Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester
Tárgy: A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása A Képviselő-testület nyilvános anyaga (SzMSz 17. § (1) bek.)
ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RÉSZÉRE
Tisztelt Képviselő-testület! I. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 38. §-a 2011. december 31-éig lehetővé tette, hogy a normatív lakásfenntartási támogatás mellett az önkormányzatok rendeletükben helyi lakásfenntartási támogatást biztosítsanak. E lehetőséggel élve Önkormányzatunk Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 2/1998. (III. 25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletében (a továbbiakban: Ör.) szabályozta a XII. kerületi helyi lakásfenntartási támogatás feltételeit. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló CLXVI. törvény 2012. január 1-jével megszüntette annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok rendeletükben helyi lakásfenntartási támogatást biztosítsanak. A törvény azt is kimondja, hogy a korábban megállapított ellátások 2012. március 31-ét követően nem folyósíthatók. Ez azt jelenti, hogy az Ör-ben a helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. Ennek tesz eleget az előterjesztéshez 1. szám alatt mellékelt rendelet-tervezet 6. §-ának (2) bekezdése. II. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény a normatív ellátásokat ugyanolyan arányban támogatja, mint az elmúlt esztendő költségvetési törvénye, azonban az ezek önrészéhez, illetve az önkormányzatok által önként vállalt pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz nyújtott, lakosságszámhoz kötött támogatás fajlagos összegének minimuma a korábbi 4000 Ft/főről 2000 Ft/főre változott. Ez a csökkentés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzbeli szociális ellátórendszerünknek 2012-ben hozzávetőleg 125 millió forintos támogatási megvonással kell megbirkóznia. Ennek okán áttekintettük mind a szociális, mind a gyermekvédelmi támogatásaink rendszerét, előbbire vonatkozóan az alábbi megállapításokat tettük: az Önkormányzat által kötelezően nyújtott átmeneti, – azon belül – krízis segély gyakori és hatékony választ ad a családok, egyedül élők átmeneti nehézségeire, éppen ezért a jelenleg kialakított támogatási gyakorlaton, az odaítélt segélyek mértékén változtatni nem célszerű. Hasonlóan nem teszünk javaslatot a temetési segély mértékének csökkentésére – hiszen jelenleg is magas azoknak a száma, akiknek elegendő forrás hiányában a köztemetés intézményét kell választaniuk a hagyományos temetés helyett –, valamint az adósságkezelés helyi rendeletben szabályozott feltételeinek megváltoztatását sem javasoljuk, hiszen ez utóbbi ellátás az utolsó kapaszkodót nyújtja azoknak, akik a jelen gazdasági környezetben adósságcsapdába kerültek. A méltányosságból nyújtott ápolási díj, a száraztüzelő anyag támogatás megszüntetésére, illetve a szintén 1/5
önként vállalt időskorúak eseti támogatásának szűkítésére azonban az alábbiak szerint javaslatot teszünk. 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 40. §-a alapján ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A helyi ellátás esetén az önkormányzat szabályozhatja a jogosultsági feltételként előírt jövedelmi értékhatárt (ezt mi 57.000 Ft/főben állapítottuk meg), valamint azt, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti (nem került szabályozásra); de ezen túlmenően nincs szabadkeze az önkormányzatnak: mindenben – így például az ápolási díj összegében is – az Szt. szerinti szabályokat kell alkalmaznia (Szt. 43/B. § (2)). A helyi ápolási díjat olyan esetekben lehet megállapítani, amikor a beteg a hozzátartozó ápolója folyamatos jelenlétére, vagy napi rendszeres segítségnyújtására szorul. A törvény ki is mondja: az ápolási díj nem állapítható meg akkor, ha a kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül, valamint ha napi 4 órát meghaladó munkát folytat. Fentiekre tekintettel az ápolási díj akkor töltené be funkcióját, ha úgymond kárpótolná az ápoló kiesett jövedelmét, és havi összege legalább a minimálbérrel lenne azonos. A jelenlegi szabályozás azonban ellenösztönöz a tényleges funkció betöltésére, mivel az e szerinti összeg olyan alacsony, hogy lehetetlen kizárólag ebből megélni. A méltányos támogatás mértéke havonta a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29.500 Ft) 80%-a, azaz 23.600 Ft, melyből az ápolási díjban részesülőt nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség is terheli (így a kifizetett nettó összeg még ennél is kevesebb). Tapasztalatunk szerint az esetek túlnyomó többségében az ápolók nem is hagynak ott egy már meglévő állást, hogy hozzátartozójukat ápolni tudják, hanem eredendően munkanélküliek, és az ápolási díjat, mint egy alternatív jövedelempótló ellátást veszik igénybe. Ha lehetőségük van – vagyis van ápolásra szoruló hozzátartozójuk –, inkább választják a szolgálati időre is jogosító volta miatt az ápolási díjat, mint a tavaly decemberben még magasabb összegű, de szolgálati időre nem jogosító aktív korúak ellátását, ami szintén az elhelyezkedni nem tudók számára igénybe vehető rendszeres pénzellátás. Az ápolási díj további diszfunkciója – az Önkormányzat szempontjából –, hogy az ellátást minden esetben az ápoló lakóhelye szerinti önkormányzat állapítja meg, ez nem jelenti azonban feltétlen azt, hogy az ápolt (akire az ellátás végső soron irányul), szintén kerületi lakos. Az ellátás igénybevétele alatt ellenőrizhető, hogy az ápolt valóban ápolásra szorul-e (ez többnyire így is van), továbbá, hogy el van-e látva (az ellenőrzések kapcsán ez is igazoltnak látszik), de, hogy valóban az ápoló ápolja-e, és nem egy másik családtagja, az nem ellenőrizhető. Jelenleg 73 fő részesül méltányosságból megállapított ápolási díjban a XII. kerületben, az ellátás éves költsége jelentős: 20.700.000 Ft. A igénybevevők száma évről-évre jelentősen nem változik, a fluktuáció azonban magas: megállapítások és a megszűntetések száma is átlagosan 20-25 fő/év. Javaslom a méltányosságból megállapítható helyi ápolási díj igénylésének lehetőségét az Ör. módosításának hatálybalépésével megszűntetni annak figyelembevételével, hogy a jelenleg is ellátásban részesülők, ha a megszűntetést követő három hónapon keresztül együttműködnek a területileg illetékes munkaügyi központtal, jogosultságot szerezhetnek az aktívkorúak ellátására, amely szintén rendszeres, azonban normatív pénzellátást jelentene számukra (nettó összege jelenleg: 22.800 Ft). A jogszabályváltozásra elegendő felkészülési időt adva javaslom továbbá, hogy a folyamatban lévő ellátásokat 2012. május 31-ével szüntessük meg, valamint a megszűntetést követő további három hónapra (míg az érintettek aktívkorúak ellátására való jogosultságukat megszerezhetik) biztosítsuk számukra az ápolási díj eddigi nettó összegének eseti segélyként való kifizetésének lehetőségét.
2/5
2. Az elmúlt évek központi gázár-támogatási rendszeréből hiányzott azon háztartások támogatása, amelyek – a gázzal ellentétben – más alternatív tüzelőanyagot, például fát vagy szenet használtak. Erre a hiányra volt válasz a száraz tüzelőanyag támogatás bevezetése a XII. kerületben. Az ellátás a jelenlegi szabályok fa vagy széntüzelésű fűtőberendezések működtetéséhez évente két alkalommal igényelhető, esetenként maximum 30.000 forint összegben állapítható meg, a tüzelőanyag megvásárlásáról és kiszállíttatásáról az önkormányzat gondoskodik. A 2008 őszén bevezetett támogatást évente kb. harmincan veszik igénybe, az éves költsége 1.800.000 forint körül alakul. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban – a nagycsaládosok kivételével – a központi költségvetésből finanszírozott gázár-támogatás már nem igényelhető, a helyi száraz tüzelőanyag támogatás kialakításának eredeti célja is megszűnt. Ezzel párhuzamosan a normatív lakásfenntartási támogatás feltételrendszere az Szt. legutóbbi módosításával kimondta, hogy lakásfenntartási támogatás a jövőben száraz tüzelőanyaggal való fűtéshez is igényelhető. A fentiek alapján javasoljuk ennek a támogatásnak a megszüntetését is. 3. A 2010 februárjában bevezetett időskorúak eseti támogatása a szociálisan rászoruló 65. életévüket betöltötteknek kíván a meglévő támogatási formák mellett további segítséget nyújtani egy évben két alkalommal, szociális bón formájában. Az ellátás feltétele, hogy a családban élő kérelmező jövedelme nem haladhatja meg a 85.500 forintot, az egyedülálló kérelmező havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 99.750 forintot. Az elmúlt év során kb. 370 fő részesült összesen 7.550.000 Ft értékű támogatásban. Az ellátást javaslom úgy módosítani, hogy a jogosultak körének meghagyásával az eddigi évente két támogatás helyett ez évtől évi egy alkalommal legyen igényelhető, de a megállapított támogatás mértéke 20 %-kal emelkedjen. III. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az alábbi kérdésekben is szükséges az Ör-t módosítani. 1. A temetési segély esetében javaslom a szabályozást úgy módosítani, hogy a támogatás legfeljebb az eltemettetést követő fél éven belül legyen kérhető. A temetés mindenképp jelentős mértékben megterheli az arra rászoruló családokat, ugyanakkor a család ebből fakadó nehezebb helyzete fél éven túl már nehezen köthető össze a temetés magas költségeivel. 2. Kerületünkben jelenleg két ellátás (melyekről eddig nem esett szó) nyújt támogatást az idősek gyógyszerköltségeinek viseléséhez: a közgyógyellátás és a gyógyszertámogatás, az elmúlt időszakra visszatekintve ezek felülvizsgálatát végeztük el. A közgyógyellátásra való jogosultságot az Ör. sávosan szabályozza a kérelmező életkora, jövedelme, valamint a rendszeres gyógyító ellátás költségének figyelembevételével. E szerint a 75. életévét betöltött, de 85. életévét el nem érő egyedülálló személynek akkor állapítható meg a közgyógyellátás, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum (önym.) 300 %-át, egyedül élő esetében 320 %-át, és rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az önym. 20 %-át. Ez, a havi gyógyszerkiadásokhoz igénybe vehető támogatási forma éves szinten kb. 300 főt érint, az e célra elkülönített költségvetési forrás éves szinten 8 millió forint. Az Ör.-ben meghatározott gyógyszertámogatás annak a közgyógyellátásra jogosult személynek nyújtható, akinek a közgyógyellátásra negyedévente rendelkezésre álló kerete kimerült. Az ellátás tehát azoknak nyújt további segítséget, akik – közgyógyellátás formájában – alapvetően is kapnak támogatást gyógyszereik megfizetéséhez. 2011 folyamán csupán 15 fő részesült ebben az ellátásban, az erre fordított összeg 400.000 forint volt. 3/5
Az alábbi indokok alapján javaslom a gyógyszertámogatás megszüntetését és az így felszabaduló pénzkeret átcsoportosításával a közgyógyellátásra jogosultak körének kiszélesítését. A szociális ellátásokra való jogosultság jövedelmi feltételének alapját képező öregségi nyugdíjminimum 2008. január 1-je óta változatlanul 28.500 Ft, a nyugdíjak azonban minden évben emelkednek, 2012. évben 4,2 %-kal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban közgyógyellátásban részesülők közül azok, akik jövedelme az értékhatár közelében volt, idén már kiszorulnak az ellátásból. Mindemellett ma már a szükségleteknek nem megfelelő konstrukció, hogy aki jogosult az egyik ellátásra (közgyógyellátás), még további ellátásban is részesülhet (gyógyszertámogatás), miközben más rászorulók semmilyen támogatást nem kapnak a gyógyszerköltségeikhez. Különösen nehéz helyzetben vannak a 75. életévüket már betöltött egyedülállók, illetve a 85. életévüket betöltött kerületi polgárok, ezért a módosítás az ő helyzetükön kíván javítani. Javaslom tehát, hogy a 75. életévüket betöltött, de a 85. életévüket el nem érő egyedülállók, valamint a 85. életévüket betöltött személyek esetében a közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi értékhatára a jelenlegi önym. 320 %-a helyett 335 %-a legyen. IV. Az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1995. (X. 25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletének 32. § (4a) bekezdése kimondja, hogy a rendelet-tervezet a jogalkotásról szóló törvény szerint előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé. E kötelezettségre figyelemmel a következőkről tájékoztatom a Képviselő-testületet: Az Ör-t módosító rendelet megalkotását részben az Szt. módosítása, a jogalkalmazás során felmerült kérdések egyértelmű rendezése, a nyugdíjas lakosságot jelentős mértékben érintő, gyógyszerszükségletek költségeit támogató ellátások racionalizálása, valamint az Önkormányzat beszűkült pénzügyi lehetőségei teszik szükségessé. Az Szt. módosítása alapján – az elmúlt év során megállapított, erre az évre áthúzódó – helyi lakásfenntartási támogatásokat ez év március 31-éig lehet folyósítani. Az ellátásból így kikerült ügyfelek azonban kérelmezhetik az Szt. szerinti normatív lakásfenntartási támogatás megállapítását. Mivel ennek jövedelmi értékhatárát a közelmúltban megemelték a helyi támogatáséval azonos mértékűre, ezért a vagyonnal nem rendelkező, így leginkább rászoruló kérelmezők továbbra is jogosultak lesznek az ellátásra, normatív jogcímen. A megszüntetésre javasolt ápolási díj 73 főt érint, a megszüntetése 2012-ben 11.700 000 Ft-os megtakarítást, 2013-tól 20.700.000 Ft-os megtakarítást jelent évente. A támogatásból kiesők közül azok, akik nem dolgoznak és vállalják a munkaügyi központtal való együttműködést, három hónap elteltével aktív korúak ellátására szereznek jogosultságot (havi 22.800 Ft-os összegű rendszeres pénzellátás). A két ellátás közötti három hónapra esetenkénti segély formájában nyújtunk támogatást annak érdekében, hogy a rászorulók ne maradjanak jövedelem nélkül. A szintén megszüntetésre javasolt száraz tüzelőanyag támogatásból keletkezett megtakarítás éves szinten 1.800.000 Ft. Az eddig jogosultak egy része a normatív lakásfenntartási támogatáson keresztül továbbra is igényelhet ilyen célú támogatást, krízis helyzet esetén pedig – igaz, a korábbi támogatási összegnek csak egy részét nyújtva - továbbra is segítséget tudunk adni krízis segély odaítélésével. További változás lesz, hogy a fentiek szerint igényelt támogatás közvetlenül készpénzben kerül ezentúl folyósításra, az Önkormányzat nem fogja a tüzelőanyag megvásárlását és kiszállítását megszervezni.
4/5
Az időskorúak eseti támogatásaként adható ellátás szűkítését is költségvetési okok indokolják. A jogosultak köre nem lesz kisebb, így számottevő negatív hatással nem jár a lakosságra nézve, ugyanakkor az erre fordított költségek nagyjából a felére fognak csökkenni. A gyógyszertámogatás megszüntetéséből keletkezett megtakarítás (400.000 forint) továbbra is ugyanannak az ellátotti körnek nyújt a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadásaihoz segítséget. A 400.000 forintot racionálisabban használjuk fel, mert nem egy szűk körnek nyújt további támogatást, hanem megakadályozza, hogy az ellátásból az arra rászorulók kikerüljenek. Tisztelt Képviselő-testület! A I-IV. pontokban foglaltak alapján kérem a Képviselő-testületet, hogy az előterjesztéshez 1. szám alatt mellékelt, az Ör. módosítására készített rendeletet alkossa meg. Az előterjesztés 2. melléklete tartalmazza az Ör-nek a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Az előterjesztést az Egészségügyi és Szociális, a Pénzügyi, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottságoknak véleményezésre megküldtem. A Bizottságok álláspontjáról a Képviselő-testületet a testületi ülésen tájékoztatom. Rendeletalkotási javaslat: A Képviselő-testület a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 2/1998. (III. 25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletét módosító Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletét megalkotja. (A döntéshozatal módja: minősített többség.) Budapest Hegyvidék, 2012. február „
„
Kovács Lajos alpolgármester Láttam: Gottfriedné dr. Tusor Gabriella jegyző
Pokorni Zoltán polgármester
Melléklet: rendelet-tervezet egységes szerkezetű rendelet
5/5
