Dunavecse Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Dunavecse Város Önkormányzata

TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA (2013-2018)

2013-10-23

1. Bevezetés ........................................................................................................................................................4 2. A település bemutatása...................................................................................................................................5 2.1. Dunavecse rövid története ................................................................................................................................... 5 2.2. A település demográfiai helyzete ........................................................................................................................ 7

3. Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................10 3.1. Célok ................................................................................................................................................................. 10 3.1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja ............................................................................................ 10 3.1.2. A HEP helyzetelemző részének célja ............................................................................................................. 10 3.1.3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv célja ............................................................................ 11 4.1. Jogszabályi háttér bemutatása ........................................................................................................................... 12 4.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ............................................................ 12 4.1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ............................................. 14

5. Stratégiai környezet bemutatása ..................................................................................................................15 5.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal . 15 5.1.1. Fejlesztési elképzelések .................................................................................................................................. 15 5.1.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése ................................................................................................. 18 5.1.3. A településfejlesztési politika célkitűzései ..................................................................................................... 19 5.1.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások ......................... 20 5.2.1. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ....................................... 23 5.2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ......................................................................................................... 25

6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ..............................................................26 6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ............................................................................................................................. 26 6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................................................... 26 6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ............................................................................................................................................................. 31 6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ................................................................................................. 32 6.5 Telepek, szegregátumok helyzete ....................................................................................................................... 33 6.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ............................................................................ 34 6.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ................................................................................................. 37 6.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ....................................................................................................................................... 37 6.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása .......................................... 37

7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .....................................................................38 7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői ................................................................................................... 38 7.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlőség ......................................... 41 7.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése .......................................................................................................................... 41 7.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ............................................................................................................................... 56 7.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ......................................... 58

8. A nők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................................59 8.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége .................................................................................................. 59 8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások ................................................ 60 8.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ......................................................................................... 61 8.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .................................................................................................... 62 8.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................................... 62 8.6. A nők szerepe a helyi közéletben ...................................................................................................................... 63 8.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 63 8.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ........................................ 63

9. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ...........................................................................................................64 9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői ................................................................................................................. 64 9.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete ........................................................................................................................ 65 9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ................................................................................................................................................................ 65 9.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ......................................... 68

10. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...........................................................................................69 10.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ......................................... 69 10.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei .............................................. 70 10.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ............................................................................................................... 70 10.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........................................ 70

11. Helyi partnerségi, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...........................................................................................................................................71 2

12. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ......................................................................................72 13. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...............................................................73 13.1. A HEP IT részletei .......................................................................................................................................... 73

13.2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................82 14. Megvalósítás ..............................................................................................................................................84 14.1. A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................................ 84 14.2. A megvalósítás folyamata ............................................................................................................................... 84 14.3. A HEP Fórum működése: ................................................................................................................................ 85 14.4. Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................................... 85 14.5. Nyilvánosság ................................................................................................................................................... 86 14.6. Kötelezettségek és felelősség .......................................................................................................................... 86 14.7. Érvényesülés, módosítás ................................................................................................................................. 87

15. Elfogadás módja és dátuma .......................................................................................................................88 16. HEP Fórum tagjai......................................................................................................................................89

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 1. Bevezetés Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV, Törvény 63/A § értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen, és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: - az oktatás és a képzés területén jelentkező problémák megszüntetésére, - az oktatásban, képzésben megjelenő sztereo tipikus pályaorientáció megváltoztatására, - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, - munkaerő piaci, tevékenységi szegregáció kiküszöbölésére, - a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, - illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, - a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Célunk, hogy Dunavecse olyan település legyen, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. 4

A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít az elkészítésének szempontjairól szóló kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: - a nők helyzete - a mélyszegénységben élők és romák helyzete - a fogyatékkal élők helyzete - a gyermekek helyzete - az idősek helyzetére Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Dunavecse város problémáit, fejlesztési lehetőségeit.

2. A település bemutatása 2.1. Dunavecse rövid története Közvetlenül a Duna bal partján terül el a 4 054 lakost számláló (2012-as adat) kisváros. Budapesttől 72 km-re, délre található az 51-es számú főút mellett. A település belterülete 300 hektár, a külterülete 6 400 hektár. Jól megközelíthető autóbusszal, a Budapest–Baja útvonalon, vonattal a Kunszentmiklós–Dunapataj szárnyvonalon (személyvonat közlekedés nincs) és vízen, a Dunán (személyhajó közlekedés nincs, teherhajó- és csónakkikötő van). A település infrastruktúrája jól kiépített. A város teljes területén lehetőség van valamennyi közüzemi szolgáltatás igénybevételére (ivóvíz, villany, gáz, szennyvíz, telefon). Az itt lakók életében a mai napig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság. A magángazdálkodók mellett egy mezőgazdasági részvénytársaság is működik. A hagyományos gabonatermelés mellett a jelentős szántóföldi kertészet is virágzik. Fő szántóföldi termények: búza, kukorica, napraforgó, céklarépa, petrezselyem, dinnye. Bár területileg – érthetően – kisebb méretben, de találhatók telepített gyümölcsösök is. Jelenleg üzemelő, nagyobb vállalatok: • • • • •

Dunavecsei Mezőgazdasági Zrt. – növénytermesztés Haslinger Acélszerkezetépítő Kft. – acélszerkezetek gyártása, Dunavecse Kikötő Kft. – uszályok ki- és berakása, Végh-Vár Kft. (korábban: Soltker Rt.) – zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozik. Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ Zrt. – kiskereskedelmi boltok üzemeltetése

A szokásos szolgáltatások mellett két pénzintézet is tevékenykedik a városban. Önkormányzatunk igen kiterjedt intézményhálózatot működtet, ahol minden korosztályról igyekszünk gondoskodni. A 2013-as évben a Bölcsőde egy teljesen új építésű épületbe költözik, megújult eszközkészlettel, és környezeti kialakítással. A Százszorszép Óvoda két tagintézménye szintén Önkormányzatunk intézményi struktúrájának részét képezi, ahol a Honvéd utcai óvoda pályázati forrás keretében teljesen megújul, kibővül.

5

Korábban a Petőfi Sándor Általános Iskola is az önkormányzati létesítményeinek körébe tartozott, azonban a járásokkal kapcsolatos közigazgatási átalakítások során az intézményfenntartó központ irányítása alá került. Ezen kívül található még a településen egy református iskola, valamint egy speciális általános iskola is. A Művelődési Ház, valamint a Könyvtár, egy új intézményrésszel bővült. A Petrovics mészárszék is ezen szervezet része lett, a megújult nevük így Vikár Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás lett. A teljes körűen felújított, és kibővített szakrendelő, méltó környezetet biztosít 7 település betegeinek megfelelő, szakszerű ellátására. Dunavecse életében, a településen aktívan tevékenykedő doktor úr, sok embernek adta vissza egészségét, köszönhették neki gyógyulásukat, ezért ő előtte tisztelegve, a felújítások végeztével az intézmény neve dr. Kolozs Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum és Bölcsőde. Az orvosi ellátásba bekapcsolódva településünkön megtalálható még két felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő is. A városban felmerülő, a minden napi élet során jelentkező feladatokat szakszerűen látja el az Önkormányzati Településellátó Intézmény (ÖTI) kollektívája. Az Idősek Napközi Otthonát a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézménye (FKDM TKT KESZI) üzemelteti. A település történelme igen gazdag. Már az időszámítás előtti második évezredből rendelkezik érékes régészeti leletekkel, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. Éltek itt trákok, szkíták, kelták, avarok. A honfoglalás idején magyarok telepedtek itt le – ennek szintén vannak tárgyi emlékei (az árpád-kori leletek szintén a Magyar Nemzeti Múzeumba tekinthetők meg). Írásos emlékeinkben először 1271-ben találkozhatunk Vecse nevével. A XIII. és XIX. század között a Vecsey, majd a Tetétleni, végül a Földvári család birtokába került a környék nagy része. A reformáció térhódításának eredményeként a település lakói többségben református vallásúak lettek. 1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1745-ben felépült a ma is álló református templom (műemlék), melynek tornyát Hild József építette 1832-ben. 1761-ben Dunavecse mezővárosi rangot kapott, melyet a XIX. század végén veszített el. 1892ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte. Óriási áldozatot hozott Dunavecse lakossága az I. világháborúban, hisz 855 katonát adott, közel 200-an hősi halált haltak és több mint százan sebesülten, csonkán tértek haza a „csonka hazába”. Fogságba esett 150 fő, közülük sokan sosem tértek haza. A II. világháború szintén nagy veszteségeket okozott, bár koránt sem akkorát, mint az I. világháború. A Duna sok lehetőséget nyújtott a településnek (malom, kereskedelem, hajózás, halászás), de nagy veszélyt is jelentett a városban élőkre. 1941-ben jeges árvíz pusztított, azonban az 1956os árvizet sikerült megállítani. Ma a megerősített gát biztos védelmet jelentenek a pusztító árvizek ellen. Dunavecse jelentős irodalomtörténeti emlékhely. Itt éltek Petőfi Sándor szülei 1841–44 között. Az akkor bérelt mészárszék („A Kis-lak”) még ma is áll az eredeti helyén, és mint helytörténeti múzeum működik. Áll a „Petőfi Ház” is, melyben vecsei tartózkodásai idején a költő lakott, és a ház tulajdonosának lánya iránt szerelemre lobbant – ezt a szerelmet örökítik meg a „Zsuzsika” versek. Szebbnél-szebb versek születtek Dunavecsén: „Hazámban”, „Füstbement terv”, „Egy estém otthon”, stb. Ebben az időben talált vissza a költő a szüleihez, bár nem itt írta, de ide szól a „Távolból” című verse, mely megzenésítetten ma Dunavecse himnusza. 1945-ben itt hunyt el a méltatlanul elfeledet kiváló népzenegyűjtő, etnográfus, műforditó Vikár Béla, akinek legismertebb műfordítása a „KALEVALA”. Híres szülöttei még Vecsének Jean Tóth festőművész (aki Franciaországban lett ismert) és a világhírű fotóművész, Andre Kertész. 6

Nagyszerű vízitúra- és vízi sportolási lehetőséget biztosít a Duna. Remek barangolóhely a vadregényes Duna-part (sajnos, a vízszabályozási „védművek” eltakarják a Dunát). Horgászási lehetőség van a Dunán kívül a Fűzvölgyi-csatornán és a Maloméren. A sok, szép emlékművekkel díszített park, a közeli Duna-part kiváló pihenési lehetőséget biztosít az átutazóknak. Jelentős ünnepeink: „Kalevala-nap” – megemlékezés Vikár Bélára (február utolsó péntekje) „Március Idusa” – többnapos kulturális rendezvénysorozat, március 15-éhez és Petőfi Sándorhoz kapcsoltan „Vecsei Majális” (május 1.) – politikamentes rendezvény „Hídi - Vásár és Fesztivál” (június utolsó szombatja) Duna - parti népünnepély „Szent István Nap” (augusztus 20.) – műsoros megemlékezés az államalapításról „Szeptember Végén” (szeptember utolsó péntekje) – irodalmi est, tisztelgés Petőfi Sándor előtt „Megemlékezés az Aradi vértanúkról” (október 6.) – gyertyagyújtással emlékezünk a hősökre „Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc álldozatairól” (október 23.) – ünnepi műsorral emlékezünk

„Városi Karácsony” – karácsonyfa állítás, díszítés Fejlett közműhálózatunk, jó megközelíthetőségünk, közelségünk Budapesthez és a Duna-híd (Dunavecse–Dunaújváros) kedvező lehetőség a beruházóknak. A Duna-part, az élővizek, emlékhelyek kellemes pihenést biztosítanak a horgászni, üdülni vágyóknak. A település lakóinak nagy örömére, 2004. július 1-jével Dunavecse visszakapta a városi rangot.

2.2. A település demográfiai helyzete 2.1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

7

A KSH adatainak vizsgálata alapján Dunavecse város lakosságának száma sajnos egyre csökkenő tendenciát mutat. Míg 2007-ben a lakósság létszáma 4158 fő volt, addig 2012-ben már csak 4054 fő a lakónépesség száma. 2.2. számú táblázat - Állandó népesség-nők (2012.év)

Állandó népesség - nők 65 év 0-14 feletti éves 19% 14%

60-64 éves 7%

15-17 éves 4%

18-59 éves 56%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2.3. Állandó népesség-férfiak (2012.év)

Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 7%

65 év feletti 0-14 éves 12% 16%

15-17 éves 4%

18-59 éves 61%


A népesség életkor és nemek szerinti bontásban jellemző, hogy a férfiak és a nők eltérő halandósága miatt az idősebb korosztályokon belüli csoportban magasabb a nők aránya. A két nem létszáma közötti különbség nagyobb, minél idősebb korcsoportot nézünk. A többi korosztályában azonos vagy egyenlő mértékű volt az adott évben. 2.4. számú táblázat - Természetes szaporodás

természetes szaporodás (fő) 10 0 -10

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

-20 -30


8

Az évenkénti élve születések számát és a halálozások számát vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi években a születések száma csökkenést mutat városunkban, míg a halálozásoké nőtt. Ez a folyamat mostanra kismértékű csökkenésre váltott, csökkenő születésszám mellett tovább növekvő halálozási mutatókkal (elöregedés). 2.5. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012

796 599 620 620 632 631

Öregedési index (%)

814 704 696 675 633 623

97,8% 85,1% 89,1% 91,9% 99,8% 101,3%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2.6. számú táblázat - Öregedési index

Öregedési index (%) 150,0% 100,0% 50,0%

2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

0,0%


Az adatokból jól látható, hogy településünkön az utóbbi években az öregedési index növekedett, amely az idősebb korosztályok létszámának a gyermekekéhez viszonyított arányát fejezi ki. A „demográfiai öregedés” az alacsony születésszám és a várható élettartam növekedésének a következménye. A születések száma és a halálozás száma közötti különbség okozza a népességszám csökkenését, melyet a migráció sem kompenzál. 2.7. számú táblázat - Belföldi vándorlások

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0

-10

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-20 -30 -40


9

3. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőségi program célja a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség biztosítása településünkön. Az esélyegyenlőségi programunk célja, hogy a településen élő hátrányos helyzetű csoportok számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélyét tudjuk biztosítani, a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások során arra törekszünk, hogy a különböző területeken jelentkező hátrányokat kompenzáljuk a lehetőségekhez képest ezen esélyegyenlőségi intézkedésekkel. A helyi esélyegyenlőségi programnak célja, hogy: - biztosított legyen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; - a nevelés, oktatás területén minden gyermek/tanuló az egyéni fejlődéséhez szükséges lehetőségekhez hozzájusson; - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; - munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása; - a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában

3.1. Célok 3.1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dunavecse település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

3.1.2. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra 10

vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve tartalmazza.

3.1.3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

11

4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése 4.1. Jogszabályi háttér bemutatása 4.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása -

-

-

-

-

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról: Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) előírásokat fogalmaz meg a települési önkormányzatok részére azt célozva, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása érdekében ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről,az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról: A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. Tehát polgári peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet. 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 12

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről 2004. évi CXI. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelméről szóló 183. számú Egyezmény kihirdetéséről 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet

Fontosabb fogalmak: -

-

-

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés 13

-

-

-

-

-

-

szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esély egyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Esélyegyenlőség érvényesítése: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította – továbbiakban: hh-s Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

4.1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Dunavecse város a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők helyzetét segíti és támogatja. A gyermekek élethelyzetét javító rendelet: A gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet (2/2012.(III.29)), önkormányzati rendelet a Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendelet (23/2010.(XI.25.)) , A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet (10/2012.(VI.28.)). Ezen túlmenően számos olyan döntést hozott, amelyek segítik a hátrányos helyzetű csoportok ellátását.

14

5. Stratégiai környezet bemutatása

5.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gazdasági Program A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre: - a Képviselő-testület és a polgármester elképzelései, - az Önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai, elvárásai, elképzelései, - az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények, - az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a Képviselő-testületnek két irányba is koncentrálnia kell: - egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről - a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van - a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve - az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására. Folyamatban lévő vagy tervezett beruházások, fejlesztések: A vizsgált két időszakban csupán egy tétellel bővült a bereuházások sora. Az Önkormányzatnál a következő beruházások, fejlesztések vannak folyamatban: -

DAOP-4.2.1-11-2012-0031 "A Dunavecsei Százszorszép óvoda II.sz. feladatellátási helyének fejlesztése" DAOP-4.1.3/B-11-2012-0006 "Bölcsődei Ellátást Nyújtó Intézmény Infrastrukturális Fejlesztése és Kapacitásának Bővítése Dunavecse Városában" NYITOK - Nyitott Tanulási Központ DAOP-2.1.1/G-11 "A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"

A gazdasági program 5.1.1. Fejlesztési elképzelések Ipar Az önkormányzatnak kiemelt feladata kell, hogy legyen, hogy a település gazdasági fejlesztését minél jobban elősegítse. A cél elérése kettős ok miatt fontos. Elsősorban a lakosság részére 15

csak a jól működő vállalkozások tudnak megfelelő bérezést, megélhetést biztosítani. Másrészt, a jól működő vállalkozások növelhetik az önkormányzat saját bevételeinek lehetőségét, melyet az intézményhálózatunk fenntartására, esetleg infrastruktúra fejlesztésére fordíthatunk. Az ezzel kapcsolatos feladatokat két részre tudjuk bontani. A fenti célok elérése érdekében, a következő feladatokat szükséges folyamatosan végezni: A meglévő vállalatokkal kapcsolatos feladatok: - tájékozódás a munkáltatók elképzeléseiről, fejlesztési lehetőségeikről, problémáiról. (Lehetőleg évente egy-két alkalommal személyesen) - A cégek, és a munkavállalóik részére olyan programok szervezése, ami segíti munkahelyi közösségek közös szórakozását, ugyanakkor elősegíti a lakosság kulturált szórakozását, rekreációját.(pl.: sportnapok, majális) - Helyi vállalkozók minél szélesebb körű tájékoztatása, az őket érintő változásokról, bevonása a döntést előkészítő folyamatokba, véleménykérés formájában. Új vállalatokkal kapcsolatos feladatok: - Adott időközönként (évente) aktualizált adatbázis létrehozása azon ingatlanokról, területekről, amelyek alkalmasak vállalkozási tevékenységek folytatására. - Ennek az adatbázisnak propagálása, megküldése iparfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások, szervezetek irányába. - Aktív munkakapcsolat kiépítése, és fenntartása olyan menedzsment vagy egyéb szervezetekkel, akik előre tudják mozdítani a kapcsolatépítést (pl.: MAPI, stb.) - Folyamatos marketing tevékenység, melyben felhívjuk a figyelmet Dunavecse lehetőségeire, az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében (pl.:, újsághirdetések, hírlevelek, rendezvények, naprakész honlap üzemeltetése stb. ) Egy ilyen adatbázisnak taglalnia kell elsősorban a település jó megközelíthetőségét, kedvező fekvését, mivel nem csak a környékbeli beruházókat célzunk meg ezen adatbázis elkészítésével, és így számukra is ismerté kell tenni a pozitív körülményeket. Fontos a területek szemléltetése térképpel, mely segíti a tájékozódást, illetve az illusztrálás képekkel, hiszen így könnyebb elképzeléseket táplálniuk a beruházni vágyóknak, ha szemük előtt látják az adott lehetőséget. A képek és térképek mellett ki kell térni az adott terület jó megközelíthetőségére, illetve a közművesítettség mértékére (gáz, villany, csatorna), valamint, hogy kül- vagy belterületen található. Az adatbázis lezárásaként minden területhez összesítő táblázat készül, mely összefoglalja a legfontosabb tulajdonságokat, a fentebb említetteken kívül például a legnagyobb összegű terület nagyságát, illetve eladásának irányárát. A 2011 januárjában elkészült adatbázisban szereplő területek, és telephelyek: - Ipari létesítményekre alkalmas elsődleges terület ~128 ha - Ugordáció I. ~9 ha (szántó, ipari célra hasznosítható terület) - Kincsepuszta ~23 ha (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület) - Külterületi szántó ~29 ha (szántó, ipari célra hasznosítható terület) - Irodaház (iróda épület a Fő út mellett) - Fémi kft. telephelye (ipari terület, csarnokok) - Paptanya major (ipari terület, csarnokok) - Kelédhát major – marha telep - Csanád major (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület) - Kinic major (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület) - Erdei csibenevelő (belterületi terület, ipari célra hasznosítható terület) Remélhetőleg a jövőben ezek a terültek hasznosításra kerülnek vevő, vagy bérlő személyében.

16

Idegenforgalom 2011. január 26-i testületi ülésén az önkormányzat elfogadta a turisztikai fejlesztéssel kapcsolatos tervet. Ezen program „Dunavecse a Dunamellék ékszerdoboza” címet viseli, és az alábbi pontokat tartalmazza: A Magyar Zarándokút A Magyar Zarándokút Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a spanyol El Camino úthoz hasonló hálózati jelleggel működő Magyar Zarándokutat hozzon létre. Tervek alapján, az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 25 – 30 km-enkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A szállásokat, amelyek olcsó, puritán, csoportszállások, önkormányzati összefogással alakítják ki és működtetik minél egyszerűbb módon. A fejlesztésük pedig önkormányzati társulások létrehozásával történik pályázatok alapján. Idővel a működő Út mentén besűrűsödnek a szállások, és önfenntartóvá válik a rendszer. A tervezett zarándokút teljes hossza mintegy 420 km. Átlagos tempóban haladva 16 nap alatt lehet végigjárni. A teljes útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Hálózati alappontként szerepelnek (ahol már kezdetektől igénybe vehető szállás) az alábbi települések: Esztergom, Pilisszentkereszt, Szentendre, Budapest XII., Szigetszentmiklós, Dabas, Ráckeve, Dunavecse, Harta, Kalocsa, Fajsz, Szekszárd, Bátaszék, Ófalu, Püspökszentlászló, Pécs, Máriagyűd. A csatlakozás megtörtént. Ehhez kapcsolódik a DAOP2.1.1/G-11 pályázatunk "A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében" Vízi turizmus Kultikus folyónk a Duna. Európa történetében a sorsdöntő események a Duna mentén történtek, ezért egy evezős társaság úgy határozott, hogy a Millennium alkalmából végigevez a folyó 2888 km-es teljes hosszán. Erről dokumentumfilm sorozat is készült, Európa Kék Szalagja, a Duna címmel. Ezen társaságot az Újpesti Hajósklub vezetője, Varga János vezette útjuk során. Egészen Németországtól a Fekete-tengerig utaztak le, és közben Dunavecsére is eljutottak. Ezen felül még helyi résztvevője is volt a túrának. Ez az együttműködés már régóta fennáll városunk, és a társaság között. Nem véletlen, hiszen Dunavecse rendelkezik csónak kikötővel, amely szomszédos a szálláslehetőséget biztosító Bagóvárnak elnevezett épülettel, mely 100 fő befogadására alkalmas. A terület ezen kívül a kempingezők számára is kedvező feltételeket nyújt, hiszen sátorozásra is nyílik lehetőség. Buszos csoportok fogadása Dunavecse buszos turistacsoportokat fogad, és ezek után egy lovas kocsi körútra invitáljuk meg a résztvevőket, körül belül 30-40 fős létszámmal. A túra a Platán-térről indul, és a Sarki Csárdánál lesz a végállomás. Az út során érintjük a fontosabb látványosságokat, és Dunavecse nevezetességeit. Megtekintjük az egyházak közösségi épületeit, templomokat, a nemzet nagy költője, Petőfi Sándor itt tartózkodásának emlékhelyeit, mint édesapja, Petrovics István mészárszékét, valamint a Hősök terét. Az út közbeni pihenésre is nyílik lehetőség a Sarki Csárdánál, illetve a Pálinkafőző üzemnél, ahol kóstolóra hívjuk a csoport tagjait. Petőfi kultusz Petőfi Sándor Magyarország egyik legnagyobb költője nagy rejtélyeket hagyott maga mögött. Ha az életrajzát áttekintjük, akkor már rögtön a születési dátum is kérdéses, épp úgy ahogyan az elhalálozás körülményei is. 17

Azonban egy dolog biztos, életében nagy szerepet játszott Dunavecse. Itt éltek szülei, Petrovics Istvánék, és itt megtalálható a jelenleg múzeumként üzemelő mészárszékük is. Ha a helyiek által csak templom utcának nevezett úton végighaladunk, eljuthatunk Nagy Pálék házához, aki köztudottan szerelme, Nagy Zsuzsika édesapja volt (Zsuzsikához I, Zsuzsikához II). Számos verse is kötődik Dunavecséhez, mint például a Távolból, melyet 1843-ban írt Pozsonyban, ami Dunavecse Himnusza. Az említett épületek mellett emlékét őrzi még az általános iskola, mely névadójának választotta, ezen kívül a régi szobor, mely Szandai Sándor alkotása, és jelenleg az iskola udvarán tekinthető meg, valamint az új szobor, amely a Platán-téren található, ami előtt március idusán műsorral emlékezünk nemes tetteire, és munkásságára. Ezen kívül az idegenforgalom fellendítésének érdekében készült egy főtér revitalizációs dokumentáció is, mely tartalmaz egy hosszú, illetve egy rövid távú tervezetet: Dunavecse városközpont megújulása A település központjában található a Polgármesteri Hivatal, az Iskolák, a Szolgáltató Ház, a református templom és a Petőfi Ház. A katolikus templom, valamint az ország zászló átadásával a centrum kitolódott. A DAOP-2.1.1/G-11 azonosítójú, "A Magyar Zarándokút délalföldi szakaszának fejlesztése a kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében" elnevezésű pályázat keretében a főtér megújulóban van.

5.1.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok A vizsgált időszakban a munkanélküliség aránya, mind országosan, mind regionálisan, mind megyei és kistérségi szintes is nőtt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya 11,1 %. (Bács-Kiskun megye 2012. I KSH) A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: - a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, (vállalkozások nyilvános adatainak hozzáférhetővé tétele a város honlapján) - segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen, (termelői piac kialakítása, működtetése) - a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával, - aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít, - rendszeresen együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel. Közmunkások foglalkoztatása A mindenkori közmunkaprogramban részt kívánunk venni, a mostani rendszer alapján a rövid és hosszú távú foglalkoztatást figyelemmel kísérjük, és a lehetőségekhez mérten minél nagyobb számú embert kívánunk bevonni a programba. Fontos célkitűzés, hogy az eddigihez képest, a közmunkába bevontak minél több értékteremtő munkát végezzenek, evvel a közösség számára

18

is időtállóbb, nagyobb megbecsülést kiváltó munkát tudnak végezni. Fő területek, ahol a közmunkát igénybe tudjuk venni: - intézményekben munkaerő bővítés (pl.: takarítás) - közterület karbantartás - szemétszedés - növényzet ápolás, gondozás A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi kirendeltség pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit.

5.1.3. A településfejlesztési politika célkitűzései Dunavecse Város Önkormányzata településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. A településfejlesztés széles nyilvánossága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések - El kell készíteni, és folyamatosan karban kell tartani a település honlapját. (jelenleg naprakész a honlap) - A honlapon biztosítani kell a helyet o a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, (teljesült) o a Vállalkozói térképnek, (a térkép még nem készült el, de egy táblázatban elérhetőek a közérdekű adatok) o a turisztikai kiadványnak, (folyamatban van) o a település intézményeinek, (biztosított számukra a lehetőség) o a helyi civil szervezeteknek, (biztosított számukra a lehetőség) o a településen megrendezett programoknak. (folyamatos tájékoztatás) - A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. (a civil lakosságot és a vállalkozásokat is sikerült beszervezni. A lakosság folyamatos és pontos tájokoztatása érdekében a honlapon túl, fontos szerepet szánunk a Dunamellék című kéthavonta megjelenő újságunknak, amelyben helyet kapnak: önkormányzati hírek, lakossági felhívások, intézmények ismertetőanyagai, civil és egyházi szervezetek cikkei, vállalkozók hirdetései. Az önkormányzat törekedik arra, hogy az újságot minél több lakoshoz eljuttassa ingyenesen.

19

Településfejlesztési célok Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. Településfejlesztési célok: - járda felújítás, karbantartás, - a település közigazgatási határain belüli utak építése, felújítása, karbantartása, - középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, - csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, karbantartása, - turisztikai jellegű területek fejlesztése.

5.1.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. Közigazgatás Az Önkormányzat közigazgatási feladatait a Dunavecse Város Polgármesteri Hivatala látja el. A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében szükséges: - a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése, - az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése - a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása (számítógép, eszközpark modernizációja) - a közintézmények akadálymentesítése. Az önkormányzati hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések: - elhasználódott számítógépek, eszközök lehetőség szerinti cseréje A köztemető fenntartás Az Önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető fenntartással kapcsolatos feladatokat. A köztemető fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása, és színvonalának emelése érdekében az alábbi feladatok vannak: - Meg kell alkotni az Önkormányzat köztemető rendeletét. - Gondoskodni kell a köztemető üzemeltetéséről. o Köztemető a Dunavecse, Ady utca címen található, melynek üzemeltetését a Református Egyházközség végzi. A helyi közutak és közterületek fenntartása A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően saját erővel, illetve külső szolgáltatóval végezzük. - Gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról. - Nagyobb figyelmet kell fordítani a köztéri építmények állagának megőrzésére. - Különösen a következő közterületekre kell koncentrálni: - Önkormányzati hivatal környéke, o önkormányzati intézmények környéke o játszóterek, o sportpálya,

20

A közterület fenntartási feladatokat a Településellátó Intézmény látja el, a közmunka programba bevontak segítségével. A köztisztaság és településtisztaság fenntartása A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat - továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról; a szolgáltatást az Önkormányzat a Dunanett szolgáltatóval végezteti, - évente egy alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót, - évente két alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával, - biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek, - gondoskodik az önkormányzati közutak téli hóeltakarításról. - A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Településellátó intézmény gondoskodik, a közmunka programba bekapcsoltak segítségével. A helyi tűzvédelem Az Önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében - támogatja a helyi tűzoltó egyesületet, - közreműködik a tűzoltóság eszközeinek korszerűsítését, bővítését célzó pályázati tevékenységben, - az Önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában o figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést, o tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtéről, - rendszeresen ellenőrzi a települési tűzriadó alkalmával alkalmazandó sziréna működőképességét. A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében - támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél, - támogatja polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőr szervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket), - javaslatokat, észrevételeket tesz a rendőrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére, - felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztető körülményekre. Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselőtestület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon kívánja biztosítani. - a háziorvosi ellátást 2 körzettel, - a védőnői ellátást 2 körzettel, - a fogászati ellátást 1 praxissal, - járóbeteg szakellátást

21

-

Támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetőségeket keres. A várhatóan szükségessé váló fejlesztések, eszközpótlások: szakrendelő épület teljes felújítása eszközcserével Gondoskodás a szociális ellátásról

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el: - A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét, kétévente pedig a szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját. - A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: o házi segítségnyújtás, o idősek klubja, o jelzőrendszeres házi segítségnyújtás o családsegítés - Az intézménytől az eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás miatti cserére vonatkozó tervet kér. Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás Az Önkormányzat Képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: - Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet. - A rendelet módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. - Az Önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja: o gyermekjóléti szolgálat o bölcsőde - Az Önkormányzat támogatja az ifjúsági szervezetek működését, illetve minden olyan programot, rendezvényt, mely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését, művelődését szolgálja. Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési tudományos művészeti tevékenység, és a sport támogatása Az Önkormányzat a közművelődés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg: - Felül kell vizsgálni a helyi közművelődési rendeletet. - A könyvtár működtetése során o intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását. o ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét, o bővíteni kell a könyvtárak eszköz ellátottságát, különösen a számítógépes ellátottságot, biztosítani kell az internet hozzáférést, az elektronikus információhordozók használatát, o a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani. - A művelődési ház működésével kapcsolatban 22

biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat, pótolni kell az elhasználódott eszközöket, gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek  számára biztosítva legyen a működésükhöz szükséges közösségi hely,  kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához,  pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat. A Képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások további biztosítását is. Ennek érdekében - Gondoskodik a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos karbantartásáról, rendben tartásáról. - Támogatja a település sportegyesületét - Segíti és szorgalmazza a sportegyesületek pályázati tevékenységét. o o o o

5.2.1. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Dunavecse a Felső – Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja, ami abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. Alapítók: 10 település önkormányzata 3 város: Dunavecse, Kunszentmiklós, Szabadszállás Község: Apostag, Dunaegyháza, Kunadacs, Kunpeszér, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt A Területfejlesztési Társulás 2004. július 28-án került megszüntetésre, az alapító önkormányzatok képviselői önkéntes és szabad elhatározásukból jogutódként hozták létre ugyanezen, napon a Többcélú Kistérségi Társulást. Elfogadták a Társulás Alapító Okiratát és a kapcsolódó Társulási Megállapodást, melyet magukra nézve kötelezőnek tekintenek. Lakosságszám Apostag Dunaegyháza Dunavecse Dunavecse Kunadacs Kunpeszér Kunpeszér Kunszentmiklós Szabadszállás Szalkszentmárton Tass Újsolt Összesen

2008. 2 125 fő 1 534 fő 4 140 fő 4 158 fő 1 640 fő 702 fő 676 fő 8 821 fő 6 713 fő 2 999 fő 3 77 fő 175 fő 31 918 fő

2009. 2 126 fő 1 550 fő 4 135 fő 4 132 fő 1 623 fő 686 fő 688 fő 8 734 fő 6 616 fő 2 992 fő 3 008 fő 177 fő 31 646 fő

2010. 2 044 fő 1 496 fő 4 158 fő 4 027 fő 1 571 fő 676 fő 652 fő 8 583 fő 6 080 fő 2 909 fő 2 992 fő 172 fő 30 526 fő 23

Társulás által vállalt feladatok: -

Közoktatási feladat Szociális alapszolgáltatási feladat Szociális intézményi feladat Családsegítő és gyermekjóléti alapellátási feladat Egészségügyi feladat Belső ellenőrzési feladat Foglalkoztatás Gazdaság- és turizmusfejlesztés valamint idegenforgalom Állat- és növényegészségügy Területfejlesztés Sportfeladatok kistérségi szintű működtetése Közművelődési és kulturális feladatok kistérségi szintű működtetése

Egészségügyi feladat keretében vállalt központi ügyelet kialakítása, ellátása intézményi társulás keretében került megszervezésre vegyes ügyeleti ellátási formában. Közös feladat és határkör gyakorlásával megbízott tag: Dunavecse Város Önkormányzata. Dunavecse gesztor önkormányzat feladatát az általa fenntartott és működtetett intézmény szolgáltatási körzetének kibővítésével, három központi ügyeleti körzet kialakításával látja el. Döntés: 64/2005. (VI. 28.) FKDMTKT határozat. Körzetek központjai: Dunavecse város ügyeleti ellátást nyújt: Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton Tass község lakosai számára.. Kunszentmiklós város ügyeleti ellátást nyújt: Kunadacs, Kunpeszér és Kunszentmiklós lakosai számára. Szabadszállás város ügyeleti ellátást nyújt: Izsák, Fülöpszállás, Soltszentimre és Szabadszállás lakosai számára. A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézménye, a kistérség 10 településéből 9 településen (Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass és Újsolt) látja el a helyi önkormányzatok valamennyi szociális alapellátási feladatát, valamint két szakosított intézményt működtet. A feladatellátás az alábbiak szerint működik: - Idősek bentlakásos intézménye: Kunszentmiklós, Felsőszenttamás dűlő 8. Ellátási terület: A Magyar Köztársaság területe - Fogyatékosok bentlakásos intézménye Székhely: Kunszentmiklós, Felsőszenttamás dűlő 8. Telephely: Tass, Egecsey krt. 48. Ellátási terület: A Magyar Köztársaság területe - Családsegítés Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,

24

Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe Telephely: Dunavecse, Fő út 36. -

Gyermekjóléti szolgálat Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe Telephely: Dunavecse, Fő út 36.

-

Házi segítségnyújtás Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass települések közigazgatási területe

-

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe.

-

Szociális étkeztetés Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass Újsolt települések közigazgatási területe.

-

Idősek napközi otthona Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Tass települések közigazgatási területe.

5.2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázisból, a népszámlálási adatokból lett kigyűjtve, valamin Dunavecse város önkormányzata által szolgáltatott adatok, illetve az intézmények által gyűjtött adatok is hasznos információkkal szolgáltak. A települési önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Dunavecse 4054 fő lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.

25

6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony az iskolázottság és a foglalkoztatási ráta. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közülük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás a lehetőségekből, mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken él. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól.

6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább.

6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A vizsgált időszakban a munkanélküliség aránya, mind országosan, mind regionálisan, mind megyei és kistérségi szintes is nőtt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya 11,1 %. (Bács-Kiskun megye 2012. I KSH) A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi kirendeltség pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja.

26

6.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011

fő 1756 1409 1711 1690

fő 1777 1770 1757 1741

fő 3533 3179 3468 3431

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 95 134 140 163

férfi % 5,4% 9,5% 8,2% 9,6%

fő 80 114 100 95

összesen fő 175 248 240 258

% 4,5% 6,4% 5,7% 5,5%

% 5,0% 7,8% 6,9% 7,5%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Dunavecsén a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). 6.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2010

2011

2012

fő

175

248

240

258

213

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

9 5,1% 15 8,6% 17 9,7% 29 16,6% 26 14,9% 19 10,9% 23 13,1% 21 12,0% 16 9,1% 0 0,0%

8 3,2% 31 12,5% 28 11,3% 39 15,7% 37 14,9% 34 13,7% 29 11,7% 32 12,9% 10 4,0% 0 0,0%

7 2,9% 29 12,1% 23 9,6% 37 15,4% 28 11,7% 34 14,2% 29 12,1% 33 13,8% 20 8,3% 0 0,0%

8 3,1% 34 13,2% 26 10,1% 39 15,1% 33 12,8% 40 15,5% 22 8,5% 30 11,6% 24 9,3% 2 0,8%

4 1,9% 28 13,1% 21 9,9% 25 11,7% 30 14,1% 26 12,2% 16 7,5% 24 11,3% 38 17,8% 1 0,5%


A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek 27

száma 2012. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát. 6.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011

fő nő 95 134 140 163

férfi 80 114 100 95

fő összesen 175 248 240 258

nő 35 73 79 103

férfi 23 53 41 46

% összesen 58 126 120 149

Nő 36,8% 54,5% 56,4% 63,2%

férfi 28,8% 46,5% 41,0% 48,4%

összesen 33,1% 50,8% 50,0% 57,8%


A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 6.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 319 345 664 2009 317 338 655 2010 324 336 660 2011 323 348 671 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 8 15 9 16

% 2,5% 4,7% 2,8% 5,0%

Férfi fő 4 4 10 7

% 1,2% 1,2% 3,0% 2,0%

összesen fő 12 19 19 23

% 1,8% 2,9% 2,9% 3,4%

A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 6.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen végzettek száma év összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen

nő

férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 3324 1758 1566 2233 1472 761 1091 32,8% 286 16,3% 805 51,4% 2011 3430 1780 1650 #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 28

6.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008 2009 2010 2011

Fő 175 248 240 258

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 15 8,6% 13 5,2% 15 6,3% 15 5,8%

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 102 58,3% 155 62,5% 143 59,6% 149 57,8%

8 általános fő 58 80 82 94

% 33,1% 32,3% 34,2% 36,4%


6.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év

2009 2010 2011 2012

fő

Fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény egyelőre nem merült fel. 6.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

2009 2010 2011

szakiskolai szakközépiskolai középfokú felnőttoktatásban résztvevők felnőttoktatásban felnőttoktatásban összesen résztvevők résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő

fő

%

fő

%

fő

%

57 21 23

0 0 0

0,0% 0,0% 0,0%

57 21 23

100,0% 100,0% 100,0%

0 0 0

0,0% 0,0% 0,0%

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

A gimnáziumi felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.

29

6.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

58

2%

14

28%

2011

59

2%

12

24%

2012

65

2%

5

10%

Forrás: Önkormányzat adatai

A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. 6.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év

működő regisztrált állami foglalkoztatási kivetett befizetett foglalkoztatási vállalkozások Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek szektorban programokban iparűzési iparűzési programok száma a üzletek száma száma foglalkoztatottak részt vevők adó adó száma településen száma száma helyben

2008

na

0

0

144

59386

40417

0

62

2009

na

0

0

115

59025

66415

1

62

2010

na

54

10

116

6835

78589

1

58

2011

na

0

0

113

75314

73691

0

59

2012

na

76

5

117

63000

83059

0

65

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

Városunk térségét foglalkoztatási szempontból jelentősen sújtotta a rendszerváltás, nagy számban bocsátottak el az itt élők köréből ingázókat, a térségen kívüli gyárak, vállalatok zárták be üzemegységeiket. A mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átrendeződése is komoly nehézséget okozott a foglalkoztatás terén. A korábbi vállalatok átalakulása után néhány, a térségben hagyományos feldolgozóipari tevékenység folytatódott tovább, bár kisebb létszámmal. A szálláshely biztosításával egybekötött vendéglátás és a pusztai turizmus területén azonban még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség mutatkozik. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége a rendelkezésreálló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését (munkaerő-piaciképzések, közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás, vállalkozóvá válás támogatása). Fontos feladat olyan beruházások támogatása, amelyek a foglalkoztatást szélesebb körben lehetővé teszik.

30

6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. - Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. - Természetbeli ellátás továbbá: a köztemetés, közgyógyellátás (méltányossági), 6.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

Segélyezettek száma (fő) 4000 3000

2000 1000 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 15-64 évesek

Segélyben részesülők száma

(A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre) A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban. 6.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%


31

A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen élők körében állandó és emelkedő jelenség a munkanélküliség.

6.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év

rendszeres szociális segélyben részesülők fő

2008 2009 2010 2011 2012

15-64 évesek %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

munkanélküliek %ában

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

39 0 11 60 13 73 26 85 12 93 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 1

0 0 0 0 0

Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni.

6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 6.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)




2008 2009

1714 1717

0 0

27 27

1 1

0 0

0 0

0 0

0 0

2010

1717

0

27

1

0

0

0

0

2011

1719

0

27

2

0

0

0

0

2012

1718

0

27

2

0

0

0

0

6.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 2

0 0 0 0 0

Forrás: önkormányzati adatok 32

A lakásállomány 1714 ingatlant számlál. Az épített lakások száma az utóbbi tíz évben 24 épülettel bővült. A házak többsége összkomfortos, illetve komfortos. Az ingatlan állomány nagy része az 1960-as évek után épült, de jelentős számban vannak régi, kis családi házak, melyek az 1900-as évek elején épültek. Közművesztettségük jó. Belterületen villany-, és vízvezeték hálózattal az ellátottsági szint 100%-os. Vezetékes gáz is bevezetésre került az utcák 93%- ban. A közvilágítás korszerű, túlnyomó része energiatakarékos. A lámpatestek sűrűsége megfelel a közbiztonságnak. Külterületeink elnevezései: Milkó puszta, Fehéregyháza, Kincse puszta, Papp tanya, Csanád puszta. 6.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

5

0

2009 2010 2011 2012

24 40 122 111

0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat.

6.5 Telepek, szegregátumok helyzete Dunavecsén szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek. 6.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)



komfort nélküli lakások a belterületen

komfort nélküli lakások a külterületen

komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken

157

0

157

0

9,10% alapozással nem rendelkező lakások a belterületen

0 alapozással nem rendelkező lakások a külterületen

9,10% alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

0 alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

na

na

na

na

0

0

0

0

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

0

0

0

0

0%

0%

0%

0

33

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

1581

8

1581

0

92%

100%

92%

0

árammal ellátott lakások a belterületen

árammal ellátott lakások a külterületen

árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

1717

8

1717

0

99,90%

100%

92%

0

vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

1392

0

1392

0

81%

0

81%

0

csatornával ellátott lakások a belterületen

csatornával ellátott lakások a külterületen

csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

1048

0

1048

0

aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

61%

0

61%

0




Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis

6.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 152. §-a részletezi az egészségügyi alapellátás körébe tartozó település önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően az egészségügyi alapellátás része: - háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, - fogorvosi alapellátás, - alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, - védőnői ellátás, - iskola-egészségügyi ellátás. Mindezen túlmenően a helyi önkormányzat biztosítja a járóbeteg-szakellátást Dunavecsén. A „DAOP-4.1.1./B-2008-0002 Dunavecse Városi Járóbeteg Szakrendelő komplex kistérségi járóbeteg ellátású rendszerré fejlesztése” pályázaton a szakrendelő felújítása és korszerűsítése teljes mértékben, minden igényt kielégítve megépült. A Dr. Kolozs Gergely Egészségügyi Centrum biztosítja a környező települések lakosságának szakorvosi ellátását. A szakrendelés 7 település (Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass) 23 ezer lakosának szakorvosi ellátását biztosítja 17 szakrendelésen 26 fő szakorvossal. A Duna-híd átadásának köszönhetően 20 km-en belül van a Dunaújvárosi kórház, amely könnyen megközelíthető mind tömegközlekedési eszközzel és autóval is. Szakrendelőn belül működik a védőnői szolgálat 2 fővel, akik a családvédelmi tanácsadást és az iskolai védőnői feladatokat is ellátják. A városban élők alap egészségügyi ellátását 2 fő felnőtt háziorvos és 1fő házi gyermekorvos látja el, valamint az intézményben működik a városi fogászati szakrendelés, amely Dunavecse és Apostag helységek felnőtt és gyermek fogászati ellátását biztosítja.

34

6.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 2 2 2 2 2

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1

Betöltetlen felnőtt háziorvosi és gyermekorvosi praxis nincs Dunavecsén. A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére külön körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei szakorvosi rendelőintézetbe utalják. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében a „TÁMOP-6.1.2./11/3/ Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda létrehozása Dunavecse Városában” elnevezésű pályázaton sikeresen pályázott, így a kistérség lakosainak az egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül vállal szerepet. A településen az önkormányzat a célzott korosztály számára a nőknek kétévente rendszeresen megszervezi a mammográfiás szűrővizsgálatot, melyet az érintettek igénybe is vesznek, hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt Kecskemétre utazniuk. Hosszú évtizedeken keresztül szintén helyben működik a tüdőszűrő állomás, ahol nemcsak a Dunavecsei lakosoknak, hanem a körzetileg ide tartozó települések lakosainak az ellátása is itt történik. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. A 2 körzeti védőnő a házi gyermekorvosokkal szorosan együttműködve végzi munkájukat. Tevékenységükkel a terület egészét lefedik, az érintett családok (anyák, várandósok, gyermekek) részére elérhetőek, továbbá az ifjúsági védőnői feladatokat is ellátják. A kisgyermekek és az iskoláskorú gyermekek számára a kötelező szűrővizsgálatokat a védőnők a gyermekorvos bevonásával rendszeresen ellenőrzik. Az önkormányzat az óvodában és az általános iskolában, valamint az idősek klubjában megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. A bölcsőde saját konyhával rendelkezik. Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. Városunkban nagy hagyománya van a sportnak: labdarúgás, kézilabda, fogathajtás. Városunk rendelkezik sportcsarnokkal, mely az iskola részére is biztosítja a tornatermet, valamint a diáksport egyesület részére a felkészülést. Az óvodában külön tornaszoba nincs, a gyerekek testnevelése a csoportszobákban történik. Úszásoktatásra a gyerekek Dunaújvárosba 35

járnak. A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében település minden lakója számára elérhető. A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket, pénzbeli természetbeni ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi önkormányzat képviselő testülete, települési önkormányzatok jegyzője, gyámhivatal gyakorolja, valamint az egyházi és civil szervezetek biztosítják. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete létrehozta a helyi Szociálipolitikai Kerekasztalt. Dunavecsén a következő szociális alapszolgáltatások működnek: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítést, az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. 6.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

217 200 195 128 114

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. 2013. január 1-jétől az alanyi és a normatív közgyógy megállapítását a Kunszentmiklósi Járási Hivatal végzi. 6.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás:TeIR, KSHTstar

10 13 19 19 21

Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amelyet 2013. január 1-jétől szintén a Kunszentmiklósi Járási Hivatal végzi. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. 36

6.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Dunavecse kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. Városunkban a Vikár Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás önkormányzati fenntartású közművelődési intézményként működik. A közművelődési feladatellátásához az önkormányzat meghatározott támogatást nyújt a költségvetésből évente. A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak, és a feladatellátást nehezíti a település tagoltsága is. Az önkormányzat éves munkatervében jóváhagyott nagyrendezvények, valamint más intézményekhez, civil szervezetekhez kötődő, hagyományos kulturális rendezvények (vetélkedők, kiállítások, tanfolyamok stb.) alakultak ki, amelyek változatossá teszik a kulturális életet. A városi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében is részt vesznek az említett intézmények. 2004. július 20. óta lehetőség van az intézményben internethasználatra, jelenleg 7 számítógép áll rendelkezésre, ahol évente meghatározott óradíjat szükséges a szolgáltatásért fizetni. „TIOP-1.2.3.-11/1-2012 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztések” című pályázaton Dunavecse város könyvtárának informatikai modernizációja a pályázat keretén belül megvalósult. A kéthavonta megjelenő Dunamellék újság szerkesztését is a közművelődési intézmény fogja össze és közreműködik a terjesztésében. A civil szervezetek rendezvényeiket teljesen, vagy részben az Önkormányzat támogatásával valósítják meg. A támogatást pályázatok benyújtásával igényelhetik. A közművelődéssel kapcsolatos rendelet meghatározza Dunavecse Város Önkormányzatának közművelődési feladatait. Az intézmény célja és feladata, hogy segítse Dunavecse lakosságának színvonalas szórakozását, összefogja és helyet biztosítson civil szervezeteknek, munkájukban segítséget nyújtson az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva. Mottója: „A művelődési házban és könyvtárban nyitott ajtó, „szolgálatkész” házigazda várja a lakosságot. Kulturális életünket gazdagítják testvérvárosi kapcsolataink Hetes és Homoródszentmárton (Erdély) települések.

6.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem tevékenykedik.

6.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A szegénység megelőzése, hatásainak mérséklése. A hátrányos helyzetbe élők generációkon keresztül átörökítik a szegénységet. A mélyszegénységen élő és a roma állampolgárok egészségügyi állapota rossz. A mélyszegénységben élők és a romákkal kapcsolatban csak becsült adatokkal rendelkezik a település.

Helyi foglalkoztatás emelése. A mélyszegénységben élők ösztönzése a szakma megszerzésére. A szociális és egészségügyi szakemberek komplex együttműködése az egészség megőrzése érdekében. A mélyszegénységben élők és aromákkal kapcsolatos adatbázis elkészítése, mely által pontosabb képet kapunk e társadalmi réteg helyzetéről. A település nem rendelkezik pontos adatokkal a mélyszegénységben élők és a roma emberek foglalkoztatottságával.

A településen élők foglalkoztatási helyzete nem túl jó.

37

7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői Dunavecse állandó népességének száma 4054 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen 887 fő. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermekek nevelésében, a megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. További jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a jelzőrendszeren keresztül valósul meg, és ezen belül a különböző intézmények együttműködésén alapul. Dunavecsén a gyermekvédelmi alapellátások működnek, mindenki számára elérhető. A preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményekben, szakmai programokban megtalálhatóak 7.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

védelembe vett

megszüntetett eset

veszélyeztetett kiskorú

A táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben csökken a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma. A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre, a jelenlegi helyzetben felmerülő probléma a családok megélhetése és elszegényedése, valamint felmerül a gyermekek elhanyagolása is. Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a Kunszentmiklósi Járási Gyámhivatal védelembe veszi. Dunavecsén működik Gyermekjóléti Szolgálat, amely társulás keretében látja el feladatát, családgondozója a településen élő, kellő ismeretekkel rendelkező helyi lakos. Jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola) valamint a bölcsődével. A gyermekjóléti szolgálat célja: -

A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. A gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.

38

A gyermekjóléti szolgálat feladatai -

Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.

-

Tevékenysége a gyermekjóléti szolgáltatáson túl:

-

figyelemmel kíséri a gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermekek panaszát, és megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervét, ill. a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódóan pénzfelhasználási tervet készít segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatoknál új szolgáltatások bevezetését, a gyermekvédelmi központ felkérésére vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. tájékoztatja a szülőket a TAJ alapú nyilvántartás bevezetéséről

-

A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet tölt be a jelzőrendszer működése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgálat hatékony munkáját jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, szolgálják. 7.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 95% 90%

85% 80% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény

Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan alakult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben 39

akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma folyamatosan változik minden évben. Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A családsegítés keretében biztosítani kell: -

a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását.

7.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1száma 1-13. 8. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

52

40

24

169

0

na

2009

55

62

15

173

0

na

2010

61

90

17

185

0

na

2011

58

95

22

172

0

na

2012

52

na

na

169

0

na

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagyon fontos az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen étkeznek. Nyári étkeztetés van az iskolában és az óvodában, de erről pontos adat nincs, hogy hányan vették igénybe ezt a szolgáltatást.

40

7.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma Magyar állampolgársággal Ebből nem rendelkező, 18 hátrányos év alatti helyzetű középiskolások száma (fő) (fő)

év

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

2008

0

0

0

0

0

0

2009

1

1

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

2011

1

1

1

1

0

0

2012

2

0

4

na

0

0

Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

Dunavecsén élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, akik számára elérhető a közoktatási intézményekben történő bejutás.

7.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlőség A kérdés nem releváns, szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs Dunavecsén.

7.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Az egészségügyi ellátást, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnia kell: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. 7.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

2

75

2009

2

77

41

2010

2

67

2011

2

69

2012

2

54

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Dunavecsén nincs betöltetlen védőnői állás, minden gyermek maximálisan hozzájut a védőnői szolgáltatásokhoz. Az önkormányzat a védőnői szolgálat működtetését a járóbeteg szakrendelő keretein belül látja el. A védőnők heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában és tanácsadóban látják el a csecsemőket és kisdedeket, tanácsokkal segítik a kismamákat és az édesanyákat A védőnő az egészségügyi alapellátásban dolgozó, felsőfokú végzettségű, önálló preventív tevékenységre kiképzett egészségügyi szakember, aki -

meghatározott földrajzi területen a védőnői körzetben - területi védőnőkéntaz oktatási-nevelési intézményben -iskola védőnőként -, vagy városokban, ahol kórház működik, kórházi védőnőként dolgozik.

A védőnő munkáját az orvossal együttműködve, nagyfokú önállósággal végzi. A területi védőnő feladatai -

-

-

-

-

-

a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, életmód tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel; a várandós anyák gondozása a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; a 0-6 éves korú gyermekek gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira, a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek, otthoni ápolására, a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése, az óvodába járó gyermekek gondozása, szűrése, hygienes ellenőrzésese, az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, 42

-

-

a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.

A védőnő a gondozási feladatait önállóan végzi, ennek során kapcsolatot tart és együttműködik: -

az egészségügyi alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás, házigyermekorvosi ellátás továbbá a szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel.

Az iskolai védőnő feladatai: alapszűrések elvégzése -

testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat) pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), golyvaszűrés, vérnyomásmérés.

Továbbá: -

-

A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. Elsősegélynyújtás Az orvosi vizsgálatok előkészítése A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. Részvétel az egészségtan oktatásában (elsősorban az alábbi témákban: az egészséggel kapcsolatos alapismeretek oktatása, személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás, szenvedélybetegségek megelőzése) Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). Pályaválasztás segítése Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.) Egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel, különös tekintettel a serdülőkori változásokra, krízisekre Krónikus beteg és fogyatékkal élő tanulók életvitelének segítése, közösségi integrációjának segítése, szükség szerinti gondozása Tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről A gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga

43

által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett családlátogatás lehetőséget nyújt a család környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben felismerhetők az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezők, melyek alapján a gondozás célját, módszereit meg lehet választani. A védőnői tanácsadás lehetőséget biztosít a család, a lakosság számára, hogy a védőnő elérhető legyen. A gyermekvédelemben a védőnői hálózat elsődleges szerepe, mint jelző rendszer fogalmazódik meg. Ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjék fontos, hogy a védőnő nagyon korán tudomást szerezzen, felismerje a család működésének zavarait, problémáit annak érdekében, hogy a maga kompetenciájának vonatkozásában biztosítsa a szükséges gondozást, tanácsadást, segítséget, és támogatást. 7.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

24224

8192

35

2009

0

24306

9232

31

2010

0

25483

6854

37

2011

0

25483

5632

62

2012

0

25148

5623

85

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az önkormányzat a házi gyermekorvosi ellátást a Dr. Kolozs Gergely Szakellátó Centrumban működteti, betöltetlen praxis nincs. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik különösen a lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a betegek vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása, és a keresőképtelenség megállapítása. A rendelőintézetben működő szakrendeléseket helyben maximálisan igénybe lehet venni. A házi gyermekorvos alapellátási tevékenységét, valamint a védőnő gondozási feladatait önállóan végzi, a munkájukban egymást kiegészítik. A házi gyermekorvosi és a védőnői ellátás feladatait jogszabályok és szakmai szabályok határozzák meg, melyek betartása kötelező az alapellátásban dolgozó valamennyi szakember számára. Az eredményes megelőző-gyógyító alapellátás csak a két szakterület szoros, kölcsönös együttműködésével valósulhat meg.

44

7.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Működő összes bölcsődébe beírt Szociális szempontból felvett gyerekek bölcsődei férőhelyek szülő, veszélyeztetett gyermek, gyermekek száma száma (munkanélküli nappali tagozaton tanuló szülő) száma

év

bölcsődék száma

2008

1

46

12

20

2009

1

47

18

20

2010

1

52

18

24

2011

1

40

11

24

2012

1

42

13

24


A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsődében. A Bölcsődénkben a gondozott gyermekeknek a fele rendezett családi körülmények között él, de sajnos egyre növekvőbb tendenciát mutat azoknak a családoknak a száma, ahol a gyermekek valamilyen szempontból hátrányos helyzetbe kerülnek. Nagyon sok az olyan család, ahol az egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, tartósan beteg, alkalmi munkából, vagy segélyekből élnek. Mivel a munkalehetőségek igen korlátozottak, gyakran a szezonális munka az egyetlen, amiből némi jövedelemhez juthatnak a családok. A bölcsődébe járó gyermekek szüleinek anyagi és szociális helyzetét a gondozónők jól ismerik, mivel a beszoktatás előtt családlátogatásra kimennek a családokhoz. A bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek jogainak érvényesítésére az intézmény keretén belül Érdekképviseleti Fórum működik, a fórum működéséről külön szabályzat áll rendelkezésre, tagjainak névsora a faliújságon került elhelyezésre. A bölcsődei ellátást igénybe vevőknek joga van a szociális helyzetére, egészségügyi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzetük vagy állapotuk alapján az egyéni ellátásra, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a bölcsődei szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében alapvetően, A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. Szabályozza. Intézményünkben a bölcsődevezető irányításával folyik a gyermekvédelmi munka. Feladatok: - a veszélyeztetettség és az elhanyagolás felismerése, jelzése - a gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése - fejlődés elmaradásának felismerése, jelzése

45

7.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

Dunavecsén nincs családi napközi, a gyermekek napközbeni ellátása a településen a bölcsőde keretein belül valósul meg. Családi napközi működtetésére a bölcsőde mellet nincs igény, mivel a bölcsőde minden szükségletet kielégít a családoknak számára. Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén a bölcsődébe felvételt nyerhetnek mindazon 0-5 éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. Az eltérő fejlődésmenetű kisgyermekek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális személyiségfejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. A gyermekkel való foglalkozást minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően kell megszervezni. A szakértői javaslatban egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gyermek milyen módon vegyen részt a különleges gondozásban, annak milyen legyen a formája, a helye. A szakvéleményben írottakat figyelembe véve a korai fejlesztés és gondozás feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv szerint kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus készíti el. A bölcsődében a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. A személyi feltételeket a Kunszentmiklósi Pedagógiai Szolgálat biztosítja. Egyéni terápiában, a szülőkkel, gondozónőkkel való konzultációra helyben került sor a bölcsődében. Az egyéni foglalkozások és a csoporton belüli fejlesztés harmonikusan illeszthető a gyermekek napirendjébe. A bölcsődén belüli integráció esetén biztosítottak a gondozás feltételei. A korai fejlesztés megelőzi az óvodai nevelést. A közoktatási törvény korai fejlesztés gondozás körében nyújt speciális segítséget ahhoz, hogy az érintett gyermek fel tudjon készülni az óvodai nevelésre, majd ezt követően az iskolai nevelésre-oktatásra. A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd és más fogyatékosság megállapításától kezdődően a gyermekek fejlesztése gondozása a szülő bevonásával. A különleges gondozás keretében járó korai fejlesztést az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján kell megvalósítani. A feladatokat minden esetben a gyermek aktuális igénye, állapota határozza meg.

46

7.3.5. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

2

Hány településről járnak be a gyermekek

1

Óvodai férőhelyek száma

150

Óvodai csoportok száma

6 6-17,30

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

13

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

13

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

6

0

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0

0

7.3.6. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. év

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

47

7.3.7. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

178

6

150

1

143

0

2009

173

6

150

2

151

0

2010

181

6

150

2

155

0

2011

181

6

150

2

147

0

2012

165

6

150

2

150

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

7.3.8. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

24

24

13

12

0

73

Más településről bejáró gyermekek létszáma

0

0

0

0

0

0

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

17

11

3

7

0

38

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

12

9

7

4

0

32

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

2

1

0

2

0

5

22

13

14

28

0

77

0

0

0

0

0

0

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

19

4

7

3

0

33

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

4

6

5

9

0

24

székhely

tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma

48

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

1

1

1

na

0

3


7.3.9. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot az intézménybe fejlesztő fejlesztő meghaladóan beíratott, 20%-ot beíratott foglalkozásban foglalkozásban hiányzott meghaladóan halmozottan részesülő részesülő halmozottan hiányzott hátrányos hátrányos halmozottan hátrányos hátrányos helyzetű gyermekek helyzetű hátrányos helyzetű helyzetű száma (az adott gyermekek helyzetű gyermekek gyermekek évből eltelt létszáma gyermekek száma száma (az időszakra vetítetten) száma adott évből eltelt időszakra vetítetten)

Székhely

Csoport 1

12

8

1

2

2

0

Csoport 2

9

4

2

1

1

0

Csoport 3

11

5

6

2

1

0

Csoport 4

0

0

0

0

0

0

Csoport 5

0

0

0

0

0

0

Csoport 6

0

0

0

0

0

0

Összesen

32

17

9

5

4

0

2

1

1

2

1

0

0

0

0

0

0

0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda

49

Csoport 1

4

4

0

1

1

0

Csoport 2

11

4

3

2

1

0

Csoport 3

11

1

2

0

0

0

Csoport 4

0

0

0

0

0

0

Csoport 5

0

0

0

0

0

0

Csoport 6

0

0

0

0

0

0

Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

26

9

5

3

2

0

3

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0


7.3.10. számú táblázat - Óvodai körzethatár A körzetbe A körzetbe A A járó hh járó hhh Óvodai körzetbe körzetbe A körzetbe A körzet gyermekek gyermekek körzetenfelvehető felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe aránya a A körzetbe aránya a kénti (ott élő) (ott élő) (ott élő) járó járó hh körzet járó hhh körzet létszám és összes összes összes hhh gyermekek gyermekek óvodásainak gyermekek óvodásainak hh/hhh hh gyermegyermekek összlétszáma összlétszáma összgyermekek gyermekek száma létszáma létszámához létszámához megoszlása kek száma viszonyítva viszonyítva száma (%) (%)

Körzet 1

150

na

na

150

62

41%

8

5%

A településen egy óvoda működik 2 tagintézményben, 6 csoporttal. Az óvodai férőhelyek száma 150 fő, helyhiány miatt egy gyereket sem utasítottunk el. A beíratott gyermekek száma meghaladja a férőhelyszámot, jó kihasználtsággal működik. Óvodánk befogadó intézmény, a csoportok úgy vannak kialakítva, hogy egyenlő arányban kerültek minden csoportba a HH és a HHH gyerekek elosztásra. Az óvoda, a helyi nevelési programja alapján megvalósítja, hogy az iskolára való alkalmasságot minden gyermek elérje. A pedagógiai munka kulcsfeladatait - az egészséges életmód kialakítása, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés, anyanyelvi nevelés, esztétikai nevelés - tevékenységekbe ágyazva, az egyéni személyiségfejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználása keretében végezzük. Az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján megvalósuló programok és szolgáltatások, amelyben biztosított az integráció. A rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják minden gyermek számára az óvodai ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű 3-6 éves gyermekek óvodai ellátását fokozott figyelemmel kísérjük. Ennek érdekében a következő lépéseket tesszük a nevelési gyakorlatunk szerint: - a bölcsődével felvesszük a kapcsolatot az óvodai beiratkozás után 50

-

az újonnan bekerülő gyermekeknél családlátogatást végzünk

-

a gyermekvédelmi felelős napi kapcsolatban van az érintettekkel egyéni fejlesztési naplót vezetünk minden gyermek fejlődéséről rendszeres gyermekprogramokat, sétákat, kirándulásokat szervezünk biztosítjuk a napi mozgást a tornaszobában és a szabad levegőn folyamatosan fejlesztjük a játékeszközöket az udvaron és a csoportszobában

Kiemelten kezeljük a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését. Hisszük, hogy mindezt játék- és mozgásközpontú tevékenységek biztosításával, a természet megismertetésével, megszerettetésével, annak védelmével és tiszteletben tartásával való tudatosításával érhetjük el. 7.3.11. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

148

150

298

42

14,1%

2011/2012

151

138

289

50

17,3%

2012/2013

144

136

280

31

11,1%

tanév


7.3.12. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

tanév

általános iskolai feladatellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

8

8

16

0

0

0

1

2011/2012

8

8

16

0

0

0

1

2012/2013

8

8

16

0

0

0

1

Forrás: TeIR, KSH Tstar 7.3.13. számú táblázat - Iskola személyi feltételek 51

Fő

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító

9

0

Szaktanítást végző tanítók száma

0

0

Szaktanítást végző tanárok száma

13

2

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Gyermekvédelmi felelős

1

0

Iskolaorvos

1

0

Iskolapszichológus

1

0

Kisegítő személyzet

6

0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 7.3.14. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő

%

2010/2011

40

100%

2011/2012

41

93%

2012/2013

35

97%

A Petőfi Sándor Általános Iskola A Pedagógiai Programban, a Munkatervben és a tanmenetekben meghatározott céloknak megfelelően végezte nevelő-oktató munkánját. Munkánjának az a legfőbb célja, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően tudjon és akarjon teljesíteni. Nagyon sok közösségi élményt, csapatépítési lehetőséget, és emellett direkt és indirekt nevelési lehetőséget nyújt a különböző programok, rendezvények, ünnepségek megszervezésében. A számítógépek számának gyarapodása miatt az informatika órák bontása már nem szükséges, azonban a technikaórákat továbbra is bontotásban kell tartani, a balesetveszélyelkerülése érdekében, illetve a férőhelyek korlátozottsága miatt. Ezért ezek az 5-6. órákban szerepeltek az órarendben. Tanulók harmadik 52

évfolyamtól tanulnak idegen nyelvet. 2012-ben 208 fő tanultak nyelvet: angolul 150-en, németül 58-an (72-28 %). Angolból a felső tagozaton évfolyamonként, németből 8. évfolyamon fakultációt is van. A 8. évfolyam számára előkészítő van magyar nyelvből, matematikából, valamint idegen nyelvből. A Katolikus és a Református Egyház az intézményben hittan-oktatási lehetőséget kért, amelyet 2012/2013-as tanévben, heti 2-2 órában az órarendbe került. Tehetséggondozás, versenyek A tanulók művészeti oktatásban részesülhettek a Violin iskola keretében néptánc és zene (zongora és fafúvós) szakágban. A felzárkóztatás mellet fontos feladat a tehetséges tanulók motiválása, megfelelő feladatokkal való ellátása. A tehetséges tanulók szakkörökön vehettek részt, és versenyeken mérethették meg tudásukat. A tantárgyfelosztásban szereplő szakkörök: dráma, énekkar, angol, kézilabda, foci. Ezen túl a kollégák egy része vállalt önkéntesen szakköröket, ezek: - Kézműves-kreatív szakkör - Sütő-főző szakkör - Okoskodó-tehetséggondozó - Informatika - Szorobán - 3-4. évfolyamnak sportkör - Versenyekre való felkészítő tevékenység - Magántanuló egyéni felkészítése A tanulók a különböző tantárgyakból és szinteken szervezett versenyeken mérethették meg magukat. Az iskola szinte minden tantárgyból szervezett versenyt valamelyik évfolyamon. Helyi verseny volt: az alsós vers- és mesemondó verseny, az alsós anyanyelvi verseny, a felsős szavalóverseny, a népdaléneklési verseny, a Kazinczy-verseny, a természettudományi verseny, az angol/német nyelvi verseny, r ádiós vetélkedő, rajzverseny a közlekedési verseny. Ünnepségek: - Megemlékezés az aradi vértanúkról iskolarádión keresztül, majd a városi ünnepségen - Részvétel az október 23-i a városi ünnepségen - Karácsonyi ünnepséget szervezése a sportcsarnokban, minden évfolyam műsorral készült - Fenyőfát állítása a zsibongóban, és feldíszítése - Megemlékezés Petőfiről, a Petőfi-fal megkoszorúzása - Részvétel a Trianon-emlékműsoron (énekkar) Színház, előadás: - Az alsósok színházlátogatáson vettek részt Dunaújvárosban, kétszer is - Részt vettünk képzőművészeti kiállításon, a Violin-hangversenyen, néptánc-bemutatókon - Felsős színházlátogatás Budapesten - A drámások szerepeltek a Dömötör-napon 53

Közösségi programok: - Egészségügyi hét: rajzverseny, vetélkedők, sportversenyek, előadások, ételkészítés - Papírgyűjtés - Fuss! – sport-délelőtt - Halloween-vetélkedő és buli - Tejtermék-kiállítás - Városi egészségnapon rajzkiállítás és tornabemutató - A felsősöknek Mikulás-diszkó - Farsangi bál - Rendőrségi előadás 7-8.: Agresszív magatartás, szabálysértés, bűncselekmény - Rendőrségi előadás az alsó tagozatnak. A nyár veszélyeiről Osztályprogramok: - klubdélután, filmvetítés - társasjátékozás, zenehallgatás - szánkózás - anyáknapi ajándékkészítés - kerékpártúra Apostagra/kopjafához - élményfürdőzés - korcsolyázás Dunaújvárosban - Tökfesztivál Rácalmáson - Mikulás-látogatás Nagykarácsonyba - Parlament-látogatás, Láthatatlan kiállítás Dunavecsei Református Kollégium A testnevelés órák keretein belül és azon kívül számos lehetőséget kínál a testi és szellemi sportolásra. - Felmenő rendszerben az 1., 2. és 5. évfolyamon ingyenes néptánc tanfolyamon vesznek részt a gyermekek, mely bizonyítványt adó vizsgával zárul. - Az intézmény lovain szülői engedéllyel, és állatgondozói felügyelet mellett minden nebuló lovagolhat. Tehetséggondozással egybekötött szakköreink is kivétel nélkül ingyenesek: - Íjászat - Asztali tenisz - Kosárlabda - Röplabda - Sakk - Dzsúdó Rendszeresen versenyezteti a gyermekeket, a versenyeken való részvétel a gyerekeknek maximum az útiköltségbe kerül, de sok esetben még ezt is az intézmény finanszírozza, főképp a hátrányos helyzetűeknek. Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulónk ingyen étkezik, és kedvezményesen kapja tankönyveit is. Minden fogyóeszközt (rajzlap, zsírkréta, vízfesték, olló, gyurma, színes lap) az iskola vesz és minden elsős, iskolakezdésre teljes tanfelszerelést táskával, tele tolltartóval kap ajándékba a fenntartó jóvoltából. Szükség esetén az iskola saját kollégiumában korlátozott számú szálást és élelmet tud biztosítani rászoruló tanulóknak. Osztályfőnökök összefogásával, szükség esetén a többi pedagógussal közösen, valamint a gyermekjóléti szolgálattal karöltve próbálja kezelni a fellelt problémákat. Havi rendszerességgel gyermekvédelmi megbeszélést tart az iskola.

54

A település vezetősége jóvoltából alapítványi finanszírozással évente a legtehetségesebb diákokat van lehetősége megjutalmazni, valamint pénzjutalmat oszt a tanévzárókon. Az önkormányzattal közösen emlékezik meg nemzeti ünnepekről, amelyben a tanulók is rendszeresen aktívan részt vállalnak. Ha város által szervezett, a város érdekét szolgáló program kerül megszervezésre, (városszépítő akció, szemétszedés, Duna-part takarítása) akkor az oktatók és a tanulók is örömmel segítenek. Az iskola fenntartója a Dunavecsei Református Gyülekezet. Az iskolában biztosítva van a más felekezetű tanulók hitoktatása és diákok aktív tagjai a Katolikus és Baptista közösségi életnek is. A civil szervezetekkel nagyon jó kapcsolatot ápol az intézmény, a helyi tűzoltók rendszeresen tartanak felvilágosítást, valamint a gyermeknapok, illetve a Gróf Teleki Napok aktív résztvevői. A polgárőrök segítenek a megtartott rendezvények biztosításánál. A Vikár Béla Női Kar, a Kék Duna Népdalkőr és a Gyöngyvirág Néptánc Csoport rendszeresen fellépnek a kulturális programokon. A városi sakk-kör a sakkórákat, valamint a táblákat biztosítja az iskolának, amivel segítik a sakkszakkörösök fejlődését. Ezek a közösségek és a velük való összefogás erősíti, színesíti és szélesíti diákok látókörét EGYMI A tanulók általános tankönyvtámogatásban részesültek, kivéve nevelőszülős és gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek. Minden alsó és felső tagozatos tanuló ingyenes ebédben részesült (kivéve nevelőszülős gyermekek). A szakiskolai tagozaton tanulók közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára szintén ingyenes ebédet biztosít az iskola. A kollégiumi térítési díj az étkezési díj összegét tartalmazza, ennek az 50%-át kell fizetnie a szakiskolás tanulóknak, amennyiben nem rendelkeznek rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, mely ingyenes ebédre jogosít. Az alsó és felső tagozatos tanulók kollégiumi ellátásának díjából az ebéd ingyenes, a fennmaradó összeg 50%-át kell megtéríteni. A tanévben az alábbi szabadidős foglalkozásokat szerveztük meg tanulóink részére. Sport: A sportversenyek előtt alkalomszerűen felkészítő foglalkozásokat tart. Valamint az Agressziókezelés pályázat (TÁMOP 5.2.5) foglalkozásai – Sport, Fotó szakkör, Kézműves foglalkozás, Dráma szakkör, Cigánytánc, Cigánytánc: Az intézményben hosszú időre tekint vissza a hagyományőrző cigány tánc szakkör működése. 1996-tól működik, bővült a résztvevők létszáma. Különböző iskolai rendezvényeken, farsangokon, ünnepségeken léptek, lépnek fel a gyerekek. Csoportot már megismerték széleskörben, így egyre többször kap felkérést jótékonysági bálokon, falunapokon való szereplésre. Egy nemzetközi pályázat keretében 2007-ben Magyarországot képviselhete a csoport a Mosolygó Gyermekek Nemzetközi Fesztiválján, Isztambulban. Ezt az utazást Törökországba 2008-ban és 2010-ben megismételhették. 2010 nyarán Kecskeméten szintén egy nemzetközi fesztiválon, - a Csiperón -, arattak zajos sikert táncosaink. Drámaszakkör: A kapcsolatteremtő játékok jól összekovácsolják a csoportot, ha új gyermek kapcsolódik be a csoport életébe, akkor szükségessé válik az ismerkedés első lépésben. A következő lépésben a bizalomjátékok arra orientálják a gyerekeket, hogy minden színpadi helyzetben számítsanak egymás támogatására, szerepének pontos alakításában. A koncentrációs feladatokkal elérik, hogy a kitűzött cél megvalósítása minél dinamikusabban menjen. A mentálisan sérült gyerekekre különösen jellemező a nehézségek agresszív elhárítása, ezek kezelésére agressziólevezető játékokat alkalmaz a csoport. 55

Fotószakkör: A különféle személyiségzavarokkal és szocializációs lemaradásokkal rendelkező hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére alkalmas ez a program.

7.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében lehet megszervezni. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a városi közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. A figyelmet igénylő csoportokba tartozó, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet is alakítja. Ennek megváltoztatása nem megy máról holnapra. A megkülönböztetés felszámolását a társadalmi tolerancia erősítésével, az intézményen belülről is szükséges támogatni. Egyszerre kell tiszteletben tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az iskolai oktatáson belül elsődleges az intézményben dolgozók szemléletének formálása, a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása vezethet eredményre. Az intézményvezetésnek kiemelten nagy gondot kell fordítni a jövőben a fenti szemlélet és a szemlélethez kapcsolódó gyakorlat folytonos alakítására. Cél a lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó, integrált nevelést folytató intézménybe kerülés lehetőségének biztosítása. A tanulási nehézséggel küzdők megsegítésére, integrált oktatás elősegítése érdekében a továbbiakban is meghatározó a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel történő együttműködés, keretében az iskolavezetés, az osztályfőnökök, a szaktanárok és a nevelési tanácsadó szakemberei közösen alakítják ki a fejlesztés irányait és gyakorlatát. Általános célként kell kitűzni, hogy minden gyerek a képességeinek megfelelő, maximális szintű tudással fejezze be alapfokú tanulmányait. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. Az óvodai ellátás keretén belül biztosít a gyermekek számára differenciált fejlesztést. Cél, hogy kialakuljon a biztonságérzetük, és a stabil helyük a szűkebb-tágabb környezetükben egyaránt. Ismerje meg, fogadja el önmagát, tudja elfogadtatni magát a közösséggel, a csoportnormákhoz, saját képességeihez mérten tudjon alkalmazkodni. Tehetségét bátran vállalja fel, éljen vele. Az óvodánkban a gyermekek nevelő és oktató munkáját a következő szakemberek segítik: - fejlesztő pedagógus – 1fő - gyógypedagógus – 1 fő - logopédus – 1fő - bábterapeuta – 1 fő - pszichológus – 1fő - gyógytestnevelő – 1 fő - mozgásfejlesztő – 1 fő 56

Az óvodánk befogadó intézmény, a csoportok úgy vannak kialakítva, hogy egyenlő arányban kerültek minden csoportba a kiemelt figyelmet igénylő, és a 3h-s gyerekek elosztásra. Az EGYMI iskolánkban tanuló, a gyermekotthonunkban élő gyerekek közelmúltban elért jó eredményei bizonyítják, hogy az intézményben komoly műhelymunka folyik. A komplex tanulmányi versenyek alkalmával rendszerint a megye legjobbjai, országos szinten a legjobb nyolc intézmény egyike. A sport területén atlétika és labdarúgás sportágakban is szép sikereket értek el (megyei dobogós helyezések, országos 1. és 4. helyezés). Jó a kapcsolata a helyi önkormányzattal, intézményekkel, vállalkozókkal, civil szervezetekkel és a lakossággal. Megfelelő munkakapcsolatot alakított ki a fenntartónkkal, és több területi szervezettel is. Országos szinten a kapcsolatok közül említésre méltó a Kézenfogva Alapítvánnyal, a Soros Alapítvánnyal, Értük-Velük Egyesülettel, a Dyslexia Szövetséggel és több országos közalapítvánnyal való kapcsolat. Minden tanév elején felméréseket végznek a HH és a HHH tanulók arányáról. A Polgármesteri Hivataltól, a Jegyzőtől minden alkalommal beszerzi az iskola a gyermekek hatósági bizonyítványait, határozatait, melyben hivatalosan igazolják, hogy ki részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve ki hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. A Református Általános Iskolában minden gyermek jogosult ugyanarra az ellátásra, de a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők több törődést, odafigyelést, személyes kapcsolatokat kapnak. Az SNI-s, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára szakember által vezetett fejlesztő alkalmak hozzáférhetőek heti többszöri alkalommal. Iskolában két gyógypedagógus és egy heti rendszerességgel járó logopédus tevékenykedik. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásnak és a közösségi nevelésnek egyik fontos színtere a napközi. Nagyon sok közösségi élményt, csapatépítési lehetőséget, és emellett direkt és indirekt nevelési lehetőséget nyújtanak a különböző programok, rendezvények, ünnepségek is. A tanulók egy része azért marad le a tanulásban, mert családi háttere nem megfelelő: nem kap ösztönzést, nem lát pozitív példát környezetében. Az alsó tagozaton minden évfolyamon 1-1óra korrepetálással biztosítotja az intézmény a lemaradó tanulók felzárkóztatását. A felső tagozaton magyarból, matematikából, németből, földrajzból és (első félévben) fizikából volt korrepetálás. A gyerekek érettségében, tudásszintjében minden életkorban nagy lehet az letérés, ezért kiemelt feladat a differenciálás tanórákon. A Nevelési Tanácsadó állapítja meg a beilleszkedési-, tanulási- és magatartászavart. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztató-fejlesztő foglalkozásokon vettek részt heti 1-1 órában fejlesztőpedagógusok vezetésével. A 2012/2013-as tanév alatt 3 tanuló kontrollvizsgálata történt meg. Május végén a Nevelési Tanácsadó ellenőrizte a BTM-esekkel történő fejlesztést, és rendben találta azt. A sajátos nevelési igényű tanulókkal gyógypedagógus foglalkozott heti 2-2 órában egyéni fejlesztési terv alapján. A Kunszentmiklósi Nevelési Tanácsadó 1 pszichológust, 1 logopédust és 1 pályaválasztási tanácsadót biztosított az iskolának.

57

7.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A gyermekek veszélyeztetettségének kialakulásának megelőzése és hatásuk enyhítése.

Szabadidős programok szervezése, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakemberek továbbképzése Adatok gyűjtésének kezdeményezése.

A hh/hhh helyzetűek pontos számának meghatározása. SNI-s tanulók fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban. A gyermekvédelmi rendszer hatékony működtetésének fenntartása. A gyermekek részére a nyári szünidei felügyelet nem megoldott.

Egyénre szabott megfelelő fejlesztésben való részesülés. Jelzőrendszer tevékenysége. Szabadidős programok szervezése a nyári szünet idejére.

58

8. A nők helyzete, esélyegyenlősége 8.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy a nemek alapján senkit se érhessen hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzéseken való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Magyarországon a második világháború után, főként az ipar dinamikusan fejlődésének eredményeképpen, következett be a korábban háztartásban dolgozó nők tömeges munkába állása, melynek legfőbb oka az anyagi kényszer volt. A korábban megszokott életszínvonal fenntartása érdekében a család női tagja is kereső tevékenység végzésére kényszerült. A korábbi tradicionális családi szerepek háttérbe szorultak, és egyre inkább elterjedt a kétkeresős családmodell, a foglalkoztatottak számán belül folyamatosan nőtt a női munkavállalók aránya. A rendszerváltozás után Magyarországon a nők munkaerő-piaci helyzete radikálisan megváltozott. Nagyon sok munkahely megszűnt, az otthon lévő kismamáknak gyakran azzal a problémával kellett szembesülniük, hogy nem tudnak visszatérni korábbi munkahelyükre. A nők gazdasági aktivitásának fontos befolyásoló tényezője a gyermeknevelés. A munkáltatókra általánosan jellemző, hogy a felvétel során a férfiakat részesítik előnyben a nőkkel szemben. A felvételi interjúk alatt a nők gyakran találják szemben magukat a családalapítási tervekkel, gyermekvállalás várható időpontjával kapcsolatos kérdésekkel. A munkáltatónak számolnia kell azzal, hogy gyermekvállalás esetén a női alkalmazott ideiglenesen vagy akár örökre kilép a munkaerőpiacról. Gyermekes anyukák esetében, főleg ha kisgyermekes anyukáról van szó, át kell gondolniuk mennyi munkaidő-kieséssel, kell számolniuk a gyermek megbetegedése esetén, illetve fontos szempontnak tartják, hogy a gyermektelen nők sokkal jobban terhelhetők, több túlórát vállalnak, mint a gyermekesek. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a családos férfiak nem kerülnek hátrányba gyermekeik miatt, sőt inkább előnyt jelent számukra, ami azzal magyarázható, hogy a vállalatok a családos férfiakat sokkal elkötelezettebbnek ítélik meg, akiknél sokkal kisebb a munkahely változtatás valószínűsége. A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. Miután a munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni: milyen egészségre ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nő. A munkáltató köteles a vizsgálat eredményéről tájékoztatni a munkavállalót, és csökkenteni ezeket a negatív hatásokat. A munkaórák számát és a munkakörülményeket hozzá kell igazítani a megváltozott helyzethez. Ha ez nem lehetséges, más munkát kell találni a terhes munkavállaló számára. Ha ez sem lehetséges, akkor fizetett szabadságra kell küldeni a munkavállalót. A vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve, valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM (népjóléti miniszteri) rendelet tartalmazza. Az Mt. 138. szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. 59

Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet [Mt. 86.§ (1) és (2) bekezdés]. A nők hátrányos munkaerő-piaci helyzetét bizonyítja, hogy a magyar jogszabály tartalmazza ugyan az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, de ez a gyakorlatban mégsem teljesül. A sikeres együttműködésben tehát mind a két félnek jelentős szerepe van. A munkáltatóknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy éreztessék a kismamával, hogy a jövőben is számítanak a munkájára, támogatják visszatérését, az anyáknak pedig jeleznie kellene a munkáltatójuk felé, hogy a cég életében továbbra is jelen szeretnének maradni, a későbbiekben is számíthatnak munkájukra. 8.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

1452 1207 1472 1478

1439 1434 1417 1452

1372 1093 1458 1383

1344 1300 1379 1289

80 114 14 95

95 134 38 163

Bárhol is dolgozzon a munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő bérhez van joga! A magyar jog kifejezett rendelkezéssel és közvetett módon is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. Az Alkotmány 70./B. § (2) bekezdése szerint: “az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga”. A Munka Törvénykönyvé-nek (Mt.) 5. §-a is rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát. A hatályos magyar jog tehát garantálja a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, és egyenlő bánásmódra kötelezi a munkaadókat. Nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével, különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint azt a közösségi jog teszi. A köztisztviselői és közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve előmeneteli rendszer működik, amely elvileg kizárja a férfiak és nők eltérő bérezését. A szabad béralkuval rendelkező piaci szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti tilalmak. Mindezek ellenére a közszférában is hasonló mértékű - 15% körüli - bérkülönbség érvényesül, mint a piaci szférában.

8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A településen működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja. A településen van bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás, ami segíti az anyukák munkába állását. A településen eddig nem volt olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné. Az önkormányzat és intézményei nem élnek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A kisgyermekek napközbeni ellátásának megszervezése a nők esélyegyenlőségének egyik feltétele a munkaerőpiacon. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A gyermekeket ellátó szolgáltatások biztosítása elősegíti a család és a munka 60

összeegyeztethetőségét. Településünkön a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei férőhelyek és az óvodai férőhelyek száma minden igényt kielégít, váró lista nincs. Dunavecsén egy bölcsőde működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhely hiány miatt még óvodás korú gyermeket nem utasítottak el a helyi óvodában. Az általános iskolában reggel 7:00-tól várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők16:00-ig biztonságban tudhatják gyerekeiket. 8.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

bölcsődei 3 év alatti működő férőhelyek száma gyermekek bölcsödék száma a száma településen önkoregyéb mányzati

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

2008

133

1

1

0

0

0

20

2009

131

1

1

0

0

0

20

2010

129

1

1

0

0

0

24

2011

114

1

1

0

0

0

24

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

8.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat célja - az alapellátás részeként - a családok egészségének megőrzése, egészségromlásuk megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnő a gondozási tevékenységet azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya illetve 0-6 éves korú gyermek él. A nővédelem területén a védőnő tanácsot ad a családtervezéssel kapcsolatban, segíti a nők anyaságra való felkészülését. A gyermekágyas, szoptató anyákat a szülészeti intézetből történő távozást követően 48 órán belül meglátogatja, segítséget nyújt és tanácsot ad a szülést követő egészségi állapotra vonatkozóan a szoptatással, a gyermekgondozással valamint a családtervezéssel összefüggő kérdésekben. A 0-6 éves korú gyermekek esetében családlátogatás és tanácsadás során segíti a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, a gyermeknevelést, a szocializációt valamint nyomon követi a gyermekek szomatikus és mentális fejlődését. Az iskolai védőnői munka fontos feladata 6-16 éves korban, a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők időben történő kiszűrés és észlelése. A szűrővizsgálatok végzésével, szükség szerinti intézkedéssel, a védőnők mindent megtesznek a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében. 8.3.1. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

2

177

89

2009 2010 2011

2 2 2

174 167 162

87 84 81 61

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Dunavecsén betöltetlen védőnői állás nincs. A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett családlátogatás lehetőséget nyújt a család környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben felismerhetők az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezők, amelyek alapján a gondozás célját, módszereit meg lehet választani.

8.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre, mint valamely családi problémára, mely nem rá tartozik. A családon belüli erőszak azonban nem magánügy! Mind a nyugati, mind a magyar adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a testi erőszak csak a jéghegy csúcsa. A folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára, pedig a segítségnyújtást. Célzottan a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a városban nem folyik. A település nem jelezte, hogy a fiatal lányok, és nők védelme érdekében külön erőfeszítéseket kellene tenni.

8.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető tanácsadást a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat családgondozóitól kaphatnak a bajba jutott nők, akiket tájékoztatnak a szolgáltatások igénybevételi módjáról. A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb Kiskunmajsán és Szolnokon találhatóak. A családok önként kérhetik felvételüket az intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi probléma, családon belüli erőszak, bántalmazás, egyéb. Az átmeneti intézményben az egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozottak folyamatos személyi segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb megkezdhessék.

62

8.6. A nők szerepe a helyi közéletben 8.6.1. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Képviselőtestület tagja év

2008 2009 2010 2011 2012

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

7 7 7 7 és 5 5

5 5 5 5 és 2 2

na na na na na

na na na na na

na na na na na

na na na na na

Forrás: Helyi adatgyűjtés

A városi önkormányzati képviselőtestületben a polgármester és a 6 képviselő között mindösszesen két nő foglal helyet! De az önkormányzati hivatalban, a közoktatási intézményekben, járóbeteg szakrendelőben és a bölcsődében többségében női alkalmazottakat foglalkoztatnak

8.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések a településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, így annak felszámolására sem jött létre kezdeményezés.

8.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A munkanélküliség aránya magasabb a nők körében. A gyermekét gyedül nevelő vagy több gyermekes családban az elszegényedés kockázata magasabb. Nincs rugalmas foglalkoztatást biztosító munkahely a településen. GYED és GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra. „GYES szindróma” kialakulásának megelőzése.

Képzési programok szervezése. Célzott támogatások nyújtása a családok számára. Családbarát munkahelyek teremtése. Gyermekek napközbeni ellátása. Magányérzet kialakulásának megelőzése.

63

9. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői Az öregedés fokozatosan és természetes módon végbemenő folyamat, a születéssel kezdődik, és minden életszakaszban megállás nélkül tart, magában foglalva mind a fejlődés pozitív, mind a hanyatlás negatív folyamatát. A kor előrehaladtával, a szervezet számos működése hanyatlik, az érzékszervek fogyatékossá válnak (csökken a látásunk, a hallásunk), a testi erő csökkenése, az alkalmazkodási képesség mérsékelődése. Megváltozik az immunrendszer működése, gyakoribbak a fertőzések, az autoimmun betegségek, a daganatos megbetegedések, a kialakuló stressz helyzetekre már nem tudnak megfelelően reagálni, de a fokozott feledékenységben mutatkozó szellemi hanyatlás is hozzátartozik a szokványos öregedéshez. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama 9.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar

479 483 477 471

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

702 690 660 669

1181 1173 1137 1140

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogán és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú ellátások körébe tartozik az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi járadék. Időskorúak járadékára azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Dunavecse lakosságának közel 20 %-a idős korú. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Korunk jelensége a magány, különösen elviselhetetlen időskorban. A család hiánya, vagy nélkülözése oly mértékben figyelhető meg, ami a teljes körű mentálhigiénés gondozás kiépítését veti fel. Nehezíti a helyzetet, hogy a család aktív tagjai távol vannak, vagy a megélhetési gondok miatt. Több mint nyolc órát dolgoznak, és így kevés idő marad az idősek gondozására, a velük való törődésre. Ennek hatására megnő a személyes 64

gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja önkormányzatunkat. A megélhetésüket nyugdíjból, nyugdíjszerű rendszeres ellátásból biztosítják, mely a napi létfenntartáshoz szükséges feltételeket fedezi, de az egyre romló egészségi állapothoz nélkülözhetetlen gyógyszerek megvételét egyre többen nem tudják biztosítani.

9.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősebb korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. A településen a regisztrált munkanélküliek száma 2012. évben 213 fő volt, ebből az 55 év feletti korosztály aránya 17,8% (38 fő). Az a személy, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, annak az elhelyezkedési esélye nagyon minimális, így sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben a helyzetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, hanem egy esetleges létszámleépítés is hamarabb eléri az 55 év feletti korosztályt. A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A községben élő nyugdíjasok további foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek, kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort.

9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idős és idősödő személyeknél igényként merül fel a folyamatos családlátogatás, valamint a jelzőrendszer kiépítése a problémák gyors megoldása végett. Városunkban évtizedek óta működik az Idősek Klubja, ahol családias légkörben tölthetik napjaikat, továbbá étkezést biztosítunk, illetve házhoz szállítást vállalunk. Támogatjuk a Nyugdíjas Kék-Duna Népdalkört, amely közel 30 főt számlál. Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az önkormányzat társulási formában látja el feladatát. Az önkormányzat szociális rendelete, valamint a társulási megállapodásban foglaltak szerint az idősek számára biztosított: Szociális alapszolgáltatás: - a szociális étkeztetés - házi segítségnyújtás / mentális segítségnyújtás - idősek klubja - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 9.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év


64 év feletti lakosság száma fő 827 853 871 901

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 23 0 0 23

% 3% 0% 0% 3%

65

Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. Nappali ellátásra nincs lehetőség, erre igény sem mutatkozik, az idősebb és betegesebb személyek szívesebben maradnak otthon. A város elöregedő, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetés is népszerű. Az idősek választhatnak, hogy helyben fogyasztással, elvitellel vagy kiszállítással kérik az ebédet. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei, illetve a dunaújvárosi szakorvosi rendelőintézetbe utalják, a legközelebbi kórház Dunaújvárosban a távolabbi Kecskeméten van. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető 9.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma


1 1 1 1

Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére külön körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei szakorvosi rendelőintézetbe utalják. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Azok az idős gondozottak akik mobilizálhatóak, de önmaguk nem tudnak eljutni az egészségügyi intézménybe, valamint ha családjuk sem ér rá, őket a szociális gondozók autókkal tudják eljuttatni. Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális alapszolgáltatások biztosítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény IV. fejezete, valamint Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 16/2010 (VIII.25.) rendelete, a szociális igazgatási és szociális ellátás helyi szabályairól történik. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A cél: a szociálisan rászorulók részére olyan szociális ellátás biztosítása, mely lehetővé teszi saját otthonában, lakókörnyezetében történő hosszabb ideig tartó biztonságos életvitelét. Ennek tükrében fontos, hogy a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttműködésén nyugvó olyan szociális ellátórendszert működtetünk a város területén, amelyben a szolgáltatások elérhetőek, amely lehetőséget nyújt a választásra. A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket, pénzbeli természetbeni ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi

66

önkormányzat képviselő testülete, települési önkormányzatok jegyzője, gyámhivatal gyakorolja, valamint az egyházi és civil szervezetek biztosítják. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete létrehozta a helyi Szociálipolitikai Kerekasztalt. A Felső Kiskunsági és Duna-melléki Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések megállapodása alapján, egyes szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítására mikró társulás jött létre, amelynek gesztor települése Dunavecse. Dunavecsén a következő szociális alapszolgáltatások működnek: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítést, az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Szociális étkeztetés: az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az Önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Szociális étkeztetésben 40 fő vesz részt. Házi segítségnyújtás: keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtásban 36 fő részesül. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: feladata a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátási forma. Alapvető feladata az önálló életvitel fenntartása mellett kialakuló krízishelyzetek elhárítása, az igénybe vevők biztonságérzetének erősítése, a szükséges segítségnyújtás minél gyorsabb biztosítása a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 33 fő részesül. Idősek klubja: A klub alapvető feladata, hogy az ellátást igénybe vevők részére szervezzen szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen kívül lehetőséget biztosít arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. Az idősek klubjába 25 fő jár. A településen régebben nem, de 2013-óta különféle programokat szerveznek az időseknek: Farsang, torkos csütörtök (közös sütés és főzés),húsvét, anyák napja, „1 nap a klubért (nagytakarítás, közös sütés és főzés, közös ebéd), szavalóverseny, nótaverseny, idősek napja rendezvény, közös születésnapok megünneplése, karácsonyi ünnepség, egészségmegőrző program szervezése (szemészet). 9.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel alkalom

2008

2

10

3

na

2009

0

10

3

2010

0

8

3

év

Vallásgyakorlás Sportrendezvényen templomban részvétel alkalom

alkalom

6

na

na

na

6

na

na

na

3

na

na

67

2011

0

6

3

na

3

na

na

2012

0

6

3

na

3

na

na

Forrás: Helyi adatgyűjtés

A közművelődéssel kapcsolatos rendelet meghatározza Dunavecse Város Önkormányzatának közművelődési feladatait. Az intézmény célja és feladata, hogy segítse Dunavecse lakosságának színvonalas szórakozását, összefogja és helyet biztosítson civil szervezeteknek, munkájukban segítséget nyújtson az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva. A város időskorú közönségét kiszolgáló hagyományos városi rendezvények: -

városi: március 15. megemlékezés, majális, Hidi –várár

-

művelődési ház által szervezett: kórustalálkozó, író-olvasótalálkozó, zenei estek

-

színházlátogatás, kirándulás:

-

vetítéssel egybekötött élménybeszámolók

A rendezvények a színházlátogatás és a kirándulás kivételével mindegyik ingyenes és elérhető az idős korosztály számára. Továbbá működik a Kék Duna Népdalkör, tagjai jobbára az idősebb korosztályból kerülnek ki, valamint a Vikár Béla Női Kar tagjai között idősek, fiatalok egyaránt vannak. Rendszeres próbákat tartanak, folyamatosan szép eredményeket érnek el, munkájukra mindig lehet számítani a településen megszervezésre kerülő rendezvények lebonyolításában. A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság, inkább csodálkozással és hitetlenkedve szemlélik a fejlődést.

9.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Elmagányosodás az egyedül élők körében.

Szociális és közművelődési szolgáltatások bővítése. Tájékoztatás és megelőzés. Szűrővizsgálatok népszerűsítése, egészségfejlesztés. Tanulást segítő programok szervezése.

Gyakran válnak áldozattá. Egészségügyi állapotban bekövetkező fokozatos romlás. Élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása a nyugdíjasok körében. Tevékeny időskor biztosítása.

Közcélú foglalkoztatás az idős emberek számára.

68

10. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 10.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos ízületi, gerinc bántalmak, illetve egyéb betegségek szövődményei miatt mozgáskorlátozott, gerinc műtétek utáni állapot, balesetből adódó visszamaradt állapot, valamint szintén szövődmények miatti állapot, közel 20 % születési rendellenesség miatti állapotuk miatt mozgáskorlátozott, kisebb számban vannak vakok, siketnémák, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. Településünkön a Mozgáskorlátozottak helyi csoportja működik, a helyi csoport az országos egyesület tagja. Tagjainak lehetőségük van tovább képezni magukat az egyesület által szervezett ingyenes számítógépes tanfolyamon, melyről bizonyítványt szerezhetnek. Fiataloknak, az aktív korúaknak lehetőségük van sportolásra, melyet nem teljes egészében használnak ki. A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. 10.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

72

na

2009

72

na

2010

67

na

2011

na

na

2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

na

na

A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Fogyatékkal élő emberek foglalkoztatására a településen nincs mód. 10.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével 69

A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek, a településen nincs nappali ellátás, lakóotthon. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon belüli környezetben, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott.

10.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható szociális alapszolgáltatás: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, -

családsegítés

Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs.

10.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, és a szociális szolgáltatásokhoz, a kulturális programokhoz való hozzáférés akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.

10.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségeinek nyomon követése. A munkáltatók ösztönzése a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. Az akadálymentes környezet aránya nem 100%os. Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevésbé veszik igénybe. Az elszigeteltség, magányosság érzésének enyhítése.

Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás érdekében. Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás érdekében. Utak, járdák, épületek korszerűsítése során az akadálymentesítés figyelembe vételével. Segíteni őket, hogy részt vehessenek a szűrővizsgálatokon. A kommunikáció elérhetővé tétele.

70

11. Helyi partnerségi, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Dunavecsén a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző összegeket a civilszervezetek támogatására. A település nagyságához képest szép számmal működnek civilszervezetek: Római Katolikus Templomért Alapítvány

Delfin alapítvány Fiatalok Unalom és Gondűző Alternatívája egyesület (FUGA) Dunavecséért új polgárőrség és bűnmegelőzési egyesület Dunavecsei Városfejlesztők Közhasznú Egyesülete (DVKE) Gyöngyvirág Néptánc Csoport Kék Duna Népdalkör Önkéntes Tűzoltó Egyesület Mozgáskorlátozottak egyesülete Duna part egyesület Helyi Vöröskereszt Dunavecsei Nyugdíjas Klub Dunavecsei spotegyesület Petőfi Baráti kör melyeknek közös a céljuk: kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok megvalósítása érdekében. Legyen az advent, városi nap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai sokat tesznek, mindehhez azonban kell egy megfelelő irányító, mozgósító személy, akinek hívószavára az emberek szívesen mozdulnak.

71

12. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Dunavecse Város Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Dunavecse Város Önkormányzata egy esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az Intézkedési Tervben megjelenített tevékenységek részletes tartalmi kidolgozása, a megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület képviselőinek aktív részvételével valósul meg. A felelős feladata, hogy a szakterület képviselőivel együtt kidolgozzák az egyes feladatok végrehajtásának pontos menetét, valamint ellenőrizzék azok megvalósulását. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósulásának nyomon követését a program felülvizsgálatára 2 év múlva kerül sor, amikor az indikátor teljesítésének bemutatásához adatfelvétel is történik. A Települési Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Dunavecse Város Önkormányzata a Programot a település honlapján közzéteszi.

72

13. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 13.1. A HEP IT részletei Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; - az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; - munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; - a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; - a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. A helyzetelemzés megállapításai szerint a településen a következő problématerületek esetében kell beavatkozásokat tervezni: Az esélyegyenlőségi programban tervezett beavatkozások megvalósítása érdekében az önkormányzat, minden olyan önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat által helyben biztosított szolgáltatások átalakítását vagy fejlesztését célozza, ideértve a fejlesztési vagy beruházási projektek megtervezését is, olyan esélyegyenlőségi hatáselemzést szükséges készítenie, amely alapján tervezhetők az intézkedésnek/fejlesztési projektnek a három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt konkrét hatásai, és biztosítható azok eredményeihez való hozzáférésük. Az esélyegyenlőségi hatáselemzés elvégzése szükséges feltétele annak, hogy az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban kitűzött céljaival és vállalt feladataival összhangban valósítson meg fejlesztéseket, beruházásokat a település területén.

73

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A szegénység megelőzése, hatásainak mérséklése. A hátrányos helyzetbe élők, generációkon keresztül átörökítik a szegénységet.

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

A mélyszegénységen élő és a roma állampolgárok egészségügyi állapota rossz. A mélyszegénységben élők és a romákkal kapcsolatban csak becsült adatokkal rendelkezik a település A településen élők foglalkoztatási helyzete nem túl jó. A gyermekek veszélyeztetettségének kialakulásának megelőzése és hatásuk enyhítése. A hh/hhh helyzetűek pontos számának meghatározása.

Gyermekek

SNI-s tanulók fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban. A gyermekvédelmi rendszer hatékony működtetésének fenntartása. A gyermekek részére a nyári szünidei felügyelet nem megoldott.

Idősek

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Helyi foglalkoztatás emelése. A mélyszegénységben élők ösztönzése a szakma megszerzésére. A szociális és egészségügyi szakemberek komplex együttműködése az egészség megőrzése érdekében. A mélyszegénységben élők és aromákkal kapcsolatos adatbázis elkészítése, mely által pontosabb képet kapunk e társadalmi réteg helyzetéről. A település nem rendelkezik pontos adatokkal a mélyszegénységben élők és a roma emberek foglalkoztatottságával.

Szabadidős programok szervezése, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakemberek továbbképzése. Adatok gyűjtésének kezdeményezése. Egyénre szabott megfelelő fejlesztésben való részesülés. Jelzőrendszer tevékenysége. Szabadidős programok szervezése a nyári szünet idejére.

Gyakran válnak áldozattá.

Szociális és közművelődési szolgáltatások bővítése.

Elmagányosodás az egyedül élők körében.

Tájékoztatás és megelőzés.

Egészségügyi állapotban bekövetkező fokozatos romlás. Élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása a nyugdíjasok körében. Tevékeny időskor biztosítása.

Szűrővizsgálatok népszerűsítése, egészségfejlesztés. Tanulást segítő programok szervezése. Közcélú foglalkoztatás az idős emberek számára.

74

A munkanélküliség aránya magasabb a nők körében. A gyermekét gyedül nevelő vagy több gyermekes családban az elszegényedés kockázata magasabb. Nők

Nincs rugalmas foglalkoztatást biztosító munkahely a településen. GYED és GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra.

Képzési programok szervezése. Célzott támogatások nyújtása a családok számára. Családbarát munkahelyek teremtése. Gyermekek napközbeni ellátása. Magányérzet kialakulásának megelőzése.

„GYES szindróma” kialakulásának megelőzése. A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségeinek nyomon követése. A munkáltatók ösztönzése a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására Fogyatékkal élők

Az akadálymentes környezet aránya nem 100%-os. Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevésbé veszik igénybe.

Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás érdekében. Utak, járdák, épületek korszerűsítése során az akadálymentesítés figyelembe vételével. Segíteni őket, hogy részt vehessenek a szűrővizsgálatokon. A kommunikáció elérhetővé tétele.

Az elszigeteltség, magányosság érzésének enyhítése.

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

-

Gyermekek -

-

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése helyi foglakoztatás alkalmazása szakmunkás végzettség megszerzésére irányuló lépések az egészség megőrzése, egészségfejlesztés adathiány miatt kezdeményezés adatok gyűjtésére a foglakoztatási szint emelése ezen társadalmi rétegben gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének a fenntarthatósága programok, rendezvények szervezése nyári szünetben, céltalan csellengés megelőzése hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására irányuló törekvés, veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése SNI-s gyermekek fejlesztése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst -

Munkaügyi központ Önkormányzat TKKI Egészségfejlesztési Iroda Dr. Kolozs Gergely Szakellátó Centrum Szociális gondozó Önkormányzati szociális ügyintéző

-

jelzőrendszer tagjai Gyermekjóléti Szolgálat Óvoda Iskola Pedagógiai Szakszolgálat Jegyző, aljegyző

75

Idősek -

-

Nők Fogyatékkal élők

-

-

idősek elmagányosodása tájékoztatás és megelőzés az áldozattá válás kivédésére egészségügyi szolgáltatásokhoz, szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés élethosszig tartó tanulást segítő programok tervezése a nyugdíjasok körében aktív időskor feltételeinek biztosítása női munkavállalók képzési programokba való bevonása, szükség esetén átképzések a szociális és gyermekjóléti ellátásokról tájékoztatás, célzott tanácsadás a támogatások nyújtásáról rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák kialakítása gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése magányosság, befelé fordulás kialakulásának a megelőzése foglakoztatáshoz való lehetőség esélye akadálymentes középületek, közterületek biztosítása az egészségügyi szűrővizsgálatokról való tájékoztatás lehetősége, információkhoz való hozzáférés elszigeteltség, magányosság érzésének megelőzése

-

civil szervezetek Idősek Klubja Körzeti megbízott Egészségfejlesztési Iroda Háziorvosok Szakorvosok Művelődési ház Önkormányzat KESZI

-

Munkaügyi központ TKKI Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat Bölcsőde Óvoda Iskola védőnői szolgálat

-

Mozgáskorlátozottak egyesülete Civil szervezetek Egészségfejlesztési Iroda Önkormányzat Munkaügyi központ Művelődéi ház

76

Az intézkedési területek részletes kifejtése A nők, romák, mélyszegénységben élők, fogyatékosok munkaerő-piaci Intézkedés címe: helyzetének javítása A fent felsorolt célcsoportok helyzete a munkaerőpiacon hátrányos,ezen Feltárt probléma belűl a nők helyzete fokozottan hátrányos tekintettel arra, hogy statisztikai (kiinduló értékekkel) adatok alapján láthattuk, hogy a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek közül magasabb arányban inkább a nők szerepelnek. Célok Általános Családbarát munkahelyek teremtése, munkáltatók támogatása, akár helyi megfogalmazás és szinten is, hogy részmunkaidős állást hozzanak létre, több nőt rövid-, közép- és foglalkoztatssanak. Képzések szervezése a helyi munkaerő-piaci hosszútávú sajátosságokhoz és gazdasági időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Fontos, hogy először mérjük fel a szükséglteket. Később a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények, iskolák megkeresése, kapcsolatok kiépítése. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amik a nők képzését, átképzését szorgalmazzák, ilyen irányú képzéseket kell szervezni, indítani, akár helyi szinten is. Fontos, hogy először mérjük fel a szükséglteket. Később a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények, iskolák megkeresése, kapcsolatok kiépítése. Esetlegesen erre a célra egy bizottság létrehozását javasoljuk. Önkormányzat, Felnőttképző Központ, Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Folyamatos határidők, végső határidő 2015. május 31.

Kell egy helyzetfelmérést készíteni, érdeklődés esetén képzéseket szervezni, majd a tanfolyamok lezárultával, összegzést kell készíteni a tanfolyam eredményességéről.

Érdeklődés, kitartás hiánya és a folyamatos motiváció Emberi erőforrások, tárgyi eszközök biztosítása, kommunikációs eszközök (internet, telefon) publicitás lehetősége (helyi újság, megyei napilap, honlap stb.)

77

Az intézkedési területek részletes kifejtése Munkahelyteremtő projektek a hátrányos helyzetű célcsoportok Intézkedés címe: számára Feltárt probléma Dunavecsén, mint a környező települések többségén problémát okoz a (kiinduló értékekkel) magas arányú munkanélküliség. Munkahelyzteremtés, az elsődleges cél. Ehhez azonban vonzóvá kell Célok tennünk a településünket a beruházók, vállalkozások számára. Az elmúlt Általános években kialakításra került az ipari terület és a már meglévő koncepciókat megfogalmazás és újra kell gondolni, felül kell vizsgálni a jelen gazdasági helyzetben. rövid-, közép- és Rövitávú célként megfogalmazhatjuk, hogy fel kell kutatnunk a lehetséges hosszútávú pályázatokat, középtávú célként megfogalmazhatjuk, hogy továbbra is időegységekre vegyünk részt a közfoglalkoztatási programokban. Hosszútávú cél bontásban természetesen az lenne, hogy a munkanélküliség csökkenjen. Tevékenységek Itt is nélkülözhetetlen a helyzetfelmérés. Pályázatok felkutatása, (a beavatkozás előkészítése, szükséges munkaerő felkeresése, pályázat lebonyolítása. A tartalma) pontokba lezáruló programokról összegzést és elemzést kell készíteni a későbbi szedve pályázatok és lehetőségek felmérésére. Munkaügyi Központ, Dunavecse Város Önkormányzata felelős a Résztvevők és programért, egy esetlegesen létrehozott városfejleszétésért felelős felelős bizottság. Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Munkaügyi Központ, az Önkormányzat, vállalkozások Folyamatos határidők, végső határidő 2015. május 31.

Szükséges ennél a tervnél is az előzetes felmérés, illetve tájékozódás, minél több munkanélküli bevonása a programok megvalósítására, majd a program lezárásaként összegzés és felmérés készítése, a további programok kialakításához.

Nem vállalják el a munkát. Munkaidőt nem tartják be. Csökkentési eszközként megnevezhető a folyamatos ellenőrzés. Önkormányzati anyagi forrás. Emberi erőforrások, valamint tárgyi eszközök.

78

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:

A Könyvtár feljesztése, kihasználtságának bővítése

Feltárt probléma Az említett célcsoportok hátrányos helyzetükből adódóan kevesebb (kiinduló értékekkel) kulturális programhoz jutnak. A könyvtár állományának modernizálása, bővítése kulcsfontosságú Célok szerepet játszik, hiszen a könyvtár a szellemi élet központja lehet. Célunk Általános kell legyen, hogy a könyvtár mindenkinek hozzáférhető legyen, lehetőleg megfogalmazás és ingyen. Ez lehetne a rövidtávú célunk. Középtávú cél lehetne az állomány rövid-, közép- és fejlesztése, hosszútávú cél lehetne a tanuló ifjúság fokozatos bevonása a hosszútávú könyvtári életbe. Módosítani kellene a könyvtár nyitvatartását, szombati időegységekre nyitvatartást támogatni kellene, valamint a hétköznapokon hoszabb bontásban nyitvatartást. Tevékenységek Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés, (a beavatkozás helyzetfelmérés, majd a szükséges eszközöket be kell szerezni, ha nincs tartalma) pontokba megfelelő keret, erre a bővítésre, akkor pályázatokat kell keresni. szedve Résztvevők és Pedagógusok részvételére számítunk. Felelős: az esetlegesen a felelős városfejlesztésre létrehozott bizottság, valamint az intézmény vezetője. Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Vállalkozások, célcsoportok.

pedagógusok,

a

könyvtár

vezetése

és

dolgozói,

Folyamatos határidők, végső határidő: 2015.05.31.

A könyvtár ingyenessé tétele kibővítené a látogatók és a használók számát, legalább 10%-os emelkedést el lehetne érni ezzel a lépéssel. Természetesen a felmérések elvégzése után pontosabb adatot lehet tudni.

Az érdeklődés és a kitartás hiánya. Szakemberek bevonása. Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, felkutatása, Önkormányzati források.

pályázati

erőforrások

79


A DVKE új, gyermek, ifjúságközpontú tagszervezetének kialakítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

A gyerekek illetve a fiatalok számára nincs lehetőség az iskolán kívüli idő hasznos eltöltésére.

Partnerek

Iskolák, egyházak, vállalkozók, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A hosszútávú cél, valmint a csellengő, iskolát kerülő fiatalok számának csökkentése, a rövidtávú cél a helyzet, valamint a szükségletek felmérése és egy tagszervezet létrehozása.

Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés, helyzetfelmérés, majd a szükséges eszközöket be kell szerezni, ha nincs megfelelő keret, erre a bővítésre, akkor pályázatokat kell keresni pedagógusok, önkéntesek, felelős: városfejlesztésért felelős bizottság.

a

ezestlegesen

kialakított

.Folyamatos határidők, végső határidő 2015.05.31.

Ezzel a tervvel megnőhet azon gyermekek száma, akik hasznosan tölthetnék el az idejét iskola után, csökkenne a fiatalkorú bűnözés aránya is a későbbiekben.

Az érdeklődés és a kitartás hiánya. Szakemberek, önkéntesek bevonása. Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, felkutatása, Önkormányzati források.

pályázati

erőforrások

80


A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

A hivatali ügyintézés nem lehetséges kerekesszékkel, babakocsival, vakok illetve gyengénlátók számára.

Partnerek

Polgármester, építészek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Rövidtávú cél, a helyzet felmérése. Középtávú cél a megfelelő pályázatok felkutatása, pályázás. Hosszútávú cél, az épület abszolúlt akadálymentesítése.

Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés, helyzetfelmérés, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2014-ben pályázokat fog kiírni épület akadálymentesítésre. tervezők, Polgármester

.Folyamatos határidők, végső határidő 2015.05.31.

Ezzel a tervvel, megkönnyíthetjük, nem csak a fogyatékos emberek ügyintézését, hanem a kismamákét, az időseket, valamint a mozgásszervi megbetegedésben, asztmában szenvedőknek.

Építészeti korlátok, forráshiány. Mindenképpen meg kell keresni a lehetséges forrásokat. Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, pályázati erőforrások felkutatása, Önkormányzati források, megfelelő építőmérnök gárda keresése.

81

13.2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Az álláskeresők Tartalmas A 1 számára a közcélú foglalkoztatási közmunkaprogra foglalkoztatás a szint elérése m további városban bővítése 2

Az egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrészek kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

Kis arányban vesznek részt a szűrővizsgálatok on.

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

Településfeljelsz A közcélú polgármester tési stratégia foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a település céljaihoz.

A településen Települsfejleszté A helyi orvos, védőnő élők egészségi s szűréseken állapota tovább résztvevők javuljon számának rögzítése.

II. A gyermekek esélyegyenlősége A szociális A hh és hhh-s Az iskola Közoktatási 1 hátrányokból tanulók eredményesen feljelsztési terv. eredő fejlesztése tudja lemaradások felzárkóztatni. feltárása, felzárkóztatása

G Az intézkedés megvalósításának határideje

H

I

J

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A pályázat A programban Humán kiírásához résztvevők erőforrás, kapcsolódó. száma. tervezés elkészítése, pályázat beadása.

Pályázati céloktól függő.

Minden évben A szűrésen A szűrésen A szűrőbuszok egy alkalommal. résztvevők résztvevő helyi kapacitása száma. egészségügyi alapján. dolgozó munkaideje.

A hhh-s tanulók igazgató pontos felmére, kompetenciamér és eredményeinek, tanórán kívüli való részvétel ajánlása.

2015.05.31.

A hhh-s tanulók pedagógusok száma az egyéni munkaideje feljesztési tervek száma.

Folyamatosan működtethető.

Felmérni, hogy jegyző helyben a válllakozások mennyire családbarátok. Az önkormányzat

2015.05.31.

a vállalkozások az száma Önkormányzat dolgozóinak munkaideje

2 éven belül, egy alaklom

III. A nők esélyegyenlősége 1

Családbarát munkahelyek

Nemek esélyegyenlőség e

A családok Egészségügyi támogatása a koncepció férfiak és a nők családi és munkahelyi feladatainak koordinálása

82

kidolgozza „Családbarát vállalkozó” elnyerésének feltételeit.

a

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Az élethosszig A tartalmas tartó tanulás élethez való jog feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A középületek Vannak nem 1 teljeskörű akadálymentes akadálymentetsít középületeink, ése. köztük a Polgármesteri Hivatal sem az.

Az aktív Településfejleszt A nyugdíjasok Nyugdíjasklubb nyugdíjas kor ési koncepció igényei alapján vezetője feltételeinek tervezett biztosítása programok

havonta program

Az egyenlő Településfejleszt Az képviselőesélyű ési stratégia akadálymentesít testület hozzáférés és áttekintése, biztosítása. cselekvési terv készítése, a megvalósításhoz .

2017.12.31.

egy résztvevő nyugdíjasok száma

Akadálymentesít ett középületek száma, utak aránya

esetlegesen előadó díja

az pályázati feltételekkel a pénzügyi háttér folyamatosan biztosítható

Tervezőmérnök ök munkája, építők munkadíja.

Pályázati lehetőseg felkutatásával a szükséges források biztosítottak lehetnek.

83

14. Megvalósítás

14.1. A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

14.2. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

14.3. A HEP Fórum működése: -

A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

14.4. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

85

14.5. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

14.6. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Tóth Emese bölcsöde vezető felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

86

-

-

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

14.7. Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

87

15. Elfogadás módja és dátuma I. A Dunavecse város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Dunavecse város Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta.

Dátum

Aláírás

A Dunavecse Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

88

16. HEP Fórum tagjai Nagy Erzsébet jegyző Gelencsér Renáta önkormányzat, hatósági ügyintéző Dr. Pándi Ottó egészségügyi intézményvezető Kerekné Markovics Julianna óvodavezető Zádorini Squor Mária Petőfi Sándor Általános Iskola igaztató Ocsovai Dávid Gróf Teleky József Református Általános Iskola gyermekvédelmi felelős Szabóné Kalló Margit EGYMI pedagógus, gyermekvédelmi felelős Kochné Vadászi Borbála gyermekjóléti szolgálat, családgondozó Radvánszkiné Fehér Zsuzsanna családsegítő szolgálat, családgondozó Gömbösné Vass Éva idősek klubbja, szociális gondozó Aranyi Ágota Vikár Béla Művelődési Ház és Könyvtár, intézményvezető Dallos Erika védőnő Nagyné Petővári Terézia védőnő Krepsz József körzeti megbízott Tóth Emese bölcsöde vezető

Dunavecse Város Önkormányzata

Recommend Documents