Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat 6087 Dunavecse, Munkácsy telep 1-3. Tel/Fax.: 78/437-002, 78/437-081 Email:
[email protected]
Adószám: 10088166-2-03 Számla szám: 10103867-54925100-01000009
Jegyzőkönyv Készült: a Kossuth Mg. Zrt. 6320 Solt, Hármasi major tárgyalótermében 2012. május 24.-én megtartott zárszámadó és tervtárgyaló Küldöttgyűléséről. Jelen vannak: a jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti ív szerint megjelent Küldöttek. Sódar Pál úr: az Intézőbizottság Elnöke, egyben a mai Küldöttgyűlés levezető elnöke 13.30 órakor bejelenti, hogy 41 fő van jelen, az általuk képviselt terület 63.633 ha. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele személyesen megjelenik, és megjelent Küldöttek a Társulat működési területének több mint felét képviselik. A 13.30 órára meghirdetett Küldöttgyűlés nem határozatképes, a megismételt Küldöttgyűlés 14.00 órakor lesz. Sódar Pál úr: 14.00 órakor bejelenti, hogy a munkát megkezdik. A Társulatnak 148 Küldötte van, 64 fő regisztráltatta magát 43 %. 14.00 órakor a Küldöttek által képviselt terület 98045 ha. A Társulat működési területe 225976 ha, ebből 98045 ha területet képviselnek a Küldöttek, 43 %. A módosított időpontra összehívott Küldöttgyűlés határozatképes, függetlenül attól, hogy nincs meg az 50 %-os többség, és az általuk képviselt terület 50%-a sem. Tisztelt Küldöttgyűlés, Kedves Meghívottak, Hölgyeim és Uraim! A Elnök úr a Társulat Intézőbizottsága, és a vezetése nevében köszönti a megjelent Küldötteket és vendégeket. Külön nagy tiszteltettel köszönti az ADUKÖVIZIG osztályvezetőjét Kling István urat, a Megyei Kormányhivatal Földművelési Igazgatósága részéről Cseh Tamás urat, VTOSZ részéről Fehér Ferenc urat, Miskei Judit könyvvizsgálót, Szabados Lajosnét a Felügyelő Bizottság elnökét.
Tekintettel arra, hogy a Küldöttgyűlés 13.30-kor nem volt határozatképes, a 14.00 órakor megkezdett Küldöttgyűlésnél már a kiadott meghívóban szereplő napirendi pontokon változtatni nem lehet. Mielőtt a munkát megkezdenék szokásos módon jegyzőkönyvvezetőt kell választani. Az Elnök úr javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére. Az elmúlt évek gyakorlata alapján Tóthné Ronga Zsuzsannát javasolja jegyzőkönyvvezetőnek. Aki egyetért, kézfeltartással szavazzon. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvvezetőnek Tóthné Ronga Zsuzsannát egyhangúan megszavazta. 1./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés Tóthné Ronga Zsuzsannát jegyzőkönyvvetőnek elfogadta. Határidő: 2012. május 24. Az Elnök úr a két hitelesítőnek javasolná Berta Zsoltot Fajsz Polgármesterét és Madácsi Sándort a KEFAG képviselőjét. Aki egyetért a két hitelesítővel, kézfeltartással szavazzon. A küldöttgyűlés jegyzőkönyv hitelesítőnek Berta Zsolt urat és Madácsi Sándor urat egyhangúan megszavazta, ellenvélemény tartózkodás nem volt. 2./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés Berta Zsolt urat és Madácsi Sándor urat jegyzőkönyv hitelesítőknek elfogadta. Határidő: 2012. május 24. Az Elnök úr ismerteti a meghívó szerinti napirendi pontokat: 1.)
2011. évi írásbeli beszámoló és mérleg elfogadása. Felügyelő Bizottság jelentése. Könyvvizsgáló jelentése. Előadó: Vanó Attila igazgató Szabados Lajosné Felügyelő Bizottság Elnöke Miskei Judit könyvvizsgáló
Az Elnök úr javasolja, hogy tájékoztatások meghallgatása után tegye meg a Tisztelt Küldöttgyűlés a hozzászólásait, kérdéseit.
2
2.) Tájékoztató a Társulat pénzügyi és gazdasági helyzetéről, javaslat a víztársulatokról szóló törvény alapján egyéb tagi támogatás bevezetésére. 3.) 2012. évi terv elfogadása. Előadó: Vanó Attila igazgató 4.) Egyéb kérdések és bejelentések. Az Elnök úr kéri a Küldöttgyűlést, hogy aki elfogadja a napirendi pontokat, kézfeltartással szavazzon. Horváth Gábor úr: Kerekegyháza küldötte, technikai kérdést tesz fel. Ha nem lehet változtatni a napirendi pontokon, miért kell elfogadni? Javaslata van, ha új napirendi pontot nem lehet felvenni, a 2-es napirendi pontnak a második felét ne tárgyalja a Küldöttgyűlés. Javaslata, hogy csak a tájékoztatás a Társulat pénzügyi és gazdasági helyzetéről rész legyen tárgyalva, az egyéb tagi támogatás bevezetése ne legyen tárgyalva. Röviden elmondja, hogy miért. - Az Önkormányzatoknak kevés ideje maradt testületi döntést hozni, még akkor is, ha nem írja elő törvény. - Nem tűnik ki, hogy mikortól kerülne az egyéb tagi támogatás bevezetésre. 2012. január 1.-től visszamenőleg? - Le van írva, hogy a felhasználás helyben a fizetés arányában kerülne felhasználásra, de hogy ez hogy történik az nem. - Tagok javasolták, kik voltak azok a tagok, akik javasolták és milyen megfontolásból? Azt a mértéket javasolták-e, ami az előterjesztésben van? Azt gondolja, hogy sokkal jobban át kell világítani a Társulat működését, és nem csak ezt az egy változatot, több változatot is. Javasolja, hogy erről ne legyen határozat hozva a mai Küldöttgyűlésen. Egy jobban előkészített új Küldöttgyűlésen tárgyalják meg, és akkor döntsenek. Úgy gondolja, hogy ez egy olyan fontos kérdés, ha ebben rosszul döntenek, nemcsak a Társulat működésével lehetnek gondok. Egy újabb Küldöttgyűlésen, amely sokkal jobban elő van készítve -nemcsak az egyéb tagi hozzájárulással, hanem egyéb takarékossági javaslatokkal is felkészülten, milyen lehetőségek vannak - kellene megtárgyalni. Sódar Pál: azt gondolja, hogy az egyéb támogatás bevezetését napirendre lehet tűzni. Az Intézőbizottság és Felügyelő Bizottság már négy alkalommal foglalkozott a Társulat ez irányú napirendi pontjával. A helyzet hozta magával, hogy szokásos Küldöttgyűlésen legyen előterjesztve. Nyílván, ha 2-es napirendi pont nem kerül megszavazásra, akkor a 3-as napirendi pont el fog maradni, mert 2012. évi tervet nem tudnak felmutatni. Azért van a szövegben, hogy tájékoztató, hogy mielőtt döntene a Küldöttgyűlés, minden részről megvilágításra kerülne, nemcsak a Társulat helyzete, a 3
vízgazdálkodás, vízkormányzás helyzete is, utána nyugodt szívvel tudjanak dönteni valamilyen formában. Azt, hogy nem kerül napirendi pontra meg lehet szavaztatni. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy napirendi pont két-három szavát vitassák meg, a többit ne. Engedjék meg, hogy kompletten lehessen a helyzetet tálalni. Önöknek pedig joguk van igennel vagy nemmel szavazni. Nagy Béla úr: Lajosmizse küldötte, javasolja a Küldöttgyűlésnek, hogy gyűjtsék be az információkat, nem kell újból tárgyalni, és az információk begyűjtése után lehet dönteni. Madácsi Pál úr: Dunatetétlen küldötte. Elhangzott, hogy több oldalról megvilágításra kerül ez a téma, és az 1-es és 3-as napirendből kiderül, hogy áll a Társulat, és melyek a 2012 évi tervek. Ezt a napirendi pontot akár az egészet is meg lehet szavaztatni, nem változtat a helyzeten, hogy az első fele benne van, vagy nincs. Javasolja az egész napirendi pont megszavaztatását. Horváth Gábor úr: azért hangzott a fentiekben így el, mert nem az asztal alá akarja sepertetni a problémát. Megtárgyalni meglehet, csak határozatot ne hozzon a Küldöttgyűlés, mert határozathozatalra nincs felkészítve ez a probléma. Feltétlen tárgyaljanak róla, egy kicsit szokatlan formában, hogy az egyik feléről csak. Sódar Pál úr: Horváth Gábor úr már most azt javasolja, mielőtt még elhangoznának a különböző tájékoztatót, hogy egy következő, akár rendkívülinek is nevezhető Küldöttgyűlésen, ami legkésőbb június 14-15.-e lehet, akkor legyen ismét napirend, ha nem kerül megszavazásra. Attól nem tudnak eltekinteni, hogy szavazásra ne kerüljön sor, hiszen nem kevés tájékoztató anyagot adott ki a Társulat, amiben leírásra került mi az egyéb támogatás lényege, háttere, és szükségessége. Amennyiben olyan döntés születik, hogy nem kerül megszavazásra, mi a következménye. Véleménye szerint nem volt elhamarkodott az előterjesztés. Sokat foglalkoztak az egyéb támogatás kérdésével. A társulati honlapon is nagy anyag van fenn tájékoztatásként, a VTOSZ honlapján is naponta megjelenik az újabbnál újabb információ. Millióan fent voltak a VTOSZ honlapján, onnan szerezték be az értesüléseket, mi ma Magyarországon a helyzet vízügyi vonalon, vízgazdálkodással, vízkormányzással, a Vízügyi Igazgatóságokkal, Társulatokkal. Az Elnök úr megkérdezi, hogy a napirendi pontokat, ahogy a meghívóban szerepelnek, ki fogadja el? 4
Dr Leitert János úr: biztosan van olyan személy a Küldöttgyűlésen, aki meg tudja mondani, hogy a törvényességet betartva, -mivel módosító javaslat hangzott el-, hogyan kell eljárni. Horváth Gábor úr: a 2-es napirend keretén belül két témát hoztak össze, az a kérése, annak a második feléről az egyéb támogatás bevezetéséről most ne beszéljenek. Beszélhetnek a szükségességéről, fontosságáról stb. Sódar Pál úr: javaslatot terjesztett elő Horváth Gábor úr, amit el is lehet utasítani. Kling István úr: a Társulati törvény szerint a második Küldöttgyűlés eredeti napirendben lehet tárgyalni. Véleménye szerint nem is kellett volna megszavaztatni. Idéz: „Ha a Küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes.” Ez a Küldöttgyűlés határozatképes, nincs szükség a napirendi pontok megszavaztatására. Dr Leitert János úr: szerinte egy lényegtelen dolgon vitatkoznak. Semmi veszéllyel nem jár az, ha előterjesztés van és szavazás. Aki nem érti, vagy nem ért egyet vele, nemmel szavaz. Az Elnök úr már említette, amennyiben nem születik döntés, akkor június 14-15-e körül újból összehívja a Küldöttgyűlést. Javasolja, hogy haladjanak az eredeti forgatókönyv szerint. Lehetősége mindenkinek megvan, hogy nemmel szavazzon. Dr Adonyi Lajos úr: napirendet le lehet venni, újat nem lehet feltenni. Nem ez problémája. Aki Önkormányzatot képvisel, ott pénzügyi vállalás, kötelezettség lenne az egyéb támogatás bevezetése. Egy hete kapták meg az anyagot, testületi határozat hozatalára az idő rövidsége miatt nem volt idő. Szeretne szavazni, de nincs meghatalmazva a képviselőtestület által. Nem tudja, van-e olyan Önkormányzati képviselő, aki rendelkezik testületi határozattal, a pénzügyi kötelezettség vállalására. Ez elég nagy akadály, mert a saját szakállára az Önkormányzat nevében nem fog szavazni, mert költségvetést érint. Köszöni a lehetőséget. Sódar Pál úr: 2010-ben a társulati hozzájárulást eltörölték, beállítottak a költségvetésbe 4,6 milliárd forintot a Társulatok részére. 2011-ben azonban
5
ennek a 4,6 milliárd forintnak csak a 79 %-a került odaítélésre. Folyamatosak voltak a törvénymódosítások. 2012 május 24.-én arról adhat tájékoztatást, semmit nem tudnak arról, hogy a felvállalt közmunkaprogram önereje, ki lesz-e fizetve. 30 millió forintról van szó. Nincs döntés. Nincs döntés az UMVP saját erő támogatásáról sem. A Társulat nem rendelkezik saját vagyonnal, ami vagyon van, az benne van a szivattyútelepekben, a vonalas létesítményekben. Közel 200 közmunkás dolgozik kint a csatornákon, könnyű kiszámolni, hogy a 30 millió forint önerő hiányozni fog valahonnan. Ma még semmit nem lehet tudni a saját erő finanszírozásáról, ezért döntött az Intézőbizottság és a Felügyelő Bizottság úgy, hogy a Küldöttgyűlés május legvégén legyen, bízva abban, hogy több információval rendelkeznek. Ígérettel igen, de konkrét információról sajnos ma sem tudnak. Az Elnök úr elmondja, hogy 2006-tól kezdődően több mint 770 millió forintot fordított a Társulat közcélú feladatra. Belvizes időszakban az állam 245 millió forintot adott, ebben a belvíz utáni helyreállítás is benne volt. Ma, ha leszakad az ég, a szivattyúkat nem tudja a Társulat beindítani, mert nincs rá pénz. Mindenütt utófinanszírozás van, azt addig is valahonnan állni kell. Ezért döntött a társulatok 2/3-a, hogy szükség van a társulatokra. Javasolja, tárgyalják meg így, ahogy előterjesztették, ha nem sikerül, akkor a 3as napirendi pontra nem kerül sor, mert nincs miről tárgyalni. Berta János úr: az Elnök úr már egy kicsit előrehaladt, javasolja, hogy térjenek vissza a napirendi pontokhoz. Várják meg az előterjesztéseket, vannak meghívott vendégek, akik friss információkkal rendelkezhetnek. Utána lehet igennel és nemmel is szavazni. Sódar Pál úr: megkérdezi, hogy ki ért egyet a napirendi pontokkal, kéri megszavazni? Küldöttgyűlés a napirendi pontokat 44 fő igen szavazattal, 20 fő ellenvéleménnyel elfogadta, megtárgyalásra kerül. 3./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés a meghívó szerinti napirendi pontokat elfogadta. 1.) 2011. évi írásbeli beszámoló és mérleg elfogadása. Felügyelő Bizottság jelentése. Könyvvizsgáló jelentése. Előadó: Vanó Attila igazgató Szabados Lajosné Felügyelő Bizottság Elnöke Miskei Judit könyvvizsgáló
6
2.) 3.) 4.)
Tájékoztató a Társulat pénzügyi és gazdasági helyzetéről, javaslat a víztársulatokról szóló törvény alapján egyéb tagi támogatás bevezetésére. 2012. évi terv elfogadása. Előadó: Vanó Attila igazgató Egyéb kérdések és bejelentések.
Határidő: 2012. május 24. Felelős: Sódar Pál IB elnök Sódar Pál úr: felkéri Vanó Attila urat, a szóbeli kiegészítését tegye meg. Vanó Attila úr: Tisztelettel köszönti a meghívott vendégeket és a Küldöttgyűlést! Dr Tarjányi József úr: még mielőtt megkezdené Vanó Attila úr a tájékoztatását, felhívja a figyelmet, hogy először a módosító javaslatot kell jóváhagyatni, és utána lehet szavaztatni. Sódar Pál úr: megkérdezi a Küldöttgyűlést, külön Horváth Gábor urat, hogy rendben van a szavaztatás? A Küldöttgyűlés elfogadta. Visszaadja a szót Vanó Attila igazgató úrnak. Vanó Attila úr: a beszámolóban tájékoztatást adott a 2011. évi gazdálkodásról. A Hírlevélben az éves munkákról van rövid tájékoztatás adva, a jelenlegi tevékenységről és következő napirendi pontokról is. Napilapban az elmúlt évben többször is jelentetett meg cikket az aktuális helyzetről. Beszámolóval kapcsolatosan több egyeztetést tartottak az Intézőbizottsági és Felügyelő Bizottsági üléseken, folyamatos tájékoztatás nyújtott a Vízügyi Igazgatóságnak. A kirakott térképen össze lehet hasonlítani a tervhez képest a 2011 évi közcélú tevékenység keretében ténylegesen elvégzett munkákat, illetve a 2012 évi tervet. A Beszámoló első részében részletes tájékoztatás adott a jogszabályváltozásokról. A társulati törvény megjelenése után, még többször módosításra került. Szakmai felügyelettel kapcsolatosan az elmúlt napokban is jelent meg jogszabály. Ez is jellemzi, hogy mennyire átmeneti állapot van még jelenleg is. 2011-es év elején is elmondták, hogy nagy a bizonytalanság, annak ellenére, hogy a Társulatok a költségvetésben 4,6 milliárd forinttal szerepeltetve voltak.
7
Ez a 4,6 milliárd lecsökkent, de az összegek megvoltak a költségvetésben és a Küldöttgyűlésre konkrét műszaki tervet lehetett összeállítani. A tervben elfogadott feladtok lettek elvégezve, illetve év elején még belvízvédekezés folyt, utána aszály következett. A honlapról egy részletes tájékoztatás letölthető. Összességében a tervet teljesítette, illetve túlteljesítette a Társulat. Az aszály miatt még szeptemberben, októberben is volt vízszolgáltatásra igény. A vállalkozás bizonytalan, a társulati létszám azért lett lecsökkentve, hogy csak a közcélú munkákra legyen fókuszálva. Közcélú tevékenység: - Kunpeszér nem volt betervezve, de sikerült a helyreállításra pályázni - valamint belvíz utáni helyreállításra lehetett még pályázni. A társulat év vége előtt mindennel időben el tudott számolni, ennek köszönhette, hogy kifizetésre is kerültek még 2011-ben. Véleménye szerint ennek köszönhető, hogy a többi társulathoz képest a Dunavecsei Társulat jobban áll. 2011-ben elkezdődött egy EU-s pályázat I-es üteme, ami el is készült. A II-es ütem 2012-ben folytatódik, valamint a szivattyútelepek karbantartására lesz lehetőség. 2011-ben is nagyon elhúzódtak a szerződéskötések, az elszámolás utáni finanszírozásra pedig hónapokat kellett várni. 2012-re nem adott be a Társulat új rekonstrukciós pályázatot, mert nincs az önerőre pénz, talán 2013-ra ígérik. A 2011. év sikeres évnek tekinthető. Nem volt szükség hitel felvételére most sem és ezt megelőző évben sem. A sikeresen zárt év biztosítja a Társulat 2012. év eleji működését. Az év végén megszületett az a törvény, hogy a szakmai felügyelet átalakításra került. A Társulatok a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz kerültek. Közmunkaprogramban átalagosan 30 fő volt foglalkoztatva, próbaképpen. A 2011-es évben egész más feltételek voltak, kedvezőbb feltételek, a 10 % önerőt is támogatásként megkapta. Röviden ennyit kívánt elmondani a beszámoló kiegészítéséhez. Sódar Pál úr: megköszöni Vanó Attila úr tájékoztatását. Javasolja, hogy hallgassák meg a Felügyelő Bizottság elnökének a jelentését. Felkéri Szabados Lajosnét a jelentés ismertetésére. Szabados Lajosné: Tisztelt Küldöttgyűlés, Hölgyeim és Uraim! A Felügyelő Bizottság a 2011 évre megállapított munkaterve alapján végezte a munkáját. Intézőbizottság ülésein jelen volt, közvetlenül kapott információt a Társulat munkájáról.
8
Ennek alapján készítette el a jelentését, melyet ismertet, és javasolja a küldöttgyűlésnek elfogadásra. (A Felügyelő Bizottság jelentése a jegyzőkönyv melléklete.)
Sódar Pál úr: megköszöni a Felügyelő Bizottság elnökének a jelentését. Felkéri Miskei Judit könyvvizsgáló asszonyt a könyvvizsgálói jelentés ismertetésére. Miskei Judit: Tisztelt Küldöttgyűlés! Elvégezte a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat 2011. évről készített egyszerűsített mérlegbeszámolójának a könyvvizsgálatát. (A könyvvizsgálói jelentés a jegyzőkönyv melléklete.) Sódar Pál úr: megköszöni a könyvvizsgálói jelentést. Mint ismeretes a szakmai felügyeletet az ADUKÖVIZIG látja el, felkéri Kling István urat, értékelje a társulat 2011. évi szakmai munkáját. Kling István úr: Tisztelettel köszönti a Küldöttgyűlésen részvevőket! A Társulat 2011-ben sokkal kedvezőbb helyzetben volt, mint jelenleg, mert a közcélú feladatinak ellátáshoz állami támogatást kapott. Ahogy Vanó Attila úr is említette állami támogatást kapott a közcélú munkák feladataihoz, EU-s pályázatok önerejéhez, korábban megvalósított EU-s pályázatok kötelező fenntartásához, szivattyútelepek kezeléséhez, a belvízvédekezéshez, valamint a közmunkához, és a közmunkaprogram saját erős részét is állami támogatásból biztosították. A támogatási szerződések kb. egy évvel ezelőtt kerültek aláírásra, azokban foglalt feladatokat hiánytalanul elvégezték. Ezt helyszíni ellenőrzésekkor tapasztalták, jó minőségben voltak a feladatok elvégezve. A Társulatnak abból a szempontból is szerencséje volt, hogy a munkákról az elszámolásokat még a határidő lejárta előtt beadta, a határidő lejárta 2012. 01. 31. lett volna. A Társulat 2011. december közepén leadta az elszámolásokat, az Igazgatóság átnézte, véleményezte, és teljes kifizetésre javasolta a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Ennek volt köszönhető, hogy a Társulat 2011. decemberében valamennyi támogatását megkapta. 2012-ben eddig semmi remény nem látszik állami támogatásra. Az utóbbi két hétben jelent meg két törvény és egy kormányhatározat, ami a Társulatokra vonatkozik. Az egyik 2,246 milliárd forintot csoportosított át a társulati közfeladatokra. Ez társulatonként hogyan oszlik meg, sajnos arról még nincs információja. Valószínű az EU-s pályázatok önerejéhez, a közcélú feladtok és szivattyútelepek üzeméltetéséhez használható majd fel.
9
Ez a kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a vízi társulatoknál a működést felül kell vizsgálni, és jogszabály módosítási javaslatokat el kell majd készíteni. Ez a Belügyminiszter és Vidékfejlesztési Miniszter felelőssége. A határidő 2012. augusztus 31. 2012. május 22.-én jelent meg a BM utasítása a vízkárelhárítási szabályzat kiadásáról. Ez is meghatározza védekezés esetén a Társulat feladatait. Ezt is a 2es, 3-as napirendi pontban érdemes figyelembe venni, mert a Társulat feladatává teszi a társulati kezelésű műveken a védekezési feladatok ellátását. Viszont állami támogatást csak az állami műveken történő védekezéshez biztosít. Ezen is érdemes elgondolkodni, mert ha másik műveken kellene védekezni, a Társulatnak saját erőből kell finanszírozni. Megköszöni a lehetőséget. Sódar Pál úr: megköszöni Kling István úr tájékoztatását. Elhangoztak a beszámolók, értékelések, az elmúlt évvel kapcsolatosan, kéri a Küldöttgyűlést, tegyék meg hozzászólásukat, észrevételeiket. Amennyiben nincs kérdés, úgy, határozathozatalra kerülne sor. A határozati javaslat a következő: A Küldöttgyűlés a Társulat 2011. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját fogadja el. A mérleg főösszeget egyezően (eszköz-forrás) 528.024 eFt, az értékesítés nettó árbevételét 65.803 eFt-al, és a mérleg szerinti adózott eredményét + 4155 eFtal fogadja el. Aki egyetért, kézfeltartással szavazzon. Az elnök úr megállapítja, hogy a Küldöttgyűlés igen szavazatokkal egyhangúan elfogadta a társulat a 2011 évi gazdálkodásáról a beszámolót, és az alábbi határozatot hozza: 4./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés a Társulat 2011. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját elfogadta. A mérleg főösszeget egyezően (eszköz-forrás) 528.024 eFt, az értékesítés nettó árbevételét 65.803 eFt-al, és a mérleg szerinti adózott eredményét + 4155 eFtal fogadta el. Felelős: Vanó Attila igazgató Határidő: 2012. május 24. Sódar Pál úr: a következő határozati javaslat így szól: A Küldöttgyűlés a Felügyelő Bizottság 2011 évi munkájáról és a Társulat 2011. évi éves beszámolójáról készült jelentését fogadja el. 10
Aki egyetért a Felügyelő Bizottság jelentésével, kézfeltartással szavazzon. Az Elnök úr megállapítja, hogy a Felügyelő Bizottság jelentését a Küldöttgyűlés 2 fő tartózkodással elfogadta, és az alábbi határozatot hozza:
5./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés a Felügyelő Bizottság 2011 évi munkájáról és a Társulat 2011. évi éves beszámolójáról készült jelentését elfogadta. Felelős: Vanó Attila igazgató Határidő: 2012. május 24. Sódar Pál úr: a következő határozati javaslat így szól: A Küldöttgyűlés a Könyvvizsgáló 2011 évi munkájáról és a Társulat 2011 évi egyszerűsített éves beszámolójáról készült könyvvizsgálói jelentését tudomásul vette. Aki egyetért a könyvvizsgálói jelentéssel, kézfeltartással szavazzon. A küldöttgyűlés a könyvvizsgáló jelentését igen szavazatokkal egyhangúan elfogadta, és az alábbi határozatot hozza: 6./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés a Könyvvizsgáló 2011 évi munkájáról és a Társulat 2011 évi egyszerűsített éves beszámolójáról készült könyvvizsgálói jelentését tudomásul vette. Felelős: Vanó Attila igazgató Határidő: 2012. május 24. Sódar Pál úr: a 2-es napirendi pont egy általános helyzetelemzésről, több oldali megvilágosításról szóló eszmecsere. Javasolja, hogy folytassanak párbeszédet a napirendi pont keretén belül. Felkéri szóbeli kiegészítésre Vanó Attila igazgató urat. Vanó Attila úr: az aktuális helyzettel kapcsolatosan, nyilvánvaló, hogy nagyon kellemetlen helyzetben van a Társulat. A jogszabályok folyamatos változása miatt kénytelenek ezt a napirendi pontot tárgyalni.
11
Igyekezett az aktuális helyzettel kapcsolatosan minél több tájékoztatást adni a meghívóval együtt, illetve egyéb módon. A Társulatokat a 2011. évi CXLIV. törvény szabályozza, vagyis annak alapján az állami, a települési önkormányzat, és egyéb támogatásokból, valamint vállalkozás eredményéből végzi közcélú tevékenységét. Az egyéb támogatás lehetősége jelenleg is megvan. Három pilléren állhatna a Társulat működése, állami támogatásból (normatív támogatást jelent), mint már a Vízügyes kolléga elmondott, alsó határa nincs meghatározva, csak felső szintje, ez eddig teljesen ismeretlen. Ha lenne is normatív támogatás, az csak akkor is csak állami tulajdonú művekre használható fel. Csak állami műveken végzett belvízvédekezésre, felújításra. Az OVF részéről felmérések készültek a Társulati művekkel kapcsolatosan, vagyonról, eszközről stb. Nyílván arra az eshetőségre is készült ez a felmérés, ha a Társulatok megszűnnek, és másképpen kell ellátni ezt a feladatot. Felmérések alapján 11 milliárd forintra lenne szükség a feladat ellátására ezért az 5 milliárd forint mellett született a döntés, amiből 2,2 milliárd forint jutna a Társulatoknak. A Küldöttgyűlés előtt kiosztásra került a Társulatok kezelésében illetve üzemelésében lévő tulajdoni viszonyokra vonatkozóan adatok. Ebből megállapítható, hogy az összes társulati műnek felét sem éri el az állami mű, nagyon jelentős az Önkormányzati és saját tulajdonú mű is. Ezeknek a karbantartására, fenntartására jelenleg semmi lehetőség nincs. Ezt csak ebből az egyéb támogatásból lehetne elvégezni. Az állami támogatás mértéke teljesen bizonytalan, de ha lenne, azt is csak a tervben szereplő EU-s pályázat önerejére (30%) vonatkozna, illetve valamennyi a szivattyútelep üzemeltetésére. A tavalyi 56 millió forint helyett 0 forint várható a Társulati művek fenntartására. Hasonló csapadékos időjárás, mint 2010 év volt, beláthatatlan következményekkel járna. Akkor még volt tartalék a társulati hozzájárulásból, volt miből megelőlegezni a forrásokat, most ez nem lehetne megoldani. Az elmúlt évi Küldöttgyűlésen az Alapszabály elfogadása megtörtént, egyéb támogatási lehetőség is rögzítésre került, illetve az egyéb támogatás differenciálása megállapításának módja, mértéke. Ebből lehetne a műveken a legszükségesebb feladatokat elvégezni. Konkrét javaslatokat is lehet adni. Az elmúlt évre is volt a Homokhátságra egy keret, ami ott lehetett felhasználni. A közmunkaprogramhoz 2012-ben eddig még nincs kilátás arra, hogy a 10 %-os önerőt biztosítsák. Ahhoz, hogy folytatni lehessen a 200 fős létszámú programot, jelenleg, csak ebből a forrásból lehetne megoldani. Pályázathoz szükséges önerő részhez, vagy fejlesztéshez az önerő semmilyen más forrásból nem lehet biztosítani.
12
Az EU-s támogatás harmadik lehetőség, ami 2012-ben még folytatódik és be fog fejeződni. Teljes tervdokumentációval, vízjogi engedélyekkel rendelkezik a Társulat, ami szükséges új pályázat beadásához, ez 70 % támogatásra adna lehetőséget, amennyiben megjelenne. Közmunka állandóan téma, de 2012-ben ez az egyetlen aláírt szerződése a Társulatnak. Lényegesen kedvezőtlenebbek a feltételek, mint amit vártak. Folyamatosan szigorodnak az elszámolási feltételek. Lassan verseny alakul ki a közfoglalkoztatottakért, nem tudnak annyit kiközvetíteni, mint amennyi főre szükség lenne. Területet bejárva az a véleménye, hogy nem érdemes azt vizsgálni milyen hatékonysággal dolgoznak az emberek. Véleménye szerint, ha semmilyen közmunkaprogram nem lenne, sokkal rosszabb állapotban lennének a csatornák. Belvíz esetén egy embert oda lehet állítani, aki a műtárgyakat tisztítja. Jelentős cserjézések folynak a nyárigátakon és egyéb területeken. Az aktuális dolgokról a hírlevélben már tájékoztatást adott. A dolgozók bérére, rezsire más támogatás nem áll rendelkezésre, ezt is ebből a forrásból kellene megoldani. Vízszolgáltatásról, a szerződések megkötésre kerültek, az ADUKÖVIZIG által megküldött vízjogi engedélyek alapján. Többsége be is fizette az alapdíjat. Vállalkozások, az év elején szerencsére voltak olyan vállalkozások, hogy a dolgozókat meg tudta tartani a Társulat. Felajánlást is tettek az eszközökkel kapcsolatban szinte önköltséges áron kínálják a gépeket. Az EMVA folytatódik, aminek a végelszámolása ebben az évben lesz. Kivitelezését saját munkaszervezettel tervezi a Társulat elvégezni. Lassan kifogy a Társulat a tartalékokból. A használaton kívüli gépek értékesítésre kerültek. Sódar Pál úr: megköszöni a tájékoztatást, és Cseh Tamás urat kéri fel a Megyei Kormányhivatal részéről. Cseh Tamás úr: az ADUKÖVIZIG képviselője elmondta azokat a támogatási lehetőségeket, amelyekkel a Társulat élni tud 2012 évben. A Társulati szakmai felügyelete átkerült a Vízügyi Igazgatósághoz az FM Hivataltól. Ennek ellenére figyelemmel kíséri a vízügyi feladatokat, mivel a mezőgazdasággal szorosan összefügg a tevékenység. A 2,246 milliárd forintból, ami most átcsoportosításra került, az EU-s támogatás saját erejére, szivattyútelepek üzemeltetésére, kb. 600 millió forint fenntartási pénz lesz az információja szerint a Társulatoknak a közmunkát kivéve. Ez a pénz elég lenne véleménye szerint valamennyi alapfeladat elvégzéséhez. Sajnos ebből a támogatási pénzből működésre, személyi jellegű kifizetésekre nem lehet fordítani.
13
Ősztől folyamatosan azon dolgoznak, hogy a Társulatoknak a működéshez valamennyi támogatást tudjanak intézni. Mi lesz, ha nem lesz meg a Társulatoknak a működéshez a költség? Ez a feladat azonnal átszáll a Vízügyi Igazgatóságokra, és bár eltörölték a társulati hozzájárulást, maga a társulati törvényben közcélú hozzájárulás megmaradt. Ennek összege 2100-3300 Ft/ha jelenleg. A minisztériumban az aktualizálásán dolgoznak. Valószínű 4000-5000 Ft/ha forint közötti összeg lesz. A Társulati csatornák hossza összesen 36000 km, aki ezt az óriási feladatot megkapja (a Vízügyi Igazgatóságoknak 12000 km csatornájuk van), háromszoros feladatot kapna meg állami finanszírozás nélkül. Azonnal megkezdené a díj beszedését, mivel erre nincs keretük. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez elkerülhető legyen. A Társulatnál a Küldöttek azért lettek megválasztva, hogy a tagokat, mezőgazdasági termelőket próbálják képviselni. Az Ő érdekeiket valamilyen módon képviselni, és számon kérni tudják a Társulatnál. Nagyon fontos a számonkérés. Amint a feladatok átkerülnek a Vízügyi Igazgatóságokhoz, ez a számonkérés megszűnik. Reménykedik, hogy a 2012-es év ismételten csak egy átmeneti év lesz, és valamilyen minimális hozzájárulást sikerül megszavazni ahhoz, hogy a Társulat életben tudjon maradni. Remélhetőleg 2013-ban már normatív támogatásra is lesz lehetőségük a Társulatoknak. Köszöni a lehetőséget. Sódar Pál úr: felkéri Fehér Ferenc urat a VTOSZ részéről a tájékoztatásra. Fehér Ferenc úr: Tisztelt Küldöttgyűlés! Tudja, hogy mi érdekli Önöket. Mennyi pénzt fog az állam adni, mennyi pénz kell a Társulat működéséhez. A kormány döntése, hogy 2,246 milliárd forintot kapnak a Társulatok. Ezt fogja adni a tavalyi 5,2 milliárd forint helyett. Utolsó befizetés 2009-ben volt, akkor 4,6 milliárd forint folyt be országosan. Nem véletlen, hogy amikor az állam átvállalta a költségeket a VM-nél az volt odaírva, hogy 4,6 milliárd forint. Megkérdezték a VTOSZ-t, hogy előző időszakban mennyi volt, amit a Társulatok országosan beszedtek. Azt mondták, hogy 4,6 milliárd forint, amit bizonyítani is tudtak a Társulatoktól beszedett adatok alapján. Az már szomorú, hogy ez a pénz már nem jutott el a Társulatokhoz, csak 3,4 milliárd forintot tudtak felhasználni. Miért mondott 5,2 milliárd forintot? Volt egy védekezés, volt egy védekezés utáni helyreállítás, volt szivattyútelep működtetésével kapcsolatos egyéb forrás. Amikor már odáig jutottak, hogy az államtitkár a kormány elé milyen előterjesztéssel menjen, kiderült, hogy 2,246 milliárd forint átcsoportosítására 14
van lehetőség. Két héttel ezelőtt megszületett a kormánydöntés a 2,246 milliárd forintról. Ennek folyik az előkészítése a tekintetben, hogy ezt a forrást valamilyen módon szét kell osztani. Volt egyeztetés a héten is a Vízügyi Főigazgatósággal. 1,6 milliárd forintra lenne szükség azokra az EU-s munkákra, amit a Társulatok 2012-ben már elkezdtek, a saját erő kiváltására. Marad 600 millió forint, ebből a szivattyútelepeket kellene finanszírozni. A közfoglalkoztatás rengetegszer elhangzott, 7100 embert foglalkoztatnak a Társulatok összesen. Ez 800 milliárd forint. Akkor, amikor forrás ügyben mennek a minisztériumba, arra hivatkoznak, ott van 7100 ember, ezzel kell megoldani a fenntartási feladatokat. Nem kell senkinek sem bizonyítani, hogy a kézi és gépi kaszálás között mekkora különbség van. Ebből ki lehet fizetni a közfoglalkoztatottak bér és közterheit, és nagyjából semmilyen pénz nem marad. A Belügyminisztériumhoz fordultak, 15%-ra lenne még szükség, hogy a Társulatok a közmunkával kapcsolatos költségeiket el tudják számolni. Ebben még nincs döntés. Nem nagyon érzékelik, hogy ennél több pénz jönne a Kormánytól. A folyamatos tárgyalásokkal ennyit tudtak elérni. El kell gondolkodni, hogy ennyi forrással a Társulat tud-e működni. Probléma esetén meg tudják-e oldani a feladatokat, ha nem, akkor honnan lehet forrást szerezni. Önök hajlandóak-e áldozni, vagy megvárják, hogy a Társulat tönkremegy, és akkor elindul valamifajta más dolog. Úgy engedték el, hogy ne fenyegesse Önöket, nem is fenyegeti. Nem a 3000 Ft/ha díjjal hozakodik elő. Probléma akkor lesz majd, ha olyan csapadékos idő jön, mint 2010-ben volt. Akkor majd kiderül, a művek milyen állapotban vannak, el tudják-e látni szerepüket, akár a víz visszatartását, akár az elvezetését. Lesznek vízgazdálkodási problémák, valakinek meg kell oldani, és valakinek meg kell finanszírozni. A Társulat alkalmas a megoldásra, a megfinanszírozásra az állam nem hajlandó, akkor Önök mit tehetnek? Sódar Pál úr: országos kitekintést ha még kérhetne Fehér Ferenc úrtól? Fehér Ferenc úr: 84 társulat van az országban, ekkora méretű társulat, mint a dunavecsei Társulat is van elég sok. Nagyon sok helyen volt már eddig az országban, a májusban megtartandó Küldöttgyűléseken és még sok helyre megy. Eddig 40 Társulat döntött úgy, hogy valamilyen módon hozzájárul, valamilyen mértékű hozzájárulást megszavaz. 22-23 Társulatnál meg van a szavazás. Eldöntötték, hogy 2012-ben érvényesítenek valamilyen összegben hozzájárulást. Miért? Azért, hogy a Társulatok nem menjenek tönkre.
15
Szántó esetében a minimális hozzájárulás 300.-Ft/ha, de olyan Társulat is van, ahol 1000.-Ft/ha egyéb támogatás szavaztak meg. Az Elnök úr elmondta, hogy a VTOSZ honlapján megvannak az adatok. Milyen feladatok vannak, úgy döntenek a díj nagyságáról. Sódar Pál úr: elhangoztak a tájékoztatók, gondolja, hogy nagyon sok kérdés merült fel. Kéri, tegyék fel. Pirisi János úr: Tisztelt Küldöttgyűlés! Ott folytatná, ahol az elmúlt évi Küldöttgyűlésen abbahagyta. Akik jelen voltak tudják, hogy akkor vetődött fel, hogy 2011. január 1.-től nem kell fizetni érdekeltségi hozzájárulást. Ez egy örvendetes hír volt a Kormány részéről. Akkor annyit mondott, hogy ez a 4,6 milliárd forint, ami tagoktól a Társulatokhoz befolyt, ez valahonnan hiányozni fog. Azt nem gondolta, hogy ilyen gyorsan fog hiányozni. Kling István úr, Cseh Tamás úr, Fehér Ferenc úr arról beszélt, hogy állami támogatást ad az állam. Nem állami támogatást ad, hanem a Társulat kezelésében lévő műveit, csatornáit kérte, hogy tartsák karba. Nem támogatást adott, hanem hozzájárulást. Tőle valaki támogatást kér (pl. gyermekalapítvány) azt nem számoltatja el. Ez hozzájárulás, amiért valamit elvárnak. Fogalomzavar van. Mi az a 2,246 milliárd forint, ami korábban 5,2 milliárd volt? Egyértelműen látszik, akár fenyegetésnek látszik, akár figyelem felhívásnak, hogy egyirányú utcába kényszerülnek be a Társulatok. Vagy bevállalnak valamit, vagy tönkremennek. Akkor, amikor az Önkormányzat kiveti majd a hozzájárulást, ami 2200-3300 Ft/ha körül van, azt tudni kell a tisztelt gazdálkodóknak, hogy ezek a művek nem az aszfalton vannak, hanem az általuk művelt földeken. Elég régóta van ebben a pozícióban és érzékeli, hogy azok az emberek, akik azt mondják, hogy a Társulatok milyen munkát végeznek a területükön, azoknak a tárgyi ismerete hiányos. Ezeken a térképeken, mivel elég kicsi nem lehet jól látni, de az Önkormányzatoknál található térképeken, és a Társulati honlapon is megtekinthető, hogy melyik csatornaszakasznak ki a tulajdonosa. Van állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő csatorna. Van olyan település, ahol nincs is csatorna. Példaként említi Bátya települést. 44 % van jelen, el kell gondolkodni, és valóban ketté lehetett volna osztani a 2es napirendi pontot, de tárgyi tudás ismeret nélkül nem lehet felkészülni, hogyan kell szavazni. Azok a Polgármesterek és Önkormányzati képviselők, akik jelen vannak, nincsenek felhatalmazva, hogy most döntsenek. Nem hatalmazták fel azok, akiknek a nevében itt van, mint küldött, hogy megszavazhatja a 600 Ft-ot, vagy bármilyen összeget. Mégis dönteni kell, mert az újraindítás többe kerülne, mint a folytonosság. A TÁMOGATÁS fogalmat pedig kéri helyesbíteni, mert támogatás az, amit a fentiekben már kifejtett. 16
Szabó János úr: Lajosmizséről érkezett, megérti, hogy fizetni kell ebben a súlyos gazdasági helyzetben, de differenciállni kellene. Lajosmizse, Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs, Ladánybene, Felsőlajos, ennek a rendszernek a kárvallottai. 1964-ban már megmondta egy mérnök, hogy ha a kanálisok ki lesznek alakítva, az Alföld elsivatagosodik. Ez a hat község – nincs Kondor, nincs Madaras, ahol álló vizek voltak- kárvallott. Megmeri kockáztatni, hogy 5 km csatorna elég volna, a többiben nincs víz, fák vannak benne, senki nem nyúlt hozzá. Azok, akik tudnak a csatornákból öntözni, azok haszonélvezői ennek a rendszernek, de Ők a kárvallottjai. Máskor is elmondta már, hogy nagyon szívesen fizetne, ha volna a kanálisban víz. Minden km-nél 2 m-es a lejtés, a víz visszafelé nem folyik. Tönkretették a növényzetet, mert nem mindegy, hogy 2 m-re van a talajvíz, vagy 8-10 m-re. Hajlandóak fizetni valamennyit, de kéri a differenciálást. Madácsi Pál úr: Dunatetétlenről olyan településről jött, ahol a Társulat kezelésében lévő csatorna nincs. A Társulat 50 éves fennállása óta azon a területen, a vállalkozáson kívül alaptevékenységet nem végzett. Ezt a Társulatot a törvény tartja fenn. Ha az a törvény nem úgy szólna, ahogy szól, Társulat sem lenne. Ebből a Társulatból kilépni nem lehet. Ehhez az ott élő földtulajdonok 2/3-as többsége kellene. Ennek ellenére mégis eljött a vég. Ennek a Társulatnak vége lesz. Miért mondja ezt? Ezen a területen mozgást csak nagy ritkán láttak, akkor is valamilyen vállalkozást végzett a Társulat. 2010-ben amikor belvíz volt, nem látták, hogy elvezette volna a vizet, vagy ahogy a homokhátság mondja megtartotta volna. Jött az új kormány és az érdekeltségi hozzájárulást eltörölte. A kormány szerint ebben a formában a Társulatok nem életképesek, ki dolgoztak egy lehetőséget, mely szerint a Vízügyi Igazgatóságok fogják a feladatokat ellátni. Az emberek, ha nem érzik a bőrükön, hogy segítenek, akkor a zsebükön se érezzék. A Társulat azt mondja, hogy amit a kormány betervezett támogatás, kevés. Említve volt, hogy a vállalkozási tevékenységből befolyt valamennyi kis eredményt a közcélú fenntartási feladatokra fordítja. Ezzel szemben leírja, hogy egyes tagjainak önköltségi áron oldanak meg valamilyen feladatokat. Önköltségi áron azok a vállalkozók dolgoznak, akik nagyon jól állnak, és megengedhetik maguknak, hogy jótékonykodjanak. Ha a következő évet nem tudják finanszírozni, akkor miért önköltségi áron dolgoznak? Ezek után nem tartja illő dolognak más zsebében turkálni, mikor leírják, hogy a vállalkozási tevékenységet önköltségi áron végzik. Be kell állni a versenybe, és olyan munkákat elvállalni, elvégezni, ami hasznot hoz a Társulatnak. Más, kérjenek egyéb támogatást, ha már a kormány eltörölte. 17
A javaslat diszkriminálható. Sódar Pál úr: a Társulat Alapszabályában benne van, a Küldöttgyűlés megszavazta az egyéb támogatást. Madácsi Pál úr: megengedik folytatná. Az Alapszabály leírja, attól még lehet diszkriminálni. Megkülönböztet régiókat egy Társulaton belül. Ugyan úgy beszed pénzeket mindenhonnan, és ugyanúgy tesz, vagy nem tesz érte semmit, csak más összegeket. Az Önkormányzatok ki vannak emelve, kedvezményesebb tagjai a Társulatnak. Az előző ügyvezető azt mondta Neki, sok ember előtt, nem tudja miért, de legendásan jó a viszonya az Önkormányzatokkal, és hallatlanul rossz a tagsággal. Ezt azért mondta, mert nagyon rossz a fizetési morál. Meg tudja indokolni, hogy miért jobb az átlagosnál a viszonya az Önkormányzatokkal? Másik, 5 ha alatt nem kell fizetni. Miért? Akik kertészkednek, vagy gyümölcsösük van, lehet, hogy nagyobb a bevétele 5 ha-on, mint akinek gabonája van. A törvény által védett területeken végképp nincs vízgazdálkodás, ezt a szakhatóság embere fogja megerősíteni. Mi lesz, ha nem szavazzák meg a tagi támogatást? Hivatkozik, a közmunkaprogramra, Önkormányzatokra. A Társulat nem szociális intézmény, nem hiszi, hogy emiatt kellene, hogy fájjon a fejük, hogy kiesnek emberek. Kiesik, majd foglalkoztatják máshol, ahol a támogatást ugyan úgy megkapják utánuk. Lehet, hogy megszavazza többség az egyéb támogatást, kb 100 ezer ha-t képviselnek, annak ellenére, hogy sokan azt sem tudják, miről beszélnek. Most 600 Ft/ha jövőre 1200 Ft/ha, utána ki tudja mennyi. Ha tovább feszegetik az egyéb hozzájárulást, lesz egy ember, aki be fog menni a Cégbíróságra, 97 évi 57 tv. 3§ alapján vizsgálják meg a Társulat működését. Ez a törvény előírja, hogy a Társulati formából át kell lépni …… formába, és ezt be kell jegyeztetni a Cégbíróságon. Ez meg is történt, de ugyanez a törvény 32 §-a előírja a sok egyéb mellett az alapító és tagi adatok beadását. Bement a Cégbíróságra, és kérte, hogy mutassák meg. Egy élő emberrel nem találkozott, aki aláírta ezt a nyilatkozatot. Azt mondta a Cégbíró, Ők nem érnek rá megkerestetni, menjen be az irodába és kerestesse meg. Megbízott egy ügyvédet, az ügyvédnek is ugyanez volt a véleménye, hogy Ők sem érnek rá. Az ügyész azonban ezt már nem mondhatta, az ügyész azt mondta, hogy ez nem fellelhető okirat, nincs csatolva. Azzal indokolták, hogy rendszerváltás után annyi cég alakult, kérte a bejegyzését, hogy a cégbíró elsiklott a fölött, hogy ez a bejegyzési kérelemhez nem volt csatolva. A működést fel lehet függesztetni, kérdezi az Elnök urat, mikor akarja a hiányosságot pótolni?
18
225976 ha-ról ¾-es többséggel tulajdonosi aláírást jelent. Minisztériumnál utánajártak, csak tulajdonos nyilatkozhat a belépésről, földhasználó nem. A belépésről csak tulajdonos nyilatkozhat, és ha egyszer nyilatkozott, soha többet nem tudja kihozni a földjét, mint ahogy a fentiekben már említette. Az ügyész azt mondta, hogy a közzétételig lett volna Madácsi úrnak panaszt tenni, de a közlönyben nem jelent meg az alakulás …….. Egy évig lett volna joga hivatalból kérni, utána be kell menni a Cégbíróságra, ez a fájdalmasabb módja ennek az agonizálásnak megszüntetéséhez. Ha valaki most oda bemegy és elindítja, ebből őrült nagy lavina indulhat el. Ha bebizonyosodik, hogy nincs tagi nyilvántartás naprakészen, akkor úgy néz ki, hogy csinált magának néhány ember egy vízgazdálkodási társulatot, belevitt 225976 ha földtulajdonost, és fizettetett velük éveken keresztül. Ez jogtalan volt, hiszen a cég működése jogszerűtlen. Ha ez kell, hogy egy 600 Ft-os dolog miatt így alakuljon, akkor ez be fog következni. Az Őt ideküldő emberek azt mondták, ha fizetni kell a Társulatnak, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kelljen fizetni. Sódar Pál úr: további kérdés? Nagyon sok érzelmi dolog volt abban, amit Madácsi Pál úr elmondott, meg visszatérő gondokat, problémákat, vagy vélt problémákat tálalt. Fehér Ferenc úrtól kér választ. Fehér Ferenc úr: az, amit Madácsi Pál elmondott, az újonnan alakuló Társulatokra igaz. Azokra a Társulatokra, amelyeknek a működése folyamatos, azokra ez nem vonatkozik. Ezzel itt vége is van. Madácsi Pál úr: röviden ki lett okosítva, de a törvény úgy szól, bármilyen cég legyen az, ha működési formát vált, (pl. Kft-ből Bt.) az összes tagot meg kell nyilatkoztatni, hogy hajlandó-e az új cégbe átlépni. Ha ezt nem teszi meg, pont ezt írja le a törvény 32 §-a. Dr Tarjányi József úr: arról kellene inkább vitatkozni, kik okozták, miért jutott idáig a Társulat. Miért nem szavazunk arról is, hogy a 2,246 milliárd forintot, amit a kormány odaítélt nem fogadjuk el. Kormány rosszul dolgozik, akkor is a vizet kormányozni kell, oda kell vinni, vagy el kell vezetni. Ez már 200 évvel ezelőtt is így volt. Ha rosszul dolgozik a kormány, akkor a képviselőkön keresztül el kell érni, hogy tegyék hozzá még a 3 milliárd forintot, és nem kell vitatkozni az egyéb támogatás fizetéséről. Madácsi Pál úr: befejezné, a VTOSZ-től az úrnak megjegyezné, hogy a …… gazdasági törvény minden átalakulásra vonatkozik. 19
Miskei Judit: a Társulat könyvvizsgálója vagyok, nem jogász, de le kell szögezni, hogy a gazdasági társaságról szóló törvény az a gazdasági társaságokra vonatkozik, oda kell a tagok részéről belépési szándék, tagi hozzájárulásra vonatkozó jegyzék. Itt viszonyt vízi társulatról van szó, nem tartozik a gazdasági törvény alá. A tagsági viszony a földtulajdonszerzéssel történik meg a 2009. évi 144. törvény alapján. Amint földet veszek, vagy használóvá válok azonnal tag leszek. Mint tulajdonos köteles vagyok arról gondoskodni, hogy a földemről a víz lefolyjon. Ki fogja ezt megoldani? „társulat tagja: az a természetes vagy jogi személy, jogi személlyel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, aki, illetve amely a társulat működési területén ingatlantulajdonnal rendelkezi, illetve ingatlant használ” Sódar Pál úr: van-e még hozzászólás? Horváth Gábor úr: kérdésként teszi fel az Elnök úr és Igazgató úr felé, a javaslatban mikortól kellene fizetni az egyéb támogatást, 2012. január 1.-től visszamenőleg? Sódar Pál úr: egyéb támogatás jóváhagyása esetén, 2012. évre, tehát január 1től. Horváth Gábor úr: Felhasználása helyben a befizetés arányában fog történni. Az igazgatóságot kérdezi, hogy ezt kitárgyalták, hogyan fog működni? Ha megszavazásra fog kerülni, akkor milyen intézményi rendszerben, vagy egyenként bejönnek hol kívánják felhasználni? Ha tagok javasolták az igazgatóságnak, szeretné tudni mely tagok javasolták, milyen mértékben? Honnan jött ki ez a javaslat, ez az összeg? Dr Almási Lajos: javasolja, mivel két táborra szakadtak, hogy döntsék el szavazással, fel kell tenni szavasára, és dönteni kell. Nincs szükség egymás győzködésére. Horváth Gábor úr: nem tudja ki milyen munícióval jött, felelősséget is vállalnak a szavazással? Nem csak lehetőségről, hanem felelősségről is szó van. Sódar Pál úr: egyéni beszélgetések alakultak ki, csendet kér. Pálfi Mihályné: Dunatetétlen Polgármestere, elmondja, hogy nagyon jó a viszonya a Dunavecsei Társulattal. Arra szeretne választ kapni, mielőtt szavazásra kerülne sor, hogy a Társulat megszűnése esetén fizetni kellene azt a 20
3000 Ft-ot, ami az országos átlag? Egy fórumot hívott össze a településen és szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. Madácsi Pál úr már szakértője ennek a témának, mert olyan szinten kivesézte a dolgokat, ami jó is, hiszen aki gazdálkodik, az védje meg az érdekeit. 98 ha-t képvisel, a felelőssége most is abban van, hogy ha igaz az ami az előterjesztésben le van írva, amennyiben a néhány forintot nem fizetik, úgy életbe léptethető-e a jegyző általi beszedés? Eddig a behajtás is úgy működött, hogy volt, ahol foglalkozott a jegyző a behajtással, volt, ahol nem foglalkozott. Dunatetétlen jogszabályt követő módon próbálta kezelni. Polgármesterként az lenne a legegyszerűbb, hogy felteszi a kezét, és nemmel szavaz, de abban az esetben lehet, hogy jobban terheli a gazdálkodókat. Erre kaphatna valakitől választ? A választások idején született egy komolytalan meggondolatlan döntés, ennek ellenére mindenki fellélegzett, szeretné, ha választ kapna. Mint Pogármester nemmel szavazna, mert senki sem hatalmazta fel, hogy igennel szavazzon, viszont abba a hibába sem akar esni, hogy a 400 Ft/ha helyett 3000 Ft/ha-t egyéb támogatást kelljen fizetni. Kling István úr: a 3000 Ft/ha közcélú érdekeltségi hozzájárulás abban az esetben lép életbe, ha a Társulat megszűnik. Addig, amíg a Társulat működik, addig a 400 Ft/ha van életben, ha a Küldöttgyűlés megszavazza. A törvényben az van, ahol nem működik Társulat ott vethető ki a közcélú érdekeltségi hozzájárulás. Sódar Pál úr: másik oldalról is meglehet közelíteni, mégpedig úgy, hogy állami pénzt csak állami művekre, az Önkormányzatit pedig magánra nem. Tekintettel arra, hogy ott is vannak gondok meg problémák, már a múlt évben is tárgyalta az Intézőbizottság és Felügyelő Bizottság az egyéb támogatást, akkor úgy döntöttek, hogy addig, amíg a Társulat működése nem okoz fennakadást nem kell Küldöttgyűlés elé vinni. Az állami pénzt csak állami művekre lehet felhasználni, a magánnal mit fognak csinálni? Akkor, amikor „békeidő van” mindenki boldog, ha gond van, akkor pedig mindenki bombázik, hogy szivattyúzni kellene, kevés a szivattyú. 2011-ben Bálint Sándor elmondta, hogy olyan magas a csatornába a vízszint, hogy a táblából a vízelvezetés nem biztosítható. Érzelmi dolgokra nem tudnak érdemi választ adni. Észérvekre lehet. Azért vannak most itt, hogy dűlőre jussanak, amennyiben nem sikerül levonni a következményeket, erre a fenyegetettség a válasz. Ha nem adnának tájékoztatást, hogy milyen következmények lennének, akkor meg az lenne a gond.
21
Egyet kell látni, hogy az öngondoskodás minden tekintetben, napi szinten érvényre kell juttatni. A Társulat kell vagy nem, ebből a szempontból századrendű. Több mint 200 évre tekinthető vissza a Társulatok működése, ez azért valamilyen értéket jelent. A világ minden táján fizetik az érdekeltségi díjat. Példaként említi Ausztriát, ahol az Önkormányzatokon keresztül fizetik. Nem úgy működik, hogy földem van, és utána nem kell fizetni semmit. A kistérség, amennyiben foglalkoztak azzal, hogy elolvasták az Alapszabályt, abban az van, hogy a hagyományos működés a múlté legyen. Legyen három térség (ahogy a törvény is adta) Kalocsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse. Régi rendszerben ezt úgy hívták, hogy kár-haszon elv, emellet a szolidaritás elvét is érvényesítették a társulati hozzájárulás kivetésében. Társulati és Intézőbizottsági szinten el lett döntve, hogy az egyéb támogatás befizetéséből 20 % használható fel működésre. Jelenleg az Alapszabályban a következő térségek vannak: Lajosmizse 40000 ha Kunszentmiklós kb. 80000 ha Kalocsa kb. 105000 ha Amennyiben 1 ha-nál lesz meghúzva a határ, -törvény azt mondja, hogy önbevallás van, be kell jelenteni, ez már az elmúlt időszakban sem nagyon működött- a díj postaköltséget és a feladattal járó költséget sem fogja fedezni. Az, hogy most 1 ha, vagy 5 ha, van ahol 10 ha-nál húzzák meg a határt, ez a Küldöttgyűlésnek a döntése. Az Intézőbizottság javasolt egy lehetőséget 5 ha-t, de a Küldöttgyűlésnek joga van visszamenni a 1 ha feletti kivetésre is. Felkéri Vanó Attila urat a válaszadásra. Vanó Attila úr: a Szabó úrnak válaszolva, differenciálás igenis figyelembe van véve, ha megnézik, a homokhátság térségben lényegesen csökkentett díjak vannak beállítva, és az Önkormányzatoknál is alkalmazva van a differenciálás. Pontosan azért, mert ebben a térségben az igény is kevesebb. A képviselő is azt javasolta, ha egyéb igény merül fel, azt majd külön rendezzék. Az, hogy elég Lajosmizsén 5 km csatorna, azt erősen kétli, mert csak a Lajosmizse tisztított szennyvíz befogadója kb 8 km-es. Van kb. három csatorna, Alpár-Nyárlőrinc, XX/d, XX/d-1 csat. Ami, szintén a belvíz befogadásához szükséges volt. Bátyán és ott, ahol nincs Társulati csatorna, az elmúlt évben is volt egyéb szolgáltatásra lehetőség, pl. meliorációs utak karbantartására. Amennyiben konkrét igény megfogalmazódik, akár meliorációval kapcsolatban (most is úgy lett összeállítva terv, ahonnan jeleztek igényt be lett állítva a tervbe) kell jelezni. Az elmúlt évben is volt egy keret Lajosmizse részére. Ugyanígy lehet akár Bátyán és mindazon településen, ahol nincs csatorna. Gépóradíjak önköltséges áron nem a vállalkozásokban, hanem a gépbérletnél ajánlja fel a Társulat. Nem véletlen, hiszen figyelemmel kísérik a környékbeli 22
vállalkozók gépóradíját, és ha már 500 Ft-al drágábban ajánlja fel a Társulat, akkor már máshonnan fogják bérelni a gépeket. A gép benn áll, a dolgozók bére akkor is felmerül. A Natura 2000 rengeteg csatornát érint, nemcsak Dunatetétlen területén lévő területeket. A Társulat minden esetben egyeztet a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, mielőtt tervet állít össze. Kapcsolatuk jó és szinte folyamatos. Azokra a csatornákra is kiadnak engedélyeket fenntartásra, melyek beletartoznak a Natura 2000 programba. Szeptembertől márciusig lehet munkát végezni, pl. egy oldalon és csak kaszálást. Amennyiben konkrét igény megfogalmazódik akár Dunatetétlenen is, jelezni kell. Ennyit kívánt elmondani. Dr Leitert János úr: Tisztelt Küldöttgyűlés! Felmerült egy kérdés, hogy az Intézőbizottság és Felügyelő Bizottság tagjai közül ki javasolta az egyéb támogatás bevezetését. A határozatokat hozzák nyilvánosság elé, nem azt, hogy ki mit mondott. Megnyugtatásként elmondja, hogy Kollár Imre úr többszörösen kiállt a térség mellett, éppen ennek köszönhető, hogy 600-600 és külön a homokhátság térségre 400 Ft/ha díj lett javasolva. Van differenciálás. Véleménye az, amit a küldött társa is mondott, ha nincs már kérdés, szavazzanak. Mindenki mérlegelje azt, hogy kell-e Társulat vagy nem. Belvíz esetén a víznek el kell jutni a befogadóba, és ezt még településenként sem lehet megoldani. Árvízvédekezés esetén sem lehet, hogy Solt védekezik és Harta nem. Ha nem Társulat végzi, akkor a Vízügyi Igazgatóság és elhangzott összeget kell fizetni, mert nekik sincs keretük a Társulati feladatok megoldására. A 600 Ft/ha a földalapú támogatás 1 %-a. Sódar Pál úr: van-e kérdés még? Dr Adonyi Lajos úr: javaslattal szeretne élni. Próbáljanak a díjban egy kicsit lentebb menni, természetesen, hogy Lajosmizse térségében gondolkodik, hisz ennek a térségnek a küldötte. Javasolja a most előterjesztett díj 50 %-át. Pirisi János úr: mivel 5 ha feletti területekről van szó, így megfeleződött a működési terület. Nagyon sok terület kiesik. Normatív támogatást lehet kapni 0,3 ha gyümölcsösre és 1 ha szántóra, akkor javasolja menjenek vissza az 1 ha feletti kivetéshez. Az Intézőbizottságon is feltette a kérdést, hogyan lesznek a hátralékok behajtva? Horváth Gábor úr: mennyibe kerül 1 ha kivetésnek a költsége? Postaköltség, csekkek készítése, és a feldolgozással járó költség?
23
Fehér Ferenc úr: a határt azért húzzák meg adott ha-nál, mert kikalkulálják a költségeket, és amikor már megtérül, onnan van a kivetés. Sódar Pál úr: amennyiben 5 ha-nál húzzák meg a határt, és ez az adatbázis amiben gondolkodnak, az azt mutatja, hogy Lajosmizse térségben 55 ezer ha-al, Kalocsa térségben 72 ezer ha-al, Kunszentmiklós térségben majdnem 32 ezer ha-al kevesebb a terület, amivel nem számolhatnak. Nem a terület feleződik meg, ahogy Pirisi János úr mondta, hanem a tagok száma. 7000 az 1 ha felettiek száma, az 5 ha felettieké pedig 3 ezer. A 4 ezer főnek a kiértesítése 4 millió Ft-ba kerül, mert mindent úgy kell elvégezni, hogy az előírásnak megfeleljen, és nem egyszer, többször is. A forintokat úgy kalkulálták, hogy közmunka jelenleg Lajosmizsén 43 dolgoznak, amennyiben a közmunkához nem kapja meg a Társulat a saját erőt, abban a pillanatban vagy be kell állítani ennél nagyobb hozzájárulást, vagy abba kell hagyni a közmunkát. Gond jelenleg az, hogy a vállalkozáson kívül semmilyen bevétele nincs a Társulatnak. Eladásra került a balatoni üdülő, eladásra kerültek gépek, eszközök. Ezáltal tud működni a Társulat még 2012. májusban. Amennyiben ma nem születik döntés, úgy 2012. június 14-15.-re össze kell hívni egy rendkívüli Küldöttgyűlést, mert a Társulat jelenlegi állapotában 1-2 hónapig tud működni. Nagy Gyula úr: Dunapataj küldötte módosító javaslattal áll elő, 50 %-ot fizessék meg, és a fenntartáshoz szükséges pénzt még szolgáltatással és a költségek csökkentésével oldja meg. Kéri szavazásra bocsátani az 50 %-ot. Sódar Pál úr: az Intézőbizottság feladata, hogy a Társulat működjön, ezzel az 50 %-al, ha megszavazza a Küldöttgyűlés nem fog tudni működni. Szabados Lajosné: Vanó Attila úr már válaszolt az önköltségre. Furcsán kiszedett dolog volt a mondandóból. Nem arról van szó, hogy a vállalkozási tevékenységet önköltségi áron végzi a Társulat. A vállalkozásokon nagyon szép nyeresége van. Arról volt szó, és az is van leírva, hogy gépbérletnél. Egyáltalán nem biztos, hogy a Kossuth Mg. Zrtnél, vagy a Haladás Mg. Zrt-nél volt bérbe a gép. A gépbérletnél kénytelenek figyelembe venni azt, hogy mások is a gépet bérbe adják. Az egyéb tevékenységből van a legnagyobb bevétele, ami a Társulat szakmájához tartozik. Nem tartja szükségesnek ennek az elemzését, hiszen nem itt van a probléma. Tolmácsolja Vanó Attila úr, hogy bárkinek szívesen dolgoznak, nemcsak a Kossuth Zrt-nek.
24
Vanó Attila úr: a költségek csökkentése között elhangzott a bérköltség csökkentése is. Ha összenézi az elmúlt évekhez képest a bérköltséget, folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A létszámot nem lehet már csökkenteni, mert akkor a közmunkaprogram azonnal meghiúsul. Nyolc fő dolgozik összesen, nem tudja hova kellene még csökkenteni a létszámot. A másik, hogy a bérszínvonal tartásához előírások, kompenzációk vannak, amiket be kell tartani. Nagy Béla úr: a Társulat fennmaradásához szükséges az az összeg, ami kidolgozásra került, leírt a vezetőség. Elhangzott, hogy menjenek vissza az 1 ha feletti kivetéshez, ezzel a probléma az, ami már el is hangzott, hogy nem fedezi a költségeket. Amennyiben a Küldöttgyűlés az 1 ha feletti kivetés mellett dönt, akkor javasol 1000.-Ft adminisztrációs költség felszámolását. Abban az esetben a levelezés is megoldható. Visszafelé kell számolni, mennyire van szükség a működés fennmaradására, és ebből ki lehet kalkulálni a díjat. Javasolja 600.-Ft/ha egyéb tagi támogatást, mert jóval kevesebb, mint a 3000 Ft/ha, ha a Társulat megszűnik és a Vízügyi Igazgatóság kiveti ezt az összeget. Kollár László úr: miért fontos a költségek kiszámolása annak a térségnek, aki az 50 %-ot javasolja? Akkor, amikor a cég teljes létszámmal és teljes érdekeltségi hozzájárulással működött, jól tudja, ezt vették alapul? Ilyen apparátust fenntart a Társulat akkor, amikor csökkentett mennyiségű munkát végeznek el. A homokhátság azt szeretné, hogy kisebb pénzzel, kisebb apparátussal működne a Társulat. Erre volt a válasz, hogy a létszámot tovább csökkenteni nem lehet, az AVOP, Közmunka miatt. Ezek a pályázatok nem lettek elvégezve, a homokhátságon nem éreznek ebből semmit. Mi az a minimális költség, amivel még tud működni a Társulat? Az alapvető probléma az, hogy ezt nem tudják megmondani. Vanó Attila úr: nem, fele a díj, mint 2010-ben volt, és az aktuális költségeket vették figyelembe, nem az előző időszakét. Sódar Pál úr: visszatérve módosító indítványhoz, mi a konkrét javaslat? Nagy Gyula úr: az előterjesztett díj 50 %-al csökkentetten legyen a Küldöttgyűlés elé terjesztve megszavaztatásra.
25
Sódar Pál úr: alternatívát mondana, mert jön a december és a 2013 január, és nem lesz mihez nyúlni, erre az évre a táblázatban szereplő összegeknek az 50 %az legyen javaslatra előterjesztve, 2013. január. 1-vel az lépne életbe, ami jelenleg a táblázatban elő van terjesztve. Sápi Tibor úr: Mint kollár úr említette Lajosmizse térségben pályázat nem valósult meg, közmunkások ugyan itt dolgoznak a legnagyobb létszámban, de mit csinálnak? Mi értelme van az egésznek? Vanó Attila úr: nem ért egyet Sápi Tibor úrral. Az Önkormányzattal többszöri egyeztetés után valósult meg Lajosmizsén a közmunkaprogram. Bárkivel előzetes megbeszélés után kimegy, és megnézik az általuk elvégzett munkát. Akár belterületen az árkok tisztítását, vagy külterületen pl. XX/d csatornán végzett munkát. Nagyon is átgondoltan lett a díj megállapítva. Kocsis László úr: véleménye szerint nem azt kell eldönteni, hogy fizessenek-e, vagy sem. A működéshez szükséges. Megszavazzák a 225976 ha-al, vagy ahányan itt vannak, és azt mondják, hogy aki megszavazta az fizesse be, a többi pedig nem fogja kifizetni. Van-e jogosultsága a Társulatnak, hogy beszedhesse? Sódar Pál úr: a törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy közjegyzői ellenjegyzés mellett. Amennyiben nem fizet, kap egy felszólítást, és a következő lépés a bíróság. Kocsis László úr: körülbelül a 10. Küldöttgyűlésen van jelen, korábban mindig elhangzott hány millió forint nem lett befizetve. Ezeket a Társulat behajtotta, vagy foglalkozott a behajtásával? Sódar Pál úr: 2011-ben 11098 eFt hátralék folyt be, öt éven túli befizetések, meg annak a kamatai 17 millió forint jelenleg a kintlévőség. A behajtás folyamatos. A jegyzőkön nagyon sok múlik, van, aki partner ebben, mint ahogy Dunatetélen Polgármester asszony is elmondta, és van, aki nem. Az MVH-nál is ott van a hátralékos lista. Kocsis László úr: a Küldöttgyűlésen megszavazásra kerül az egyéb támogatás az Önkormányzatoknál a képviselőtestület nem fogadja el. Melyik a magasabb fórum? Sódar Pál úr: a Küldöttgyűlés a magasabb fórum, ha itt eldöntésre kerül, hogy fizetni kell, akkor, az minden tagra vonatkozik. 26
Kocsis László úr: kérdéseire választ kapva, javasolja, hogy kategóriánként 100 Ft-al mérsékeltebb díjat terjesszen az Intézőbizottság a Küldöttgyűlés elé. Dr Adonyi Lajos úr: elhangzott két módosító javaslat, kéri az Elnök urat, szavazásra tegye fel. Sódar Pál úr: az első módosító javaslat úgy hangzott, hogy a táblázatban szereplő összegek 50 %-al legyenek csökkentve. A 2013-as évre mi legyen megszavazva? Felteszi még egyszer a kérdést, mindenki előtt ott van a táblázat, Nagy Gyula úr azt javasolta, hogy a táblázatban szereplő díjak 50%-át fogadja el a Küldöttgyűlés, 2012 évre. Aki egyért vele, szavazzon. Fő és terület (ha) is kell. A módosító javaslatra igennel szavazott 25 fő, 33807 ha területtel. 25/64=39 %, 33807/98045=34,48 %. Az első módosító javaslat érvénytelen. Dr Tarjányi József úr: még mielőtt a második módosító javaslat előterjesztésre kerülne sor, had mondja el, hogy az előző javaslat alapján a Társulat 5 millió forintot szedett volna be, aminek a költsége 3 millió forint. Ilyen módosító javaslatnak mi értelme van, vagy lett volna? Sódar Pál úr: ismerteti a második módosító javaslatot: A táblázatban szereplő összegeket kategóriánként 100 Ft-al legyenek csökkentve. Eredeti javaslat: A Küldöttgyűlés egyéb támogatás jogcímen 2012 évtől fizetendő egyéb támogatást az alábbiak szerint határozza meg, amely évente az infláció mértékének megfelelően módosul: Övezet I. II. III.
Szántó Ft/ha 600 600 400
Önkormányzat Ft/ha 400 400 300
Egyéb Ft/ha 200 200 200
Önkormányzat Ft/ha
Egyéb Ft/ha
Módosító javaslat 2012. évre: Övezet
Szántó Ft/ha 27
I. II. III.
500 500 300
300 300 200
100 100 100
Aki egyért a második módosító javaslattal, kéri, szavazzon. Fő és terület (ha) szintén szükség van. A módosító javaslatra igennel szavazott 37 fő, 52624 ha területtel. 37/64=57,8 %, 52624/98045=53,67 %. A második módosító javaslatot a többség elfogadta, érvényes. Az Elnök úr ismerteti a határozat tervezetet. Dr Leitert János úr: véleménye szerint ezzel a szavazással még csak a módosító javaslat van megszavazva, most kell a Küldöttgyűléssel a módosító javaslat alapján a 2012. évi tervet elfogadtatni. Sódar Pál úr: ki ért egyet azzal, hogy 2012 évre egyéb támogatás címen az alábbi táblázatban szereplő összegek kerüljenek kivetésre? Kéri a Küldöttgyűlést, szavazzon. Övezet I. II. III.
Szántó Ft/ha 500 500 300
Önkormányzat Ft/ha 300 300 200
Egyéb Ft/ha 100 100 100
A módosított egyéb támogatásra igennel szavazott 35 fő, 56038 ha területtel. 35/64=54,68 %, 56038/98045=57,15 %. A módosított egyéb támogatásra nemmel szavazott 21 fő, 34318 ha területtel. 21/64=32,8 %, 34318/98045=35 %. Az Elnök úr megköszöni a bizalmat, elmondja, hogy a 100-Ft-os egyéb támogatás csökkenés 17 millió forint bevétel kiesést jelent, ezzel a tervet módosítani kell, és ez a 17 millió forint a közcélú feladat tervezett összegéből lesz elvéve. A tervezett eredményen nem kívánnak változtatni. A határozati javaslat a következő: A Küldöttgyűlés egy támogatás jogcímen 2012 évre fizetendő egyéb támogatást az alábbiak szerint határozza meg: Övezet
Szántó Ft/ha
Önkormányzat Ft/ha 28
Egyéb Ft/ha
I. II. III.
500 500 300
300 300 200
100 100 100
2013. évre meghatározandó egyéb tagi támogatás összegére új Küldöttgyűlési határozat szükséges. A Küldöttgyűlés a Társulat 2012 évi bevételi tervét 461.667 eFt-ban a kiadási tervét 461.167 eFt-ban fogadja el. Az adózás előtti eredmény terve: 500 eFt. A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Intézőbizottságot a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével a fenntartási terv műszaki tartalmának módosítására. A Küldöttgyűlés a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyon nettó értékét 416.076 eFt fogadja el, a 2-es számú melléklet szerint. Az Elnök úr létszámellenőrzést kér. Megállapítja, hogy a szavazók száma 56 fő. Kéri a Tisztelt Küldöttgyűlést, hogy szavazzon. A Küldöttgyűlés 35 fő igen szavazattal, 56038 ha-al, -amely létszámban és területben is több mint 50 %-, 21 fő nem szavazattal 34318 ha-al, tartózkodás nem volt, a Társulat 2012 évi tervét az előterjesztett módosítással elfogadta, és az alábbi határozatot hozza: 7./2012. sz. határozat: A Küldöttgyűlés egy támogatás jogcímen 2012 évre fizetendő egyéb támogatást az alábbiak szerint határozta meg: Övezet I. II. III.
Szántó Ft/ha 500 500 300
Önkormányzat Ft/ha 300 300 200
Egyéb Ft/ha 100 100 100
2013. évre meghatározandó egyéb támogatás összegére új Küldöttgyűlési határozat szükséges. A Küldöttgyűlés a Társulat 2012 évi bevételi tervét 461.667 eFt-ban a kiadási tervét 461.167 eFt-ban fogadta el. Az adózás előtti eredmény terve: 500 eFt. A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Intézőbizottságot a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével a fenntartási terv módosítására. 29
A Küldöttgyűlés a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyon nettó értékét 416.076 eFt fogadta el, a 2-es számú melléklet szerint. Felelős: Vanó Attila igazgató Határidő: 2012. 12. 31. Sódar Pál úr: a 4. napirendi pont következik, egyéb kérdések és bejelentések. Az Elnök úr megkérdezi a tisztelt Küldöttgyűlést, hogy van-e még kérdés, bejelentés? Nem volt. Megköszöni a részvételt, és a Küldöttgyűlést bezárja. Kmf.
Sódar Pál IB Elnök Tóthné Ronga Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Berta Zsolt jegyzőkönyv hitelesítő
Madácsi Sándor jegyzőkönyv hitelesítő
30
