…………………….napirendi pont Dr. Schmidt Péter alpolgármester előterjesztése Tájékoztató az idősek egészségi állapotáról
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben, a WHO Egészséges Városok mozgalom IV: ötéves ciklusára ismét elnyerte a "projektvárosi" címet. A IV. ötéves ciklus 3. fő prioritása az "Egészséges időskor" Miért került a prioritások közé ez a téma? Ma a világ lakosságának csaknem egytizede 60 évesnél idősebb. Az ENSZ adatai szerint 2050-re 600 millióról 2 milliárdra nő a 60 év felettiek száma, s így több lesz az idős, mint a gyerek. A társadalom elöregedése folyamatosan növekvő terhet jelent az aktív társadalomnak, a szociális és egészségügyi intézményrendszernek. Ezért nemcsak az egyén számára fontos, hogy az életkor hosszabbodásával nyert életéveket milyen életminőségben töltjük el. A kormányoknak és önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra,, hogy az elöregedés hatásait hogyan tudják kezelni. Pl. hogyan őrizhető meg az idős emberek mobilitása, hogyan hasznosítható a szaktudásuk, hogyan lehet teret biztosítani az aktivitásuknak, milyen hatékony megoldások vannak speciális szükségleteik kielégítésére, milyen egészségügyi és szociális ellátásokkal biztosítható az, hogy minél hosszabb ideig otthonukban maradhassanak, stb. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az Európai Projektvárosi Hálózaton belül 15 európai várossal együtt részt vesz az "Egészséges Időskor" Alhálózat munkájában. Az aláhálózat tagvárosai WHO-s indikátorok alapján kidolgozták városuk 50 év feletti lakosságának Egészségképét. A 16 város adataiból összehasonlító elemzés készül, amelyet minden résztvevő rendelkezésére bocsátanak. A WHO Egészséges Városok Győri Programiroda koordinálásával 2005 őszén létrejött egy városi munkacsoport, amely a javasolt indikátorok alapján elkészítette a Győrben élő Idősek Egészségképét. Az előterjesztés két részből áll: 1.A WHO-s indikátor lista alapján a meglévő adatokból összeállított adatbázis (1.sz.mell.) 2.Az 50 év feletti győri lakosság 320 fős mintáján készült kérdőíves felmérés. (2.sz.mell.) A lakossági felmérés azokra a minőségi mutatókra irányult első sorban, amelyekről más forrásokból nem rendelkeztünk adatokkal. Köszönet a munkacsoportban részvevő intézményeknek és szervezeteknek: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Városépítési Iroda, Lakásiroda, Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda, Környezetvédelmi Iroda, Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény, Statisztikai Hivatal, Munkaügyi Központ, ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézet, amelynek szociológusa az adatszolgáltatás mellett a kérdőíves lakossági felmérés elemzését is elvégezte, valamint a Városi Arrabona Nyugdíjas Egyesület, amelynek aktivistái kérdezőbiztosként segítették a lakossági felmérés eredményes lebonyolítását.
Határozati javaslat 1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata elkészíti az idősek növekvő arányából adódó hosszú távú fejlesztési tervét. Felelős: polgármester Határidő: 2007. május 30. 3.Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az idősek képviseletének biztosítására Idősügyi Tanácsot hoz létre a Polgármester vezetésével. 4. Felelős: polgármester Határidő: 2006. december 31.
Dr. Schmidt Péter alpolgármester Az előterjesztést véleményezte: _____________________ Egészségügyi tanácsnok Szociális Bizottság Egészséges Városok Projekt Irányító Bizottság Szociális Kerekasztal Törvényességi ellenőrzés: _____________________ Dr. Kovács Lajos Jegyző Az előterjesztést készítette: Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda WHO Egészséges Városok Programiroda Az előterjesztést látta: ___________________ Balogh József Polgármester
1. sz. melléklet
Idősek egészségképe Győr városban 2006
A. Demográfiai és egészségi helyzet Demográfiai trendek és előrejelzések Ha a halálozási mutatók változatlanok maradnának hazánkban, a 2002-ban született gyermekek átlagosan 72,5 életévre számíthatnak. A megyénkben született gyermekek várhatóan ennél több mint fél évvel hosszabb ideig élnek, viszont egy évvel rövidebb ideig, mint az EU tagállamaiban átlagosan, és majdnem hat évvel rövidebb ideig, mint a 15 tagállamú EU lakói (mivel a legfrissebb adat is 2003-ra vonatkozik, így indokolt még az ehhez történő összehasonlítás) (1. ábra). A lányok 7,5 évvel hosszabb ideig fognak várhatóan élni, mint a fiúk. A születéskor várható élettartam változása az EU-ban, Magyarországon és Győr-MosonSopron megyében, 1985-2003 80 79,1
78 76 74
74,3
75,32
korév
73,28 72,59
72 70,54 70 70,59 Magyarország *
69,15 68
EU tagállamok 2004 május előtt * EU tagállamok 2004 május óta *
66
Győr-Moson-Sopron megye ** Adatforrás: *WHO HFA adatbázis 2006 január ** Magyar Egészségadattár
64 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
1.ábra Bár megyénkben hosszabb élettartamra számíthatunk, mint az ország más területén élők, de a tizenkilenc év alatt bekövetkezett növekedés elmaradt az országos átlagtól. Az elmúlt 17 év alatt természetesen az egyes életkorokban még várható élettartam is növekedett. A megyénkben élő 65 éves férfiak még 13,4, a nők még 16,9 évre számíthatnak. A 75 éves férfiak még 8,2 a nők 9,8 évet élnek még átlagosan.
65 ill. 75 éves korban még várható élettartam változása Győr-Moson-Sopron megyében férfiak és nők között, 1985-2003 20
18
16
14
élettartam
12
10
8
6 65 éves korban még várható élettartam, férfi
4
65 éves korban még várható élettartam, nő 75 éves korban még várható élettartam, nő
2
75 éves korban még várható élettartam, férfi
0 1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2. ábra Győr város népesség összetételére a felnőtt korúak magas aránya, a gyermekkorúak mérsékelten magas részesedése és az időskorúak alacsony hányada a jellemző, amivel némiképp kedvezőbb irányban tér el a megyei arányoktól. A különböző funkciójú övezetekben lakók korstruktúrája jól elkülönül egymástól. Legszembetűnőbb a belváros népességének öregedő, a lakótelepek, illetve falusias beépítésű területek fiatal korösszetétele. Általános jelenség a város központjának elöregedése. Győrött a belvárosban a népességnek csak egytizede 14 éven aluli, ugyanakkor egyötöde 65 éves és idősebb. A városban nincs több ilyen övezet, ahol arányaiban ennyire kevés a gyermek, illetve ennyire sok idős ember él. 1A városi átlagnál ugyancsak kisebb a 0-14 évesek hányada a hagyományos beépítésű belső lakóterületek, a kertvárosi városrészek és az ipari övezet lakói között, ahol viszont a 65 évesek és idősebbek aránya a városi mutatónál nagyobb. Figyelmet érdemel, hogy a lakótelepi gyermekkorúak hányada sem kiugróan magas, kivéve a Marcalváros II. területet, ahol ez az arány 23,3%. Újvárost, a közelmúlt magas népszaporulata már nem jellemzi, az itt élő gyermekek aránya nem kiemelkedően magas (21,8%). Betelepülő és épülő városrészről tanúskodik Bácsa adata, miszerint a lakosság 22,5%-a gyermek és alig egytizede idős. Megállapítható, hogy ahol a gyermekek hányada magas a népességen belül, ott a fiatal felnőttek (15-39 évesek) aránya is magas1. A városi népesség több mint 70%-a felnőtt korú. A népesség összetételében ez a korosztály az átlagot meghaladja a lakótelepeken (75,5%), az átlaggal közel megegyező a falusias városrészek és az iparterület lakóinál, a többi helyen nem éri el a héttizedes arányt. A főbb korosztályok egymáshoz viszonyított számából különböző összehasonlító mutatók képezhetők, melyekkel jól jellemezhetők az öregedési és eltartottsági folyamatok. Az öregedési index alapján Győr városban 100 gyermekkorúra 90 időskorú jutott.
1
A nagyvárosok belső tagozódása, KSH Győr-M-S Megyei Igazgatósága, Győr, 2003.
A különböző funkciójú városrészekben nagyon eltérő a mutató értéke. A belvárosban 100 gyermekre majdnem kétszerannyi, a lakótelepeken pedig feleannyi idős jut, mint a város átlaga1. Az eltartottsági ráta- a lakótelepet kivéve- minden területen magasabb a városi átlagnál (39,7%). Az egyes városrészekben 100 felnőtt korúra 41-47 közötti, a lakótelepeken 33 gyermek – és idős korú népesség jut átlagosan. Nemek szerint körzetenként eltérő a korösszetétel. A férfiak között a város egészében a fiatal korosztályok vannak túlsúlyban, 57,5%-uk 0-39 éves, 42,5%-uk pedig 40 éves vagy idősebb. Nőknél viszont a két korosztály fele-fele arányban található. Figyelmet érdemel, hogy 0-24 éves korosztály száma mindkét nem esetében szembetűnő mértékben csökkent 2000 és 2004 között (3. ábra). A lakosság korcsoportos eloszlása Győr városban, 2000. és 2004. évben 85-X
Férfi-2004
80-84
Férfi-2000 Nő-2004
75-79
Nő-2000
70-74 65-69 60-64 55-59
éves
50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5- 9 0- 4 -8000
-6000
-4000
-2000
0
2000
férfi
4000
6000
8000
nő lakos
3. ábra A Győr városi népesség korcsoportos megoszlása nemenként, 5 éves bontásban (2005. 01.1.): Életkor 0 1-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49
Férfi
Nő 642 2399 2725 3510 4194 4947 6360 5019 4246 3313 4039
607 2286 2558 3286 4415 4788 6267 4904 4184 3724 4736
Összesen 1249 4685 6796 6796 8609 9735 12627 9923 8430 7037 8775
Életkor 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Összesen
Férfi 4571 3791 3421 2245 1961 1391 828 416
Nő 5509 4612 4153 3267 3040 2494 1756 990
Összesen 10080 8403 7574 5512 5001 3885 2584 1406
60016
67576
127594
Egészség A népesség számának és összetételének alakulását három tényező határozza meg alapvetően: az élveszületés a halálozás a vándorlás Elsőként az érintett korosztály korai halandóságát vizsgáltuk. (A mortalitási elemzések egyik fő tárgyköre, mely általában az 1-64 éves életszakaszban bekövetkezett halálozások jellemzőit, törvényszerűségeit elemzi2.) Míg az 50-54 illetve 60-64 éves korcsoportok halálozása emelkedő tendenciát mutat városunkban, addig az 55-59 évesek halálozása kedvezően alakult az elmúlt években (4. ábra). Természetesen ezen arányok mögött igen markáns – egyes esetekben kétháromszoros- nemenkénti eltérések figyelhetőek meg, a férfiak terhére (5. ábra) Halandóság korcsoportonkénti változása az 50 év feletti lakosság körében Győr városban, 2000-2004 550,0
standardizált halálozási arány/100 000 fő
500,0
450,0
50-54 éves
400,0
55-59 éves 350,0 60-64 éves
300,0
250,0
200,0 2000
2001
2002
4. ábra
2
V. Hajdú P., Ádány R.: Epidemiológiai szótár, Medicina, Bp., 2003
2003
2004
Halandóság nemenkénti változása az 50 év feletti lakosság körében Győr városban, 2000-2004 800,0
700,0
600,0 50-54 éves férfi 60-64 éves férfi 500,0
50-54 éves nő 60-64 éves nő
400,0
300,0
200,0
100,0
0,0 2000
2001
2002
2003
2004
5. ábra Győr város 50 év feletti lakosságának okspecifikus halandósága megegyezik az országos jellemzővel, nevezetesen a vezető halálokot a keringési rendszer betegségei jelentik mindkét nemben, második helyet foglalják el a daganatos megbetegedések (6/a és b. ábra). Míg a férfiak halálozásának 48%-át, addig a nők halálozásának 61%-át adják a keringésrendszeri megbetegedések. Majdnem minden harmadik férfi daganatos betegség következtében hal meg városunkban, nők körében valamivel alacsonyabb -27%- ez az arány. Vezető halálokok súlya Győr város 50 év feletti lakosságának körében 2004-ben (férfiak)
Légzőszerndszer betegségei Morbiditás és mortalitás külső okai
Fertőző és élősdiek okozta betegségek Egyéb halálokok
Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei
Daganatok
6. a ábra
Vezető halálokok súlya Győr város 50 év feletti lakosságának körében 2004-ben (nők)
Fertőző és élősdiek okozta betegségek Légzőszerndszer betegségei Morbiditás és mortalitás külső Egyéb halálokok okai Emésztőrendszer betegségei
Daganatok Keringési rendszer betegségei
6. b. ábra Az élveszületések alakulását a nyers élveszületési arányszám változásán keresztül tudjuk bemutatni. Győr városban ezen mutató kedvező trendet jelez, hiszen (szinte) egyenletesen emelkedő születésszámok figyelhetők meg (7.ábra). A vizsgált időszak alatt 3,2%-os emelkedés írható le. 1000 főre jutó élveszületés Győr városban 2000-2004 9,9
9,8
9,8
élveszületés/ 1000 lakos
9,7
9,7
9,6
9,5
9,6
9,5
9,4
9,4
9,3
9,2 2000
2001
2002
7. ábra
2003
2004
Az élveszületések és a halálozások számának különbsége mutatja szám szerint a népesség természetes szaporodását, vagy ha a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát - azaz a különbség negatív- a népesség természetes fogyását. A természetes szaporodási arányszám (TSZ) a népesség növekedését (vagy fogyását) méri. Ennek értéke kedvezőtlen tendenciát jelez, hiszen minden vizsgált évben negatív előjelű a mutató. Tehát természetes fogyás jellemzi a várost (8. ábra). Az 1000 főre jutó vándorlási különbözet sem ad okot bizakodásra, hiszen a vizsgált öt évből négyben negatív a mutató, tehát többen hagyják el a várost, mint akik beköltöznek ide. Természetes szaporodás/ fogyás 1000 főre Győr városban 2000-2004 0 2000
2001
2002
2003
2004
természetes szaporodás/fogyás 1000 lakosra
-0,5
-1
-1 -1,2
-1,5
-1,5
-1,8 -2 -2,1
-2,5
8. ábra A demográfiai adatok közül a függőségi arányra, a bentlakásos otthonban élők számára, illetve az 50, 60, 70 éves korban még várható élettartamra vonatkozóan nem rendelkezünk Győr városra lebontott adatokkal. A családi állapottal, önbevallásos megbetegedésekkel, önápolási kapacitásokkal illetve egészségmagatartással kapcsolatos mutatók az elvégzett Életmódvizsgálatban (későbbiekben:ÉV) megtalálhatók. B. Hozzáférés az egészséghez és támogató szolgáltatásokhoz Egészségügyi szolgáltatások Győrben az egészségügyi alapellátásban 51 felnőtt háziorvosi körzet van. Az egy háziorvosra jutó átlagos lakosságszám 2100 fő, a rendelési idő hossza pedig hétköznaponként 4 óra. A szolgáltatás minőségére vonatkozó elégedettségi vizsgálat nem készült. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (későbbiekben: EESZI) Területi Gondozó Szolgálata az Idősek Klubjaiban az ellátást igénybevevők részére, biztosítja a testi és szellemi frissesség megőrzését. Mind a 13 Idősek Klubjában kiemelt szerep jut a napközbeni hasznos elfoglaltság biztosítására. A kor előrehaladtával sajnos különböző betegségek megjelenése figyelhető meg, a klubtagok egy része multimorbiditásban szenved. Mindezek figyelembevételével kiemelt szerepet szánnak az idős korban előforduló egészségi
problémáknak, megelőzésüknek és prevenciós lehetőségeiknek. Ezen törekvés alátámasztására, olyan előadásokat szerveztek ahol tartalmas, hasznos előadásokat halhattak az idős emberek, akik örömmel fogadták a különböző betegségcsoportokat felölelő, egészségük minél további megőrzését, az egészséges életmódot elősegítő előadásokat. A beteg idős emberek számára saját otthonukból elérhető egészségügyi, szociális alapés szakellátások együttműködésén alapuló szolgáltatásokat biztosítanak integrált szolgáltató központ működtetésével. Kimutatások szerint az idős emberek 51 %-a legalább egy krónikus megbetegedésben szenved; két ilyen megbetegedés 10 %-ukat érinti és három vagy több krónikus megbetegedés 3 % gyakorisággal fordul elő. Számos esetben a gondozási szolgáltatás és az otthonápolás egymást kiegészítve dolgozik együtt. A működés és a hatékonyság egyik alapvető feltétele az ellátásban résztvevő részéről a megfelelő szociális háttér megléte. Az EESZI Területi Gondozó Szolgálatának szakmai feladatát képezi az idős ember otthoni gondozása, szociális problémáiban való naprakész, és hatékony segítségnyújtás. A családok és az idős emberek részéről egyre inkább megfogalmazódott, az igény, hogy az idős ellátásra szoruló emberek a saját otthonukban kaphassák meg azokat az egészségügyi alap- és szakellátásokat, amelynek igénybevétele számos esetben nehézséget okoz. Idősellátó Centrum létrehozásával megvalósult az a törekvés, hogy Győr városában élő nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek egészségügyi és szociális alap és szakellátása koordinálódott magas színvonalon. A szolgáltatások középpontjában a szociális és egészségügyi problémákat önállóan megoldani nem tudó idős emberek álltak. A komplex ellátásnak köszönhetően az idős ember életminősége javult, ezáltal kitolódott az az időszak melyet otthonában, megszokott életterében tölthetett. Egy komplex modellkísérlet első lépéseként koordinációs munkacsoport felállítására került sor, amely lehetővé teszi, hogy az idős ember szociális és beteg ellátási szükséglete személyre szabottan, szervezetten és tervezetten, kerülhet kielégítésre. A munkacsoportok egymás mellett, egymás kompetenciahatárait betartva egyenrangú partnerként dolgoznak együtt. Több célt sikerült megvalósítani: Legelső lépés a háziorvosok, a geriáter szakorvos, Ügyeleti KHT, a HARRIS otthonápolási szolgálat, EESZI Területi Gondozó Szolgálata képviselőinek közös találkozása, probléma felvetése és megbeszélése a továbblépési lehetőségek felvázolása tárgykörében. A találkozó eredményeként felmerült az igény az együttműködő szervezetek kapcsolatának erősítésére, az információ áramlás biztosítására illetve, geriátriai témájú előadások közös hallgatására. Tájékoztató anyagot készítettek a team tagjai, amelyet a Gondozási központokon, Idősek klubjain keresztül tettek hozzáférhetővé a lakosság számára. Második lépésként sor került az otthonápolási és a Gondozó szolgálatnál is ellátásban részesülő személyek gondozási és ápolási tervének szinkronba hozására, a közös ellátási pontok megkeresésére és a kitűzött gondozási, ápolási célok komplex megvalósítására. A team megbeszélések havonta zajlottak, illetve az említett két szolgálat között a rendkívüli esetekben azonnali esetkezelés történt. A győri Idősellátó Centrum létrehozása modellértékűen hozzájárult ahhoz a törekvéshez, hogy az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása megvalósuljon az otthonukban élő idős emberek számára, annak érdekében, hogy betegségük esetén lakásukról is igénybe vehessék a személyre szabott komplex, korcsoportjukat, megillető szolgáltatásokat. A multidiszciplinális együttműködés eredményeképp az ellátásban részesülő idős emberek életminőségének objektív és szubjektív megítélése az elmondottak szerint javult, a szolgáltatások közötti párhuzamosságok lecsökkentek, vagy megszűntek.
HARRIS Egészségügyi Szolgálat tevékenysége Az idős ember részéről a fekvőbeteg intézeti ellátás nagyfokú alkalmazkodást kíván. Megváltozik a személyi és tárgyi környezet. A feledékenység, az értelmi működés romlása, a meggyengült látás, hallás és a mozgáskorlátozottság, valamint a kórházi viselkedési minták ismeretének hiánya megnehezíti az együttműködést. Tapasztalataik szerint a legtöbb család teljesen felkészületlen a megbetegedett idős ember ápolására. Első reakcióként legtöbbször csakis fekvőbeteg intézeti segítségre gondolnak. Az otthoni szakápolás átmeneti segítséget jelent a betegnek és a családjának egyaránt, ezért a munka nagyon fontos része az oktatás és a felvilágosítás. A hangsúly a beteg részéről az önellátás menedzselésén van. A hozzátartozók esetében új ismereteket, készségeket kell megtanítani, hogy a különböző fizikai és érzelmi beavatkozásokat el tudják végezni. Az önellátó egészségügyi menedzselés azokra a pozitív betegtevékenységekre és egészséges magatartási formákra épít a család bevonásával, amelyek segítségével az idős ember otthon maradhat a házi szakápolás befejeződése után is. Így a fő cél, hogy az időkorúak – ameddig és amennyire lehet, ne veszítsék el függetlenségüket, ne szigetelődjenek el a társadalomtól; azzal is segíteni akarjuk őket önállónak maradni, hogy az ellátásuk otthon, a megszokott környezetben történjék. Az otthoni szakápolási szolgálat megyében végzett tevékenységéről néhány adat (9, 10,11,12 ábra). 2005-ben az ellátott betegek korcsoport szerinti megosztása: Életkor/év
0-18
19-34
35-44
45-54
55-64
65-74
75 felett
Férfi Nő
72 58
98 63
186 102
285 217
393 309
236 485
126 772
75év fel ett
65- 74 éves
55- 64 éves
45- 54 éves
35- 44 éves
19- 34 éves
férfi
0- 18 éves
800 700 600 500 400 300 200 100 0
9. ábra
2005-ben ellátott idős betegek száma:
nõ
Életkor
55-64 éves
65-74 éves
75 év felett
Fő
702
721
898
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
szakápolás szakirányú szolgáltatás öss ze se n
55-64 é v
65-74 é v
75 é v fe le tt
10. ábra A szolgáltatás során nyújtott vizitek száma: Életkor
55-64 éves
65-74éves
75 év felett
Szakápolás Gyógytorna Logopédia
4062 1590 354
4956 2226 228
10 164 3402 330
12000 10000 8000 szakápolás
6000
gyógytorna
4000
logopédia
2000 0
55-64 év
65-74 év
75 év felett
11. ábra A vizitek megoszlása a leggyakoribb szakmai feladatok ellátásánál: Életkor
55-64 éves
65-74éves
75 év felett
Gyógytorna Sebkezelés
3508 1440
4232 1716
3098 2010
Infúziós th. Katéterezés
620 112
512 259
450 340
gyógytorna sebkezelés
55-64 év 65-74 év 75 év felett
infúziós therápia katéterezés 0
1000
2000
3000
4000
5000
12. ábra A működés és a hatékonyság egyik alapvető feltétele az ellátásban résztvevő részéről a megfelelő szociális háttér megléte. Sokszor kell szembesülni azzal a problémával, hogy az egyedül élő idős emberek nemcsak egészségügyi ellátásra, hanem gondozásra is szorulnak, így az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Gondozási központjaival több éve hatékony munkakapcsolatot alakítottak ki. Felállítottak egy koordinációs munkacsoportot, melynek résztvevői a győri háziorvosok, egy geriáter szakorvos, a győri háziorvosok ügyelete Betegellátó Egészségügyi Kht., a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház III. Pszichiátriai és Mentálhygiénés Osztálya, a Harris Otthonápolási szolgálat és az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény dolgozói. A munkacsoport feladata, hogy az idős, beteg ember egészségügyi és szociális szükséglete személyre szabottan, szervezetten és tervezetten kerüljön kielégítésre. Ennek a programnak a megvalósítására pályázatot is írt ki az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A pályázat időtartamának rövidsége (6 hónap) és a szűkös anyagi támogatás ellenére a szerzett tapasztalatok értékelése megerősített bennünket a közös munka folytatásának szükségességéről. A modellkísérletben résztvevő 25 idős ember közül 12 fő előzőleg fekvőbeteg intézeti kezelésben részesült és az integrált ellátás kiváltotta náluk a kórházi ápolást. A segítségkérés 14 esetben a háziorvosi szolgálatoktól jött, míg 11 esetben a hozzátartozók keresték meg a munkacsoportot. A betegek ellátását feladatok ill. a szakellátás megosztása szerint a 13. 14. ábra szemlélteti.
A modellkísérletben az otthoni szakápolásban a betegek ellátása feladatok szerint: Törések ellátása
Sebkezelés
Infúziós kezelés Krónikus mozgásszervi bet.
Agyi történés utáni kezelés
Betegszám /fő %
4
7
1
7
6
16
28
4
28
24
4
6
Törés Sebkezelés Infúzió Kr. Mozgássz. Bet.
7
Agyi történés
7 1
13. ábra A szakellátás megosztása a modellkísérlet alatt: Gyógytorna
Szakápolás
Logopédia
14 56
8 32
3 12
Betegszám/fő %
3
gyógytorna 8
14
szakápolás logopédia
14. ábra 14. ábra Az ellátottak által igénybe vett összes vizitszám: 753 vizit Az ellátottak által igénybe vett vizitszám átlaga: 30,12 vizit/ beteg. A modellkísérlet zárásakor az ellátottak további sorsa: Újra önálló
Más segítség Folyamatos Fekvőbeteg igénybevétele ellátást igényel intézetbe került
Elhunyt
Ellátottak/fő %
7 28
5 20
8 32
3 12
2 8
Az ellátottak által igénybe vett összes gondozási óra: 3010 óra. Az ellátottak által igénybe vett gondozási óra átlaga: 120,4 óra/ gondozott. Az otthoni szakápolási szolgálat hatékony működéséhez elengedhetetlen a területi gondozási központokkal való szoros együttműködés. A jövőben az ilyen jellegű pályázatok egy komplexebb ellátás nyújtását tennék lehetővé, növelve a lakosság elégedettségét és az otthoni gyógyító-gondozó munka hatékonyságát. Helyzetkép az idősek otthoni ápolásának megvalósulásáról: A 2005. évben háromszáz 65 év feletti idős embert és hozzátartozóikat kérdezték meg oktatásuk, segítségük eredményességéről Győr-Moson-Sopron megyében. Vizsgálatban résztvevők 63%-a segítő családban, 27%-uk egyedül élt, illetve idős házaspárok voltak, ahol a területi gondozási központok szociális gondozónői vállalták fel a segítő szerepét. A leggyakoribb ismeretátadás az adott betegségre, az alapápolási ismeretekre, a mozgatás és járástanításra, életmódbeli változtatásra és a diétás ételek elkészítésére vonatkozott (15. ábra). Mire tanították meg a családot? 12
74
10 18 43 52 67 32 0
20
Diétátás ételek elkészítése Alapápolási müveletek Szükség szerinti kötéscsere Betegséggel kapcsolatos ismeretek
40
60
80
Életmódbeli változtatás Mozgatás, járás tanítás Gyógy.segédeszk. használata Egyéb
15. ábra A válaszadók 41%-a megerősítést kapott önállóságának elérésében, 30%-uk már önállóbbnak is érezte magát. A válaszok megerősítették célunk elérését (16. ábra). Mennyire segített Önnek és családjának a szakmai tanácsadás és oktatás?
50 40 30
41 "önállóbbak lettünk"
30
26
22
20
"határozottabbak lettünk" "megerõsített az önállóság elérésében" "több sikerélményben volt részem"
10 0 16. ábra
A gyógytornászok és a szakápolók segítséget nyújtanak a gyógyászati és ápolási segédeszközök kiválasztásában és beszerzésében. Segítik tanácsaikkal a lakás célszerű, mozgást segítő átalakítását. Az otthoni rehabilitáció azért is eredményesebb, mert az idős embert, illetve hozzátartozót szorongástól mentesen, az otthoni környezetben készítik fel a további életvitelre (17. ábra). Eszköz beszerzésben ki segített? 12%
32%
otthonápolás
15%
háziorvos családtag karitatív szervezet egyéb személyek
18%
23%
17. ábra A szakszerű ellátás és oktatás mellett a betegek jobban gyógyultak, a hozzátartozók szívesebben vállalták idős szeretteik ápolását az otthoni körülmények között (18., 19. ábra). Az otthoni ápolás miben mutatkozott kedvezőnek?
80
76
70 60 50 40 30
49
43
"jobban gyógyultam otthon" "nem kellett utaznom"
28
20 10
"családom többlet kiadása csökkent" "családom megtanulta az ápolásomat"
0
18. ábra Mit jelentett lelkileg az idős embereknek az otthonápolás?
„ felhőtlenebb kapcsolat ” „ csak velem foglalkoztak ” „ több idő jutott rám ” „ családom tanácsot tudott kérni „ „ egyéni problémáimat is meg tudtam beszélni „ 19. ábra A személyre szabott ápolás, a megszokott környezet, a családtagok közelsége meggyorsította a lábadozást, biztonságot adott, megerősítette a gyógyulásba vetett hitet és az önállóság visszaszerzésére is ösztönzött. A szakápolás elérte célját, megteremtette az „otthongyógyulás” lehetőségét. Elképzelések a jövőre nézve: A jövőben is folytatják az idős emberek otthoni ellátásánál az esetmenedzselés alapján funkcionálisan együttműködő koordinációs munkacsoport tevékenységét. Ez az együttműködés biztosítja az olyan betegközpontú ellátás kialakítását, amelyben a szociális indokú gondozási szükségletek és a betegségből eredő alap- és szakápolási szükségletek szakszerű, humánus és gazdaságos ellátása valósul meg. Az idős beteg és a család van a központban, ami azt jelenti, hogy team munka folyamán a holisztikus szemlélet valósul meg. A beteggel való törődés során az egészségügyi és szociális ellátó területek nem különülnek el. Ellátó központot szeretnének létrehozni, ahol információs és diszpécser szolgáltatás is rendelkezésre állna. Az informatikai háttér segítené a területen élő idősek adatainak nyilvántartását. Ellátásszervezők dolgoznának, akik elvégeznék az állapot és szükséglet felmérést, személyre szabott ellátási tervet készítenének és megszerveznék a szolgáltatások nyújtását. Az új rendszer előnye: • rendszeres kapcsolattartást biztosítana az időssel és a családdal; • könnyen hozzáférhető tájékoztatási rendszert adna; • kialakulnának a multidiszciplináris kapcsolatok; • mobil támogató, koordináló a szolgáltatás, biztosítaná az önálló életvitel megtartását és csökkentené a kliens kiszolgáltatottságát; • a szervezettebb szolgáltatás segítené az aktívan eltölthető évek számát a megszokott otthoni környezetben;
• megszűnnének a párhuzamosságok az ellátások szervezésében; • költséghatékonyság; • biztonságot nyújtana az idős embernek és családjának; • érvényesülne a preventív szemlélet. Az új célok megvalósítását szolgáló feladatok megoldásában az otthonápolási szolgálat a saját szakmaiságát és elhivatottságát képviseli. Egészségfejlesztés, betegség megelőzés Fizikai aktivitás A Senior 2003 Kft 2004-ben készített egy országos merítésű, kutatást "Az idősek közösségeinek mozgáskultúrájáról", amelyben győri szervezetek is részt vettek. A kérdőíves felmérés legfontosabb megállapításai az alábbiakban összegezhetők. Az idősek közösségeinek szervezett programjai között a kulturális események a leggyakoribbak. A mozgásos programok a 10 választási lehetőség között a középmezőnyben helyezkednek el. Közöttük a kirándulások és túrázás kedveltebb, míg a teljesítménymérő vetélkedők, játékos versenyek nem tartoznak a leggyakoribb foglalkozástípusok közé. A kirándulási alkalmak után a sportrendezvények voltak gyakoribbak, amelyek közé sorolták a heti gyógytornát, egészségügyi tornát, házi sportversenyeket, családi sportnapot, „Sorstárs tréninget”. Ezeket követte a túrázás, séta, majd az uszodai programokat követő táncos programok. A sportprogramok adatainál nagy szórás volt tapasztalható, egyes szervezetek heti rendszerességgel építenek be ilyen alkalmakat, míg másutt inkább elmarad ez a szabadidő eltöltési forma. A közösségi részvétel a városi szabadidősport rendezvényeken elég visszafogott és a résztvevők több, mint fele nézőként, érdeklődőként vesz részt a programokon. Ugyanakkor minden harmadik közösségnek van saját sporthagyománya. Győrben a tornafoglalkozásokat emeli ki a vizsgálat. Ahol nincs sporthagyomány ott a legfőbb okok az életkor és a szemlélet, valamint az eszközés helyiség hiány. A felmérésben megkérdezettek 40%-a aktív életében szívesen, többségében rendszeresen sportolt. Közülük mára azonban csak 12%-nyi maradt meg az aktív mozgás mellett idős korára. Aki abbahagyta, az egészségügyi problémára, időhiányra, családi körülményekre, öregségre hivatkozott, de olyan is volt, aki nem tudta megnevezni az okot. A mozgás indítékai között az egészségesebbé válni központi motívum, ezt követi a játékos szórakozás, kikapcsolódás, és sajátos motívum-elem a kulturálódással való kapcsolat pl. kirándulás, túra kulturprogramokhoz kötődik. A nemek között különbséget lehet megfigyelni, a férfiak majdnem kétszer többet végeznek testmozgást, és többet is várnak el, mint ideáli, mozgásra szánt időmennyiséget. A megkérdezettek többsége érzi, tudja, hogy nem elegendő a napi mozgás mennyisége. Összegezve az idősek közösségei hiányos mozgástevékenységének okait, az alábbi megállapításokat tehetjük: A korosztály szocializációja során kevés, a mozgást támogató elem épült be Hiányos a szakember háttér )közösségek vezetői, sportszervezők) A közösségek sporttevékenységét segítő kapcsolatrendszerek hiányosak, hézagosak, esetlegesek. Hiányoznak az időskori mozgáskultúra fejlesztését szolgáló ismeretterjesztő, közérthető irodalmak, reklám-propaganda anyagok, írások, kutatások Az anyagi háttér és a technikai-felszereltségi feltételrendszer gyengesége szembeötlő
A kérdésben érdekelt felek együttműködésének hiánya tapasztalható
WHO Egészséges Városok Program tevékenysége: Egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadás sorozatok idős szervezetek, idős klubok számára. Városrészenként Egészség-Piac programok: Szűrővizsgálatok, ismeretterjesztés, tanácsadás, információs anyagok időseknek az alábbi témakörökben: - táplálkozás - fizikai aktivitás - lelki egészség - betegség megelőzés: szív-érrendszeri, daganatos, légzőrendszeri, mozgásszervi megbetegedések, csontsűrűség, változókori problémák, inkontinencia Fizikai aktivitást biztosító programok a WHO projekttel együttműködve: kirándulás, séta egészségmegőrző programokkal Női sportgála Férfiak egészséghete Kihívás Napja Balesetmegelőzési, közlekedésbiztonsági programok, előadások időseknek különböző színtereken Az önkormányzat uszoda bérleteket biztosít időseknek. Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület programjai Aktivitás, mozgás-sport a harmadik életszakaszban konferencia: Idősek testmozgása c. előadás, ülőtorna, tájékoztató a felmérésről amely az idősek közösségeinek testedzését vizsgálta Előadások klubvezetőknek: - Egészségügy helyzetéről, nyugdíjasokat érintő kérdésekről a Petz A. Megyei Kórházban - Szociálpolitika aktuális kérdéseiről Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény programjai „Generációk egymás közt, egymásért” projekt „Ébredő múlt a jelen értéke” Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény egy több évre szóló projektet dolgozott ki azzal a céllal, hogy a fiatalok és az idősek közötti kapcsolatok erősödését elősegítsék. Előzmények A demográfiai mutatók alakulása – az idősek növekvő, és a gyermekek csökkenő száma –, valamint a társadalmi időfelhasználás átstrukturálódása jelentős változást okozott a szociális ellátások terén. A fiatal generációk túlzott mértékű feladatvállalása hozzájárult ahhoz, hogy eltávolodtak az idősektől. A többgenerációs, tradicionális családmodell eltűnőben van. Ebből fakad az idősek elmagányosodása. Mindezekkel együtt a régi hagyományok is eltűnőben vannak. Az élettartam meghosszabbodásával együtt járó halmozottan előforduló betegségek felerősítették az izolációt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy különösen indokolttá váljon az aktivitás megőrzése idős korban, a tartalmas és kapcsolatokkal teli öregkor biztosítása. Az Intézmény 25 éve biztosít szociális ellátásokat a város és környéke időskorú lakossága számára. Az idősek klubjai, otthonai és a gyermekintézmények közötti közös programok folyamatosak voltak. Az idősek mindig szívesen fogadták a fiatalok látogatását, akik egyre nagyobb örömmel és lelkesedéssel keresték meg lakóinkat, klubtagjainkat. Az elmúlt évtizedek eseményei közül az alábbiak kiemelendőek: 1999-ben a Napsugaras Őszutó klubtalálkozó keretén belül idős emberek unokáikkal együtt elültették az első közös fát annak szimbólumaként, hogy együtt tesznek és gondolkodnak a
jövőért. Ez egy jelentős lépés volt a tevékeny közös programok kialakításában, amely hagyománnyá vált. Az országos programokhoz hasonlóan Győrben is lehetőséget teremtettek arra, hogy az idős emberek megoszthassák élményeiket a fiatalabb korosztállyal. Ennek kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az egyik idősek klubja által kezdeményezett élő történelem óra, ahol a háború eseményeit átélt idősek mesélték el emlékeiket a tanulóknak. A tanóra sikere adta annak gondolatát, hogy a jövőben több iskolával és több tantárgy keretében kerülhessen sor ilyen találkozásokra. 2003 őszén a megye iskoláinak és óvodáinak rajzpályázatot hirdettek, ahol a fiatalok az idősekkel való kapcsolatukat jelenítették meg.. Az elmúlt évben több új kezdeményezést is kipróbáltak. Ezek egyike volt, amikor az idősek nem előadóként, hanem hallgatóként kapcsolódtak be főiskolai képzés keretében életmód tanórába. Ez a találkozás hozzájárult ahhoz, hogy a főiskolásokban és az idősekben egyaránt megfogalmazódjon az igény a kapcsolatok kibővítésére és egymás jobb megismerésére. A Széchenyi István Egyetem és a Nyugdíjasok Garzonházának közelsége, a különböző generációk életkori sajátosságaiból adódó különbségek a fiatalok és az idősek között kialakuló konfliktusokhoz vezettek. Ennek oldására és a fent megfogalmazott igényt figyelembe véve alakítottak ki egy olyan programot, amelynek során az egyetemisták és a garzonházak lakói közös csapatokban vidám vetélkedőn vettek részt. Ez lett a Generációk közötti kapcsolat erősítése elnevezésű program.
A projekt tartalma Az elmúlt évek során szervezett programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a különböző generációk részéről igény jelentkezik egymás megismerésére, segítésére, közös visszaemlékezésekre a „rég múlt időkre” rendezvények keretében. A következő évekre tervezett projektet ezek ismeretében kívánjuk megvalósítani. Az idős emberek a múlt, az értékek, a hagyományok hordozói, hitelesen idézik vissza a régi eseményeket, népdalokat, népszokásokat, régi kismesterségeket. Örömmel vesznek részt rendezvényeinken, tevékeny szereplői, résztvevői a különböző programoknak, amelyek segítik megőrizni a fizikai aktivitást, a mentális egészséget. Az idősek által hordozott hagyományok mind olyan értékek, amelyeket meg kell őrizni a jövő generációi számára, és életük történéseinek felelevenítésével átadni egymásnak, majd a fiatal korosztálynak. A közös beszélgetések alátámasztották az idősek elmagányosodásával kapcsolatos ismereteinket, és megerősítették azt az elképzelésünket, hogy szükség van erre a projektre. Elsődleges cél a generációk és az idősek egymás közti kapcsolatának erősítése, a múlt értékeinek közös felkutatásával, régi események, hagyományok, népszokások, mesterségek bemutatásával, amelyben az idős emberek és a fiatalok aktívan részt vesznek. A fiatalok számára lehetőséget teremteni a személyes tapasztalaton alapuló időskori sajátosságok megismerésére, és az ezekkel szembeni előítéletek leküzdésére. Az intézményi hagyományoknak és a céloknak megfelelően a projektet több évre tervezték, amely során a 2005. évi ízelítő programokat követően, évekre lebontva kívánnak egy-egy témát részletesebben feldolgozni, a jelenlegi tematika szerint 2011-ig. Előzetes igényfelmérés alapján a város több iskolája fejezte ki érdeklődését és együttműködési szándékát. Az egyes évek programja az alábbiak szerint alakul: 2006: Ünnepekhez kötődő népszokások és az ezekhez kapcsolódó babonák, hiedelmek. Kapcsolódó iskolai tanóra: magyar irodalom
2007: Hagyományos település-jellegű alkalmak és az ezekhez kapcsolódó babonák, hiedelmek. Kapcsolódó iskolai tanóra: természetismeret, néprajz, ének-zene 2008: Népi játékok, mondókák. Kapcsolódó iskolai tanóra: testnevelés, magyar irodalom, ének-zene 2009: Népi mesterségek Kapcsolódó iskolai tanóra: technika, rajz 2010: Népi ételek Kapcsolódó intézmény: Jókai Mór Általános és Szakképző Iskola 2011: Népi gyógymódok Kapcsolódó iskolai tanóra: egészségnevelés, osztályfőnöki óra Minden évben megrendezésre kerül az idősek Ki-Mit-Tud?-ja, ahol a fellépők az adott év témájához szorosan kapcsolódó tárgyú műveket adhatnak elő.
Szociális jóléti és más ellátó szolgálatok Szociális támogatások Kiemelésre a szociális törvény és az önkormányzat helyi rendelete alapján nyújtott támogatások közül az idősek speciális élethelyzetére reagáló támogatási formák kerültek. 1. Időskorúak járadéka A nyugdíjkorhatárt betöltött, megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező személyek részére nyújtott támogatás. 2005-ben támogatottak száma havonta átlagosan: 21 fő A támogatás összege havi átlagban: - egyedülálló esetén: 24.510,-Ft/fő; - házaspár esetén: 20.640,- Ft/fő. A támogatottak száma enyhén csökkenő, mert az elmúlt években egyre ritkábban fordult elő, hogy nyugdíjra jogosító szolgálati idő nélkül éri el valaki a nyugdíjkorhatárt. 2. Közgyógyellátás, gyógyszertámogatás A gyógyszertámogatás a közgyógyellátási igazolványra nem jogosultak, illetve a közgyógyellátásra kiváltható gyógyszerköltségen felül, olyan magas gyógyszerköltséggel rendelkezők segítésére szolgál, akik megélhetését veszélyeztetik a gyógyszerre fordított kiadások. A közgyógyellátásban részesülők száma: 3221 fő, róluk korcsoportos adatokkal nem rendelkezünk. Gyógyszertámogatásban részesülők: Életkor Támogatottak száma A támogatottakTámogatás összegéből százalékos megoszlása képviselt részarány 58 év felettiek 347 fő 57% 62% 58 év alattiak 260 fő 43% 38% Az idősebb korosztály körében fokozottabban jelentkeznek akut megbetegedések, amikor a gyógyszerköltség jobban megugrik. Ha a gyógyszertámogatás 2002-től alakuló tendenciáját vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a támogatottak száma évről évre növekszik. Év
Támogatottak száma
2002 2003 2004 2005
230 fő 325 fő 416 fő 520 fő
A közgyógyellátás 2007. július 1-től hatályos módosítása miatt a gyógyszertámogatás okafogyottá válik és megszüntetésre kerül. 3. Lakbértámogatás A lakbértámogatást megállapító határozatok száma: 1713 Ebből: 58 év feletti:739 58 év alatti: 974 A támogatásban részesülők közül az idősebb korosztály részesedésének aránya 43%. Ennek okaként valószínűsíthető, hogy az önkormányzati lakást bérlők nagyobb hányada az 58 év alatti korosztályból kerül ki. 4. Lakásfenntartási támogatás A szociális törvényben szabályozott, központi támogatással finanszírozott "normatív" lakásfenntartási támogatásban részesülők száma: 1416 fő. Ebből 178 fő az 58 évet betöltött kérelmező, amely a támogatottak 14%-a. Az önkormányzat által finanszírozott és szabályozott helyi lakásfenntartási támogatásban részesülők száma: 2088 fő, ebből az 58 évet betöltött kérelmezők száma: 666 fő, amely a támogatottak 32%-a. Az adatok között bizonyos átfedés mutatkozik amiatt, hogy lehetőség van a normatív támogatás helyi támogatással való kiegészítésére, így az önkormányzati támogatottak közel fele normatív támogatásban is részesül. A normatív és helyi lakásfenntartási támogatás között feltűnő eltérés mutatkozik az idősebb korosztály támogatására vonatkozóan. Ennek oka a normatív ellátásnál a jogosultsági feltételként nagyon alacsony szinten megszabott egy főre jutó jövedelem (38.700,-Ft). Ennél az összegnél a jelenleg folyósított nyugdíjak a kérelmezők többségénél magasabbak. Házi segítségnyújtás/ gondozás Olyan ellátási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartásában – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja a segítségnyújtást. Az ellátás során segítséget nyújt személyre szabottan, az igénybevevő fizikai, mentális és szociális szükségleteiben, életkorának élethelyzetének és egészségügyi állapotának megfelelően. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója az ellátást igénybevevő egészségügyi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg. A házi gondozók a gondozási feladatokat gondozási körzetekben végzik, mely körzetek átfogják a város teljes közigazgatási területét. Munkájukról heti ütemtervet, majd a ténylegesen elvégzett feladatokról gondozási naplót vezetnek, melyben a végzett feladatokat személyre szólóan rögzítik. A házi segítségnyújtást szakképzett és szakképzetlen főállású gondozónők, tiszteletdíjas illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatottak végzik. A házi segítségnyújtásban lévő ellátottak száma 54%-kal emelkedett a vizsgált időszakban. Ezen emelkedés mögött markáns férfitöbblet húzódik meg, hiszen a férfi ellátottak száma több, mint duplájára emelkedett (20. ábra). A hivatásos segítségnyújtás összes óraszáma 31%-kal emelkedett, a tiszteletdíjasé viszont 58%-kal csökkent öt év alatt. 2000-ben a házi segítségnyújtáson belül a tiszteletdíjas óraszámok domináltak a hivatásossal szemben, ami 2004-re megfordult (21 ábra).
Házi segítségnyújtásban részesülők számának változása 2000-2004-ig
170
162 fő
150 130 fő
124 fő
132 fő
105 fő
115 fő
110 90 70 50 2000 év
2001 év
2002 év
2003 év
2004 év
20. ábra Házi segítségnyújtás hivatásos és tiszteletdíjas óraszámai 2000-2004-ig
50 000 44 351
40 000 35 609
25 000
34 777
30 000
35 777
35 000
46 901
45 000
20 000 15 000
2002
Hivatásos összes óraszám
2003
18 560
2001
20 839
2000
31 808
0
30 333
5 000
43 707
10 000
2004
Tiszteletdíjas összes óraszám
21. ábra Az ellátottak köre Győr város területén életvitelszerűen élő, lakó - és tartózkodási hellyel rendelkező személyek, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak (időskorú személyek, pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek). 1
Szolgáltatások különösen segítő kapcsolatok kialakítása és fenntartása,
2 3 4 5 6
orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, segítségnyújtás a személyi higiénia megtartásában, közreműködés a háztartás vitelében (meleg étel biztosítása, bevásárlás, mosás, takarítás), az ellátott társas kapcsolatainak, hivatalos ügyeinek segítése, intézése, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése és szükséges elhárítása. Az alapellátáson túli szolgáltatások köre - Fodrász, manikűr, pedikűr, kozmetikus - igény szerinti házhoz, lakásra szervezése. A szolgáltatásokért a díjat a szolgáltató határozza meg, mely az ellátottat terheli.
A házi segítségnyújtásért az ellátottak személyi térítési díj fizetésére kötelezettek a jövedelmük alapján. Étkeztetés Győr város területén életvitelszerűen élő, lakó - és tartózkodási hellyel rendelkező személyek, akik a napi meleg ételről nem képesek gondoskodni, az étkezési szakfeladat keretében kapnak ellátást (szociálisan rászorultak, illetve eltartottjaik, koruk vagy egészségi állapotuk miatt, pszichiátriai betegségben szenvedők, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek). Az étkeztetés szervezése a Gondozási Központ vezetőjének a feladata. Az étkezésről napi igénybevételi napló vezetése történik. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően, (munkanapokon illetve igény szerint munkaszüneti napokon) az étel; - kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, 7 elvitelének lehetővé tételével, 8 - lakásra szállításával valósul meg. Háziorvos javaslatára diétás étkeztetést biztosítunk. A szolgálat a rendeletben előírt minőségi és mennyiségi előírásokat figyelemmel kíséri és ellenőrzi. Az étkeztetésért az ellátottak jövedelmük alapján személyi térítési díj fizetésére kötelezettek. 2000 és 2004 között az étkeztetés összes adagszáma 15%-kal emelkedett, ezt a típusú ellátást a nők veszik nagyobb arányban igénybe. Gondozási Központok Győrben az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Területi Gondozó Szolgálata keretében a személyes gondoskodás alap és szakellátási formáit a város közigazgatási területén 7 Gondozási Központ, 13 Idősek Klubja biztosítja. Szervezése - az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Igazgatójának, a Területi Gondozási vezetőjének szakmai irányításával - a Gondozási Központokon keresztül valósul meg. Átmeneti ápolást, gondozást a Győr, Répce út 8/b. sz. alatti Gondozóház szolgálata nyújtja. Kapcsolódási pontok civil szervezetekkel A szolgáltatásban résztvevő telephelyek több éve szorosan együttműködnek különböző civil szervezetekkel, nyugdíjas szervezetekkel, közművelődési egységekkel, Vöröskereszttel, Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, Harris Otthonápolási Szolgálattal. A kapcsolattartás gyakran a hétköznapi munka során közös munkavégzésben is realizálódik,
más alkalmakkor az információcserére, tájékoztatás biztosítására korlátozódik. A nyugdíjas szervezetek tagjaival szívesen vesznek részt közös rendezvényeken, ahol át tudják adni egymásnak tapasztalataikat, tudásukat. Idősek klubjai Nappali ellátást nyújtó intézmények az Idősek Klubjai, melyek egészségi, szociális és mentális állapotnak megfelelően közösségi szolgáltatásokat kínálnak. Saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Meghatározó a szabadidős programok szervezése, hivatalos ügyek intézésének segítése, életvitelre vonatkozó tanácsadást, életvezetés segítése. A kultúrált és hasznos időtöltés lehetőségét biztosították a rendszeres programként szereplő Irodalmi Kávéház, Dalkör, Kultúrcsoport, Színjátszó kör. Manuális foglalkoztatás fontosságát kiemelve elmondható, hogy új technikák alkalmazása vált lehetővé a Kézműves Műhelyek keretében. Ilyen például az üvegfestés, mozaikozás, fafaragás, décupage technika. Lépéseket tettek jeltolmács alkalmazására, elősegítve ezzel az Idősek Klubjaiba járó hallássérült emberek könnyebb beilleszkedését, kommunikációját, új ismeretekhez juttatását, előadások együttes meghallgatását a klubtársakkal. A szakmai munkának köszönhető, hogy az idős embereket a klubélet hatására sikerül olyan szinten mobilizálni, hogy társadalmi integrációjuk megvalósuljon. Részt tud vállalni a családja életéből, szerepet vállal az unokák nevelésében, hivatalos ügyei intézésében. Idős korban is megtartja, újra megtanulja a társadalomban való magabiztosságot. Az aktív társadalmi életben való részvétel elősegítése az egyik legfontosabb szakmai feladatunk. Ennek hatására az idős emberek napi időbeosztása megoszlik a klubélet és az egyéb tevékenységek között. A nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásai különösen: 9 igény szerint meleg étel biztosítása 10 szabadidős programok szervezése 11 szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése 12 hivatalos ügyek intézésének segítése 13 életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése 14 speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése Az alapellátáson túl nyújtott szolgáltatások köre: fodrász, kozmetikus, pedikűrös ,a szolgáltatások ellenértékét a szolgáltató határozza meg, amelyet az ellátottnak kell térítenie. Győr városban az idősek klubjai 365 személy részére tudnak férőhelyet biztosítani. Ez a szám a vizsgált öt évben (2000-2004) változatlan. Az ellátottak száma négy százalékos emelkedést mutat (340-ről 354-re), amely azt jelenti, hogy még 2004-ben is mutatkozott kihasználatlan kapacitás, bár a 97%-os kihasználtság igen jó mutató. A nemek szerinti egyenlőtlenség – két-, két és félszer annyi női ellátott van, mint férfi- az évek alatt folyamatosan emelkedik. Az ellátott nők száma 7%-kal emelkedett, a férfiaké közel 3%-kal csökkent. Az átmeneti gondozóház létszáma 2000 és 2001 között kilenc fővel emelkedett, azóta azonban változatlan, a várakozók száma több, mint duplájára emelkedett. Lakótelepi ellátás 5. Cuha utcai idősek otthona Az otthon 2002-ben kezdte meg működését. Az ellátottak mentális, egészségi és szomatikus állapota eltérő, ami az ellátást döntően befolyásolja. Az épület földszintes, pavilon-teraszos rendszerű, amely lehetőséget biztosít kisebb közösségek kialakulására,
többféle tevékenység egyidejű végzésére, egymás zavarása nélkül. Az otthont körülvevő zárt, zöld terület lehetőséget ad a nehezen mozgó lakóinknak is a gyakori és biztonságos szabad levegőn való tartózkodásra. Három pavilonban 7-8-7db kétágyas szobákban élnek az idősek. Egy pavilon heverőkkel, kettő pedig speciális ágyakkal berendezett. Az otthon környezeti feltételei, felszereltsége ideális az egyéni gondozás megvalósításához. 6. Átmeneti Gondozóház 1997 márciusában fogadta első lakóit a gondozóház. Létrehozásával az volt a cél, hogy segítsék azon idős embereket, akiket a kórház gyakran még a felépülésük előtt elbocsát, de otthonukban még önellátásra képtelenek, utógondozásra van szükségük. A lakótelepi ellátás előnyei: Mindkét épület a Marcalváros I. városrész központi helyén található, viszonylag távol a belvárostól. Aktív lakói számára könnyen elérhető közelségben van a buszmegálló, a posta, az élelmiszerbolt, a gyógyszertár. Az úttesten való biztonságos átjutást jelzőlámpával felszerelt átkelőhelyek teszik lehetővé. Az épületek mellett óvodák, a közvetlen közelükben pedig iskolák találhatók, amelyekkel rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény. A Kovács Margit Általános Művelődési Központ rendszeres programokat kínál aktív, szórakozni, kikapcsolódni vágyó lakóknak. Az ott élő lakosság elfogadta a nyújtott szolgáltatásokat, figyelemmel és megértéssel fordulnak az ott élő idősek felé. A lakótelepi ellátás hátrányai: A belváros csak a jól mozgó, aktív lakók számára könnyen megközelíthető. A múzeumlátogatásokhoz, a Radószigeti - belvárosi sétákhoz, színházlátogatásokhoz, kiállításokra, rendezvényekre intézményi gépkocsikkal tudják eljuttatni gyengébb állapotú lakókat. Speciális felszerelések Az időskorúak jelzőrendszeres házi segítségnyújtása olyan szolgáltatási típus, amely az alapellátási formákat, leginkább a házi segítségnyújtást erősíti, illetve egészíti ki. A Gondozási Központokon keresztül működő házi segítségnyújtást hétfőtől péntekig csúsztatott munkaidőben, reggel 7-16 óráig lehet igénybe venni. A nap 24 órájából fennmaradó időszakban főleg az egyedül élők esetében a kialakuló és fennálló krízishelyzetek megoldására csekély alternatíva található. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásának indításával lehetőség nyílik a bio-, pszicho-szociális szükségletek kielégítésére. Elsősorban a házi segítségnyújtásban részesülő ellátottak részére biztosítjuk az egyén számára elvárható és szükséges életvitel megtartását fokozatosan kiegészítő, támogató segítséget. A szolgáltatásban dolgozók minőségi munkavégzésének, gondoskodásának eredménye egy olyan életminőség biztosítása, amely lehetővé teszi az időskor méltósággal való megélését. A személyi gondozásban, mint tevékenységben fontosnak értékeljük a család szeretetteljes, gondoskodó, gyógyító erejét, akik a szakma támogató segítségét igénybe véve látják el az idős családtagjaikat. Azoknak a családoknak, akik a munkaerőpiacon jelentős szerepet vállalnak, kevesebb energiájuk jut az idős hozzátartozó ellátására. Az egyedülálló idős emberek még ezt a kevés gondoskodást sem kapják meg, így a 24 órás otthoni ellátás megoldatlan, pótolni ezt a Gondozási Központokon keresztül lehetséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás olyan konstrukció, amely lehetőséget és egy biztos, megnyugtató segítséget nyújt a betegség miatt bizonytalanságban élő emberek számára.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással Győrben a 7 Gondozási Központ által biztosított házi segítségnyújtás kiegészítő szakmai tevékenységét építettük fel, új szakmai csoport létrehozásával. A program megvalósításához kapcsolódó szükségletek felmérése bizonyította, hogy fontos az idős korban egyre gyakrabban kialakuló izoláltság feloldása. Annak a szemléletnek az erősítése, hogy nincsenek egyedül, számíthatnak egy szakszerű, gyors segítségre, ami elengedhetetlen egy hatékony gondozási rendszer működtetéséhez. Jelzőrendszer működése: -
Az idős embereknél feltételezett krízishelyzetek észlelése. Krízishelyzetre történő azonnali reagálás. Jelzéstől számított legrövidebb időn belül az idős ember lakáson való felkeresése. Segítségkérés okának megismerése, megoldási alternatíva felkínálása, krízishelyzet megszüntetése. - Az ellátott állapotának stabilizálásáig a szakképzett gondozónő az ellátott lakásán marad. - A gondozási folyamat végeztével a gondozónő az esetet írásban rögzíti. - A jelzés tényéről, problémamegoldás menetéről 24h-án belül beszámol a vezető gondozónak. - A vezető gondozónő havi egy alkalommal megbeszélést tart a jelzőrendszeres házi gondozást végző dolgozókkal. 7.Műszaki rendszer bemutatása A lakásán segítségre szoruló idős ember a nyakában viselt jelzőkészüléken keresztül egy gombnyomással riaszt a központ felé. A központban hangjelzés kíséretében a monitoron azonnal megjelenik a segítséget kérő személy azonosítója. Ezek után azonnali helyszíni intézkedésre kerül sor. Az ellátott lakására kiérkező gondozónő az alapvető elsősegélynyújtó felszerelésen kívül mobiltelefonnal rendelkezik, mely segítségére lehet az orvos és/vagy mentő hívásában. A kiépített műszaki berendezés folyamatos üzemmódban működik. 2004-ben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban résztvevők száma 69 fő, ami 1,8szeres kapacitásbővülést jelent az előző évhez képest, térítési díjat senki nem fizet. Az ellátásra várakozók száma 14 fő. Ellátást biztosítók (gondozók gondozása) Jelenleg az Intézményben a szűkös anyagi források miatt kevésbé széleskörű a dolgozók lelki egészségvédelmének képzés rendszerű biztosítása. A különböző ellátási egységekben a vezetők irányításával esetmegbeszélő csoportok működnek havi, illetve kétheti rendszerességgel. Ezen alkalmakkor megbeszélhetik az ellátás során felmerülő problémáikat, megoldási alternatívákat vázolnak fel a különböző helyzetekre vonatkozóan. Az idősek otthonaiban a mentálhigiénés csoport tagjai is részt vesznek az ilyen tartalmú megbeszéléseken, szakmai felkészültségük hatékony segítséget jelent a más munkakörökben dolgozók számára. A pontszerző képzéseken való részvételek során igyekeznek olyan tréningeket is beépíteni, ahol külső szakember irányításával van lehetőség esetmegbeszélésre, illetve szupervízióra. Ugyancsak hasznos segítség a napi feladatellátásban a társintézményeknél tett látogatások sora, ahol lehetősége nyílik az azonos munkakörökben dolgozókkal folytatott beszélgetésekre, tapasztalatcserékre, munkamódszerek egyeztetésére. Jövőre vonatkozóan számos elképzelés van, ami a már meglévő csoportos összejövetelek kiegészítését, szélesebb körökre történő kiterjesztését jelenti az alábbi formákban: -szupervíziók szervezése
- burn-out tréning -esetmegbeszélések tréner -vezetésével -kommunikációs tréningek szervezése -önismereti tréning -műhelymunka Minden esetben szakember bevonásával kívánják megoldani a programok vezetését, terveik szerint havi gyakorisággal kivitelezhető lenne az összejövetelek lebonyolítása és az sem elképzelhetetlen, hogy intézményben dolgozó társszakmákkal közösen történjék a programok megtartása. Ez több okból is előnyös lenne, egyrészt a másik munkakörben dolgozók tevékenységének megismerése, másrészt relatíve (adott szakmán kívülálló) talán más megközelítésben tud segíteni. A kórházi tartózkodás ok és a tartózkodás hossza szerint, az egészségbiztosítás lefedettségére és költség korlátok a használatban nem rendelkezünk városra lebontott mutatókkal. C. Szociális kép- gyengeségek és erősségek A jövedelem és szociális helyzet; lakáshelyzet és környezet ill. foglalkoztatás-hivatás alcímhez tartozó mutatók csak ÉV-ből nyerhetők (ld. ott) Háztulajdon, bérlet Az önkormányzat 4680 db saját tulajdonú lakásbérleménnyel rendelkezik. Ebből 2244 db összkomfortos, 1444 db komfortos, 371 db félkomfortos és 621 db komfort nélküli. Az 50 és 60 év közötti bérlői arány ebből 20 %, számszerűen 947 lakásbérlemény. 208 nyugdíjas lakás létezik a városban ezek alapterülete 25 és 71 m2 közötti. Speciálisan mozgáskorlátozottak részére 11 lakást alakítottak ki, melyből 5 db. az önkormányzat, 6 db. Az INSZOL tulajdona. Ezen lakások összkomfortos komfortfokozatúak. Távfűtéssel, önálló fürdővel és konyhával vagy főzőfülkékkel ellátottak, valamint megközelíthetőségük a kialakított felhajtók által mozgáskorlátozottak számára is biztosított. A városon belüli kialakítás során figyelembe vették, hogy a közelben gyógyszertár és orvosi rendelő működik. A Nyugdíjasok Házában elhelyezett bérlők az alábbi szolgáltatásokat vehetnek igénybe: Erősségnek tekinthetők a térítés nélküli szolgáltatások: a./ 24 órás gondozói ügyelet működtetése b./ Jelző rendszer működtetése (segélyhívásra, problémajelzésre) c./ Szükség esetén szakirányú segítséghívás (orvosi szolgálat, mentőszolgálat) d./ Gyógyszeradagolás e./ Éjszakai ügyeletben (naponta 20.00-07.00 óráig) tisztázás, egyéb nem rendszeres segítségnyújtás Házi gondozó szolgálat keretében, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a./ Tisztázás (rendszeres napközbeni ellátás formájában) b./ Étkeztetés c./ Bevásárlás, gyógyszerkiváltás d./ Mosás, takarítás
Zöldterülethez hozzáférés A zöldterület (park) nagysága 2 millió m2. Az egy főre jutó zöldterület aránya: 15,85 m2/fő.
A közlekedés biztonsága: közlekedési balesetek és kriminalitás szintje A közlekedésben sajátos rend és logika uralkodik, amelynek jogi alapját a KRESZ 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet adja, mely a közúti közlekedés szabályait foglalja
össze. Az ún. „Bizalmi elvet” a jogszabály konkrétan nem fogalmazza meg de nyilvánvaló, hogy a bizalmi elv alkalmazása nélkül folyamatos és biztonságos közlekedés nem képzelhető el. A közlekedés során előfordulnak olyan közlekedési helyzetek, amelyre a KRESZ szabályainak betartása mellett az udvariasság szabályait is alkalmazni kell. Pl: ha az úttesten láthatóan idős személy kíván átkelni, lassítással vagy megállással biztosítjuk az átkelését még akkor is ha az adott helyen a járművezetőjét illeti az elsőbbség. A közúti közlekedésbiztonsága és zavartalansága társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közúti közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson (számítson) arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben, ugyanis a közlekedés hozzátartozik az ember mindennapjaihoz teljesen függetlenül attól, hogy gyalog vagy járművel közlekedünk. A közlekedésbiztonsági helyzet alakulását az ember, a jármű és a közlekedési környezet határozza meg. A balesetmentes közlekedés pedig csak úgy valósítható meg, ha mindenki ismeri és megtartja a reá vonatkozó kötelezettségeket, nem sérti a tilalmakat, és nem terjeszti ki a jogait. A balesetek számszerű alakulásánál több évre vonatkozóan célszerű visszatekinteni. (22. ábra) Győr város és vonzáskörzete területén bekövetkezett balesetek száma 500 452
475
450
424
408
400
367
350 Halálos 300 257
230
250 200
166
Súlyos
263
178
167
227
155
150
214
Könnyű Összesen
135
100 50
29
34
27
26
18
2001.év
2002.év
2003.év
2004.év
2005.év
0
22. ábra A fenti ábrán látható az elmúlt 5 évben a balesetek alakulása. 2002. évben kiemelkedően magas volt az összes balesetek száma, melyhez képest 2005. évre 23%-os csökkenés tapasztalható. (a balesetek száma: 475-ről 367-re csökkent) A halálos kimenetelű balesetek számát tekintve szintén jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg az elmúlt 3 év során (2002. évben 34 halálos baleset 2005. év 18 halálos baleset volt) A súlyos balesetek száma 3 év alatt szintén csökkent (2002. évben 178-ról 2005. évben135-re) A közlekedési balesetekben az 50év feletti, vétlen megsérült személyek korcsoportos megoszlását a 23/a és 23/b. ábra mutatja.
Korcsoportonkénti megoszlása a 2004-es évben részesként (vétlen) megsérült személyeknek
24
23
25 21
20 15
Halálos
9
9
Súlyos
8
10
Könnyű
5 0
1
1
50-55
Könnyű Súlyos Halálos
2
56-60
61-
23/a ábra Korcsoportonkénti megoszlása a 2005-es évben részesként (vétlen) megsérült személyeknek
25
24
20
24
15 14
15
Halálos Súlyos Könnyű
6
10 5
5 1
2
0
0
50-55
56-60
Könnyű Súlyos Halálos
6123/b. ábra
A balesetek számának a csökkenése betudható a széleskörű felvilágosító tevékenységnek (tájékoztató előadások megtartása) a társszervekkel történő kapcsolatok javulásának (Útkezelő Szervezetek, Önkormányzatok Szakigazgatási Szervei) valamint a folyamatos közúti ellenőrzéseknek, különös tekintettel a statisztikából kiszűrhető kritikus helyekre. A balesetek számának csökkenésében továbbra is szerepet játszik, hogy jelentős közútfejlesztési
programok valósultak meg melyek elsősorban Győr Város közúthálózatát tették biztonságosabbá pl: Tihanyi Á úti aluljáró, Fehérvári – Szigethy Attila út kereszteződésének körgeometriás átépítése, valamint az Álmos u. - Mester utca, Bartók Béla u. – Álmos u. csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. Győr város közigazgatási területén az elmúlt két év baleseti adatait vizsgálva megállapíthattuk, hogy legtöbb esetben az 50 év feletti korosztály személygépkocsival okozza a balesetek döntő többségét (24/a., 24/b., ábra). Ez a részarány az egyrészt betudható az idős korral járó betegségeknek (látás csökkenés, reflexek tompulnak stb.), de egyben gondolnunk kell arra is, hogy az elmúlt években sokszor változott a közlekedési jogszabály és ezekkel a módosításokkal nem mindig vannak tisztában az emberek. 2004. évben 50 éves kor felettiek által okozott balesetek 2005. évben 50 éves kor felettiek által okozott balesetek okozó szerinti megoszlása
okozók szerinti megoszlása
30 28
25
20 22
25
halálos 15
súlyos
21
20
könnyű
halálos
10 7
15 5
3
0
10
1
130
0
szgkvezető
5 4
1
0 autóbuszvezető 2
0
3
2 tgk vezető
1
4
4
1
0
2
7 kerékpáros
6gyalogos 0
0 szgkvezető autóbuszvezető tgk vezető
gyalogos
0 kerékpáros
24/a. ábra
2 smkpvezető
könnyű
2 2
1 0
súlyos
4
5
4 0
könnyű
0
0halálos
smkpvezető
0 mkp vezető
2
könnyű
súlyos halálos
2004. évben 50 éves kor felettiek által okozott balesetek okozó szerinti megoszlása 30 28
25
20 22 halálos 15
súlyos könnyű
10 7 5 1 0
0
5
3
0
4 4
1
0
szgkvezető autóbuszvezető
2
1
0
2 2 0
tgk vezető
gyalogos
kerékpáros
könnyű halálos
smkpvezető
24/b. ábra A 25. ábra mutatja, hogy a 2004. évben és a 2005. évben az 50 év feletti által okozott balesetek döntő többségénél az elsőbbségi jog meg nem adása valamint a sebesség nem megfelelő megválasztása az elsődleges baleseti ok. 50 éves kor felettiek által okozott balesetek baleseti ok szerinti megoszlása
9 gyalogos hiba
0
jármű hiba
10 1
9 10
figyvez 5
4
járművezető hiba
4
2
megállási kötelezettsé elmulasztása
2005.év 2004.év
8
3
követési távolság
7
irányváltás, haladás
16 16
elsőbbség 3
előzés
12
5
sebesség 0
29
3
5
10
25. ábra
15
20
25
30
Jelentős számban fordult elő és az évek folyamán nem is csökkent a gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek száma, ezért fontos kitérnünk arra, hogy egy-egy jelzőlámpás szabályozású gyalogos átkelőhely esetén, az idősebb korosztály részére nem elegendő az idő az átkelési út megtételére. Jelenleg 1m/sec az átkelési sebesség az átkelőhelyeknél és ez az idő, az idős embereknél, a mozgáskorlátozott személyeknél nem tartható. A felmérések elkészítése után a jelzőlámpa fázis idejét át kell alakítani, vagy az útpálya felénél un. pihenőhely kialakítását kell megvalósítani járdaszigetek kiépítésével. Az előzményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a balesetek döntő hányada a gépjárművezetők agresszivitásából a kikövetelt esetenként nem jogos elsőbbségből, illetve a nagy teljesítményű járművek vezetőinek pszichés állapotából adódik. Ezért szükségesnek tartjuk továbbra is minden korú közlekedő részére de különösen az idősebb korúaknak a folyamatos felvilágosító tevékenységet a közlekedésbiztonság javításának érdekében. Nem csak felvilágosítással hanem közlekedéstechnikai elemeinek javításával is lehet segíteni az idős korúak, mozgáskorlátozottak, babakocsit toló személyek biztonságán pl. járdacsatlakozások lelépő magasságának csökkentése, alacsony padozatú buszok közlekedtetése, mozgáskorlátozottak részére kijelölt várakozó helyek kialakítása stb. A középületek megközelíthetősége érdekében hozott 253/1997 (XII.20) kormány rendelet az Országos Település-rendezési és építési követelményekről kedvező hatást váltott ki az érintettek között, de a teljes bevezetés többször módosított határidejének kitolása ill. a kiépítések részbeni elmaradása (a rámpák, liftek stb.) csak kismértékben javított az érintettek baleseti veszélyforrásán. Oktatás Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény a testi és lelki egészség megőrzésén túl hangsúlyt helyez az időskorúak azon készségeinek fejlesztésére, amely a XXI. század informatikai vívmányainak megismerésére, elsajátítására irányul. A szegregáció csökkentéséhez, az esélyegyenlőség növeléséhez hozzájárul, ha az idős ember lehetőséget kap a még meglévő erőforrásai fejlesztéséhez, új erőforrások elsajátításához, felhasználásához. Az idős emberek igénylik az új információs és kommunikációs technikák elsajátításának lehetőségét, megőrizve és szinten tartva ezzel szellemi frissességüket, tájékozottságukat, életminőségük javulását, szabadidejük hasznos eltöltését. A sikeres öregedés egyik lehetőségét jelenti a kapcsolatrendszer kiszélesítése, az információ cseréje, felhasználása. A képzéseken megszerzett tudás használatának biztosítását kettő telephelyen négy modern számítógép teszi lehetővé, amelyet az eMagyarország pontok pályázaton az Intézmény elnyert és az óta is rendszeresen működtet. 2005. szeptember 15-től hetente egy alkalommal 11 fő angol nyelvtanfolyamon sajátítja el az idegen nyelv alapjait, egy angol nyelvterületen élt idős ember segítségével. Összefoglalva elmondható, hogy az Internet használata jellemző és elterjedő félben van, Internetes helyek kerültek kialakításra idősek számára is, egyre több kezdeményezés van speciális oktatásokra kimondottan idősek számára, melyeket EU-s forrásokból is támogattak. Speciálisan az idősek számára kifejlesztett városfejlesztési elképzelések nem léteznek, ezek kialakulóban vannak. Az idősek igényeit azonban figyelembe veszik a tervezéseknél (általában).
Foglalkoztatás – hivatás Győr város munkanélküliségének alakulása Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Munkanélküliek havi átlaglétszáma fő 5100 4510 3411 3225 3099 2350 2320 2548 3008 2773
Ebből 50 év felettiek aránya % 16,4 16,6 16,2 16,1 16,4 17,0 18,5 21,0 22,5 22,7
Munkanélküliségi ráta 7,2 6,4 5,0 4,7 4,4 3,8 3,7 4,1 4,9 4,5
A munkanélküliség Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlaghoz képest lényegesen kedvezőbb, sőt Budapest főváros, illetve Pest megye után a harmadik legjobb Magyarországon. 2005 IV. negyedévében a nemzetközi szabványnak (ILO) megfelelően mért munkanélküliségi ráta országosan 7,3%, a megyében 4,9%, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség illetékességi területen pedig 5,3% volt. A munkanélküliség okai között főként a szakképzettség hiánya, az egészségi állapot, és a piacképtelen szakképzettség áll. Az 50 év feletti munkanélküliek esetében az új iránti motiválatlanság, és a rendkívül alacsony képzési hajlandóság nagymértékben hátráltatja az elhelyezkedési lehetőségeket. Ez a tendencia ellentmond az Európai Unió által hangoztatott élethosszig való tanulás elvének is. A gazdasági környezet és az egyén tehát egyaránt felelős az életkorral összefüggő munkanélküliség problémájának kialakulásában. Közösségi részvétel Az idősek részvétele a döntéshozatalban az időskorú önkormányzati képviselők révén valósulhat meg, Idősügyi Tanács vagy Bizottság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál jelenleg nincs. Szociális Kerekasztalt működtet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely társadalmi fórum az időseket érintő döntések előkészítésében is szerepet vállal. Civil szervezetek A nyugdíjas szervezetek fontos szerepet töltenek be az idősek közérzetének javításában, szellemi frissességének, mobilitásának, lelki egészségének megőrzésében, szabadidejük strukturálásában.
Győrben egy városi nyugdíjas egyesület működik, a Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület, egy részben győri és Győr környékét átfogó, a Nyugdíjasok Győri Érdekvédelmi Egyesülete, valamint egy megyei szervezet, a Pannon Nyugdíjas Szövetség. Az Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület 34 nyugdíjas klubot fog össze. Célja a nyugdíjasok segítése, érdekképviselete. Feladata a klubvezetők összefogása, képzése, városi rendezvények szervezése, a klubok rendezvényeinek látogatása. Széleskörű kapcsolatokat ápolnak a nyugdíjasok érdekében. A Nyugdíjasok Győri Érdekvédelmi Egyesületének kollektív és egyéni tagjai, valamint pártoló tagjai vannak. Közösségeinek nagyobb része Győr környékén működik. Célja a nyugdíjasok társadalmi összefogása, általános érdekvédelme, fogyasztó védelem, a tagok kulturális, szociális és egészségvédelmi igényének támogatása, aktív részvétel Győr Megyei Jogú Város közéletében. Feladata a tagok társadalmi tevékenységének szervezése, klubközösségek létrehozása, csoportos üdültetés, fórumok, kulturális rendezvények szervezése. Együttműködnek civil szervezetekkel, önkormányzattal. Támogatott kulturális tevékenységek Előadások a Városi Arrabona Nyugdíjas Egyesület klubvezetőinek, klubjainak: Győr városról Nemzedékek együttműködése Az idősek ellen elkövetett bűncselekmények Kulturális intézmények nyugdíjasoknak szóló ingyenes rendezvényei: Könyvszalon egy rendezvénye "Mindenki karácsonya" egyedül élő időseknek Tavaszi Fesztivál 1-1 rendezvénye Idősek világnapi műsorok Győri Filharmonikus zenekar évente 1 ajándékhangversenye Belépődíjas (kedvezményes) rendezvények: Idősek mozija, havonta 1 előadás Győri Nemzeti Színház Nyugdíjasok bérleti előadása Nyugdíjasok részvétele a kultúrában: Szavalóverseny Dalosverseny Nyugdíjasok köszöntése a Szenior Színpadon (ismert idős művész köszöntése) Nyugdíjas művészeti csoportok: - Bácsa Nyugdíjas Klub Énekkara, Tánckara - Ménfőcsanaki Dalkör Napsugár Nyugdíjas Klub kultúrcsoportja Nádorvárosi Műkedvelők Férfi Kórus - Honvédségi nyugdíjasok Fejlesztési kérdések Idősekre vonatkozó kutatások a városban Az utóbbi 20 év során az idősödők számának növekedése következtében az idősek aránya elérte a 16%-ot az európai összlakosságot tekintve. Az idősek száma az elkövetkezendő években exponenciálisan növekszik. Ezek a számok vezették az Ervet-et, hogy reprezentatív mintán kutatást végezzen Európa keleti régiójában az idős emberek között. Felmerült, hogy ezeknek az embereknek a legnagyobb aggodalma az, hogy olyan sokáig
lakhassanak a saját otthonukban, ameddig csak lehetséges. Az észak-európai országokban (pl. Dánia) mind a politikában, mind szociális téren tisztában vannak az elkövetkező évtizedek ilyen irányú problémáival. A felmérés eredményei és az ilyen téren nyert tapasztalatok megváltoztatták a térség politikáját (csupán az intézményesítésre összpontosítóan: idős otthonok) és alkalmat adott a Wel_Hops megszületésére. A Wel_Hops küldetése, hogy: · közös irányelveket fektessen le az idősek otthonainak megtervezéséhez, · irányelveket fogalmazzon meg az idősek lakta otthonok felújításához, · olyan szakemberek európai hálózatát építse fel, akik új formákat / tervezeteket találnak / dolgoznak ki, · létrehozzanak és feltöltsenek egy internetes honlapot, ahol a témához tartozó információk folyamatosan elérhetők és könnyen hozzáférhetők. Eredmények: · Visszahatás az időseknek arra a jól felfogott igényére, hogy mindaddig a saját otthonukban élhessenek, amíg csak lehetséges. · Javulás az épületek tervezésének és stílusának minőségében. (egy akadályoktól mentes lakás megfelel a lakóinak, egész életük során) · Átalakul az intézményesített idősgondozás, amely egy lehetséges megoldás az idősek szükségleteire. A Wel_Hops részletes leírásokat és tudásbázist hoz létre, hogy meghatározza az idősek számára megfelelő otthon jellemzőit. Lépések: · A partner országokban és más európai országokban (Finnország, Hollandia, Németország, Dánia) meglévő, idősek számára megfelelő otthonok példáinak összegyűjtése és katalogizálása · Ezeknek az otthonoknak a figyelmes tanulmányozása és értékelése (különös tekintettel az épületek jellemzőire, innovatív szolgáltatásokra, korszerű technológiák használatára). · Rangsorolás · Új lakások tervezésére és a meglévők felújítására vonatkozó irányelvek megfogalmazása · Az irányelvek 3 kísérleti projekten keresztül történő tesztelése és értékelése Ez a tudásbázis bárki számára elérhető lesz a kommunikációs és terjesztési terv segítségével. Projektpartnerek: Olaszország, Svédország, Spanyolország, Anglia, Magyarország Időtartama: 30 hónap (2005. április – 2007. szeptember)
Az előterjesztés társadalmi vitája során a Szociális Kerekasztal megbeszélésen hangzott el több résztvevőtől, hogy az idős fogyatékosok vonatkozásában nem rendelkezünk adatokkal. Már pedig, ha az idősek egy része kiszolgáltatott, akkor ez a fogyatékos idősekre hatványozottabban érvényes. Mivel a jövedelmi viszonyaik is rosszabbak, ezért segítséget is kevésbé tudnak igénybe venni. A szolgáltatók pedig kevés információval rendelkeznek a szükségleteikről. Ezért szükség lenne egy a fogyatékosok helyzetét és szükségleteit feltáró kutatásra a fogyatékos szervezetek, a Munkaügyi Központ, az önkormányzati intézmények és civil szervezetek együttműködésével. Az egyház által működtetett intézmények részéről fogalmazódott meg ugyancsak e fórumon, hogy az önkormányzati intézményekkel való együttműködést igényelnék az időseknek nyújtható programok megvalósításában.
Összefoglalás Legfontosabb megállapításokként az alábbiakat emeljük ki: 15 Ha a halálozási mutatók változatlanok maradnának hazánkban, a 2002-ben született gyermekek átlagosan 72,5 életévre számíthatnak. A megyénkben született gyermekek várhatóan ennél több mint fél évvel hosszabb ideig élnek, viszont hat évvel rövidebb ideig, mint a 15 tagállamú EU lakói. 16 A lányok 7,5 évvel hosszabb ideig fognak várhatóan élni, mint a fiúk. 17 Győr város népesség összetételére a felnőtt korúak magas aránya, a gyermekkorúak mérsékelten magas részesedése és az időskorúak alacsony hányada a jellemző, amivel némiképp kedvezőbb irányban tér el a megyei arányoktól. 18 Legszembetűnőbb a belváros népességének öregedő, a lakótelepek, illetve falusias beépítésű területek fiatal korösszetétele. 19 Győr városban 100 gyermekkorúra 90 időskorú jut, ami a megyei átlagnál lényegesen kedvezőbb. 20 A 0-24 éves korosztály száma mindkét nem esetében szembetűnő mértékben csökkent 2000 és 2004 között. 21 Az élveszületések alakulása Győr városban kedvező trendet jelez, hiszen (szinte) egyenletesen emelkedő születésszámok figyelhetők meg, 2000 és 2004 között 3,2%-os emelkedés írható le. 22 Míg az 50-54 illetve 60-64 éves korcsoportok halálozása emelkedő tendenciát mutat városunkban, addig az 55-59 évesek halálozása kedvezően alakult az elmúlt években. 23 Kimutatások szerint az idős emberek 51 %-a legalább egy krónikus megbetegedésben szenved; két ilyen megbetegedés 10%-ukat érinti és három vagy több krónikus megbetegedés 3 % gyakorisággal fordul elő. 24 Győr város 50 év feletti lakosságának okspecifikus halandósága megegyezik az országos jellemzővel, nevezetesen a vezető halálokot a keringési rendszer betegségei jelentik mindkét nemben, második helyet foglalják el a daganatos megbetegedések 25 Természetes fogyás jellemzi a várost, vagyis kevesebb a születések száma, mint a halálozás. 26 A vándorlás tekintetében negatív a tendencia, többen hagyják el a várost, mint amennyien beköltöznek. 27 Az egészségügyi alapellátásban 51 felnőtt háziorvosi körzet van. 28 Az egy háziorvosra jutó átlagos lakosságszám 2100 fő, a rendelési idő hossza hétköznaponként 4 óra. 29 Idősellátó Centrum létrehozásával megvalósult az a törekvés, hogy Győr városában élő nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek egészségügyi és szociális alap és szakellátása koordinálódjon magas színvonalon. 30 Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény egy több évre szóló projektet dolgozott ki azzal a céllal, hogy a fiatalok és az idősek közötti kapcsolatok erősödését elősegítsék. 31 2004-ben 162 fő részesült házi segítségnyújtásban a városban. 32 A házi segítségnyújtásban lévő ellátottak száma 54%-kal emelkedett 2000 és 2004 között. 33 Ezen emelkedés mögött markáns férfitöbblet húzódik meg. 34 2000 és 2004 között az étkeztetés összes adagszáma 15%-kal emelkedett, ezt a típusú ellátást a nők veszik nagyobb arányban igénybe.
35 Győrben az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Területi Gondozó Szolgálata keretében a személyes gondoskodás alap és szakellátási formáit a város közigazgatási területén 7 Gondozási Központ, 13 Idősek Klubja biztosítja. 36 Győr városban az idősek klubjai 365 személy részére tudnak férőhelyet biztosítani. Ez a szám 2000-2004 között változatlan maradt. Az ellátottak száma négy százalékos emelkedést mutat 37 A nemek szerinti egyenlőtlenség – két-, két és félszer annyi női ellátott van, mint férfiaz évek alatt folyamatosan emelkedik. 38 Az átmeneti gondozóház létszáma 2000 és 2001 között kilenc fővel emelkedett, azóta azonban változatlan, a várakozók száma több, mint duplájára emelkedett. 39 Lakótelepi ellátásra a Cuha utcai idősek otthonában illetve az Átmeneti Gondozóházban van lehetőség. 40 2004-ben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban résztvevők száma 69 fő, ami 1,8szoros kapacitásbővülést jelent az előző évhez képest, térítési díjat senki nem fizet. Az ellátásra várakozók száma 14 fő. 41 Az önkormányzat 4680 db saját tulajdonú lakásbérleménnyel rendelkezik. Az 50 és 60 év közötti bérlői arány ebből 20 %. 8.208 nyugdíjas lakás létezik a városban ezek alapterülete 25 és 71 m2 közötti. Speciálisan mozgáskorlátozottak részére 11 lakást alakítottak ki. 9.Az egy főre jutó zöldterület aránya: 15,85 m2/fő.
10.2002. évben kiemelkedően magas volt az összes balesetek száma, melyhez képest 2005-re 23%-os csökkenés tapasztalható. 11.A súlyos ill. halálos kimenetelű balesetek számát tekintve szintén jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg 2002-2005 között. 12.A balesetek döntő többségét az 50 év feletti korosztály okozza személygépkocsival. Ez egyrészt betudható az idős korral járó betegségeknek (látás csökkenés, reflexek tompulnak stb.), de egyben gondolnunk kell arra is, hogy az elmúlt években sokszor változott a közlekedési jogszabály és ezekkel a módosításokkal nem mindig vannak tisztában az emberek. 13.2004. és 2005. évben az 50 év felettiek által okozott balesetek döntő többségénél az elsőbbségi jog meg nem adása valamint a sebesség nem megfelelő megválasztása az elsődleges baleseti ok. 14.Az idős emberek igénylik az új információs és kommunikációs technikák elsajátításának lehetőségét, megőrizve és szinten tartva ezzel szellemi frissességüket, tájékozottságukat, életminőségük javulását, szabadidejük hasznos eltöltését. Ennek érdekében számítástechnikai kurzust megszervezésére került sor. 15.Míg a munkanélküliségi ráta 1996 és 2005 között jelentősen csökkent, addig a munkanélkülieken belül, az 50 év felettiek aránya közel 38%-kal emelkedett.
2. sz.melléklet
ÉLETMÓDVIZSGÁLAT GYŐR VÁROS 50 ÉV FELETTI LAKOSSÁGÁNAK KÖRÉBEN 2006
Készítette: Burkali Bernadett szociológus ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
3
2. Adat és módszer
5
2.1. Adatfelvétel
5
2.2. A vizsgálat etikai szabályai
5
2.3. A változók elemzésének metodikája
5
2.4. Statisztikai elemzés módszerei
6
3. Eredmények
7
3.1. Demográfia 3.2. Lakáshelyzet, környezet 3.3. Szabadidő eltöltési formák
7 8 10
3.4. Egészségmagatartás
11
3.5. Táplálkozás 3.6. Lelki állapot Összefoglalás
17 18 21
1. Bevezetés
Az EU népessége öregszik, az öregkori függőségi arányok növekedni fognak. Bár a születések száma kis mértékben nőtt 1999-ben 1,45 gyermek / nő-ről 2001-ben 1,47 gyermek / nő arányra, ez még mindig messze elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől. A várható életkor nő, a halandóság egyre inkább az idős korra koncentrálódik. Ahogy a népességrobbanás generációja eléri a nyugdíj korhatárt egyre többen tartoznak majd az idős korcsoportokba. Ma a 65 évesek és az ennél öregebbek korcsoportja a teljes népesség 16%-át képviselik, míg a 15 évesnél fiatalabbak 17%-ot jelentenek. 2010-re ezek az arányok 18% és 16% lesznek. A legdrámaibb növekedés a “nagyon öreg emberek” (80 évesnél idősebbek) számában fog jelentkezni, ami a következő 15 évben majdnem 50%-kal fog növekedni. A születéskor várható életkor nemcsak szociális mutató, hanem fontos gazdasági mutató is. A makroökonómiai és egészségügyi elemzések szerint az egészségügyi állapot jelentős mértékben megmagyarázza a gazdasági növekedési arányok közötti különbséget3. A várható életkor mértéke megnőtt a huszadik század folyamán: a század első 60 évében 25 éves növekedés történt, az elmúlt négy évtizedben pedig további nyolc évvel nőtt ez az időtartam. A férfiak várható életkora az 1970-es 68 évről, 2000-re 75 évre nőtt. Ugyanebben az időszakban a nők várható életkora 6 évvel nőtt, az 1970-es 75 évről 81 évre 2000-ben. A férfiak esetében a kisebb várható életkor oka a nagyobb arányú férfi halandóság bármelyik életkorban, ami jól ismert jelenség minden tagállamban és a világ többi országának többségében is. Ez a nemek közötti egyenlőtlenség, bár biológiai tényezők váltják ki, főleg szociális és életmódbeli okokra vezethető vissza. Most, hogy a férfiak és a nők viselkedése hasonlóbbá válik az EU-ban, a férfiak és a nők várható életkora kezd közelíteni egymáshoz. A növekvő várható életkor és a születések számában végbement változások következtében az EU népessége egyre öregebb lesz (1. ábra). Ez a demográfiai öregedés azt jelenti, hogy az idősebbek száma nő, míg a munkaképes korúak száma csökken. Ezeknek a demográfiai tendenciáknak számos területen gazdasági és szociális következményei lesznek, beleértve az egészségügyi és gondozási rendszereket.
3
Az Európai Bizottság jelentése a makro-ökonómiáról és az egészségügyről - Jeffrey D. Sachs elnökletével (2001): Macroeconomics and health: investing in health for economic development (Makro-ökonómia és egészségügy : egészségügyi és gazdaság fejlesztési beruházások). WHO, Geneva (24. oldal): “A születéskor várható életkor minden újabb 10%-os növekedése legalább évi újabb 0,3 - 0,4 %-os gazdasági növekedést eredményez, ami más növekedési tényezők szilárdságát biztosítja “.
Life expectancy birth, élettartam in years Születéskor várhatóat átlagos
<= 85 <= 80 <= 75 <= 70
2001
<= 65
European Region 74.03
No data Min = 60
Forrás: WHO HFA adatbázis, 2006 január 1. ábra Az egészségügyi ellátás biztosítása szempontjából a legjelentősebb demográfiai tendencia a nagyon idősek (80 év felettiek) csoportjának növekedése. Számuk nyolc millióval fog nőni 2010 és 2030 között, ami 44%-os növekedést jelent, ez tehát nagyobb, mint ami az idősebb népességre általában jellemző. Jelenleg ezen nagyon idős emberek többségének segítségre és gondozásra van szüksége, amiben akár intézményes kereteken belül akár azokon kívül részesülnek - ez utóbbi a családtagok által nyújtott gondozást jelenti, ami különösen a déli tagállamokban ismert gyakorlat. A jövőben a háztartások mérete és száma csökkenni fog, és lehet, hogy kevésbé lesznek képesek a rájuk nehezedő gondozási feladatokat ellátni, ami még hangsúlyosabbá teszi az intézményi keretekben és más intézményi kereteken kívüli gondozás jelentőségét. Az öregedési folyamatnak markáns nembeli vetülete van: a nagyon idősek túlnyomó többsége nő lesz. A népesség öregedésével a nők egészségügyi problémái lényegesen súlyosabban esnek latba a kezelendő és vizsgálandó betegségek fajtáját illetően4. Ezekkel a demográfiai trendekkel kell számolnunk hazánkban is, hiszen a hazai népesedési trendek némi időbeli eltolódással de követik a Nyugat-Európában megfigyelhető folyamatokat. 4
Szociális helyzet az Európai Unióban 2003-ban
2. Adat és módszer 2.1. Adatfelvétel A vizsgálat elvégzésére kvantitatív vizsgáló módszert alkalmaztunk. A kérdőívek felvételét képzett kérdezőbiztosok végezték, akik az Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület önkéntesei voltak. A kérdezőbiztos szakember, aki egységes technikákat alkalmaz minden egyes megkérdezés során. Az egységes technikák biztosítják, hogy valamennyi kérdezőbiztos által összegyűjtött adat pontos és megbízható legyen. Miután a kérdezőbiztosok mindannyian azonos technikákat alkalmaznak, az elvégzett megkérdezések eredményeit összesítve hiteles statisztikai eredmények kaphatók a vizsgált témáról.
2.2. A vizsgálat etikai szabályai A felmérés során a kérdezőbiztosok a megkérdezettek személyiségi jogait érintő adatok birtokába jutnak. Ezeknek az adatoknak, illetve egyes részleteknek harmadik személy részére történő átadása bűncselekmény. A felmérés végrehajtásával kapcsolatban a vizsgálatot lebonyolító intézet és munkatársai birtokába került adatok kizárólagosan a WHO Egészséges Városok Programiroda tulajdonát képezik. A felmérés elvégzéséhez kapcsolódó hatályos jogszabályok: Az 1995. évi CXIX. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról A magánszemélyek adatainak védelméről szóló törvény rendelkezései egyebek között előírják, hogy az adatgyűjtők az alábbi információkkal szolgáljanak a magánszemélyek számára az adatkéréssel kapcsolatban:
melyik szervezet, intézmény számára gyűjtik az adatokat kötelező vagy önkéntes az adatszolgáltatás mi az a legfontosabb cél vagy melyek azok a célok, melyre az adatokat fel kívánják használni az adatok különféle felhasználási lehetőségei
2.3. A változók elemzésének metodikája A változók elemzését minden kérdésblokk esetében a következő metodika szerint tesszük meg: - Legfontosabb kérdéseknél a gyakoriságok bemutatása - Többváltozós elemzések bemutatása Egyes demográfiai kérdések elemzése során a kérdőívben szereplő változók összevonásával új kategóriákat képeztünk és ezek alapján is elvégeztük a vizsgálatot.
2.4. Statisztikai elemzés módszerei Egyváltozós statisztikák megjelenítéséhez a gyakoriság (frequencies) eljárás állítja elő a gyakorisági táblákat, szóródási mutatókat. Az egyes kérdésekre adott válaszok eloszlásának értékelésekor az 5% felett kapott adatokat egészszámra kerekítettük, így a 100%-tól ±2% eltérést megengedtünk. Az 5% alatt kapott adatoknál egy tizedes jegyig kerekítettünk. A kereszttáblákat két-, vagy több változó összefüggésének vizsgálatához használjuk. Ez a táblázat olyan cellákból áll, amelyek a két változó (oszlop és sorváltozó) értékeinek minden kombinációja esetén kapott értékeket tartalmazza. Ezen cellák értékei szolgáltatnak információt a két változó közötti összefüggésről. A kereszttáblában szereplő százalék és számértékek nem elegendőek a két változó közötti kapcsolat jellemzésére. Egy lehetséges módszer erre a chi-négyzet próba. Két változó akkor független, ha az egyes cellába eső esetek számát a peremeloszlások egyértelműen megadják. Egy, a statisztikában gyakran használt hipotézisvizsgálati módszer a Pearson-chi-négyzet próba. A chi-négyzet próbával az ún. nullhipotézist ellenőrizhetjük, amely egy összefüggésvizsgálati esetben a következő: “A vizsgált változók között nincsen összefüggés”. Amennyiben a chi-négyzet értékhez tartozó szignifikancia-szint 0.05-nél alacsonyabb, akkor elvetjük a nullhipotézist, ellenkező esetben megtartjuk. A szignifikancia szintjének megítéléséhez a következő kritériumrendszert és jelölési konvenciót alkalmaztuk: P < 0,05 szignifikáns * P < 0,005 erősen szignifikáns ** P < 0,001 igen erősen szignifikáns *** P > 0,05 nem szignifikáns A változók közötti kapcsolat (korreláció) szorosságának megállapítása: a két változó között kapcsolat erősségét lineáris kapcsolat esetében korreláció együtthatónak nevezzük, Az r értéke csak ezekbe az intervallumokba eshet: -1≤ r ≤ 1; 0≤ r ≤1; r ≤ 0,25 nincs vagy nagyon gyenge a kapcsolat 0,25 < r ≤ 0,50
gyenge a kapcsolat
0,50 < r ≤ 0,75
közepes a kapcsolat
0,75< r ≤ 1
erős a kapcsolat
r=1
függvényszerű a kapcsolat
Az r abszolút értéke jellemzi a két változó közti kapcsolat erősségét. A kérdőívek számítógépre történő rögzítése Microsoft Excel 97 programban készült. Az adatok feldolgozása SPSS 14.0 statisztikai programcsomag felhasználásával történt. A táblázatok és diagrammok Microsoft Excel programban készültek.
3. Eredmények 3.1. Demográfia Az elemzés Győr város 321, 50 év feletti lakosának megkérdezésével zajlott. A kérdőívek kitöltése kérdezőbiztosok segítségével, egyénileg történt. A vizsgálatba a város mindegyik városrészéből kerültek be lakosok. A megkérdezettek 45%-a nő, 55%-a férfi. Közel 20%-uk 60 év alatti, 35%-uk 60-70 év közötti, 22%-uk 70-80 év közötti és 23%-uk nyolcvan évnél idősebb. Iskolai végzettség szerint a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 28%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 23% (2. ábra). Iskolai végzettség szerinti megoszlás (%) 25 25 23
19
20 18
15
% 11 10
5
3 1
0 felsőfokú
gimnázium
szakközépiskola, technikum
szakmunkásképző
általános iskola
kevesebb, mint 8 általános
egyéb
2. ábra A foglalkoztatás tekintetében 72% nyugdíjas, 23% még gazdaságilag aktív és öt százalék háztartásbeli illetve munkanélküli. Családi állapot szerint 54% házas, 29% özvegy, 8% hajadon, nőtlen, 8% elvált és 1,6% él élettársi kapcsolatban. Több megjegyzés is kívánkozik ehhez az adathoz. Napjainkban a házasságok közel 1/3-ad része válással végződik és a fiatal generációk körében az élettársi kapcsolat fenntartása mind elterjedtebb. Egyértelműnek tűnik, hogy ezek a népmozgalmi tényezők ezt a korosztályt kevésbé érintik. A vizsgált lakosság körében az átlagos gyermekszám 1,86. Nem jellemző a gyermektelenség, mindössze 7%-nak nincs gyermeke, 27%-nak egy gyermeke van. Legáltalánosabb a két gyermek (43%) és közel 23%-nak van három vagy annál több gyermeke.
3.2. Lakáshelyzet, környezet A megkérdezettek 45%-a családi, 25%-a társas, 26% panel és 5%-a egyéb lakásban él. Tulajdonforma tekintetében legjellemzőbb a saját tulajdonú (69%), illetve a családtag tulajdonában lévő ingatlan (19%). Közel 8% önkormányzati (ill. INSZOL-os) bérleményben él. Lakásnagyság tekintetében 20 és 360 m2 közti a szórás, az átlagos lakásnagyság 76 m2. A lakásfenntartási (rezsi jellegű) kiadások a megkérdezettek 36%-ának húsz- és harmincezer, 30%-ának harminc- és negyvenezer, 23%-ának negyvenezer forint feletti összeget jelent. Alig 11%-nak húszezer forint alattiak a költségei. Mindezt 49 százalékuk egy főre futó havi 60.000 forint alatti jövedelemből fizeti ki. 44% hatvan- és százezer forint közötti összegből él, 7% százezer felettiből. A fiatalabb korosztályban szignifikánsan magasabb azoknak az aránya kiknél nagyobb az egy főre eső jövedelem (p<0,001). Nyolcvanés százezer forint közötti jövedelemből háromszor annyi ötvenes éveiben járó él mint nyolcvan feletti, százezer feletti jövedelemből négyszer annyi. A nyugdíjasok közel fele – 48%- hatvanezer forint alatti, egy főre eső jövedelemből él. Átlagosan egy szobára 1,28 fő esik, az együtt élők átlagos száma pedig 2,33 fő. Minden negyedik megkérdezett egyedül él, 40% él kettesben valakivel. Legjellemzőbb együttélés természetesen a házastárssal való, a megkérdezettek 34%-a él együtt gyermekével ami a megkérdezettek életkorából feltételezi a felnőtt korú gyerekkel való együttélést (3.ábra). Természetesen az idősek körében lényegesen nagyobb arányú ez egyedül élés; míg a legfiatalabb korosztályba tartozók 13%-a, addig a legidősebbek 43%-a él egyedül (p<0,001). Egyedül élők aránya az egyes életkori csoportokban (%) 45 43 40 37
35 30 25 20 15
13
14
10 5 0 50-59 éves
60-69 éves
S1 70-79 éves
3. ábra
80 év feletti
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a háztartások felszereltsége alapján viszonylag pontos információk nyerhetők a családok anyagi helyzetéről, jólétéről. A lakás komfortosságának mérésekor a villany -, víz-, csatorna- és gázvezeték meglétére kérdeztünk rá. A legsúlyosabban depriváló tényező, a villany hiánya senkit nem érint. A villany után sokrétű mindennapos használata révén a víz a legfontosabb életmódformáló komforttényező. A megkérdezettek 1,6 %-a él olyan házban mely nincs közüzemi vízhálózatba bekapcsolva. Gáz ill. csatorna a lakások 94-94%-ában van. A válaszadók 13% válaszolt úgy van valamilyen problémája a lakásával. Legtöbben közel 7% - a lakás minőségét (nyirkos, penészes, huzatos, sötét), illetve - 5 % - a lakás környékét (zajos, fő közlekedési út mentén fekszik, szennyezett a levegője) kifogásolták. A lakás minőségével elégedetlenek legnagyobb arányban az Újvárosban illetve Szigetben élők közül kerülnek ki. Zajártalomra legnagyobb arányban Kismegyeren, Szabadhegyen ill. a Belvárosban élők panaszkodtak. A lakókörnyezettel való elégedettséget a 4. ábra mutatja. Az emberek túlnyomó többsége (86%) szereti a környéket, ahol él, többségük kielégítőnek tartja a közbiztonságot is. Legkevésbé az emberek közti kapcsolatokkal és a szabadidő eltöltési lehetőségekkel elégedettek. A lakókörnyezettel való elégedettség (%) 100
90
80
70
60 Egyáltalán nem ért egyet Nem ért egyet Részben egyetért
% 50
Teljesen egyetért
40
30
20
10
0 Szereti a környéket
Biztonságban érzi magát
Törődnek egymással az emberek
Vannak megfelelő szolgáltatások
Jó a tömegközlekedés
Sok szabadidiős lehetőség van
4. ábra Az Újvárosban élők nyilatkoztak legnagyobb arányban úgy (p<0,05), hogy nem tartják jónak a közbiztonságot, és a környéken elérhető szolgáltatásokkal is ők a legelégedetlenebbek. A legalapvetőbb tartós fogyasztási cikkeknek (hűtőszekrény, porszívó, tűzhely) a válaszadók 97-98%-a birtokában van. Számítógépet a háztartások 28%-ában találtunk, legkevésbé elterjedt a mosogatógép használata (5. ábra).
Tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság (%) 97,8
100
97,5
97,5
96,9
90 80
76,3
72,6
70
70,7
69,2
60 %
49,2
50
44,5 40
29,9
30
27,7 20,9
20
12,8 8,1
10
ép at óg
am er a
m os og
HI FI
de ok vi
őg ép vi de o/ DV D CD lej áts zó sz ám ító gé p
jle r bo
ép ez yk
fé n
au
tó m at am os m óg ik ép oh ul lám ú sü tő
y zh el
gy as zt ó fa
tű
V
rsz í po
y
es T sz ín
ős ze kr én hű t
vó
0
5. ábra Telekkel, nyaralóval 23% rendelkezik, gépkocsival 47%. Az iskolai végzettség mind a lakáson kívüli ingatlan, mind a gépkocsi birtoklását nagymértékben befolyásolja. A magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban (mindkét esetben p<0,001) vannak birtokában ezeknek, mint az alacsony végzettségűek. Emellett igen erősen meghatározó tényező a kor is. Mivel ezen két demográfiai tényező önmagában is igen erősen korrelál ezért megvizsgáltuk, hogy jelen esetben a kor vagy az iskolai végzettség a meghatározóbb. A regresszióelemzés eredményeként egyértelműen leírható, hogy az iskolai végzettség az alapvetően meghatározó.
3.3. Szabadidő eltöltési formák Az életmód egyik fontos tényezője a szabadidő eltöltésének módja. Az alábbiakban arra kerestük a választ, hogy a lakosság mennyire preferálja az aktív pihenést, a szabadidő eltöltésének különböző alternatív módjait a passzív pihenéssel szemben vagy amellett. Televíziót átlagosan napi 2,86 (közel 3) órát néznek, legkedveltebbek a hírműsorok, szórakoztató – és ismeretterjesztő filmek illetve a sport műsorok. A televíziózással töltött időt életkori csoportok szerint vizsgálva két megállapítás tehető. A hetven év felettiek közül kerülnek ki nagyobb arányban a naponta nagyon sokat – napi öt óra vagy annál többtelevíziózók, viszont közülük kerülnek ki legnagyobb arányban azok is, akik szinte egyáltalán nem néznek TV-t. Ugyanez a megállapítás érvényes az olvasással kapcsolatosan is. Olvasással átlagosan napi 1,65 (valamivel több, mint 1,5) órát töltenek, elsősorban folyóiratokat, újságokat, szépirodalmat és útleírásokat olvas ez a korosztály.
A mozgásfajták tekintetében legkedveltebbek a séta, kerékpározás és a kímélő torna (gyógytorna). A válaszadók 2/3-ad részének van valamilyen hobbija, és 18% tartozik valamilyen közösséghez (egyesület, idősek napközi otthona, kulturális csoport vagy szabadidős csoport). A tevékenységek közül legkedveltebb a kertészkedés, barkácsolás és zenehallgatás. A társas tevékenységek közül legtöbben valamilyen egyesületnek vagy klubnak a tagjai. A fiatalabb korosztályból szignifikánsan nagyobb arányban (p<0,05) találtunk valamilyen elfoglaltságot, mint a nagyon idősek közt. A kulturális szórakozási formák közül legkedveltebb a színház – a válaszadók közel 40%-a látogatja alkalmanként vagy rendszeresen-, legkevésbé látogatott a mozi – csupán 16% megy el időnként moziba-, bár ez a szórakozási fajta inkább a fiatalokat vonzza. A legidősebb korcsoportból elvétve akad 1-2 ember aki igénybe venné ezeket a kikapcsolódási, időtöltési formákat. Alig minden tizedik megkérdezett végez csak valamilyen önkéntes munkát a városban, azonban ha igény lenne erre 23% vállalná ezt. Legszívesebben a civil szektorban tevékenykednének, szociális vagy oktatási területen. Az idősek érdekeinek képviseletével a döntéshozó testületekben 34% elégedett, de ezzel a kérdéssel kapcsolatosan nagyon sokan jelezték -22%-, hogy nem tudják megítélni ezt.
3.4. Egészségmagatartás Napjainkban a halálozások döntő többségéért olyan krónikus, nem fertőző betegségek a felelősek, amelyek kialakulását több éves ill. több évtizedes egészségtelen életmód alapoz meg. A lakosság életmódbeli szokásai erős kihatással vannak általános egészségi állapotára. Magyarország a mortalitási statisztikák rangsorában, a világ élvonalában van olyan betegségek esetében, amelyek magatartásbeli változtatásokkal nagyrészt megelőzhetőek lennének. A helytelen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya a legfontosabb kockázati tényezők a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulásában5. Az egészségkárosító szerek használata gyakran együtt fordul elő, s ez súlyos testi és pszichikai megbetegedésekhez vezethet. A legsürgősebb magatartásbeli változtatásokat a következő négy területen kellene eszközölni: dohányzás-, alkohol ill. egyéb hangulatjavító szerek használata-, fizikai aktivitás-, egészséges táplálkozás. A dohányzás az egész világon, így Magyarországon is igen súlyos népegészségügyi problémát jelent. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés6 adatai alapján 2003-ban régiónkban a nők 22%-a, a férfiak 31%-a napi rendszerességgel dohányzott. A nők esetében ez a három évvel korábbi eredményekhez képest némi emelkedést jelent! Mindkét nem tekintetében az országos átlag alatti a rendszeresen dohányzók aránya. Kvantitatív vizsgálatok eredményei alapján megállapítható az is, hogy az életkor előrehaladtával csökken a rendszeres dohányzás, és mind nagyobb a leszokás aránya. Az OLEF adatai alapján a 65 év feletti nők 10, a férfiak 13%-a dohányzik rendszeresen.7. Vizsgálatunk adatai szerint a megkérdezettek 21%-a rendszeres,1,3%-a alkalmi dohányos. Közel nyolc százalék már leszokott és 70% soha nem dohányzott. A nők 12, a 5
Morava Endre: Táplálkozás- és élelmezés –egészségtan (Népegészségtan, Semmelweis, Bp. 1995) Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003, 7 Nyugat-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 … a döntéshozóknak 6
férfiak 28%-a rendszeres dohányos. Vizsgálatunk is egyértelműen alátámasztja, az életkor és dohányzás összefüggését. Míg az 50-59 éves nők 31, addig a hetven felettiek 2,3%-a dohányzik. Férfiak körében ez az arány: 50-59 évesek: 33%; hetven felettiek: 15%. A dohányosok átlagosan 39,6 éve dohányoznak, és 84%-uk legalább egy doboz cigarettát elszív naponta. A válaszadók 19%-ának van dohányzó családtag a környezetében. Ez erősen (p<0,001) összefügg az egyén dohányzási szokásaival, több mint két és félszer annyi rendszeres dohányosnak van dohányzó családtag a környezetében, mint akik soha nem dohányoztak. 22%-nak okozott már problémát a dohányzás és ez elsősorban egészségi problémát jelent. Az alkoholfogyasztás egészségi és társadalmi következményei igen súlyosak, mivel nemcsak az egyénre van egészségkárosító hatása, hanem közvetetten az alkoholt nem fogyasztókra is. A régióban minden ötödik férfi nagyivó, ami az országos átlagnál kedvezőtlenebb. A nők 1%-os aránya kedvezőbb az országosnál. Mindkét nem esetében az életkor emelkedésével nő a nagyivók aránya. Ez különösen az idős férfiaknál jelent problémát, ugyanis közülük már minden negyedik ebbe a kategóriába tartozik8. Vizsgálatunk szerint 37% egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A fogyasztók negyede viszont napi szinten, további hét százalék kétnaponta. A szakirodalomban veszélyeztetettnek tartják azokat a nőket, akik heti 14 egységnél, és azokat a férfiakat, akik heti 21 egységnél több alkoholt fogyasztanak. Egy egységnek vesznek egy pohár sört vagy egy pohár bort, vagy 3 cl aperitifet9. Mindezek mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy ennél kisebb mértékű rendszeres alkoholfogyasztás is dependenciához vezethet az egyéni tolerancia függvényében (Simek, Fekete). A nők 12%-a, a férfiak 32%-a fogyaszt alkoholt naponta (p<0,001). Napi rendszerességgel a nők közül a 70-79 éves korosztály, a férfiak közül a 60-69 éves korosztály fogyaszt alkoholt. Csupán négy megkérdezett jelezte azt, hogy okozott már problémát neki alkoholfogyasztása, az említett problémák között az egészségin túl, itt már a munkahelyi és családi probléma is említésre került. A megkérdezettek 9%-ának van rendszeres alkoholfogyasztó a családjában. A válaszolók 80%-a szed rendszeresen valamilyen, akár több fajta gyógyszert is, szinte kivétel nélkül orvosi ellenőrzés mellett. Minden negyedikük szed alkalmanként vagy rendszeresen altatót, nyugtatót. A gyógyszerszedés az életkorral jól korrelál, míg az ötvenesek 68%-a szed rendszeresen gyógyszert, addig a nyolcvan év felettiek körében ez az arány 93%. Tíz százalékkal több nő szed rendszeresen gyógyszert, mint férfi. Statisztikailag igazolhatóan több idős (6. ábra) (p<0,01), és több nő (p<0,001) szed altatót, nyugtatót.
8 9
Nyugat-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 … a döntéshozóknak Kertai Pál: Megelőző Orvostan (Medicina, Bp., 1999)
Gyógyszerszedési szokások korcsoportonként (%)
100,0 90,0
30,2 40,2
80,0
64,8
70,0
73,3 60,0 % 50,0
igen, többet 38,1
igen
30,4
nem
40,0 30,0 26,8 20,0
31,7
20,0
29,5
10,0
8,5
6,7
0,0 50-59 éves
60-69 éves
70-79 éves
80 év feletti
6. ábra Minden korosztály, minden társadalmi réteg harmada, negyede túlsúlyos hazánkban, ám csak az esetek kisebb részéért felelős valamilyen betegség, szabályozási zavar. Az elhízás okai túlnyomó részt az életmódban keresendők.10 Magyarországon két alapvető tényező miatt magas a populáció egy részének testsúlya: a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. A fizikai aktivitás nem feltétlenül anyagi kérdés, de az olcsó sportolási lehetőségek ritkák és a fáradt, agyonhajszolt dolgozó embernek nem sok szabadidő jut fizikai aktivitással egybekötött kikapcsolódásra11. A testsúly és testmagasság viszonyának megállapítására a Body Mass Indexet, másként testtömegindexet használjuk. kg BMI= m2 A BMI alapján a 24, 9 köztieket normálisnak, a 25-26,9 közöttieket túlsúlyosnak, 2729,9 erősen túlsúlyosnak, 30-39,9 elhízottnak és 40 felett betegesen elhízottnak kell tekinteni12. Mindezek alapján a lakosság alig 41%-a tekinthető normál súlyúnak, közel 60%-uk különböző mértékben, de az ideális testsúlyánál nehezebb. 21% túlsúlyos, 22% erősen túlsúlyos és 16% elhízott. 10
Halmy László: Elhízunk? (SubRosa, Bp. 1996) Csoboth Csilla: Egészségkárosító magatartásformák – életmód (Végeken, 1997/2-3 sz.) 12 Halmy László: Elhízunk? (SubRosa, Bp. 1996) 11
Életkor szempontjából az 50-69 év közöttiek a veszélyeztetettebbek, nemek szerint pedig a férfiak. Normál testsúlyúnak csak minden második nő és minden harmadik férfi tekinthető. A kockázatnak leginkább kitett csoport az 50-59 éves férfiak.. Különösen fontos népegészségügyi jelentőségű probléma ez azért is, hiszen napjainkban a halálozások több, mint feléért (7/a,7/b ábra) a keringési rendszer betegségei a felelősek, amelyek kialakulásában jelentős kockázati tényezőként szerepel az elhízás. Haláloki struktúra GYŐR-MOSON-SOPRON megyében, 0-X éves férfiak, 2004. Morbiditás és mortalitás külső okai Emésztőrendszer 7% betegségei 9%
Egyéb halálokok 4%
Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 30%
Légzőrendszer betegségei 3% Keringési rendszer betegségei 47%
7/a. ábra Haláloki struktúra GYŐR-MOSON-SOPRON megyében, 0-X éves nők, 2004.
Morbidi Egy táséb éshaláloko Fertőzőkkoésko zta m ortalitás 5% külső élősdie okai betegségek Ebetegségei mésztőrendszer 0% 4% Daganatok 5% 23% Légzőrends zer betegségei 2% Keringési rendszer betegségei 61%
7/b. ábra A megfelelő testtömeg elérése, illetve fenntartása növeli a várható élettartamot, illetve az erre a korra jellemző betegségek (szív- és érrendszeri-, ízületi betegségek, II. típusú cukorbetegség) tüneteit csökkenti, illetve az állapotot javítja. Célszerű már fiatal felnőttkorban, illetve a középkorúaknak is arra törekedni, hogy idős korra ne legyenek se elhízottak, se alultápláltak. Szintén igen fontos kockázati tényező a vérnyomás, koleszterin és vércukor szint. Mivel ezek mindegyike igen jól kezelhető, fontos, hogy az egyén tudatában legyen ezen egészségi állapoti mutatóinak, hiszen az időben történő kezelésbe és gondozásba vétel jelentősen csökkenti a későbbi problémák kialakulását. Úgy tűnik, hogy ezzel mind többen vannak tisztában hiszen a vérnyomás értékét a megkérdezettek 94%-a ismeri (52%nak normális), a koleszterin szintjét már csak a megkérdezettek 70%-a (58%-nak normális), míg vércukor szintjét 78%-a ismeri (68%-nak normális). Sem életkor, sem nemek szerint nem találtunk összefüggést.
Nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok többszörösen alátámasztották, hogy az egészség szubjektív megítélése, hosszú távon nagy pontossággal előre jelzi a lakosság halandóságát. Minden második megkérdezett ítélte inkább jónak az egészségét, 10% rossznak. Minden negyedik válaszadó rosszabbodást észlelt az egy évvel korábbi egészségi állapotához képest. Az egészségi állapot megítélése jó korrelál az életkorral, tehát az idősebbek nagyobb arányban minősítik inkább rossznak az egészségi állapotukat. Nemek tekintetében a nők vélik rosszabbnak egészségüket, majdnem kétszer annyi nő minősítette inkább rossznak az egészségét, mint férfi. Az egyén szintjén a végzettség javítja a szociális képességet, növeli a lehetőségeket, erősíti az önbizalmat, javítja a készségeket és a képességeket és elősegíti az egészségesebb életvitelt, azáltal, hogy tudatosabbá teszi a kockázatokat. Az Eurobarometer felmérése szerint középiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkezőknek csupán 50%-a ítélte “jó”-nak vagy “nagyon jó”-nak az egészségét, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ez az arány közel 75% volt13. Vizsgálatunk adatai ezzel összecsengenek, hiszen a középiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők 43%-a, a felsőfokú végzettségűek 74%-a ítélte az átlagosnál jobbnak az egészségét (p<0,001). A jelenlegi hosszan tartó betegségek jelenlétét a következő ábra szemlélteti Az egyes betegségek előfordulási aránya a megkérdezett lakosság körében (%) 60
52 50
44,5 40
% 30
20
15,3
13,1
12,8
12,8
12,5
11,2
10,3
10
7,5
6,9 4
na t da ga
du la ti
ro
ss zi n
t ör gh ur u
ag yv ér zé s
s ar kt u
id ül th
sz ív in f
in
de pr es sz ió
ko le sz ter
m
ag as
or be te gs ég
er gi a
cu k
all
m ig ré n
ku lá s cs on tri t
re um a
m
ag as
vé rn yo m
ás
0
8. ábra A magas vérnyomás a lakosság több, mint felét, reumatikus problémák 45%-át érintik. (A megbetegedésekre vonatkozó következtetések levonására azonban, az évenkénti háziorvosi jelentésekből nagyobb pontosságú adatok nyerhetők.)
13
Szociális helyzet az Európai Unióban 2003-ban
A szokásos napi tevékenységei intézésében 43% érez jelenleg korlátozottságot, de ennek mértéke 27%-ban csekély. A korlátozottsággal élők 94%-ának azonban, több mint egy éve együtt kell élnie ezzel, és ez 20%-uknak csak néhány önálló lépés megtételét teszi lehetővé. Szignifikánsan (p<0,001) több – két és félszer annyi –nő számol be korlátozottságról, mint férfi, és természetesen legnagyobb arányban a legidősebbek (p<0,001). Vizsgálatunk szerint elsősorban az életkor és nem a „nem” a meghatározó. Nyolc százaléknak okoz rendszeres, és további 16%-nak alkalmankénti gondot önmaga ellátása. Vizsgáltuk, hogy a lakosság milyen jellegű szolgáltatásokat venne igénybe szükség esetén. A fiatalabb korosztályokból, akiket ez a probléma még nem érint, sokan válaszoltak úgy, hogy nem tudják megmondani, mert most nincs szükségük rá. A válaszolók közül legtöbben házi segítségnyújtást igényelnének, illetőleg jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban vennének részt (9. ábra). Legnagyobb arányban a hetven év felettiek igényelnének valamilyen típusú ellátást. Legkevésbé a betegápolást és a haldoklónak nyújtott ellátást igényelnék. Az igényelt szolgáltatások (%) 16
14,6 14
12
10
8,1 %
8
6,9
6
3,4
4
2,2 2
0,6 0 házi segítségnyújtás
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
étkeztetés
bentlakásos intézményi ellátás
9. ábra
betegápolás
haldoklónak nyújtott ellátás
3.5. Táplálkozás Ha az idős emberek táplálkozását, étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet figyelembe kell vennünk. Az idős embereknél csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet működéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idősek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebből nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínűsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömeg növekedés azonban később megállhat, sőt fogyás is bekövetkezhet. Ennek több oka is lehet, többek között az, hogy időskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élő felnőttek energiaszükségletéhez képest, amit a szervezet érzékel, és kevesebb táplálékkal is beéri az idős emberek egy részének a csökkent ízlelés és szaglás miatt csökken az étvágya. Ha magányosak, nincs kedvük enni a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják, a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság. Az idős emberek egy részénél, főként az egyedül élőknél gyakorta előfordul hiányos tápanyagbevitel, és ezzel együtt természetesen hiányos energiabevitel. Ennek oka, hogy főként az egyedül élők kevesebbet esznek, ezáltal kevesebb olyan táplálék jut a szervezetükbe, amelyek értékes fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, életfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Ez azért jelent nagy gondot, mert szervezetük gyengébb, és fogékonyabb a betegségek kialakulására, mint a fiatalabbaké. A tápanyaghiány nemcsak az elégtelen táplálékbevitelből, hanem az egyoldalú táplálkozásból is adódhat. Az egyoldalú táplálkozás esetükben azt jelenti, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál és az ételek elkészítésénél nem fordítanak kellő figyelmet a változatosságra. Ehhez kapcsolódóan igen fontos a tudatosság a táplálkozásban. A válaszolók 16%-a egészségesebben táplálkozik, mint egy évvel korábban. Inkább a napi két- háromszori étkezés a jellemző, mint az ajánlott ötszöri. Tízórait és uzsonnát csak minden negyedik, ötödik ember fogyaszt. A minimálisan ajánlott napi három egység gyömölcsöt-, zöldséget kevesebb, mint 1/3része fogyasztja el a megkérdezetteknek a nyári hónapokban, telente alig 20%. Közel 90%-nak fontos szempont az ételek kiválasztásánál, hogy az egészséges legyen. Nem jellemző a vegetáriánus táplálkozás (5 fő). Főzéshez már legtöbben – 71%- elsősorban olajat használnak, alacsony azoknak az aránya -7%- akik inkább a zsírt preferálják. Ők elsősorban a nyolcvan év felettiek közül, és az alacsony iskolai végzettségűek közül kerülnek ki. A kenyérfélék közül 2/3 rész még inkább a fehér kenyeret kedveli. A naponta fogyasztott húsféleségek közül legtöbben a disznóhúst választják, de ezzel kapcsolatban nyilatkoztak legtöbben úgy is, hogy szinte soha nem fogyasztják. Legkevésbé elterjedt a gyakori halkészítés. A fehér húsok heti néhány alkalommal történő fogyasztása a legelterjedtebb.
3.6. Lelki állapot ,,A tartós hangulati zavartól, depressziós állapottól szenvedők fogékonyabbak a különböző megbetegedésekre, ugyanakkor kevésbé képesek szociális helyzetük javítására, ami az önrontó kör tartós fennállásához vezethet.” A depressziós tünetegyüttes a lelki egészség legfontosabb mutatója. Jellemzői közé sorolható a döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, túlzott aggódás testi tünetek miatt, munkaképtelenség, pesszimizmus, örömképesség hiánya, önvádlás. A kontrollvesztéshez vezető önrontó körökből elsősorban a megküzdési készségek javításával törhetünk ki. Az iskolarendszerű oktatás mellett a rövidebb – képességfejlesztő és felhasználható ismereteket közlő – tanfolyamok jelentősége igen nagy. Jól átgondolt képzési programokkal az ország leszakadó rétegeinek lelki és testi egészségi állapota jelentősen javítható. A megkérdezettek lelkiállapotát a Beck Depresszió kérdőív (BDI) rövidített változatával (Beck,1972) mértük fel. A rövidített kérdőív pontszámai megbízhatóan átszámíthatók az eredeti pontszám értékekre14. Négyfokozatú skálán kellett válaszolniuk, hogy egy-egy állítás egyáltalán nem vagy teljesen jellemző rájuk. Az eredmények a következők lettek: A megkérdezettek 44%-a a normál kategóriába tartozik. Enyhe depresszióval küzd a válaszolók 49%-a, középsúlyos depressziós állapot feltételezhető 5,9%, súlyos depressziós állapot 1,9% válaszai alapján. Családi állapot szerint az elváltak illetve özvegyek veszélyeztetettebbek (p<0,001) (10. ábra). Az életkor előrehaladtával mind nagyobb arányban találunk érintetteket (p<0,001) (11. ábra). Depressziós tünetekkel való érintettség családi állapot szerinti bontásban (%) 100,0
3,8 3,8
0,6 2,9
4,3 12,0
90,0 80,0
34,6
10,8
42,4 60,0
70,0
52,0 60,0 62,4 % 50,0
súlyos középsúlyos
40,0 30,0
enyhe 57,7
normal
54,1 40,0
20,0
36,0 22,6
10,0 0,0 hajadon/nőtlen
házasságban él
élettársi kapcsolatban él
elvált
özvegy
10. ábra
14
Kopp Mária, Fóris Nóra: A szorongás kognitív viselkedésterápiája (Végeken, Bp. 1993)
Depressziós tünetekkel való érintettség korcsoportos bontásban (%)
100,0
3,2
3,6
1,4 8,5
6,7 9,3
90,0 28,6 80,0
45,5
70,0
52,1
60,0 66,7
% 50,0 40,0
súlyos középsúlyos enyhe
68,3
30,0
normal 50,9 38,0
20,0
17,3
10,0 0,0 50-59
60-69
70-79
80-
11 . ábra Protektív tényezőként jelenik meg, ha nem egyedül/ magányosan él valaki. A hiányos kapcsolati hálóval rendelkezők is nagyobb arányban mutatnak depressziós tüneteket, mint a kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezők. A kapcsolati háló kiterjedtségét öt kérdés alapján mértük: 42 Hány hasonló érdeklődésű emberrel van kapcsolata 43 Hány olyan barátja van, aki bármikor elmehet hozzá 44 Hány olyan ember van a környezetében, akiket apróbb szívességekre tud megkérni 45 Számíthat-e szükség esetén családja segítségére 46 Hány olyan ember van a környezetében, akiket nagyobb szívességekre tud megkérni A kapott válaszok összevonása alapján képeztünk három változót, a „hiányos”, az „átlagos”, és a „kiterjedt” kapcsolati hálóval rendelkezőkét. Ezek alapján a megkérdezettek 14%-a hiányos, 56%-a átlagos és 30%-a kiterjedt társas támogatottsági hálóval él. A kapcsolati háló kiterjedtsége az életkorral (p<0,001) és a családi állapottal (p<0,01) is erős statisztikai összefüggést mutat. Minden negyedik nyolcvan év felettinek hiányos, elégtelen a kapcsolatrendszere (12. ábra).
Társas kapcsolati háló kiterjedtsége életkori bontásban (%)
100,0
9,3
90,0
28,2
34,8 80,0
49,2
70,0 66,7
60,0
kiterjedt kapcsolati háló átlagos
% 50,0
53,5 55,4
40,0 30,0
hiányos
47,6
20,0 18,3
10,0 3,2
24,0
9,8
0,0 50-59
60-69
70-79
80-
12. ábra A hiányos kapcsolati hálóval élők 86%-a inaktív. Magányosnak minden ötödik ember érzi magát legalább időnként, 58% azonban ritkán vagy sosem. 2/ -ad része támogatja családját pénzügyileg vagy egyéb módon. 3
4. Összefoglalás A vizsgálat légfontosabb megállapításai a következők: 16.az együtt élők átlagos száma 2,33 fő 17.minden negyedik megkérdezett egyedül él 18.a legfiatalabb korosztályba tartozók 13%-a, a legidősebbek 43%-a él egyedül 19.a válaszadók 2/3-ad részének van valamilyen hobbija, és 18% tartozik valamilyen közösséghez 20.a fiatalabb korosztályból szignifikánsan nagyobb arányban találtunk valamilyen kedvelt kikapcsolódási formát, mint a nagyon idősek közt 21.a nők 12, a férfiak 28%-a rendszeres dohányos 22.míg az 50-59 éves nők 31, addig a hetven felettiek 2,3%-a dohányzik 23.férfiak körében ez az arány: 50-59 évesek: 33%; hetven felettiek: 15% 24.a dohányosok 84%-a legalább egy doboz cigarettát elszív naponta
25.a nők 12%-a, a férfiak 32%-a fogyaszt naponta alkoholt 26.napi rendszerességgel a nők közül a 70-79 éves korosztály, a férfiak közül a 60-69 éves korosztály fogyaszt alkoholt legnagyobb arányban 27.80% szed rendszeresen valamilyen, akár több fajta gyógyszert is 28.a lakosság alig 41%-a tekinthető normál súlyúnak, 59%-uk különböző mértékben, de az ideális testsúlyánál nehezebb. 29.az elhízás kockázatának leginkább kitett csoport, az 50-59 éves férfiak 30.minden második megkérdezett ítélte inkább jónak az egészségét, 10%-uk rossznak 31.a magasabb iskolai végzettségűek általában nagyobb mértékben vannak birtokában az egészségpotenciálok megerősítéséhez szükséges eszközöknek, ezeket nagyobb hatékonysággal használják, ezáltal jobbnak is minősítik az egészségüket 32.a válaszolók közül a rendelkezésre álló lehetőségek közül legtöbben a házi segítségnyújtást igényelnének, illetőleg jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban vennének részt 33.legnagyobb arányban a hetven év felettiek igényelnének valamilyen típusú ellátást 34.legkevésbé a betegápolást és a haldoklónak nyújtott ellátást igényelnék 35.a táplálkozásban inkább a napi két- háromszori étkezés a jellemző, mint az ajánlott ötszöri 36.közel 90%-nak fontos szempont az ételek kiválasztásánál, hogy az egészséges legyen 37.a megkérdezettek 56%-a érintett depressziós tünetekkel 38.enyhe depresszióval küzd a válaszolók 49%-a, középsúlyos depressziós állapot feltételezhető 5,9%, súlyos depressziós állapot 1,9% válaszai alapján. 39.családi állapot szerint az elváltak illetve özvegyek veszélyeztetettebbek 40.az életkor előrehaladtával mind nagyobb arányban találunk depressziós tünetekkel érintetteket 41.protektív tényezőként jelenik meg, ha nem egyedül/ magányosan él valaki 42.minden negyedik nyolcvan év felettinek hiányos, elégtelen a kapcsolatrendszere
