Állatokkal való bánásmód és kezelési formák Dr. Varga Gabriella Sebészeti Műtéttani Intézet 2013
- Kicsit félek tőled. Jó meleg a kezed, de azért ugrásra, védekezésre kész vagyok. Szeretem, ha simogatsz; akkor tudom, hogy nem akarsz bántani. - Igazad van. Amikor kézbe veszlek, feszes vagy, de kis idő múlva otthonosan mocorogsz a kezemben. - Az egyik Másszagú mindig a farkamat rángatja. Attól dühös leszek. Miért nem tud úgy megölelni, mint Te…??? .………………Kállay: Laborállat könyv
„Ceteris paribus” – azonos-elv (kísérlet felállításának elve)
„Varietas delectat” – a változatosság gyönyörködtet (az evolúció alapja)
Minden állat egy-egy személyiség
Az ember, mint környezeti tényező • Állatház: leegyszerűsödött viszony a környezethez • Az ember - legveszélyesebb – a legerőszakosabb környezeti tényező • • • • •
Időjárás - hőmérséklet Napsütés - világítás Mozgás – ketrec típus Élelem - takarmány Párválasztás – pároztatási rendszer
Laboratóriumi környezeti tényezők Nyugtalanító tényezők: • • • • •
Az állatok áthelyezése másik szobába A takarmány formájának változtatása Az állatok átcsoportosítása Naponként ketreccsere Ivóvíz szájon át történő szondázása
súlygyarapodás elmarad
• Állatszállítás: két hét normalizálódáshoz (majmok esetében két hónap) • …stb… KORTIKOSZTEROIDOK
Akklimatizálás, adaptálás • Akklimatizálás: • Az állat szervezetének alkalmazkodása a megváltozott klimatikus tényezőkhöz (tenyésztő – felhasználó)
• Adaptálás: • A kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás kényszere (egyik ketrecből a másikba helyezés)
Nem lehetünk eléggé körültekintők és nem lehetünk eléggé aggályoskodók sem!!
STRESSZOR ÁTCSOPORTOSÍTÁS kortikoszteron-szint mellékvese tömeg
TAKARMÁNYVÁLTÁS tak. Keményítő májkoleszterin mellékpajzsmirigy tömege savas víz itatása
SZÁLLÍTÁS élőtömeg-gyarapodás plazma-tesztoszteron szexuális illatanyagok leukocitaszám
HŐMÉRSÉKLET G-6-P vvt-ben takarmány kihasználás béta-globulin
FÉNYRITMUS végbélhőmérséklet szexuális ciklus mozgásaktivitás
FAJ
ADAPTÁLÁS, AKKLIMATIZÁLÁS
egér patkány
8 nap 10
patkány patkány patkány egér
7 nap 60 70 30
egér sertés sertés sertés
4 nap 14 14 30
patkány patkány patkány
30 nap 20 30
majom patkány egér
7 nap 21 10
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás • Laboratorizálás: – Az állatoknak nemzedékeken át laboratóriumi körülményekhez való szoktatása, ahol: • • • • •
Ketrec határolja az életteret Ellenség elől nem kell menekülni Táplálékot, ivóvizet nem kell keresni Nincs párharc Sajátos zajok, állatcsoportok
INGERSZEGÉNY KÖRNYEZET
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás • Kezezés (handling): – Tartási körülmények és kísérleti technikák – Simogatás, vakargatás, környezetgazdagító játékok – Cél: • Szelídítés • Természetes félelem csökkentése
– – – – –
Állatok megjelölése, számozása Csoportosítás, az állatok fogdosása Mintavétel, súlymérés, vérvétel Az állatok rögzítése Az állatok szelídítése, kézhez szoktatása
Az állatok kézbevétele • Cél: – Biztonságba érezze magát – Ne tudjon harapni
• Figyelembe kell venni: – ellenállás, engedékenység; izom feszülés – lazaság – De! begyakorolt mozdulatok szükségesek
• Fontos: – Mindig a megszokott személy tartsa, illetve vezesse föl az állatot
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás • Kondicionálás: – Konkrét kísérlethez szoktatás – Megfelelő állat kiválasztása (méret, kor , ivar) – Reakció szerinti válogatás – Adaptálás a kísérleti technikához – Kísérletre előkészítés • tanulás, edzés, műtéti előkészítés
– Cél: • Kisebb variancia
Fajok közötti és fajon belüli hatások • Fajon belüli kommunikáció: • 40 000 és 80 000/sec (rágcsálók)
• • • • •
Szagtér, hangtér, mikrobatér Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni Lee-Boot-hatás (nőstények egymás közötti hatása) Whitten-hatás (hím hatása nőstényekre) Bruce-hatás
Kronobiológia • Ultradiális ritmus: • 1-20 órás; órákon belüli ritmus
• Cirkadiális: • ~ 24 órás, egy napon belüli periódus
• Cirkannuáls: • ~ egy éves periódus
• DE! Évszakos változás
Kronobiológia • Rágcsálók: • • • •
Szürkületi állatok Mozgásaktivitás este, hajnalban A kísérletező a pihenő időszakban zavarja meg Alkalmazkodás az emberi ritmushoz: – 3-6 hét
Térhatás • Valamennyi állatnak gondoskodni kell fajának, fajtájának megfelelő elhelyezéséről, mozgásának minimális szabadságáról… • Ketrec, stb…. • „minden állatnak annyi ketrec alapterületre van szüksége, amennyi a kiterített bőrének felülete” • A testfelület a testsúly 0,75-ik hatványával arányos: • A=10*s0,75*n0,85 • A = alapterület; s= élősúly (kg); n = létszám (db)
Faj
Alapterület (cm2) Kísérletben
Ketrec magasság (cm)
Egér
180
Tenyészetbe n 200
Patkány
350
800
14
Tengeri malac
600
1 200
18
Nyúl 2 kg
2 000
3 500
30
4 kg
3 000
4 500
40
Macska 1-3 kg
3 000
5 800
50 *
4-5 kg
6 000
5 800
50 *
6-10 kg
7 000
*
10-20 kg
12 000
*
20-30 kg
17 000
*
Kutya
Törpe sertés 5-15 kg
Ketrecben
3 500
10-50 kg
kutricában
20 000
12
Fájdalom és szenvedés • A fájdalom és a fájdalom tünetcsoport • diszkomfort, szenvedés, nélkülözés, károsodás • a természetben egyfajta biológiai alkalmazkodás elemei • fő funkciójuk, hogy figyelmeztessék az élőlényt a bekövetkező vagy meglévő veszélyre (ártalomra, betegségre, kárt okozó helyzetre), lehetővé téve a körülmény vagy helyzet, esemény elkerülését.
• Diszkomfort, szenvedés, nélkülözés • állatoknál bizonytalan fogalmak • mérésük nemigen valósítható meg, csak a normálistól eltérő viselkedésmintákból következtethetünk rájuk • Hosszan tartó vagy intenzív kényelmetlenség érzet következménye aggodalom, rettegés vagy depresszió (passzivitás, apátia) lehet. Utóbbi jellemzi a betegséget és krónikus fájdalmat is.
A fájdalom felismerése és kezelése • Az állatokon végzett kísérletek, beavatkozások némelyike szükségképpen fájdalmat (diszkomfortot, nélkülözést, szenvedést) idéz elő, melynek élettani következményei vannak és torzulnak a kísérleti adatok. adatok • A fájdalmat, nélkülözést mind erkölcsi, mind tudományos okokból minimálisra kell csökkenteni, vagy meg kell szüntetni ! • Figyelembe kell venni, hogy az érzéstelenítő eljárások is számos élettani működést módosítanak, miáltal ezek is torzíthatják a kísérleti eredményeket !
10.cikk : „ Egy állatot különösen nem lehet egynél többször olyan kísérleteknél használni, melyek erős fájdalmat, gyötrelmet vagy szenvedést okoznak "
A fájdalom felismerése • A fájdalomingerre adott válasz, az állatok reakciója fajonként, fajtánként, egyedenként és életkor szerint is eltérő lehet. • 1. A fájdalom objektív tünetei • elsődleges fájdalom : – – – – –
pupillatágulat pulzusszám emelkedés légzésszám emelkedés vizelet- és bélsárürítés hirtelen hangadás
• másodlagos fájdalom : – katekolamin vérszint emelkedés – rendellenes immunműködés
A fájdalom felismerése • 2. Magatartásminták – elsődleges fájdalom:
• pszichomotoros nyugtalanság • védekezés, agresszivitás • visszahúzódás
– másodlagos fájdalom: • mozgás jellegének módosulása: lassú, óvatos járkálás • viselkedés módosulása - depresszió: – nyugodt hely keresése – elnyomott testhelyzet – apátia, étvágytalanság
Ezek a magatartásminták nehezebben felismerhetők mint az objektív fájdalomválaszok és inkább krónikus fájdalomra jellemzőek.
A fájdalom felismerése • 3. Hanghatások
– elsődleges fájdalom: visítás, ordítás – másodlagos (krónikus) fájdalom: nyögés, vonyítás
• Az elsődleges fájdalom hangjeleinek némelyike – egyes fajokban – a fajtársak „riadóztatására” ra szolgál. • A tényleges fájdalom felismerését nehezítő jelenségek – a fájdalom eltitkolása – egyes fajokban, ha annak kimutatása veszéllyel járhat (pl. rangsorharc). – A kockázatok, szorongás emeli a fájdalomküszöböt (pl. fogorvosnál az ember). – a fájdalom szociális könnyítése – pl. szociális egyetértés; kierőszakolása – kutya
Anyagok bejuttatásának módjai a szervezetbe • Gyógyítás vagy kisérleti kezelés során szilárd, folyékony, vagy gáz halmazállapotú anyagok bejuttatása szükséges. • 1. Enterális adagolás (emésztőcsőbe juttatás): • per os (p.o.; szájon át)
– megetetéssel – lenyeletéssel (erőszakkal) – ivóvízzel • gyomorszondán (kanülön) át
– megfelelő rögzítés után a gyomorba → merev, vagy rugalmas katéterrel (szondával/kanüllel) • per rectum (p.r.; végbélen át) • intra intestinum (i.int.; vékonybélbe)
Anyagok bejuttatásának módjai a szervezetbe • 2. Parenteralis adagolás ( az emésztőcső kikerülésével történő bejuttatás ) – döntően injekciós adagolás o percutan (pc; bőrön át / bőrbe dörzsölve) o intracutan (ic.; bőrbe) – kis mennyiségű folyadékot o subcutan (sc.; bőr alá) – nyaktő-martájék vagy ágyék bőre alá, nagyobb mennyiségű folyadékot o intramuscularis (im.; izomba) – ez a leggyakoribb beadási mód ; nagyobb izomtömegbe (nyak – combizmok). Néha fájdalmas. Vizes oldatok felszívódása gyors. o intravénás (iv.; vénába) – a keringés irányával megegyező irányban. Felületes ,nagyobb vénába ,amit előzőleg leszorítottunk.Utána tamponos leszorítás.
o intraperitonealis ( ip. ;hasüregbe ) – hasfalon át , hanyattfekvésben , ferdén fejjel lefelé ,köldök és gáttájék között ,linea albánál o epiduralis – gerinccsatornába
Leggyakoribb használható erek • kutya: v.saphena parva r. dorsalis (csánk /külboka/ felett) v.cephalica antebrachii (alkaron)
• macska: v.saphena magna (sípcsont medialis oldalán) v.cephalica antebrachii
• nyúl: v. auricularis lateralis (fül szélén , bővérűségkeltés után) v. jugularis externa
• tengerimalac: v.saphena magna (comb belső oldalán)
v.femoralis, v.jugularis externa, plexus retroorbitalis
• patkány, egér: v.coccygea lateralis (farok, tágítás után ) v.jugularis externa • sertés: v.jugularis extera v.auricularis lateralis , v.coccigea lateralis
Az injekció beadás alapvető szempontjai • hely előkészítése - /lemosás, szőrnyírás/, fertőtlenítés • steril, gyári tű (egyszer használatos) alkalmazása • megfelelő tűméret • légbuborékok eltávolítása • legalább szobahőmérsékletű anyag • maximális ajánlott adag betartása
Anyagok bejuttatásának módjai a szervezetbe 3. Aerogén és különleges adagolás (eljárás) o intranasalis (i.nas.; orrüregbe) o intratrachealis (i.trach.; légcsőbe) o transzplantáció (pl. vértranszfúzió, embriótranszfer, bőrátültetés) o implantáció (fém vagy műanyag műtéti beültetése)
Köszönöm a figyelmet!
