DVD MESTERFOGÁSOK FRISS

MESTERFOGÁSOK FRIS S

A BIOS-beállítások rejtelmei

Belépés csak saját felelősségre! A DOS-os időkben a BIOS a számítógép lelke volt, nélküle egyetlen programot sem futtathattunk. Már kisebb a szerepe napjainkban, mégis szükség van rá: a rendszer indításakor van fontos funkciója. BIOS mozaikszó, a Basic In­

A put/Output System rövidíté­

se, magyar fordításban alapvető ki- és bemeneti rendszerként szokták emlegetni. Lényegében egy rendszerprogram, amelynek a segítségével a programok szab­ ványos módon tudnak kommu­ nikálni a ki- és bemeneti eszkö­ zökön keresztül. BIOS-t nemcsak az alaplapon találunk, hanem a grafikus kártyán, a SCSI-, RAID-

vagy SATA-vezérlőkártyákon – mi azonban ezúttal csak az alaplapi­ val foglalkozunk, ugyanis a fel­ használók zömének ennek a be­ állításával van a legtöbb gondja.

A rendszer alapja

Mint bevezetőnkben már emlí­ tettük, a Windows és egyéb mo­ dern, ablakos operációs rend­ szerek megjelenésével a helyzet megváltozott, a BIOS ma már ki­

Induláskor láthatjuk a POST-folyamatot

CD1/DVD A cikkben említett boot.bin állományt megta­lál­ja lemezmellékletünkön

 SZÜKSÉGES IDŐ

10-20 perc  TUDÁSSZINT

5–8 középhaladó–haladó  HOZZÁVALÓK Rengeteg figyelem

Gépünk lelke, a BIOS ROM

104  PC WORLD • 2006. AUGUSZTUS

sebb szerepet játszik. A perifériák windowsos meghajtóprogramjai gyakorlatilag teljes mértékben el­ végzik a vezérlést, így ezzel már nem kell foglalkoznia. Ebből következik, hogy a BIOS tevékenysége ma már csak két feladatkörre szorítkozik. Az egyik a számítógép indításához kap­ csolódó beállítások és ellenőrzé­ sek elvégzése: a BIOS ekkor vizs­ gálja meg, hogy milyen eszköze­ ink, milyen típusú processzorunk és mennyi memóriánk van, illet­ ve beállítja ezek alap működési módját – órajelek, feszültségér­ tékek, protokollbeállítások stb. –, majd mindegyik hardverelemen elvégez egy rövid tesztet. Ezt a folyamatot egységesen POSTnak (Power On Self Test) hívjuk. A BIOS másik fontos feladata az operációs rendszer behúzójá­ nak, a merevlemez Master Boot Recordjának betöltése a memóriába, majd a vezérlés átadása er­ re a kódrészletre. A merevlemez­ ről – eleinte még BIOS-funkciók­ kal – behúzott kód, az operációs rendszer betöltője hamarosan teljesen átveszi az irányítást, sa­ ját meghajtóprogramjaira váltva már a BIOS nélkül fut tovább. Maga a BIOS-kód 16 bites, így nem csoda, hogy a korszerű ope­

rációs rendszerek munkájuk so­ rán nem tudják használni. Gyak­ ran hallhatunk manapság a BIOS „leváltásáról”. Ez nem lenne más, mint a régi BIOS-funkciók 32/64 bitesre való átírása. Az ötlet na­ gyon hasznos lenne, de szabvá­ nyosítás híján még a jövő zenéje. A BIOS fizikailag egy elektro­ mos úton programozható ROM(EEPROM) chip, amelynek ma a továbbfejlesztett flashtárolós változatát alkalmazzák. Ez elektromos úton törölhető, írható, frissíthető, és a beleírt program nem vész el a tápellátás hiányában. A BIOS-ban elvégzett beállításokat nem az imént em­ lített ROM, hanem egy RAM tá­ rolja, amelynek viszont szüksé­ ge van tápellátásra, amiről egy akkumulátor gondoskodik a gép kikapcsolt állapotában. Bár ez a megvalósítás körülményesnek tűnik, valójában a felhasználó kényelmét szolgálja. Minderre azért van szükség, mert a flash EEPROM csak egy menetben ír­ ható, tehát a legcsekélyebb vál­ toztatás elmentéséhez az egész BIOS-t felül kéne írni az új be­ állításokkal. Ez nemcsak időigé­ nyes, de bizonytalan kimenetelű is – gondoljunk a komplett BIOS-szoftverfrissítésre, amely már önmagában is hordoz némi veszélyt. A RAM előnyét a követ­ kező példa szemlélteti a legjob­ ban: Tegyük fel, hogy valamit el­ állítunk a BIOS-ban, ami meg­ akadályozza a számítógép elin­ dulását. Ebben az esetben – ha már úrrá lettünk a pánikon – azt szoktuk tenni, hogy töröl­ jük a beállításokat a RAM tápel­ látásának megszakításával (elem eltávolítása, BIOS reset gomb vagy jumper), aminek hatásá­ ra a BIOS-ba „beégetett” biz­ tonságos alapbeállításokkal indul a gép. Ha azonban az egymene­ tes ROM-ba íródna bele a hely­ telen beállítás, azt nem tudnánk törölni az energiaellátás meg­ szüntetésével, hiszen mint már említettük, a ROM tartalma ek­

MESTERFOGÁSOK FRIS S

Ha BIOS-unk rendszeresen elfelejti beállításait, ideje elemet cserélni

kor is megőrződik, tehát az egész BIOS-t újra fel kéne programoz­ ni egy erre használatos EEPROM„égetővel”.

Melyiket szeressem?

Napjainkban az alaplapgyártók két BIOS-szoftvert gyártó cég termékei közül választhatnak: egyik az American Megatrends Inc. (AMI), a másik az AwardPhoenix. Ez utóbbi kezdetben két külön gyártó volt, majd végül előbbi beolvadt az utóbbiba. A két vállalat termékei között nincs nagy különbség – legin­ kább a kezelhetőségben, vala­ mint a megjelenésben fedezhető fel némi eltérés. Az alaplapgyár­ tók ma az Award BIOS-okat ré­ szesítik előnyben jobb felépíté­ sük és könnyebb áttekinthetősé­ gük okán, de létezik olyan AMI BIOS is, melynek beállítómenüje szinte egy az egyben megegyezik az Award-félével. Azt, hogy mi kerül a kiválaszt­ ható BIOS-beállítások közé, nem a BIOS gyártója, hanem mindig az alaplap gyártója, illetve az adott alaplap lehetőségei hatá­ rozzák meg.

günk van-e rá egyáltalán; a leírás­ ból mindig megtudhatjuk a mó­ dosítás okát. Mondjuk, ha nincs FireWire-perifériánk, felesleges egy, a FireWire-vezérlőt érintő módosítás miatt kockázatos tevé­ kenységbe kezdeni. E művelettel kapcsolatban ren­ geteg rémtörténet és legenda ke­ ring, amelyek nem teljesen alap-

talanok. A helytelen vagy félbe­ szakadt frissítés többnyire műkö­ désképtelen állapotot idéz elő, ilyenkor szervizhez kell fordulni. Egyes gyártók már alkalmaznak olyan technikákat, amelyekkel a frissítés kockázata a minimálisra csökkenthető, ezek közül talán a GigaByte-féle Dual Bios (két BIOS-lapka egy alaplapon)

az egyik legbiztonságosabb meg­ oldás – és számos cég kínál vala­ milyen módszert az elrontott fris­ sítések javítására. A frissítéshez szükséges keret­ program általában DOS-os boot­ flopiról vagy CD-ről fut, ám az alaplapgyártók szinte kivétel nél­ kül készítettek windowsos prog­ ramot erre a célra. A Windows alóli frissítés valamivel veszélye­ sebbnek mondható abban az esetben, ha a rendszer stabilitá­ sa nem megfelelő. Amennyiben nincs ilyen problémánk, Win­ dows alól frissíteni semmivel sem veszélyesebb, mint DOS alól, ráadásul sokkal kényelmesebb. A frissítés egyes lépései alap­ laponként eltérnek egymástól, ezért nem tárgyaljuk részletesen ennek menetét, a pontos leírás az alaplap kézikönyvében vagy a letöltött frissítés csomagjában olvasható. Szeretnénk azonban néhány tippet adni a zökkenő­ mentes frissítés érdekében. Első lépés mindig az új BIOS-t tartalmazó csomag – általában egyetlen állományból áll – letöl­ tése az alaplapgyártó webolda­ láról. Amennyiben ez tömörített, csomagoljuk ki egy külön map­ pába. A frissítés elvégzéséhez gyakran egy külön programra is szükségünk lehet még (ez Award BIOS esetén az awdflash.exe, míg AMI-nál az afudos.exe, de az alaplapok gyártói más néven is közzétehetik). Ezeket szintén a gyártó oldaláról érhetjük el. Ügyeljünk arra, hogy pontosan

Frissítsük – de hogyan?

Minden programban van leg­ alább egy hiba, a BIOS-okban időnként több is. Tudják ezt az alaplapgyártók is, ezért rendsze­ resen kiadják frissítőcsomagjai­ kat. Mielőtt nekilátnánk a BIOS frissítésének, döntsük el, szüksé­

Elegáns reset gomb a BIOS-beállítások purgálásához 2006. AUGUSZTUS • PC WORLD  105

MESTERFOGÁSOK FRIS S

az alaplapunknak megfelelő BIOStartalmat töltsük le, ellenkező esetben nem végezhető el a fris­ sítés – vagy ha mégis, akkor ab­ ból semmi jó nem fog kisülni, épp ellenkezőleg: például „be­ sül” a BIOS. A DOS-os rendszerindító CD elkészülte után (lásd keretes írásunkat) készen állunk a frissítés­ re, be kell vele bootolnunk gé­ pünket. Ezután nincs más tenni­ való, mint követni az alaplap könyvében leírtakat. Ha még­ is a windowsos BIOS-frissítő program mellett döntenénk, fel­ tétlenül tartsuk be az alapsza­ bályt: BIOS-frissítés alatt lehető­ leg semmilyen más programot ne futtassunk! A frissítési folyamat általában nem vesz igénybe egy percnél többet, de ez idő alatt ne kap­ csoljuk ki a számítógépet. A fris­ sítés közben bekövetkező áram­ szünet felettébb kellemetlen, kivédeni csak szünetmentes táp­ egységgel lehet. Jó hír azonban, hogy a BIOS-frissítés folyamata két részből áll, és ennek az egyik fele az úgynevezett „boot block” frissítés. Ez a mindössze 4 kilo­ bájtos rész arra szolgál, hogy ha a frissítés közben olyan probléma adódik, amely a számítógép ki­ kapcsolásához (lásd áramszünet) vagy lefagyásához vezet, akkor az épen maradt boot block rész lehetőséget ad arra, hogy a fél­ behagyott frissítést elölről kezd­ jük egy speciálisan erre a cél­ ra készített flopiról – ez esetben a CD kizárva! Amennyiben a frissítés végbe­ ment, de az ellenőrzés végezté­ vel hibaüzenetet kapunk, ellen­ őrizzük, hogy mindent a leírtak­ nak megfelelően hajtottunk-e végre. Ha igen, akkor addig ismé­ teljük a folyamatot, amíg sikeres nem lesz, hiszen a hibás BIOSszal számítógépünk valószínűleg nem fog újra elindulni.

Belépés után egy több elemből álló menürendszer tárul elénk. Az alapértelmezés szerinti me­ nüpontok száma gyártónként kü­ lönbözhet, ám mégis hasonló le­ hetőségeket találhatunk, sokszor egészen hasonló néven. Kezdjük hát el túránkat, öveket becsatol­ ni! Mielőtt nekiugranánk, jegyez­ zük meg, hogy amit nem tudunk egyértelműen azonosítani, azt ne babráljuk!

Standard CMOS Features

Az alaplapra és a hozzá kapcsolt meghajtókra vonatkozó általános beállításokat többnyire a Standard CMOS Features menüben talál­ hatjuk meg: Date: A pontos dátum beállí­ tása. Time: A pontos idő beállítása. IDE Channel 1, 2, 3, 4 Master: Az első, második, harmadik vagy negyedik IDE-vezérlő elsődleges (master) pozícióját elfoglaló esz­ köz (merevlemez vagy optikai meghajtó) típusa. IDE Channel 1, 2, 3, 4 Slave: Az első, második, harmadik vagy negyedik IDE-vezérlő másod­ lagos (slave) pozícióját elfoglaló eszköz típusa. IDE HDD Block Mode: Merev­ lemezeink szektorait egyesével vagy csoportokban is olvashat­ juk. Ez a kapcsoló az egyszerre több szektorból történő adat­át­ vitelt kapcsolja be, ezáltal csök­ kenti a merevlemez elérési ide­ jét, gyorsítja az adatátvitelt. Amennyiben a Block Mode-ot bekapcsoljuk, a BIOS ellenőrizni fogja, hogy merevlemezünk való­ ban támogatja-e a Block Trans­ fert – a nagyon régi típusokat

A POST-folyamatok és néhány fontos BIOS-szolgáltatás alapbeállításai az Advanced Bios Features menüben érhetők el

DOS-os BIOS-frissítő CD készítése A DOS alól elvégzendő frissítés kissé körülményessé vált a Windows NT termékvonal (NT, 2000, XP, 2003) használata óta, ezt tetézi a ma kapható flopilemezek/meghajtók kétes megbízhatósága. Bootolható memóriakulcsokról frissíteni tapasztalataink szerint szintén kockázatos vállalkozás, ezért ennek használatát csak akkor javasoljuk, ha memóriakulcsunkról már korábban is biztonságosan tudtuk elindítani rendszerünket. A jól bevált módszer a rendszerindító CD vagy DVD, ennek elkészítése kicsit több időt vesz igénybe:  Lemezmellékletünkön keressük meg a boot.bin nevű állományt, indítsuk el a Nero programot, majd válasszuk ki az Új összeállítás panel bal oldalán a CD-ROM (Boot) vagy DVD-ROM (Boot) feliratú ikont!  Válasszuk az Indítás (Boot) fület, majd a CD-kép fájl mezőben adjuk meg az előzőekben megkeresett boot.bin állomány elérési útját. Az emulá­ ció fajtája listából válasszuk a Nincs emuláció opciót. Az Indítási üzenet kitöltése nem kötelező, de beleírhatjuk, hogy BOOT. A Szektor szegmensek

32-bit Disk Access: A funkció bekapcsolásával engedélyezhet­ jük a 32 bites átvitelt a merevlemez-vezérlő és a processzor között, így csökkentve a PCI-sín

Belépés a BIOS-ba

A számítógép BIOS-beállításai­ hoz egy billentyű vagy billentyű­ kombináció lenyomásával férhe­ tünk hozzá a gép indítóképer­ nyőjének megjelentekor. Mivel ilyenkor a monitorok gyakran még nem „élednek” fel, nem árt az adott billentyű(ke)t már a gép bekapcsolásától nyomva tartani. Sajnos a belépéshez szükséges gombok alaplaponként és gyár­ tón­ként eltérnek egymástól, leggyakrabban azonban a 〈Del〉 vagy 〈Delete〉 billentyűvel, eset­ leg a 〈Ctrl〉+〈Alt〉+〈Esc〉 kombiná­ cióval érhetjük el a beállításokat – de nem ritka az 〈F2〉 vagy 〈F11〉 billentyűk használata sem.

és másodlagos eszköz maximális tárkapacitása. A manapság hasz­ nált „kisflopik” kapacitása 1,44 megabájt, a 2,88 megás egység ritka, mint a fehér holló. Floppy 3 Mode Support: A ja­ pán szabványnak megfelelő flo­ pimeghajtókhoz engedélyezni kell ezt az opciót. Szintén nem túl gyakori mifelénk, csak ha se­ hogy sem működik flopimeghaj­ tónk, akkor próbáljuk meg be­ kapcsolni. Video: A régi idők maradvá­ nya, ma már nem használjuk, hagyjuk EGA/VGA-n. Halt On: Megadhatjuk, hogy az indítás folyamata milyen hibák­ nál szakadjon meg. Ilyenkor hiba­ üzenet jelenik meg a képernyőn, a rendszer pedig billentyűleütésre vár. Mivel ez egy diagnoszti­kai funkció, „egészséges” gép ese­té­ ben nem lesz rá szükségünk.

Advanced BIOS Features kivéve minden meghajtó engedi –, tehát nyugodtan engedé­ lyezzük a Block Mode-ot, gond nem lehet belőle.

106  PC WORLD • 2006. AUGUSZTUS

terheltségét. Ezért tehát ajánlott az opció bekapcsolása. Drive A és Drive B: A flopive­ zérlőre csatlakoztatott elsődleges

Itt lépünk be a ma már szintén alapszolgáltatásoknak minősülő, de nem minden alaplapon fellel­ hető hasznos BIOS-funkciók be­ állítómenüjébe:

MESTERFOGÁSOK FRIS S

Virus Warning vagy Anti-Virus Protection: Ha bekapcsoljuk, akkor egy figyelmeztető üzene­ tet fogunk látni a képernyőn ak­ kor, ha valamilyen szoftver (eset­ leg vírus) merevlemezünk boot­ szektorát szeretné felülírni, illetve valami azt a legutóbbi feljegyzett állapothoz képest módosította. Operációs rendszerek és boot­ kezelők telepítése, illetve merev­ lemezünk (át)particionálása előtt kapcsoljuk ki ezt a funkciót, más­ kor be lehet kapcsolva. Quick Power On Self Test: A már említett POST-folyamatok közötti rendszer-ellenőrzési pro­ cedúrát rövidíti le a folyamatok egyszerűsítésével. CPU Level 1 vagy 2 cache: A processzorban található elsőd­ leges, illetve másodlagos gyorsí­

a billentyűzet 〈Num Lock〉 LEDje világítani fog, és a számbillen­ tyűzet numerikus módban fog működni – azaz számokat írha­ tunk vele. Boot Sequence vagy Boot Prio­ rity: A bootolható eszközök sor­ rendjének beállítása. Itt határoz­ hatjuk meg, hogy a BIOS melyik eszközön keresse először a rend­ szerindító fájlokat, és ha nem ta­ lál ilyent, mely továbbiakat vizs­ gálja meg. Egyes BIOS-okban ez a funkció három részre van osztva: First Boot Device, Second Boot Device és Third Boot Device. Itt dönthetjük el, hogy engedélyezni vagy tiltani szeretnénk-e a CDről vagy flopiról való rendszer­ indítást. OS Select For DRAM>64MB: Az OS/2 memóriakezelése eltér

töltése (hex!) mezőbe írjuk be a következőt: 07C0, a betöltött szektorok szá­mának adjuk meg a 4-et.  Kattintsunk az ISO fülre, és sorrendben a következőket állítsuk be: ISO Level2, Mód 1, ISO 9660. jelöljük be a Jolietet, valamint a Több mint 8 mappa..., Több mint 255..., és az ’.1’ ISO... opciókat is.  Lépjünk tovább a Címke fülre, és adjuk meg a lemez nevét, amely tetszőleges lehet.  Amennyiben ezzel végeztünk, kattintsunk az Új gombra, és a jobb oldali Intéző-ablakban keressük meg az alaplap gyártójának webolda­ láról letöltött, korábban már kicsomagolt BIOS-tartalmat, valamint a frissítéshez szükséges indítható exe-állományt, majd húzzuk át a bal oldali részbe.  Következhet a lemezre írás. Kattintsunk az Írás gombra, az Írás módnak válasszuk a Lemez egy menetben (DAO, Disk-At-Once) beállítást, végül írjuk meg lemezünket.

tótárat engedélyezhetjük, vagy tilthatjuk. Mindig hagyjuk bekap­ csolva. CPU L2 Cache ECC Checking: A processzor másodlagos gyorsí­ tótárának ECC-hibajavítását kap­ csolhatjuk ki vagy be. Érdemes bekapcsolva hagyni, mert megta­ lálja és kijavítja a bithibákat. PCI/VGA Palette Snoop: Bizo­ nyos MPEG-kártyák használata esetén, illetve egyes grafikus kár­ tyák Feature Connector csatla­ kozóját használva szükséges a hi­ bás színelőállítás korrigálása. Ha nincs ilyen kártyánk, hagyjuk ki­ kapcsolva. Swap Floppy Drive: A hajlé­ konylemezes meghajtók sorrend­ jének felcserélése. Boot Up Floppy Seek: Ez az opció ellenőrzi, hogy a meghaj­ tó 40 vagy 80 sávos. Mivel ma már kizárólag 80 sávosak kapha­ tók, felesleges engedélyezni ezt a funkciót. Tiltsuk le a rendszer­ indítás gyorsítása érdekében. Boot Up NumLock Status: Bootolás során a numerikus bil­ len­tyűzet állapotát állítja be. Ha bekapcsoljuk, az in­dulás során

más operációs rendszerekétől. Amennyiben ilyent használunk, engedélyezzük ezt a beállítást a 64 megabájt feletti memóriate­ rület lefoglalásához. Report No FDD For OS: Win­ dows 95 és 98 esetében engedé­ lyezzük ezt a beállítást, ha nincs flopimeghajtó a gépünkben. HDD S.M.A.R.T Capability: Ezzel az opcióval engedélyezhet­ jük a merevlemezek beépített S.M.A.R.T. (Self Monitoring Ana­ lysis And Reporting) szolgáltatá­ sát, amely folyamatosan figyeli merevlemezünk állapotát, és jelzi a várható meghibásodást. Nem minden típus kezeli, de egy pró­ bát megér. Delay IDE Initial: Előfordul­ hat, hogy a bootolás során gé­ pünk nem találja merevleme­ zünket. A hiba lehetséges oka, hogy merevlemezünknek nem volt elég ideje felpörögni, és a BIOS emiatt nem lelte az esz­ közt. A Delay IDE Initial segítsé­ gével késleltethetjük a BIOS-fel­ ismerési folyamatot, ezzel időt hagyva a lassan felpörgő eszkö­ zök számára.

Typematic Rate Setting: Egy billentyű folyamatos nyomva tartása alatt az ugyanazon be­ tű két megjelenése között eltelt időtartam kézi szabályozását enge­délyezhetjük, illetve tilthat­ juk le. Ha letiltjuk, akkor az ope­ rációs rendszer alapbeállításai érvényesek, míg kézi beállítás esetében meg­adható a billentyű első lenyomása és az első ismé­ telt karak­ter megjelenése [Rate Dela­y (Msec)] közt eltelt idő, il­ letve a folyamatosan lenyomott billentyű másodpercenkénti is­ métlésszáma [Typematic Rate (Chars/Sec)] is.

Ebben a menüben az alaplapi lap­kakészlet főbb tulajdonsá­gait adhatjuk meg. Az alapbeállítá­ sok többnyire jók, csak akkor ér­ demes módosítanunk, ha valami nem működik. System BIOS Cacheable: Az alaplapi BIOS rendszermemóriá­ ba másolása a gyorsabb elérés érdekében. Mivel a modern ope­ rációs rendszerek megkerülik

az opciót, kivéve ha van olyan ISA-kártyánk, amely ezt igényli. AGP Aperture Size: Az AGP számára a rendszermemóriában lefoglalt címterület méretét állít­ hatjuk be megabájtban. Ezt el­ méletben úgy kell elvégezni, hogy minél nagyobb grafikus kár­ tyánk memóriája, annál kisebb értéket kell beállítani, viszont nem ajánlott 16 megabájt alá menni. Fordított esetben – tehát ha kevés memória van a VGAkártyán – az Aperture méretét a lehető legnagyobbra kell állíta­ ni, de legfeljebb a rendszerme­ mória feléig. A gyakorlati felhasználás során szerzett tapasztalatokat összesít­ ve azt ajánljuk, hogy a 64 vagy 128 megabájt közül válasszunk a legjobb teljesítmény elérése érdekében. Init Display First: Meghatá­ rozhatjuk, hogy számítógépünk BIOS-a melyik csatolón (AGP vagy PCI) keresse először a gra­ fikus kártyát. Régebbi számító­ gépeknél ennek elállítása vagy gyári beállítása gondot okozott, mert a BIOS is kizárólag azon

a BIOS-t, nincs értelme memó­ riaterületet lefoglalni számára. Tiltsuk le a stabil működés érde­ kében. Video BIOS Cacheable: Ugyan­a z, mint az előbbi, csak a grafikus kártya BIOS-ára vonatkozik. Szintén tiltsuk le, kivéve ha DOS-t használunk. Memory Hole at 15-16 MB: Egyes régebbi ISA-kártyáknak szük­ségük lehetett a 15 és 16 me­ gabájt közötti memóriaterületre. Ha engedélyezzük ezt az opciót, az megakadályozza, hogy az ope­ rációs rendszer a 16 megabájt feletti memóriaterülethez hozzá­ férjen, függetlenül attól, hogy mennyi memória van gépünkben. Éppen ezért mindig tiltsuk le ezt

a csatolón kereste a grafikus kár­ tyát, amelyik éppen be van állít­ va. Manapság nincs sok haszna, hagyjuk AGP-n. AGP Data Rate Capability: Az AGP grafikus kártya átviteli mód­ ját adhatjuk be. Ne állítsunk be nagyobb átviteli módot, ha a kár­ tya azt nem támogatja. Hagyjuk automatán, mert az alaplap álta­ lában helyesen ismeri fel a kártya erre vonatkozó képességeit. KBC Input Clock Select: A bil­ lentyűzetvezérlő órajelének sza­ bályozása. Állítsuk a legmaga­ sabb értékre a legjobb teljesít­ mény elérése érdekében, de csök­kentsük, ha bármilyen, bil­ lentyűzettel kapcsolatos problé­ mát tapasztalunk.

Advanced Chipset Features

2006. AUGUSZTUS • PC WORLD  107

MESTERFOGÁSOK FRIS S

Passive Release: Ezt az opciót csak az ISA-sínnel is rendelkező régi alaplapokon találjuk meg. A Passive Release engedélyezi a lapkakészletbe ágyazott 32 bi­ tes puffert a processzor és a PCI közötti folyamatok számára. A PCI-nak a processzor elérhe­ tetlen, amíg az ISA-sín és a pro­ cesszor közti kommunikáció zaj­

lik, ezért ez feltartja a PCI-adat­ folyamot. A Passive Release beál­ lításával a PCI-műveletek ered­ ményei pufferelődnek, így az ha­marabb hozzákezdhet a követ­ kező művelet feldolgozásához. Amennyiben optimális teljesít­ ményre vágyunk, engedélyezzük ezt a beállítást. Delayed Transaction vagy PCI 2.1 Compliance: Ezt az opciót szintén csak az ISA-sínnel is ren­ delkező alaplapokon találjuk meg. Beállításával engedélyez­ hetjük a lapkakészletbe ágyazott 32 bites átmeneti tárolót az ISAsín számára, amire az ISA és PCI

sebességkülönbsége miatt van szükség. Mindez azt jelenti, hogy az ISA saját műveleteit a puffer­

ben végezheti, így nem tartja fel a PCI-sínt – amely ez idő alatt más műveleteket is feldolgozhat. Engedélyezzük ezt a beállí­ tást az optimális teljesítmény érdekében.

Integrated Peripherals Az alaplapra integrált eszközök beállításait találjuk meg ebben

a menüben, a különféle BIOS-ok esetében eltérő alkategóriákra bontva:

– ellenkező esetben kézzel vál­ toztassuk meg a beállítást. Ne ál­ lítsunk be gyorsabbat, mint amire a merevlemez képes, mert adat­ vesztést okozhat; szerencsére az operációs rendszer felülbírálhatja a hibás beállítást. Master/Slave Drive UDMA Mode: Beállíthatjuk az Ultra DMA módot két IDE-eszköz (Master és Slave) számára. Nor­ mális esetben hagyhatjuk auto­ matán, mert a BIOS képes felis­ merni a megfelelő DMA módot – ellenkező esetben kézzel vál­ toztassuk meg a beállítást. Ne ál­ lítsunk be gyorsabbat, mint amire a merevlemez képes, mert adat­ vesztést okozhat. Az Ultra DMA átviteli mód beállítása csak azon eszközök esetében lehetséges, amelyek ezt támogatják, használatához a Windows operációs rendsze­ rekben az IDE-meghajtó beállí­ tásainál engedélyezni kell a DMA módot.

program nélkül is tudjuk hasz­ nálni USB-s billentyűzetünket. Minden más esetben OS-t állít­ sunk be. USB Mouse Support Via: Ugyanaz, mint az előző, csak az USB-s egérre vonatkozik. OnChip Audio Controller: Az alaplapra integrált hangvezér­ lő engedélyezése. Amennyiben nem használjuk, mert nincs szük­ ségünk rá, vagy más hangkártyát használunk, tiltsuk le erőforrásmegtakarítás végett.

 OnChip PCI Device A lapkakészletbe integrált egyéb eszközök beállításai: USB 2.0 Controller: Az USBvezérlő működését szabályoz­ hatjuk, illetve tilthatjuk ezzel az

 SuperIO Device A különféle hagyományos peri­ fériavezérlők beállításait leljük fel itt: Onboard FDC (vagy FDD) Controller: Az alaplapi hajlé­ konylemez-vezérlőt engedélyez­ hetjük vagy tilthatjuk le e beál­ lítás segítségével. Amennyiben letiltjuk, figyeljünk arra, hogy a Standard CMOS Features beál­ lításoknál a Drive A és Drive B is None-ra legyen állítva, továbbá a Boot Up Floppy Seek is ki legyen kapcsolva az Advanced BIOS Featuresön belül. Onboard Serial Port: A soros port engedélyezése vagy tiltása, esetleg megszakításszámának ké­

opcióval. Ha használunk USB-re kapcsolt eszközt, engedélyezzük. Esetenként egyes régebbi USB 1.1-es perifériák nem működnek jól a 2.0-s beállításokkal, ekkor jöhet jól a „Legacy” vagy 1.1-es támogatás külön bekapcsolása is a 2.0-s protokoll mellé. USB Keyboard Support Via: Megadhatjuk, hogy az USB-s billentyűzetet az operációs rend­ szer (OS) vagy a BIOS (BIOS) támogassa. DOS operációs rend­szer – például BIOS-frissí­ tés – betöltődése esetén hasz­ náljuk a BIOS beállítást, ugyanis ekkor külön DOS-os meghajtó­

zi beállítása. Abban az esetben, ha nem használunk soros port­ ra csatlakoztatható eszközt, tilt­ suk le, hogy erőforrást takarít­ sunk meg. Ha engedélyezzük, többnyire az automata beállítás a legjobb. Onboard IR Port: Infravörös csatlakozóhellyel ellátott alapla­ pok esetében engedélyezhetjük a csatoló használatát. Amennyi­ ben nincs erre csatlakoztatható eszközünk, tiltsuk le. UART Mode Select: Az infra­ portra csatlakozó külső eszköz igénye szerint válasszunk az IrDA vagy ASK IR üzemmód között.

 OnChip IDE Device Itt találhatók az integrált merev­ lemez-vezérlő beállításai: OnChip IDE–1 és IDE–2 Controller: Az alaplapra integrált me­ revlemez-vezérlőket engedélyez­ hetjük, illetve tilthatjuk le. Ha le­ tiltjuk, a rá kapcsolt eszközök nem fognak működni. Master/Slave Drive PIO Mode: Beállíthatjuk a PIO (Programmed Input/Output) módot két IDEeszköz (Master és Slave) számára.

Normális esetben hagyhatjuk au­ tomatán, mert a BIOS képes fel­ ismerni a megfelelő PIO módot

108  PC WORLD • 2006. AUGUSZTUS

MESTERFOGÁSOK FRIS S

juk ki, különben csak lassítja gé­ pünk indulását.

Itt találjuk az energiagazdálkodás­ sal, valamint az indítással és a le­ állítással kapcsolatos beállításo­ kat. Az energiagazdálkodás beál­ lításai a Windows alvó állapotba jutását is befolyásolják, ezért ha azzal baj van, érdemes először ide benézni! ACPI Suspend Type: A számí­ tógép készenléti állapotára vo­ natkozó beállítás. Több lehetőség közül választhatunk: az első az S1, becsületes nevén PowerOn Suspend. Ha S1 állapotot állítunk be, és számítógépünket készen­ léti állapotba helyezzük (például a Windows kikapcsolása helyett a készenlétet választjuk), akkor csak a merevlemezek, a grafikus kártya és a processzor kapcsol ki, a számítógép tápegysége tovább­ ra is folyamatosan bekapcsolt ál­ lapotban marad, és biztosítja az energiaellátást az alaplap, vala­ mint egyes, főleg a visszakapcso­ lást kiváltó részegységek, például az egér számára.

manként nem képes felállni eb­ ből az állapotból. A Suspend To Disk vagy S4 ál­ lapot a hibernálás. Ekkor a me­ mória tartalma először a merev­ lemezre kerül, majd kikapcsol a gép – a notebookokban létfon­ tosságú ez az energiatakarékos­ sági mód. A rendszer visszatölté­ sekor munkánkat ott folytathat­ juk, ahol abbahagytuk. Power Button Function (PWR Button 〈 4 Secs): Ez egy védelmi funkció, beállíthatjuk, hogy a szá­ mítógépház előlapi gombjának (véletlen) megnyomásakor a gép azonnal kikapcsoljon, vagy csak négy másodpercnyi folyamatos nyomva tartás után tegye ezt. A ház bekapcsológombjának eset­leges megérintéséről a Windows is azonnal tudomást szerez, de beállításaitól függetlenül a négy másodperc utáni kikapcsolást nem tudja megakadályozni. WakeUp by Onboard LAN: Beállíthatjuk, hogy a számítógép kapcsoljon be, ha a hálózati ve­ zérlő egy speciális üzenetet kap. A funkciónak nagyhálózati kör­ nyezetben van értelme, otthoni gép esetében érdemes letiltani.

Sokkal érdekesebb az S3 be­ állítás (Suspend To RAM), amely a PowerOn Suspend állapotnál is jobban takarékoskodik az áram­ mal. Ha ezt használjuk az S1 he­ lyett, és készenléti üzemmód­ ba kapcsoljuk a számítógépet, az látszólag teljesen kikapcsol (még a tápventilátor is leáll), de a táp­ egység 5VSB készenléti ágán ke­ resztül az alaplap folyamatosan biztosítja az energiát a memó­ riák számára, hogy megőrizzék a bennük tárolt információt. Az S3 mód alkalmazása tapasztala­ taink szerint nem minden konfi­ gurációnál működik; előfordul­ hat, hogy a számítógép alkal­

WakeUp by Alarm: A meg­ adott időpontban és napon a számítógép automatikusan be­ kapcsol. BIOS-tól függően konk­ rét dátumra vagy a hét napjára, minden napra stb. adhatunk meg indulási időpontot. Power On Function: Beállít­ hatjuk, hogy a számítógépet ne csak az előlapi gombbal lehessen bekapcsolni, hanem egérről és/ vagy billentyűzetről is. Hot Key Power On: Amennyi­ ben engedélyeztük a  billentyű­ zetről való bekapcsolást, itt meg­ adhatjuk, hogy melyik billentyű vagy billentyűkombináció lenyo­ mására induljon el a számítógép.

Power Management Setup

Onboard Parallel Port: Ha­ sonló az Onboard Serial Port be­ állításaihoz, csakhogy ez a pár­ huzamos portra vonatkozik. Parallel Port Mode: Az enge­ délyezett párhuzamos port négy lehetséges üzemmódja közül vá­ laszthatunk: Az SPP vagy normal mód minden eszközzel működik, azonban lassú. Az ECP szinkron kétirányú kom­ munikációt valósít meg, másod­ percenként 2,5 megabit átviteli sebesség mellett. Az EPP mód hasonlóképpen kétirányú, ám aszinkron kommu­ nikációt jelent. Lapolvasókhoz és nyomtatókhoz az EPP mód használata javallott, ha az eszköz támogatja.

Az ECP+EPP beállítást azoknak javasoljuk, akik nem tudják eldön­teni, hogy melyik beállítást válaszszák. Ebben az esetben az esz­ köz, illetve maga a BIOS fogja kiválasztani az eszköz számára megfelelő átvitelt – sajnos nem mindig helyesen.

EPP Mode Select: Az EPP szab­ vány 1.7-es és 1.9-es verziója kö­ zött dönthetünk. Érdemes a gyor­ sabbikat, azaz az 1.9-et választa­ ni, probléma esetén állítsuk visz­ sza 1.7-re.  Onboard PCI Device A hagyományos eszközök után itt a modern, alaplapra integrált PCI-perifériák beállításait módo­ síthatjuk: IEEE 1394 Controller: Az alap­ lapi FireWire-vezérlőt kapcsol­ hatjuk be, illetve ki. Ha nem használunk FireWire-eszközt, kapcsoljuk ki. Onboard LAN Controller: Az integrált hálózati vezérlő en­ gedélyezése és tiltása. Amennyi­

ben nincs rá szükségünk, vagy külön PCI-os hálózati kártyát alkalmazunk, ezt is kapcsoljuk disabled állásba. LAN Boot ROM: Lehetővé te­ szi a hálózatról való rendszerindí­ tást. Ha nem aknázzuk ki az eb­ ben rejlő lehetőségeket, kapcsol­

2006. AUGUSZTUS • PC WORLD  109

MESTERFOGÁSOK FRIS S

Restore On AC Power Loss: Meghatározhatjuk, hogy egy áramszünet okozta leállás után a számítógép bekapcsoljon-e automatikusan, vagy maradjon

tás tárolja a bővítőkártyák (legyen az ISA, PCI, AGP) IRQ-, DMAés minden egyéb hardverkonfi­ gurációs beállításait. Hagyjuk ki­ kapcsolva, mert általában auto­

dows XP és 2000 esetében nincs jelentősége (a Microsoft a letil­ tást ajánlja). Allocate IRQ to Video vagy Assign IRQ for VGA: Megsza­ kítás hozzárendelése a grafikus kártyához. Nézzünk utána VGAkártyánk leírásában, hogy mit ajánl a gyártó. Amennyiben nem ír semmit, inkább engedélyez­ zük, különben teljesítménycsök­ kenés léphet fel. Allocate IRQ to USB: Meg­ szakítás hozzárendelése az USB-vezérlőhöz. Amennyiben használunk USB-eszközt, hagy­ juk engedélyezve, mert bár til­ tása esetén is működik az USBvezérlő, hibák adódhatnak mű­ ködés közben. PCI Latency Timer: Ezzel a be­ állítással konfigurálhatjuk, hogy egy PCI-eszköz mennyi ideig fog­ lalhatja le a PCI-sínt. Az optimá­ lis érték 32 vagy 64, ha ennél kisebbet vagy nagyobbat válasz­

Egy munkásabb megoldás a BIOSbeállítások törléséhez: a gép kikapcsolása után a másik szélső állásba kell áthelyezni a sárga jumpert a hármas tüskesoron. Be-, majd kikapcsoljuk a gépet, végül visszatesszük a sárga „lovast” eredeti helyére

kikapcsolt állapotban. Leginkább szerverek esetén nyer értelmet ez a funkció. Javasolt az opció letil­ tá­sa, mert beállításakor egy szán­ dékosan kikapcsolt gép is új­ra­ indulhat az áramkimaradás után.

PnP vagy PCI Configurations

Bár a PnP rendszer általában jól osztja ki az erőforrásokat, ha mégsem sikerülne neki, a bővítőkártyák, valamint egyes integrált eszközök megszakításainak kon­ figu­rálását ebben a menüben kell elvégeznünk. Force Update ESCD vagy Reset Configuration Data: Az ESCD (Extended System Configuration Data) Plug & Play BIOS-szolgálta­­

matikusan bekapcsol, ha szük­ ség van az újrakonfigurálásra. Ha mégis hardverütközés lép fel (például új bővítőkártya telepí­ tése után), engedélyezzük ezt a beállítást, hátha megoldódik a probléma. Az újrakonfigurálás után a kapcsoló automatikusan kikapcsolt, azaz „disabled” hely­ zetbe áll vissza. PNP OS Installed: A beállítás engedélyezésével a Plug & Play­ jel (PnP) kompatibilis operációs rendszerek felülbírálhatják a BIOS által beállított erőforráskiosztást, ami leginkább a meg­ szakítások saját kiosztását jelenti. Windows 9x operációs rendsze­ reknél lényeges, hogy ez a beál­ lítás engedélyezve legyen. Win­

110  PC WORLD • 2006. AUGUSZTUS

tunk, az problémákat okozhat (hangkártyáknál például recseg, akadozik a hang). Resource Controlled By: Be­ állíthatjuk, hogy a megszakítá­ sok kiosztása automatikusan vagy kézzel történjen. Régebbi, ISA-sínnel ellátott alaplapok BIOS-á­ban találkozhatunk ezzel a funkcióval. Ha nincs ISA-csato­ lófelületű kártyánk, hagyjuk Auto módban. Ha van, de a rendszer jól működik Auto módban, ne ál­ lítsuk el, mert előfordulhat, hogy az ISA-kártyák nem fognak meg­ felelőlen működni. A kézi (Manual) módra akkor van szükség, ha a BIOS egy PCIkártyához oszt ki egy olyan meg­ szakítást, amelyre az egyik ISAkártyának szüksége lenne. Manual módba állítva a kapcsolót kapunk egy IRQ-listát: állítsuk ezen Legacy to Isa módba azt, amelyikre az ISA-kártyá(k)nak van szüksége(ük). PIRQ_0… Use IRQ Number: Megadhatjuk, hogy melyik bővítőkártyahelyhez melyik megszakítás (IRQ) tartozzon. Sajnos egyes megszakítások gyárilag ki vannak osztva egyes foglalatokhoz, így ezeket nem variálhatjuk kedvünk szerint. Ha minden jól működik, érde­ mes ezt a beállítást automatán hagyni. A kézi beállítást csak ab­ ban az esetben javasoljuk, ha megszakításütközés tapasztal­ ható – előtte azonban érdemes a kártyát egy másik foglalatba helyezni, mert ez gyakran meg­ oldja a problémát. PCI IRQ Activated By: Míg az ISA- és a régi PCI-kártyák kom­ munikációja élvezérelt (Edge) volt, azaz a feszültségszint válto­ zását érzékelték, addig az újabb PCI- és AGP-kártyák több feszül­t­ségszintet (Level) is képesek megkülönböztetni, így gyorsabb mű­ ködésre foghatók. Ha nincs ISA-

MESTERFOGÁSOK FRIS S

és/vagy ősi PCI-kártyánk, jobban járunk, ha Level módra váltunk.

Csak ebben az esetben adjunk nagyobb feszültséget modul­ jainknak. NB Voltage: A tuningosok szá­ mára készült opcióval megemel­ hetjük az északi híd feszültségét. AGP/PCI Express Voltage: Az AGP vagy PCI Express sínek működési feszültségét variálhat­ juk. A grafikus kártya órajelé­ nek megemelésekor lehet szük­ ség erre a funkcióra. A helyte­ len beállítás károsíthatja a grafi­ kus vezérlőt.

Egyebek

A BIOS-ok bejelentkezőképernyő­jén néhány nagyon fontos ad­ minisztratív, biztonsági és hiba­ elhárító funkciót is lelünk. Lássuk a leggyakoribb eseteket! Load Fail-Safe Defaults: Biz­ tonságos, mi több, konzervatív BIOS-beállítások betöltése egyet­ len mozdulattal. Akkor használ­ juk, ha a frissen vásárolt hardver­ elemek nem indulnak el elsőre. Ha ezek után elindul rendsze­ rünk, nekiláthatunk finomhangol­ ni az egyes elemek beállításait. Load Optimized Defaults: Optimális alapbeállítások a leg­ több rendszer számára. Ha nem akarunk sokat piszmogni a BIOSban, akkor ezt próbáljuk ki elő­ ször. Akkor is érdemes ide viszszatérni, ha már túl sok mindent elállítgattunk, és nem tudjuk, mi lehetett az eredeti állapot. Set Password: Számítógépünk BIOS-át jelszóval védhetjük az il­ letéktelen felhasználóktól, vala­ mint a hozzá nem értőktől. Save & Exit Setup: A beállítások mentése és a gép újraindítása. Exit Without Saving: Újraindí­ tás a változtatások mentése nél­ kül. Azaz bármit babráltunk is el, még van egy utolsó lehetőségünk a legutóbbi módosítások elfeled­ tetésére.

Munkánk végeztével mentsük el a beállításokat

beállításokról – erre itt nincs le­ hetőség –, ráadásul a többségük alapos elektronikai tudást igé­ nyel. Ezért csak a legáltalánosabb és a legfontosabb beállításokat ismertetjük.  Processzorés memóriabeállítások CPU Clock (FSB, EXT. Clock): A processzor külső órajele, más néven az FSB-órajel. Alaplapon­ ként eltérő lehet, mert egyes gyártók BIOS-ában valós frek­ vencia helyett az effektívet kell megadnunk.

AGP Ratio: Az FSB és az AGP órajel frekvenciaaránya, hasonló a DRAM Ratio arányhoz. Fixed AGP/PCI Frequency: Rög­zíthetjük az AGP- és PCIsínek órajelét, így függetlenítve az FSB-től. Nem szabványos FSB-ér­ték esetén különösen hasz­ nos beállítás.  Feszültségbeállítások CPU Core Voltage: Itt a procesz­ szor működési feszültségét állít­ hatjuk be. Az automatikus beállí­ tás minden normális esetben jó, csak túlhajtáskor szokás elállítani.

Minden részlet szá­mít – a finomhangolás A processzor és a memória be­ állításainak ezennel egy külön részt szentelünk. Felhívjuk a fi­ gyelmet arra, hogy ha itt valamit helyte­lenül állítunk be, az szá­ mítógé­pünk működésképtelensé­ gét okozhatja. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább ne babráljunk a beállításokkal – főleg ha gépünk tökéletesen működik –, az automata beállítá­ sok az esetek többségében jól funkcionálnak. Előfordulhat, hogy a legna­ gyobb elővigyázatosság ellenére is elrontunk valamit, és gépünk nem hajlandó elindulni. Ilyenkor keressük meg a kézikönyvben, hogy alaplapunkon merre talál­ ható a CMOS Clear vagy BIOS reset jumper, és a gép teljesen ki­ kapcsolt állapotában hajtsuk vég­ re a könyvben leírtakat. Ezután gépünk alapbeállításokkal fog el­ indulni, és mindent újra be kell állítanunk. Itt csak a legfontosabb beállítá­ sokat említjük meg, nem adunk túlhajtással kapcsolatos tippeket. Könyveket lehetne írni az alap­ lap- és a lapkakészlet-specifikus

Processzor- és memória-órajelek beállítása egy ABIT alaplapon

CPU Multiplier: Processzor­ órajel-szorzó. A legtöbb procesz­ szor esetében fix, nem állítható. Ha az FSB-t felszorozzuk az itt megadott számmal, megkapjuk a processzor végleges órajelét. DRAM Ratio: Az FSB és a me­ mória órajeleinek aránya. Az arány helyes megadásával kapjuk meg a memória órajelét. Egyes alaplapo­ kon külön is állítható a DDR-órajel, függetlenül az FSB értékétől.

Óvatosan bánjunk vele, mert a túl magas feszültséggel tönkre­ tehetjük processzorunkat. DDR Voltage (Memory Voltage): A memóriák működési fe­ szültsége. Az automatikus beál­ lítás mindig jó, de egyes gyártók drága tuningmoduljai (mint pél­ dául a Corsair) magasabb műkö­ dési feszültség mellett garantál­ ják a nagyobb órajelet – ennek értékét a leírásban megadják.

 Memóriabeállítások A memóriamodulok címkéjén ál­ talában egy számsor van feltün­ tetve, például így: 4-4-4-12. Ezek a számok sorrendben a követ­ kezők: CAS – Column Address Strobe Latency: Ez a szám jelzi, hány órajelciklus telik el a memóriá­ ban lévő adat kijelölése és az ol­ vasás parancs kiadása között. tRDC– RAS-to-CAS Delay: Ez az érték határozza meg, hogy hány órajelciklus telik el a memó­ riamátrix sor- és oszlopkijelölése között. tRP – RAS Precharge: Ez jelöli, hogy hány órajelciklus telik el a memóriamátrix egy sorának fel­ töltése és megcímzése között. tRAS – Active to Precharge Delay: Késleltetési idő, amely azt mutatja, hány órajelciklusnak kell eltelnie a mátrix két különböző sorának megcímzése között. Ezek közül általában az első, a CAS-érték az igazán megha­ tározó. Minél alacsonyabb, an­ nál gyorsabb egy modul. Sajnos a DDR2 memóriák ezen a téren elmaradnak a DDR-től, vannak azonban alacsony késleltetésű modulok, amelyeknél a CAS ér­ téke kisebb, mint az átlagos, ol­ csó moduloké. A BIOS-ban a memóriával kap­ csolatosan van még egy beállítás, de ez nem a memóriamodul, ha­ nem inkább a memóriavezérlő sebességétől függ. Ez a Command Rate, azaz az utasítássebesség. Értéke 1T és 2T lehet. Ez hatá­ rozza meg, hogy hány órajelcik­ lus szükséges az adatot tartalma­ zó memóriamodul és chip kije­ löléséhez. Az 1T beállítás gyor­ sabb, de sajnos csak általá­ban egy, illetve két memóriamodul használata mellett működik sta­bilan – ennél több egység ese­ tében 2T-re kell átállnunk, ami viszont mérhető lassulást ered­ ményez. A memória beállításánál a leg­ fontosabb szabály, hogy ne térjünk el a gyári adatokban megadott értékektől! Papp Gábor

2006. AUGUSZTUS • PC WORLD  111