Varga Gabriella Katalin Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség három településén Konzulens: Kocsis Erzsébet főiskolai docens
1. Bevezetés Születésem óta egy közel 410 fős kistelepülésen élek. Érettségi után úgy döntöttem, hogy szociális munkát szeretnék tanulni. Leendő szociális munkásként nyitott szemmel jártam szülőfalumban, Kisvejkén, érzékeny voltam a szociális problémákra. Megfigyeltem néhány környékbeli kistelepülés szociális ellátását, amelynek szerves része volt a falugondnoki szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás. A bonyhádi kistérségben négy falugondnoki szolgálat található. A vizsgált kisvejkei, závodi és mucsfai mellett még egy Bonyhád közelében fekvő kis településen, Mőcsényben.1 Falu- vagy tanyagondnoki munkakörben sok hölgy is dolgozik Tolna megyében, számuk 2010-ben 7 fő volt a 42 tolna megyei tanya- vagy falugondnok közül.2 Kistelepülésen élőként a saját bőrömön tapasztaltam a „falusi lét” előnyeit és hátrányait is. Az apró falvakban a munkanélküliség mellett gondot okoz a szolgáltatásoktól való távolság is. Az infrastruktúra nem megfelelően kiépített, hiányoznak a jó minőségű utak. Gyakran nincs a településeken iskola, rendszeres orvosi ellátás. A bevásárlást, hivatalos ügyeket a lakosok gyakran a távolabb eső városban intézik. Amelyik család nem rendelkezik gépjárművel, számos nehézség előtt találja magát. A menetrendszerű buszjáratokhoz kell igazodniuk, terheiket kénytelenek nehéz szatyrokkal hazáig cipelni. Vizsgálódásom célja, hogy rámutassak: a falugondnokok miként tudnak hozzájárulni a települési hátrányok csökkentéséhez a munkájukkal. Ehhez szükséges behatóbban megvizsgálni, hogy pontosan mik is ezek a nehézségek. Kutatásomat Tolna megye három szomszédos 600 fő alatti kistelepülésén végeztem. Kisvejkén, Závodon és Mucsfán hasonló körülményekkel találkoztam. Mindhárom településen működik falugondnoki szolgáltatás, azonban eltérő formában, eltérő feltételekkel. Úgy vélem, hogy a vizsgálni kívánt településeken a falugondnoki szolgáltatás megjelenésével javult a hátrányos helyzetűek sorsa és a szociális alapellátás. Dolgozatomban az elméleti felvezetés után a három település falugondnokaival készített interjút és a falvak lakóinak 20-20 fős mintáján lekérdezett kérdőívet elemzem. Az SPSS 11.5 for Windows programjával dolgoztam fel a kérdőívek adatait, valamint a dokumentum-elemzés módszerét is alkalmazom. Dolgozatom végén egy eset leírása található.
1
Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ – Szociális Kalauz 2009. Dél-Dunántúli Régió 62-63. p. 2 http://www.falugondnok.hu/index.php?muv=db¤t_tag_id=1 letöltve: 2010. október 5.
2. A kistelepülésen élők helyzete, problémái A Csörsz Klára által szerkesztett Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadványban Csörsz nyolc pontban foglalja össze a kistelepülések legfontosabb problémáit. A felsoroltak közül én az első hatot emeltem ki ebből a felsorolásból, ezeket a pontokat ismereteim alapján próbálom értelmezni. A kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái:3 2.1. Hátrányos földrajzi fekvés, zsáktelepülések Ezen problémák a rossz infrastruktúrából adódnak. A városok, más települések nehezen megközelíthetőek, nehezen elérhetőek. Legrosszabb helyzetben a zsákfalvak vannak. Zsákfalu az a település, amely a fő közlekedési útról mellérendelt úttal fűződik le, vagyis közlekedéshálózat szempontjából zsákutca.4 2.2. Intézmény-, infrastruktúra- és szolgáltatáshiányok A kistelepüléseken kevésbé kiépített az önkormányzati-, szociális-, egészségügyi-, oktatási- és kulturális ellátó-rendszer, mint a magasabb lakosságszámú településeken. Ennek következtében kevesebb szolgáltatáshoz lehet közvetlenül hozzájutni. A településeken gyakran nem a szolgáltatások, hanem csak a hozzáférés biztosított. Magyarországon kettő alapszolgáltatást kell kötelezően nyújtania egy kistelepülésnek, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A családsegítéshez való hozzáférést is biztosítani kell minden településen. Ennek ellenére nem minden kistelepülésen megoldott a szociális étkeztetés. 2.3. Munkahelyek hiánya, elszegényedés A kistelepüléseken részben a lakosságszám, részben a költségek és az ingázás miatt nem gazdaságos a munkahelyteremtés. Ennek következtében egyre több kistelepülésen a szociális ellátások jelentik a lakosság jelentős bevételi forrását, mivel elhelyezkedni, ingázni nem tudnak. A szociális ellátás a megélhetésre is alig elegendő, félretenni, tartalékolni már nem tudnak a szegény családok egy esetlegesen bekövetkező plusz kiadásra (pl.: betegség, haláleset). Ezáltal kiszolgáltatottá válnak, függnek az ellátás összegétől. 2.4. Elöregedés A fent említett problémák miatt a fiatalok elköltöznek a kistelepülésekről a városokba munkahely reményében. Javarészt az idősebb, gyakran betegebb, egyedülálló öregek maradnak a falvakban. 2.5 Etnikai összetétel változása A fiatalok magas arányú elvándorlása miatt a kiöregedett falvakban az ingatlanárak csökkennek. Nehéz túladni a telkeken, házakon. Az olcsóbb, alacsonyabb komfortfokozatú
3
4
Csörsz Klára (szerk.): Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 33 p. http://zsakfalu.blog.hu/ letöltve: 2010. november 12.
házakba nagyobb arányban költöznek romák, szegény, sokgyermekes családok. Ez is gerjesztheti a szociális feszültségeket. 2.6 Helyi közösségek, tradíciók elsorvadása, értelmiség, mértékadó személyek hiánya A fiatalok elvándorlása és a munkahelyek megszűnése után a falvak jó esetben alvó településekké válnak. Az alvó település egy város vonzáskörzetéhez tartozik, és a lakosság döntő többsége a városokba jár dolgozni, csak este tér vissza otthonába - aludni.5 Emiatt hanyatlik a közösségi, társasági élet. Saját településemen is tapasztaltam a közösségi élet hanyatlását. A rendszerváltás előtt még működött mozi a településen, ami néhány évtizede bezárt. A könyvtár sem üzemel jelenleg. A fiataloknak és az idősebbeknek sem biztosított a kulturált sportolási és szórakozási lehetőség. A magasabb iskolai végzettségűek elköltöznek a településekről a jobb munkahely reményében. A kistelepülések lakossága jellemzően nagyobb arányban alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen, mint a városokban, nagyobb településeken. Ennek oka, hogy a rendszerváltás után az agrár-értelmiség a termelő szövetkezetek bezárásával eltűnt. A kistelepüléseken a gyermekszám és az anyagi források csökkenése következtében az oktatási intézmények megszűntek, így az iskolához kötődő értelmiség, a pedagógusok jelentős része elköltözött a falvakból.
3. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése, elindításának története, törvényi háttere 3.1. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése Mi a különbség a falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás meghatározása között? Mi a tanyaés falugondnoki szolgáltatás célja? Ezekre a kérdésekre szintén a hatályos 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (továbbiakban Szociális törvény) kerestem a választ, de több forrásban is ( v.ö. Csörsz, 2009. ) nyomára bukkanhatunk. 6 A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármű üzemeltetésével biztosítanak.7 A Szociális törvény megfogalmazta a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás célját is: „A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.”8 A célokban megfogalmazottakban látni lehet, hogy: „A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető.”9 A falugondnoki szolgáltatás meghatározása után a tanyagondnoki szolgáltatást is definiálja a jogszabály. „A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb 5 6 7 8 9
http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=434438 letöltve: 2010. november 10. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 33.p., 34. p., 45.p., 53. p. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 36. p. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. § (1) Szociális törvény 60. § (2)
négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg.”10 A Szociális törvény arról is rendelkezik, hogy mi a teendő akkor, ha egy település a tanya- és falugondnoki szolgáltatás feltételeinek is megfelel. „Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel – vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető.”11 A szolgálat 1990 augusztusa óta működik Magyarországon. Hungarikumnak számít, mivel Magyarországon indult elsőként hasonló kezdeményezés. 3.2 A falugondnoki szolgáltatás elindításának története Az aprófalvak demográfiai problémái a 60-as évek elején kezdődtek. A tendencia a kistelepülések gazdaságának egyesítésével, és ezzel párhuzamosan a nagyközségek szerepének megerősítésével kezdődött. Gazdaságilag és a szolgáltatásokat tekintve az 1970-es évektől kezdődően gyengítették a törpefalvak pozícióját. 12 Az előzőekben említett problémákat és a falu- és tanyagondnoki szolgálatok szükségességét Kemény Bertalan területfejlesztő ismerte fel a rendszerváltozás előtti években. Kemény bejárta Somogy megye településeit, és mindenütt talált arra példát, hogy miért érdemes egy-egy településnek fennmaradnia. Olyan emberekkel találkozott, akik felvállalták a falut, akik öntevékenyen, sajátos megoldások megvalósításával sokat tettek településük fennmaradásáért. A megismert példák meggyőzték arról, hogy a körzetesítés, az intézményelvonás alapelveivel szemben egyetlen ember is képes tenni. Egy ember több mindenhez is érthet, ha a település tényleges érdekeiből, a helyi valóságból indul ki. E példák tapasztalata alapján Kemény feltette a kérdést: mi kell a megszűnésre ítélt falvak megmaradásához? A választ három pontban foglalta össze: Autonómia – önkormányzó képesség A kis falvakban a háztáji termelés bővítése, családi gazdaságok támogatása Egy ember „mikrobusszal”, aki biztosítja a szolgáltatások elérését: ez a falugondnok. 13 A jelenleg működő falugondnoki szolgáltatások a harmadik pontra reagálnak leginkább, hiszen a falugondnoki szolgáltatás alapvető tárgyi feltétele személy- és áruszállításra is alkalmas 8+1 férőhelyes, személyszállításra vizsgáztatott gépjármű. 14 Fontos, hogy alkalmas legyen idősek, gyerekek s mozgáskorlátozottak szállítására is. Ennek érdekében a legtöbb gyermekmagasító üléssel, rámpával, kihúzható lépcsővel ellátott. Miután a falugondnoki szolgáltatás egyik fontos eleme a személyszállítás, ezért úgy gondolom, hogy a falugondnok fő tevékenységei közé tartozik a gépjármű fenntartása, működtetése. Először a falugondnoki rendszer bevezetését 1989-ben javasolta a Falufejlesztési Társaság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács vezetőinek. A megyei közgyűlés 10
Szociális törvény 60. § (3) Szociális törvény 60. § (5) 12 Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei – beszámoló tanulmány. Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport (vezető: Székely György) Budapest, 2006. 10. p. 13 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 19. p. 14 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009.41. p. 11
támogatta a kísérlet elindítását. Így 1990 nyarán 24 helyen indult meg - főként Barkas típusú kisbuszokkal - a falugondnoki szolgálat. 1991-ben bekapcsolódott a rendszer támogatásába a Népjóléti Minisztérium, az akkori szociális tárca.15 A falugondnoki szolgáltatás egyik alapértékének tekinthető: Kis befektetés (egy ember munkaideje és egy mikrobusz fenntartási költségei) - nagy eredmény elve.16 A falugondnoki szolgáltatás Kemény Bertalan vizsgálódásai hatására először, immár nem kísérleti jelleggel, Somogy megyében jött létre. A Dél-Dunántúli Régióban Baranya megyében található a legtöbb falugondnok egy 2009-es adat szerint - számuk 152 volt ekkor. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb a számuk, 2009-ben 165en teljesítettek szolgálatot.17 Egy 2006-os adat szerint a falugondnoki szolgáltatás az 500 fő alatti kistelepülések (ún. aprófalvak) 47%-ában volt megtalálható, ami a többi településkategóriához képest kiugróan magas volt. Ennek hátterében a gyenge tömegközlekedés, a rossz infrastruktúra áll.18 Törvényi háttér Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (Szociális törvény) 60.§-a határozza meg a szolgáltatást. A települési önkormányzat meghatározza a szociális feladatok körét helyi rendeletében, valamint a falu- és tanyagondnoki szolgálat által ellátandó szociális feladatokat. Az önkormányzat a szolgáltatások működtetésére ellátási szerződést köthet civil szervezettel is. Működési engedély szükséges az állami normatívához való hozzájutáshoz, amely fedezi a szolgáltatás költségeinek nagyobb részét. A hiányzó összeget a képviselő-testület határozata alapján települési költségvetésből finanszírozzák. A működési engedélyt a helyileg illetékes városi jegyző adja ki.19 A 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet szól a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről. E rendelet szabályozza a szociális szolgáltató működésének engedélyezését, ellenőrzését és megszűnését. A működési engedély egyik feltétele a falu- és tanyagondnoki tanfolyam elvégzése.20 A képzés Vértesacsán zajlik, tanfolyam jellegű. Kétszázhatvan órából áll, ebben száznyolcvan óra elmélet van. Az elméleti oktatás bentlakásos rendszerben történik. Nyolcvan óra gyakorlat van, ebből negyven óra helyi gyakorlat, negyven óra pedig megyei gyakorlat. A képzés végén a résztvevők írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, valamint benyújtanak egy írásbeli záró dolgozatot. A dolgozatban bemutatják településüket és végzett munkájukat. A képzést a Nemzeti Felnőtt- és Szakképzési Intézet szervezi és koordinálja. A képzést elvégzők tanúsítványt kapnak. 21 Az erdélyi falugondnokokat is Magyarországon képzik.
15 16 17
www.zalaifalvak.hu/files/Fg_es_jogszabalyok.pdf 1. p. letöltve : 2010. november 29. Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 36. p. Falu- és Tanyagondnoki Szolgálatok megyénként (2009) – szerk: Magyar Tanya- és Falugondnoki
Szolgálat 18
Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei – beszámoló tanulmány - Készítette: Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( Vezető: Székely György szociológus) Budapest, 2006. 11. p. 19 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 20 A Falu- és Tanyagondnok Képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet 2. p. 21 A Falu- és Tanyagondnok képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet 4. p.
A szolgáltatást többféle módon lehet igényelni. A falugondnok személyes vagy telefonon történő megkeresésével vagy meghatározott személyeknél, például a polgármesternél vagy a szociális ügyintézőnél.22 A Csörsz Klára által szerkesztett Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadvány felsorolja, hogy a falugondnok milyen személyekkel és intézményekkel tart napi szinten kapcsolatot.23 Ezt a kilenc pontot kiegészítettem a kutatásom során szerzett információkkal az egyes feladatok tartalmát illetően. Polgármester. A polgármester a falugondnok közvetlen felettese, elláthatja feladatokkal a falugondnokot, mint helyi közalkalmazottat. Polgármesteri Hivatal. A falugondnoknak ugyan nincs irodája, ám a hivatali ügyek, feladatok miatt gyakran megtalálható az önkormányzat épületében. Képviselőtestület. A képviselőtestület dönt minden évben arról, hogy mekkora összeggel egészítsék ki a szolgáltatásra szánt állami normatívát. Önkormányzati intézmények, azok dolgozói. Idetartozik az óvoda, iskola, amennyiben van a településen. Ha van a településen szociális étkeztetés, többnyire ezen intézmények egyike biztosítja. Helyi civil szervezetek, közösségek. Idetartozik, amennyiben működik, pl. a polgárőrség, helyi futball egyesület a településen. Helyi vállalkozók. A falugondnok kapcsolatot tart helyi vállalkozókkal. A lakosság igényeit a vállalkozások szolgáltatásai felé és a vállalkozások szolgáltatásait a lakosságnak igény esetén közvetíti. Lakosság, rendszeresen és esetenként ellátott személyek. A falugondnok közvetíti számukra az önkormányzat közérdekű információit, kihelyezve azokat a nyilvános hirdetőfelületekre, képújságra. Egyéb intézmények, szervezetek. A falugondnok kapcsolatot tart az egyház képviselőjével és egyéb szervezetekkel is, mint például a munkaügyi központ, akkor is, ha az nem az adott településen található. Nem önkormányzati fenntartású intézmények. Rendszeres kapcsolatban áll a háziorvossal, ugyanis a falugondnok közreműködik a háziorvosi rendelésre szállításban és a gyógyszerek kiváltásában. A falugondnok kapcsolatot tart még a körzeti megbízottal is. A Szociális Törvény 115.A. §-a alapján a falugondnoki szolgáltatások valamennyi eleme (melyeket az I/2000.(I.7) SZCSM rendelet tartalmaz) térítésmentes.24
4. A falugondnoki szolgáltatás során ellátandó, ellátható feladatok A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás során végzendő tevékenységek meghatározása az 1/2000 (I.7) SZCSM rendeletben található, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól. A rendelet a következő feladatokat sorolja fel: A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül a közreműködés 22 23 24
Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 40. p. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 38-39. p. 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet
aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás. A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül az ételszállítás önkormányzati intézménybe, az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.25 E feladatokon kívül a falugondnokok jellemző feladatai közé tartozik a közhasznú munkások irányítása is, bár ez nem tartozik bele a munkaköri leírásukba, ennek ellenére a települések polgármesterei gyakran bízzák meg őket e feladattal. A tevékenységekhez kódok tartoznak, ezeket vezetik be a falugondnokok a szolgáltatási naplóba.26
5. A szolgáltatás adminisztrációja Szakmai ajánlásként (tehát nem kötelező) a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség az Országos Módszertani és Képzési Központ által kidolgozott szolgáltatási naplót ajánlja. A szolgáltatási naplón vezetni kell a végzett szolgáltatások típuskódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra fordított időt percben, a gépjárművel megtett utat kilométerben megadva. Ezen kívül fel kell tüntetni a szolgáltatás során felkeresett egyéb település(eke)t és a szolgáltatást igénybe vevők nevét. A szolgáltatást a személyek aláírásukkal igazolják. 27 A falugondnoki szolgáltatás működésének jelenleg nincs kötelezően előírt adminisztrációja.28 A szolgáltatási napló mellett sok falugondnok vezeti a falugondnoki gépjármű menetlevelét, ezáltal el tudnak számolni a benzinköltségekkel is. Menetlevelet csak 25
I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39. § (1), (2), (3) bekezdés 26 A Falu- és Tanyagondnoki Szolgáltatás tevékenységkódjainak tartalma - Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 27 Szolgáltatásnapló – Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének nyilvántartása – Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 28
a teherszállításra vizsgáztatott gépjárművek vezetőinek kell vezetniük.29 Néhány falugondnok a szolgáltatás igénybevétele előtt megállapodást köt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére az ellátottal. Mások átvételi elismervényt is kitöltenek, ha bevásárlásra vagy gyógyszerkiváltásra készpénzt vesznek át, így pontosan el tudnak számolni az átvett összeggel. A fentebb említett nyomtatványok sokszorosíthatóak. Azt feltételezem, hogy ahogy a szociális ellátórendszer összes többi szegmensében, a falugondnoki szolgáltatásnál is nagyon pontos adminisztrációval jár a szolgáltatás működtetése.
6. A vizsgált települések rövid bemutatása 6.1. Kisvejke Jellegzetes halmazfalu. A halmazfalu olyan település, amelynek belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan alakúak. Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak. A települések egyik ősformája.30 A Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, Tolna megye délnyugati részén, Baranya megye határán. A megyeszékhely, Szekszárd kb. 35 km-re, Bonyhád kb. 20 km-re található. Szomszédos települései: Závod, Lengyel, Mucsfa. Közúton a Bonyhádot (6-os főút) Kurddal összekötő alsóbbrendű úton, vagy a 65-ös főútról Murga felől Tevelen keresztül egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurd, a MÁV 40-es számú, Budapest Dombóvár-Pécs közötti vonalán. 2001-ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt a feltett kérdésre a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. 31 A statiszikai adatok a népességre vonatkozóan azt mutatják, hogy a település lakosságszáma az utóbbi évtizedekben csökkent, 1990 óta viszonylag stagnál. 1930: 736 fő 1990: 420 fő 2001: 453 fő 2009: 423 fő32 A településen napközi otthonos óvoda működik Bonyhádi Nevelési és Oktatási Intézmény tagintézményeként. Az iskola már évtizedekkel korábban bezárt. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra, Aparhantra és Tevelre járnak iskolába. A településen mobilposta üzemel. A védőnőnek és a családgondozónak heti egy alkalommal van fogadóórája. A településen a háziorvos heti két alkalommal rendel, a fogorvos pedig heti egy alkalommal. A településen két kisbolt és egy kocsma üzemel. A faluban római katolikus templom is található. A településen néptánccsoport működik. A Teleház néhány éve bezárt, a könyvtár sem üzemel jelenleg. Az önkormányzat néhány éve egyesületet hozott létre, a Kisvejkei Munkanélküliekért Közhasznú Egyesületet. A településen élők jelentős része
29 30
Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 42. p. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-falu-081201-3 letöltve: 2010.nov.
2. 31 32
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisvejke letöltve: 2010. október 5. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisvejke letöltve: 2010. október 5.
mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Nyáron kiegészítő jövedelemforrása a lakosságnak a mezőgazdasági alkalmi munka a település barackosaiban. A képviselő-testület 5 főből, és a polgármesterből áll. Cigány Kisebbségi és Német Kisebbségi Önkormányzat is működik a településen. 6.2 Závod A településről adatokat a falu honlapjáról gyűjtöttem. A község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A községben egyetlen oktatási intézményként az óvoda működik. Az általános iskolás gyermekek az 5 km távolságra lévő Tevel községben tanulnak. A kultúrára való igényt a Váradi Antal Civilház, a Községi Könyvtár és a Teleház elégíti ki. A háziorvosi ellátás heti 3 alkalommal biztosított, fogorvosi ellátásra Kisvejkére kell utaznia a lakosságnak. A településen sportegyesület keretében labdarúgás működik. A falugondnok feladatai közé tartozik a sportegyesület és a labdarúgók szállítása az idegenbeli mérkőzésekre. Závod értékeinek megóvása, az ifjúság és a rászoruló réteg támogatására jött létre a “Závod Értékeiért” Közalapítvány, mely a Teleház létrehozásán is fáradozott. A Závodi Önkormányzat és a “Závod Értékeiért” Közalapítvány segítségével nyílt meg 2002. áprilisában az Információs Ház, egy kis irodahelyiségben Závodon.
33
A 2002. augusztusában alakult Váradi Antal Értékmentő Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumhoz sikeres pályázatot nyújtott be a “Kistérségi Teleházak” hálózatbővítési pályázatára. 2003. március 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Závodi Teleház, a Völgység első teleháza. Sikeresen működik a Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége. Berendezett német és székely szobával várja látogatóit a tájház. A munkanélküliek száma 15 fő körüli. Szinte minden család kiegészítő jövedelmét a kisebbnagyobb tételű mezőgazdasági termeléssel biztosítja.34 6.3 Mucsfa A község Aparhant és Kisvejke között egy völgyben helyezkedik el. A lakosság lélekszáma jelenleg 428 fő. Ezen a településen is az egyetlen oktatási intézmény az óvoda. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra és Aparhantra járnak általános iskolába. A háziorvos és a 33 34
http://www.zavod.hu/index.php?q=node/11 letöltve: 2010. október 05. http://www.zavod.hu/index.php?q=node/48 letöltve: 2010. október 05.
gyermekorvos heti egy-egy alkalommal rendel a településen. Könyvtár működik, heti kettő alkalommal tart nyitva. A településen katolikus és evangélikus istentisztelet is van minden héten egy alkalommal.35 A települési önkormányzat száz százalékban tulajdonosa a Mucsfa Kft.-nek, amely szociális boltot működtet a településen tíz százalék árréssel. Emellett a Kft. kerámia és bútor értékesítésével foglalkozik. A településen nemrég szűnt meg a helyi sportkör, és emiatt a helyi futballegyesület is. A településen két kisbolt és két kocsma üzemel.36
7. A kutatás módszerei Vizsgálódásomat Tolna megyében, a bonyhádi kistérség három szomszédos, 600 fő alatti kistelepülésén, Kisvejkén, Závodon és Mucsfán végeztem. 7.1. Falugondnokokkal készített interjúk körülményei A települések falugondnokaival személyesen készítettem félig strukturált interjúkat. Előre elkészített kérdéseim száma huszonöt volt. Az interjúk időbeli terjedelme ötven perc és másfél óra közé esett. A falugondnokokkal telefonon egyeztettem időpontot. Az interjús kutatást 2010 szeptembere és októbere között végeztem. Volt olyan falugondnok, akivel többszöri időpont-egyeztetés után sikerült az interjút lebonyolítani, mivel munkaköri kötelességei miatt nehezen tudott időt szakítani a beszélgetésre. Az interjúk helyszíne eltérő volt. Először Somogyi Jánossal, Kisvejke falugondnokával találkoztam. Személyesen ismerem, mivel lakóhelyemen, Kisvejkén végzi a szolgáltatást. Időpont-egyeztetés után keresett fel otthonomban az előre megbeszélt időpontban. Másodjára Antal Józseffel, Mucsfa település falugondnokával interjúztam. Az előre megbeszéltek szerint szeptember egyik délutánján kerestem fel otthonában, Mucsfán. Végül, de nem utolsósorban László Attilával, Závod falugondnokával beszélgettem a závodi könyvtár és teleház épületében. A kutatásban a falugondnokokkal készült interjúkat elemzem kérdésenként illetve témakörönként. 7.2. Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében A kutatásom nem reprezentatív. Kérdőívet készítettem a vizsgált települések kiválasztott lakói számára harminc kérdéssel. A kérdőívet személyesen kérdeztem le az egyes településeken 2010 szeptembere és októbere között. A megkérdezettek lakóingatlanukban válaszoltak a kérdésekre. A mintában résztvevőket az alábbi módon választottam ki. A vizsgálni kívánt három település, Kisvejke, Závod és Mucsfa önkormányzatának levelet írtam, amelyben tájékoztattam őket kutatásomról és arról, hogy az elvégzett kérdőívezés után az adatokat Tudományos Diákköri munkámhoz és a későbbi szakdolgozatomhoz szeretném majd felhasználni. Megkértem a hivatali ügyintézőket, hogy tájékoztassák a hivatalba betérőket a lehetőségről, hogy részt vehetnek a kutatásomban, továbbá hogy a részt venni szándékozók iratkozzanak fel névvel és lakcímmel, hogy felkereshessem őket. A jelentkezések mindhárom településen jóval meghaladták a húsz főt, ekkora mintán szerettem volna lekérdezni a kérdőívemet. A jelentkezőket megszámoztam, és minden második jelentkezőt írtam fel a 35 36
http://www.mucsfa.hu/mult.htm letöltve: 2010. október 05. A mucsfai falugondnok személyes közlése (2010. október 29.)
végleges lekérdezni kívánt listámra. Ha a jelentkezők száma elfogyott, újból kezdtem a megmaradt páratlan számú személyek számozását, amíg a húszfős mintát el nem értem mindhárom településen. A lekérdezés végén a kérdőíveket megszámoztam, az SPSS for Windows 11.5 program segítségével számítógépre vittem, és táblázatokat készítettem az adatokból. Minden kérdésemre választ kaptam, így mindhárom településen az összes, tehát hatvan darab kérdőív értékelhető volt. 7.3 Falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése Az vizsgálni kívánt települések falugondnokaitól dokumentumokat kértem és kaptam. Ezek közül számomra leghasznosabbak az Antal Józseftől, Mucsfa falugondnokától és László Attilától, Závod falugondnokától kapott kitöltött szolgáltatási naplók voltak. Somogyi Jánostól, Kisvejke falugondnokától nem tudtam a fenti dokumentumból kérni, mivel János, elmondása szerint, nem vezeti a szolgáltatási naplót, mivel nem kapta meg azt a település jegyzőjétől. Mucsfán a 2010. májusban, Závodon a 2010. januárban vezetett szolgáltatási naplókat elemeztem. Vizsgáltam az igénybe vett falugondnoki szolgáltatások számát feladattípusonként és az ellátott személyek számát Mucsfán és Závodon. Sajnos a két településen nem sikerült azonos hónapot vizsgálnom, mivel csak a májusi illetve januári szolgáltatási naplókat tudtam beszerezni a vizsgálathoz. 7.4 Esetleírás A falugondnokok által elmondott esetek közül írtam le egyet az interjúk alapján. Az interjúk során arra kértem a települések falugondnokait, hogy meséljenek néhány számukra megrendítő vagy vicces esetről a munkájuk során.
8. A falugondnokokkal készített interjúk elemzése Interjúimat 2010 szeptemberében és októberében készítettem a bonyhádi kistérség három kistelepülésének falugondnokaival. Az interjúk félig strukturált interjúk voltak. Az összeállított kérdések azonosak voltak, a szituációktól függően egészítettem ki azokat még egyéb kérdésekkel. Az interjúkra a falugondnokokat telefonon kerestem meg. A beszélgetések helyszíne eltérő volt. Először Kisvejke falugondnokával beszélgettem a házunkban. Mivel a falugondnok aznap még dolgozott, délelőtt keresett fel. Második alkalommal én látogattam el a mucsfai falugondnokhoz Mucsfára egy délután. Harmadszor Závodon került sor az interjúra a könyvtár és a teleház épületében, ami akkor még szabad volt (kora délután) A závodi falugondnokkal kissé nehéz volt időpontot egyeztetni, mert rengeteg elfoglaltsága volt. A beszélgetésben a falugondnokkal tegeződtünk. Ez külön az ő kérése volt, mivel a korkülönbség nem jelentős közöttünk, a závodi falugondnok 29 évesen végzi a szolgáltatást. Mindhárom falugondnok nagyon készséges, udvarias, segítőkész volt velem szemben. A három falugondnok közül, a závodi a legfiatalabb, viszont ő végzi a leghosszabb ideje a szolgáltatást. (Már majdnem 6 éve). Eltérő módon lett falugondnok, mind társai. Ő egy ún. nulladik típusú falugondnok. Egy évig egy nonprofit szervezet fedezte a településén a szolgálat működését. A mucsfai gondnok a „legfrissebb” a szakmában. A kisvejkei szolgáltatást végző falugondnokként úgy került a településre, hogy korábban már megbízták a szennyvíz-tisztító kezelésével is. Ezért ő most jelenleg betölti mindkét feladatot is.
Mindhárman határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak. Munkaidejük megegyezik, heti 40 órában végzik a szolgáltatást. A kisvejkei és a mucsfai falugondnok szakmunkás végzettséggel tölti be az állást. Előbbi villanyszerelő, utóbbi autószerelő. Hármójuk közül a závodi falugondnoknak van a legmagasabb végzettsége. Környezetvédelmi technikummal rendelkezik, szerkezet lakatos szakmája, szoftver-üzemeltetői képesítése és német középfokú nyelvvizsgája van. Mindhárman úgy kerültek ebbe a munkakörbe, hogy korábbi munkahelyük megszűnt és a település polgármestere megkereste őket a pályázati lehetőséggel. A települések lakossága hasonló lélekszámú. Závod lakossága a legkisebb, főként idősekből álló. Ezután Mucsfa, majd Kisvejke következik (érdekes, hogy a kisvejkei falugondnoknak nem tudta, hogy hány fős településen végzi a szolgáltatást). Mindhárom településen azonos összegű az állami normatíva nagysága. Ez az összeg 2009-ben 2. 100 000 Ft volt.37 Ezt mindhárom település meg kell „toldja”, mivel ez önmagában nem elég a szolgáltatás működtetéséhez. Ehhez a legnagyobb mértékben a závodi önkormányzat járul hozzá. Ezután a szolgáltatásra helyeződik a hangsúly. Mindhárom férfi felsorolja, hogy milyen tevékenységeket végez. Ezek között nagy átfedés van, de apróbb különbségeket felfedeztem. Ételt hordanak ki, a ház körüli tevékenységekben segítenek az ellátottaknak, gyógyszert váltanak ki, orvoshoz, egészségügyi intézménybe szállítják a betegeket, bevásárolnak, kulturális rendezvényekre szállítják a lakosságot. Závodon olyan megkötés van a bevásárlásnál, hogy csak azt a személyt viszi el a falugondnok bevásárolni, vagy csak azt veszi meg az ellátottnak, amit a személy helyben nem tud megkapni a kisboltokban, ezáltal támogatják a helyi kisboltokat, és meg kívánják akadályozni ezek megszűnését. Mindhárman foglalkoznak a közhasznú munkások irányításával, pedig ez nem lenne munkaköri kötelességük, ám a polgármester megbízta őket ezzel. Sokszor fejtörést okoz a közmunkások foglalkoztatása számukra. Nem könnyű mindig értelmes és hasznos elfoglaltságot találni a számukra. És amikor a munkafeladatot kiadták, gyakran a munkások „körmére kell nézzenek.”38 A mucsfai falugondnok kiemeli, hogy ő rendszeresen látogatja az időseket, beszélget velük. A mucsfai és a závodi falugondnok minden héten szállítja az óvodásokat is óvodai programokra, például logopédiára. Kisvejke falugondnoka, az interjú óta tájékoztatott, hogy feladata bővült. Három tanulásban akadályozott kisvejkei általános iskolást szállít ZombaParadicsompusztára oktatási intézménybe hétfő reggel, és péntek délután szállítja őket haza. A kisvejkei falugondnok a helyi néptánc-csoportot szállítja alkalomszerűen fellépésekre. A mucsfai falugondnok ezzel szemben a helyi futballcsapatot szállítja az idegenbeli mérkőzésekre. 39 Itt beigazolódik feltevésem, miszerint a falugondnokok a falu közösségeit, csoportjait szállítják rendezvényekre, programokra. A települések adott közösségei a működő helyi szervezetek, csoportok miatt eltérnek. Ezek a rendezvények általában a falugondnokok szolgálati idején kívül esnek. A ledolgozott órákat, mivel túlóra kifizetés nincs, lecsúszhatják, vagyis, ha nincs komolyabb feladatuk, szabadságot vehetnek ki a ledolgozott órák függvényében. A dokumentáció kérdése ismét nagy eltérést mutat a megkérdezett falugondnokoknál. A kisvejkei falugondnok csak a menetlevelet vezeti rendszeresen. Állítása szerint ő más nyomtatványokat még nem kapott, nem szerzett be neki az önkormányzat. A mucsfai falugondnok más dokumentumokat is vezet, például a szolgáltatási naplót és megállapodást köt az ellátottakkal a szolgáltatás igénybevételére. A legrészletesebben a závodi fiatalember vezeti a dokumentációt. Ő félévenként készít igényfelmérést és átvételi elismervényt is ad a 37
Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 40. p. László Attilától, Závod falugondnokától idéztem 39 Az interjú elkészülte óta megszűnt Mucsfán a sportegyesület, így a futballcsapat is, Antal József tehát már nem látja el a fent említett feladatot 38
készpénzről az ellátottaknak. Továbbá szinte minden részfeladatot külön füzetbe jegyez. Azt mondta, ez a saját védelmét is szolgálja. Megkérdeztem őket arról is, hogy milyen szervekkel, hivatalokkal tartanak kapcsolatot. Ez részben megegyezett mindenhol. Napi szinten az önkormányzattal, jegyzővel. Heti szinten a családsegítő munkatársával, a munkaügyi központtal. A mucsfai és a závodi falugondnok kiemelte, hogy ők a háziorvossal, körzeti megbízottal, egyházi képviselővel is rendszeres kapcsolatot tartanak. A mucsfai férfi a Polgárőrség és az Önkéntes Tűzoltóság tagja is. Mindhárom falugondnok továbbá kapcsolatot tart az óvodával. A závodi falugondnok még egyéb szervekkel, alapítványokkal is kapcsolatot tart. A Falugondnokok Szakszervezetének alapító tagja, a Závodon megalapított civil szervezettel, a Váradi Antal Értékmentő Egyesülettel is kapcsolatot ápol, és a Máltai Szeretetszolgálattal is összeköttetésben áll. A három férfi közül a závodi fiatalember tölti be munkaköréhez kapcsolódóan a legtöbb tisztséget. A megyei egyesületben elnökségi tag, és a szakszervezetnek is alapító tagja. A falugondnoki gépjármű használatával kapcsolatban eltérő válaszokat kapok. A závodi és a kisvejkei falugondnok szinte minden nap használja azt. Závodon egy régebbi pályázatból származik a gépjármű, nincs még rajta az a jellegzetes matrica, mint a másik két gépjárművön. A gépjárművek márkája is eltérő, azt külön-külön választotta ki mindegyik települési önkormányzat. Kisvejkén és Mucsfán 20 százalék önerőt kellett biztosítani ehhez. A gépjárművet hasonló feladatokra használják, személy- és áruszállításra, mindhárom kisbusz 8+1 személyes. A szolgáltatás igénybevevői is részben eltérnek. Mindhárom településen elsősorban az idősek veszik igénybe a szolgáltatást. Kisvejkén és Mucsfán ezen kívül még a nagycsaládosok, Závodon és Mucsfán pedig még sok óvodás gyermek is. Mindhárom falugondnokot főleg telefonon és személyesen keresik. Ez abból is adódik, hogy mivel kistelepülések, ezeken a településeken személyesen ismerik őt. Závodon, mivel a településen házi gondozó is van, ami a másik két településen nem, a gondozótól is kérhetik a falugondnok segítségét. Mindhárom falugondnok az interneten keresztül is informálódik a Szövetség honalapjáról (www.falugondnok.hu), rendszeresen figyelemmel kísérik azt. Továbbá minden falugondok beszámol évente a település előtt a szolgáltatásban végzett munkájáról. Amikor a továbbképzésekre kérdezek, kiemelik, hogy ez egy kreditpontos rendszer, 5 év alatt kell 60 kreditpontot összegyűjteniük. Ezeket országosan és a megyében is szervezik. A kisvejkei és a závodi szolgáltatást végző részt vett már közös kirándulásokon is falugondnokokkal, amit a megyei vagy országos egyesület, illetve szakszervezet szervezett. A kistelepülések problémájaként a kisvejkei falugondnok elsősorban a munkanélküliséget emeli ki, mint minden mást gerjesztő problémát. A závodi közalkalmazott a település elöregedését és a lakosság szerkezetének átalakulását hangsúlyozza. A mucsfai falugondnok pedig a település kedvezőtlen, távoli fekvését az ipari központoktól, szolgáltatásoktól, a rossz infrastruktúrát és a szolgáltatásnál a kisbusz időnkénti kihasználatlanságát. Rákérdeztem arra is, hogy milyen mértékben tudták hasznosítani az 5 hetes falugondnoki képzésben tanultakat a gyakorlatban. Erre mindhárman egyértelműen azt válaszolták, hogy nagyon jelentős mértékben. Mielőtt falugondnokok lettek, nem sok mindent tudtak erről a szolgáltatásról. A závodi és a mucsfai falugondnok kiemeli, hogy az elsősegélynyújtási ismeretek tanításának nagyon nagy hasznát vették. A mucsfai falugondnok említette még, hogy a képzés a KRESZ-ismereteit is még jobban elmélyítette. Mivel sokszor szállít személyeket a buszon, erre rendkívül nagy szüksége van. A másik téma, amiben hasonló vélemények születtek, az ideális falugondnok személye volt. Elsősorban a belső tulajdonságokat emelték ki. A becsületességet, megbízhatóságot. Azt
hogy odaadónak, sokoldalúnak és pozitív beállítottságúnak kell lenni mindig. Sok mindent tudni kell tolerálni. Nem elhanyagolható a jó szervező és kommunikációs készség sem emellett. Véleményem szerint a závodi falugondnok fogalmazta meg az ideális falugondnokra jellemző tulajdonságokat a legjobban: „Egy ideális falugondnok, véleményem szerint, teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő. Ugyanis vannak olyan feladatok, amiket női kollégák jobban, hatékonyabban, magasabb színvonalon tudnak megcsinálni. Személyiségben, ami fontos, az az, hogy nagyon jól tudja kezelni az új kihívásokat. Sokoldalú legyen, tehát minél több mindenhez ért, annál hatékonyabbá válik a szolgáltatás. Nagyon odaadó, önzetlen kell legyen, nem nézheti azt, hogy nekem egy óra vagy öt perc múlva vége a munkaidőmnek, és onnantól kezdve kikapcsolom a telefonomat. Azt is lehet mondani, hogy ez egy 24 órás szolgálat. Bármelyik pillanatban fel kell venni a munkát, itt nem lehet teketóriázni. És pozitív személyiség kell legyen az ember. A pozitív hozzáállás az nagyon fontos. Illetve a családi háttér is olyan kell legyen, hogy ezt lehetővé is tegye, és el tudja viselni.”40 A másik dolog, amiben mindhárman egyetértettek, hogy nem függ egy jó falugondnok személye a nemtől. Kiemelték, hogy egy nő is ugyanolyan jól el tudja látni ezt a feladatot, sőt sok esetben még jobban is. Ilyen lehet például, amikor gyerekekkel vagy idősekkel kell foglalkozni. Ami véleményük szerint mégis visszatarthatja e munkától a gyengébbik nem képviselőit, a közmunkák szervezése. Néha nehezen lehet bánni a közmunkásokkal. A falugondnoki munkavégzés néha fizikai erőt és jó gépjármű-vezetési készséget igényel, amitől a hölgyek megijedhetnek. Ennek ellenére számuk folyamatosan emelkedik a megyében és országosan is. A három falugondnok egymással, a környékbeli és távolabbi kollégáikkal is tartják a kapcsolatot. Gyakran kisegítik egymás munkáját, vagy szakmai tanácsot kérnek egymástól. Előfordul még, hogy eseteket beszélnek meg egymással. Mivel szomszédos településeken végzik a szolgáltatást, ezért egymással heti szinten kapcsolatban vannak. A megyei kollégáikkal gyakrabban, a távolabbi, például a képzésben megismert kollégákkal pedig ritkábban, telefonon vagy e-mailben tartják a kapcsolatot. Az esetmegbeszélésről kérdezve őket, mindhárman hangsúlyozták, hogy ha lenne rá idejük, módjuk és lehetőségük, szívesen részt vennének hasonló kezdeményezéseken. A závodi falugondnok beszámolt róla, hogy egy hasonló tevékenység már elindult országosan a szakszervezetben. Az interjúk végén arra kértem a falugondnokokat, hogy osszanak meg számukra megrendítő vagy vidám, emlékezetes eseteket. Nos, úgy tűnik, ilyenekből a falugondnokok kifogyhatatlanok. Még tudtak volna többet is mesélni, ennek csupán az időkeret szabott határt. Pozitív élményként a mucsfai falugondnok a fiatalokkal, gyermekekkel való szolgáltatásvégzést emeli ki. A negatív események általában, sajnos az idősekhez köthetők. Erről nem szívesen beszélnek, de vallják, a kellemetlen élmények elkerülhetetlenek az életükben. Az interjúkat elemezve sokszor visszagondoltam a mondottakra akkor, amikor és ahogyan elhangzottak. A falugondnokok az interjúk során gyakran kifejezték az érzelmeiket is egy-egy hangos kacajjal vagy bánatos arckifejezéssel. Mindhárom falugondnokkal érdekes volt a beszélgetés.
40
részlet a László Attilával, Závod falugondnokával készített interjúból
9. Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében A kérdőívet megszerkesztettem harminc kérdéssel. Ezek közül néhány átfedést mutatott a falugondnokoknak feltett kérdésekkel. Ezek a kérdések a szolgáltatás leggyakoribb igénylési módjára, az igénybevett szolgáltatásra, az ideális falugondnok személyére, a falugondnok nemére és a hatszáz fő alatti kistelepülések problémáira vonatkoztak. Miután kiválasztásra került 20-20 fő a településeken, személyesen kerestem fel a kutatásban részt venni szándékozó személyeket otthonukban. Kérdéseimre készségesen válaszoltak, így minden kérdőív értékelhető és használható lett. Hipotéziseim a megkérdezett személyekre vonatkozóan: A háztartásban gyermeket nem nevelők alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival a településeken, mint az 1, 2, 3 vagy többgyermekes családok. A településeken külön-külön magasabb arányban fő jövedelemforrás a nyugdíj, rokkantnyugdíj, mint a bejelentett munka a lakosok körében. A megkérdezettek között településenként kisebb arányban találhatóak a jó egészségi állapotúak és a kisebb egészségi problémában szenvedők, mint a súlyos egészségi problémával élők és az állandó orvosi felügyeletre szorulók. A megkérdezettek közül az idősebb korosztály magasabb arányban veszi igénybe a szolgáltatást, mint a fiatalok és középkorúak. A megkérdezettek száma összesen 60 fő volt. A megkérdezett személyek között 27 fő férfi és 33 fő nő szerepelt. Tehát a listákra való feliratkozás és az azokról történő kiválasztás után a nemek aránya nagyjából egyenlő lett a három településen összességében. A nemek tekintetében Kisvejke település mutatta a legnagyobb eltérést. A megkérdezett nők száma közel kétszerese volt a férfiakénak. 1. számú táblázat
települé s
Összesen
Kisvejk e Závod Mucsfa
neme (fő) férfi nő
Osszesen
7
13
20
9 11 27
11 9 33
20 20 60
A megkérdezettek életkorát kereszttáblázatban vizsgáltam. A három településen a megkérdezettek közül 3 fő volt 80 év feletti, ők mindannyian kisvejkei lakosok voltak. A 1839 év közötti lakosságból 20 fő, a 40-59 év közötti lakosságból 21 fő és a 60-79 év közötti népességből 16 fő lett lekérdezve. A kapott értékek után a válaszadók legmagasabb iskolai végzettségét vizsgáltam.
2. számú táblázat: A megkérdezettek befejezett iskolai végzettsége
Település Kisvejke Závod Mucsfa Összesen
8 általános alatt 3 1 0 4
iskolai végzettség (fő) Szakmunkásképző, 8 szakiskoáltalános la érettségi 9 3 5 12 5 1 8 7 3 29 15 9
főiskola, egyetem 0 1 2 3
Összesen 20 20 20 60
Szembetűnő, hogy a megkérdezettek majdnem fele, 29 fő, alapfokú, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkahelyek hiánya mellett az egyik legnagyobb problémája a kistelepüléseknek az alacsony iskolai végzettség, és ebből következően a kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái rész 2. pontjában felsorolt értelmiség hiánya. A 60 főből 15 fő, vagyis a megkérdezettek negyede végzett szakmunkásképző- vagy szakiskolát. Érettségizett a válaszadók közül 9 személy, főiskolát vagy egyetemet csupán 3 fő végzett. Települési lebontásban, összességében a legalacsonyabb iskolai végzettséggel a vizsgált személyek közül a závodiak rendelkeznek. Körükben 12 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, míg Kisvejkén 9 főnek, Mucsfán 8 főnek van alapfokú iskolai végzettsége. A települések közül a mucsfai mintában volt a legmagasabb iskolai végzettség. Mindhárom településen a 8 általános iskola alatti iskolai végzettség nem számottevő, bár Kisvejkén kiugró a 3 fő. Ez annak tudható be, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők a 80 év feletti korosztályba tartoznak. Ez a megkérdezett korosztály 6 elemi osztályt végzett annak idején. A következőkben életkor szerint vizsgáltam meg a szolgáltatás igénybevételét Kisvejkén, Závodon és Mucsfán. 3. számú táblázat: A falugondnoki szolgáltatás igénybevételének összehasonlítása korosztályok szerint igénybevétel (fő) Összesen életkor igen nem 18-39 10 10 20 40-59 14 7 21 60-79 9 7 16 80 év felett 3 0 3 Összesen 36 24 60 Azt véltem, hogy az idősebb, tehát a 60 év feletti személyek gyakrabban veszik igénybe a szolgáltatást a településeken, mint a fiatalok és a középkorúak. A táblázat adatai jól szemléltetik hipotézisem helytállóságát. A 18-39 év közötti és a 40-59 év közötti személyek közül 24-en vették igénybe a falugondnoki szolgáltatást. Ebben a korosztályban összesen 41 személy kérdeztem meg. A szolgáltatás igénybevétele a megkérdezettek között 58,5 százalékos volt. A 60-79 év közötti és a 80 feletti megkérdezett lakosok közül 12 fő igényelte a szolgáltatást a lekérdezett 19 fő közül. A szolgáltatás kihasználtsága tehát 63 százalékos volt a mintában. Tehát az idősebb megkérdezettek magasabb arányban élnek a falugondnoki szolgáltatással, mint a fiatalabbak és a középkorúak, a 18-39 év közötti és a 40-59 év közöttiek.
Feltevésem szerint a három településen külön-külön magasabb a súlyos egészségi problémával rendelkezők és az állandó orvosi felügyeletre szorulók száma, mint a jó egészségi állapotúaké és a kisebb egészségi problémával rendelkezőké. 4. számú táblázat: Egészségi állapot összehasonlítása településenként
Település Kisvejke Závod Mucsfa Összesen:
jó 7 2 7 16
egészségi állapot (fő) kisebb súlyos egészségi egészségi probléma probléma 6 6 13 2 9 2 28 10
állandó orvosi felügyelet 1 3 2 6
Összesen: 20 20 20 60
Kisvejkén jó egészségi állapotú vagy kisebb egészségi problémával rendelkező összesen 13 fő a mintában, vagyis a kisvejkei megkérdezettek közel 2/3-a. Súlyos egészségi problémával élő vagy állandó orvosi felügyeletre szoruló mindösszesen 6 fő. Tehát a Kisvejkén megkérdezettek nagyobb arányban jó egészségi állapotúak vagy kisebb egészségi problémások, mint súlyos egészségi problémások vagy állandó orvosi felügyeletre szorulók. Závodon a megkérdezettek közül az első két kategóriába 15 fő tartozik. Súlyos egészségi problémája van vagy állandó orvosi felügyeletre szorul 5 fő. A mintában a jó egészségi állapotú vagy kisebb egészségi problémával rendelkezők aránya 75 százalék. Mucsfán a válaszolók közül 16 fő jó egészséggel rendelkezik vagy kisebb egészségi problémája van. Súlyos egészségi problémája van, vagy állandó orvosi felügyeletre szorul 4 fő. A mucsfai válaszadók 80 %-a az első két kategóriába tartozik. Ezek alapján megállapítható, hogy hipotézisem, amely a válaszadók településenkénti rosszabb egészségi állapotára vonatkozott, helytelen. Legelső hipotézisem, amelyet most vizsgálni szándékozom az volt, hogy a háztartásukban gyermeket nem nevelő személyek alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival, mint a gyermeket nevelők. 5. számú táblázat: Gépkocsi megléte a háztartásban és a háztartásban nevelt gyermek számának összehasonlítása autó (fő) háztartásban a gyermekek száma Összesen: van nincs 0 16 22 38 1 4 4 8 2 5 3 8 3 vagy több 3 3 6 Összesen: 28 32 60 A háztartásban gyermeket nem nevelő személyek közül 16 főnek van gépkocsija, 22 főnek nincs. A 22 gépkocsival nem rendelkező személy közé beletartoznak azok a személyek, akik már idősebbek, és felneveltek egy vagy több gyermeket, tehát a gyermek(ek) már nem élnek egy háztartásban a szülővel. Tehát a háztartásban gyermeket nem nevelők alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival, mint az 1,2 vagy 3 és többgyermekes családok. A háztartásban nevelt 1, 2 és 3 vagy több gyermek esetében hasonló számú megkérdezett személy rendelkezik gépkocsival, mint ahánynak nincs gépkocsija a háztartásban.
A második hipotézisem, hogy a három településen külön-külön magasabb a nyugdíjból, rokkantnyugdíjból élők száma, mint a bejelentett munkával pénzt keresőké a felvett mintában. 6. számú táblázat: A jövedelemforrás, a gazdasági aktivitás településenként
bejelentett település munka Kisvejke 2 Závod 6 Mucsfa 8 Összesen 16
jövedelem forrása, gazdasági aktivitás (fő) nyugdíjas, nyugdíj feketerokkantmelletti Munka- szociális munka nyugdíjas munka nélküli ellátás 0 11 2 0 2 1 9 0 0 4 0 7 1 1 1 1 27 3 1 7
Összesen iskola 3 0 2 5
20 20 20 60
A legnagyobb eltérést Kisvejkén kaptam. A megkérdezettek közül 2 fő jövedelemforrása bejelentett munka. 11-en élnek nyugdíjból és rokkantnyugdíjból vagy nyugdíj melletti munkavégzésből. Závodon 6-an bejelentett dolgozók és 9-en nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok. Nyugdíj mellett senki nem dolgozott a megkérdezettek közül a felvétel időpontjában. Mucsfán 8-an élnek bejelentett munkából, 8-en nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok vagy nyugdíj mellett dolgozók. A megkérdezett személyek közül tehát Mucsfán azonos számban élnek bejelentett munkából, mint nyugdíjból, rokkantnyugdíjból vagy nyugdíj melletti munkavégzésből. Tehát hipotézisem nem állta meg a helyét. Megvizsgáltam az egyedül élők számát a településeken. A mintában Závodon a legmagasabb az egyedül élők száma a három települést összevetve, 6 fő a 20 főből, vagyis 1/3-ad rész. Kisvejkén a megkérdezettek közül csupán 2 fő él egyedül. Mucsfán a válaszadók negyede, azaz 5 fő él egyedül háztartásában. A szolgáltatást mindhárom településen legtöbben személyesen igényelték a falugondnoknál. Kisvejkén és Závodon 7-7, Mucsfán 10 fő. Ez mellett Kisvejkén 6 fő igényelte a megkérdezettek között telefonon a szolgáltatást a falugondnoktól. Závodon 1 fő élt e lehetőséggel, Mucsfán nem éltek ezzel az igénybevételi formával. Kisvejkén 20 főből 6 nevezte meg a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásnak a bevásárló-utat. Závodon nem volt kiemelkedő egyetlen szolgáltatás leggyakoribb igénybevétele sem, viszont 12-en nem adtak a kérdésre választ, vagyis 12 fő nem vette igénybe a szolgáltatást. Mucsfán 4 megkérdezettnél jelent meg leggyakoribb falugondnoki szolgáltatásként a gyógyszerkiváltás, 3 fő pedig a bevásárló-utat emelte ki. Megvizsgáltam, hogy a gépkocsi megléte a háztartásban összefüggést mutat-e a szolgáltatás igénybevételével. 7. számú táblázat: A háztartásban a gépkocsi megléte és a szolgáltatás igénybevétele igénybevétel (fő) Összesen gépkocsi igen nem van 14 14 28 nincs 22 10 32 Összesen 36 24 60 Ezek alapján észrevehető, hogy jóval magasabb arányban veszik igénybe a megkérdezett gépkocsival nem rendelkezők a szolgáltatást. Azt is meg szerettem volna vizsgálni, hogy a gépkocsival nem rendelkezők melyik szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban, valamint gépkocsival rendelkező és nem rendelkező megkérdezettek között melyik szolgáltatás igénybevételében van a legnagyobb különbség.
8. számú táblázat: A gépkocsi meglétének összehasonlítása az egyes szolgáltatások igénybevételénél szolgáltatások (fő) ház Gyógy Bevá rendez körüli nem szert sárló vény, Egész tevé tudja, Össze gépkocsi ételt váltott útra prog ségügyi Bevá keny nem sen vitt ki ki vitte ram ellátás sárolt ség válaszol van 0 3 4 3 1 1 2 14 28 nincs 2 2 6 3 5 1 3 10 32 Összesen 2 5 10 6 6 2 5 24 60 A gépkocsival nem rendelkező válaszadók leggyakrabban a bevásárlásra szállítást és az egészségügyi ellátásra szállítást vették igénybe, 6 illetve 5 alkalommal. A gépkocsival rendelkező megkérdezettek egy alkalommal vették igénybe az egészségügyi ellátásra szállítást, a gépkocsival nem rendelkező ellátottak 5 alkalommal. Összefüggés mutatkozik ebben az esetben a háztartásban a gépkocsi megléte és a szolgáltatás igénybevétele között. Levonható az a következtetés, hogy egyik legfőbb ok a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére a gépjármű hiánya a háztartásban.
10. A falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése 2010. januári szolgáltatás naplók elemzése Závodon Závodon megvizsgáltam a 2010. januárban a falugondnok kitöltött szolgáltatási naplókat. A szolgáltatási naplók a 2010. január 05. és 2010. január 29. között elvégzett szolgáltatások kódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra a falugondnok által fordított időt percben, a falugondnoki gépjárművel megtett utat kilométerben, a szolgáltatás során felkeresett egyéb település(ek) nevét, az igénybevevők nevét és aláírásait tartalmazták. 2010. január 05. és 2010. január 29. között összesen 194-en vették igénybe a falugondnoki szolgáltatást személyesen. Ebben nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a falugondnok a közösség tagjai számára végzett az ellátottak jelenléte nélkül. Ide sorolható: közreműködés a közösségi és a szociális információk szolgáltatásában, lakossági szolgáltatások. Az előzőekre példaként említhető a képújság-szerkesztés, szórólap kihordás. A falugondnok 413 km-t tett meg a falugondnoki gépjárművel januárban, és 20 munkanapon vezetett szolgáltatásnaplót. Tehát ha a 413 km-t elosztom 20-szal, megkapom, hogy a závodi falugondnok január hónapban munkanaponként átlagban 20,65 km-t tett meg a falugondnoki kisbusszal. A falugondnoki szolgáltatás tételes szolgáltatásai közül 2010 januárjában a ház körüli tevékenységekben való segítségnyújtást vették igénybe a legtöbben. Ennek oka a téli időjárás volt. Többen kérték a falugondnok segítségét tűzifa aprításában, hólapátolásban stb. Az ellátottak száma e feladatkörben 12 fő volt. Ezt követte az étkeztetésben való közreműködés, vagyis amikor a falugondnok ételt szállított ki a lakosoknak. Ezt a szolgáltatást 7 fő vette igénybe. A közösségi illetve szociális információkat a falugondnok 7 főnek nyújtotta januárban. A gépjármű fenntartásával, működtetésével kapcsolatban 6 alkalommal végzett feladatot. Ez igazolja korábbi feltevésemet, miszerint a falugondnokok egyik feladata a falugondnoki gépjármű fenntartása, működtetése. Januárban a 194 ellátott összesen 64 szolgáltatást vett igénybe. Tehát 20 munkanappal elosztva, naponta átlagban 3 szolgáltatást nyújtott László Attila. Január hónapban kettő
szolgáltatás nem jelent meg a szolgáltatási naplón. Ezek: önkormányzati információk közvetítése és az ételszállítás önkormányzati intézménybe. 2010. májusi szolgáltatás naplók elemzése Mucsfán Mucsfán a 2010. májusi hónapot vizsgáltam meg a falugondnoki szolgáltatások igénybevételénél. Ez volt az egyik legmozgalmasabb hónap 2010-ben a szolgáltatásban.41 A szolgáltatási naplók a 2010. május 01. és május 24.-e között végzett szolgáltatások adatait tartalmazzák. A falugondnok ugyanazt a formanyomtatványt használja, ugyanazokat az adatokat vezeti a szolgáltatási naplón az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint závodi kollégája. Különbség azonban, hogy a mucsfai falugondnok csak azokon a napokon vezeti a nyomtatványt, amikor a szolgáltatásokhoz a falugondnoki gépjárművet használja. Ezek alapján 2010. május hónapban 123-an vették igénybe a falugondnok szolgáltatásait. Az ellátottak utaztatása vagy a falugondnok ellátottakhoz történő utazása a vezetett szolgáltatási naplókon a 8+1 személyes falugondnoki busszal történt. Ebben a hónapban minden szolgáltatást (kettő eset kivételével) a lakosok vettek igénybe személyesen. Egy esetben szerepel tételesen a gépjármű karbantartása, egy esetben pedig számítógép szállítása szervizbe, amelyet a falugondnok végzett. Összesen ebben a hónapban, amikor a szolgáltatási napló vezetve volt, 35 szolgáltatást vett igénybe a lakosság, illetve végzett a falugondnok. Mucsfán a falugondnoki gépjármű 2010. május 1.-május 24.-ig 2018 km-t futott. A závodi 418 km-rel összehasonlítva ennek az az oka, hogy Mucsfán a személyek szállítása és a számítógép szervizbe történő vitele átlagosan távolabbi helyszínekre történt, mint Závodon. Itt előfordult 250 km-es utaztatás is. A 35 szolgáltatás közül 8 esetben meghaladta a futott kilométerek száma a 100 kilométert a szolgáltatás-végzés során. Ezek alapján megállapítható, hogy Závodon és Mucsfán a vizsgált két hónapban jelentős különbséget futott a gépjármű. Mucsfán nagyobb igény volt a távolabbi utaztatásra, mint Závodon. A szolgáltatási naplót 17 alkalommal vezette a falugondnok a településen a hónapban. Tehát, ha a 2018 km-t elosztom 17-tel, megkapom, hogy a hónapban naponta átlagosan 119 km-t futott a szolgáltatási napló vezetésekor a gépjármű. A végzett szolgáltatások közül legnagyobb arányban a lakossági szolgáltatások szerepeltek 9 alkalommal. Ezt követte az étkeztetésben való közreműködés, amely 7-szer szerepelt a szolgáltatási naplókon. A falugondnok egyéni hivatalos ügyek intézését 4 alkalommal segítette, a művelődési, sport, szabadidős tevékenységben való részvételt 4 alkalommal segítette személyszállítással. Utóbbi szolgáltatásokat jelentős részben május 1.-je alkalmából igényelték. A falugondnok a hónapban nem vett részt a településen a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, egyéb szociális alapszolgáltatások és szakellátások igénybevételének segítésében, háziorvosi rendelésre szállításban, lakossági igények- és önkormányzati információk közvetítésében, továbbá ételt sem szállított önkormányzati intézménybe, mivel ezekre nem volt igény a településen.
11. Esetleírás A következő vele megtörtént esetet a mucsfai falugondnok mesélte el személyes találkozásunk alkalmával 2010 októberében. „Ez két hete volt itt nálunk. Az egyik férfi este telefonált, 6 óra körül, hogy rosszul van a felesége, be kellene vinnem Szekszárdra a kórházba. Az ő felesége már volt előzőleg is kórházban. Felmentem a férfihoz. Bementünk, és a felesége annyira rossz állapotban volt, 41
A mucsfai falugondnok személyes közlése 2010. október 29.
hogy egyszerűen nem tudtam kommunikálni vele. A teste el volt ernyedve. Olyankor érzi az ember azt, hogy nem tudok vele kommunikálni, nem tudom beültetni az autóba, és ez megviseli az embert lelkileg. Úgy éreztem, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni. Egy megoldás volt, hogy elővettem a telefonomat, fölhívtam a mentőket. A diszpécser hölggyel beszéltem, és elmondtam neki, hogy Mucsfa falugondnoka vagyok, és sajnos a beteggel nem tudok kommunikálni, nem tudom beültetni az autóba. Annyira rosszul van, hogy egyszerűen nem tudna az ülésben megmaradni. Elernyedne és kicsúszna belőle. És akkor mondta a diszpécser hölgy, hogy küldi a mentőt, hogyha már falugondnok vagyok, és tényleg nem tudom bevinni. Elég messze lakunk a városoktól, de 17-20 perc alatt itt volt a mentő. Jöttek a mentősök, a mentőorvos megnézte, megvizsgálta a beteget. Szintén nem tudott vele kommunikálni. A beteget a hordágyon kivitték. És akkor a mentőorvos annyit mondott, hogy úgy érzi, hogy ezt a dolgot jól oldottam meg, mert ha beültetem az autóba, és bekötöm a biztonsági övet, mivel el lenne ernyedve az egész test, meg is fulladhatott volna, ha rádől a biztonsági övre. Itt éreztem azt, hogy valahol tényleg szükség van ránk, mint falugondnokokra, mert annyira kétségbe volt esve a férfi, hogy egyszerűen nem is tudott mit csinálni. Gépkocsijuk nincs, és hátrányos helyzetű községben lakunk. Nincsen a környékünkön háziorvos vagy esetleg ügyelet, csak mondjuk 16 km-re Bonyhád, vagy 40 km-re Szekszárd. Azért egy falugondnoknak mekkora szerepe tud lenni egy ilyen alkalommal. És azért az embert lelkileg megviselik az ilyen dolgok.”
12. A kutatás összegzése A falugondnoki szolgáltatást az adott településeken három falugondnoki interjúval, a településeken végzett 20-20 fős kérdőívezéssel, a závodi és a mucsfai falugondnok által kapott 1-1 havi szolgáltatási naplók elemzésével és esetleírásokkal vizsgáltam. A kisvejkei falugondnokkal készített beszélgetés megcáfolta korábbi feltételezésemet, miszerint a szolgáltatás pontosan vezetett, adminisztrált, jól dokumentált. A kisvejkei falugondnok nem vezeti az Országos Tanya- és Falugondnoki Szövetség által ajánlott szolgáltatási naplót és egyéb ajánlatos nyomtatványokat sem a menetlevélen kívül. Fontos lenne a szolgáltatási naplót pontosan vezetni, ezáltal a falugondnokok védettebbek lennének munkakörükben, igazolni tudnák tevékenységeiket. Véleményem szerint sztenderdizálni kell a szolgáltatás-nyújtást, vagyis még jobban egy általános minőségbiztosításra kellene törekedni. Általános követelményeket lenne szükséges meghatározni, amelyeket minden falugondnoknak kötelezően nyújtania kellene a szolgáltatásban. Talyigás-Hegyesi „A szociális munka adminisztrációja” című írásukban kiemelik, hogy nagy a kiváltott ellenérzés az adminisztrációs feladatokkal szemben, egyesek szerint sok időt rabol el. Hosszú időbe telt, mire a szociális területen dolgozók elfogadták, hogy az adminisztráció hasznos eszköze a szociális munkának. Lehetőséget nyújt a tények felismerésére, az elemzésre és értékelésre és a szervezetek átláthatóságára. Ha az adminisztráció korrekt, akkor minden érdekelt és érdeklődő - az ügyfelek, a munkatársak, az ellenőrzést végzők stb. - átláthatja a szervezeti struktúrát, azt, hogy ki, mikor és kivel foglalkozik, és hogy milyen forrásból, milyen költségvetésből mit old meg.42 A szolgáltatási napló jelenleg papír alapú. Hasznos lenne, ha elektronikus formában is vezetnék a szolgáltatásokat, ezáltal könnyebben és gyorsabban összehasonlíthatók lennének az egyes települések igényelt szolgáltatásai, és a szolgáltatások kihasználtsága. Az adatok továbbítása is gyorsabb, egyszerűbb lenne, bár időigényesebb. 42
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2002. p.285.
Az interjúk során kirajzolódott, hogy az egyes falugondnokok a település adott közösségeit is szállítják, attól függően, hogy milyen csoportok, egyesületek stb. működnek a településen. A kérdőíves kutatásom során választ kaptam korábbi hipotéziseimre, amelyek a megkérdezett szolgáltatás-igénybevevőkre vonatkoztak. Pontos képet kaphattam, hogy Kisvejkén, Mucsfán és Závodon az egyes mutatók szerint kik és mekkora számban vették igénybe a szolgáltatást a megkérdezettek közül. Ezek alapján megállapítható, hogy a háztartásban gyermeket nem nevelők gyakrabban veszik igénybe a szolgáltatást, ez összefüggésben lehet azzal, hogy alacsonyabb arányban rendelkeznek gépjárművel, mint a háztartásban gyermeket nevelők. Egy másik feltevésem is beigazolódott, miszerint az idősebb, 60-79 év közötti és 80 év feletti korosztály gyakrabban veszi igénybe a szolgáltatást. Ennek oka valószínűleg a rosszabb egészségi állapotuk lehet, illetve az, hogy gyakran egyedül élnek. A szolgáltatási naplók elemzése ismét abban erősített meg, hogy szükség lenne a pontos dokumentáció, a szolgáltatási naplók vezetése is, hogy a települési adatokat össze lehessen hasonlítani. Ez esetemben problémás volt, mivel a vizsgált településeken a három falugondnokból egy nem vezette a szolgáltatási naplót. Egy másik falugondnok pedig csak azokon a napokon vezette, amikor a falugondnoki gépjárművet használta. Ezek alapján a szolgáltatási naplók teljes körű összehasonlítása lehetetlen volt. A vizsgált két település szolgáltatási naplóit ráadásul nem sikerült beszerezni azonos hónapokból, mivel az egyik településen a falugondnok őrzi ezeket, a másikon a falugondnok leadja a korábbi dokumentumokat megőrzésre a hivatalba.
13. Zárszó A kutatásom megerősített abban, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a falugondnokok a vizsgált települések életében. A szolgáltatás által csökkenthetők a kistelepüléseken élők nehézségei, problémái. Ez különösen látszik az általam leírt esetben, amelyet a mucsfai falugondnok mondott el. Véleményem szerint, sokszor nem kapnak elég odafigyelést és megbecsülést a falugondnoki szolgáltatást ellátók, pedig nem túlzás azt állítani, hogy nélkülük számos ember számára megállna az élet a falvakban. Fel kellene hívni a kistelepüléseken élők figyelmét a falugondnoki által nyújtott szolgáltatásokra. Ezáltal még jobban kihasználhatnák a szolgáltatás nyújtotta előnyöket az ott élők és a szolgáltatásokat is személyre szabottabban lehetne nyújtani számukra.
Felhasznált irodalom A Falu- és Tanyagondnok Képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet A Falu- és Tanyagondnoki Szolgáltatás tevékenységkódjainak tartalma – Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei – beszámoló tanulmány. Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport (vezető: Székely György) Budapest, 2006 Csörsz Klára (szerk.): Falu és Tanyagondnoki Képzés. Jegyzet, 2009 Falu- és Tanyagondnoki Szolgálatok megyénként – szerk.: Magyar Tanya- és Falugondnoki Szolgálat, 2009 Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2002 Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ – Szociális Kalauz 2009. Dél-Dunántúli Régió Szolgáltatásnapló – Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének nyilvántartása – Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya Internetes források jegyzéke: http://www.falugondnok.hu/index.php?muv=db¤t_tag_id=1
letöltve: 2010. október 5.
http://zsakfalu.blog.hu/ letöltve: 2010. november 12. http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=434438 letöltve: 2010. november 10. www.zalaifalvak.hu/files/Fg_es_jogszabalyok.pdf 1. p. letöltve : 2010. november 29. http://www.deldunantul.com/old/index.php?id=2739 letöltve: 2010. október 12. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-falu-081201-3 letöltve: 2010.november 2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisvejke letöltve: 2010. október 5. http://www.zavod.hu/index.php?q=node/11 letöltve: 2010. október 05. http://www.zavod.hu/index.php?q=node/48 letöltve: 2010. október 05. http://www.mucsfa.hu/mult.htm letöltve: 2010. október 05. http://www.behav.org/behav/QE/005_020_sampling_xmpl_hun.html letöltve: 2010. október 12. http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-96 letöltve: 2010. október 12. Jogszabályi hivatkozások 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. § (1) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. § (2) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. § (3) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. § (5)
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39. § (1), (2), (3) bekezdés
Mellékletek 1. A falugondnoki interjúk kérdéseinek vázlata – Félig strukturált interjú Hogy hívják Önt? Mennyi az életkora? Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? Hány fős településen végzi a szolgáltatást? Mióta illetve hány éve falugondnok? Van-e szakmai gyakorlata, és ha igen, milyen? Hogyan került erre a pályára, ebbe a hivatásra? Milyen tevékenységeket végez a szolgáltatás keretein belül? Kérem, mesélje el egy átlagos napját illetve hetét! Kik a szolgáltatás igénybevevői? Leggyakrabban melyik társadalmi réteg veszi igénybe a szolgáltatást? A szolgáltatás anyagi forrásai honnan származnak? Milyen dokumentációt kell készítenie falugondnokként? Milyen speciális nyomtatványok vannak falugondnokok számára? Falugondnokként milyen személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel tart rendszeres kapcsolatot? Meséljen a falugondnoki buszról! Hogyan kell az utazásokat dokumentálni? Hol kellett a gépjárműre pályázni? Milyen gyakorisággal és mire használják? Ki látja el helyi szinten a falugondnokot feladatokkal? Milyen úton kérhetik a falugondnok segítségét? Telefonon, a hivatalban vagy személyesen? A falugondnokoknak hol és ki előtt kell beszámolniuk munkájukról? Ön szerint hogyan lehetne a leghatékonyabban segíteni a hátrányos helyzetű, 600 fő alatti kistelepüléseknek? Mi a tolna megyei kistelepülések legjellemzőbb problémája? Van-e a falugondnokok számára továbbképzés? Ha igen, mit nyújt ez a továbbképzés? Milyen gyakorisággal van továbbképzés? Milyen témákról beszélnek ezeken a továbbképzéseken? Mennyire tudta a vértesacsai képzésben megszerzett ismereteit hasznosítani a gyakorlatban? Ön szerint mi jellemző egy ideális falugondnokra? (fizikai és belső tulajdonságok) Mit gondol, miért végzik a szolgáltatást elsősorban férfiak? Hallott-e már az Országos Tanya- és Falugondnoki Szövetségről? És a szövetség honlapjáról a www. falugondnok-hu-ról? Tartja-e a kapcsolatot a környékbeli vagy távolabbi kollégáival? Szokott-e beszélni velük a szolgáltatással kapcsolatban? Mit jelentenek az Ön számára ezek a kapcsolatok? Ön szerint szükség lenne esetmegbeszélőkre? Kérem, meséljen el olyan megrendítő, esetleg vicces eseteket , amikkel a szolgáltatás végzése során találkozott!
2. Interjú a Mucsfai falugondnokkal, Antal Józseffel
Jó Napot Kívánok! Köszönöm, hogy a rendelkezésemre áll és időt szakít a beszélgetésre. Jó Napot! Megmondaná a nevét és az életkorát? Persze. 1955. 12. 23-án születtem. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? Három ipari. Hány fős településen végzi a szolgáltatást? 420 jelen pillanatban. Mióta falugondnok? Én 2009 március 16-án kezdtem, másfél éve most már, hogy falugondnok vagyok. Hogyan került erre a pályára, ebbe a munkakörbe? Minálunk megszűnt a KFT 2009 február végén, és a Polgármester Úr meghirdette a falugondnoki állást, amire pályázatot adtam be. És pályázat útján kerültem be, amit a képviselő-testület döntött el és én így nyertem a pályázaton és így kerültem ide, mint falugondnok. Elvégeztem egy öthetes tanfolyamot, amiről kaptunk egy elismervényt, hogy eredményesen elvégeztem a falugondnoki képzést. És így az állami normatívánk állandó lett. Mert egy év volt a türelmi idő, addig ideiglenes volt a működési engedélyünk. Megtudhatom, hogy Mucsfán jelenleg mennyi az állami normatíva? Nekünk ebben az évben, tavaly volt kettőmillió-egyszázezer forint. És úgy tudom, a pénzügyes úgy mondta, hogy nem egész kétmillió forint jelen pillanatban. Pontos összeget nem tudnék erről mondani, de nem egész két millió forint. És milyen tevékenységeket végez a szolgáltatás keretein belül? Heti egy alkalommal megyünk Bonyhádra, szakrendelésre, gyógyszerkiváltásra, bevásárlási napra. És alkalomszerűen, amikor szakrendelésre kell, különböző helyekre, Pécs, Bonyhád, Szekszárd. A betegek igényük szerint leadják a polgármesteri hivatalnál az időpontjukat, hogy mikor kellene MR-re Pécsre, vagy Szekszárdra, Bonyhádra szakrendelésre. És akkor a hét többi napjain is. Valamint ebédszállítás, de az nem gépkocsival történik. Mert jelen pillanatban két idősnek viszem az ebédet. Ha nem tartózkodom Mucsfán, akkor a közmunkások segítenek be ebbe az ebédkihordásba. Ezek mozgásukban korlátozott idősek, egy Úr és egy Hölgy van, akinek ki kell vinnem az ebédet. És a közmunkásokkal van Önnek feladata? Igen, a közmunkások irányítása is hozzám tartozik. Elvileg nem kellene, nekünk, mint falugondnokoknak. Nem tartozik ez végül is bele, de mint a munkaköri-leírásunkba, a jegyzőnő és a polgármester ezt belefoglalták. Így a hét többi napjain az idős embereket meglátogatom, és hogyha szükséges, bevásárolok nekik. Télen hó eltakarítás a közmunkások segítségével, mert eléggé nagy terület ez minálunk Mucsfán. Eleve ezt egyedül nem is tudnám. Télen mondjuk, a hó-takarítást és a nyári időszakban a fűnyírást, ahol annyira idős a Hölgy vagy az Úr, és egyedül élő, és nem tudja megcsinálni. Ezekben a dolgokban segédkezem. Akkor az önkormányzatnál különböző információk meg
a hivatalos levelek kézbesítése, a hirdetőtáblákra a hirdetmények kiragasztása, lejárta után leszedése természetesen, ezek, amik még így vannak. És egy átlagos napja hogy néz ki? Reggel fél 8-kor kezdek, és a közmunkásokat eligazítom, hogy milyen munkafeladat van. a községünkben a sok esőzés miatt az idén ugye az árkok, átereszek tisztítása. Rengeteg fűkaszálás volt, a sportpálya rendbetétele és környéke, a falu zöld területének rendbetétele. Akkor az utcák fölsöprése. Különböző utaknak a zöld növényzet, ha benövi vagy a bokrok, fák száraz ágainak levágása, hogy normálisan lehessen közlekedni a hátsó periférián. Nem a főúton, hanem amik vannak itt, ilyen kertek alatti utak, ami különböző területekre, temetőbe visz, a német templomhoz, ami fölmegy, ilyen utaknak a takarítását adom ki munkába. Akkor bemegyek a hivatalba, ha vannak hivatalos levelek vagy hirdetmények, azokat kikézbesítem. Meglátogatok, szám szerint nem is tudnám megmondani, 12-13 fő van, aki egyedül élő, és nekik az igényeik szerint bevásárlás, gyógyszerkiváltásnak a felmérése. Akkor 11.30-tól viszem az ebédet 2 főnek. Ott általában el szoktam beszélgetni velük egy fél órát, háromnegyed órát, mert napi jelleggel vannak valami különböző problémáik, amit az ember nagyon szívesen meghallgat és egyedül élnek és igénylik is az ember társaságát, nagyon örülnek neki. Akkor napközben meglátogatom még a közmunkásokat, ha üzemanyag-szükséglet, kenőanyag kell, ha fát vágnak mondjuk, a Stihlekhez. A fűkaszák karbantartása is hozzám tartozik, mint a végzettségemtől fogva autószerelő vagyok. És akkor a kisgépeknek a javítását valamint a karbantartását elvégzem. Délután négyig tart a munkaidőm. Talán ennyi, ami úgy belefér. Ez a közalkalmazotti munkaidő. Pénteken hamarabb végez? Nem. Pénteken is ugyanúgy 7.30-tól 16.00-ig. Amikor a helyi sportrendezvények vannak, vagy a sportegyesületnek a tagjait kell szállítani futballmérkőzésekre, ugye azok általában szombatra vagy vasárnapra esnek, akkor természetesen megvan az időpont, hogy mikor kell indulni . Akkor elviszem őket, azt a következő héten, ha olyan, vagy amikor éppen nekem különböző munkám van, akkor le tudom csúszni ezeket a plusz órákat. Mert minálunk túlórát nem fizetnek, heti 40 óra, ami a kötelező, amit le kell dolgoznom, és ennyi. Kik a szolgáltatás igénybevevői a faluban? Leggyakrabban az idősek vagy a nagycsaládosok vagy kik? Ez változó. Idősek is. Ők általában bevásárlás, gyógyszerkiváltás. Hát a nagycsaládosoknál is inkább talán csak a bevásárlás, mert elmondhatom azt, hogy van egy Mucsfa Kft.-nk, ami önkormányzati tulajdonban van. Ez 100 százalékos önkormányzati tulajdonban van. A beszerzési ár + 10 százalékáért tudjuk a boltban forgalmazni a különböző árucikkeinket. Hát minálunk 170 Ft jelen pillanatban egy kenyér. 140 Ft a tej, és mint egy szociális bolt, így tud működni. És amit esetleg itt ebben a helyi KFT boltban nem tudnak megvásárolni, olyan igényük van, ha megyek Bonyhádra, akkor esetleg tápot, különböző élelmiszerek bevásárlása, cukor, burgonya, zöldség vagy esetleg építőanyag, ami az Opel Vivarónkba befér hátul. Volt már arra is példa, hogy hoztam 5 mázsa cementet, mészhidrátot, akkor talán 2-3 hetes gyakorisággal jelenik meg, hogy oltott meszet kell vásárolni vagy az állatpatikát meg kell látogatnom, mert különböző gyógyszerek kellenek az állatpatikából. És az óvodásainkat, akiket egy héten egyszer kedden, logopédusi járat van. Mert a mi óvodánk az egy tagintézmény. Az aparhanti óvodának a kihelyezett tagozata
Mucsfán van. És jelen pillanatban 4 kis óvodás jár logopédiára. Őket kell levinnem minden héten kedden vagy szülői kísérettel, vagy az óvónő kíséri el a logopédusi járatra. És alkalomszerűen az iskola, ha sportrendezvényre viszi a gyerekeket, akkor szoktak bennünket is, mint mucsfai falugondnokot, megkérni, hogy segítsek a szállításban, mert az aparhanti önkormányzatnak is szintén van egy Opel Vivarója. És így a két autóval 16 főt tudunk elvinni különböző kisebb sportrendezvényekre. Természetesen, ha többen mennek, vagy úszásra, akkor a Volán-járatot veszik igénybe, de volt már rá példa, hogy mi is besegítettünk ezekben a dolgokban. És a szolgáltatás anyagi forrásai honnan származnak? Normatívából vagy az önkormányzat is támogatja a szolgáltatást? Hát az elmúlt évet tudnám alapul venni. Az elmúlt évben 2,1 millió forintot kaptunk. Ez állami normatíva volt, és ezt még 400 ezer forinttal meg kellett toldja a mucsfai önkormányzat, mert olyan sok volt a szolgáltatás igénylése, hogy nem fedte a 2,1 millió forintot. És így az önkormányzat még 400 ezer forinttal támogatta a Falugondnoki szolgáltatást. És pályázatok esetleg? A falugondnoki kisbuszra gondolok, amire pályáztak annak idején. A beszerzéskor a falugondnoki buszt azt pályázat útján nyertük, mert önerőből nem tudtuk volna kifizetni. Ez 8,6 millió forintba került, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól pályáztuk meg. A 600 főt meg nem haladó községekben volt ilyen pályázati lehetőség. 20 százalékos önerő volt itt is, mint más településeken? Minálunk pontosan az összeget nem tudnám megmondani, ha jól tudom, az ÁFA-t kellett a mucsfai önkormányzatnak fizetni, a többi pályázati pénz volt. Azért vettünk Opel Vivarót, mert volt itt flottakedvezmény. Az aparhanti körjegyzőségbe tartozunk, és az aparhantiak vettek belső használatra egy Opel Vivarót, mi is vettünk egyet. Így kaptunk flottakedvezményt, a vételárból 1,1 millió forintot kaptunk vissza, mint flottakedvezményt. És ezt a mucsfai sportkör használta fel. Ebben benne van az utaztatás, sporteszközök vásárlása. És milyen dokumentációkat kell készítenie egy falugondnoknak? A menetnaplót kell kitölteni. A másik a megállapodás, akik rendszeresen igénylik a szolgáltatást, azokkal kötünk egy megállapodást, ami meghatározatlan időre szól. Benne szerepel a név, cm, születési év és hogy milyen tevékenységek vannak. A 6. pontban, a megállapodásban ott le van írva feketén-fehéren, hogy térítésmentesek ezek a szolgáltatások. Van a szolgáltatási naplónk, aminek megvan a kódja, hogy bevásárlás, szakrendelésre járóbeteg-szállítás, sportrendezvényekre, iskolások vagy az óvodások intézménybe történő szállításának megvannak a kódjai, amin szerepel az érintett város vagy községnek a neve, ráfordított idő, szállított személyek száma van ebben benne. És akkor, amikor elvégzem ezt a szolgáltatást, akkor mindenki aláírja, aki igényelte aznap esetleg a gyógyszerkiváltást. Vagy beutazik velem Bonyhádra bevásárolni. Van, aki személyesen jön be, van, aki megbíz azzal, hogy vásároljak be neki különböző dolgokat, és akkor ez van a szolgáltatási naplón rajta. Én szakszervezeti tag is vagyok, és amikor most vizsgáztunk június végén, akkor megkaptuk az írásos dokumentációt ingyen és bérmentve a Falugondnoki Szövetségtől, ami a polgármesteri hivatalnál van, és abból mindig fénymásolunk szolgáltatási naplót, megállapodásokat. Annyi, hogy minálunk az üzemanyag-elszámolás nem havi szinten történik, hanem éves szinten van egyszer. És az elfogyasztott
üzemanyag és a kilométer arányában van kiszámítva, hogy mennyit fogyasztott a gépjármű. Ezekről vannak ilyen nyomtatványaink. Falugondnokként milyen szervekkel, intézményekkel, hivatalokkal tart rendszeresen vagy néha kapcsolatot? A polgármesteri hivatallal napi szinten, akkor a körjegyzőséggel, azzal is szinte heti 3-4 alkalommal. Akkor a földhivatallal, a munkaügyi központtal, ha ne’adj Isten a helyi tűzoltó csapattal, akkor a polgárőrséggel kapcsolatot tartok. A polgárőrségnek jelen pillanatban is tagja vagyok. A bankkal, esetleg ha átutalással megbíz a hivatalvezető hölgy. Akkor a körzeti orvossal, gyerekorvossal, akivel például heti egy alkalommal rendszeresen találkozom. Az egyház jelenlegi kihelyezett plébánosával, akivel tartjuk a kapcsolatot, mert az elmúlt évben is voltunk zarándokúton Rákospalotán, ahova 8 hívőt kellett elvinnem a falugondnoki mikrobusszal. Talán ezek, ami. Gondolom az iskolával, óvodával is tart kapcsolatot. Igen-igen. Hát az mindennapo,s igen. Meséljen a falugondnoki buszról! Napi szinten használják a buszt? Hát mi szinte igen, elmondhatom. A téli időszakban, amikor nincsen, de akkor is heti 3 alkalommal biztos, hogy használjuk. Nyáron szinte minden nap megy. A heti 5 munkanapon és hétvégén, hogyha a futballisták szállítása van, A miénk az egy Opel Vivaró. 1.9-es turbómotorral, 8+1 fő szállítható rajta. Van egy hátsó ajtaja, mert a miénk kombi. 5 méter 50 centi hosszú. A 8 ülés mögött van még egy körülbelül egy méteres rakterület egy kalaptartóval, ami kiemelhető, különböző tárgyak berakására. Kényelmesen és komfortosan elfér benne. Az oldalajtónk mellett van egy kihúzó rámpa, ami elősegíti, hogy a küszöb magasságát a felére csökkenti és felszállás után ez visszacsatolható, ilyen gyors-patentos megoldás. Hátul nem kaptunk mi hozzá rámpát, amivel a mozgáskorlátozottak kis járművét fel tudnánk tolni. Ezt, mint alapfelszerelést, nem kaptuk meg. A Vivaróban kaptunk gyárilag hozzá három darab gyermekmagasítót, amihez még vásároltunk szintén három darabot. Mert általában úgy szokott lenni, hogy a 135 centi alatt lévő gyermekeket gyermekmagasítóban szállítjuk. A 3 évnél fiatalabb gyermekeket azt meg gyermekülésben és az attól nagyobbakat természetesen már simán csak a biztonsági övvel vannak rögzítve a szállításkor. A gépkocsiban légkondicionáló berendezés van, ami nyáron kellemes klímát biztosít. Osztott fűtés van benne, külön a vezetőfülkénél, hátul az utastérnél is van ugyanúgy légkondi. És GPS van benne? Nincsen, nem kaptunk hozzá, de nem is vásároltunk. Gondolom, ez külön költség lenne. Igen-igen. Ez már az önkormányzatot terhelné. Mert ahogy említettem is az állami normatíva nem elég az egész éves működésre. És Önt ki látja el feladatokkal? A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület. És vannak olyan feladatok, ami a falugondnoki szolgáltatáshoz kapcsolódik. Amit nekem kell ellátnom, függetlenül a polgármesterre vagy a jegyzőnő utasítására. Itt gondolok a bevásárlásra, az idősek meglátogatására, különböző bevásárlások felmérésére. Akkor rendezvények szervezésénél. És milyen úton kérhetik a segítségét? Telefonon, hivatalban vagy személyesen?
Hát Mucsfán nagyon előnyös ez a dolog, mert egy kis község vagyunk és eléggé sűrűn lakott, személyesen ismernek, hiszen születésem óta itt lakom Mucsfán. Telefonon elérnek, hivatalon keresztül, polgármester Úron és a jegyzőnőn keresztül is tudnak kommunikálni. A falugondnoknak hol és ki előtt kell beszámolnia a feladatáról? Falugyűlésen vagy a képviselő-testület előtt? A mindennapos munkámról, természetesen a polgármester Úr, mivelhogy napi kapcsolatban vagyunk. Minden gépkocsi mozgásáról, mindenről tud. És nekem, mint falugondnoknak, évi egyszeri kötelezettségem van beszámolni a falugondnoki munkáról. Ez a közmeghallgatáson történik. Itt el szoktam mondani, hogy mennyi kilométert futott az adott évben, hány személyt szállítottunk, milyen szakfeladatokat láttunk el és ezeknek az ismeretében teszem az évi jelentésemet a község számára. Hallottam róla, hogy a falugondnokoknak évente 60 kreditpontot kell összegyűjteni. Igen, nekünk 60 kreditpontot kell gyűjtenünk az eredményes vizsgánk után. Az elmúlt másfél hónapban voltunk Zombán, ahol 30 kreditpontos tanfolyamon vettünk részt. 3 nap volt erre. Reggel mentünk 8 órára és este 17.00-áig tartott ez a tanfolyam. Ott szintén egy tesztlapot kellett kitöltenünk. Sikeres kitöltés esetén megkaptuk a 30 kreditpontot. Mivelhogy most végeztem néhány hónapja, így még van több mint négy évem arra, hogy még 30-at szerezzek ezen kívül. De a Tolna megyei szövetség, akinek az elnöke a Gyula, Pál Gyula (ő a zombai falugondnok), ő ennek a szövetségnek az elnöke, és ők szervezik ezeket a kreditpontos tanfolyamokat, amin részt veszünk. Közös kirándulások, programok vannak megyei szinten a falugondnokoknak? Én még nagyon fiatal falugondnok vagyok, csak másfél éve. Most amikor voltunk ezen a kreditpontos tanfolyamon, a Gyula akkor említette, hogy most lesz 10 éves a Tolna megyei szövetség. Ennek a megünneplése lenne Zombán. Akkor egy hete kaptam egy értesítést, hogy Olaszországba lehetett volna menni, csak nekem akkor a programommal összeütközött ez a kirándulás, így akkor nem tudtam rá jelentkezni. De ha olyan lesz, hogy nem lesz előre programom, biztos, hogy részt fogok venni ezeken a dolgokon. Mert vannak a szövetségen belül ilyen lehetőségek. Ön szerint hogyan lehetne a leghatékonyabban segíteni a hátrányos helyzetű, 600 fő alatti tolna megyei kistelepüléseknek? Mi a legnagyobb probléma, amin lehetne segíteni? Hát szerintem ennek a Falugondnoki Szolgálatnak az elindítása egy hatalmas segítség volt. A gépjármű beszerzése. Ugyanis mi nagyon messze lakunk minden ipari centrumtól. Itt az aktív dolgozókra, gyerekekre gondolva. Egyetlen előnye van jelen pillanatban a mi önkormányzatunknak, hogy helyben tudott maradni, mint kihelyezett tagozat, az óvodánk. Intézményi együttműködést kötöttünk Aparhanttal, ami ugye tőlünk 7 km-re van. Oda tudnak járni a gyerekeink. De mivel szabad iskolaválasztás van, egy része Bonyhádra jár. Ezzel a Falugondnoki Busszal biztos, hogy megkönnyítettük az idősek Bonyhádra valamint Szekszárdra beutazását. Vagy mondhatnám Mosdóst, ahová a beteg gyerekeket utaztatják, hogy ott gondozni és ápolni tudják őket. Dombóvár felé a mi buszközlekedéseink olyan gyatrák, hogy talán napi két busz, ami Dombóvárt érinti és itt Mucsfán áthalad. Én úgy érzem, szerintem ezzel a kocsival tudnánk segíteni. Ezt még jobban úgy lehetne, hogy
megszerveznénk. Ezt nekünk kellene megszervezni. Akár képviselőnek vagy falugondnoknak, hogy ne egyenként vagy 2-3 emberrel utaztassunk, hanem különböző időpontok egyeztetésével. Az idősebbeket beteghez szállítani vagy fürdőhelyre, ha ilyen igény felmerül, hogy el tudjanak menni, akkor úgy lenne jó, ha a kocsi 100 százalékosan ki lenne használva, és 8 fővel tudnánk állandó jelleggel közlekedni. Akkor hatékonyabb lenne, és nem lenne annyi pluszkilométer és kevés személy . Mert van néha úgy, hogy el kell mennem Mosdósra, viszem az anyukát és a kis gyereket, és hárman utazunk, ami odavissza közel hetven kilométer. Ön még miben látja a problémát? A magas munkanélküliségben vagy, hogy messze van a település a szolgáltatásoktól, a városközpontoktól? Azt elmondhatom, hogy Mucsfa szerencsés helyzetben van, mert az önkormányzatunk belépett a közmunka programba. Így, aki regisztráltatja magát a munkaügyi központnál, az önkormányzat mindenkinek tud adni munkát. Ugye 200 munkanap ledolgozása után, kapnak három hónapig álláskeresőit, három hónap után megint visszakerülnek ebbe a közmunkaprogramba. Elmondhatom azt, hogy jelen pillanatban 14 közmunkásunk van, és így akik regisztrálva vannak, azok közül Mucsfán mindenki munkát kap. És mindig tudnak a közmunkásoknak elfoglaltságot adni? Nem okoz ez gondot? A téli időszakban egy picikét, de most az önkormányzatnak olyan tervei vannak, hogy térkő gyártásba kezdenénk, amit a közmunkások csinálnának a téli időszakban. Fűtött, meleg helyiségekben lenne megoldva, ugye természetesen nem fagyna meg akkor az alapanyag. A beton és a cement nem tudna szétfagyni, ezáltal minden közmunkásnak tudnánk munkát adni. A térkő készítéssel Mucsfa járdáit, bejáróinak anyagi feltételeit tudnánk biztosítani. Olcsóbban jönnénk ki, mintha megvásárolnánk a kész térkövet. Ezek a célok. Most volt testületi ülésünk, és erről beszélgettünk. Nagyon sok munkát ad nálunk a tisztítás, a kaszálás, ami a közmunkások munkájába tartozik. Említettem már az ároktisztítást, az átereszek tisztítását. A továbbképzéseken milyen témákról szoktak beszélni? Most legutóbb a munkanélküliség volt és a munkanélküliek újrafoglalkoztatása, problémái. Az útbaigazításukról tartott egy előadást az előadó, aki nagyon megkért minden falugondnokot, hogy ha akik nem regisztráltatják magukat, azokat útba igazítsuk és a munkaügyi központok felé tereljük, hogy regisztráltassák magukat. Még a szociális háló kereteiről is szó volt. Az idősek rendszeres látogatásáról és a házi segítségnyújtásról is szó volt. A házi szociális gondozókkal is együtt kellene működni a falugondnoknak, de minálunk ilyen jelen pillanatban nincsen. Se jelzőberendezéssel ellátott idősek, ez minálunk nincs, még nem épült ki Mucsfán. Milyen gyakorisággal vannak továbbképzések? Többször szerveznek egy évben továbbképzéseket? Hát én, amióta vagyok, én kétszer voltam a másfél év alatt. Ha úgy vesszük, akkor elmondhatom, hogy éves szinten 1-2 ilyen továbbképzés van. Mennyire tudta a vértesacsai képzésben megszerzett tapasztalatait hasznosítani a gyakorlatban? Én legalábbis, mint kezdő falugondnok, nagyon sokban. Mert amikor én ezt az állást elvállaltam, halvány lila gőzöm nem volt erről az egészről, az egésznek a működéséről, a szociális hálóról. Hogy a falugondnoknak az idősek
meglátogatása, rendezvények szervezése is feladata. Akkor az ebédkihordásban, gyerekek szállításában is van feladata. És végül is az előadásokon is nagyon sokat tanultunk, de egymástól, főleg aki régóta falugondnok, és még nem volt meg neki ez a továbbképzés, azok elmondása és tapasztalatai alapján az ember nagyon sokat tanult másoktól. Az írásos anyagok regisztrálásában, kitöltésében hatalmas segítséget adtak. Ami nagyon fontos volt még ebben az egészben, az az elsősegély-nyújtás, hogyha ne adj Isten valaki rosszul van, nyílt törése, egyéb betegsége, ezekről tartottak előadásokat. Akkor a közlekedési ismeretekről, gépjármű-karbantartásról. Kreszvizsgát kellett tenni minden falugondnoknak. A rendszeres kreszismeretek, mert változnak szinte napjainkban negyedévenként a kresz alapszabályai. Ezek az új alapszabályoknak, a gyermekszállítási szabályoknak a változását megismerhette az ember. Én azt mondom, hogy nekem nagyban segített ez az öthetes tanfolyam. Én nagyon sokat tanultam ott, mert én végülis nem ebben a dologban dolgoztam, hanem mint autószerelő, és teljesen új volt számomra ez a légkör, amiben jelen pillanatban dolgozom. És Ön szerint mi jellemző egy ideális falugondnokra? Fizikai vagy belső tulajdonság, ha valaki ezt szeretné végezni, milyen tulajdonságokkal kell vagy kellene rendelkeznie? Legeslegelőször szerintem talpig becsületesnek kell lenni, mert az idősek bizalmával visszaélni, szerintem, az lenne a legcsúnyább dolog. A másik az, hogy nagyon megbízhatónak is kell lenni. Itt értem alatta, különböző bevásárlásoknál pénzátvétel, visszafele elszámolás ugye. Mert ha gyógyszert váltunk ki, azt számla ellenében, vagy ha építőanyagot veszünk, akkor azt szintén számla ellenében, és a ránk bízott pénzzel becsülettel kell bánni. És a másik szerintem az, hogy ha rossz kedvünk van, nekünk falugondnokoknak, még akkor is kell mosolyognunk. Amikor tényleg nap mint nap találkozik az ember problémákkal. Van, aki megelégedett, van, aki kevésbé, van, aki esetleg visszájára fordítja az egész dolgot különböző személyes bírálatokkal. Ezeket félre kell tenni. És aki ténylegesen rászorult, azon illik segítenünk. Úgyhogy józan ésszel és mérlegelve , mindig víg kedéllyel. Mert azok az idősek, akik egyedül élnek, és ha azt látják rajtunk, hogy tele vagyunk mély búval, bánattal, biztos, hogy nem tudjuk őket felvidítani, és nem tudunk rajtuk úgy segíteni, hogy lássák azt, hogy igenis szeretnénk rajtuk segíteni. Mit gondol, miért férfiak végzik elsősorban ezt a szakmát? Miért vannak elsősorban férfiak ebben a munkakörben? A nők is ugyanúgy el tudják ezt a szolgáltatást végezni? Én szerintem talán, én elmondhatom azt, hogy a mi csoportunkban, mi 21-en voltunk Vértesacsán, a mi csoportunkban 3 hölgy volt. A 3 hölgy ragyogóan ellátta a feladatát, és kiváló minősítéssel zárták a záró vizsgát. Én szerintem talán a gépjármű-vezetés az, ami talán a hölgyeket egy kicsit háttérbe szorítja. Tisztelet a kivételnek itt is. Talán azért mondhatnám, hogy annyira elfiúsodott ez a szakma. De nagyon sok hölggyel is találkozom különböző tanfolyamokon, és mondhatom azt, hogy körülbelül 20 százalékban hölgyek vannak jelen és 80 százalékban a fiúk. Talán attól idegenkednek, hogy nagy a kocsi. Mert azért eléggé nagy terjedelműek ezek a gépjárművek. És talán idegenkednek attól egy picit szerintem. A lányok sokkal becsületesebben és hatékonyabban tudják ellátni, főleg az elsősegély-nyújtást. Mert találkoztam olyan kolleginával is, akinek védőnő végzettsége van, vagy házi szociális gondozóból lett falugondnok vagy tanyagondnok. Ők már alapjaiban is tanulták ezeket a
dolgokat, sokkal könnyebben végzik, mint akik mi most bekerültünk ebbe a körbe. És akikkel találkozott, ők milyen végzettséggel látják el a szolgálatot? Mert hallottam, hogy nagyon vegyes az összetétel. Van, aki alap-, középmás akár felsőfokú végzettséggel is. Igen. A mi csoportunkban is volt, aki alapfokkal, 8 általános iskolával. Volt, aki középiskolai végzettséggel. Nálunk ez volt a legmagasabb. De hallottam már olyant, hogy valaki főiskolai végzettséggel is ugyanezt csinálja. És hát annyi, hogy közalkalmazottak vagyunk, itt mondjuk a bér nem szárnyal az egekbe, ez tény. De megvan ugye a szolgálati éve és iskolai végzettsége. Így bekerül egy kategóriába, amit az állam behatárol, és attól többet nem adnak. Hallott az Országos Falu- és Tanyagondnoki Szövetségről? Igen. És a honlapjukat szokta látogatni? A www.falugondnok.hu-t? Igen-igen. Azt is rendszeresen és minden hónapban kapjuk a Falugondnokok lapját, amit postán küldenek ki minden falugondnoknak. Én rendszeresen olvasom én is ezeket a dolgokat, mert nyilatkoznak benne különböző megyékből falugondnokok. Ebből nagyon sok mindent tanulhat szintén az ember, mert vannak olyan tapasztalatok és események, amikkel már találkozik a falugondnok és megosztja a többi falugondnokkal ezeket a tapasztalatokat, és ebből az ember szerintem még sokat tud tanulni és eligazodni a dolgokban. Tartja-e vagy sem a kapcsolatot a környékbeli vagy távolabbi falugondnokokkal? Igen. Jelenleg 2 falugondnok ugye, aki nagyon közel van hozzám. Az egyik a kisvejkei, a Somogyi Úr. Mi nem együtt végeztünk a tanfolyamon, de szinte heti kapcsolatban vagyunk. A másik a László Attila, a závodi. És a zombaival is kapcsolatban vagyok, a Pál Gyulával. És a csoporttársaimmal telefonon. Vagy Bonyhádon a mőcsényivel, Győrffy Attilával. Vele heti egyszer, mert közös napon, nekik is csütörtökön van a bevásárlás. És vagy a Tescóban vagy a gyógyszertárban összefutunk Bonyhádon. A többi kollégával vagy csoporttárssal általában telefonon, de az ilyen havi, másfél havi szinten, hogyha néha egymást hívjuk. És mit jelentenek Önnek ezek a kapcsolatok? Meg szoktak beszélni eseteket vagy problémákat egymással? Megosztják egymással a tapasztalatokat? Ez fontos, mert 5 héten keresztül egy csoporttárssal egy szobában lakni, mert mi 5-en voltunk egy szobában. Jó baráti kapcsolatok alakultak ki. A másik, hogy a napi problémánkat meg tudjuk beszélni, akár a hivatalos szolgáltatási napló kitöltéséről, egyéb feladatok, rendezvények szervezéséről. És ha rendezvényeket szervezünk, akkor vagy zenekart tudnak vagy fellépőket tudnak ajánlani. Ha mondjuk más csoport, énekcsoport, akik a rendezvényünkön tudnának szerepelni. Vannak olyan esetek is, amikor megbeszéljük, hogy minálunk ez és ez a probléma fordult elő, nálatok hogy zajlott ez a dolog? Ki hogy tudta megoldani a különböző feladatokat. És azért az ilyen dolgokról el szoktunk beszélgetni. Ön szerint szükség lenne esetmegbeszélőkre, hogy találkozzanak a falugondnokok egymással? Ez biztos.
Ha több idő és lehetőség lenne erre, akkor érdemes lenne-e ilyet szervezni, hogy többször találkozzanak? Hát biztosan. Szerintem negyedévenként minimum (nyomatékosítva mondja) kellene egy ilyen találkozót összehozni. Akár megyei szinten is. És országosan, éves szinten is el tudnám képzelni azt is, hogy a régi csoporttársak találkoznának egy-egy alkalommal. És akkor megbeszélhetnénk a dolgokat. Ugyanis mi három megyéből voltunk. Baranyából, Fejér megye és Tolna megyéből voltunk a csoportunkban. És azért megyei szinten is más-más feladatok, települési szinten is más-más feladatok jönnek a falugondnokoknak. És szerintem az ilyen eseti megbeszélések, ezek biztos, hogy rengeteg tapasztalatot tudnának nekünk átadni. Tudna nekem mesélni esetet, ami megrázta, megrendítette vagy vidám esetet, tanulságos esetet? Ez két hete volt minálunk (Mucsfán). Az egyik Úr este telefonált, ilyen 6 óra körül, hogy rosszul van a felesége, be kellene vinnem Szekszárdra a kórházba, mert az ő felesége már volt előzőleg is kórházban. Letelefonált, felmentem az Úrhoz. Bemegyünk és a felesége annyira rossz állapotban volt, hogy egyszerűen nem tudtam kommunikálni vele. A teste el volt ernyedve. Olyankor érzi az ember azt, hogy nem tudok vele kommunikálni, nem tudom beültetni az autóba, és végülis megviseli az embert lelkileg, és úgy éreztem, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni. Egy megoldás volt, hogy elővettem a telefonomat, fölhívtam a mentőket. A diszpécser hölggyel beszéltem és elmondtam neki, hogy Mucsfa falugondnoka vagyok, és sajnos a beteggel nem tudok kommunikálni, nem tudom beültetni az autóba. Annyira rosszul van, hogy egyszerűen nem tudna az ülésben megmaradni. Elernyedne és kicsúszna belőle. És akkor mondta a diszpécser hölgy, hogy küldi a mentőt, hogyha már falugondnok vagyok, és tényleg nem tudom bevinni. Elég messze lakunk a városoktól, de 17-20 perc alatt itt volt a mentő. Jöttek a mentősök, a mentőorvos megnézte, megvizsgálta a beteget. Szintén nem tudott vele kommunikálni. A beteget a hordágyon kivitték. És akkor a mentőorvos annyit mondott, hogy úgy érzi, hogy ezt a dolgot jól oldottam meg, mert ha beültetem az autóba és bekötöm a biztonsági övet, mivel el lenne ernyedve az egész test, meg is fulladhatott volna, ha rádől a biztonsági övre. Itt éreztem azt, hogy valahol tényleg szükség van ránk, mint falugondnokokra, mert annyira kétségbe volt esve a férfi, hogy egyszerűen nem is tudott mit csinálni. Gépkocsijuk nincs, hátrányos helyzetű községben lakunk. Nincsen a környékünkön olyan háziorvos vagy esetleg ügyelet, csak mondjuk 16 km-re Bonyhád vagy 40 km-re Szekszárd. Azért egy falugondnoknak mekkora szerepe tud lenni egy ilyen alkalommal. És azért az embert lelkileg megviselik az ilyen dolgok. Viszont vannak olyanok is, amikor az ember elvisz egy kis csoportot egy sportrendezvényre. Voltunk Nagymányokon egy kispályás labdarúgómérkőzésen. A mucsfai általános iskolások is ugye Aparhantra járnak iskolába, és az aparhantiakkal közösen tanulnak. Ott vannak aparhantiak, nagyvejkeiek, mucsfaiak. Olyan lelkesedéssel és nagy örömmel vettek részt a kis legények. Élményeket meséltek a kocsiban odafelé és visszafelé is. Azért ezek is szép dolgok. A kettő kompenzálja egymást. Valahol az ember egy kicsit magába roskad, hogy tényleg milyen tehetetlenek is vagyunk, valamikor meg az ifjúságot nézve örül. A másik, hogy a rendezvények megszervezése után, ami azért elég sok munkába telik, akár a polgármesternek, akár a képviselőtestületnek, falugondnoknak. És amikor jól sikerül egy ilyen rendezvény, és az
ember kapja az elismerést a község lakójától, hogy tényleg flottul rendeztük meg a rendezvényt, vagy hogy milyen hiányosságok voltak a dologban. Mert az az egészséges kritika, amikor elmondják a jót is és elmondják a rosszat is. Ezek az olyan dolgok. A másik az, hogy én még nagyon friss vagyok ebben a dologban. Aki már csinálja, 5 vagy 10 éve, mert vannak olyan idősebb kollégáim itt megyei találkozókon. A továbbképzésen beszélgettünk, hogy van, aki már 15 éve csinálja, van, aki 5 éve csinálja. Ők már sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, bátrabban nyúlnak minden olyan feladathoz, mint mi, akik most kezdünk. Mi még csak tapogatjuk ezeket a dolgokat is. A megyei szervezetbe hogy lehet bekerülni? Azt hallottam, hogy Pál Gyula a vezetője. Évente jelölnek tagokat? Nem, mert minden végzett falugondnok felvesznek, ha a 3000 Ft-os tagdíját befizeti. A megyei szövetségi tagság önkéntes. Minden falugondnoknak felajánlják. A belépési nyilatkozatot oda is adják. Aki igen is befizeti a 3000 Ftos tagdíjat, jelen pillanatban annyi, azt örömmel és nagy szeretettel fogadják. Mit végez ez az egyesület? A képzéseket, kirándulásokat megszervezi? Igen, meg a találkozókat, ezeket a dolgokat. Én még csak most léptem be, durván másfél hónapja. A megyei vezetésbe hogy lehet bekerülni? Megválasztják őket? Igen, választások vannak. Itt már meg voltak választva, amikor én beléptem ebbe. A závodi falugondnok, a László Attila benne is van ebben a Tolna megyei szövetség vezetésében. Hogy most milyen titulusa van, azt nem tudnám megmondani. Most nem voltak választások, amióta én benne vagyok. Nekem ezek a dolgok még újak, de én tagja vagyok a szakszervezetnek is, ami 2000 Ftos tagdíjjal működik jelenleg. A szövetségi tagdíj 3000 Ft-tal. És ezt nem az önkormányzat fizeti, hanem minden falugondnok maga fizeti be. Amikor részt vettek a képzésen, miből tanultak? Vannak jegyzetek az előadás témájával kapcsolatban. Azt mindenki megkapja, megőrizheti. A másik, hogy a kivetítőn, a vásznon keresztül is jobban megérthetjük közben. És a végén tesztlapos záróvizsgák vannak. Köszönöm szépen az interjút és hogy a rendelkezésemre állt. Nagyon szívesen, máskor is nyugodtan jöhetsz, ha tudok segíteni valamiben!
3. Interjú a závodi falugondnokkal, László Attilával
Jó Napot kívánok! Szia, tegeződjünk inkább. Rendben. Hány éves vagy, mikor születtél? László Attila vagyok, 29 éves. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? Nekem környezetvédelmi technikumom van. Érettségi után csináltam ezt a technikumot. Van egy karosszérialakatos szakmám, akkor van középfokú szoftverüzemeltetői képesítésem. Vannak nyelvvizsgáim, középfokú német. Technikum után voltam még Ausztriában egy jó fél évet tanulni. Hány fős településen végzed a szolgáltatást? 324 fős településen, papíron. Mióta vagy falugondnok?
Most már, azt mondja hogy 5. éve elmúlt. Hogy kerültél erre a pályára, ide falugondnoknak? Ausztriából, amikor hazajöttem, ugye ott véget ért az iskola. Akkor hazajöttem, igazából hát el is szerettem volna helyezkedni. El is helyezkedtem Ausztriában egy építőipari cégnél, de nem tetszett nagyon a munka. És akkor hazajöttem, munkanélküli voltam két vagy három hónapon keresztül. És akkor volt egy olyan lehetőség, hogy a település vezetői már régóta szerettek volna szolgálatot indítani, csak forrás hiányában ez nem tudott megvalósulni. És akkor volt egy olyan lehetőség, hogy a Csörsz Klára, ő a Falugondnoki Szövetségnek az ügyvivője, ő telefonált a polgármesternek, hogy volna egy olyan lehetőség, hogyha elvégzek egy tanfolyamot, akkor egy évig tudja egy nonprofit alapítvány biztosítani a jövedelmemet a településen belül. És az egy év után kerülhet sor falugondnoki képzésre. Rajtam kívül ilyenek még vannak ketten az országban, akik ilyen nulladik típusú falugondnokok vagyunk, tehát nem a normális normatívás dolog indult el. Tehát ahogy az a törvényben is le van szabályozva, hanem egy másik alternatív szolgáltatásként indult be a szolgáltatás. Miért pont téged választottak? Hát ezt soha nem kérdeztem a polgármestertől. Amikor hazakerültem Ausztriából, akkor megkerestem a polgármestert, hogy nincsen munkám. Hogyha esetleg valamit tud, vagy munkát tudna adni, vagy valakitől hallja, esetleg egy vállalkozótól, hogy jövedelemszerzés céljából tud segíteni, akkor szóljon. Igazából ennyi volt az én részemről a megkeresés és akkor el tellett 1-2 hónap és akkor hívott telefonon, hogy volna egy ilyen lehetőség és így kerültem ide. Milyen tevékenységeket végzel a szolgáltatás keretein belül? Hát ez nagyon sokrétű és nagyon sokat lehet beszélni róla. Vannak kötelező feladatok ugye. Biztos hallottad már, hogyha több kollegával beszélgetsz, elmondják, hogy azért általában vagy leszűrhető, hogy nincs két egyforma szolgáltatás. Ugye itt mindig helyi igényeket kell kielégíteni vagy problémákat megoldani. De viszont a kötelező feladatokat el kell látni. És akkor ezek között például a gyógyszerkiváltás az időseknek, bolti bevásárlás, akkor tűzifakészítés. Minden olyan problémát kell megoldani első kézből, ami egy idős, egyedülálló embernek megoldhatatlan gondot jelent. Tehát ezek igazából. Akár egy postai csekket feladni, ezek, amik kötelezőek és fontosak. És ezen túl nagyon sok feladat van. Az én esetemben kötelező feladatok például az ebédszállítás. A napi szintű bolti bevásárlást nem kell csinálni, mert van nálunk házi gondozó, ez a feladat az övé. Sok idős igényli az utóbbit? Sok. Tizen (gondolkozik), hát nem tudok pontos számot mondani, a Szociális Minisztérium most előírt nekünk, ettől az évtől kezdődően kötelezően egy nagyon bürokratikus rendszert. Tehát mindenkivel, akit ellátunk, szerződést kell kötni. Ez azt jelenti, hogyha valaki beül az autóba, mondjuk, elviszem orvoshoz vagy fogorvoshoz, vagy el szeretne velem jönni bevásárolni, előtte én szerződést kell vele kössek. Tehát alá kell íratni. Ha a statisztikát nézzük, akkor mondhatom azt, hogy a lakosság több mint fele, közel 80 százaléka ellátottként van jelen nálunk. De a tényleges, akivel napi szinten, tehát ilyenek például, hogy az idősek vagy a gyerekek, akikkel napi szintű kapcsolatban van a falugondnok, az körülbelül olyan 25-30 fő. Ebből, most ha a kötelező adminisztrációs dolgokat nézem, tehát, hogyha visszanézem az elmúlt 5 évre,
aki egyedülálló, idős, beteg és napi szinten szüksége van a szolgálatra, az körülbelül 8 fő Závodon. Akinek gyógyszert kell kiváltani, tűzifát kell készíteni, akinek le kell vágni a füvet az udvaron, ha beázik neki a tető, akkor meg kell javítani, vagy szerelőt kell hívni, hogyha olyan probléma van. És közmunkásokkal te foglalkozol? Más falugondnok is elmondta, hogy nem lenne a feladata, de ezt is kell. Hát igen. Foglalkozom velük. Nem lenne feladatunk, de viszont lehet, hogy sokaknak nem tetszene, amit mondok, de szerintem valamilyen szinten ott kell, hogy lennünk a közmunkásokkal is. Azóta, amióta én ide kerültem, teljesen másképp működik az is, a közmunka. Ugye lehetne lakossági itt lakossági felmérést csinálni ebben a vonalban is. Valószínűleg egy olyan eredmény születne, hogy amióta falugondnok irányítja a közmunkásokat, sokkal szervezettebbek, sokkal fegyelmezettebbek a közmunkások. Az igaz, hogy sok időt elvesz a munkából, amit esetleg egy idősre vagy más fontosabb dologra lehetne fordítani. De viszont ez is része a falu életének. Ebben is részt kell vállalni szerintem. És kik a szolgáltatás igénybevevői? Idősek, fiatalok, gyerekek, nagycsaládosok vagy melyik társadalmi réteg veszi igénybe? Ugye ahogy a szolgáltatás típusát nézzük, úgy változik ez az arány. Hogyha a napi megélhetéshez vagy a napi szükségleteknek a kielégítését vesszük figyelembe, mint például a gyógyszerbeszerzés, az étkeztetés vagy ételbeszerzés, akkor idősek. 99 százalékban olyan idősek, akik már nem tudják magukat egyedül eltartani. akkor ez a statisztikának a ténye. Ha viszont programok, tehát kikapcsolódás területére gondolunk, akkor az életkor úgy fiatalodik. Tehát hogyha programot szervezünk gyerekeknek vagy kirándulást szerveznek iskolák, óvodák, akkor ők vannak nagyobb arányban. És hogy néz ki egy átlagos napod vagy heted? Nincs nyugalom (nevet). Nincs nyugalom egy percig sem szerintem. azért tudott ilyen nehezen összejönni ez a találkozó is, mert nagyon mobilnak kell lennie az embernek. Nagyon univerzálisnak. Mert ugye elkezdek egy munkát, és nem tudom befejezni, mert máshova kell menni. Általában úgy szokott alakulni a napom, hogy reggel 7 órakor kezdődik a munkaidő, mivel a közmunkások akkor kezdenek. Tehát én olyan háromnegyed hétkor lenn vagyok a telephelyen. Akkor összeszervezem neki, hét óráig kitalálom, hogy mi az, amivel foglalkozniuk kell, mi az, amit aznap csinálni kell. Tehát beszervezem a munkát nekik. Akkor utána, ugye minden nap más. Akkor hétfőn van nekem olyan, hogy az óvodásokat viszem tornára Tevelre. Tehát ott van egy olyan lehetőség, hogy van egy mozgásjavító torna. Akkor kedden logopédiára kell vinni a gyerekeket. Ez a nap is tele. Akkor itt már kedden kapcsolódik a dolog a gyógyszer-beszerzéshez is, mert a háziorvos amilyen receptet felír a betegeknek, azt akkor már kedden tudom nekik hozni. Most ezt ugye akkor természetesen ki is viszem házhoz a betegeknek. Akkor ilyenkor össze szoktam írni, hogy mi az, amit esetleg olyan árut kell vásárolni, amit helyben nem tud megkapni, akkor csinálok egy ilyen listát, hogyha megyek Bonyhádra, Szekszárdra, akkor mindjárt ezt a bevásárlást is elintézem nekik. Utána következik az, hogy azért rá kell nézni a közmunkásokra is (nevet), hogy mégis hogy haladnak a munkával. És akkor onnantól kezdve rengetegféle önkormányzati ügy. Hogyha a hivataltól telefonálnak, hogy például pénzügyi dolgokat kell intézni a takarékban, vagy okmányirodába kell menni, vagy a Fölhivatalhoz. Ugye most nagyon sok pályázati kivitelezés zajlik a faluban, nagyon sok ügy van ezzel kapcsolatban, tennivaló, amit odacsúsztatnak még hozzám, elintézni ezeket a dolgokat. Akkor
ugye, most hogy Mindenszentek közeledik, nagyon sok sírkőkészítő jelentkezik, mert ugye a temetőnek a gondnoksága is hozzám tartozik. Tehát ott is van egy temetési szabályzat, amit be kell tartani. Nagyon sokat vívunk a temetkezési vállalatokkal, hogy nem megfelelő méretű, a követelményeknek nem eleget tevő sírköveket készítenek. Tehát itt is, a temetéssel kapcsolatban is nagyon sok tennivaló van. (nevet) Bevásárló járat van itt a településen? Az adminisztrációban szerepel egy dokumentum, hogy ugye évente kettő felmérést tűz ki a minisztérium. Lakossági felmérést kell készíteni abból a célból, hogy ki igényli a szolgáltatást. Na most ezt én meg is csinálom, talán még lehet, hogy sűrűbben is egy kicsit. És volt egy olyan kérdés is, hogy legyen-e ilyen bevásárló út, szervezzünk-e ilyet. És hát lett is volna rá igény, de igazából nem is tőlem indult ez a felmérés. Én azt mondtam, hogy két kisbolt működik Závodon. Ugye mindkettő helyi vállalkozó. És nekem olyan kitételem volt, hogy lehet bevásárló utat szervezni, de csak olyan dolgokra, amiket nem lehet a faluban megkapni. Azért, hogy ne tegyük tönkre ezt a két vállalkozót. Kollegáktól hallottam, hogy nagyon sok helyen csinálják. És a Pennyben meg a Lidlben, meg mit tudom milyen cukorakció van vagy lisztakció, akkor bemennek öten-hatan és amennyit csak lehet, vásárolnak. Én ezt hát nem tartom jó ötletnek. Hát az más, ha egy idősnek be kell vásárolni, de hát azt is helyben megoldjuk. A lényeg az, hogy bevásárló utakat szervezünk, de tényleg olyanokat lehet venni, amit helyben nem lehet megkapni. Például, hogyha valakinek vetőmagra van szüksége vagy vegyszerre. Tehát olyan dolgokra, amit helyben nem lehet megkapni. Így vannak a bevásárló utak. A szolgáltatás anyagi feltételei honnan származnak? Éves szintű normatíva van, ami hát minden évben változik. Sajnos idén kevesebb összeg, talán szűk 2 millió forint azt hiszem a normatív támogatás. És ezen túl a többit az önkormányzat teszi hozzá. A normatíva támogatás az a gépjármű költségeit tudja fedezni. Tehát a biztosítást, az esetleges szerviz-költséget, az üzemanyagot és az én béremet, azt mondja a pénzügyes. Ezen felül pedig hozzáteszi az önkormányzat a többi költséget. Hát idén elég nagy teljesítményt futott az autó. Úgyhogy biztos, hogy nem elég a normatív támogatás. Hát más jövedelem igazából nincsen. Ugye bevétel sajnos nem származik a szolgáltatásból, ugye ez nem termelő tevékenység, amit mi végzünk, ennyi. Azt fel lehet azért mérni, hogy ahhoz, hogy a szolgálat megfelelően működjön, tehát ahhoz, hogy pontosan el tudja látni a feladatot, ahhoz körülbelül a normatív támogatás 50 százalékos támogatás. Tehát a fele. Akkor még ugyanennyit hozzá kell tennie az önkormányzatnak? Így van. Tehát 4 millió forintból azt lehetne mondani, hogy annyiból működhetne megfelelően. Sajnos ennek a hátrányát azt mi szenvedjük meg falugondnokok. A mi bérünk azt lehet mondani, hogy a normatívához igazodik, legalábbis én úgy látom. Tehát közalkalmazotti jogviszonyban az én jövedelmem havi szinten, ez nem titok, 76 ezer forint. Ha több munkaéved lesz, akkor gondolom, majd előreléphetsz a fizetési kategóriákban. Pontosan így van. Tehát a bértábla-besorolás határozza meg ezt a dolgot. Az a jó dolog, hogy fiatal vagyok, a rossz, hogy kevés a munkaviszonyom. Ezért van így az én bértábla besorolásom. Van olyan falugondnok, aki 100-110 ezer forintot hazavisz. Ők idősebbek ugye, náluk jobb a bértábla. És mit gondolsz, az állásod mennyire biztos?
Úgy látom, hogy hál’ Istennek nagyon komoly szervezetek állnak mögöttünk. Gondolok itt a Tolna megyei egyesületre. A falugondnokok egyesületekbe tömörültek. Ez egy jó dolog. Ezen felül, ami még szorosabbá fűzi a kapcsolatot, az az országos szövetség. És most 2 éve alakult meg a szakszervezetünk, ami plusz lökést ad nekünk. Biztosnak látom az állást, sőt most már úgy látom, hogy nagyon nem is függünk az önkormányzattól. Ugye nagyon sok alternatíva van. Nem is kötelező önkormányzati alkalmazásban lennünk, egyesület is működtethet szolgálatot vagy egyházi szervezet, sőt már valaki vállalkozásban csinálja ezt. Szóval vannak alternatívák. Hallottam róla, hogy te benne vagy a megyei vezetésben is. Igen, benne vagyok én az egyesület vezetőségében, illetve a szakszervezetben is van több tisztségem. Ott alapító tag is voltam. Én nem is féltem az állásom. Nincs is mitől féltenem, hiszen tisztességesen megcsinálom a munkámat, nem találhatnak benne problémát. Falugyűlés szokott lenni Závodon, ahol a munkádat éves szinten ellenőrzik? Igen. Évente egyszer. Én összekötöm a falugyűléssel a beszámolómat. A szakmai beszámolót minden évben megtartjuk. Most egy kicsit előbb volt, ugye a választások miatt. De egyébként decemberben szokott lenni. És milyen dokumentációkat kell készítened, mint falugondnoknak? A kezdetek kezdetétől nálam ez egy önszorgalomként működő dolog volt, hogy napi szinten írtam, hogy mi az a tevékenység, amit végzek. De most január elsejétől, tavaly volt egy minisztériumi ellenőrzésünk. A Szociális Minisztériumtól jöttek ellenőrök. És ők rengeteg hiányosságot találtak ezen a téren. Igazából nem nálunk, hanem a Falugondnoki Szövetséget, mondhatom azt, hogy marasztalták el. Nagyon sokat beszélgettem az ellenőrrel. Mondta, hogy az a problémájuk, hogy nem látják ugye, hogy hova megy el ez a normatív támogatás. Tehát január elsejétől én kötelezően vezetem, olyan szinten az adminisztrációt, hogy van egy olyan dokumentáció, ami a munkanaplónak felel meg. Teljesítménynapló, talán ez a neve. Itt kódszámokhoz tartozó feladatok vannak felsorolva. Kötelező feladatok elsősorban. És ahogy ABC rend szerint haladunk tovább, úgy folytatódnak részletesebben a feladatok. Ezt töltöm. Mellé kiegészítésként mutatkozik még a menetlevél. És az ellátottakkal ugye szerződést kellett kötni, ez is a dokumentáció része. Illetve bevásárlási naplót vezetek, minden olyan ellátottra, aki ezt igényli. Tehát a bolti bevásárlást. Akkor külön vezetem azt, hogyha gyógyszert váltok ki valakinek. Tehát van a dokumentációnak olyan része, hogy elismervény, hogy mennyi pénzt veszek el tőle, aztán majd hogy hogyan és mikor számolok el vele. Úgyhogy minden kötelező adminisztráció teljesítve van. És akkor van még olyan, amit azt előbb is mondtam, hogy félévente elkészítem az igényfelmérést. Ezt ki kell töltetni azokkal, akiktől megkérdezem, hogy igénylik-e a szolgáltatást. Te rendelkezel-e vagy sem az összes ilyen nyomtatvánnyal? Igen, de sokan nem vezetik ezeket. Most is beszélgettem a megyei kollégákkal. Hát nem tudom, hogy vagyunk-e tíz százalék, aki csinálja ezt. Tehát van, aki abszolút semmit. A menetlevélen kívül semmit nem vezet. És én mondtam, hogy én nemcsak önszorgalomból, de hát ez valahol a saját érdekem is. Ugye magamat védem ezzel. Hogyha valaki jövő héten megkérdezi, hogy te múlt héten kedden hol voltál, hol volt az autó, hát nincs semmi beleírva a menetlevélbe csak az, hogy pl: ZávodBonyhád, Bonyhád-Závod. Akkor én meg tudom mutatni, hogy én gyógyszerért voltam meg bevásárolni. És falugondnokként milyen szervekkel, hivatalokkal állsz napi és heti kapcsolatban?
Hát időszakonként változik ez is. Van, amikor napi szinten kapcsolatban vagyok a körzeti megbízottal. Nagyon összehangolt a kapcsolat a háziorvossal. Ugye ez így is kell, hogy legyen szerintem mindenhol. Mert ha olyan beteg van, aki nem tud busszal elutazni, akkor ezt én teljesítem általában, hogyha még nincs olyan rossz állapotban, hogy utazhat, akkor velem utazik. Továbbá a Családsegítő Szolgálattal heti szinten, heti egy alkalommal van a településen. Mindig keressük egymást. Vagy ő engem, vagy én őt, hogy kinél milyen problémák vannak, vagy kinél mit lehet segíteni. Nagyon szoros, napi szintű kapcsolatban vagyok a jegyzővel. Akivel még rendszeresen kapcsolatban vagyok, az a Máltai Szeretetszolgálat például. Ők nagyon sokszor veszik igénybe a szolgálatot olyan célból, hogy ruhát hoznak rászorulóknak, vagy élelmiszert küldenek. A Vöröskereszttel ugyanígy. Amikor véradás van, akkor nagyon igénybe veszik egyébként is. A Teleházzal, a Váradi Antal Értékmentő Egyesülettel, a Závod Értékeiért Közalapítvánnyal. Ugye velük közösen nagyon sok helyi programot szervezünk éves szinten. Gyerekeknek, a Falunapot és akkor ugye megemlékezéseket. Ilyenkor azért jelen vagyunk. Rendszeres a kapcsolat ugye a szakmai részen az egyesülettel. Most már egyre sűrűbben a szakszervezettel is. A munkaügyi központtal, a munkanélküliek szempontjából ez is egy rendszeres dolog. Akkor az egyházközséggel. Hát mindenkivel, aki a faluhoz kapcsolódó szervezet é ott jelen van. Mesélj a falugondnoki buszról! Hogyan kell az utazásokat dokumentálni? Mondtad, hogy szerződést kell írni. Igen. És ezen túl utas listát kell vezetni. Én azt a menetlevélbe írom be. Ott a legcélszerűbb, nyomon követhető a dolog, hogy kik azok, akik bent ülnek az autóban. Hol kellett a kisbuszra pályázni? Az Új Magyarország Fejlesztési Programban? Nem, az én autóm még nem tulipános. Egy kicsit örülök is ennek. Tehát nincs az a kötelező matrica rajta. A Szociális Minisztériumhoz kellett benyújtani a pályázatot. Most már öt éve kaptuk meg a mikrobuszt. Azon gondolkodom, hogy most már lehet, hogy hat éve vagyok én falugondnok. (nevet) Mert egy évig volt egy régi Skodánk, amivel vittem a szolgálatot. Kaptunk egy fülest, ugye annak idején, amikor idekerültem falugondnoknak, hogy új autóra nem tudunk pályázni, de csereautó pályázatot írhatunk a Szociális Minisztériumnál. Akkor vett is az önkormányzat egy öreg autót, de jó volt. És azzal pályáztunk, az lett volna az önerő. Aztán mire odakerült a sor, hogy megszereztük a pályázati kiírást, már megváltoztatták. Igazából nem csereautó pályázat lett, hanem a szolgáltatás indításához kértük a mikrobuszt. És így kaptunk négymillió-hatszázhetvenezer forintot, ha jól emlékszem, és százezer forint önerőt kellett biztosítani. És milyen gyakran használod? Napi szinten. Akkor nélkülözhetetlen végül is? Ez így van. Ezt annak idején a Berci bácsi nagyon jól megmondta (Kemény Bertalan, a Falugondnoki Szolgáltatás megálmodója), hogy egy mikrobusz meg egy ember kell a képesség-megtartó népességhez, azt mondta. (nevet). Ki lát el téged helyi szinten feladatokkal? Túlnyomórészt a lakosság, mondhatom azt. Én egy nagyon jó helyzetben vagyok. Kell, szabadkezet kapok ahhoz, hogy a munkámat jól tudjam végezni. Tehát nem nagyon szól bele a polgármester. Néha utasít, vagy terelget, hogyha valami olyan feladat van, ami nála csapódik le, hogy akkor ezt meg ezt akkor meg kell csinálni
vagy csináltatni az emberekkel. Nagyfokú önállóság kell ehhez azért szerintem, és ez megvan. Ha falugondnok vagy, akkor gondolom a falu életében nagy szerepet töltesz be. Így van. Testületi üléseken részt veszek. Oda minden alkalommal meghívnak. Képviselő nem vagyok, nem is szeretnék az lenni, nem is tudtak rábeszélni, hogy legyek, bár szerették volna, hogy képviselőként induljak. De én azt gondolom, hogy lehet, hogy több hátrányom lenne abból. Ugyanis annak ellenére, hogy azt mondják a szövetségnél is, hogy jó az, hogyha egy falugondnok képviselő, én úgy látom, hogy nem jó. Nem jó, mert sokszor olyan döntéseket hoznak egy-egy ellátottal szemben, esetleg pénzmegvonást, vagy ha mondjuk a lakásfenntartási támogatást elutasítják, akkor az egy kellemetlen szituáció egy képviselőnek. Adott esetben én ilyen szempontból védve vagyok, mert nem vagyok testületi tag, én ilyenben nem döntök, nem is szeretnék dönteni. Milyen úton kérik a segítséged? Telefonon, személyesen vagy a hivatalban? A legtöbb esetben személyesen vagy a házi gondozóval üzennek. Ez a leggyakoribb, hiszen vele napi szinten kapcsolatban vagyok. De elég gyakran keresnek telefonon is. Hogyha késő este van valakinél probléma. Úgy általában akkor telefonon leggyorsabb vagy legkézenfekvőbb dolog. Hivatalból is, de az elenyésző, hogy a hivatalt hívják, inkább engem hívnak. Mindenki tudja a telefonszámomat. A képújságban is közzé van téve. Ez a leggyorsabb. Mit gondolsz, hogyan lehetne a leghatékonyabban segíteni egy hátrányos helyzetű, 600 fő alatti kistelepülésnek? A leghatékonyabban segíteni? (elgondolkozik) Hát nagyon odaadó falugondnokkal lehet. Ugye én első falugondnok vagyok. Nálunk én tapostam ki az utat igazából efelé. És szerintem jó ösvényt találtam, nagyon sok és nagyon odaadó munkával, rengeteg túlórával és tényleg önzetlenül. Ezt így lehet. Ez egy nagyon lehetőség. Ez egyedülálló és most már határon is túl nyúlik a dolog. Erdélyben is elindult a Falugondnoki Szolgálat. Hallottam, hogy Magyarországon szervezik az erdélyiek képzését is. Igen. Én voltam két éve Torockon. Ott tartott a szövetség egy konferenciát erdélyi falugondnokoknak. Ott még nagyobb szükség van falugondnokokra, ők tudnának mesélni nagyon sok mindent. Ugye ott normatív támogatás nincsen. A legnagyobb százalékuk egyházi szervezésben dolgozik. Hát van olyan, aki még munkabért se kap ezért. Hallottam a Szolgálatról, hogy hungarikumnak számít. Így van. Hát annak idején a Berci bácsi ezt a falvakat járva nagyon jól kitalálta. Igazából ezt legjobban az ellátottak tudnák megmondani. Ugye én, amikor a záró dolgozatomat írtam, mindig mondták az emberek, hogy „de jó, hogy vagy nekünk”. Aztán kinn volt ugye a Szociális Minisztériumtól az ellenőr. Ő kiment ellátottakhoz is. Megkérdezte, hogy „Maris néni hogy van?” Ő egy idős néni. Járókerettel jár, rengeteg betegsége van. Egyedül van, nagyon rossz anyagi körülmények között, rajta nagyon sokat kell segíteni, nála napi szinten ott kell lenni. „Hogy van, mi újság, milyen betegségei vannak?” És akkor a végén rátért, hogy ismeri ezt az embert? - rám mutatott. Maris néni: Persze, hogy ismerem. „Na, és mi lenne magával, ha ő nem lenne?” Akkor én már meghaltam volna – mondta Maris néni. Ez egy mérce, azt hiszem, hogy így lehet mérni, hogy mennyire van szükség. Ezek az emberek valahol valószínűleg szociális otthonba kerülnének, hogyha nem lenne szolgáltatás. Ugye a szomszéd is egy ideig elmegy neki a boltba, de hát itt nagyon sok olyan dolog van, amit nem csinál meg egy magánember. Van olyan, amikor a
saját zsebemből adok neki pénzt, hogy tudjon élelmiszert venni, mert már nem elég a nyugdíja. Kap 40-50 ezer forintot, de abból 25 ezer forint elmegy gyógyszerre. Szóval ezért kell odaadónak lenni. És mi a Tolna megyei kistelepüléseknek, azon belül Závodnak, a legnagyobb problémája Sajnos a legnagyobb problémánk az, hogy elöregedik a falu, és nagyon csökken a lakosság létszáma, illetve átalakul. A település 60 százaléka 65 év feletti. Tehát egy nagyon elöregedő település, annak ellenére, hogy nagyon szép fekvésű, nagyon jó gazdasági adottságokkal rendelkező település. Kevés a fiatal. A fiatalok, ha felnőnek, nagyobb részük elköltözik. Bemennek egy városba vagy talán még messzebbre. De most pár éve megjelent egy új irányzat, hogy külföldiek lepik el a falut. Ők vásárolnak ingatlanokat. De hát ezek a külföldiek is általában nyugdíjasok vagy nagyon erősen középkorúak. Igazából párban jönnek, a gyerekek azok elmaradnak tőlük már. Így alakul át most a népesség. És a munkanélküliség mennyire van jelen? A munkanélküliséggel, hát hál’ Istennek nincsen problémánk. Ez egy nagyon meglepő statisztikai adat. Hihetetlennek tűnő Závodon, mert talán 4-5 százalékos lehet a munkanélküliség. Egy pár ember regisztrált munkanélküli van a faluban. Nagyon jól kezdik kihasználni a természeti adottságokat. Sok gyümölcsös van most már a településen vagy a szomszéd településen, ahol azért foglalkoztatnak embereket. Ebből kifolyólag munkát lehet találni, aki dolgozni akar. Milyen továbbképzéseken vettél részt, amióta falugondnok vagy? És ezek mit nyújtottak? Egy számítógépes képzésen voltam. És voltam most nemrég Zombán egy nagyon jó képzésen. Három napos, munkaerőpiaci továbbképzés volt. Ez egy kreditpontos képzés volt. Nagyon jó dolgokat tanultunk ott. Volt egy kis pszichológiai része is, hogy az állástalanok milyen fázisokon esnek át lelkileg, és ezeket hogy lehet, kell kezelni, ezen segíteni. Illetve milyen lehetőségek vannak az elhelyezkedésre. Más jellegű képzésen voltam még. Az igazából a szakszervezetet érinti. Itt volt nekünk egy alapképzés tartva. Megyei képviselő vagyok, ezáltal kötelező képzés volt. És nagyon szeretnék most már egy komolyabb, elsősegély-nyújtó képzésen részt venni, mert ez elengedhetetlen a szakmához. Elég sok ilyen esetem volt, amikor elsősegély-nyújtásban kellett részesíteni embereket. Hál’ Istennek volt valamennyi képzésem, de az is a kötelező képzésnek köszönhető. Az öthetes képzés tartalmazott elsősegély-nyújtási ismereteket. Ennek köszönhetően tudtam életet menteni. Ehhez azért elengedhetetlen szerintem egy komolyabb képzés. Mennyire tudtad hasznosítani a vértesacsai képzésben megszerzett ismereteidet a gyakorlatban? Száz százalékban. Mi az, amiket a legjobban tudtál hasznosítani? Nagyon összetett a dolog. Van egy része, ami nagyon sokat segített. Volt egy olyan időszak, amikor pályázatot kellett írni. A pszichológiai képzések azok nagyon jók voltak és meg is maradtak. Ez nagyon fontos, hogy például hogyan lehet higgadtan kezelni egy konfliktust, hogyan lehet megoldást találni. Mivel hogy közszereplők vagyunk, nagyon sok emberrel állunk kapcsolatban. Sokszor naponta előjön egyegy konfliktus, amit kezelni kell. Nem lehet ott fejvesztve falnak menni. Ez a része is nagyon teljesült. És az elsősegély-nyújtási ismereteknek vettem a legnagyobb hasznát, ennek volt a legnagyobb szerepe, leghatékonyabb hatása rám nézve. Én minden apró dolgot, ami megmaradt bennem, azt tudtam hasznosítani.
Szerinted mi jellemző egy ideális falugondnokra? Fizikai vagy belső tulajdonság mi jellemző rá? Egy ideális falugondnok, az teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő. Ugyanis vannak olyan feladatok, amiket női kollégák jobban, hatékonyabban, magasabb színvonalon tudnak megcsinálni. Igazából személyiségben, ami fontos, az az, hogy nagyon jól tudja kezelni az új kihívásokat. Sokoldalú legyen, tehát minél több mindenhez ért, annál hatékonyabbá válik a szolgáltatás. Nagyon odaadó, önzetlen kell legyen, nem nézheti azt, hogy nekem egy óra vagy öt perc múlva vége a munkaidőmnek és onnantól kezdve kikapcsolom a telefonomat, ilyen nem lehet csinálni. Azt is lehet mondani, hogy ez egy 24 órás szolgálat. Bármelyik pillanatban fel kell venni a munkát, itt nem lehet teketóriázni. És pozitív személyiség kell legyen az ember. A pozitív hozzáállás az nagyon fontos. Illetve a családi háttér is olyan kell legyen, hogy ezt lehetővé is tegye és el tudja viselni. Azért az is fontos, hogy egy falugondnoki személyiség bennünk legyen, tolerálni kell sok mindent. Fizikai tulajdonság van valami? A statisztikák azt mondják, hogy a férfiak talán ügyesebbek. Hát nem hiszem. Én szerintem fizikailag, ha egy ép test meg egy ép lélek van, akkor ez már képlékeny dolog. A kondíció fontos természetesen. Ha az ember sportol vagy a kondícióját tartja, az csak pozitív. És mit gondolsz, miért végzik ezt elsősorban férfiak? Ezt érdemes lenne kutatni, hogy miért nagyobb százalékban férfiak végzik. Valószínűleg, hát ez egy vitatott dolog, vagy nem tudom, hogy mennyire vitatott. Nem szeretik, hogyha ezt mondjuk. Ugye közmunkásokkal foglalkozunk. Itt van egy meghatározó pontja a dolognak, amitől talán a női kollégák félnek kicsit embereket irányítani. A közmunkások kategóriája, nem akarom csúnyán kifejezni magam, az egy olyan rétege a társadalomnak, ahol az emberek nincsenek olyan jó helyzetben, sem anyagilag sem lelkileg. Valószínűleg vagy tartós munkanélküliek, vagy pedig más problémájuk van, más miatt veszítették el a munkahelyüket. Nagyon sok helyen jellemző, hogy problémák vannak a közmunkásokkal. Vagy azért, mert isznak, vagy azért mert nem úgy csinálják meg a munkát, ahogy elvárják tőlük. Ebből kifolyólag itt egy karakán ember jelenléte elengedhetetlen. Ezt, lehet, hogy nők nem szívesen vállalnák. Vannak fizikai munkák is, amiket el kell végezni. De hát mondjuk igénybe lehet venni a közhasznúak segítségét is. De hogy miért vagyunk ennyivel többen férfiak, azt nem tudom. Nem tudom, hogy növekszik-e a statisztika a női-férfi arányban, nem is nagyon beszéltünk mi még erről, hogy miért vagyunk többen férfiak. (nevet) És a falugondnok.hu-t szoktad látogatni? Igen, rendszeresen. Ez egy nagyon jó tájékozódás falugondnokoknak, nagyon sok információt kapunk. Szinte mindent megtalálunk, amit tudni szeretnénk a falugondnoksággal kapcsolatban. És ugye összetartó ereje is van. A fórum része nagyon jó, nagyon sok kérdésre kapunk választ és viszonylag gyorsan. Tehát ha felmerül egy kérdés, ez lehet jogi, munkajogi vagy jellegű, ott megkapjuk a választ. Tartod a kapcsolatot a környékbeli vagy távolabbi kollégáiddal? Vagy akikkel a képzésen részt vettél? Vagy a megyei és országos vezetőkkel? Igen. A környékbeli kollégákkal mondhatom azt, hogy heti szinten vagyunk kapcsolatban. Ugyanis valamikor kisegítjük egymás munkáját. A távolabbi kollégákkal, akik az egyesületben vannak jelen, velük hát évente több alkalommal. Ugye vannak közös rendezvények, továbbképzések, ahol együtt veszünk részt. Így ezáltal kapcsolatban állunk. Van egy pár olyan falugondnok, aki távolabb esik,
akik tanfolyam társaim is voltak. Velük telefonon, e-mailben, így tartjuk természetesen a kapcsolatot rendszeresen. Szoktál-e velük beszélni a szolgáltatásról vagy a feladatokról? Szoktam. Hát valakit csak azért keresünk. Vagy engem csak ez miatt keresnek, hogy például hogy kell egy nyomtatványt kitölteni, vagy hogy milyen jellegű problémáik vannak. Vagy, ami szinte minden kollégánál előjön a beszélgetés során, hogy éppen hogy áll a falugondnoki élet a településen. Neked mit jelent ez a kapcsolat? Szerinted szükség lenne esetmegbeszélőkre a falugondnokoknak? Ha több idő lenne és lenne rá mód, akkor meg kellene-e beszélni az eseteket vagy a problémákat? Igen. Ezt jeleztük is a szövetségnél levél formájában, hogy ezt rendszeresíteni kellene. Mi úgy gondoljuk falugondnokok, hogy meghatározott időközönként fórumokat szükséges lenne szervezni. És ez talán el is kezdődött. Igazából nem ilyen céllal, de a szakszervezeti találkozók alkalmával ez egész jól el is kezdődött. Mondanál nekem egy-két esetet, ami megrendítő vagy vidám volt számodra, amióta falugondnok vagy? Ami hihetetlen és nem mindennapi? Sok ilyen van (nevet). Nagyon jó eset, ami jó érzéssel tölt el, az az óvodás gyerekekkel kapcsolatos. Heti többször is utaznak velem, így nagy barátok vagyunk. (nevet) A gyerekek nekem mesélik az otthoni élményeiket. Messziről köszönnek, ez egy nagyon jó érzés. Nekem már 20-30 méterről is kiabálnak. (nevet) Ez jó. Sajnos vannak rossz élmények is. Volt olyan eset, amikor ellátottat vagy gondozottat holtan találtam. Volt olyan eset, nem is egyszer, hogy életet kellett menteni, Sajnos ilyenek is vannak. Ez is hozzátartozik a munkához. És az országos vezetőséggel szoktál kapcsolatot tartani? A szövetségi vezetők közül, akivel rendszeres kapcsolatban vagyok, az a zombai, megyei elnök, Pál Gyula, illetve a Csörsz Klárával (ügyvezető társelnök). Velük nagyon jó, összehangolt kapcsolatban vagyok, és ez fontos. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy amikor a képzésre jártam, nekem a Klári volt a tanfolyamvivőnk, ő állt végig mögöttünk, így egész jól megismerhettem. És mivel én nulladik típusú falugondnok vagyok, így előtte már egy évvel folyamatos kapcsolatban voltam vele. Neki köszönhetjük, hogy itt Závodon elindult a szolgáltatás. Amíg Kaposvárra jártam egy évig, addig ő volt ott előadó részben. Telefonos, e-maile,s sőt postai kapcsolatban is vagyunk. Köszönöm szépen a segítséged és az interjút. Nagyon szívesen, segítek máskor is, ha szólsz.
4. Interjú a Kisvejkei falugondnokkal, Somogyi Jánossal
Jó Napot Kívánok! Jó Napot! Köszönöm szépen, hogy időt szakított rám. Ez csak természetes, hogyha tudok valamiben segíteni neked. Tudományos Diákköri munkámhoz szeretném kérni az Ön segítségét. Lenne néhány kérdésem. A kérdések a Falugondnoki Szolgáltatással kapcsolatosak. Megmondaná a nevét és az életkorát?
Somogyi János vagyok, 43 éves. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 3 ipari. Hány fős településen végzi a szolgáltatást? Kisvejke hány fős? 350 körül? 440 körülbelül, én úgy tudom. 440? Hát nincs annyi, de lehet, hogy neked van igazad. 600 fő alatti településen lehet Falugondnoki Szolgálat. Igen, erről hallottam én is. Hány éve falugondnok? 1 évig lehet a falugondnok kinevezett falugondnok, hogy nincs képesítése, csak megbízzák, megbízott falugondnok. És az alatt az idő alatt kell elvégeznie Vértesacsán a sulit. És ezt kifizeti az önkormányzat? Ezt kifizeti, mert ez egy nagyon drága dolog. Ez, amikor én voltam, most már 4. éve vagyok falugondnok, akkor volt ez 350-360 ezer Ft körül plusz a följárogatás, ez a hely ott van Pest mellett. És fél éven keresztül minden hónapban fel kellett menni és ez bentlakásos volt, tehát egy hétig ott kellett lakni. Ez egy költséges dolog, ezt kifizeti az önkormányzat. Hogyan került erre a pályára? Minden falugondnok másképp kerül erre a pályára. Én úgy kerültem, hogy akkor volt ez a szennyvíz-kérdés itt Kisvejkén, hogy új szennyvíz-telep stb. 173 db átemelő szivattyú és kellett egy villanyszerelő, aki kimondottan vezérlésekre szakosodott. És én ugye a cipőgyárban ilyesmivel foglalkoztam, vezérlésekkel. Akkor ide fölvettek, és akkor néhány hónap után az elődömet leszázalékolták, nyugdíjba ment, és akkor néhány hónap után jutott eszükbe, illetve hát kialakult ez a helyzet, hogy kellene egy új falugondnok. És akkor megkérdezték, hogy nem volna-e kedvem. És akkor maradt ez az elektromos vezérlések meg stb., az maradt. Mert a falugondnok istenigazából nem is foglalkozhatna ilyesmivel munkaidőben. És akkor hát úgy jött hozzá, mellé a falugondnokság. És milyen szakmai gyakorlata volt a falugondnokság előtt? Rendszerint a falugondnokok azok általában valamilyen szakemberek, valamilyen szakmájuk van. De általában nincs ilyen irányú végzettségük. És milyen tevékenységeket végez a szolgáltatás keretein belül? Hát gyakorlatilag amire igény van. Azt szokták mondani, hogy falugondnok az egy egyszemélyes intézmény. Amire megkérik, a receptkiváltástól a bevásárlásokig. Aztán van péntekenként ez a bevásárló út, amire összeszedem az embereket, és akkor elmegyünk akármilyen üzletbe, ahova csak menni akarnak. Aztán az szokott még lenni, hogyha valaki nagyobb, terjedelmesebb dolgot, holmit vesz, gázkályha, hűtőszekrény, bicikli, tv, ilyesmit, akkor azt elhozom, ilyesmi. Aztán van, amikor kórházba kell vinni egy gyereket sürgősen, meg időseket el kell vinni kórházba, meg nagyothalló készüléket kell csináltatni. El kell vinni előtte a fülét kimosatni Szekszárdra a kórházba. Idős, már nem tud elmenni busszal, ilyesmi. Meg hát a közhasznú munkáknak az irányítása. Reggel a srácoknak odaadni, amit oda kell adni. Benzint, olajat, ezt-azt, amazt. Kiadni a gépeket, megmutatni az aznapi munkát. Ilyesmi feladatok vannak. Kérem, mesélje el egy átlagos napját! Hogyan kezdi a munkát, mit csinál, és hogy fejezi be?
Húhú, hát ez változó. Minden reggel, ami biztos, az az, hogy azzal kezdődik, hogy a jövedelem-pótlósoknak, a közmunkásoknak kiadom az aznapi holmit. Na most, mindig bejön egy-két javítanivaló gép vagy valamit meghegeszteni vagy megcsinálni, ilyesmi, ez biztos. Utána lemegyek a szennyvíz-tisztítóba, ott elintézem, amit el kell intézni. És hát akkor aznapra van út, vagy nincs út. Most az a kérdés, hogy a hivatalból kapok-e valamilyen megbízatást, hogy el kell menni ide-oda, amoda, vagy nem. Tehát így változik. Egy átlagos hetét elmesélné? Melyik nap hova kell mennie Önnek? Ezek ismétlődnek. Pénteken, ami biztos, hogy akkor az a bevásárló-út. Ugye Bonyhádon pénteken van piac, azért tettük ezt a bevásárló-utat péntekre, és hát a péntek az avval elmegy. A többi nap az meg ilyen össze-vissza, hogy mire van szükség. Ha kapok egy-két receptet, kiváltom, vagy szólnak, hogy elfogyott a táp, hazafele menet vegyek Bonyhádon erre-arra, amerre járok, hogy vegyek tápot. Akkor azt másnap elhozom. Azért nem csinálok egy külön utat, mert az itt a gond, hogy pénz szűkében vannak az önkormányzatok, és mindenkinek az volna a legjobb, ha kitalál valamit, és egy ember kedvéért is el lehet menni Bonyhádra, mert fáj a feje, és kell neki egy levél Algopyrin. De hát a gazdaságosságot is figyelembe kell venni. Tehát jó volna azért összevárni a problémákat, és akkor egy úttal elintézni. Kik a szolgáltatás igénybevevői? Leggyakrabban kik veszik igénybe Kisvejkén? Hát leggyakrabban talán nem is az idősek, a nagycsaládosok, ahol sok gyerek van. Talán azok. És melyik szolgáltatást? A bevásárlást? Hát a bevásárlásokat, mondjuk ha eljön ilyen 2-3, akkor gyakorlatilag már nem is kell a többi, mert megtöltik élelmiszerrel meg mindenfélével, egy egész mikrobuszt megtöltenek. Néhány nagycsaládos annyit vásárol, hogy győzzük elpakolni. Főleg ők, aztán az idősek, az hogy az orvos az hoz magával ide valamilyen mennyiségű gyógyszert, ezekbe a nem is tudom milyen bőröndjeibe, rengeteg, de hát azért minden nincs vele. És akkor felír néha olyan gyógyszereket, ami nincs nála, nem tudja odaadni. Fölírja, és akkor kapok egy receptet, és akkor az szokott még lenni. Aztán mostanában, nem tudom, mi van az orvossal, fölír olyanokat, hogy még Bonyhádon se kapom meg. Még egy hétig várok a gyógyszerre, még akkor se kapom meg. Nem tudom, mi van vele mostanában. A szolgáltatás anyagi forrásai honnan származnak? Normatívából vagy az önkormányzattól? A falu, ahol működik falugondnokság és van falugondnok, ott most azt hiszem 2,2 millió forint a normatíva, amit le lehet hívni a központi költségvetésből, vagy nem is tudom, honnan. Tehát ez a 2,2 millió, ebből kapja a falugondnok a fizetését, és hát ebből működik az autó. Na, most amikor egy önkormányzat eldönti, hogy falugondnokságot akar indítani, akkor azt szokták neki mondani, hogy ennyi a normatíva, és úgy érdemes az egészbe belekezdeni, hogy úgy kalkuláljon, hogy legalább ennyit még mellé kell tenni, ha azt akarják, hogy rendesen működjön. Mert ez azért nem olyan sok pénz. Most annak ellenére, hogy egy falugondnok, most én 72 ezer Ft-ot kapok kézhez egy hónapban, nem többet, tehát ennyi a fizetésem, de hát akkor is azért az autónak a fenntartása, az ilyen-olyan költségek, szóval elmegy ez a pénz. Na, most ha egy falugondnok tényleg akar mozogni, tevékeny akar lenni, ilyen utak, olyan utak, színházba járás stb., arra is volna lehetőség, vagy nyáron elvinni embereket fürdeni, ilyen
fürdő, olyan fürdő, rettenetes sok pénz. Tehát egy év meg ugye hosszú idő. Tehát ez a pénz nemigen szokott elég lenni, ahol rendesen működik a falugondnokság, ott biztos, hogy nem elég ez a pénz. Az önkormányzat mennyivel járul ehhez hozzá? Hát ez jó kérdés, hogy melyik mennyivel. Hát, ahol komolyan veszik, ott adnak. Hát ugye most Kisvejkén az a helyzet, hogy most egymás után egy csomó pályázat befutott, még olyanok is nyertek idén, amikre nem is számítottak. Például a játszótér. Most már nem is tudom hány éven keresztül minden évben beadják, és soha nem nyert. Most még az idén az is. Itt az idén öt vagy hat pályázat nyert , azoknak mind van önrésze, stb. Na, most ilyenkor takarékosság van. Milyen dokumentációkat kell készítenie egy falugondnoknak? A kisbusszal, amikor valahova megy, vagy valakit szállít, azt is mindig dokumentálnia kell? A kisbuszban vezetni kell a menetlevelet, aztán írni kell név szerint, hogy ki ül benne, hányan vettek részt az úton, kik voltak. Név szerint ezeket kell leírogatni. Meg van egy ilyen, igazság szerint én ezeket még meg se kaptam, azt írta a jegyző, hogy beszerzi ezeket a nyomtatványokat, de azóta se szerezte be. Tehát kell vezetni egy nyilvántartást, hogy egyáltalán mit tett az ember aznap. Az ellátottak köre. Meg tudom, hogy mi kellene legyen de itt Kisvejkén, az még nincs. Nem vették meg azokat a nyomtatványokat, amiket vezetni kellene. És milyen speciális nyomtatványok vannak falugondnokok számára? Ez a kérdés végül is ugyanaz. Menetlevelet kell vezetni és azon kívül még milyen tevékenységeket kell dokumentálni? Hát van egy, nem is értem igazán, hogy miért kell ezt ennyire, hogy ellátottak köre. Hát ki az ellátott? Tehá,t ha valakinek valami gondja támad, akkor szól, hogy ez vagy az van . Most nem is egészen értem, ez feltétlenül egy folyamatos ellátás, hogy reggel odamegyek, meg bevásárolok neki, stb. Mert ez egy alkalommal volt esetleg, vagy két alkalommal, mert nem idős meg nem beteg , mert nem nagycsaládos, csak úgy adódott, hogy elromlott az autója, és a feleségét be kellett vinni Szekszárdra a kórházba. Nem tudom, mert még nem kaptam meg én se. Falugondnokként milyen szervekkel, hivatalokkal tart rendszeres kapcsolatot? A Polgármesteri Hivatallal a legrendszeresebb. Még a védőnő az, akivel szoktunk . És ő megbízza feladattal, hogy valahova menjen el? Hát igen-igen. Most legutóbb olyan probléma volt, hogy egy helyen, ahol kisgyerekek vannak, sőt nagyon pici gyerek is, kikötötték a vizet, mert nem tudták fizetni a vízszámlát. És ásott kútjuk viszont volt, és abból az ásott kútból kellett vízmintát vinni Pécsre, hogy bevizsgálják a nitrát-tartalmát. Egyáltalán a gyerek ihat-e belőle? És akkor a védőnő meg a gyermekvédős, ők ketten, így mentünk. A családgondozó? Igen. Ők hát így együtt ugye, mert az egyik probléma kapcsolódik a másikhoz. Tehát mindketten ott volta, és akkor így rendeztük ezt a dolgot.
Meséljen a falugondnoki buszról! Azt kérdeztem már, hogy hogyan kell ezt dokumentálni, de hol kellett a kisbuszra pályázni? Most ugye új kisbusz van, e előtte tudtommal volt egy másik. Az előző, az nagyon-nagyon régi volt , egy 22 éves, az már életveszélyes volt (nevet). De szerintem az nem pályázati pénzből ment, azt simán megvették, annak idején már használtan is vették. Lecserélték, az nagyon öreg volt. Most ez a kisbusz, ez egy Volkswagen Krafter, ez egy tíz milliós kisbusz. Az ÁFÁ-ját kellett fizesse az önkormányzat, a többi az pályázati pénzből ment. Nagyon sok település kapott nem is tudom hány kisbuszt sikerült így megpályázni. Hát a falugondnokság oldalán volt rajta a felhívás meg a pályázatnak a száma, stb. és akkor onnan lett. A www.falugondnok.hu-n? Igen, onnan lett. Felhívták a figyelmünket, hogy van egy ilyen lehetőség és akkor ott lehetett rákeresni, és hát most egész pontosan a pályázatnak a neve vagy mit tudom én, az már nem jut eszembe. Akkor volt egynéhány megbeszélés, akkor volt a falugondnokoknak ilyen, összehívták az autógyártó cégeket, és akkor volt egy megbeszélés nem is tudom, talán Kaposváron, nem is tudom már, hogy hol. És akkor megjelent a Volkswagen, az Opel, a Fiat, a stb. stb. Hozták az autóikat is, és akkor meg lehetett nézni, és akkor úgy lehetett eldönteni, hogy akkor egyáltalán milyen autót szeretnénk. Hát ugye egy ekkora autónak, 10 milliós autónak már az ÁFA- ja egy tetemes összeg, úgyhogy egy ilyen pici önkormányzatnak már az egy komoly pénz. De hát úgy gondoltuk, hogy egyszer van az életben ilyen lehetőség, hogy ilyen minőségű autóhoz 22,5 millióért hozzá lehet jutni. Ilyen nem biztos, hogy lesz mostanában. És akkor meg lett lépve végülis. Jó ez az autó, meg nagy is. Meg benne vannak azok a kiegészítők, hogy az idősek fel tudjanak lépni. Tehát alatta van még egy lépcső, amit kézzel ki lehet húzni és akkor csak néhány centire van az első lépcső a járdától. És akkor könnyen be tudnak szállni. Kerekesszéket lehet hátul vinni. Lent vannak ezek a fülek, hogy le lehessen szíjazni, le lehessen rögzíteni, Klíma is van benne, minden. Nagyon príma, tágas, nagy. És milyen gyakorisággal használják? Minden nap használják? Hát valamire minden nap. Nem minden falugondnok van ebben a helyzetben, mint én, hogy egy ekkora infrastruktúrát, ami a szennyvízhez kapcsolódik, 170 darab átemelő szivattyú meg mindenféle. Tehát a falugondnokok azért nem kifejezetten erre vannak használva máshol, tehát én minden nap használom, mert ha másra nem, akkor a szerszámokat viszem vele. De hát azért egy falugondnoknak valami biztos, hogy van, minden nap történik valami. Ilyen dolgok vannak, hog, Kisvejkén megesett, hogy valakit megharapott a macskája. Utána a macska elpusztult, a macska hullájával rohanni kellett Kaposvárra, hogy megvizsgálják, hogy mi a baja a macskának, hogy elkapta vagy nem, vagy mibe döglött meg a macska. Szóval minden, minden előfordulhat, és akkor mennünk kell. És csoportokat is szállít? Igen, például néptáncosokat. Őket inkább hétvégén. Tehát az nem hétköznap van. Mert ugye a rendezvények hétvégén vannak. Inkább hétvégén és este. Akkor viszem őket. És ki látja el helyi szinten feladatokkal a falugondnokot? Hát a falugondnoknak a közvetlen főnöke az a polgármester. És a képviselőtestület esetleg vagy a jegyző? Vagy valaki még elláthatja feladatokkal?
Hát bárki elláthat. Hát a hivatal is. Ami a hivatalban használva van ugye, gépírópapírtól kezdve mindent, azt is a falugondnok veszi meg. Tehát ha valami kell, egy festékpatron vagy egy akármi, akkor azt a falugondnok veszi meg. És milyen úton kérhetik a segítségét? Telefonon, személyesen, a hivatalban is lehet kérni? Hát ebben a sorrendben, igen.(nevet) És melyik a leggyakoribb? Hát a leggyakoribb az a telefon, mert állandóan valahol vagyok, tehát ritkán lehet megtalálni a hivatalban. Tehát nincs irodám, ahova bejöjjenek. A leggyakoribb az a telefon, meg a legkényelmesebb is, mert felveszem és kész. A falugondnoknak hol és ki előtt kell beszámolnia a munkájáról? Hát évente egyszer van ez a nem falugyűlés, hanem ez a, nem is falufórum, hanem ez a, karácsony előtt szokott lenni, november magasságában, ott van, ott kell beszámolni. Hát ott a polgármester is el szokta mondani, hogy mit csinált, hogy mit nem csinált a falugondnok, és hát évente egyszer van egy beszámoló. Most meg nem mondom tényleg, hogy hogy hívják ezt a megmozdulást. Hallottam erről így, hogy falugyűlés, de aztán lehet, hogy mindenhol másképp hívják. Hát végülis falugyűlés, igen, tulajdonképpen az. És évente kell erre a falugondnoki állásra pályázni? Vagy ez határozatlan idejű munka? Hát ez határozatlan idejű. Ha elvégezte a falugondnok ezt a falugondnokképzőt, akkor öt évig, öt éven belül össze kell gyűjtsön 60 kreditpontot. Tehát olyan kreditpontos dolog ez, mint a védőnők vagy az ápolónők vagy a szülésznők vagy nem is tudom. Mint ezeknél a kórházi alkalmazottaknál, hogy el kell járjon tanfolyamokra. Van egy szenior falugondok, a Pál Gyula itt Zombán, ő szervezi, rendezi ezeket a tanfolyamokat. Nála van egy nyilvántartás, hogy a pontokkal ki hogyan áll, és akkor szokott szólni telefonon , hogy neked még kell 10-20-30, és most indul 1-2-3 tanfolyam itt-ott, amott , ennyi-annyi, amennyi kreditpontos, amiket választok. Ez itt van a megyében vagy össze-vissza, máshol is szokott lenni? Hát szerintem máshol is. Most egyre elmentem, az húsz, nem, negyven pontos volt, az elég sok pontot ért. Majdnem egy tanfolyammal, majdnem az egész, hatvan kreditpont ugye, ebből negyven meglett. Igaz, hogy nagyon messze kellett menni, meg igaz, hogy kétnapos volt. Ott kellett aludni, ez Vértesacsán volt. Egy számítógépes, és akkor volt még egy, az húsz pontos volt, az most nemrégiben volt Zombán. És akkor így most 5 évre megvagyok. A következő öt évre akkor újra, újra tanfolyamra járás lesz. És Ön szerint mi a legnagyobb problémája a hatszáz fő alatti kistelepüléseknek itt tolna megyében? Hát a legeslegnagyobb problémája ezeknek a kistelepüléseknek a munkanélküliség. Az a legnagyobb probléma. És akkor minden abból gyűrűzik, minden abból. Ugye akkor a következő az, hogy ugye a roma lakosság, az alulképzett roma lakosság , akiket nehéz munkába állítani, mert nincs szakmájuk, stb. stb., és akkor ezeken a helyeken akkor felszökik a bűnözés, stb. Tehát minden abból indul ki. Szerintem legalábbis minden a
munkanélküliségből és ugye a pénztelenségből. De hát már a pénztelenség is innen. És Ön szerint hogyan lehetne ezen segíteni? Munkahelyekkel elsősorban? Hát ez nyilvánvaló, hogy munkahelyekkel, de hogy munkahelyeket hogyan lehetne. Hát ugye én csak egy falugondnok vagyok. Ez kormányszinten kell, hogy eldőljön. Én úgy érzem, hogy Kisvejke itt a környékben még a legszerencsésebb, a gyümölcsösök miatt ugye. Hogy legalább alkalmi munka van és helyben. Mert azért ha valaki itt akar dolgozni, és gyakorlatilag ha semmilyen iskolája sincs, csak dolgozni akar, akkor azért tavasztól őszig tud. Igaz, hogy kemény munka, igaz, hogy mezőgazdasági munka, oda meg beesik az eső, de mégis tud dolgozni. Na, most ha vesszük, mondjuk Grábócot, Grábócon ott mit csinál? Ott aztán semmi. Vagy mit csinál Aparhanton? Itt Kisvejkén annyi a dolga, hogy valamelyik gyümölcsös gazdához bejelentkezik, és mehet dolgozni. Van-e a falugondnokok számára továbbképzés? Ezt elmondta, ezt a kreditpontos rendszert. A továbbképzések, igen. És ha öt évre megvan előre ez a hatvan kreditpont, akkor másmire nem is kell menni, hogyha hívják, esetleg akkor se? Ha én most olyan szorgalmas vagyok, hogy én erre a, hogy is van , a következő évben fog lejárni az öt év, megbokrosodok és a következő évben mind a hatvanat megszerzem, akkor a következő öt évre megvagyok, igen. Hát nem mindig szokott lenni továbbképzés, nem minden továbbképzés kreditpontos. Mert voltam már, Szászváron volt nemrégiben ilyen. Munkajogot hallgattunk. Az is továbbképzés volt, és nem kreditpontos. Tehát nem minden továbbképzés kreditpontos. És milyen témákról beszélnek? Volt munkajog … és még? A továbbképzéseken miket tanulnak? Miről van szó? Hát az attól függ, hogy miről szól. Ugye voltam egy számítógépesen, meg itt Zombán ez a húsz pontos. Ez, hát igen, ez egész más. Ez arról szólt, hogy hogyan kell önéletrajzot írni, vagy az, aki munkát keres, azt hova kell irányítani, tehát hogy kell visszasegíteni egy tartósan munkanélkülit a munkába. Hogy hogyan kell rábeszélni, hogy lehetőleg kevesen legyenek azok, akik teljesen regisztrálatlanok. Hogy elvesztette a munkahelyét és abban bízott, hogy nemsokára újra munkába fog állni. Nem jelentkezett be sehova, az évek meg mentek. És akkor teljesen elveszett. Hogy őket hogyan kellene visszarendezni a helyes útra, tehát ilyesmi, ilyesmi volt. De hát ezek a tanfolyamok, van olyan , amelyik kreszről szól, vagy egy autót hogy kell üzembiztosság szempontjából, hogy kell kondícióban tartani. Sok mindenről. Nem mindig szorosan a falugondnoksághoz kapcsolódnak? Hát ez szorosan a falugondnoksághoz kapcsolódik, mert egy falugondnoknak azért, aki gyerekeket, időseket forgalomban, stb. annak, annak azért kell tudni, tehát jobban kell tudni szerintem vezetni, mint egy átlag embernek. Mert ha ő bajt csinál, akkor ott nagy baj van. Majdnem olyan, mint egy buszsofőr, ugye. És még milyen tanfolyamok vannak az országban vagy itt a megyében? Hát annak idején még Vértesacsán nagyon sok előadást hallgattunk ilyen tanyakutatóktól, hogy a régi tanyavilágban hogy éltek az emberek. Én úgy mentem el falugondnoknak, hogy nem is láttam még tanyát. Tehát ott
kérdezték, hogy ki látott már tanyát, és majdnem mindenki föltette a kezét. Hát ugye felénk, erre nemigen van. Arról volt szó, aztán volt elsősegély is. Ez lett volna a következő kérdés, hogy mennyire tudta a vértesacsai képzésben megszerzett ismereteit hasznosítani a gyakorlatban. Amiket ott tanult, lehetett hasznosítani? Abszolút, persze. Hát arra támaszkodik az ember, Mindent, mindent ott tanul meg az ember. Időssel hogy kell bánni, hát mindent ott tanul meg az ember. Most el lehet képzelni villanyszerelőként. Jó, mondjuk egy villanyszerelőnek van némi előképzettsége, mert azért az ember rettentő sokat járt ki címre . Ugye villanybojler, mosógép, stb. Nagyon sokat voltam időseknél, tehát ebből a szempontból volt némi előnyöm a többiekhez képest, hogy nagyon sokat foglalkoztam idősekkel. Most lényegtelen, hogy a villanybojlerrel csináltam, de ugye oda be kell menni. Most egyáltalán, hogy beengedjen , ugye meg kell szólítani, mert bizalmatlan, néz, figyel, hogy ki ez az ember. Igaz, hogy telefonon megbeszéltük, de én vagyok az, akivel beszélt? Akkor megnéz, akkor rápillant a szerszámos táskámra. Most az ember mogorva vagy nem úgy beszél, akkor nem engedi be. És mi az, amit még tud hasznosítani a képzésből a mindennapokban vagy gyakran, amit ott tanult? A dokumentációt elmondták ott, hogy hogyan kell majd végezni? Ez akkor volt kialakulóban, akkor változtak ezek a papírok, úgyhogy én mondjuk dokumentációt, hogy mit hogyan kell dokumentálni, és hogy milyen nyomtatványok lesznek, nem ez az egyetlen, ez hiányzott, hogy ez nem volt ott akkor meg. Akkor változott, vagy akkor vezettek be egy-két dolgot, vagy akkor jött hozzá egy-két dolog, nem tudom, ezt nem mutatták. És hogy tudja, milyen gyakran van Vértesacsán képzés? Mert láttam, hogy egy évben több is van. Hát én úgy gondolom, hogy akkor indul el a képzés, amikor összejön annyi új falugondnok, hogy el tudjon indulni. És hány fő vesz ezen részt körülbelül? Van minimumlétszám? Hát egy húsz körül. Egész biztos, hogy van egy minimum, ugye ott fűteni kell, az előadókat meg kell hívni, azokat ki kell fizetni, az étkeztetés, stb. Ezzel azért költségek vannak. Úgyhogy biztos van egy minimumlétszám, hát úgy húsz körül. Ezt az országos vezető szervezi, a Csörsz Klára vagy valaki más? Hát a vértesacsait ő szervezi. Azt egész biztos. És nála is kell jelentkezni, ha valaki szeretne falugondnok lenni? Hát, ha valaki szeretne falugondnok lenni, azt először is a településen kell jelezni. Ha megvan valakinek, hogy melyik faluban lenne, akkor nála kell jelentkezni? Igen. Ön szerint mi jellemző az ideális falugondnokra? Belső tulajdonság vagy fizikai tulajdonság? Milyen legyen egy falugondnok, egy jó falugondnok? Hát nagyon-nagyon türelmes legyen a jó falugondnok. Mert idősekkel nem egyszerű. Vannak nagyon-nagyon jópofa idősek. De van egy-kettő, hát aki nem, mert olyan volt az élete, vagy megtörte az élet, megöregedett, az egészsége se olyan. Türelmetlen, bizalmatlan. Hosszabb, rögösebb út vezet a szívéig, mint egy másiknak. Aztán egy idő után megszokja, megkedveli az embert, csak ki
kell várni. Ez időbe telik, míg a bizalom kialakul. De vannak nagyon jó pofa, belevaló idős emberek. Hát ez egyéntől függő. Hát türelmesnek kell lenni, nagyon türelmesnek kell lenni. És más tulajdonság? Például, hogy jól tudjon kommunikálni? Persze, hát egy idős emberrel egész más nyelvet használ az ember, mint egy fiatallal. Lassabban beszél, hagy időt neki, amíg eljut a tudatáig, amit mond. Nem lehet lerohanni és elhadarni, hogy mit akarok. Mert nála lassabban mennek a dolgok. A másik az, hogyha időseket szállít az ember, nagyon kell vigyázni arra, hogy szeretnének gyorsabban mozogni ki-be a buszba, mint ahogy képesek rá. Mert úgy gondolják, hogy föltartják a sofőrt. És ha megáll az ember, nagyon oda kell figyelni, hogy hol teszi ki őket az ember. Tehát, ha úgy áll meg az ember, hogy rögtön a kiszálláskor van egy padka, az egész biztos, hogy el fognak esni. Tehát ahogy megáll az ember, hogy várjanak, míg ajtót nyitok. Kinyitom az ajtót, le kell nyitni az alsó lépcsőt is, és ott kell állni, mert úgy gondolják. Talán a Volán buszok szoktatták rá őket, hogy mozogjanak, mozogjanak, mert menni kell. És nagyon sietnek, és ott kell állni, és kell fogni a karjukat, mert képesek kipotyogni. És más tulajdonságok? Például szervezőkészség, az is kell? A közmunkásoknál, vagy hogyha valamit el kell intézni? Hát az megint egy egész más szakma. A roma munkások, hát igen, ez egész más kultúra. Tehát azt például el kell felejteni, hogy egy cigányokból álló brigád mondjuk ilyen időben (esik az eső), mint ami most van, ilyen szemerkélő, esős időben, hogy ők kinn fognak dolgozni, az ki van zárva. Ezt jobb nem feszegetni, mert ebből csak botrány lesz, mert ők esőben nem fognak dolgozni, ez egész biztos. Vagy be kell írni nekik a szabadságot, és hazaengedni őket a fenébe, vagy valami benti munkát keresni. Szóval vannak olyan szabályok, amiket meg kell tanulni. Jobb nem firtatni a békesség érdekében. Lehet őket használni, dolgoznak is, de például amit most mondtam, ez nem megy. És fizikai vagy külső tulajdonság? Például erősnek kell lenni, ha emelni kell valamit? Hát, az nem árt ilyen munkáknál, ha az embernek van fizikai ereje, az nyilvánvaló. Inkább azt mondanám, hogy következetesnek kell lenni velük. Figyelni kell arra, hogy az ember kiad egy bizonyos mennyiségű benzint, na most mikor az elfogyott, akkor azért meg kell legyen az a teljesítmény, hogy hova ment el az a benzin. Tehát nem fogyhat el egy futballpálya levágásánál huszonöt liter benzin, mert az ember tudja, hogy a futballpályát le lehet vágni tizenkét liter benzinből. Tehát ezeket a dolgokat tudni kell. És mit gondol, a szolgáltatás jellege miatt végzik férfiak a falugondnoki munkát? Nem hinném. Nagyon sok női falugondnok van. Egyáltalán nem gondolom, hogy férfi szakma. És itt a megyében is vannak hölgyek? Hát, mondjuk Mucsfán is férfi, az igaz, meg Závodon is, de nekem van nő ismerősöm is. Tehát ha van egy összejövetel, és szétnézek, akkor nagyon sok nőt látok. Őcsényben például. Több a férfi, az igaz. Nem is tudom. Szerintem a nők nagyon belevaló falugondnokok. Jó, mondjuk annyi, hogy a közmunkásokat irányítani, meg fűnyírókkal vacakolni, hát talán az egy kicsit nem. Akkor talán jobb, hogyha férfi az illető, de idősekkel bánni, gyerekekkel, akkor meg jobb, ha nő.
Ugyanúgy be tudják tölteni nők is ezek szerint. Ugyanolyan jó falugondnokok lehetnek? Vagy ez nem függ a nemtől? Nem, szerintem ez szoktatás kérdése. Mert a jövedelem-pótlósok be tudják ám maguknak tölteni, be tudják keverni maguknak a benzint, hogyha arra vannak rászoktatva. Ha meg arra, hogy a kezükbe nyomom, akkor azt szokják meg. Na most hát ez csak ilyen technikai dolog. Egy nő szerintem ugyanolyan jó falugondnok tud lenni, mint egy férfi, nem azon múlik. Ön mit tud, gondol, országos szinten kb. hány százaléka nő a falugondnokoknak? Körülbelül olyan 10 százaléka. És itt a megyében? Egyet tud, egy hölgyet, vagy van több is? Az az igazság, hogy én itt nem is ismerem őket, mert én a somogyiakkal jártam tanfolyamra és itt a helyieket annyira nem is ismerem. Meg van egy-két új is. Most azokon az összejöveteleken, amik itt Zombán vannak, meg az az igazság, hogy akkor ismerném jobban itt a Tolna megyeieket, ha minden évben van lehetőség elmenni nyaralni. Együtt lehetne menni, csak az az igazság, hogy mindig akkor rendezik meg, amikor én nem érek rá, ugye a barackos miatt. Több naposra mennek? Több naposra. Hát most tavaly arra a Mátrába mentünk, na tavalyelőtt tudtam menni, ott néztünk körül, most az idén Észak-Olaszországba mentek, úgyhogy nagyon jó lehetett. És ez önköltséges? Vagy a megyei egyesület állja? Az idén nem volt rá már annyi pénz, az idén, ha elmentem volna, akkor a reggeli lett volna ingyen. Az ebéd, a vacsora és a mindenhova belépő, azért már fizetni kellett volna. Tavaly, mikor a Mátrában voltunk, az teljesen ingyenes volt, és még lehetett vinni egy hozzátartozót is. Ott teljesen ingyenes volt minden, a belépők is, az étel, az ital, éttermekben ettünk, nem kellett fizetni semmit. És a megyei egyesületben van tagdíj? Persze van. És évente kell fizetni? Évente. És mennyi az összege? 2000 Ft azt hiszem. Akkor ez a pénz közös dolgokra megy, gondolom. De nem valószínű, hogy ezt ki tudják ebből fizetni. Hát hogy az egyesület a tagdíjat mire használja fel, azt én nem tudom. Meg azt se, hogy ez a pénz, ami a nyaralásunkra volt szánva, hogy ez egész pontosan honnan jött. Azt se tudom, de évente szokott lenni egy ilyen. Tavaly egy kicsit bőkezűbb volt, az idén kicsit kevesebb volt a pénz, de hát jövőre meg majd meglátjuk. És hallott-e már az Országos Falu És Tanyagondnoki Szövetségről? Aminek Csörsz Klára a társelnöke. A honlapjukat szokta nézni? A www.falugondnok.hu-t? Igen. A Klári személyes ismerősöm, sokszor találkoztunk. És a honlapra, gondolom raknak is fel friss információkat a falugondnokságról a falugondnokok számára. Persze. Meg hát a falugondnokoknak van újság is. Tehát van Falugondnokok Lapja.
És ezt a falugondnokok kapják, vagy rendelni lehet? Kapják. De hát ez nem hetente jön, hanem nem is tudom, hány havonta, egy évben néhány alkalommal, három havonta, nem is tudom. És a megyei vezetőt a falugondnokok választják meg maguk közül? Hát ez jó kérdés. Halvány fogalmam sincs. Mikor én falugondnok lettem, akkor már a Pál Gyula volt itt a helyi vezető. Na, most őt a falugondnokok választották meg, vagy úgy jelölték, de hát igen, szerintem a falugondnokok választják meg, mert van ilyen tisztújító közgyűlésünk, meg ilyesmi, és akkor ott jóvá szoktuk hagyni akkor. De hogy ő hogy került, de gondolom akkor, hogy a falugondnokok választották meg. És a megyében a környéken hol vannak falugondnokok? Azt tudom, hogy Závodon, Mucsfán, Izményben. Itt a környéken hol van még? Pálfán is van. Mucsiban. Hát most Mucsiban is volt. Én úgy tudom, lemondott a kolléga, de hát gondolom van helyette. Mucsiban is van. És ebben a régióban van még valahol? Hát Tevelnek autója van, de szerintem falugondnoka nincs, mert az is nagy szerintem. Nem tudom, de Zombán van. Tanya is tartozik Zombához. Tartja-e a kapcsolatot a környékbeli kollégáival? Igen, persze. Meg szokták-e beszélni a szakmai dolgokat? Hogyne, persze. Abból tanul legtöbbet az ember. És milyen rendszeresen beszélnek, találkoznak? Hát gyakran, mert én is azért Paradicsompusztára is viszek gyerekeket, és hát ott rengeteg falugondnok van egy ilyen iskolakezdéskor, amikor a holmijukat viszik, ugye oda autó kell. Ott annyi falugondnoki autó van, hogy egymás mögött állnak. És akkor ott összejövünk, és akkor ott megbeszéljük a dolgokat, gyorsan, fél órában. És mit jelent Ön számára ez a kapcsolat, hogy más falugondnokokkal kapcsolatot tart? Hát nagyon jó baráti kapcsolatok alakulnak ki. Nagyon jó viszonyban vagyunk egymással. Meg, úgy ahogy mondtad, ott lehet megvitatni a dolgokat. Van, aki mindig valami okosat tud, valaki mindig hallott valamit, amit akkor megoszt a többivel. Ott gyorsan sokat lehet tanulni. És ha problémájuk van, akkor kereshetik-e egymást? Persze, ha helyettesíteni kell vagy valami, akkor nyilvánvaló, hogy akkor átszólok a másiknak. És Ön szerint szükség lenne még esetmegbeszélőkre? Vagy hogy a környékbeli kollégák többet találkozzanak? Ezt lehetne szervezetten is tenni esetleg? Lehetne egy kicsit többet, csak az az igazság, hogy úgy be van táblázva mindenki, hogy ha meg is beszélünk ilyen összeröffenéseket, akkor nehéz elszakadni a mindennapokból. Mikor már ott van az ember, akkor jól érzi magát, de nehéz elszakadni. Elmesélne egy megrendítő esetet? Péntek délután rosszul lett egy idős bácsi Kisvejkén. Majdnem olyasmi volt, mintha agyvérzést kapott volna. Az arca az egyik oldalon elcsúszott. Önkívületi állapotban feküdt az ágyon, és hétfőn, amikor hétfő délelőtt, amikor rájuk néztem, akkor szóltak, hogy baj van a bácsival. Ott állt a lánya az ablakban, és a muskátliról szedegette le a száraz leveleket, és várta, hogy odaérjünk. És
pedig volt telefonjuk. És amikor láttam, hogy mi van, én hívtam a mentőt. Hát ez döbbenet. Péntek délutántól hétfő délelőttig ebben az állapotba hagyni. Hát szóval vannak ilyenek. És még van olyan eset, ami megdöbbentette? Hát, ami még ilyen szörnyű volt, hogy betette a néni a fülhallgatóját. Olyan fülhallgatója volt, nem ami a füle mögött van, hanem amit a hallójáratba lehet tenni. A néni bejátszotta a fülébe a fülhallgatót. És ez olyan jól sikerült, ez is így péntek magasságában volt, hogy hétfő délelőtt kávéskanállal feszegettem ki a füléből, mert úgy begyúrta, hogy nem tudta kivenni. (nevet) Na, most nekem vicces volt, neki nem volt annyira vicces, mert három napig benn volt a fülében, már fájt a feje meg minden baja volt. Aztán volt olyan, hogy egy bácsi minden nap berúgott, de el nem tudták képzelni, a felesége el nem tudta képzelni, ők egy idős házaspár voltak, már egyik se él, hogy hol rúg be, mert nem megy el otthonról. A pincébe többször bement, de nem vitt magával hébért se, meg poharat se, meg semmit. És dél körül már minden nap részeg volt. Nem tudta elképzelni a felesége, hogy hogyan. És egyszer csak kiderült, hogy a derekára kötött egy vékony gumitömlőt, mint egy nadrágszíjat, és még a tsz-ből való kék köpenyét begombolta, és úgy ment be a pincébe. Mikor már bent volt, és a felesége nem látta, kigombolta a köpenyt, elővette a gumitömlőt, és a hordóból kiszívta a bort. És egyszer jött kifelé, már a sokadik látogatás után már volt a fejében rendesen, jött kifelé, és a köpenyt elfelejtette begombolni, és akkor látta meg a felesége a gumitömlőt a derekán. És akkor megkérdezte tőle: „Te Lajos, te milyen szektának vagy a tagja?” (nevet) Vannak ilyenek is, amin jót röhög az ember. Hát ezek azok a dolgok például, amiért érdemes falugondnoknak lenni. Köszönöm szépen az interjút és hogy segített nekem!
