BÁNYATÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉNEK VÁLTOZÁSAI CHANGES OF THE MINING ACT AND ITS IMPLEMENTING DECREE
Dr. Tamaga Ferenc
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ÖSSZEFOGLALÁS
2015. január 11-én hatályba lépett a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet soron következő módosítása [2014. évi LXXXVI. törvény, illetve 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza a módosító rendelkezéseket]. A bekövetkezett módosítás jelentős terjedelmű, részben a régi rendelkezések felülvizsgálatát, részben új szabályok megalkotását tartalmazza. A szilárd ásványi nyersanyagok bányászatát érintően is figyelemre méltó változások figyelhetőek meg, amelyek lehetővé teszik a műszaki-biztonsági követelmények betartását, az emberi élet, a környezet, stb. és az ásványvagyon fokozottabb védelmét. ABSTRACT
The next change of the Act XLVIII of 1993 on mining and Government decree No. 203/1998 (XII. 19.) Implementing of the Act XLVIII of 1993 on mining came into force on 11 January 2015 [the Act LXXXVI of 2014, and the Government decree No. 311/2014 (XII. 11.) contains the amending provisions]. The change is voluminous it includes partly revisions of old provisions and partly creating of new rules. As regards of solid mineral raw material mining, the changes are notable, which make more possible the compliance with technical safety regulations, the protection of human life, environment, etc., and mineral raw material reserves. KULCSSZAVAK/KEYWORDS
Bányatörvény, jogszabály, módosítás Mining act, mining law, amendment Bevezetés 2014 folyamán a bányászat jogi környezetének ismételt felülvizsgálata vált szükségessé. A felülvizsgálat és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy több olyan problémás, esetleg hiányos rendelkezés van
hatályban, amely mind a jogalkalmazó ügyfelek, mind a hatóság számára olykor feloldhatatlan ellentmondásokat, bizonytalan jogi környezetet teremtettek. A módosítás tehát elsősorban ezen problémák megnyugtató megoldása miatt vált szükségessé, egyrészt a joghézagokat pótló előírások megalkotásával, illetve módosítás, valamint dereguláció útján. Ennek megfelelően tehát 2015. január 11-én hatályba lépett a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet soron következő módosítása [2014. évi LXXXVI. törvény, illetve 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza a módosító rendelkezéseket]. A bekövetkezett módosítás jelentős terjedelmű, részben a régi rendelkezések felülvizsgálatát, részben új szabályok megalkotását tartalmazza. A pontosítás mellett számos figyelemre méltó olyan téma is megtalálható a módosításban, amelyek vagy új területek szabályozásával vagy meglévő tevékenységeket hiányosan szabályozó rendelkezések kiegészítésével, lehetővé teszik a műszaki-biztonsági követelmények betartását, az emberi élet, az egészség, a környezet és az ásványvagyon fokozottabb védelmét. Emellett a hazai bányászatban tevékenykedő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló módosítások, illetve az ásványvagyon gazdálkodási célokat szolgáló bányászati technológiai módszerek (pl. rétegrepesztés) engedélyezésével kapcsolatos egyértelmű jogértelmezést elősegítő módosítások ösztönzik az ásványi nyersanyagvagyon hatékonyabb kitermelését, hazánk energiafüggőségének csökkentését. Ennek megfelelően a módosítás főbb témái érintik mind a kutatási, mind kitermelési, illetve szüneteltetési tevékenységet. A lényesebb változások szilárd ásványi nyersanyag bányászatra is hatással vannak, amelyeket az alábbiak szerint foglalhatunk össze. A szilárd ásványi nyersanyag bányászatát érintő módosítások Már korábban is hatályos volt az a rendelkezés a bányatörvényben, mely szerint a bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint bizonyos engedélyek megadása iránti kérelmeket elutasítja, ha a kérelmezőnek valamilyen a törvény szerinti megállapított fizetési kötelezettséggel összefüggő tartozása van (pl.: koncessziós díj, felügyeleti, díj, bányajáradék, bírság, stb.) A szabályt ugyanakkor szükséges volt a már a végrehajtási rendelet szintjén meglévő rendelkezés beemelésével kiegészíteni, mely szerint a tartozás mellett akkor sem kaphat engedélyt a kérelmező, ha a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette. Ehhez hasonlóan rendelkezik a módosítás a bányászati jog átruházása esetére vonatkozó
bányafelügyeleti engedély tekintetében is, mind az átadóra, mind az átvevőre vonatkozó kötelezettség megfogalmazásával. A szabály alapjaiban tehát nem jelent újdonságot, ugyanakkor a célja a bányavállalkozók bevallási fegyelmének javítása. Új szabályként jelent meg a bányatörvényben az, hogy az első feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a bányavállalkozónak a bányabezárás (mezőfelhagyás), illetve tájrendezés bányafelügyeleti elfogadásáig folyamatosan rendelkeznie kell hatályos kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási vagy tájrendezési műszaki üzemi tervvel. A rendelkezés az eddig csak implicite meglévő szabályt mondja ki egyértelműen, amelynek célja, hogy a bányászati tevékenységet jogszerűen folyamatosan végezhesse a bányavállalkozó. A bányatörvény üzleti titokkal kapcsolatos rendelkezése is pontosításra került, oly módon, hogy konkrét időtartamok meghatározásával mondja ki az egyes a bányavállalkozók által szolgáltatott földtani adatok tekintetében, hogy meddig kell azokat üzleti titokként kezelni. Ennek megfelelően, üzleti titokként kell kezelni a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem jogerős elbírálásáig, illetve a bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig. Az egyértelmű szabályozással a jövőben elkerülhetővé válnak a hatóság, illetve bányavállalkozók közötti viták a földtani adatok harmadik személyek részére történő hozzáférhetővé tétele során. Fontos, hogy a módosítással együtt bekerült a bányatörvénybe egy átmeneti rendelkezés is, amely kimondja, hogy a rendelkezést a már szolgáltatott adatok esetében is alkalmazni kell az adatszolgáltatás időpontjának megfelelően. Az üzleti titokként kezelés időtartamának meghatározása mellett a közérdekű adatok köre is kibővítésre került (e rendelkezés nem teljes mértékben új a törvényben, a módosítást megelőzően ezen adatok köre úgy volt definiálva, hogy melyek nem minősülnek üzleti titoknak). Szintén a meglévő rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik a bányászati jog pályáztatás útján történő új jogosítottjának kijelölését követően az erre az esetre a törvényben meghatározott kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kimondása, illetve a határidő hosszabbításának lehetősége. E tekintetben a rendelkezések két esetet határoznak meg. Az egyik eset, ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven belül köteles az üzemszerű
kitermelést megkezdeni. Ez a határidő egyszeri alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható térítési díj megfizetése ellenében, amelynek számítását a bányatörvény végrehajtási rendelete határozza meg. A másik eset az, amikor az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg, ugyanakkor az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek (pl.: környezetvédelmi engedély) megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele. Változnak az együttes kitermelés szabályai is abban az esetben, ha az egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult. A módosítás a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a hiányos, gyakorlatban nehezen kezelhető szabályokat pontosította, amelynek értelmében a bányavállalkozóknak feltárási és kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. A megállapodás létrejöttéhez (hatályossá válásához) a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A bányatörvény meghatározza, hogy a megállapodásnak milyen kötelező tartalmi elemei vannak (pl.: bányászati tevékenység végzésének feltételei, sorrendje, stb.). A megállapodást a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ez elmarad, úgy a megállapodás szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyása során dönt. Megszűnik a bányafelügyelet diszkrecionális jogköre is a szüneteltetés esetén kieső bányajáradék pótlására fizetendő díj mértékének megállapítása tekintetében. Ez azt jelenti, hogy fizetendő díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelés mennyiség értéke után a bányatörvényben meghatározott bányajáradék mértékének 30 %-a. A módosítást megelőzően ez a mérték legfeljebb csak ennyi lehetett, és a bányafelügyelet mérlegelésétől függött, hogy ezen belül milyen mértéket állapított meg. A szüneteléshez kapcsolódó egyértelműsítő szabály az is, mely szerint a bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles az erre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani. Ha a bányavállalkozó ezen
kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatával elutasította, vagy az eljárást jogerősen megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát. A bányászati létesítmények építésével kapcsolatos rendelkezések a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően is pontosításra kerültek. Egyrészt szükséges volt törvényi szinten meghatározni az építési tevékenységgel összefüggő előírások megsértésére alkalmazott szankciókat (eddig kormányrendeleti szinten voltak megtalálhatók). Másrészt, fontos, a Polgári Törvénykönyvvel harmonizáló előírás került a bányatörvénybe, mely kimondja, hogy a bányafelügyelet által engedélyezett sajátos építmények tulajdonjoga – eltérő megállapodás hiányában – az építtetőt illeti meg. Ennek azért van jelentősége, mert a Ptk. főszabályként kimondja, hogy az ingatlanon lévő épület (építmény) tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentését szolgáló rendelkezés a bányatörvény 34. § (3) bekezdésének módosítása, amely eltörli az ellenőrzés és a felügyelet rendjére vonatkozó üzemi előírások bányafelügyelet részére történő megküldését. A műszaki-biztonsági és gázipari szabályzatok előírásai szerint a bányászati és gázipari tevékenységek végzésére a személyek, a környezet és a vagyon védelmére vonatkozó üzemi utasítások kidolgozására kötelezett a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes. A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes az üzemi utasításokon keresztül határozza meg a jogszabályok diszpozitív rendelkezései alapján a munkavégzés menetét, a biztonsági szabályokat, a műszaki felügyeleti személyek ellenőrzését és ennek dokumentálását, amelyet minden esetben módosítani, vagy kiegészíteni szükséges, ha a bányaművelési viszonyok, körülmények megváltoznak. A jelenlegi szabályozás szerint minden olyan üzemi utasítást meg kell küldeni a bányafelügyeletnek, amely az ellenőrzés és felügyelet rendjére vonatkozik. A rendelkezés felesleges adatszolgáltatási terhet jelent a bányavállalkozók és gázipari engedélyesek számára tekintettel arra, hogy az előírás több száz oldalas dokumentáció megküldését is eredményezheti, továbbá azok betartásáról és betartatásáról a bányavállalkozónak és a gázipari engedélyesnek kell gondoskodnia, amelyet a bányafelügyelet az ellenőrzések során vizsgál meg. Ennek megfelelően az üzemi utasítások bányafelügyelet részére
történő megküldése szükségtelen, mivel azzal kapcsolatban a bányafelügyeletnek nincs eljárási vagy döntéshozatalai kötelezettsége. Változnak a biztosítékadással kapcsolatos törvényi és végrehajtási szabályok is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre előírt biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát. Emellett a biztosítékadás módjai tekintetében a módosítás kimondja, hogy ha a bányavállalkozó jogosultságában több bányatelek is van, a biztosítékot összevontan is szolgáltathatja, azonban az összevont biztosíték nagysága nem lehet kisebb, mint az egyes bányatelkekre meghatározott biztosítékok együttes összege. Emellett pontosítás, hogy amennyiben a bányavállalkozó óvadékot adott biztosítékul, úgy óvadékként csak pénz szolgálhat, amelyet a bányavállalkozó köteles a bányafelügyelet hatósági letéti számláján elhelyezni. Ha a bányavállalkozó a biztosítékot hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodással nyújtja, és a fedezeti megállapodás lejárati idejét megelőző harminc nappal az újabb fedezeti megállapodást nem nyújtja be a bányafelügyeletnek, vagy más biztosítékot a bányafelügyelet nem fogad el, a bányafelügyelet a biztosíték összegét igénybe veszi (a biztosítéki összeget lehívja), egyben a bányászati tevékenység végzését felfüggeszti. Ha a bányafelügyelet a bányászati tevékenység végzését felfüggesztő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő kilencven napon belül a bányavállalkozó által adott biztosítékot elfogadja, a lehívott biztosítéki összeget a bányavállalkozónak visszautalja. Új előírás az is, hogy a biztosítékként kötött zálogszerződés vagy óvadéki szerződés hatályát – azaz a biztosítékadási kötelezettség fennállását – a szerződés jogalapját képező, biztosítékadást előíró bányafelügyeleti határozat hatálya nem érinti. Mindemellett a 2014-ben hatályba lépett új Ptk. miatt szövegpontosítás is megtörtént a bankgarancia helyett a garanciaszerződés, illetve garanciavállaló nyilatkozat fogalma bevezetésre került. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti eltérést engedő rendelkezések alapján új eljárási szabályok is bekerültek a bányatörvénybe a módosítással. Ilyen előírás, mely szerint a bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos határidőn túl további
ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, ami azt jelenti, hogy a határidő jogvesztő, vagyis az ügyfél részvételi szándékára vonatkozó kérelemnek a hat hónapos határidő utolsó napjáig be kell érkeznie a bányafelügyelethez. Új eljárási szabály a bányatörvényben az is, mely szerint a bányafelügyelet eljárásaiban hozott döntésekkel szembeni fellebbezést indokolni kell. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A szabály bevezetésének célja az indokolatlanul elhúzni szándékot eljárások kiszűrése. A már meglévő rendelkezés kiegészítése az a módosítás is, ami kimondja, hogy a hivatalból indított eljárásban az ügyfél, a kérelemre indított eljárásban az ellenérdekű ügyfél a bányafelügyelet felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Amennyiben a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a bányafelügyelet a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki. Említésre méltó az előbbieken kívül az az új előírás is, amelynek lényege, hogy az eddigiek mellett a bányafelügyelet az építésügyi hatáskörében hozott határozatát, illetve a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A szilárd ásvány bányászattal szorosan össze nem függő, egyéb változások Bár a szilárd ásvány bányászathoz szorosan nem kapcsolódnak, ugyanakkor érdemes megemlíteni az alábbi változásokat is a bányatörvényben. Változik az egyéb engedéllyel történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó szabályozás, mely szerint a korábbi építési vagy talajvédelmi engedéllyel végzett tereprendezés, illetve vízjogi engedéllyel végzett mederalakítás esetkörén kívül a bányatörvény egyes rendelkezéseit (tulajdonjogi, bányajáradék fizetési, adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat) alkalmazni kell minden a bányafelügyelet engedélyétől eltérő más hatósági engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre. A tulajdonjogi rendelkezések alól két kivétel került meghatározásra, egyrészt a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából.
Másrészt az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag az önkormányzat tulajdonába kerül. Kiegészítésre kerültek a földtani kutatásra vonatkozó anyagi és eljárási előírások is a bányatörvényben, pontosan meghatározva a földtani kutatás fogalmát, valamint azt, hogy milyen feltételekkel engedélyezhető a tevékenység (földtani kutatás engedély alapján, illetve a kutatás befejezését követően összefoglaló földtani jelentés elkészítése is szükséges). Újdonság a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyagkinyerő helyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és hatósági felügyeletének szabályai is. Ennek megfelelően, a törvényben foglalt feltételekkel anyagnyerőhely létesíthető a közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyag biztosítása érdekében. Az anyagnyerőhelyet a bányafelügyelet engedélyezi komplex műveleti terv keretében. IRODALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS -
