Dr. Stróbl Alajos
Energiapolitika Energetikai MSc szak Budapest, 2010. október 20. 8:30-10:00 1 90 perc alatt 60 színes ábra – idızítve, animálva
Az energiapolitika és energiastratégia • Az energiapolitika egy adott ország vagy országcsoport (EU) energiaellátási alapelveinek hosszabb távú – kb. 20-30 éves – rögzítését jelenti. • Az energiapolitika képezi az energiastratégia – a cselekvési tervek – középtávra (kb. 10-15 évre) szóló kidolgozásának alapjait. • Az energiastratégia alapján formálódnak az energetikai törvények (pl. villamosenergia-törvény, gáztörvény, távhıtörvény) és az egyéb érintett jogszabályok. • Az energiapolitika szoros kapcsolatban áll az adott térségre vonatkozó többi szakterületi politikával: a gazdaságpolitikával (iparpolitikával, agrárpolitikával), a környezetvédelmi politikával, az adópolitikával, a támogatási politikával, a szociálpolitikával, a külpolitikával, az oktatáspolitikával, pénzügypolitikával, biztonságpolitikával stb. • Az energiastratégia alapján alakulnak ki az egyes energetikai területeken a mőködési modellek (pl. a piaci mőködés), az állami, önkormányzati és magánszereplık feladatai, kötelességei. • Az energiapolitika gyakoribb jelentıs változtatása (pl. neo-liberálisról például neo-konzervatívra) alapvetıen hátrányos lehet hosszabb távon. 2
Az alapvetı energiapolitikai célok Az EU-27 célkitőzései: 1. Küzdelem az éghajlat megváltozása ellen 2. Az ellátás biztonságának javítása 3. Az energiaárak növekedésének megakadályozása 4. Vezetı hely elérése az energiatechnológiák területén
A célok eléréséhez szükséges teendık • A teljes belsı energiapiac megteremtése • Az energiahordozóknál átállás kisebb karbontartalomra • Az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele • Közös energetikai és klímavédelmi külpolitika kialakítása 3 Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 8. sz. 2007. p. 58.
Az energetikai fejlesztés alapvetı céljai 1. Az ellátás biztonságának a növelése: - a befektetések (erımő, hálózat) ösztönzése, - a beszerzések kockázatának csökkentése; 2. Az ellátás minıségének a javítása: - a környezet fokozottabb védelme, - a fenntartható fogyasztói igények kielégítése; 3. Az ellátás árainak a mérséklése: - a piaci fogyasztói árak befolyásolása, - a költségalapú árak célirányos megadása.
Célháromszög:
4
A fenntartható energiaellátás fı céljai egyéni kibontakozás
társadalomminıség
környezetminıség
jólét (összes)
Gyakori kapcsolatok: szervezeti versengı
gazdagság
egé észsé eg szség egészség
(egyéni)
Folyamatos kockázatés mőködéselemzésre van szükség minden tervezési szakaszban.
mőködıképesség
biztonság 5
Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 59. k. 11. sz. 2007. p. 63.
Az energiastratégia feladata: modellalkotás 1. Villamosenergia-ellátási modell - forrásellátás, erımő- és hálózatépítés, - irányítás, kereskedés, értékesítés, szolgáltatás;
2. Gázellátási modell - beszerzés, szállítás, tárolás, átalakítás, - irányítás, kereskedés, értékesítés, szolgáltatás;
3. Hıellátási modell - hıellátási módok (egyedi, közel, táv), - irányítás, kereskedés, értékesítés, szolgáltatás;
4. Közlekedési energiamodell - a közúti és kötöttpályás közlekedés alapelemei - a közúti közlekedés energetikai fejlesztésének alapjai. 6
A modellalkotási folyamat fıbb lépései EU -igény EU-igény
magyar ig ény igény
region ális regionális ig ény igény
jogszab ályjogszabályalkot ás alkotás jó
kkövetelmények, övetelmények, els ıdlegességek elsıdlegességek
pontosítás
I. lehets éges II. lehets éges III. lehets éges lehetséges lehetséges lehetséges modell modell modell
energiapolitikai
sz őrı szőrı
optim ális m őködési optimális mőködési
modell 7
A különféle igények meghatározása 1. Általános igények - humán igények, emberi jogok (ENSz, OECD stb.), - mőszaki, kereskedelmi igények (UCTE, CBT stb.);
2. Az Európai Unió igényei - pl. EU Parlament &Tanács 2003/54/EK irányelve, - Zöld Könyv, Fehér Könyv, kapcsoltak, megújulók;
3. Magyar igények - adottságainkból adódó különleges igények, - a saját politikai céljainkból eredı igények;
4. Regionális igények - keletei és déli szomszédjaink speciális igényei. 8
Az Európai Unió jelzett igényei 1. 20% hatékonyságjavulás 2020-ra - abszolút primerenergia-fogyasztás csökkentés,
nem
- hatékonyság javítása a GDP növelésével;
lehet
2. 20% szén-dioxid-csökkentés 2020-ra - a 2005. év bázisáról indulva,
nem
- az 1990. év adataitól indulva ;
lehet
3. 20% megújuló forrás 2020-ra - 20% a végsı energiafelhasználásra,
nem
- jelenleg ~5%, a kitőzés hazánkra 13%;
lehet
4. Szétválasztási igények - teljes tulajdonosi szétválasztás.
lehet
9
Az energiastratégia kialakítási lépései Helyzet
kétévente
Változtatási igény
Fel kell mérni – statisztikai adatokkal – a valós energiahelyzetet itthon, a térségben, a világon. El kell dönteni, hogy a valós helyzetünktıl el akarunk-e eltérni pl. középtávon (kb. 15 évre).
Célkitőzés
Ki kell tőzni az elérendı fıbb célokat az energetikában az adott idıtávra.
Útkijelölés
Több forgatókönyv alapján meg kell állapítani a különféle megoldásokkal megteendı utat.
Vizsgálatok
Minden forgatókönyvhöz kiterjedt elemzések alapján valószínőségeket kell rendelni.
Teendık
A legnagyobb valószínőségek szerint meg kell határozni a teendıket (modell, szabály). 10
A fıbb energiapolitikai tévedések (?!) 1. Az energetikai függetlenség elınyeinek túlzott hangsúlyozása Az értékteremtés, a gazdagodás jelenthet nagyobb függetlenséget, nem a hazai forrás legnagyobb lehetséges kihasználása. Sok jól menı országban az energetikai függés 80-90% felett van (Írország, Portugália, Ausztria, Belgium, Olaszország, Japán stb.).
2. Egyes energiahordozók elsıdlegességének szorgalmazása Az ország primerenergia-mérlegében, az egyes ellátási területeken többféle összetétel (mix) képzelhetı el a primer és szekunder energiahordozók területén. Nincs általában optimális arány az egyes fajták között, egyes idıszakokban. Sok változás lehetséges.
3. A mőszaki fejlesztés, az alkotás fontosságának elhanyagolása Az energetikai támogatásoknál az ország érdeke elsıdleges, és sok területen a lényeg a hazai megoldások elterjesztésének a szorgalmazása. Így például a megújuló források technológiájánál vagy a kapcsolt termelésnél. A magyar értékteremtés a támogatandó.
4. A regionális hatások nem kellı figyelembe vétele Az egyes ellátási területeken, így fıleg a villamosenergia-ellátásban, nem elegendı országos méretekben gondolkodni. Mindig az egész térséget kell figyelni a verseny feltételeit követve. Az egész régióban szinte ugyanazok a nagy cégek mőködnek.
5. A tulajdon elsıdlegessége a jó mőködés céljához képest A nemzetgazdaság fejlesztéséhez erıs, nagy nemzeti vállalatokra van szükség, de csak a versenyképesség javításával, nem a közvetlen politikai hatásokkal. Nem a tulajdon formája a fontos (állami vagy magántulajdon), hanem a nemzeti érdekek többsége alapján az optimális szervezetmőködtetés. 11
Az energetikai fejlıdés idıbeni útja 0%
20%
100%
A primer energia arányai
80%
2000
40%
1990 1970
szén
60% 2050
olaj, gáz
60%
40% 1950
2100
80%
20% 1920 1900 1850
100% 0%
20%
40%
60%
karbonmentes energia Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 58. kötet, 1/2. szám, 2006. p. 29.
80%
0% 100%
12
Az energiatartalékok és -készletek tartalékok
készletek
Kıolaj. nem hagyományossal
157
62
hagyományos
43
67
Földgáz. nem hagyományossal
64
hagyományos
64
756 149
Szén. feketeszén
207
barnaszén
1425 1264
198
Hasadóanyag. urán
42
0
527
50
100
150
200 >200
250 >1000
300 év 13
Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 55. k. 11. sz. 2005. p. 131.
Meddig lesz elég a földgáz a Földön? 5000 EJ 64 év
4600 EJ 62 év
2720 EJ 50 év 1450 EJ 38 év
1970
1980
1990
2000
14 Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 2004/11. p. 44-48.
Az energetikai importfüggıség az EU-25-ben, 2006 90,9%
Írország
86,8%
Olaszország Portugália
83,1% 81,4%
Spanyolország
77,9%
Belgium
72,9%
Ausztria
71,9%
Görögország Lettország
65,7%
Litvánia
64,0%
Szlovákia
64,0% 62,5%
Magyarország
61,3%
Németország
54,6%
Finnország
53,8%
EU-27 EU-27
52,1%
Szlovénia
51,4%
Franciaország
46,2%
Bulgária Hollandia Svédország
29,1%
Románia
Luxemburg
37,4%
Dánia
98,9% - 36,8%
A hasadóanyagot hazai forrásnak tekintve
28,0%
Csehország
Lengyelország
38,0%
100,0%
33,5%
Észtország
Egyesült Királyság
Málta és Ciprus
21,3% 19,9%
Forrás: www.energy.eu/#dependency
15
Az energiaintenzitás alakulása Energiaigény / GDP
1,2 Nagy-Britannia USA
toe/1000 USD GDP
1
0,8 Franciaország
0,6
Németország 0,4 fejlıdı országok
Japán 0,2
0 1840
1880
1920
1960
2000
2040 16
Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 2004/11. p. 44-48.
Szekunder
Tercier
alapenergia
végsı energia
hasznos energia
atom
•metánhidrátok •urán, tórium, deutérium •trícium (lítium) •nap •szél •víz, árapály hullám •földhı
•távhı •üzemanyagok •földgáz •egyéb gázok •kıolaj-finomítási termékek •szénnemesítési termékek •egyéb szilárd tüzelıanyagok •hidrogén
fogyasztói
•földgáz
átalakítások
•olajpala, olajhomok
termelıi
fosszilis
•kıolaj
•villamos energia
átalakítások
Primer •szén, lignit
megújuló
karbonmentes
CO2-kibocsátás
Energiaellátás = az energia átalakítása
•hajtások •főtési hı •ipari hı •meleg víz •fény •informatika és kommunikáció •egyéb
•biomassza
hatásfok Forrás: www.bmwa.de
η ≈ 70%
hatásfok
η ≈ 50%
17
Az energiamérleg általában primer energia energiaszektor
primerenergia-felhasználás nem energetikai felhasználás az energiaszektor veszteségei
végsı energia
fogyasztó
végsı energiafelhasználás
az energiaellátás hatásfoka:
ηe = VE / PE
az energiafelhasználás veszteségei
hasznos energiafelhasználás
az energiafogyasztás hatásfoka:
az energiahasznosítás hatásfoka:
ηf = HE / VE
η = HE / PE = ηe x ηf
hasznos energia
A német energiafolyam-ábra, 2006 Példaként
primerenergia-felhasználás primerenergia-felhasználás 14 14 668 668 PJ PJ (100,0%) (100,0%)
energiaszektor veszteségei és önfogyasztása 4138 PJ (28,2%)
felhasználási felhasználási hatásfok: hatásfok: 53,1 53,1 % %
végsı végsı energiafelhasználás energiafelhasználás 99 440 440 PJ PJ (64,4%) (64,4%) ipar ipar 2674 2674 PJ PJ (18,3%) (18,3%)
egyéb egyéb 1437 1437 PJ PJ (9,8%) (9,8%)
13-szor akkora, mint a magyar felhasználás
nem energetikai felhasználás 1020 PJ (6,9%) villanyexport 70 PJ (0,5%)
háztartás közlekedés háztartás közlekedés 2644 2685 2644 PJ PJ 2685 PJ PJ (18,0%) (18,3%) (18,0%) (18,3%)
veszteség 4430 PJ (30,2%) 1692 PJ (11,6%)
871 PJ (5,9%)
1918 PJ (13,1%)
529 PJ (3,6%)
hasznos energia 5010 PJ (34,2%)
Alapvetı energiapolitikai megállapítások Az energiát – munkavégzı képességet – nem megtakarítani, hanem használni kell több (emberi, kulturális, anyagi) érték megteremtésére. Ha hasznos az energiafelhasználás, akkor növeljük! Meg kell állapítani, hogy melyik hasznos energiával érhetı el a legjobb eredmény.
Az adott, növekvı hasznos energiát lehetıleg azonos vagy kevesebb végsı energiahordozó megvásárlásával teremtsük meg! Az a lényeg, hogy a felhasználási hatásfok jelentısen növekedjen. Mindig meg kell határozni, hogy adott haszonhoz melyik végsı energiafajta a legjobb.
Az adott vagy csökkenı végsı energiafelhasználáshoz kevesebb primer energiahordozót használjunk fel, azaz csökkentsük az energia termelıi átalakításának veszteségeit! A primerenergia-hordozó fajtájának megválasztásakor a végsı energia formájához kell illeszkedni. 20
A magyarországi energiamérleg, 2008 Utolsó békeév? Adatok PJ-ban 1 cm
import (901,7)
összes energiaforrás 1159,1
hazai
nettó
termelés 434,9
import 724,2
export (177,5)
felhasználás 100% összes 1126,8
2009 összes energia- 71% felhasználás: 1040 PJ
-7,7%
Forrás: Energia Központ Kht.
készletezésre (32,3) 246,6
végsı fogyasztás
= 200 PJ
átalakítási veszteség
81,7
saját igény és veszteség
82,5
nem energetikai célú
798,5
energetikai fogyasztás 716,0
233,9
lakosság
202,9
közlekedés
140,4
ipar
138,8
szolgáltatás és egyéb
A hasadóanyag hazainak tekintve!
bruttó végsı energiafogyasztás 716 PJ (64%) (nettó = bruttó–szállítási veszteségek) 21
A teljes energiafelhasználásunk összetétele PJ 1300 1200 1100 1000 900
egyéb primer villany
800 700
gáz
600 500 400 300
olaj
200 100
szén
19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09
0 22 Forrás: Energia Központ Kht.
A hasadóanyag hazainak tekintve!
es et z ı el
A magyar energiafelhasználás változása 1300
EU-27: + 0,1%/a Világ: + 1,5%/a
1150
0% /a
y = -0,7885x + 1108,3 R2 = 0,0124
2,
1200
+
összes energiafelhasználás, PJ
1250
a múlt trendje
a 5%/ , 0 +
1100
reális
1050
szürreális
1000 950
múlt
jövı
900 1990
1995
Forrás: Energia Központ Kht.
2000
2005
2010
2015
23
2020
A magyar energetikai rugalmassági mutató e, rugalmassági mutató = primerenergia-felhasználás változása / GDP-változás 3,0 2,5
trendvonal
2,0 1,5 1,0 0,5
R2 = 0,0304
0,0 -0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5
2010 elsı félévében energia +2,5%, GDP +0,5% (e=5,0)
-3,0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
24 Forrás: MVM-MAVIR – A magyar villamosenergia-rendszer statisztikai adatai és Energia Központ Kht.
A magyar nettó energiaimport aránya 70%
60%
50%
40%
2010 elsı félévében 64% volt a behozatal aránya. 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09
30% 25 Forrás: Energia Központ Kht.
A hasadóanyag hazainak tekintve!
es et z ı el
A „hazai” energiatermelés összetétele 700 PJ 600
egyéb 500 400
primer villany
300
gáz 200
olaj 100
szén 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09
0 26 Forrás: Energia Központ Kht.
A hasadóanyag hazainak tekintve!
es et z ı el
A magyar végsı energiafogyasztás, 2008 250
233,9
PJ
21,9%
100
202,9
9,9%
200
150
megújulók
8,6%
140,3
hı 3,4% 2,1%
17,8%
villany gáz
138,8
3,7%
10,8%
7,2%
25,4%
30,6%
olaj 5,3%
szén 94,4%
59,0%
50
37,0%
48,6% 5,3% 1,8% 3,0%
17,8%
0 ipar
19,6% Forrás: Energia Központ Kht.
8,2%
háztartás
tercier szektor
közlekedés
32,7%
19,4%
28,3%
27
Az energiatakarékos építészet fejlıdése primerenergia-igény – főtés, kWh/m2.a 300 minimális követelmény
250 200
napenergiás ház
150
építési gyakorlat
100 50
saját lakás főtés + HMV
kisenergiás ház
kutatás, demonstráció
3 literes ház nullenergiás ház
0
pluszenergiás ház
-50
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2015 28
Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 60. k. 7. sz. 2010. p. 40.
Egy fıre jutó primerenergia-felhasználás Európában 12,10
Izland
Görögország
2,79
Magyarország Magyarország
2,75
Fehéroroszország
2,72
Málta
2,64
Bulgária
2,59
Portugália
2,58
Litvánia
2,52
Lengyelország
2,44
6,95
Norvégia
6,66
Finnország
5,78
Svédország
5,41
Belgium
5,02
Hollandia Oroszország
4,52
Csehország
4,42
Franciaország
4,40
3,04
Ukrajna
10,39
Luxemburg
2,27
Bosn. & Herc.
Németország
4,18
Szerbia
2,08
Ausztria
4,17
Lettország
2,05
Egyesült Királyság
3,88
Horvátország
2,00
Észtország
3,78
Montenegro
1,96
Írország
3,68
Szlovénia
3,66
Azerbajdzsán
Svájc
3,62
Törökország
Dánia
3,62
Moldova
0,85
Szlovákia
3,49
Örményország
0,85
Ciprus
3,36
Albánia
0,77
Spanyolország
3,35
Grúzia
0,72
Macedónia
0,71
Olaszország
3,16
44-bıl a 25. helyen
1,77
Románia
Forrás: IEA – Key World Energy Statistics, 2007
1,65 1,18
29
Egy fıre jutó villanyfogyasztás Európában 27 700
Izland
Szlovákia
25 256
Norvégia Finnország
16 109
Luxemburg
15 848
Belgium
8 517
Svájc
8 236
Ausztria
7 892
Franciaország
7 707
4663
Portugália
4121
Bulgária Magyarország
15 431
Svédország
4917
3770
Montenegro
3533
Horvátország
3477
Lengyelország
3437
Ukrajna
3248
Fehéroroszország
3208 3109
Németország
7 111
Litvánia
Hollandia
6 988
Lettország
2704
Szlovénia
6 920
Szerbia
2636
Dánia
6 659
Észtország
2548
Csehország
6 346
Egyesült Királyság
Azerbajdzsán
2408
6 254
Románia
2343
Írország
6 248
Bosn. & Herc.
2320
Spanyolország
6 147
Törökország
1897
Oroszország
5 787
Macedónia
1810
Olaszország
5 676
Grúzia
1673
Ciprus
5 539
Örményország
Málta
5 500
Moldova
Görögország
5 243
44-bıl a 26. helyen
Albánia
Forrás: IEA – Key World Energy Statistics, 2007
1503 1316 1176
30
Végsı energiafogyasztás / primer energia Total final consumption x 100, % Total primary energy demand
80%
világ OECD
75%
USA
H
EU-27
70%
Japán Kína
65%
Afrika Latin-Amerika
60% 1990
2007
2015
Forrás: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p. 622-654.
2030
31
Erımővek felhasználása / primer energia Power generation x 100, % Total primary energy demand
55%
világ
50%
OECD
45%
USA
H
40%
EU-27
35%
Japán
30%
Kína
25%
Afrika
20%
Latin-Amerika
15% 1990
2007
2015
Forrás: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p. 622-654.
2030
32
Forgatókönyvek a világ energiaigényére 100%
0%
2030-ra 11 forgatókönyv 7 intézet
energiaigény 2006-ban fosszilis: 85% megújuló: 8% atom: 7%
2050-ra 6 forgatókönyv 3 intézet 80%
fosszilis energiahordozók
20%
60%
40%
40%
60%
20%
atomenergia
80%
0% 100%
100% 80%
60%
40%
megújuló energiahordozók Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 61. k. 10. sz. 2009. p. 9.
20%
0%
33
A megújulók energiakínálata a Földön 1 PWh = 1012 kWh 1 PWh =1000 TWh Naptól a Földre vízenergia
1 524 000 PWh
46 PWh
biomassza 1520 PWh
hullám- és tengerenergia 7620 PWh
szélenergia 30 800 PWh
a világ energiafelhasználása 100 PWh 34
A megújuló energiaforrások átalakítása Víz Víz (árapály, (árapály, hullám) hullám)
Szél Szél
Villamos Villamos energia energia
Nap Nap
Földhı Földhı
Bio Bio
(geotermikus) (geotermikus)
(gázok, (gázok, hulladék) hulladék)
Hıenergia Hıenergia
Üzemanyag Üzemanyag
hıszivattyú hidrogén 35
Megújuló források a végsı energiafelhasználásból 49%
Svédország Lettország
14% 6,7% 13%
Csehország
23,3%
6,1% 18%
Németország
5,8%
31% 20,5%
Írország
30%
Dánia
17,0%
Ciprus
25%
Szlovénia
16,0%
20%
23%
Litvánia
5,2% 13%
Magyarország Magyarország
24% 17,8%
Románia
17%
Olaszország
25% 18,0%
Észtország
Lengyelország
Szlovákia
18% 6,9%
34%
Portugália
Spanyolország
42% 34,9% 28,5%
Ausztria
Bulgária
Görögország
38%
Finnország
Franciaország
39,8%
15,0% 23% 10,3%
Hollandia Belgium Egyesült Királyság
16%
4,3% 16% 3,1% 13% 2,9% 14% 2,4% 13% 2,2% 15% 1,3%
9,4% 20% 8,7% 15% 7,2%
Forrás: EU-Commission, 2008.02.27.
cél
2020
tény
2005
Luxemburg Málta
11% 0,9% 10% 0,0%
36
Megújulós részarányok 2020-ra, EU-27 Ausztria
388 PJ
Dánia
205 PJ
Szlovénia
56 PJ
Románia
304 PJ
Franciaország
1496 PJ
Németország
1490 PJ
Bulgária
70 PJ
Írország
95 PJ
Csehország
183 PJ
Magyarország Magyarország
107 PJ 0%
5%
10%
hı
15%
20%
villamos energia
Forrás: http://ec.europa.eu/energy/renewables
25%
30%
üzemanyag
35%
40% 37
A megújulók idıben elıírt részaránya 4,3%
2005
villany hı
6,0%
2011
6,9%
2013 2015
üzemanyag
1,5 x
4300 GWh
20 x
8,2% 10%
2017 2020
6600 GWh 0
20
50 x
2x 40
60
80
100
13% 120
megújulóból megújulóbóleredı eredıbruttó bruttóvégsı végsıenergiafelhasználás, energiafelhasználás,PJ PJ 38
Megújulós villany osztrák átvételi árai piac
124 Ft/kWh
napelemek
45,98
29,98
biogáz
11,28
szilárd biomassza
11,08
folyékony biomassza
45,7 Ft/kWh
16,93
42,2 Ft/kWh
15,63
5,98
33,7 Ft/kWh
12,48
szélerımő
7,53
20,3 Ft/kWh
geotermia
7,28
19,7 Ft/kWh magyar tvételi magyar áátvételi áár r 2009 -ben 2009-ben
17,0 Ft/kWh
együttes tüzelés 3,14
6,28
kis vízerımővek 3,29
6,23
16,8 Ft/kWh
5,93
16,0 Ft/kWh
depóniagáz 4,03 biogén hulladékok 2,93 0 legkisebb
többletek
Forrás: www.e-control.at;
13,2 Ft/kWh
4,88
5
10
15
20
25
30
35
átvételi ár 2009-ben, cent/kWh
40
45
50
270 Ft/€
39
Nettó villamosenergia-fogyasztásunk tény
elıre jelzett
esetleges újabb visszaesés
nettó villamosenergia-fogyasztás, TWh
50
EU-27: + 0,8%/a Világ: + 2,5%/a 45
~1,5 %/a 40
35
30
25
1990
1995
2000
2005
2010
2015
2020
2025 40
A villamos csúcsterhelés és teljesítıképesség bruttó éves csúcs és a kapacitás, MW
12 000
teljesítıképesség
10 000
8 000
6 000
+ 100 MW/a 4 000
csúcsterhelés 2 000
0 1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2015
2020
2025 41
A szükséges villamos teljesítıképesség 9500 MW 600
1333
1500
10 000 MW
11 000 MW
1500
1800 1186
1400
hiányok
1600
tartalékok
8000
csúcsterhelés
1500
4800
300
1500
10 500 MW
1500
1500
6200
100
1088 946
7567 6500
6714
7500
7000
4512
2010 2010 nagyerımővek
2015 2015 kiserımővek
meglévı, megmaradó hazai erımővek
3854
2020 2020 import
2025 2025 szükséges új 42
új erımőves bruttó teljesítıképesség, BT, MW
Az erımőfejlesztésünk idısoraiból 7000
6200 MW 6000
kapcsolt
5000
4800 MW
4000
1400 1200
3000
500
2000
megújuló
600 1200
1084
1500 atom 1000 500
3400
2784
szén OCGT CCGT
4400
1800 MW 500
1800
2784
kiserımő
1000
nagyerımő
0
2015 – 2010
2020 – 2010
2025 – 2010
43
Szén-dioxid-kibocsátás a világon 35
szén-dioxid-kibocsátás, Mrd t
30
2008-ban 30,106 Mrd t (+1,8%) nemzetközi szállítás
2009-ben 29,714 Mrd t (-1,3%)
többi fejlıdı
25
Kína többi átmeneti
20
Oroszország
15 többi fejlett
10
Japán EU-27 (hazánk is)
5
USA
0
1990
1995
2000
2005
2010 44
Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 60. k. 9. sz. 2009. p. 76-87.
Üvegházhatású gázok koncentrációja 1000
ppm szén-dioxid-egyenérték
Referencia forgatókönyv: összes gáz
800 Referencia forgatókönyv: szén-dioxid
600
450-es forgatókönyv: összes gáz
400
200 450-es forgatókönyv: szén-dioxid
0 2000
2050
2100
2150
2200 45
Forrás: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p. 199.
Az energiafüggı CO2-kibocsátás
Mrd t CO2 42
Csökkentés a referencia forgatókönyvéhez képest, millió tonna CO2
40 38
referencia forgatókönyv
36 34 32
2020
2030
Hatékonyság
2517
7880
Felhasználás
2284
7145
Erımővek
233
735
Megújulók
680
2741
57
429
Atomerımő
493
1380
CCS
102
1410
Bioüzemanyag
30
450-es forgatókönyv
28 26 2007
Év
2010
2013
2016
2019
2022
2025
2028 2030
46 Forrás: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p. 211.
Hét energetikai piacot kell követni olajpiac
szénpiac
CO2-piac
CO2
kondenzációs erımő
földgázpiac
CO2
árampiac
motoros főtıerımő
ipar gızpiac CO2
kazán
hıpiac
háztartás CO2
kazán 47
Az európai villamosenergia-rendszerek 2008. 12. 19-tıl: European Network of Transmission System Operators for Electricity
ISL
ENTSO-E NORDEL UKTSOA ATSOI BALTSO
szinkronzónák
S
UCTE
FIN N
EE EE RU LV LV DK LT LT
IRL
BY
GB
H
NL PL
EU tagország B
D
UA CZ
L
UCTE helyett 2009-tıl:
SK
BI
MD
A
Az ENTSO-E Kontinentális Európa Regionális Csoportja
F
CH
H SLO
RO
HR BiH SCG
BG
P I
E
FYROM
AL
egy szinkronzóna = egy frekvencia
GR
MA
TR
ALG TN
48
A villamosenergia-piacunk megnyitása 100
% 90
egyetemes szolgáltatás
közüzem
80 70 60
határ határ
50 40 30
?
20
szabad piac
10 0 1
3
5
7
9 11 1
2003
3
5
7
2004
9 11 1
3
5
7
2005
9 11 1
3
5
7
2006
9 11 1
3
5
7
2007
9 11 1
3
5
7
2008
9 11 1
3
5
7
9 11
200949
hónap
A közüzemi (politikai) villanyár-szabályozás 2008-tól egyetemes szolgáltatás
MAVIR
közüzemi szerzıdés
közüzemi fogyasztók
kereskedelmi
mérlegkör-szerzıdés mérlegkör-szerzıdés
áramvásárlási
szerzıdés
közüzemi szolgáltatók
közüzemi nagykereskedı
szerzıdés
termelıi engedélyesek
€
ÁSZ-ok, pl. háztartások
a területi áramszolgáltatók
MVM
Ármeghatározás: szociálpolitika
javasol
mérlegel és dönt!
erımővek megszőnt
50
A szabadpiaci villanyár-szabályozás 2004.07-tıl 2004.07-tıl aa nem nem lakosságiak, lakosságiak, 2008.01-tıl 2008.01-tıl már már minden minden vevı vevı (kiv. (kiv. az az egyetemes egyetemes szolgáltató) szolgáltató)
MAVIR
„szervezett piac”
mérlegkör-szerzıdés mérlegkör-szerzıdés
villany-
feljogosított fogyasztó
saját saját akaratából akaratából kilép kilép
szabad szabad szerzıdések, szerzıdések, szabad szabad árak árak
kereskedı
tızsde termelık
erımővek
hálózathasználati hálózathasználati és és csatlakozási csatlakozási szerzıdések szerzıdések
hálózatüzemeltetık hatóságilag hatóságilag megkötött megkötött árak árak
külföldi kereskedık
valódi, valódi, változó változó piaci piaci árak árak
51
A villamosenergia-piac alapszerkezete rendszerirányító rendszerirányító
kereskedelmi kapcsolatok lehetıségei
kereskedı kereskedı fogyasztók
termelık
G G fizikai szállítás
F
átviteli átviteli hálózat hálózat
elosztó elosztó hálózat hálózat
Új piaci elem: megjelent a kereskedı (értékesítı).
52
A mérlegkörös mőködési modell elve 1. MK
termelık
fogyasztók 400 kV
G 2. MK
G
220 kV
G
120 kV
G
20 kV
G
10 kV
G G
3. MK G 4. MK
G G G
0,4 kV
hálózat 53
mérési (csatlakozási) pont
Az IT technika fejlıdésének köszönhetı.
A mérlegkörök alapszerzıdései rendszerirányító mérlegkör-szerzıdés
kereskedı
zónahatár
mérlegkör-felelıs
G
F
G
F
F
F
G ellátásalapú szerzıdés menetrendalapú szerzıdés
Menetrend: Negyedórás MW-adatok megadása a következı napra, minden nap 12:30-ig. 54
szállítás elıtt
A villamosenergia-piac mőködési alapja
szállítás után
valós idı
rendszerirányító
piaci szereplı kereskedelem
menetrend-adás
menetrendfeldolgozás
hálózat termelés
fogyasztás
mérés
kereskedelemi elszámolások mérési adatok kiegyenlítési elszámolások
kiegyenlítés
szabályozás
menetrendeltérés
kiegyenlítési költség
55
Támogatások a villamosenergia-piacon
Kapcsolt Kapcsolttermelés termelés Kell-e Kell-etámogatni? támogatni?
Igen Igen
Szabad-e Szabad-etámogatni? támogatni?
Igen Igen
Nem Nem
Nem Nem
nem nemgazdaságos gazdaságos
gazdaságos gazdaságos
talán talángazdaságos gazdaságos
nem nemgazdaságos gazdaságos
hasznos hasznos
hasznos hasznos
talán talánhasznos hasznos
nem nemhasznos hasznos
Az energiapolitika engedheti a lobbik harcát. 56
A támogatható erımővek a piacon környezetkímélı
decentralizált
fogyasztókhoz közeli
1 nagy, kapcsolt 2 nagy vízerımő 3 szélerımővek
7
6
5
4
3
2
1
4 napelemek 5 biogázos motor 6 gázmotor 7 mikro erımő
megújuló 57
Támogatás a kötelezı átvétellel támofatott villamos energia, GWh
kötelezı átvétel az összes nettó hazai termelésbıl
8000
KÁP
KÁT
13,0%
16,5%
522
6160 GWh
6000
4000
20,6%
6905 GWh
7000
5000
KÁT+
408
4822 GWh
1743
1107
152
1289
3000 2000
4645 3382
75,4%
4640
67,2%
70,0%
1000 0
2007 kapcsolt
2008
2009
biotermikus
szél és víz
58
rendszerrendszerirányítás irányítás
terhelés terhelés
irányítás felülrıl lefele
terhelés terhelés
rendszerrendszerirányítás irányítás
irányítás lentrıl felfele
A villamos rendszerirányítás fejlıdése
terhelés terhelés ~ ~ ~ ~ decentralizált termelés
~ ~
~
~ … ~
nagyerımővek
~
~
~ … ~
nagyerımővek
~
rugalmas rugalmas hálózat hálózat
rendszerrendszerirányítás irányítás
Flexibles Netz
~
megújulós nagyerımővek
~
~ … ~
nagyerımővek
Diktatórikus
Liberalizált
Demokratikus
Minden a mienk!
Kereskedések
Aktív fogyasztók
Vertikális integráció
Szabad verseny
Irányított, kölcsönös kisegítés 59
Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 60. k. 10. sz. 2008. p. 51.
Az új energiabiztos* az EU energiapolitikájáról „A piac garantálja energiaellátásunkat, de jogszabályokra van szükség, hogy a piaci erı kibontakozhasson. A 2009-ben elfogadott harmadik belsı energiapiaci csomaggal ezt a jogi keretet az európai szinten megteremtették. Ugyanakkor hatalmas beruházási igénye van az új energetikai infrastruktúrának, technológiának és energiaforrásoknak. A becslés szerint 2030-ig majdnem 1000 Mrd € kell a villamos hálózatokra és erımővekre, és 150 Mrd € a gázhálózatra - a harmadik országhoz csatlakozó importvezetékek nélkül.” „Az Európai Parlament és Tanács 2009 májusában 3,98 Mrd €-s energiafinanszírozási csomagot fogadott el, amely része az európai fellendítési programnak. Ez az elsı, hogy az EU ekkora összeget ruház be energetikai infrastruktúrába: 2365 M €-t a gáz- és villamos-összeköttetésekbe, 565 M €-t a tengeri szélerımővekbe és 1050 M €-t a szén-dioxid-leválasztásba és -tárolásba.” „Ha elérjük a „20-20-20-as” klímacélunkat, akkor 2020-ig mintegy 60 Mrd €-val kevesebbet adunk ki az olaj- és gázbehozatalra. Ez nem csak pénzügyi megtakarítást jelent, hanem jó az energiaellátás biztonsága tekintetében is. Ehhez jön még a sok új állás. Egyedül a megújulókra vonatkozó 20%-os cél elérésével 600 000 új munkahelyet lehet az EU-ban létrehozni. Ha még hozzá vesszük az energetikai hatékonyság 20%-os célját, akkor így már jóval több mint 1 millió új munkahely teremthetı.”
* Günther H. Oettinger
Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 60. k. 7. sz. 2010. p. 10-13.
60
Csak a csúcsa látszott! Köszönöm megtisztelı figyelmet. 61
[email protected]
