Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2008

Előterjesztő:

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester

Iktatószám:

01/40113-8/2009.

Tárgy:

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2008. évi ellátásáról

Melléklet:

1 db határozati javaslat

Készítette:

Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Általános Igazgatási Iroda Gyámhivatal

Véleményezésre megküldve:

Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság

Törvényességi véleményezésre megküldve:

2009. május 05.

Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja.

I. Szeged demográfiai mutatói Szeged Magyarország negyedik legnépesebb városa, az I. számú melléklet 1. számú táblázata a 18 év alatti gyermekek korosztály szerinti megoszlását mutatja 2007-ben és 2008-ban. Megállapítható, hogy a gyermekek száma az utóbbi két évben megközelítőleg azonos. A nemek tekintetében kitűnik az adatokból, hogy valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. Országos tendenciaként jelentkező probléma a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet, valamint a család személyiségformáló, nevelő funkciójának csökkenését vonja maga után.

II. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat által nyújtott pénzbeli ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról és ezen belül a gyermekintézményi étkeztetési térítési díjról kell említést tenni. Ezen ellátások elbírálásának előkészítése SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda (továbbiakban: Iroda) feladatai közé tartozik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása jegyzői, míg a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megállapítása és folyósítása polgármesteri hatáskörbe tartozik.

2 Az Irodán 2008. január 01. és 2008. december 31. közötti időszakban főszámra 32.085 ügyirat került iktatásra, míg 56.406 alszámra történő iktatás volt. A felsorolt ellátásokban a főszámra történő iktatások száma 3.243, míg az alszámra történt iktatások száma 9.669 volt. Az Iroda 57 fős létszámából 4 fő (1 csoportvezető, 3 ügyintéző) látta el a fenti ellátásokhoz kapcsolódó ügyintézői munkát. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének (bölcsődés, óvodás, 1.-5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a 6. évfolyamtól a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére), az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére . Megállapítása 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat - 23. életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum 125 %-át, illetve 135 %-át (2008. évben az öregségi nyugdíjminimum 28.500,-Ft). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma naponta változik, 2008. december hónapban 1.744 családban 3.472 gyermek részesült ebben az ellátásban. 2008. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: 3.661 b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 233 c) a kedvezményre való további jogosultságot megállapító határozatok száma: 280 d) az eljárást megszüntető határozatok száma: 120 e) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 24 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton vagy nem nappali tagozatos hallgatói jogviszonyról szóló igazolást csatol be; különélő szülők esetében a gyermekelhelyezésről és a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági vagy gyámhatósági iratok nem kerülnek becsatolásra; a kérelmet nem a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka az, hogy a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, vagy albérletben él. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban található GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi és rokkantsági nyugellátásból, alkalmi munkából, valamint munkanélküli ellátásokból élő. Jellemző, hogy a nem minimálbéren lévő, kétkeresős családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi kategóriája alapján elutasításra kerülnek.

2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2008-ban 6.270,-Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül.

3 2008. szeptember 01. napjáig 1 nagyszülő (gyám) részesült kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 2 unokája után, akiknek az édesapjuk elhunyt, édesanyjuk ismeretlen helyen tartózkodik. Az ellátás havi összege 12.540,-Ft/hó volt. Az ellátás azért került megszüntetésre, mert a család egy főre jutó jövedelme miatt a gyermekek már nem voltak jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak, melynek összege gyermekenként 2008. évben 5.500,-Ft. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, akkor július hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.500,-Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. A 2008. évi teljes kifizetés 36.008 eFt volt. A szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelet alapján az önkormányzat - a helyi költségvetés terhére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít szeptember hónapban azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév szeptember 1-jén fennáll. A támogatás összege gyermekenként 5.500,-Ft. A 2008. évi teljes kifizetés 18.267 eFt volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyik formája a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás. Az a család jogosult erre a támogatásra, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2008. évben 42.750,-Ft). 2008. évben a gyermekintézményi térítési díj támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) a támogatást megállapító határozatok száma: 1.272 b) a támogatást elutasító határozatok száma: 215 c) a támogatásra való további jogosultságot megállapító határozatok száma 27 d) a támogatás folyósítását megszüntető határozatok száma: 243 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 96 Ez a támogatás tanévre (óvodai évre), bölcsőde esetén maximálisan 12 hónapra adható. A támogatás összege havi 3.000,-Ft/gyermek, a normatív kedvezményre jogosult gyermekek részére 1.500,-Ft. A támogatás az étkezést biztosító gyermekintézménynek kerül utalásra, így a gyermek törvényes képviselőjének csökkentett összegű térítési díjat kell fizetnie. A 2008. évi teljes kifizetés 24.995 eFt volt. Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a rendeletben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a rendeletben meghatározott értékhatárt. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka, hogy a gyermek étkezését a törvényes képviselő már nem igényli meg; a gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre lett jogosult; valamint a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, hogy a gyermekintézményi térítési díj támogatás feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján kerülnek elvégzésre.

III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a) Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ (Szeged, Sás u. 2.) 2007. január 01. napjától - az 571/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozat alapján - a Humán Szolgáltató Központ valamennyi ellátási formával a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába került át. Ezt követően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Gyermekjóléti Központ működtetését - mint kötelező feladatát - társulásban biztosítja. A Gyermekjóléti Központ ellátási területe 2008. évben évben Szeged, Dóc, Domaszék, Szatymaz, valamint Zsombó közigazgatási területére terjedt ki.

4 Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot biztosít. Szeged, mint megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A Gyermekjóléti Központ általános feladatai A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 2008. évben 625 gyermek (461 család) részesült ellátásban, az új ellátottak száma 285 gyermek (198 család). Ellátásból kikerült 276 gyermek (191 család), számuk jelzi a hatékony feladatellátást. A munkatársaknak az elmúlt év során számtalan szabálysértési ügyben kellett eljárniuk, a tanulmányi kötelezettség megszegése, illetve a közterületen való jogsértő magatartás (szemetelés, italozás) jelentkeznek legnagyobb számban. A családgondozói munka eredményét jelzi, hogy a már ellátottak közül kevés esetben kerülnek ki újabb szabálysértést elkövetők. A Gyermekjóléti Központ nyilvántartásába kerülő családok egyre nagyobb számban mutatnak halmozott problémákat, melyek közül az anyagi, megélhetési nehézségek 2007. évhez képest ismét meghatározóvá váltak. Az ügyek komplexitása nagyobb terhet ró a munkatársakra, hatékonyabb szupervízió és új szakmai ismeretek beépítése szükséges a problémamegoldásba. A Gyermekjóléti Központ munkájának hatékonyságához, a törvényi kötelezettségeik biztosításához szükség volna a személyi és tárgyi feltételek bővítésére, amely által elérhető lenne, hogy a gyermekvédelmi alapellátás a törvényben megfogalmazott prevenciós, szolgáltatás jellegű maradjon. A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásai Speciális szolgáltatást 2008. év folyamán összesen 889 fő vett igénybe. ➢ Utcai szociális munka Az utcai/lakótelepi és iskolai szociális munka szükségességét indokolja, hogy a szülői felügyeletet bizonyos napszakokban nélkülöző, illetve elhanyagolt, veszélyeztető életvitelt folytató gyermekek felkutatását, pozitív szocializációját segíti elő. Ezen kívül újabb belső jelzőrendszernek tekinthető a csellengő, csoportos szocializált bűnözésbe keveredő, esetleg kóros szenvedélykeltő szereket: drogot, alkoholt fogyasztó fiatalkorúak feltérképezése terén. Az utcai gyermekkoldulás problémájának megoldásában is nélkülözhetetlen ez az ellátási forma, hiszen a kolduló gyermekek cselekményi indítékai főként az életviteli, anyagi, nevelési és elhanyagolási veszélyeztetettségi okok köré ágyazódnak, olykor a bújtatott szülői bűnözés rejlik a gyermekkoldulás problematikája mögött. ➢ Kapcsolattartási ügyelet, mediációs eljárás Kiemelten fontos feladata van a kapcsolatügyeleti mediációnak, elsősorban azon családi konfliktusok esetén, melyek a gyermek veszélyeztetettségét eredményezik. Célja a konszenzus megteremtése, az ehhez vezető alternatívák kidolgozása. A kapcsolatügyeleti szolgáltatás egyre nagyobb teret hódít mind az alapszolgáltatásból delegáltak, mind a bíróság és gyámhivatal által közvetített, valamint az önállóan jelentkező családok esetében. Kapcsolattartási ügyeletben ellátásban részesült 103 fő, kapcsolatügyeleti mediáció során 286 fő. ➢ Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka Szegeden kiépült sajátos változata a klinikai koordináció, melynek egyik lényeges eleme jelzések és gyermekvédelmi hatósági intézkedési javaslatok közvetítése az ország egész területére, másik lényeges momentuma pedig olyan elsősegélyszerű kapcsolatrendszer kiépítése és működtetése, amely a gyermekvédelem szempontjából érintett gyermekek számára azonnali ellátást (sürgős felvételeket, kivizsgálásokat, szakvéleményt) biztosít. A kórházi szociális munka - a problémák típusától függően - négy területet érint: krízishelyzetek, rossz szociális háttér, elhanyagolás, valamint szociális válsághelyzetben lévő kismamák. 2008. évben 391 kiskorú és 109 válsághelyzetben lévő kismama esetében nyújtott szakmai segítséget ezen ellátási forma. Az esetek súlyossága, az egyre nagyobb ellátotti létszám miatt speciálisan képzett szakemberek, nevelőszülők bevonása indokolt ezen ellátási formába.

5 ➢ Készenléti szolgáltatás A készenléti szolgáltatás a gyermekjóléti rendszer elemeként rendőrségi és polgárőrségi, valamint civil szervezetek együttműködésével, információs, koordinációs és helyszínen végzett megelőző munkájával az utcai szociális munka részfunkciójaként üzemel.

Az intézmény szerepe a helyi ellátó rendszerben A Gyermekjóléti Központnak nagyon fontos szerepe van a városban a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében, annak megszüntetésében, a gyermekek érdekeinek képviseletében. Ebben a felelősségteljes munkában együttműködik a jelzőrendszer intézményeivel, képviselőivel. Kapcsolati rendszer bemutatása A gyermekvédelmi hálózat minden tagja számára a törvény kötelezővé teszi a jelzőrendszer működtetését. Ennek megfelelően rendszeresek a jelzőrendszer tagjai számára tartott esetmegbeszélések, illetve egy-egy konkrét ügy kapcsán életre hívott esetkonferenciák is. Kiemelten jó kapcsolatot építettek ki a munkatársak a Szegedi Tudományegyetem klinikáin dolgozó orvosokkal, a kórházi szociális munkásokkal, a rendőrséggel és az ÁGOTA Alapítvánnyal. A Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar szociális munkás szakos hallgatói közül többen töltik 3 hónapos gyakorlatukat az intézményben. A személyi feltételek bemutatása A Gyermekjóléti Központ szakmai létszáma Szegeden 19,5 fő, ami kiegészül 1 fő technikai munkatárssal. Domaszék, Dóc, Szatymaz és Zsombó községek vonatkozásában 3,5 fő biztosítja a feladatellátást. A tárgyi feltételek bemutatása A gyermekjóléti családgondozásra rendelkezésre áll 4 szoba, továbbá még 9 helyiség megosztott használattal. Az eredményes munkavégzést számítógép, telefon, internet, szolgálati jármű segíti. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az előírt időintervallumban mindenki teljesítette továbbképzési kötelezettségét. Pályázatokon való részvétel A Szegedi Rendőrkapitányság együttműködő partnereként bűnmegelőzési stratégiai pályázaton való részvétel. b) Gyermekek napközbeni ellátása ba) Bölcsődék Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi intézmény keretén belül 2008-ban 15 telephelyen 812 férőhelyen, határozatlan idejű működési engedély alapján látták el a kisgyermekek gondozását-nevelését. A Vedres utcai bölcsődében 9 férőhelyen gondozzák az eltérő módon fejlődő gyermekeket, illetve ugyanezen bölcsődében nyújtanak lehetőséget az integrált elhelyezésre. A bölcsődei ellátás iránti nagy lakossági igényt jelzi, hogy a 2008. évi kihasználtság maximális volt. Múlt évben a gyermekek betegségből eredő regisztrált hiányzási napja közel 3000 nappal volt kevesebb, mint a 2007. évi, ami elsősorban a sószobák használatának tudható be. A gyermekek bölcsődei beíratására egész évben lehetőséget adnak a családok számára, de erre elsősorban az óvodai beíratások idejéhez kapcsolódva kerül sor. A bölcsődei felvétel iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni. A bölcsődék igazgatója dönt az igénybevételről, amit megelőz a gyermek lakóhelyén végzett kötelező családlátogatás. A szülő a Bölcsőde Igazgatóságon Jelentkezési lapot és Nyilatkozatot tölt ki, amellyel regisztrálják a bölcsődébe történő jelentkezést. Ezt követően a kiválasztott bölcsődében felvételkor Adatlapot tölt ki, valamint Megállapodást köt a bölcsődével gyermeke elhelyezésének feltételeiről. Az ellátást igénybe vevő családok túlnyomó része átlagos szociális háttérrel rendelkezik. Változatlanul magas azon családok száma, akik napi megélhetési problémával küzdenek, egyedülállóak, illetve munkanélküli ellátásból élnek. Problémát jelent, hogy a szülők gyermeküket a tényleges igénybevételt jóval megelőzően beíratják a bölcsődébe. Ennek következménye, hogy magas a „virtuális” gyermekek száma, amit időszakos gyermekfelügyelet bevezetésével igyekszik az intézmény kompenzálni, illetve ezeknek a gyermekeknek a helyére - a kihasználatlan időre - a bölcsődevezetők nagy körültekintéssel vesznek fel gyermeket, az időpontok folyamatos egyeztetésével. A bölcsődékben a tavalyi év folyamán 84 gyermek részesült normatív kedvezményben, 938 gyermek után a szülő térítési díjat fizetett. Az alapellátáson túli családi nevelést támogató szolgáltatások közül a játszóházat 131-en, az időszakos gyermekfelügyeletet átlagosan 31-en vették igénybe.

6 A bölcsőde szakmai programjának, éves munkatervének megvalósulása ➢ Sómadrin játszószoba A közel 5 éve kialakított sószobák használatának pozitív tapasztalata, hogy évről évre kevesebb a betegség miatt regisztrált hiányzások száma.

 Rendezvények a bölcsődékben Az intézmény szakmai programjában kiemelt szerepet játszik a bölcsőde - család tartalmas kapcsolatának kialakítása, megtartása. Ennek érdekében a szülővel történő beszoktatáson, szülői értekezleteken és szülőcsoportos beszélgetéseken kívül színvonalas bölcsődei rendezvények (farsang, anyák napja, nyílt nap, gyermeknap, családi délután, mikulás, karácsony) biztosítanak lehetőséget az együtt gondolkodásra, segítve az együtt nevelés hatékonyságát. 2005-től minden évben megrendezésre kerül a Bölcsőde Börze, ahol minden bölcsőde megmutathatja magát saját bemutató területén. Beíratás előtt ezzel a lehetőséggel kívánják segíteni a bölcsődét választó szülőket.  Szülőcsoportos beszélgetések A bölcsődékben jól bevált gyakorlat a gondozónők által vezetett szülőcsoportos beszélgetés, melynek preventív szerepe van a gyermekek egészséges személyiségfejlődésében, szocializációjában, és elősegíti a bölcsődék családokkal való együttműködését. A szülők igényelik ezeket a találkozásokat, mivel meghallgatást, megértést, problémamegoldást, szemléletváltozást jelent számukra. ➢ Szakmai könyvtár, szakmai kiadványok szerkesztése 2008-ban a szakmai könyvtár tovább gyarapodott, melynek eredményeként 590 nyilvántartott könyv, 67 szakmai tartalmú videofilm, valamint 12 szakmai periodika és 1 művészeti kiadvány szolgálja a szakemberek önképzését. ➢ Új gondozónő betanítási program, szakmai gyakorlat a bölcsődékben A gondozónői betanító program tavaly 8 szakgondozónő, 18 szegedi gondozónő munkába állás előtti felkészítését biztosította. 2008. évben 4 képzőhellyel kötöttek együttműködési megállapodást, így 8 terepintézmény bölcsődében, 12 fő képzett tereptanárral látták el a képzőhelyek bölcsődében letöltendő szakmai gyakorlatát. 200 első- és másodéves, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgató szakmai gyakorlata és a végzős hallgatók gyakorlati záróvizsgája került megszervezésre. Előzetes igényfelmérés alapján 2 szakmai műhelyt, 3 szakmai tanfolyamot és egy szakmai tanácskozást szerveztek a régió szakemberei számára. A továbbképzéseken összesen 243 fő vett részt a Dél-alföldi régió területéről. ➢ Módszertani munka 2003. szeptember 15. napjától 5 év időtartamra, majd 2008. évben további 5 évre jelölte ki az ágazat irányításáért felelős miniszter SZMJVÖ Bölcsődéi Módszertani Bölcsődét a Dél-alföldi régió regionális módszertani bölcsődéjévé. A módszertani feladatokat 4 fő szakértő és 1 fő asszisztens látja el.

A módszertani csoport tagjai kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi tevékenységekre: - tájékozódás a régió területén lévő bölcsődék működéséről, - kapcsolatépítés, információnyújtás, információgyűjtés szakterületen belül, - új intézmények nyitásának segítése, - a szakdolgozók szakmai készségeinek fejlesztése, - részvétel a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, - egységes szemléletű szakmai munka kialakítása, - színvonalas terep- és vizsgahelyek biztosítása a szakképzéshez. 2008-ban a régió 94 bölcsődéjéből 28-ban, valamint 8 családi napköziben került sor látogatásra. Alapellátáson túli szolgáltatások ➢ Játszóház A Siha közi bölcsődében alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásként működő játszóházat naponta átlagosan 6 kisgyermek és szülője látogatta. Az év folyamán összesen 131 család vette igénybe a szolgáltatást, melynek során naponta átlagban 2, összesen 1335 órát töltöttek el. Ezen kiegészítő szolgáltatás iránt - családsegítő funkciója miatt - folyamatos az érdeklődés, bár a megemelt térítési díj miatt kevesebben tudják igénybe venni, mint amennyi a tényleges igény.

7 ➢ Időszakos gyermekfelügyelet 2007. augusztus 15. napjától - a 378/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozat alapján - minden bölcsődére kiterjedően bevezetésre került az időszakos gyermekfelügyelet, mint alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatás. Szeged város területén évek óta igény mutatkozott ezen szolgáltatásra, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül - a szülő igényeinek megfelelően - a gyermek 1-2 órát (vagy igény szerint többet is) töltsön a bölcsődében, amíg a szülő ügyeit intézi, vagy egyszerűen úgy érzi, gyermekének szüksége van a közösségre. 2008. évben 517 óra időszakos gyermekfelügyeletet vettek igénybe a szülők. ➢ Biztos Kezdet Program A Biztos Kezdet Program esélyt ad a programban részt vevő, 0-6 éves korú gyermekek és családjaik számára, hogy a gyermekek életének legkorábbi időszakában segítséget kapjanak a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődéshez. A problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás hozzájárul a gyermekek sikeres iskolakezdéséhez. A Biztos Kezdet Program a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani, és támogató környezetet nyújt a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. Az elmúlt időszak alatt 25 hátrányos helyzetű családdal történt kapcsolatfelvétel, ebből jelenleg 12 családdal rendszeres a találkozás. Ezt a feladatot a Csillag téri bölcsődében 1 fő koordinátor és 2 fő klubvezető (gondozónő) karitatív alapon végzi.

Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával A 2008. évi komplex ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy Szeged város 15 bölcsődéjében a gyermekek környezete korosztályuk igényeinek megfelelő, harmonikus, családias. A játékkészlet gondosan összeállított, lehetőséget ad az alkotótevékenységre. A gondozónők jó attitűddel rendelkeznek, szeretettel fordulnak a gyermekekhez. A személyes bánásmód elve megvalósul a gondozó-nevelő munka minden területén, a gondozások a gyermekek fejlettségének megfelelően, jó légkörben történnek. A kisgyermekek nevelése, gondozása felkészült szakemberek közreműködésével, megfelelő tárgyi feltételek mellett folyik. Az intézmény szerepe a helyi ellátó rendszerben A bölcsőde a gyermekvédelmi rendszer része, amely a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében elsődleges szereppel bír. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen kiszűrhetőek, hiszen a szakemberek, a gondozónők napi közvetlen kapcsolatban állnak velük. A jelzőrendszer részeként szorosan együttműködnek a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel, mely együttműködés alapja a szakmai kompetenciák, illetve a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. Kapcsolati rendszer bemutatása A bölcsőde egymás kompetencia-határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek. Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek szoros kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartási formák közül leghasznosabbnak a személyes megbeszéléseket, szakmai tanácskozásokat, a tapasztalatcseréket, a helyszíni látogatásokat tartják. Az intézmény jól működő kapcsolatrendszert alakított ki a gyermekjóléti szolgálattal, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával, házi gyermekorvosi szolgálattal, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel. Személyi feltételek A szakmai feladatokat 206,9 fő szakdolgozóval látták el, ezen belül a szakmai munka megvalósulását, illetve a szakmai munka irányítását segítette a regionális bölcsőde, valamint a 4 fős módszertani csoport. A szakdolgozók közül szakképesítéssel rendelkezik 176,8 fő, szakképzetlen 27 fő. Egyéb, nem szakmai dolgozók száma 95,75 fő. Tárgyi feltételek bemutatása A múlt év során is nagy gondot fordítottak a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, homokozók árnyékolásának megteremtésére. A tárgyi és működési feltételek biztosítása során tovább folytatták a bölcsődékben a fűtésszabályzók felszerelését, amivel az egyenletes hőmérséklet biztosítását elérték az épületekben. A biztonság megteremtése érdekében a füvesített részeken kívül - az ütéscsillapítás céljából - gumitéglákat helyeztek el. Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézmény szakdolgozói közül 10 fő képzésen; vezetői szinten 14 fő, szakdolgozói szinten 82 fő akkreditált képzésen vett részt; 1 fő szakdolgozói szinten szociális szakvizsgát tett.

8 Intézményi pályázatok Az intézmény folyamatosan él a pályázati lehetőségekkel, azonban sajnálatos módon 2008. évben is elenyésző volt azon kiírások száma, amelyre a bölcsődék pályázhattak volna. Beadott pályázatok száma 3, nyertes pályázatoké 3, akkreditációt nyert 3. Az elnyert támogatás összege 720 eFt. Ezen kívül a Dél-alföldi Regionális Módszertani feladatok ellátására 3.400 eFt-ot biztosított a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. 2008. június hónapban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Szeged, Vitéz utcai bölcsődében a meglévő férőhely 20 fővel történő bővítésére, valamint a bölcsőde épületének felújítására, korszerűsítésére és játszóudvar kialakítására. A pályázatot a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága előzetes támogatásra érdemesnek ítélte, elbírálása folyamatban van. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között 10 fő részesült - kimagasló munkája elismeréseként - igazgatói dicséretben. bb) Családi napközi és házi gyermekfelügyelet: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközik által nyújtott ellátás iránti igény 2008. évben megnőtt, amelyet mutat, hogy múlt évben 11, nem állami fenntartású családi napközi működésének engedélyezésére került sor. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nem működteti ezen ellátási formát, a Gyvt. szerinti feladatellátási kötelezettségének SZMJVÖ Bölcsődéi fenntartásával eleget tesz. c) Gyermekek átmeneti gondozása A Gyvt. alapján a gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. 2007. január 01. napjától - az 571/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozat alapján - a Humán Szolgáltató Központ valamennyi ellátási formával a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába került át. Ezt követően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekek átmeneti gondozását társulásban biztosítja. A helyettes szülői ellátás, a Gyermekek Átmeneti Otthona, és a Családok Átmeneti Otthona ellátási területe a múlt évben Szeged, Dóc, Zsombó, Domaszék és Szatymaz települések közigazgatási területére terjedt ki. ca) Humán Szolgáltató Központ Helyettes Szülői Hálózat (Szeged, Sás u. 2.) A helyettes szülői ellátás iránti nagy igény 2008-ban is megmutatkozott, amelyet azonban nehezített, hogy a rendelkezésre álló 3 helyettes szülőből - egészségügyi és munkahelyi elfoglaltsága miatt - 1 személy tudta ellátni ezen feladatát, így új helyettes szülők toborzására, képzésére lenne szükség. 2008. évben ellátott gyermekek száma 3 volt. cb) Humán Szolgáltató Központ Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthona 12 férőhelyes intézmény, ahová a gyermek otthontalanná vált szülője is befogadható. 2008-ban 64 fő részesült ellátásban, ebből a szülők száma 18, a gyermekek száma 46 fő volt. 18 család elhelyezése történt meg, 13 gyermek szülő nélkül került elhelyezésre. Az itt elhelyezésre kerülő gyermekek többsége sérült személyiség a családon belül átélt események miatt, ezért különösen fontos, hogy szakmailag felkészült szakemberekkel tudják őket fogadni. Az intézmény feladata szolgáltatás jellegű, célja a gyermekek szakellátásba kerülésének megelőzése. Az igénybe vevők számára teljes körű ellátást biztosítanak. A személyi feltételek bemutatása A Gyermekek Átmeneti Otthona szakmai létszáma 2008. évben 6 fő volt, továbbá részmunkaidőben jogász és pszichológus szakembert alkalmaztak. cc) Humán Szolgáltató Központ Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona 18 férőhelyes intézmény. Az ellátásban részesültek száma összesen 101 fő volt, ebből szülő 38 fő, gyermek 63 fő. Az eltelt időszak során nagy figyelmet fordítottak a szociális szakmai munka minőségének javítására, a munkatársak létszámának növekedése hozzájárult a családgondozói munka változatosabbá tételéhez, a hatékonyság növeléséhez. Minden családnak külön családgondozó áll rendelkezésére, aki folyamatosan figyeli és segíti a szülő és gyermeke problémáinak megoldását, tevékenységüket pszichológus, jogász szakember egészíti ki, kapcsolatot tartva a társintézmények munkatársaival, a hatóságokkal.

9 A személyi feltételek bemutatása A Családok Átmeneti Otthona szakmai létszáma 8 fő, munkájukat részmunkaidőben pszichológus, jogász, illetve 1 fő technikai személyzet segíti. A tárgyi feltételek bemutatása Az intézményegységben berendezési tárgyak és mindennapi háztartási eszközök (mikrohullámú sütő, hajszárító, kávéfőző, stb.) beszerzése történt meg. Saját erőből és külső támogatással folyamatosan szépítik az otthont, igyekeznek az anyák esztétikai érzékét fejleszteni, tudatosítani bennük, hogy rendezett környezetben harmonikusabb életet lehet élni. Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel 2008. évben a munkatársak aktívan részt vettek a továbbképzéseken, szakmai konferenciákon. Pályázatok bemutatása A szakminisztérium által kiírt „Regionális Krízis-szolgáltató modell”-pályázat 2008. évben folytatódott.

2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 570/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozatával döntött SZMJVÖ Gyermekvédelmi Intézmény feladatainak - 2007. január 01. napjával - SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthonba történő integrálásáról. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon a következő gyermekvédelmi szakellátási feladatokkal működik: a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona - otthont nyújtó ellátás (12-18 éves korig), 2007. március 01. napjától 16 férőhelyen b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás - 2007. március 01. napjától 15 fő fiatal felnőtt (18-24 éves korig) utógondozói ellátása külső férőhelyeken c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - otthont nyújtó ellátás (0-6 éves korig), 2007. március 01. napjától 34 férőhelyen d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat - otthon nyújtó ellátás, 4 férőhelyen a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona A Speciális Gyermekotthon a Gyvt. 52-53. §-a értelmében a gyermekvédelmi szakellátás körébe tartozó gyermekeknek otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény, amely a Gyvt. 58-59. §-a alapján az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, és emiatt különleges ellátást igénylő gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. A Fiú Speciális Gyermekotthon lakói lehetnek azok az átmeneti vagy tartós nevelt gyermekek, akiket a TEGYESZ Szakértői Bizottsága megvizsgált, speciális szükségletűnek minősített, és a gyámhivatal határozatot hozott a gondozási hely megváltoztatásával kapcsolatosan, megjelölve a viselkedési problémát, mint speciális szükségletet. 2008. december 31-én az ellátottak száma 11 fő volt, az éves kihasználtság 68,75 %. Az intézmény ellátottjai számára a szolgáltatások ingyenesek. A tapasztalatok szerint a megyében a gyermekotthonok igénylik, és igénybe is veszik a speciális otthonba történő áthelyezés lehetőségét, bár az eljárás időnként kifejezetten hosszú időt vesz igénybe. 2008. évben az alábbi terápiás jellegű foglalkozások megtartására került sor a Fiú Speciális Gyermekotthon lakóinak: Pszichoterápia: a terápiát pszichológus tartja egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében napi rendszerességgel. Zeneterápia: a zeneterápia segítségével nevelik és gyógyítják a gyermekeket. Gyógypedagógiai foglalkozások Tanulási képességek fejlesztése Kommunikációs és szociális képességek nevelése hitoktatás keretében. Kertészkedés keretében a motoros és orientációs képességek nevelése. Kreatív képességek fejlesztése gipszöntésből készült ajándéktárgyak által. Motoros és orientációs képességfejlesztés labdajátékok segítségével. Sporttevékenységek: kosárlabda, labdarúgás, asztali tenisz, asztali foci, kirándulások, túrázások. Gondozási feladatok összekapcsolása szabadidős tevékenységgel: saját szobáik rendbetétele zenehallgatás közben, kiskonyhai foglalkozás, kerti munka.

10 Házirendben foglaltak érvényesülése A házirend átalakításánál figyelembe vették a fiatalok javaslatait, ötleteit, kéréseit is. A látogatások rendje a házirendben foglaltak alapján történik, a látogatókat regisztrálják. A napi kimenők nyilvántartása a ház minden lakóját feltüntető nyilvántartó lapon történik úgy, hogy az még kiegészül egy gyermekenkénti nyilvántartással is. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az intézmény szakmai programjával szoros összhangban, a gondozottak egyéni nevelési programjában célul tűzték ki, és kiemelt fontosságú feladatként kezelték, hogy a gyermekek sikeresen fejezzék be az adott tanévet. Az intézménybe kerülő fiataloknál a lehető legrövidebb időn belüli beiskolázásukra törekedtek. A szakmai program központi jelentőségű célja a gondozottak disszocialitásának mérséklése. A speciális gyermekotthonban való elhelyezés időtartama a törvényi szabályok szerint két év, amely indokolt esetben meghosszabbítható. Elsődleges cél - ha ez lehetséges - a fiatalok családba helyezése, vagy eredeti gondozási helyére történő visszahelyezése, amely az adott évben több gyermek esetén is megvalósult. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézményen belül szervezett képzéseken vezetői és szakdolgozói szinten mindenki részt vett. Ezen felül a gazdasági dolgozók közül is több munkatárs kapott betekintést a szakmai munkába, a nevelői hatások egységesítésének elve értelmében. Akkreditált képzésen vezetői szinten 2 fő, szakdolgozói szinten 4 fő; szakmai konferencián vezetői szinten 2 fő vett részt; 1 fő szociális szakvizsgát tett. Pályázatok bemutatása A Szociális, Gyermek és Családvédelmi Keretből bűnmegelőzési nap program megvalósítására 200 eFt-ot kapott a Fiú Speciális Gyermekotthon. Kapcsolati rendszer bemutatása Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhivatalokkal, jegyzői hatóságokkal, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, rendőrséggel, bírósággal, egészségügyi intézményekkel. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben hiánypótló. A Speciális Otthon nyújtotta szolgáltatásokra egyre nagyobb szükség van mind megyei, mind országos, sőt Európai Uniós szinten is. Az ide kerülő gyermekek magatartásbeli problémáik mellett több éve pszichiátriai betegségekkel is küzdenek a viselkedési zavar mellett, ami rendszeres gyógyszeres kezeléssel jár együtt. Személyi feltételek Az intézményben az engedélyezett létszám 22,5 fő (ebből 15,5 fő szakmai, 7 fő nem szakmai). Tárgyi feltételek A szakmai munka eredményes teljesítéséhez a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között a dolgozók elismerésben részesültek. b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás az állami gondoskodásból kikerült, nagykorúságukat betöltött fiatalok számára biztosított, 18-24 éves korig, 2007. március 01. napjától 15 fő részére, külső férőhelyeken. Az ellátottak száma 2008. december 31-én 12 fő volt, így a férőhelyek kihasználtsága 75 %-os, várakozó 1 fő volt. Az ellátás igénybevétele folyamatos, ezt bizonyítja, hogy 2008-ban 3 fő új felvételt nyert. A fiatalok önismereti hiányosságai miatt sok esetben előfordul, hogy rosszul ítélik meg képességeiket, helyzetüket, rossz döntéseket hoznak. Az ellátás feladata, hogy ilyen esetben segítséget nyújtson, meggyőzze őket a számukra megfelelő korrigálási lehetőségről. A fiatalok igénylik, és valóban rászorulnak a mindennapos kapcsolattartásra. Az Utógondozói Ellátás szakmai programja a fiatalok reális énképének kialakítását, a motivációs-érzelmi-akarati élet korrekcióját, fejlesztését, az önálló élet kialakításának segítését célozza.

11 Házirendben foglaltak érvényesülése Az Utógondozói Ellátás házirendje a fiatal felnőttek bevonásával készült, figyelembe véve az egyéni igényeiket. Beköltözésükkor a fiatalok a Megállapodás aláírásával vállalják, hogy a házirendet betartják. 2008-ban nem kellett az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulni a szabályok megsértése miatt. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára készített egyéni nevelési program eredményességének záloga, hogy a nevelő - a fiatallal együtt - úgy készítse el, hogy az reális célokat fogalmazzon meg, vázolja a célok eléréséhez vezető út lépéseit, és ha szükséges, korrigálható legyen. Az ellátás célja a fiatal felnőttek önálló életkezdésének elősegítése. A nevelési program csak a szakmai programmal összhangban tud hatékonyan működni. A kapcsolati rendszer bemutatása Az Utógondozói Ellátás a következő hatóságokkal, szervezetekkel alakított ki szoros kapcsolatot: iskolák, háziorvosok, hivatásos pártfogók, illetékes gyámhivatalok, Munkaügyi Központ. Személyi feltételek 2008. december 31-i állapot szerint az engedélyezett létszám 2 fő. Tárgyi feltételek 2007. március 01. napjától Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az utógondozói ellátást külső férőhelyeken, a Szeged, Űrhajós u. 5/B. I/1., a Szeged, Zöldfa u. 5/C. IV/14., a Szeged, Zöldfa u. 16. I/3., és a Szeged, Pentelei sor 1. IX/43. szám alatti lakásokban biztosítja. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel A dolgozók részt vettek az intézmény által szervezett képzéseken és szakmai tanácskozáson. 1 fő dolgozó akkreditált képzésen vett részt, amellyel teljesítette továbbképzési kötelezettségét. c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona 2007. március 01. napjától az intézmény 34 gyermekek fogad - 3-6 év közötti gyermekek integrált gyermekcsoportban, illetve különleges ellátást igénylő 0-3 év közötti fogyatékos gyermekeket is ellátó gyermekcsoportokban. 2008. december 31-én az ellátottak száma 28 fő volt, az éves kihasználtság 92,2 %. Előfordult, hogy nem tudtak minden gyermeket felvenni, akit az illetékes gyámhivatal be akart utalni. A múlt évben 25 gyermek távozott az intézményből, vér szerinti családjukhoz 12-en, örökbefogadó szülőkhöz 6-an, nevelőszülőhöz 3-an, más gyermekotthonba 1 fő került, 3 gondozottnak pedig családba fogadás segítségével szűnt meg a gyermekotthoni ellátása. Szakmai program megvalósulása A szakmai program a gyermekek igényeinek maximális kielégítését, a szükség szerint napi rendszerességű korai fejlesztést, a gyermekvédelmi feladatok magas színvonalú ellátását folyamatosan biztosítja a benne foglaltak megvalósulásával, különös tekintettel a vér szerinti családba történő nagy arányú (közel 50%-os) hazagondozással. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az egyéni gondozási-nevelési tervek az adott gyermek igényeinek és életkorának, fejlettségi szintjének részletes felmérése után a saját gondozónő, a családgondozó és a gyám együttműködésével készülnek. Negyedévente az aktuális fejlődési menet és a szakmai munka eredményeinek legmesszemenőbb figyelembevételével kerülnek átdolgozásra. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben Az intézmény a 0-6 éves korosztály vonatkozásában megyei szinten az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást biztosítja, és nevelőszülői hálózatot működtet. Az ellátási szükséglet növekedésének üteme továbbra is a csecsemő korosztályban a meghatározó, emellett évről évre folyamatosan bővül a különleges ellátást igénylők köre a 3 év feletti korosztály tekintetében. Jogharmonizáció hiányában az ismeretlen állampolgársággal bíró gyermekek sorsának rendezése gondot okoz. Pályázatok bemutatása A Fogyatékosügyi Keretből „Szolgáltatásbővítés a fogyatékkal élő gyermekek számára a korai fejlesztés tárgyi készletében” témájú pályázat elnyerése során 200 eFt-ot kapott a Gyermekotthon.

12 Kapcsolati rendszer bemutatása A Gyermekotthon szoros együttműködést alakított ki a hatóságokkal, szervezetekkel, például TEGYESZ, illetékes gyámhivatalok, gyermekjogi képviselő, gyermekjóléti szolgálatok, védőnői hálózat, Csecsemőket és Kisgyermekeket Befogadó Otthonok Országos Szövetsége. Személyi feltételek 2008. december 31-i állapot szerint az engedélyezett létszám 39,85 fő (ebből szakmai: 33,85 fő, nem szakmai 6 fő). A nem szakmai létszámot tekintve a rendelkezésre álló munkaerő folyamatos munkarend szerinti beosztása megoldhatatlan a szabadságok kivételekor ill. betegség esetén. Udvaros hiányában a gyermekek kertjének gondozása saját személyzettel nem megoldott, amelyet már többször észrevételezett az ellenőrző szerv is. Tárgyi feltételek A gondozott gyermekek ellátására szolgáló gyermekszobák berendezése és felszerelése a gyermekek korának és fejlettségi szintjének megfelelően vannak kialakítva. A szobák családias hangulatúak, igényesek, a bútorok folyamatos felújítás alatt állnak, és igazodnak a kicsik méreteihez és igényeihez. Új textíliák, játékeszközök beszerzése a lehetőségekhez mérten történik. Biztosított a különleges ellátást igénylő gyermekek fejlesztéséhez, gondozásához szükséges eszközök, berendezési és felszerelési tárgyak bővítése. A gyermekek egyéni ruhatárral és saját játékokkal rendelkeznek, melyet a nagyok önállóan választanak. Az udvari játszóterület gondosan, balesetmentesen került kialakításra, füvesített, rendezett. A gyermekek részére a változatos játéktevékenység lehetősége (nagymozgásos játék, mászóka, homokozás, pancsolás) rendelkezésre áll. A csecsemők teraszon altatásának feltételei biztosítottak. Az árnyékoló rendszer modernizálása megoldottá vált. Az épületben tisztasági festés, a folyosókon lambéria elhelyezése történt meg, az óvodáskorúak részlegéhez kapcsolódóan külön kis étkező került kialakításra. A látogatók és a dolgozók részére szolgáló szociális helyiségek korszerű, igényes átépítése megvalósult. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Képzésben 5 szakdolgozó, akkreditált képzésben szakdolgozói szinten 4 fő vett részt. Szakmai konferenciákon való részvétel A Korai fejlesztők II. Regionális szakmai napján 3 fő vett részt. d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonának keretein belül 4 férőhellyel nevelőszülői ellátás működik. Ellátási területe Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A nevelőszülői hálózat bővítése szakmai szempontból rendkívül fontos lenne, elsősorban új nevelőszülők bevonásával, így megvalósíthatóvá válna a szakmai programban előírt cél, miszerint a több éve a Gyermekotthonban nevelkedő gyermekek családba helyezésük után sem távolodnának el az őket szerető és ismerő gondozóktól. A nevelőszülők számának további emelése - 1 férőhellyel - lehetőséget adna egy tartósan beteg, különleges ellátást igénylő kisgyermek családi környezetben való felnevelésére is, amely egyébként csak intézményi keretek között valósulhatna meg.

IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét 2007. január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Hatósági Osztálya Gyermekvédelmi Csoportja látta el. A csoportban 4 fő jogász, és 1 fő leíró - gépíró munkatárs dolgozik. A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: - a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, - a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését.

13 1. Védelembe vétel 2008. évben 658 esetben érkezett jelzés veszélyeztetett vagy annak vélt gyermekről. A törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai élnek értesítéssel a nevelési problémákkal, magatartási- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott kiskorúakról. Az előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, ügyészség, szabálysértési hatóság, oktatási- és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) keresik meg a gyámhatóságot. A jelzőrendszeri tagoktól származó jelzéseket, a személyesen előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt, illetve az írásban benyújtott kérelmeket a gyámhatóság jogszabályi kötelezettsége alapján - 5 napon belül - minden esetben továbbítja a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ körzeti családgondozója a családdal kapcsolatba lépve megvizsgálja az érintett gyermek veszélyeztetettségét, szakmai javaslatot tesz gyermekvédelmi intézkedésre, vagy indokolja, ha az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendő a veszélyeztetettség megszüntetésére, illetve visszajelez akkor is, ha veszélyeztetettségre utaló körülményt nem tapasztal. A vizsgált időszakban - hasonlóan a korábbi évek tapasztalataihoz - a gyermekek veszélyeztetettségének csökkentéséhez, megszüntetéséhez az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendőnek bizonyult. Ennek garanciája az érdekeltek részéről - a probléma felismerésén, a változtatásra való elkötelezettségen túl - a kiskorúak és törvényes képviselőik családgondozónak tett, majd a gyámhatóság eljárása során tartott tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzített önkéntes együttműködési szándéka, melyre joggal alapozhatnak a szakemberek a komplexen nyújtott szolgáltatások igénybevétele terén. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Központ javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá: - a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, - a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, - a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A Gyermekjóléti Központ a gyámhatóság megkeresésére 15 napon belül köteles a védelembe vételre irányuló javaslatát megküldeni, melyben nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, megküldi az alapellátás során felvett adatlapokat, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, valamint a szükséges intézkedésekre. A gyámhatóság a védelembe vételi eljárás során tárgyalást köteles tartani, valamennyi érdekelt részvételével. Meg kell hallgatni az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, a szülőt, más törvényes képviselőt és lehetőség szerint a védelembe vételi eljárást megelőzően közreműködő, a veszélyeztetettséget feltáró, javaslatot benyújtó családgondozót is. A tárgyalás célja, hogy a gyermek valós élethelyzetét széleskörűen feltárva, tényleges veszélyeztetettségére fény derüljön. A hivatalból indult eljárások esetében, amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, illetve oly mértékű változás történt élethelyzetében, hogy egészséges fejlődése családjában biztosított, úgy az eljárást alakszerű végzéssel megszüntetjük. Ha a veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a Gyermekjóléti Központtal való együttműködést az alapellátás keretében, melynek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, úgy döntésünkkel - a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetésével vagy a kérelem elutasításával - egyidejűleg a Gyermekjóléti Központot felhívjuk az alapellátásban nyújtandó folyamatos családgondozás biztosítására. Az eljárások során kötelező tartalmi követelmény a gyermekek és szülők nyilatkoztatása, hogy vállalják-e a Gyermekjóléti Központ családgondozójával való önkéntes együttműködést az alapellátás keretében. A nyilatkozat megtétele előtt a törvény előírásainak megfelelően figyelmeztetni szükséges az érintetteket az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.

14 A védelembe vételi eljárása során a gyámhatóság sokoldalú bizonyítást folytat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A tárgyévben védelembe vétel iránti kérelem elutasítására 20 gyermek ügyében került sor (11 család). Az eljárás megszüntetéséről 310 gyermekre vonatkozóan született döntés (284 család). Ebből 120 gyermek esetében a Gyermekjóléti Központot az alapellátás keretében nyújtott családgondozás biztosítására hívtuk fel, míg 190 kiskorúnál nem volt szükség a családgondozó hosszabb távú közreműködésére. A beszámolási időszakban új eljárásban védelembe vett kiskorúak száma 116. Ez az intézkedés 75 családot érintett. A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival, 2008. évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. A kisebb gyermekek vonatkozásában elsődlegesen jelentkező veszélyeztető magatartás a törvényes képviselők elhanyagoló gondozási, nevelési tevékenysége, mely egészségügyi veszélyeztetettséget okoz. Meg kell említeni még az óvodáztatás hiányát. A kis- és nagykamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése még mindig szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabb-rövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvéseik - érettségük hiányában - fokozzák hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszik veszélyeztetettségüket. A 12-14. életév elérésekor a környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően, ám kritikus nagyságrendben tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék, és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és attitűdjük átalakítását, áthangolását célozzuk meg. A 12. év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol- és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség miatti zavarok. A gyámhatóság látókörébe kerültek egyre növekvő számát azok a kiskorúak teszik ki, akik gyermekkorúként vagy fiatalkorúként követtek el szabálysértési cselekményeket. A rendőrhatóság közterületen történő fokozott ellenőrzése kapcsán keletkezett feljelentések alapján hivatalbóli védelembe vételi eljárások indultak - a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető és figyelmeztető határozatainak megérkezését követően - köztisztasági és szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértést elkövető kiskorúak ügyében. Ezekben az esetekben veszélyeztetettség ritkán igazolódik, a szabálysértési cselekmény elkövetése nem hozható összefüggésbe kiegyensúlyozatlan családi háttérrel, kirívó életmódbeli problémákkal, kötelezettség kerüléssel. A bűncselekményt elkövető gyermek-és fiatalkorúak esetében viszont az alapellátásban történő családgondozásra szükség van, ismétlődő elkövetői magatartás esetén pedig védelembe vételükre került sor. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok nagyobb részénél fennálló lakás - szociális - jövedelmi - anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége. A fenti - sokszor együttesen jelentkező - problémák megszüntetése érdekében elrendelt intézkedések az alábbiak szerint alakultak 2008. évben a védelembe vétel keretei között: -

szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását: szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet: a gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése: a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés: a gyermek számára kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében magatartási szabályok megállapítása: a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására:

25 25 40 1 138 113

15 A védelembe vételt hivatalból évente, az érdekeltek kérelmére bármikor felülvizsgálhatja a gyámhatóság. 2008. évben hivatalbóli felülvizsgálat során 94 gyermek védelembe vételének fenntartásról hoztunk határozatot, mely 47 családot érintett. Ugyanakkor a vizsgált időszakban 60 gyermek esetében a hatósági intézkedés megszüntetéséről vagy megszűnéséről született döntés (56 családot érintően). A megszüntetés egyrészről az intézkedés eredményességére tekintettel került megállapításra 18 gyermek esetében (16 családból), másrészt a jogszabály erejénél fogva, mivel pártfogó felügyelet elrendelése esetén kötelező a védelembe vétel megszüntetése, mely a tárgyévben 21 gyermekre vonatkozott (21 családból). Javítóintézeti nevelésének letöltését 1 gyermek kezdte meg, így védelembe vételét szintén jogszabály erejénél fogva szüntettük meg (1 család). A gyámhivatal átmeneti nevelésbe vett 5 gyermeket, mely a korábban elrendelt védelembe vétel megszüntetését eredményezi (3 család érintettségével).A nagykorúvá válás a védelembe vétel megszűnését eredményezi, 2008. évben 15 gyermek töltötte be 18. életévét (15 családból). Illetékességváltozás okán 8 gyermekre vonatkozóan küldtük meg a teljes iratanyagot más gyámhatósághoz (8 családot érintően). 2008. december 31. napján tehát összesen 250 kiskorú (140 családból) állt védelembe vétel hatálya alatt (II. számú melléklet 1. számú táblázat). 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve harmadik személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. 2008. évben a jegyzői gyámhatóság 32 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt intézkedett 28 család érintettségével (II. számú melléklet 2. számú táblázat). A súlyosan veszélyeztetett gyermekek családból történő kiemelése krízisintézkedés - az azonnal végrehajthatóság kimondásával, a fellebbezés kizárásával - kötelező gyámhivatali felülvizsgálattal. A 2007. évihez képest a tárgyévben a beutalások csekély mértékben csökkentek, kevesebb gyermeket érintettek. Az azonnali intézkedés oka az újszülötteknél, hogy már a terhesgondozás során a védőnő vagy eltitkolt terhesség esetén születéskor a klinika, illetve a kórház jelzi a hazaadhatóság kizárását. Ezen jelzések alapján kizárt a csecsemő hazaadása, ha az anya - korábbi életmódjából adódóan - személyében alkalmatlan gondozására. Indoka még a születéskori kiemelésnek az érintett családok, vagy egyedülálló kismamák elégtelen szociális- és lakáskörülményei, melyek lehetetlenné teszik a kisdedek egészségére káros hatások kizárását. A nevelésigondozási képességet korlátozza az érintettek válságos anyagi-jövedelmi helyzete. A gyámhatósági eljárás során maga az édesanya, vagy mindkét szülő kijelenti jegyzőkönyvi nyilatkozatában, hogy a csecsemő fogadására nem készült fel, annak felelősségteljesen nem képes eleget tenni. A családból való kiemelésre kisgyermekek esetében a szülők súlyosan elhanyagoló és bántalmazó magatartása, egészségügyi állapotuk (főleg pszichés eredetű) romlása miatt került sor. A kiskamaszkortól (kb. 12. életév betöltése) kezdődően az elhelyezések indokoltságát már sok esetben a gyermekek önveszélyes magatartása alapozza meg, melynek hátterében mindenkor a szülők elégtelen nevelési tevékenysége, a velük való érdemi - időben is korlátos - foglalkozás hiánya, az igényszintjüket figyelmen kívül hagyó felületes bánásmód rajzolódik ki. Jellemző okok maradtak külön és együttesen is a sorozatos igazolatlan hiányzások a tanításról, a gyenge vagy értékelhetetlen tanulmányi munka, súlyos közösségbe illeszkedési zavarok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, pszichés ártalmak (közelebbről nem meghatározható magatartásés érzelmi zavarok), szuicid hajlam kialakulása, elmélyülő szülő-gyermek konfliktus, a szülői felügyelet alóli teljes kivonulás (csavargás), kialakulófélben lévő szenvedélybetegségek (alkohol-, drogfogyasztás, internet-függőség.)

16 Az egyes esetekben a fent részletezett problémák halmozottan is megjelennek, elmélyítve az otthoni és közösségi konfliktusokat, felerősítve a családok diszfunkcionális működését. A szülők nevelési eszköztára korlátos, eredménytelenségüket frusztrációnak élik meg, felelősségüket hárítják. 2008. év vonatkozásában az ideiglenes hatályú elhelyezések az alábbiak szerint alakultak: - különélő szülőnél 5 gyermek, - más hozzátartozónál, harmadik személynél 12 gyermek, - nevelőszülőnél 8 gyermek, - gyermekotthonban 7 gyermek, - más bentlakásos intézményben - gyermek került elhelyezésre. A tárgyévben az intézményi irányultságú beutalások száma örvendetesen csökkent, a krízishelyzetben lévő gyermekek döntő többségét különélő szülőnél, 3. személynél vagy nevelőszülőnél sikerült elhelyezni. Az intézményi beutalások 0-6 éves korig a Szeged, Bölcsőde u. 3. szám alatti Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonba történnek. 2008. évben 5 gyermek elhelyezésére került sor az intézményben (5 családból). A 6-18 éves korosztály érintettjei a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Szeged, Bal fasor 6. szám alatti Befogadó Otthonába kerültek. 2008. évben 2 gyermek került az intézménybe (2 család érintettségével). Az ideiglenes hatályú elhelyezések elrendelését követően a keletkezett iratanyagot az illetékes gyámhivatal részére kell megküldeni a törvényben előírt felülvizsgálat lefolytatása céljából. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 27, Orosháza Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 3, Nyíregyháza, Kistelek Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala pedig 1-1 gyermekre vonatkozó felülvizsgálat során járt el. A Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával közösen működtetett nyilvántartó program (WINGYER) adatai alapján a felülvizsgálatok eredménye a következő: - átmeneti nevelésbe vételt rendelt el: 3 gyermek, - szülő gondozásába - nevelésébe került vissza: 2 gyermek, - harmadik személyhez, családba fogadással, gyám rendelés mellett: 5 gyermek, - különélő szülőhöz került: 1 gyermek. 2008. december 31. napján Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala előtt 16 gyermek vonatkozásában volt folyamatban felülvizsgálat. Az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálata során az illetékességből eljáró orosházi és nyíregyházi gyámhivatalok a felülvizsgálatok eredményéről 2008. december 31. napjáig nem adtak tájékoztatást. Kistelek Város Gyámhivatala 1 gyermeket átmeneti nevelésbe vett, melyről határozatának egy példányával értesítést küldött. Összegzésképpen megállapítható, hogy 2008. év vonatkozásában - a mennyiségi mutatókat figyelembe véve - a 2007. évihez képest növekedett a jegyzői gyámhatóság látókörébe került veszélyeztetett gyermekek száma a védelembe vételt illetően, mintegy 25 %-kal. Az ideiglenes hatályú elhelyezetteké a tárgyévben csekély mértékben - kb. 10 %-kal - csökkent a tavalyi évhez képest. Ezen csökkenést egyrészről a krízishelyzetek kialakulásának kiszámíthatatlanságával, másrészről a Családok Átmenti Otthona és a Gyermekek Átmeneti Otthona fogadókészségével magyarázzuk. Tapasztalataink szerint a jelzőrendszer az elmúlt évhez hasonló színvonalon működött, hatékonysága nem változott. A jegyzői gyámhatóság a tárgyévben a Gyermekjóléti Központ családgondozóival szoros kapcsolattartásra törekedett. Évek óta megfigyelhető folyamat azonban a munkatársak leterheltsége, ezzel is magyarázható, hogy a gyámhatóság felé javaslattételi kötelezettségüknek határidőben, egyre emelkedő esetszámban nem képesek eleget tenni. A hivatalból indult védelembe vételi eljárások során növekszik azon ügyek száma, amelyekben csak ismételt, vagy többszöri megkeresésre érkezik meg a szakmai javaslat, gyakran a késedelem okának közlése is elmarad, illetve a családdal való kapcsolatfelvétel elhúzódásában jelölik azt meg. A hatósági intézkedést igénylő ügyekben előterjesztett írásbeli javaslatok a gyermekek veszélyeztetettségének lényegére nem mindig világítanak rá, a szülőkre, gyermekekre vonatkozó intézkedések kimunkálására részben alkalmatlanok, a védelembe vételi eljárások során tartott tárgyalásokon kell a veszélyeztetettség minőségét, okait feltárni, a hiányosságokat pótolni. A gyámhatóság mind erőteljesebben hangsúlyozza a családgondozók tárgyaláson való személyes megjelenésének fontosságát, a tényállások minél pontosabb felvétele, a szülőket és gyermekeket érintő kötelező előírások részletes kimunkálása, az egyes intézkedések szükségességének, pontos tartalmi meghatározásának és jogszerűségének együttes biztosítása, az eljárási határidők betartása céljából.

17 Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ, a Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona, a Csongrád Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Tanácsadójának és Befogadó Otthonának munkatársaival rendszeres szakmai kapcsolatban állunk. Az eddig kialakított gyermek- és családcentrikus gyakorlathoz ragaszkodunk a veszélyeztetett gyermekek érdekeinek mindenek feletti szolgálata érdekében. A gyámhatóság ez irányú törekvésének célja a hatályos jogszabályok betartására irányuló gyakorlat kialakítása és folyamatos biztosítása. A jegyzői gyámhatóság munkatársai a jogszerű, hatékony, humánus és eredményes gyermekvédelmi munkavégzés érdekében valamennyi társhatósággal és jelzőrendszeri taggal szoros együttműködést valósítottak meg, a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésére, ápolására hangsúlyt fektetnek a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében. 3. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 2008. évben is növekvő számban mutatkozott igény a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra. A pszichológus, fejlesztő pedagógus, önismereti csoportfoglalkozást tartó szakember, családterapeuta, mediátor közreműködése egyre több esetben szükséges. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos elérhetősége biztosítására nincs garancia, ezért e szolgáltatások bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A Családok Átmeneti Otthona teljes családok befogadását nem tudja vállalni, feltétlenül növelné a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, amennyiben az elhelyezési lehetőség teljes családokat is megilletne. Ugyancsak a családból való kiemelések számát csökkenthetné a helyettes szülői hálózat további bővítése. A nevelőszülők számának növelésével a súlyosan veszélyeztetett, ideiglenes hatályú intézkedés alanyaivá vált gyermekek családias környezetben történő nevelkedését lehetne biztosítani. 4. Felügyeleti szerv által végzett szakmai ellenőrzés 2008. évben a jegyzői gyámhatóság gyermekvédelmi feladataival kapcsolatban a két éven túli védelembe vételi eljárásokat - célvizsgálat keretében - a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala vizsgálta, elsősorban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseinek érvényesülése szempontjából. A vizsgálat a 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig jogerősen befejezett ügyeket érintette. A felügyeleti szerv 02.296/2008. számú hivatalos feljegyzése - egy apró pontatlanságot kivéve - összegzésképpen megállapította, hogy a szegedi jegyzői gyámhatóság védelembe vételi eljárásai során az ügyintézés kiemelkedő színvonalú.

V. A Városi Gyámhivatal tevékenysége A Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ügyrendje az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló módosított 23/1995. (VI. 16.) Kgy. rendelet 92. § (3) bekezdés d) pontja alapján, 2006. szeptember 15-i hatállyal az alábbiak szerint került megállapításra: Szeged Város Gyámhivatala nem tartozik a hivatalon belül kialakított egyik iroda körébe sem, hanem önálló szervezeti egységként tevékenykedik. A hivatal szakmai munkáját az osztályvezető irányítja. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § - 12. § -aiban határozza meg a városi gyámhivatal feladatát és hatáskörét, melyet a III. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmaz. A városi gyámhivatal létszáma 2008. december 31. napján: -

osztályvezető: ügyintéző: ügyviteli alkalmazott: hivatásos gondnok:

1 fő, 13 fő, 3 fő, 7 fő (megbízási szerződés alapján).

A 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet melléklete alapján Szeged város illetékességi területéhez tartozik 11 település is, nevezetesen: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó.

18 A gyámhivatal 11 ügyintézője között - az osztályvezető döntése alapján - az egyes települések felosztásra kerültek. Az ügyintézők a községekben ügyfélfogadást, tárgyalást nem tartanak, de bizonyítási eljárás céljából a községekben környezettanulmányt készítenek. 2008. év ügyiratforgalmi adatai : Iktatott ügyiratok száma: -

főszám: alszám: összesen:

3.227 15.026 18.253

Az iktatott ügyiratok száma az előző évhez viszonyítva 674 ügyirattal nőtt. Döntések száma 2520, ebből jogorvoslattal megtámadott határozatok száma 47, saját hatáskörben módosított 26, helyben hagyott 16, megváltoztatott 1, megsemmisített 1, még 3 ügyben a jogorvoslati eljárás 2008. december 31. napján folyamatban volt.

Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:  Védelembe vétel A védelembe vétel a gyermek érdekében történő hatósági intézkedés, amikor a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Ezen hatósági intézkedés megtételére kizárólag a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságoknak van hatásköre.  Ideiglenes hatályú elhelyezés Hatósági intézkedés, melyre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete, önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Ezen hatósági intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkezik a települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka. 2008. évben a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 5, más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 45 volt, ezen intézkedések 50 kiskorút érintettek. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során a kiskorúak közül 6 fő különélő másik szülőnél, 19 fő harmadik személynél, 11 fő nevelőszülőnél, 14 fő gyermekotthonban lett elhelyezve. Kiskorú gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálata tárgyában hozott döntések: A gyámhivatal hatáskörébe tartozik a bármely beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, a felülvizsgálat során annak eldöntése, hogy a gyermek elhelyezése, családjából történő kiemelése indokolt volt-e. A felülvizsgálat eredménye többféle lehet: - megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak fenntartása nem indokolt, - a kiskorút visszahelyezi családjába, vagy elhelyezi más alkalmas harmadik személynél, - a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, - amennyiben a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, tartós nevelését rendeli el. 2008. évben - átmeneti nevelésbe vétel - tartós nevelésbe vétel - gyermekelhelyezés iránti perindítás - eljárás megszüntetése védelem vételi eljárás vagy gyermekjóléti alapellátás kezdeményezésével - eljárás megszüntetése családba fogadás vagy örökbefogadás kezdeményezésével alkalommal történt.

17 4 10 15 11

 Átmeneti nevelésbe vétel A gyermek átmeneti nevelésbe vételét a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, veszélyeztetettsége sem alapellátás, sem a gyámhatóság által elrendelt védelembe vétellel nem szüntethető meg, továbbá nincs olyan arra alkalmas harmadik személy, akinél a gyermek elhelyezhető lenne. Az átmeneti nevelésbe vétel során a gyermek elhelyezése nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban történik, és ezen gyermekek részére a gyámhivatal gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetésének feltétele, hogy annak okai már ne álljanak fenn.

19 Törvényi alapelv, hogy egyetlen gyermek sem kerülhet átmeneti nevelésbe kizárólag anyagi okok miatt. Tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma 17 fő volt. A 2008. december 31. napján nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 180 fő volt. Előző évhez viszonyítva számuk kis mértékben csökkent. Ebből 13 főt a gyámhivatal örökbe fogadhatónak nyilvánított (III. számú melléklet 2. számú táblázat). Az átmeneti nevelésbe vétel oka 4 esetben magatartási vagy beilleszkedési zavar volt, 3 esetben a gyermek bűnelkövetése, 7 esetben szülői elhanyagolás, 3 esetben családon belüli bántalmazás.  Tartós nevelésbe vétel A tartós nevelésbe vétel okai: - a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, - a gyermek ismeretlen szülőktől származik, - a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőknél. Tárgyévben a tartós nevelésbe vett kiskorúak száma 4 fő volt, a 2008. december 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 32 fő volt (III. számú melléklet 3. számú táblázat).  Gyámrendelés A kiskorú gyermek, amennyiben nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, a gyámhivatal részére gyámot rendel. A gyámhivatal által 2008. december 31. napjáig nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 430 fő. A gyámoltak közül 128 gyermeknek családba fogadó személy a gyámja, 90 gyermek harmadik személynél lett elhelyezve, 12 gyermeknek hivatásos gyámja van, 148 gyermeknek nevelőszülő, 52 gyermeknek gyermekotthon vezetője a gyámja (III. számú melléklet 4. számú táblázat).  Utógondozás elrendelése: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását. Fiatal felnőtt esetében az eljárás kérelemre indul. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 21 volt (III. számú melléklet 5. számú táblázat).  Utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás biztosítható nevelőszülőnél, gyermekotthonban, utógondozói otthonban, külső férőhelyen, albérlet útján is. A teljes körű ellátás mellett e jogintézmény elősegíti a fiatal felnőtt önálló életkezdését. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek száma 15 fő volt (III. számú melléklet 6. számú táblázat).  Családi jogállás rendezése Ha az anyakönyvvezető apai adatok nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az apai elismerő nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes. A rendezetlen családi jogállású kiskorúak születési értesítőjét a területileg illetékes anyakönyvi csoport köteles megküldeni az anya lakóhelye szerint illetékes jegyzői gyámhatóságnak, hogy az anya meghallgatása után lehetőség nyíljon arra, hogy az általa apaként megnevezett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyen a gyermekre nézve. Amennyiben a kiskorú családi jogállása teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető, akkor a gyámhivatal a családi jogállást más módon rendezi. Amennyiben az anya által apaként megnevezett személy nem tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, bizonyos esetekben mód nyílik az apaság bírósági megállapítása iránti per megindítására. Ebben az esetben a gyámhivatal - a bírósági per megindítása érdekében - eseti gondnokot rendel. A gyámhivatal hozzájárulását adhatja az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához is, amennyiben a családi jogállás megállapítása, a származás kiderítése a gyermek érdekében áll.

20 A kiskorú családi jogállása rendeződhet úgy is, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. Azon kiskorúak száma, akiknek a családi jogállása tárgyévben a gyámhivatalnál rendeződött, 55 fő volt. Ebből az apai elismerések száma 24, apaság bírósági megállapítása 6, képzelt apa (szülők) megállapítására 25 esetben került sor. Az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulás 11 esetben történt. (III. számú melléklet 7. számú táblázat).  Örökbefogadás Tárgyévben 8 örökbefogadás engedélyezésére került sor. Ebből 2 gyermek tartós nevelt volt, 2 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt, 1 gyermek ideiglenesen örökbefogadónál lett elhelyezve, nyílt örökbefogadás engedélyezésére 3 esetben került sor. Örökbefogadás felbontására tárgyévben 1 esetben került sor. A tárgyévben 2 kiskorút nyilvánított a gyámhivatal örökbe fogadhatónak, ugyanakkor az örökbe fogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma a tárgyévben 17 fő volt (III. számú melléklet 9. számú táblázat).  Kapcsolattartás A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A gyámhivatal hatáskörébe tartozik vita esetén a kapcsolattartás - bármelyik fél kérelmére történő - szabályozása, újraszabályozása, kivéve, ha a szülő és gyermek kapcsolattartásának megállapítása a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92. § (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindítása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma 119 volt. Ebből a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta 54 esetben. A szabályozás során határozattal befejezett ügyek száma 54, az egyezséggel befejezett ügyek száma pedig 9 volt. A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma 24. Amennyiben a szülők, illetve a kapcsolattartásra jogosultak a kapcsolattartás módjában, vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, lehetőség van a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételére. Tárgyévben a gyámhivatal által igénybe vett mediációs eljárások száma 2 (III. számú melléklet 8. számú táblázat).

Gyermekek védelmét segítő pénzbeli ellátások  Gyermektartásdíj megelőlegezése Gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. 2008. évben gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 77 eljárás indult, amely 108 gyermeket érintett. Ebből a gyámhivatal 9 kérelmet utasított el, a folyamatban lévő ügyek száma 14, eljárás megszüntetésére 13 esetben került sor. Tárgyévben a megelőlegezések száma 37 volt, amely 56 gyermeket érintett. A megelőlegezés 1, 2, 3 évre történt, mely indokolt esetben ismételten elrendelhető. Ismételt megelőlegezésre tárgyévben 5 esetben került sor. 2008-ban a megelőlegezésben részesültek száma 92 fő, megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 14.660 eFt volt (III. számú melléklet 10. számú táblázat).  Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon, vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Az otthonteremtési támogatás összege függ a nevelés időtartamától, maximálisan az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosa lehet, melynek feltétele legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyen eltöltött - átmeneti vagy tartós nevelés.

21 Tárgyévben otthonteremtési támogatásban 12 fiatal felnőtt részesült, összesen 14.641 eFt került kiutalásra (III. számú melléklet 11. számú táblázat). A gyámhivatal által nyilvántartott vagyonos kiskorúakkal kapcsolatos gyámhatósági intézkedések A szülők (gyám) a gyermek pénzét, értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra, vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők (gyám) a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek érdekét szolgálja-e. A tárgyévben nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 1270 fő. Gyámi fenntartásos betétállománnyal rendelkező kiskorúak száma 579 fő, a betétben elhelyezett összeg 363.198 eFt. Gyámi fenntartásos betétállományon kívül, államilag garantált értékpapírja 3 főnek volt a tárgyévben, 6.654 eFt névértékben, életbiztosítási kötvénye 2 főnek volt. Gondnokság alatt álló személyek vagyoni érdekvédelme A gyámhivatal hatásköre kiterjed azon 18. életévüket betöltött személyekre is, akiket a bíróság jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. Részükre - törvényes képviseletük biztosítására - a gyámhivatal gondnokot rendel, aki a személyi és vagyoni érdekvédelmüket látja el. A gondnoki feladatokat többnyire a gondnokolt erre alkalmas hozzátartozója látja el, ennek hiányában a gyámhivatal - a polgármesteri hivatallal megbízási jogviszonyban álló - hivatásos gondnokot rendel részükre. A gyámhivatal feladatkörébe tartozik a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyek helyzetének felülvizsgálata is, mely peres eljárásban történik. Tárgyévben a gondnokság alatt állók száma összesen 744 fő. Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma 69 fő. 2008. évben a gyámhivatal 276 gondnokot rendelt ki, ebből 7 fő ideiglenes gondnokot, 2 fő zárgondnokot. 184 fő gondnokolt vonatkozásában hivatásos gondnok látja el a gondnoki teendőket. A gondnokok kötelesek a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokoltak pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnokolt tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gondnokolt érdekét szolgálja-e. Tárgyévben gyámi fenntartásos betétállománnyal rendelkező gondnokoltak száma 568 fő volt. A betétben elhelyezett összeg 572.790 eFt. Gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírral 3 gondnokolt rendelkezett, mely értékpapírok névértéke 10.810 eFt volt. Életbiztosítási kötvénnyel 3 gondnokolt rendelkezett a tárgyévben. A gyámhivatal a Gyvt. alapján köteles a tevékenységi körébe tartozó ügycsoportokról, kiskorúakról és gondnokoltakról naprakész nyilvántartást vezetni.

VI. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai 2008-ban az alábbi ellenőrzésekre került sor: Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ: belső szakmai ellenőrzés történt a Gyermekjóléti Központ vezetője részéről, továbbá a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal és a szentesi Módszertani Gyermekjóléti Központ végzett ellenőrzést. A beépített napi és havi ellenőrzések (aláírás, statisztikai ellenőrzés), valamint az év közbeni aktaellenőrzések a munka hatékonyságát, az adminisztrációs feladatok pontos elvégzését, illetve a szakmai munka segítését célozzák. SZMJVÖ Bölcsődéi: Szeged város 3 bölcsődéjében a Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala végzett szakmai ellenőrzést. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szegedi-, Mórahalomi Kistérségi Intézete 8 alkalommal hatósági ellenőrzést tartott a bölcsődékben, melynek során hiányosságot nem észlelt. Humán Szolgáltató Központ Helyettes Szülői Hálózat: az Állami Számvevőszék ellenőrizte a térítési díj elszámolását és a helykihasználtságot, továbbá a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint a szentesi Módszertani Központ munkatársai végeztek még ellenőrzést múlt évben. Humán Szolgáltató Központ Gyermekek Átmeneti Otthona és Humán Szolgáltató Központ Családok Átmeneti Otthona: belső ellenőrzés történt az intézményi kihasználtság és élelmezés terén. A Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága és a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala szakemberei ellenőrizték az intézményegységeket, elmarasztaló észrevételt nem tettek.

22 SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona: a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2008. október 10-én végzett szakmai ellenőrzése alkalmával mindent rendben talált, hiányosságokat nem tárt fel. Összegzésként megállapította, hogy a gyermekotthon szakmai létszámából a hiányzó álláshelyek feltöltése megkezdődött, a munkatársak - a jogszabályi előírások figyelembevételével - látják el feladatukat. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás: 2008. október 10-én a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Szociális és Gyámhivatala végzett ellenőrzést, melynek során hiányosságokat nem tárt fel. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona: a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala munkatársai a 2008. április 29-én lefolyatott szakmai ellenőrzés során megállapították, hogy a Gyermekotthon tevékenysége szakmailag magas szintű, elkötelezett munkatársak látják el a feladatot, figyelemmel a jogszabályi előírásokra.

VII. Jövőre vonatkozó javaslatok és a célok meghatározása: SZMJVÖ Bölcsődéi: A város bölcsődei férőhelyei iránt megnövekedett igény, a GYES után munkába állók egyre növekvő száma indokolja a bölcsődei férőhelyek kapacitásának növelését. 2009. évben Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata - fentiek alapján - 22 férőhellyel tervezi emelni bölcsődéi férőhelyszámát a Szeged, Gyík utca és Csillag téri bölcsődében. A férőhely-változással összefüggésben 2 nem szakmai álláshely szakmai álláshellyé minősítésére, továbbá 1 új szakmai álláshely engedélyezésére vonatkozó javaslat az Önkormányzat 2009. évi költségvetése 1. számú módosításának tervezetében szerepel. Szeged város gyermekvédelmi ellátórendszerében a bölcsőde, mint a jelzőrendszer tagja, fontos szerepet játszik, elsősorban a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében. Szorosan együttműködik a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel. Az együttműködés alapja a szakmai kompetenciák, illetve a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. A jövőben szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni gyermekvédelmi feladatok tudatosítására, a jelzőrendszeri feladatokra. Humán Szolgáltató Központ Gyermekvédelmi Hálózat: A feladatellátás éves értékelését összefoglalva elmondható, hogy a Gyermekjóléti Központ működési nehézségei (alacsony szakemberszám, nem megfelelő tárgyi feltételek, kevés ügyfélfogadó szoba) ellenére sikeresen ellátta előírt feladatait, a hozzájuk forduló ügyfeleket kellő szakmaisággal, felkészülten látták el. Múlt évben nagyon hiányoztak a csoportos foglalkozások, közösségi programok, amelyekre kevés energia, idő és pénz jut. Indokoltnak tűnik a szakmai létszám törvényben meghatározott mértékűre növelése és ezzel együtt a tárgyi feltételek biztosítása, bővítése ahhoz, hogy 2009-ben is megfelelő színvonalon tudják ellátni a hozzájuk fordulókat. A jelzőrendszeri együttműködések további javításra szorulnak a társintézményekben végbemenő személyi változások miatt. A jelzések időben történő küldése továbbra sem valósul meg minden esetben, így előfordul, hogy a társintézményektől akkorra kapják meg a jelzést, amikor már csak krízisintézkedést tudnak hozni, melyek sokkal jobban megviselik a családokat, gyermekeket. A helyettes szülő ellátásban, bár nem magas az ellátotti létszám, mégis szükség volna olyan helyettes szülőkre, akik a kisebb, 1-7 éves gyermekek ellátását is biztosítani tudják. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthon: Az intézményegység alacsony kihasználtsága, az integráció miatt lehetővé váló intézményegységek közötti átcsoportosítás, közcélú foglalkoztatás folytán - a költségek csökkentése érdekében - 2009. évben megvalósítandó célként szerepel ezen egység engedélyezett, elsősorban nem szakmai létszámának csökkentése, amelyre vonatkozó javaslat az Önkormányzat 2009. évi költségvetése 1. számú módosításának tervezetében szerepel. Ezzel az egy ellátottra jutó költségek csökkentése valósulhat meg. A problémák hatékonyabb kezelése érdekében indokolt lenne a kezdeti gondok jelentkezése esetén szakértői vizsgálatot kérni a viselkedési probléma elmélyülése előtt. Több esetben 17 évesen került az intézménybe a fiatal, amikor már a kétéves szakmai program megvalósulására igen kevés esély van. Rendszerszemléletű és szolgálatcentrikus gyermekvédelmet kívánnak megvalósítani, az egészséggel, a szabálykövető és megtartó viselkedéssel kapcsolatos, kívánatos magatartási stratégiák rögzítése a cél a gyermekek személyiségében. A deviancia-jelenségeknél a prevenciót kívánják kiemelten kezelni. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthon – Nevelőszülői Hálózat: Jövőbeni cél továbbra is a nevelőszülői hálózat bővítése.

VIII. Bűnmegelőzési program bemutatása 2008. évben a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények számával kapcsolatosan a Szegedi Rendőrkapitányság az alábbi beszámolót állította össze. A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása, továbbá az említett korosztály áldozattá válásának megakadályozása az egyik legfőbb szegmense a bűnmegelőzési tevékenységnek. Ez a feladat alapeleme a rendőri bűnmegelőzésnek is, de vitathatatlanul széleskörű társadalmi összefogást igényel - az érintett hatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételét, közreműködését - hiszen e nélkül nem lehet hatékony munkát végezni és mérhető, kedvező változást elérni ezen a területen sem.

23 A gyermek és fiatalkorú elkövetők száma 2007. évhez képest növekvő tendenciát mutat (IV. sz. melléklet 1. számú táblázat), ezen belül a fiatalkorú elkövetők száma nőtt (IV. sz. melléklet 2. számú táblázat), a gyermekkorú elkövetőké nem számottevően, de csökkent (IV. számú melléklet 3. számú táblázat). Megfigyelhető a lány elkövetők számának jelentős növekedése is . A fiatalkorú elkövetők közül a 16 és 17 éves korosztály a legszámottevőbb, számuk folyamatosan növekszik, ami figyelembe véve azt, hogy a felnőttkori büntethetőség határán mozognak, jelentős aggodalomra ad okot. Ezen elkövetők egy része úgy lép át a felnőttkorba, hogy büntetéssel rendelkezik, ami jelentős hátrányt jelenthet mind a munkavállalás, mind pedig a későbbi beilleszkedés szempontjából (IV. sz. melléklet 4. számú táblázat). A gyermekkorú elkövetők kor szerinti megoszlásának vizsgálatában megállapítható, hogy a 12 és 13 évesek követnek el nagyobb arányban bűncselekményt. Azonban sajnálatos módon a 10 év alatti elkövetők száma igen nagy mértékben megnőtt a 2007. évihez képest (IV. sz. melléklet 5. számú táblázat). A különféle bűncselekmény-kategóriákat vizsgálva és megoszlási arányukat elemezve megállapítható, hogy az összes bűncselekmény meghatározó hányadát a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, azonban a tárgyévben jelentős számban követett el a vizsgált korosztály „erőszakos” garázda jellegű, illetve rongálás bűncselekményeket. A rablások számát tekintve a 2008-as évben csökkenés figyelhető meg (IV. sz. melléklet 6. számú táblázat). Általánosságban számos társadalmi és szociális oka lehet a gyermek- és fiatalkorúak áldozattá és elkövetővé válásának. Ezen okok vezethetők vissza a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált ilyen jellegű bűncselekményekre is. A domináló vagyon elleni cselekmények közül rendkívül magas arányú lopásra mind elkövetői és mind áldozati körre egyaránt - jellemző az alkalomszerűség, ötletszerűség, az előkészület hiánya, a csekély érték és a meglehetősen kezdetleges végrehajtási mód. A bűnelkövetés okaiban az alábbi szubjektív és objektív okok lelhetők fel: hirtelen felindulás, bosszú, agresszivitás, bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek, bűnözői életszemlélet, anyagi haszonszerzés, kalandvágy, szexuális vágy, befolyásolhatóság, fegyelmezetlenség, figyelmetlenség, családi probléma, iskolai konfliktus, átmeneti pénzzavar, dezorganizált család, durva szülői bánásmód, gyenge tanulmányi eredmények, helytelen nevelés, bűnöző családi környezet. A Fiú Speciális Gyermekotthonban 2008. évben bűnmegelőzési napot szerveztek az intézmény lakói számára. Szoros az együttműködésük a Szegedi Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával. A 203/2003. (X. 10.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően a Szegedi Városi Rendőrkapitányság és Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, Gyámhivatala együttműködési megállapodást kötött 2003. június 25. napjával a családon belüli erőszak kezelésére, a kiskorú gyermekek védelmére és az ezzel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. A Szeged és Térsége Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács (BKT) feladatait három munkacsoport felállításával látja el. Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Gyermekvédelmi Csoport egy munkatársa a Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkacsoport tagja. A feladatterv kidolgozásában a szegedi Gyermekjóléti Központtal közösen vettek részt. A vizsgált időszakban is e munkaterv szerint dolgoztak. A Szegedi Rendőrkapitányság gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakembereivel együttműködésük jó.

IX. A települési együttműködés

önkormányzat

és

a

civil

szervezetek

közötti

A civil szervezetek és önkéntes munkatársaik a társadalmi, közösségi szolidaritást erősítik, a társadalom számára nélkülözhetetlen értéket képviselnek. Az állami és civil tevékenység egymást kiegészítő szereppel bír, a civil szervezetek által ellátott közfeladatok teljesítésével munkamegosztás valósulhat meg. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokban közreműködő civil szervezetek munkáját Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata oly módon segíti, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottság által meghirdetett Szociális, Gyermek és Családvédelmi keretből, Fogyatékosügyi keretből pályázat útján támogatást kaphatnak. A teljesség igénye nélkül az alábbi civil szervezetek tevékenysége kiemelkedő Szegeden, a gyermekvédelem területén. ÁGOTA Alapítvány: Az Alapítvány 6 éve működtet a Víztorony térrel szemben játszóházat. A program keretében komplex szolgáltatást vehetnek igénybe a betérő kliensek, mivel a gyermekek számára az értelmes szabadidő eltöltésének lehetőségét kínálják, ingyenes jogi segítséget kaphatnak, kulturális programokat, ruha- és ételosztást szerveznek.

24 A játszóház prevenciós szerepe kiemelkedő: nem csak a már említett szabadidős programokon keresztül, hanem az önismereti csoportok és az alkalmanként szervezett szociálterápiás szerepjáték csoport működésével is segítik a megelőzést. Az Ágota Alapítvány valamennyi önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi intézménnyel szoros kapcsolatot alakított ki. Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 2001. október 28-án adták át Szegeden, a Retek utcában működő játszóteret. A játszótér program keretében a gyermekek szocializációját, képességeik fejlesztését segítik elő, miközben értékeket és normákat közvetítenek feléjük. Mindeközben a játszótéren dolgozó szakemberek az észlelő- és jelzőrendszer fontos részévé válnak. Nagyító Alapítvány: Ezen civil szervezet célja kettős, egyrészt a fiatalok személyiségformálása, másrészt társadalmi aktivitásuk, érdeklődésük felkeltése. Az Alapítvány a fenti célok elérése érdekében hétvégi tematikus képzéseket szervez az alábbi tárgykörökben: önismeret, kommunikáció, szenvedélybetegség, szerelempárkapcsolat, reklám, tolerancia. Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány: A civil szervezet 2002. óta működteti az ODU Fejlesztő Központot. Célja a fogyatékos gyermekek fejlesztése, és a családok támogatása segítő csoportok létrehozásával. Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány: Az Alapítvány legfontosabb feladata a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkájának támogatása. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével. TÁMASZ Egyesület: Feladatkörük szerteágazó, a gyermekvédelem területén elsősorban SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon keretében utógondozói ellátást igénybe vevő fiatalok munkaerőpiaci részvételét segítik elő.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a mellékelt határozat-tervezet elfogadására. Szeged, 2009. május 05.

Dr. Solymos László

25 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2007.

2008.

korosztály

férfi (fő)

nő (fő)

összesen (fő)

férfi (fő)

nő (fő)

összesen (fő)

0-3 éves

3291

3036

6327

3298

3142

6440

4-6 éves

2274

2123

4397

2297

2160

4457

7-14 éves

6497

6075

12572

6349

5961

12310

15-18 éves

3896

3754

7650

3882

3753

7635

összesen

15958

14988

30946

15826

15016

30842

II. számú melléklet 1. számú táblázat 2007. december 31-én védelembe vétel hatálya alatt állók összesen 2008. évben megszűnt védelembe vétel - felülvizsgálattal eredményességre tekintettel - pártfogó felügyelet alá vétel miatt - átmeneti nevelésbe vétel miatt - nagykorúság miatt - javítóintézeti nevelés miatt Illetékességből áttéve más gyámhatósághoz 2008. évben új eljárás során védelembe vettek 2008. december 31-én védelembe vétel hatálya alatt állók összesen Ebből 2008. évben hivatalból történt felülvizsgálattal fenntartott

Érintett gyermekek

Érintett családok

202

121

68

64

18 21 5 15 1

16 21 3 15 1

8

8

116

75

250

140

94

47

2. számú táblázat Érintett gyermekek száma 2008. jan. 01. – 2008. dec. 31. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek összesen Különélő szülőnél elhelyezett: Harmadik személynél elhelyezett: Nevelőszülőnél elhelyezett Gyermekotthonban elhelyezett Más bentlakásos otthonban elhelyezett Gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek életkor szerinti megoszlása 0 – 6 éves korig 6 – 18 éves korig Elhelyezések indokai Szülői alkalmatlanság Gyermek magatartása

Érintett családok száma 2008. jan. 01. – 2008. dec. 31.

32 5 12 8 7

28 5 9 7 7

0

0

5 2

5 2

24 8

-

26 III. számú melléklet 1. számú táblázat A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében: - elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód – gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, - megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, - dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, - átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, - figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, - dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, - dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, - dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, - megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, - dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, - közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban. A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt: - az otthonteremtési támogatás megállapításáról, - a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, - megállapítja a gyermek családi és utónevét, - hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel, - A házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban - dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, - dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, - elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, - dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, - dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, - kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet - a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, - a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, - a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, - a gyermek örökbefogadásának felbontása, - a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, - a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. A városi gyámhivatal feljelentést tesz - a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, - a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban - dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, - intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, - dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, - dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, - hozzájárul a gyermek családba fogadásához, - jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, - engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, - dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, - eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,

27 -

engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban - a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, - ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, - irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, - felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, - külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban - dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, - dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, - rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik. - elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, - közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben, - közreműködik a hagyatéki eljárásban. A városi gyámhivatal szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat. 2. számú táblázat Átmeneti nevelésbe vett gyermekek 2008. december 31-ig nyilvántartott átmeneti neveltek száma A tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma A nyilvántartott átmeneti neveltekből örökbefogadhatónak nyilvánítottak száma Átmeneti neveltek után fizetésre kötelezett hozzátartozók száma

180 17 13 55

3. számú táblázat Tartós nevelésbe vett gyermekek 2008. december 31-ig nyilvántartott tartós neveltek 2008-ban tartós nevelésbe vett kiskorúak száma Tartós neveltek után gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozók száma

32 4 1

4. számú táblázat Gyámság alatt álló kiskorúak Gyámság alatt álló kiskorúak száma ebből - családba fogadó személyek száma - harmadik személy által - hivatásos gyám által - nevelőszülő által - gyermekotthon vezetője által 5. számú táblázat Utógondozásban részesülők Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma ebből - gyermekjóléti szolgálat családgondozója általi utógondozás - gyermekotthon utógondozója általi utógondozás - nevelőszülői hálózat utógondozója általi utógondozás - Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat utógondozója általi utógondozás Megszűnt utógondozások száma

430 128 90 12 148 52

21 3 3 2 13 25

28 6. számú táblázat Utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek Az év folyamán utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma ebből - nevelőszülőnél - gyermekotthonban - utógondozói otthonban - egyéb helyen Megszűnt utógondozói ellátások száma

15 5 4 1 5 21

7. számú táblázat Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál 2008. dec. 31. napjáig rendeződött 55 ebből a lényegesebb adatok: - apai elismerések száma 24 - apaság bíróság általi meghatározása 6 - képzelt apa megállapításának száma 25 - apaság vélelmének megdöntésének száma 11 8. számú táblázat Kapcsolattartási ügyek A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma A kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta (jogerősen befejezett ügyek) A Gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma 9. számú táblázat Örökbefogadás Az év folyamán engedélyezett örökbefogadások száma ebből - tartós nevelt volt - örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt - szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett nyílt - ideiglenes örökbefogadónál elhelyezett volt Külföldi állampolgárságú kiskorú örökbefogadását engedélyező határozatok száma Örökbefogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma 10. számú táblázat Gyermektartásdíj megelőlegezése Az év folyamán a gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás Érintett gyermekek száma ebből - elutasított kérelmek száma - folyamatban lévő ügyek száma - megszűnt eljárások - megelőlegezések száma érintett gyermekek száma ebből: ismételt megelőlegezések száma 2008. dec. 31-én megelőlegezésben részesültek száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg

119 54 24

8 2 2 3 1 13 17

77 108 9 14 13 37 56 5 92 14.660 eFt

29 11. számú táblázat Otthonteremtési támogatás A tárgyévben otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma: Támogatásként kifizetett összeg (Ft):

12 14.641 eFt

IV. sz. melléklet 1. sz. táblázat Elkövető Gyermek és fiatalkorú elkövető (összesen) Fiú Lány

2. sz. táblázat Elkövető Fiatalkorú elkövető Fiú Lány

3. sz. táblázat Elkövető Gyermekkorú elkövető Fiú Lány

4. sz. táblázat Fiatalkorú elkövetők kor szerinti megoszlása 17 éves 16 éves 15 éves 14 éves 5. sz. táblázat Gyermekkorú elkövetők kor szerinti megoszlása 13 éves 12 éves 11 éves 10 éves 10 év alatti

2006. év

2007. év

2008. év

327

358

383

272 52

301 57

290 93

2006. év 271 221

2007. év 288 247

2008. év 315 243

50

41

72

2006. év 53

2007. év 70

2008. év 68

51 2

54 16

47 21

2006. év

2007. év

2008.

72 63 75 61

71 84 91 42

94 93 64 64

2006. év

2007. év

2008.

17 18 11 5 2

29 22 10 8 1

22 16 10 13 7

30 6. sz. táblázat Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények Becsületsértés Betöréses lopás Bűnpártolás Csalás Garázdaság Jármű önkényes elvétele Jogtalan elsajátítás Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Közokirat hamisítás Közúti baleset okozása Közúti jármű ittas vezetése Lopás Magánokirat-hamisítás Orgazdaság Önbíráskodás Pénzhamisítás Rablás Rongálás Sikkasztás Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény Szerzői v. szerzői joghoz kapcs. bűncs Személyi szabadság megsértése Testi sértés - könnyű Testi sértés - súlyos Tiltott pornográf felvétel készítése, azzal visszaélés Vasúti közlekedés biztonsága elleni bcs. Visszaélés kábítószerrel Visszaélés robbanóanyaggal Visszaélés okirattal Zaklatás Zsarolás Összesen Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények Betöréses lopás Erőszakos közösülés Kényszerítés Lopás Rongálás Testi sértés – súlyos Testi sértés – könnyű Rablás Szemérem elleni erőszak Közokirat-hamisítás Közúti baleset okozása Összesen:

2007. év

2008. év

12 1 38 5 4 7 2 2 118 2 7 2 24 17 -

1 7 1 3 18 3 3 1 7 1 1 84 2 3 2 1 14 11 1 2

4 1 10 -

3 2 7 13 1

15 1 2 274 2007. év

1 22 1 6 1 2 225 2008. év

45 11 1 5 1 63

3 1 2 29 1 1 1 4 1 1 1 45

KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. május …-i ülésének jegyzőkönyvéből /2009. (V. ...) Kgy. sz. HATÁROZAT A Közgyűlés megtárgyalta Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester „Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2008. évi ellátásáról” tárgyú, 01/40113-8/2009. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetőjét, hogy a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, az Általános Igazgatási Iroda, valamint a Gyámhivatal által elkészített átfogó értékelést küldje meg a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet részére. Felelős: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője Határidő: 2009. június 01. Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Polgármesteri Kabinet, Közgazdasági Iroda, Általános Igazgatási Iroda vezetője, Gyámhivatal vezetője, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője, és általa Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Szegedi Rendőrkapitányság, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ igazgatója, SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója, SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója

K. m. f

Dr. Botka László sk. polgármester

A kivonat hiteléül:

Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző