Dr. Varga Gabriella: A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája (2014)

Dr. Varga Gabriella: „A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája” (2014)

„A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája” LABORATÓRIUM ÁLLATOK BIOLÓGIÁJA II. A NAGYÁLLATOK FAJSPECIFIKUS BIOLÓGIÁJA. ANATÓMIA, ÉLETTAN, VISELKEDÉS, GONDOZÁS, TARTÁS Biology of laboratory animals II. Species-specific biology of large animals. Anatomy, physiology, behaviour, care and housing. Dr. Varga Gabriella, Ph.D. 1. Nyúl - Rabbit 1.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy, physiology A nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe és nyúlfélék (Leporidae) családjába tartozó nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj van, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrős, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemeik segítségével, a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny. A laboratóriumi nyúlnak a két leggyakoribb fajtája a 2 kg-nál kisebb holland és a 2-5 kg közötti újzélandi. Az inbred nyúltörzs nagyon ritka. Általánosan jellemző tartásukhoz, hogy az ideális hőmérséklet számukra: 10 °C – 25 °C és kedvező az alacsony páratartalom: 60-70 %. A testhőmérsékletük: 38,5-39,5, légzésfrekvenciájuk: 50-150/perc; pulzusuk: 120-150/perc. Vizeletük egészen a tejfehértől a sötét narancssárgáig normális színű. A nyúl kétféle bélsarat is produkál; lágy éjszakait és kemény nappalit (kemény egységes kerek golyók vagy vitaminbélsár). Az éjszaka második felében és kora hajnalban a lágy állagú vakbéltartalom egy nyálkás réteggel körülvéve apró részletekben áthalad a remse- és végbélen. Ezt az alacsony rost- és magas B-, K-vitamin- és fehérjetartalmú cseppeket a nyúl „kiszívja” a végbeléből. Ez a cekotrófia vagy vakbélszívás. A hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő vakbél hatalmasan fejlett, hosszabb, mint a nyúl törzse. A vakbél a hosszú, hengeres féregnyúlványban folytatódik, amely falában rengeteg nyirokcsomó található. A csípőbél vakbél torkollatnál egy kerek kiöblösödés található, amely fala szintén nyirokszövetet tartalmaz. 1.2. Fogazat - The teeth


E családba tartozó állatok metszőfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk. A valódi rágcsálóknak azonban csak egy pár metszőfoga van, amíg a nyúlfélék felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található (duplicidentata – „kettős metszőfogú”). A nyúlfélék fogképlete a következő: 2033/1023=14. A folyton növő metszőfogak és redős zápfogak hozzávetőleg 1 mm-t nőnek hetente. A gyors ütemű növekedés miatt ezek az állatok szinte folyamatosan rágnak. A rágófogak állandó őrlőmozgást végeznek, így biztosítva a megfelelő kopást.

1. ábra: A nyúl fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu

1.3. Táplálkozás - Nutrition A nyúlfélék tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi. Születéskor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák egy különleges, úgynevezett lágy ürüléket fogyasztanak el, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb csak a territórium megjelölésére szolgál. A laboratóriumban tartott egyedek kizárólag táppal etethetőek – elhízás kivédése miatt csak korlátozva. Az anyanyúl és fiaik ad libitum táplálhatók. Táplálékuk 10 % rostanyagot kell, hogy tartalmazzon, de széna is adható a bélrenyheség, illetve az ileus (szőrlabda megrekedése miatt) kivédésére. Amennyiben takarmányváltoztatásra kerül sor, azt fokozatosan, 4-5 napon keresztül elhúzódóan kell bevezetni, hogy a bélflórának legyen ideje alkalmazkodni az új táplálékhoz. 1.4. Szaporodás - Reproduction


A nyúl méhe kettős (uterus duplex), a koraembrió nem vándorolhat egyik méhszarvból a másikba, egymás mellett két külső méhszáj torkollik a hüvelybe. A nyulaknál nincs spontán tüszőrepedéssel járó valódi ivarzás, az ovuláció 10 órával a párzás után, a luteinizáló hormon szint emelkedésre következik be. A tüszőrepedés LH-injekcióval és gonadotróp realising hormon-analógokkal is kiváltható. A vemhesség 28 - 50 napig tart, fajtól függően. A felszínen lakó nyulak kölykei fejlettebben születnek, mint az üreg lakóké, emiatt a vemhesség tovább tart nekik. A „felszíni” kölykök születésükkor szőrzettel rendelkeznek és nyitott a szemük, míg az „üregi” kölykök csupaszok és vakok. Ha bőséges a táplálékkínálat az élőhelyükön, a nyulak évente többször is ellenek, emiatt számuk az adott helyen drámaian megnő. 1.5. Viselkedés - Behaviour A nyúl szoliter (magányosan élő) állatfaj. Egyedei sokféle élőhelyhez alkalmazkodtak, köztük a sivataghoz, tundrához, erdőhöz, hegyekhez és mocsarakhoz. A nyúlfélék egy része üregekbe húzódik vissza veszély esetén vagy pihenéskor, ilyen az üregi nyúl, míg a másik része e családnak a futást választja menekülésül, és egész életében a felszínen tartózkodik, ilyen a mezei nyúl. A nyúlnak önálló kommunikációs rendszere van. Szaganyagokkal jelzi fajtársaiknak a tulajdonukat képező tárgyakat (állmirigy), a territóriumot (végbélmirigy), illetve a nemi jelleget és a rokonságot (ágyékmirigy). Testbeszédet illetően kaparással jelzi, hogy nyugtalan, a hátsó láb dobbantásával pedig ijedtséget jelez, illetve jelzi fajtársainak a veszélyt. A lapítás, fülének hátra szorítása a félelmet fejezi ki, amíg a hanyattfekvő testhelyzet a teljes biztonságot sugallja.

Hangokkal is kommunikálnak; párzáskor zümmögő, morgó hangot

hallatnak. A visítás a nyúl nagymértékű ijedtségét, illetve fájdalmát jelzi. Fogcsattogtatással, vagy csipogásra emlékeztető hanggal jelzi az elégedettséget, míg morgással az elégedetlenséget. https://www.youtube.com/watch?v=0I2TPZgORCw 1.6. Betegségeik - Disease Légúti megbetegedések: egyszerű nátha (okok: légszennyezettség, rovarirtó, füst, illóolaj, stressz - költözés, szállítás); fertőző nátha (okok: Pasteurella multocida, Bordetella bronchoseptica, Staphylococcus aureus); ragadós orrgyulladás (okok: Meghűlés, vitaminhiány, bakteriális fertőzés). Bélrendszeri megbetegedések: Bélsárpangás, emésztőrendszeri leállás, bélelzáródás (okok: egyoldalú takarmányozás, szőrevés, kevés folyadékbevitel, férgesség, fogproblémák); gyomor- és bélgyulladás (okok: Szalmonella-csoportba tartozó baktériumok, Coli enterotoxémia, vírusfertőzés, táplálási hiba); heveny felfúvódás (okok: Erjedt lágyeleség, tápváltás, kenyér, meleg fű, puffasztó zöldségek, nedves kukorica, túl sok búza, nagy mennyiségű zöldtakarmány, zöldség, gyümölcs etetése). Myxomatozis (ok: szúnyogok és


kullancsok által terjesztett vírusos fertőzés); külső, belső paraziták (okok: Kokcidiózis, rühesség, gombafertőzés, bolhásság, férgesség). 1.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research Szem irritációs teszt (nagy szem és nincs könnycsatornája); nephroblastoma, acute respiratory distress syndroma (ARDS); diabetes mellitus; inflammatory bowel disease (IBD); atherosclerosis; (Forrás: http://ori.hhs.gov/education/products/ncstate/rabbit.htm) 2.

Vietnámi törpesertés – Vietnamese minipig

2.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy, physiology A vietnami csüngőhasú (Sus scrofa) sertés a párosujjú patások rendjén belül a sertésfélék családjába tartozó domesztikált faj. A házisertés laboratorizált alakja. Hasított, párosujjú patával rendelkező sertés, gömbölyded, zömök testtel, rövid lábakkal, vastag bőrrel, hosszúkás, lekerekített pofával. Általában fekete színű állatok, de foltos és fehér példányok is előfordulnak. A kifejlett egyedek súlya kb. 62 kg körül van. Rövid test, meggörbült gerinc, rövid lábak jellemzik, ami miatt a has majdnem a földig csüng. Innen ered a nevük. A laza bőrön számos gyűrődés található. A sertés látása nem jó, mivel 12 lux megvilágítás alatt elveszi színlátását és rossz látási viszonyok között már gátolva érzi magát az életfolyamatok végzésében. Hallása, szaglása kitűnő. Lábain 4-4 ujj található. Az ujjhegyek végét – mint egy papucs – szaruból álló pata veszi körül és védi. 2.2. Fogazat – The teeth A vaddisznó fogképlete: 3143/3143, ahol az első előzápfog a farkasfog. Metszőfogai majdnem vízszintesen állnak előre, amelyek lehetővé teszik a növényi részek, a férgek, a bogarak felszedésére is. A hímeknek különösen jól fejlett szemfogaik vannak, az agyaraik görbültek és élesek. Gumós zápfogaikkal a zöld növényi rész, a száraz szemestakarmány vagy a hús egyaránt megrágható.

2. ábra: A setés fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu


2.3. Táplálkozás - Nutrition A sertés mohón és sokat eszik, mindenevő. Táplálékát jól megrágja, és a gyomrában, majd a beleiben gyorsan megemészti. Amennyiben altatásra kerül az állat 12 óra, ha bélműtétet végeznek 24-36 óra éheztetés szükséges; ivóvizet csak utolsó 3-4 órában kell megvonni. 2.4. Szaporodás - Reproduction A sertés ivarzásának első tünetei a takarmányfogyasztás csökkenése, a pérajkak kipirosodása, duzzadása. Kialakul a tűrési reflex. A nőstényeket 7-8 hónapos koruk után pároztatják. Azok a megtermékenyítést követően 4 hónappal 10-15 malacot ellenek. Az újszülöttek 10-30 perces időközzel jönnek világra, a fialás közben, vagy 2-3 órával utána tolódik ki a méhlepény. A szülés után 45 perccel kezdődik a föcstej elválasztása. A malacok óránként szopnak, 3 hetesen kezdenek szilárd táplálékot enni, majd 4 hetesen leválaszthatók. 2.5. Viselkedés - Behaviour A sertés társas lény, egymással szigorú hierarchiában él. A malacok nagyon aktívak, szeretnek játszani. Az egyedüllétet rosszul viselik, különösen, ha nem látják, hallják és érzik (szag) egymást. Az ember jelenléte megnyugtató számára, szereti a vakargatást, simogatást. Tisztaságkedvelő állat, de mivel merev a gerince nem tudja magát nyalogatni, ezért homokfürdővel, dagonyázással tisztítja magát. 2.6. Betegségeik - Diseases Aujeszky-féle betegségtől, brucellózistól, sertéspestistől mentes minden tenyészet, de szerológiai vizsgálat kötelező. 2.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research Szív- és érrendszeri kutatások, bőrpermeabilitás és bőrgyógyulás, szájon át adagolható gyógyszerek és táplálékok, újszülöttkori vesekutatások, immunológiai kutatások, fogászati kutatások (implantológia), sebészi beavatkozások módszertana. Sok tekintetben a kutya alternatívája. 3.

Kutya - Dog

3.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy, physiology A kutya (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó emlősállat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája. A kutya az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt. A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Orruk töméntelen információt képes felfogni, szaglógumója negyvenszer nagyobb, és körülbelül milliószor érzékenyebb az


emberénél. A kutya szeme nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert a háromféle csap helyett csak kétféle csapsejtje van, másrészt retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, harmadrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Látják a sárga és a kék színeket, de a vörös és a zöld között nem tudnak különbséget tenni. A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően hall. Hallástartományuk 40 Hz - 60 000 Hz, ami azt jelenti, hogy hallanak olyan magas hangokat is, amiket az emberek nem. 3.2. Fogazat – The teeth A kutyák fogazata igen erős, fogképlete: 3142/3142. Hosszú, kúp alakú szemfogaikkal nagy darabokat szakítanak ki a húsból, majd zápfogaikkal felaprítják. A zápfogak éle csipkés, azt mondjuk: rágófelületük tarajos. A legnagyobb zápfogaikat tépőfogaknak nevezzük, amelyek mindkét állkapcsukban, mindkét oldalon megtalálhatók.

3. ábra: A kutya fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu

3.3. Táplálkozás - Nutrition A kutyák alapvetően húsevő állatok, ezért táplálékuk fő alkotóelemei a hús, illetve a különböző állati eredetű tápanyagok (tojás, tejtermék, zsír, kötőszövet stb.). Mindezek mellett, a kutyák olyan sikeresen alkalmazkodtak az emberrel való együttéléshez az elmúlt 100-150 ezer év alatt, hogy manapság táplálékukat jelentős részben növényi eredetű alapanyagok is alkotják (gabonafélék és zöldségek). Ezt bizonyítja az a tény, hogy bélcsatornájuk arányaiban is jóval hosszabb, mint a kizárólag hússal táplálkozó állatok emésztő rendszere (pl. macskák), és fejlettebb vakbéllel is rendelkeznek, ami pedig azoknak a baktériumoknak ad otthont, amelyek a nehezen emészthető növényi anyagok lebontását végzik. 3.4. Szaporodás - Reproduction


A kanok bármikor készen állnak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”. A kistestű kutyáknál az első időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában március vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza a fajtától is függ. A kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. napja közötti időszak a legalkalmasabb. A szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. 3.5. Viselkedés - Behaviour A kutyák érzéseiket és környezetükre adott reakcióikat alapvető jelzéseikkel fejezik ki. A mimika, ajkak, fogak, nyelv (vicsorgás), szemek, fülek (felemelt- vagy hátracsapott fül), farok (farok csóválás, behúzott farok), hangok (hangszín, hangerő), testtartás szerepet játszanak a megfelelő viselkedés kialakításában.

4. ábra: A kutya viselkedése forrás: http://kutyaetologia.elte.hu/

3.6. Betegségeik - Diseases Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek: parvovirusos bélgyulladás, coronavírusos bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirosis, veszettség, herpeszvírusos fertőzés, kennelköhögés; szájüregi problémák: fogkövesség, epulis, maradó tejfog, papillomatosis; bélproblémák: bélgyulladás, bélflóra eltolódás, bélcsavarodás, bélelzáródás; léguti

problémák:

légcsőszűkület,

asztma;

bőrproblémák:

allergia,

bőrgyulladás,

bőrgombásodás, szőrtüszőatkásság, kásadaganat, bűzmirigy-gyulladás; külső és belső élősködők: bőr- és szívférgesség, bolhásság, kullancsfertőzések (babesiosis, lyme-kór), bélférgesség; húgyszervi és méhproblémák: húgyhólyaggyulladás, incontinentia, prosztata problémák, méhgyulladás; szemproblémák: entorpium, ectropium, harmadik szemhéj mirigy előesés;

fülproblémák:

toklász,

külső

hallójárat

gyulladás,

középfülgyulladás,

belsőfülgyulladás, othaematoma, fülrühösség; mozgásszervi és neurológiai problémák: csípőízületi-diszplázia,

kereszteződőszalag-szakadás,

térdkalácsficam,

porckorongsérv,


epilepsia; hormonális betegségek: cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés, mellékvesekéreg túlműködés. 3.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research A kutyák fontos szerepet kaptak az orvostudományi kutatásokban; a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, a hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csont- és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Kutyákon végezte a feltételes reflexek mechanizmusát tisztázó híres kísérleteit Pavlov. 4.

Macska - Cat

4.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy, physiology A macska (Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). A macskák sportos alkatúak, testük gyors, intenzív tevékenységre alkalmas, így ideális a ragadozó életmódhoz. Jó futók, rövidtávon képesek elérni az akár 50 km/h-s sebességet is. Ízületeik hajlékonyak, hosszú lábaikkal, rugalmas erős izmaikkal remekül ugranak, képesek függőlegesen felfelé a kerítésekre vagy falakra akár két méter magasságba is felugrani, álló helyzetből. Emellett igen jó az egyensúlyérzékük (egyensúlyuk megtartását hosszú hajlékony farkuk is segíti), reflexeik gyorsak. A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. 4.2. Fogazat – The teeth A macskáknak tipikus ragadozó fogazatuk van: elöl a tompább metszőfogak, kicsivel hátrébb a hatalmas szemfog, megint hátrébb a tépőfogak és a tarajos zápfogak, mindezek pedig egy borzasztóan erős állkapocsba ágyazva. Az előzápfog és a zápfog egy metszőfog párt alkot a száj mindkét oldalán, amely egy ollóhoz hasonlóan vágja a húst. Bár a kutyák is rendelkeznek hasonló fogakkal, a macskaféléké fejlettebb. Fogképlet: 3131/3121


5. ábra: A macska fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu

4.3. Táplálkozás - Nutrition A macskák fogazata és emésztő szervrendszere a húsevéshez alkalmazkodott. A macska nem él meg más húsevők, mint pl. a kutya részére előállított táplálékon, speciális macskatápot igényel (pl. taurin szükséglet). Mivel egy genetikai anomália folytán valamennyi macskaféle képtelen az édesség ízlelésére, ezek az állatok többnyire idegenkednek a gyümölcsök és a bogyók elfogyasztásától. Ennek ellenére sok házi macska kedveli a zöldséget. 4.4. Szaporodás - Reproduction A macskáknak évente két szaporodási időszaka van (bagzás), egy tavasszal és egy ősszel, amely minimálisan 4-7 napig tart, amennyiben a nőstény vemhes lesz. A hímek péniszén hátrafelé mutató tüskék találhatók, ezek a pénisz kihúzásakor hozzáérnek a nőstény vaginájának falához. A nőstényt ez az ovuláció megkezdésére serkenti, de mivel erre nem minden esetben kerül sor, a nőstények ritkán esnek teherbe az első párzás során. A tüzelő nőstények több hímmel is párosodnak, így előfordulhat, hogy az egy alomba tartozó kölykeik több apától származnak. A vemhességi időszak 63-65 napig tart. Az alom átlagosan 3-5 kölyökből áll. A kölykök elválasztása 6-7 hetes korban történik meg, ivaréretté pedig (nőstények esetében) 4-10, illetve (hímek esetében) 5-7 hónap után válnak. A szőrzet színéért több gén felelős, kombinációjuk eltérő fenotípust eredményez. Érdekesség, hogy a feketevörös teknőctarka, vagy a fehér-fekete-vörös kalikó színű macskák gyakorlatilag minden esetben nőstények, míg a tiszta vörös macskák mintegy 90 százaléka kandúr. Ennek oka, hogy egy X kromoszómán csak vörös, vagy csak fekete szín öröklődhet. Mivel a nőstény macskáknak 2 „X” nemi kromoszómájuk van, ők az egy „X” kromoszómás kandúrokkal ellentétben lehetnek egyszerre vörösök és feketék. 4.5. Viselkedés - Behaviour


Territoriális állatok, területüket vizeletspricceléssel és a felületek feromonokkal történő bekenésével jelölik meg (szaglási kommunikáció). Nem szocializáltak, de a csoportban éléshez hozzászoktathatók. Az ideális csoport kb.20 egyed, ami lehetővé teszi viszonylag stabil hierarchia kialakulását. A legnagyobb különbség a macskák és kutyák (melyekkel gyakran hasonlítják össze őket) társas viselkedése között az, hogy a macskáknak nincs kollektív túlélési stratégiájuk vagy „falka mentalitásuk”; ami mindössze annyit jelent, hogy maguk gondoskodnak alapvető szükségleteikről (például egyedül keresnek élelmet és védekeznek támadás esetén). A macska által kiadott egyedi hang („miaú”) különböző változatai eltérő jelentést hordoznak. Az állat más hangokat használ fájdalom jelzésére, (etetés vagy játék céljából történő) figyelemfelhívásra és üdvözlésre. Egyes példányok gyakrabban nyávognak, mások pedig ritkábban. Érzelmeiket a testbeszéddel is kifejezhetik (például a farok csóválása utalhat izgatottságra vagy idegességre), egyes jelzéseik azonban félreérthetőek (a harapás történhet játékból, de ingerültségből fakadóan is). 4.6. Betegségeik – Diseases A macskáknál gyakori vírusos és élősködők (bolha, kullancs, rühesség) által okozott betegségek, veszettség, angolkór, agyhártyagyulladás rendszeres védőoltással és megfelelő odafigyeléssel (például adott esetben bolhairtó nyakörv használatával vagy megfelelő étrend kialakításával) könnyen megelőzhetőek. A macska leukémia, más néven leukózis (FeLV) nyállal, vérrel és nemi úton terjedő, gyakori vírusos betegség, Az immunhiány-betegség, azaz a macska-AIDS (FIV) a leukózishoz hasonló, tüneteiben, a terjedés módjában azonos betegség, fertőző hashártyagyulladás, Aujeszky-betegség a sertés húsának és belsőségének nyersen való adása után alakulhat ki, 4.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research A macskának néhány élettani jellemzőben több hasonló tulajdonsága van az emberrel, mint a nyúlnak vagy a rágcsálóknak, ezért széles körben használják a viselkedési és orvosbiológiai, különösen a neurológiai kutatásban. 5.

Vadászgörény – Ferret

5.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy, physiology A vadászgörény vagy házi görény (Mustela putorius furo) a vad európai közönséges görény (Mustela putorius) háziasított változata. Közeli rokona a mezei avagy molnárgörény. A görények a menyétfélék családjába tartozó ragadozó állatok. A görények napi 14-18 órát alszanak, de amikor ébren vannak nagyon aktívak, fáradhatatlanul fedezik fel a környezetüket. A görények szürkületi állatok, ami azt jelenti, hogy hajnalban és alkonyatkor aktívak. Ennek


ellenére nagyon könnyen alkalmazkodnak a gazdájuk életritmusához. Ha ketrecben tartják, ki kell engedni naponta pár órára, hogy meglegyen a testmozgása, és kielégíthesse a kíváncsiságát. Ha túl sokáig tartják őket ketrecben, mozgásképtelenné és depresszióssá válnak. Különleges anatómiai eltéréseik, hogy nincs vakbelük, féregnyúlványuk és prosztatájuk. Azonban páros végbélmirigyük (pézsmaszag) van és a lépben sok megakariocita található. Mivel nagyon kevés verejtékmirigyük van, ezért a párologtatás tüdőn keresztül valósul meg. 5.2. Fogazat – The teeth Fogazata tipikusan ragadozó fogsor. Fogképletük: 3131/3132.

6. ábra: A vadászgörény fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu

5.3. Táplálkozás – Nutrition A görények ragadozók, természetes étrendjük csak a zsákmányállatokból (hús, csontok, belek, bőr, szőr, egyebek) áll. Képtelenek megemészteni a növényi táplálékot. A fiatalok tápláléka tejporból és áztatott kenyérből készülhet, E-vitamin kiegészítéssel. Felnőtt állatoknak tejjel búza- vagy árpadara főzetet lehet adni, darált, főtt hús alapon. Hetente 2-3 alkalommal ki kell egészíteni friss, zsírszegény hússal (marha, ló vagy friss laboregér). 5.4. Szaporodás – Reproduction Általában március–május között párzik. A nőstény 41–42 napig vemhes, majd többnyire 4–6 kölyköt hoz a világra. Az újszülöttek szeme egy hónapos korukban nyílik ki. Önállóvá körülbelül három hónaposan, ivaréretté nagyjából 7-8 hónapos korukban válnak, amit a bunda pézsmaszagának felerősödése jelez. A nőstény görények évente kétszer tüzelnek, tavasszal és ősszel. A tüzelés jelei a megnagyobbodott pérajkak és a fokozott illatanyag-termelés. 5.5. Viselkedés – Behaviour Társas állatok, a növendékek nagyon játékosak. Az öregek már szívesen vannak egyedül és sokat alszanak. 5.6. Betegségeik – Diseases


Hajlamosak mellékvese-betegségre (mellékvesetumor, vagy kóros sejtburjánzás), cukorbetegségre (hasnyálmirigy tumor), lymphomára. Vírusbetegségek közül a hurutos bélgyulladásra, Aleuti-betegség vírusára, veszettségre, szopornyicára érzékenyek. 5.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research Mivel számos anatómiai és fiziológiai azonosságot mutatnak az emberrel, alkalmazásuk orvosi kísérletekben is igen elterjedt a virológia, a reproduktív fiziológia, az anatómia valamint az endokrinológia területén. 6.

Főemlősök – Primates

6.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy, physiology A főemlősök alkata és mérete rendkívül változatos. Utóbbi két szélsősége a mindössze 60 g-os egérmaki, illetve a 160 kg-ot is elérő gorilla. Általános közös jellemzőjük, hogy végtagjaikon öt, nagymértékben mozgatható, sugarasan elrendezett ujj nő. Az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel. Ez az embernél már csak a mellső végtagokra (a kezekre) igaz; a láb ilyen jellege a két lábon járás kialakulásával eltűnt. Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága. Ezáltal lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja. Néhány fajnak a félmajmok közül karma is van. Szemeik előre néznek térlátás kialakulását lehetővé téve. A látásnak nőtt, a szaglásnak csökkent a jelentősége, ezáltal az orr sokkal rövidebb lett. Csökkent a fogak száma, a testmérethez viszonyított agyméretük nőtt. Többségük trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, többnyire sűrű erdőben. A ritka kivételek egyike a Himalájában 4000 m felett élő barlangi makákó (aminek a hóban hagyott nyomait sokan jetilábnyomoknak vélik). A rhesusmajom, vagy más néven bundermajom vagy rhesus makákó (Macaca mulatta) az egyik legismertebb óvilági majomfaj. A cerkóffélék (Cercopithecidae) közé tartozó makákó (Macaca) nemzetség valószínűleg legismertebb faja. Hazája Dél- és Kelet-Ázsia. Összefüggő elterjedésének déli határa Nyugat-Indiában a Tapti folyó alsó folyása, Kínában északi határa a Jangce, de van egy viszonylag nagy, ettől elszigetelt populációja is a Sárga-folyótól északra. A makákók egyéb különlegességei a pofazsebek, gégezacskók és a fargumók. A pofazsebek a szájüreg falainak kitűrődései, amelyek a szájzug mögött fekvő nyíláson át közlekednek a szájüreggel és a tápláléknak ideig-óráig való felhalmozására szolgálnak. 6.2. Fogazat – The teeth Fogazatuk az emeréhez hasonló, mindenevő fogazat. Az óvilági majmok fogképlete 2123/2123. Az újvilági majmoknak: 2124/2124.


7. ábra: A rhesusmajom fogazata forrás: https:// http://www.pinstopin.com/

6.3. Táplálkozás – Nutrition Táplálékuk rendkívül változatos: főleg gyümölcsök, rügyek, levelek, magvak, rovarok – egyes fajaik, így a páviánok és a csimpánzok szívesen esznek húst is. A rhesusmajom mindenevő. Élelemhez jutva igyekszenek abból minél többet magukhoz venni, ezért annak nagy részét tágulékony pofazacskójukba tömik, és később, egy alkalmasnak tűnő, félreeső helyre elvonulva rágják meg és nyelik le. 6.4. Szaporodás – Reproduction A vemhesség ideje rendkívül tág határok között változik: 135–194 nap. A nőstény többnyire egy kölyöknek ad életet; az ikerszülés ritka. A mintegy fél kilósan születő kölyköket anyjuk 6–12 hónapig szoptatja. A hímek 3, a nőstények 4 éves koruk után válnak ivaréretté. 6.5. Viselkedés – Behaviour A rhesusmajom matriarchális elven szerveződő, 10–100 fős hordákban él. A nagyobb csapatokban gyakoriak a rangsor tisztázását, illetve megerősítését célzó civakodások. A csapat fontos összetartó rítusa a kurkászás, egymás szőrzetének kölcsönös ápolása. Az anyák aktívan irányítják kölykeiket, hogy melyik másik kölyökkel játsszanak. Ehhez gyakran fölkapnak egy-egy más kölyköt (az esetek 90%-ában a rangsorban jóval fölöttük álló anya csemetéjét), és azt a sajátjukkal együtt ölelgetik egy darabig. A kettős ölelgetés hatására a két kölyök akár egész életükre is összebarátkozhat. 6.6. Betegségeik – Diseases 6.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research A rhesusmajom véréből ismerték fel a kutatók az emberi vér Rh-faktorát, amit éppen ezért róla is neveztek el. Széles körben alkalmazott kísérleti állat az orvostudomány számos területés és a viselkedéstudományban is.

Dr. Varga Gabriella: A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája (2014)

Recommend Documents