Dunaújvárosi Főiskola

Dunaújvárosi Főiskola Bizonylati szabályzat

Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 4-2010/2011. (2010.11.30.) számú határozatával 2010.11.30-án elfogadta, hatályos 2010. 12. 01. napjától

2010. Dunaújváros

Sz-37 1. kiadás

BIZONYLATI SZABÁLYZAT 0. módosítás 2 (51). oldal

TARTALOMJEGYZÉK I.

II.

ÁLTALÁNOS RÉSZ ....................................................................................................... 3 1.§

A bizonylati szabályzat célja, tartalma ................................................................. 3

2.§

Bizonylati elv, bizonylati fegyelem ..................................................................... 3

3. §

A számviteli bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei .................................. 4

4. §

Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás ............................................................ 8

5. §

A bizonylatok kiállítása, helyesbítése ................................................................ 11

6. §

A bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése......................................................... 13

7. §

A bizonylatok szállítása ..................................................................................... 16

8. §

A bizonylatok tárolása ........................................................................................ 16

9. §

A bizonylatok őrzése .......................................................................................... 16

10 §

A bizonylatok megőrzésének rendje .................................................................. 17

11. §

Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem jogkövetkezményei ............................. 18

GAZDASÁGI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYLATOK ...................... 19 12. §

A számlaigazoló lap ........................................................................................... 19

13. §

Befektetett eszközök állományváltozásának bizonylatolása .............................. 20

14. §

A készletnyilvántartás bizonylatai ..................................................................... 26

15. §

A keretrendszer bizonylatai ................................................................................ 31

16. §

Pénz- és értékkezelés bizonylatolása.................................................................. 33

17. §

A devizás, valutás pénzmozgással járó forgalom lebonyolításának bizonylatai ..... 36

18. §

Beérkező és kimenő számlák nyilvántartása és bizonylatolása ......................... 38

19. §

Hivatali céges autók használatának bizonylata .................................................. 39

1. számú melléklet – Bizonylati album ................................................................................... 40 2. számú melléklet – Bizonylati album alkalmazott bizonylatok és a feldolgozás útja ......... 43

2.

Sz-37 BIZONYLATI SZABÁLYZAT 0. módosítás 3 (51). oldal

1. kiadás

BIZONYLATI SZABÁLYZAT

A Dunaújvárosi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) bizonylati rendjét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól

intézkedő

módosított

249/2000.

(XII.24.)

számú

Kormányrendelet alapján a következők szerint határozom meg.

I. Általános rész 1. § A bizonylati szabályzat célja, tartalma A bizonylati szabályzat célja, hogy biztosítsa a Főiskolán a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, megőrzésének és kezelésének rendjét. A szabályzat a következő feladatok ellátásához tartalmaz kötelező előírásokat: a.,

Az egyes gazdasági eseményekhez milyen bizonylatot kell használni,

b.,

Kinek kell a bizonylatot kiállítani, az abban szereplő adatokat kinek kell ellenőrizni,

c.,

Milyen felelőssége van a bizonylatot kiállítónak és az azt ellenőrzőnek,

d.,

Hány példányban kell a bizonylatot kiállítani, mi az egyes példányok szerepe az adatfeldolgozásban,

e.,

Hogyan kell a bizonylatot továbbítani, miként kell az átvételt igazolni,

f.,

Kinek és milyen módon kell a bizonylati példányokat megőrizni, mikor lehet azokat selejtezni,

g.,

Miként kell kezelni a rontott bizonylati példányokat, illetve a tévesen kiállított bizonylat esetén milyen eljárást kell követni.

2. § Bizonylati elv, bizonylati fegyelem Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.

3.

Sz-37 1. kiadás


A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén- előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a következők (Áhsz. 51 §) szerint kell eljárni: a.,

a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla, előirányzat-felhasználási keretszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés, illetve a Kincstár értesítésének megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell,

b.,

az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni.

c.,

amennyiben az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni, akkor a bizonylati szabályzatban kell rögzíteni az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit.

A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, - függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától -, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. 3. § A számviteli bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei Számviteli bizonylat (továbbiakban: bizonylat) minden olyan a Főiskola által kiállított, készített, illetve a Főiskolával üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő

4.

Sz-37 1. kiadás


okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A törvény értelmében tehát bizonylatnak minősülnek mindazok az adathordozók és minden számviteli, könyvviteli nyilvántartások, amelyek adatait közvetve vagy közvetlenül az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban rögzítésre kerülnek. Bizonylat jelleggel bírnak - és ennek megfelelően kezelendők (irattározás, őrzés) - az elektronikus adatfeldolgozásnak a könyvvitellel közvetlenül vagy közvetve összefüggő kódrendszerei és gépi programjai is. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, általában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a jelen szabályzat 9. §-ában meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a.,

a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,

b.,

a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése, 5.

Sz-37 1. kiadás c.,


a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása,

d.,

a bizonylat címzettjének neve, címe,

e.,

a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell, a számviteli elszámolás alapja változatlanul a Ptk. szerinti teljesítés időpontja. Egyes ügyleteknél az áfa tv. előírásai szerint eltérő a teljesítés időpontjának a megítélése. Emiatt a könyvviteli elszámoláshoz ezekben az esetekben mind a két teljesítési időpontot (időszakot) tartalmazni kell,

f.,

a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai, s - a fentieken túl tartalmaznia kell a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét,

g.,

külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó (előleg) alapját és összegét, felvásárlási bizonylatnál a bizonylatot kibocsátó és a felvásárolt terméket átadó aláírását is,

h.,

bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik,

i.,

a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás)

j.,

a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása,

k.,

továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír

6.

Sz-37 1. kiadás


Az általános kellékeken kívül a technikai, optikai módon előállított bizonylatok esetében a kódolt megnevezésekről, jelölő adatokról kódolt jegyzéket kell készíteni. Az azonosíthatóság céljából minden kimutatásnak tartalmaznia kell: a.,

a gazdálkodó egység megjelölését, kódjelét,

b.,

a feldolgozott adatállomány megnevezését, kódját,

c.,

a feldolgozó program azonosító jelét,

d.,

a feldolgozási időszakot,

e.,

a feldolgozott tételek számát,

f.,

a feldolgozás befejezésének időpontját,

g.,

a feldolgozás teljességének és az előírt egyeztetések végrehajtásának igazolását.

A technikai, optikai adathordozón tárolt adatokat úgy kell elhatárolni, hogy azok kiíratása, azonosítása és védelme mindenkor biztosított, vizuálisan is megjeleníthető legyen. A technikai, optikai, stb. módon előállított adathordozóknál az előbbiekben foglaltakon kívül alaki és tartalmi kellék még: a.,

a feldolgozási programok azonosító jelzése,

b.,

az adatállományt azonosító jelzés.

Ha a bizonylat technikai, optikai módon előállított adathordozó, biztosítani kell: a.,

az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását,

b.,

az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.

A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. Mentesül az általa kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány aláírási kötelezettsége alól az a vállalkozó, amelyik főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, amelynél a szolgáltatásról számítógépes úton zárt rendszerben, a

7.


1. kiadás

számlázási rendszer által mért adatok alapján, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számlát, a számlát helyettesítő okmányt. 4. § Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás

alapjának

és

összegének,

továbbá

ezek

megfizetésének,

illetve

igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére az elévülési időn belül alkalmas legyen. A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy: a.,

a bennük foglalt feljegyzések, illetve a számviteli bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b.,

adónként és költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,

c.,

azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,

d.,

az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.

Bizonylatok csoportosítása A bizonylatok keletkezési helyük szerint lehetnek: a.,

Belső bizonylatok: mindazok az okmányok, melyek elsődleges kiállítása a Főiskolán történik,

b.,

Külső bizonylatok: mindazon bizonylatok, melyek kiállítása nem a Főiskolán, hanem az érintett bizonylatot kezdeményező külső szervnél történik.

Kezelésük módja szerint a bizonylatok: a.,

Szigorú számadású bizonylatok,

b.,

Szigorú számadás alá nem vont bizonylatok.

8.


1. kiadás

Gazdálkodási szakterületük szerint lehetnek: a.,

Befektetett eszközök létesítésével, átvételével, átadásával, selejtezésével és azok nyilvántartásával kapcsolatos bizonylatok,

b.,

Készletekkel kapcsolatos bizonylatok,

c.,

Pénzforgalmi bizonylatok,

d.,

Számlázási bizonylatok (beérkező, kimenő),

e.,

Személyi jellegű kifizetések bizonylatai,

f.,

Leltározási bizonylatok.

Könyvviteli nyilvántartásban, feldolgozásban betöltött szerepük szerint lehetnek: a.,

Alapbizonylatok, amelyek lehetnek elsődleges bizonylatok (eredeti feljegyzések) és lehetnek másodlagos bizonylatok (eredeti alapján készült),

b.,

Összesítő vagy gyűjtő bizonylatok, amelyek az alapbizonylatok felhasználásával keletkeznek.

c.,

Hiteles másolatok és hiteles kivonatok.

A bizonylat céljára használt nyomtatványok szerint: a.,

kereskedelmi forgalomban beszerezhető nyomtatványok,

b.,

államháztartási szervezeteire vonatkozó nyomtatványok: kormányrendeletekben, különadó

ágazati

jogszabályokban

előírt,

kötelezően

alkalmazandó

nyomtatványok, c.,

saját tervezésű nyomtatványok.

Szigorú számadási kötelezettség A Főiskolán szigorú számadás alá kell vonni a Szvtv. 168 § (1) bekezdés alapján: a.,

a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ide értve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is),

b.,

minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni. Ilyen nyomtatványok

a

készpénzfelvételi

utalványok,

a

bevételi-

és

kiadási

9.

Sz-37 1. kiadás


pénztárbizonylatok, a számlák, az étkezési utalványok, pénztárjelentés, gépkocsi menetlevél, stb. c.,

minden olyan okmányt, nyomtatványt, amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Ilyenek például a leltárfelvételi bizonylatok.

A szigorú számadású kötelezettség alá vont nyomtatványokat a gazdasági főigazgató határozza meg, a Gazdasági Hivatal kezeli és tartja nyilván. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadású nyomtatványokat a használatba vétel előtt meg kell vizsgálni, hogy a nyomtatványtömbökben az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések helyesek-e. Ezután a szigorú számadású nyomtatványokat bizonylattípusonként nyilvántartásba kell venni. A szigorú számadású nyomtatványokat az egyéb nyomtatványoktól elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, mely biztosítja azok elszámoltatását. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmazni: a.,

Nyomtatvány megnevezése,

b.,

Beszerzett bizonylat sorszámát, tömb esetén -tól -ig sorszámot,

c.,

Beszerzés idejét, a beszerzést igazoló számla számát, nyilvántartásba vételének idejét,

d.,

A felhasználás kezdő időpontját,

e.,

A felhasználás befejező időpontját,

f.,

A felhasználásra átvevő aláírását,

g.,

A felhasználatlan bizonylatokat visszavevő aláírását.

A felülvizsgált, hiánytalannak menősített, nyilvántartásba vett szigorú számadású nyomtatványokat a használatba vételig zárt szekrényben úgy kell megőrizni, hogy azokhoz illetéktelen személy ne tudjon hozzáférni. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie.

10.

Sz-37 1. kiadás


A szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása: A szigorú számadású nyomtatványokat a bizonylati felelős részére (a szigorú számadású nyomtatványok kezelésével megbízott személynek) nyilvántartásba vétel, illetve kezelés és megőrzés végett jegyzékkel együtt átadni. Az átadási jegyzékben a nyomtatványokat fajtánként elkülönítve, ezen belül füzetenként, űrlaponként emelkedő számsorrendben kell felsorolni. Ez a jegyzék egyúttal az átvevő dolgozó nyilvántartása az állományba vett nyomtatványokról. 5. § A bizonylatok kiállítása, helyesbítése A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. Bizonylat kiállítható: a.,

kézírással, írógéppel vagy bármilyen technikai eszközzel, kódolatlan vagy kódolt formában,

b.,

automatikus adatrögzítés útján, illetve az adatfeldolgozás eredményeként kapott adathordozók, jegyzékek kimutatások, stb. formájában.

A bizonylatra úgy kell rávezetni a szükséges adatokat, hogy azok olvashatók, időtállók és megmásíthatatlanok legyenek. Az esetleges változás tényét azon feltűnő módon kell jelölni. A bizonylatra adatokat tintával, írógéppel (egészen kivételes esetben tintaceruzával) lehet feljegyezni. Grafit ceruzával arra érdemi adatot feljegyezni tilos. A bizonylaton feltüntetett adatokért az azt kiállított dolgozó, valamint a kijelölt egység vezetője a felelős. Hiányosan kiállított, szabálytalan, vagy az olvashatatlan bizonylatokat könyvelési célra felhasználni nem szabad.

11.

Sz-37 1. kiadás


Pénzösszegről szóló, vagy más értékkezelési bizonylaton az összeget számmal is és betűvel is fel kell tüntetni. A több tétel elszámolására alkalmas bizonylatokon az esetleges üresen maradó sorokat és rovatokat áthúzással meg kell semmisíteni. A bizonylatok példányszámát az ügyviteli eljárás gazdaságosságának szem előtt tartásával úgy kell meghatározni, hogy a kibocsátón kívül csak annál a részlegnél maradjon példány, ahol arra a belső információs igények kielégítése, vagy az utólagos ellenőrzés (és az őrzés) céljából feltétlenül szükség van. A kitöltött és az adózó által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról - műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette. A bizonylaton javítani csak szabályszerűen lehet. A szabályszerű javításokat a következők szerint kell elvégezni: a.,

A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon.

b.,

A helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni.

c.,

A hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell.

d.,

Fel kel tüntetni továbbá a helyesbítés keltét és a bizonylatot helyesbítő személy aláírását.

e.,

Pénztári és bank bizonylatokat JAVÍTANI NEM SZABAD! A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsekk, stb. helyett új bizonylatot kell kiállítani és a rontott, stornírozott bizonylatot (annak összes példányát) meg kell őrizni.

f.,

A külső szervektől beérkezett bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrizni kell.

g.,

Az ellenőrzés során talált hibákról a bizonylat kiállítóját értesíteni kell és fel kell szólítani a hibás bejegyzés helyesbítésére, külső partnertől érkezett bizonylat nem lehet javítani! 12.


1. kiadás h.,

A hibásan, más szerv részére megküldött bizonylatot a Főiskola köteles javítani. A javítás történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell:

i.,

-

Az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat,

-

A módosításnak megfelelő új tételeket.

Számítógéppel előállított számlát javítani nem szabad!

Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan bizonylatot feldolgozni nem szabad, az ilyen bizonylatot a kiállítóhoz vissza kell küldeni. A kiállított hibás bizonylatot a kibocsátó köteles kijavítani. A javítás történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kibocsátásával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával és megküldésével. A hibás bizonylat javítását az azt kibocsátó, a hiba tudomására jutásának időpontját követő 8 munkanapon belül köteles elvégezni, és az érintett részére megküldeni. Gépi adathordozón lévő adatok helyesbítéséről, javításáról jegyzéket kell vezetni. Ez gépi tabló is lehet. A helyesbítésekről, javításokról készített jegyzéket a javító bizonylatokkal együtt kell megőrizni. A bizonylatok, nyomtatványok alaki és tartalmi szempontból történő szabályszerű kitöltéséért, valamint ellenőrzéséért a jelen szabályzatban megjelölt személyek a felelősek. 6. § A bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése 1., Általános követelmények Az egyeztetés során arról kell meggyőződni, hogy egy adat azonos-e a másikkal: pl. a pénztárbizonylatok és a pénztárkönyv összevetését, főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatainak számszerű összehasonlításával. Az ellenőrzés alkalmával meg kell győződni a bizonylaton vagy a feldolgozott összesítőn

lévő

adatok,

információk

és

igazolások

hitelességéről,

szabályszerűségéről és pontosságáról, pl. a pénztárbizonylaton rögzített esemény (kiadás) jogosságának, szabályszerűségének, a szükséges aláírások meglétének

13.


1. kiadás vizsgálatával,

vagy a

főkönyvi

könyvelés

helyességének

(kontírozásának)

revíziójával stb. A feldolgozás során ellenőrizni kell az aláírók jogosultságát, a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességét, valamint azt, hogy a könyveléshez minden bizonylat megérkezett-e, továbbá, hogy az adatok feldolgozása teljeskörűen megtörtént-e. A Főiskolán a bizonylatok csoportosítása a következő: -

Pénztárbizonylatok,

-

Banki bizonylatok,

-

Beérkező számlák,

-

Kimenő számlák,

-

Vegyes bizonylatok,

-

Munkaügyi és bérszámfejtési bizonylatok.

A csoportosítás az előbbieken túl időrendi sorrendben történik. A bizonylatok feldolgozása során ellenőrizni kell: -

Az aláírások jogosultságát,

-

A bizonylatok alaki, tartalmi és számszaki helyességét,

-

A teljes körűséget, azt, hogy rendelkezésre áll-e minden bizonylat,

-

Az adatok feldolgozásának teljes körű megtörténtét,

-

A munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörténtét.

A bizonylatok feldolgozásának teljes körűségét belső bizonylatok esetében sorszámnyilvántartások

ellenőrzésével

(tombolázással),

szigorú

számadású

nyomtatványok esetében a nyilvántartásokkal való egybevetéssel kell biztosítani. Külső bizonylatok esetében olyan nyilvántartási rendszert kell használni, amely biztosítja, hogy minden beérkező bizonylat feldolgozásra kerüljön a megfelelő igazolás, ellenőrzés elvégzését követően. A feldolgozás során a következő feladatokat kell elvégezni: -

Ki kell jelölni azokat a főkönyvi számlákat (analitikus nyilvántartó lapot), amelyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait rögzíteni kell, (számlakijelölés, gépi adatfeldolgozás során az előírt kódolás).

14.

Sz-37 1. kiadás -


A számlakijelölést, kódolást végző személynek a bizonylatot kézjegyével el kell látnia.

-

Rögzíteni kell a könyvelés megtörténtét, időpontját és az egyeztetés tényét.

-

Biztosítani kell megfelelő hivatkozással a visszakeresés lehetőségét.

2., A bizonylatokat kiállításuk után, de az érvényesítés előtt -

alaki,

-

számszerű és

-

tartalmi szempontból kell ellenőrizni és egyeztetni.

3., A bizonylatok alaki ellenőrzése Ennek keretében a következőket kell vizsgálni: -

A gazdasági esemény bizonylatolása az előírt bizonylati nyomtatványon, bizonylaton történt-e,

-

A bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál),

-

A bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e,

-

Az aláírások eredetiek-e és az arra jogosultaktól, kötelezettektől származik-e

-

A kiállító, az érvényesítő és az utalványozó (eseménytől függően az ellenőr), valamint a gazdasági eseményben érintett dolgozók aláírása szerepel-e a bizonylaton,

-

A bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e, nincsenek rajta törlések,

-

A szükséges mellékletek hiánytalanul csatolva vannak-e.

4., A bizonylatok számszaki ellenőrzése A számszaki vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a mennyiségi és értékadatok, a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. A megállapított számszaki hibát a bizonylaton a kiállítási színtől eltérő színű tollal, a korábban leírt szabályok betartásával kell javítani. 5., A bizonylatok tartalmi ellenőrzése

15.

Sz-37 1. kiadás


Vizsgálni kell a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. A külső szervektől beérkező bizonylatok alaki, tartalmi és számszaki szempontból történő ellenőrzéséért a Számviteli és pénzügyi csoport számlakezeléssel megbízott dolgozója a felelős. 7. § A bizonylatok szállítása A bizonylatok szállításánál kézbesítésénél minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési helyre. A bizonylatok elhelyezésére és szállítására szolgáló eszköz megválasztásakor figyelembe kell venni tartalmuk fontosságát, a szállításukra vonatkozó technikai előírásokat. A bizonylatot küldőnek minden bizonylatküldeménnyel kapcsolatban kísérőjegyet vagy olyan jegyzéket kell kiállítania, amelyből kitűnik a küldött bizonylatok fajtája, darabszáma, tartalma és eredete. 8. § A bizonylatok tárolása A bizonylatok tárolása, megőrzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhetők, visszakereshetők legyenek és a tárolás alatt károsodást ne szenvedjenek. A könyvelési bizonylatok időrendi sorrendbeli, illetve évenkénti tárolásáról a Számviteli és pénzügyi csoport gondoskodik. 9. § A bizonylatok őrzése A Főiskola a költségvetési évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján

16.

Sz-37 1. kiadás


visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Bizonylatot a megőrzési helyről elvinni csak elismervény ellenében szabad. A hatósági intézkedésre - a megőrzés helyéről – kiadott eredeti bizonylatok tartalmáról kivonatot vagy a bizonylatról bármilyen módszerrel előállított másolatot kell készíteni, és azt az eredeti bizonylat visszahelyezéséig bizonylatként kell megőrizni. Az elismervénynek tartalmaznia kell a bizonylat azonosító számát, a bizonylatfajta megnevezését, a kiadás és a visszaadás időpontját, valamint az átvevő olvasható aláírását. A 9. §-ban foglalt előírások betartásáért a számviteli és pénzügyi csoportvezető felelős.

10. § A bizonylatok megőrzésének rendje A bizonylatok megőrzése átmeneti (munkahelyi) vagy tartós irattári megőrzés lehet, a kezelési folyamatokon belüli munkaütemektől függően. Átmeneti megőrzést kell biztosítani azokra a bizonylatokra vonatkozóan, amelyek hosszabb ideig a kiállító munkahelyeken maradnak, mint pl. a nyilvántartó kartonok, a több évre alkalmas felhasználású bizonylatok, betelt tömbök a tőpéldányokkal. Tartós megőrzést kell előírni az adóhatóságokkal, egészségbiztosítással, vámmal stb. kapcsolatos bizonylatokra a hatósági ellenőrzési vagy elévülési időtartamig.

17.

Sz-37 1. kiadás


A beszámolót, illetve a kötelezően előírt mellékleteit (a leltárt és annak értékelését, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokat) legalább 10 évig, míg a könyvviteli, számviteli bizonylatokat legalább az adók megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában megőrizni. A bizonylatokat a megőrzés helyéről csak elismervény ellenében és engedélyezett céllal szabad kiszolgáltatni. A munkajogviszonyban és a korkedvezményre jogosító munkaköröknél keletkezett bizonylatok nem évülnek el. A korkedvezményes és egyéb munkajogi bizonylatokat nem szabad leselejtezni. Az esetleges megszűnésekor ezeket a bizonylatokat a felügyeletet gyakorló szervnél letétbe kell helyezni, vagy át kell adni a felszámolónak. A bejövő külső bizonylatoknál az iktatástól kezdve a megőrzésig biztosítani kell, hogy a vonatkozó iratügyviteli nyilvántartásokból az ügyirat intézésének menete valamennyi végrehajtási ponton nyomon követhető legyen. A bizonylatok iktatási és ügyviteli folyamatát, a benne foglalt feladatok végrehajtásának ellenőrzését, illetve a tartós iratmegőrzés részletesebb szabályait külön, Iratkezelési Szabályzatba kell foglalni.

11. § Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem jogkövetkezményei A számviteli törvényben a bizonylatokra vonatkozó szabályok megtartásáért való felelőségre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános felelősségi szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően a Dunaújvárosi Főiskola a törvényben előírtak megsértése esetén a külön törvényekben, mint a Btk., illetve a Szabálysértésekről szóló törvény szerinti felelősséggel tartozik. A bizonylatokon hamis adatok rögzítése és ebből eredően a könyvviteli számlákon hamis adatok szerepeltetése a számviteli rend megsértésének minősül és a cselekmény súlyától függően az előző bekezdésben ismertetett büntetőjogi következményekkel jár. A Dunaújvárosi Főiskola anyagi felelősséggel, illetve aláírási és utalványozási joggal rendelkező vezetői és munkatársai a maguk területén felelősek a bizonylati és okmányfegyelem megteremtéséért, fenntartásának biztosításáért és ellenőrzéséért.

18.


1. kiadás

Ez a felelősség terheli mindazokat a munkaköröket, ahonnan olyan adatszolgáltatás folyik, amely adatok a későbbiek során közvetve vagy közvetlenül a könyvelés alapjául szolgálnak. A jogkövetkezmények miatt minden bizonylatot kezelő helyen biztosítani kell a jelen szabályzat meglétét.

II. Gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok 12. § A számlaigazoló lap A számlaigazoló lap főkönyvi, pénzügyi és keret adatokat egyaránt tartalmaz. Adattartalma: a.,

a számla beérkezésének időpontja,

b.,

a rögzítés időpontja

c.,

a szállító kódja, neve (amennyiben még nem létező szállító, akkor új szállító kódot kell felvinni),

d.,

fizetési határidő,

e.,

igazolási határidő (a fizetési határidő előtt 3 munkanap),

f.,

szállító pénzintézeti számlaszáma,

g.,

számla száma,

h.,

fizetendő összeg,

i.,

számlát igazoló szervezeti egység kódja.

A számlát igazolás céljából továbbítani kell a szervezeti egység felé, az átadást regisztrálni kell. A megrendelést kibocsátó szervezeti egység tölti ki: A keretrendszerben bejegyzett kötelezettségvállalás számát rá kell vezetni a számlaigazoló lapra, illetve igazolni kell, hogy az áru, a szolgáltatás a megrendelésnek

19.


1. kiadás

megfelelő. A kötelezettségvállalás azonosító számát is itt kell feltűntetni a hozzá kapcsolódó összeggel. A terhelendő témaszámot is fel kell tűntetni. Számviteli ügyintéző tölti ki: a.,

Főkönyvi szám: a funkcionális osztályozás szerinti könyveléshez szükséges főkönyvi számlák jelölésére, valamint a pénzforgalmi tételekhez kapcsolódó állományváltozások főkönyvi számának kijelölésére szolgál.

b.,

Az okmányok ellenőrzését követően a kontírozó aláírása.

c.,

Rögzítést követően a rögzítő aláírása (amennyiben nem azonos a kontírozóval).

Utalványozta, ellenjegyezte: a.,

A banknál bejelentett aláírásra jogosultak.

Bankkivonatot feldolgozó pénzügyi ügyintéző tölti ki: a.,

Pénzügyi teljesítés dátuma.

b.,

Számla kivonat, bankkivonat száma.

c.,

Pénzügyi kivezetés sorszáma.

Pénztáros tölti ki: a.,

Pénzügyi teljesítés dátuma: pénztári ki/befizetés dátuma.

b.,

Pénztárnapló száma.

c.,

Pénztáros aláírása.

13. § Befektetett eszközök állományváltozásának bizonylatolása 1., A befektetett eszközök nyilvántartásának általános szabályai A befektetett eszközökről a főkönyvi számlákkal bruttó értékben megegyező analitikus

nyilvántartást

kell

vezetni.

A

befektetett

eszközök

analitikus

nyilvántartásának biztosítani kell, hogy a Főiskola befektetett eszközeinek állománya bármely időpontban ellenőrizhető legyen és a bekövetkezett változások adatai a számlaosztály számláinál előírt csoportok szerint a következő tagolásban rendelkezésre álljanak:

20.

Sz-37 1. kiadás


A befektetett eszközök állományváltozásának követése számítógépes programmal történik. Állománynövekedés Új befektetett eszköz beszerzése és létesítése, használt eszköz beszerzése térítés ellenében, használt eszköz átvétele térítés nélkül, eszköz átvétele átszervezés miatt, átminősítés, egyéb növekedések. Állománycsökkenés Befektetett eszközök értékesítése, selejtezése, értékvesztése, megsemmisülése, használt eszközök átadása térítés nélkül, átadás átszervezés miatt, átminősítés, egyéb csökkenések. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő adatokat: -

Intézmény megnevezése,

-

Befektetett eszköz megnevezése,

-

Főkönyvi számla száma (számlarend szerint),

-

Leltári szám,

-

Termék jegyzék (VTSZ) szám,

-

A raktár vagy munkahely megnevezése,

-

Az állományba vétel illetve egyéb állományváltozás kelte,

-

A bevételezés alapjául szolgáló bizonylat, okmány száma,

-

A készítő, szállító megnevezése,

-

A várható használati idő,

-

A leírás módja, a leírási kulcs %-a,

-

A könyvelés kelte,

-

A bizonylat száma,

-

Az állományváltozás megnevezése (növekedés, csökkenés pontos jogcíme),

-

Bruttó értéke Ft-ban (növekedés, csökkenés, egyenleg),

-

Értékcsökkenés Ft-ban (növekedés, csökkenés, egyenleg),

-

Nettó érték,

-

Napló hivatkozás.

21.

Sz-37 1. kiadás


2., Immateriális javak nyilvántartása A következőkben felsorolt immateriális javak megszerzéséért fizetett ellenértékről nyilvántartást kell vezetni: -

Alapítás-átszervezés értéke

-

Vagyoni értékű jogok (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével),

-

Szellemi termékek,

-

Egyéb immateriális javak,

-

Immateriális javakra adott előlegek.

Az immateriális javak könyvelésének alapja a részletező analitikus nyilvántartás, amit tételesen, immateriális javanként kell felfektetni, illetve folyamatosan vezetni azokról az alapbizonylatokról, melyek a változásokat igazolják. A kis értékű (100 000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti) vagyoni értékű jogokról és szellemi termékekről csoportos mennyiségi nyilvántartást kell felfektetni. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen az immateriális dolog azonosító adata, a felhasználás helye és a használatért felelős személy neve. Az immateriális javak nyilvántartásba vételét a számla, adásvételi szerződés, illetve egyéb okmány alapján kell elvégezni. Ugyancsak a számlának, illetve az egyéb okmánynak megfelelően kell a nyilvántartásban a bruttó (beszerzési) értéket szerepeltetni. A bruttó érték megállapításánál a számlában (okmányban) szereplő és visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét figyelmen kívül kell hagyni. Az egyedi nyilvántartásba adatot feljegyezni csak bizonylat alapján lehet. A naplót főkönyvi számlánként kell megnyitni, hogy a főkönyvi könyvelés adataival egyeztethető legyen. Az egyedi nyilvántartó lapokat minden év december 31-én le kell zárni, de a következő évben a könyvelés folytatható. A naplót minden év végén le kell zárni és minden évben új naplót kell nyitni.

22.

Sz-37 1. kiadás


3., Tárgyi eszközök nyilvántartása A tárgyi eszközök nyilvántartásba vételéről a szabályzatban meghatározott bizonylatok felhasználásával kell gondoskodni. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Itt tartja nyilván a Főiskola ingatlanainak állományi értékét értékhatártól függetlenül. Ide soroljuk a földterületet, a telket, épületeket, építményeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Az épületek, építmények egyedi nyilvántartásához az Épületek és egyéb építmények egyedi nyilvántartó lapja elnevezésű nyomtatványt kell használni. Az egyedi nyilvántartó lapot az üzembe helyezés időpontjában, a rendszeres használatba vételkor kell kiállítani. A kiállítás alapját az Állományba vételi bizonylat épületekről és egyéb építményekről elnevezésű bizonylat adatai képezik. Ha az épületek, építmények esetében csökkenés áll be, akkor annak bizonylatolása a Tárgyi eszközök állománycsökkenési bizonylata értékesítés és hiány elszámolására jelű nyomtatványt kell használni. Az épületek tartozékait az egyedi nyilvántartó laphoz kapcsolódóan a Betétlap a tartozékok felsorolására elnevezésű nyomtatványon kell nyilvántartásba venni. A földterületről, telkesítésről a Földterület nyilvántartó lap elnevezésű nyomtatványt kell kiállítani. A nyilvántartó lapon szereplő adatokat a telekkönyvi nyilvántartás adataival egyező módon kell feltüntetni. Biztosítani kell a főkönyvi könyveléssel való egyeztetést. Az analitikus nyilvántartáson fel kell tüntetni, hogy az eszköz a törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes) vagy nem törzsvagyon része. Gépek, berendezések és felszerelések, járművek A gépek, berendezések, felszerelések és járművek nyilvántartásához a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapja (műszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések, járművek) megnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni.

23.


1. kiadás

A nyilvántartó lapot a tárgyi eszköz aktiválásakor, a rendszeres használatba vételkor kell kiállítani, az Állományba vételi bizonylat műszaki és egyéb berendezésekről, gépekről, felszerelésekről és járművekről adatai alapján. A leltárkészítési és leltározási szabályzatban meghatározott leltározási körzetenként a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a tárgyi eszköz elhelyezésének helye. A tárgyi eszközök, átadás-átvétele történhet gazdálkodó szervezeten (intézményen, hivatalon) belül, vagy gazdálkodó szervezetek között. A Dunaújvárosi Főiskolán belüli mozgás esetében az átadás-átvétel megtörténtének bizonylatolására

a

Tárgyi

eszközök

átadás-átvételi

bizonylata

gazdálkodó

szervezeten belül elnevezésű bizonylatot kell használni. A bizonylat előoldalán pontosan fel kell tűntetni az átadó és átvevő hely megjelölését, valamint a tárgyi eszköz azonosító adatait. A változás tényét rögzíteni kell az átadás-átvétel bizonylata alapján a tárgyi eszközök leltározási körzetenkénti nyilvántartásában. A változást keresztül kell vezetni a következő nyilvántartásokon: -

A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása.

-

A tárgyi eszközök leltározási körzetenkénti nyilvántartásán, valamint

-

A főkönyvi könyvelésben.

Az egyedi nyilvántartásba adatot feljegyezni csak bizonylat alapján lehet. A naplót főkönyvi számlánként kell megnyitni, hogy a főkönyvi könyvelés adataival egyeztethető legyen. Az egyedi nyilvántartó lapokat minden év december 31-én le kell zárni, de a következő évben a könyvelés folytatható. A naplót minden év végén le kell zárni és minden évben új naplót kell nyitni.

24.

Sz-37 1. kiadás


Beruházások, beruházásokra adott előlegek A beruházásokról, beruházásokra adott előlegekről beruházásonként elkülönítve egyedi nyilvántartást kell vezetni. Az egyedi nyilvántartó lapon fel kell tűntetni a következőket: -

A beruházás megnevezését.

-

A beruházás jelzőszámát.

-

A kiadások keltét, hivatkozási számát.

-

A kiadások összegét.

-

A szállító megnevezését.

-

A számla keltét.

-

A főkönyvi számla számát.

-

Előleg esetén az előleg elszámolásának időpontját, összegét.

-

Az előleg állományát.

Beruházások nyilvántartására a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapja elnevezésű nyomtatványt kell használni. Felújítások A felújítások főkönyvi számlákhoz analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásból a felújításra került tárgyi eszközönként felmerült felújítási kiadások összege megállapítható kell legyen. A nyilvántartó lapon fel kell tűntetni a következő adatokat: -

A tárgyi eszköz egyedi azonosítóját.

-

A tárgyi eszköz megnevezését.

-

A tárgyi eszköz bruttó és nettó értékét.

-

A felújítási munkát végző kivitelező megnevezését.

-

A számla keltét.

-

A számla számát.

-

A kiadás összegét.

-

A felújítás aktiválásának időpontját.

25.

Sz-37 1. kiadás


A felújítások nyilvántartására a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapját használjuk. A kis értékű (100 000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti) tárgyi eszközökről használatba vételkor csoportos mennyiségi nyilvántartást kell felfektetni. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen a tárgyi eszköz azonosító adata, a felhasználási helye és a használatáért felelős személy neve. Gépjárművek törzskönyvi nyilvántartása A Főiskolán valamennyi gépjárműről törzskönyvi nyilvántartást kell vezetni. A törzskönyvet az állományba vételi bizonylat, valamint a gépjármű műszaki könyve és a forgalmi engedély alapján kell kiállítani. A törzskönyvbe be kell jegyezni: -

A gépjármú azonosító adatait

-

A főjavítások időpontját, átalakítások leírását

-

A gépjármű km-teljesítményét negyedévenként és éves összesen,

-

A baleseti sérülések rövid leírását.

A tárgyi eszközök állományának, mennyiségének értékére, összetételére vonatkozó bármely időpontban történő ellenőrzését az analitikus nyilvántartás vezetésével kell biztosítani. A tárgyi eszközállományt, valamint az állományban bekövetkezett változásokat az analitikus nyilvántartásban a főkönyvi könyvelés tagolása szerint kell kimutatni. 14. § A készletnyilvántartás bizonylatai A készletek nyilvántartásba vételéről e szabályzatban meghatározott bizonylatok felhasználásával kell gondoskodni. A nyilvántartásnak ki kell terjednie: a.,

Vásárolt anyagokra,

b.,

Betétdíjas göngyölegekre

c.,

Áruk, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközökre, készletekre

d.,

Késztermékekre

Befejezetlen termelés és félkész termékekre.

26.

Sz-37 1. kiadás


A nyilvántartásban elkülönítetten kell kezelni: a.,

Raktári új készleteket

b.,

Használt készleteket.

A Dunaújvárosi Főiskola központi raktárral rendelkező költségvetési szerv. A raktári készletmozgás követése számítógépes programmal történik. 1., A készletbeszerzés bizonylatolása A vásárolt vagy saját előállítású készletekről beszerzés vagy előállítás után bevételi bizonylatot kell kiállítani. A bevételezéskor a számítógépes programmal előállított anyagforgalmi bizonylatot kell kiállítani, melyen ez esetben a mozgás iránya növekedés. A bevételezési bizonylatok elsősorban a vásárlásokból származó készletnövekedések elszámolására szolgálnak, de ezt kell használni egyéb raktári bevételt jelentő tételek bevételezésére (pl.: leltári többletből, átminősítésből származó készletnövekedések) során is. A vásárlásból származó készlet beérkezésekor a bevételezési bizonylatot a mennyiségi és minőségi átvétel után a raktáros köteles kiállítani. A bevételi bizonylatot számla, vagy szállítólevél alapján kell kiállítani. A bizonylat fejrészében a szállító megnevezését és a szállítmánnyal kapcsolatos egyéb azonosító adatokat (szállítólevél száma, szállítás módja, rendelési szám) kell feljegyezni. A bizonylat táblázatos részének soraiba az átvett anyagok azonosító adatait (cikkszám, megnevezés, méret, mennyiségi egység, mennyiség) kell bejegyezni. Az egységár rovatba tényleges beszerzési árat a beérkező számla alapján kell rögzíteni. Az értékadat számítását a mennyiség és az egységár szorzataként a program automatikusan számolja.

27.

Sz-37 1. kiadás


2., A készlet-kivételezés bizonylatolása Anyagforgalmi

bizonylatot

kell

kiállítani

a

raktárak

készletét

csökkentő

készletváltozásokról, ez esetben a mozgás iránya csökkenés. A kiadási bizonylat elsősorban a felhasználásra kiadott anyagok elszámolására szolgál, de felhasználható az egyéb raktári kiadást jelentő tételek rögzítésére is. Ilyenek lehetnek a leltári hiányból, értékesítésből származó készletcsökkenések. Az anyagot igénylő szervezeti egységnek a Raktárhoz eljuttatott megrendelése alapján a raktáros kiadási bizonylatot állít ki. Ezt minden esetben alá kell írnia az áru átvevőjének is. Az anyag kiadása a raktárban történik. A készlet kiadására vonatkozó utasításnak tartalmazni kell: -

Az anyag (készlet) pontos meghatározását,

-

A kiadandó mennyiséget,

-

A kivételező szervezeti egységnek megnevezését,

-

A terhelendő keret megnevezését.

A készlet kiadása során tételesen rögzítésre kerül a kiadott áru cikkszáma, megnevezése, mennyisége, mennyiségi egysége, egységára, nettó és bruttó értéke. 3., A készlet visszavételezésének bizonylatolása A visszavételezés mindig annak a szakfeladatnak, illetve költséghelynek a javára történik, amelynek terhelésével a készlet kiadásra került. A visszavételezési bizonylat kiállítása és kezelése a készlet kivételezési bizonylatnál leírt módon történik. 4., A munkaruha nyilvántartása A Főiskolán a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a Kollektív Szerződésben rögzítettek szerinti munkaruha nyilvántartására az alábbi bizonylatok szolgálnak.

28.

Sz-37 1. kiadás


Munkaruha juttatási idő nyilvántartása A dolgozók részére kiadott munkaruhák juttatási idejének nyilvántartására a B.Sz.ny. 12-179. r.sz. jelű Munkaruha Nyilvántartó Lap elnevezésű nyomtatványt kell használni. A nyilvántartó lapot személyre szólóan a szervezeti egységnél kell vezetni. A nyomtatvány fejrészében fel kell tüntetni a következő adatokat: -

A dolgozó törzsszámát,

-

A dolgozó nevét,

-

A beosztását,

-

Munkahelyét, költséghely számát.

A nyomtatvány táblázatos részében soronként kell feljegyezni - a munkaruhák kiadásának időrendi sorrendjében - a munkaruha adatait. A juttatási idő lejárata két oszlopot tartalmaz „eredeti” és „módosított”. A módosított oszlop a lejárati időpont esetleges megváltozásának feljegyzésére (pl.: tartós távollét, betegség, stb. miatt a juttatási idő meghosszabbodik) szolgál. A nyomtatvány utolsó két oszlopa a dolgozó kilépése esetén térítendő összeg feltüntetésére szolgál. A térítendő összeg kiszámítása a Kollektív Szerződésben előírtak szerint történik. Ide kell bevezetni továbbá annak a selejtezési vagy egyéb bizonylatnak a számát, amelynek alapján a munkaruha lejárat alkalmával, vagy a dolgozó kilépése esetén a munkahelyi nyilvántartásból törlésre kerül. A dolgozó munkaruházati jegyzéke Erre a célra az Egyéni Munkaruházati Jegyzék elnevezésű nyomtatványt kell használni. A nyilvántartást a dolgozó kapja meg, mely tartalmazza a nála lévő munkaruhák mennyiségét. A jegyzéket a B.Sz.ny. 12-179. r.sz. Munkaruha Nyilvántartó Lap elnevezésű nyomtatvánnyal együtt kell alkalmazni. A nyomtatvány fejrészében fel kell tűntetni: -

A dolgozó törzsszámát és

-

Nevét.

29.

Sz-37 1. kiadás


Első oldalának táblázatos részében, valamint a hátoldalán a kiadott munkaruházat megnevezését, az átvétel keltét, a juttatási idő kezdetét, a lejárati időt kell rögzíteni. A bejegyzett adatokat a munkaruha-nyilvántartó aláírásával kell igazolni. 5., Szállítólevél Az értékesített termék kiszállításakor, vagy a vevő részére történő átadáskor, amennyiben számla nem készül az átadás alkalmával, szállítólevelet kell kiállítani. Erre a célra a B.10-70/A/V.r.sz. jelű szállítólevél elnevezésű nyomtatványt kell használni. A szállítólevélen a következő adatokat kell feltűntetni: -

Az intézmény neve, címe, bankszámla száma,

-

A vevő neve, címe, bankszámla száma,

-

Megrendelés száma,

-

Az átvevő megnevezése,

-

A termék VTSZ száma,

-

A termék mennyiségi egysége,

-

A termék mennyisége,

-

A termék általános forgalmi adóval növelt egységára,

-

Általános forgalmi adót is tartalmazó érték,

-

A kiállítás keltét és a kiállító aláírása,

-

A termék átvevőjének aláírása.

6., Eszközök munkahelyi, egyéni nyilvántartása A használatra kiadott eszközöket ki kell mutatni az eszközökért felelős személyek szerint. A nyilvántartás szempontjából meg kell különböztetni a: -

A kizárólagos személyi használatra kiadott eszközöket,

-

A leltári körzetek részére, közös használatra kiadott eszközöket, és

-

A kihordási időre kiadott munkaruhákat.

30.

Sz-37 1. kiadás


Kizárólagos személyi használatra kiadott eszközök nyilvántartása A nyomtatvány a dolgozónál lévő különféle eszközök mennyiségi nyilvántartására szolgál. A nyilvántartás céljára az Értékhatáros eszközök munkahelyi (munkavállalói) nyilvántartása elnevezésű nyomtatványt használjuk. A nyomtatványt két példányban kell vezetni: -

1 példány a központi nyilvántartásé,

-

1 példány a dolgozóé.

A nyilvántartásba a készletváltozásokat csak szabályszerűen kiállított és aláírt bizonylatok alapján lehet feljegyezni. Leltári körzetek részére, közös használatra kiadott eszközök nyilvántartása A nyilvántartás céljára az Értékhatáros eszközök munkahelyi (munkavállalói) nyilvántartása elnevezésű nyomtatványt használjuk. A nyomtatvány a leltári körzetek részére, közös használatra kiadott különféle eszközök féleségenkénti mennyiségi nyilvántartásra szolgál. A nyomtatványt két példányban kell vezetni: -

1 példány a központi nyilvántartásé,

-

1 példányát a közös használatra kiadott eszközöknél a leltárfelelős kapja.

15. § A keretrendszer bizonylatai 1., Témaszám nyitásának kezdeményezése Új témaszám nyitása a „Témaszám megkérése” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhető. A témaszám megnyitásának feltétele az érvényes előkalkuláció vagy támogatási szerződés. A témaszámot a Gazdasági Hivatal Közgazdasági Csoportja nyitja meg. A kitöltött, és a témaszám igénylőjének aláírásával ellátott bizonylatot a Közgazdasági Csoporthoz kell eljuttatni két példányban. Az ügyintéző az adatokat és a témaszámot rögzíti a TÜSZ rendszerben, és a témaszámot rögzíti a nyomtatványon is, majd az így kitöltött nyomtatvány egy

31.

Sz-37 1. kiadás


példányát - aláírásával ellátva - visszajuttatja az igénylőnek, a második példányát pedig irattározza. 2., Keret átadás-átvétele A témaszámok közötti keret (előirányzat) átadás-átvételét szolgálja. A keretátadás szabályai: Jogosultsági szinteken belül a keret (előirányzat) átadása saját hatáskörben végrehajtható a „Keret áthelyezés” bizonylat kitöltésével. A keret átadó és átvevő aláírásával ellátott bizonylatot a Közgazdasági Csoporthoz kell eljuttatni három példányban. A keret áthelyezése után a pénzügyi előadó által aláírt bizonylat: -

Egy példányát az átadónak kell eljuttatni.

-

Egy példányát az átvevőnek kell eljuttatni.

-

Egy példány irattározásra kerül.

3., Kötelezettségvállalás

nyilvántartása

(Szervezeti

egységnél,

Közgazdasági

Csoportnál) A kötelezettségvállalások nyilvántartásba vétele a szervezeti egységeknél – mint témafelelősöknél -, illetve központi forrásra történő kötelezettségvállalás esetén a Gazdasági Hivatal Közgazdasági Csoportjánál történik. Központi forrásra történő kötelezettségvállalás

esetén

a

kötelezettségvállalás

bejelentése

a

„Kötelezettségvállalás bejelentése” nyomtatvánnyal történik. A nyomtatványt egy példányban kell eljuttatni a Közgazdasági Csoporthoz. A kitöltött nyomtatvány alapján a Közgazdasági Csoport a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi a megadott témaszámon, a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a TÜSZ-rendszer módosítja a kötelezettségvállalás összegével a témaszám maradványát is.

32.


1. kiadás

16. § Pénz- és értékkezelés bizonylatolása 1., Készpénzfelvételi utalvány A készpénzfelvételi utalvány a számlavezető pénzintézettől történő készpénz felvételére szolgál. Az utalványt egy példányban kell kiállítani és a pénzintézetnél bejelentett módon kell aláírni. A készpénzfelvételi utalvánnyal a pénzintézettől felvett készpénzt bevételi pénztárbizonylattal kell bevételezni a pénztárba. A pénztárbizonylat második példányát ebben az esetben a készpénzfelvételről szóló banki terhelési értesítéshez kell csatolni. 2., Bevételi pénztárbizonylat Minden

házipénztári

befizetésről

szabvány

bevételi

pénztárbizonylatot

– B.sz.ny.318-102/A/V – kell kiállítani. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolnia kell. A bevételi pénztárbizonylatot átírással három példányban kell kiállítani, melyből: -

Az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni,

-

A második példányt a befizető részére kell átadni,

-

A harmadik példány a tömbben marad, és a pénztáros őrzi meg.

A postai kézbesítés útján érkezett készpénz összegek bevételi pénztárbizonylatához a pénztárosnak minden esetben csatolni kell a postai értesítő szelvényt. Ilyen esetben a bevételi pénztárbizonylat második példányát is a tömbben kell hagyni. A banki/kincstári számlát vezető pénzintézettől közvetlenül felvett készpénz bevételezéséről készített bevételi pénztárbizonylat második példányát csatolni kell a pénzintézet készpénzfelvételről szóló banki/kincstári terhelési értesítéséhez. 3., Kiadási pénztárbizonylat Minden házipénztári kifizetésről szabvány – B.sz.ny.318-103/V – kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani.

33.

Sz-37 1. kiadás


A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó pénztári alapbizonylatot (számla, útiköltség elszámolás, bérjegyzék). A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozott, ellenjegyzett kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A kiadási pénztárbizonylatot átírással két példányban kell kiállítani, melyből: -

Az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni,

-

A második példány a tömbben marad, és a pénztáros őrzi meg.

4., Napi pénztárjelentés A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést idősorrendben a pénztárjelentésbe fel kell jegyeznie. A pénztárjelentést számítógépes feldolgozással állítja elő a pénztáros. A pénztárjelentés két példányban készül, melyből: -

Az első példányt - a mellékletekkel együtt - a könyvelés részére kell átadni,

-

A második példányt a pénztáros őrzi meg.

5., A pénzkezelés egyéb bizonylatai Készpénzigénylés elszámolásra (SZ.ny. 13-134.) Az állandó ellátmányt kezelő, kizárólag kiadást teljesítő pénzkezelő helyeknek az ellátmány igénylésére a „Készpénzigénylés elszámolásra” - két példányos tömböket kell alkalmazni. Ennek első példánya az ellátmányt kifizető házipénztár kiadási pénztárbizonylatához csatolandó (alapbizonylatként). A második példány a tömbben marad. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása A pénztáros az előlegként kiadott összegek nyilvántartására az Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása elnevezésű nyomtatványt használja, melyre felvezeti a felvétel időpontját, a kiadási bizonylat számát, a felvevő nevét, a felvétel jogcímét, a felvett összeget, az elszámolás határidejét, az elszámolás tényleges időpontját.

34.

Sz-37 1. kiadás


Nyugta (B. 15-40/V/PM.) A készpénzben történő bevételek bizonylatolására Nyugta használata kötelező, abban az esetben, ha a partner számlát nem kér. A nyugtának minden esetben tartalmaznia kell a kibocsátó nevét, címét, adószámát, a dátumot, az összeget számmal és betűvel kiírva. A szelvény kiállítójának az összeg átvételét aláírással kell igazolnia. Készpénzfizetési számla (B. 13-373/V/PM.) Szigorú számadású nyomtatvány. Abban az esetben, ha a vevő számlát kér, a Készpénzfizetési (egyszerűsített) számlát kell az eladónak kiállítania. A készpénzfizetési számla nyomdai úton, vagy a kibocsátója által használt számítógépes programmal előállított, de minden esetben a jogszabályi előírások szerinti adattartalommal rendelkező bizonylat lehet. Számla (B.13-374/V/PM.) Szigorú számadású nyomtatvány. Abban az esetben, ha a vevő nem készpénzben fizet. A kibocsátónak az általa nyújtott termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kiállítania. A számla lehet nyomdai úton, vagy számítógépes programmal előállított bizonylat. A Dunaújvárosi Főiskolán számítógéppel előállított bizonylatot csak a számviteli és pénzügyi csoport adhat ki. A számla három példányos nyomtatvány, melynek első példánya a vevő alapbizonylata, második példánya a számviteli és pénzügyi csoportnál marad, a harmadik példány a jóváírási értesítővel együtt a számviteli feldolgozás alapját adja. Átutalási megbízás A készpénz nélküli követelés teljesítésére, amennyiben a papír alapú bizonylaton történik, átutalási megbízást kell használni. Postautalvány Azon magánszemélyek részére, akik bankszámlával nem rendelkeznek, a készpénzes kifizetések lebonyolítása postautalvánnyal történik.

35.


1. kiadás

Az utalványok összesítésére a kifizetési utalások feladójegyzéke szolgál, mely a számlavezető banknak erre a célra rendszeresített nyomtatványa. Belföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás (B.18-73, B.18-70) A Dunaújvárosi Főiskolával munkaviszonyban álló dolgozónak a munkáltató által elrendelt, munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzéssel kapcsolatos, a kollektív szerződésben meghatározott kiadások elszámolására szolgál. Munkába járás és eseti utazás útiköltség elszámolása Ezen a nyomtatványon kell elszámolni a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemély munkába járása során felmerülő útiköltséget, ha az utazás vonattal vagy autóbusszal történt. Ezen nyomtatvány mellékletét képezi az utazás tényét igazoló jegy vagy számla, melyet minden esetben az elszámoláshoz csatolni kell. Megállapodás a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú használatáról A közalkalmazotti jogviszonyban álló és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek abban az esetben, amikor saját tulajdonú gépjárművét használja munkába

járáshoz,

a

munkáltatói

jogkör

gyakorlójával

történő

írásos

megállapodásban foglaltak szerinti költségtérítés jár, melynek elszámolása ezen nyomtatvány adatai alapján történik. A kitöltött nyomtatványt a Bérszámfejtéshez kell megküldeni. 17. § A devizás, valutás pénzmozgással járó forgalom lebonyolításának bizonylatai A deviza illetve valuta mozgásával összefüggő pénzmozgások bizonylatolására az alábbi nyomtatványokat kell használni: a.

Valuta igénylés külföldi hivatalos utazás céljára (OTP II. 1410-063-03.)

b.

Külföldi ideiglenes kiküldetéssel kapcsolatos deviza és valutaellátmányok kiadása (C.SZ.ny. 7300-261. r.sz.).

c.

Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás (B.SZ: ny. 7300-261. r.sz.)

d.

Külföldi ideiglenes kiküldetéssel kapcsolatos deviza és valutaellátmányok visszavételezése (C.SZ.ny. 318-128. r.sz.)

e.

Deviza- és valuta bevételi pénztárbizonylat (C.SZ.ny. 318-119. r.sz.)

36.

Sz-37 1. kiadás


A külföldi kiküldetések koordinálását a Rektori Hivatal végzi. A valutaigényt az igénylőlapnak megfelelő részletezésben a Rektori Hivatal átadja a Közgazdasági Csoport vezetőjének a valutafelvétel előtt három munkanappal. (OTP. II: 1410-063-3.) A Gazdasági Hivatal illetékese az igényelt címleteknek megfelelően felveszi a pénzintézettől a valutát és a megjelölt munkanapon átadja a kiküldetés teljesítőnek vagy meghatalmazottjának (C.SZ.ny. 318-127. r.sz.). A külföldi kiküldetés teljesítésére átvett valutával a kiküldetés teljesítését követő nyolc munkanapon belül el kell számolni (B.SZ.ny. 7300-261. r.sz.). Az elszámolás során a fel nem használt valutát vissza kell fizetni a házipénztárba, a befizetésről bevételi pénztárbizonylat kerül kiállításra, melynek másodpéldányát a kiküldött kapja meg a befizetés elismeréseként ( C.SZ.ny. 318-128. r.sz., és C.SZ.ny. 318-119. r.sz.). Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás Az utazással kapcsolatban felmerült költségek elszámolására a Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás (B.SZ. ny. 7300-261) elnevezésű nyomtatvány szolgál. Ezen minden esetben fel kell tüntetni: -

A kiküldött nevét, beosztását, munkahelyét,

-

Az utazás módját, időtartamát,

-

A kiküldetés célját,

-

A kiküldetést elrendelő aláírását,

-

A felvett előleget,

-

Az utazást követően történő visszafizetéseket,

-

Az indulási, érkezési (határátlépési adatokat),

-

A napidíj, szállás, egyéb engedélyezett dologi kiadások elszámolását valutában és forintban.

A bizonylatot a Közgazdasági Csoport vezetőjének le kell ellenőriznie, s aláírásával kell igazolnia. A nyomtatvány önmagában csak akkor lehet az elszámolás alapja, ha a kiküldött csak napidíjra jogosult. A nyomtatvány mellé minden más esetben be kell

37.

Sz-37 1. kiadás


csatolni az elszámolásban feltűntetett alapadatokat (szállásról kiállított számla, útiköltség bizonylatai, stb.). 18. § Beérkező és kimenő számlák nyilvántartása és bizonylatolása 1., Beérkező számlák nyilvántartása és bizonylatolása A nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza: -

A szállítók által benyújtott és az államháztartási szerv által elismert számlák összege,

-

A szállító megnevezése,

-

A számla beérkezésének és kiállításának időpontja,

-

Vásárolt termék vagy szolgáltatás megnevezése,

-

Az adóalap kulcsonkénti bontásban,

-

Az előzetesen felszámított áfa összege,

-

A fizetés módja,

-

A teljesítés időpontja,

-

Fizetési határidő,

-

A teljesítés kelte, összege.

Év végén az elismert és kiegyenlítetlen számlákról - a leltározás részeként szükséges egy kimutatást készíteni az alábbi tartalommal: -

Számla sorszáma,

-

Szállító megnevezése,

-

Számla kelte,

-

Számla összege,

-

Fizetési határidő.

2., Kimenő számlák nyilvántartása A kibocsátott számlákról nyilvántartást kell vezetni az alábbi tartalommal: -

Sorszám,

-

A vevő neve,

-

A számla száma, összege,

-

A fizetés módja,

-

A számlán feltüntetett teljesítés időpontja,

38.

Sz-37 1. kiadás


-

A számla fizetési határideje, kiegyenlítésének kelte, összege,

-

A késedelmes napok száma,

-

A késedelmi kamat egynapi összege, érvényesíthető összege, kifizetésének kelte,

-

Könyvelésnek átadás kelte,

-

Megjegyzés.

19. § Hivatali céges autók használatának bizonylata A hivatali céges autók menetleveleit a gépjárművetetőnek rendszeresen, naprakészen, értelemszerűen, eseményszerűen kell vezetni. Alkalmazható a D. Gépjármű 36. r. nyomtatvány, melynek tartalma: -

Sorszám,

-

Rendszám,

-

Gyártmány,

-

Szállítható személyek száma,

-

Dátum,

-

Honnan-hová (megállás helye),

-

Km óra állása,

-

Szállított személyek száma,

-

Gépjárművezető neve,

-

Üzembentartó neve, címe,

-

Összes megtett km.

A D. Gépjármű 31. sz. nyomtatvány az előzőeken túlmenően tartalmazz az érkezés, indulás (megállások esetében is) pontos idejét. Mindkét nyomtatványt szigorú számadású bizonylatként kell kezelni. Dunaújváros, 2010. november 30.

Dr. Bognár László rektor

39.


1. kiadás

1. sz. melléklet

BIZONYLATI ALBUM HASZNÁLATBAN LÉVŐ BIZONYLATOK FELSOROLÁSA

Külső bizonylatok: Mindazok az okmányok, amelyeket nem a vállalkozás állít ki. Ide sorolandók: - bankszámlakivonatok, terhelési-, jóváírási értesítések, - kincstári kötelezettségvállalás bejelentés, módosítás, - átutalási megbízás, - lakcímre utalás, - számlák, - fizetési jegyzékek - Tb ellátások elszámolása OEP felé.

Belső bizonylatok: I. Szigorú számadású nyomtatványok 1.

Készpénzfizetési számla

2.

Számlatömb

3.

Nyugta egysoros

4.

Szabadságengedély

5.

Munkavédelmi oktatási napló

6.

Átvételi elismervény

7.

Bevételi pénztárbizonylat

8.

Kiadási pénztárbizonylat

9.

Készpénzigénylés elszámolásra

10.

Szállítólevél

11.

Tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata –gazdálkodó szervezeten belül-

12.

Kiküldetési rendelvény

13.

Kiküldetési utasítás

14.

Belföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás

40.

Sz-37 1. kiadás


15.

Munkalapos anyag-felhasználási jegy

16.

Anyag bevételezési bizonylat

17.

Anyag kivételezési bizonylat

18.

Anyag visszavételezési jegy

19.

Szállítójegyzék

20.

Pénztárjelentés

21.

Leltározási nyomtatványok

II. Egyéb pénzforgalommal kapcsolatos nyomtatványok 1.

Átutalási megbízás kiegészítő szelvény

2.

Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv által elismert tartozásállományról

3.

Deviza-átutalási megbízás

III. Számviteli nyilvántartással, könyveléssel kapcsolatos bizonylatok 1.

Utalványrendelet – Számlaigazoló lap

2.

Utalványrendelet – Kontírozó lap

3.

Utalványozási rendelkezés

4.

Értékváltozási bizonylat

5.

Mennyiségi csökkenés bizonylat

6.

Állományba vételi, üzembe helyezési bizonylat

7.

Áthelyezési bizonylat

8.

Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve

9.

Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve

10.

Tárgyi eszköz karton lista (épületre, immateriális javakra, egyéb tárgyi eszközökre)

IV. Egyéb használatos nyomtatványok 1.

Keretáthelyezés

2.

Témaszám megkérése

3.

Kötelezettségvállalás bejelentési bizonylat

41.

Sz-37 1. kiadás


4.

Mobiltelefon használat magáncélú igénybevétel

5.

Nyilatkozat – magáncélú telefondíj tartozás munkáltatói levonással való rendezése a nettó illetmény terhére

6.

Nyilatkozat – magán telefondíj tartozás készpénzben történő rendezésére

7.

Alkalmazási javaslat

8.

Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra

9.

Kiküldetés elszámolás összesítő

10.

Munkábajárás elszámolás összesítő

11.

Munkábajárás költségeinek nyilvántartó lapja

12.

Megállapodás személygépkocsi munkába járási célú használatáról

13.

Megállapodás saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú használatáról

14.

Megállapodás szívességi használatú személygépkocsi hivatalos célú használatáról

15.

Gépjárműhasználati nyilvántartás - Útnyilvántartás

16.

Munkábajárás költségeink elszámolása – hétvégi hazautazás

17.

Munkábajárás költségeinek elszámolása – napi, gépkocsival történő hazautazás

18.

Demonstrátori ill. tutori foglalkoztatás nyomtatványai

19.

Megbízási szerződés /Egyéni vállalkozó, Gazdasági Társaság, Magánszemély Szerződés, Megállapodás, Óraadó - céges, Óraadó - egyéni vállalkozó, Óraadó magánszemély, Szellemi szabad/

20.

Jelenléti Ív

21.

Jelentés (táppénz, gyes, gyed)

22.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos nyomtatványok

23.

Külföldi kiküldetés költség elszámolási nyomtatványa

24.

Túlóra elrendelés

25.

Előkalkuláció/Utókalkuláció /Kapacitás kihasználás, Üres férőhely hasznosítás, Szakirányú továbbképzés, Pályázatok, Szaktanácsadás, Ingatlan tartós bérbeadása, Tanfolyamok, FSZ Tanfolyamok, Kutatási és egyéb szerződéses tevékenységek, Konferenciák, rendezvények/

26.

Szerződés/Számla átadást kísérő, keretáthelyezést elrendelő lap

27.

Díjhiteles postaküldemények feladójegyzéke

28.

Kézbesítőkönyv

42.

Sz-37 1. kiadás

BIZONYLATI SZABÁLYZAT 0. módosítás 43 (51). oldal 2. sz. melléklet

BIZONYLATI ALBUM ALKALMAZOTT BIZONYLATOK ÉS A FELDOLGOZÁS ÚTJA A bizonylati albumban az egyes számlaosztályokhoz tartozó legfontosabb alkalmazott bizonylatok feldolgozási útja kerül bemutatásra. 1.Tárgyi eszközökkel kapcsolatos bizonylatok 1.1. Tárgyi eszköz felszerelésekről

állományba

vételi

bizonylat

gépekről,

berendezésekről,

Tárgyi eszköz analitikus nyilván- Alapbizonylatok alapján kiállítja és továbbítja. 1-1 tartó, törzsgazda példány a könyvelésé, a pénzügyé, a vagyonkezelőé. Számviteli előadó I., II. Ellenőriz és rögzíti az adatokat Pénzügyi előadó Ellenőriz és gondoskodik a pénzügyi intézkedésekről. 1.2. Tárgyi eszköz állománycsökkenési bizonylat selejtezés, hiány, értékesítés elszámolásáról Tárgyi eszköz analitikus nyilván- Alapbizonylatok alapján kiállítja és továbbítja. tartó, törzsgazda 1-1 példány a könyvelésé, a pénzügyé, a vagyonkezelőé. Számviteli előadó I., II. Ellenőriz és rögzíti az adatokat Pénzügyi előadó Ellenőriz és gondoskodik a pénzügyi intézkedésekről. 1.3.

Gazdálkodó szervezeten belüli tárgyi eszköz átadási átvételi bizonylat Tárgyi eszköz analitikus nyilván- A vezető utasítására kiállított bizonylatokat tartó, törzsgazda továbbítja: 1-1 példány a könyvelőé, az egység vezetőé, a vagyonkezelőé. Számviteli előadó I., II. Ellenőriz és rögzíti az adatokat

1.4.

Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap /gép, berendezés, felszerelés, jármű / Tárgyi eszköz analitikus nyilván- Az alapbizonylatok alapján naprakészen vezeti és tartó, törzsgazda negyedévente egyezteti a főkönyvi könyveléssel.

2.Készletekkel kapcsolatos bizonylatok 2.1.

Anyag bevételezési bizonylat

43.

Sz-37 1. kiadás


Raktáros, anyagkönyvelő Számviteli előadó I., II. Pénzügyi előadó 2.2.

Anyag kivételezési bizonylat Raktáros, anyagkönyvelő Számviteli előadó I., II. Pénzügyi előadó

2.3.

Számviteli előadó I., II.

Az alapbizonylat alapján kiállítja a bizonylatot és saját nyilvántartásba bejegyzi és továbbítja Egyezteti, ellenőrzi és lekönyveli

Raktári nyilvántartólap /fejlap/ Raktáros, anyagkönyvelő

2.6.

Az utalvány keretértékeit megadja és utalványozza Az esetenkénti kiadásokat rögzíti az utalványon Ellenőriz és rögzíti az adatokat

Anyag visszavételezési jegy Raktáros, anyagkönyvelő

2.5

Alapbizonylat alapján kiállítja és továbbítja. 1-1 példány a könyvelésé, a pénzügyé, a készletkezelőké. Ellenőriz és rögzíti az adatokat Ellenőriz és gondoskodik a pénzügyi intézkedésekről.

Anyag kivételezési keretutalvány Utalványozó Raktáros, anyagkönyvelő Számviteli előadó I., II.

2.4

Alapbizonylatok alapján kiállítja és továbbítja. 1-1 példány a könyvelésé, a pénzügyé, a készletkezelőké. Ellenőriz és rögzíti az adatokat Ellenőriz és gondoskodik a pénzügyi intézkedésekről.

Az alapbizonylatok alapján naprakészen vezeti és negyedévenként egyezteti az analitikus nyilvántartással

Készletnyilvántartó lap Raktáros, anyagkönyvelő

Az alapbizonylatok alapján naprakészen vezeti.

3. Pénzforgalmi bizonylatok 3.1

Bevételi pénztárbizonylat Pénztáros-számlakészítő Pénzügyi előadó

Folyamatosan vezeti bevételezéskor, 1 példány a befizetőé, 1 példány a pénztárjelentés mellékleteként a könyvelésé Ellenőrzi a bizonylatok adatait és aláírja

44.

Sz-37 1. kiadás



3.2.

Kiadási pénztárbizonylat Pénztáros-számlakészítő Számviteli előadó I., II.

3.3.


Naprakészen vezeti és figyelemmel kíséri a határidők lejáratát, intézkedik a határidőn túli elszámolások ügyében

Gazdálkodó szerv által benyújtott beszedési megbízások nyilvántartása Pénzügyi előadó

3.7.

Kiállítja. Aláírja. Pénztárkiadási bizonylathoz csatolja

Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénztáros-számlakészítő

3.6.

Folyamatosan vezeti a bevételi és a kiadási bizonylatok alapján, naponta lezárja Ellenőrzi és aláírja a pénztárjelentést, havonta egyezteti a záróegyenleget

Készpénzigénylés elszámolásra Igénybevevő Illetékes vezető Pénztáros-számlakészítő

3.5.

Kiállítja a bizonylatot és bevezeti a pénztárjelentésbe A pénztárjelentéssel együtt megkapott bizonylatokat lekönyveli

Napi pénztárjelentés Pénztáros-számlakészítő

3.4.

A pénztárjelentéssel együtt megkapott bizonylatokat lekönyveli

Számlák és banki értesítések alapján naprakészen vezeti

Gazdálkodó szerv ellen benyújtott beszedési megbízások nyilvántartása Pénzügyi előadó

Számlák és banki értesítések alapján naprakészen vezeti

4. Számlázási és számlaellenőrzési bizonylatok 4.1.

Számla, egysoros számlaértékkel, szállítólevél Pénztáros-számlakészítő Számviteli előadó I., II.

Az alapbizonylatok alapján kiállítja a számlát. 2 példány a vevőé, 1 példány a pénztárban marad, 1 példány a könyvelésé. A kellően felszerelt számlát folyamatosan könyveli.

45.

Sz-37 1. kiadás


Pénztáros-számlakészítő

4.2.

A folyószámla nyilvántartást folyamatosan vezeti és gondoskodik a pénzügyi rendezésről.

Készpénzfizetési számla Pénztáros-számlakészítő

Az értékesítéseket ezen számlázza ki az alapbizonylatok alapján és beszedi a számla ellenértékét és pénztárbevételi bizonylatot állit ki.

5. Bérelszámolási bizonylatok 5.1

Bérfizetési jegyzék Bérszámfejtő

5.2

Bérelszámoló lap Bérszámfejtő Tb.ügyintéző

5.3

Számviteli előadó I.

Megállapítja az adóalap és az adóelőleg összegét, gondoskodik az előleg levonásáról. A kiszámított adóelőlegeket összesíti és bevallja, intézkedik annak pénzügyi teljesítéséről. Pénzügyi teljesítés elvégzése után egyeztetés a banki kivonat és az APEH folyószámla alapján.

Önkéntes pénztári utalások Tb.ügyintéző Pénzügyi előadó

5.5

Számítógépes programból előállítja 1 példányban, melyet a dolgozó kap. Felvezeti a tb. ellátásokat az erre használatos sorszámozott tömbbe.

Nyilatkozat adóelőleg levonásról Bérszámfejtő

5.4

Számfejtéskor egy munkamenetben elkészíti és utalásra átadja a keletkezett adatokat. Kifizetés után lerakja megőrzésre.

Önkéntes Pénztári befizetésekről listája alapján átutaltatja az összegeket. Pénzügyi teljesítés.

Letiltás Bérszámfejtő Pénzügyi előadó

Bírósági, illetve vállalt nyilvántartása, egyeztetése. Pénzügyi teljesítés.

letiltások

utalása,

46.

Sz-37 1. kiadás 5.6.


Szabadság engedély Igénylő Kiállítja, aláírja. Vezető Engedélyezi, aláírja. Humánerő gazdálkodási ügyintéző Felvezeti a bérszámfejtő programba, 5 évig megőrzi a bizonylatot.

5.7

Belföldi kiküldetési utasítás Igénybe vevő Vezető Igénybe vevő

Kiállítja az első oldalt. A kiküldetést engedélyezi. Az utazás megtörténte után kiállítja a nyomtatványt és csatolja a mellékleteket. Utalványozza a kifizetést. Illetékes vezető Gazdasági osztály adminisztrátor Ellenőrzi. Ellenjegyzi Gazdasági vezető Bér és társadalombiztosítási Számfejti. Pénztári kifizetés esetén továbbítja a ügyintéző Pénztáros-számlakészítő felé. 5.8

Havi kiküldetés elszámolás összesítő Szervezeti egység adminisztrátor Kiállítja. Aláírja. Illetékes vezető Gazdasági osztály adminisztrátor Ellenőrzi. Gazdasági vezető Fedezet megléte esetén ellenjegyzi. Bér és társadalombiztosítási Számfejti, megőrzi. Pénztári kifizetés esetén ügyintéző továbbítja a kiküldetési rendelvényekkel együtt a Pénztáros-számlakészítő felé kifizetésre, megőrzésre.

5.9

Havi munkába járás elszámolás összesítő Szervezeti egység adminisztrátor Kiállítja. Illetékes vezető Aláírja. Gazdasági osztály adminisztrátor Ellenőrzi. Gazdasági vezető Fedezet megléte esetén ellenjegyzi. Bér és társadalombiztosítási Számfejti. Pénztári kifizetés esetén továbbítja a ügyintéző Pénztáros-számlakészítő felé kifizetésre.

5.10

Jelenléti Ív Munkavállaló Kiállítja. Vezető Aláírja. Humánerő gazdálkodási ügyintéző Megőrzi.

5.11

Jelentés (táppénz, gyes, gyed)

47.

Sz-37 1. kiadás


Szervezeti egység adminisztrátor Kiállítja, mellékeli a munkavállalóktól kapott táppénz bizonylatokat. Szervezeti egység vezető/Rektor Engedélyezi a kifizetést, igazolja a távollétet. Bér és társadalombiztosítási Számfejti és megőrzi a dokumentumokat. ügyintéző 5.12

Túlóra elrendelés Szervezeti egység adminisztrátor Vezető utasítása szerint kiállítja. Vezető Engedélyezi a túlóra tervezetet. Rektor Engedélyezi. Vezető Elrendeli a túlórát, s azt követően igazolja az elvégzett túlóra mennyiségét. Rektor Engedélyezi a kifizetést. Gazdasági főigazgató Fedezet megléte esetén engedélyezi a kifizetést. Bér és társadalombiztosítási Számfejti és megőrzi a dokumentumot. ügyintéző

6. Gazdálkodással kapcsolatos egyéb bizonylatok 6.1.

Menetlevél Műszaki osztály adminisztrátor A szigorú számozású menetlevelet biztosítja és átadja a gépjárművezetőnek. Gépjárművezető

A menetleveleket folyamatosan vezeti (aláírásával igazolja), a kitöltött példányokat hónap végén adja le a Műszaki osztály adminisztrátorának.

Műszaki osztály adminisztrátor Az eredeti menetlevelek és megrendelések alapján elkészíti a témaszámos kimutatásokat, kiterheléseket, keretáthelyezéseket és leadja azokat a Gazdasági Osztály felé ügyintézésre. Az eredeti menetlevél, megrendelés példányai a Műszaki Osztályon irattározásra kerülnek. Műszaki osztályvezető Aláírja. Témaszám törzsgazda, keretA témaszámos kimutatás alapján elvégzi a kezelő keretáthelyezéseket. Pénztáros-számlakészítő Külső megrendelés esetén elkészíti és postázza a számlát a Műszaki Osztály kiterhelése -menetlevél, megrendelés másolatok- alapján. Pénzügyi előadó Számlás megbízási szerződés esetén átutalja a gépjárművezető munkadíját. Bér és társadalombiztosítási Számfejtéses szerződés esetén számfejti a ügyintéző gépjárművezető munkadíját. 6.2

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartó lapja

48.

Sz-37 1. kiadás


Raktáros, anyagkönyvelő

6.3

Keretáthelyezés Átadó témavezető Átvevő témavezető Témaszám törzsgazda, keretkezelő

6.4

1 példányban kiállítja, aláírja. Rögzíti a TÜSZ rendszerben. Az új témaszámról értesítés küld az érintett szervezeti egységnek.

Kötelezettségvállalás bejelentő nyomtatvány Igénylő Illetékes vezető Kötelezettségvállalás-kezelő és szerződés nyilvántartó I. Gazdasági vezető Kötelezettségvállalás-kezelő és szerződés nyilvántartó I.

6.6

1 példányban kiállítja, aláírja. Átvevő témaszámot meghatározza, aláírja. Rögzíti a TÜSZ rendszerben. Lefűzi.

Témaszámkérő nyomtatvány Témavezető Témaszám törzsgazda, keretkezelő

6.5

Szigorú számadásra kötelezett nyomtatványokat nyilvántartásba veszi, folyamatosan kezeli és vezeti a változások adatait.

1 példányban kiállítja a bizonylatot. Aláírja a bizonylatot (pályázat esetében a projektmenedzser és a pénzügyi vezető aláírása is szükséges) Kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata. Pénzügyileg ellenjegyzi. Kötelezettségvállalás rögzítése a TÜSZ keretgazdálkodási menüpontban és visszaigazolást” küld az érintett egységnek.

„Rendelés szervezeti

Munkába járás költségeink elszámolása – hétvégi hazautazás Igénylő Kiállítja. Illetékes vezető Engedélyezi a munkábajárás kifizetését. Szervezeti egység adminisztrátor Megőrzi. Ez alapján kitölti a munkábajárás összesítőt.

6.7

Munkába járás költségeinek elszámolása – napi hazautazás Igénylő Kiállítja. Illetékes vezető Engedélyezi a munkába járás kifizetését. Szervezeti egység adminisztrátor Megőrzi. Ez alapján kitölti a munkába járás összesítőt.

6.8

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos nyomtatványok Kiutazó Vezetők

Kiállítja. Engedélyezik a kiküldetést.

49.

Sz-37 1. kiadás


Gazdasági osztály adminisztrátor Saját tulajdonú gépkocsi használata esetén ellenőrzi a gépkocsival történő belföldi útszakasz költségelszámolását. Kötelezettségvállalás-kezelő A kötelezettségvállalást bejegyzi. és szerződés nyilvántartó I. Gazdasági előadó Pénztáros-számlakészítő

6.9

Ellenőrzi, a dokumentumban foglaltak szerint kitölti a valutaigénylő lapot, majd leadja azt a Pénztáros felé. Készpénzt kihozza a pénzintézetből és átadja a Kiutazónak.

Külföldi kiküldetés költség elszámolási nyomtatványa Kiutazó Tudományos rektor-helyettes Gazdasági előadó Gazdasági főigazgató Pénztáros-számlakészítő Gazdasági előadó

Kiállítja. Leigazolja. Ellenőrzi. Utalványozza. Kifizeti, lefűzi a bizonylat és a számlák másolatát. Az eredeti bizonylatot és a számlákat megőrzi. A napidíj összegéről levelet készít és juttat el a Humánerőforrás Iroda felé, mely alapján történik a SZJA és járulékok egyénre szabott megállapítása. Gazdasági osztály adminisztrátor Iktatja a levelet. 6.10

Előkalkuláció/Utókalkuláció (Kapacitás kihasználás, Üres férőhely hasznosítás, Szakirányú továbbképzés, Pályázatok, Szaktanácsadás, Ingatlan tartós bérbeadása, Tanfolyamok, FSZ Tanfolyamok, Kutatási és egyéb szerződéses tevékenységek, Konferenciák, rendezvények) Témaszámfelelős

Vezető

Utókalkuláció esetén egyeztet a Témaszám törzsgazda, keretkezelővel, illetve kutatási és egyéb szerződéses tevékenységek esetén a Gazdasági előadóval a témaszám forgalmáról. Kiállítja, aláírja a bizonylatot. Előkalkuláció esetén a Szervezeti egység csatolja a szerződésmásolatot, témaszámkérőt. Ha szükséges az elvonás mértékét engedélyezteti a Gazdasági főigazgató, Rektor által. Számszakilag ellenőrzi.

Témaszám törzsgazda, keretkezelő / Gazdasági előadó Gazdasági főigazgató Jóváhagyólag aláírja. Gazdasági hivatal adminisztrátor Továbbítja a Rektor felé. Rektor Engedélyezi, aláírja, meghatározza a központi elvonás mértékét. Témaszám törzsgazda, keretA rektor által engedélyezett elvonás mértékét rögzíti

50.

Sz-37 1. kiadás


kezelő / Gazdasági előadó 7.

a TÜSZ rendszerben. Megőrzi a dokumentumot. Másolatot küld a szervezeti egység felé.

Leltározási nyomtatványok Leltárfelvételi jegy ingatlanok /épületek, építmények, telkek/ felvételére Leltárfelvételi jegy és jegyzőkönyv közúti gépjárművek felvételére Leltár borító Leltárfelvételi jegy és jegyzőkönyv gépjárművek felvételére Tárgyi eszközök leltárfelvételi ív és összesítő gépek, berendezésekhez Tárgyi eszközök leltárfelvételi ív gépek, berendezések felvételére Kimutatás tárgyi eszközök hiányáról vagy többletéről Készletek leltárfelvételi íve Leltárfelvételi ív és összesítő készletek felvételére Leltárfelvételi ív áru és göngyöleg felvételére

8.

Szigorú számadású nyomtatványok jegyzéke Készpénzfizetési számla Számla Nyugta egysoros Szabadságengedély Munkavédelmi oktatási napló Átvételi elismervény Bevételi pénztárbizonylat Kiadási pénztárbizonylat Készpénzigénylés elszámolásra Szállítólevél Tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata –gazdálkodó szervezeten belülKiküldetési rendelvény Kiküldetési utasítás Belföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás Munkalapos anyag-felhasználási jegy Közületi gépjármű menetlevél Anyag bevételezési bizonylat Anyag kivételezési bizonylat Anyag visszavételezési jegy Szállítójegyzék Pénztárjelentés Leltározási nyomtatványok

51.

Dunaújvárosi Főiskola

Recommend Documents