TARTALOM Projektkörnyezet, megoldandó problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Tartalom, részvételi adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Helyszínek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Tapasztalatok, konklúziók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Jövõkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
IMPRESSZUM „Erdei tanóra program Nógrád megyében” KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Szerkesztette: Balog István - Erdei tanóra program környezeti nevelõ, ÖKO-Land táborvezetõ Márta Attila - Erdei tanóra program szakmai vezetõ Rajz, fotók: Balog István, Girasek Károly Felelõs kiadó: Dr. Nacsa János, elnök, DIPO Khe. Partner: ÖKO-Land Tábor, Crew-Pa Kft. Minden jog fenntartva. A kiadvány másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a kiadványhoz kapcsolódó az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött!
Erdei tanóra program
KEDVES É R D E K L Õ D Õ ! Hosszú távú programba kezdett egyesületünk, amely mûködését azzal a céllal kezdte meg, hogy olyan térségi és határokon átívelõ együttmûködéseket valósítson meg, amely eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában is megerõsödõ helyi közösség lehetõséget kaphat a kitörésre leszakadó helyzetébõl. A célok elérése érdekében a DIPO Khe. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP-2009-6.1.0/B jelû pályázati kiírására nyújtott be pályázatot. A 2009. évben elnyert támogatás seGyermekláncfû gítségével indítottuk el „erdei tanóra” projektünket, amellyel azt céloztuk meg, hogy Nógrád megye általános iskolás korú gyermekei „élõben” találkozzanak a természet értékeivel. A kezdeményezés abból a felismerésbõl táplálkozott, hogy hiába van az emberek „kezében” a tudás, hogyha szemléletünk nem fordult a fenntartható környezet felé. Ellenkezõ esetben pedig hiába vagyunk környezettudatosak, ha nem ismerjük azokat a módszereket, amelyekkel azokat a mindennapjainkba átültethetjük. A rácsodálkozva megismerés eszközeivel kívánjuk nevelni a jövõ generációját környezettudatosságra, s törekedni a természettel való fenntartható együttélés gondolatának átadására. Az egyesület felhívását örömmel köszöntötték a térség iskolái. A felkínált együttmûködés eredményeként 2010. március hónapban elkezdõdhetett az a sorozat, melynek során a diákok elindultak a felfedezõ kirándulásokra. A korosztályonként szervezett, 15-20 fõs csoportok négy alkalommal látogattak el különbözõ helyszínekre, hogy környezeti nevelõ szakember segítségével fedezzék fel a természet apró csodáit s betekintsenek egy hagyományos vidéki gazdaság életébe is. Az erdei tanórák során a gyermekek megismerkedhettek az állat- és növényvilág védendõ értékeivel, belekóstolhattak a nyomolvasás tudományába, szembesülhettek a környezeti hatások súlyával, a környezetvédelem valamint a természet tiszteletének fontosságával. A program eredményeként készítettük el ezt az összefoglaló füzetet, amely a programmal kapcsolatos leglényegesebb célkitûzéseket, valamint az eredményeket eleveníti fel. Üdvözlettel: Dr. Nacsa János elnök DIPO Khe.
Erdei tanóra program
Márta Attila szakmai vezetõ Erdei tanóra program
Balog István környezeti nevelõ, ÖKO-Land táborvezetõ Erdei tanóra program
3
PROJEKTKÖRNYEZET ,
MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK
Földünk környezeti állapota sajnálatos módon már globális problémája az emberiségnek. Projektünk, a környezeti nevelésen keresztül törekszik a hatások hosszú távú mérséklésére. Amennyiben környezeti fenntarthatóság pedagógiájáról beszélünk, akkor nem a természet, hanem az emberiség fenntartásáról beszélünk, arról, hogy hogyan Lepke menthetõ meg, és mit tehet a cél eléréséhez. Eme cél elérésének nélkülözhetetlen eleme az emberek szemlélete és tudása. A kettõ viszont csak együtt mûködik hatásosan a környezeti fenntarthatóság érdekében. Hiába van az emberek „kezében” a tudás, hogyha a szemléletünk nem fordult a fenntartható környezet felé. Ellenkezõ esetben pedig, hiába vagyunk környezettudatosak, hogyha nem ismerjük a módszereket, tudást ahhoz, hogy a mindennapjainkba átültessük azt. A környezeti nevelés feladata tehát, hogy az oktatási rendszerbõl kikerülve, a megszerzett tudást a gyakorlatban is át tudjuk ültetni, használni tudjuk a környezeti problémák kezelésére. Ennek érdekében, a szemléletformálást már gyermekkorban el kell kezdeni, hiszen ebben a korban a legfogékonyabb az ember. Projektünkkel az oktatási rendszeren kívüli tanulási formán keresztül kívántuk elérni a szemléletformálást, és megismertetni a gyermekeket a környezeti fenntarthatóság tudásával.
Múltunk tárgyi emlékei
4
Erdei tanóra program
A
KÖRNYEZET
Projektünk alapvetõen Nógrád megyére irányult, azon belül is az iskolák közül szûkebb pátriánk a Nyugatnógrádi terület iskolái vettek részt a programban. A projekt indításakor a megkeresett iskolák rövid idõn belül a projekben rendelkezésre álló létszámkeretet teljes mértékben kitöltötték. A projekt célterülete tehát az ország északi részében található. A megye területe 2544 km2, ez az ország területének mindössze 2,7%-a, Rácsodálkozás ezzel Nógrád a második legkisebb megye. A térséga vizi életre ben négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletrõl a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a fennmaradó részeket a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak. Nógrád megye területének 40,3%-a erdõvel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. Ez az arány lehetõvé tette, hogy gazdag természeti értékekkel megáldott területen jelöljük ki az erdei tanórák helyszínét. Nógrád megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Népessége 210 182 fõ (KSH, 2008.) Településszerkezetére jellemzõek az aprófalvak, a települések jelentõs része 1000 fõ alatti lakosságszámú. A Nyugat-nógrádi térségre elmondható, hogy igazán változatos kínálatot nyújt a természet szerelmeseinek. Az állatvilág gazdag és változatos, megtalálható itt többek között szarvas, õz, vaddisznó, róka, borz, menyét, nyest. A hegyvidéki madarak mellett az alföldi és vizenyõs területeken élõk is természetes élõhelyre találtak itt. Az országos jelentõségû védett természetû területek 18 ezer 529 hektárt, Nógrád megye területének 7,3 százalékát teszik ki. Ennek köszönhetõen a természeti adottságok kiválóak voltak a gyermekek részére egy izgalmas tanagyag kidolgozására. A térség alapfokú oktatása meghatározóan 8 évfolyamos általános iskolákban történik. Az önálló iskolával nem rendelkezõ települések társulásos formában gondoskodnak az iskoláskorúak oktatásáról.
Kétbodonyi horgásztó
Erdei tanóra program
5
TARTALOM ,
RÉSZVÉTELI ADATOK
Az eredi tanóra projekt keretében a jelentkezések eredményeképpen a Nyugatnógrádi térség 5 településének általános iskolásai vehettek részt. Név szerint Rétság, Nézsa, Szendehely, Borsosberény, Romhány általános iskoláinak tanulói. A megkeresett iskolákban jelentõs volt az érdeklõdés a program iránt, ami komoly túljelentkezést is eredményezett. Az eredetileg megcélzott tervezett óraszám (180 óra) és tervezett létszám (300 fõ) helyett, a program a valóságban több mint 400 fõvel zajlott le és a megtartott óraszám meghaladta a 300-at. Azon tanulók száma, akik legalább 3 foglalkozáson részt vettek, elérte a 340 fõt. Összesen 32 különbözõ iskolai osztály volt érintett a foglalkozásokon. A programmal kapcsolatos fõbb létszámadatok az alábbi táblázatban láthatóak. R ÉSZT Borsosberény
Csoportok száma Összes tanuló
VEVÕ TANULÓK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA
Nézsa Rétság Romhány Szende- MindÖsszes hely összesen részvétel
4
8
4
8
8
32
51
110
79
127
127
494
1535
Minden egyes csoport esetében 4 alkalommal 3-3 órás foglalkozás került megtartásra, melyek lebonyolítását az úgynevezett „Csuszka” füzetek (sorozat) segítették. A program lebonyolítását megelõzõen került az iskolai oktatás tananyagához harmonizáló módon kidolgozásra, korcsoportok szerinti bontásban a tematikus tananyag. A 8 osztály összesen 4 korcsoportba sorolódott. (1. korcsoport: 1-2. osztály, 2. korcsoport: 3-4. osztály, 3. korcsoport: 5-6. osztály, 4. korcsoport: 7-8. osztály)
Kétbodonyi horgásztó 6
Erdei tanóra program
A
KORCSOPORTONKÉNT KÉSZÜLT FÜZETEK TARTALMA AZ ALÁBBI TÉMAKÖRÖK KÖRÉ CSOPORTOSULT
1. Foglalkozás: „Találkozás a természettel” Viselkedés, tájékozódás, felismerések, összefüggések feltárása a természetben.
2. Foglalkozás: „Az erdõ fái, az erdõ, mint növénytársulás” Elmélyülés a természet növényvilágának megismerésében a gyógynövényektõl az állományalkotó erdõkig. Az erdõgazdálkodás és az erdész munkája.
3. Foglalkozás: „Az erdõ állatvilága” Állatok az avarlakó gerinctelenektõl a gímszarvasig, illetve a csúcsragadozókig, ismeretek az életjeleken keresztül is. Vadászat és vadgazdálkodás, a vadász szerepének megismerése.
4. Foglalkozás „A fenntarthatóság” A fogalom megismerése, fogyasztói társadalmunk vadhajtásainak feltérképezése, múltunk megismerése a paraszti munka és a falusi élet tárgyi emlékein keresztül. Falusi gazdálkodás jellemzõi.
Erdei tanóra program
7
HELYSZÍNEK A foglalkozások lebonyolítása érdekében a programok lehetséges érintett helyszínei feltérképezésre kerültek. Az egyes helyszínek megválasztásánál a döntést az idõjárási tényezõk mellett az éppen aktuális szakmai tartalom befolyásolta. Foglalkozások választott helyszínei: • Szendehely-Katalinpuszta – Gyadai Tanösvény • Alsópetény – Korpa-hegy • Kétbodony – Kéktúra útvonal • Kétbodony – Horgásztó, Naszály-hegy • Felsõpetény – Néprajzi gyûjtemény • Rétság – Mûvelõdési Központ és Könyvtár
Felsõpetényi néprajzi gyûjtemény
Sajnálatos módon a 2010-es év a kültéri foglalkozások szempontjából kedvezõtlen volt. A tavaszi idõszakot a tél elhúzódása, illetve a késõi hóolvadás hátráltatta, míg késõbb a jelentõs mennyiségû csapadék okozott problémát. Az idõjárási szempontból teljesen alkalmatlan idõszakokat minden csoport esetében maximum 1 foglalkozás erejéig tantermi óra formájában sikerült áthidalni. Ezen alkalmakat a környezeti nevelõ számos szemléltetõ eszközzel színesítette. Gyógynövény ismeret
8
Erdei tanóra program
TAPASZTALATOK ,
KONKLÚZIÓK
Az erdei tanóra program a célokban foglaltaknak megfelelõen teljesítette küldetését. Beigazolódott mennyire elengedhetetlenül szükség van az ilyen és ehhez hasonló oktatásokra, az „égig érõ tanterem”-be való kivonulásra. A fiatalok sajnos a természettõl messze elszakadva, „bezárkózva” élik napjaikat és ebben nincs különbség a városi, nagyvárosi és Bemutató a felsõpetényi múzeumban - gereben vidéki tanulók között. A természeti ismeretekbõl, múltunk ismeretébõl minimális mértékben vannak felvértezve, pedig mindezen ismeretek hiányában nem lehet teljes maga az ember. Jelen van az érdektelenség, a merev elzárkózás a téma iránt, jelen van a „nem vagány érdeklõdnöm, figyelnem” magatartás, általánosítani természetesen nem szabad. Mindezen tények ellen tenni szükséges és tenni lehet az ilyen és hasonló programok szervezésével, ahol annak színessége, egyedisége, érdekfeszítõ volta és az elõadó(k) tudása, tájékozottsága, de mindenekelõtt elhivatottsága és hitelessége a záloga a sikernek. A rácsodálkoztatás, a megszerettetés, az elvarázslás az eszköze annak, hogy a fiatalok fogékonyak legyenek a téma iránt, nevelni, formálni tudjuk õket és rajtuk keresztül a már kevésbé alakítható szülõket is.
Gyadai tanösvényen
Erdei tanóra program
9
JÖVÕKÉP Az erdei tanóra program tapasztalatai megerõsítették azt az elgondolást, hogy szükség lenne hasonló típusú foglalkozások tematikus beiktatása a tanmenetbe, minden korcsoport számára az elsõtõl a nyolcadik osztályig. A jövõre vonatkozóan célként fogalmazódott Párosan szép… meg az, hogy a tematikus programok továbbfejlesztésével a térség minden iskolája számára minden osztályban lehetõségként kínáljuk fel az együttmûködést évente 1-2 alkalommal. Ilyenkor az iskolások szervezett módon az aktuális korosztálynak szóló ismeretekkel találkozhatnának, amely mintegy sorozat végigkísérheti a diák 8 általános iskolai évét, tartalmában rendszerszerûen felépítve. Az erdei tanóra program továbbvitelét a szervezõk a Bánkon épülõ ÖKO-Land tábor keretei között tervezik. Az erdei tanóra programot további olyan ismertekkel bõvítve, mint népi kismesterségek, hagyományos növénytermesztési és állattartási technikák, népi gazdálkodási formák, népi szokások mélyebb megismerése. Nagyapáink tudása, évszázados ismeretek az egyszerû, de fenntartható életvitelrõl és életformákról kiveszõ félben van. Ezen ismeretek elsajátítása ugyanakkor egy felnövekvõ új generáció számára is kellõ alapot jelenthet. Mindez segítheti jövõbeli életvitelét, tájékozódását a világban, végsõ soron értékrendjét igazíthatja a fenntarthatóság irányába, amely hitvallásunk szerint a környezeti nevelés legfontosabb lépése, hiszen csak azt tudjuk megvédeni, amit ismerünk. Márta Attila, Balog István
Barátkozás 10
Erdei tanóra program
ERDEI
TANÓRA
GYERMEKRAJZOK
Kara Dominika Szendehely 7. osztály
Mészáros Lili Sugárka Rétság 3. osztály
Rácz Dzseni Nézsa 1. osztály
Schmidt Anikó Szendehely 5. osztály
Erdei tanóra program
A programmal kapcsolatos további információk:
www.dipo.hu
100%-ban újrahasznosított papírból készült
