Dr. Szabó Géza elnök
A helyi termékek és a vidéki gasztronómiai örökség szerepe a falusi turizmus minőségi megújításában
Gourmand és Gourmet
A turizmus és vendéglátás közös céljai: a laikus műkedvelők élvezzék és értsék a kifinomult helyi kínálatot; a műkedvelő, gasztro-turisták kapjanak elegendő információt és élményt ahhoz, hogy kifinomult és tudatos fogyasztóvá, tehát műértővé váljanak!
A gasztronómia és a turizmus kapcsolódó fogalmainak „szófelhője”
(Készült a www.wordle.net program segítségével)
A szellemi kulturális örökség, mint új érték UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséről* „szellemi kulturális örökség”: olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely; amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.
* Az Egyezmény elfogadva 2003. október 17-én Párizsban
Gasztronómia a szellemi kulturális örökségben
Gasztronómia a hazai szellemi kulturális örökségben* Az örökség ezen kategóriájának értelmezésében a hazai meghatározás híven követi az UNESCO Egyezményben meghatározottakat (egy pici eltéréssel!). A „szellemi kulturális örökség": ezek szerint „olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, készítmény és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. *Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke
Gasztronómia a hazai szellemi kulturális örökségben A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya Emmausz Bólyban, Húsvéthétfői népszokás A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya
Fogyasztói trendek az élelmiszer és élvezeti termékeknél Gyorsan, sokszor --sokat és olcsón(?) Rohanó életmód A közös étkezés lassan kimegy a divatból Praktikus, olcsó(?), jól csúszó falatkák • Hamburger, pizza, chips • Édes-sós, kalóriadús
„Marketing” fogyasztás „light” ételek „egészséges” ételek Gyógyhatású ételek: Alicament-ek Márkás termékek, védjegyes termékek (bio, öko + világmárkák)
Kifinomult fogyasztói kultúrák: „polgári” életvitel (megfontoltan minőséget) Borkultúra, borgasztronómia Sajtkultúra Kávékultúra: baristák A csokoládé élvezete A dohány élvezete
Gasztrotrendek, jövőkép Electrolux felmérése a világ vezető séfjei körében arról, hogy mely szakterületek fejlődése várható a következő években?
Forrás: http://newsroom.electrolux.com/hu/2012/01/19/a-fozes-jovoje-gasztronomiai-trendek-a-legjobbsefek-es-kritikusok-szemevel/
Helyi termékek, locavore mozgalom „Vedd fel a természet ritmusát” A locavore szót a lokális = helybeli és herbi-/carnivorous = növény-/húsevő szavak összegyúrásából alkották Az egészséges, organikus és bio termelési módszerekkel, a környéken termő, és szezonális alapanyagokból készített ételek a száz mérföldes körzeten, tehát mintegy 161 km-es sugarú körön belül termelt élelmiszerek fogyasztását vélik fenntarthatónak.
A mozgalom céljai között szerepel: a helyi termelők támogatása, a szállítási utak csökkentese, a mezőgazdasági termelés szezonalitásának figyelembevétele, a nagytávolságú közvetítő kereskedelem kiiktatása.
Locavore hatások A locavore megjelenése: helyi piacok megnyitása, termékeik közvetlen, helyi értékesítése, vagy alapanyagként való bekerülésük a vendéglátásba.
A locavore mozgalom kedvező hatásai: erősíti a fogyasztók környezetvédő attitűdjét, a helyi termékek felhasználása az étkezésnél erősíti a lokális piacot, segít a vidéki táj, a termelési hagyományok és tradicionális termékek fenntartásában, ösztönzi az agrobiodiverzitást, a termelés sokszínűségének a megőrzését is. a helyi termelés preferálása növeli az ételbiztonság, a termelők és fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat egyaránt segít a kölcsönös megbecsülést, a fogyasztói tudás és termelői öntudat megerősítését és…. • közösségteremtő ereje is van!
Terroir termék stratégia (feldolgozási vázlat Jacques Fanet alapján) 1. A termőtáj, termőterület leírása, legfontosabb tulajdonságai 2. Az alapanyag termelési, technológiai jellemzői 3. A termék összevetése más hasonló termékekkel: pozicionálás 4. A termék piaci elfogadottsága, a fogyasztók elismerése, értékelése 5. A termék védelme a hamisítástól +1. A termék érzékszervi minősítése: •
Minősítési szempontrendszer kialakítása a bor, sonka, sajt, méz stb. minősítés példái alapján
+2. A termék marketingje és kommunikációja: • •
Marketing stratégia a 4P alkalmazásával Kommunikációs politika
A HÍR projekt 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Gabonafélék, malomipari termékek Friss vagy feldolgozott gyümölcs Friss vagy feldolgozott zöldség, gomba Húsok, húskészítmények Halászati termékek Olajok és zsírok Tejtermékek Sütőipari termékek Édesipari termékek Száraztészták Cukrászati termékek Italok, beleértve a szörpöket Fűszernövények, gyógynövények, ízesítők Méz Tájjellegű ételek: levesek; pörkölt, pásztor ételek; tésztafélék; egyéb Kivéve a borokat és ásványvizeket, továbbá a HÍR gyűjteményben „mézes pálinka” elnevezéssel szereplő terméket, tekintettel arra, hogy ez utóbbi elnevezés már nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak.
A Baranyai sváb fűszeres vastagkolbász a „stifolder” terroir stratégiája A stifolderek érzékszervi minősítő lapja
Történelmi hagyományai („Stiffollerek” Baranyában) Elkészítési módja: Alapanyagok Fűszerezés Feldolgozási időszak és technológia
Minőségi jellemzői, érzékszervi minősítése Piaci fogadtatása Konkurens termékek
Érzékszervi minősítés a helyi termékeknél Fő termékcsoportok Baranyában: Méz Házi savanyúság Feldolgozott húsáruk Házi sajtok
Falusi turizmus termékmárkák a DélDunántúlon Hagyományok portája: A hagyományok portájának alapvető tulajdonsága, hogy az épület és annak berendezése az adott tájegységre jellemző tradicionális képet mutat. A hagyomány az ételkínálaton is nyomon követhető, ugyanis számos tájjellegű, helyi alapanyagokból készült étel kerül a vendég asztalára. A házban a paraszti kultúra emlékeit bemutató gyűjtemény megtekintése mellett, lehetőség nyílik a hagyományos kézműves mesterségek, valamint az agrár munkakultúra megismerésére is.
Helyi termék: Tájegységi kézműves és termelési hagyományokon alapuló, minőségi és egyedi termékek köre, amelyek között a tradicionális kézművesség használati és dísztárgyai, valamint a helyi agrártermékek egyaránt megjelennek. A helyi termékek előállítói közvetlenül is értékesíthetnek az érkező látogatóknak, bemutathatják termelési hagyományaikat és mesterségbeli tudásukat, de nem ritkán termékeik bekerülhetnek a kereskedelmi forgalomba és színesíthetik a szakboltok kínálatát is.
Az agroturizmus élmény tartalma Vidéki tájban valósul meg Megismerkedni a termelőkkel és helyi termékeikkel A vendégfogadó családdal kialakított személyes kapcsolat Bepillantás a vidéki életmódba és mindennapokba
Az utazó érzi a táj hangulatát, a természet közelségét Felismeri a kultúrtáj értékeit Megismeri és kipróbálja a tipikus helyi ételeket Ismereteket és tapasztalatokat gyűjt a mezőgazdasági termelés hagyományairól
Agroturizmus kínálatok Helyi termékeladás, direkt értékesítés Oktató farmok „élmény tanulás” Hogyan készül?
Agroturizmus és a falusi turizmus specializált termékei
Agroturizmus a tematikus kínálatokban Szilva út, Torma út, Sajt út
Az ünnepek agroturizmusa: helyi termékünnepek, gasztrofesztiválok
Az ünnepek agroturizmusa: helyi termékünnepek, gasztrofesztiválok Helyi termékek, termények ünnepei: zöldségek (uborkától a tökig) gyümölcsök (szilva!)
Hagyományos ételek főző ünnepei: Halas ételek dominanciája (15)!
Főzőversenyek: különleges technológiával (pl. grill) különleges alapanyagból (pl. vad)
Vegyes rendezvények: Hagyományőrzés, több termék bemutatója, ital és étel kombinációja, zene, főzőverseny, kulturális elemek
Falusi Vendégfogadók Országos Sütő-Főző Fesztiváljai (I-VIII.) Versengő csapatok: Magyarország megyéiből A Kárpát-medence magyarok lakta területeiről Olasz, francia, osztrák, német testvértelepülésekről
Szabadtűzi sütés-főzés: Egységcsomag minden csapatnak 16-20 csapat, 50-60 -féle étel A közönség is kóstolhat
Kulturális programok, hagyományőrző együttesek fellépései: Gyermeksátor Egészségsátor
…..és műkedvelőkből lassan műértőkké válunk!
Köszönöm figyelmüket!
