DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Készítette: Drobni és Morvay KFT Pomsár és Társai Építész Iroda KFT.

Pomsár és Társai Építész Iroda Kft – Drobni és Morvay Kft

2007. szeptember

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Megbízó:

Dunaújváros MJV. Önkormányzata 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.

Tervezık:

Pomsár és Társai Építész Iroda KFT. 1065 Budapest, Nagymezı utca 25. Városy Péter építészmérnök TT-1 01 2320/01 felelıs tervezı Drobni és Morvay KFT. 1021 Budapest, Hővösvölgyi út 86. Drobni Mária táj- és kertépítészmérnök K-1 01-5106/05, TK1 01-5106/12 tervezı

Dátum:

2007. szeptember 2.

Dunaújváros – településszerkezeti terv – módosítás

környezeti vizsgálat és értékelés

1


2007. szeptember

Tartalomjegyzék

1.

Tervezési alapadatok

2.

Elızmények

3

A szabályozási terv összefüggése más releváns tervekkel

4.

Jelenlegi állapot

4.1.

Területfelhasználás

4..2.

Közlekedés

4..3.

Közmővek

4.4..

Zöldfelülek, zöldfelületi rendszer

4.5.

Értékvédelem

4.6.

Természeti adottságok

4.7.

Környezeti adottságok

5.

A fejlesztési irányok bemutatása

5.1.

Megbízói szándékok

5.2.

A fejlesztési döntések, a rendszere

5.3.

Környezeti állapot

5.4.


5.5.

A fejlesztési területek bemutatása

5.6.

Közlekedés

5.7.

Közmővek

5.8.


5.9.

Természetvédelem, tájvédelem

6.

A várható környezeti hatások csökkentésére tervezett ill. javasolt intézkedések

7.

Mellékletek


területfelhasználási kijelölések


új

2


1.

TERVEZÉSI ALAPADATOK

1.1

Megbízó

2007. szeptember

Dunaújváros MJV Önkormányzata – képviselıje: Dr. Kálmán András polgármester. Kapcsolattartó: Szabó Imre városi fıépítész, az Építésügyi és Környezetvédelmi Iroda vezetıje (25-402327) 1.2

Tervezı

Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymezı utca 25. Városy Péter építészmérnök –TT-1 01 2320/01 Drobni és Morvay KFT. 1021 Budapest, Hővösvölgyi út 86. Drobni Mária K1 01-5106/05, TK1 01-5106/12 2.

ELİZMÉNYEK

Megbízás: Dunaújváros Képviselıtestülete 398/2006. (XII.14.) KH számú határozatával döntött a Településszerkezeti Terv módosításáról. A módosítás célja gazdasági területfelhasználás céljára alkalmas területek kijelölése Dunaújváros külterületén. 3.

A SZABÁLYOZÁSI TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL

Dunaújváros érvényben lévı Település-szerkezeti Tervének szempontjai A Város szerkezeti terve összhangban az elsı helyen tárgyalt takarékos és ütemezett területgazdálkodással szerényen bánik a beépítésre szánt területek kijelölésével. Alapelve, hogy – megırizve a város belterületi tagolását - északon lakóterületek fejlesztésével, középen és délen – szemben a meglévı iparterületekkel – gazdasági területek fejlesztést javasolja. Az országos és a települési terv ellentmondása a 62-es úttól északra és a rétszilasi vasútvonaltól délre merülhet föl, melyeket mezıgazdasági térségként szerepeltet teljes egészében az OTrT. Az Országos Területrendezési Terv szempontjai. Az ország szerkezeti terve a következı területfelhasználási kategóriákat jelöli Dunaújvárosban: – Mezıgazdasági térség – Vízgazdálkodási térség (Duna) – Települési térség A 6-os út, a rétszilasi vasútvonal, az M6-os és a 62-es utak között fekvı terület – túlmenıen a Város jelenleg beépített területén – települési térségként szerepel.



3


2007. szeptember

Az ország szerkezeti tervén a következı hálózati elemek vannak jelölve: – Gyorsforgalmi utak (M6, 6, 62) – Pusztaszabolcs-Dunaújvárosi törzshálózati vasútvonal – Dunaújváros-Mezıfalva-Rétszialasi egyéb vasúti fıvonal Az országos terv jelöli továbbá a tervezett országos közforgalmi kikötıt és – téves helyen – a Baracs-Kisapostagi repülıteret. Az országos övezetek közül a Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület érinti jelentısen Dunaújváros területét, ami összhangban van az elıbb vizsgált földvédelmi szemponttal. A települési térség kijelölt helye – talán az 500000-es lépték miatt – nincs teljes fedésben az ugyancsak 2003-ban készült Település-szerkezeti Tervvel. 4.

JELENLEGI ÁLLAPOT

4.1. Területfelhasználás

Beépítésre szánt területek A TSZT módosítás csak a külterületre vonatkozik, ezért csak a külterületi beépítésre szánt területek kerülnek felsorolásra. Lakóterület: Pálhalma Különleges terület: Sándorháza: Pálhalmai Börtön és Rabgazdaság Ipari gazdasági terület: a Papírgyár részét képezı papírhulladék telep a szennyvíztisztító a Vasmő részét képezı meddıhányók Farkas-tanya és környéke Szedres-puszta Belterületbe vonva, de a 6-os úttól nyugatra, azaz a külterületbe ékelıdve: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: Interfruct környéke, volt Vásártér Beépítésre nem szánt területek Mezıgazdasági területek A mezıgazdasági területek körébe szántók, legelık, kertes mg. területektartoznak. Dunaújváros térségében szántóterületek az OTrT szerint a Kiváló Termıhelyi Adottságú Szántóterületek övezetbe tartoznak. A nagyüzemi mővelésre alkalmas területek egy részét az autópálya építés kettévágta. A kedvezıbb adottságú területek az autópálya nyugati oldalán maradtak. Az új helyzet növeli a mővelés költségeit, rontja a gazdálkodás hatékonyságát. Az autópálya telke a mezıgazdasági területeket nagy mértékben csökkentette. A szántóterületek nagy része az 1-3 minıségi osztályba tartozik. A gyengébb talajok a patak-parti vagy más mély fekvéső rét, legelı, nádas mővelési ágban találhatók. Jellemzı az extenzív szántóföldi mővelés, állattartás nincs. Intenzív termesztési módot csak a Baraccsal határos déli területrészen levı öntözött terület jelent, melyet a Pentele Zrt. mővel.



4


2007. szeptember

Dunaújváros mezıgazdasági területeinek nagy többségén két nagy mezıgazdasági üzem gazdálkodik. Egyik a Pentele Zrt. A társaság fı profilja a szántóföldi növénytermesztés, mely alacsony jövedelmezıségő. Hatékonyabb a gazdálkodás az öntözött területeiken. Másik az Agrospeciál Kft. A társaság mezıgazdasági és ipari tevékenységet is folytat. A szántóföldi növénytermesztés kimondottan nyereséges. Részt vesznek az Agrárgazdálkodási Célprogramban, bevezették az integrált gazdálkodási programot. A területükön keletkezı biomasszát Rácalmás dunaújvárosi határán telepített biogáz telepen hasznosítják energiatermelés céljára. Az itt keletkezı iszapot saját földjeik tápanyag utánpótlására fordítják. A nagyüzemi gazdálkodás központjai már kialakultak, új birtokközpontok kialakítására nincs szükség. A kisebb felületeken gazdálkodók szintén szántóföldi növénytermesztést folytatnak. Kertes mezıgazdasági terület a Felsıfoki-patak menti terület (Zsigrai-völgy), valamint a 62-es út csomópontjától északra és délre fekvı kisebb területek. Erdık Az erdısültség aránya Dunaújvárosban alacsony. A hatályos TSZT az erdık kis mértékő fejlesztését javasolja, azzal az indokkal, hogy a kiváló termıhelyi adottságú területek ne csökkenjenek. Az autópálya megépülése ezen a téren is új helyzetet teremtett, mivel egyes szakaszokon véderdı telepítése szükséges az autópálya védıtávolságán belül. Pálháza térségében zajvédelem és levegıtisztaság védelem, egyéb szakaszokon hófúvás elleni védelem stb céljából szükséges az erdıtelepítés. Ez a körülmény a mezıgazdasági területek további csökkenését eredményezi. A legfontosabb változások: – az új utak a korábbi többé-kevésbé egységes mezıgazdasági területet több kisebb egységre osztják; – az útfejlesztések a mezıgazdaság számára legkedvezıbb nagytáblás földterületeket vágja ketté; – a jó közlekedési feltételek és a város közelsége miatt az utakhoz, csomópontokhoz közel esı területek felértékelıdtek, befektetıi érdeklıdés van a területek más célú felhasználására; – a 6-os út és az M-6-os autópálya közötti sávban levı térség területfelhasználási sokfélesége (mezıgazdasági területek, kertségek, erdık, vízfolyások, utak, tanyák, lakóterület, stb.) miatt mozaikosságot mutat. Vízgazdálkodási területek Az alábbi területek tartoznak ide: – Felsıfoki, – Lebuki, – Alsófoki patakok és a – Kisapostagi vízfolyás mederszelvényei, továbbá a partélüktıl számított 6-6 méteres üzemeltetési, fenntartási sáv. – Az öntözıfürt víztározó medencéi, továbbá – a Pálhalmai településrész szennyvíztisztító telepe.



5


2007. szeptember

4.2. Közlekedés Közlekedési területek: közutak vasút A hatályos TSZT jóváhagyása óta eltelt idıszak Dunaújváros térségét érintı legjelentısebb fejlesztései a közlekedés terén történtek: – az M-6-os autópálya és az – az M-6-os autópályára történı csatlakozások és útfejlesztések – az M-8-as autópálya Duna hídja Az útfejlesztések jelentısen átrajzolták Dunaújváros külterületének szerkezetét, a területfelhasználás lehetıségeit. A legfontosabb változások: – az új utak a korábbi többé-kevésbé egységes mezıgazdasági területet több kisebb egységre osztják; – az útfejlesztések a mezıgazdaság számára legkedvezıbb nagytáblás földterületeket vágja ketté; – a jó közlekedési feltételek és a város közelsége miatt az utakhoz, csomópontokhoz közel esı területek felértékelıdtek, befektetıi érdeklıdés van a területek más célú felhasználására; – a 6-os út és az M-6-os autópálya közötti sávban levı térség területfelhasználási sokfélesége (mezıgazdasági területek, kertségek, erdık, vízfolyások, utak, tanyák, lakóterület, stb.) miatt mozaikosságot mutat. 4.3. Közmővek Dunaújváros közmővekben külterületén (is) „túlontúl” gazdagnak mondható. A sok és nagy energiákat szállító nyomvonalak korlátokat fognak jelenteni a fejlesztéseknek vagy a kiváltás költségeivel vagy kikerülésükkel. Ezzel szemben az ellátás általában jól megoldható. 4.4. Zöldfelületek, zöldfelületi rendszer Dunaújváros közigazgatási területét tekintve a zöldfelületi rendszer hiányos és szakadozott. A hiányosságért az erık alacsony aránya a felelıs. A szakadozottságot a párhuzamosan haladó és az átjárhatóságot is akadályozó vonalas létesítmények okozzák. Ilyen értelemben külön zöldfelületi rendszere van a külterületnek és a belterületnek és nincs is lehetıség összefüggı zöld folyosók kialakítására kül- és belterület között. 4.5. Értékvédelem Ismereteink és a jelenleg ismert nyilvántartások szerint Dunaújváros külterületén sem az épített örökség sem a természeti, táji értékek körében nincsenek védett vagy védendı elemek. Dunaújváros közigazgatási területén külterületen egyedül a 086/3 hrsz-en fekvı erdıterület szerepel az OtRT szerinti ökológiai hálózat elemeként.



6


2007. szeptember

4.6. Természeti adottságok A kistáj jellemzése Dunaújváros térsége a Mezıföld középtájon, a Közép Mezıföld kistájon helyezkedik el. A közép Mezıföld kistáj Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Területe 1430 km2. Éghajlat A vizsgálati terület mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. A napsütéses órák száma kevéssel 2000 óra feletti. A nyári napfénytartam 840 óra körüli, míg a téli hónapokban nyugaton 200 óra fölötti napfénytartam várható. Az évi középhımérséklet 9,8-10,3°C, a vegetációs id ıszaké 16,1-17,0°C körüli. A 10ºC napi középhımérsékletet meghaladó napok száma április közepétıl október közepéig tartó idıszakban 188-191 nap körüli. A fagymentes idıszak hossza 186-203 nap között várható, a Duna mentén a 207 napot is meghaladja. Az évi abszolút hımérsékleti maximumok átlaga 33,6-34,2ºC, a téli abszolút minimumok átlaga -16,0ºC. A csapadék évi összege 550-600 mm, a nyári félévben 320-340 mm. Dunaújvárosban mérték a legtöbb egy nap alatt lehullott csapadékot, 113 mm-t. A térségben 30-32 nap körüli a hótakarós napok száma. Az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Az ariditási index 1,30 körüli. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s fölötti. Domborzati adatok A Mezıföld a Duna jobb partján kb. 50-60 méteres tereplépcsıvel emelkedik ki a Dunamenti síkság térszínébıl. A Mezıföld az Alföld legnyugatibb és egyben legmagasabbra emelt középtája. A Dunától a Sió, a Balaton és a Dunántúli középhegység vonaláig terjed. A Mezıföld lösszel borított, táblás szerkezető síkság, amely átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli középhegység dombsági tájai között. Felszíne ÉNy felé folyamatosan emelkedik, és az Etyeki-dombság területén éri el a terepszint maximumot (277 m). Földtani adottságok A mezıföldi tábla építıelemei a pannon tengeri agyagos és homokos rétegek. A pannon képzıdményeket pleisztocén lösz takarja. A Mezıföld keleti szegélyén a vastag lösztakarót helyenként pásztásan futóhomok leplek tarkítják. A lösz vastagsága 50-60 m, amely általában 8-10 löszös rétegbıl, 7-10 fosszilis talajból és 2-3 folyóvízi rétegbıl áll. Az Alfölddel szemben az itt magas helyzetben lévı pannóniai rétegsor a tenger partvonal ingadozása miatt sötét színő mocsári üledékekkel tagolt. A kistáj pannóniai agyagos üledékein a pleisztocén legelején folyóvízi eróziós és akkumulációs tevékenység zajlott le, ami eltüntette a pliocén felszín lokális egyenetlenségeit. Az alsópleisztocénban a Közép-Mezıföld területe a határozottabb ÉNy-DK-i és az alárendeltebb szerepő ÉK-DNy-i szerkezeti vonalak mentén mozaikszerően feltöredezett, és az egyes nagyobb blokkok különbözı mértékben kiemelkedtek, illetve a kistáj középsı része megsüllyedt. A felemelt táblák az erózió, a lesüllyedt táblák az akkumuláció területei voltak. Az elıbbi szerkezeti irányok keresztezıdéséhez kapcsolódik az Alsószentiván közelében felszínre bukkanó alsómiocén korú riolittufa.



7


2007. szeptember

A pleisztocén folyók eróziós pályáit a szerkezeti vonalak határozták meg. Az ÉNy-DK csapású völgyek között széles hátságok alakultak ki. Ezeken a hátságokon rakódott le a lösz. A mezıföldi hátságok löszanyaga szoliflukció és lejtımozgások révén pusztult. A magasabb térszínekrıl lemosódó lösz és lejtıtörmelék a völgyekben halmozódott fel. Így lejtı és áthalmozott völgyi lösz is kialakult a területen. Az ÉK-i (Pentelei) löszplatót 20-60 m vastag eolikus lösz fedte be. A kistáj középsı süllyedéksávja holocén – többnyire ártéri – üledékekkel borított. A terület potenciális max. szeizmicitása 6ºMS körüli. A tervezési terület földtani felépítése, talajtani talajmechanikai vizsgálatok A tervezési terület pontos földtani és talajtani felépítését a Dr. Wagner és Tsa Kft. helyszíni vizsgálatai és földtani áttekintése alapján ismerjük. A geológiai felépítés igen egyszerő. Az alap- és középhegységi képzıdmények települési mélysége elérheti a 900-1000 m-t is. Ezeknek a felszíni folyamatokra nincs befolyásuk. A középhegységi kızetek triász karbonátos üledékes kızetek. A középhegységre gyakran közvetlenül települnek pannóniai medenceüledékek, melyek közül az alsó pannonnak vízföldtani szempontból csak mérsékelt jelentısége van. Vastag, agyagos rétegekbıl épül fel, amik vízzárók, mőre való vízkészletek csak ritkán, az emelet felsı részében fordulnak elı. A felsı pannon már fontosabb. Itt a feltöltıdı medence homokos, kavicsos rétegei váltakoznak agyagokkal. A szemcsés zónában tekintélyes és jó vízminıségő ivóvíz, ásvány- és gyógyvízkészletek halmozódtak fel. A felsı pannon települési mélysége ezen a területen elérheti a 80-100 m-t is. A pleisztocén szárazföldi üledékei uralkodóan löszbıl állnak, de a mélyebb zónákban elıfordulnak agyag és kavicsrétegek, illetve a felszínen futóhomok. A lösz 30-40 m vastag, nem egységes kifejlıdéső. Több szinten szakítják meg az éghajlat változásait jelzı, talajosodott szakaszok, melyek barna, vagy vörös színnel jelentkeznek. Ugyanilyen agyagos szakaszok is elıfordulnak. Ezeket a paksi alapszelvényben lehet tanulmányozni, melyet elsıként az 1950-es években Dr. Kriván Pál írt le. Felszíni vizek A felszíni vizek tekintetében a tervezési terület és tágabb környezete is a Duna vízgyőjtıjéhez tartozik. A 6 számú fıúttól nyugatra fekvı területek a Felsıfoki, Lebuki, Alsófoki patakok és a Kisapostagi vízfolyás vízgyőjtı területén fekszenek. Felszínalatti vizek A tervezési terület sérülékeny vízbázist, vagy távlati vízbázist nem érint. Összefüggı talajvíztükör csak a lapos, széles völgyekben tapasztalható, a dombokon a talajvíz általában mélyen helyezkedik el. a talajvízszint ingadozás a völgyekben több méteres is lehet, míg a dombtetıkön az ingadozás ± 0,5 m.



8


2007. szeptember

A kistáj növényföldrajzának jellemzése Növényföldrajzi szempontból a kistáj a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Mezıföldi flórajárásába (Colocense) tartozik. A terület potenciális erdıtársulásai a tatárjuharos löszpusztai tölgyesek (Acereto tatarici-Quercetum), a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) a tölgy-kıris-szil ligeterdık, (Querco-Ulmetum),és a főz-nyár-éger ligetek (Salicetumalbae fragilis). A cserjés törpemandulás társulások (Prunetum tenellae-pannonicum), a nyílt ürmös szikespuszták (Achileto-Festucetum pseudovinae, Artemisietum limosae) és löszpusztarétek (Salvia nutantis nemorosae, Festucetum sulcatae pannonicum) is elıfordulnak. A jellegzetesebb lágyszárú fajok között tömegesebb megjelenéső tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), a széleslevelő salamonpecsét (Polygonátum latifolium), a macskahere (Phlomis tuberosa). Az erdıgazdasági területeket fiatal- és középkorú, zömében kemény és lágylombos, kisebb részt fenyıerdık borítják. A mezıgazdasági mővelés legjellemzıbb kultúrái a búza, a kukorica és a silókukorica, a paradicsom és az ıszibarack. Az élıvilág jellemzése a tervezési terület közvetlen környezetében A terület nagy részben szántóföldi mővelés alatt áll. A tervezési terület védett területet nem érint. Flóra A terület növényvilága a szántóföldi jellegbıl adódóan túlnyomó részt az aktuálisan termesztett kultúrnövénybıl, valamint a területen megjelenı gyomfajokból áll. Jellemzı a fekete üröm (Artemisia vulgaris), betyárkóró (Erigeron canadensis), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), ragadós galaj (Galium aparine), maszlag (Datura stramonium), szırös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), apró szulák (Convolvulus arvensis), fakó muhar (Setaria pumila), ezek mellett a szegélyekben még a nehézszagú pipitér (Anthemis cotula), fenyércirok (Sorghum halepense), közönséges bojtorján (Artium lappa), sebforrasztófő (Descuriania sophia), tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), bürök (Conium maculatum), franciaperje (Arrhenatherum elatius), csomós ebír (Dactylis glomerata), útszéli zsázsa (Cardaria draba), fürtös repcsény (Erysimum repandum), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), stb. A vízfolyások, mély fekvéső rét, legelı, nádas területei természetközeli állapotú vizes élıhelyeknek tekintendık. A terület erdıi, erdısávjai lombkoronaszintjében jellemzı az akác (Robinia pseudoacacia), keskenylevelő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), fehér nyár (Populus alba), vadcseresznye (Prunus avium), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), mezei szil (Ulmus minor), a cserjeszintben fekete bodza (Sambucus nigra), gyepőrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyőrő som (Cornus sanguinea), a gyepszintben és a szegélyken pedig erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), nagy csalán (Urtica dioica), tarackbúza (Elymus repens), fekete üröm (Artemisia vulgaris), piros árvacsalán (Lamium purpureum), ragadós galaj (Galium aparine), pusztai csenkesz (Festuca rupicola), mezei aszat (Cirsium arvense), fehér mécsvirág (Silene latifolia ssp. alba), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), stb. él.



9


2007. szeptember

Fauna A külterület döntı hányada jelenleg még szántóföldi mővelés alatt áll. Faunája erıteljes zavarásnak van kitéve a mezıgazdasági mővelés, és a közlekedési nyomvonalak okozta átjárhatóság-korlátozás miatt. A mezıgazdasági technológia függvényében változó növényzeti borítottság miatt állandó állatvilág nem jellemzı, mivel mind búvóhely-, mind pedig táplálék-ellátottság szempontjából változó a területek értéke. Az itt élı fajok e területen inkább alkalomszerően jelennek meg; az állatvilág jellemzıen az emberi jelenlétet, a gépi közlekedést tolerálni képes fajokból áll. Jellemzı a zöld varangy (Bufo viridis), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), fürge gyík (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis), a fácán (Phasianus colchicus), szén és kékcinege (Parus major, P. coeruleus), házi és mezei veréb (Passer domesticus, Passer montanus), mezei és a búbos pacsirta (Alauda arvensis, Galerida cristata), valamint a feketerigó (Turdus merula), vörösbegy (Erithacus rubecula), vetési varjú (Corvus monedula), balkáni és a vadgerle (Streptopelia deca-octo, S. turtur), stb. A ragadozó madarak közül alkalomszerően megjelenik a területen az egerészölyv (Buteo buteo), a vörös vércse (Falco tinnunculus), Az emlısök közül a sün (Erinaceus concolor), a vakondok (Talpa europea), mezei pocok (Microtus arvalis), mezei nyúl (Lepus europaeus), róka (Vulpes vulpes), valamint esetlegesen az ız (Capreolus capreolus), említendı. A Duna-parti (Natura 2000) területek (Salbert sziget) egy része jelenleg roncsolt, szennyezett és tovább szennyezı, rekultivációt igénylı területek (zagytér, meddıhányók térsége, Duna-hí építési területe) míg a sziget déli része természetközeli állapotú terület. A külterület Natura 2000 besorolású területei a következık: 0183, 0189, 0191, 0192, 0193/1, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203a, 0203b, 0203c, 0204, 0205, 0206 hrsz. 4.7. Környezeti adottságok A szélirány csak alátámasztja a már korábban vázolt észak-déli zóna szerepét a városban. A domborzati viszonyok nehézkessé vagy kedvezıvé tehetik a fejlesztéseket, attól függıen, hogy szabdaltak, meredekek vagy közel síkok. A meglévı völgyeletek, árkok felszíni vizek elvezetését teszik nehézzé vagy egyszerővé. Környezeti állapot Az M-6-os autópálya kiépítése jelentıs változást – átrendezıdést - hoz a környezeti állapotban is. Egyrészt a város belterületén jótékonyan csökkenti a közúti közlekedésbıl származó környezeti ártalmakat, másrészt a környezeti ártalmak (elsısorban a levegıszennyezés, talajszennyezés) áttevıdnek az M-6-os autópálya nyomvonalára, ill. levegıszennyezés tekintetében (az uralkodó szélirányt figyelembe véve) az autópályától keletre fekvı területekre. A környezeti állapotot tekintve külterületen probléma a belterület DK-i határa és a Duna-meder közötti területen jelentkezik. Elsısorban a talajszennyezés, szilárd és folyékony hulladék elhelyezés és porszennyezés okoz gondot. A gondok orvoslására számos terv is született, ezek közül több engedélyezési-kiviteli szakaszban van. (l. 5. A fejlesztési irányok bemutatása c. fejezetet).



10


2007. szeptember

A terület biológiai aktivitása: Dunaújváros közigazgatási területének biológiai aktivitását a 6-os úttól keletre és a belterülettıl délkeletre fekvı iparterületek és Apostagi-sziget területét vizsgáljuk. A biológiai aktivitást az egyes felületek növényzettel való fedettsége és azok minısége határozza meg. Fenti területek biológiai aktivitása a következıképpen jellemezhetı: erdık: a természetes erdık hiányoznak; a meglevı, zömében telepített erdık gyenge minıségőek mezıgazdasági területek: a külterület nagy részét mezıgazdasági területek foglalják el; túlsúlyban van a szántóföldi mővelés; a rétek, legelık az állattartás hiánya miatt nincsenek hasznosítva; egyéb területek közlekedési területek: nagy, összefüggı burkolt felületek, melyek kedvezıtlenül befolyásolják a környezet mikroklímáját, a rajtuk folyó tevékenység (közúti közlekedés) talaj, víz és levegıszennyezést okoz, korlátozza az átjárhatóságot. Összességében megállapíthatjuk, hogy Dunaújváros közigazgatási területének biológiai aktivitása – a kedvezı adottságok ellenére – alacsony. A környezeti levegı minısége Dunaújváros területét a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az 5. légszennyezettségi zóna levegıminıségi csoportba sorolta. A rendelet alapján a zóna jellemzı levegıminıségi adatai az alábbiak:

PM10 Ólom (Pb)

PM10benz(a)pirén (BaP)

F

PM10 Nikkel (Ni)

D

PM10 Kadmium (Cd)

D

PM10 Arzén (As)

PM10

C

Talaj-közeli ózon

Szén-monoxid

F

Benzol

Nitrogén-dioxid

5. Dunaújváros környéke

Kén-dioxid

Dunaújváros levegıminıségi adatai Zónacsoport a szennyezı anyagok szerint

O-I

B

B

D

B

D

Dunaújváros környezeti levegıminıségét elsısorban a városra jellemzı nehézipari tevékenység acélmővek, kokszoló, papírgyár, erımő határozzák meg. Másodlagos légszennyezı a közlekedés. A külterületen két forgalmasabb közút a 6. számú fıút és az M6 autópálya is elhalad. Délen az M8 autópálya halad át Dunaújváros közigazgatási területén. Az egyes szennyezı anyagok között – tapasztalatok szerint – kedvezıtlen szélirány esetében igen súlyos környezeti károkat okoz az ülepedı por mennyisége. A külterület környezeti levegıminısége figyelembe véve az uralkodó szélirányt, a szinte állandónak tekinthetı légmozgást és a légszennyezı forrásokat, kicsivel kedvezıbb, mint a város belterülete. Dunaújváros – településszerkezeti terv – módosítás


11


2007. szeptember

Talajminıség A tervezési területen mészlepedékes csernozjom talaj található, melynek talajképzı kızete lösz. A felszínközeli talajrétegek szennyezettsége a belterület DK-i határa és a Duna-meder közötti területeket érinti. Az Apostag-sziget feletti meddıhányó és a feltöltött Dunameder rekultivációt igényel. Hulladék A külterületen hulladék probléma szintén a belterület DK-i határa és a Duna-meder közötti területen jelentkezik.

1/ zagytér

2/ papírgyári hulladék

Zaj A külterületen elsısorban zajtól nem védendı mezıgazdasági, közlekedési és ipari területek találhatók. A tervezési terület zajterhelését jelentı közutak mértékadó forgalmi viszonyai

ÁNF

északi: Pálhalmai terület

Napi nehéz

2006-évi adat+M6 kiépülése miatt prognózis

j/nap

E/nap

j/nap

6-os fıút

68+025

7 183

9 647

1 372 3 430

62-es fıút 6219-es középsı terület : fıút Vasútállomási 6-os fıút

prognózis

15 000

prognózis

10 000

70+450

8 591

déli terület

72+220-74+785 4 065

6-os fıút


E/nap

10 926 1 338 3 345 4 065

4 065 4 065


12


2007. szeptember

5.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ISMERTETÉSE

5.1.

A megbízói szándékok:

A város belterületén elfogytak illetve elfogyóban vannak a gazdasági célra beépíthetı területek. Ezért a primer megbízói szándék a gazdaságfejlesztés területi lehetıségeinek feltárása a külterületen. A külterület vizsgálata ezzel együtt számos további szempontot vet föl. A hatályos TSZT készítése eltelt idıszakban bekövetkezett fejlesztések (nagyarányú útépítés) hatása a településszerkezetre. A Településfejlesztési Koncepcióban rögzített célok és feladatok beépülése a tervbe. Magasabb szintő tervek elıírásai a tervezési területre (OTrT)



13


5.2.

2007. szeptember

A fejlesztési döntések, a területfelhasználási kijelölések új szempont-rendszere

Az eddig idézett, korábban készült dokumentumokban közös, hogy a Város számára elınyös fejlesztéseket vizionálják. Mára a helyzet alapvetıen megváltozott annyiban, hogy az M-6-os és a Duna-híd megépült, amivel Dunaújváros elérhetısége ugrásszerően megnıtt. (Ami fordítva is igaz: a környezet is sokkal elérhetıbb Dunaújvárosból) Következı lépcsı a déli kikötı és a logisztikai központ, melyek elıtervezési stádiumban vannak. Mindez azt jelenti, hogy a belülrıl táplálkozó víziók helyett elıtérbe kerülnek a kívül létezı lehetıségek. Az M6-os léte fizikai mivoltában is minıségi változást jelent a térszerkezetben. A kemény határvonal szerepet a 6-ostól az autópálya veszi át, egyúttal biztosítva a határos területek távolról is könnyő elérhetıségét. A 6-os út szerepe fokozatosan átértékelıdik, egyre puhább határvonalat jelent a belterület számára, távlatban városi út funkciót tölthet be minden valószínőség szerint. A közeljövıben erre még nem lehet számítani, de a két magisztrális útvonal közötti terület elsı beépítései az elsı lépések ebbe az irányba. A városfejlesztés koncepcionális gondolkodásában ettıl kezdve helyet kell kapnia a 6-os út átértékelésének. Mindez egyébként nem jelent a városfejlesztéssel, területi tervezéssel kapcsolatban állók számára újat, hiszen az M6-os nyomvonalának sokéves érlelése többek között azért történt, hogy a Város számára fejlesztési területet hagyjon szabadon a 6-os úton túl. Tény, hogy az autópálya és annak helye ma már – „helyhez kötött” – adottság, amit azért is kell mindenek elıtt hangsúlyozni, mert a beépítésre szánt területek kiterjesztése ellen ható szempontok önmagukban, a városfejlıdés dinamikáját nem tekintve, ugyancsak szilárd logikai alapon nyugszanak. Az alábbiakban részletezzük a különféle szempontokat, melyeket mérlegelni kell, amikor a Város külterületén beépítésre szánt terület kijelölését javasoljuk vagy elvetjük. A rendelkezésre álló területek elfogyása A városfejlesztés alapvetı szakmai szempontja és a fent idézett fejlesztési dokumentumok egyaránt hangsúlyozzák, hogy a belterület még be nem épített „foghíjait” kell elıször sorra venni. A barnamezıs lehetıségek elfogyása után szabad a zöldmezıs fejlesztések felé fordulni. Ezt az alapigazságot – melynek megszegése a település szempontjából közép- és hosszútávon óriási hátránnyal jár – nem is lehet megkérdıjelezni, de értelmezését finomítani kell. Elıször is ütemezésben kell gondolkodni. A szerkezeti terv területfelhasználási célkitőzésén túl kell foglalkozni az igénybevétel idıpontjával. A terv által elırevetített hosszú távot ütemekre kell bontani, évekre lebontva lehet és kell az aktuális helyzetnek megfelelıen a szabályozási terveken, belterületbe vonáson keresztül a testületnek kézben tartania a beépülések sorrendjét. Másodszor is a kiinduló szempont sterilen nem tud érvényesülni, mert a belterületen szabadon álló területek mérete, környezeti terhelése vagy terhelési korlátja, tulajdoni helyzete meggátolhatja egy adott fejlesztés megvalósítását, mely esetben az a külterületre „kényszerülhet”. A jelen konkrét esetrıl elmondható, hogy területek a DUNAFERR mellett, azaz a kifejezetten ipari használatok számára vannak még szabadon. A fenti két szempont tehát alátámasztja a külterületi kijelöléseket.



14


2007. szeptember

Földvédelem Másodikként is egy, a tervtıl elvárt cél ellen ható szempontot veszünk sorra. Ez a földvédelem szempontja, mely a Földtörvényben nyer jogi alapot. A Mezıföld kiváló talaján vagyunk, nem csoda, hogy Dunaújváros helyzete kiélezett ebben a vonatkozásban. A külterület nagy része 1-3 osztályú szántó, azaz kiváló termıhelyi adottsággal rendelkezik. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a termıföld más célú igénybevétele a gyakorlatban megfordíthatatlan folyamat, a jövı generációi számára teremtünk kész helyzetet. Egy olyan jövıben, amirıl nem tudjuk, mik lesznek a szükségletei. A probléma feloldása irányába tett lépés itt is az ütemezés: valóban akkor legyen termıföld a mővelésbıl kivonva, ha már másutt a fejlesztési célra nincs hely. Az elızı pontban említett ütemtervet tehát ezzel a másik szemponttal is ki kell egészíteni. Ezen túlmenıen ki kell jelenteni, hogy a városszerkezeti szakmai logikát nem írhatja felül automatikusan a magas osztályú szántók helyzete. Amennyiben ezeket elkerülve épülnének be a korábbi mezıgazdasági területek, olyan szervetlen, mozaikos struktúra jönne létre, amelyet nem vállalhat a városrendezıi gondolkodás sem a területfelhasználás rendje, sem a mezıgazdálkodás gyakorlati szempontjából. Végül hozzá kell tennünk, hogy pont az általánosan jellemzı jó minıség eredményezi, hogy ilyet kell feláldozni, hisz alig van másmilyen a Város határain belül. A módosítás alatt álló OTrT javaslatát Dunaújváros szerkezeti tervébe már most érvényesíteni lehet. A - késıbbi - szabályozás feltételéül javasoljuk az OTrT módosítás 13/A § szövegének mintájára elıírni: Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület szabályozása csak a külön jogszabályban meghatározott hatásvizsgálat (környezeti, társadalmi és gazdasági) alapján történhet. Térszerkezet (makroszerkezet) A Város térrendszere egy kialakult, beállt zónára és egy változóban lévı zónára osztható. Elıbbi jellemzıen a belterület nagy része, melyben csak apró változtatások történnek, utóbbi a külterület középsı és déli sávja, ahol a fejlesztések változásokat generálnak, esetleg helyet követelnek maguknak. Ez a durva felosztás természetesen sok finomításra és magyarázatra szorul, melyet a továbbiakban meg is tesz a terv. A makroszerkezeti elemzéshez azonban ez a nagyvonalú felosztás szolgál kiindulási pontnak. A „6-os korszakát” a fıút két oldalán fekvı bel és külterületbıl álló klasszikus felosztás jellemezte, ezzel szemben „az M6-os korában” ez a felosztás differenciálódik. Az „alvó”, klasszikus külterület mezıgazdasági felhasználásával az autópályán túlra, nyugatra tolódik. A 6-os és az M-6-os közti sáv potenciális fejlesztési terület. Az autópályához kapcsolódó Duna-híd a déli külterületet is felébreszti abból az álomból, melyet – nem becsmérlésnek, inkább szemléltetésnek szánva: - a Város szemétdombjaként „élvezett”. Összefoglalva: a Város új szerkezeti adottságai a belterülethez csatlakozóan, nyugati és déli oldalán; erıteljesebben az ebbe az irányba nyúló „csápok” mentén kínálnak fejlesztési területeket. A közigazgatási határ, a Duna, az M-6-os jelentik a kemény korlátokat.



15


2007. szeptember

Településszerkezet Finomabb megközelítésben a Város szerkezete – vizsgálódásunk szempontjából – a további differenciáltságot mutatja. Az átmeneti vagy peremterületek azok, melyekrıl van mit mondani, ezek jelenleg is változásban vannak bár jövıjük már eldılt, mint vizsgálódásba vonható új fejlesztési területek nem vehetık számításba. Északon a volt laktanya területe ipari parkként fejlıdik, nem szennyezı tevékenységeket fogad, kisebb szabad terület még a betelepülık rendelkezésére áll. Ugyancsak itt – esetleg a zártkerti struktúrából egyszer átalakuló Táborállás bevonásával is – lakóterületi fejlesztés lehetséges. A régi (62819-es) és az új (6219-es) venyimi út közötti – a 6-oson kívül fekvı – terület gazdasági építési övezetként most került szabályozásra, nevének – Városkapu – megfelelıen áruházak az elsı betelepülık. A déli iparterület újra-szabályozása ugyancsak jelenleg folyik. A 6-os út és a DUNAFERR között mind belterületen, mind külterületen vannak még beépíthetı, már szabályozott gazdasági területek. Jóval kisebb mennyiségben érvényes ez a DUNAFERR-tıl keletre esı belterületi sávban is. A Város déli része jelentıs átalakulás elıtt áll. A múltat és a jövıt – szinte egymáshoz érve - szimbolizálja a város hulladéklerakója (2009-ig mőködik, egyébként kisapostagi területen) és a teljes pompájában mőködı Duna-híd. A jelen az átalakulásé. Megszőnnek, rekultiválásra kerülnek, korszerő formában újonnan épülnek, korszerő technológiára térnek át a hulladékkezelık (meddıhányó, zagytér, hulladék-válogató, biológiai szennyvíztisztító) Az országos közfogalmi kikötı, a hozzávezetı vasútvonal és közút fogja véglegesen megváltoztatni a terület képét és – nem mellékesen – gerjeszteni a gazdasági tevékenységeket. Zöldfelületi rendszer A 4.4. pontban ismertetett adottságokat figyelembe véve a zöldfelületi rendszer elemeinek összekapcsolása, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása a külterületen – és ott is az utak által képezett „csatornákon” belül képzelhetı el. A zöldfelületi rendszer egyes elemeit (fás növényzettel fedett felületeket, réteket, legelıket, vízfolyások menti vizes, vízparti élıhelyeket fasorokkal, erdısávokkal össze kell kötni.



16


5.3.

2007. szeptember


Az M-6-os autópálya kiépítése jelentıs változást – átrendezıdést - hoz a környezeti állapotban is. Egyrészt a város belterületén jótékonyan csökkenti a közúti közlekedésbıl származó környezeti ártalmakat, másrészt a környezeti ártalmak (elsısorban a levegıszennyezés, talajszennyezés) áttevıdnek az M-6-os autópálya nyomvonalára, ill. levegıszennyezés tekintetében (az uralkodó szélirányt figyelembe véve) az autópályától keletre fekvı területekre. Értékvédelem Ismereteink és a jelenleg ismert nyilvántartások szerint Dunaújváros külterületén sem az épített örökség sem a természeti, táji értékek körében nincsenek védett vagy védendı elemek. A régészeti tanulmányt különálló kötet tartalmazza. 5.4.


Mezıgazdasági területek A mezıgazdasági hasznosítású táj egy részének beépülése természetesen döntı és visszafordíthatatlan változást hoz a környezetben. A késıbb – a Szabályozási Tervek készítésének idıszakában – megalkotandó szabályozási elıírásokon jelentıs részben múlik az épített és a táji környezet, az építmények és a zöldfelületek összhangja. A TSZT célja a település szerkezetében a helyes arányok megtalálása és megtartása. A mezıgazdasági területek csökkentése csak nagyon indokolt esetben és ütemezetten hajtható végre, figyelembe véve a termıhelyi adottságokat és a mővelés/technológia igényeit. Semmiképpen sem támogatható az autópályától nyugatra fekvı területek más célú hasznosítása. A 62-es út csomópontjától északra és délre fekvı kertes mezıgazdasági területek a lakóterület fejlesztés tartalékterületei. A Zsigrai völgy menti kertes mezıgazdasági területek a terv távlatában megmaradnak város közeli rekreációs területként. A patak-parti vagy más mély fekvéső rét, legelı, nádas mővelési ágat meg kell tartani. Erdık Erdısítésre – a mezıgazdasági területek rovására - szintén csak nagyon indokolt esetben van lehetıség. Az autópálya menti véderdı kialakítása az építmény szélvédelme, hófúvás elleni védelme és tájba illesztése szempontjából is kötelezı. Az autópálya és a 6-os út véderdei ökológiai folyosót is képeznek, melyek felfőzik, összekötik a természetes vagy természet-közeli állapotú területeket, megteremtve az ökológiai hálózat kialakulásának feltételeit. Az utak fásítása, mely szintén hozzájárul az ökológiai hálózat kialakulásához, nem területigényes, mivel az út szabályozási szélességében van hely a számára. Az erdısítés további célterületei a rekultiváció során visszanyert területek (Apostagisziget, meddıhányók), valamint a védelmet igénylı lakóterület bıvítések és az utak közötti területek. Fokozott figyelmet igényelnek a spontán beerdısült roncsolt területek.



17


2007. szeptember

Vízgazdálkodási területek A Duna-folyam mellett négy vízfolyást kell megemlíteni: – Felsı-foki-patak – Lebuki-patak – Alsó-foki-patak – Kisapostagi vízfolyás, azok mederszelvényei és partélüktıl számított 6-6 méter széles fenntartási sáv. 5.5.

A javasolt fejlesztési területek bemutatása

Dunaújváros esetében a javasolt három fejlesztési terület közül az északi, 62-es út menti terület az ott kialakult közlekedési viszonyok, a 6-os fıútra merılegesen terjeszkedı, így a fıutat csak pontszerően terhelı keresztirányú forgalom miatt könnyen kezelhetı. A középsı M6-os autópálya Dunaújváros Centrum csomópontjára szervezıdı fejlesztési elképzelések esetében már felmerülnek bizonyos külterületi-belterületi státusz problémák. A befektetıi igények miatt ugyanis a 6219-es út e szakaszának mindkét oldalára kereskedelmi és szolgáltató területek telepítése tervezett. Itt a mindkét oldali terhelésre, gyalogosok, kerékpárosok, gyerekek, a közelben lévı vasútállomásról jövök, megjelenésére számítani kell. A 6-os fıút itt még kezelhetı az egy ponton felmerülı keresztezés miatt, de a 6219-es út 0+000 –tól az 1+600 ig szakasza lakott területi jellegővé válhat. Déli terület A déli fejlesztési területen a 6-os fıút 72+220-74+785-ig tartó 2,5 kilométeres szakasza mentén, szintén mindkét oldalon megjelenı fejlesztést tesz lehetıvé a terv. A területet meg tudjuk óvni attól, hogy a városmag szövetébe beleolvadjon, s ezáltal megjelenjen rajta a városias közlekedés, mivel a vasmő területe zárványként zárja el a várostól, és csak a Papírgyári út az egyetlen megközelítési vonal, ezért a 6-os fıutat is csak egy helyen keresztezzük. Számítani kell azonban a 6-os fıút e szakaszán megjelenik a helyi forgalom, azaz a szemben lévı egységek közötti áramlatok, mind a szolgáltatók, mind pedig az ügyfelek részérıl. Mivel 6-os fıút teljes Dunaújvárosi szakasza mindkét oldalon erdısáv közötti vezetéső, ezért adott a természetes akadály, ami egy-egy jól kezelhetı pontra lokalizálja az utat keresztezık forgalmát. Déli fejlesztési terület Jelen terv a déli részen átveszi a korábbi terv javaslatát: a 6-os út menti területet jelöli gazdasági területként. Elınyök A terület a 6-os út felıl a baracsi útról könnyen elérhetı. A 6-os út túloldalán szintén kereskedelmi-szolgáltató és ipari területek fekszenek. Rossz minıségő talajosztályokat érint. Hátrányok Nem bıvíti a gazdasági terület-kínálatot, ugyanolyan lehetıségeket nyújt, mint a vele szemben fekvı még beépítetlen déli iparterület, mely a tervezett kikötıi vasútvonal elınyével is rendelkezik. A terepviszonyok az átlagosnál szabdaltabbak. Nem szerepel az OTrT-ben. Ha kívülrıl vonz forgalmat, az csak a 6-oson keresztül történhet. Dunaújváros – településszerkezeti terv – módosítás


18


2007. szeptember

Középsı terület Jelen terv a középsı területrészen a korábbi gazdasági területkijelöléstıl bizonyos mértékig eltér. Az érvényes TSZT a 6-os út és a venyimi úti autópálya-csomópont között, az új venyimi út mindkét oldalát beépítve jelölt ki gazdasági terület-fejlesztést. Ennek a 6-os út, régi és új venyimi utak által közrezárt háromszögbe esı része a megvalósulás útjára lépett a terület szabályozási tervének elkészítésével. Ez a kereskedelmi létesítményeknek helyet adó Városkapu projekt. Jelen terv új koncepcionális alapállással közelíti meg a fejlesztés jellegét. A Városkapu szabályozási terve készítése során is elıtérbe került az a probléma, amit a 6-os túloldalán megjelenı új forgalomvonzó létesítmény jelent. Az áruházakba a város felıl és vissza gyalogos, kerékpáros mozgás indul meg, ami a 6-os út jelenlegi forgalmi helyzetével ellentmondásban van. A probléma megoldást két irányban lehet megtalálni. Egyik a 6-os út szerepváltása, amit korábban már említett az elemzés. Ez csak idıben elhúzódó és részletes vizsgálatokkal alátámasztott lépcsızetes folyamat lehet. A másik megoldás világosabb és egyszerőbb. Ennek koncepcionális lényege: ha azt állítjuk, hogy az autópálya jelenti az új fejlesztések számára a lehetıséget és vonzerıt, akkor jelöljük ki a fejlesztési területet úgy, hogy az az M6-osra tekintsen és ne csak funkcióban legyen messze a belterületi használatoktól, hanem térben is. Az itteni beépítések így csak gépkocsiforgalmat gerjesztenek, ami a környezet sőrő úthálózatával teljesen konform. Elınyök A terület semmilyen káros hatással nincs a belterületre. Az építmények jól tudják magukat mutatni az autópálya felé. A megközelítés az új venyimi út felıl két ponton ideálisan megoldható. Ha kívülrıl vonz forgalmat, az már a 6-ost sem érinti. Telekméretben, ütemezésben rugalmasak a lehetıségek. A terep elegendıen sík. A földminıség – részben – nem kiváló. Hátrányok A földminıség – részben – kiváló. A terület elınyei nem homogénak: az új venyimi úttól (és az autópálya-csomóponttól) távolodva rosszabbak. Az üzleti szempontból elınyös „városkapu” jelleg csak az új venyimi út melletti sávban érvényesül. Régészeti lelıhelyet érint Pálhalma A Pálhalmai terület fejlesztési lehetıségei közt – részben a régieket megırizve - új javaslatokat hoz jelen terv. A venyimi út és Pálhalma között javasolt lakó-fejlesztést jelen terv nem kérdıjelezi meg. Csupán kiemeljük, hogy a határoló zavaró tényezık irányában (6-os, vasút, venyimi út menti üzemi területek) védısávokat kell biztosítani. A venyimi út mellett megindult üzemi fejlesztéseket egységes gazdasági területfelhasználási sávba kell foglalni, amelyen túl északra következhet a lakóterület. Pálhalmától északra, kis részben keletre az autópálya és a fehérvári út (62-es) által kialakított háromszögben megmaradt terület több szempontból és több célra ideális.



19


2007. szeptember

Elınyök Közlekedési helyzete kiváló. A Városból is, a régióból is könnyen elérhetı. Ha kívülrıl vonz forgalmat, az már a 6-ost sem érinti. Sokféle – akár reprezentatív - területfelhasználásra alkalmas. Egyszerő tulajdonviszony. (állami) Hátrányok Nagy része kiváló szántó. Régészeti lelıhelyet érint. Ha a fejlesztések környezetterhelése a lakóterületi normáknál nagyobb, védısávok szükségesek. A javasolt területfelhasználás gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató. Nem csak azért mert ideális a helyszín nagyáruházak számára, hanem azért is, mert ebben a felhasználásban lehetıség van akár a gazdaságitól eltérı fejlesztéseket is megvalósítani. Olyan sport vagy szórakoztatóközpont megvalósítása lenne elınyös, amely térségi vonzerıvel bír. A változó területfelhasználások közt hozza a terv egész Pálhalmát is, mely eddig honvédelmi területként nyert besorolást. A barátságos léptékő lakóterület most Kertvárosias beosztást kap, a sportpálya területe a fent említett gazdasági felhasználásba kerül az ott említett ok miatt (többfunkciós lehetıségek) Északi terület Az északi terület igen szabdalt, mozaikos, adottságai meghatározó erıvel jelentkeznek. A lakóterület fejlesztéseket itt is megtartjuk, bár a sok vasútvonal, a 6-os út és a börtön miatt a védısávok még fontosabbak. Sándorháza a börtönnel, ipari üzemeivel, a vasútvonalak, utak kemény győrőjében gazdasági célú fejlesztésekre alkalmas annak ellenére, hogy a Város északi zónájában vagyunk. A fejlesztési terület a meglévı üzemek mellett, a Várossal ellentétes oldalon került kijelölésre. Elınyök Meglévı ipari területhez csatlakozik. Iparvágány van. Közúton zavartalanul elérhetı. Egyszerő tulajdonviszony. (állami) Hátrányok Közvetlen környezete iparias, tágabb környezet lakó, melyek közt egyensúlyt kell a befektetıknek találni. A terep nagyon mozgalmas



20


5.6.

2007. szeptember

Közlekedés

Dunaújváros település szerkezete az M6 autópálya megjelenésével átrendezıdik. A 6os sz. országos fıút részben átadja nagyhálózati tranzit szerepét az M6-osnak. Ebbıl elvileg az következne, hogy a 6-os fıút forgalma lecsökken, de ez koránt sem ilyen egyszerő. Az M6-os autópálya projekttel egyidıben ugyanis megépült az M8-as autópálya Pentele hídja, ami az egész ország közlekedésére hatással lesz, ha kiépülnek hozzá az M8-as további szakaszai. A hosszútávú fejlesztések révén létrejövı közúthálózatot az Országos Rendezési Terv 2006. 12 havi állapota mutatja. Ebben, a korábbi sugaras hálózat rácsossá változik, melyben Dunaújváros lesz az ország közepe. Ezt az M6-M8 találkozása fogja eredményezni, ha a teljes hosszukban kiépülnek.

Az európai tranzit folyosók forgalmi terhelése átrendezıdik és megnövekszik. Ezt a forgalmat az autópályák ki tudják szolgálni, de arra sem szabad számítanunk, hogy a 6-os fıút forgalma kisebb lesz. Tranzit szerepe lecsökken, de a mellette lévı óriási ide vonzott új terhelések hatása, az elosztás és rövidtávolságú átmenı forgalom lebonyolítása legalább akkora forgalmat jelent, mint a jelenlegi. Az M6 autópálya megépülése elıtt számolt forgalmi adatok:

ÁNF

északi: Pálhalmai terület középsı terület: 6219-es úti déli terület

Napi nehéz

2006-évi adat+M6 kiépülése miatt prognózis j/nap

E/nap j/nap

E/nap

6-os fıút

68+025

7 183

9 647 1 372

3 430

62-es fıút

prognózis

15 000

6219-es fıút prognózis

10 000

6-os fıút

70+450

8 591

10 926 1 338

3 345

6-os fıút

72+220-74+785

9 282

12 271 1 626

4 065



21


2007. szeptember

Egy ekkora közlekedési potenciál jogos befektetıi igényeket ébreszt. Nemcsak a befektetınek szerencsés, ha az autópálya mellé telepíti bázisait, hanem a környéknek is. Az autópályák mellé települı létesítmények megközelítése ugyanis csak minimális mértékben hat zavaró hatással az érzékenyebb környezetre, azaz a ki- beszállítás és az ügyfélkapcsolat rövid úton, rövid idı alatt megoldódik a városi belsı hálózat zavarása nélkül. Az ilyen típusú telepítéseknek azonban veszélyei is vannak. A veszélyek a külterületi telephelyek és a település-mag közötti közlekedés átrendezıdésében rejlik. Az új telephelyek logisztikája a várostestben lévı beszállítói források, és az ügyfelek, esetleg vásárlók forgalma mind újonnan generált forgalomáramlást eredményeznek, amit kezelni kell. Ennek többféle módja van. Az egyik lehetıség, az új helyzetnek megfelelıen megjelennek a városi funkciók, közvilágítás, kerékpárút, sőrőbb útkapcsolatok, járdák, s esetleg az utcafrontra forduló és onnan személybejáratot nyitó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények. Ekkor fel kell oldani az országos közút külterületi státuszát és belterületi szabályozás szerint kell tovább fejleszteni azt. Erre ad keresztmetszeti példát a következı mintakeresztszelvény. A másik lehetıség a jelenlegi lakott területen kívüli szerepének szigorú megtartása, mely miatt csak olyan telepítések engedhetık meg a külsı területeken, ami nem hívogató a fıútról, nem nyílik ügyfél bejárata onnan, s olyan közúthálózat szolgálja ki, amelyik vonalvezetése csak egy jól kezelt ponton csatlakozik a fıúthoz, és a fıút más szakaszain nem késztet keresztezésre. Ennek kialakítási lehetıségei között a legjobb az erdısáv, de annak híján a zajárnyékoló falak, vagy biztonsági palánkszakaszok közötti vezetés is megfelel. 5.7.

Közmővek

Jelen munkarész a településszerkezeti terv módosításának alátámasztó tervanyaga és a beépítésre szánt külterületek, jellemzıen a 6 számú fıúttól nyugatra fekvı térség meglévı közmőellátottságát taglalja. Elkészítésekor forrásmunkaként felhasználtuk a BFVT korábban dokumentált településszerkezeti tervében foglaltakat. Beszereztük továbbá a térségben szolgáltatást végzı közmőtársaságok nyilvántartási adatait, valamint felhasználtuk az M6-os autópálya építésével kapcsolatos tervanyagokban FİMTERV Tervezı Rt.- foglaltakat. A fenti dokumentumok, valamint helyszíni tájékozódásunk alapján a szóban forgó terület jelenlegi közmővekkel való ellátottsága az alábbiakban foglalható össze szakáganként részletezve: Vízellátás Dunaújváros kommunális vízellátását alapvetıen a Szalki szigeten lévı, a Duna kavicsteraszára telepített csápos kutak biztosítják. A parti szőréső kutakból kitermelt vizet elıször egy térszíni átmeneti tározóba juttatják, majd vízkezelés után azt töltıvezetékeken keresztül két víztoronyba emelik. Ennek megfelelıen a városi ellátó hálózat két nyomásövezetre osztott. Az I. számú ú.n. alacsonynyomású zóna 1200 m3 tározókapacitású víztornya táplálja a déli városrész fogyasztói hálózatát. A II. számú zóna 2000 m3-es víztornya a Római városrészen található és ellennyomó elven mőködteti az északi városrész kommunális rendszerét.



22


2007. szeptember

Igény esetén mód van a Dunai Regionális Vízmő rendszerébıl való vízvételezésre, melynek vízbázisa az Ercsi - Sinatelep magasságában lévı 12 csáposkút. A regionális rendszer DN600 dimenziójú fınyomócsöve északról a 6 sz. fıút mentén érkezik a településre, a városi rendszerhez történı csatlakozási-vízátadási pont a Petıfi Sándor utca magasságában található. A rendszer betáplálása frekveciaváltós fordulatszabályozós szivattyúkkal történik, a mindenkori fogyasztás függvényében. Az uralkodó hálózati nyomás 6-8 bar-ra tehetı. A DRV rendszerérıl való vízvételi lehetıség Dunaújváros ellátásában jelenleg biztonsági tartalékként szolgál, elsısorban a város környéki települések egy részének vízellátását biztosítja, így a szomszédos Nagyvenyimét is, melynek ellátó vezetéke DN300-200 dimenzióval harántolja a város nyugati külterületét. Az elızıekben körülírt kommunális rendszereken túl a város ipari üzemeinek DUNAFERR, DUNAPACK Rt.- ellátását önálló ipari vízmővek biztosítják, melyek jellemzıen tisztított Duna vizet használnak. A kitüntetetten vizsgált külterületen, a 6 számú fıúttól nyugatra esı térségnek kommunális vízellátó hálózata nincs. Kivételt képez az elızıekben már említett Nagyvenyimet ellátó távvezeték és Pálhalma vízellátó hálózata. A térségben a 6 sz. fıút - Kisapostag, Baracs községhatárok és a 6219 jelő közlekedési út által határolt területen a Pentele Rt. mezıgazdasági üzem tulajdonában lévı öntözıfürt üzemel. A Dunából kitermelt vizet nyomóvezetéken keresztül elıször átmeneti tározókba juttatják, majd szivattyútelepek közvetítésével a mellékelt helyszínrajzon ábrázolt elosztóhálózatba juttatják. A rendszeren kialakított vízvételi helyeken keresztül történik a szóban forgó terület öntözıvízzel való ellátása. Csatornázás - vízelvezetés Dunaújváros a Duna vízgyőjtı területén fekszik, csatornázási hálózata alapvetıen elválasztott rendszerő. A keletkezı szennyvizek zömét a város déli részén lévı biológiai tisztítómőbe vezetik. A XX. század utolsó éveiben épült berendezés tisztítási hatásfoka megfelel az EU elvárások, ez idı szerint szabad kapacitással rendelkezik. A jelenleg zömében mezıgazdasági hasznosítású külterületeken kommunális szennyvízelvezetı hálózat értelemszerően nincs. Kivételt képez a Pálhalmai Célgazdaság területe, melynek önálló elvezetı rendszere és tisztítómőve van. A 6219 jelő közlekedési úttal közel párhuzamosan halad az a nyomóvezeték, amely a környezı települések -Nagyvenyim, Baracs, Kisapostag- kommunális szennyvizeit szállítja. A D250 KPE vezeték keresztezve a 6 számú fıutat a Zrínyi utcában csatlakozik a városi hálózat D400-as gravitációs rendszeréhez. A 6 számú fıúttól nyugatra fekvı terület a Felsıfoki patak, a Lebuki patak, az Alsófoki patak és a Kisapostagi vízfolyás vízgyőjtı területén fekszik. A jelzett elıvízfolyások befogadója végsı soron a Duna folyam, kezelıjük, fenntartójuk a Dunaújvárosi Vízitársulat. A területet észak-déli irányban átszelı, a közelmúltban megépített M6-os autópálya vízelvezetését a nevezett patakok befogadóként való felhasználásával oldották meg. Az építés kapcsán a vízfolyások egy-egy szakaszának rendezése, mederkorrekciója megtörtént, egyes helyeken burkolattal látták el. A pályától távolabb fekvı szakaszok mederszelvények lágyszárú vízinövényzettel benıttek, fenntartásra szorulnak. Dél (kikötı térsége) A területek felhasználása eldöntött, a fejlesztések folyamatban vannak.



23


2007. szeptember

Nyugat (az autópályától nyugatra esı területek) A terület nagy része a Páhalmai Agrospeciál KFT. eredményes gazdálkodása mellett mezıgazdasági terület, megváltoztatására semmilyen szándék nem mutatkozik. Középsı sáv (az M6-os és a 6-os út közötti terület) Jelen terv egyedül itt lép föl fejlesztési, változtatási javaslatokkal, melyek részben a korábbi terv gondolatait folytatják, részben azt módosítják, részben újak. Az új nézıpontokat és új javaslatokat az autópálya realitása kényszerővé is teszi. Az északi és a déli közigazgatási határ között elterülı sáv négy fı egységre bontható: A 62-es (székesfehérvári) úttól a rácalmási közigazgatási határig terjedı északi terület, a 62-es úttól a venyimi útig (62819) terjedı „Pálhalmai” terület, a venyimi út és a rétszilasi vasútvonal közötti középsı terület és a rétszilasi vasútvonaltól a kisapostagi közigazgatási határig terjedı déli terület. 5.8.


A tervezési terület biológiai aktivitása A távlati fejlesztések részére biztosítható területek kijelölésekor a biológiai aktivitást is figyelembe kell venni. A fejlesztésre (és területfelhasználás szempontjából átsorolásra) kerülı területek és a teljes tervezési terület biológiai aktivitásának egyensúlya a következı elvek alapján tartható meg: – erdısítés – vízfelületek kialakítása – roncsolt felületek rekultiválása A tervezett fejlesztések közül az mezıgazdasági területeken tervezett gazdasági terület kijelölés jelentıs mértékő erdıtelepítéssel kompenzálható. A tervezett országos közforgalmú kikötı telepítésével járó Duna parti erdıterület átminısítés (melynek pontos adatai jelenleg még nem ismertek, így jelen tervben nem tudjuk a fejlesztést figyelembe venni) viszont komolyabb konzekvenciákkal jár. Itt nem csak egyszerően erdı, de nagy biológiai aktivitású vízparti élıhely pótlásáról is gondoskodni kell. A HÉSZ-ben az övezeti besorolás elıírásainak meghatározásakor ki kell térni: – a kötelezıen növényzettel fedett területrészek állandó növényzettel történı telepítésére (fásítás, gyepesítés) – a növényzettel fedett felületek minıségének folyamatos fenntartására – a burkolatok arányának a lehetı legkisebb szinten történı tartására – a lehetı legnagyobb arányban vízáteresztı burkolatok alkalmazására



24


2007. szeptember

Biológiai aktivitásérték számítás

48 54 168

Lakóterület nyugati szélén fekvı területsáv

4

szántó

3

Venyimi út melletti „foghíj” M-6-os melletti terület 154ha – 32ha (az új venyimi út mellett korábban kijelöl terület) = 122ha Új Venyimi út menti megszüntetés

5

szántó

90 29 3 16

6/b

6/a

25

ipar

0,3

7,5

12

52 2 2 4

0,3 3 3 8

15,6 6 6 32

3

15

5

ker-szolg. közpark közpark közpark (3ha felett) ipar

0,3

1,5

szántó gyep gazd. ter.

3 6 0,3

270 174 0,9

116 6

ker-szolg. közpark

0,3 3

34,8 18

ker-szolg.

0,3

4,8

16

szántó

3

48

összesen keletkezett érték hiány

érték

3 6 3

érték mutató

Pálhalma – fejlesztési terület

szántó gyep szántó

területhasználat

3/e

16 9 56

ter.(ha)

Sándorháza

érték

1/d

3/f

tervezett állapot

érték mutató

jelenlegi állapot

területhasználat

megnevezés (A felsorolás a jelen szerkezeti tervmódosításban javasolt új elemeket tartalmazza)

ter.(ha)

jel

746,7

169,4

577,3 pont, mely 10%-kal növelendı az Étv. 8. § (2) b) pont alapján: 577,3 x 1,1 = 635 pont

A hiány kompenzálása A) változat Gazdasági terület (0,3) helyett véderdı (9) alakítása (9 : 0,3 = 30) 635 : 30 = 21 A külterületen kijelölt összes fejlesztési területbıl – 366 ha – (lásd elızı táblázatban) 21 ha véderdı kialakítása mellett lehet 345 ha gazdasági területet kialakítani. Másképp kifejezve a fejlesztési területek kb. 6%-án véderdıt kell létesíteni. Erdıként elfogadható: sávban: legalább 28 m széles, legalább 1 ha területő földrészlet foltban: legalább 0,5 ha területő földrészlet B) változat Gazdasági terület (0,3) helyett 3 ha-nál nagyobb zöldterület - közpark (8) létesítése (8 : 0,3 = 26,67) 635 : 26,67 = 23,8 A külterületen kijelölt összes fejlesztési területbıl – 366 ha – (lásd elızı táblázatban) 22 ha közpark kialakítása mellett lehet 344 ha gazdasági területet kialakítani. Másképp kifejezve a fejlesztési területek kb. 7%-án zöldterületet kell létesíteni.



25


2007. szeptember

Befektetıi szempontból a zöldterület elınye lehet a véderdıvel szemben, hogy 2% erejéig beépíthetı (pl. sport, vendéglátás céljára), ami várospolitikai szempontokkal is megegyezhet. Az A) és B) változat kombinálása természetesen lehetséges. Levegıtisztaság védelem A tervezett gazdasági területeken csak olyan tevékenység folytatható, mely Dunaújváros térségének amúgy is magas szennyezettségét tovább nem növeli. A fejlesztések folyamatában ezt igazolni kell. A legnagyobb terhelést az ipar részérıl a füstgázok és a porszennyezés jelenti. A levegıszennyezés terén az ipari kibocsátók tervezett fejlesztései javulást fognak eredményezni. A tervezett fejlesztések: Dunapack: – villamos energiát és hıenergiát termelı erımő létesítését tervezik, mely mindhárom papírgyárat ellátja energiával; – a tervezett erımő fluid ágyas technológiával mőködne és szén, osztályozási maradék és biomassza elégetésével állítaná elı az energiát; – a tervezett fejlesztéseket a meglevı üzemi területeken belül meg tudják valósítani. Dunaferr: A salak halna (hányó) területe: – az acélgyártásnál keletkezı konverter salak elhelyezésére szolgál; – a felsı térszínen van a depónia, itt 1-1,5 évig pihen a salak; – az alsó térszín rekultiváció alatt áll – a korábban rekultivált területrıl az M-6 autópálya építéséhez szállították a salakot – a korábbi rekultivációs tervfelülvizsgálatának részeként a megbolygatott terepfelszínt a Dunaferr saját inert hulladékával tölti fel, lépcsıs-teraszos kialakításban faültetésre (erdıtelepítésre) teszi alkalmassá; – a rekultivációval a halna területe kb. a felére csökken; – a halna a talajvizet nem szennyezi (a talajvíz minıségét figyelı kutakkal ellenırzik). – a nyersvas gyártás során keletkezı kohósalak nem kerül salakhányóra, azt 100%ban értékesítik; – a porkibocsátás csökkentése érdekében történı fejlesztések: – konverteres acélgyártásnál a porleválasztás hatékonyságának növelése jóváhagyott program alapján; – a zsugorítmány gyártásnál porleválasztó építése; – a szabadban történı tárolás területének csökkentése ill. megszüntetése újrafelhasználással és értékesítéssel; – a nyersvas gyártás technológiájához szükséges alapanyag tárolás területe nem tud csökkenni. Gazdasági területek kijelölésekor a következı szempontokat kell figyelembe venni: – csökkentett emissziójú tüzelıberendezések és egyéb légszennyezı források alkalmazás, tekintettel az 5. számú légszennyezettségi agglomeráció környezeti levegıminıségére. A közúti közlekedésbıl származó por és égéstermék szennyezés az M-6-os út megépülése, ezáltal a 6-os út forgalmának csökkenése következtében csökkenni fog. Lakóterületek kijelölésénél országos közutak mentén az építési vonal vagy építési hely megállapításánál a porszennyezés kiülepedési távolságát is figyelembe kell venni. Új lakóterületek kijelölésénél országos közutak mentén az út és a lakóterület közé legalább 50 m széles erdısávot kell telepíteni. Dunaújváros – településszerkezeti terv – módosítás


26


2007. szeptember

Zaj- és rezgésártalom elleni védelem A tervezett fejlesztések általában zaj szempontjából védendı létesítményeket nem érintenek. Ettıl függetlenül javasoljuk alacsony zajemissziójú gépek/berendezések telepítését. Amennyiben megoldható javasoljuk, hogy a zajforrásokat akusztikailag passzív helyiségek határolják. Zajártalom szempontjából egyedül Pálhalma lakókörnyezete és a tervezett lakóterület fejlesztések igényelnek védelmet, itt a szabályozásnál a zajvédelmi szempontokat érvényesíteni kell. A közúti közlekedésbıl származó zajszennyezés az M-6-os út megépülése, ezáltal a 6os út forgalmának csökkenése következtében csökkenni fog. Új lakóterületek és egyéb védendı létesítmények (pl. igényes munkahelyek) kialakításakor a zaj határértékeket figyelembe kell venni. Talaj, talajvíz védelme A tervezett fejlesztési területeken talaj- vagy talajvíz szennyezést okozó tevékenység nem folytatható. Építési tevékenység vagy tereprendezés során gondoskodni kell a humuszban gazdag termıréteg megmentésérıl. A talajszennyezés terén az ipari kibocsátók tervezett fejlesztései javulást fognak eredményezni. A tervezett fejlesztések: Dunapack: – a termelési folyamatban keletkezı, talajjavításra használható szennyvíz iszapot értékesítik; – a tisztított szennyvíz a Duna sodorvonalába kerül bevezetésre; – a víztelenített szennyvíz iszap lerakó egységes környezethasználati engedélyének kérelme folyamatban van; – a Papírgyártól délre fekvı 0172/3 hrsz. telken létesítendı komplex hulladékkezelı központ és komposztáló telep létesítése már jóvá van hagyva. Dunaferr: – A Salbert (Kisapostag)-szigeten levı zagytér helyzete: – a zagytér állami terület, melyet a Dunaferr bérel; – a zagyteret 2005. január 1-tıl nem használják, mivel a gyár más technológiára tért át (füstgáztisztítói iszap került ide); – ez ma egy feltöltött, használaton kívüli terület, melyet kıgát vesz körül; – a területre csapadékvíz elvezetési program és terv készült, melyet 2009. nov. 30-ig kell megvalósítani; – a terv szerint a zagyteret övárok veszi körül , azaz a csapadékvíz nem a zagytéren folyik keresztül, hanem megkerüli azt és úgy jut a Dunába; – a zagytérrıl a csapadékvíz az elızıtıl elválasztva kerül összegyőjtésre és elvezetésre. – szennyvizek: külön van a gyártelepnek kommunális szennyvíztisztítója; a technológiai szennyvizek a keletkezés helyén kerülnek tisztításra.



27


2007. szeptember

Gazdasági területek kijelölésekor a következı szempontokat kell figyelembe venni: – a tervezett létesítményekben víztakarékos, magas üzembiztonságot szolgáltató vízcsapok felszerelése célszerő. – zsíros szennyvizek (pl. vendéglátó-ipari egységek) csak elıtisztítást követıen, (pl. zsírfogó mőtárgy) köthetı a közcsatorna hálózatra. – a parkolók és közlekedı felületetekrıl a csapadékvizek csak megfelelıen mértezett olaj és hordalékfogón keresztül vezethetık a terülten fellelhetı nyíltárkos befogadókba, errıl a csapadékvíz elvezetı rendszer üzemeltetıjével egyeztetést kell kezdeményezni, hogy a kiépített árkok kellı kapacitással rendelkeznek-e a többlet csapadékvíz elvezetésére. Hulladékgazdálkodás A meglevı ipari üzemek fejlesztési programjának egyik fı irányvonala a környezeti károk megszüntetése, ezen belül: a meglevı szilárd és folyékony veszélyes vagy nem veszélyes hulladéklerakók megszüntetése, rekultiválása.; a kevesebb hulladék keletkezésével járó technológiák bevezetése; a keletkezı hulladékok felhasználása. Dunaferr: l. talaj és levegıtisztaság védelem. Dunapack: – a termelési folyamatban 100 % hulladék papírt dolgoznak fel; – a termelési folyamatban keletkezı, talajjavításra használható szennyvíz iszapot értékesítik; – a tisztított szennyvíz a Duna sodorvonalába kerül bevezetésre; – a víztelenített szennyvíz iszap lerakó egységes környezethasználati engedélyének kérelme folyamatban van; – a Papírgyártól délre fekvı 0172/3 hrsz. telken létesítendı komplex hulladékkezelı központ és komposztáló telep létesítése már jóvá van hagyva; – villamos energiát és hıenergiát termelı erımő létesítését tervezik, mely mindhárom papírgyárat ellátná energiával; – a tervezett erımő fluid ágyas technológiával mőködne és szén, osztályozási maradék és biomassza elégetésével állítaná elı az energiát; – a tervezett fejlesztéseket a meglevı üzemi területeken belül meg tudják valósítani. A tervezett gazdasági területek vonatkozásában a következı szempontokat kell figyelembe venni: – a tervezési területen tevékenységet végzıknek a tevékenység megkezdése elıtt szerzıdést kell kötni hulladék-győjtést és szállítást végzı, megfelelı engedélyekkel rendelkezı szolgáltatóval a városi hulladékgazdálkodási terv szerint. – a különbözı egységekben keletkezı, eltérı győjtési módot igénylı hulladékok számára megfelelı győjtı és tároló helyeket kell kialakítani. a tároló helyeken a mőködés során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékok biztonságos, hulladékgazdálkodási jogszabályokban elıírt módon történı elszállításig történı tárolását kell biztosítani. – a nagyobb térfogatot jelentı csomagolóanyag hulladékok számára célszerő hulladék tömörítıt telepíteni. – az építési és bontási hulladék elhelyezésérıl a 45/2004. (VII. 26.) Bm-KvVm, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló együttes rendelet szerint kell eljárni. Felszíni víz Dunaújváros – településszerkezeti terv – módosítás


28


2007. szeptember

A vízfolyások védelmérıl gondoskodni kell. A felszíni vízelvezetést szolgáló patakok, élıvízfolyások folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Partélük mellett a 6-6 méteres fenntartási sáv nem építhetı be. A tervezett beépítések csapadékvíz elvezetésére komplex vízrendezési terv készítendı. 5.9.

Természetvédelem, tájvédelem

A tervezett gazdasági övezetekben a beépítésre nem kerülı felületek fásításával gondoskodni kell az épületek, építmények tájba illesztésérıl. A déli területeken található roncsolt felületeket rekultiválni kell. A Dunaferr salakhányói látványa a megépült Duna-hídról közvetlenül tárul fel. A híd impozáns megjelenésével éles kontrasztot jelentı kedvezıtlen látvány javítására az alsó térszín rekultivációja ad lehetıséget, melynek során a korábbi rekultivációs terv felülvizsgálatának részeként a megbolygatott terepfelszínt a Dunaferr saját inert hulladékával tölti fel, lépcsıs-teraszos kialakításban faültetésre (erdıtelepítésre) teszi alkalmassá. A felnövı magas fás növényzet – lehetıség szerint örökzöldekkel vegyesen – takarni fogja a meddıhányókat. Az Apostagi-szigetet az iparterületektıl elválasztó holt-Duna meder elmocsarasodott területét megfelelı rehabilitációt követıen vizes élıhelyként vagy erdıként kell fenntartani.

3/ rekultivációra váró bevágás a Duna-híd mellett

A tervezett közforgalmú kikötı területének kijelölése tekintetében a takarékos területhasználatra és a természeti környezet legnagyobb kíméletére kell törekedni. A tájvédelem fontos további feladata a mezıgazdasági területek termıképességének fenntartása. Az erdısávok, útmenti fasorok, természetközeli állapotú területek hálózata védi a mezıgazdasági területeket a szél romboló erejével, a kiszáradással, hófúvással szemben, menedéket, költıhelyet nyújt a vadon élı állatok számára, a területen a biológiai sokféleség megtartására ill. rehabilitálására. Az erdık rekonstrukciójának, természet-szerő erdıvé alakításának, a gyomosító (akác) fajok visszaszorításának a tervezési területre vonatkozó fejlesztések részét kell képezniük.



29


2007. szeptember

A vízi, vízparti élıhelyek védelme és az ökológiai hálózat kialakulása érdekében patakparti vagy más mély fekvéső rét, legelı, nádas mővelési ágat meg kell tartani. Ezek a területek más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók, mővelési águk nem változtatható meg. Szegélyhatás A szegélyek a természeti környezet szempontjából nagy energiájú, faj és alakgazdagság szempontjából a legértékesebb zónák, ezért megtartásuk, növelésük nagyon fontos. A szegélyhatás tekintetében az erdıterületek, fasorok, vízfolyások szegélyeit kell figyelembe venni. Az ökológiai hálózat bıvítése (erdısávok, fasorok összekötése telepítéssel) a korábbiakban említetteken túl a szegélyek hosszát is növeli. Átjárhatóság Az átjárhatóság egy adott terület hálózatainak mőködését jelenti. Az átjárhatóság korlátozásával az élılények természetes mozgásirányai megszőnnek, az egyedek territóriuma csökkenésével a fajok elvándorlásával kell számolni, szegényedik a biológiai sokféleség. A tervezési terület természetes átjárhatóságát alapvetıen az autópálya megépülése akadályozza. Szerencsére a dunaújvárosi szakaszon az autópálya négy ponton is átjárható. Az átjárhatóság zavara okozza a zöldfelületi rendszer kialakulatlanságát is. A területen lakók és tevékenykedık számára hosszú szakaszon akadályozza az átjárhatóságot a vasút. Gazdasági és egyéb zárt területek kialakításánál gondoskodni kell arról, hogy az egyes területegységek között az átjárhatóság biztosítva legyen, hosszú kerítésszakaszok ne alakuljanak ki.



30


2007. szeptember

6. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE TERVEZETT ILL. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK Az adottságok, a különbözı nézıpontok különbözı, egymásnak néhol ellentmondó fejlesztési lehetıségeket tesznek ésszerővé. Alább részletezzük azokat az elemeket, melyek vizsgálata az egy vagy több lehetséges szintézishez elvezet. Az OTrT szempontjai (a települési térségként kijelölt terület határai) A jelenleg érvényes Település-szerkezeti Terv tartalma (fejlesztésre kijelölt területek) A település-szerkezet szempontjai (logikus kapcsolódás a kialakult városszövethez) A megközelítés szempontjai (a közlekedési hálózat, az azon létesített, létesíthetı csatlakozások térbeli rendje) A környzetvédelem szempontjai (védendı területek) A természetvédelem szempontjai (védendı értékek) A földvédelem szempontjai (az SZ1, SZ2 minıségő szántók elhelyezkedése) A terepviszonyok (a szabdalt, meredek helyszínek alkalmatlansága) A szomszédos települések szempontjai (a területükön fekvı vagy tervezett területfelhasználások kölcsönhatásai) A tervezési területnek a településszerkezeti tervben biztosított fejlesztési lehetıségei az alábbi környezeti hatásokat eredményezik: Pozitív hatások: – roncsolt területek rekultivációja; – talaj- és vízszennyezés csökkenése; – porszennyezés csökkenése; – erdıterületek növekedése. Negatív hatások: – a hagyományos tájhasználat megszőnése – a tervezési terület fejlesztése során az egyes telkek bekerítésre kerülnek, ezáltal a terület jelenlegi átjárhatósága megszőnik. Kedvezı mozzanatnak tekintjük az erdısáv megmaradását, mert az, mint zöld folyosó továbbra is a vadon élı állatok menedéke marad; – az átjárhatóság megszőnése. A környezeti hatások csökkentésére teendı javaslatainkat mindig a konkrét fejlesztés jellege alapján tesszük, figyelembe véve a környezet jelenlegi állapotát. Az alábbi javaslatok ezért inkább a mőszaki tervezést elısegítı javaslatok, tervezési szempontokat tartalmazó felsorolás. A levegıtisztaság-védelemmel kapcsolatos intézkedések Csökkentett emissziójú tüzelıberendezések és egyéb légszennyezı források alkalmazás, tekintettel az 5. számú légszennyetettségi agglomeráció környezeti levegıminıségére.



31


2007. szeptember

Vizek védelemével kapcsolatos intézkedések A tervezett létesítményben víztakarékos, magas üzembiztonságot szolgáltató vízcsapok felszerelése célszerő. Zsíros szennyvizek (pl. vendéglátó-ipari egységek) csak elıtisztítást követıen, (pl. zsírfogó mőtárgy) köthetı a közcsatorna hálózatra. A parkolók és közlekedı felületetekrıl a csapadékvizek csak megfelelıen mértezett olaj és hordalékfogón keresztül vezethetık a terülten fellelhetı nyíltárkos befogadókba, errıl a csapadékvíz elvezetı rendszer üzemeltetıjével egyeztetést kell kezdeményezni, hogy a kiépített árkok kellı kapacitással rendelkeznek-e a többlet csapadékvíz elvezetésére. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos intézkedések A különbözı egységekben keletkezı, eltérı győjtési módot igénylı hulladékok számára megfelelı győjtı és tárolóhelyeket kell kialakítani. A tárolóhelyeken a mőködés során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékok biztonságos, hulladékgazdálkodási jogszabályokban elıírt módon történı elszállításig történı tárolását kell biztosítani. A nagyobb térfogatot jelentı csomagolóanyag hulladékok számára célszerő hulladék tömörítıt telepíteni. A tervezési területen tevékenységet végzıknek a tevékenység megkezdése elıtt szerzıdést kell kötni hulladék-győjtést és szállítást végzı, megfelelı engedélyekkel rendelkezı szolgáltatóval a városi hulladékgazdálkodási terv szerint. Az építési és bontási hulladék elhelyezésérıl a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló együttes rendelet szerint kell eljárni. Zaj védelemmel kapcsolatos intézkedések javasoljuk alacsony zajemissziójú gépek/berendezések telepítését. amennyiben megoldható javasoljuk, hogy a zajforrásokat akusztikailag passzív helyiségek határolják. Természetvédelem- tájvédelem- tájrendezéssel kapcsolatos intézkedések – az erdık rekonstrukciójának természetszerő erdıvé alakításának, a gyomosító (akác) fajok visszaszorításának a tervezési területre vonatkozó fejlesztések részét kell képezniük; – új erdık, erdısávok telepítésekor honos, a tájra jellemzı fajokat kell elınyben részesíteni; – Natura 2000 területen tervezendı országos közforgalmú kikötı esetében a lehetı legkisebb (legtakarékosabb) területet kell kijelölni.

Amennyiben a beépítésre szánt ingatlanok bármelyikének területe meghaladja a 3 ha-t, a tervezett késıbbi hasznosítás is elızetes környezeti vizsgálat köteles tevékenység.



32


7.

2007. szeptember

MELLÉKLETEK

Emlékeztetık Tervlapok

A településszerkezeti terv változásai – 1:20000 Tájrendezés – Környezetvédelem – 1:20000



33


2007. szeptember

Emlékeztetı

Készült: a 2007. július 26-án tartott tárgyalásról Helyszín: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal „A“ épületének 1. emeleti 101. tárgyalójában Jelen vannak: A PH részérıl:

A tervezık részérıl:

Szabó Imre - irodavezetı, fıépítész Kárgli Rita - Fıép. Csop. Kovács Zsolt - Ép. Csop. vezetı Tóth László - Környvéd. Csop. Nagy Zoltán – Városüzem. és Fejl. Iroda (útfelügyelı) Szabó László - Városüzem. és Fejl. Iroda (zöldfelületek) Városy Péter – Pomsár és Társai Kft. Drobni Mária – Drobni és Morvay kft. Polányi Péter – Csányi és Társai Bt.

Tárgy: Dunaújváros külterülete településszerkezeti szempontokból történı felülvizsgálata és módosítása

tervének

gazdaságfejlesztési

A megbeszélés fıbb pontjai: 1.) Közúttal kapcsolatos felvetések - A 6-os út belterületi átmenı útként kezelendı. A 6-os út mellett, szervizútként tervezendı egy kerékpár- és gyalogút. Ha a tervezett szervizúton közúti forgalom is lesz, akkor a 6-os út helyett ezt kell belterületi útként kezelni. - A 6-os úton a meglévı csomópontokon túl csak a legszükségesebb esetben javasolt új csomópontot tervezni. A terület belsı része feltárható alsóbbrendő utakról is. - Egy új út kialakítása javasolt az M6 autópályától keletre a venyimi bekötı útról. 2.) Gazdasági területek kialakításával kapcsolatos felvetések - A régi venyimi úttól északra nem terveznek újabb gazdasági területeket kialakítani. - Az autópálya mellett is érdemes lenne kialakítani egy gazdasági területet. - Az intermodális áruforgalmi csomóponttal kapcsolatos emlékeztetık, adatok felhasználása is javasolt. 3.) Zöldfelületi kérdésekkel kapcsolatos felvetések: - A Duna mellé a környezetet nem károsító tevékenységek kerülhetnének. - Az Pentele – hidat figyelembe kell venni a tájrendezési terv készítésekor, mert a hídról látható városképen javítani kell. - Azon mezıgazdasági területek átminısítését kell javasolni elsısorban, ahol már elkezdıdött a mozaikosodás. Az irodavezetı kéri, hogy a tervdokumentációhoz legyen mellékelve egy ütemezési javaslat szöveges és térképi formában is. Az irodavezetı az alábbi adatszolgáltatást ígérte: - a Dunaújvárosi kikötı és kombiterminál (új Duna-híd mellett) gazdaságossági – megtérülési tanulmányát (készítette PWC Kft.) - amennyiben rendelkezésre áll, a környezı községek településszerkezeti tervét. Emlékeztetıt összeállította: Kárgli Rita



34


2007. szeptember

EMLÉKEZTETİ

Tárgy:

Dunaújváros településszerkezeti terve módosítás

Helyszín:

Pentele Zrt. központ Dunaújváros, Kenyérgyári út 10.

Jelen voltak:

Pentele Zrt. részérıl: Peres Dezsıné dr. jogász Pomsár és Társai Kft részérıl: Városy Péter településtervezı Drobni Mária tervezı tájtervezı

Dátum:

2007. július 31.

Tervezık tájékoztatták a Zrt. képviselıjét a településszerkezeti terv módosítás céljáról és fı irányairól. A Zrt. képviselıje tájékoztatta a tervezıket a Zrt.-ben folyó tevékenységekrıl, a fejlesztési elképzelésekrıl: • a növénytermesztési ágazat nem nyereséges, ezért a földterületek más célú hasznosításának lehetıségeit keresik; • az öntözött területek értékesek, a kiépített öntözı hálózat megtartásához és mőködtetéséhez ragaszkodnak. Az emlékeztetıt összeállította: Drobni Mária tervezı



35


2007. szeptember

EMLÉKEZTETİ Tárgy:


Helyszín:

Dunapack Papír és Csomagoló Zrt.

Jelen voltak:

Dunapack Zrt. részérıl: Koszorús Zoltán vízmő és környezetvédelmi vezetı Pomsár és Társai Kft részérıl: Városy Péter településtervezı Drobni Mária tervezı tájtervezı

Dátum:

2007. augusztus 3.

Tervezık tájékoztatták a Zrt. képviselıjét a településszerkezeti terv módosítás céljáról és fı irányairól. A Zrt. képviselıje tájékoztatta a tervezıket a Zrt.-ben folyó tevékenységekrıl, a fejlesztési elképzelésekrıl: • a termelési folyamatban 100 % hulladék papírt dolgoznak fel; • a termelési folyamatban keletkezı, talajjavításra használható szennyvíz iszapot részben értékesítik, a zöme lerakásra kerül; • a tisztított szennyvíz a Duna sodorvonalába kerül bevezetésre; • a víztelenített szennyvíz iszap lerakó egységes környezethasználati engedélyének kérelme folyamatban van; • villamos energiát és hıenergiát termelı erımő létesítését tervezik, mely mindhárom papírgyárat ellátná energiával; • a tervezett erımő fluid ágyas technológiával mőködne és szén, osztályozási maradék és biomassza elégetésével állítaná elı az energiát; • a Dunapack a fejlesztésekhez a jelenlegi üzemterület D-i, DNy-i határán területvásárlást tervez.

Az emlékeztetıt összeállította: Drobni Mária



36


2007. szeptember



Helyszín:

Pálhalmai Agrospeciál Kft. Pálhalma Hetyei Gábor ügyvezetı igazgató gazdasági helyettese

Jelen voltak:

Pomsár és Társai Kft részérıl: Városy Péter településtervezı Drobni Mária tervezı tájtervezı Dátum:

2007. augusztus 3.

Tervezık tájékoztatták a Zrt. képviselıjét a településszerkezeti terv módosítás céljáról és fı irányairól. A Kft. képviselıje tájékoztatta a tervezıket a Kft-ben folyó tevékenységekrıl, a fejlesztési elképzelésekrıl: • a Kft. mezıgazdasági és ipari tevékenységgel egyaránt foglalkozik; • legnagyobb nyereséget a szántóföldi növénytermesztés adja; • részt vesznek az Agrárgazdálkodási Célprogramban; • a saját területeiken keletkezı biomasszát Rácalmás dunaújvárosi határán létesült biogáz telepükön hasznosítják, a biogázzal gázmotort mőködtetnek; • a biogáz telepen keletkezı iszapot saját földjeiken használják tápanyag utánpótlásra; • a földterületeik iránt az M-6-os autópálya megépülésével megnıtt az érdeklıdés; • Sándorháza pusztán a 051, 069/3, hrsz-on iparterület fejlesztést terveznek; • Pálhalmán a 62-es út, az M-6 autópálya közötti területen – 080/6 ipari és/vagy közösségi célú fejlesztéseket tartanak elképzelhetınek a várossal közös megvalósításban; • Páhalmán a 078/4 hrsz területen kereskedelmi-raktár fejlesztést terveznek; • a mosodai tisztított szennyvíz szikkasztására fásítást terveznek. Az emlékeztetıt összeállította: Drobni Mária



37


2007. szeptember



Helyszín:

Dunaferr Dunai Vasmő 2400 Dunaújváros, Vasmő tér 1-3.

Jelen voltak:

Dunaferr Dunai Vasmő részérıl: Meskál László Környezetvédelmi Fımérnök Pomsár és Társai Kft részérıl: Drobni Mária tervezı tájtervezı

Dátum:

2007. augusztus 7.

Tervezı tájékoztatta a Környezetvédelmi Fımérnököt településszerkezeti terv módosítás céljáról és fı irányairól.

a

A Környezetvédelmi Fımérnök tájékoztatta a tervezıt a Dunai Vasmő területén folyó tevékenységekrıl, a fejlesztési elképzelésekrıl: A Salbert (Kisapostag)-szigeten levı zagytér helyzete: • a zagytér állami terület, melyet a Dunaferr bérel; • a zagyteret 2005. január 1-tıl nem használják, mivel a gyár más technológiára tért át (füstgáztisztítói iszap került ide); • ez ma egy feltöltött, használaton kívüli terület, melyet kıgát vesz körül; • a területre csapadékvíz elvezetési program és terv készült, melyet 2009. nov. 30-ig kell megvalósítani; a terv szerint a zagyteret ıvárok veszi körül , azaz a csapadékvíz nem a zagytéren folyik keresztül, hanem megkerüli azt és úgy jut a Dunába; a zagytérrıl a csapadékvíz az elızıtıl elválasztva kerül összegyőjtésre és elvezetésre.



38


2007. szeptember

A salak halna (hányó) területe: • az acélgyártásnál keletkezı konverter salak elhelyezésére szolgál; • a felsı térszínen van a depónia, itt 1-1,5 évig pihen a salak; • az alsó térszín rekultiváció alatt áll a korábban rekultivált területrıl az M-6 autópálya építéséhez szállították a salakot a korábbi rekultivációs tervfelülvizsgálatának részeként a megbolygatott terepfelszínt a Dunaferr saját inert hulladékával tölti fel, lépcsıs-teraszos kialakításban faültetésre(erdıtelepítésre) teszi alkalmassá; • a rekultivációval a halna területe kb. a felére csökken; • a halna a talajvizet nem szennyezi (a talajvíz minıségét figyelı kutakkal ellenırzik). •

a nyersvas gyártás során keletkezı salakhányóra, azt 100%-ban értékesítik;

• • •

szennyvizek: külön van a gyártelepnek kommunális szennyvíztisztítója; a technológiai szennyvizek a keletkezés helyén kerülnek tisztításra;

kohósalak

nem

kerül

Levegıtisztaság: • a porkibocsátás csökkentése érdekében történı fejlesztések: konverteres acélgyártásnál a porleválasztás hatékonyságának növelése jóváhagyott program alapján; a zsugorítmány gyártásnál porleválasztó építése a szabadban történı tárolás területének csökkentése ill. megszüntetése újrafelhasználással és értékesítéssel; • a nyersvas gyártás technológiájához szükséges alapanyag tárolás területe nem tud csökkenni. Hlladékgazdálkodás: • a kommunális hulladéka városi hulladéklerakóra kerül (Logisztikai Kft. végzi); • a szelektív hulladékgyőjtés is be van vezetve a gyártelep területén (14 győjtı szigettel); A társaságcsoport a tervezett fejlesztéseket a meglevı üzemi területeken belül meg tudja valósítani.

Az emlékeztetıt összeállította: Drobni Mária



39

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Recommend Documents