Dunántúli középhegység. (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)

Dunántúli középhegység (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)

Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik • BAKONY-VIDÉK Keszthelyi-hegység (Tátika-csoport, Keszthelyi-fennsík) Balaton-felvidék (Badacsony-Gulács-csoport, Balaton-felvidék és kismedencéi, Vilonyai-hegyek) Déli-Bakony (Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, Kab-hegy–Agártetőcsoport, Sümeg–Tapolcai-hát, Devecseri-Bakonyalja) Északi-Bakony (Öreg-Bakony, Bakonyi kismedencék, Keleti-Bakony, Veszprém-Devecseri-árok) Bakonyalja (Pápai-Bakonyalja, Pannonhalmi-dombság, Súri-Bakonyalja) • VÉRTES-VELENCEI-HEGYVIDÉK Vértesalji-dombság (Bársonyos, Által-ér-völgy, Móri-árok) Vértes hegység (Vértes-fs., Vértes peremvidéke, Gánti-medence) Velencei-hegység és környéke

Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik • DUNAZUG-HEGYVIDÉK Gerecse-vidék (Ny-i-G, Kp-i-G, K-i-G, Gerecsei kismedencék) Bicske-Zsámbéki-medence (Etyeki-dombság, Zsámbéki-medence) Budai-hegység (Budai-hegyek, Tétényi-fennsík, Budaörsi- és Budakeszi-medence) Pilis hegység (Pilisi-hegyek, Pilisi-medencék)

Magmás, palás kőzetekből álló alacsony középhegység • Velencei-hegység és környéke Lovasberényi-hát, Velencei-hegység)

(Zámolyi-medence, Sörédi-hát,

Felszínfejlődés • Aljzat: gyengén metamorfizált (variszkuszi)  Dél-balatoni kristályos vonulat • Óidei kőzetek felszínen: Balaton É-i part (vöröshomokkő), Velenceihegység (gránit) • Fő üledékképződés: mezozoikum (Vardar-óceán) – Triász  Megyehegyi Dolomit, Fődolomit, Dachsteini Mészkő = fő hegységalkotó kőzetek!!! – Jura  Pisznicei Mészkő, Lókúti Radioralit, Pálihálási Mészkő, mangán stb. (É-i Bakony, Gerecse É-i részén /Tata) – Alsókréta  Mogyorósdombi Mészkő

Koloska- sziklák Fődolomitból (Balatonfüred)

Dachstein Mészkő Tatabánya: Turul-hegy

Tata: Kálvária-domb (jura kulcsszelvény)

Gerecse Pisznicei Mészkő

• Középső-kréta: óceánzárodások  szerkezeti mozgások – Szinklinálisos szerkezet (ausztriai fázis) – Kiemelkedés (szubhercini fázis)  trópusi kúpkarsztos tönkfelszín  bauxitok, ajkai barnaszén – Árkos/sasbérces szerkezet (larámi fázis)

• Eocén, oligocén, alsómiocén: transz/ regressziók váltakozása (Budai paleogén-medence)  Tönkfelszínek többszöri be- és kitakaródása  Dorogi Barnaszén, Szőci Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga/Hárshegyi Homokkő, Kiscelli Agyag, Csatkai Kavics, Mányi Homokkő stb.

Bakony „vályús” szerkezete

Sasbércek és medencék

• Középsőmiocén: geomorfológiai inverzió  tenger csak a hegység peremén, árkokban, medencékben  Lajta Mészkő, Sóskúti Mészkő  Pannon-beltó  abráziós szinlők  visszahúzódása (+szemiarid klímaszakaszok) hegység/sasbércperemen: hegylábfelszínek kialakulása • Pannon: emelkedés  exhumáció  édesvízi mészkőfelhalmozódás kezdete: Budai-hegység, Gerecse • Pliocén: bazaltvulkánosság (Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Keszthelyi-hg.) • Pliocén/pleisztocén Fokozódó emelkedés  exhumáció  karsztosodás  völgyi felszabdalódás, derázió, peremeken hordalékkúpok Fagyaprózódás  periglaciális formakincs Lösz (peremeken), édesvízi mészkő képződés folytatódik • Holocén: antropogén tájformálás (bányászat, karsztvízkiemelés)

Tájtípusok, domborzat

Középhegységi tönkös sasbércek tájtípusa • Típusai: – Tagoltság alapján: fennsíkok, sasbércsorok/-csoportok, „szingli” sasbércek – Orográfiai helyzet: tetőhelyzetbe, közepesen, átlagosan kiemelt, küszöb helyzetben, erózió bázis szintje alatt – Exhumáció foka: exhumált, félig exhumált, fedett • Egyéb hegységi formák: abráziós, eróziós, bazaltvulkáni és karsztformák, periglaciális formák, löszlepusztulásformák

Dombsági tájtípus • Típusai: – Helyzetük alapján: Hegységbeli, hegységközi dombság Sasbérc- vagy hegységperemi és hegységelőtéri dombság – Kialakulásuk szerint: Eróziós hegylábfelszín Hegylábi/hegységelőtéri hordalék/törmelékkúp Süllyedéssel kialakult hegységbeli/közi/előtéri medence-dombság Kőzettanilag preformált szelektív lepusztulással kiformált medencedombs.

– Tagoltságuk alapján: Eróziós/deráziós völgyekkel gyengén, közepesen, erősen tagolt – Orográfiai helyzetük alapján: alacsony, közepes magasságú, magas fekvésű

BAKONY-VIDÉK DOMBORZATA • Sasbércek, mint fennsíkok, fennsíkmaradványok: többnyire exhumáltak, látványelemei: aszóvölgyek, karsztformák, dolomitkőbörcök, szurdok-szakaszok – Tetőhelyzetbe és közepesen kiemelt: Tési-fennsík – Közepesen és átlagosan kiemelt: Keszthelyi-fs, Balaton-felvidék és Kab-hegyAgár-tető csoport K-i fele (aszimmetrikus) – Küszöbhelyzetben: Vilonyai-hegyek, SümegTapolcai-hát • Sabérccsoportok: közéjük ékelődő kismedencékkel – Balaton-felvidék és Kab-hegyAgár-tető csoport Ny-i fele (helyenként bazalttal fedettek/félig fedettek és közepesen vagy átlagosan kiemeltek) – Öreg-Bakony: három DNyÉK elrendeződésű, különböző magasságú sasbérccsoport: Kőris-hegy (709m)-, Som-hegy-, Papod-csoportja (szurdokvölgyek /Gerence, Cuha/ aszóvölgyek, karsztos, periglaciális formák) – Baglyas-hegy–Iszka-hegy csoport  a Tési –fennsík DK- részén

Bakony-vidék fennsíkjai, sasbérccsoportjai

Kék: SASBÉRCCSOPORTOK: Balaton-felvidék és Kab-hegyAgár-tető Ny-i fele, ÖregBakony 3-as sasbércvonulata Piros: KÖZEPESEN ÉS ÁTLAGOSAN KIEMELT FS_SZERŰ SASBÉRECEK: Balaton-felvidék és Kab-hegyAgár-tető K-i fele, Keszthelyifs., Vilonyai-fs (Várpalotánál), Sümeg-Tapolcai-hát, Tési-fs.

Keszthelyi-fennsík Balatonszentgyörgy felől

Rezi várából

Veszprémi-fennsík letörése a Séd völgyére

Öreg-Bakony Kőris-hegy

Öreg-Bakony Som-hegy

„Római fürdő” Gaja-patak (Tési-fennsík)

„Ördög-gát”

Dudari-patak, Ördög-árok (Öreg-Bakony)

Bakony-vidék domborzata… • Bazaltvulkáni formák: (a bazalt jellegzetes lepusztulási formái ötvöződnek a periglaciális formakinccsel) Tátika-csoport : bazaltkúpok, tanúhegyek, lávatakarók, telérek Tapolcai medence: tanúhegyek (B,SztGyh,Cs,H), bazaltkúpok (G,T,Sz) Káli-medence peremhegyei: kürtőkitöltés (Hegyestű) Tihanyi-félsziget: tufagyűrű, hidrokvarcitkúpok Agár-tető: lávatakaró Kab-hegy: bazaltkúp • Karsztformák: Trópusi kúpkarszt maradványai (Úrkút: Csárda-hegy) Mérsékeltövi karsztformák  töbrök, víznyelők, barlangok (Keszthelyi-, Tési-fennsík, Öreg-Bakony, Agár-tető stb.)

Hegyestű

Gulács és Badacsony a Szentgyörgy-hegyről

Csobánc

(Úrkúti) Csárdahegyi őskarszt

(Úrkúti) Csárdahegyi őskarszt

Dombsági tájtípusok Hegy/hegységközi medencék • Tektonikus süllyedékek: – Keszthelyi-hegység: Várvölgyi-, Rezi-medence – Öreg-Bakony medencéi: Hárskúti-, Lókúti-, Porva-Borzavári-, Bakonybéli-, Zirci-medence stb. – KisgyónBalinkai-süllyedék – Nagyvázsonyi-medence – VeszprémDevecseri-árok • Szelektív letarolással létrejött medencék: – Tapolcai- medence – Káli-medence (kőtengerek) – Balaton-felvidék Ny-i felének kismedencéi (PécselyBalatonszőlősi, Dörgicsei stb.)

Tapolcai-medence

Badacsony hegylábi lejtője/síkja

Káli-medence

Salföldi kőtenger

Kővágóörsi kőtenger

Szentbékkálla, ingókő

Dombsági tájtípusok… Sasbércek, sasbérccsoportok, fennsíkok peremét övező gyengén tagolt hegylábfelszínek • Hegységperemi dombságai: eróziós/deráziós és aszóvölgyekkel tagolt, hegylábfelszínek/hegylábi lejtők, völgykijáratokban hordalékkúpokkal + abráziós szinlők:  Keszthelyi-, Balatoni-Riviéra a Tihanyi-félszigettel, Tátikacsoport É-i, K-i, Tési-fennsík É-i pereme, Nagyvázsonyi-medence és a VeszprémDevecseri-árkok szegélye • Hegységelőtéri dombságai: eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek/hordalékkúpok  Devecseri-, Pápai-, Fenyőfői, Súri-Bakonyalja (erősen tagolt), Pannonhalmi-dombság (löszszurdikok, csuszamlások)

Tihanyi-félsziget: Belső-tó és a gejzírmező

Súri Bakonyalja

VÉRTES-VELENCEI HEGYVIDÉK DOMBORZATA Vértes peremvidék

Bársonyos

Vértes-fennsík Gánti-medence

Lovasberényi-hát Által-ér-völgy

Zámolyi-med.

Móri-árok Sőrédi-hát

Velencei-hg.

VÉRTES-VELENCEI HEGYVIDÉK DOMBORZATA • Sasbérc-típusai:  Fennsík – Vértes-fennsík nagyobbik É, ÉNy-i része  tetőhelyzetbe kiemelt (400–480 m), exhumált tönkös fennsík  Sabérccsoportok – GántCsákvári-, vérteskozmai Tábor-hegycsoport  közepes, átlagmagasságú, exhumált (aszóvölgyek, szurdokok, dolomit-kőbörcök)

Tetőhelyzetbe kiemelt exhumált fennsík

Vértes-hegység geomorfológiai térképe

Tábor-hegycsoport

Gánt-Csákvári-hegycsoport

• Dombsági tájtípusai:

 Hegy/hegységközi/peremi medencedombságok = süllyedékek

(peremükön hegylábi lejtőkkel) – Gánti-, Vérteskozmai-medence/Móri-árok/Által-ér völgymedencéje, Zámolyi-medence

 Hegységperemi dombság = a Vértes-fennsík változó szélességű hegylábfelszíne  Vértes peremvidéke,

 Hegységelőtéri dombságok = egykori hegylábfelszínek és

hordalékkúpok (többnyire gyengén tagoltak) – Bársonyos, Sörédi- és Lovasberényi-hát (utóbbiak lösszel fedettek)

Vértes hegylábfelszíne

Tönkfelszín Meredek lejtő

Hegylábfelszín

DUNAZUG-HEGYVIDÉK DOMBORZATA (Gerecse, Budai-hg., Pilis) • Sasbérc-típusai: változó magasságúak és fedettségűek, helyenként fennsíkszerűen kiterjedtek

 Sasbércvonulatok

– Nyugati és Központi-Gerecse két ÉD irányú vonulata – Budai-hegység: Hármashatár-hegy-csoport kettős vonulata – Budai-hegység: Farkas-hegyCsíki-hegyek csoportja kettős, küszöbhelyzetű vonulata – Pilis ÉNyDK-i irányú kettős vonulata

Nyugati-Gerecse

Központi-Gerecse: Pécs-kő

Budai-hegység és a Pilis geomorfológiai térképe

DUNAZUG-HEGYVIDÉK DOMBORZATA…  Sasbérccsoportok  Budai-hegységben jellemzőek János-hegySzabdság-hegycsoport, Nagy-Szénás, Nagy-Kopaszcsoport  „Szingli” sabércek: Keleti-Gerecse  Nagy-Gete

 Fennsíkszerűen kiterjedt sasbércek: legtöbbször

tetőhelyzetbe kiemeltek és exhumáltak: Nagy-Gerecse, Nagy-Szénás, Nagy-Kopasz, Hármas-határ-hegy, Pilis- tető, Hosszú-hegy, Fekete-hegy  Kétágú-hegy

Kőzethez kötődő formák  karsztformák (hévizes barlangok!) és dolomitlepusztulás látványos formái

Gerecse: elhagyott kőbánya (Tardos)

A Budai-hegység „letörése”

Nagy-Szénás

Pilis, Teve-sziklák

„Átjáró” a Pilisben

Molnár János barlang termálvizes terem (20-25 m magas)

• Dombsági tájtípusai:

 Hegy/hegységközi/előtéri medencedombságok: süllyedékek, peremükön hegyláblejtőkkel, változó magassággal és tagoltsággal - Gerecse: Tardosbányai-, Vértestolnai, Héregi- és Tarjáni-medence (közepes tagoltság) - Budai-hegység: Nagykovácsi, Pesthidegkúti, Hűvös-völgyimedence (erősen/közepesen tagolt, lösz lepusztulási formák), Budaörsi-, Budakeszi- (közepesen tagolt), Zsámbéki-medence (gyengén tagolt, lösz lepusztulási formák) - Pilis kismedencéi: Pilisvörösvári-, DorogPiliscsévi-medence (közepesen tagolt)

Gerecse: Vértestolnai-medence

Tönkfelszín

Hegylábfelszín Medencetalp

 Hegységperemi vagy hegységelőtéri dombságok  eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek - Gerecse: Ny-, ÉNy-i hegylábi előtere, Keleti-Gerecse dombsági térszínei (édesvízi mészkövek, szarmata réteglépcsők) - Budai-hegység, Pilis:keskenyebb övezetekben a sas-bércek peremén (lösztakaró!)

 Hegységelőtéri dombságok  eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek - Budai-hegység: Tétényi- és ÉrdSóskúti-fennsík (lösz lepusztulási formák, réteglépcsők), Etyeki-dombság löszlepusztulási formák)

Keleti Gerecse: Nagy-Gete

Sóskúti mészkő

Éghajlat ÉNy-i légáramlások (+pl. „vázsonyi szél”), orográfia

Változatos: hűvös-nedves (Öreg-Bakony) – meleg-száraz (Tétényi-fs.)

Öreg-Bakony: 800 mm Dunazug-hgv. D-i előtere: 550-600 mm

Hegységelőtéri dombság: -1°C, Pilis tetői: -4°C

Bakony belső, legmagasabb részein: <18°C

Bakony-vidék D-i peremén: >21°C

Nyári borult napok – téli derült napok

Vízrajz • Csapadékos, de karsztos kőzetek nagy aránya… „Sédek” • Bányászati tevékenység (felszín alatti vizek)  Természetes tavai: tihanyi Belső-tó (posztvulkáni süllyedés), tapolcai Malom-, Hévizi-tó (forrástavak), tatai Öreg-tó (egykor édesvízi mészkő által duzzasztott)  Mesterséges tavak: duzzasztott, főleg horgásztavak  Mórivíz: Fehérvárcsurgói-tározó, Császár-víz: Pátkai, Zámolyi-tározó, Által-ér: Bokodi-tározó  Karsztvizek: bányászat  vízháztartás (irány, hő, mennyiség) felborulása Termálkarsztvizek  törések mentén felszálló langyos és meleg karsztforrások (Budai-hg.)  Talajvíz: völgy-, medencetalpak, rétegvíz: hegység-előtéri dombságok, hegységbeli medencék harmad-időszaki üledékeiben

Talajok

Talajtípusok  csapadékviszonyok, a talajképző kőzet és a növényzet • Zonális talajok: Nyabet, ÉKbarnaföld, hegységelőtérCszjBET, D-i peremcszj. + podzolos BET (hkő) • Kőzethatású talajok: rendzinák + nyirok • Erózió  köves-sziklás váztalaj, földes kopár • Vízhatás  láp, lápos réti, öntés réti talajok

Növényzet Növényzeti kép  meghatározza É,ÉNy: szubatlanti, DDK: szubmediterrán, ÉK: szubkontinentális hatás, kőzethatás + magasságviszonyok „Bakonyerdő”

• Zonális társulások: – Szubmontán bükkösök (Öreg-Bakony) – Bükkelegyes gyertyános tölgyesek (Tési-, Vértes-fennsík) – Gyetyános tölgyesek (Dunazug-hegyvidék) – Cseres tölgyesek: általánosak az alacsonyabb térszíneken – Molyhos-tölgyesek: D, DK-i lejtőkön • Kőzethez kötődő társulások: dolomit, bazalt, lösz, homoki  Dolomit sziklagyepek, lejtősztyepp rétek (Pilisi len), cserszömörcés karsztbokorerdő • Domborzathoz kötődő társulások: szurdokerdők (Öreg-Bakony) • Vízhez kötődő társulások (Tapolcai-, Káli-medence, Által-ér völgye)

Pilisi len

Égeres láperdő Keszthelyi-hg.

Mélyművelésű bánya okozta roskadás Tokod környékén

Recens csuszamlásos lejtő Tokod térségében

• Balaton-felvidéki NP (1997)

• Duna-Ipoly NP (1997) <>