, iskolázottságra és amennyiben az a jelenlegi munkaerőpiacra való tekintettel az elvárhatónál lényegesen kedvezőtlenebb, úgy iskolai képzésre kell megnyerni az ügyfelet, különösen a 8 általános iskola elvégzésére. A beilleszkedési program alappillére lehet, ha a segélyezett meglévő, illetve jól fejleszthető képességeit, érdeklődési körét sikerrel fel tudja tárni a segítő kolléga. A beilleszkedési program végrehajtása folyamatos és előre egyeztetett időpontokban történő találkozások alkalmaival nyomon követett, támogatott. Hidegkút településről 1 fő rendszeres szociális segélyezettel volt kapcsolata a Családsegítő Szolgálatnak, így a beilleszkedési programban 1 fő részesült Rehabilitációs járadékban részesülő személyekkel folytatott szociális munka A rehabilitációs járadékban részesülő személyek komplex rehabilitációjának alapvető célja, hogy a rehabilitálandó személy visszakerüljön a munkaerőpiacra. Ahhoz, hogy ez sikeresen megvalósítható legyen nem elegendő a foglalkoztatási, valamint az orvosi támogatás, a szociális szolgáltatások felkínálása is szükséges lehet. A szociális rehabilitációs szükségletek tartalma lehet: 1. Fizikai biztonság (étel, ruházat, átmeneti szállás esetén ezen felül hajlék, egészség) biztosítása 2. Önellátási képesség (önálló életvitel és életvezetés) javítása 13
3. Képessé tétel a problémák megoldására, az új, változó helyzet elfogadására, a motiváció erősítése 4. Érzelmi kapcsolatok erősítése, konfliktusok kezelése 5. Közlekedési nehézségek megoldása 6. Közösségi kapcsolatok kialakítása, erősítése 7. A környezet befogadóvá tétele a rehabilitációban részt vevő irányában, változtatás elérése 8. Rehabilitáció eredményességét befolyásoló családi (közvetlen) környezete megerősítése A rehabilitációs járadékra jogosult személy részére a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv előírhatja a szociális szolgáltatást nyújtó szervezettel történő együttműködést abban az esetben, ha az ügyfél komplex szakhatósági állásfoglalásában szerepel a szociális rehabilitáció szükségessége, vagy az ügyfél szociális helyzete, mentális állapotának változása a rehabilitációs folyamat során ezt megkívánja. Hidegkút településen rehabilitációs járadékban részesülő személlyel nem volt kapcsolata a Szolgálatnak. Eseti gondnokság Eseti gondnok az a személy, aki a természetbeni formába nyújtandó családi pótlék kezeléséről gondoskodik. A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást indíthat és ez esetben eseti gondnokot is kirendel. 2013. évben Hidegkúton eseti gondnokot nem neveztek ki. A családsegítés az egyéni esetkezeléseken túl csoportokkal folytatott szociális munkát is végez, klubokat, játszóházakat működtet gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2013-as évben azon esetek vonatkozásában, ahol a szakmai tevékenység az első találkozás kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le (nem halmozott adat) Sorszám Probléma típusa Esetek száma 1 Életviteli 28 2 Családi-kapcsolati 19 3 Családon belüli bántalmazás 4 Lelki-mentális 23 5 Gyermeknevelési 18 6 Anyagi 28 7 Foglalkoztatással kapcsolatos 28 14
8 9 10 11 12 13 14
Egészségkárosodás következménye Ügyintézési nehézségben segítségkérés Információkérés Egyéb Összesen Összesebből több probléma előfordulása Krízis helyzet
6 28 28 28 234 28 -
A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők jellemzően anyagi jellegű problémákkal, kérdésekkel kerültek az intézmény látókörébe, valamint a hétköznapi életük során felmerült kérdések, problémahelyzetek megoldásához igényeltek információt. 1.c. Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthonában igénybe vehető Szolgáltatások A térségek ügyfelei igény és szükség szerint ingyenesen vehették igénybe a szolgáltatásokat. Pszichológiai tanácsadás Feladata pszichológiai tanácsadás, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, felnőtt és gyermek neuropszichiátriával, iskolákkal. A pszichológiai tanácsadáson: válás miatti érzelmi krízis, szorongás, depresszió, munkanélküliség kapcsán kialakult pszichológiai probléma, gyermekek magatartási problémái, családi háttér miatt nehéz helyzetbe került gyermek és családjaik problémái, gyász feldolgozásával kapcsolatos krízisek, ifjú és felnőtt önismeret fejlesztés stb. A pszichológusnál megjelent kliensek problémaköre három csoportra osztható: - generációk közötti problémákkal megjelent kliensek (szülők, gyermekek, főként nevelési problémák), - olyan felnőttek, akik saját problémáikkal jelennek meg (válási, munkanélküliséggel kapcsolatos, depresszió), - olyan gyermekek, akik saját problémáik miatt, vagy családi problémák tünethordozójaként jelennek meg. A pszichológus feladata az intézményben, esetmegbeszéléseken való aktív részvétel, szakmai segítségnyújtás a családgondozók részére, mentálisan megterhelő gondozás esetében. Pszichológiai tanácsadás igénybevételére nem került sor a 2013. évben. Jogi tanácsadás A Szolgálat ügyfelei számára a jogi tanácsadás ingyen igénybe vehető. 15
Az intézmény jogásza segítséget nyújt az ügyfeleknek a válással, gyermek-elhelyezési és gyermektartásdíj megállapításával kapcsolatos-, anyagi természetű és munkaügyi kérdésekben is. Jogi tanácsadáson az intézményben, illetve a kistérségben dolgozó családgondozók is részt vesznek, hiszen a mindennapi munka során felmerülő jogi jellegű kérdésekben szintén hasznos tanácsokkal segítheti munkájukat az intézmény jogásza. Beadványok, iratok elkészítésében, tartalmi, küllemi megformázásában is gyakorlati segítséget jelent. 2013-ban az ellátási körzetből 2 fő vett igénybe jogi tanácsadást. Fejlesztő pedagógus tanácsadás Tanulási képességek fejlesztésére, előzetes egyeztetés esetén igénybe vehető a veszprémi központban. 2013. évben Hidegkútról fejlesztőpedagógusi segítséget egy gyermek sem vett igénybe. 2. Tárgyi feltételek A Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona tótvázsonyi irodája a Tótvázsony, Magyar u. 101. szám alatt található. A Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona egy laptop, 2 GB-os USB pendrive, és egy mobil telefonkészülékkel segíti az ügyfélforgalom zavartalan bonyolítását. A Körjegyzőség biztosítja a több funkciót is ellátó irodahelységben nem kizárólagos használattal a nyomtatást és fénymásolást, az internet hozzáférést, vezetékes telefon - és fax használatát, ami megkönnyíti a kommunikációt és a friss információkhoz való hozzájutást. 3. Személyi feltételek A kistérségi családsegítő –és gyermekjóléti ellátást Tótvázsony területén a 15/1998. NM rendeletnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező 1 főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozója biztosítja. A közigazgatási területen 1 fő szociális munkás diplomával rendelkező dolgozó látta el a feladatokat. A családgondozó a 2013-as évben egy továbbképzésen vett részt, mellyel 40 kredit pontot szervett. A képzés címe: Konfliktuskezelés a családon belül – mediációs és családdinamikai ismeretek és technikák alkalmazása az esetkezelés gyakorlatában.
16
4. Az intézmény szolgáltatásait, ellátásait igénybevevők köre Az intézmény családsegítő szolgálatát Tótvázsony község közigazgatási területén lakhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személyek és családjaik vehetik igénybe. A gyermekjóléti szolgáltatást Tótvázsony község közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermek és családja vehetik igénybe. A Családok Átmeneti Otthonába Veszprém város közigazgatási területén állandó, illetve ideiglenes lakcímmel rendelkező gyermekek és törvényes képviselőik, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás településein állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek és törvényes képviselőik kerülhetnek elhelyezésre. Az ellátottak köre jellemzően szociális, életviteli, gyermeknevelési, anyagi –és mentális problémákkal küzdő egyének és családjaik. A problémák több esetben halmozottan fordulnak elő. Krízishelyzetek leggyakrabban a családok működési zavaraiból fakadó antiszociális, magatartászavaros, deviáns gyermekek megnyilvánulásai és az ezekre adott intézményes vagy elhibázott szülői válaszok körül kulminálódnak. 5. Az ellátotti létszám alakulása Az ellátotti létszám alakulása ellátási típusonként, ügyfélforgalom 2013. évben, kor és nem szerint, valamint éves összesítésben Családsegítő Szolgálat vonatkozásában A 2013-ban a családsegítő szolgálatnál az éves forgalom 466, a megfordult kliensek száma 108 fő volt. A szolgálattal kapcsolatba került kliensek közül 63 fő már korábba is, 45 fő pedig az első alkalommal kért, illetve fogadott el segítséget. Együttműködési megállapodás keretein belül 28 fő és családtagjaik gondozása funkcionált, a többi kliensnél eseti gondozás történt, ami 1-5 találkozást jelent, illetve adományok, szolgáltatások közvetítése történt. (halmozott adat). A szolgáltatást igénybe vevők száma nem és korcsoport szerint összesen: Sorszám 01 02 03
Nem, életkor Férfi Nő Összesen (01+02 sor)
6 éves 62 éves 7 – 13 14 –17 18 – 34 35 – 49 50 – 61 és és Összesen fiatalabb idősebb éves a b c d e f g h 4 3 4 13 5 10 - 3 42 6 4 7 19 12 13 5 66 10
7
11
32
17
23
8
108
17
A szolgáltatást igénybe vevők száma nem és korcsoport szerint Hidegkút településen: Sorszám 01 02 03
Nem, életkor Férfi Nő Összesen (01+02 sor)
6 éves 62 éves 7 – 13 14 –17 18 – 34 35 – 49 50 – 61 és és Összesen fiatalabb idősebb éves a b c d e f g h 1 1 3 0 5 2 4 1 7 -
-
1
3
7
1
-
12
A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége (2013). Az adatok nem tartalmazzák a gondozáson kívüli tevékenységek számát.(klubok, táborozás)
1 8 6 4 19 8 8
b
1 1 1 1
c
Tanácsadás keretében történő ellátás(egyszeri)
1 0-2 éves 2 3-5 éves Fiú és Lány 3 6-13 éves 4 14-17 éves 10 Összesen ( 01-04 sorok) 11 Ebből leány 12 Családok száma
a
gyermekek száma d e f
Összesen (a-f oszlopok összege
Nem és kor
Tartós nevelt
Sorszám
Átmeneti nevelt Ideiglenes hatállyal elhelyezés Utógondozás, szakellátásból kikerült Védelembe vétel Alapellátásban történő gondozás
Gondozási típus
g
h
2 2 1 1
18
A fenti adatokból Hidegkút településen gondozott gyermekek száma korcsoportonkénti bontásban: 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves Összesen:
0 0 0 0 0
Ügyfélforgalom a gyermekjóléti szolgálatnál Az ellátottak száma havi bontásban: Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Megnevezés
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Ellátottak száma 19 19 19 19 17 17 17 17 19 19 19 19 Család
jan
febr
márc
ápr
Családlátogatások 12 11 8 száma Szolgálatnál 2 fogadott ügyfelek 20 13 14 száma 1
Megnevezés
6
jún
júl
7
9
6
13
12
11
aug
szept.
okt.
nov
8
dec
4
4
9
5
19 21
15
18
15
Fő jan
Családlátogatások 21 száma Szolgálatnál fogadott 2 29 ügyfelek száma 1
10
máj
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
nov
dec
25
16
26
14
23
13
19
12
16
25
14
21
18
22
29
23
17
37
34
36
28
41
19
6. Igénybevétel módja, dokumentáció Családsegítés vonatkozásában A szolgáltatás igénybevételének különböző módjai lehetnek: - Az ellátások igénybevétele önkéntes – az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik és minden esetben ingyenes. - A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmények, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a szolgálatnak, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. - Rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára a rendszeres szociális segélyt folyósító szerv előírja a Családsegítő Szolgálat családgondozójával történő együttműködést. Az együttműködés feltétele a rendszeres szociális segély folyósításának. - A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv általa a intézményhez irányított rehabilitációs járadékban részesülő személyek ügyében visszajelzést kér, hogy a szakhatósági állásfoglalásában megjelölt alapvető szociális szükségletei fennállnake. Ha igen, a kielégítésük érdekében a szociális szolgáltatásokat az intézmény tudja-e biztosítani. Az ügyféllel történt együttműködési megállapodás megkötését követően kötelező az Intézménnyel való kapcsolattartás. - A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást indít, ha hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról. A családi pótlék felhasználásáról a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. A gyámhivatal eseti gondnokul rendelheti a családsegítő szolgálat családgondozóját. A családsegítő szolgáltatás igénybe vételének dokumentációja: Az intézmény törekszik arra, hogy minden dokumentáció számítógépen készüljön az igényesség, átláthatóság céljából. A hatályos jogszabályi előírások alapján a családsegítő szolgáltatás igénybevétele esetén a forgalmi naplóban kell dokumentálni az igénybe vevő és a családsegítő szolgálat kapcsolatfelvételét, és az esetnaplóban kell dokumentálni az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást. Az esetnapló egyszerre szolgálja a segítő munka szempontjából releváns adatok rögzítését, a segítő munka folyamatának leírását és az igénybe vevő, valamint a szolgáltató közti megállapodás megjelenítését. Az estenapló kötelező tartalmi elemei: - Nyilvántartásba vétel kelte, száma - Igénybevevő neve, születési éve, egyéni azonosító száma - Gazdasági aktivitása
20
- Iskolai végzettsége - Családi állapota - Lakóhelye - Tartózkodási helye, ott tartózkodás minősége - Gyermekeinek száma, neve, életkora - Gondozásba vétel kelte - Gondozásának megszűnése - Esetfelelős neve - Ellenőrző neve - Ellenőrzés időpontja Az esetnapló belső tartalmának kötelező elemei: - A probléma definíciója - Cselekvési terv - Együttműködési megállapodás - Intézkedések, melyek a gondozási lapon kerülnek rögzítésre Nyilvántartás: Az ügyfél adatairól a családsegítő szolgálatnál helyben, és az NRSZH által működtetett online felületen kell nyilvántartást vezetni, az alábbi tartalommal: - a kérelmező természetes személyazonosító adatai, - a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, - a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, - a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, - kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, - a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja, A nyilvántartás vezetésében a szolgáltatók feladatai: - ügyfelek adatainak rögzítése - igénybevételi kérelmek felvezetése, módosítása, törlése - napi jelentés A családgondozás dokumentációjának felsorolása: - forgalmi napló, - gondozási akta tartalma: - esetnapló, melynek része az együttműködési megállapodás és az intézkedéseket rögzítő gondozási lap, - környezettanulmány 21
- esetészlelő adatlap, amennyiben jelzésre történt a kapcsolatfelvétel - visszajelzés a jelzést tevőnek - havi statisztika, adatszolgáltatás (a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő terítési díjak megállapításáról szóló 11/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet szerint) - átadás-átvételi jegyzőkönyv adományozásról, - ügyfélforgalmi dokumentáció, - számítógépes nyilvántartás, - esetészlelő adatlap. A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett munka dokumentációja: - esetnapló, melynek része az együttműködési megállapodás és az intézkedéseket rögzítő gondozási lap, - beilleszkedési programhoz tartozó kérdőív, - beilleszkedési program felülvizsgálata, - kiskönyv- ebben kerül feljegyzésre a kapcsolattartásra megbeszélt dátum, valamint a tényleges megjelenés időpontja, ezt az ügyfél minden alkalommal magával viszi a találkozásra, - fenti dokumentáción kívül a gondozási akta tartalmazza még az egyéb levelezéseket (értesítő kötelező megjelenésről, felszólítás), határozatokat. - forgalmi napló, - havi statisztika, - számítógépes nyilvántartás A rehabilitációs járadékban részesülő személyekkel végzett munka dokumentációja: - esetnapló, melynek része az együttműködési megállapodás és az intézkedéseket rögzítő gondozási lap, - féléves értékelés, - fenti dokumentáción kívül a gondozási akta tartalmazza még az egyéb levelezést (visszajelzés, felszólítás stb.) - kiskönyv - ebben rögzíti a kapcsolattartó szociális szolgáltatások igénybevételét, a tényleges megjelenés időpontját. - forgalmi napló, - havi statisztika, - számítógépes nyilvántartás. Az eseti gondnoksággal kapcsolatos dokumentáció: - Pénzfelhasználási terv: A családi pótlék természetben folyósítása esetén pénzfelhasználási tervet kell készíteni, melyet megjelölt határidőn belül a gyermekjóléti szolgálat megküld a gyámhivatalnak.
22
A pénzfelhasználási tervben konkrétan meg kell nevezni azokat a tételeket, amelyeket az eseti gondnok természetben nyújtani kíván; változások esetén lehetőség van új pénzfelhasználási terv készítésére; gyermekenként kell elkészíteni; törekedni kell rá, hogy a szülővel közös álláspontot alakítson ki a felhasználásról, de nem feltétele, hogy a szülő egyetértsen; oktatási intézmény szakemberével is egyeztethet a családgondozó a terv készítésénél. - Elszámolás - az eseti gondnok gondoskodik a családi pótlék felhasználásáról és következő hónap ötödikéig számol el a gyámhivatal felé. Gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik – önkéntes, ingyenes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, akkor az ellátás kötelező igénybevétele hatósági úton kieszközölhető. Klubok, egyéb szolgáltatások esetén: Gondozott családok esetében a szolgáltatások igénybevétele a családgondozók közreműködésével történik. Más esetben az intézményt felkereső klienst az ügyeletes családgondozó, illetve szociális asszisztens tájékoztatja a lehetséges szolgáltatásokról és segíti őt a szakemberrel történő kapcsolatfelvételben. A biztosított szolgáltatás dokumentációja A gyermekjóléti alapellátás során a gyermekek élethelyzetének feltárása, sorsának megtervezése és végigkísérése a 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet alapján létrejövő „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap rendszer szolgál. A rendeleten kívül a szolgálat dolgozói munkájuk elősegítése, megtervezése annak nyomon követhetősége érdekében számítógépes nyilvántartást vezet, így a gondozási napló vezetése is digitalizálva történik. A Gyermekjóléti Szolgálat belső adatbázisában folyamatosan rögzítésre kerülnek a gondozásba kerülő gyermekek adatai. A családgondozáshoz kapcsolódó adatlapok „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlapok, melyek töltése és vezetése a kitöltési útmutató alapján történik. IX. számú adatlap Gondozási napló, amely tartalmazza a családgondozó és gondozott családok, családtagok közötti kapcsolatot, valamint a gyermek ügyében érintett jelzőrendszeri tagokkal történt megbeszéléseket. A családgondozók dátum és helyszín megjelölésével folyamatosan rögzítik a megtett intézkedéseket, így nyomom követhető a gondozási folyamat, a családtagok együttműködi készsége, a kiskorú(ak) veszélyeztetésének megszüntetése érdekében megtett erőfeszítések. Együttműködési nyilatkozat, amelyet a gondozási folyamat megkezdésekor írnak alá a családgondozásban részesülő kliensek. Az együttműködési nyilatkozat 23
részletes tájékoztatást ad a gyermekjóléti alapellátás törvényi vonatkozásairól, és a gyermekjogi képviselő elérhetőségéről is. Egységes intézményi adatbázis a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről. A Gyermekjóléti Központ az ellátásban részesülő gyermekekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a gyermek nevét, az anya nevét, a születési dátumot, a gondozás kezdetét, valamint végét, a gondozási formát, valamint a családgondozó nevét. Ez a nyilvántartás lehetővé teszi az egyszerű és gyors keresést az ellátottakról, illetve a statisztikai adatgyűjtést is jelentősen megkönnyíti. Az ügyfél adatairól a gyermekjóléti szolgálatnál helyben, és az NRSZH által működtetett online felületen kell nyilvántartást vezetni. 2012. január hónapban elindult a központi elektronikus nyilvántartási rendszer, amelynek részletszabályait a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 13/B.-13/H. § szabályozza. A gyermekjóléti szolgáltatásban két fő adatszolgáltató munkatárs a felelős a kötelezettség teljesítéséért. 7. Más intézményekkel, valamint a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés megvalósulása A Gyermekjóléti Szolgálat a törvényi előírásnak megfelelően jelzőrendszert működtet. Célja a veszélyeztetés megelőzése, valamint kialakult veszélyeztetettség esetén lehetőség adása a megszűntetést segítő jobb szakmai kapcsolat ápolására. A szakmaközi megbeszélésre 2013 – ben tíz alkalommal került sor, három alkalommal a tótvázsonyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A jelzőrendszeri tagokat a Tótvázsonyban tartott megbeszéléseken kívül meghívót kaptak a veszprémi központban tartott esetmegbeszélő csoportokra, jelzőrendszeri megbeszélésre is. A témák meghatározása a tagok javaslatainak figyelembe vételével történik. A meghívók kiküldése a megbeszélés előtt egy héttel történik. A 2013-as évben az alábbi témák szerint alakultak a jelzőrendszeri megbeszélések Tótvázsonyban: 1) A 2013-as év értékelése, jövőbeli tervek Előadó: Király-Piltman Katalin - Családgondozó 2) Jelzőrendszeri tagok feladatai, jelzési kötelezettség, jelzés elmulasztásának következményei Előadó: Király-Piltman Katalin – Családgondozó 3) Szülők közti párkapcsolati problémák, válás hatása a családban élő gyermekre Előadó: Kottyán Edina – Pszichológus
24
Veszprémben megszervezett esetmegbeszélő csoportok témái: 2013. február 18. 14.00 Téma: Életkorhoz kötött személyiségfejlődési sajátosságok, tipikusan megjelenő problémák és azok tünetei, a jelzőrendszer által jelzett esetek gyakori okai, gyermekvédelmi feladatok. 0 – 6 éves korosztály, valamint a válsághelyzetben lévő várandós anyák. Témavezetők: Kottyán Edina pszichológus és Major Eszter családgondozó 2013. február 19. 14.00 Téma: Életkorhoz kötött személyiségfejlődési sajátosságok, tipikusan megjelenő problémák és azok tünetei, a jelzőrendszer által jelzett esetek gyakori okai, gyermekvédelmi feladatok. 7 – 12 éves korosztály. Témavezetők: Kottyán Edina pszichológus és Jakabfi László családgondozó 2013. február 20. 14.00 Téma: Életkorhoz kötött személyiségfejlődési sajátosságok, tipikusan megjelenő problémák és azok tünetei, a jelzőrendszer által jelzett esetek gyakori okai, gyermekvédelmi feladatok. 13 – 18 éves korosztály. Témavezetők: Kottyán Edina pszichológus és Zekéné Lendvai Réka családgondozó 2013. április 15. 14.00 Téma: Életkorhoz kötött személyiségfejlődési sajátosságok, tipikusan megjelenő problémák és azok tünetei, a jelzőrendszer által jelzett esetek gyakori okai, gyermekvédelmi feladatok. 0 – 6 éves korosztály, valamint a válsághelyzetben lévő várandós anyák. Témavezetők: Kottyán Edina pszichológus és Major Eszter családgondozó 2013. április 16. 14.00 Téma: Életkorhoz kötött személyiségfejlődési sajátosságok, tipikusan megjelenő problémák és azok tünetei, a jelzőrendszer által jelzett esetek gyakori okai, gyermekvédelmi feladatok. 7 – 12 éves korosztály. Témavezetők: Kottyán Edina pszichológus és Zekéné Lendvai Réka családgondozó 2013. április 17. 14.00 Téma: Életkorhoz kötött személyiségfejlődési sajátosságok, tipikusan megjelenő problémák és azok tünetei, a jelzőrendszer által jelzett esetek gyakori okai, gyermekvédelmi feladatok. 13 – 18 éves korosztály. Témavezetők: Kottyán Edina pszichológus és Jakabfi László családgondozó Jelzőrendszeri megbeszélés Veszprém: 2013. november 27. 13.00 Téma: Jogszabályi változások és aktuális kérdések a gyermekvédelemben. Előadó: Dr. Györéné dr. Lénárt Mária, a Veszprém Járási Hivatal Járási Gyámhivatal vezetője A jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés jó, velük a kapcsolattartás folyamatos. Ha problémát észlelnek a környezetükben, a jelzést eljuttatják a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat részére. Ami problémát jelent, hogy a tagok sok esetben csak szóbeli jelzést adnak. A jelzőrendszeri megbeszélések alkalmával a családgondozónak még több hangsúlyt kell arra fordítania, hogy felhívja a figyelmet az írásban történő jelzés fontosságára. A 2013-as évben több jelzés is érkezett a jelzőrendszeri tagoktól, azonban a cél az, hogy ne csak a súlyos ügyekben értesítsék a tagok a családgondozót, hanem bármely olyan esetben, ahol akár kis változtatásra is szükség van. Ennek elérése a legfontosabb feladat a jelzőrendszer még hatékonyabbá tételének érdekében.
25
Esetkonferenciák, esetmegbeszélések szervezése: Esetkonferencia: Az esetkonferencián résztvevő családtagok és a gyermek ügyében érintett szakemberek együttesen keresik a problémák megoldásának lehetséges módjait. Megállapodnak a szükséges feladatok elosztásáról és ezek teljesítésének határidejéről. A családgondozó védelembe vételi vagy nevelésbe vételi javaslattétel előtt esetkonferenciát szervez. Eredményét csatolja a javaslattételhez. A konferencián elhangzottakról feljegyzés, szükség esetén jegyzőkönyv készül. 2013. évben két alkalommal került sor esetkonferenciára. Esetmegbeszélés: A gyermekjóléti szolgálat családgondozója saját vagy a jelzőrendszeri tag kezdeményezésére megbeszélést hív össze. A szakemberek együttesen keresik a segítés lehetséges módjait, eszközeit saját területükön. Megállapodnak a szükséges feladatok elosztásáról és ezek teljesítésének határidejéről. Az Intézmény családgondozója napi kapcsolatban van a jelzőrendszeri tagokkal. Családgondozástól függően évente legalább két alkalommal, - szükség esetén többször is – megbeszélést tartanak a szakemberek egy-egy gyermek esetében. Új jelzés esetén minden alkalommal sor kerül esetmegbeszélésre. Gyermekvédelmi Tanácskozás A Gyermekjóléti Szolgálat minden évben tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeli a jelzőrendszer éves működését, áttekinti a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját és szükség szerint javaslatot tesz működésük javítására. A Szolgálat a jogszabálynak megfelelően a tavalyi évben is megszervezte a tanácskozást, Tótvázsony Község Önkormányzatának nagytermében. Az írásos vélemények alapján a településen szükséges lenne: o helyettes szülői hálózat kiépítésére, o a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek lakhatásának nagyobb fokú támogatására. 8. Az intézményben működő szabadidős tevékenységek, csoportok, klubok működése
Nyári Napközis tábor 2013-ban a korábbi évekhez hasonlóan az Tótvázsonyi Általános Iskolával és az Ifjúsági Egyesülettel Nyári Napközit szervezett a Szolgálat a tótvázsonyi és hidegkúti általános iskolás korú gyermekek számára. A Nyári Napközis tábor 2013. június 17-től 2013. július 19-ig biztosított színes programokat és felügyeletet a Padányi Bíró Márton Katolikus Gyakorlóiskola Tagintézménye épületében. Több gyermek volt, aki mind az öt héten
26
keresztül igénybe vette ezt a szolgáltatást. A gyermekfelügyeletet a családgondozó, az Ifjúsági Egyesület önkéntesei, tanárok, tanítók biztosították.
Kézműves foglalkozások: Tótvázsonyban 2013.03.14-én került megrendezésre kézműves foglalkozás a Közösségi Házban. A foglalkozáson 8 fő vett részt, akikkel a családgondozó festett kavicsokat készített. Tótvázsonyban 2013.04.19-én tavaszi kézműves foglalkozásra került sor, melyen 7 gyermek vett részt. A délután folyamán a résztvevők színes asztaldíszeket készítettek rafiából, szárazvirágból, és fakéregből. Tótvázsony-Kövesgyűrpusztán 2013.10.31-én halloweeni kézműves foglalkozást tartott a Szolgálat. A résztvevők papírból készítettek denevéres faldíszeket, és álarcokat. A foglalkozáson 5 fő vett részt. Tótvázsonyban 2013.12.05-én ünnepváró kézműves foglalkozásra került sor, melyen 7 gyermek vett részt. A délután folyamán az érdeklődők papírból karácsonyfadíszeket készítettek.
Játszóházak:
2013.05.24. Tótvázsony – Közösségi ház 2013.09.06. Tótvázsony – Közösségi ház A játszóházak alkalmával a gyerekek társasjátékoztak, csocsóztak, dartsoztak, kártyajátékokat játszottak a segítők közreműködésével. A délutánokat a Nefelejcs Alapítvány süteménnyel és üdítővel támogatta. 9. Pályázatok 2013. évben Tótvázsony, Hidegkút, Barnag községekben a Szolgálat közreműködésével az elmúlt évben nem történt pályázat benyújtása. 10. Kimutatás a 2013. évi adományokról A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata az ellátási területéhez tartozó településeken élő családok segítése különböző adomány juttató akciók szervezése kapcsán. Az Intézmény ezt a feladatát több esetben a helyi Nefelejcs Alapítvánnyal együttműködve látja el. A használt ruhák, játékok, bútorok, műszaki cikkek gyűjtése, elosztása folyamatos munka. Öröm volt látni, hogy egyre több magánszemély keresi fel az Intézményt és ajánl fel ruhákat, játékokat, jól használható, jó állapotú bútorokat, műszaki cikkeket. Az adományosztásokra minden hónap utolsó péntekén került sor 10 órától 12 óráig Tótvázsony, Közösségi ház garázsában. 27
2013. évben a Szolgálat a Magyar Élelmiszerbank Egyesület jóvoltából két alkalommal tudott az EU Élelmiszersegély program keretében tartós élelmiszert osztani a településen. Január hónapban Tótvázsonyban 46 fő, Hidegkúton 10 fő és családja részesült közel 10 kilónyi tartós élelmiszer adományban, november hónapban Tótvázsonyban 49, Hidegkúton 8 főt tudott a Szolgálat ily módon segíteni. 2013 decemberében a Nefelejcs Alapítvány támogatásával 20 család részesült élelmiszercsomagban Tótvázsony községben. A Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona jóvoltából Barnagon 10 család részesült élelmiszeradományban Barnag községben. A Baptista Szeretetszolgálat Cipős doboz akciójában a helyi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat is részt vett, mint gyűjtő- és kiosztó hely. Az adományozók jóvoltából Tótvázsonyban 26, Barnagon 5 gyerek részesült ajándékban. 11. Bűnmegelőzés A már említett szabadidős tevékenységek, klubok egyik fő célja a bűnmegelőzés. A nyári napközi ideje alatt több alkalommal tartottak foglalkozásokat a Veszprém Városi Rendőrkapitányság munkatársai, ezzel is hatékonyabbá téve ezt a feladatot. A klubok célja, hogy a fiatalok hasznosan töltsék el idejüket, pozitív élményekkel gazdagodjanak. A folyamatos programok esélyt adnak a barátságok szövődésére, melyek jó hatással vannak a fiatalok önértékelésére. A bűnmegelőzés hatékonyságáért a helyi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat valamint a Körzeti Megbízotti Iroda kapcsolata szinte napi szintű. A 2013-as évben több alkalommal került sor esetmegbeszélésekre, konzultációra a hatékonyabb bűnmegelőzés elérése érdekében. 12. Érdekvédelem Az ellátottak érdekvédelmét szolgálja a szolgálatnál jól látható helyre kifüggesztett gyermekjogi és ellátottjogi képviselő elérhetősége. A Gyvt. 35-36 §-a szerint a gyermek, illetve törvényes képviselője a Családsegítő-és Gyermekjóléti Központjának vezetőjénél élhet panasszal. A dolgozó érdekvédelmét a Családsegítő-és Gyermekjóléti Központban működő Közalkalmazotti Tanács biztosítja. 13. Panaszok száma, tárgya 2013-ban a Szolgálathoz sem ellátotti, sem munkavállalói panasz nem érkezett. 14. Térítési díj A Szolgálatnál a Családok Átmeneti Otthona kivételével minden szolgáltatás térítésmentes. 28
15. A 2013-ben végzett ellenőrzések - Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala végzett ellenőrzést 2013. február 13-án. Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálta, hogy a családsegítés szociális alapszolgáltatás működtetése megfelel-e a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a végrehajtási rendeleteiben foglalt követelményeknek. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthonában megfelelő színvonalú szolgáltatást biztosít az ellátási területen élők számára. A tárgyi, személyi feltételek biztosítottak. A fenntartó a szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentési kötelezettségének eleget tett. Az ellátottakról vezetett dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak. - A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő családsegítés szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény fenntartói jogkörben végzett ellenőrzés 2013. május 7-én Lehoczki Mónika. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthonában nyújtott családsegítés szociális alapszolgáltatást a működési engedélyben foglaltaknak és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltaknak megfelelően működteti. - 2013. április 29-én a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartói ellenőrzést végzett. Az 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés e) pontja alapján a fenntartó ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát. Az ellenőrzés mindent rendben talált, hiányosságot nem tárt fel. - A Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2013. november 5-én hatósági ellenőrzést tartott a Gyermekjóléti Központban. Az ellenőrzés nem állapított meg jogszabályba ütköző működési rendet az intézményben. - 2013. május 2-án a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartói ellenőrzést végzett. Az 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés e) pontja alapján a fenntartó ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát. Az ellenőrzés hiányosságot nem tárt fel. 16. A jövőre vonatkozó tervek, távlati célok A Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat a korábbi években kialakult hagyományos programjait 2014-ben is meg kívánja tartani. Ezek az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak, karácsonyi rendezvény, kézműves foglalkozások. A településen élő gyermekek és felnőttek számára változatlanul nyitott, az anyaintézményben rendezett kulturális programok látogatása, pl.: Fergeteg Fesztivál. Az iskolai szünet időszakára az Ifjúsági Egyesülettel közösen nyári táborok szervezése az általános iskolás korú gyermekek részére.
29
Kézműves foglalkozások szervezése Játékklub szervezése Évszakhoz kötött kirándulás szervezése a gyermekek és a fiatalok számára, A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthonával közös prevenciós programok szervezése, A helyi szervezetek, alapítványok által szervezett programokban való aktív részvétel Pályázatfigyelés Továbbra is fontos feladatnak tartja a Szolgálat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működtetését, további cél az, hogy a passzívabb jelzőrendszeri tagok is megszólítassanak és bevonódjanak a szakmai együttműködésbe. A hatékonyan működő jelzőrendszerben a tagok személyesen ismerik egymást, és ismerik a gyermekvédelmi kérdésekben egymás kompetenciáját. Annak érdekében, hogy ez a mindennapok során, a gyakorlatban folyamatosan megvalósuljon, továbbra is aktív koordinációs tevékenységet kíván a Szolgálattól is. Tótvázsony, 2014. február 8.
30
