Dr. Taká cs Lá szló: É pítésszervezés

Dr. Taká cs Lá szló: É pí tésszervezés

1

SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1996

Írta :

Dr. Taká cs Lá szló fõiskolai docens

Szé chenyi Istvá n Fõ iskola

Mûszaki szerkesztõ: Fodor Lá szló fõiskolai docens

Szé chenyi István Fõiskola

2

Minden jog fenntartva, beleé rtve a sokszorosítás,a nyilvános elõadás, a rádió é s televízió adás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is.

3

Tartalomjegyzé k Bevezeté s 1. É píté smenedzsment, alapfogalmak, cé laspektusok 1.1. Alapfogalmak az é píté smenedzsmenthez 1.1.1. Projekt .1.1.2. Tervezé s 1.1.3. É píté s 1.1.4. Menedzselé s 1.1.5. Irányítás, kormányzás 1.1.6. Vezeté s 1.1.7. Folyamat, lefolyás 1.1.8. Szolgáltatás 1.1.9. Logisztika 1.1.10. Elektronikus adatfeldolgozás 1.1.11. Controlling 1.2. Az é píté smenedzsment cé laspektusai 1.2.1. Munkamegosztás 1.2.2. Gé pesíté s (automatizálás) 1.2.3. Racionalizálás 1.2.4. Az é pítkezé s mó dszerei 1.2.5. Felelõssé g/jó tállás 1.2.6. Teljesítmé ny leírás, ábrázolás 1.2.7. Ü temterv ké szíté s 1.2.8. É píté si controlling 1.2.9. Költsé g 1.2.10. Gazdaságosság 1.2.11. Minõsé g 1.2.12. Biztonság 1.2.13. Humán menedzsment technikák 1.3. Ellenõrzõ ké rdé sek 1.4. Feladatok 1.5. Vizsgaké rdé sek 2. É píté si vállalkozások (beruházások, projektek) lebonyolítása 2.1. A é píté si vállalkozás (beruházás) folyamatának szereplõi 2.1.1. A projekt fõszereplõje az é píttetõ 2.1.2. A tanácsadó szaké rtõ 2.1.3. A tervezõ 2.1.4. A mûszaki ellenõr 2.1.5. A kivitelezõ 2.1.6. É píté si ható ságok 2.2. A vállalkozási (beruházási) folyamat tevé kenysé gei 2.2.1. Kezdemé nyezé s 2.2.2. Elemzé s (prefeasibility study) 2.2.3. A vé gleges megvaló sítható ság elemzé se, engedé lyek jó váhagyások 2.2.4. A tenderezé s, a kivitelezõ kiválasztása 2.2.5. Megvaló sítás (kivitelezé s) 2.2.6. Pró baüzem, üzembehelyezé s 2.3. Irodalom

7 8 9 9 11 11 12 12 13 13 13 13 14 14 15 15 15 15 16 17 18 22 22 22 23 24 25 25 27 27 28 29 35 35 36 37 39 40 42 43 43 45 46 50 51 55 57 4

2.4. Ellenõrzõ ké rdé sek 57 2.5. Feladatok 57 2.6. Vizsgaké rdé sek 57 3. Költsé gszámítás é s árké pzé s 58 3.1. Költsé gveté s 58 3.1.1. A költsé gveté s helye é s szerepe 58 3.1.2. A költsé gveté s ké szíté sé nek cé lja 58 3.1.3. A költsé gveté s funkció i 59 3.1.4. Költsé gveté sek fajtái 61 3.1.5. A költsé gveté sekkel kapcsolatos igé nyek 63 3.2. A költsé gveté s, mint a munka mûszaki tartalmának meghatározása 63 3.3. A mennyisé gek meghatározása 63 3.3.1. Mé retszámítás 64 3.3.2. Idomterv 64 3.3.3. Anyagkivonat 64 3.4. Az árké pzé s 64 3.4.1. Elvi ké rdé sek 64 3.4.2. Az árösszetevõk tartalma é s számítási mó dja 68 3.5. Az áron kívüli költsé gté nyezõk 73 3.5.1. A pó tlé kok 73 3.5.2. Pó tmunkák 74 3.5.3. A bruttó fedezet 74 3.5.4. Az anyagigazgatási költsé g 74 3.5.5. Az árkockázati fedezet 75 3.5.6. Az ideiglenes mellé klé tesítmé nyek költsé gei 75 3.5.7. Költsé gté ríté sek 76 3.5.8. A tartalé kkeret 76 3.6. Költsé gveté s ké szíté si illetve árké pzé si mó dok 76 3.6.1. Egysé gáras költsé gveté s 76 3.6.2. Á talány, vagy fixáras költsé gveté s 77 3.6.3. Becsült áras költsé gveté s (költsé gbecslé s, hozzávetõleges költsé gveté s) 77 3.7. A költsé gveté s ké szíté sé nek menete 78 3.7.1. A költsé gveté si kiírás (Az a.), b.), c.) é s d.) pont kitölté se) 78 3.7.2. Mé retszámítás é s idomterv 80 3.7.3. Á rké pzé s, árazás 80 3.7.4. A költsé gveté s összesíté se 81 3.8. Az é pítmé ny számlája 81 3.8.1. Té teles felmé ré sen alapuló számla 81 3.8.2. Á talányáras számla 82 3.8.3. A szerzõdé shez (költsé gveté shez) viszonyított elté ré sek figyelembevé tele 3.9. Az elõkalkuláció é s utó kalkuláció 83 3.10. Az önköltsé gszámítás az é pítõiparban 83 3.11. Feladatok 90 3.12. Ellenõrzõ ké rdé sek 90 3.13. Vizsgaké rdé sek 90 3.14. Irodalom 90 4. Organizáció s tervezé s 91 4.1. Az idõbeli organizáció (programozás) 91

82

5

4.1.1. Folyamatok elemzé se, az erõforrás-igé nyek meghatározása é s a folyamatok megvaló sításának idõigé nye 92 4.1.2. Ü temtervek 95 4.2. Háló s tervezé s 109 4.2.1. Tevé kenysé gre orientált háló tervek 110 4.2.2. Esemé nyre orientált háló tervek 117 4.3. A té rbeli organizáció (helyszínberendezé s) 117 4.3.1. A té rbeli organizáció alapelvei 118 4.3.2. A té rbeli organizáció s tervek fajtái 119 4.4. Irodalom 121 4.5. Feladatok 121 4.6. Ellenõrzõ ké rdé sek 121 4.7. Vizsgaké rdé sek 122 5. Projekt ütemezé s, erõforrás elosztás, figyelé s számítástechnikai támogatással 123 5.1. Elõtervezé s 123 5.2. Tervezé s é s ütemezé s 124 5.3. Erõforrások elosztása (allokálása) 125 5.3.1. Erõforrás ütemezé s ellenõrzé se, optimalizálása 126 5.3.2. Erõforrások szintrehozása 127 5.4. Az ütemterv finomítása 128 5.5. A projekt nyomonköveté se (monitoring) 131 5.6. Irodalom 140 5.7. Feladatok 140 5.8. Ellenõrzõ ké rdé sek 140 5.9. Vizsgaké rdé sek 140 Felhasznált irodalom 141

6

Bevezeté s A É píté sszervezé s nem alapozó , hanem speciális szakmai tantárgy. A fő cé lkitű zé s, hogy elősegítsük az é píté sz, é pítőmé rnök hallgató k eligazodását az é pítőipari „piac” területé n, a vállalkozási folyamatokban, azok gazdasági vonatkozásaiban, folyamat- é s termelé sszervezé sben. A tantárgy ré szé t ké pezi a menedzsment ismereteknek é s fontos eszköze az eredmé nyes menedzseri munkának. Az oktatás előadások, de leginkább konzultáció k tartásával törté nik. A legfontosabb az egyé ni tanulás, ez a jegyzet ezt kívánja segíteni. Cé lszerű ha alaposabban elsajátítja a tantárgy speciális szakmai fogalmait — elsősorban ezen jegyzet alapján, vagy a megadott szakirodalom felhasználásával. A vizsgára való felké szülé sben ajánlottak az ellenőrző ké rdé sek. A fejezetek vé gé n javasolt feladatok hosszabb — rövidebb terjedelemben való kidolgozása az ismeretek elmé lyíté sé t mozdítja elő. A szervezé s szó gyű jtőfogalom. A klasszikus felfogás szerint is szerteágazó ismeretanyagró l van szó , amelyben a „a szervezé s területei” (munkaszervezé s, termelé sszervezé s, folyamatszervezé s, igazgatásszervezé s stb.) a vállalatok mű ködé si ré szterületeihez, funkció ihoz kapcsoló dnak. Emellett foglalkoznak a fenti területeken használható mó dszerek sokaságával é s a szervezetekkel általában. Napjainkban a szakirodalom a szervezé s tárgyalását leginkább menedzsment megközelíté ssel vé gzi, ennek megfelelően a szervezé s „elveszti” a klasszikus megközelíté s szerinti önálló ságát, hozzákapcsoló dik a különböző menedzsment ré szterületekhez. Fentiek okán, valamint a korlátozott terjedelem miatt nehé z volt kiválasztani a tananyag összeté telé t, az objektivitás mellett ebben a szubjektív né zőpont is é rvé nyesült. Az é píté si tevé kenysé gkör valamelyest behatárolja, „specializálja” fentebb hivatkozott összeté telt, de így is erőteljes szelekció ra volt szüksé g. A tartalom összeállítását befolyásolta a már említett menedzsment megközelíté s (1. fejezet), a fejlett országok é s ré szint hazánk é pítőipari vállalkozási gyakorlata (2. fejezet), a költsé gek alakulásának döntő szerepe (3. fejezet), az é pítőipari organizáció s tervezé s gyakorlata (4. fejezet) é s a számítástechnika alkalmazása (5. fejezet). A tantárgyi követelmé nyek teljesíté sé hez általában elé gsé ges a jegyzet, a megadott szakirodalom felfogható kiegé szíté snek, a tanultak elmé lyíté si lehetősé gé nek, a szakmai gyakorlathoz segítsé gnek. Eredmé nyes tanulást kíván a Szerzõ Gyõr, 1996. augusztus

7

1. É pí té smenedzsment, alapfogalmak, cé laspektusok A fejlett világ é píté si kultúrájának tradíció jában már ré gó ta ismerik a menedzser fogalmát. A mai foglalkoztatáské p a legújabb munkamó dszerek é s munkaeszközök bevonásával fejlõdött ki é s továbbra is változásoknak né z elé be. Az é pítõmenedzser nem csak technokrata, mint ahogy az más iparágakban sûrûn elõfordul, hanem a tervezé si é s kivitelezé si folyamatok szervezõjeké nt arra is kell figyelnie, hogy az é pület szellemi dimenzió i az é píté s során ne vesszenek el. Az elõrehaladott munkamegosztás az ipari társadalmakban teljesen nyilvánvaló an jó llakott megszokás effektust váltott ki, amit a hozzá társuló növekvõ ké nyelmessé g is támogatott é s növelt. Így a felelõssé get is szé tcincálják é s mindig csak egy-egy kis ré sznek lesz felelõssé ge. Az é letük során az emberek is rendszerint csak egyetlen szakterületen tevé kenykednek, ebbõl következik hogy sok mindent nem maguk vé geznek el, hanem egyszerûen másokkal vé geztetnek el, akik a saját területük szakemberé nek számítanak é s ott jobb eredmé nyeket cé loznak meg. Ez az é píté s során azt jelenti, hogy: — az é píté sz tervezi az é pületet — a statikus mé rnök kiszámolja az é pületben fellé põ erõket — a szakmé rnökök az é pület technikai berendezé seit tervezik — a belsõé píté sz tervezi a belsõ interiõrt. Szüksé g van valakire aki ezt a szé tbontott dolgot újra egy egé sszé fûzi össze, aki é szreveszi az összefüggé seket, aki a munkamegosztás statikus merevsé gé t újra egy mozgalmas organizmussá tudja összefûzni. Õ az é pítõmenedzser, aki: — menedzsel — é szreveszi az összefüggé seket — gondoskodik arró l is, hogy minden mûködjön. A menedzsment tevé kenysé gek lé nyegé t talán megvilágítják az alábbiak: Egy többezer tonnás vízkiszorítású hajó útja a világtengeren komoly elõírásokat tesz szüksé gessé . Egy nagy komplex lé tesítmé ny é píté se irányított, sokré tûprodukció s folyamat. Mindké t eset tisztán rendezett munkaré szleteket é s felelõssé get követel. Az egyes cselekmé nyek összfolyamatoktó l elhatárolt ré szeket alkotnak, melyekben egy bizonyos cselekvé st vé gzõ szemé lynek szakirányú kompetenciája van é s felelõssé ggel cselekszik. Minden terület egymás alatt hierarchikusan rendezett. A mindenkori apparátus é lé n egy ember áll, aki az egé sz folyamaté rt felelõs. Messzemenõ hatáskörrel rendelkeznek a szemé lyzet kapitányai vagy a vállalakozó k folyamatban lé võ ügyeinek csúcsmenedzserei.

8

Topmenedzsment

Területi menedzsment

Ig az ga tá s Pé nz üg y

Sz em üg ély ye ze k ti

M irá ű sz ny aki ítá s

1.1. ábra A hierarchikus sziszté mák kialakulásával sokré tûvezetõpozíció k adó dnak, melyek jelentõsé ge egymástó l elté rõ é s különbözõ mé rté kig nyúlnak be a topmenedzsment vezetõ ré gió iba. Figyelni kell arra, hogy egy termelõ orientáltságú üzemben a technikai menedzsment a csúcsokhoz közelebb kapjon helyet, miközben az adminisztráció s menedzsment jelentõsé ge elõbb vé get é rjen. Tehát minden szakhatáskör a legjobban ott lesz elismerve, ahol a mindenkori vállalkozási cé lnak legjobban használ. A nagyvállalatok vezetõ helyein általában a jogi é s kereskedelmi jogkörrel rendelkezõ topmenedzserek irányítanak. Itt a technikai területen ké pzett menedzserek sokszor nem elé g teljesítõké pesek, mert a kereskedelmi é s jogi területeken a ké pzettsé gük alapján a legjobb esetben is másodrangúnak számítanak. Az é píté smenedzsmentnek projektrõl — projektre „ad-hoc” jelleggel van szüksé ge ké pzett apparátusra a tervezé sben é s a kivitelezé sben. A szabályozás, ami szerint felé pül az é píté smenedzsment alapjaiban mindig hasonló , amennyiben a megbízások is hasonló ak.

1.1. Alapfogalmak az é píté smenedzsmenthez 1.1.1. Projekt A projekt szó a latin projektum szó bó l ered é s elõ revetni a jelenté se, azaz lendülettel é s erõvel elõmozdítani valamit. Ezé rt a projekt jelent felveté st vagy tervet is. Ezalatt egy tervet, egy gondolatbeli szándé kot é rtünk. Az általános szó használatban a projektek menedzselé se, irányítása vagy vezeté se alatt é rtünk minden olyan tevé kenysé get, amelynek az a cé lja, hogy egy terv alapján egy szerkezet, egy é pítmé ny megvaló suljon.

9

Így tehát nem é rtünk projekt alatt semmi olyat, amely csak papíron lé tezik, tehát csak megszilárdult gondolat maradt. Nem egyedül a megrajzolt tervek, a befejezett számítások teszik ki a projektet, hanem csak a kivitelezé s eredmé nyeké nt lé tezõ dolgok, amelyek a használatot vagy más szüksé gletet szolgálnak, ezek a projekt ismertetõjegyei. Az é píté si menedzselé s, a projekt mint az é píté si menedzsment tárgya alatt csak olyan terveket é rtünk, amelyek azokkal az ismertetõ jegyekkel rendelkeznek amik megkülönböztetik õket az ismé telten megvaló suló projektektõl, melyekné l a kivitelezé s é s a tevé kenysé gek összefüggé sei állandó ak maradnak. Egy projekt akkor adott, ha megvannak ezek az ismertetõjelei: — Egyedi jelleg: a követelmé nyekre, kivitelezé sre é s cé lokra nincs ismert, bevált pé lda. Kivitelezett projektek tapasztalatait csak ré szben használja fel. — Inté zkedé si komplexum: egy kiterjedt csomag, sokfé le precedens kezelé se, amelyek egysé gesen szervezettek. — Vé gsõ terjedelem: a projekt a kezdettõl a vé gsõ határidõig, amelyet mennyisé gi normák é s limitált költsé gkeret határol be. — Ö ná lló feladat: a feladatot olyan tervké nt, melyet csak önmagában, különálló an vihet vé ghez. — Ú j team: a munka egy ré szé nek teljesíté se a tervezõknek illetve kivitelezõknek egy olyan csoportjátó l függ, akik ebben az összeállításban korábban nem dolgoztak együtt egy projekten (ad-hoc társaság). — Jelentõ sé g: a projekt é rté ke az adott (vállalt) összcé lok kereté ben. Magasabbrendû krité riumok szerinti súlyozottság é s é rté kessé g.

10

.1.1.2. Tervezé s A tervezé s a cé l é s a megvaló sítás gondolati elõzmé nyé t jelenti, azzal a szándé kkal, hogy a cé lt lehetõleg biztosan é s kerülõutak né lkül elé rjé k. Ebben az esetben szüksé ges az elké pzelé seknek egy rendjé t felállítani, amely a vé letlen, megé rzé s vagy egy szerencsé s ötlet helyé be lé p. A terv helyessé gé nek felté tele az hogy a ható té nyezõknek nagy való színûsé ggel ismertnek é s átlátható aknak kell lenniük, é s a szüksé ges anyagok rendelkezé sre álljanak vagy mobilizálható k legyenek. A terv cé lja lehet az é pítmé ny, ingatlanké nt, állandó mûké nt, amelyné l a stabilitás szempontjai mellett a használható ság é s az eszté tikai szempontok kielé gíté se egyenrangú szerepet játszik. Lehet a terv cé lja az é pítmé ny, mint törté né s (eljárás), tehát az é pület elõállítása. A terv az é pület fenntartásával is foglalkozhat, mert a leendõ objektumok csak akkor lehetnek tartó sak, ha a károktó l vé dettek. Egy tudományosan irányított diszciplína ajánlja az optimalizáció s tervezé st (operations research). Itt a dönté s-elõké szíté s jellemzõje az, hogy a dönté seket nem magunk hozzuk meg, hanem dönté stervezeteket ké szítünk. Kizáró lagos jellemzõje az eljárásnak az, hogy az optimális dönté stervezetek matematika segítsé gé vel, tehát egy formai nyelvvel meghatározottak. Jóllehet egy é píté si menedzser elõ nyben ré szesített eszközé t nem a matematikai eljá rá sok haszná latá ban lá tja, az operations research ezen utalá saival lehetõ sé get ad arra, hogy matematikai eljá rá sok segítsé gé vel a dönté st megalapozza.

1.1.3. É pí té s Az é píté s egy terv megvaló sulását jelenti azzal a szándé kkal, hogy egy hiánytalan é pítmé ny megfeleljen az általánosan elismert é píté stechnikai szabványoknak. Az é píté s tervezé sé hez elengedhetetlen a rendelkezé sre álló telek, a szüksé ges anyagok, az é píté si engedé lyek, az elõnyös vé gsõ körülmé nyek, a kivitelezé st é s az é píté sfelügyeletet vé gzõ szakemberek meglé te. Minden, az é pítmé nyen dolgozó vállalkozó nak a tervben elõké szített munkaelõírásoknak kell megfelelniük, az összteljesíté s behatárolt ré szé t a teljes egé sz technoló giai összefüggé seinek megfelelõen kell lé trehozniuk. A technoló giailag megfelelõ teljesíté st biztosítani kell az é píté s lefolyásának szerkezeti rendjé vel. Az é píté s egy ígé rt teljesítmé ny szerzõdé sszerûteljesíté se. Csak a szervezett összhatásokon keresztül, a kivitelezé s összes ré szfeladatával együtt lehetsé ges az é pítmé nyt megvaló sítani. Az é píté s nem csak egy teljesen új é pítmé ny elõállításábó l áll, ugyanúgy é rtjük alatta egy meglé võ é pület ré szleges felújítását, áté píté sé t.

11

1.1.4. Menedzselé s A management szó töve a latin manus, ké z szó bó l ered. A törté nelem folyamán ez a szó változott az angol to manage-dzsé , ez valamit megvaló sítani, elõmozdítani, valamilyen állapotba hozni é s szervezni jelent. Az olasz nyelvben a maneggiare ké zbentartani, kezelni, vagy lovat irányítani jelent. Az amerikai angolban a manager fogalma alatt egy nagyvállalat vezetõjé t, de ugyanúgy a fõfoglalkozású sportoló k vagy filmsztárok é rdekeit ké pviselõ, ügyeiket ellátó szemé lyeket é rtik. Egé sz általánosan a menedzselé s „üzemek é s más szociális rendszerek vezeté sé t, irányítását” jelenti. A menedzselé s fogalma a vezetõi feladatok gyakorlása, ismertetõjegyké nt a tettreké szsé g, — ami a vállalati politikát keresztülviszi, alapdönté seket hoz, utasításokat ad é s azok vé grehajtásának ellenõrzé sé vel foglalkozik — is beletartozik. Az általános szó használatban a menedzselé s egyúttal egy tervmegvaló sítás esemé nyeit jelenti. Ez magában foglalja, hogy valaki egy adag jó é rtelemben vett ravaszsággal, jó emberismerettel é s helyzetfelismeré ssel rendelkezik, nehé z helyzetben is talál jó megoldást. KOOPERATÍV MENEDZSMENT Motivá ciók

+

Informá ciók

+

É rdekeltségek

1.2. ábra Hatá sos menedzsment a mai fejlett tá rsadalomban csak kooperá cióval lehetsé ges

1.1.5. Irá nyí tá s, kormá nyzá s Az irányítás szó hajó zni-t is jelent azt, hogy az ember egy kormánnyal, egy rúddal a vízfelületen elõre lök é s egyidejûleg irányít. Emellett azt jelenti a kormányzás é s a kormány szó , amivel az ember egy hajó t vezet illetve irányít. Az ennek megfelelõ angol szó to steer, a kormányzáson kívül kalauzol-t, vezet-et é s vezé nyelt, irányít-ot is jelent. Az é píté szek é s mé rnökök tevé kenysé gé vel kapcsolatosan ismeretes a „projektirányítás” fogalom. Ezalatt olyan feladatokat é rtenek, amiket né hány szerzõ é píté svezetõ tevé kenysé gekké nt ír le. Azok a tevé kenysé gek, melyeket kis projektekné l az é píté svezetõ szokott irányítani, vagy nagyobb projektekné l az alprojekt menedzserek, megkívánják az idõigé ny é s költsé g együttes kezelé sé t. Ezek az adott területre specializált szakemberek bekapcsoló dását teszik szüksé gessé . Ha szembeállítjuk a menedzsment é s irányítás fogalmakat, akkor világossá válik a különbsé g. A kormányos pé ldáján láthatjuk, milyen fontos a keresztülvihetõsé g, egy hajó t irányban tartani é s egyenesen kormányozni. Ez a hajó csak akkor kormányozható , ha mozog é s így a kormánnyal irányítható , uralható . A menedzser egy cseké ly csellel é l, valami furfanggal, agyafúrtabb egy vívó nál, aki taktikai meggondolásbó l egyet visszalé p, onnan villámgyorsan, egy fürge elõrerugaszkodással támad az ellenfé lre é s talál. Á lló helybõl is le tud csapni é s nincs szüksé ge egy harmadik, mozgató erõre.

12

1.1.6. Vezeté s A legtöbb esetben a vezetõ feladata a csoportok tevé kenysé gé nek szervezé se é s koordiná lá sa. „Egy csoport pszicholó giailag nagyon differenciált szociális ké pzõdmé ny, ami egy változtatható , ugyanakkor meghatározható számú felcseré lhetõ viszonyban álló egyé nekbõl van összeállítva.” A vezetõ a katonai felfogás szerint az, aki parancsokkal é s vezé nyszavakkal irányítja a beosztott katonákat. A katonai rendszernek különfé le okokbó l szüksé ge van a parancsok felté tlen követé sé re, mert pé ldául a parancsvé grehajtás az önpusztítás, a halál veszé lyé vel járhat. A kooperatív vezeté si stílus lehetõ véteszi a vezetõ nek é s abba a helyzetbe hozza, hogy olyan cé lkitûzé seket alakítson ki, amelyek a csoport tagjait motivá lni ké pesek. Ez olyan „vezeté si technikát igé nyel é s hoz lé tre, ami kiemelt cé lké nt egy meghatározott ismertetõjellel rendelkezik, a menedzsment-feladatok keresztülvitelé t hatásosan alakítja, a különbözõ szervezetek teljesítmé nyé t megnöveli é s a szervezetnek a környezet változásaihoz való alkalmazkodó ké pessé gé t szavatolja.” A kooperatív vezeté si stílus lé nyege mindenekelõ tt abban á ll, hogy a csoport tagjainak aktív szellemi illetve fizikai együttmûködé sé t a közös feladatokban megtartsa. Nem adnak parancsokat, amelyek ellenveté s né lkül vé grehajtandó ak, hanem feladatokat é s cé lismertetõket hoznak lé tre.

1.1.7. Folyamat, lefolyá s Folyamat (vagy lefolyás) alatt a tervezé sné l é s é píté sné l olyan eljárások sorozatát é rtik, melyek a szándé kok sorozatán át a kitûzött cé l felé , legvé gül magát a cé lt elé rni vezetnek. A tervezé si é s é píté si folyamat egy sor sajátos ismertetõjeggyel rendelkezik: — többirányú folyamatok. Különösen a munkák ré szteljesíté sei állnak több folyamatiránybó l, melyek párhuzamosak vagy egymás utániak é s technoló giailag független vagy egymással összefüggõ rendszert alkotnak. — háló zat. A technoló giai kapcsolatok több folyamatiránya vezet a háló zathoz. Ez azt jelenti, hogy az idõbeli é s kapacitív folyamatok kapcsolatai az együttes lefutáson belül található ak. A folyamatokkal megteremthetõk a folyamat- é s ütemtervké szíté s elvei.

1.1.8. Szolgá ltatá s A menedzsment tevé kenysé ge lehet valamilyen szolgáltatás elvé gzé se is. A szolgáltatás nyújtás arra irányul, hogy valamilyen termé ket hozzon lé tre. Ez a szolgáltatás esetünkben egy szellemi termé k is, mé g ha a szolgáltatás arra irányul, hogy anyagi termé szetûtermé ket hozzon lé tre. A szolgáltatás vé gzé se rendszerint a megbízó javára törté nik. A szolgáltató k — szerzõdé s ré vé n — azok akik szolgáltatást ígé rnek, õk annak teljesíté sé re, a másik fé l a kialkudott díjazás kifizeté sé re kötelezett. A szolgáltatási szerzõdé s tárgya sokfé le jellegûszolgáltatás lehet. Ha tehát az é píté si menedzsment feladataké nt a szolgáltatás nem egy fizikailag é rté kelhetõ objektum lé trehozása vagy megváltoztatása. a szolgáltatási szerzõdé s akkor is lé trejöhet.

1.1.9. Logisztika A logisztikán mint matematikai logikán az algebra logikáját é rtik. Katonai körökben a logisztika „utánpó tlást” jelent, é rtik alatta a csapat anyagellátását, anyagi fenntartását, anyagirányítást, közlekedé svezeté st a sebesültek é s a betegek ellátását, valamint a háborús szüksé gállapotban az infrastruktúra fenntartását. A mai technikai felté telek mellett a logisztika alatt általában azt é rtjük, hogy a folyamatokat elõnyös felté telek között tudjuk vé grehajtani. Mind a bevetendõ eszközöknek, mind a

13

termelõeszközöknek, gé peknek, feldolgozandó anyagoknak, mind az é pítõanyagoknak, energiának é s a szüksé ges embereknek meg kell felelniük a követelmé nyeknek, ezé rt megfelelõ mennyisé gben, megfelelõ szakké pzettsé ggel, a megfelelõ idõben rendelkezé sre kell állniuk é s amíg szüksé ges kitartaniuk. A logisztika jelenti a raktá rozá sai é sa termelõ területen egyszerre a termé kek anyagmozgatá sá t é s á ruelosztá sá t a tá rolótól a fogadóig. Hogy a javak áramlását, a gé peknek é s a szemé lyeknek a megfelelõ alkalmazását tervezni é s vé grehajtani tudják, modelleket ké peznek, amiket számító gé pek kezelnek. Nemcsak az a feladatuk, hogy az anyagi áramlást összehangolják, hanem a tárolt ké szletek változását, könyvelé si mûveleteket elvé gezzé k egy számító gé pen megvaló sított, zárt kibernetikus rendszeresen belül. Az é pítõmenedzser logisztikával is foglalkozik, amennyiben az információ folyamatot tervezi é s felügyeli.

1.1.10. Elektronikus adatfeldolgozá s Az elektronikus adatfeldolgozó rendszer jelentõsé gé re nem kell különösen rámutatni. Adatokat dolgoznak fel é s egyúttal lé trehozzák azokat. Ebben van a számító gé pes adatfeldolgozás egyik problé mája, mert nincs szüksé g minden lé trehozott é s lé trehozható adatra. A számító gé p használata lehetõvé teszi a nagy adatmennyisé g szelektív feldolgozását. Így ezzel, mint segé deszköz, szolgálni tudja az információ k feldolgozását. Az információ feldolgozás nem önmûködõ, saját magát irányító rendszer. Szüksé ge van cé lirányos programozásra, ami alkalmazkodik az adattömegbõl törté nõ adatkiválasztáshoz, információ szüksé gletekhez é s a feladat-kiinduló ponthoz. A számító gé pek különösen a nagy adatbankok adattömegé nek kezelé sé ben váltak be.

Adatbevitel Computer Program Eredményadatok É rtékelés Krité riumok

Kritériumok szű rése

Mérnök

É píttető

Vá llalkozó É pítésvezető Projektvezető

1.3. ábra

1.1.11. Controlling A controlling szó Amerikábó l illetve az angolbó l átvett szó . Az eredeti jelenté se a 15. századi Nagy-Britanniában, a királyi udvarnál a pé nzforgalom jegyzeteinek átvizsgálására szolgált é s az USA-ban a 18. században az állami eszközhasználat felügyeleté re szolgált. Ma a

14

„controlling” az iparban é s a gazdaságban különös jelenté ssel bír. Nem egyenlõ pusztán az ellenõrzé ssel, amelyet szokásoson csak utó lag vé geznek, hogy vajon a terv bekövetkezett esemé nyei az elõírásokkal megegyeznek-e é s elté ré sek megállapítható k-e? Pé ldául: költsé gellenõrzé s, amely egy nyilatkozat arró l, vajon az elõrelátható költsé geket betartották-e vagy nem, illetve milyen elté ré s következett be. Ellenben a controlling a vá llalat, illetve a vá llalati tervezé s koncepcioná lis irá nyítá sa. Egy vállalat üzletvezeté sé ben ma a klasszikus területek (a tervezé si, a beszerzé si, az é rté kesíté si, a szemé lyzeti) mellett a controlling ré szleget is megtalálhatjuk. Gyakran a pé nzüggyel kapcsolják össze. A koncepcioná lis irá nyítá s feladata a controllingon keresztül abban á ll, hogy a vá llalati tevé kenysé g minden egyes fá zisá nak folyamatos felülvizsgá latá val, a megfelelõ eszközökkel, a megfelelõ mé rté kû nyeresé ggel elé rhetõ k-e a vá llalati cé lok. Nagyobb megbízó knál, akik több é píté si projekt lé trehozását kezdemé nyezik, ajánlatos egy központi controlling szervezet kialakítása. A felügyeleti elké pzelé s ezek után egy vezeté si eszköz.

1.2. Az é píté smenedzsment cé laspektusai 1.2.1. Munkamegosztá s A fejlett ipari országokat nagyfokú munkamegosztás jellemzi. A termelé si folyamatokban minden egyes szemé lynek, vagy emberek csoportjának meghatározott szerepe van. A munkamegosztás sokat segíthet a termelé kenysé g növelé sé ben é s a munkaminõsé g, javításában. Egy speciális területen dolgozó szakember lé nyegesen jobb teljesítõké pessé ggel rendelkezik, mint az, akinek több területet kell átfognia é s többfé le gyakorlati é s szellemi ismerettel kell rendelkeznie. Minden társadalmi rendszerben szüksé g van meghatározott szervezeti formákra, melyek a ré szfolyamatokat megfelelõ összhangba hozzák a fõfolyamattal. Az é píté s menedzselé sé nek az a szerepe, hogy a komplex tervezé si é s kivitelezé si rendszerekben a munkafolyamatokat úgy szervezze, ellenõ rizze é s vezé relje, hogy ezek egy minden szempontból (szakmai, költsé g stb.) megfelelõ fõ folyamattá á lljanak össze. A ré szfolyamatokban dolgozó k nem rendelkezhetnek az ehhez szüksé ges ismeretekkel, adatokkal. Ezé rt van szüksé g a tervezé sben a mûszaki, jogi, kereskedelmi ügyek lebonyolításában, valamint a minõsé gellenõrzé sben megfelelõ menedzselé sre.

1.2.2. Gé pesí té s (automatizá lá s) Amíg kezdetben a gé pek, mint segé deszközök az emberi erõt csupán támogatták, ké sõbb a teljes gé pesíté s az emberi erõt kiváltotta. Az emberre a gé p kezelé se é s alkalmazásának miké ntje hárul. Az automatizálás során több vezé rlé ssel kapcsolatos feladatot mechanikus, elektronikus mó don, illetve ezek egymással törté nõ kapcsoló dása útján oldunk meg. Gé pesíté s é s automatizálás csak úgy lehetsé ges, hogy több szakágban é s munkaterületen dolgozó emberek fognak össze a feladat megoldására. Ennek szé p pé ldája az elmúlt é vtizedekben a vasbeton elemek elõregyártásának fejlõdé se, melyben szerepet játszott a fé mkohászat, az elektronika é s a gé pé szet is. A nagy teljesítmé nyûgé pek üzemelteté se költsé ges, ezé rt fontos hogy az é píté smenedzsment tisztában legyen a megfelelõ ismeretekkel, teljesítmé nyadatokkal, az üzemköltsé geket é s a költsé gcsökkenté si lehetõsé geket illetõen.

1.2.3. Racionalizá lá s Racionalizálásró l beszé lhetünk, ha segé deszközök alkalmazásával (gé pekkel) az egyes munkafolyamatokban ré sztvevõk teljesítmé nyé t növelni tudjuk é s egyidejûleg csökken a költsé gráfordítás. A racionalizálás jelenti tehát:

15

— munkamegosztás (specializálás) — gé pesíté s (automatizálás) — költsé gcsökkenté s — termelé kenysé g növelé s Az é píté smenedzselé s feladata, hogy fõ leg a tervezé s sorá n, de a kivitelezé s folyamá n is elõ segítse a racionalizá ciót.

1.2.4. Az é pí tkezé s mó dszerei A különbsé g a szakszerû, az iparosított é s az ipari é pítkezé s között é rthetõen az elemzett munkafolyamatok különfé le lefolyásának sorozatábó l ered. Minden eljárást alapvetõen három fõ ré szre lehet bontani:

Az elsõ ré sz — Elõ ké szíté s Az összes folyamat, amely szüksé ges bizonyos teljesítmé nyek elé ré sé hez. Ehhez számít a mennyisé g terjedelmé nek megállapítása, az é pítõanyagok é s segé danyagok, a gé pek é s berendezé sek beszerzé se é s megrendelé se; az energia, a szemé lyzet, az idõ- é s a költsé gtervezet elké szíté se.

Má sodik ré sz — Gyá rtá s A gyártástechnoló giában egy szerkezeti elem elõállítása az általánosan elismert technika szabályainak figyelembevé lté vel ké szül. Ráadásul figyelembe kell venni az é píté si anyag feldolgozását é s megmunkálását, valamint az é píté si elem gyártását é s a szerkezeti elem elõállítását.

Harmadik ré sz — Illeszté s A szerkezeti elemek összeilleszté se egy egysé ges egé sszé , egy é pületté . Ehhez hozzászámítható az é pítkezé si területen az összes folyamat, ami hozzájárult az é pület elké szülé sé hez.

A szakszerû é píté s A szakszerûé píté s a minõsé gi munkaerõtõl lesz haté kony. A szakember eszközökkel é s gé pi segé deszközökkel tevé kenykedik. Ezek elvé gzé sé hez megfelelõ szakké pzettsé ggel rendelkezik. A szakszerûen vé grehajtott munka következmé nyeké nt lesz haté kony a „lé pé srõl-lé pé sre” elv. A tervezett mennyisé gtõl való elté ré st kompenzálja a következõ gyártás elõké szíté se. A mennyisé gtõl való elté ré s jelentõsebb növekedé se károkat is okozhat. A szakszerûmunka egyik ismertetõjele az egyé bké nt mé retpontos szerkezeti elem mé rté ktartó tûré se. Mindehhez jön a szakszerûtevé kenysé g további jele, ami az emberi kreatív munka nyomaké nt a külcsínt meghatározza.

É píté si feladat 1. Elõké szít Gyártá Illeszté s és s

É píté si feladat 2. Elõké szít Gyártá Illeszté s és s Ké zmûves é píté s

É píté si feladat 1. Elõké szít Gyártá Illeszté s és sss Iparosíto É píté si feladat tt 2. é píté s Elõké szít Gyártá Illeszté s

16

1.4. ábra A ké zmûves é s az iparosított é píté s valójá ban a munká k egymá sutá nisá gá nak megszervezé sé ben különbözik A szakszerûen elké szített szerkezeti elem minõsé ge a szakember ké zügyessé gé tõl függ. Mindenekelõtt szüksé ge van ügyessé gé re é s tudására a munka vé ghezvitelé hez kiegé szítve tapasztalatával, amit a szokásos gyakorlati é vek alatt sajátít el.

Iparosított é pítkezé s Az iparosított é pítkezé s azt a technikát alkalmazza, amit a munkaké pes berendezé sek lehetõvé tesznek. Emellé azonban szakszerûmunkamó dszer is szüksé ges. Az iparosított é pítkezé s munkasorrendje tartalmazza a lehetõsé get, hogy több folyamatot egyszerre hajtsanak vé gre, é s csak az összeilleszté sné l követik egymást. Az é pítmé nyt az elõre elké szített elemekbõl állítják elõ, amelyeket a beé píté sre ké sz telekre szállítanak, é s további megmunkálás né lkül összeállítanak. Amint a helyhez kötött berendezé sek összeállítása lezajlott, csupán az elemek összeszerelé sé t kell teljesíteni. Az iparosított é pítkezé s a szerkezeti elemeket állítja elõ, amelynek a minõsé ge mind a szakszerûmunka ismertetõjeleit, mind az ipari gyártású termé kek sajátosságait felmutatja. Szakmai ké pesíté s áll rendelkezé sre az iparosított é píté s teljesítõké pessé ge mellett. A technoló giai alkalmazás során gyártott szerkezeti elemek megkívánják a gé pesített berendezé seket.

Ipari é pítkezé s Az ipari é pítkezé s az elvileg hasonló technikájával kiemelkedik az iparosított é pítkezé sbõl. Ipari é pítkezé srõl akkor beszé lhetünk, ha az é pületeket vagy az é pületré szeket nagy szé riában, minden fé lké sz- é s kié píté si munkával egy helyi gyárban ké szítik elõ é s az é píté si területen csak összeállítják.

1.2.5. Felelõssé g/jó tá llá s A határidõ- é s/vagy költsé gtúllé pé sekné l a megbízó nak igé nyei jelentkezhetnek az é píté si menedzserrel szemben, mert hiszen õt é ppen azé rt alkalmazták, hogy a határidõket é s/vagy költsé geket a projekt megvaló sítása. során ne lé pjé k túl. Itt a megbízó é s a megbízott között megkötött szerzõdé sben elkövetett hibák is jelentkezhetnek, ha pé ldául a tervezé s é s é píté si kivitelezé s tekinteté ben, valamint a határidõk vonatkozásában a megfogalmazások nem. egyé rtelmûek. Sok esetben a határidõ- é s költsé gtúllé pé sek együttesen jelentkezhetnek. Itt nem kívánjuk ré szletezni a sokré tûkárlehetõsé geket é s felelõssé gi ké rdé seket, mert ezeket a vonatkozó irodalom ré szletesen tárgyalja. Itt csak arra szüksé ges utalni, hogy az é píté si menedzser tevé kenysé gé t milyen jogi összefüggé sben kell elfogadni. Az é píté si menedzsernek a megbízó val kötött saját szerzõdé se megfogalmazására ügyelnie kell, s amennyire lehetsé ges gondoskodnia kell kielé gítõ biztosítási formákró l, hogy adott esetben megbízó ja jogos igé nyeivel szemben biztosítva legyen. A jogi körülmé nyek arra

17

utalnak, hogy az é píté si menedzser szemé lye eseté ben fõleg az a fontos, hogy minden mûszaki, jogi é s kereskedelmi ké rdé sben biztos legyen. A szerzõ dé sek megfogalmazá sá tól függ, hogy az é píté szek é s mé rnökök olyan mé rté kben mentesülnek feladataiktól é s ezzel a garanciavá llalá suktól, amilyen mé rté kben ezt az é píté si menedzser a sajá t munká já ba é s felelõ ssé gi köré be á tveszi. A legfontosabb é lettapasztalatok közé tartoznak azok is, amelyeket jogi területen szerzünk. Ha valaki egyszer már é píté si té májú polgári jogi eljárásban felpereské nt, alpereské nt, tanúké nt, vagy szaké rtõké nt vett ré szt, szinte ké nyszerûen adó dik számára, hogy a jogi ké rdé sekkel kapcsolatban a hozzáállása ennek megfelelõen változik. A bíró ságoknak rendkívül nehé z dolguk van, ha é píté si ügyekkel kapcsolatos vitákat egyé rtelmûen é s világosan el akarják dönteni, s így jó né hány eljárás megegyezé ssel vé gzõdik. Ez egyré szt abbó l is fakad, hogy a mûszaki té nyállást — nem egyé rtelmûbizonyítás eseté n — utó lag nagyon nehé z kideríteni. Ennek során a jogászoknak a szaké rtõk szakvé lemé nyei is gyakran kevé s segítsé get jelentenek, mivel nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a mûszaki adottságokkal kapcsolatos té nyeket úgy fogalmazzák meg, hogy ezek a bûnössé g vagy ártatlanság megállapítását az íté letben elõsegítsé k. Másré szt a különbözõ okok é s különfé le hatások összefüggé sei gyakran igen sokré tûek, olyannyira, hogy egymással szembenálló vé lemé nyek is olykor egymás mellett helytálló nak bizonyulhatnak. Vé gül jogviták eseté n az embereket olyan szerepekben is látjuk, amelyekben a jogi helyzetüktõl "függõen ravaszsággal, huncutsággal, sõt mé g csalással é s hazugsággal is é lnek. A jogi területen szerzett tapasztalat ezé rt hozzá já rul azon józansá g kialakulá sá hoz, amellyel az é píté si menedzsernek rendelkeznie kellene, hogy a dolgokat konfliktusmentesen, vagy legalá bb kevé s konfliktussal szervezze meg.

1.2.6. Teljesí tmé ny leí rá s, á brá zolá s Az é píté si menedzsment tevé kenysé ge jelentkezik a tervezé sben, valamint az é píté si tervek kivitelezé sé ben, vagy a projekt irányításában. Realizáló dhat a tervezõ é píté szek é s mé rnökök szokásos megbízása kereté ben, illetve az é píttetõ saját irányító tevé kenysé gé ben. Amennyiben a projekt nehé zsé ge, komplexitása, vagy egyé b körülmé nyek azt megkövetelik, akkor az é píté si menedzsmentet le lehet választani az illetõ intern teljesíté sekrõl, é s át lehet ruházni harmadik szemé lyre. A lehetsé ges teljesítmé nyek megfogalmazása ezé rt attó l függ, hogy az é píté si menedzsmentet intern jelleggel való sítjuk-e meg, vagy extern kiadjuk. INTERN EXTERN Á ltalános Tervezé s É píté szmé rnök É píté si menedzser Lebonyolítá É píté szmé rnök É píté si menedzser s Irányítás É píttetõ Projekt irányító Speciális Ü temterv É píté szmé rnök É píté si menedzser (ütemterv ké szítõje) Controlling É píttetõ É píté si menedzser (Controller) 1.5. ábra Az é píté si menedzsment gyakorlata. Az é píté si menedzsment gyakorlati vé grehajtá sa a megbízó, tervezõ k, vagy egyé b ré sztvevõ közremûködé sé vel törté nhet.

18

Tervezé sé s lebonyolítá s Az alábbi listaszerûfelsorolás egy sor olyan menedzsment teljesítmé nyt tartalmaz, amely ré szben együttmûködé si jelleggel szakmai teljesítmé nyekké nt, ré szben vagy teljesen önálló menedzsment tevé kenysé gké nt teljesítendõ. A magasé pítõ -ipari tevé kenysé gek tervezé sé ben é s lebonyolítá sá ban ré sztvevõ é píté szek é s mé rnökök eseté ben az é píté si menedzser alá bbi munkaterületei jönnek fõ leg szá mítá sba: o = Az é píté si menedzser együttmûködé se * = Az é píté si menedzser teljesítmé nye I. Elõ ké szítõ tevé kenysé g Fõ teljesítések: ° A feladat tisztázása ° A szüksé ges összes munkaigé ny megtanácskozása ° Segítsé g a többi, a tervezé sben szakmailag ré sztvevõ szemé lyek kiválasztásához ° Az eredmé nyek összefoglalása Speciá lis teljesítések: ° Adatfelvé tel ° Telephely elemzé se ° Ü zemi terv elké szíté se ° Keretprogram elké szíté se ° Funkció program elké szíté se II. Elõ tervezé s (projekt- é s tervezé s elõ ké szíté s) Fõ teljesítések: ° A cé lkitûzé sek egyezteté se (keretfelté telek, cé lkonfliktusok) ° Tervre vonatkozó cé lkataló gus elké szíté se (programcé lok) ° Tervkoncepció kidolgozása az alternatív megoldási lehetõsé gek megvizsgálásával együtt, azonos követelmé nyek szerinti é rté kelé ssel, adott esetben magyarázó adatokkal. ° A tervezé sben ré sztvevõ egyé b szakemberek teljesítmé nyeinek integrálása ° A lé nyeges funkcionális, mûszaki, gazdasági é s energiai összefüggé sek, folyamatok é s felté telek tisztázása é s magyarázata ° Költsé gbecslé s ° Az elõtervezé s eredmé nyeinek összeállítása Speciá lis teljesítések: ° Alapvetõen különbözõ követelmé nyek szerinti megoldási lehetõsé gek vizsgálata ° Az elõtervek dokumentáció jának kiegé szíté se speciális követelmé nyek alapján * A pé nzügyi terv elké szíté se * É píté szeti é s üzemi költsé g- haszonelemzé s elké szíté se ° Együttmûködé s a hitel megszerzé sé né l * Idő- é s szervezé si terv elké szíté se III. Tervezet elké szíté se (rendszer- é s integrá ciós tervezé s) Fõ teljesítések: ° A tervkoncepció kidolgozása mûszaki, gazdasági é s energiai követelmé nyek figyelembe vé telé vel, egyé b a tervezé sben ré sztvevõk munkájának felhasználásával a teljes tervezet elké szíté sé ig ° A tervezé sben ré sztvevõ egyé b szakemberek teljesíté seinek integrálása

19

° Költsé gbecslé s ° Az összes tervezettel kapcsolatos dokumentáció összefoglalása Speciá lis teljesítések * Az alternatívák/variánsok elemzé se é s ezek költsé gvizsgálattal (optimalizálással) törté nő é rté kelé se * Gazdaságossági számítás

20

Az engedé lyezteté s megtervezé se Speciá lis teljesítések: * Az é píttető számára szakmai é s szervezé si támogatás nyújtása Kivitelezé s megtervezé se Fõ teljesítések: ° A 3. é s 4. teljesíté si szakasz eredmé nyeinek feldolgozása funkcionális, mûszaki é s gazdasági követelmé nyek figyelembe vé telé vel az egyé b, a tervezé sben ré sztvevõ szakemberek munkáinak felhasználásával a kivitelezhetõ megoldás elké szíté sé ig Az é píté si feladat kiadá sá nak elõ ké szíté se Fõ teljesítések: ° A tervezé sben ré sztvevõ szakemberek teljesíté s leírásainak egyezteté se é s koordinálása Speciá lis teljesítések: ° Összehasonlító költsé g áttekinté sek elké szíté se az egyé b, a tervezé sben ré sztvevõ szakemberek munkáinak kié rté kelé sé vel Együttmûködé s a kiadá sná l Fõ teljesítések: ° Az ajánlatok megvizsgálása é s é rté kelé se ° A kiadásban ré sztvevõ szakemberek teljesíté seinek egyezteté se é s összeállítása ° Tárgyalás az ajánlattevõkkel ° Á rajánlat ° Együttmûködé s a megbízások kiadásánál Speciá lis teljesítések: ° A teljesíté si programmal rendelkezõ teljesíté si leírások alapján az ajánlatok megvizsgálása é s é rté kelé se, beleé rtve az ártükröt is. ° Az ártükrök elké szíté se, vizsgálata é s é rté kelé se speciális követelmé nyek szerint Az objektum felügyelete (é píté si felügyelet) Fõ teljesítések: ° Az objektum felügyeleté ben ré sztvevõ szakemberek koordinálása * Időterv összeállítása é s felügyelete (oszlopdiagram) ° Költsé gek megállapítása * A garanciális határidők összeállítása * Költsé gellenőrzé s Speciá lis teljesítések: * Fizeté si terv elké szíté se, felügyelete é s továbbvitele * Differenciált idő-, költsé g- vagy kapacitás tervek elké szíté se, felügyelete é s továbbvitele Objektumgondozá s é s dokumentá ció Fő teljesítések: ° Biztonsági teljesíté sek kiadásánál együttmûködé s Speciá lis teljesítések: ° Felszerelé s- é s leltár kimutatás elké szíté se ° Karbantartási é s ápolási utasítások elké szíté se ° Objektum figyelé s ° Karbantartási é s ápolási munkák felügyelete

21

° Számszaki adatok elõké szíté se az objektum adattároló jához ° Költsé gszámítás é s -összeállítás a költsé g irányé rté kekhez * Az é pítmé ny- é s üzemi költsé g - haszon elemzé s felülvizsgálata.

1.2.7. Ü temterv ké szí té s Az ütemterv ké szíté s munkaré szei:

„ A” tervezé si fá zis — a ré sztvevõk szervezé si terve — tervlefutás megtervezé se — határidõtervek elké szíté se, az egyes tervek é s szerzõdé sek tevé kenysé g idõtartamának megállapítása — határidõ-ellenõrzé s — határidõtervek elõírásai

„ B” tervezé si fá zis — szervezé si terv — határidõtervek elké szíté se, a tervek é s a kivitelezé s tevé kenysé g idõtartamának megállapítása — határidõ-ellenõrzé s — határidõtervek elõírásai A szervezé studomány mai állása szerint az ütemtervek idõtervezé se csak megközelítõ pontosságú adatokat szolgáltat. A határidõadatok túlnyomó ré szt becslé sen nyugszanak, szabályos eredmé ny adására nem alkalmasak.

1.2.8. É pí té si controlling Az é píté sellenõrzé s koncepcionális tervvezeté ské nt szolgálja a megadott tervezé si cé l elé ré sé nek biztosítását, pl. költsé g, idõtartam, minõsé g. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom definiálja é s magába foglalja a következõket: — minõsé gi bizonylat minden tervezé si munkához, kivitelezé shez é s ré szlethez •költsé gellenőrzé s •minősé gellenőrzé s •határidő-ellenőrzé s — javaslat az alkalmazkodás mé rté ké re, különböző esetekben, a minősé g-, határidő-, költsé gnormákat illetően — minden tervezé si munka felülvizsgálata, javaslat az alkalmazkodás mé rté ké re — minden tervezé s, kivitelezé s, ré szlet felülvizsgálata

1.2.9. Költsé g A költsé g pé nzegysé gben kifejezett ráfordítás, ami a tervezé si é s é píté si munkák elké szíté sé hez szüksé ges. Mint díj keletkezik a nyújtott szolgáltatásnál vagy elké szült munkánál. Á ltalánosan elfogadott, hogy a megbízó egy é píté si munkánál egy megállapított ajánlatot vár el, tehát megállapított összeget felté telez a munka megtervezé sé hez, vagy meghatároz egy felsõ költsé ghatárt. A szerzõdé sben megállapított költsé geket a tervezé s é s kivitelezé s ré sztvevõinek nem szabad túllé pniük. A költsé g nem statikus té nyezõ, jó llehet számolható nagyságú. A tervezé s é s kivitelezé s közben különbözõ befolyásolások hatására jelentõsen változhat nagysága. Ilyen pé ldául:

22

— — — — —

piaci árak változása munkateljesítmé ny gé pek é s berendezé sek é pítõanyagok energia

1.2.10. Gazdasá gossá g A gazdaságosság egy terv é rté ké nek a mé rcé je. A gazdaságosság elve alatt annak az elvnek a követé sé t é rtjük, amellyel el lehet é rni a lehetõ legszeré nyebb befekteté ssel adott termelé si té nyezõkkel, megadott mennyisé g mellett, a lehetõsé gekhez ké pest legnagyobb jövedelmezõsé get vagy egy mennyisé gileg, minõsé gileg írásban lefektetett cé lt. Ez a közgazdasági vagy é sz-elvké nt megjelölt törekvé s uralkodik nagyobb ré szt az é píté sben is. Az é pületeket az ember rendszerint nem elsõsorban mint az é píté si tevé kenysé g emlé kmûveit tartja számon, hanem mint egy beruházás ré szé t, amit az ember felhasznál, hogy abbó l nyeresé ge legyen. Az é píté sben a rendelkezé sre álló termelé si té nyezõkhöz tartoznak többek között: — telek, — a telekré sz, — a fizeté si eszköz, — az é píté szek é s mé rnökök ké pessé ge, — az é píté svállalkozó k é s iparosok teljesítõké pessé ge, — az é pítõüzemi berendezé sek, — minden egyé b tervezõ é s kivitelezé si folyamatban ré sztvevõ teljesítõké pessé ge. A gazdasá gossá g nem egy maradandó á llapotnak a fogalma, hanem a haszonnak é sa rá fordítá snak a figyelembe vé tele, egy meghatá rozott idõ tartamra szóló pé nzben é rté kelt nagysá g. Amennyiben az idõ köz nincs meghatá rozva, a lé tesítmé ny technikai é lettartama a mé rvadó á ltalá ban. Ü zemekné l lé nyegesen rövidebb technikai é lettartamot kell megállapítani. A gazdaságosság annál megfelelõbb, miné l nagyobb hasznot é rünk el, a ráfordítással szemben. Soha nincs úgy, hogy a lé tesítmé ny költsé gesebb megvaló sítása más é píté smó dokkal szemben eleve gazdaságtalan, az legfeljebb csak drágább. A gazdaságosságró l kialakított vé lemé ny csak akkor megalapozott é s reálisan é rté kelhetõ, ha a technikai é lettartam alatt elé rt haszon „elismeré sé t” minõsé g-elismeré s is kísé ri. Ha magasak az üzemi é s é píté si költsé gek, akkor a haszon é s ezen keresztül a gazdaságosság is sé rül. További szempontja lehet a gazdaságosságnak azon költsé gek szemmeltartása, amelyek a különbözõ terv é s é píté si ráfordításokban jelentkeznek. A megbízó t minden tervben kötelezi a gazdaságosság figyelembe vé tele. A gazdaságosság vizsgálata során különösen nagy jelentõsé ggel bírnak az é lettartam költsé gek. Az é lettartam költsé gek pé nzben kifejezett olyan ráfordítások amelyek felté tlen szüksé gesek az é píté si mûzavartalan használatához. Az é lettartam költsé gek mint a gazdasá gossá got befolyá soló té nyezõ k, megá llapíthatók tapasztalat alapjá n, elõ re tekintve a lé tesítmé ny é lettartamá ra, az idõ szak alatt keletkezõ költsé geket szá mítjuk illetve prognosztizá ljuk. A befektetõknek cé lszerûfigyelembe venni é s együtt é rté kelni a beruházási é s az üzemelteté si, fenntartási — é lettartamra vonatkozó — költsé geket. A számítást, é rté kelé st a dinamikus beruházás gazdaságossági vagy cash flow elemzé sekkel ajánlatos elvé gezni. Mindenesetre a magas beruházási é s üzemelteté si költsé g külön-külön né zve nem jelenti a terv gazdaságtalanságát, mint ahogy ennek ellenkezõje sem a

23

gazdaságosságot. Az olcsó é píté si mó dnak gyakran következmé nye, hogy viszonylag hamar rossz állapotba kerülnek az é pítmé nyek, a fejújításuk pedig nagyon költsé ges.

1.2.11. Minõsé g A minõsé g latin szó bó l ered, általában minden fajta minõsé get beleé rtünk. Gyakran jó ságot é rtenek csak a minõsé g alatt. Filozó fiai felfogás szerint a minõsé g fogalma önmagában teljesen é rté kmentes é s egy meghatározáshoz kell kötni. Pé ldául jó minõsé g, ellenté tben a rossz minõsé ggel. A minõsé g mé rce egy mûjó ságára, vagy egy teljesítmé ny jó ságára, leginkább a hasznosító szemszögé bõl. A minõsé g egzakt megíté lé se csak akkor való sul meg, ha a megíté lõné l az ehhez szüksé ges szakszerûsé g adott. Nem lehet elvárni valakitõl helyes megíté lé st, aki nem rendelkezik alapos tudással é s egyszersmind tapasztalattal egy bizonyos dologban. A tervezé s, a kivitelezé s, a ké sz é pítmé ny minõsé gé rõl való vé lemé nyalkotás, a tapasztalt szakember feladata é s lehetõsé ge. Soha nem tud ezé rt az úgynevezett „utcai ember” vagy a „szé les nyilvánosság” vagy a sokat olvasott ember a minõsé g helyzeté ben, ké rdé sé ben helyesen íté lkezni. Tehát legyen, kell lennie egy szakembernek. Egy, a minõsé get kutató né met társaság az alábbiakat fogalmazta meg: „A minõsé g olyan jellegzetessé g, amely egy árut, szolgáltatást, teljesítmé nyt alkalmassá tesz arra, hogy az aktuális követelmé nyeknek megfeleljen.” Az aktuális követelmé nyek általában a felhasználási cé lbó l adó dnak. A minõsé gbiztosítás fogalma jelenti: „A minõsé g egy termé k é rté ké nek é s tulajdonságainak összessé ge, vagy egy tevé kenysé g, amelyek az adott követelmé ny teljesíté sé re, illetve a teljesíté sre való megfelelé sre vonatkoznak.” Fejlettebb országokban a törvé ny kimondja a minõsé g fontosságát, mely szerint a vállalkozó köteles az é rté ket úgy elõállítani, hogy az biztos üzemelé ssel mûködjön é s ne legyen hibákkal terhes, amelyek az é rté ké t vagy a használható ságát a szokáshoz vagy a szerzõdé shez mé rten kisebbítik. Az é píté sügyben nincs a jó minõsé gre általánosan é rvé nyes meghatározás, ehelyett felteszik a ké rdé seket gyakran, vajon az idevágó normák be lettek-e tartva, vajon a megbecsült é píté si költsé gek egyeznek-e é s így tovább. Akár az ipari termé kek, akár az é píté si mûvek rendelkeznek tulajdonságokkal, amelyek ré vé n megíté lhetjük a minõsé güket. A tulajdonságok, meglé võ, egyé rtelmûen megállapítható minõsé gi ismertetõjelek, a szó legtávolabbi é rtelmé ben. Pé ldául: a külsõ burkolat té li ellenállása, mint fagyálló ké pessé g, esõvisszaverõ ké pessé g, színtartó ság, é ppenúgy, mint homlokzat barátságossága vagy egy tetõnek a gyönyörködtetõ kellemessé ge. Egy é pítmé nynek, mint egé sznek vagy ré szeinek különbözõ technikai é lettartama van, amely sokszorosan magasabb mint pé ldául a né gyé ves szavatossági idõszak. A használati idõtartam alatt a jó tulajdonságoknak a lehetõ leghosszabban kell haté konynak maradni é s a technikai é lettartamon belül a minimális elvárásokat illetõen nem lehet alulteljesíteni. Pé ldául elvárható , hogy egy jó l tervezett é pület fûté si rendszere é vtizedekig funkcionáljon, hogy az esõvezeté k rendszer ötven é ves technikai é lettartamú legyen, mialatt egy acé l kazán harminc é vig használható . Ezek a hosszú technikai é lettartamok mé gis csak akkor é rhetõk el, ha az ember a lé tesítmé nyeket szakszerûen ápolja é s a kisebb javításokat azonnal a károsodás után vé grehajtja. Az ipari termé kekné l általában kölcsönhatás é rvé nyesül a tervezõ é s kivitelezõ illetve elõállító között, szem elõtt tartják a fogyasztó elvárásait, igé nyeit, az inté zkedé sek a tervezé s é s elõállítás összhangjára irányulnak. Az é píté sügyben ezzel szemben általában

24

é rvé nyesül a munkamegosztás a tervezé sben é s a kivitelezé sben. Így nehé zsé get okoz a „termé ké rt” megosztatlan felelõssé g mellett kiállni, ezé rt meg kell különböztetni: — a tervezé si minõsé get, — a kivitelezé s minõsé gé t, — az é píté si üzem minõsé gé t. Mindezeket alá kell vetni azoknak a követelmé nyeknek, amelyeket az elõbbiek szellemé ben a minõsé g é rdeké ben már meghatároztunk.

1.2.12. Biztonsá g Minden tervezé si folyamat é s minden kivitelezé s kockázatok sokaságával jár. Ezek megnyilvánulhatnak : — Váratlan változásokban, pl. a kiszámított piaci árak, a rendelkezé sre álló kapacitás — Váratlan, hátrányos esemé nyekben, mint pl. balesetek, beomlások, a ré szmunkálatok sikertelensé gei, tüzesetek, a ké sz munkák megrongáló dásai — Váratlan hatásokban, mint pl. sztrájkok, polgári akció k, ható sági eljárások — Vagy emberi té vedé sekben Bizonyított, hogy fõké nt emberi té vedé sek vezetnek nagy hibákhoz, amelyek gyakran jelentõs következmé nyekkel járnak. Újra é s újra emberé letet vagy károkat követelnek, amelyek nem ritkán pé nzzel már nem, vagy csak nagyon sok pé nzzel é s ráfordítással hozható k helyre. Né hány é píté sznek, mé rnöknek vagy kivitelezõ vállalkozó nak lé talapjába kerülhet, mert az általuk okozott károk a biztosítási összegekné l jó val magasabbak voltak, vagy mert a károk meghaladták tõkeerejüket. Statisztikák azt tanúsítják, hogy az összes é pületszerkezetekben keletkezett helyrehozhatatlan kár 70%-át emberi té vedé sek okozták, é s ezé rt é pítenek pl. Kanadában 1- 5%-kal drágábban. Mé g ha az anyagi károk legnagyobb ré sze biztosításokbó l fedezhetõ is, a termelé si é s kivitelezé si folyamat váratlan változások, esemé nyek hatások vagy emberi té vedé sek okozta hibái minden é rdekelt számára károsak. Ezenkívül büntetõjogi következmé nyek is fennállhatnak, pl. az é píté s é s veszé lyezteté sé nek büntette, amelyre a büntetõtörvé nykönyv pé nzbírságot é s szabadságveszté st ró ki. Ké tsé gkívül nem csak az é píté si menedzser egyedüli feladata, hogy menedzsmentjé vel a tervezé si é s kivitelezé si munkálatok minden kockázati té nyezõjé t megakadályozza vagy a hatásokat elkerülje. Azonban a tervezé sben é s kivitelezé sben ré sztvevõk munkamegosztáson alapuló együttmûködé sé nek kereté n belül rendszerint neki van a legjobb áttekinté se a teljes folyamatró l. Ezé rt az információ tervezé s-, ellenõrzé s- é s irányítás által saját hatásköré n belül hozzájárulhat a kockázati té nyezõk csökkenté sé hez. Biztosan nem tudja teljesen elkerülni, mert vé gsõ soron õ is té vedhet. Az é píté si menedzser tervezé si munkája ré vé n hozzájárul, hogy a folyamatban ré sztvevõknek a terv ré szleteit pontosan elké szíti, ezáltal máris egyfajta kockázatcsökkenté st é r el. Ha mé gis fellé p egy kockázati eset, akkor az é píté si menedzser cselekedhet, é s a válságos helyzetben bizonyíthatja rátermettsé gé t.

1.2.13. Humá n menedzsment techniká k Menedzsment-technikák

Non-instrumentális

Instrumentális 25

Szubjektív

Kollektív

1.6. ábra Az instrumentá lis mellett a non-instrumentá lis menedzsment techniká k az é píté si menedzser lé nyeges ké ziszerszá mai A non-instrumentális technikák minden egyes területé nek felhasználása a menedzser helyzeté bõl é s a feladatbó l következik, straté giai, taktikai é s operatív jelleggel.

Non-instrumentá lis techniká k A non-instrumentális olyan technikákat jelöl, amelyek eszköz né lküliek é s gé pek, tehát pl. számító gé p né lkül való sulnak meg é s ugyanakkor szinté n eszközök használata né lkül alkalmazható k vagy javítható k. Az eszközöknek a non-instrumentális technikáknál semmifé le szerepük nincs.

Instrumentá lis techniká k Instrument eszköz Instrument alatt (szerelvé ny, felszerelé s) a kivitelezé s során használatos tudományos vagy technikai munkák eszközeit vagy ké szülé keit é rtjük. Ezen belül ismerünk instrumentális technikákat, amelyekben szerszámokat, ké szülé keket vagy gé peket, illetve számító gé peket is használnak.

Szubjektív menedzsment techniká k Az „É n”-re vonatkozó menedzsment- vagy szubjektív menedzsment technikák azok, amelyeket a manager szemé lyesen használ, hogy feladatát jó l teljesíthesse. Magátó l é rtetõdõ felté tel, é s itt nem vitatott a minõsé gbeli kifejezõdé se, a menedzsment-gyakorlatban vé gzett megalapozott szakmai ké pzé s, é s a sok tapasztalat. A már elvé gzett gyakorlati munkák során kellene az ismereteket é s ké szsé geket elsajátítani, amelyek a menedzsert olyan helyzetbe hozzák, hogy saját feladatainak haté konysága é rté kelhetõ legyen. A szubjektív menedzsmenttechnikákhoz tartozik a dönté s mó dja é s mindenekelõtt a szó bani kifejezé s a helyzethez illõen.

Kollektív menedzsment-techniká k A kollektív menedzsment-technikák az é pítõk szociális rendszeré nek folyamataira vonatkoznak. Minden olyan technika beletartozik, amelyet nemcsak a egyedül a menedzsernek, hanem egyidejûleg a tervezé si é s megvaló sítási folyamatban ré sztvevõknek — lehetõleg egyformán — ismernie kell, hogy eredmé nyes összhatást való sítsanak meg.

Dialógikus menedzsment-technika. A dialó gus különbözõ mó djaival törté nõ kommunikáció a cé lirányú menedzsment fontos eszköze. Vitathatatlan a jó l használt szavak hatása a parlamentálisan orientált társadalomban.

26

Ahhoz, hogy egy anyanyelvet — vagy egy idegen nyelvet — jó l tudjunk használni, nyelvi mûveltsé g szüksé ges, é s állandó gyakorlás. A jó szó nokok é s pré dikátorok a beszé dmûvé szetben ké pzettek voltak, hallgató ikat el akarták ragadtatni, sikeresek akartak lenni, valamit el akartak é rni. Sem a családban, sem az iskolában é s egyetemen nem követelik meg napjainkban a nyelvi teljesítmé nyt. A szabad, önálló beszé det fejleszteni kell, egyúttal hangké pzé st is lehetõvé kell tenni. Nyelvi ké pzé snek kell alávetnie magát annak, aki a beszé dtechnikában gyakorlatlan, különben hivatásainak gyakorlása során nyelvi nehé zsé gei adó dnak. Az igé nyes menedzsment-feladatok teljesíté se, mint pé ldául megbeszé lé sek, konferenciák vezeté se, viták é s tárgyalások irányítása nem való sulhat meg csiszolt beszé dké pessé g né lkül. A ré sztvevõk nagyon hamar felismerik a nyelvi teljesítmé ny hiányos ké pessé gé t é s ezt hátrányos gyengesé gnek tekintik. A tekinté ly é s a vezetõi ké pessé g múlik ezen.

1.3. Ellenõrzõké rdé sek 1) A projekt fogalma, ismertetõjelei 2) Az optimalizáció s tervezé s lé nyege 3) Mit jelent a menedzselé s fogalma? 4) A kooperatív vezeté si stílus 5) A folyamat definíció ja 6) A logisztika feladata 7) Mire használják a vállalatoknál a controllingot? 8) Az é píté s menedzselé snek é s a munkamegosztásnak a kapcsolata 9) Az é píté si eljárások három fõ ré sze 10)Az iparosított é s ipari é píté s különbözõsé ge 11)Milyen felelõssé ge van az é píté si menedzsernek, mire kell ügyelni? 12)Mié rt fontos a menedzsernek a jogi tapasztalat? 13)A projekt lebonyolítása kapcsán milyen jellegzetes menedzseri feladatokat tud felsorolni? 14)Az ütemterv ké szíté s munkaré szei 15)Az é píté si controlling tevé kenysé gei 16)Az gazdaságosság elve 17)Milyen té nyezõk befolyásolják a gazdaságosságot? 18)Milyen mó dszerekkel állapíthatjuk meg az é lettartam költsé geket? 19)A lé tesítmé nyek minõsé gi ismertetõjelei 20)Megkülönböztetett minõsé ggel az é píté sügyben 21)Milyen kockázatok jelentkezhetnek a tervezé sben, kivitelezé sben? 22)Menedzsment technikák felosztása 23)Non-instrumentális menedzsment technika 24)A szubjektív menedzsment technikák lé nyege 25)A dialó gikus menedzsment technika lé nyege 26)Menedzsment a tervfejleszté sben

1.4. Feladatok 1) A fejezet alapján fogalmazza meg az é píté si menedzser szerepé t, feladatait, ké pzettsé gé nek ismé rveit, jellemzõit! 2) Gyûjtsön pé ldákat (esettanulmányt) a vállalati, vállalkozási gyakorlatbó l az é píté si menedzsment, menedzser tevé kenysé gre!

27

1.5. Vizsgaké rdé sek 1) A projekt fogalma, menedzseri feladatok projekt lebonyolításában, az é píté si menedzselé s lé nyege 2) A logika, logisztika, controlling szerepe az é píté sügyben 3) Az é píté si eljárások, az iparosított é s ipari é píté s. 4) Az é píté si menedzser felelõssé ge, jogi ismeretei 5) A gazdaságosság. Az é píté s minõsé ge 6) É píté si kockázatok. Menedzsment technikák

28

2. É pí té si vá llalkozá sok (beruhá zá sok, projektek) lebonyolí tá sa A piacgazdasá gban a beruhá zá s vá llalkozá s, amely kocká ztat é s ezzel új termé k, esetleg újfajta szolgá ltatá s szá má ra keres, illetve teremt felvevő piacot, vagy korszerűsít, fejleszt, mennyisé get növel. A vállalkozás haszon remé nyé ben való ráfordítás, amelynek szakmai megalapozása a projekt ké szíté se. Az é rtelmezõ szó tárban a projektum jelenté se: terv, tervezet, elgondolás. A szó latin gyökere azonos az angolszász projekt szó val, amelynek fõné vi jelenté se : terv, beruházás, lé tesítmé ny, mûszaki terv. E jegyzetben projekt szóval jelöljük mindazon tevé kenysé gek összessé gé t, amelyek valamely beruhá zá s elhatá rozá sá t, elõ ké szíté sé té s megvalósítá sá t; a vá llalkozá s vá rható eredmé nyé nek valamint kocká zatá nak feltá rá sá t szolgá ljá k. A projekthez tartoznak a mûveletek során elké szülõ tanulmányok, tervek, okmányok is. A jó l mûködõ piacgazdaságban a beruházás kezdemé nyezé sé nek é s megíté lé sé nek alapvetõ rugó ja a jövedelmezõsé g, de termé szetesen nagy számban lé teznek nem profitorientált beruházások is. Ezeket is projekt formában szüksé ges elõké szíteni é s megvaló sítani. A közpé nzekbõl fedezett beruházásoknál szigorúbbak a mûszaki é s gazdasági elõké szíté s, a finanszírozás é s számvitel szabályai. A projekt kidolgozásának mé lysé gé t, ré szletessé gé t, dokumentálását a kockázatot viselõ é píttetõ szabja meg. Pé nzinté zeti közremûködé s, illetve hitelezé s lé nyegesen befolyásolhatja a projekt kidolgozását. Az állami, vagy önkormányzati költsé gveté sbõl finanszírozott beruházás eseté n többnyire é ppen a kockázat alacsony voltát kell a projektben alátámasztani. Hasonló a helyzet a lakossági kezdemé nyezé sbõl é s összeadott pé nzbõl pé ldául infrastruktúrát fejlesztõ projekt elõké szíté sné l é s elszámolásnál. Ahhoz, hogy sorra vegyük az é píté sz-, é pítõ mé rnök lehetsé ges szerepé t egy projekt elõ ké szíté sé ben é s megvalósítá sá ban, fel kell tá rnunk a beruhá zá si folyamatban felmerülõ feladatokat é s vé grehajtá suk jellemzõ körülmé nyeit. A folyamatban elvé gzendõ mûveletek meghatá rozott sorrendben é s összefüggé s rendszerben csoportosíthatók é s a folyamat fá zisokra bontható. A fá zisokat dönté sek hatá roljá k. A konkré t esethez mindig illeszteni kell a folyamatot, vagyis az elvé gzendõ mûveleteket é s a meghozandó dönté seket. Alapvetõen fontos tehát a projekt vázának miné l korábbi meghatározása. Ez azt jelenti, hogy az általánosan é rvé nyes ritmus figyelembe vé telé vel az adott beruházáshoz kell igazítani a dönté sek közötti tevé kenysé geket, ezek összefüggé seit é s ütemé t. Logikus folyamattá fûzõdnek fel ily mó don az elõirányzott mûveletek. Ritkán adó dik olyan projekt, amelynek tervezett váza a folyamat során ne változna, ne egé szûlne ki, vagy esetleg ne rövidülne meg. Ezt termé szetesnek kell tekinteni é s a folyamatot rugalmasan az igé nyekhez é s fejlemé nyekhez igazítani. A folyamat ritmusának gyorsítása, esetleg lassítása, vagyis egyes mûveletek, egé sz fázisok kihagyása, vagy ellenkezõleg megismé tlé se, illetve elnyújtása az é píttetõ elhatározásán, kockázat-vállalásán múlik. A projekt mindig hordoz magában bizonyos mennyisé gûkockázati elemet. A vállalkozás sohasem abszolút kockázatmentes. Az é píttetõnek mó djában van é rdeké t, meggyõzõdé sé t követve a folyamatot

29

lerövidíteni é s ezzel esetleg a kockázatot növelni, ha csak saját pé nzforrásait, vagyonát, illetve hasznát veszé lyezteti. Ennek fordítottja, amikor az é píttetõ vállalja az elõké szíté s többletköltsé gé t, vagy az idõbeli elcsúszás esetleges kárát é s é ppen a kockázat-feltárás lehetõ teljessé ge é rdeké ben tovább folytatja az információ gyûjté st é s elemzé st. Lehet a ritmus lassításának, vagy gyorsításának finanszírozási oka is. A következõ né gy oldalon tömören összefoglaljuk az é píté si vá llalkozá s folyamatá t é s a ké sõ bbiekben ennek ré szletes kifejté se következik.

30

1/4.

Vé gleges megvalósíthatósá g elemzé se

Kezdemé nyezé s

Elemzé s

•Innováció •Ötlet •Piaci ké nyszer •Fejleszté si program

•Alkalom tanulmány Feltá rá s •Megvaló sítható sági elõtanulmány Kivá lasztá s •Institutional study •Sector study

Data for consulting forms (DACON) az International Federation of Consulting Engineering (FIDIC) által jó váhagyva

Konzultáns kiválasztása (Terms of reference) TOR (vázlatterv, a hitelfelvevõ állítja össze)

É píttetõ Megrendelõ Hasznosító Társak

•Megvaló sítható sági tanulmány: jogi mûszaki pé nzügyi •Elõzetes (elvi) engedmé nyek, jó váhagyások, megállapodások: terület é pítmé ny szervezet pé nzügyi •Tervezé si program elõké szíté se, egyezteté se: beé píté si terv elrendezé si terv vázlattervek

Tanácsadó Consulting engineering (company) (Ez nem lehet a tervezõ, sem a vállalkozó ) Költsé gszaké rtõ (surveyorok)

2/4. 31

Versenytárgyalási biztosíté k (Kezessé g, bankgarancia, cash)

Terv tenderezé s

Megvalósítá s, tenderezé s

•Pályázat kiírása tender tervre •Tender ajánlat kidolgozása •Szerzõdé s a tender kidolgozásra: Mûszaki megoldás vé glegesíté se Tender terv é s tenderek kidolgozása Tender szállítás megrendelõnek Tervezõ jogállása a megvaló sításban

•Ajánlattevõk elõminõsíté se •Versenytárgyalási felhívás közzé té tele: nyilvános— zártkörû •Ajánlatok elké szíté se, benyújtása •Ajánlatok bontása, é rté kelé s (nyitó tárgyalás) •Szerzõdé sköté s, versenytárgyalás lezárása •Helyszíni konzultáció k

Consulting engineering Tervezõ

Tender dokumentá ció Eljárási útmutató Pályázati felhívás Útmutató a pályázó knak Szerzõdé ses felté telek Mûszaki elõírások Mennyisé gkimutatás Tervek, terviratok Formanyomtatványok Engedé lyezé si terv Megrendelé si— ajánlati terv

É píttetõ Tanácsadó Tervezõ Vállalkozó Pé nzinté zet

Ajánlattevõk kiválasztott jegyzé ke Ajá nlati dokumentá ció Mûszaki Megvaló sítási tervek Megvaló sítási ütemterv Mé ret, mennyisé gkimutatás (Bill of quantity) Á rszaki: Ajánlati ár bontás Kereskedelmi: Ajánlati felté telek Elszámolási felté telek

32

3/4. Elõleg visszafizeté si garancia Fizeté si garancia (jó l) teljesíté si garancia (jó tállás) (Visszatartás) Megvalósítá s

• Biztosítások megköté se • Megvaló sítási terv • • •

• •

(tervek, terviratok Engedé lyek beszerzé se, engedé lyezé si eljárások Alvállalkozó k versenyezteté se, szerzõdé sek Kivitelezé s: Kivitelezé s irányítás, napló zás (Method of works) Költsé gellenõrzé s, elszámolások. Múszaki ellenõrzé s, minõsé g ellenõrzé s Szállítás, szerelé s Ké szrejelenté s

É píté sz Mé rnök

Átadá spróbaüzem

• É píté si mûszaki átadás • Technoló giai szerelé s átadás • Pró baüzem • Teljesíté s igazolás, garanciális mé ré sek • Ü zembehelyezé s

Haszná lat jótá llá si idõ tartam alatt • Elszámolás •

•

• É píté sz Mé rnök Projekt vezetõ Á tvevõ

• •

(visszatartás) Tervezõi felelõssé g. Szavatosság minõsé gi hibáké rt. Kivzelezé si felelõssé g. Szavatosság minõsé gi hibáké rt Garanciális felülvizsgálat. Javítások. Garanciális igazolás (vé gelszámolás) Betanítás

É píttetõ megbízottja

Vállalkozó i projekt vezetõ Független költsé gszaké rtõ Alvállalkozó k Megvalósítá si terv Terviratok: Tervezé si program, szakvé lemé nyek Mûszaki leírások Mé retezé sek, számítások Tervrajzok: Genplán Kitûzé si helyszínrajz Ré szlettervek Technoló giai tervek Organizáció s tervek Felvonulási tervek Vállalkozásvezeté si forgató könyv Kooperáció k Ré szátadások Megvaló sítási ütemterv Helyi szervezet felállítása Á tadási kó dex

Átadá si terv Szavatolt teljesítmé ny paramé terek igazolása, mé ré si jegyzõkönyvek Használati, karbantartási útmutató gé pek, berendezé sek könyvei Mûbizonylatok, minõsé gi bizonyítvány

33

4/4. Elõ zmé nyek: „Közszállítási szabályzat”-ok (1907.) Elsõ Magyar Ipartörvé ny (1872.) É píté si tervpályázatok szabályzata (elsõ: 1908.) 1980. Mé rnöki é s é píté si munkák díjszabása (~1908.) Jelenleg: 19/1987. TVR a Versenytárgyalásokró l 1995. é vi XI. TV: Közbeszerzé si törvé ny Biztosítá sok: Vagyonbiztosítás É píté si-szerelé si biztosítás (all risk) Tervezõi felelõssé gbiztosítás Termé kfelelõssé g-biztosítás Baleset é s betegbiztosítás Szállítmánybiztosítások Ü zemszünet biztosítások Hitelbiztosítások É píté si kötelezõ alkalmassá gi idõ : II/1985.É VM/IPM/MÉ M/BKMR. Nyomvonal jellegû É p. köt.alk.idõ : 12/1988 É VM/IPM/KM/MÉ M/KVMR. 1987. é vi 19. sz. TVR a versenytárgyalásró l 36/1988 PM.R a versenytárgyalásró l 1990. é vi LXXXVI. TV a piactörvé nyrõl 1991. é vi XVI. TV a koncesszió ró l 1991. é vi IL. TV a csõdtörvé nyrõl 1993. é vi LXXXI. TV a csõdtörvé ny mó dosításáró l 1993. é vi X. TV a termé kfelelõssé grõl 1990. é vi LXXXVII. TV az árró l 23/1992. kormány R. az é píté s-felügyeletrõl 46/1984. MT.R. a beruházások rendjé rõl OÉ SZ— 2/1986. É VM R. 78/1988. MT.R. a minõsé gügyrõl 12/1986. É VM.R. az engedé lyezé srõl

34

2.1. A é píté si vá llalkozá s (beruhá zá s) folyamatá nak szereplõi A beruházás kezdemé nyezé sé ben, a projekt megfogalmazásában, elõké szíté sé ben é s megvaló sításában mindig többen vesznek ré szt. Tevé kenysé güket aszerint jellemezhetjük, hogy milyen szerepet töltenek be a folyamatban; ez szabja meg kapcsolataikat is. Miután minden projekt egyedi, a folyamatban ré sztvevõk feladata is, é rdeke is esetenké nt változó , tevé kenysé gük, szerepük is csak általánosságban határozható meg. Lehetsé ges az is, hogy egy— egy szereplõ több szerepben is tevé kenykedik é s ilyenkor é rdekeltsé ge is árnyaltabb. A projekt sorsa függ attó l, hogy az egyes szereplõk mennyire találtak egymásra. Ez nyilvánvaló , ha a mûszaki ötlet kidolgozó jára é s a tõké t befektetni kívánó vállalkozó ra gondolunk, de fontos lehet pé ldául a vállalkozó é s a konzultáns, a piacot prognosztizáló é s a kockázati hitelt nyújtó , vagy a mûködõ üzem é s a környezetet vé dõ szervezet kapcsolata is.

2.1.1. A projekt fõszereplõje az é pí ttetõ Õ az, aki vagy saját kezdemé nyezé sre, vagy társadalmi igé nyek kielé gíté sé re a fejleszté srõ l dönt, a pé nzeszközökkel rendelkezik, a kivitelezé st vá llalá sba adja, a megvalósítá sra versenyt hirdet(tet) é s a vé grehajtott projekt eredmé nyé vel rendelkezik. Azon kívül, hogy az é píttetõ dönt a projekt folyamatának egyes fázisai vé gé n, nehé z mindenre kiterjedõen számba venni mindazt a tevé kenysé get, ami egy nagyobb projekt elõké szíté se é s a beruházás megvaló sítása során az é píttetõre hárul. Mé gis felsorolunk ezek közül né hány alapvetõt azé rt, hogy a feladatok nagysága, megosztása, illetve az é píté szek bevonásának indokoltsága kitûnjön: — a megvaló sítani kívánt fejleszté s megfogalmazása, határé rté kek megszabása, — az é píté si terület kiválasztása, vagy ha adott, akkor — az é píté si terület igé nybevé telé hez ható sági, mûszaki é s pé nzügyi felté telek feltárása, engedé lyek beszerzé se, — a versenyfelhívási dokumentáció elké szíté se, kiadása, — a kivitelezõi versenyegyezteté s lebonyolítása, az ajánlatok elbírálása é s dönté s, — a szüksé ges tõke megszerzé se, a fejleszté sben é rdekeltekbõl társaság szervezé se, — a beruházási eredmé ny mûködteté sé nek biztosítása, — a bizalmi partnerek megválasztása; tanácsadó , tervezõ, — a piac é píté sé nek megkezdé se, — a projektben ré sztvevõk tevé kenysé gé nek ellenõrzé se, az eredmé ny átvé tele, a szerzõdé s teljesíté sé nek elbírálása, — a beüzemelé s é s a garancián túl jelentkezõ mûszaki problé mák megoldása. Az é píttetõ feladatai az elõ ké szíté sé s a megvalósítá s sorá n csökkenhetnek, ha a lebonyolítá ssal szaké rtõ cé get bíz meg, esetleg eredmé ny-é rdekeltsé ggel, illetve szavatossá gi é s ká rté ríté si felelõ ssé ggel. Egyszerûsödhet az é píttetõ munká ja azzal is, ha komplex vá llalá sba adja a kivitelezé st. Mindezek termé szetesen növelik a vállalási összeget, amit indokol, hogy az úgynevezett kulcsraké sz szerzõdé sben a kivitelezõ nemcsak alvállalkozó i tevé kenysé gé nek összehangolását, munkaré szük ellenõrzé s utáni átvé telé t, a berendezé sek beszerzé sé t, stb., de mé g az üzembehelyezé st is átvállalja. Az elõbbiekben az é píttetõvel általában foglalkoztunk. Bizonyos mé rté kben elté rõ a beruházás elõké szíté se é s lebonyolítása, ha mûködõ termelõ vagy szolgáltató cé g a projekt gazdája. Ilyenkor egy már mûködõ vállalkozás fejleszté sé rõl, kapacitás növelé srõl, új termé krõl, a technoló gia vagy a berendezé s korszerûsíté srõl, esetleg új telephelyrõl van szó .

35

Teljes egé szé ben, vagy csak ré szben közpé nzek felhaszná lá sá val finanszírozott fejleszté sekné l az á llam, illetve önkormá nyzat é píttetõ i feladatait hivatalból, vagy megbízá sból ellá tó szervezet tevé kenysé gé t alapvetõ en meghatá rozzá k az á llami, vagy önkormá nyzati elõ írá sok, a szigorúbb szabá lyok é s a kocká zat minimalizá lá sra való törekvé s. Ez akkor is é rvé nyes, ha a fejleszté s finanszírozása állami kölcsönnel, illetve hitelfelvé tellel, vagy vegyes pé nzügyi konstrukció ban törté nik. Az állami, illetve a nagyobb önkormányzati é píttetõ többnyire rendelkezik megfelelõ szaké rtõ munkatársakkal, vagy igé nybe veszi té ríté s ellené ben szakcé gek közremûködé sé t a fejleszté s elõké szíté sé ben é s lebonyolításában. Különös gonddal kell ilyenkor a prekvalifikáció nál, a vállalatba-adásnál, a versenyezteté sné l, a garanciáknál é s a szerzõdé s teljesíté sé nek elbírálásánál eljárni. Közpé nzek felhasználása, vagyis nem haszoné rdekeltsé gûtõkebefekteté s jellegûtevé kenysé g eseté n nem hagyható k el a fejleszté s elõké szíté sé nek egyes fázisai. Bizonyos vonatkozásokban a közpé nzekbõl vé gzett fejleszté s jellemzõi é rvé nyesek az állampolgárok egy csoportjának kezdemé nyezé sé re é s az úgynevezett lakossági szervezõdé ssel vé grehajtott fejleszté sre is. Az ilyen infrastruktúra-, vagy környezeti fejleszté sek rendszerint egy cé lra lé trejött társulások é s valamely települé s, lakó háztömb stb. lakosainak közvetlen é rdekeltsé gé ben, az önkormányzat támogatása é s szakható sági felügyelete mellett kerülnek lebonyolításra. A fokozott szabályosságra é s kockázatmentessé gre törekvé s ez esetben is követelmé ny, de míg az állami szervek kellõen felké szültek, a kisebb települé sek önkormányzatai é s az alkalmi szervezõdé sek rendszerint nem támaszkodhatnak elegendõ saját szakmai hátté rre. A megfelelõ jó hírûkonzultáns cé g megbízása lehet megoldás, ha a fejlesztõ közössé g viselni ké pes ennek költsé geit.

2.1.2. A taná csadó szaké rtõ Ez egy mé rnök-közgazdá sz iroda, amely esetleg lebonyolítá sra, szervezé sre é s ellenõ rzé si feladatra is vá llalkozik. A szaké rtõ irodák általában szakosodnak é s szakmájukban ké pesek a fejleszté sek mûszaki é s gazdasági megfogalmazására, a dönté sek elõké szíté sé re é s a vé grehajtásban való közremûködé sre. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanácsadó nem szolgálhatja ugyanazon projektben az é píttetõ mellett a kivitelezõt; vagy a pé nzinté zetet is; vagyis gondot kell fordítani a többoldali é rdekeltsé g, az összefé rhetetlensé g kiküszöbölé sé re. A tanácsadó cé gekné l a jó hírné v (bonitás) rendkívüli jelentõsé gû. Az é píttetõ többnyire bizalmi alapon dönt a konzultáns kiválasztásában, de megteheti ezt prekvalifikálás, versenyezteté s útján is. A kiválasztás kockázatát növeli, hogy a tanácsadó cé gek saját anyagi helytálló ké pessé ge rendszerint alacsony szintû. Esetleges helytelen, hibás, csaló dást okozó tevé kenysé gükkel szemben kárté ríté si biztosításokat nyújtani csak igen ritkán tudnak. Az ilyen irányú kockázati biztosítás termé szetesen növeli a költsé geket. A taná csadó tevé kenysé g sorá n foglalkozhatnak a szaké rtõ k — telepíté ssel, telekkiválasztással, — a lé tesítmé ny mûszaki rendelteté sé nek é s technoló giájának (újdonságnál szüksé g szerint kísé rlettel igazolt) meghatározásával, — a mûszakilag cé lszerû, piackutatással is alátámasztott kapacitás adatokkal, — a beruházás ható sági követelmé nyekkel is összehangolt koncepció jával, 36

— a beruházási é s üzemelteté si költsé gté nyezõk meghatározásával, — a megvaló sítás szervezé si ké rdé seivel, különös tekintettel az átfutási idõre stb. A megvaló sítás idejé nek megtervezé se már ré szben gazdasági ké rdé s, hiszen az átfutási idõtartamnak költsé gvonzata is van, másré szt számolni kell a tõkehozammal, illetve kamatterhekkel. A szaké rtõ közgazdász tevé kenysé ge kiterjed: — a fejleszté sre rendelkezé sre álló tõke befekteté se alternatív megoldásainak elemzé sé re, — a tõké t biztosító partnerek közötti kapcsolatok lehetõsé gé re, a legcé lszerûbb szervezeti forma kiválasztására, — esetleges kockázati biztosítás indokoltságára é s költsé gkihatására, — a banki garanciák tisztázására, — a tõkebefekteté s megté rülé si idõtartamának kidolgozására, — az ingatlan megvé telé hez, vagy bé rleté hez szüksé ges opció k megszerzé sé re, Vannak má r hazai szaké rtõ k, de az é píté szeknek is fel kell ké szülni a konzultá nsi szerep vá llalá sá ra. Általá ban nemcsak a ré szfeladatok kidolgozá sá ná l é s a ré szelemzé sekné l szüksé ges a tudá s é s a gyakorlat, hanem a beruhá zá si folyamat összefüggé seinek felismeré sé ben, az optimumkeresé sé ben, a tõ kebefekteté s hozama elemzé sé ben is. A mé rnöki é s közgazdászi feladatokat egymással összehangoltan, fokozatosan közelíté ssel kell vé gezni, míg eljutnak a dönté st elõké szítõ következteté sekhez, pé ldául: — a vizsgált alternatívák közül kiválasztható egy olyan, amely a következõ fázisban vé gzendõ tovább; vizsgálatok remé nyteljes tárgya lehet, — a vizsgált megoldás elõnyei nyilvánvaló ak, a fejleszté s továbbiakban a megvaló sítás fázisaiba lé phet, — az alternatívák egyiké né l sem találtak olyan egyé rtelmû vizsgálati eredmé nyt, amely elõnyössé vagy biztató vá tenné a további elõké szíté st stb.

2.1.3. A tervezõ A tervezõ szerepe alapvetõen a beruházási folyamatban vállalt feladattó l függ. Tevé kenykedhet az é píttetõ, esetleg a hasznosító megbízásábó l, vagy a kivitelezõvel lehet szerzõdé ses kapcsolatban. A beruházási folyamatban a tervezõ az alábbi tervfajtákat ké szítheti: — települé s rendezé si terve (RRT), — koncepció terv, — elvi é píté si engedé lyezé si terv, — é píté si engedé lyezé si terv, — ajánlatké ré si dokumentáció , — kiviteli terv, — ré szlettervek. Az é píté sz konzultáns é s az é píté sz tervezõ közötti elvi határvonal úgy húzható meg, hogy a tervezõ a meghatározott feladat tervé t ké szíti el, viszont a konzultáns határozza meg ré szleteiben a mûszaki feladatot, ré sztvesz a dönté selõké szíté sben é s ké pviselheti az é píttetõt a projekt lebonyolításában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elvi határok nem mosó dnak össze. 37

A tervezõ az é píttetõ bizalmi partnere, kiválasztása szinte a projekt indításakor megtörté nik, — vagy az é píttetõvel kialakult addigi jó munkakapcsolata, — vagy a jó referencia, prekvalifikáció , — vagy pályázat, versenytárgyalás útján. Az állami, önkormányzati beruházásoknál a fennálló jogszabályok alapján mindig az utó bbi eset követhetõ é s mind a pályázatok, mind a versenyezteté s eseté n figyelembe kell venni a hazai kamarai elõírásokat. A beruházási folyamat során szüksé ges tervfázisok közül — az é rvé nyes jogszabályok szerint — ré szletes rendezé si tervet (RRT), elvi é píté si engedé lyezé si tervet, engedé lyezé si tervet csak hazai tervezõi jogosultsággal bíró tervezõ ké szíthet Az é píté sz tervezõ, ha mint konzultáns tevé kenykedik, az é píttetõ é rdekeit a teljes megvaló sítás során mint ellenõrzõ szaké rtõ is szolgálhatja. Tervezé si feladata ez esetben: koncepció terv, engedé lyezé si terv é s ajánlatké ré si kiírás ké szíté se lehet. Más esetben kapcsoló dhat a kivitelezõkhöz, a kiviteli tervek elké szíté sé ben. A kiviteli tervek többnyire a kivitelezõ-vállalkozó felelõssé ge kereté ben ké szülnek. A nagyobb vállalkozó k felké szültek arra, hogy a kiviteli tervezé st maguk vé gezzé k, de ha önálló tervezõt alkalmaznak, akkor is felelõsek az é píttetõnek a tervé rt, ha a vállalkozási szerzõdé sük ezt tartalmazza. A kiviteli tervek ké szítõje lehet a korábbi tervfázisok ké szítõje, vagy a projektbe ezután bekapcsoló dó új tervezõ, de nem lehet az a konzultáns, aki az é píttetõ é rdeké ben jár el é s ellenõrzi a vállalkozó t, hiszen ez esetben szerzõdé ses kapcsolata, illetve közös haszoné rdekeltsé ge lenne a kivitelezõvel. A tervezé s mûvezeté s elvé gzé se az é píté sz é rdeke is. A leggondosabban ké szített tervek é s költsé gveté s kiírások is szorulhatnak helyszíni kiegé szíté sre, a kivitelezé s folyamán elõre nem látott körülmé nyekhez való igazodásra. A teherhordó szerkezetek ké szíté sé né l a tervezõ é s kivitelezõ jó l felfogott é rdeke a helyszíni tervezõi vé lemé nyezé s, esetenké nt a folytatáshoz való hozzájárulás. A tervezõ joga megállapítani, hogy a gyártás, a szerelé s, az é píté s az õ terveinek megfelelõen törté nik-e, é s ha elté ré st tapasztal, a felelõssé g áthárítását deklarálhatja. Az üzembehelyezé s elõtt a tervezõnek kötelessé ge nyilatkozni a megvaló sítás tervszerûsé gé rõl. Az engineering megnevezé ssel akkor illetjük a tervezõi tevé kenysé get, ha az magában foglalja a komplex tervezé st é s mûvezeté st, beleé rtve az üzemi technológiai eljá rá st, a berendezé s-specifiká ciót, annak elrendezé sé t, valamint az üzembehelyezé -sen á t a teljesítmé ny igazolá sig minden, a projekthez tartozó mé rnöki feladat elvé gzé sé t. Az is lehetsé ges, hogy egy gyártó mû, vagy egy kivitelezé sre vállalkozó magához vonja az engineering szerepet é s így vállal kulcsraké sz komplett szolgáltatást. A beruházásnak nem annyira a volumene, mint az összetettsé ge szabja meg a tervezé s meneté nek szervezé sé t, a mûszaki tervezé sben ré sztvevõ vállalatok munkájának koordinálását é s idõbeli összehangolását, ez a generáltervezõ feladata. Nem egyszerûen szakági adatok cseré jé rõl, kiinduló paramé terek fejlõdé sé nek számontartásáró l é s a korrekció k vé grehajtásáró l van szó . A megvaló sítás gyorsítása é rdeké ben gyakran ké szülnek egy idõben különbözõ szakági tervek. Ezek összehangolása a beruházás komplex szemlé leté vel rendelkezõ tervezõre hárul. Ha a kivitelezõ vállalja magára a kivitelezé shez szüksé ges tervek é s dokumentáció k elké szíté sé t is, a generáltervezõi feladat ellátásáró l is gondoskodnia kell.

38

A projekt lebonyolítása — bonyolultsága, költsé ge, vagy jelentõsé ge függvé nyé ben — körültekintõ szakmai hozzáé rté st é s gyakorlatot igé nyel. A szervezõ é s koordiná ló tevé kenysé g minõsé ge sokszor eldönti a lebonyolítás haté konyságát. A szervezõ koordiná ló munka né há ny marká ns megnyilvá nulá sa: — a ható sági engedé lyek kezelé se é s betartásuk ellenõrzé se, — több vállalkozó nál ké szülõ kiviteli tervek koordinálása, — vezé rterv, alapté rké p, lé tesítmé nyjegyzé k, gé pjegyzé k, szerelé si tervek é s a vé grehajtás összehangolása, a felmerülõ vé lemé nyelté ré sek rendezé se, — é s kidolgozott organizáció alapján a különbözõ kivitelezõk helyszínre telepíté se, üzemeltetõi szolgáltatások biztosítása, — munkaterületek, kitûzé sek szerzõdé s szerinti átadás— átvé tele, — általában az eltakarásra kerülõ szerkezetek, anyagok megelõzõ ellenõrzé se. Egyes esetekben az é píttetõ kiterjesztheti a megbízá st a mûszaki á tadá s— á tvé tel lebonyolítá sá ra, sõ t feladata lehet az üzemeltetõ i szervezet magjá nak lé trehozá sa é sa munkaerõ kiké pezteté se is. A projekt sorsa nagymé rté kben függ a projekt vezetõ (projekt menedzser) tevé kenysé gé tõl. A folyamat miné l korábbi szakaszában döntenie kell az é píttetõnek, kit bíz meg ezzel a feladattal. Amikor a projekt lebonyolításával az é píttetõ valamely konzultáns cé get bíz meg, a projekt-vezetõ termé szetesen a konzultáns munkatársa. Mé g egy viszonylag egyszerûprojekt elõké szíté se is meglehetõsen szerteágazó tevé kenysé gek halmaza. Ezt koordinálni, sorba rendezni, a leágazásokat é s variánsokat közbensõ dönté sekkel tisztázni, tehát a folyamatot eredmé nyesen továbbvezetni csak határozottan é s önálló an cselekedni tudó rátermett szakember ké pes. A projekt minden fázisában szerepelnek a közremûködök között többé -kevé sbé elté rõ é rdekeltsé gûek. A ré sztvevõk é ppen az é rdekeltsé g termé szetes következmé nyeké nt csoportokká rendezõdnek, ám az é rdekekkel befolyásolt mozgás, elõrehaladás eredõje egybe kell, hogy essen az é píttetõ é rdeké vel. Ennek biztosító ja a projekt-vezetõ, akinek teljesen azonosulnia kell az é píttetõvel. Felelõssé ge elsõsorban az elõké szíté s gazdasági helyessé ge; mûszaki vonatkozásokban a megfelelõ szaké rtõ vé lemé nyé re, tanácsaira kell hagyatkozzon. Az õ dolga a fázisvé gi dönté sek között a folyamat irányítása, vagyis a napi dönté sek meghozatala. Ha a fázisvé gi dönté s valamely plenáris tárgyalás eredmé nye, ott a projektmenedzser a beszámoló é s a javaslat elõterjesztõje. A következõ fázisban pedig é ppen a fázisvé gi dönté s szabja meg feladatát.

2.1.4. A mûszaki ellenõr A mûszaki ellenõ r feladata rendszerint nem csak mûszaki, hanem pé nzügyi é s jogi vonatkozá sú is. A szerzõdé stõl függõen az é píttetõ helyett é s nevé ben ellenõ rzi a vállalkozó k tevé kenysé gé t, veszi át mûszakilag tevé kenysé gük eredmé nyé t é s bírá lja el a szerzõ dé s teljesíté sé t. Ahol projektmenedzser mûködik, tevé kenysé gé t vele összhangban kell vé geznie. A mûszaki ellenõrt cé lszerûfelhatalmazni arra, hogy mûszaki okokbó l szüksé ges el nem hárítható , vagy a beruházás ütemes megvaló sítását gátló é s menetközben felmerülõ ké rdé sekben az é píttetõ nevé ben egy bizonyos költsé ghatá ron belül döntsön é s operatívan inté zkedjen. Ez különösen bonyolult a tervtõl való elté ré s, illetve elté ré s eseté n az átalányáras szerzõdé sné l, valamint egyösszegûfix áras vállalkozásnál. Ebbõl következik, hogy ez is bizalmi feladat, amelyet: 39

— — — —

az é píttetõ saját alkalmazottja, a konzultáns, a kiviteli tervezé sben ré szt nem vevõ tervezõ, önálló ellenõrzõ cé g láthat el.

Az é píttetõ mûszaki ellenõré nek minden esetben feladata a kivitelezé si folyamat állandó követé se az úgynevezett eltakarásra kerülõ szerkezetek ellenõrzé sé re (esetenké nt mûszerrel is), a beé píté sre kerülõ gé pek é s berendezé sek gyártó mûvi átvé telé né l való közremûködé s, a garanciális é s szavatossági ügyek inté zé se stb. A mûszaki ellenõr szerepé t becsületesen é s rátermetten betölteni az egé sz projekt sikere szempontjábó l igen fontos. A teendõk ré szletes megállapítása, az inté zkedé sek dokumentálása (pl.: az é píté si, illetve szerelé si napló stb.), a kötelessé gek é s jogok meghatározása jogszabályokban csak ré szben rögzített, cé lszerûa megbízási szerzõdé sekben ezeket egyé rtelmûen meghatározni.

2.1.5. A kivitelezõ A kivitelezõ többnyire a megvaló sításra kiírt versenytá rgyalá s, az erre vonatkozó ajánlatátadás szakaszá ban kapcsolódik be a tevé kenysé gsorba. A fõvállalkozásra vagy generálkivitelezé sre szó ló kivitelezõi ajánlat mindenké ppen választ ad öt alapvetõ é s egymással szorosan összefüggõ ké rdé sre: — Mit, azaz milyen lé tesítmé nyt? — Milyen minõsé gben, azaz milyen igé nyszinten é s milyen elõírások, szabályok szerint? — Mikorra, azaz mekkora kivitelezé si idõvel? — Mennyié rt, azaz milyen vállalási összeggel? — Milyen fizeté si felté telekkel, azaz mikor é s hogyan kell a kivitelezé si munka ellené rté ké t megfizetni? Az elsõ három ké rdé s mindenké ppen mé rnöki ismereteken alapuló választ követel de az elsõ kettõ (mit, milyen minõsé gben) nem né lkülözheti é píté szmé rnökök, é pítõ- mé rnökök tervezé si gyakorlatát sem, hiszen az ajánlatké ré shez elké szített általában M=1:100, vagy M=1:200 lé pté kûterv (tervdokumentáció ) nem tartalmazhatja azokat a ré szletmegoldásokat, melyek alapján a határidõ é s a vállalási összeg meghatározható . Ilyen mó don a kivitelezé sre szó ló ajánlat összeállítása során ré szlet tervezé si, szerkezeti é s statikai mé retezé si feladatokat kell elvé gezni, hiszen a ré szletké rdé sek megoldásai erõs kölcsönhatásban vannak egymással (pé ldául a homlokzati megoldások é s a hõ-szigetelõké pessé g, így a fûté si rendszer összefüggé sei). Az egyes ké rdé sek, illetve válaszok egymásrahatása nemegyszer alapvetõé n új gondolatok megfogalmazására serkenti az ajánlatot ké szítõ szakembereket. Pé ldául a tenderdokumentáció megoldásai helyett sokszor lehet olyan kedvezõbb mûszaki változatokat találni, melyek mind az é píttetõnek, mind a kivitelezõnek jobb eredmé nyt hoznak é s az ajánlati terv é píté szeti gondolataival is összhangban vannak, vagy a feladat esetleges egyszerûsíté sé vel az elõirányzott költsé gkereten belül válik lehetõvé a megvaló sítás. A té nyleges kivitelezé si tevé kenysé gben egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be az é píté sz é s é pítõmé rnökök, termé szetesen az egyé b szakterületi (elektromos, é pületgé pé sz, é pítõipari gé pé sz stb.) mé rnökökkel valamint gazdasági, pé nzügyi szakemberekkel együtt. Szerteágazó tevé kenysé gi körükbõl há rom alapvetõ területet emelünk ki a következõkben.

40

Elsõ ként a kivitelezé s megtervezé sé t kell említenünk. Á ltalános tendenciaké nt látható , hogy az é píttetõi elvárásoknak megfelelõen egyre rövidebb idõ alatt kell egyre színvonalasabb é s összetettebb lé tesítmé nyeket kivitelezni — nyilvá nvaló fontossá ga van az egymá sra é pülõ é píté si é s szerelé si technológiá k igé nyeit figyelembe vevõ idõ beli é s té rbeli organizá ciónak, mely a kivitelezé s elõ ké szíté sé nek legfontosabb lé pé se. Az ezt elõ ké szítõ mé rnököket egyre inká bb segítik szá mítógé pes há tterek, melyek e munka manualitá sá t jelentõ sen csökkentik; á m a konkré t lé tesítmé ny egé szé nek összefüggé seit lá tni é s feldolgozni csak kellõ já rtassá ggal é sé píté sz-, vagy é pítõ mé rnöki szemlé lettel lehet. A technoló giai sorrend é s az azon alapuló té rbeli é s idõbeli organizáció helyes megválasztása a minõsé gi munka egyik garanciája is — ám ugyanakkor az ezzel összefüggõ költsé gek (pé ldául. területnagyságok, é píté sgé pesíté s, átfutási idõ infláció sjelensé gek stb., is meghatározó fontosságúak, elsõsorban a kivitelezõ vállalkozó gazdálkodása szempontjábó l, ugyanis a kivitelezé s költsé geit az organizáció döntõen befolyásolja. Má sodik ké rdé skörké nt a kiviteli tervek ké szíté sé t illetve ké szítteté sé t é rintjük. A generálkivitelezé si, fõvállalkozási szerzõdé sek egyre komplexebbé válásával a kiviteli tervek ké szíté se, ké szítteté se is a kivitelezõ feladata lett. Az é píttetõ által kiválasztott ajánlatban, illetve az alapján lé trejött szerzõdé sben meghatározott lé tesítmé ny M = 1:50 lé pté kûterveinek az elké szíté sé re többsé gükben nem alkalmasak a kivitelezõ cé gek; a munkával általában tervezõ irodákat bíznak meg. A kiviteli dokumentáció ké szítõje lehet az ajánlati tervet ké szítõ iroda, de lehet tõle független szervezet is (ennek esetleges szerzõi jogi, etikai stb. ké rdé seit is meg kell oldani). Döntõ fontosságú azonban, hogy a kivitelezõ, mint a tervezé s megrendelõje úgy tartsa ké zben ezt a folyamatot, hogy az é píttetõ teljes megelé gedé sé re szolgáló é pület születhessen e tervek alapján, ugyanakkor a kivitelezõ is megfelelõ gazdasági eredmé nnyel zárja az é pítkezé st. A tervezé s-tervezteté s ké rdé sköre a kivitelezé si idõ lerövidülé sé vel mé g nagyobb jelentõsé get kap, hiszen a korábban egymás után következõ kiviteli tervezé si é s a megvaló sítási fázis lé nyegé ben egyidejûvé vált, azaz a tervezé s é s a kivitelezé s párhuzamosan folyik. Harmadikként a konkré t kivitelezé si munka közbeni mé rnöki tevé kenysé get kell kiemelnünk. Ekkor a munkaterületen az elõre megtervezett idõbeli é s té rbeli organizáció felté telei között dolgoznak a közremûködõ vállalkozó k. Az õ munkájukat koordináló generálkivitelezõnek vagy fõvállalkozó nak döntõ szerepe van a tervek idõben törté nõ rendelkezé sre bocsátásában, a közremûködõ cé gek kiválasztásában, a munkaterületek szolgáltatásában, a folyamat közbeni minõsé gellenõrzé sben, az elké szült szerkezetek, munkaré szek átvé telé ben é s megó vásában. Ez a tevé kenysé g is egyre több mé rnöki szemlé letet é s cselekvõké szsé get követel, különös tekintettel az é pületek növekvõ bonyolultságára. Bármilyen gondosan elõké szített, az é píttetõvel sokszorosan egyeztetett kiviteli tervdokumentáció hoz ké pest is általában elõállnak kisebb-nagyobb változtatási szándé kok. Ezek konstruktív é s az összefüggé seket feltáró kezelé se sem né lkülözheti a megfelelõ mé rnöki tevé kenysé get. A kivitelezõ kötelessé ge elké szíteni kivitelezé s elké szíttetni a kivitelezé s befejezé sé re az ún. átadási dokumentáció t, mely a té nylegesen kivitelezett állapotot, megoldásokat rögzíti. Ennek a dokumentáció nak a ké sõbbi üzemelteté s során van jelentõsé ge, mert a karbantartásokat, javításokat elsõsorban ezen tervek alapján lehet elvé gezni.

41

Említé st kell tennünk mé g arró l, hogy a külföldi gyakorlathoz hasonló an a hazai praxisban is nemegyszer találkozni tõkeerõs, illetve jó banki é s befektetõi kapcsolatokkal rendelkezõ kivitelezõk piacteremté si tevé kenysé gé vel; azaz amikor egy elsõ sorban kivitelezõ cé g megfelelõ marketingmunká val é s kapcsolatokkal elé be megy a befektetõ i igé nyeknek. Viszonylag gyorsan, illetve biztosan megté rülõ beruházásokra né hány elõfelté tel biztosításával a kivitelezõ megszervezheti befekteté si tá rsasá gok, finanszírozó csoportok egymá sra talá lá sá t. Az ilyenfajta konstrukciók lé trehozá sa nem kis munká t é s költsé get jelent, á m ennek honorá lá saké nt é s a megszerzett bizalom alapjá n á ltalá ban a kivitelezé si munká k versenyezteté se sorá n a befektetõ k elõ nyt biztosítanak a szervezé st vé gzõ kivitelezõ cé gnek. Mint a tevé kenysé g leírásábó l is kiolvasható , ez a fontos piacé pítõ munka jellegé bõl fakadó an igé nyli a nagyvonalú é píté szmé rnöki tevé kenysé get is, a közgazdászok, jogászok feladatai mellett.

2.1.6. É pí té si ható sá gok A beruházási folyamat során jelentõs szerepe van az önkormányzatok szervezé sé ben mûködõ é píté si hatósá goknak, é s a velük együttmûködõ különbözõ szakható ságoknak, mint: — ANTSZ, (Á llami Né pegé szsé gügyi é s Tisztiorvosi Szolgálat) — Tûzoltó ság, — Környezetvé delmi Ható ság, — Országos Mûemlé kvé delmi Ható ság. A ható ságok szerepe ré szben a velük való egyezteté sekben, de döntõen az egyes tervfázisok jó váhagyásánál é rvé nyesül. Az elsõ tervfá zis, amit a hatósá gok jóvá hagynak é s amely né lkül nincs megalapozott fejleszté si cé lkitûzé s, az úgynevezett ré szletes rendezé si terv (RRT). Ezt a tervfajtát — a ma é rvé nyes jogszabályok szerint — az az önkormányzat ké szítteti el a fejleszté sre kijelölt területre, amely annak a jó váhagyásra is jogosult. A RRT határozza meg azokat az é píté si felté teleket; a területbeé píté si százalé kot, az é pület szintszámát, párkánymagasságát, a beé píthetõ bruttó é pület né gyzetmé tert, a beé píté s szabályozási vonalát, egyé b é píté szeti elõírásokat (homlokzatké pzé s, alkalmazható anyagok, tetõformák stb.), melyeket az é píttetõnek a további tervfázisok ké szíté sé né l be kell tartania. Amennyiben a fejleszté s során az é píttetõ a jó váhagyott RRT-tõl elté rõ koncepció t kíván megvaló sítani, az RRT mó dosítását kell kezdemé nyeznie, amely mindig újabb testületi dönté st igé nyel. A má sodik tervfá zis, amivel az é píté si hatósá gok foglalkoznak, az az é píté si engedé lyezé si terv. Igé nyes, többfunkció jú é pület eseté n, vagy olyan városszerkezeti pontokon, ahol az RRT-t követõen az engedé lyezé si terv elké szíté se elõtt indokolt a ható ságok álláspontját megismerni, gyakori az úgynevezett elvi é píté si engedé lyezé si terv elké szíté se é s ható sági jó váhagyása. Ez a jó váhagyás kifejezetten a vé gleges é píté si engedé lyezé si terv kidolgozását van hivatott elõsegíteni ané lkül, hogy biztosíté kot nyújtana a vé gleges é píté si engedé ly megadására, illetve jogot adna bármifé le é píté si tevé kenysé g vé grehajtására. Az é píté si engedé lyezé si terv ké szíté se során a ható ságok, szakható ságok ké szek a tervezõvel való egyezteté sekre, de ezek — mé g ha azt a tervezõ írásban vissza is igazolja — nem kötelezik õket, mert a szakható ságok, a fõé píté szek csak a hozzájuk benyújtott tervdokumentáció ra adják meg írásban vé gleges álláspontjukat, melyben az é píté si ható ság állást foglal az é píté si engedé ly megadása vagy elutasítása tárgyában. A kiadott é píté si engedé ly 30 napon belül jogerõre emelkedik, ha az é rintettek nem nyújtanak be fellebbezé st. Az é píttetõ ezzel szerzi meg a jogot a fejleszté s kivitelezé sé nek vé grehajtá sá ra. Az é píté si 42

engedé ly elutasítása az é píttetõ é s a tervezõ számára dönté st jelent, mely szerint vagy megfellebbezik az elutasítást, vagy tudomásul vé ve a ható ság álláspontját, korrigálják a tervet é s új é píté si engedé lyt ké rnek. Az é píté si engedé ly é s annak szakmai kiköté sei (szakható sági állásfoglalások) a megvaló sítás teljes folyamatának: a kiviteli tervek elké szíté sé nek, a kivitelezé snek, az üzembehelyezé snek egyik döntõ dokumentuma. Az ettõl való elté ré s szándé ka eseté n mó dosított é píté si engedé lyt kell a ható ságoktó l ké rni, amelynek eljárása megegyezik az é píté si engedé ly megszerzé sé nek eljárásával. Ennek betartása azé rt fontos, mert a ható ságok csak arra az objektumra adják meg a használatbavé teli engedé lyt, amelyné l az é píté si, vagy mó dosított é píté si engedé lytõl nem té rtek el, állásfoglalásait betartották.

2.2. A vá llalkozá si (beruhá zá si) folyamat tevé kenysé gei 2.2.1. Kezdemé nyezé s A projekt elsõ fázisa a kezdemé nyezé s, a szándé kok összehangolása, a fejleszté s megfogalmazása, az é rdekeltek egymásra találása. Bá r a projekt indulá sá nak a kezdemé nyezé st tekintjük, nyilvá nvalóan vannak tevé kenysé gek ezelõ tt is. Lehet a kezdemé nyezé s elõ zmé nye egyszerûen egy ötlet, de lehet hosszú elõ ké szítõ munka, aká r egy technológiai kutatá s, vagy aká r egy infrastrukturá lis fejleszté st megalapozó tá rsadalmi szervezõ dé s. A projekt kezdete té nylegesen az, amikor valakik elkezdenek esé lyt latolgatni, vagy felismerik, hogy fejleszté si ké nyszerbe kerültek, vagy valamely lakossági csoport megfogalmazza ré szben vagy egé szben önerõs fejleszté si szándé kát stb.

43

A projekt indulása lehet: — fejleszté si ötlet hasznosítása, — meglé võ vagyon (terület, szabadalom, berendezé s stb.) hasznosítása, — mûködõ vállalkozás fejleszté se (új termé k, kapacitás növelé s, korszerûsíté s), — befekteté si szándé k, — társadalmi igé ny, — fejleszté si ké nyszer Új eljárások, berendezé sek, termé kek bevezeté sé hez szüksé ges idõt alaposan le lehet rövidíteni, ha a máshol már kipró bált, bevált fejleszté si mó dot, eszközt vagy termé ket vesz át a fejleszté s kezdemé nyezõje. Ezt a fejleszté si mó dot nevezzük követõ fejleszté snek. A knowhow, az engineering vagy a teljes eljárás é s berendezé s átvé tele termé szetesen tõkebefekteté st igé nyel é s itt a mé rlegelé sné l nagy szerepet játszhat a hitel, a bankkölcsön vagy a leasing üzlet. Lehet a fejleszté s alapja egy olyan ötlet is, amelynek megvaló sítása több-kevesebb idõt, pé nzt igé nyel, de az eredmé ny frappáns hatású lehet a piacon é s a haszon is többszöröse a követõ fejleszté sné l elé rhetõnek. Mé g ki nem pró bált (kockázatos) ötlet eseté n az é rdekeltek egymásra találása elõtt szüksé gessé válhat fejleszté si kísé rletek szponzoráltatása is. A nagy tõkeerõs vállalkozások üzletszerûen foglalkoznak fejleszté ssel. Hasznuk jelentõs ré szé t fordítják ötletek kidolgozására é s ezzel jutnak egyre erõsebb pozíció ba a piacokon. A projekt ilyenkor szerves folytatása a kutatásnak. Az egymásra találásban a piacot ismerõ, megfelelõ szakemberekkel é s jó bonitással (megbízható , korrekt, felelõssé gteljes hírné vvel) rendelkezõ cé gek közvetítõ szerepe jelentõs lehet. A közvetíté s, illetve a szüksé ges tõke megszerzé se is vállalkozás é s a szerzõdé stõl függõen díj, vagy ré szesedé s lehet az ellené rté ke. A. biztonságos é s hasznot hozó befekteté s lehetõsé gé nek keresé se banki tevé kenysé g is. Az ötletgazda elsõ eredmé nyé nek tekintheti, ha valamely jó nevûügynöksé g, vagy pé nzinté zet felvállalja a projekt indításának mûveleteit. A ré szben vagy egé szben közpé nzekbõl finanszírozott beruházás az elõké szíté stõl kezdve olyan mó dozatot é s eljárást igé nyel, amelynek egyik fõ jellemzõje a szabályszerûsé gre é s lehetõ kockázatmentessé gre irányuló törekvé s. Ennek é rvé nyesülé sé t már az elsõ fázisban megfelelõ dokumentáció k, okmányok é s tanulmányok elké szíté se, illetve beszerzé se igazolhatja. Hasonló szándé kkal, de kisebb megkötöttsé gekkel folyik a lakossági szervezõdé sû (társulás) összefogás ré vé n megvaló suló — többnyire infrastruktúrát bõvítõ vagy javító projektek elõké szíté se. Itt sem né lkülözhetõ a hozzáé rtõ szakember é s a kellõ mé rlegelé seket igazoló tanulmány. Felgyorsíthatja a beruházási szándé k azonosítását a szüksé ges ismeretekkel rendelkezõ kutató -fejlesztõ-piacismerõ szervezetek bevonása. Az elsõ fá zis vé ge egy dönté s arról, hogy é rdemes-e, szüksé ges-e a cé lkitûzé s elemzé ssel való pontosítá sa é s meghatá rozá sa. A dönté s egyik fontos meghatá rozója, hogy a projekt a piaci igé ny oldalá ról kellõ mé rté kben alá tá masztott-e. Ez esetben a megvaló sítás felté telein múlik, hogy az elvárt eredmé ny realizáló dik-e.

44

2.2.2. Elemzé s (prefeasibility study) Miután a beruházási szándé k kezdemé nyezõi é s az é rdekeltek úgy döntöttek, hogy é rdemes folytatni az elõké szíté st, valamint ha finanszírozzák a további elemzé s költsé geit, a projekt a második fázisba jut. Ez az elemzé s fázisa, amelyben hiteles választ keresnek az é rdekeltek arra, é rdemes-e az elõké szíté st folytatni, vagy esetleg a további elõké szíté st mellõzve a megvaló sítás mellett dönteni. Az é píttetõnek a megvaló sítható ság elõtanulmány ké szíté sé re irányuló szerzõdé s megköté sekor már meg kell határoznia az alapvetõ kiinduló adatokat. A projekt nagyságátó l, illetve az elvé gzendõ vizsgálatok termé szeté tõl é s az é píttetõ felké szültsé gé tõl függõen kell mindenekelõtt eldönteni, kire bízza a projekt menedzselé sé t, ki ké szíti el a vizsgálatokat, a számításokat é s ki vé gzi el a költsé g é s kockázat elemzé st. Lehet az adott té makörben jártas tanácsadó , konzultáns tevé kenysé get vé gzõ cé geket találni. A rendelkezé sre álló idõtõl é s a projekt jelentõsé gé tõl függõen lehet ezeket versenyeztetni, vagy prekvalifikáció után kiválasztani. Az é píttetõ termé szetesen választhat meglé võ kapcsolatai alapján tanácsadó t, hiszen ez bizalmon alapuló kapcsolat. A közpé nzek felhaszná lá sá val vé gzett beruházások elõzetes megvaló sítható sági tanulmányát viszont ajánlatos versenyezteté ssel kivá lasztott szaké rtõ kre bízni. Az elemzé s é rté ke, meggyõzõ hatása függ a tanulmány ké szítõinek szaké rtelmé tõl é s jó híré tõl. A megvalósíthatósá gi elõ tanulmá ny foglalkozik a projekt — tárgyának mûszaki-gazdasági paramé tereivel, — telepíté si lehetõsé geivel, — megvaló sítása mó djával, költsé geivel, — környezeté ben é s az infrastruktúrában várható hatásaival, — a meglé võ é s fejlesztendõ közmûkapcsolatokkal, ezek költsé geivel, — a finanszírozás lehetõsé geivel, — a várható nyeresé ggel, — piaci esé lyeivel (kínálat, fogyasztás, árak, trendek) — a mûködé shez szüksé ges szemé lyzet rendelkezé sre állásával, az ezzel kapcsolatos költsé gekkel, — a mûködé sé hez szüksé ges anyag- é s szolgáltatás-beszerzé s lehetõsé geivel é s távlataival, — társadalmi cé lkitûzé sekhez igazodásával, — a várható ható sági é s lakossági reagálással. Az elemzé s lé nyegé ben három tengelyre felfûzõdõ tevé kenysé gsor ré vé n alakul ki, vagyis a mûszaki, a pé nzügyi é s a jogi tengely, valamint ezek összekapcsoló dásai. Az úgynevezett koncepció terv a vizsgálatok é s számítások, illetve a telepíté si variáció k elké szíté se után alakítható ki. A jó elemzé s ké szíté sé hez nagy gyakorlat, megfelelõ mûszaki tudá s, szé leskörû piaci ismeretek, a trendek megfigyelé se é sé rté kelé se, az adatok kellõ en kritikus feldolgozá sa valamint a finanszírozá si lehetõ sé gek ismerete szüksé ges. Az elemzé s talán legfontosabb, s egyúttal legnehezebb felté tele ugyanis, hogy reális adatokat kell használni, illetve prognosztizálni. Ezeket pedig többnyire csak becslé ssel, elé g sok szubjektív tartalmú mé rlegelé ssel lehet megállapítani. Sõt a projekt sikere gyakran é ppen azon múlik, hogy mennyire sikerül helyesen megbecsülni egyré szt a fejleszté s költsé geit, másré szt a piaci esé lyeket é s a tõkebefekteté s várható hasznát valamint ennek idõbeli megjelené sé t. Az ötletet ebben a fázisban már csak az elemzé sben jártas, kellõ gyakorlattal é s piacfeltáró ké pessé ggel rendelkezõ szakemberek (tanácsadó k) segítsé gé vel lehet a megvaló sításhoz vezetõ pályán továbbjuttatni. A legkiváló bb konzultáns cé g sem né lkülözheti azonban az é píttetõ, illetve a 45

kezdemé nyezõ aktív együttmûködé sé t, hiszen a konzultáns csak dönté selõké szítõ, a kockázatot mé rlegelve az é píttetõnek kell dönteni. A projekt költsé gelõirányzatának helyes összeállítása alapvetõ jelentõsé gûé s talán egyik legnehezebb é s legnagyobb körültekinté st igé nylõ feladat. Ajánlatos az infláció s, valamint a konvertibilitással összefüggõ té nyezõt külön feltüntetni. A prognosztizált költsé gösszesíté s eredmé nye visszahat a megvaló sítás ütemezé sé re. A számbaveendõ költsé gek között szerepeltetni kell a hitel kamatterheit é s általában a finanszírozás árát. Termé szetesen a pé nzügyi lehetõ sé gek, a finanszírozá s esé lyei is több vá ltozatban lehetsé gesek é sa vá ltozatok elté rõ költsé gkihatá súak. Az elemzé s sorá n vizsgá lni kell a lehetsé ges vá ltozatokat. A minden szempontbó l vé gzett vizsgálat legfõbb cé lja, hogy a tõkebefekteté s ígé retes volta az elemzé sek alapján alátámasztható legyen é s a projekt tovább haladjon. Az adatgyûjté sek, feltá rá sok, elemzé sek, szá mítá sok, vizsgá latok, mé rlegelé sek, következteté sek é s javaslatok összeszerkesztve egy dokumentá cióban jelennek meg, amelyet vilá gszerte megvalósíthatósá gi elõ tanulmá nynak (prefeasibility study) neveznek. A második fázishoz tartozó prefeasibility study tartalma, fejezetekre bontása esetenké nt a cé lhoz é s körülmé nyekhez igazodva határozandó meg. Nincsen kötelezõ, jogszabályokban rögzített tartalmi elírás. A gyakorlatban többnyire a projektekben é rdekelt, illetve azt támogatni szándé kozó pé nzinté zetek ragaszkodnak a kidolgozás teljessé gé hez. Máskor pedig a közpé nzek felhasználásáé rt felelõs szervek, vagy ezeket felügyelõ ható ságok írják elõ a megalapozó dokumentumok tartalmát. Amikor a fejleszté s lakossági, polgári kezdemé nyezé s, összefogás ré vé n való sul meg, a projekt elbírálásának szempontjai elté rnek a profitorientált befekteté seké tõl. Ez esetekben is vizsgálni kell azonban a koncepció megvaló sítható ságát, a költsé gek várható reális nagyságát, a pé nzügyi. illetve hitelfelté teleket, a mûszaki követelmé nyeket, a ható ságok elõírásait stb. A közpé nzekbõl (akár csak ré szben) finanszírozott fejleszté s eseté n ezen második fázisbeli vizsgálatok bizonyítják a fejleszté s megvaló sításának szabályszerûsé gé t, az elõirányzatok takaré kosságát, behatárolják a kockázatot é s megvetik az alapját a nyílt versenyezteté sen alapuló megvaló sításnak. A második fázis vé gé n az é píttetõ dönthet a projekt folytatásáró l, a harmadik fázisba tartozó tevé kenysé gek megkezdé sé rõl, esetleg a harmadik fázis elhagyásával a negyedik fázis beindításáró l. Dönthet azonban a második fázis megismé tlé sé rõl újabb kiinduló adatok alapján. A megvaló sítható sági elõtanulmányban rögzített elemzé s eredmé nyezheti a projekt leállítását is.

2.2.3. A vé gleges megvaló sí tható sá g elemzé se, engedé lyek jó vá hagyá sok A második fázisban ké szült elemzé s alapján hozott dönté s ré vé n a projekt folyamata elõrehalad é s eljut a harmadik fázisba. Most már egy konkretizált cé lkitûzé s megvaló sítható ságának felté teleivel, várható nehé zsé geivel, ezek leküzdé sé vel é s a lebonyolítás megszervezé sé vel kell foglalkozni. Ehhez újabb vizsgálatsorozat ké szül, vagyis ki kell dolgozni a megvaló sítható sági tanulmányt, a feasibility study-t. Ezek vizsgálatok é s elemzé sek kiterjedt é s alapos munkát igé nyelnek é s ennek megfelelõen költsé gesek. A negatív vagy ismé tlé sre irányuló dönté s ezé rt anyagi vesztesé ggel járhat.

46

Az összetett feladat elké szíté sé hez cé lszerûmûszaki é s gazdasági szakembereket bevonni, — ha ez addig mé g nem törté nt volna meg. É rdemes a szakosodott, jó hírû, jó kapcsolatokkal rendelkezõ konzultá ns cé get bevonni mert bá r ez a költsé gek növekedé sé vel já r, az eredmé nyt biztosítja. A neves szaké rtõ k á ltal ké szített elemzé sé s cé lvizsgá latok a finanszírozók, a dönté shozók köré ben bizalmat kelthet. A projekt nagyságátó l é s bonyolultságátó l, illetve az é rdekeltektõl függ mikor jelenik meg egy cé lvizsgálat igé nye é s mikor lehet csak irodalmi vagy statisztikai adatokra hivatkozni. Ebben az é píté sz- é s é pítõmé rnök feladata az un. mé rnöki elõké szíté s, (geodé zia, talajmechanika, vízrendezé s stb.) az elvi é píté si engedé ly ill. ható sági állásfoglalások megszerzé se, a kivitelezé si lehetõsé gek feltárása stb. Az alátámasztó ré sz-, vagy cé ltanulmányok eredmé nyé t magába olvasztó megvalósíthatósá gi tanulmá ny tartalmá ról é rvé nyes jogszabá ly nem rendelkezik, de vá laszt kell adnia a következõ ké rdé sekre: — a projekt cé lja é s illeszkedé se a kormányzati-nemzeti-nemzetközi fejleszté si programokhoz, ösztönzõ alapokhoz, — a projekt eredmé nyeinek mûszaki jellemzõi, szabványok, nemzetközi színvonal, mûszaki fejlõdé s iránya, — technoló giai eljárás é s berendezé sek, gé pek, szolgáltatások vé telé nek lehetõsé gei é s finanszírozási felté telei, — a projekt nagyságának (kapacitásának) alternatívái, optimális mé ret, — a belföldi- é s világpiaci átalakulás trendje, — alap-, segé danyag, energia é s egyé b szolgáltatás beszerzé si lehetõsé gei é s árai, import té telek, — bel- é s külföldi kooperáció s lehetõsé gek é s ezek hatása az eredmé nyre, — munkaerõ-igé ny jellemzõi, ké pzettsé gi követelmé nyek a szüksé ges lé tszám biztosításának esetleges akadályai, várható bé r- é s járulé kos költsé gek, — lé tesítmé nyjegyzé k leíró jellemzé ssel, fõbb mé retadatokkal é s költsé gelõírásokkal, — a telepíté sné l figyelembe veendõ követelmé nyek é s ezek kielé gíté sé nek lehetõsé gei, környezeti hatások é s ha szüksé ges, ezek feloldásának költsé gkihatásai, — a telektulajdon megszerzé sé nek szervezeti, pé nzügyi é s jogi felté telei, — a lé tesítmé ny telepen kívüli kapcsolatai, infrastrukturális igé nyek, — az é rintett települé sfejleszté si cé lkitûzé sek é s ezek várható hatása a projekt elbírálására, — a megvaló sítás reális idõrendje, esetleges szakaszolása, illetve ütemezé se, — lebonyolítás szervezé si követelmé nyei é s ezek költsé gkihatása, — a projekt várható költsé geinek összesíté se, pé nzforrások, a banki álláspont é s hitelfelté telek hatásai, — a projekt megvaló sításával elvárható — adó zás utáni — nyeresé g é s ennek hatása a fejlesztõ cé g pé nzügyi mé rlegé re, — az ötödik fázisban sorra kerülõ versenyezteté s szempontjai. Nyilvánvaló , hogy a projekt termé szete, tárgya, nagysága, a finanszírozás jellege stb. határozza meg az elõzõ tevé kenysé gsor szerinti vizsgálatok terjedelmé t. A megvaló sítási elemzé s után vé gzett tevé kenysé gek cé lja a pé nzügyi-mûszaki jogi szempontok szerint elõké szített projekt vé grehajtási felté teleinek biztosítása. Ide tartoznak azon ható sági engedé lyek é s jó váhagyások, melyek né lkül a projekt nem realizálható é s amelyek megszerzé sé hez az alábbiak tartoznak: — az ingatlanok é s egyé b eszközök feletti rendelkezé si jogok,

47

— a megvaló sítandó projekt jogszabályban rögzített felté telei, követelmé nyei, — az önkormányzati, környezetvé delmi, infrastrukturális, helyi, egyedi követelmé nyek, ható sági engedé lyek, — a polgári jogi elõírások é s mûködé si felté telek, — a pé nzügyi szabályok é s finanszírozási felté telek alapjai. A projekt megvaló sítása akkor megalapozott, ha ahhoz ismerik az é pítmé ny kialakítását engedé lyezõ ható ság álláspontját. Ezen állásfoglalás nemcsak mûszaki felté teleket jelent, hanem ezzel összefüggé sben költsé gté nyezõket is, amelyek ismereté ben az é píttetõnek a fejleszté st vállalnia kell. Az é píttetõ ezé rt az elõ zõ ekben elké szült tanulmá nyokban rögzített mûszaki é s költsé gadatok alapjá n elké szítteti a tervezõ vel az é píté si engedé lyezé si tervdokumentá ciót. Olyan projektné l, melyben meghatározó az üzemelé s technoló giája, az engedé lyezé si terv megalapozott elké szíté sé hez — a megfelelõ technoló giai adatok szolgáltatásához — az é píttetõ a lé tesítendõ projekt technoló giai terveit is elké szítteti. Az é píté si engedé lyt az é píttetõ csak akkor ké rheti meg, ha meg van az é píté si jogosultsága. Ehhez szüksé ge van a telekkönyvi bejegyzé s hivatalos másolatára, amely igazolja, hogy a telek, amelyet a projekt során felhasznál, kinek a tulajdonában van, vagy kié a kezelõi jog. Tulajdon változása eseté n (pld. társasággá bõvülé s, stb.) is okmányokkal kell alátámasztani ennek jogszerûsé gé t. Ez a ható sági aktus egyben kontrollálja, hogy a ré sztvevõk szabályosan rendelkeznek-e azzal a tulajdonnal, melyet a korábbi megállapodásban rögzítettek, illetve jogosultak a fejleszté s során bevitt tõké jük arányában a tulajdonjog, esetleg bé rleti jog megszerzé sé re. Az engedé lyezé si eljá rá s sorá n elõ ször az úgynevezett szakhatósá gok foglalnak á llá st, illetve az õ á llá sfoglalá saikat kell a tervezõ nek megszereznie ahhoz, hogy az é píté si hatósá g foglalkozzon az é píté si engedé ly megadá sá val.

48

Ilyen hatósá gok: — az egé szsé gügyi szakható ság (ANTSZ), aki az é pületre vonatkozó közegé szsé gügyi felté teleket rögzíti, — a tûzoltó ság, aki az é pületre vonatkozó tûzrendé szeti felté teleket írja elõ-, a környezetvé delmi ható ság, aki állást foglal a környezeti hatások é s zajszint követelmé nyeiben, — a mûemlé kvé delmi ható ság, abban az esetben, ha a szó ban forgó é píté si tevé kenysé g mûemlé k környezeté ben, vagy világöröksé gi területen van. A ma é rvé nyes jogszabályok szerint, ha az é píté si tevé kenysé g hivatalosan regisztrált mûemlé ket vagy mûemlé ki jellegûvé nyilvánított objektumot é rint, úgy abban é píté si ható ságké nt nem illeté kes a területileg é rintett önkormányzat é píté si hivatala, hanem csak az Országos Mûemlé kvé delmi Hivatal. Bár nem ható ságok, az infrastruktúra (víz, villany, gáz, csatorna, telefon stb.) ellátásához meg kell szerezni az é rintett közmûvállalatok állásfoglalását, hogy azok milyen felté telekkel (fejleszté s vagy közmûhozzájárulás) biztosítják a közmû-szolgáltatásokat. Az engedé lyezé si terv ké szíté se sorá n a tervezõ nek a területileg illeté kes fõ é píté sszel is egyeztetnie kell a ké szítendõ tervet, majd annak elké szülte utá n — az é píté si engedé lyezé si eljá rá s sorá n — a területileg illeté kes önkormá nyzat különbözõ szakbizottsá gai is vé lemé nyezik azt. A ható sági é s pé nzinté zeti állásfoglalások felté tele, hogy az é píttetõrõl megbízható adatok álljanak rendelkezé sre. Amikor a beruházásban é rdekeltek, különösen a tõkebefekteté ssel ré sztvevõk, vagy az elõké szíté st finanszírozó k, a projekt megvaló sítására új gazdasági szervezetet hoznak lé tre, ezt be kell jegyeztetni a cé gbíró ságon. Ez az alapja annak; hogy a jogszabályok szerint a hazai, illetve külföldi tõke ré szesedé sé vel megalakult szervezet joghatályosan mûködhessen. A projekt elõké szíté se során nemcsak adatgyûjté s é s ezek elemzé se ké szül, hanem rendszerint lehetõsé g- é s szándé kfeltáró tárgyalások is folynak. A tárgyalások eredmé nyé nek rögzíté se úgynevezett szándé knyilatkozatokban, vagy korlátozott hatályú megállapodásokban, esetleg elõszerzõdé sekben szüksé ges. Csak a cé gbíró ságnál bejegyzett szervezettel veszi fel a projektet finanszírozó bank a kapcsolatot é s állapodik meg vele — az alaptõke megfelelõ nagysága alapján — a biztosítandó hitelrõl, annak ütemezett felhasználásáró l, a törleszté s mó djáró l, idõtartamáró l é s a ké sedelembõl elõálló kárté ríté sek mé rté ké rõl. Ezek az okmányok szerepet játszanak a projekt finanszírozásának elõké szíté sé ben é s itt erõteljes visszahatások is é rvé nyesülhetnek. Mindez a megvaló sítás elõfelté teleinek tisztázásához tartozik. Az é píté si engedé ly, az ingatlan felhasználás é s a közüzemi szolgáltatások biztosításának felté telei, a finanszírozási felté telek tisztázása, az alátámasztó elõszerzõdé sek é s megállapodások tartalma együtt megváltoztathatja azokat az adatokat, paramé tereket é s költsé geket, amelyek az engedé lyezé si fázis dönté si alapjául szolgáló megvaló sítható sági tanulmányban rögzültek. Az így pontosított felté telek figyelembe vé telé vel dönt az é píttetõ a fázis vé gé n. Dönté se kedvezõ esetben a projekt folytatása, ami egyet jelent a megvaló sításhoz szüksé ges tevé kenysé gre vállalkozó k kiválasztásával é s velük szerzõdé sek megköté sé vel. Lehet dönté s az, hogy a kialakult felté telek mellett a projekt átdolgozásra szorul, de az is lehetsé ges, hogy az egé sz projekt leáll, az addig ráfordított szellemi é s anyagi erõk kárba vesznek. Ez egyúttal

49

azt is jelentené , hogy az é píttetõ elõzõ dönté sei helytelenek voltak, vagy a körülmé nyek gyökeresen megváltoztak.

2.2.4. A tenderezé s, a kivitelezõ kivá lasztá sa Ide tartoznak mindazon mûveletek, amelyek a megvalósítá s, a kivitelezé s elõ ké szíté sé t szolgá ljá k. A beruházás több tevé kenysé gbõl álló összetett program, melynek a vé grehajtása koordináció t igé nyel. Az é píttetõ ezt ritkán tudja saját hatáskörben vé grehajtani, ezé rt vállalkozó kat, kivitelezõket, gyártó mûveket vesz igé nybe. Ez törté nhet úgy, hogy vállalkozó ké nt különkülön szerzõdik a kiviteli tervezé sre, az é píté si- é s a szerelé si munkák elvé gzé sé re, gé pek é s berendezé sek szállítására, technoló giai szerelé sre stb.- de úgy is, hogy fõvállalkozó t választ. Mindké t esetben törté nhet a megbízás közvetlen megegyezé ssel vagy versenyezteté ssel. Vannak jogszabályban elõírt esetek, amikor a versenyezteté s kötelezõ. Az ajá nlatké ré snek, az ajá nlat kidolgozá sá nak é s benyújtá sá nak, illetve az elbírá lá snak é s a szerzõ dé ses megá llapodá snak megvannak a kialakult szabá lyai, amelyeknek bõ sé ges irodalma is van, ezé rt csak né há ny mûveletre szeretné nk a figyelmet felhívni. Ajá nlatot lehet versenytá rgyalá son kívül is ké rni é s adni. Ez esetben is mindké t fé l é rdeke az egyé rtelmûfeladat-meghatározás é s a felté telek világos körülhatárolása; a versenytárgyalás szabályai pedig meg is követelik a jó l kidolgozott felhívást. Többnyire az é píté si engedé lyezé si terv alapjá n kerül kidolgozá sra az ajá nlatké ré si tervdokumentá ció, ugyanis megalapozatlan az a kiírá s, amelynek alapvetõ felté teleivel az illeté kes hatósá gok nem é rtenek egyet. Az é píttetõ é rdeke is az, hogy a kiírás olyan ré szletessé gûlegyen, hogy arra a vállalkozó k egyé rtelmûajánlatot adhassanak. A kiíráshoz ezé rt cé lszerûmellé kelni ajánlati ké rdõíveket, melyek kitölté sé re az ajánlattevõ vállalkozó kat kötelezni kell. Ezzel biztosítható , hogy az ajánlatok egymással összehasonlítható k é s ezé rt teljes körûen é rté kelhetõk. Az ajánlati ké rdõív rendszere megkönnyíti annak eldönté sé t, hogy a vállalkozó betartotta-e é s követte-e a versenytárgyalási felhívás felté teleit, vagy attó l hol é s milyen mé rté kben té rt el. A kiírás ré sze az ajánlati terv, amely a feladathoz é s az é píttetõ szándé kához illeszkedve sokfé le lehet más-más ré szletessé ggel. Hasznos, ha az ajánlatké ré si dokumentáció k átvé telé t követõen a kiíró vagy megbízottja a versenykiírásban megadott idõpontban konzultáció t tart, ahol a vállalkozó k által feltett ké rdé sekre választ ad. Ezeket írásban is rögzíteni kell é s elküldeni minden vállalkozó nak, aki a kiírást kivette. Lehet nyilvános, vagy zártkörûversenyezteté st hirdetni. Van, amikor az elõminõsíté s, a prekvalifikáció az elsõ ütem é s ezután következik a meghívott vállalkozó k versenyezteté se. Ez a vállalkozó k é rdekeit is vé di, megerõsíti a jó hírné v, a bonitás, a good-will fontosságát é s mindké t fé l korrekt elõrelátó piaci magatartását helyezi elõté rbe. A versenyfelhívásra adott ajánlataikban a vállalkozó k az áron é s a határidõ meghatározásán túl nyilatkoznak a vállalkozás ré szletes felté teleirõl. Az é píttetõ helyesen já r el, ha a benyújtott ajá nlatokat a bírá lat sorá n vé lemé nyezteti az ajá nlati terv ké szítõ ivel, akik a közreadott ajá nlati ké rdõ ívet is figyelembe vé ve, pontos mûszaki é rté kelé st dolgoznak ki. É rté kelik az ár, a határidõ, a kivitelezõ mûszaki 50

megbízható sága, stabilitása, piaci helyzete, bonitása vonatkozásában az ajánlatokat é s azokat dönté sre az é píttetõnek adják át. Az é píttetõ az é rté kelé s alapján a kivitelezõ kiválasztásában saját kockázatára dönt. A dönté s azt jelenti, hogy a kiválasztásra kerülõ kivitelezõ az ajánlata alapján az adott határidõn belül, az elfogadott áré rt elkötelezte magát a megvaló sításra. A dönté s többnyire nem egy ütemben törté nik. Olyan projektekné l, amelyek nem versenykötelezettek, az elsõ é rté kelé si eredmé nyek után az é píttetõ a kedvezõbb ár elé ré se é rdeké ben mûszaki-minõsé gi alternatívákra is beké rhet ajánlatokat é s ezek figyelembe vé telé vel hozza meg dönté sé t. De versenykötelezett projekt eseté ben is mó d van a kiírási felté telek mó dosításával új ajánlati eljárást kezdemé nyezni é s ezt követõen a dönté st meghozni. A kivitelezõ kiválasztásával, a szerzõdé sek megköté sé vel, illetve a megrendelé sek feladásával lezárul a projekt megvaló sításának elõké szíté se é s ezt követõen megindul a megvaló sítás. A beé rkezett ajánlatok elbírálásánál az é píttetõ, továbbá a projektben é rdekelt finanszírozó cé gek, bankok összehasonlítják é s ellenõrzik az elé rt megvaló sítási költsé gszintet é s idõtartamot azzal, amit az elõzõ fázisban a megvaló sítás felté teleké nt rögzítettek. Az eredmé ny igazolhatja ezeket a felté teleket, de cáfolhatja is. Az is lehetsé ges, hogy mind a költsé gek, mind a megvaló sítás idõtartama vonatkozásában a korábban rögzített adatoktó l ké nytelenek elté rni; ha azonban dönteni tudtak a megvaló sításró l, az azt jelenti, hogy a prognosztizált tartalé k elé gsé ges volt a megvaló sítás vé grehajtásához.

2.2.5. Megvaló sí tá s (kivitelezé s) Ez a fázis a kivitelezé s szakasza, amikor a kivitelezé sre vállalkozó feladata megvaló sítani a megé píté sre elvállalt lé tesítmé nyt a megrendelõvel kötött szerzõdé ses felté telekkel, é s megfelelõ gazdasági eredmé nnyel (hiszen ez jövõbeli mûködé sé nek is alapja). A kivitelezõ cé gek alapvetõen háromfé le vállalkozási, illetve felelõssé gi körrel tevé kenykedhetnek: — fõ vá llalkozóké nt, amikor a projekt megvaló sítási szakaszát teljes körûen (tehát az é píté si é s a technoló giai munkák összessé gé t) a projekt eredmé nyessé gé nek garantálásával vállalja a kivitelezõ, — generá lkivitelezõ ké nt, amikor valamennyi é píté si munkát vállalja azok teljes körû felelõssé gé vel kivitelezni, — alvá llalkozóké nt, amikor az é píté si, vagy technoló giai szerelé si munkák közül csak egyegy (általában szakmailag elkülöníthetõ) munkanemre vállalkozik, ré szfelelõssé ggel. Az említett háromfé le vállalkozási felelõssé gi kör nagyobb projektek elké szíté se során szervesen é pül egymásra: pl. a kulcsraké sz befejezé sre szerzõdõ fõvállalkozó az é píté si munkákat generálkivitelezõre bízza, aki több szakmaspecifikus alvállalkozó t von be a munka elvé gzé sé be. A kivitelezé sre vonatkozó szerzõdé sben körültekintõen kell szabályozni a felek — az é píttetõ é s a kivitelezõ — kötelezettsé geit é s jogait illetve együttmûködé süket a szerzõdé sben foglaltak teljesíté se é rdeké ben. A vállalás mûszaki felté teleit dokumentáció k rögzítik. Ezek alapján kell a kivitelezé st, az é píté si é s szerelé si folyamatot megtervezni. Ez a tevé kenysé g magában foglalja: — az idõbeli é s té rbeli szervezé st (organizáció ), — a közremûködök megválasztásának szempontjait, — a gazdasági-gazdálkodási ké rdé sek elemzé sé t. 51

Ami a kivitelezé s megszervezé sé t, az organizáció t illeti, a helyes technoló giai sorrend, a jó idõbeli ütemezé s költsé gkímé lõ é s minõsé gjavító hatású. Az egyes munkafázisok befejezé si idõpontja é s az ár összefüggé sei (különösen infláció s idõszakban) egyé rtelmûek. A megfelelõen megtervezett, jó l gé pesített munkaterület is döntõ az átfutási idõ, a minõsé g é s a költsé gkímé lé s szempontjábó l. Fontos, hogy a generálkivitelezõ, illetve a fõvállalkozó idõben eldöntse, hogy az adott lé tesítmé ny melyik munkaré szé t vé gezze alvállalkozó , mit é rdemes majd szállítási é s szerelé si szerzõdé s alapján kiviteleztetni, hol cé lszerûsaját vállalati termelõkapacitásokat igé nybevenni, milyen egyé b lehetõsé gek (pé ldául: bé rmunkás, az é píttetõtõl rendelkezé sre bocsátott anyag, speciális szállító k stb.) jöhetnek szó ba. A vá llalkozó szá má ra különösen fontos a szerzõ dé s pé nzügyi kondícióinak é s az idõ beli organizá ciónak az összhangjá t megteremtve az elvé gzendõ munká k finanszírozá si tervé nek elké szíté se (ami a közremûködõkkel való szerzõdé sköté s egyik alapja), a realizá lható nyeresé g megtervezé se, á ltalá ban s kivitelezé s egé sz gazdá lkodá si konstrukciójá nak megteremté se a vá llalkozó összvá llalati lehetõ sé geinek figyelembe vé telé vel. A szerzõdé s teljesíté sé nek, a kivitelezé snek ilyen mó don való megtervezé se után kezdõdik a konkré t é píté si-szerelé si folyamat, melynek a kiviteli tervdokumentáció az alapja. Ha az é píttetõ a kivitelezõvel kötött szerzõdé sben nem vállalkozott a kiviteli tervek szolgáltatására, úgy annak elké szítteté se a kivitelezõ feladata. A kivitelezõ az adott helyzetnek megfelelõen a számára legkedvezõbb megoldás mellett dönthet, mert: — egyes kivitelezõk felké szültek a kiviteli tervek ké szíté sé re, így azt saját szervezetükön belül ké szíttetik el, — más kivitelezõk a kiviteli terv elké szíté sé re versenyezteté s útján keresnek partnert é s itt számításba veszik mi az amit esetleg saját szervezetükön belül elvé geznek (pl. é pületgé pé szet) é s mi az, amit alvállalkozó nak kiadnak, — dönthet a kivitelezõ úgy is, hogy é ppen a legmegfelelõbb információ é s a gyors átfutás biztosítása é rdeké ben nem kockáztatja új tervezõ bevonásával az ismeretek átvé telé t, hanem az eredeti engedé lyezé si é s ajánlati terv ké szítõjé t ké ri fel a kiviteli terv kidolgozására. Attó l függõen alakulnak ki a megvaló sításban ré sztvevõk kapcsolatai, hogy a kivitelezõ hogyan dönt. Az elsõ ké t esetben — miután a terv ké szíté sé be újabb tervezõ lé pett be — az eredeti koncepció maradé ktalan vé gigvitele é rdeké ben az é píttetõ, vagy a kivitelezõ szerzõdé sben megállapodik (a szerzõi jog elõírásait is figyelembe vé ve) az ajánlat é s az engedé lyezé si szintûterv szerzõjé vel a kiviteli terv ké szíté sé nek egyezteté sé re é s a kivitelezé s során az eredeti engedé lyben foglaltak betartásának ellenõrzé sé re. Ez a tevé kenysé g független: — a tervezõi mûvezeté stõl, amit a kivitelezõ által választott kiviteli tervet ké szítõ tervezõ lát el, — a mûszaki ellenõrzé si tevé kenysé gtõl, amit az ellenõrzé st vé gzõ szervezet lát el. A kiviteli terv ké szíté se minden esetben a kivitelezé s választott é píté si mó dját követi é s folyamatos egyezteté sek után olyan kiviteli tervfázisok ké szülnek, melyek szakaszosan adható k át kivitelezé sre, A szakaszosság kizárja a terven való ké sõbbi tervfázisokbó l származó változtatások átvezeté sé t, hiszen addigra az é pület jelentõs ré sze elké szült. Így döntõ a megalapozott adatszolgáltatás, az egyezteté s szüksé gessé ge, amelyen belül fokozottan 52

elõté rbe lé p a tervé rt való kockázatvállalás mé rté ke, hiszen a tervezé si hibák vagy a terv ké sedelmes szolgáltatása a kivitelezé s jelentõs vesztesé gforrásai lehetnek. A konkré t kivitelezé si folyamat fontos bá zisa a közremûködõ kkel való szerzõ dé sköté s. Amennyiben nem saját termelõkapacitásával (szakmunkásaival, é pítõgé peivel, technoló giájával) vé gzi egy-egy munkaszakasz kivitelezé sé t a generál-, vagy fõvállalkozó , hanem más (általában arra szakosodott) cé ggel vé gezteti, alvállalkozásró l beszé lünk. Összetett projekt megvaló sítása során nagyszámú alvállalkozó partner vesz ré szt a kivitelezé sben, azok mellett a szállító cé gek mellett, akik a beé píté sre kerülõ anyagokat, szerkezeteket adják az é pítkezé shez. A közremûködé s alapja a kiviteli terv, mert ennek mûszaki é s minõsé gi felté telei behatárolják a közremûködõk köré t. A választás mó dja függ a piaci helyzettõl: versenytárgyalás, több ajánlat összeveté se, illetve monopolhelyzetûszállító cé ggel való alvállalkozó i vagy szállító i szerzõdé s. Az alvállalkozó k kiválasztása után lehet az ezzel összefüggõ ré szletterveket vé glegesíteni. A kiviteli tervké szté s csak akkor fejezõ dik be, amikor a kivitelezõ minden közremûködõ jé t megvá lasztotta. A kiviteli tervezé s é s a kivitelezé s annyira összefüggõ folyamatok, hogy a teljes tervezé si folyamat alatt a kivitelezõ által eldöntött gyakorisággal koordináció s egyezteté seket kell tartani, ahol a ré sztvevõk operatív dönté sekkel irányítják: — egyré szt a kiviteli tervezé st, — másré szt a helyszíni kiviteli munkákat. A kivitelezé s során a kivitelezõnek be kell mutatnia az ajánlatában meghatározott anyagok, berendezé sek é s ké szülé kek mintáit. Az anyag megválasztásnál az engedé lyezõ ható ság álláspontját is ké rni kell az é píté si engedé lyt é rintõ ré szletekben (pé ldául: homlokzati anyagfé lesé g, szín stb.). Az elõ re megtervezett té rbeli é s idõ beli organizá ció szerint folytatott kivitelezé si tevé kenysé g koordiná lá sa a generá lkivitelezõ , vagy a fõ vá llalkozó feladata. Ez megnyilvánul a tervek idõben törté nõ rendelkezé sre bocsátásában, a tervezõi mûvezeté s felté teleinek biztosításában, a munkaterület szolgáltatásában, a folyamat közbeni minõsé gellenõrzé sé ben, az elké szült szerkezetek, munkaré szek átvé telé ben é s megó vásában, az eltakarásra kerülõ szerkezetek idõben törté nõ mennyisé gi é s minõsé gi átvé telé ben. Döntõ az é píté si é s szerelé si napló k rendszeres vezeté se, általában a napló k okmányké nt való kezelé se. A kivitelezé s idõbeli ütemezé se bizonyos szakaszaihoz rendelt „ellenõrzé si idõ pontok” rendszere — különösen, ha pé nzügyi elszámolási idõszakokhoz, számlabenyújtási dátumokhoz igazodik — az é píttetõ, illetve mûszaki ellenõre számára is meggyõzõ kontroll lehet arró l, hogy a kivitelezé s üteme megfelel-e a szerzõdé sszerûteljesíté snek. A kivitelezé s során elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb változtatási szándé kok is elõállhatnak. A változtatásokat a cé lszerûsé g szempontjábó l vizsgálják é s döntik el, hogy vé grehajtható k-e vagy sem. A kivitelezõ javaslata alapján csak olyan változások fogadható k el, amelyek nem é rintik a versenyajánlatokban elfogadott minõsé get é s az árat. A változtatásokban minden esetben a kivitelezõ é s az é píttetõ állapodnak meg, általában a tervezõvel közösen. Az é píttetõnek is lehetnek változtatási szándé kai, amelyet indokolhat újabb üzemelteté si szempont, technoló giai, vagy funkcionális igé ny. Ezek az igé nyek a szerzõdé shez ké pest

53

költsé get is é rintõ változást jelenthetnek, ezé rt annak elszámolásában az é píttetõ é s kivitelezõ esetrõl-esetre állapodnak meg. Lehetnek olyan változtatások, amelyek é rintik a jóvá hagyott engedé lyezé si tervet is. Az ilyen vá ltoztatá sokra módosított é píté si engedé lyt kell ké rni. Ennek kapcsán minden olyan szakható sági egyezteté st is el kell vé gezni, amelyet a változtatás é rint. Ezt megfelelõ idõben kell vé grehajtani, mert ennek hiányában: — a ható ságok nem engedé lyezik az elké szült lé tesítmé ny átadását, — é píté si bírság ró ható ki az engedé lytõl elté rõ é píté sre. A kivitelezé s meghatározott elõrehaladásával szüksé g lehet üzemeltetõ szakembercsoport bevonására is, mert az üzemelteté shez, karbantartáshoz elengedhetetlenül fontos ismerni a különbözõ gé pek, technoló giai berendezé sek szerelé sé nek mó dját, kapcsoló dásait, ré szt kell venni az üzempró báknál, üzembehelyezé sné l. Különleges, bonyolult technoló giák üzemelteté se során nemegyszer garanciális felté tel is a megfelelõ kezelõszemé lyzet biztosítása. Amikor a kivitelezõ befejezte a szerzõdé sben vállalt munkákat, azt az úgynevezett ké szrejelenté ssel tudatja az é píttetõvel, majd kitûzik a mûszaki á tadá s-á tvé tel idõ pontjá t; ennek sikeressé ge eseté n az é píté si munkák befejezõdnek. Mint látjuk, jelentõs a generálkivitelezõ vagy fõvállalkozó gazdasági é s jogi felelõssé ge a projekt megvaló sítása során. E felelõ ssé g megosztá sá nak gyakori eszköze ké t, vagy több — egyé bké nt öná lló vá llalkozá sra ké pes — generá lkivitelezõ , vagy fõ vá llalkozó cé g alkalmi tá rsulá sa egy adott kivitelezé sre. A közremûködök közös irányítás mellett, közös, felelõssé gvállalással, mûszaki, kereskedelmi é s gazdasági tudásuk é s tapasztalataik összegezé sé vel vé gzik el mindazt, amire szerzõdé sük szó l. Az átadás idõpontjára minden kivitelezõ köteles elké szíteni az úgynevezett á tadá si tervdokumentá ciót, amely a kiviteli tervek alapján ké szül, de a té nylegesen kivitelezett állapotot rögzíti. Az átadási tervdokumentáció nak az üzemelé s során van jelentõsé ge, mert a karbantartást é s javításokat ezen tervek alapján lehet elvé gezni. Az átadás után az üzemeltetõ é rdeke ezen tervek állandó aktualizálása. A mûszaki átadási eljárás akkor bonyolítható le eredmé nyesen, ha a vállalkozó , a tervezõ é s a mûszaki ellenõrzé st ellátó szervezet azt közösen jó l elõké szíti. A mûszaki á tadá s-á tvé tel é s a haszná latba vé tel nem azonos mûveletek, ezek összekapcsolá sa gyakori. Az egyik mûvelet azt jelenti, hogy a vállalkozó a szerzõdé s szerint hibátlanul elké szült munkát átadja a megrendelõnek, aki elismerõen, vagy fenntartásokkal — esetleg hibajegyzé kkel — átveszi. A másik mûveletben már a vállalkozó n é s megrendelõn kívül szerepe van a felügyeleti, engedé lyezõ ható ságoknak é s üzemeltetõ szerveknek is. Ez esetben nem a szerzõdé s teljesíté sé t vizsgálják, hanem a rendelteté s szerinti használatra alkalmasságot, tehát annak használatához hozzájárulnak. Azoknál a lé tesítmé nyekné l, ahol az é píté st további technoló giai szerelé s é s pró baüzemelteté s nem követi, ez a ké t eljárás általában egyidejûleg folytatható le.

54

Azon projektekné l viszont, ahol technoló giai szerelé s is van é s azt más vállalkozó vé gzi, a mé g nem ké sz é pítmé nyt kell a mûszaki átadás-átvé tel során átvenni é s azt munkaterületké nt a technoló giai szerelõ vállalkozó nak átadni. A technoló giai szerelé s befejezé sekor az é pítmé nyt a szerelõ vállalkozó tó l vissza kell venni é s az é pítõ vállalkozó nak átadni, hogy az elvé gezze a mé g szüksé ges é píté si munkálatokat. Általá ban má r a mûszaki á tadá st megelõ zõ idõ szakban elkezdõ dött a kivitelezõ szervezetek levonulá sa a munkaterületrõ l. A levonulá st is ütemezni kell. Nemegyszer az elké szült é s é ppen átadás alatt álló é pületben, annak használatát nem zavaró mó don kap helyet a kivitelezõ a hiánypó tlás befejezé sé ig. Bár elvileg törekedni kell a mennyisé gi é s minõsé gi hibáktó l mentes átadásra, az esetek zömé ben — különösen összetett lé tesítmé nyeken — ezt ritkán sikerül megvaló sítani. A megrendelõ é s a kivitelezõ által közösen felmé rt hiányok é s hibák megszünteté sé re, felté telezve hogy azok a rendelteté sszerûhasználatot nem akadályozzák — mé ltányos határidõt kell kitûzni. A hiányokkal kapcsolatban megállapított összeget a kivitelezõ járandó ságábó l esetleg a kijavítási határidõ betartását ösztönzõ szankcionálással — vissza kell tartani.

2.2.6. Pró baüzem, üzembehelyezé s A kivitelezé s befejezé sé nek tekinthetjük a mûszaki átadás-átvé tel megtörté nté t. A projekt befejezé sé t jelentõ üzembehelyezé s mûveleteinek sem a kezdete, sem a vé ge nem ilyen egyé rtelmû. A kivitelezé s folyamatában lé tre hozott berendezé sek, illetve rendszerek mûködé sé nek beindítása, ellenõrzé se é s az ezzel kapcsolatos szerzõdé ses kötelezettsé g elismeré se általában folyamatos tevé kenysé g. Az üzembehelyezé s elengedhetetlen felté tele az üzemelteté si utasítá sok é s a karbantartá si elõ írá sok dokumentá lá sa. Valamely berendezé s, vagy rendszer beindítása, illetve mûködé se bizonyos felté telek teljesíté sé tõl függ é s környezeté re hatással van. Ké zenfekvõ pé lda: ha az induláshoz áramot, vizet, gõzt, levegõt stb. biztosító háló zat szüksé ges bizonyítani kell mé ré si eredmé nyekkel, hogy az engedé lyezé si tervben számításokkal alátámasztott emisszió s é rté keket a mûködõ berendezé sek nem lé pik túl. Vé gig kell gondolni, hogy a beindítás sikertelensé ge, illetve a mûködé s által lé trehozott környezeti hatás jelent-e veszé lyt esetleg a már elké szült munkaré szekre. Amikor több egyedileg mûködtethetõ gé pi é s berendezé si egysé g lé tesül, elõször ezek kipró bálását vé gzik, ez az úgynevezett hidegpróba. Azután kerül sor az egysé gek összekapcsolásával a pró baüzemre. A próbaüzem parciá lis é s szakaszos is lehet. A vállalkozó viseli ennek költsé geit é s bizonyítja a vállalt paramé terek teljesülé sé t. Esetenké nt ez nem könnyûé s mindenké ppen költsé ggel járó feladat. Gondosan be kell ágyazni ezt az é píté s kivitelezé s ütemtervé be é s a projekt menedzsernek olyan ké rdé seket’ is meg kell tudni oldani, mint a berendezé s vé delme, a pró baüzem anyagának tárolása, vagy a keletkezõ hulladé k elhelyezé se stb. A pró baüzem megszervezé sé ben é s vé grehajtásában ré szt kell vennie a jövendõ üzem vezetõinek, mé rnökeinek is é s cé lszerûa kipró bálásra kerülõ berendezé ssel jövõben dolgozó k közül is miné l többet foglalkoztatni a pró baüzemelé sné l. A próbaüzem sorá n kell elvé gezni a szavatossá gi mé ré seket. Ezek cé lja meggyõzõdni arró l, hogy a vá llalkozó a szerzõ dé sben é s a szabvá nyokban, illetve a hatósá gi elõ írá sokban megá llapított módon üzemelõ berendezé st ké szített-e el.

55

A projekt jellegé tõl függõen a pró baüzem idõtartama változó , befolyásolhatja az elõzetes betanítás is, de minden esetben addig tart, amíg a szerzõdé sekben rögzített mûszaki paramé terek, valamint az ezekkel összefüggõ gazdasági mutató k — mint követelmé ny é rté kek — nem igazolható ak. Ennek elé ré sé vel a pró baüzem eredmé nyesen, jegyzõ könyvvel lezá rható. Amíg az összes hiány é s hiba kiküszöbölé sre nem kerül, a pró baüzemi állapot fennmarad. Az eredmé nyes pró baüzemelé s után a mûszaki ellenõr, a tervezõ é s a jelenlé võ leendõ üzemeltetõ egybehangzó an javasolják az é píttetõnek a teljesítmé ny-igazolá s kiadá sá t. Az é píttetõ ezutá n ké rheti a haszná latba vé tel engedé lyezé sé t, megrendezve a szüksé ges hatósá gi eljá rá st. A teljesítmé ny igazolá s elõ felté tele a szá mviteli lebonyolítá snak, a vá llalkozókkal való vé gelszá molá snak. Ennek során é rvé nyesíteni lehet — ha ez szüksé ges — a vállalkozó kkal szemben az esetleges ké sedelembõl, vagy hiányos minõsé gbõl származó levonásokat, illetve kárté ríté seket. A projekt befejezé sé hez tartozik a pé nzügyi elszá molá s is. A vé gszámlában valamennyi függõben tartott kifizeté st rendezni kell, vagyis az elõlegeket, a szakasz- é s ré szszámlákat; a vé gszámla közbensõ elszámolásait. A megrendelõ által esetleg rendelkezé sre bocsátott anyagok, az általa nyújtott szolgáltatások ellené rté keinek viszontszámlázása is rendezendõ az átadást követõen. Elterjedõben lé võ szerzõdé ses megállapodás vonatkozik az úgynevezett jó lteljesíté sre é s ennek következmé nyeire; azaz a garanciális idõ alatt fellé põ hibák kijavítására, illetve az ennek fedezeteké nt visszatartott összegre vagy bankgaranciára. Ilyen esetben a szerzõdé ses összeg megállapodott ré szé t csak a garanciális idõ vé gé n kapja meg a vállalkozó , ám ez az összeg bankgaranciával kiváltható . Az é píttetõ dönt az üzembehelyezé srõl. A dönté s lehet a projekt- megvaló sításának elismeré se, de szüksé g lehet az elismeré s elõtt a felmerült ellenté tek tisztázására. Közpé nzekbõl vé gzett beruházásoknál a vállalkozás mindig eredmé nyfelelõssé ggel párosul, így a projekt lezárásához bizonyítani kell, hogy a lé trehozott fejleszté s teljesíti azokat a követelmé nyeket. amelyeket elvárnak tõle. A vonatkozó jogszabály szerint a beruházás akkor tekinthetõ befejezettnek, ha az összes vállalkozó számláit elszámolták é s az elõállított, vagy beszerzett vagyontárgyakat üzembe helyezté k. A tárgyi eszközök állománynak növekedé sé t meg kell jeleníteni az é píttetõ könyvvitelé ben. Lé nyegé ben ez az aktivá lá s. A számviteli törvé ny megszabja, milyen ráfordításokkal kell a beruházással keletkezett vagyontárgyat az é píttetô nyilvántartásában é s mé rlegé ben (eredmé ny - beszámoló jában) szerepeltetni. A beruházási folyamat lezárulásával a garanciális, illetve szavatossági kötelezettsé g veszi kezdeté t. A garanciális javítások elvé gzé se nyilvánvaló an más súlyú egy generálkivitelezé si vállalásnál é s más az eredmé nyfelelõssé gre alapozott fõvállalkozás eseté ben. Az elõbbiekné l jogszabályok rögzítik az úgynevezett kötelezõ alkalmassá gi idõ t, amelyen belül a kivitelezõ az egyes é pületszerkezeteké rt é s berendezé seké rt felelõssé ggel tartozik. A fõvállalkozás eredmé nyfelelõssé gé t, annak következmé nyeit é s garanciális felté teleit csak a gondos szerzõdé sköté ssel lehet egyé rtelmûsíteni.

56

2.3. Irodalom Dr. Gyulay— Hollay— Száva— Wé ber: Az é píté sz é s é pítõmé rnök tevé kenysé ge a beruházások folyamatában Dr. Császár István: É píté si vállalkozások lebonyolítása

2.4. Ellenõrzõké rdé sek 1) Ki a projekt fõszereplõje, fõbb törekvé sei, feladatai 2) A tanácsadó -szaké rtõ szerepe, tevé kenysé ge 3) A tervezõ szerepe, tevé kenysé ge 4) Az engineering fogalma, szerepe a projekt lebonyolításában 5) A szervezõ-koordináló munka lé nyege 6) A mûszaki ellenõr feladata 7) A kivitelezõ tevé kenysé ge, szerepe 8) A ható ságok kapcsoló dása a projekt folyamatokhoz 9) A kezdemé nyezé s folyamata 10)Az elemzé s folyamata 11)A vé gleges megvaló sítható ság elemzé se, engedé lyek, jó váhagyások 12)A tenderezé s, a kivitelezõ kiválasztása 13)A megvaló sítás (kivitelezé s) formái, a felelõssé gi kört tekintve 14)A megvaló sítás ré szfolyamatai 15)Pró baüzem, üzembehelyezé s

2.5. Feladatok 1) Ké szítse el, ábrázolja táblázatos formában a projekt teljes folyamatának fõbb lé pé seit, idõrendi sorrendben! 2) Egé szítse ki az elõbbi táblázatot a fõbb inté zkedé sekkel, dokumentumokkal é s a szereplõkkel! 3) Pró bálja meg ábrázolni blokk-sé ma szerûen a projekt lebonyolításának fõbb ré szfolyamatait!

2.6. Vizsgaké rdé sek 1) A vállalkozás (beruházás) folyamatának szereplõi, feladatuk rövid összefoglalása 2) A szereplõk tevé kenysé gé nek kapcsoló dása a projekt lebonyolításának különbözõ fázisaihoz 3) A kivitelezõ é s a mûszaki ellenõr feladatainak kapcsoló dása 4) A vállalkozási folyamat elõké szíté si idõszaka, annak fõbb törekvé sei 5) A kivitelezõ tevé kenysé ge a projekt lebonyolítása során

57

3. Költsé gszá mí tá s é s á rké pzé s 3.1. Kö ltsé gveté s 3.1.1. A költsé gveté s helye é s szerepe A gazdasági é letben, így az é pítõiparban is meghatározó szerepe van az eredmé nyessé gnek. Ez pé nzben fejezhetõ ki é s (leegyszerûsítve) haszonnak nevezik. Az é pítõipari vállalkozó haszna a megrendelõtõl kapott vállalkozási összeg é s a ráfordítások (vállalkozó i kiadások) különbsé ge. Mind a megrendelõnek (beruházó nak), mind a vállalkozó nak (kivitelezõnek) a beruházás megvaló sítása elõbb számítania kell a várható kiadásokat. A beruházó csak e számítások birtokában tudja ellenõrizni, hogy a vállalkozó i ajánlatok reálisak-e, a kivitelezõ pedig ezen számítások alapján alakítja ki árajánlatát, vagyis a számított ráfordításokat megtoldva a maga remé lt hasznával. A várható ráfordítások számításának eszközei é s dokumentumai a különbözõ ré szletessé gûé s pontosságú költsé gveté sek. A költsé gveté sek tehát csak tervezett ráfordításokat számítanak, becsülnek elõre. Ré sz - é s vé gösszegüket nem szabad összekeverni a té nyleges ráfordításokkal, amelyek a megtörté nt kiadások (az anyagellátó , gé pellátó vállalatok számlái, a bé rkifizeté si jegyzé kek, a kifizetett adó k stb. bizonylatai) alapján állítható k össze az utó kalkuláció ké szíté sekor. (Az utó kalkuláció ró l a ké sõbbiekben mé g ré szletesen lesz szó .) A költsé gveté sek tehát csak terveknek tekinthetõk, a megvaló sítás pedig (túllé pé s vagy esetleges megtakarítást a vé gösszeghez ké pest) függ az é pítkezé s körülmé nyeitõl, a vállalkozó (szervezet, illetve egyes tagjainak, vezetõinek) szaké rtelmé tõl, ügyessé gé tõl é s nem utolsó sorban attó l, hogy kellõké pen ismerik-e a költsé gek összeté telé t, szerkezeté t, a megtakarítási lehetõsé geket. Egy é pület, é pítmé ny költsé gei több fõ ré szbõl tevõdnek össze. ezek: — a terület megszerzé sé nek — az elõké szíté snek (tervezé s, feltárások, kutatások, vállalatba adást stb.) — az é pület, é pítmé ny megvaló sításának, konkré tan • a munkahelyre települé s (felvonulás, ideiglenes mellé klé tesítmé nyek, elvonulás) • az alapozás (alé pítmé ny) • a felszerkezet (felé pítmé ny) • a szakipari munkák • az é pületgé pé szeti munkák • a befejező munkák — a gé pek, berendezé sek, felszerelé sek — é s egyé b költsé gei. A beruházással összefüggé sben vannak mé g a kapcsoló dó lé tesítmé nyek (oda vezetõ utak, közmûvek stb.) költsé gei is.

3.1.2. A költsé gveté s ké szí té sé nek cé lja Az é pítkezé sek megvaló sításának minden szakaszában igen fontos szerepet játszanak a költsé gveté sek. Feladatuk, hogy adataikkal kiegé szítsé k a mûszaki terveket, lehetõvé tegyé k az é pítkezé s mennyisé g é s gazdasági vonatkozásainak mé ré sé t. A költsé gveté s tehá t egyúttal mûszaki é s gazdasá gi dokumentum is. Az é pítkezé s során közremûködõ valamennyi szervezet igé nyli é s használja a költsé gveté st. Segítsé gé vel — írhatják ki a versenytárgyalásokat — köthetik meg az é píté si szerzõdé seket — számolhat el egymással az é píttetõ é s a kivitelezõ

58

— ellenõrizheti a beruházó a munka minõsé gé t é s mennyisé gé t — nyithatja meg é s folyó síthatja a hitelt a bank — hasonlíthatja össze gazdasági szempontbó l az egyes változatokat a tervezõ.

3.1.3. A költsé gveté s funkció i A költsé gveté snek fõ funkció i vannak é s mellé kfunkció i lehetnek. A fõ funkció k teljesíté sé t minden rendszerben é s korszakban elvárják a költsé gveté stõl, hisz ezek teljesíté se né lkül a költsé gveté s nem használható . A mellé kfunkció k miné l magasabb szintûteljesíté se egy költsé gveté si rendszer (egy fajta) jobb használható ságát bizonyítja.

A költsé gveté s fõ funkciói a) ) té teles tervezõi utasítás adása a mûszaki tervek kiegé szíté seké nt. A mûszaki tervek nem tartalmaznak több olyan adatot, amelynek ismerete a kivitelezé shez felté tlenül szüksé ges (minõsé gi, technoló giai, egyé b vonatkozások). ezek ismerteté se a költsé gveté s feladata. Emiatt a költsé gveté sre mé g abban az esetben is szüksé g van, ha a költsé gek meghatározása valamilyen okbó l elmaradhatna. Termé szetesen a különbözõ szintû é s ré szletezettsé gû költsé gveté sek a funkció t különbözõ mé rté kben kell, hogy ellássák, de minden esetben szüksé g van a mûszaki tartalom meghatározott mé rté kûelõírására. b) ) A munka mennyisé gi meghatározása. Az é píté s szervezé si tervek elõké szíté sé hez, az é pítõanyagok megrendelé sé hez szüksé ges alapadatokat a költsé gveté s szolgáltatja. c) ) A munka minõsé gi meghatározása. d) ) A munka költsé geinek megállapítása.

A költsé gveté s mellé kfunkciói A költsé gveté stõl számos további mellé kfunkció betölté sé t is megkívánják, illetõleg több fontos tulajdonsággal kell rendelkeznie.

59

Ilyenek: e) ) Segítse elõ a korszerûszervezé si mó dszerek alkalmazását. f) ) Felé píté se legyen alkalmas a gazdaságosság megtervezé sé hez é s vizsgálatához szüksé ges költsé gmutató k ké pzé sé hez. E ké t utó bbi funkció (illetve tulajdonság) eredmé nyes mű ködé se nagymé rté kben a költsé gveté s szerkezeté től, csoportosításátó l függ. A költsé gveté sek felé píté se é vtizedeken át a munkanemenké nti csoportosítá st követte. (Munkanem az egyazon szakmákhoz tartozó munkák stb.) Ez a felé píté s nehezítette mind az é píté sszervezé si tervek ké szíté sé t, mind pedig a gazdaságosság mé ré sé t. Az organizáció s terv ké szíté sé hez, a gazdasági mutató k ké pzé sé hez ugyanis az ilyen költsé gveté seket át kellett csoportosítani, ami nagy többletmunkát jelentett. Ezé rt alakították ki a költsé gveté s szerkezeti rendszeré t, technológiai csoportosítá sá t. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szerkezethez (lehetőleg) egy té tel tartozik. Költsé gveté si té telnek nevezik a költsé gveté snek a legkisebb egysé gé t, amely egy (komplex) munkafolyamatot fejez ki é sé rté ke ké t összeggel fejezhető ki. Egyes költsé gveté si rendszerek ezt a ké t összeget úgynevezett egysé gá rban vonjá k össze. Sok esetben nem foglalható egy szerkezet egyetlen té telbe. Ilyenkor az egy szerkezethez tartozó té teleket egymás mellé é s olyansorrendben kell kiírni ahogy azok kivitelezé sre kerülnek (technoló giai sorrend). Ezt az elvet azonban a költsé gveté s nem minden esetben viszi maradé ktalanul keresztül. (Pé ldául a földkiemelé s é s a földvisszatölté s a költsé gveté s elejé n a földmunkák között, az alapozási munkák előtt szerepel, holott technoló giai sorrendben termé szetesen a földkiemelé snek az alapozások előtt, a földvisszatölté snek azok után van helye). A szerkezeti rendszer elősegíti, hogy a szerkezet összköltsé ge — esetleg a szerkezet egysé gé nek (egy m2 födé m, egy m2 burkolat stb.) költsé ge is a költsé gveté sből szembeötlően, kitű njé k é s ezáltal ösztönözzön a leggazdaságosabb szerkezet alkalmazására. Jelenleg az é pítőiparban többfé le költsé gveté si rendszert használnak. Ezeknek egy ré sze törekszik a fenti cé lok elé ré sé re. Előrelé pé s törté nt a munkanemek szerinti csoportosításhoz ké pest, de a mellé kfunkció k maradé ktalan teljesíté sé t mé g nem sikerült elé rni. Ké szítenek olyan költsé gveté seket is, amelyek igen erősen összevontak, vagy é ppen mé g mindig munkanem szerint csoportosítottak. Ilyenkor — ha költsé gmutató kat kell ké pezni vagy szervezé si terveket kell ké szíteni — külön számítások, esetleg átrendezé sek válnak szüksé gessé . g) ) Segítse elõ a mûszaki fejleszté st A költsé gek alakulása nagymé rté kben befolyásolja a megrendelőt, a vállalkozó t é s a tervezőt mű szaki fejleszté si tevé kenysé ge során. Nem mondható azonban el, hogy mindig a korszerű a gazdaságos. Ellenkezőleg. Amikor egy új szerkezetet, technoló giát vagy szervezé si mó dszert bevezetnek az általában költsé gesebb a hagyományosnál. Ezé rt a megrendelőnek é s a vállalkozó nak egyaránt mé rlegelnie kell, hogy távolabbi é rdekeik megkövetelik-e a mű szaki fejleszté st. A gazdaságosság ugyanis bonyolult forgalom, s nem mindig a legolcsó bb a leggazdaságosabb. A gazdaságosság megíté lé sé né l olyan szempontokat is mé rlegelni kell, mint a minősé g, megbízható ság, időálló ság (tartó sság), beszerezhetősé g, é lőmunkaigé ny, eszté tika, devizaszüksé glet, üzemelteté si költsé gek stb. Gazdaságossági számításaink eredmé nyé t nagymé rté kben befolyásolják a pillanatnyi piaci viszonyok, valutaátszámítási szorzó k, adó kulcsok stb. A mű szaki fejleszté si dönté seket ezé rt nagyon átgondoltan, sokoldalúan kell előké szíteni. h) ) Segítse elő a kivitelező kezdemé nyezőké szsé gé t. Az a költsé gveté si rendszer serkenti megfelelően a kivitelezőt jobb technoló giai, szervezé si megoldások keresé sé re, amelyik lehetővé teszi, hogy azok alkalmazása eseté n a nyeresé g

60

növekedjé k. A költsé gveté ssel szemben elé rhető megtakarítások meghatározott esetekben a vállalat eredmé nyessé gé t szolgálják. i) ) Legyen alkalmas a gé pi adatfeldolgozásra. A költsé gveté s ké szíté si munka tekinté lyes ré sze a mechanikus mű veletek sora, amely nem igé nyel magas szintű szellemi tevé kenysé get. A költsé gveté sek számító gé pes ké szíté se, adatainak gé pi feldolgozása jelentős mé rnöki, (technikusi) szellemi potenciált szabadíthat fel igé nyesebb cé lokra. Pozitívum mé g, hogy a költsé gveté s hibátlan, a ké szíté si idő pedig lé nyegesen rövidebb lehet. Jó lehetősé get nyújt a költsé gveté s gé pi feldolgozá sa az é pítkezé shez szüksé ges erőforrá s-szüksé glet (munkaerő, gé p, anyag stb.) gyors kigyűjté sé re, összesíté sé re, valamint az ütemtervek ké szíté sé hez is kiinduló alapot ad. Ma már ritkán alkalmaznak olyan költsé gveté si rendszereket, amelyek teljessé ggel alkalmatlanok gé pi feldolgozásra. A költsé gveté s ké szíté sé nek azonban több olyan mozzanata van, amely — egyes rendszerek eseté n — nehezen, vagy egyáltalán nem gé pesíthető. (Ilyen lehet pé ldául a szüksé ges té telek kiválasztása, a mennyisé gek számításához, az árak ké pzé sé hez szüksé ges adatok meghatározása stb.)

3.1.4. Költsé gveté sek fajtá i A költsé gveté sek különbözőké ppen osztályozható k: Így — ré szletessé gük szerint — az árké pzé s mó dja szerint — a ké szíté s cé lja szerint

Ré szletessé g szerinti költsé gveté s fajtá k A költsé gveté sek az elõké szíté s illetve a megvaló sítás különbözõ fázisaiban é s különbözõ cé lokra ké szülnek, ezé rt ré szletezettsé gük is elté rõ. E tekintetben igen sokfé le költsé gveté s ké pzelhetõ el. Jellegzetes a következõ né gy: — egyösszegûköltsé gveté s — munkanem szerinti költsé gveté s — szerkezeti bontású költsé gveté s — ré szletes (té teles költsé gveté s). Az egyösszegû költsé gveté s nem ré szletezi (vagy legfeljebb ké t-három ré szköltsé gre bontja) a költsé geket. Megfogalmazza az é pítendõ objektum legjellegzetesebb mûszaki, minõsé gi vonásait. A mennyisé geket é pítmé ny té rfogatban, szint területbe, vágányhosszban, útfelületben vagy valamilyen használati egysé gben (kó rházi ágy, tanterem stb.) fejezi ki. A költsé get ebben az esetben egyetlen összeg jelzi. Ez az összeg különbözõké ppen számítható . Ké szíthetõ elõször a következõkben ismertetett bármelyik fajtájú ré szletes költsé gveté s é s ennek eredmé nye adja a vé gösszeget. Megadható az egyösszegûár korábban megé pült lé tesítmé nyek tapasztalatai alapján, az é pítmé ny egysé gé re vonatkozó mutató k (ún. normatívák) segítsé gé vel is.

A munkanem szerinti költsé gveté s Egy bonyolultabb é pítmé ny 20-30 munkanemre is bontható . Ezeknek költsé gei ugyancsak meghatározható k ré szletesebb számítások vagy normatívák alapján. A munkanem szerinti bontás elõnye, hogy az egyes szakmák szerinti várható kiadások megbecsülhetõk, a feladatok a különbözõ szakbrigádoknak eszerint adható k munkába. Mé gsem terjedt el az ilyen bontású költsé gveté s, mert nem elé g ré szletes ahhoz, hogy az egyes szerkezetek mûszaki é s költsé g adatainak pontos meghatározására alkalmas legyen.

61

A szerkezeti bontá sú költsé gveté s lé nyegesen gyakoribb. Ebben az egyes szerkezetek (alap, oszlop, gerenda, fal, födé m stb.) külön szerepelnek, é s egy-egy szerkezet egysé gé re vonatkozó összköltsé g egy összegben található . Ez a költsé gveté s már alkalmas arra, hogy pontosan leírja az objektum mûszaki tartalmát, ré szeinek minõsé gé t. Terjedelme é s elké szíté si ideje lé nyegesen nagyobb az elõzõekné l.

A ré szletes (té teles) költsé gveté s ré szletezettsé ge a legnagyobb. Alapegysé ge a té tel, amely általában egy munkafolyamatot fejez ki (pl. alaptest zsaluzása, alaptest vasszerelé se, alaptest betonozása stb.). Legtöbbször tehát egy szerkezet csak több té tellel írható le. Magyarországon a közelmúltig a legtöbb költsé gveté s ilyen ré szletezettsé gûvolt. Ehhez ké szültek a költsé gveté si segé dletek (EKN, EMIR ... lásd ké sõbb).

Az á rké pzé s módja szerinti költsé gveté s fajtá k Az árké pzé s formája szerint megkülönböztethetõ egysé gáras é s vé gösszegké pzõ, az árké pzé s pontossága szerint ré szletesen kalkulált átalányáras költsé gveté s é s költsé gbecslé s (költsé g elõirányzat). Az egysé gáras költsé gveté s az egyes szerkezetekre vagy té telekre határozza meg az árakat. (lásd, árké pzé s elvi ké rdé sei). A vé gösszegké pzõ számítási rendszerné l a költsé gelemeket nem é pítik be egysé gárakba, hanem összesítve állapítják meg az é pítmé ny megvaló sításához szüksé ges összes erõforrás (é lõmunkaó ra, gé pmûszakó ra, teljes é pületre vonatkozó anyagmennyisé g) költsé gé t é s ezekbõl számítják ki a vé gösszeget. Ezt a mó dszert hazánkban csak ritkán (egyszerûsített költsé gszámításké nt) alkalmazzák. A ré szletesen kalkulált áraknál az egysé gárak költsé gté nyezõit külön-külön számítják ki é s összegezik. Az átalányáras költsé gveté sné l egy vállalatnál vagy ré gió ban (esetleg az egé sz országban) azonos egysé gárakat alkalmaznak. Ilyen esetben a költsé gté nyezõket igen nagy átlagosítással veszik figyelembe. A költsé gbecslé st árait (igen nagy átlagosítással) már megé pült objektumok tapasztalatai normatíváinak felhasználásával számítják.

A ké szíté s cé lja szerinti költsé gveté s fajtá k A ké szíté s cé lja szerint megkülönböztethetõ költsé gveté sek: — költsé gelõirányzat (költsé gbecslé s) — kiviteli szintûköltsé gveté s — utó kalkuláció — önköltsé gszámítás — é píttetõt terhelõ költsé gek meghatározása. A költsé gbecslé s vá zlattervekhez ké szül, mert mé g nincsenek ré szletes tervek, pontos mûszaki mennyisé gek). A kiviteli szintû költsé gveté st a megvalósítá si tervhez ké szítik. Az utókalkulá ció a té nyköltsé gek regisztrá lá sá ra szolgá l. Az önköltsé gszá mítá s a kivitelezõ t terhelõ költsé gek megá llapítá sa. A megrendelõt (é píttetõt) terhelõ költsé gek tartalmazzák az önköltsé geken kívül a kivitelezõ hasznát é s azokat a költsé geket, amelyek a

62

terület megszerzé sbõl, tervezé sbõl, gé pek beszerzé sé bõl, a beruházás megvaló sításábó l adó dnak.

3.1.5. A költsé gveté sekkel kapcsolatos igé nyek Az elõzõekben említett nagyszámú költsé gveté si fajtával szemben termé szetesen különfé le igé nyek merülnek fel. Az igé nyek közül a legfontosabbak megtalálható k a költsé gveté s funkció inak a felsorolásánál. Ezeken túl azonban elvárják, hogy a költsé gveté s legyen — jó l áttekinthetõ, könnyen é rthetõ — teljes (terjedjen ki minden munkára, amely az adott beruházásnál elõfordul) — gyorsan elké szíthetõ (termé szetesen az adott ré szletezettsé gen belül) — könnyen átalakítható , rugalmas (a manapság gyakori árváltozások é rvé nyesíté sé re alkalmas) — viszonylag pontos (a ké szíté sé né l alkalmazott átlagosítások keretein belül jó l közelítse meg a várható té nyköltsé geket.

3.2. A kö ltsé gveté s, mint a munka mû szaki tartalmá nak meghatá rozá sa A költsé gveté s ké szíté sé nek egyik alapvetõ feladata (a mûszaki tervek kiegé szíté seké nt) té teles tervezõi utasítások adása. Függetlenül attó l, tehát, hogy a szerzõdõ felek egysé gáras vagy átalánydíjas elszámolásban állapodnak meg a tervezõ tervei mellé költsé gveté si kiírást kell, hogy mellé keljen. Szüksé gszerûa tervezõ által összeállított költsé gveté si kiírás azé rt is, mert az a tervezé s stádiumában ké szül, olyan idõpontban tehát, amikor mé g nem felté tlenül ismert a kivitelezõ szervezet, nem ismert a beruházó é s a kivitelezõ között megkötendõ szerzõdé s jellege. A költsé gveté si kiírásnak ezé rt olyannak kell lennie, hogy té telesen tartalmazza — a munka (szerkezet) megnevezé sé t (pl. alaptest betonozás) — a vé grehajtás helyé t vagy jellemzõ mé reté t (pl. 2,00 m mé lysé gben) — a ké szítendõ szerkezetnek é s anyaginak minõsé gé t (pl. B.200-as beton, 30 mm maximális szemnagyság, 3-as plaszticitás) — kívánt mé reté t (pl. 5 cm vastagságban) — a szüksé ges esetekben elõírt technoló giát (pl. vibrálva é s utó kezelve) — a vé gzett munka minõsé gi osztályának megjelölé sé t (pl. I. osztályú minõsé gben) — valamennyi egyé b megjegyzé st, amely a tervezõ különleges kívánságaira vonatkozik é s a kiviteli utasításoktó l elté ré st jelent. A költsé gveté s kiírójá nak a mûszaki tartalmat olyan mé lysé gben illetve ré szletessé ggel kell megfogalmaznia, hogy az egyé rtelmû utasítá sokat adjon a kivitelezé shez, megfelelõ té nyadatot a mûszaki ellenõ rzé shez, abból a kalkulá tor á rakat tudjon meghatá rozni.

3.3. A mennyisé gek meghatá rozá sa Mind a szerkezeti bontású, mind a ré szletes, té teles költsé gveté shez igen sok mennyisé get kell meghatározni. Ezeket áttekinthetõ formában, az áraknak megfelelõ pontosságban, termé szetes mé rté kegysé gben (fm, m2, m3, tonna stb.) kell számítani. Erre szolgál — a mé retszámítás — bonyolultabb esetekben az idomterv — esetenké nt az anyagkivonat.

63

3.3.1. Mé retszá mí tá s A költsé gveté sek mennyisé geinek számítását általában költsé gveté s kiíró ja vé gzi. E munkához a lé tesítmé ny terveit a legré szletesebben ismernie kell. A mennyisé geket (általában) táblázatosan számítják. Bonyolultabb szerkezetûé pítmé ny, elsõsorban magas é pület eseté ben, a mé retszámításhoz idomterv is ké szül. A mé retszámítást é s idomtervet olyan formában kell elké szíteni, hogy azok a terv mellé kleté t is ké pezhessé k. A mé retszámításban meg kell adni a költsé gveté si té telszámot, a felhasznált segé dletet (pl.: É KN, É MIR stb.) kó dszámot, a té tel rövid megnevezé sé t, a vonatkozó idom jelé t é s a kiszámítás alapjául szolgáló mé reteket. Alapelv: minden szerkezet csak egyszer számolható el.

3.3.2. Idomterv Idomtervet azokró l a szerkezetekrõl kell ké szíteni, amelyeknek a mé retei a tervekbõ l közvetlenül nem olvashatók le. É pületek eseté ben: — bonyolultabb földmunkákró l, dúcolásró l, szádfalazásró l — az alapozásokró l — a felmenõ falakró l, pillé rekrõl, válaszfalakró l — külsõ homlokzati munkákró l — szüksé g szerint az egyé b munkákró l. Vonalas lé tesítmé nyekrõl, egyszerûmûtárgyakró l (általában) nem kell idomtervet ké szíteni. Bonyolult szerkezetûmûtárgyak föld-, kõmûves- é s mûkõmunkáihoz ké szülhet egy-egy idomterv. Az elõre gyártott vasbeton szerkezetek, kõfaragó munkák, asztalos é s lakatos szerkezetek mennyisé geit úgynevezett konszignáció ban tüntetik fel. Az idomterv é s a mé retkimutatás ké szíté sé hez ismerni kell az Elszámolási Szabályokat. ezek kivonata az É MIR (É KN) kötetek bevezetõiben található k meg.

3.3.3. Anyagkivonat Esetenké nt a kivitelezõ a fontosabb anyagok megállapítására anyagkivonatot ké szít. Ez az anyagmegrendelé s alapja, de bizonyos esetekben a költsé gveté s ké szíté shez is segé d dokumentké nt szolgál. A szerkezetek, té telek mennyisé geit a mé retszámítás, a szüksé ges anyagnormákat vállalati norma gyûjtemé nyek, illetve az É MIR (É KN) tartalmazzák. A mennyisé gek é s az anyagnormák szorzata, a szorzatok anyagonké nti összegzé se adja az anyagszüksé gletet. Az anyagnormák általában az átlagos é s mé g megengedhetõ anyagvesztesé geket (káló ) is tartalmazzák. Ha nem, ezeket az anyagmegrendelé sekné l külön kell számítani.

3.4. Az á rké pzé s 3.4.1. Elvi ké rdé sek Az árké pzé s a költsé gveté si té telek egysé gnyi mennyisé gé hez tartozó árak meghatározása. Speciális, összetett, jelentõsé gé ben is kiemelkedõ feladat. Az árelemzõnek (kalkulátornak) nem csupán az árak tartalmát, a kivitelezé s során felmerülõ költsé gek elszámolási rendszeré t, a folyamatosan változó elõírásokat, rendeleteket kell ismernie, hanem megfelelõ információ val kell rendelkeznie a vállalatnál alkalmazott sajátos é píté stechnoló gia ré szleteirõl, munkáltató jának vállalakozási straté giájáró l, a vállalati költsé gráfordításokró l. A kalkulátori munka nagyon sok számítást, sok adatot feldolgozó , idõigé nyes feladat. Hogy ezt csökkentsé k (sok országban) az egyes költsé gté nyezõk meghatározásánál nem az é pítkezé s

64

helyi, hanem nagyobb területre (megyé re, országré szre) kiterjedõ átlagos körülmé nyeit veszik figyelembe. Az elõny abban jelentkezik, hogy — a költsé gveté s ké szíté si ideje lé nyegesen lerövidül — az árak körüli viták csökkennek — a kivitelezõ é rdekeltté válik az átlagos áraknál gazdaságosabb kivitelezé si mó d keresé sé ben. Az átlagosítás hátrányokkal is jár. Így — az a vállalat, amelyik kedvezõtlenebb helyen é s körülmé nyek között dolgozik, alacsony jövedelmet realizált (vagy fizet), illetve amelyik kedvezõbb helyen é s körülmé nyek között van, külön munka né lkül elõnyökhöz jut — a terv teljesíté se nem mé rhetõ megbízható an, ezé rt a vállalat munkájának é rté kelé se sem megnyugtató . Az átlagosítás akkor jelent nagy gondot, ha az az anyagárakra é s a szállítási költsé gekre is vonatkozik, mert ezek (amellett, hogy sokszor a költsé gek jelentõs hányadát teszik ki) ré szben a piaci hatásoktó l függõen gyakran változnak, ré szben igen nagy mé rté kben függnek a szállítási távolságtó l é s a szállítás mó djátó l. Az országos egysé gárak rendszere é ppen azé rt bírálható , mert nem veszi figyelembe a szállítási távolságok különbözõsé gé bõl adó dó költsé gelté ré seket. Ez a szállítási pó tlé kolásos költsé gveté si rendszerrel küszöbölhetõ ki, amely szerint az országos egysé gárak az anyagszállítások költsé geit nem tartalmazzák. Ezeket a té nyleges szállítási távolságok függvé nyé ben számítják, majd hozzáadják az egysé gárakhoz. A következõ ké t oldalon — külön-külön — összefoglalóan lá thatjuk az é pítõ ipari tevé kenysé g kalkulá ciós egysé geit, valamint az é pítõ ipari szolgá ltatá s á rá t meghatá rozó költsé gté nyezõ ket.

65

Az é pítõ ipari tevé kenysé g kalkulá ciós egysé gei A vállalkozó határozza meg: — é pítmé nyjegyzé k, — TEÁ OR, — a vállalkozás nagysága — tevé kenysé gé nek összeté tele alapján A kalkulá ció logikai sé má ja kalkuláció s egysé gek munkálatok A beruházás vé gleges ré sze

szerkezetek

Közvetlen önköltsé g

szerkezeti elemek munkálatok É pítmé ny

A beruházás ideiglenes ré sze

É pítmé nytõl függõ munkák, szolgáltatások

szerkezetek szállítás idõ... munkásellátá s, felvonulás különleges kör

Külön költsé gek közvetlen önköltsé ge

É pítmé ny, é pítõipari szolgáltatás közvetlen önköltsé ge

Külön költsé gek közvetlen önköltsé ge

Szûkített önköltsé g fogalma: — É pítmé ny közvetlen önköltsé ge — É pítmé nyre felosztott közvetlen irányítási, (tevé kenysé girányítási é s központi irányítási) költsé gek — szûkített önköltsé g

66

Az é pítmé ny, é pítõ ipari tevé kenysé g á ra — É pítmé ny közvetlen önköltsé ge — Bruttó fedezet — Az é pítmé ny á ra Bruttó fedezet — közvetlen irányítás költsé ge (é píté s vezetõsé gi általános költsé g) — a tevé kenysé girányítás költsé gei

Közvetett költsé gek

— központi irányító költsé gei — kockázati fedezet

— vállalkozó i haszon Haszon

SZERZÕDÉ SES Á R

Elszámolása szerint

Kötöttsé g szerint Rögzített (fix)

„Mozgó ”

Té teles

Vegyes

Egyösszegû

árváltozások é rvé nyesíté sé nek kiköté sé vel

közvetlen gé pköltsé g

é rvé nyesíté s módja

hatá lya közvetlen anyagköltsé g

közvetlen bé rköltsé g árindex

té teles

árkockázati fedezet

67

3.4.2. Az á rösszetevõk tartalma é s szá mí tá si mó dja A költsé gté nyezõk tartalmát é s felszámítási mó dját egy-egy idõszakban különbözõ gazdaságpolitikai megfontolások alapján alakítják ki. Az ársé ma tehát idõben változó rendszer, de különbözik területenké nt (országonké nt) is. Van olyan költsé gveté si rendszer, amelyben más az ársé ma. Több (vagy kevesebb) költsé gté nyezõ szerepel, mások a közvetlenül é s közvetve felszámolható költsé gek. A szállítási é s rakodási költsé g pé ldául összevonható az anyagköltsé ggel, a bé rköltsé g egyik elemé t, a szociális költsé get külön is fel lehet számítani. Az é píté si díj é s az anyagköltsé g összevonható egy egysé gárrá. (Ez volt nálunk 1979-ig.) A költsé gté nyezõk között szerepeltethetõ a haszon is. (Jelenleg Magyarországon nem é pítik be az egysé gárba.)

A közvetlen anyagköltsé g Felszámítási mó dja: anyagnorma x anyagbeszerzé si ár K = Na x Á á Az anyagnormákat normatáblázatok (VKN = Vállalati Költsé gszámítási Normák, É MIR = É pítõipari Mûszaki Iránynormák, É KN = É pítõipari Költsé gszámítási Normák .... stb. — tartalmazzák. Olyan költsé gveté s té telekné l, amelyek akár hivatalos, akár a vállalati normatáblázatokban nem található k meg, az anyagnormát szabványok, mûszaki elõírások, a szerkezetek ré szlettervei, a szabásjegyzé kei, mûhelyrajzai alapján, a mûszakilag indokolt mé rté kben kell meghatározni. A normatáblázatokban szereplõ anyagnorma minden olyan anyagot, szerkezetet, fé lké sz termé ket magába foglal, amely szabvány, kivitelezé si szabályzat, mûszaki elõírás szerint a megvaló sításhoz szüksé ges, akár beé pül a szerkezetbe, akár elhasználó dik az é píté s folyamán. A normák tartalmazzák a máshol el nem számolható többleteket é s levonásokat. Ilyen többlet a káló , levonás a nyílások miatt jelentkezõ kisebb anyaghányad. A káló olyan anyagvesztesé get jelent, amely - a szállításnál, - rakodásnál, tárolásnál, - feldolgozásnál, megmunkálásnál, - bedolgozásnál jelentkezik. Az ilyen vesztesé get (tapasztalati adatok alapján) az anyagnormák ké szíté sekor anyagonké nt elté rõ mé rté kben figyelembe vetté k, illetve normatáblázatokban nem szereplõ té telek anyagigé nyé nek meghatározásakor figyelembe kell venni. A normagyûjtemé nyekben a segé dszerkezetek (állványzat, zsaluzat, ducolat stb.) anyagnormáit tört jelöli. A nevezõben az egyszeri beé píté shez szüksé ges anyag, a számláló ban az egyszeri beé píté s alkalmával elhasználó dó mennyisé g található . ezen té telek eseté ben a megrendelõ csupán az elhasználó dott anyag ellené rté ké t té ríti meg a vállalkozó nak, mert a segé dszerkezet elbontásakor a többi anyag visszaté rül, s vállalkozó azt más munkáknál ismé telten felhasználhatja. Az elveszõ segé dszerkezetek (pl. bennmaradó szádfal) eseté ben termé szetesen a káló val növelt teljes anyagmennyisé g ellené rté ké t meg kell té ríteni. Az anyagnormák nem tartalmazzák azoknak az anyagoknak adatait, amelyek más költsé gveté si té telben, vagy más költsé gté nyezõben kerülnek elszámolásra. Így — a gé pekhez szüksé ges üzem-, kenõ-, segé danyagokat, darupályát stb., mert ezeket a gé pköltsé gek, — az úgynevezett rezsianyagokat (pl. talpas lé tra, bakállvány 3,0 m magasságig, munkaruhák stb.), mert ezeket az általános (rezsi) költsé gek tartalmazzák; abbó l kell költsé geiket fedezni. Az anyagbeszerzé si ár a felek által megállapított idõpontban é rvé nyes utánpó tlási ár, amely vállalati vagy ható sági árjegyzé kben található . Ilyen ható sági árjegyzé k az É pítõipari Cikklista (É CA).

68

A benne nem szereplõ termé kek utánpó tlási árai a termelõhelyektõl, termelõeszköz kereskedelmi vállalatoktó l, belkereskedelmi szervezetektõl, gyártó mûvektõl szerzett információ k útján is megállapítható k. Az anyagok beszerzé si ára a termelõhelyen (általában) szállító eszközre felrakva é rtendõ. Ha a termé ket a kivitelezõ maga állítja elõ, annak árát az é rvé nyes szabályok szerint kell kalkulálnia. Ebben az esetben az anyag elõállításé rt külön haszon illeti meg. Az anyagárakban a kivitelezé s során bekövetkezett változásokat a vállalkozó három fé le mó don háríthatja át a megrendelõre. — A számlával igazolt té nyleges anyagköltsé gek elszámolásával. — Idõszakonké nt az árható ság közzé teszi (munkanemenké nt tagoltan) az árváltozásokbó l adó dó árkülönbözeti mutató kat. Ezeket a kivitelezõ számláinak összeállításánál az anyagár emelkedé si költsé gtöbblet felszámításához felhasználhatja. — Á rkockázati fedezet alkalmazásával (Lásd mé g az áron kívüli té nyezõk).

Anyagok fuvarozá si é s rakodá si költsé ge Felszámítási mó dja: anyagnorma x fuvarozás-rakodási egysé gköltsé g F = Na x f Fuvarozási é s rakodási költsé gké nt kell felszámolni a normatáblázatokban felsorolt anyagoknak a termelõhelytõl (feladó állomástó l) a munkahelyi depó ináig felmerülõ szállítási költsé gé t, valamint a föld- é s törmelé k-szállításának költsé geit. a kis fajlagos fuvarköltsé gû anyagok (pl.: fa, betonacé l stb.) szállítási költsé gé t nem kell kalkulálni, ezeket a normatáblázatok tartalmazzák. Azokat az anyagokat, amelyeknek szállítási költsé geit számítani kell, a normatáblák F betûvel jelölik. A fuvarozási é s rakodási költsé gek kereté be tartoznak — a (vasúti, közúti) fuvardíjak é s mellé kköltsé gei (V; k) — a rakodási é s depó niaké pzé sek költsé gei (r; d).

69

A fuvarozási é s rakodási egysé gköltsé g tehát a következõké ppen számítandó : f=v+k+r+d Az anyagok szállításánál a következõ költsé gek merülhetnek fel: — felrakás termelõhelyen tehergé pkocsira (általában elmarad), — közúti szállítás a feladó állomásig — lerakás a feladó állomáson gé pkocsiró l — felrakás a feladó állomáson vagonba — vasúti szállítás a feladó állomástó l a leadó állomásig — lerakás a leadó állomáson a vagonbó l — felrakás a leadó állomáson gé pkocsira — közúti szállítás az é píté si helyszínre — lerakás az é píté si helyen — depó niaké pzé s (darabos anyagok eseté n) — távhordási pó tdíj — belsõ anyagmozgatási többlet. E költsé gek közül egy vagy több (a helyszíni adottságoknak megfelelõen) elmaradhat. Fuvarozási é s rakodási költsé geket mindig 1 tonna anyagra vonatkozó an határozzák meg. Azoknál az anyagoknál azonban, amelyeket a kalkuláció során a termé szetes mé rté kegysé ggel (m2, m3 ..... stb.) kell figyelembevenni, a fuvar-, é s rakodási költsé geket a súlyró l a termé szetes egysé gre át kell számolni. Az egyes anyagok egysé gsúlyai az É CA-ban megtalálható k. Ugyancsak az É CA segítsé gé vel határozható meg az egyes anyagok áruosztálya. E fogalom bevezeté sé t az indokolta, hogy azonos súlyú, de kisebb té rfogatsúllyal rendelkezõ anyagok szállításához nagyobb befogadó ké pessé gû(vagy több) szállító jármûre van szüksé g, mint a nagyobb té rfogatsúlyú anyagoknál. A vasúti fuvardíjat a MÁ V díjszabás figyelembevé telé vel olymó don kell kalkulálni, hogy a szállítási távolságot (amelyet mindig felfelé kerekítenek) 10 km-es pontossággal kell meghatározni. A közúti fuvarozási díj számításának alapja a közúti díjszabás. A szállítási távolságot ez esetben (felfelé kerekítve) 1,0 km-es pontossággal kell meghatározni. A rakodási díjban azoknak az anyagoknak szállító jármûre való fel-, illetve egyes anyagoknak a szállító jármûrõl való lerakási költsé gei té rülnek meg, amelyeknek a fuvarköltsé gé t kalkulálni kell. Nem szabad lerakási díjat felszámolni: szó ró dó áruk (kavics, homok, stb.) eseté n, mert ez a költsé g a közúti szállítás fuvardíjában benne van. Kombinált szállítás (vasúti é s közúti fuvar együttes alkalmazása) eseté n a vállalkozó jogosult egy lerakás é s egy felrakás költsé gé nek önálló elszámolására abban az esetben is, ha ké pes úgy megszervezni a fuvarozását, hogy lehetõsé ge nyílik a közúti jármûrõl a vasútra (vagy fordítva) közvetlenül az anyagot átrakni. A depó niaké pzé s költsé ge a darabos vagy göngyöleges, vagyis olyan anyagokhoz kapcsoló dó költsé geket té ríti meg a vállalkozó nak, amelyeket a tárolás során szabályos idomba, vagy máglyába kell rakni (té gla, cseré p....stb.). Depó niaké pzé s szó ró dó áruk eseté ben is elszámolható , ha a helyi sajátos körülmé nyek következté ben, (pl. város belterületé n é pülõ csatornánál) ezeket az anyagokat kalodába kell rakni. Nem szabad szá llítá si költsé gké nt felszá mítani — az é pítõgé p szállítási költsé geket, mert azokat a gé pköltsé gek

70

— a rezsianyagok fogyó eszközök szállítási költsé gé t, mert azokat az általános (rezsi) költsé gek foglalják magukba — a közvetlen munkahelyi depó niátó l a bedolgozás helyé ig vé gzett anyagmozgatást 100 mé teren belül, mert ezt a munkaidõnormák tartalmazzák — a földmozgatás költsé geit 900 m-ig, mert azokat nem az egyes té telek árai tartalmazzák, hanem a költsé gveté s önálló té teleké nt jelennek meg.

Közvetlen bé rköltsé g Az é píté si díj egyik eleme. Számítási mó dja: munkaidõnorma x munkabé r B = Nb x b A munkaidõnormákat a normatáblázatok tartalmazzák figyelembe-vé ve a munka elvé gzé sé hez szüksé ges ké pzettsé gi fokot é s a munkakörülmé nyeket is. A munkaidõnorma foglalja magába (általában 100 m távolság figyelembevé telé vel) az anyagok belsõ szállításának munkaigé nyé t. Emellett tartalmazzák a mûszakilag elkerülhetetlen vesztesé gidõket, a munkavé gzé s során keletkezett szemé t, törmelé k összesöpré sé nek, deponálásának idõszüksé gleté t is. A bé rköltsé g magában foglalja: — az alapbé rt — a bé rkiegé szítõ fizeté seket (szabadság, munkaszüneti napok, é tkezé s idejé re folyó sított fizeté s) — a bé rpó tlé kokat (túlmunka, é jjeli-, ünnepi munka, brigádvezetõk pó tdíja, különé lé si díj) — a bé r közterheit (társadalombiztosítási járulé k, illetmé nyadó ). A közvetlen bé rköltsé ghez (a munkavé gzé s különleges körülmé nyei miatt) bé rpó tlé k számítható fel fertõzé sveszé lyessé g, vízfolyás feletti, magasban, mé lyben vé gzett munka, a normatáblázatokban meghatározott munkaszint szé lsõ határának túllé pé se eseté n stb.

Gé pköltsé g Az é pítmé ny megvaló sítása é rdeké ben alkalmazott gé pek költsé geit a vállalkozó elszámolhatja: — teljesítmé nyarányosan — é pítmé nyarányosan — idõarányosan. Teljesítmé nyará nyos elszá molá skor a gé pköltsé gek a Díjban vannak beé pítve. É pítmé ny-, é s idõarányos elszámolás eseté n a vonatkozó té teleket külön kell kiírni, a költsé geket pedig Díjké nt kell elõirányozni. Teljesítmé nyarányosan kell meghatározni a gé pköltsé geket, ha a té telek normái gé p használatára utalnak. A teljesítmé ny arányos gé pköltsé g felszámítási mó dja: gé pidõ norma x mûszakó ra egysé gár G = Ng x g A gé pidõnormákat (amelyek átlagé rté kek), a normatáblázatok tartalmazzák. A hivatalos normáknál (É MIR, EKN ...) ezeken a munka elvé gzé sé hez szüksé ges úgynevezett reprezentatív gé pek idõszüksé gleté t kell é rteni. A reprezentatív gé p fogalma olyan gé pet jelent, amely a kivitelezõ é pítõipar jelenlegi é s a közeljövõben várható felszereltsé gé re jellemzõ, a gazdaságos é píté sszervezé s szempontjábó l haté konysága átlagos. A gé pmûszakó ra egysé gárak tartalmazzák:

71

— az energia, üzem-, kenõ-, é s segé danyagoknak költsé gé t — a gé pkezelõk bé ré t, a társadalombiztosítási járulé kát é s illetmé nyadó ját — a gé pszállítás é s rakodás, az átállítás — a gé p fel- é s leszerelé sé nek — az erõátviteli vezeté kek kié píté sé nek é s bontásának — az alapok, az állványzat — a belsõ mozgatás é s szerelé s — a beruházási hiány (amortizáció ) — a fenntartás é s a javítás költsé geit. A gé párarányos költsé geket a gé pbeszerzé s é rté ké nek százalé kában határozzák meg. É pítmé nyará nyosan lehet elszámolni az é pületszint területi m2-é re vetítve, az é píté smó d é s magassági kategó ria szerinti bontásban — a vasbeton hidak — az ipari é pületek — a mezõgazdasági é pületek — a közlekedé si, a kereskedelmi, a tárolási, az igazgatási, a mûvelõdé si, az oktatási, é s a jó lé ti é pületek — a lakó házak gé pköltsé geit. E gé pköltsé gek magukba foglalják betonkeveré k, habarcskeveré k é s anyagmozgatás költsé geit (beleé rtve a felvonó s, szállító szalagos, darus, szivattyús mozgatást is), az elõre gyártott szerkezetek emelé si költsé geit, valamint a beton bedolgozás, a hegeszté s, a hõé rlelé s költsé geit. Idõ ará nyosan kell elszámolni a normatáblázatokban külön felsorolt gé peket, ha azok használata mûszakilag indokolt é s teljesítmé nyarányosan nem számolható k el (pl. 30 m feletti magasság eseté n, vagy ha normaté telek nem tartalmazzák a gé pköltsé get stb.) A gé phasználati idõtartamot vagy ütemtervbõl (ennek hiányában az organizáció s bejárás alkalmával elõirányzati becslé ssel) kell megtervezni, vagy a té nyleges használat idõtartamát az é píté si napló ba rögzített adatok alapján kell megállapítani.

Az é píté svezetõ i á ltalá nos költsé g A munkahelyi irányítással kapcsolatos szemé lyi é s dologi költsé gek fedezé sé re szolgál. Jellegé t tekintve járulé kos költsé g, mert közvetlenül munkafolyamathoz vagy szerkezethez nem rendelhetõ. Szá zalé kos ará nyban kell felszá mítani. Az é rvé nyben lé võ árható sági rendeletek szerint a számítási alap a közvetlen bé rköltsé g é s a közvetlen (teljesítmé nyarányos, tehát a díjban szereplõ) gé pköltsé g összege. Magában foglalja: — az é píté svezetõsé gi szemé lyzet bé ré t é s közterheit — a vé dõé telek, italok, tisztálkodó szerek, munkaruhák, vé dõöltözetek é s felszerelé sek — a munkahelyi é pületek amortizáció s, karbantartási é s üzemelteté si költsé geit — a munkahelyi berendezé sek (munkapadok, rekeszek, korlátok, lámpák, jelzé sek, felszerelé sek, szerszámok, bakállványok, lé trák stb.) — a munkaterek é s keverõtelepek karbantartási, világítási — a rezsianyagok é s fogyó eszközök — az elõírt mintavé telek é s vizsgálatok — a té li munkavé gzé s költsé geit.

72

3.5. Az á ron kívü li kö ltsé gté nyezõk Az árké pzé s címûfejezetben ré szletesen ismertetett é píté svezetõi általános költsé g az árban elszámolandó járulé kos költsé g, s az é píté svezetõsé g mûködé sé hez szüksé ges költsé gek megté rülé sé t szolgálja. Jellegé ben hasonló ak azok az áron kívüli költsé gté nyezõk, amelyek az egé sz vá llalat mûködé se közben, illetve az á tlagoshoz viszonyítva különleges munkahelyi körülmé nyek miatt merülnek fel a kivitelezõ né l. Sem a rezsi, sem az áron kívüli egyé b költsé gté nyezõk nem kapcsolható k a megvaló sítandó é pületszerkezetekhez, a kiviteli munkafolyamatokhoz, ezé rt (az esetek legnagyobb há nyadá ban) szá zalé kosan vetítik a költsé gveté s meghatározott elemé re. Ilyen á ron kívüli költsé gek — a pó tlé kok — a bruttó fedezet — az anyagigazgatási költsé g — az árkockázati fedezet — az ideiglenes mellé klé tesítmé nyek költsé gei — a költsé gté ríté sek — a tartalé kkeret.

3.5.1. A pó tlé kok A pó tlé kok az átlagostó l elté rõ é píté shelyi, a munkát nehezítõ különleges körülmé nyek miatt, illetve a nem megfelelõ gondossággal elõké szített beruházásoknál felmerülõ többletköltsé gek megté ríté sé re szolgálnak. Az é pítmé ny árában jogosult a kivitelezõ pó tlé kot figyelembevenni, ha — a munka meglé võ é pítmé nyeken folyik — a mûködõ üzemben, a megrendelõ é rdekeit figyelembevé ve kell é pítkezni — sûrû forgalmú út, vasút, híd é rinté sé vel kell a munkát vé gezni, s az akadályozó körülmé nyek forgalomelterelé ssel, vágányzárral nem küszöbölhetõ ki — a környezet nagyfeszültsé gûárammal telített — víz- vagy energiakorlátozások várható k — a munkaidõ egy ré szé ben kivitelezé si tilalom van — használat alatt levõ helyisé gben kell a munkát vé gezni — az é píttetõ igé nyei miatt sürgõs munka szüksé ges, ezé rt túlmunkát, é jszaka vagy munkaszüneti napon munkát kell vé gezni — vízi é pítmé nyekné l a munkát a kedvezõtlen munkahelyi körülmé nyek (pl. vízszint ingadozás, belvíz) nehezítik — az é píté s nagy magasságban (vagy mé lysé gben) folyik — a kivitelezé s során a megrendelõ mó dosítja a tervet, pó tmunkákat rendel el vagy a munka megkezdé sé ig nem bocsátja a kivitelezõ ré szé re a teljes tervdokumentáció t. A felmerülõ többletköltsé gek é rvé nyesíté se nem kötelezõ é rvé nyû, a pó tlé kok felszámolásának mó dja is elté rõ lehet az alkalmazott é pítõipari árformátó l, a vállalási összeg meghatározástó l függõen. A különleges körülmé nyek miatt felmerülõ többletköltsé geknek elszámolásáró l pó tlé k formájában, annak mé rté ké rõl é s a számítás mó djáró la szerzõdõ feleknek meg kell állapodniuk, a megállapodás té nyé t a szerzõdé snek tartalmaznia kell. Alapvetõ cé l, hogy

73

— amennyiben a többletköltsé g csak né hány költsé gveté si té telt é rint, mó dosított té teleket kell ké pezni — ha a különleges körülmé ny hatása segé dszerkezettel vagy egyé b mó don közömbösíthetõ, úgy ennek költsé gé t kell té telesen elõirányozni — esetlegesen elõre nem látható többletköltsé get többletmunkaké nt az é píté si napló ban való rögzíté s után kell számításba venni. Egyé b esetekben a többletköltsé gek százalé kosan is meghatározható k, s a vetíté si alapot a díjösszeg jelenti. Százalé kos elszámolásnál a megrendelõ ké rheti a százalé ké rté k realitásának alátámasztását számításokkal. Versenytárgyalásra ké szített egyösszegûárajánlat esté n a kivitelezõnek (mint a többi költsé gté nyezõt) ezt sem kell ré szleteznie, külön feltüntetnie. Ilyen esetben az ajánlattevõ vállalkozáspolitikájának is függvé nye, hogy a különleges körülmé nyeket milyen mó don, milyen mé rté kben é píti be ajánlatába.

3.5.2. Pó tmunká k Tervmó dosítás, illetve ké sedelmes tervszolgáltatás eseté n a vállalkozó t a felmerülõ bontási, s az elvé gzendõ újabb munkák díjösszegé re vetített 6 % felár illeti meg. E rendelkezé s cé lja egyré szt az, hogy a beruházó t átgondoltabb tervezteté sre ké sztesse, másré szt az, hogy a kivitelezõ ne szenvedjen hátrányt munkahelyi erõforrásainak kihasználatlansága, ütemezé sé nek megváltozása miatt.

3.5.3. A bruttó fedezet Az é píté svezetõi általános költsé ghez hasonló rezsi jellegû költsé g. Tartalmá t tekintve azonban bõ vebb anná l. Az azonosság abban jelentkezik, hogy a központi irányítás költsé geinek (központi dolgozó k munkabé re, az é pületek fenntartása, üzemelteté si költsé gek stb.) megté rülé sé t szolgálja, de emellett tartalmazza — a mûszaki fejleszté sre, szavatosságra fordítandó — a munkásellátást szolgáló — a felvonulási költsé geket é s a vállalati nyeresé get is. A bruttó fedezet elszá molá sa szá zalé kos; a pó tlé kokkal növelt díjösszegre kell vetíteni. Nagysága — maximált áras munkáknál árható sági rendeletektõl — szabad áras munkáknál pedig az elõzõ é vi (a bruttó fedeztet terhelõ) té nyadatoktó l függ. A maximálisan elszámolható bruttó fedezet tehát mindké t esetben (viszonylag) kötött, szabad áron meghatározott abszolút é rté ke azonban az elõzõ é vekben a központi rezsire, a mûszaki fejleszté sre, a szociális juttatásokra fordított költsé gektõl függõen az egyes vállalatoknál nagyon különbözõ. A kivitelezõ vállalatoknak é rdekük valamennyi bruttó fedezetet terhelõ költsé g megté rítteté sre a megrendelõvel, a gyakorlatban azonban a munkák legnagyobb hányadát é rintõ versenytárgyalásos vállalatba adási rendszer miatt vállalkozáspolitikai ké rdé s is a vállalati bruttó fedezet mé rté ké nek meghatározása.

3.5.4. Az anyagigazgatá si költsé g — a ké szletgazdálkodással, anyagbeszerzé ssel, raktározással foglalkozó k bé rköltsé geit, közterheit

74

— a raktárak é s berendezé seik é rté kcsökkené si leírását, üzemelteté si költsé geit, bé rleti díjait — a raktárak é s berendezé seik é rté kcsökkené si leírását, üzemelteté si költsé geit, bé rleti díjait — a raktárakba é rkezett ké szletek elsõdleges fuvarozási, valamint belsõ mozgatási é s rakodási költsé geit — a göngyölegekkel kapcsolatos költsé geket (javítás, karbantartás, selejtezé s, stb.) — az átvé tellel kapcsolatos minõsé gvizsgálatok költsé geit, ha nem tartoznak az é píté svezetõsé gi általános költsé gek köré be — a biztosításokat — az importáruk behozatali engedé lyeinek költsé geit, valamint a vámot tartalmazza. Elszá molá si módja szá zalé kos, vetíté si alap az anyagköltsé gek összege. Maximáltáras munkáknál a rendeletben meghatározott é rté k (jelenleg 2,5 %, szabad áras munkák eseté n az elõzõ é vi té nyköltsé gek százalé kos aránya számolható el. Ez utó bbi (vállalkozó któ l függõen) 3-8 % között változik.

3.5.5. Az á rkocká zati fedezet Akkor számítható fel, ha a szerzõdõ felek az anyagár változások költsé gmó dosításának ezirányú elszámolásában állapodtak meg. Jellegé t tekintve átalányé rté k, ami azt fejezi ki, hogy a kockázatvállalás kölcsönös. A fedezet abban az esetben is megilleti a vállalkozó t, ha a meghatározott idõben az anyagár növekedé s nem é rt el a megállapított é rté ket, illetve nagyobb anyagár mó dosulás eseté n sem követelheti a té nyleges összeget. Elszá molá si módja szá zalé kos, amit az anyagköltsé g összegé re kell vetíteni. É rté ke havi 0,4-0,5 % körül változik. A figyelembe vehetõ hó napok száma ké t idõpont közötti idõkülönbsé g hó napokban kifejezve (A töredé k hó nap is egé sznek számít). A kezdetet az határozza meg, hogy a szerzõdé s során a szerzõdõ felek milyen idõpontban é rvé nyes anyagárakat vettek figyelembe, a befejezé s pedig a szerzõdé s szerinti átadás idõpontja. Az árkockázati fedezet tehát nem a té nyleges kivitelezé si idõhöz, hanem az anyagár mó dosulás szempontjábó l kockázatot jelentõ idõtartamhoz kötõdik.

3.5.6. Az ideiglenes mellé klé tesí tmé nyek költsé gei Az é pítmé nyek költsé gveté se csupán azok megvaló sításához kapcsoló dó munkafolyamatok közvetlen költsé geit té ríti meg a vállalkozó nak. Azok a ráfordítások, amelyek — a munkaterület megközelíté sé vel — energia é s egyé b közmûellátásával — az é píté stechnoló giával kapcsolatosak, külön, ideiglenes mellé klé tesítmé nyekre vonatkozó költsé gveté sben jelennek meg. Elszá molá suk tehá t té teles, a díjösszegük pótlé kokkal, bruttó fedezettel, az anyagköltsé gük anyag-igazgatá si költsé ggel, á rkocká zati fedezettel növelendõ . Az ideiglenes mellé klé tesítmé nyek költsé gveté sé ben té rülnek meg konkré tan a következõ é pítmé nyek költsé gadatai: — ideiglenes utak — munkavágányok — kikötõk — hidprovizó riumok — kapcsoló dó kis mûtárgyak — ideiglenes vízellátás, szennyvízelvezeté s — ideiglenes elektromos energiaellátás 75

— — — — — —

elõregyártó telepek helyszíni vasúté píté si é pítõ- é s bontó telepek URH é s ipari TV berendezé sek forgalomirányító táblák, sorompó k különleges keríté sek, kapuk teherhordó szerezetek té liesíté si berendezé sei.

3.5.7. Költsé gté rí té sek Ilyen címen a vállalkozó olyan kiadásait jogosult a megrendelõvel megté ríttetni, amelyek esetlegesen merülnek fel, ezé rt az egyes költsé gveté si té telek normaé rté kei nem tartalmazzák. A költsé gté ríté si rovaton számolhatja el pl. a kivitelezõ — az egyes közmûvek ráköté sé t a háló zatra — a földlerakó helyi bé rleti díjat (ha a kiszoruló földet olyan területre fuvarozták, ahol annak elhelyezé sé é rt külön fizetni kellett — speciális minõsé gellenõrzõ vizsgálatok ellené rté ké t. A költsé gek megté ríté se külön megállapodás tárgyát ké pezi. A té teles elszámolást ké t alapvetõ elv jellemzi. Csak a té nylegesen felmerülõ költsé gek té ríthetõk meg a megrendelõvel, ezé rt azokat számlával kell igazolni. A számlával igazolt költsé gek megilletik a vállalkozó t, a továbbiakban az nem ké pezheti vita tárgyát. A vállalkozó csupán a számla összegé t háríthatja az é pítmé ny megrendelõjé re, azt pó tlé kkal é s egyé b járulé kos költsé ggel növelni nem lehet.

3.5.8. A tartalé kkeret Az elõre nem látható többletmunkák költsé geit irányozza elõ. Százalé kosan határozandó meg. Nagysága 500 ezer Ft alatt 10 %, felette 5 %. A vetíté si alap a járulé kkal növelt díj é s anyagköltsé g összege, figyelembevé ve a költsé gté ríté sek elõirányzott összegé t is.

3.6. Kö ltsé gveté s ké szíté si illetve á rké pzé si módok A költsé gveté sek (mint már ismeretes) a beruházó é s a kivitelezõ között kötendõ szerzõdé s alapját, sok esetben annak mellé kleté t ké pezik. A költsé gveté s ké szíté s, illetve az árké pzé s során a kiíró é s a kalkulátor a megrendelõnek az árké pzé s mó djára vonatkozó igé nyei, a beruházások különbözõ idõszakaszaiban elfoglalt szerepe, az alkalmazható árformák elté rõ tartalmi követelmé nyei alapján a következõ árké pzé si mó dokat választhatja: — egysé gáras, — átalányáras, — becsült.

3.6.1. Egysé gá ras költsé gveté s Ré szletes té telekre lebontott, té telenké nt a az árké pzé sné l ré szletezett elvek é s elõírások figyelembevé telé vel kalkulált egysé gárú költsé gveté s. A költsé gveté s összeállító ja valamennyi té telhez a kiviteli terv adatait felhasználva mennyisé gi é rté keket rendel. Ez az árké pzé si mó d a megrendelõnek lehetõsé get teremt arra, hogy a té telek mennyisé gi é s árjellemzõit mé g a szerzõdé s aláírása elõtt ellenõrizze, az általa vitatott té telek adatait a kivitelezõvel egyeztesse. Az elfogadott költsé gveté s a szerzõdé s mellé kleteit ké pezi, s így (a szerzõdé sben rögzített egyé b megállapodásokkal együtt) megalapozza a munka elké szülte után összeállítandó számlát. Ez a költsé gveté si mó d viszonylagosan rugalmas, s azzal hogy általában té teles

76

felmé ré sen alapuló számlaké szíté shez kapcsoló dik lehetõsé get teremt a kivitelezé s közben elõforduló (mennyisé gi) változások figyelembevé telé re. E tulajdonsá ga miatt elsõ sorban ott alkalmazzá k, ahol mennyisé gi vá ltozá sokra má r a költsé gveté s ké szíté s illetve szerzõ dé sköté s idõ pontjá ban szá mítani lehet.

3.6.2. Á talá ny, vagy fixá ras költsé gveté s Egyösszegûköltsé gveté s (szerzõdé s) az ár belsõ tartalmának ré szletezé se né lkül illetve té teles költsé gveté sen alapuló szerzõdé sköté skor a vé gösszeg rögzíté se kölcsönös kockázatvállalással. Mit jelent a kölcsönös kocká zatvá llalá s té nye? A szerzõdé sköté s idejé n (különösen té rszín alatt vé gzett munkáknál) számítani kell elõre nem látható , de a költsé geket befolyásoló té nyezõkre. A vállalkozó minden lehetõsé gre igyekszik felké szülni, ezé rt költsé gveté sé be beállít olyan té teleket is (pl. vízteleníté s), ami nem biztos, hogy fel fog merülni, de szüksé gessé ge nem kizárt. A fix (átalány) árnál a megrendelõ kockázata az, hogy a felté telezettné l kedvezõbb körülmé nyek miatt elmaradó té telek ellené rté ké t is meg kell fizetnie, de a megrendelõnek jelentkezõ elõny, hogy kedvezõtlenebb (pl. nagy anyagár növekedé s) hatása nem é rinti. A fixár elõ nyös a vá llalkozónak, mert elmarad az idõ trabló té teles felmé ré s, a felmé ré si napló ké szíté se, a té telek egyezteté se a megrendelõ vel, elõ nyös a megrendelõ nek is, mert a munka á rá t elõ re lá tja, a mind gyakoribb, elõ re tervezhetetlen anyagá r mozgá s hatá sa nem é rinti. Maximált áras szerzõdé s eseté n a rögzített árat té teles költsé gveté s ké szíté sé vel kell meghatározni, de a szerzõdõ felek ez esetben is rögzített, fix árnak tekintik a vé gösszeget. Ki kell emelni azt, hogy a rögzített ár a szerzõdé sben konkré tan meghatározott mûszaki tartalom teljesíté sé re vonatkozik. A gyakorlatban nem egyszer fordul elõ, hogy a megrendelõ (valamilyen ok miatt) a szerzõdé sben rögzített mûszaki tartalomhoz ké pest kevesebbet, vagy többet, esetleg más minõsé gûmegoldást ké r. Az ilyenkor felmerülhetõ viták elkerülé se é rdeké ben fixáras szerzõdé s eseté n is a szerzõdé s mellé kleteké nt rögzítik az elmaradó illetve pó tmunkák é rté ké nek meghatározásához felhasználandó egysé gárakat. Ezek az egysé gárak azonban csak a mûszaki tartalom változásának é rté kelé sé hez használható k, s segítsé gükkel (visszamenõleg) a té nyleges mennyisé gadatok alapján a szerzõdé sben rögzített mûszaki tartalom teljesíté se eseté n a fixár nem mó dosítható .

3.6.3. Becsült á ras költsé gveté s (költsé gbecslé s, hozzá vetõleges költsé gveté s) A beruházási programhoz ké szül. A hozzá vetõ leges költsé gveté s ké szíté se tulajdonké ppen becslé si mûvelet, amikor megé pült lé tesítmé nyek tapasztalatai, mintatervek elemzé se alapján kell következtetni a tervezendõ é pítmé ny költsé geire. Ebben az idõszakban (a legjobb esetben) az é pítmé ny fõ mé retei, a kivitelezé s tervbevett körülmé nyei é s a tervezett minõsé g ismeretesek. A költsé gbecslé s ké szíté sé ben segítsé get nyújtanak az orszá gos normatívá k. A normatíva könyvbõl (MGN; Mûszaki Gazdasági Normatívák) megállapítható a jellemzõ rendelteté si egysé gre jutó költsé g (Pl.: Ft/lé g m 3 , Ft/vágány km, t/híd m2 stb.). Ennek alapján a lé tesítmé ny várható összköltsé ge számítható . A normatíva könyvben gyakran nem található a tervezetthez hasonló lé tesítmé ny. Ilyenkor egy azonos rendelteté sûé s típusú normatívábó l kell kiindulni é s azt az elté ré snek megfelelõen

77

megváltoztatni. A hozzávetõleges költsé gveté s ké szíté se nagy mûszaki tapasztalatot igé nylõ mé rnöki feladat. A normatíva könyvben olyan adatok is vannak, amelyek a költsé g megoszlására vonatkoznak. Ezek alapján hozzávetõlegesen a munkabé r-, anyag-, gé p-, rezsiköltsé gek is számítható k.

3.7. A kö ltsé gveté s ké szíté sé nek menete A szerkezeti bontású é s a ré szletes, té teles költsé gveté s ké szíté se hosszabb idõt igé nylõ, bonyolult feladat. A nagyobb tervezõinté zetekné l, kivitelezõ vállalatoknál a munkában speciális osztályok is közremûködnek.

A ké szíté s szoká sos lé pé sei — — — — —

a költsé gveté sben szereplõ té telek összeállítása, költsé gveté si kiírás idom terv ké szíté se é s mé retszámítás árelemzé s a költsé gveté s beárazása a költsé gveté s összesíté se, fõösszesíté s.

Minden é pítmé nyre külön költsé gveté st kell ké szíteni. Az é píté st elõké szítõ munkákat külön költsé gveté sben kell taglalni. É píté s elõké szítõ munkán a munkahely kivitelezé sre való alkalmassá té telé t, valamint az ideiglenes mellé klé tesítmé nyek megvaló sítását kell é rteni. A költsé gveté s rovatai általában a következõk: a) Sorszám b) Azonosító kó d (É MIR szám stb.) c) Kiírási szöveg d) Mé rté kegysé g e) Mennyisé g f) Anyagköltsé g g) Díj h) Összes anyagköltsé g i) Összes díj Egyes költsé gveté si rendszerek nem különböztetik meg a díjat é s az anyagköltsé get, hanem ezeket összevonva egysé gárakkal dolgoznak. Ilyenkor a költsé gveté snek nem i.), hanem csak g.) rovata van. f.) egysé gár g.) Összár

3.7.1. A költsé gveté si kií rá s (Az a.), b.), c.) é s d.) pont kitölté se)

A kiírá s cé lja A tervezõ a lé tesítmé ny terveinek ké szíté se közben a használható sági állé konysági é s eszté tikai követelmé nyeket tartja elsõsorban szem elõtt. Ü gyel a megé píthetõsé gre is, de számára az alé pítmé ny nem mint az é pítkezé s tárgya é rdekes, hanem mint a funkció kielé gíté sé nek megoldása. A kivitelezõ ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a tervet milyen technoló giával, milyen anyagokkal é s gé pekkel lehet megvaló sítani. A költsé gveté si kiírás e ké t szemlé leti mó d között teremt átmenetet.

78

A költsé gveté s tagolá sa Egy nagyobb lé tesítmé ny költsé gveté se olykor több száz oldal terjedelmû, ezé rt nagyon fontos, hogy könnyen kezelhetõ, áttekinthetõ legyen. E cé lbó l a költsé gveté seket fõfejezetekre, azokat fejezetekre, a fejezeteket pedig té telekre tagolják.

Költsé gveté si té tel A költsé gveté s legkisebb eleme. Egy költsé gveté s általában annyi té telbõl áll, ahány ár szempontjábó l különbözõ munkafolyamat fordul elõ az é pítmé ny elké szíté se során.

Fejezet Ugyanazon szakmához tartozó té telek összessé ge. Az é píté s-elõké szítõ munkák i költsé gveté se né gy fõfejezetre tagoló dik. Ezek: — bontások — irtás — tereprendezé s — a kivitelezé s ideiglenes mellé ké pítmé nyei ii. Egy-egy é pítmé ny költsé gveté sé nek ké t fõ fejezete van: Ezek: — alé pítmé nyi munkák iii — felé pítmé nyi- é s befejezõ munkák iv A költsé gveté s kiíró jának ismernie kell a lé tesítmé ny terveit az összes szerkezeti megoldásokkal, é s a kiviteli technoló giával együtt. A kiírás segé deszközei a normatáblázatok, amelyeknek a Költsé gveté si kiírás szövegei címû ré szeiben csoportosítva szerepelnek az összes szokványos munkákra é s szerkezetekre vonatkozó szövegek a hozzájuk tartozó hivatkozási számmal (kó ddal), a mé rté kegysé ggel együtt. A kiírási szövegminták az egyes szerkezetek anyagait az é píté si technoló giát is tartalmazzák. egyes esetekben a szövegben több változat szerepel, ilyenkor a kiíró a megfelelõt alkalmazza. A té teleket (tekintet né lkül arra, hogy melyik norma kötetben található k) mindig abba a fõfejezetbe kell kiírni, amelybe idõbeli é s technoló giai megvaló sításuk szerint tartoznak. A i

É píté selőké szítő munka. Az é píté si munkahelyek kivitelezé s cé ljára törté nő alkalmassá té telé vel kapcsolatos munkák (növé nyzet é s fák írtása, durva tereprendezé s, é pítmé nyek elbontása), valamint a kivitelezé s ideiglenes mellé ké pítmé nyeinek lé tesíté se, karbantartás é s lebontása. ii Ideiglenes mellé ké pítmé nyek. (Lásd 5. pont, az áron kívüli költsé gté nyezők) iii Alé pítmé nyi munka. Azok a szerkezetek illetve munkák, amelyek mű szaki megoldását általában a talajfizikai jellemzők é s a talajhidroló giái felté telek befolyásolják. Ilyenek a — föld- é s sziklamunkák — dúcolás — szádfalazás — alagcsövezé s — talajnedvessé g elleni szigetelé sek, ezek tartó - é s vé dõszerkezetei — a különfé le alapozások — hídfõk, hídpillé rek — út- é s vasúté píté s kiegé szítõ kismûtárgyai — átereszek — 2 m é s annál kisebb nyílású hidak — földalatti é pítmé nyek talajbiztosítási é s szerkezeti munkái, továbbá az ezekhez szüksé ges segé dszerkezetek. iv Felé pítmé nyi é s befejező munkák. Az é pítmé ny megvaló sításához szüksé ges minden az 1.-3. pontban nem említett munka.

79

szerkezetek megvaló sításához szüksé ges segé dszerkezeteket (pl. formák, zsaluzatok) a vé gleges szerkezetek té teleivel azonos fejezetben kell feltüntetni. A költsé gveté si té tel számjelé t, kiírási szövegé t, mé rté kegysé gé t általában a normatáblázat szerint kell meghatározni. Az elõírt szövegek szüksé g eseté n bõvíthetõk, de csak olyan mé rté kben, ahogy azt a mûszaki tartalom egyé rtelmûmeghatározása indokolja. Ha az organizáció s jegyzõkönyvben nincs utalás a munkák minõsé gi osztályára é s az elvé gzendõ feladat rendelteté se megengedi, a II. osztályú (átlagos) teljesíté st kell kikötöttnek tekinteni. Nincs minden lehetsé ges munkafolyamatra illetõleg szerkezeti változatra megfelelõ té tel a kiírási mintaszövegek között. Ilyenkor a szöveget át kell fogalmazni. Így keletkeznek a mó dosított (M) té telek. Vannak munkafolyamatok, amelyekhez normafüzetben mé g hasonló té tel sem található . Ezek kiírását teljes egé szé ben a költsé gveté s ké szítõjé nek kell megfogalmaznia. Ezek a külön (K) té telek. A té teleket költsé gveté si fejezetenké nt 1-tõl folyamatosan kell sorszámozni. A té teleket (a fejezeteken belül) normafüzet kó dszámai vagy a megvaló sítás sorrendjé ben kell felsorolni. Kisebb költsé gveté seken belül nincsenek fejezetek. Ilyenkor a té telek (a fõfejezeteken belül) technoló giai sorrendben található k.

3.7.2. Mé retszá mí tá s é s idomterv A költsé gveté s e.) rovatának kitölté se. E feladat tartalmi ké rdé seit a 3.3. pont tárgyalja. Egyszerûbb költsé gveté shez nem ké szítenek mé retszámításké nt külön dokumentumok.

3.7.3. Á rké pzé s, á razá s A költsé gveté s f.) é s g.) rovatának kitölté se. Aszerint, hogy az ársé ma milyen, az árké pzé s lé pé sei elté rõek. A vázolt ársé ma eseté n az árké pzé s lé pé sei: a.) A díj számítása — Számítják a közvetlen bé rköltsé get, amely a munkanormák é s a hozzájuk tartozó munkabé rek szorzatainak összege. — Számítják a gé pköltsé get, amely a gé pi normák é s a hozzájuk tartozó mûszakó ra egysé gárak szorzatainak összege. — Számítják az é píté svezetõi általános költsé get (a bé rköltsé g é s gé pköltsé gek összegé re vetítve). — A fenti három költsé gté nyezõt összeadják é s összegüket kerekítik, így kapják a Díjat. b.) A szállítási é s rakodási költsé gek számítása. — Megállapítják a Cikklistábó l az "F" jelûanyagok egysé gsúlyát é s a szállítási tarifaosztályt. — A vasúti szállítási távolság ismereté ben megállapítják 1 to anyag vasúti szállítási költsé gé t az elsõ tíz km + (n— ) x további 10 km szállítási költsé ge, ahol n =

(A tá v 10 km - re felfelé kerekítve) 10

— A közúti szállítási távolság ismereté ben számítják 1 to anyag közúti szállítási költsé gé t. Ennek é rté ke: az elsõ km + (n— 1) további km szállítási költsé ge, ahol n a szállítási távolság km-ben felfelé kerekítve. — Megállapítják a rakodások számát é s beszorozzák 1 to anyag egyszeri rakodási költsé gé vel. — Amennyiben van deponiaké pzé s, távhordás, megállapítják ennek egy to-ra esõ költsé gé t. — A vasúti-, közúti-, rakodási é s deponiaké pzé si költsé get összeadják az anyag beszerzé si árát, majd az összeget kerekítik. Ezzel megkapják az anyag é píté shelyi utánpó tlási árát, az anyagköltsé get.

80

A té tel anyagköltsé gé nek megállapításához — az egyes anyagok költsé gé t beszorozzák az anyagnormákkal — a szorzatokat összeadják — az összeget kerekítik. A fentiek szerint ké t alkalommal kell kerekíteni: az anyagköltsé g é s a díj kiszámítása után. A költsé gveté si elõírások meghatározzák a kerekíté s szabályát is. Eszerint. 1,00 1,01 100,01 1000,01 10000,01 kell kerekíteni.

számé rté ken alul — 100,00 számé rté kig — 1000,00 számé rté kig — 10000,00 számé rté kig számé rté k felett

0,05-re, 0,10-re, 1,00-re, 10,00-re, 100,00-ra,

(Pé ldák: 0,33 = 035; 5,19 = 5,20; 654,58 = 655,00; 3428,70 = 3430,00; 5674897,33 = 5674900,00)

3.7.4. A költsé gveté s összesí té se A költsé gveté s h.) é s i.) rovatának é s az összesítõnek a kitölté se. A mennyisé gek, a té telek anyagköltsé gé nek é s díjának számítása után kerül a költsé gveté sek összesítõinek elké szíté sé re sor. Az árelemzé s során megállapított anyagköltsé get é s díjat össze kell szorozni a té tel mennyisé gé vel. A szorzatok kerülnek a költsé gveté s 8. é s 9. oszlopába. Ezen oszlopokban lé võ szorzatokat kell fejezetenké nt összesíteni. Így megkapható a munkanem anyagköltsé gé nek illetve a díjnak az összege. Külön kell összesíteni (általában ké t fõösszesítõben) az é píté selõké szíté si munkák é s az é pítmé ny költsé geit. Az é pítmé ny költsé gei általában az alé pítmé nyi valamint a felé pítmé nyi é s befejezõ munkák fõfejezeteinek összesíté sé bõl adó dnak. Mindké t fõösszesítõben számítani kell az áron kívüli költsé gté nyezõket.

3.8. Az é pítmé ny szá mlá ja Az é pítkezé s befejezé se után ké szíti el a kivitelezõ vállalat é píté svezetõje a (vé g) számlát, amely az é pítmé nyen vé gzett teljes munka ellené rté ké t tartalmazza. A vállalkozási díjat, annak kiegyenlíté si mó dját, té teles felmé ré sben törté nõ megállapodáskor az egysé gárakat az é píté si szerzõdé s szabályozza, a kivitelezé s té nyleges mennyisé gé re az elvé gzett munka minõsé gé re é s az idõbeli teljesíté sre vonatkozó utalásokat, megállapodásokat az átadás-átvé teli jegyzõkönyv tartalmazza. A számlaké szíté s alapvetõ dokumentuma tehát — a szerzõdé s (mellé kleteké nt a té teles költsé gveté s) — az átadás-átvé teli jegyzõkönyv — az igazolt é píté si é s felmé ré si napló .

3.8.1. Té teles felmé ré sen alapuló szá mla Amennyiben a szerzõdõ felek té teles felmé ré sben állapodtak meg a számlát a kivitelezõ által összeállított é s a mûszaki ellenõrrel igazolt felmé ré si napló adatai alapján kell összeállítani. A számla ellenõrzé sekor a mûszaki ellenõr összeveti azt — a felmé ré si napló mennyisé gi é rté keivel

81

— a szerzõdé s szerinti egysé gárakkal valamint vizsgálja azt is, hogy nem tartalmaz-e számszaki té vedé seket.

3.8.2. Á talá nyá ras szá mla Á talánydíjas szerzõdé s eseté n a munká ról té teles felmé ré st ké szíteni nem kell, a szerzõdé s szerinti mûszaki tartalom megvaló sítása eseté n a szerzõdé sben rögzített átalányár (külön ré szletezé s né lkül) a kivitelezõnek kifizethetõ, az õt megilleti.

3.8.3. A szerzõdé shez (költsé gveté shez) viszonyí tott elté ré sek figyelembevé tele

Mennyisé gi elté ré sek Té teles felmé ré s eseté n a számlába a költsé gveté si, illetve számlaté telek té nyleges mennyisé gi adatait kell beállítani, s azt az egysé gárral (Díj é s Anyagköltsé g) szorozva meghatározni a té tel árát (Díját é s Anyagköltsé gé t). A szerzõdé shez ké pest kisebb mennyisé g megtakarításokat eredmé nyez, a nagyobb mennyisé g pedig többletmunkaké nt a megtakarítások é s a tartalé kkeret terhé re elszámolható . Az olyan munkák ellené rté ke, amelyeket a költsé gveté s é s a szerzõdé s nem tartalmazott, de elvé gzé sük az é pítmé ny rendelteté sszerûhasználatához szüksé ges volt, pótmunkaké nt számolható el. A pó tmunka elszámolásához pótköltsé gveté st kell ké szíteni, pó tszerzõdé st kell kötni, illetve szerzõdé st kell mó dosítani. Á talánydíjas szerzõdé s eseté n mind a többletmunkák terhe, mind a megtakarításokbó l származó gazdasági elõny a kivitelezõné l jelentkezik. A pó tmunkák ez esetben is (pó tszerzõdé s alapján) elszámolható k. A mennyisé gi hiá nyok olyan (az á tadá s-á tvé tel idõ pontjá ig) mé g el nem vé gzett munká kat takarnak, melyek az é pítmé ny rendelteté sszerû haszná latá t nem gá toljá k ugyan, de a szerzõ dé s szerint a kivitelezõ nek el kell vé geznie, a hiá nyt pótolnia kell. Az átadás-átvé tel során e hiányokat té telesen rögzítik, s a hiánypó tlási munkák befejezté ig azok é rté ké tõl függetlenül (a té teles é s átalányáras szerzõdé s eseté n egyformán) az é pítmé ny é rté ké nek 15 %-át tartja vissza a megrendelõ. 15 %-nál nagyobb hiány eseté n az é pítmé ny rendelteté sszerûhasználatra nem alkalmas, azt üzemelteté sre átvenni nem lehet.

Minõ sé gi elté ré sek A kivitelezé s során megvaló sítandó minõsé gi osztályt a szerzõdé snek kell tartalmaznia (Gyakorlatban a kivitelezõ szervezetek kizáró lagosan I. osztályú munkára vállalkoznak, áraikat ennek figyelembevé telé vel határozzák meg. A minõsé gi követelmé nyeket (azok osztályba sorolásával) a szabványok, minõsé gi elõírások határozzák meg; a minõsíté snek ezek lehetnek elfogadható alapjai. Csökkent é rté kûmunkavé gzé s eseté n a megrendelõ — a hiba kijavítását ké rheti, vagy — a szerzõdé ses árnál alacsonyabbat fizet a kivitelezõnek. Á talánydíjas elszámolású munkák eseté n, ha a szerzõdé shez nem mellé kelik az elmaradó , illetve pó tmunkák elszámolásához felhasználandó egysé gárakat, az é rté kcsökkenté s nehezen számszerûsíthetõ é s összegé t (elé g gyakran) mûszaki szaké rtõk vé lemé nyé nek figyelembevé telé vel bíró ság mondja ki.

82

Idõ beli elté ré sek A szerzõdé sben rögzített befejezé si határidõhöz viszonyított ké sé s eseté n a megrendelõ jogosult ké sedelmi kötbé rt felszámítani. A kötbé r alapjá t az é pület teljes é rté ke jelenti legfelsõbb bíró sági állásfoglalás szerint akkor is, ha a kivitelezé shez az anyagot a megrendelõ biztosította. A ké sedelmi kötbé rt é pületenké nt külön-külön kell számolni. A megrendelõ é s a vállalkozó megállapodhat ké sedelmes teljesíté sre vonatkozó külön kárté ríté sben is. Korábbi jogszabályok a ké sedelmi kötbé r é rvé nyesíté sé t nem tetté k automatikussá, s azt é rvé nyesíteni csak külön megállapodásban vagy bíró i úton lehetett. Jelenleg a megbízó jogosult a számlábó l azt levonni. A kivitelezõi ellenvé lemé ny eseté n az esetleges pert a kivitelezõnek kell kezdemé nyeznie.

3.9. Az elõkalkulá ció é s utókalkulá ció Az eddigiek a tervezett költsé gek számítását tárgyalták, mindezt lehet elõkalkuláció nak nevezni. Az é pítmé nyek elké szülte után a té nyleges ráfordításokat össze kell gyûjteni é s csoportosítani. E munkának kettõs cé lja van: — a té nyköltsé gek elemzé se útján az é píté svezetõ munkájának é rté kelé se, tanulságok levonása a további munkák gazdaságosabb elvé gzé se é rdeké ben — vállalati normatívák ké pzé se az elõ kalkuláció s munkához. E normák sokkal megbízható bbak vállalati szinte, mint az országos é rvé nyûsegé dletek adatai. Az utó kaluláció számviteli munka, de nem helyes, ha a mé rnök másodrendûnek tekinti, hiszen legfontosabb fázisa a mûszaki tanulságok levonása é s az kifejezetten mé rnöki feladat.

3.10. Az ö nkö ltsé gszá mítá s az é pítõiparban Az önköltsé gszámítás a termé k, a tevé kenysé g, a szolgáltatás té nyleges közvetlen költsé geinek meghatározása. Feladata: adatokat szolgáltatni a saját termelé sûké szletek é v vé gi é rté kesíté sé hez. Az önköltsé g számításnak (a jegyzetírás idõpontjában é rvé nyes) rendjé rõl a pé nzügyminiszter 60/1988. (XII.24.) PM számú rendelete inté zkedik. A rendelet hatálya nem csupán az é pítõipari, hanem minden olyan ipari, mezõgazdasági, számítástechnikai vállalkozó ra is kiterjed, amelynek é v vé gé n befejezetlen termelé se, fé lké sz é s ké sztermé ke van. Az önköltsé gszámítás tárgya a kalkuláció s egysé g. Az é pítõipari tevé kenysé g kalkuláció s egysé geit (ha jogszabály ettõl elté rõen nem rendelkezik) a vállalkozó határozza meg — az É pítmé nyjegyzé kben szereplõ é pítmé ny (ré sz)ek — a Szolgáltatási tevé kenysé gek Jegyzé ke (SZJ) szerinti munkák é s szolgáltatások — a vállalkozás nagyságának — a tevé kenysé g összeté telé nek figyelembevé telé vel.

83

É pítõ ipari tevé kenysé g önköltsé gszá mítá sá nak kalkulá ciója

A) Közvetlen anyagköltsé g B) Szá llítá si, raktá rozá si költsé g C) Közvetlen bé rköltsé g D) Közvetlen bé rek já rulé kai E) Közvetlen gé pköltsé g (teljesítmé nyará nyos gé pköltsé g) F) Egyé b közvetlen költsé g G) A kalkulá ciós egysé g közvetlen önköltsé ge H) Az é pítmé ny külön költsé gei (közvetlenül elszá molva) — segé dszerkezetek közvetlen önköltsé ge — időarányos gé pköltsé g — é pítmé nytől függő szállítási é s raktározási költsé g — utalványozási munkásellátási költsé g — ideiglenes mellé ké pítmé nyek közvetlen önköltsé ge — munkahelyre települé s közvetlen önköltsé ge — különleges körülmé nyek miatt többletköltsé gek közvetlen önköltsé ge I) Az é pítmé ny, é pítőipari szolgá ltatá s normatív közvetlen önköltsé ge J) É rté kkülönbözetek K) Az é pítmé ny, é pítőipari szolgá ltatá s közvetlen önköltsé ge

84

A.) Közvetlen anyagköltsé g Közvetlen anyagköltsé gké nt kell kimutatni minden olyan felhasznált termé k, szerkezet, berendezé s stb. (továbbiakban: anyag) é rté ké t, amely a kalkuláció s egysé g kivitelezé sé hez, elvé gzé sé hez a vállalkozásnál mű szakilag szüksé ges, amely té nylegesen beé píté sre, felszerelé sre kerül, számításba vé ve a szállítási, rakodási, tárolási, belső anyagmozgatási, vágási, faragási, bedolgozási stb. vesztesé get is. A felhasználásban csak azokat a beé pített, felszerelt anyagokat lehet figyelembe venni, elszámolni, amelyek a kalkuláció s egysé g alkotó elemeivé válnak. A kalkuláció ban a vásárolt anyagok é rté ké t beszerzé si áron számítva kell megállapítani. A nem fuvarigé nyes közvetlen anyagok szállítási é s rakodási költsé gé t a beszerzé si ár ré szeké nt is figyelembe lehet venni.

B.) Szá llítá si é s rakodá si költsé g Szállítási é s rakodási költsé gké nt kell kimutatni a kalkuláció s egysé g kivitelezé sé hez, elvé gzé sé hez, a szerkezetek megvaló sításához szüksé ges közvetlenül felhasznált fuvarigé nyes anyagoknak a termelőhelyről, a feladó állomásró l a vállalkozás központi telephelyé ig, illetőleg a termelőhelyről, a feladó állomásró l közvetlenül az é píté si munkahelyig törté nő továbbításának, egyszeri (elsődleges) deponálásának költsé geit. A szállítási é s rakodási költsé geket az áruszállítási díjtarifákkal, díjté telekkel vagy a vállalkozás saját tervezé sű (fedezeti összeget is tartalmazó ) díjté teleivel cé lszerű elszámolni.

C.) Közvetlen bé rköltsé g Közvetlen bé rköltsé gké nt kell kimutatni a kalkuláció s egysé g kivitelezé sé hez, a szerkezetek beé píté sé hez, szerelé sé hez, megvaló sításához szüksé ges munkaidőre kifizetett munkabé rt. Közvetlen bé rköltsé gké nt kell elszámolni az é pítőipari tevé kenysé g elvé gzé sé ben közvetlenül ré sztvevők munkában eltöltött munkaidejé re kifizetett (számfejtett) munkabé rt is. A közvetlen bé r magában foglalja: — a vállalkozásnál mûszakilag indokolt munkaidõre teljesítmé nybé rben, idõbé rben vagy ezek kombináció jában elszámolt munkabé rt (törzsbé rt, az állásidõre fizetett munkabé r né lkül) — a meghatározott feladatokat teljesíté sé é rt az é pítõipari tevé kenysé gben közvetlenül ré sztvevõknek a bé r költsé g terhé re elszámolt cé ljellegûpré miumát, jutalmát. A mûszaki tartalom, funkció megvaló sításához a vállalkozásnál mûszakilag indokolt idõnormákat, az idõnormák ó rabé reit a vállalat határozza meg, s foglalja jegyzé kbe. Nem szabad közvetlen bé rköltsé gké nt kimutatni azokat a közvetlen bé reket, amelyek más költsé gté nyezõk ré szé t ké pezik.

85

D.) Közvetlen bé rek já rulé kai A közvetlen bé rek járulé kai a kiegé szítõ fizeté seket, a közvetlen bé rköltsé gné l, az é pítmé ny külön költsé geiné l figyelembe nem vett bé rpó tlé kok, továbbá a kiegé szítõ fizeté sek, a bé rpó tlé kok é s a közvetlen bé rköltsé g együttes összegé t terhelõ társadalombiztosítási járulé kot foglalják magukban. A közvetlen bé rek járulé kai címen a kalkuláció ba beállítandó összeget az é ves tervezett pó tlé kkulcs vagy az idõszakonké nt (negyedé venké nt) kiszámított té nyleges pó tlé kkulcs alapján lehet meghatározni.

E.) Közvetlen gé pköltsé g Ezen költsé gté nyezõné l kell kimutatni a kalkuláció s egysé g kivitelezé sé hez, a szerkezetek beé píté sé hez, szerelé sé hez, megvaló sításához, a kalkuláció s egysé g szerinti é pítõipari szolgáltatás elvé gzé sé hez a vállalkozásnál mûszakilag szüksé ges é s álló eszköznek minõsülõ gé pek (belsõ) gé pbé rleti díjakkal é s a mûszakilag indokolt helyszinentartási (igé nybevé teli) idõ figyelembevé telé vel teljesítmé nyarányosan elszámolt költsé geit. A közvetlen gé pek közé tartozó , a kalkuláció s egysé g kivitelezé sé hez szüksé ges, teljesítmé nyarányosan elszámolandó gé pek, illetve az é pítmé ny- é s idõarányosan elszámolásra kerülõ gé pek köré t a vállalat határozza meg é s foglalja (belsõ) gé pbé rleti díjakkal külön-külön jegyzé kbe. A (belsõ) gé pbé rleti díjakat gé penké nt, a várható , é ves állandó jellegûköltsé gek é s a kalkulált fedezet, továbbá a tervezett gé pmûszakidõ figyelembevé telé vel kell egy gé pmûszakó rára számítva elõre meghatározni. Nem lehet a közvetlen gé pek költsé genké nt kimutatni a gé pek kihasználatlansága miatt felmerülõ költsé geket, továbbá a megrendelõ által té ríté smentesen átadott gé pek bé rleti díját.

F.) Egyé b közvetlen költsé gek Ezen költsé gté nyezõné l kell kimutatni a kivitelezõ szakirányítása mellett vé gzett, a megrendelõ által a kalkuláció s egysé g kivitelezé sé hez felajánlott társadalmi munka é rté ké t, a társadalmi munka elvé gzé sé t követõen. Ugyancsak ezen költsé gté nyezõné l kell kimutatni a más vállalkozás által elvé gzett, alvállalkozó i teljesítmé nynek nem minõsülõ) szolgáltatások díját is, a számlázott é rté kben. Az egyé b közvetlen költsé gek között lehet elszámolni, illetve ide lehet átvezetni az é pítõipari tevé kenysé get vé gzõ dolgozó k kiküldeté sé vel, külszolgálatával kapcsolatos é s közvetlenül a kalkuláció s egysé gre elszámolható utazás költsé geit, jármûhasználatáé rt fizetett té ríté st, napidíjat, szállásköltsé geit. Az egyé b követlen költsé gek közé sorolható k a saját é s az idegen számító gé pes szolgáltatás, fé nymásolás, sokszorosítás, fotó zás, mikrofilmlaborató rium. Egyé b kisegítõ üzem költsé gei is, ha azok az árban külön té telben nem kerülnek felszámításra. Nem mutatható k ki itt azon külön felszámítható költsé gek, amelyek nem a kalkuláció s egysé g szerinti é pítõipari tevé kenysé get terhelik, amelyek más költsé gté nyezõk ré szé t ké pezik.

G.) A kalkulá ciós egysé g közvetlen önköltsé ge A költsé gkategó ria a kalkuláció s egysé g közvetlen költsé gei összegezé sé vel határozható meg é s a termelé s mennyisé gé vel közel arányosan változó költsé geket tartalmazza.

H.) Az é pítmé ny külön költsé gei Az é pítmé ny külön költsé gei között azokat a (közvetlenül elszámolható ) költsé geket cé lszerû kimutatni, amelyek az é píté s é s szerelé s munkahelyi sajátosságaibó l, különleges körülmé nyeibõl származnak, továbbá azokat, amelyek az é pítmé nyszerkezetnek megfelelõ kalkuláció s egysé gre közvetlenül nem számolható el, de az é pítmé ny megvaló sításához, 86

kivitelezé sé hez szüksé gesek. Az ide tartozó költsé gek jellemzõje az, hogy azok összege é pítmé nyenké nt elté rõ nagyságú. a) A segédszerkezetek közvetlen önköltsége Enné l a költsé gté nyezőné l lehet kimutatni az é pítmé ny kivitelezé sé hez szüksé ges (a vállalkozásnál önálló kalkuláció s egysé gnek nem tekintett) állványozási, dúcolási munka stb. közvetlen önköltsé gé t. b) É pítmény- és idõ ará nyos gépköltség Ezen költsé gté nyező tartalmazza (az álló eszköznek minősülő) gé pek (belső) gé pbé rleti díjakkal é s az é píté si folyamat mű szakilag indokolt átfutási időtartamának figyelembevé telé vel elszámolt költsé geit. Azoknak az é pítőipari gé peknek a költsé geit kell itt kimutatni, amelyek az é píté si munkahelyen az é pítőipari tevé kenysé g folyamatosságát biztosítják, amelyek az é pítmé nyszerkezetek megvaló sításával közvetlenül nem függnek össze. Ezen költsé gté nyezőné l kimutatható k az é pítőipari gé pek telepíté sé nek a költsé gei is, ha azokat a (belső) gé pbé rleti díjak nem foglalják magukban. c) É pítménytől fü ggő szá llítá si és rakodá si költség Az é pítmé ny szállítási é s rakodási költsé geké nt kell kimutatni a fuvarigé nyes közvetlen anyagoknak, fé lké sz é s ké sztermé keknek a központi telephelyről, az ipari üzemekből az é píté si é s szerelé si munkahelyig törté nő továbbításával, s ez esetben a munkahelyi (a második) depó nia kialakításával, a közvetlen anyagok belső mozgatásával kapcsolatos költsé geket, továbbá a (vállalkozásnál önálló kalkuláció s egysé gnek nem tekintett) föld, bontási anyag é s törmelé k elszállításának költsé geit. d) Utalvá nyozott munká sellá tá si költség Itt lehet kimutatni az é pítmé nyen foglalkoztatott munkavállaló k elszállásolásával, naponké nti, hé tvé gi munkábajárásával, különé lé sé vel, kiküldeté sé vel kapcsolatos költsé gek közük azokat, amelyek már a felmerülé skor az é pítmé nyre utalványozható k. Ide sorolható k: — a szállások lé tesíté sé vel, fenntartásával, üzemelteté sé vel kapcsolatos (közvetlen önköltsé gbe tartozó ) költsé gek, a megrendelő által té ríté smentesen nyújtott szállásolási szolgáltatás kivé telé vel — a vállalkozás munkavállaló inak (az é pítmé ny közelé ben) idegen üzemelteté sű szállásokon törté nő elhelyezé sé é rt fizetett összegek — az é pítmé nyen foglalkoztatott munkavállaló knak kifizetett havi, heti hazautazás, továbbá a napi munkábajárás vállalkozást terhelő összegei — a csoportos szemé lyszállítás té nyleges teljesítmé ny alapján elszámolt illetve közvetlen önköltsé gen számított költsé gei — az é pítmé nyen foglalkoztatott munkavállaló nak kifizetett különé lé si pó tlé kok, kiküldeté si költsé gek. e) Ideiglenes melléklétesítmények közvetlen önköltsége Itt lehet kimutatni az é pítmé ny kivitelezé sé hez szüksé ges (é s önálló kalkuláció s egysé gnek nem minősített) ideiglenes mellé ké pítmé nyek kivitelezé sé nek (közvetlen önköltsé gbe tartozó ) költsé geit. f) Munkahelyre telepü lés közvetlen önköltsége

87

Itt lehet kimutatni az é pítőipari szervezetnek az é píté si é s szerelé si munkahelyre való ideiglenes települé sé vel, fel- é s levonulásával kapcsolatosan felmerülő, továbbá a felvonulási é pítmé nyek (igazgatási, szociális, egé szsé gügyi, üzemi é pületek, é pítmé nyek) megé píté sé nek é s bontásának (közvetlen önköltsé gbe tartozó ) költsé geit. Ide tartozó költsé gnek lehet tekinteni: — a felvonulási terület előké szíté sé nek, az é píté s befejezé sé vel a felvonulási terület helyreállításának költsé geit — a té li munkavé gzé s összes (közvetlen önköltsé gbe tartozó ) költsé geit, ideé rtve a té li munkavé gzé shez alkalmazott berendezé sek é píté sé nek é s bontásának, illetve elhasználó dásának, valamint a té li munkavé gzé shez szüksé ges gé pek közvetlen költsé geit is — a munkavé gzé shez szüksé ges munkahelyi berendezé sek (munkapadok, anyagelválasztó rekeszek, mobil tároló k, kié píté st nem igé nylő táblák, korlátok, lámpák, jelzé sek é s egyé b felszerelé si tárgyak) é píté sé nek é s bontásának (közvetlen önköltsé gbe tartozó ) költsé geit. A munkahelyre települé s költsé gei között kimutatható k a keverőtelepek fel- é s leszerelé sé nek, a helyszínre é s vissza- (tovább-) szállításának költsé gei is, ha azokat a közvetlen gé pek költsé gei illetve az ipari tevé kenysé g költsé gei nem foglalják magukba. g) Kü lönleges körü lmények miatti többletköltségek közvetlen önköltsége Itt lehet kimutatni azokat (az előbbiekben fel nem sorolt, de a közvetlen önköltsé gbe tartozó ) költsé geket, amelyek azé rt merültek fel, mert az é pítőipari tevé kenysé get az átlagostó l, elté rő, el nem hárítható (többletköltsé get előidé ző) körülmé nyek között kell vé gezni, s ezek a többletköltsé gek té nylegesen is elkülöníthetők. Ide tartoznak az é píté si munkahely eseti különleges adottsága miatt, a munka megvaló sításával járó (külön elszámolt) — mé lysé gi — magassági — egé szsé gügyi — vízfolyás feletti — egyé b veszé lyessé gi stb. pó tlé kok, azok társadalombiztosítási járulé kai. Ide tartozhat a kivitelező által vé gzett é s az é píté si é s szerelé si munka é rté ké ben té rülő tervezé si é s beruházás-szervezé si tevé kenysé g közvetlen önköltsé ge.

I.) Az é pítmé ny, az é pítőipari szolgá ltatá s normatív közvetlen önköltsé ge. Az é pítmé nyt, az é pítőipari szolgáltatást alkotó kalkuláció s egysé gek közvetlen önköltsé gé nek é s az é pítmé ny külön költsé geinek összesített é rté ke.

J.) É rté kkülönbözetek É rté kkülönbözetké nt lehet számításba venni — a közvetlen anyagköltsé gké nt saját előállítású fé lké sz é s ké sztermé kek elszámolási egysé gáron számított é rté ke é s a té nyleges közvetlen önköltsé ge közötti különbözeté t — a közvetlen felhasznált vásárolt anyagok anyagár-különbözeté t — a saját eszközökkel vé gzett szállítási é s rakodási tevé kenysé g díjté telekkel elszámolt é rté ke é s a té nyleges közvetlen önköltsé ge közötti különbözetet — az é pítőipari gé pek (belső) gé pbé rleti díjának elszámolt é rté ke é s a té nyleges közvetlen önköltsé ge közötti különbözetet

88

— a közvetlen bé rek járulé kainak tervezett pó tlé kkulcs alapján számított é s a té nyleges összege közötti különbözetet akkor, ha annak mé rté ke é ve szinten az 5 %-ot nem haladja meg.

K.) Az é pítmé ny, az é pítőipari szolgá ltatá s közvetlen önköltsé ge Az é pítmé ny, az é pítőipari szolgáltatás normatív közvetlen önköltsé gé nek az é rté kkülönbözetekkel té nyleges közvetlen önköltsé gre mó dosított összege.

89

3.11. Feladatok 1) Ké szítsen el egy kb. 10 té teles költsé gveté s kiírást (technoló giai-lag összefüggõ legyen) 2) Gyûjtsön árelemzé si megoldásokat a vállalkozási gyakorlatbó l 3) Hozzon pé ldákat a vállalkozási gyakorlatbó l az utó kalkuláció ra é s önköltsé g számítására

3.12. Ellenõrzõké rdé sek 1) A költsé gveté s ké szíté sé nek cé lja 2) A költsé gveté s funkció i 3) Költsé gveté sek ré szletessé g szerint 4) Á rké pzé s mó dja, a ké szíté s cé lja szerinti költsé gveté sek 5) A munka mûszaki tartalma é s a költsé gveté s 6) Mé retszámítás, idomterv 7) A kalkuláció logikai sé mája 8) Az önköltsé gszámítás kalkuláció ja 9) Az é pítmé ny költsé gei 10)Az é pítõipari szolgáltatás ára 11)A közvetlen anyagköltsé g 12)Fuvarozási é s raktározási költsé g 13)A közvetlen bé rköltsé g 14)A gé pköltsé g 15)Az é píté skivitelezõi általános költsé g 16)Az áron kívüli költsé gté nyezõk 17)Költsé gveté s ké szíté si é s árké pzé si mó dok 18)A költsé gveté s ké szíté sé nek menete 19)A költsé gveté si kiírás 20)Á rké pzé s, ábrázolás 21)Az elõ- é s utó kalkuláció 22)Az é pítmé ny külön költsé gei az önköltsé gszámítás során 23)Az elõkalkuláció , utó kalkuláció é s az önköltsé gszámítás cé lja.

3.13. Vizsgaké rdé sek 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

A költsé gveté s cé lja, funkció i A költsé gveté sek fajtái Az árké pzé s általában A közvetlen anyagköltsé g, fuvarozási, rakodási költsé gek Bé r, gé p é s é píté svezetõi általános költsé gek Á ron kívüli költsé gté nyezõk Költsé gveté s ké szíté si mó dok Á rké pzé s, árazás Önköltsé gszámítás az é pítõiparban

3.14. Irodalom BME É píté skivitelezé si Tanszé k: Költsé gszámítási é s árké pzé si ismeretek Dr. Császár István: Az é pítõipari kalkuláció

90

4. Organizá ció s tervezé s Az é píté si projekt idõ beli é s té rbeli megvalósítá sá t szervezé si (organizá ciós) tervekkel segítjük. A teljes é píté si folyamat lebonyolítására vonatkozó szervezé si dokumentáció t a generá lorganizá ció fogja össze, amely a tervezé stõl az üzembehelyezé sig átfogja az egé sz folyamatot, összekapcsolja az összes ré sztvevõ munkáját biztosítja a beruházás helyszíné n az idõbeli é s té rbeli összhangot, megszervezi a munkák elvé gzé sé nek mó dját é s az erõforrások igé nybevé telé t. A beruházási (projekt) folyamatok összessé ge minden esetben té rben é s idõben játszó dik le. Ennek megfelelõen a generálorganizáció s tevé kenysé g ké t fõ csoportra tagolható: az idõ beli é s té rbeli szervezé sre. Attó l függõen, hogy a szervezé si tevé kenysé gek a beruházás folyamatának melyik ré szé hez kapcsoló dnak, ké tirányú tervezé srõl beszé lhetünk: generálorganizáció s, ré szorganizáció s tervezé srõl. Az elõ bbi fõ dokumentumai: — a beruházás teljes lebonyolításának idõterve — a helyszíni megvaló sítás ütemterve — a generálorganizáció s telepíté s é s elrendezé s terve — a generálorganizáció s mûleírás. A ré szorganizáció s tervezé s alatt a lé tesítmé nyek kivitelé hez szüksé ges szervezé si dokumentumok kidolgozását é rtjük, vagyis ez a kivitelezé si organizáció .

4.1. Az idõbeli organizá ció (programozá s) Az idõ beli organizá ció — programozá s — alapja a lé tesítmé nyek mûszaki terve é s a költsé gveté s (vagy költsé gveté si kiírás, mé ret- é s mennyisé gszámítás). A költsé gveté sek tárgyalásánál már utaltunk arra, hogy a ré szletes költsé gveté s az összes munkát tartalmazza, a té telek sorrendje nagyjábó l megfelel a technoló giai sorrendnek. A választott szintûé s ré szletessé gûfolyamatok — a programozás elemei — a költsé gveté sbõl elõállítható k. Az idõ beli organizá ció eredmé nyei a grafikusan kidolgozott, é s szöveges mellé kletekkel kiegé szített munkamenet-ütemtervek, erõ forrá s-ütemtervek é s különbözõ tá blá zatok. a) A programozási munka lé pé seit a következõk szerint foglalhatjuk össze: — a mű szaki tervek tanulmányozása, a kivitelezé si körülmé nyek feltárása é s a szüksé ges ré szletessé g meghatározása, — az é píté si-kivitelezé si feladat megfelelő ré szletessé gű folyamatokra bontása, — az így kialakított folyamatok elemzé se az elvé gzé sükhöz szüksé ges erőforrás-igé nyek é s munkaidő nagyságának meghatározása cé ljábó l, — az egyes folyamatok összekapcsolása, majd a munkamenet-ütemterv előké szíté se, — a teljes megvaló sítási időtartamon belül a ré szteljesíté sek időpontjainak megállapítása, é s a szüksé ges mó dosítások vé grehajtása, — az erőforrás-ütemtervek előké szíté se, — az erőforrás-ütemtervek vizsgálata a rendelkezé sre álló kapacitások figyelembevé telé vel, é s szüksé g eseté n a munkamenet-ütemterv mó dosítása. b) Az é píté si-kivitelezé si feladatok folyamatokra bontá sa során különböző: ré szletessé gű , mé lysé gű folyamategysé gekhez jutunk. Az egyes folyamategysé gek a már megismert folyamatelemekkel azonosak. A programozás szintje (ré szletessé ge) a gyakorlati munka

91

során a technoló giai folyamat é s munkafolyamat szintje körül adja a legkedvezőbb kezelhetősé get. Az egyes folyamatok között, azok fontossága szerint is különbsé get tehetünk. Így beszé lhetünk fõfolyamatokró l, mellé rendelt folyamatokró l é s mellé kfolyamatokró l.

Fõ folyamat a termé k elõállításánál, az é píté si é s kivitelezé si munkánál meghatározó szereppel bíró folyamat, amely általában az é píté si helyszínhez kötõdik, é s a kivitelezé s sorrendjé t alapvetõen meghatározza. Háló tervezé si mó dszerrel modellezett kivitelezé si folyamatok eseté n a kritikus úton helyezkednek el a fõfolyamat elemei.

Mellé rendelt folyamat a kivitelezé s fõfolyamata mellé rendelt, té r- é s idõbeli lefolyásukat tekintve nem egyé rtelmûen meghatározott folyamatok. A mellé rendelt folyamat kezdé si idõpontja é s helye lehet a fõfolyamattó l függõ, vagy független. A háló tervezé si mó dszerrel modellezett folyamatok eseté n a mellé rendelt folyamatok tartalé kidõ vel rendelkeznek.

Mellé kfolyamat a termé k elõállításához, az é píté si é s kivitelezé si munkához kapcsoló dó , de a fõfolyamattal közvetlen kapcsolatban nem álló , a többi folyamat sorrendisé gé t nem befolyá soló folyamat. A folyamatok fontossági megkülönbözteté se a programozási munka szempontjábó l igen fontos, mert annak haté konyságára azzal gyakorol hatást, hogy jelzi a munka. koncentrálásának területeit. A fõfolyamatok ugyanis az egé sz é píté si-kivitelezé si feladat vázát alkotják, é s ezé rt a munkamenet-ütemterv elsõ változata csak a fõfolyamatok figyelembevé telé vel ké szülhet. Ez jelentõs idõmegtakarítást eredmé nyez a ré szletesebb ütemtervek kidolgozása során.

4.1.1. Folyamatok elemzé se, az erõforrá s-igé nyek meghatá rozá sa é s a folyamatok megvaló sí tá sá nak idõigé nye É pítõipari erõforrásoknak nevezzük az é píté s-kivitelezé s során alkalmazott, illetve felhasznált termelõerõket, tehát: — az emberi munkavé gzé st (é lõmunka ráfordítást), — a gé peket, berendezé seket, eszközöket, továbbá — a felhasznált pé nzeszközöket, — egyé b, esetenké nt felhasznált eszközöket. a) Az erõ forrá sigé ny (Q) a megvaló sítandó lé tesítmé ny mennyisé gi jellemzõjé tõl (V) é s a lé tesítmé ny szerkezeté tõl függõ normátó l (n), illetve teljesítmé nynormátó l (nt) függ. V Q = V⋅n = (mé rté kegysé ge az erőforrás jellegé től függ). nt Egy-egy folyamat megvaló sításához többfé le erőforrás felhasználása is szüksé ges lehet (pl. munkaerő, gé p, anyagok). Ilyen esetben minden erőforrásra né zve ki kell számítani az erőforrásigé nyt (Q1, Q2, Q3, ... stb.).

92

Az erőforrásigé nyek tehát a V volumenű munka elvé gzé sé hez szüksé ges összesen felhaszná landó munkaidőt, gé p-mű szakidőt, anyagmennyisé get, pé nzeszközöket stb. adják meg. A Q erőforrásigé nyt a munkaidő é s gé pszüksé glet eseté ben munkaigé nyessé gnek is szokás nevezni, melynek mé rté kegysé ge: ó ra/egysé g, illetve mű szakó ra/egysé g. A továbbiakban ré szletesen ismerteté sre kerülő ütemtervek időlé pté ke általában nap, hé t, hó nap, negyedé v stb., ezé rt az ott felhasználásra kerülő munkaigé nyessé g mé rté kegysé gé nek átszámítása szüksé ges: V⋅n V⋅n Q nap = (mű szak. fő), illetve Q hét = (hé t. fő) tn ⋅th tn ahol tn — (ó ra/mű szak) a napi munkaidő, é s th — (mű szak/hé t) a heti mű szakszám. Többmű szakos termelé s eseté n az összefüggé seket é rtelemszerű en mó dosítani kell. Az erőforrásigé nyek számításánál a mennyisé gi jellemzők (V) a tervekből é s költsé gveté sekből pontosan meghatározható k. A hozzárendelhető normaváltozatok kiválasztása, nagyobb lé pté k eseté n a normák precíz összevonása nagy gyakorlatot kíván. A ké sőbb ismerteté sre kerülő határokon belül az erőforrásigé nyek a folyamatok állandó jellemzőiké nt pontosan é s körültekintően számítandó k. Az egyes munkafolyamatok időtartama (t ) az elvé gzé sükhöz mozgó sított erőforrások mennyisé gé től függ (lé tszám, gé pek száma, anyagszállítás üteme stb.). Az előzőekben meghatározott erőforrásigé ny (Q), a folyamatok elvé gzé sé nek időtartama (tm) é s az időegysé genké nt felhasznált erőforrások mennyisé ge (I) között az alábbi, elvi összefüggé s Q van: t m = , ahol az I jelenté se erőforrásonké nt elté rő (pl. a munkaerő eseté ben a I lé tszámot, gé pek eseté ben azok számát, anyagok eseté ben az ütemterv lé pté ké nek megfelelő időegysé g alatti felhasználást, szállítást, illetve anyag előállítást jelenti). Az összefüggé s azt fejezi ki, hogy az erőforrások mennyisé gé nek növelé sé vel a megvaló sítási időtartam csökken, illetve állandó volumenű (Q = constans) erőforrásigé ny mellett nő a megvaló sítási időtartam, ha időegysé g alatt kevesebb erőforrást mozgó sítunk. A munkaterületeken é s munkaszakaszokon foglalkoztatható lé tszámok gé pdarabszámok, valamint az anyagfelhasználás üteme azonban csak bizonyos határok között változtatható meg, mé g akkor is, ha ezek a változások az erőforrás összetevők .megkívánt arányainak megsé rté se né Ikül törté nnek. Az eröforrá.sok növelé sé nek é s csökkenté sé nek korlátai az összefüggé sbe behelyettesitve megadják a folyamat elvé gzé sé nek: legrövidebb é s leghosszabb idejé t, időtartamát. c) Az erőforrá sok minimá lis é s maximá lis mennyisé gé nek meghatá rozá sa a munkafolyamatok időtartamára, így a teljes megvaló sítási időtartamra né zve is fontos feladat. Minimá lis erőforrá s é rté ket jelent pé ldául a munkafolyamat elvé gzé sé hez felté tlenül szüksé ges, legalacsonyabb lé tszám. Betonozás eseté ben a kedvező lé tszám 5...6 fő; kevesebb dolgozó a technoló giai előírások szerinti munkát nem ké pes folyamatosan

93

elvé gezni, vagy a folyamatos munkavé gzé s eseté n a technoló giai fegyelem szenved sé relmet. Termelőberendezé sek eseté n a „fé l darab gé p” alkalmazása azonnal 50 %-os kihasználtságot, gazdaságtalan üzemelteté st jelent. A napi egy forduló nál kevesebb anyagszállítási előirányzat szinté n a gazdaságtalan, a folyamatos munkavé gzé st akadályozó korlát lehet. Maximá lis erőforrá s é rté k határa a vállalat teljes termelő kapacitása. A reálisan figyelembe vehető erőforrás - maximumokat erőforrás fajtánké nt külön-külön kell meghatározni. Pé ldául a foglalkoztatható lé tszámot a technoló gia é s a munkaterület vagy munkaszakasz mé retei, a gé pek számát a kiszolgáló vagy felhasználó lé tszám é s a technoló gia, az anyagok é s szerkezetek mennyisé gé t a lé tszám, a gé pdarabszám é s a technoló giai előírások határozzák meg A minimálisnál kisebb, vagy a maximálisnál nagyobb erőforrás-é rté kek eseté n az állandó nak tekintett erőforrásigé ny (Q) számításhoz felhasznált norma é rvé nyé t veszti, hiszen a normát mé ré sek alapján, normál munkakörülmé nyek, vesztesé gidők, anyagvesztesé gek stb. figyelembevé telé vel alakították ki. Ez azzal a következmé nnyel jár, hogy az igen egyszerű tm = Q/I összefüggé s teljesen fé lrevezető eredmé nyeket ad. Belátható , hogy a pé ldaké nt említett betonozást 6 fő helyett 3 fő feladatául jelöljük ki akkor az elvé gzé si idő nem ké tszeres, hanem többszörös lesz, é s a munka minősé gé nek csökkené sé re is számíthatunk. A té nylegesen tervezhető megvaló sítási időtartam a minimális é s maximális időtartamok között alakítható ki, tehát: t mmin ≤ t m ≤ t m max A té nylegesen tervezhető időtartamot a határé rté kek között a nehezen számszerű síthető egyenletes erőforrás kihasználás é s gazdaságos munkavé gzé s elé ré sé vel, megközelíté sé vel kell meghatározni. d) A folyamatok elemzé sé ről eddig leírtak csak a számítások meneté re, annak korlátaira utaltak. A gyakorlati programozás során az erőforrások. é s a folyamatok nem tekinthetők egyenrangúaknak, csak egymáshoz rendelhetőknek. A programozás során a főfolyamatokra é s a mellé rendelt folyamatokra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ezen folyamatok időtartama meghatározhatja a mellé kfolyamatok időszüksé gleté t is. Az é pítőiparban növekszik az é rté kes, nagy teljesítőké pessé gű gé pek, a korszerű technoló giai folyamatokra kialakított termelé keny é s kiváló minősé get biztosító gé pláncok foglalkoztatása. Ezeknek az erőforrásoknak a kihasználását gazdaságossági okokbó l a lehető legmagasabb szinten kell biztosítani mé g akkor is, ha a többi munkafolyamat során felhasznált erőforrások kihasználtsága, így azok gazdaságos vé grehajtása sé relmet szenved. A munkafolyamatok elemzé se tehát nem elsősorban az időtervezé st kiszolgáló eljárás, hanem annál több, a feladatokat é s a vállalati erőforrásokat é s körülmé nyeket jó l ismerő szakember(ek) mé rlegelé sé t követelő, a programozási dönté seket előké szítő tevé kenysé gsor. e) A folyamatok összekapcsolá sá nak időbeli összhangjá nak biztosítása három alapvető mó don való sítható meg: — egymás utáni folyamatkapcsolási mó dszer alkalmazása eseté n a soron következő munkafolyamatok csak a megelőző munkafolyamatok teljes befejezé se után kezdődnek. Előnyei: •minimális felvonulási volumen, 94

•alacsony é lőmunka leköté s egyidejű leg, •alacsony gé pszüksé gleti volumen egyidejű leg, •szabad munkaterület. Hátrányai: •növekvő rezsiköltsé gek, •növekvő é píté si átfutási idő — párhuzamos folyamatkapcsolási mó dszer alkalmazása eseté n minden munkafolyamat egyidőben játszó dik le. Ez a mó dszer csak meghatározott munkafolyamatok eseté n alkalmazható . Előnye: minimális átfutási idő, Hátrányai: •nagy é lőmunka leköté s egyidejű leg, •kis munkaterület; — átlapoló folyamatkapcsolási mó dszer az előző ké t mó dszer előnyeit egyesíti. Az alapvető folyamatkapcsolási mó dszereket é s a megvaló sításhoz szüksé ges erőforrás (pl. munkáslé tszám) alakulását is a 4.a. ábra mutatja. A gyakorlati programozás a három alapvető folyamatkapcsolási lehetősé g közül a feladat jellegé től, a kivitelezé s körülmé nyeitől függő mó dszert, vagy kombináció t használja.

4.1.2. Ü temtervek Az ütemtervek tulajdonké ppen az é píté si-kivitelezé si folyamatok ismé tlődé sé t, szakaszosságát, illetőleg elvé gzé sük időtartamát bemutató határidő-nyilvántartások. Fejlettebb formáiban az ütemtervek alkalmasak a folyamatok idő- é s té rbeli kapcsolatainak feltárására, valamint bemutatására, alkalmasak továbbá a teljes kivitelezé si tevé kenysé g bemutatására é s előzetes é rté kelé sé re. Az ütemtervek megjelené si formá i az írott é s/vagy grafikus dokumentá ciók, amelyek lehetnek: — írott ütemtervek, — sávos ütemtervek (Gantt-diagramok), — ciklogramok, — háló tervek.

95

Munkaigény (mű .fő )

Létszá m (fő )

Idő (mű )

Földkiemelés

80

8

10

Földrakodá s

100

10

10

Földszá llítá s

80

8

10

Földterítés

40

4

10

Munkafolyamatok

1

Munkahetek 3 4 5

2

6

7

Tp Tá Te Létszá m (fő )

30

30 26 22 20

18 12

10

10 8

8

8 4

Q=300 mű .fő Te=20mű

4

300 mű .fő Tá =11mű

300 mű .fő Tp=5mű

4.A. á bra Az ütemtervek megjelené si formái mögött megoldásbeli é s tartalmi különbsé gek, a különbözõ igé nyek kielé gíté sé nek lehetõsé gei vannak. Ezé rt a kivitelezé si folyamatok bemutatásához választott ütemterv forma mindig feleljen meg a feladatnak. Egyszerûfeladatoknál, kisszámú folyamat eseté n a sávos ütemterv is megfelel, míg bonyolult folyamatrendszer eseté n a tájé koztatást, a felté telrendszer változásait követõ aktualizálást a háló tervezé si mó dszer alkalmazása teszi lehetõvé . a) írott ütemtervek alkalmazása eseté n a folyamatok megvaló sulásának tervé t számokkal, é s a dimenzió k leírásával adjuk meg (4.b. ábra). Ké szíté se rendkívül egyszerû é s megfelelõ mennyisé gû adat közlé sé re alkalmas. Hátránya, hogy nem elé ggé szemlé letes, é s a változások követé se (aktualizálás) nehé zkes. Kevé sszámú folyamat eseté ben vázlatos ütemezé sre alkalmazható . Munkafolyamat A B C

Idõ tartam (hé t) 6,0 7,5 6,0

A munka elvé gzé sé nek ideje (hé t) 1 — 6,0 2 — 8,5 5 — 10,0

4.B. ábra b) Sá vos ütemtervek (Gantt-diagramok) mé g ma is a gyakorlatban legjobban elterjedt folyamattervezé si segé deszközök. Az egyes munkafolyamatokat egymástó l elkülönítve, sávokkal (vonalakkal) ábrázolja az idõ függvé nyé ben (4.c. ábra). A munkafolyamatok kezdé sé nek é s befejezé sé nek idõpontjait, a megvaló sítási idõtartamot szemlé letesen mutatja. Folyamatos é s szakaszos munkavé gzé s ábrázolására egyaránt alkalmas, é s az

96

egyszerûbb té rbeli kapcsolatok szemlé lteté sé re is lehetõsé get nyújt. A folyamatokat jelké pezõ sávokra a legfontosabb erõforrások mennyisé gi é s egyé b adatai felírható k. Így az ütemterv információ -tartalma növelhetõ. Munkafolya matok A B C

Munkahetek 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

5 fő 6 fő 8 fő

A

3 1

B

2 3

C

1 2

Munkaszakaszok

1 2

3

4.C. ábra c) A ciklogram a folyamatok megvaló sulását egy koordiná ta-rendszerben ábrázolja, amelynek egy idõ - é s egy, a té rbeli kiterjedé st kifejezõ tengelye van. A ciklogrambó l ha az egyik tengely való ban az é pítmé ny jellemzõ kiterjedé sé nek felel meg, é s az ábrázolt munkafolyamatok megvaló sulása is ennek az iránynak felel meg - a munkavé gzé s pozíció ja (állása) minden idõpontban leolvasható , valamint az is megállapítható , hogy egy ké rdé ses pozíció (ké szültsé gi fok) elé ré sé nek mi a várható idõpontja. Ez termé szetesen lé pté khelyes ábrázolást kíván. Pé ldául egy úté píté si munkánál a té rbeli haladás irányaké nt az út szelvé nyezé se adható meg úgy, hogy az é píté s haladási iránya is annak megfelelõ legyen (4.d.ábra). Az ábra szerinti ciklogram-vonalakra ez jellemzõ; hogy emelkedé si szögük egymástó l elté r ugyan, de egy-egy ciklogram vonal emelkedé se nem változik az egyelõre választott té rbeli szakaszok között. Ennek az a háttere, hogy az egyes munkaszakaszokon vé gzendõ munkák mennyisé ge azonos, é s a folyamatok megvaló sulásának intenzitása egymástó l elté rõ ugyan, de idõben é s té rben nem változik. A ciklogramok ké szíté se elsõsorban vonalas lé tesítmé nyek folyamatainak ábrázolására alkalmas, de termé szetesen más jellegûé pítmé nyek eseté n is ké szíthetünk ciklogramot. Ilyen esetben az egyik tengelyen továbbra is az idõt, míg a másik tengelyen az egymás után következõ munkaszakaszokat (nagyobb lé pté k eseté n a kivitelezé si folyamathoz rendelt é pítmé nyeket) ábrázoljuk.

97

Munkaszakasz

Munkahetek 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 + 400 m 0 + 300 m 0 + 300 m

A

B

C

0 + 200 m 0 + 200 m 0 + 100 m

4.D. ábra Munkaszakasz lehet pl. lakásé píté sekné l egy-egy szint, egy-egy lakás. Hídé píté si munkánál munkaszakaszok lehetnek pl. az alapozás, a felmenő szerkezetek, a felé pítmé nyi szerkezetek, é s a befejező munkák szerinti munkaszakaszok. Belátható , hogy különösen az utó bbi pé ldában az egymást követő munkaszakaszok lé pté khelyesen nem jelölhetők be a té rbelisé get jelző tengelyen. Az arányok é rzé kelteté se azonban cé lszerű . Az elmondottaknak megfelelően ké szült Hiba! A hivatkozá si forrá s nem talá lható. szerinti ciklogram a következőké ppen é rté kelendő: É pítmény

1

2

3

4

Munkahetek 5 6 7

8

9

10

III.

A

B

C

II.

I.

— — — —

4.5. ábra az egyes ciklogram-vonalak munkaszakaszonké nt külön-külön é rté kelve megadják a folyamatoknak az adott munkaszakaszra való belé pé s é s kilé pé s időpontjait, az egyes munkaszakaszokon megvaló suló folyamatok időtartamát, egy ké rdé ses időpontban az egyes munkafolyamatok a munkaszakaszokon belül, egy-egy ciklogram vonal munkaszakaszonké nt elté rő emelkedé si szöge nem a tevé kenysé g intenzitásának ingadozását jelenti, hanem a munkaszakaszonké nt elté rő tevé kenysé g volumenek eredmé nye.

Az ütemtervek csoportosítá sa ré szletessé gük é s tartalmuk szerint Az é píté skivitelezé s-szervezé s eredmé nyeké nt megjelenő ütemtervek a kivitelezé sek időbeli lebonyolításának alapvető dokumentumai. Az ütemtervek a beruházás különböző szakaszaiban a felté telek é s igé nyek szerint különböző ré szletessé gű ek. Ré szletessé gük szerint három lé pcsõben ké szülhetnek — vázlatos ütemtervek ké szülnek a beruházás elõké szíté sé nek idõszakában az elõké szíté si munkaprogram kidolgozása során;

98

— ré szletes ütemtervek ké szülnek a kiviteli tervek kidolgozásának idõszakában, a dokumentáció szervezé si (organizáció s) tervré szeiké nt; — munkafolyamat ütemtervek (nagyobb lé pté k eseté n kivitelezé si folyamat ütemtervek) a kivitelezé s idõszakában. Ezeket az ütemterveket a kivitelezõ, vagy az általa megbízott külsõ közremûködõ ké szíti el a vállalat aktualizált kapacitásainak figyelembevé telé vel; — a generálorganizáció s ütemtervek a teljes beruházási folyamatra. vonatkozó lebonyolítási rendet határozzák meg, é s egyaránt megjelennek a beruházások elõké szíté sé nek, a kiviteli tervek kidolgozásának, a kivitelezé s elõké szíté sé nek é s a kivitelezé snek az idõszakában. Az ütemterveket tartalmuk szerint ké t nagy csoportba sorolhatjuk: — a munkamenet ütemtervek é s — az erõforrás ütemtervek csoportjába. Ez a csoportosítás azonban nem tartalmazza a generálorganizáció s ütemterveket. a) A munkamenet ütemtervek a kivitelezé si idõ, a szüksé ges munkamennyisé gek é s a kivitelezé si tevé kenysé g té rbeli elemei közötti összefüggé seket é s kapcsolatokat mutatják be a már megismert ütemterv-formákban, az alábbiak szerint: — a sá vos munkamenet ütemtervek a kivitelezé si feladatokat a technoló giai sorrend é s az idő függvé nyé ben ábrázolják, — a ciklogramos munkamenet ütemterv a szakaszolható lé tesítmé nyek kivitelezé sé t úgy mutatja be, hogy egy-egy munkanemet ábrázol az idő függvé nyé ben — a há lódiagramos munkamenet ütemterv a kivitelezé si feladatokat azok logikai sorrendjé ben, a kölcsönös függősé gi kapcsolatok bemutatásával együtt ábrázolja. a) Az erőforrá s ütemtervek az egyes folyamatonké nt meghatározott erőforrásokat a folyamatok összekapcsolása után összegzi. Termé szetesen ezt az összegzé st valamennyi erőforrásra külön-külön kell elvé gezni. A gyakorlati programozás során azokró l az erőforrásokró l ké szül ütemterv, amelyek kihasználása különösen fontos, vagy sok munkafolyamatban fordulnak elő, é s ezé rt felhasználásuk intenzitását figyelemmel kell kísé rni Pé ldául egy nagy é pület, é pítmé ny é píté sé né l felhasznált összes anyagfé lesé gről ké szített ütemterv-sorozat hatalmas terjedelmű , áttekinthetetlen é s kezelhetetlen dokumentáció t eredmé nyezne. Ez szüksé gtelen is. Az erőforrás ütemterveket a munkamenet ütemtervvel összhangban, azzal azonos időlé pté kben cé lszerű elké szíteni. Az erőforrás ütemtervek ábrázolására különfé le mó dszerek alakultak ki: — numerikus ütemtervek, — sávos ütemtervek, — differenciálgörbé k, — integrálgörbé k, mely ábrázolási mó dok egymással összefüggő, de más-más felhasználási szintű dokumentáció t eredmé nyeznek. Másré szt az elté rő jellegű erőforrások ütemezé sé re a megfelelő ábrázolási mó dszert kell felhasználni. A numerikus forma - mint azt látni fogjuk - minden esetben használható . Hangsúlyoznunk kell, hogy az erőforrás-ütemtervek a munkamenet-ütemtervek következmé nyei, hiszen a folyamatok időtartamának meghatározásánál, a folyamatkapcsolások megválasztásánál a szüksé ges erőforrás-volumenek eldőlnek. Az erőforrás ütemtervek ké szíté se így kimutatásjellegű munka. Ha azonban az erőforrások 99

összegzett volumeneit bemutató ütemtervek nem felelnek meg a szervezé si elké pzelé seknek, akkor mó dosítani kell a munkamenet-ütemterveket, majd a mó dosítás alapján elké szített új erőforrás-ütemtervek segítsé gé vel a változtatás hatásait. ellenőrizni lehet. Az elmondottakbó l látjuk, hogy az optimális munkamenet-ütemterv több lé pcsőben, fokozatos megközelíté ssel állítható elő. Az erőforrás-ütemtervek a munkamenet ütemtervekhez hasonló an vázlatosak é s ré szletesek lehetnek.

I. Vá zlatos ütemtervek A vázlatos ütemtervek a beruházások előké szíté sé nek szakaszában, az előké szíté si munkaprogram ré szeké nt (illetve a beruházási javaslat vagy beruházási program ré szeké nt) ké szülnek. Tartalmazzák a beruházás megvaló sításához szüksé ges feladat megvaló sítási sorrendjé t, megvaló sítási idei, é s az erőforrások ütemezé sé t vázlattervi szinten A vázlatos ütemtervek alapadatait: — a fejleszté si cé l jó váhagyott adatai, — a beruházási javaslat vagy beruházási program adatai, — a lé tesítmé nyek vázlattervei, — a normatívák é s tapasztalati adatok szolgáltatják. a) A vá zlatos munkamenet-ütemtervek ké szíté sekor az é píté s-kivitelezé s munkafolyamatokra bontásának szempontjai a következõk: — az idõben elkülöníthetõ elõké szítõ é s közvetett tevé kenysé gek elkülönítve jelennek meg (pl. a tereprendezé s, felvonulás, elvonulás stb.); — a mé lyé píté si munkák (pl. alapozás, közmûvesíté s, úté píté s stb.) akkor is külön szerepelnek, ha járulé kos beruházáské nt vagy ideiglenes mellé klé tesítmé nyké nt jelennek meg, — a té rben elhatárolható é píté skivitelezé si tevé kenysé gek (pl. raktárak é pítmé ny I. , é pítmé ny II. stb. ) külön szerepelnek; — a befejezõ, közvetett é píté skivitelezé si tevé kenysé gek (pl. keríté sé píté s, parkosítás, parkoló é píté s stb. ) szinté n külön szerepelnek. A vázlatos munkamenetterv kidolgozása során az é píté skivitelezé s sorendisé gé nek szempontjai a következõk: — az é píté si felvonulást é s az ideiglenes mellé klé tesítmé nyeket nem igé nylõ tevé kenysé geket (pl. terület-elõké szíté s, irtás, sziklamunka stb.) elsõké nt kell figyelembe venni; — következõ feladatcsoport az é píté si felvonulás é s ideiglenes mellé klé tesítmé nyek (pl. ideiglenes utak, betonüzem, munkásszállás, irodaé pület stb.) kivitelezé se. Ezeknek a lé tesítmé nyeknek a megvaló sítási idejé t a minimálisra kell csökkenteni pl. a lé pcsõzetes felvonulás elvé nek alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy a felvonulás több ütemben való sul meg, így az elsõ ütem befejezé se lehetõsé get teremt az é rdemi é píté skivitelezé s megkezdé sé re, mely esetenké nt arra is lehetõsé get teremt, hogy a vé gleges é pületré szeket felvonulás cé ljaira lehet felhasználni megvaló sítási idõtartamuk csökkenté se ré vé n; — a felvonulási munkákkal egyidõben, de a mé ly- é s magasé píté si munkákat megelõzõen kell az elõközmûvesíté si é s/vagy közmûcsatlakozási (pl. közmûháló zat kié píté se, csatlakozás a meglevõ közmûvekhez é s az é píté si terület alapháló zatának kié píté se) é s energiaellátási (pl. háló zaté píté sz) munkákat megkezdeni. Mint az az elõzõ pontban is elõnyt jelentett, itt is elõnyt jelenthet a vé gleges út-, közmû- é s energiaháló zat kié píté se olyan ütemben, hogy azok felhasználása már az é píté s-kivitelezé s alatt is lehetsé ges legyen; — nem cé lszerû minden é pítmé nyt azonos idõpontban munkába venni é s párhuzamosan kivitelezni, mert ez az erõforrások nagymé rté kû koncentráció ját igé nyli. Ebbõl kell a korábban hasznosítható , a hamarabb használatba vehetõ lé tesítmé nyeket megvaló sítani. 100

Pé ldául a vonalas lé tesítmé nyekné l megjelenõ mûtárgyé píté sek megvaló sításának elõbbre hozása lehetõsé get teremt a hosszirányú föld- é s anyagszállítás megszervezé sé re. Magasé píté si munkánál cé lszerû elõbbre hozni a technoló giai é s gé pszerelé st igé nylõ é pítmé nyek megvaló sításának tevé kenysé geit; — a té li é pítkezé sek során elsõsorban az idõjárási hatásokra kevé sbé é rzé keny technoló giákat kell ütemezni (pl. irtás, sziklamunkák, földmunkák, cölöpözé s stb. ), valamint az é pületekben vé gezhetõ technoló giákat (pl. szakipari munkák, belsõ technoló giai szerelé sek stb.) cé lszerûelvé gezetni, mert ezek té liesíté se kevé sbé költsé gigé nyes; — sorrendben utolsó ké nt kell ütemezni azokat a munkákat, amelyek csak elvonulás után vé gezhetõk (pl. parkosítás), illetve amelyek a lé tesítmé ny üzemelteté sé vel kapcsolatosak (pl., té rvilágítás, közúti jelzé sek é s jelzõrendszerek stb.). b) A vá zlatos idõ tartam- é s lé tszá m-ütemtervek kidolgozásának alapját a beruházás elõké szíté sé nek szakaszában jó váhagyott idõ- é s költsé gadatok ké pezik, de jelentõsen befolyásolja a munkát a vázlatos munkamenet-ütemterv is, hiszen az é píté s-kivitelezé si folyamatok (é pítmé nyek) megvaló sításanak egymáshoz ké pesti viszonyát, idõbeli elhelyezé sé t technoló giai é s szervezé si meggondolások határozzák meg a té rbeli vonatkozásokkal szoros kölcsönhatásban. Ezek a kölcsönös viszonyok a vázlatos munkamenet ütemtervekben jelennek meg. A számítások alapja az időegysé gre eső é s egy főre vetített termelé si é rté k. Az é vi, negyedé vi bontásban rendelkezé sre álló beruházási összeg é rté keit vetjük össze a dolgozó k, gé pek által az adott időszak alatt teljesített átlagos termelé si é rté kkel. A szüksé ges átlaglé tszám (Lá ) számítása a így a következő: Lá =

megtermelt összérték ( Ft / hónap) egy fő re eső havi termelési érték (Ft / fő ⋅ hónap (x idő tartam / hó)

A vázlatos lé tszámütemterv, a programozás során tulajdonké ppen vá zlatos munkaerőfelhaszná lá si ütemtervké nt jelenik meg, amely nagyobb időegysé genké nt jelentkező átlaglé tszámokat mutatja numerikus vagy grafikus formában. c) A vá zlatos pé nzfelhaszná lá si ütemtervek a teljes kivitelezé si folyamatra né zve integrálé s differenciálgöbé ken jelennek meg, általában fé lé ves, é ves időskálán. A ré szteljesíté sek idejé hez kötött ré szszámlák összegé t is cé lszerű jelezni az ütemterven, d) A vá zlatos gé pfelhaszná lá si ütemterveket sávos formában, a kiemelkedő jelentősé gű gé pekre é s gé pláncokra adják meg. e) Vá zlatos anyagfelhaszná lá si ütemterv ké szíté se csak a meghatározó jelentősé gű , nagytömegű anyagokra ké szítendő, mert ez alapján lehet a termelő- é s szállító kapacitásokat biztosítani.

II. Ré szletes ütemtervek A ré szletes ütemtervek kidolgozására a kiviteli tervdokumentáció ré szeké nt, a kivitelezővel együttmű ködve, a vállalati adottságokat figyelembe vé ve, a mű szaki normák adatainak felhasználásával é pítmé nyek (lé tesítmé nyek) szerinti bontásban kerül sor. A ré szletes ütemterv kidolgozó ja cé lszerű en a kivitelező, aki ismeri a vállalat következő adatait, jellemzőit: 101

— — — —

munkáslé tszám é s lé tszámösszeté tel, gé pek termelõ kapacitása é s összeté tele, anyag- é s szerkezetelõállítás jellemzõi, az anyagmozgatás rendszerei, a vállalat más irányú kötelezettsé gei.

Fontos ezenkívül ismerni a kivitelezé si helyszín jellemzõit, adottságait é s a helyszinberendezé si (té rbeli organizáció ) elké pzelé seket, mert biztosítani kell az ezek közötti összhangot. A ré szletes ütemtervek ké szíté se során felhasználható adatforrások a következõk: — a beruházás mûszaki kiviteli tervei, — a ré szletes-té teles költsé gveté sek, — az organizáció s helyszíni bejárás jegyzõkönyve, é s egyé b (pl. feltárási) jegyzõkönyvek, — az É KN vagy vállalati normák adatai — a tervezett üzembehelyezé si (használatbavé teli) idõpont é s ré szhatáridõk. a.) Ré szletes munkamenet-ütemterv A ré szletes munkamenet-ütemterv ké szíté se során a következõ szempontokat kell figyelembe venni: — az egyes munkafolyamatok megvaló sításának idõtartamai a 4.1.1. pont alatt le írtak szerint, — a mozgó sítható erõforrások mennyisé ge é s teljesítõké pessé ge, — az erõforrások tervezett intenzitása ne ingadozzé k, — az egyes munkafolyamatok idõtartamának é s sorrendjé nek tervezé sekor fontos a dolgozó k folyamatos foglalkoztatásának biztosítása, é s ehhez mindig álljon rendelkezé sre megfelelõ munkaterület, munkaszakasz. A folyamatos foglalkoztatásró l a munkaerõszüksé gleti terv ad felvilágosítást. Ezt a folyamatosságot é s stabilitást lehetõleg minden szakmára biztosítani kell. A folyamatosság biztosítására un. puffermunkákat (pl. tereprendezé s, deponiaké pzé s, té rburkolás stb.) kell helyesen ütemezni, — az egyes technoló giák vé grehajtására szervezett gé plánc vagy a folyamatot jellemzõ vezé rgé p döntõen befolyásolja a megvaló sítás idejé t. Gé plá nc: különböző, mű ködé sükben é s teljesítőké pessé gükben összehangolt gé pek technoló giai sorba rendezett lánca, amely meghatározott technoló giai folyamat elvé gzé sé re alkalmas. Vezé rgé p: a gé pesített technoló giai-, vagy munkafolyamat, illetve a gé plánc teljesítőké pessé gé t, a termé k kibocsátásának ütemé t meghatározó gé p vagy berendezé s. A gé pkihasználás növelé se a gé pköltsé gek relatív csökkené sé t eredmé nyezheti, é s így felveti a többmű szakos munkavé gzé s szervezé sé nek szüksé gessé gé t. A több mű szak szervezé sé ből adó dó többletköltsé gek (mű szaki felügyelet, szociális ellátás, té rvilágítás stb.) további összehasonlító vizsgálatokat vonnak maguk után; — a több mű szak bevezeté sé nek lehetnek olyan ké nyszerítő körülmé nyei, amelyek a szervezé si igé nyeken túlmenően is indokolják azt, ilyen körülmé nyek lehetnek pé ldául: — a beruházás befejezé si határidejé t a kivitelezőtől független, külső ok miatt rövidíteni kell (pl. a beruházással megjelenő termé k kedvező piaci helyzete), — a technoló giai követelmé nyek megkívánják (pl. a talajvízszint-süllyeszté st é jjel-nappal folytatni kell), — az anyagelőké szté s csak é jszakai szállítással biztosítható . A többmű szakos munkavé gzé s bevezeté sé t mindig gazdaságossági számításokkal kell ellenőrizni,

102

Munkaigény (Q)

Létszá m (I)

2 ... ... B 100 m3 1000 100000 20000

sm 0,5 szm 0,1

50 10 10 2

3 ... ... C 240 m3 Ö sszesen:

100

24000 169000

3000

sm 0,13 32 -

1

4

13 14 15 16

17

Idő trtam

Norma

50 10

Megnevezés

Szakma

Fajlagos költség (I)

sm 1,0 szm 0,2

5

4500

1 ... ... A 50 m3

Költség (Q)

12

Fajl.anyagfelh. (I)

45000

11

4

Anyagszükséglet (Q)

900

10

2 3

Norma

8

9

1

Anyag

Megnevezés és mértékegység

7

Gép

Darabszá m (I)

6

Munkaidő

Munkaigény (Q)

Egységá r

5

Költség

Norma

Mennyiség és mértékegység

Sorszá m Költségvezési tételszá m É KN szá m Megnevezés

— további szempont lehet mé g a ré szletes munkamenet-ütemtervek kidolgozása során, hogy biztosított legyen az egyenletes anyag-, energia- é s pé nzfelhasználás.

18 19 20 21

...

0,19

9,5

1

... m3

1,20

60

6

10

...

0,10

10

2

... m3

1,20

120 24

5

...

0,03

8

1

... m3

0,23

7

8

56

236

A ré szletes munkamenet-ütemterv ké t ré szből, a szá mítá si é s a grafikus ré szből áll, melyeket a terven törté nő elhelyezé sük szerint az ütemterv bal é s jobb oldalnak is szokás nevezni. A ré szletes munkamenet-ütemterv bal oldala a munkamenet- é s az erőforrás ütemtervek elké szíté sé hez szüksé ges összes adatot- tartalmazhatja. táblázatos formában. A táblázat rovatainak számát é s tartalmát a feladat ismereté ben határozzuk meg. Egy ré szletes táblázatot (bal oldalt) mutat a 4.6. ábra. Egyszerûbb esetben a rovatok száma csökkenthetõ, de szüksé g eseté n mé g további rovatokat is ké szíthetünk, pl. az erõforrás normák hivatkozási számai ré szé re. Az 1, rovatban a munkafolyamatok folyamatos számozását adjuk. A munkafolyamatok sorrendje lehetõleg feleljen meg a technoló giai sorrendnek. A 2— 7 rovatokat a tervek, költsé gveté sek segítsé gé vel töltjük ki. A 4. rovat (megnevezé s) az azonosító szöveg elhelyezé sé hez elengedõ helyet biztosítson. Az erõforrások megnevezé se rovatok (9., 13. é s 17. rovatok), valamint a normák rovatai (10., 14. é s 18. rovatok) a normagyûjtemé ny alapján tölthetõk ki. Az erõforrásigé nyek (Q) számítása a fejezet elejé n megismert mó don törté nik, é s az eredmé nyeket a 11., 15. é s 19. rovatokba írjuk be. Az egyes munkafolyamatok idõtartamának meghatározása (21. rovat ) után a termelõ lé tszám, a gé pdarabszám, az idõegysé g alatt felhasználható költsé g é s anyagmennyisé g (8.,12.,16. é s 20. rovatok) adatai a 4.1.1. pont alatti összefüggé s segítsé gé vel számítható k. 4.6. ábra A ré szletes munkamenet-ütemterv jobb oldala a megismert ütemterv formák közül a feladattó l függõen megválasztott legmegfelelõbb formában ké szítendõ el. A tervezé shez elsõsorban az é píté si-kivitelezé si idõtartamokat, határidõket kell figyelembe venni. Né hány szempont a megadott idõtartamokon belüli tervezé shez:

103

— elsõ lé pé ské nt a fõ szerkezetek lé trehozására irányuló vezé rfolyamatokat (fõfolyamatokat) kell maximális telitettsé ggel tervezni, — a kivitelezé si technoló gia sok esetben megszabja a ké t egymást követõ folyamat között idõszüksé gletet, vagy é ppen ennek kizárását. Itt jelentkezik a megismert különbözõ folyamatkapcsolási mó dok alkalmazásának igé nye, — a vezé rfolyamatokat technoló giai sorrendben megelõzõ munkafolyamatokat ahhoz kapcsoló dó an, idõben visszafelé „lazán” kell beállítani figyelemmel az esetleges, elõre nem látható akadályozó té nyezõkre (pl. té rszín alatti munkáknál a vízteleníté s é s sziklamunka igé nyé re), — a vezé rfolyamatot megelõzõ folyamatok idõtartamait összegezni kell, é s a naptári idõ szerinti kezdé si idõponttó l számítva meg kell határozni a befejezé sig rendelkezé sre álló idõt — a vezé rfolyamatot követõ munkafolyamatokat elsõ lé pé sben „lazán”, a naptári befejezé s idõt figyelmen kívül hagyva, kell idõben ütemezni — az így kiadó dó é s kötött befejezé si határidõ viszonya (+ vagy -) kijelöli az idõbeli korrekció irányát, — az idõelté ré sbõl adó dó korrekció t elõször a vezé rfolyamat korrekció ja né lkül, majd annak „tempó ját” változtatva kell elvé gezni, figyelembe vé ve a mûszakilag lehetsé ges minimális kivitelezõ lé tszámokat, illetve az egyes szerkezeteken elhelyezhetõ maximális erõforrások mennyisé gé t. A 4.7. ábra az elõbbi táblázat számításai alapján ké szült ütemtervet mutatja.

104

Munkafolyama tok

A

Munkanapok 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 17 17

5+1fő , 1gép

B 10+2fő , 2gép C

4 fő , 1 gép

a. A

segé dmunká s

C

B

fő 20

19 15

14

10 5

szakmunká s

4

b.

fő 3 2 1

gé p

db

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

4

4

4

3

1

1

1

1

1

c.

3

4.7. ábra b.) Ré szletes munkaerõ felhaszná lá si ütemterv A ré szletes munkaerőfelhasználási ütemterv a ré szletes munkamenet-ütemterv alapján ké szül, annak kiegé szíté sé re, é s azt mutatja meg, hogy: — adott időpontban, — szakmák szerint — hány kivitelező dolgozó foglalkoztatása szüksé ges. Az ütemterv ké t formá ban ké szülhet: — numerikus munkaerőfelhásználási ütemterv, mely táblázatosan ké szül é s feltünteti • a szakmánké nti, é s • az összes lé tszámszüksé gletet, — grafikus munkaerőfelhasználási ütemterv, mely differenciálgöbé k sora, szak- é s segé dmunkás szerinti bontásban. A ré szletes munkaerőfelhasználási ütemterveken a fizikai munkát vé gző é pítőipari munkásokat, illetve azok lé tszámának alakulását tüntetjük fel. A ré szletes

105

munkaerőfelhasználási ütemterv a foglalkoztatott brigádok figyelembevé telé vel is ké szülhet. A brigádban dolgozó k ké pzettsé ge szerint megkülönböztetünk: — vegyes (hé t-három szakma), — szak (egy szakma), — komplex (univerzális) é s — segé dmunkás brigádokat. A munkaerőfelhaszná lá si ütemterv fontos jellemzője az úgynevezett lé tszá mvá ltozá si együttható, melyet az alábbi összefüggé ssel számítunk: maximá lis létszá m Li = á tlaglétszá m A lé tszámváltozási együttható elmé letileg legjobb é rté ke 1,0 de az 1,3 körüli é rté k már kedvezőnek mondható . c.) Ré szletes gé pszüksé gleti ütemterv A ré szletes gé pszüksé gleti ütemtervek: — numerikus formában ké szülhetnek, ha az alkalmazott gé pek darabszáma időben sokszor változik, — sávos formában (4.7. ábra) ké szülhetnek. Bármely formában ké szülnek is, a szüksé ges gé ptípusok külön-külön sorban szerepelnek. A gé pek állásidejé t, ké szenlé ti idejé t elté rő vonalfajtával ábrázolhatjuk. d.) Ré szletes anyag-felhaszná lá si é s szá llítá si ütemterv A ré szletes anyagfelhasználási é s szállítási ütemtervek a ré szletes munkamenet-ütemtervek alapján ké szülnek, é s ké t formában jelenhetnek meg: — numerikus anyagfelhasználási é s szállítási ütemterv rendszerint azokra az anyagokra ké szül, amelyekre grafikus ütemterv nem ké szül (formáját a 4.8. ábra e.) pontja mutatja). A felhasznált anyagmennyisé geket pl. napi ütemezé sben adjuk meg.

106

Munkafolyama tok

A

6 m3/nap

B

24 m3/nap

C

7 m 3/nap

Munkanapok 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16

m3/nap 37

40

30

31

40 20

a.

6

7

m3/nap 236

210

200 170

b.

96

100 36 m3/nap

236

200

c. 100

m3/nap, m3 236 40, 200 23,6

d. 20, 100

Felhaszná lá s Szá llítá s

6

6

6

6

10x23,6=236

6

6

30 30 37 37 31

7

7

7

7

7

e.

4.8. ábra Az anyagszállítás ütemezé sé t, az anyagtartalé kok mennyisé gé t az alábbi szempontok szerint kell megtervezni: •maximális felhasználási intenzitás, •a beé píté s előtti feldolgozás, megmunkálás időigé nye, •a kivitelezé si helyszín adottságai, •az anyagdepó nia kapacitása, •vasúti szállításnál a rakodó állomás(ok) é s a szállítási igé ny, 107

•közúti szállításnál az útminősé g, é vszak é s forgalomkorlátozások, •a szállító üzemek gyártó kapacitása é s adminisztratív rendje; — a grafikus anyagfelhasználási é s szállítási ütemterv áttekinthetőbb, mint a numerikus megoldási forma, é s kevesebb hibalehetősé get rejt magában. Egy-egy anyagfajtára az alábbi differenciál- é s integrál-görbé ket lehet elké szíteni: — anyagfelhaszná lá si differenciá lgörbe az időegysé g alatt felhasznált anyagmennyisé get mutatja (4.8.ábra a.) pontja), — anyagfelhaszná lá si integrá lgörbe a halmozottan felhasznált anyagmennyisé geket mutatja a megvaló sulási idő függvé nyé ben. Minden olyan időpontban, amikor a differenciálgöbe anyagmennyisé g változást mutat, akkor az integrálgöbe iránytangense változik. Ezt mutatja a 4.8.ábra a.) é s b.) pont. — anyagtartalé kgörbe az anyagfelhasználási integrálgörbe alapján ké szül. Az anyagtartalé k mennyisé ge függ: •az anyagszállítás mó djátó l, •a szállítási pályátó l, •a szállító eszközök számátó l é s szállító teljesítmé nytől, •az időjárástó l, •az anyagellátó vállalat adottságaitó l. Ha az anyagtartalé k nagy, ez azt jelentheti, hogy más kivitelezé si területeken hiány jelentkezhet, zavart okozhat a deponálásnál, é s a közbenső depó niaké pzé s többletköltsé get eredmé nyez. Ha az anyagtartalé k kicsi, akkor ez akadályozhatja a folyamatos kivitelezé si tevé kenysé get. Az anyagtartalé k-görbe szerkeszté sé nek alapját ké pező, tartalé kidőt a helyesen megválasztott anyagtartalé k é s a napi anyagfelhasználás hányadosaké nt kapjuk meg. Ezt a tartalé kidőt az integrálgörbe minden pontjátó l „vissza” kell mé rni. Az így kapott görbe jelzi azt az össz mennyisé get, amelyet a kiválasztott időpontig a kivitelezé s helyszíné re kell szállítani (4.8. ábra b.) é s c.) pontja); — anyagszá llítá si integrá lgörbe az anyagtartalé kgörbe alapján ké szül, é s azzal együtt látható . Az anyagszállításnak lehetőleg egyenletesnek (időben állandó nak) kell lenni, mert így a szállító eszközök kihasználása is egyenletes lesz. Termé szetesen az anyagszállítási integrálgörbe nem követheti ezzel a felté tellel az anyagtartalé k görbé jé t, hanem kevesebb töré sponttal „burkolja” azt. Időszakos (szakaszos) szállítás eseté n (pl. vasúti szállítás) az integrálgörbe „lé pcsős” lesz, é s a szállítási időpontokban „simul” az anyagtartalé kgörbé hez; — anyagszá llítá si differenciá lgörbe az integrálgörbe alapján ké szül. Ennek a görbé nek minden ordinátája az időegysé g alatt szállított anyagmennyisé geket mutatja (4.8. ábra d.) pontja). Az anyagszállítási görbé k a szállító eszközök teljesítmé nyadatai szerint esetenké nt korrekció ra szorulnak, mert felté tel, hogy a szállítási teljesítmé ny a szállító eszköz egysé gkapacitás egé szszámú többszöröse legyé n. A felsorolt grafikonokat nem kell minden anyagfajtára elké szíteni. A nem raktározható anyagok eseté n (pl. melegaszfalt, betonkeveré k stb.) a megfelelő felhasználási é s szállítási görbé k egybeesnek. 108

e.) Ré szletes pé nzfelhaszná lá si ütemterv A ré szletes pé nzfelhasználási ütemterv a ré szletes munkamenet-ütemterv adatai alapján ké szített integrálgörbe, amelynek minden ordinátája az addig felhasznált összeget tünteti fel (4.9. ábra) Munkafolyama tok

A B

4,5eFt/nap

C

3 eFt/nap

Munkanapok 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16

20 eFt/nap

154 131

169

eFt 150 100

76 50 27

4.9. á bra Előké szíté sé nek alapadatait a munkafolyamatok költsé ge adja meg. A görbe legnagyobb ordinátája a munkafolyamatok költsé geinek összegé t adja, tehát a költsé gveté s pó tlé kolás né lkülivé össze é vel azonos. f.) Munkafolyamat ütemterv Esetenké nt szüksé ges lehet a ré szletes ütemterv egy-egy ütemvonalát vizsgálva, felbontani. azt az é píté shelyi körülmé nyek figyelembevé tele szempontjábó l. Ez a technoló giai folyamat tervezé sé t jelenti. Ilyen esetben az egyes munkafolyamatokon foglalkoztatott brigádok munkáját ré szleteire, munkaelemekre kell bontani. Az egyes munkaelemek termelőerő-szüksé gleté t külön-külön kell meghatározni. Pé ldául betonozási munka eseté n: — adalé kanyag-szállítás a keverõgé phez, — betonkeveré s, — betonszállítás a bedolgozás helyé re, — bedolgozás, — utó kezelé s lehet a munkaelemekre, technoló giai folyamatokra bontás lehetõsé ge. Munkafolyamat ütemterv csak bonyolultabb, komplex, vagy kiemelten fontos munkafolyamatokró l ké szül.

4.2. Há lós tervezé s A háló tervezé s idõ-tevé kenysé g diagramké nt is használható , így alkalmas ütemtervi programozási munkára. A háló s mó dszer alkalmas strukturális irányítási é s ellenõrzé si feladatok elvé gzé sé re is. A különbözõ feladatok megoldásához elté rõ háló tervezé si mó dszereket használunk. A továbbiakban ré szletezé sre kerülõ mó dszerek alapvetõen ké t háló terv típust eredmé nyeznek — tevé kenysé gre orientált é s — esemé nyre orientált háló terveket. 109

4.2.1. Tevé kenysé gre orientá lt há ló tervek A tevé kenysé gre orientált háló tervek termelé si, gyártási feladatok tervezé sé re alkalmasak. Szé les körben elterjedtek, így az é pítõipari munkák programozására is tevé kenysé gre orientált háló terveket ké szítünk. A típus alkalmazásának felté tele a cé l é s a cé lhoz vezetõ út, a cé l elé ré sé hez szüksé ges folyamatok teljes körûismerete, a folyamatok technoló giai é s logikai kapcsolatainak, sorrendjé nek meghatározottsága. Attó l függõen, hogy a gráf (háló ) elemeit hogyan rendeljük a folyamatokhoz: — tevé kenysé g-é l, vagy — tevé kenysé g-csomó háló kró l beszé lhetünk.

Tevé kenysé g-é l há lók A tevé kenysé g-é l háló ban az é lek (nyilak) jelentik a tevé kenysé get, a csomó k pedig az esemé nyeket. Tevé kenysé g-é l háló a klasszikus CPM (Critical Path Method = kritikus út mó dszere) mó dszer. A tevé kenysé g-é l háló k szerkeszté sé nek szabályai a következõk — a háló elemei zárt, összefüggõ rendszert alkotnak, — az é leknek irányítást kell adni (nyilak), — a gráfban hurok (önmagába záró dó ciklus) nem lehet, — a gráfnak csak egy kezdõ é s egy befejezõ esemé nye lehet. A kezdõ esemé nynek csak következmé nye, a befejezõ esemé nynek csak elõzmé nye, valamennyi közbensõ esemé nynek elõzmé nye é s következmé nye is van, — az idõelemzé st megkönnyíti, ha az irányított é lek (nyilak) mindig az alacsonyabb sorszámú esemé nytõl a magasabb sorszámú esemé ny felé mutatnak, — a CPM háló jelentõs eleme — a szaggatott vonallal jelzett — lá tszattevé kenysé g amely csak összefüggé st vagy sorrendisé get jelez. A látszattevé kenysé gnek nincs idõigé nye. A gráf elemeinek kapcsolatait (legegyszerûbb összefüggé s ké t elem között) é s függõsé gi viszonyait (ké t elem közötti kapcsolat iránya) is megismertük már. A — — — — — —

4.10. ábrán hibás gráfokat mutatunk be: vé ges, irányítás né lküli gráf. Az é leknek irányítást kell adni, vé ges, nem megfelelõ irányítású gráf. A gráfban nem lehet hurok, a gráfnak ké t vé gpontja van, a gráf nyitott, az irányított é l nem csomó bó l indul.

?

?

?

?

?

? ?

a. b. ?

d.

110

?

?

c.

?

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A

A B e.

C A

4.10. á bra

B

A B

C

C

A I. 1

A B

2

3

I.

4

5

6

7

8

9

10

II. I.

B I. II. I.

C AI.

II.

B I.

C I. A II.

4.11. á bra A már megismert alapvetõ folyamatkapcsolási mó dok háló s ábrázolási lehetõsé geit mutatja a 4.11. ábra.

Tevé kenysé g-é l há lók idõ elemzé se A tevé kenysé gre orientált háló tervek ké szíté se során meghatározott idõtartamokkal dolgozunk, ezé rt hatá rozott idõ tartamú tervezé srõl beszé lünk. A határozott idõtartamú tervezé s minden tevé kenysé ghez egyetlen, meghatározott idõtartamot rendel, é s ezek alapján határozza meg a teljes idõ tartamot, a kritikus utat é s a tartalé kidõ ket. A tervezé s menete a következõ: a) a tevé kenysé gidõ k meghatá rozá sa a folyamatelemzé sné l leírtaknak megfelelõen törté nik. A számítási ré sz összeállítása is hasonló lehet a 4.6. ábrán bemutatott számítási ré szhez. A tevé kenysé g-é l háló knál a folyamatok azonosítására tevé kenysé gjegyzé ket kell ké szíteni. A tevé kenysé gjegyzé k a megnevezé s mellett a tevé kenysé geknek a háló ban elfoglalt helyé t a kezdő é s befejező esemé nyek számaival adja meg; b) az esemé nyek lehetsé ges korá bbi bekövetkezé se időpontjá nak számításánál az a kiindulási felté tel, hogy a kezdő esemé ny legkorábbi bekövetkezé sé nek időpontja; t oK = 0, vagy kapcsoló dó háló ré szek eseté n egyé b, meghatározott é rté k.

111

B II.

Az időpontok számítása a kezdő esemé nyből kiindulva törté nik (progresszív mó don, nyílirányban haladva). A számítás meneté t egy megelőző esemé ny, illetve több megelőző esemé ny eseté re a 4.12. ábra mutatja; t 0j = t 0e + t e − j

e

 t e1− j + t 0e1    t 0j =  t e 2 − j + t 0e 2  max  t e 3− j + t 0e 3   

e1 e2 e3

te-j

j

te1-j te2-j

j

te3-j

4.12. á bra c) az esemé nyek megengedhetõ legkorá bbi bekövetkezé se idõpontjának számításánál az a kiindulási felté tel, hogy a befejezõ esemé ny legkorábbi é s legké sõbbi bekövetkezé sé nek idõpontjai egybeesnek, tehát: t 0B = t 1B . A közbensõ esemé nyek legké sõbbi bekövetkezé se idõpontjának számítása a befejezõ esemé nybõl kiindulva, visszafelé törté nik (retrogárád mó don, nyíliránnyal szemben haladva), A számítás meneté t a 4.13. ábra mutatja. t 1j = t 1k − t j− k

j

tj-k

tj-k1

 t 1k1 − t j− k1    t 1j =  t 1k 2 − t j− k 2  min  t 1k 3 − t j− k 3   

j

tj-k2 tj-k3

k k1 k2 k3

4.13. á bra A fenti ábrákon alkalmazott jelölé sek a következők: t 0j = a megelőző tevé kenysé gek lehetsé ges legkorábbi befejezé se, illetve a j esemé nyből kiinduló tevé kenysé gek lehetsé ges legkorábbi megkezdé sé nek időpontja, t 1j = a megelőző tevé kenysé gek mé g megengedhető legké sőbbi befejezé se, illetve a j esemé nyből kiinduló tevé kenysé gek mé g megengedhető legké sőbbi indításának időpontja; d) a kritikus út meghatá rozá sa során azt az esemé ny- é s egyben tevé kenysé gláncot keressük, ahol igaz:t 0j = t 1j . Ezek a folyamatok semmifé le ké sedelmet sem szenvedhetnek annak veszé lye né lkül, hogy az egé sz program ugyanolyan mé rté kű ké sedelmet ne szenvedne a tervezett vé gső határidőt tekintve. A kritikus út ismereté ben szinte rangsorolni lehet a munkafolyamatokat a határidőkhöz való relatív hozzájárulásuk mé rté ke szerint. Ezt fejezi ki számszerű formában a tartalé kidő.

112

e) a tartalé kidõk számítása a 4.14. ábra figyelembevé telé vel, a következõ összefüggé s felhasználásával törté nik: t1i

t1j

ti-j

i

j t0j

t0i Pm Psz

Pf

ti-j

Pfelt

ti-j t0 i

t1i

t0 j

t1 j

t

4.14. á bra P j = t 1j − t 0j 〉0, azaz az esemé nyekre számítható tartalé kidő az esemé ny lehetsé ges legkorábbi é s lehetsé ges legké sőbbi befejezé si időpontjának különbsé ge, mely nagyobb mint nulla. A további f.), g.), h.), i.) pontok alatt a tartalé kidő elemzé sé vel foglalkozunk. f.) maximá lis (teljes) tartalé kidõ — Pm (i − j) — jellemzõ i: — ezen belül a tevé kenysé g idõtartamát ané lkül lehet növelni, hogy az a kritikus utat megváltoztatná, — a kritikus é s nem kritikus tevé kenysé gek között függõsé get fejez ki, — adott útvonalon fekvõ tevé kenysé gekre (de nem a kritikusokra) külön-külön számított teljes tartalé kidõk nem függetlenek egymástó l; az út tartalé kideje megegyezik a tevé kenysé gre számított teljes tartalé kidõvel (halmozó dás!); g.) szabad tartalé kidõ — Psz( i − j) — jellemzõ i: — a nem kritikus úton fekvõ tevé kenysé gek közötti függõsé get fejezi ki, — a háló adott utjának tartalé kideje megegyezik az ezen az úton fekvõ tevé kenysé gek szabad tartalé kidõinek összegé vel, — felhasználása szabadon törté nhet, de a bal oldali függõsé gre ügyelni kell; h.) független tartalé kidõ — Pf ( i − j) — jellemzõ i: — mindenkor felhasználható ané lkül, hogy a többi tevé kenysé g tartalé kidejé t csökkentené nk, vagy a befejezé s idõpontját veszé lyeztetné nk, i.) felté teles tartalé kidõ — Pfelt . = Pmax − Pszabad — jellemzõi: — felhasználása növeli az idõbeli kockázatot, ami csak határozott költsé g vagy kapacitásmegtakarítás eseté ben cé lszerû. A tevé kenysé g-é l háló k idõelemzé se a háló adatai alapján ké szített mátrix segítsé gé vel is lehetsé ges.

113

Tevé kenysé g-csomó há lók A tevé kenysé g-csomó háló általában az elké pzelé sek tömörebb kifejezé sé t teszi lehetõvé , mint a tevé kenysé g-é l háló k. É pítõipari használata egyre általánosabb. Legismertebb formája az MPM (METRA Potencial Method = erõforrások mó dszere). A tevé kenysé g-csomó háló szerkeszté sé nek jellemzõi: — a tevé kenysé geket egy-egy né gyszöggel ábrázoljuk, míg a nyilak a kapcsoló dási sorrendek kifejezé sé re szolgálnak (itt a tevé kenysé gek ismereté bõl indulunk ki) — a mó dszer elveti a technoló giai folyamatok legtöbbjé né l a szigorú egymásutániságot, é s az így adó dó párhuzamosságok, átlapolások a kapcsolati távolságok (K) megadásával tervezhetõk, — a kapcsolati távolságok különleges reláció k kialakítására adnak lehetõsé get.

Az MPM tevé kenysé g-csomó há ló relá ciói (függõ sé gi kapcsolatai) Az MPM háló knál ké t — egymás után következõ — folyamat között az alábbi logikai kapcsolatok adhatók meg: — normál folyamatsorrend, — párhuzamos vagy átlapolt folyamatsorrend, — ké sleltetett folyamatsorrend. Mindhárom folyamatsorrend eseté n é rtelmezhetõ az alábbi né gy függõ sé gi kapcsolat (relá ció): A

a) Kezdé s-Kezdé s viszony eseté n a vizsgált tevé kenysé g kezdé se függ a közvetlenül megelõzõ tevé kenysé g kezdeté tõl.

B KKK

114

b) Kezdé s— Befejezé s viszony eseté n a vizsgált tevé kenysé g befejezé se a közvetlenül megelõzõ tevé kenysé g kezdeté tõl függ.

A

B KBB

c) Befejezé s— Befejezé s viszony eseté n a vizsgált tevé keny-sé gbefejezé se a közvetlenül megelõzõ tevé kenysé g befejezé sé tõl függ. A B KBK d) Befejezé s— Kezdé s eseté n a vizsgált közvetlenül megelõzõ tevé kenysé g befejezé sé tõl függ.

tevé kenysé g kezdé se a

Az MPM háló a fent elmondott logikai kapcsolatokon túlmenõen mé g további, különleges logikai kapcsolatok kifejezé sé re is ké pes. A pozitív kapcsolati tá volsá gok mellett alkalmaz negatív kapcsolatokat is. Míg a pozitív kapcsolatok általában a szüksé ges minimá lis távolságokat írják elõ, addig a negatív kapcsolatok a mé g megengedhetõ maximá lis idõ beli tá volsá gokat adják meg. Látható , hogy az MPM háló a különösen bonyolult, többszöri átlapolást, különbözõ munkakapcsolatokat é s kötöttsé geket tartalmazó folyamatok ábrázolásánál használható elõnyösen.

A=6

A=6

KK 5

-KK-5

A B=4

5

B=4

5

A=6

-KK-5

-BK-12

a.)

B

b.)

A

KK 3 A=6

B

A B=4

A

3

B

B

5

c.)

A B=4

12

2

B

d.)

4.15. á bra Kezdé s— Kezdé s viszony eseté n a pozitív é s negatív kapcsolatok használatát a 4.15. ábra követhetjük nyomon: — normál, pozitív kapcsolat (4.15. ábra a.) pontja) eseté n a B tevé kenysé g az A tevé kenysé g megkezdé se után 5 idõegysé ggel kezdhetõ meg, — negatív idõkapcsolat (4.15. ábra b.) pontja) eseté n a B tevé kenysé g az A tevé kenysé g megkezdé se után legké sõbb 5 idõegysé ggel lehet megindítani, — a B tevé kenysé get az A tevé kenysé g megkezdé se után legkorábban 3, legké sõbb 5 idõegysé ggel lehet megkezdeni (4.15. ábra c.) pontja), A pozitív é s negatív kapcsolatok egyidejûalkalmazása eseté n a negatív kapcsolati idõközöknek nagyobbaknak, vagy egyenlõeknek kell lenniük a pozitív é rté kkel. Ha nem így van, akkor e ké t felté tel egymásnak ellentmond.

Az MPM há ló idõ tervezé se Az MPM tevé kenysé g-csomó háló idõtervezé se határozott idõtartamú tervezé s, melynek fázisai a következõk:

115

a) transzformáljuk a számítások megkezdé se elõtt a háló ban szereplõ valamennyi kapcsolati típust valamelyik tiszta reláció ra. Á ltalában a Kezdé s-Kezdé s viszonyra, majd a számításokat eszerint vé gezzük el. b) az esemé ny határidõk számítása, vagy: • a legkorábbi (t 0i ) időpontok progresszív mó don törté nő, vagy • a legké sőbbi (t 1i ) időpontok retrográd mó don törté nő számítási mó dszerrel törté nik. A számításoknál azonban a kapcsolati távolságokat is figyelembe kell venni. A tevé kenysé gek azonosítási é s időelemzé si adatainak feltünteté sé re un. tevé kenysé gká rtyá k szolgálnak. Á ltalános szabály, hogy az MPM háló k használata eseté n fel kell tüntetni: — a kapcsolati távolságok típusát, — az egyes tevé kenysé g-kártyák felosztását, — a kiinduló adatokat (tevé kenysé g jele, tervezett időtartama, kapcsolati idők stb.). Tekintettel arra, hogy a t 0i é s t 1i é rté kek a kapcsolati é rté kek ismereté ben csupán a háló szerkezeti felé píté se alapján már meghatározható k, elké pzelhető olyan megoldás is, hogy egyes tevé kenysé gek időtartamát — bár nem ismerjük, mé gis elvé gezhető a háló időelemzé se. Ez esetben indirekt mó don meghatározható az az időintervallum, amelyen belül a ké rdé ses tevé kenysé get el kell vé gezni ahhoz, hogy a program ne szenvedjen ké sedelmet; c.) a kritikus út meghatározása során azon esemé nyek, illetve tevé kenysé gek láncolatát keressük, amelyekre né zve igaz a t 0i = t 1i egyenlősé g, d) a tartalé kidők meghatározása a Pi = t 1i − t 0i 〉0 összefüggé sből számítható .

A CPM é s MPM há lók, módszerek összehasonlítá sa A kezdő szervezőknek általában egyszerű bb, könnyebben é rthető a tevé kenysé g-é l háló é s annak szerkeszté se. A CPM há ló nehé zkessé ge a normális folyamatsorrendtől elté rő folyamatkapcsolások (átlapolt, ké sleltetett) eseté n nyilvánvaló .: Ennek eredmé nye, hogy ugyanazon folyamat reális ké pé t jó val több tevé kenysé ggel tudjuk csak ábrázolni a CPM háló ban, mint az MPM háló ban. Másré szt technoló giai kapcsolatok változása eseté n (ami a gyakorlatban sű rű n előfordul) a CPM háló szerkezeté n is változtatni kell, míg az MPM háló n pl. új nyíl berajzolásával lehet a változást kifejezni. Az MPM há lók rugalmas ábrázolástechnikájuk mellett nem elé ggé ké piesek (pl. nem lehetnek lé pté khelyesek), ezé rt az MPM háló t az idõelemzé s után vonalas ütemtervé transzformáljuk, vagy átrajzoljuk CPM háló vá, ahol azután van lehetõsé g arra, hogy a tevé kenysé gek egymástó l elté rõ idejé t az é lek (nyilak) hosszával fejezzük ki. A ké t mó dszer a 4.16. ábra segítsé gé vel hasonlítható össze.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A B

A.

A

B

C

5

3

2

5

BK0

B.

3

BK0

C.

2

C A

A I.

A II.

4

3

B

B 6

KK4

116

4.16. á bra

4.2.2. Esemé nyre orientá lt há ló tervek Bizonyos feladatok eseté ben, mint pl. kutatási, fejleszté si munkák eseté n a szellemi aktivitás bizonytalansága miatt gondot jelent a tevé kenysé gidõk meghatározása é s esetleg a cé lhoz vezetõ tevé kenysé gek sem határozható k meg egyé rtelmûen. Ilyen esetben, a tervezé s alapja az ismert vagy várt esemé nyek bekövetkezé se (határidõ, ré szhatáridõk). A háló elemek egymáshoz rendelé se szerint: — esemé ny-csomó é s — esemé ny-é l háló kat ké szíthetünk ilyen esetekben. — Az esemé ny-é l há lóknak nincs jelentõsé gük az é pítõipari gyakorlatban ezé rt nem foglalkozunk velük. Esemé ny-csomó há lók (4.17. ábra) 2 Engedély beszerezve 1

4

Tervezés befejezve

Anyag megrendelve 3 Kapacitá s lekötve

4.17. á bra Az esemé ny-csomó háló t alkalmazó legismertebb mó dszer a PERT (Program Evaluation and Review Technique = programé rté kelõ é s ellenõrzõ technika) eljárás. Jellemzõje, hogy idõelemzé se az idõbecslé s való színûé rté ké n (a tevé kenysé gidõ várható é rté ke) alapszik. a) tevé kenysé gidõk megközelíté se hármas idõbecslé ssel úgy törté nik, hogy a ké rdé ses szakterület ké pviselõit három— három idõtartam megadására ké rik fel: — az optimista becslé s a minimális időtartamot jelzi 0,01 való színű sé ggel, — a legvaló színű bb becslé s a legvaló színű bb időtartamot jelzi (a leggyakrabban bekövetkező időtartamot), — a pesszimista becslé s a maximális időtartamot jelzi 0,01 való színű sé ggel.

4.3. A té rbeli organizá ció (helyszínberendezé s) Á ltalánosan ismert az a té ny, hogy az időbeli organizáció s tevé kenysé gek (programozások) termé szetes függé sben vannak a té rbeli organizáció s tevé kenysé gekkel é s viszont. Az é píté skivitelezé si gyakorlat tapasztalatai szerint a beruházások előké szíté se során az idő a korlátosabb, úgy annak vannak alárendelve a té rbeli elemek. A beruházások megvaló sítása során az idő szerepe relatíve csökken, mert belé pnek a folyamatba a való s, korlátos erőforrásié s erőforrás kihasználási té nyezők, a té rbeli jellemzők é s adottságok. Alapvető felismeré s, hogy a megvaló sítási folyamat időtartamának csökkenté se a té rbeli elemek mennyisé gi növelé sé t é s kapcsolataik bonyolultságát fokozza. Ez fordítva is igaz.

117

Té rbeli organizáció (helyszínberendezé s): a kivitelezé si munka belső é s külső felté telek által befolyásolt té nyezőinek tudatos, előrelátó összehangolása a kivitelezé s helyszíné n, szoros összefüggé sben az időbeli ütemezé ssel (programozással).

4.3.1. A té rbeli organizá ció alapelvei A té rbeli organizáció alapvető rendező elve az, hogy az é pítőipari kivitelezé sszervezé s alkalmazott rendszeré n (tárgyi vagy technoló giai rendszer) belül, az időbeli programozással alapvető összefüggé sben levő té rbeli organizáció s elemek meghatározása é s kialakítása optimális kivitelezé si tevé kenysé get biztosítson. A fentiek figyelembevé telé vel a té rbeli organizáció jellemzõi: — rendkívül összetett, sok elemmel é s té nyezõvel mûködõ rendszer tevé kenysé gé nek eredmé nye, — elválaszthatatlan az idõbeli programozástó l, — elemei egymással is szoros kapcsolatban állnak, az elemek között a kapcsolatok sok fajtája megtalálható (elsõdleges, másodlagos, esetleges), — számos külsõ (alig változtatható ) é s számos belsõ (rendszeren belüli adottság, elhatározás, dönté s) meghatározó té nyezõt kell figyelembe venni, a té rbeli organizáció t alapvetõen az elemek (té nyezõk) ütemezé se, egymás közötti kapcsolatai határozzák meg.

A té rbeli organizá ció elemei a következõ k — — — — — — — — — —

munkáslé tszám, telepített gé pek, mobil gé pek, központi telep, helyszíni segé düzemek, anyagtároló k, mûhelyek, felvonulási utak, szociális- é s irodaé pületek, ideiglenes közmûvek.

A té rbeli organizá ciót befolyá soló té nyezõ k A befolyásoló té nyezõket ké t nagy csoportba sorolhatjuk: a.) külsõ té nyezõk — a megrendelõvel é s megrendelé ssel kapcsolatos té nyezõk, mint pl. az é pítmé ny jellege, szerkezeti rendszere, technoló gia, határidõk stb. , — az ipari hátté r jellemzõi, mint pl. anyagellátottság, gé p- é s eszközállomány, energiaellátás stb. , — munkaerõhelyzet, termé szeti adottságok é s környezet stb.; b.) belsõ (vállalati) té nyezõk — erõforrás ellátottság (munkaerõ, gé p, anyag), — szervezeti rendszer (tárgyi vagy technoló giai), — vállalati profil (specializált vagy vegyes), — közvetett erõforrások (a vállalati szakembergárda ké pzettsé gi színvonala, a belsõ információ s é s irányítási rendszer színvonala stb.). A té r- é s idõ beli tervezé s összefüggé seit három szempont szerint kell vizsgálni é s é rté kelni:

118

— az idõbeli programozás során a folyamatok megvaló sítási sorrendje determinálja a té rbeli organizáció felté teleit, — az idõbeli programozás adatai ké pezik a té rbeli organizáció számítási ré szé nek bázisát, — az ideiglenes é s vé gleges lé tesítmé nyek helyé nek megtervezé se során biztosítani kell az összhangot. A berendezé s általános elvei a következõk — a munkahelyeket az é pítmé ny közelé ben kell berendezni, — minden té rbeli elem a kivitelezé si programnak megfelelõ ütemben, üzemké pes állapotban álljon rendelkezé sre, — az alkalmazott gé peket, berendezé seket a kiviteli technoló gia szerint kell meghatározni, — a kivitelezé s helyszíné n általában az alábbi három zó nát különböztetjük meg: • belső zó na, amelyben a technoló giai berendezé seket, a kiszolgáló gé peket, anyagdepó niákat helyezzük el, • közbenső zó na, amelyben a segé düzemeket, felvonulási é pületeket, mű helyeket, raktárakat helyezzük el, • külső zó na amelyben a szociális lé tesítmé nyeket, külső szállítási útvonalakat, közmű csatlakozásokat alakítjuk ki, illetve a robbanásveszé lyes raktárakat helyezzük el; — a kivitelezé si helyszín ellátása energiával, ivó - é s ipari vízzel, szennyvízelvezeté ssel é s a zavartalan anyagellátást, anyagmozgatást biztosító útháló zattal, — gondoskodni kell az é rté kek vé delmé ről, — a kivitelezé si technoló giákat egy— egy vezé rgé pre kell alapozni úgy, hogy a többi gé p kihasználása is magas szintű legyen, — é rvé nyt kell szerezni az általános é s különleges munkavé delmi előírásoknak.

4.3.2. A té rbeli organizá ció s tervek fajtá i A tervezé s é s a kivitelezé s különböző időszakaiban a következő táblázat szerinti elrendezé si tervek ké szülhetnek. Idõ szak A vonatkozó elrendezé si terv Beruházás elõké szíté sé nek — organizáció s té rké pvázlat idõszaka — organizáció s vázlatos elrendezé si terv Kiviteli tervek — ré szletes organizáció s ké szíté sé nek idõszaka elrendezé si terv — generálorganizáció s elrendezé si terv A kivitelezé s idõszakában — munkafolyamatok elrendezé si terve — állapottervek a.) Organizá ciós té rké pvá zlat A beruházás elõké szíté sé nek idõszakában (esetleg a kiviteli tervek ré szeké nt) kerül kidolgozásra. Az 1:10000— 1:25000 mé retarányú ré tegvonalas té rké pre rajzolják be a beruházás legfontosabb jellemzõit é s a leglé nyegesebb felvonulási lé tesítmé nyeket. A rendelkezé sre álló é s a helyszíni berendezé st befolyásoló adatok a következõk lehetnek — anyagfogadó vasútállomás,

119

— — — —

külsõ szállítási útvonalak, anyagnyerõhelyek, a víz- é s energiavé telezé s (rekonstrukció knál gõz é s levegõ is) lehetõsé gei, szennyvízelvezeté s lehetõsé gei.

Vonalas lé tesítmé nyek (út-, vasúté píté s) eseté n: — a vonalszakaszok határai, — az egyes é píté s- vagy fõé píté s-vezetõsé gek helye, — a nagyobb földmûvek, a kitermelé s é s deponálás helye. b.) Organizá ciós vá zlatos elrendezé si terv A vázlatos elrendezé si terv tartalmazza: — a kivitelezé si helyszín közvetlen környezeté t, — a legfontosabb é pítmé nyeket é s berendezé seket, — a kivitelezé si terület határait. Az alkalmazott mé retarány 1:200— 1:500 Ré szletes számítások né lkül mé g a következõket tartalmazza: — a vé gleges lé tesítmé nyek körvonalait, — a felvonulási lé tesítmé nyek körvonalait, — a fõbb gé pesíté si elké pzelé seket, a kötöttpályás gé pek nyomvonalaival, — a víz- é s energiaháló zat tervezett nyomvonalát, — az esetleges területfoglalási (közterület) igé nyeket. A tervezõ által kidolgozott vázlatos elrendezé si tervben megjelenõ felvonulási lé tesítmé nyek helye é s kapcsolatai csak javaslatszerûen é rtelmezendõk. c.) Ré szletes organizá ciós elrendezé si terv Rendkívül fontos tervfajta, mert a költsé gszámítások egyik alapvetõ dokumentuma. Kidolgozása a ré szletes költsé gveté s, a mûszaki kiviteli tervek é s egyé b számítások alapján törté nik. A kivitelezõ közremûködé sé vel külön— külön minden beruházási egysé gre elké szítendõ. Az alkalmazott mé retarány 1:100— 1:200. A ré szletes organizáció s elrendezé si terv alapján minden felvonulási lé tesítmé ny kitûzhetõ é s megé píthetõ. E terv alapján szervezhetõ a felvonulás is. A mûszak kivitelei tervdokumentáció ré szeké nt, kidolgozása során egyeztetni kell: — a funkcionális, — az idõrendi é s — a logikai kapcsolatokat. A ré szletes organizáció s elrendezé si terv ré szlettervei tartalmazzák: — a vé gleges lé tesítmé nyek pontos helyé t é s mé reteit, — a közmûvezeté kek nyomvonalát é s csatlakozási helyé t, — a földmunkák fejté si é s deponálási helyeit, a ré zsüket, a termé szetes é s mestersé ges terepalakulatokat, — a gé pesíté si adatokat (vezé rgé peket, gé pláncokat, ható sugarakat, gé pátállításokat stb.), — a belsõ anyagmozgatásokat é s deponiákat, — a mûhelyeket, segé düzemeket é s szociális lé tesítmé nyeket,

120

— a kivitelezé si helyszín határait, — a kivitelezé s tájolását (É — D irányt), — az uralkodó szé lirányt stb. Szüksé g eseté n az alaprajzok mellett vertikális, elrendezé si tervek is ké szülnek, amelyekbõl a függõleges anyagmozgatási adatok meghatározható k. d.) Generá lorganizá ciós elrendezé si terv Az elõzõ pont szerinti ré szletes organizáció s elrendezé si terv szintjé n akkor ké szül generálorganizáció s elren-dezé si terv, ha egy kivitelezé si területen belül több, önálló lé tesítmé ny való sul meg csatlakozó vagy egymást átfedõ idõben. Tehát idõbeli é s té rbeli egyezteté sre van szüksé g. Az alkalmazott mé retarány 1:500— 1:1000. Kidolgozásának alapadatait a ré szletes organizáció s elrendezé si tervek szolgáltatják, é s tartalmazza: — a közösen használt felvonulási lé tesítmé nyeket, — a közösen használt erõforrásokat stb. GENPLAN: idõszakonké nt (negyedé venké nt) ké szítendõ állapottervek, amelyek az összes vé gleges é s ideiglenes lé tesítmé nyek té rbeli elrendezé sé t tartalmazzák a helyszíni koordináta rendszerben, amely koordináta rendszer az országos alapháló zathoz kapcsoló dik. e.) A munkafolyamatok elrendezé si terve Az egyes, különleges technoló giával megvaló suló munkafolyamatok vé grehajtásához, kiszolgálásához é s a helyszíni berendezé shez ad pontos utasításokat. Az alkalmazott mé retarány 1:50— 1:100. Á ltalában a kivitelezé s helyszíné n ké szül, é s összhangban kell lennie a ré szletes organizáció s elrendezé si terv adataival. f.) Állapottervek Nem minden esetben alkalmazott, használt tervforma. Tartalmára jellemzõ, hogy az elrendezé si terveket az idõbeli ütemtervekkel összhangban ké szítik el a kivitelezé si helyszín változásainak megfelelõ gyakorisággal, amikor több kivitelezõ szervezet együtt dolgozik a helyszínen. Az alkalmazott mé retarány 1:50— 1:100.

4.4. Irodalom Dr. Szente Bé la: É píté skivitelezé s szervezé se I.

4.5. Feladatok 1) Ké szítse el egy adott ré szfeladat ütemtervé nek számítási táblázatát 2) Ké szítse el az elõbbi feladat grafikus tervé t! 3) Ké szítse erõforrás ütemterveket

4.6. Ellenõrzõké rdé sek 1) Generálorganizáció 2) Idõbeli é s té rbeli organizáció összefüggé se, dokumentumai 3) Az é píté si feladat folyamatokra bontása

121

4) Erõforrásigé ny, munkaigé nyessé g számítása 5) Munkafolyamatok idõtartamának meghatározása 6) Folyamatkapcsolási mó dszerek é s jellemzõik 7) Ü temtervek szerepe, megjelené si formái 8) Sávos ütemtervek 9) Ciklogramok 10)Ü temtervek csoportosítása ré szletessé gük é s tartalmuk szerint 11)A vázlatos munkamenet ütemterv folyamatainak sorrendisé ge, tartalma 12)A vázlatos erõforrás ütemtervek 13)A ré szletes munkamenet ütemterv ké szíté sé nek szempontjai 14)A ré szletes munkamenet ütemterv számítási ré sze, illetve bal oldala 15)A ré szletes munkaerõfelhasználási ütemterv 16)Ré szletes gé pfelhasználási ütemterv 17)Ré szletes anyagfelhasználási é s szállítási ütemterv 18)Ré szletes pé nzfelhasználási ütemterv 19)A tevé kenysé gre é s esemé nyre orientált háló tervek összehasonlítása 20)A CPM háló szerkezsté si szabályai 21)Á brázolja az alapvetõ folyamatkapcsolatokat CPM háló val 22)Ké szítse el egy adott CPM háló idõelemzé sé t (É píté skivitelezé s szervezé se I. J— 19434 SZIF jegyzet 193— 216. oldal) 23)A tartalé kidõk é rtelmezé se é s számítása 24)Az MPM háló függõsé gi kapcsolatai 25)Egy adott MPM háló idõelemzé sé nek elké szíté se 26)Háló tervezé si mó dszerek összekapcsolása 27)A pozitív é s negatív kapcsolat é rtelmezé se 28)A té rbeli organizáció alapelvei 29)A té rbeli é s idõbeli tervezé s összefüggé sei 30)A té rbeli organizáció s tervek fajtái, tartalma

4.7. Vizsgaké rdé sek 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

Az idõbeli tervezé s (programozás) lé nyege, szüksé gessé ge, dokumentálása Az ütemtervekhez szüksé ges számítások Ü temtervek fajtái, ábrázolásuk A vázlatos ütemtervek A ré szletes ütemtervek Az erõforrás ütemtervek A háló tervezé s elemei, háló tervek fajtái Háló tervek idõelemzé se A té rbeli tervezé s, annak dokumentálása

122

5. Projekt ütemezé s, eroforrá s elosztá s, figyelé s szá mí tá stechnikai tá mogatá ssal Ez a fejezet a „CA Super Project” projektmenedzsment program oktatási tapasztalatainak felhasználásával ké szült.

5.1. Elõtervezé s A projekttel kapcsolatos elgondolá sok összegyûjté se, rendszerezé se, az egyes lé pé sek vé grehajtá sa cé lszerû sorrendben — ez az elõtervezé s a) A projekt definiálása — a fõ cé l, a rendelkezé sre álló erõ- é s pé nzforrások meghatározása. b) A munka fázisokra bontása c) Az egyes fázisok tevé kenysé gekre bontása d) Az egyes tevé kenysé gek elvé gzé sé hez szüksé ges idõtartamok megbecslé se e) Tevé kenysé gek sorrendjé nek átgondolása f) Erõforrások hozzárendelé se a tevé kenysé gekhez g) Erõforrások megosztása, elosztása, több lé pé sben Ad. a.) Rendszerint felteszik a következő ké rdé seket: — Milyen cé lokat kell megvaló sítani? — Mikor kell befejeződni a projektnek? — Ki (kik) é rhetőek el a munka elvé gzé sé re? — Milyen pé nzügyi alapok állnak rendelkezé sre? Á ltalában, költsé g, idő é s erőforrás korláttal kell számolni. A sikeres tervezé s mindhárom egyensúlyát megkívánja. Ad. b.) A fázisokra bontás többfé le szempont szerint törté nhet, így pé ldául technoló giai, szervezé si, felelőssé g-megosztási stb. szempontok alapján. Ad. c.) A fázisokat bontjuk fel egyenké nt tevé kenysé gekre. Ad. d.) A becsült időtartamot meghatározhatjuk tapasztalatok, statisztikai adatok, durva számítások alapján. Becslé sünkre hatással van a projekt teljes időtartama, szerződé ses határidők, rendelkezé sünkre álló technoló gia, erőforrások mennyisé ge, igé nybevehetősé ge é s mé g más té nyezők is.

123

Ad. e.) A tevé kenysé geket cé lszerű logikai sorrendbe állítani, mely logika tükrözi a technoló giai sorrendet é s a tervezé si megoldásokat. A sorrenden túl, a tevé kenysé gek egymáshoz viszonyított fontosságát a prioritások megadásával oldhatjuk meg. Ü temezé sné l, erőforrások elosztásánál a program figyelembe veszi ezeket. A háló technikábó l ismert reláció k felhasználásával ké t tevé kenysé g egymáshoz viszonyított helyzeté t pontosan meg tudjuk adni. Ad. f.) Tudjuk már, hogy mit kell tenni, de ki fogja elvé gezni, kik é s mik az elé rhető erőforrások. Az erőforrások hozzárendelé sé né l gondosan kell eljárni, mert figyelemmel kell lenni a terhelhetősé gükre é s a velük kapcsolatos költsé gekre is. Ad. g.) A tevé kenysé gek ütemezé sé t, időtartamát befolyásolja az erőforrások ütemezé se. Kevé sbé problé más ha az erőforrás egy tevé kenysé ghez van hozzárendelve. Ha ké t vagy több tevé kenysé ghez rendeljük hozzá, mé rlegelnünk kell, hogy a hozzárendelt erőforrás először az egyik munkát fejezi be, mielőtt a másikat elkezdené , vagy egyes napokon mindké t tevé kenysé get vé gzi? Egyformán van a munka elosztva, vagy az egyik tevé kenysé gen naponta többet dolgozik az erőforrás?

5.2. Tervezé s é s ü temezé s Az előtervezé s egy vá zlatos tervet jelent, amelyben mintegy átgondoljuk a projekt felé píté sé t, főbb ré szleteit, időtartamokat é s időpontokat, a technoló giai megoldásokat, erőforrás felhasználásokat. Mindezen „alapok” után lé pé sről— lé pé sre felé pítjük a projektet, ütemezzük fázisait, tevé kenysé geit, vagyis ré szleteiben is megtervezzük. A tervezé s fõ szempontjai: a) Adjuk meg a programnak a „ naptá ri lehetõ sé get”, mely lé nyegé ben az igé nybevehetõ munkanapok é s szünnapok pontos megadását jelenti. b) É pítsük fel a projekt alapszerkezeté t: — a projekt fázisok bevitele a „tevé kenysé g táblázatba”. — tevé kenysé gek bevitele, a fázisok alá rendelé se. c) Tevé kenysé g informá ciók bevitele — becsült átfutási idők é s szüksé ges rögzített dátumok beírása — tevé kenysé gek „összekapcsolása” az előtervezé s szellemé ben. d) Rendeljük erõ forrá s(oka)t a tevé kenysé gekhez! e) Vé gezzük el az erõ forrá s informá ciók bevitelé t: — szünnapok megjelölé se az erőforrás naptárban, — írjuk be az erőforrások munkanaponké nti eloszlását az egyes tevé kenysé gek között! f) Ellenőrizzük é s szüksé g szerint mó dosítsuk a tevé kenysé gek ütemezé sé t: — projekt kezdé s, befejezé s é s mé rföldkő időpontok ellenőrzé se, — ha a projekt befejezé si dátuma elfogadhatatlan, né zzük meg a kritikus utat, lehet-e rövidíteni, — a rögzített dátumok helyesen szerepelnek-e! g) Ellenőrizzük é s szüksé g eseté n mó dosítsuk az erőforrá sok ütemtervé t: — ellenőrizzük mindegyik erőforrás leterhelé sé t,

124

— ha az erőforrások az ütemtervben átfedik egymást, keressük meg, mely tevé kenysé gek várakoznak az erőforrások idejé re, majd a prioritások figyelembevé telé vel oldjuk meg a problé mát, — ha az erőforrások az idő egy ré szé ben nincsenek lekötve, pró báljuk meg más tevé kenysé gekhez lekötni azokat! h) Amikor az ütemterv az elvárásoknak megfelel, mentsük el a projektet, amely a ké sőbbiekben a tevé kenysé gek té nyleges é s ütemterv szerinti összehasonlítására szolgál! i) Jelenítsük meg szemlé letesebben is a tervet jelenté sekkel é s á brá kkal!

5.3. Erõforrá sok elosztá sa (alloká lá sa) Az elõbb felsorolt lé pé sek mindegyiké né l lehetnek problé máink, de a továbbiakban csak azokkal foglalkozunk, melyek megoldása mé rlegelé st igé nyel. Ilyen a címben jelzett feladat is. Lehetõsé günk van egy erõforrás munkaó ráit több tevé kenysé g között is szé tosztani, ekkor meg kell adnunk, hogy hány ó rát fordítson az erõforrás az egyes tevé kenysé gekre. Az alapé rtelmezé s szerint a napi allokáció s é rté k 100%, ami megfelel egy 8 ó rás munkanapnak. Ha azt akarjuk, hogy egy erõforrás a teljes munkanapnál hosszabb ideig, vagy egy adott ideig dolgozzon, akkor meg kell változtatnia az alapé rtelmezett allokálást é s/vagy a hozzárendelt ó rák számát. Rövidebb munkanap eseté n meg adhatunk a 100%-nál kisebb é rté ket, hosszabb munkanaphoz pedig beadhatjuk az ó rák számát.

Ré sz-tevé kenysé g alloká ció Gyakran elõfordulhat, hogy egy tevé kenysé ghez több erõforrás van hozzárendelve, de egyiküknek csak a tevé kenysé g elsõ napjaira van leköté se. Ez a tevé kenysé g csak egyetlen pé lda a sok lehetsé ges eset közül, de az erõforrás naptár é s a tevé kenysé ghez tartozó ütemezett erõforrás leköté s (ó ra) mezõ használatával megoldhatjuk az allokáció t. Az erõforrás naptárban kijelöljük a napi ó rafelhasználást (a 8 ó rátó l elté rõt) é s a lekötött ó rakeret változtatásával szabályozhatjuk az erõforrás felhasználás idejé t a tevé kenysé g idõtartama alatt.

125

5.3.1. Erõforrá s ütemezé s ellenõrzé se, optimalizá lá sa Az erõforrásokat úgy tudjuk a leginkább kihasználni, ha a napi ütemezé süket optimalizá ljuk. Ezzel az összes erõforrás teljes napot dolgozhat üresjáratok né lkül. Bekapcsolhatjuk a program kiegyenlíté si lehetõ sé gé t az erõ forrá s automatikus ütemezé sé re, majd a kiegyenlíté s kikapcsolásával pedig finom beállításokat vé gezhetünk el. A program Erõ forrá s tá blá zat, költsé g/erõ forrá s á brá i hisztogram formá ban mutatják az egyes erõforrások idõ beli munkaterhelé sé t. Ez segít abban, hogy már ráné zé sre is megállapíthassuk a problematikus pontokat, nem kell hosszú többoldalas jelenté seket, vagy ré szleteket tartalmazó ké pernyõ listákat átné znünk. Így könnyebb é s gyorsabb az ellenõrzé s, az ütemezé si konfliktusok hamar felfedezhetõk. Az erõforrás ütemezé s optimalizálásához elõször fel kell fedeznünk az ellentmondá sokat, hogy utána fel tudjuk oldani ezeket. Fentebb már említettük az ellentmondások felfedezé sé nek legké zenfekvõbb mó dját, ezen kívül a tevé kenysé g é s erõforrás táblázatok né hány oszlopa is felvilágosítást ad errõl. Az erõforrásoknál akkor keletkeznek ellentmondások, amikor annak az ütemezé s alapján több ó rát kellene egy nap dolgoznia, mint amennyi a rendes munkaideje (é s esetleg a túló rák száma, ha lehetõsé g van túlmunkára). Ez rendszerint annak az eredmé nye, hogy ké t vagy több megbízás lett ugyanarra az idõre ütemezve, bár az ó rákban megadott megbízások önmagukban is okozhatnak ellentmondásokat. Több mó d is van ezen ütközé sek feloldására. Mivel az ellentmondás azé rt jött lé tre, mert az adott erõforrás több konkurens megbízást kapott, melyek összesen meghaladják a rendelkezé sre álló munkaó ráit, ezé rt a megoldás vagy — az erõforrás „felelõssé gé nek” (a.), vagy — megbízások egybeesé sé nek (b.), vagy — a forrás elé rhetõsé gi idejé nek (c.) megváltoztatásával kapcsolatos. Ha ezeket jó l állítjuk be, akkor a további konfliktusok megoldása nem lehetsé ges — az erõforrás haté konyságának (d.), vagy — a megbízás mé rté ké nek vagy jellegé nek megváltoztatása né lkül.(e.) Nem kell minden konfliktust felté tlenül feloldani, fõleg ha azok kisebb mé rté kûek é s könnyen kezelhetõk.

Az erõ forrá s felelõ ssé gé nek csökkenté se (a.) — Adjuk át a megbízást egy másik szabad kapacitással rendelkezõ erõforrásnak! — Vagy, kevesebb ó rát dolgoztassuk az illetõ erõforrást a megbízáson é s egy másik munkaerõ segítsen neki, így elkerülhetõ a munka idõtartamának növekedé se. — Vagy, osszuk fel a feladatot ré szekre é s úgy rendeljük hozzá az erõforrást, hogy az munkanapjának 100%-ában dolgozhasson a csakis hozzá tartozó ré szfeladatán. — Vagy, csoportos erõforrások eseté n rendeljük további egysé geket a csoportos erõforráshoz.

Az egybeesé s, egyidejûsé g megszûnteté se (b.) Az konfliktust okozó munkát vagy megbízást ké sleltessük kötelezõ kezdé si vagy befejezé si dátumok megadásával mindaddig. amíg az erõforrás fel nem szabadul annyira, hogy rendes munkaidejé ben dolgozni tud rajta. Az egymásutániságokat mutató kapcsolatokat é rté keljük át vagy igazítsuk ki, hogy a megbízás akkorra legyen ütemezve amire az erõforrás felszabadul. Szüntessük meg a kapcsolatokat olyan munkák között, amelyek való jában nem nagyon

126

függnek egymástó l, vagy engedjük, hogy az egyes feladatok a szüksé ges mé rté kben átfedjé k egymást, negatív ké sedelmet használva.

Az erõ forrá s elé rhetõ sé gé nek növelé se (c.) Egy ré szmunkaidõs erõforrás eseté ben engedjünk meg több munkaó rát naponta, vagy engedé lyezzük a túló rát.

Az erõ forrá s haté konysá gá nak növelé se (d.) Esetenké nt lehetsé ges az erõforrás teljesíté sé nek minõsé gi növelé se, különbözõ eszközökkel. Ilyen esetben a beütemezett munkát a tervezett (becsült) idõn belül vé gzik el.

5.3.2. Erõforrá sok szintrehozá sa Az elõzõekben ismertetett erõforrás optimalizálási megoldásokon kívül — amelyek egyé bké nt jó ré szt megfelelnek a hagyományos manuális eljárásoknak — lé tezik a szintrehozá s eljá rá sa. Ez tipikusan a számító gé pes megoldások sajátja, egy automatikus eszköz arra, hogy teljesen vagy ré szlegesen feloldjuk a forrásoknál keletkezõ ellentmondásokat. A szintrehozási folyamat lé nyegé ben azt jelenti, hogy ké sleltetünk olyan megbízásokat, amelyek munkaó ra ütközé seket okoznak, amíg a források felszabadulnak annyira, hogy dolgozhassanak rajta rendes munkaidejükben vagy esetleg túló rában. A szintrehozásnál beállítható opció k lehetõvé teszik, hogy szabályozzuk a szintrehozási folyamatot é s így az igé nyeinknek legjobban megfelelõ automatikus megoldást.

Teljes szintezé s A konfliktust okozó feladatok ké slelteté sre kerülnek, mé g akkor is, ha a kritikus útvonalon vannak, így az egé sz projekt befejezé se is ké shet.

127

Simítá s A munkák csak a rendelkezé sre álló holtidõbe (tartalé kidõbe) csúszhatnak — addig a pontig amíg kritikusak nem lesznek — é s a megmaradó konfliktusok nem lesznek feloldva. Ez a megoldás ré szleges szintrehozást biztosít é s nem ké slelteti a projekt befejezé sé t.

Kiegyenlíté s tartalé kidõ vel Amikor a ké sleltetendõ megbízások kiválogatása törté nik, akkor elõször a legnagyobb holtidõvel rendelkezõk lesznek kiválasztva, majd pedig a prioritások é s egyé b té nyezõk döntenek. Ez gyakran korábbi projekt befejezé st eredmé nyez.

Kiegyenlíté s prioritá ssal Az alacsony prioritással rendelkezõ megbízások kerülnek elõször ké slelteté sre, azután a holtidõ nagysága é s egyé b té nyezõk számítanak. Ez a megoldás a magasabb prioritású elemekné l korábbi kezdé st é s befejezé st okoz az ütemezé sben.

Megszakított megbízá s Ez a megoldás úgy ütemezi az erõforrásokat, hogy azok függesszé k fel az alacsony prioritású munkákkal való foglalkozást é s a magasabb prioritással rendelkezõ feladatokra té rjenek át, amennyiben munkaidõ ütközé sek lé pnek fel. Az alacsonyabb elsõbbsé gi jogú megbízás azután úgy folytató dik, mint egy külön, új „megszakított” (ketté tört) megbízás. Ez a magasabb prioritású megbízásokat úgy ütemezi, hogy a lehetõ legkorábban kezdõdjenek é s fejezõdjenek be.

5.4. Az ü temterv finomítá sa Az elõzõekben megismerhettük az ütemterv ké szíté s alapvetõ tennivaló it. A finomítá s alatt azt é rtjük, hogy kiegé szítõ információ kat vihetünk be a tevé kenysé gekhez, módosíthatunk a tervezé s miké ntjé n az adott projekt jellegé hez igazodva, költsé gtervezé st vé gezünk, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A „haladó tervezé sben” finomíthatjuk ütemtervünket, amennyiben kihasználjuk a tevé kenysé gek idõ tá vjá nak különbözõ opcióit. Ezekkel sokfajta ütemezé si lehetõsé get állíthatunk be projektünkhöz é s tevé kenysé genké nt szabályozhatjuk, hogy az adott munka becsült idõtartama (melyet rendszerint nekünk kell beírni) hogyan é rtelmezendõ é s hogyan kell vele számolni az ütemezett idõtáv meghatározásánál, s hogy milyen mé rté kben befolyásolhatja a megbízások kiosztása az ütemezett idõtávot. Az ütemezett idõtáv az, amely hatással van az õt követõ feladatok kezdeté re, ez kiinduló pontja a számított munkaó ráknak é s költsé geknek. Az alábbi opció kat különböztetjük meg:

Erõ forrá s vezé relt Az illetõ tevé kenysé g ütemezett idõtávja rövidebb lehet a becsült idõtartamnál, a becsült é rté kekhez ké pest való növekedé s vagy csökkené s egyenlõ a hozzá tartozó leghosszabb megbízás idõtávjával. Jó l használható olyan munkákhoz, melyek akkor fejezõdnek be, amikor a hozzájuk rendelt erõforrás vé gez, tekintet né lkül az eredetileg becsült idõtartamra.

Munkanap vezé relt Az illetõ tevé kenysé g ütemezett idõtávja nem lehet rövidebb mint a becsült idõtartam, de hosszabb lehet mint a hozzá tartozó megbízás. Olyan munkákhoz jó , amelyekné l a minimális idõtartam ismert.

128

Eltelt idõ A becsült idõtartam úgy é rtelmezendõ, mint a teljes eltelt idõ hossza (24 ó rás napok, 7 napos hetek stb.) függetlenül a projekt szünnapjaitó l. Ez a típus olyan feladatokhoz jó , amelyekné l a becslé sben a hé tvé gek é s a szabadnapok is szerepelnek. A megbízások viszont tiszteletben tartják a hozzájuk tartozó emberi erõforrások naptárait, így az ütemezett idõtáv hosszabb lehet, mint a becsült eltelt idõtartam.

Erõ feszíté s függõ A tevé kenysé g ütemezett idõtávja rövidül ahogy egyre több erõforrást jelölünk ki hozzá. Jó l használható olyan feladatoknál, ahol az idõtartam a források által vé gzett összes munka függvé nyé ben mé rhetõ. Ez így sokkal erõteljesebb, mint más típusok, amelyekné l ha egy csoportos erõforrás megbízásához további egysé geket adunk, akkor azok a megbízás idejé nek rövidülé sé t okozzák. Az ilyen „erõfeszíté s függõ” feladatoknál a becsült idõtartam a hozzájuk rendelt minden munkaerõ által ledolgozott munkaó rák összessé geké nt é rtelmezõdik, függetlenül attó l, hogy ezek csoportos erõforrások vagy sem.

Átkötõ Az ilyen típusú munkák más ré szfeladatok között helyezkednek el. A tevé kenysé g ütemezett idõtávja a legutolsó megelõzõ é s a legkorábbi követõ feladat közötti idõké nt kerül kihasználásra, tükrözi a kapcsolat típusát é s annak függvé nyé ben változik, ahogy a „horgonyké nt” szereplõ esemé nyek közelebb vagy távolabb kerülnek egymástó l. Olyan munkáknál hasznos, amelyek más feladatok között fordulnak elõ. A fentieken kívül tová bbi finomítá si lehetõ sé geket adnak a feladat típusok é s dá tum szerinti megszorítá sok, amelyek a következõ k:

ASAP (as soon as possible) A feladatot olyan gyorsan be kell ütemezni, ahogy csak lehet, az utolsó elõzmé ny befejezé sekor (korábbi kezdé si dátum).

ALAP (as late as possible) A feladatot olyan ké sõn kell beütemezni, amennyire csak lehet, ané lkül hogy ké sne a projekt befejezé se vagy valamely kritikus azt követõ munka felhasználva az összes tartalé kidõt. Jó l használható olyan feladatoknál, amelyekné l elõnyös a ké slelteté s. Ezen kívül használhatjuk a rögzített idõ pontokat é s a háló technikában már megismert fogalmakat, vagyis: — Fix kezdé s— kötött idõpont — Fix befejezé s— kötött idõpont — Legkorábbi kezdé s — Legké sõbbi kezdé s — Legkorábbi befejezé s — legké sõbbi befejezé s

Behatá rolá s A tevé kenysé g eltoló dik a megadott kötelezõ kezdé si idõpontig é s tovább is ké sleltethetõ az elõzmé nyek vagy a szintrehozás miatt, csak addig amíg a vé ge el nem é ri a megadott kötelezõ

129

befejezé si dátumot. Olyan munkáknál hasznos, amelyekné l van egy idõbeli „ablak” amin belül el kell õket vé gezni. Miutá n bevittük az összes adatot, finomítottuk a tervünket, elé rkezett az idõ a vé gsõ ellenõ rzé sre. Cé lszerûellenõrizni a projekt é s tevé kenysé g dátumokat é s a költsé geket, mert nyilván meg akarunk felelni a szerzõdé ses határidõknek é s költsé gkeretnek. Nyilván hasznos lehet, ha összehasonlíthatjuk az eredeti közelíté seinket a vé gsõ eredmé nnyel, vagyis kié rté kelni mennyire voltak reálisak a terveink. A program lehetõvé teszi az eredeti terv megõrzé sé t, a projektnek ezt a formáját bá zistervnek nevezik. Elõfordulhat, hogy az elmentett bázistervünket mó dosítani kell valamilyen vonatkozásban. Ezt megtehetjük viszont a meglé võ bázisterv felülíró dik. A tervezé s utolsó lé pcsõje annak á tadá sa, tová bbítá sa. A legfontosabb, hogy a felelõs irányító k tudják, hogy mi é s mikor vá rható el tõ lük. Az elszámoltatható ság a projekt sikeré nek kritikus pontja. Nem számít, hogy az ütemterv reális, semmi sem törté nik addig, míg minden erõforrás megé rti é s elfogadja a kötelezettsé geit é s idõkorlátját. Kinek, mit kell tudnia? Az igazgatásnak való színûleg jó vá kell hagynia a tervet é s annak költsé geit. Az erõforrásoknak ismerniük kell az idõbeosztásukat, a közé pszintûvezetõknek pedig tisztában kell lenniük a beosztottjaik megterhelé sé vel. Az említett cé loknak megfelelõen a program lehetõvé teszi különfé le, elõre megszerkeszthetõ jelenté s formá tum szerinti listá k nyomtatá sá t. Vannak úgynevezett „ elõ regyá rtott” jelenté s elrendezé sek, de magunk is ké szíthetünk számtalan egyedi jelenté st. (A következõkben majd láthatunk ilyen mellé kleteket.)

130

5.5. A projekt nyomonkö veté se (monitoring) A projekt ütemezé s megtörté nt, a bázistervet meghatároztuk é s átadtuk az illeté keseknek. A munkánk ezzel nem fejezõdött be, mert a megvaló sítás során bizonyos idõközönké nt ellenõrizni kell az elõrehaladást, amit a tervezett é s té nyleges folyamatok összehasonlításával tehetünk meg. A vállalkozó nak folyamatosan nyomon kell követni, hogy tevé kenysé ge — egy adott idõpontra elé rt teljesíté s alapján — való ban eredmé nyezi-e majd a hatá ridõ re törté nõ teljesíté st, továbbá hogy az addig elé rt teljesíté shez a felhasznált erõforrások é s azok költsé gei, valamint a mé g hátralé võ tevé kenysé gekhez szüksé ges erõforrások é s költsé geik lehetõvé teszik-e a tervezett költsé geken belüli megvalósítá st. Ezzel együtt figyelemmel kell kísé rnie azt is, hogy ré szteljesíté sei ellené rté ké bõl hogyan tudja fedezni a kiadásait. Ahol é s amikor olyan elté ré sek mutatkoznak, amelyek veszé lyeztetik a határidõre törté nõ teljesíté st, vagy jelentõs költsé gtúllé pé st eredmé nyeznek, úgy a vállalkozó nak korrekció s inté zkedé seket kell foganatosítania. A fentiekre irányuló munkát nevezik projekt kontrollnak vagy mé g inkább projekt— monitoringnak. Ezen belül megkülönböztetünk — teljesíté s, — erõforrás, — költsé g é s bevé tel monitoringot. A monitoring tevé kenysé gnek kialakultak már a klasszikusnak tekinthetõ mó dszerei, melyek vé geredmé nyei táblázatos, grafikonos formában jelennek meg. Ezt a munkát tudja jelentõsen gyorsítani, vá ltozatosabbá tenni é s bizonyos fokig automatizá lni a már többször hivatkozott program. A program elõnye, hogy gyorsan, szemlé letesen be tudja mutatni (Gantt ütemterv) a bá zisterv é s a té nyleges (aktuá lis) megvalósítá s közötti különbsé geket. Ehhez viszont be kell vinnünk a tevé kenysé gek aktualizált adatait, hogy utána az automatikus aktualizá lá snak nevezett mûvelet segítsé gé vel a program újraszámolja az ütemtervet é s így rendelkezé sünkre áll a té nyleges (aktuális) terv. A té nyleges é s tervezett helyzet összehasonlítását a különbözõ szintûvezeté s igé nyé nek megfelelõen jelenté sekben lehet szolgáltatni, melyeket igé nyes nyomtatással tudunk kivitelezni. Az összehasonlítás megjelenhet a Gantt ütemterven, a költsé g/erõ forrá s á brá n, tá blá zatokon így pé ldául a tervezett é s aktuális dátumok táblázatán, a tervezett é s té nyleges munkateljesítmé ny táblázatán. A következõkben illusztrá ciókat lá thatunk a számtalan „eredmé nytábla” lehetõsé g közül egy é píté si projekt dokumentáció jábó l, így pé ldául a projekt struktúrá já t, ütemterveket, óra é s költsé g felhaszná lá ssal (differenciál é s integrál görbé vel) valamint erõ forrá s kimutatás ré szleteket. Az illusztrá ciók sorrendben a következõ k: 1. sz. A projekt struktúrája 2. sz. A projekt ütemezé se é s ó rafelhasználása (oszlopdiagram) 3. sz. A projekt ütemezé se é s ó rafelhasználása (halmozott ó rák) 4. sz. A projekt ütemezé se é s költsé g oszlopdiagram 5. sz. A projekt ütemterve költsé g integrál görbé vel 6. sz. Egy projekt ré szlet ütemezé se é s költsé g oszlopdiagramja 7. sz. Egy projekt ré szlet ütemezé se é s ó rafelhasználás oszlopdiagramja 8. sz. A projekt egy erõforrásának munkaidõ kimutatása

131

132

133

134

135

136

137

138

139

5.6. Irodalom Dr. Takács László : Projektmenedzsment szá mítá stechnikai tá mogatá ssal

5.7. Feladatok 1) Né zzen utánna, hogy milyen számítástechnikai megoldásokat használnak az Önök vállalatánál beruházások, projektek lebonyolításához!

5.8. Ellenõrzõké rdé sek 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

A projekt ütemezé s elõtervezé si lé pé sei A elõtervezé s utáni tervezé s fõ szempontjai Mit jelent az erõforrások elosztása Hogyan tudjuk felfedezni az erõforrás ellentmondásokat? Az erõforrás lennentmondások feloldása Az erõforrások szintrehozása Az erõforrás vezé relt tevé kenysé g opció k Erõfeszíté s függõ tevé kenysé gopció A projekt monitoring tevé kenysé g lé nyege, megoldási területei

5.9. Vizsgaké rdé sek 1) 2) 3) 4) 5)

A projekt-tervezé s mó dja, fõbb lé pé sei Erõforrás elosztás, erõforrás ütemezé s optimalizálása Erõforrások szintrehozása Ü temterv finanszírozása Projekt monitoring

140

Felhaszná lt irodalom Bauer: Baubetrieb Springer Verlag, Berlin 1994

II.

é píté si

Az

üzem

Dr. Gyulay Judit— Hollay György— Száva István— Wé ber László : Az é píté sz é sé pítőmé rnök tevé kenysé ge a beruhá zá sok folyamatá ban Mű egyetemi Kiadó , Budapest 1994 Dr. Császár István: Ybl Mikló s Főiskola Dr. Császár Ybl Mikló s Főiskola

István:

É píté si Az

vá llalkozá sok é pítőipari

lebonyolítá sa

(előadásvázlat)

kalkulá ció

(előadásvázlat)

BME É píté skivitelezé si Tanszé k: Költsé gszá mítá si é s á rké pzé si ismeretek (tanszé ki segé dlet) Budapest 1989 Dr. Szente Bé la: É píté skivitelezé s Tankönyvkiadó Budapest 1989 (J— 19— 433) Dr. Takács László — Dr. Szente SZIF Szervezé si é s Vezeté si Tanszé k Győr, 1993

Bé la:

szervezé se Szervezé s

I.

(előadásvázlat)

Dr. Takács László : Projektmenedzsment szá mítá stechnikai tá mogatá ssal (előadásvázlat) SZIF Szervezé si é s Vezeté si Tanszé k

141