........................napirendi pont
Dr. Schmidt Péter alpolgármester előterjesztése A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálata véleményeztetésének tárgyában
Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról előírja, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szt. 92. § (8) bekezdése kimondja, hogy a megyei önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a működési területén lévő – szolgáltatástervezési koncepciót készítő – települési önkormányzattal. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatát a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat megtárgyalta és azt elfogadta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elkészítette szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatát, amelyet véleményezésre megküldött. A koncepció átfogó képet nyújt a megye szociális ellátásainak változásairól, az elképzelésekről, a fejlesztésekről. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatával értsen egyet !
H a t á r o z a t i j a v a s l a t: 1./ Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése a Győr-Moson-Sopron Megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatával egyetért. Felelős: Balogh József polgármester Határidő: 2006. 01.19. Győr, 2006. január 4. Dr. Schmidt Péter alpolgármester
-2Az előterjesztést véleményezte: Szociális Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: ….................. jegyző Az előterjesztést készítette: Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda Az előterjesztést látta: Balogh József polgármester
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata (első olvasat)
2005.
Tartalomjegyzék
Bevezetés …………………………………………………………………….…2. oldal I. Jogszabályi keretek …………….…………………………………………….3. oldal II. A Győr-Moson-Sopron megyei szociális szolgáltatások változásai 2004-2005. között……………………………………………………………………. 4. oldal II.1. A szociális alapszolgáltatások……………………………………………………4. oldal II.2. Szakosított szociális szolgáltatások………………………………………………5. oldal II.3. A működési engedélyezéssel összefüggő helyzetértékelés………………………7. oldal II.4. A kistérségi társulások szerepe a szociális szolgáltatásokban……………………8. oldal II.5. A települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók tapasztalata…………...10. oldal III. A Győr-Moson-Sopron Megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei……………………………………………………………………..……11. oldal III.1. A szociális törvény módosításából adódó feladatok…………………………...11. oldal III.2. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai……………………………….12. oldal III.3. A fejlesztések forrásai……………………………………………………….....13. oldal IV. Érdekvédelmi szervezeteket érintő változások………………………..………13. oldal V. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények……….…………………………………………………….17. oldal VI. Következtetések…………………………………………………………………26. oldal Mellékletek
Bevezetés A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezése alapján 2003. évben megalkotta GyőrMoson-Sopron megye szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A koncepciót a megyei közgyűlés 2003. december 19-én fogadta el. A koncepció részben már teljesítette küldetését, hiszen összeállításával először készült teljes körű áttekintés a megyei szociális szolgáltatásokról. A települési önkormányzatok 90 %-a szolgáltatott adatot a helyzetelemzéshez, és ezzel sok településen először készült felmérés pl. a szociális szolgáltatást igénybevevők számáról. Valószínűleg újszerű volt a szociális intézményfejlesztés területén az a középtávú előretekintés is, amelyről a jövőkép kialakításához kértünk információkat, illetve amelyeket a települési koncepciók is tartalmaznak. A most kézben tartott felülvizsgálathoz a korábbi adatfelmérésünket – a megváltozott jogszabályi követelmények figyelembevételével – szűkebb információtartalommal megismételtük. A felmérés 93 %-ban eredményes volt. A helyzetelemzésből látható, hogy nem teljesült valamennyi kitűzött cél, sok elmaradást kell még pótolni, pótolnunk. A hiányosságok mellett is úgy látjuk azonban, hogy mind a megyei, mind a települési koncepciók, valamint az elkészítésük során szerzett tapasztalatok, ismeretek hozzájárultak megyénk szociális szolgáltatásainak fejlődéséhez, a szociális gondoskodásra szorulók ellátásához. A felülvizsgálat során elsősorban az elmúlt közel két évben történt kapacitásbeli változásokra, valamint a szociális törvény 2005. január 1-jén hatályba lépett módosításaira helyeztük a hangsúlyt. Fontosnak tartottuk emellett áttekinteni a kistérségek szerepvállalását, valamint újragondolni a kötelező feladatok teljesítésének helyzetét. Azokat a fejezeteket, információkat, amelyekben számottevő változás nem következett be, vagy számszerű változás nincs, általában nem fogalmaztuk újra. Ennek megfelelően e felülvizsgálat a korábbi alapkoncepcióval együtt értelmezendő, együtt használandó, illetve az eltéréseknél a felülvizsgálati koncepció a mérvadó. Munkamódszerünk a felülvizsgálatnál is az alapkoncepció során alkalmazott széleskörű adatgyűjtés, szakmai és társadalmi véleményeztetés volt. Ezúton is köszönetet közreműködésükért!
mondunk
a
megkeresett
szervezeteknek
példaértékű
A koncepció 2003. évben megfogalmazott fő célja nem változott. A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akik színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítők és segítettek együttműködését.
I. Jogszabályi keretek A helyzetkép megítélését is befolyásolja a szociális törvényt – 2005. január 1-jei hatállyal – módosító 2004. évi CXXXVI. törvény több pontja, ezért indokoltnak tartjuk először áttekinteni a törvénymódosításnak az alapkoncepciót – azon belül is a szociális alapellátásokat – érintő legfontosabb szabályait. A szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat és a nappali ellátásokat 2005. január 1-jétől kezdődően egységesen szociális alapszolgáltatások elnevezés alatt kezeli. A szociális alapszolgáltatások az alábbiak: - falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, - szociális információs szolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - közösségi ellátások, - támogató szolgáltatás, - utcai szociális munka, - nappali ellátás. Az ellátási formák átstrukturálása mellett 2005. január 1-jétől módosult az önkormányzatok kötelező feladatainak köre is. Alapszolgáltatások: Valamennyi települést érintően – lakosságszámtól függetlenül – kötelező feladatellátást jelent a szociális információs szolgáltatás, melyet 2005. július 31-ig kötelező volt létrehozni. Korábban valamennyi települési önkormányzat kötelezett volt támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, valamint családsegítés működtetésére, 2005. január 1-jét követően a családsegítést 2000 lakos felett, a támogató szolgáltatást és a közösségi ellátásokat csak 10000 lakos felett kötelező működtetni. Egyidejűleg 10000 lakos felett újként belépett a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésének kötelezettsége. Az utcai szociális munka megszervezése 10000 lakos helyett az 50000 főnél nagyobb településeknek kötelező feladat. A nappali ellátást nyújtó intézmények közül az idősek nappali ellátását 2000 lakos felett írták elő, míg a fogyatékkal élő személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményét 20000 lakos felett, a hajléktalanok nappali melegedőjét 10000 fő felett. A törvénymódosítás szerint 3000 lakos felett kötelező legalább egy ellátotti csoport számára a nappali ellátás biztosítása, ugyanakkor nem ad egyértelmű iránymutatást a további ellátotti csoportok számára szolgáltatást nyújtó nappali intézmények működtetésének kötelezettségére. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás kiépítésének határideje a kötelezett települések számára 2007. december 31.
Szakosított ellátások: Az átmeneti ellátást nyújtó intézmények közül az idősek gondozóházának működtetése a 10000 lakos feletti települések kötelező feladata maradt, az éjjeli menedékhely megszervezése a 10000 főnél nagyobb lakosságú települések helyett a 30000 fő feletti települések kötelezettsége lett. Itt még a fogyatékkal élő személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok átmeneti otthonát is működtetni kell. A tartós bentlakást nyújtó intézmények működtetése továbbra is a megyei önkormányzatok, illetve részlegesen a megyei jogú városok kötelező feladata.
II. A Győr-Moson-Sopron megyei szociális szolgáltatások változásai 2004-2005. években
II.1. A szociális alapszolgáltatások A 2005. szeptember 30. szerinti állapotot rögzítő adatgyűjtésünk alapján az étkeztetést és a házi segítségnyújtást 2003. évhez hasonló kapacitással működtetik a települések. Az ellátottak száma mellett az ellátottak köre is hasonló, hiszen mindenekelőtt az idősek számára nyújtanak segítséget e szolgáltatások keretében. Bár a szociális törvény hangsúlyozza, hogy az egyéb ellátandó csoportok – fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek – számára is biztosítani kell az étkeztetést és házi segítségnyújtást, ennek megvalósulása továbbra is esetleges, a tudatos ellátásszervezéssel történő szolgáltatásbővítés nem jellemző e csoportok irányába. Hasonlóképpen nincs számottevő változás az idősek nappali gondozását biztosító intézményhálózat, illetve a családsegítés esetében sem. Kisebb mértékű szolgáltatásbővítés a falu- és tanyagondnoki szolgáltatások terén érzékelhető. Jelentős növekedés figyelhető meg a támogató szolgáltatások esetében, hiszen a 2005. szeptember 30-i állapot szerint 22 településen volt elérhető ez a szolgáltatási forma. Feltehetően az is szerepet játszott elterjedésében, hogy a szociális törvény 2005. január 1-jén hatályba lépett módosítását megelőzően a támogató szolgáltatás létrehozása valamennyi településre nézve kötelező feladatként szerepelt. Győr-Moson-Sopron megyében a közösségi pszichiátriai ellátást, valamint szenvedélybetegek közösségi ellátását Csorna és Sopron városok működtetik.
a
Elkezdődött és folyamatos a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás terjedése is megyénkben. A felmérés időpontjában 33 településen volt lehetőség jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére. Az immár szociális alapszolgáltatások körébe tartozó egyéb nappali ellátási formák közül egyedül Ágfalván létesült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye. Az egyes települések által működtetett szociális alapszolgáltatásokat, valamint a hiányzó szolgáltatási formák létrehozásának – az önkormányzat által jelzett – tervezett évét az 1 sz. melléklet tartalmazza. II.2. Szakosított szociális szolgáltatások A bentlakásos intézményi ellátások területén továbbra sem biztosított az átmeneti elhelyezés lehetősége pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, valamint fogyatékossággal élők számára. Az idősek tekintetében 70 férőhellyel nőtt az átmeneti elhelyezési kapacitás. A tartós bentlakásos intézményi férőhelyek esetében 2003 óta csupán az idősellátás tekintetében figyelhető meg jelentősebb változás. Bár egyes településeken fejlesztések történtek, ugyanakkor intézmények hatósági előírás alapján végleges jellegű férőhelycsökkentésre kényszerültek, vagy önként hajtottak végre. Ugyanakkor mivel a fejlesztések elsősorban a minőségi elhelyezés kialakítására irányultak, e profilban az emelt szintű elhelyezést nyújtó férőhelyek száma növekedett. A bentlakásos intézményi férőhelyekre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mutatja:
Engedélyezett férőhelyszám Ebből: - lakóotthoni férőhely emelet szintű elhelyezést nyújtó férőhely rehabilitációs int-i férőhely Várakozók
Idősek otthona
Fogyatékos személyek otthona
Pszichiátriai betegek otthona
Hajléktalanok otthona
Összesen
1970
324
490
178
2962
-
20
-
-
744
12
-
-
756
-
50
10
50
110
1352
50
172
22
1596
20
száma Ebből: - soron kívüli várakozók sz. Férőhely kihasználtság Szakdolgozók szakképzettségi aránya
274
17
83
1
375
94,8 %
87,5 %
99,9 %
97,5 %
-
90,1 %
81,9 %
74,5 %
88,3 %
-
A 2003. évi állapottal összehasonlítva látható, hogy az akkori összesen 730 fős várakozói létszám megduplázódott, az októberi állapotnak megfelelően 1596 főre emelkedett. Ezen belül legnagyobb számban az idősotthoni elhelyezésre várakozók száma növekedett. A várakozók 85 %-a idősek otthonaiba, 3 %-a fogyatékkal élő személyeket ellátó intézményekbe, 10,7 %-a pszichiátriai betegeket ellátó otthonokba, 1,3 %-a hajléktalanok otthonába várakozik. Újként létesült az elmúlt időszakban Győrújbaráton az alapítványi fenntartású Szent Anna Idősek Otthonának új épülete 77 férőhellyel, Sopronban két egyházi fenntartású Szent Benedek Idősek Háza 33 otthoni, illetve 29 gondozóházi férőhellyel, valamint a Soproni Evangélikus Nyugdíjasház 49 férőhellyel. Alapítványi fenntartásban működik Ravazdon az Izabella Idősek Otthona 25 férőhellyel, és fogyatékkal élők ápoló-gondozó célú lakóotthona jött létre alapítványi fenntartásban a nyúli Márton Lakóotthon 12 férőhellyel. Több intézmény jelezte, hogy 2006. év során megkezdi a demens idősek gondozását az arra kialakított férőhelyeken. A tartós bentlakásos intézményi ellátás biztosítása teljes körűen a megyei önkormányzat kötelező feladata. A megyei jogú városoknál az idősellátás mellett legalább két intézménytípus feladatait kell biztosítani. Ebben az ellátási formában igen jelentős a települések, az egyház és a non-profit szervezetek szerepvállalása. A rendelkezésre álló férőhelyek 34 %-át tartja fenn a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, 32,7.%-át a települési önkormányzatok, 12,3.%-át az egyházak, 18,7 %-át az alapítványok és 2,3 %-át egyéb fenntartók. Az új tartós bentlakásos intézményeket, illetve új gondozási egységeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. II.3. A működési engedélyezéssel összefüggő helyzetértékelés A bentlakásos intézmények által kitöltött adatlapok szerint a felmérés időpontjában az alábbiak szerint rendelkeztek működési engedéllyel a bentlakásos intézmények:
Intézmény típusa
Határozott idejű működési engedéllyel rendelkező intézmények száma
Határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkező intézmények száma
Idősek Otthona Fogyatékosokat ellátó intézmények Fogyatékosokat ellátó rehabilitációs intézmény Pszichiátriai betegek otthona Hajléktalanok otthona
13
19
2
2
1 2
-
3
-
Számszerűleg több a kiadott működési engedélyek száma, mivel a külön telephelyen lévő intézményi egységeknek – így a lakóotthonnak is – külön működési engedélyt adott ki a Közigazgatási Hivatal. A fenti táblázat szemlélteti, hogy intézménytípusonként közel azonos a határozott, illetve határozatlan idejű engedélyek száma. Mutatja azt is, hogy még jelentős számú hiányosságot kell pótolni a működtetés területén. Amennyiben a fenntartók oldaláról nézzük a működési engedélyeket, akkor a következő arányokat láthatjuk: az állami fenntartású intézmények (24) 65 %-a határozott, 35 %-a határozatlan idejű, azaz végleges működési engedéllyel rendelkezik. Az egyházi fenntartású intézményeknél (7) ez az arány: 29 % határozott, 71 % határozatlan működési engedély birtokosa. Az alapítvány által fenntartott intézmények (9) esetében 25 % határozott, 75 % határozatlan működési engedéllyel rendelkezik, míg az egyéb (pl. Kft.) fenntartású intézmények (2) mindegyike határozatlan idejű működési engedélyt kapott. A működési engedélyekben jelzett leggyakoribb hiányosságok: - szakdolgozói létszám hiánya, - szakképzettségi arány javítása, - jogszabálynak megfelelő lakóterület (6 m2/fő) biztosítása, - a lakószobában elhelyezettek száma maximum 4 fő legyen, - ingatlan használatának módját tükrözze a tulajdoni lap, - tárgyi feltételek hiánya, - akadálymentes közlekedés hiánya Előfordul, hogy a szakmai program, illetve a házirend, továbbá egyes szabályzatok, nyilvántartások nem felelnek meg a szakmai előírásoknak, illetve a jogszabályok ismertében továbbra is tapasztalhatóak hiányosságok. Az utóbbi két év alatt bekövetkezett változások ugyanakkor azt mutatják, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben javították a tárgyi felszereltséget, növekedett a szakdolgozók szakképzettségi aránya. Az adatszolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi körülményei tekintetében a bentlakásos intézményekhez hasonló problémák tapasztalhatóak. A személyi feltételek területén azonban magasabb a szakképzetlenek aránya, és az előíráshoz képest jelentősen alacsonyabb a szakdolgozók száma. Szintén nagyobb arányban fordulnak elő az adminisztrációs problémák, pl. a szakmai program és a házirend tartalma nem megfelelő, hiányoznak a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megállapodások, stb. II.4. A kistérségi társulások szerepe a szociális szolgáltatásokban A kistérségi társulásokra vonatkozó törvényi szabályozás nyomán egye több társulás vállal
szociális szolgáltatási feladatokat. Megyénkben a legkiterjedtebb szolgáltatásokat eddig négy, a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, a Kapuvár és Térsége Kistérségi Többcélú Társulás, a Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás és a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás vállalta fel. Több társulás esetében folynak a kistérségi, illetve mikrotérségi egyeztetések a felvállalni kívánt szolgáltatások fajtáiról, működtetésének módjáról. Természetszerűleg az egyes kistérségi, vagy mikro-térségi központokban már működő szolgáltatások kiterjesztése tervezett legnagyobb számban. Tekintettel arra, hogy a szociális szolgáltatásokat felvállaló társulásoknál a tényleges feladatellátás 2005. második felében kezdődött, egyelőre nem számszerűsíthetők az ellátott feladatok. A visszajelzések szerint egyes települések a következő ellátási formák működtetését tervezik társulásban: - szociális információs szolgáltatást 5 település - étkeztetést 6 település - házi segítségnyújtást 17 település - családsegítést 30 település - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 9 település - fogyatékosok nappali ellátását 1 település - idősek átmeneti elhelyezését 1 település A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulást 26 település alkotja. A többcélú kistérség 2004. július 1-jétől látja el feladatait. A többcélú kistérségi társulás a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához 2004. évben kapott ösztönző támogatást, melyet a társulás által létrehozott intézményben eszközbeszerzésre fordítottak. A gyermekvédelmi feladatok ellátására 2005. évben kapott normatív támogatást, melyet működtetésre, eszközbeszerzésre és intézmény felújításra fordítanak. A gyermekjóléti feladatok ellátása 14 településre terjed ki, amely 54 %-os lefedettséget jelent. A szociális alapszolgáltatásokat 19 településen látják el, ami 73 %-os lefedettséget jelent. A többcélú kistérség szervezése kapcsán jó együttműködés alakult ki. Az önkormányzat biztosította a működéshez szükséges tárgyi feltételeket és elfogadták a módszertani útmutatásokat. A kistérség által megfogalmazottak szerint problémát jelent: - az elzártabb települések megközelítése, - a személyi feltételek nem adottak – szakember hiányból adódóan a gyermekjóléti szolgáltatás terén a prevencióra nem tudnak megfelelő hangsúlyt fektetni, - a tárgyi feltételek hiányoznak – a kistérségi feladatok ellátásához kizárólag e célra használatos gépjárműre lenne szükség, - a térségben fogyatékosok nappali intézményének létrehozása szükséges. A Kapuvár és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2004. november 29-én jött létre 19 település részvételével. A társulás 2004. évben sem gyermekvédelmi, sem szociális ellátásokra vonatkozóan nem részesült ösztönző támogatásban. 2005. évben normatív működési támogatásban részesültek, melyet működtetésre fordítottak az intézményfenntartó társulások gesztortelepüléseinél. Ebben az évben eszközök beszerzésére, intézmény felújításra és bővítésre irányuló támogatási igényt nyújtottak be. A kistérség által felvetett problémák: - a 19 település érdekeinek koordinálása, - az együttműködés összehangolása a települési önkormányzatokkal,
- a térségben támogató szolgálat létrehozása szükséges. A Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás 2004. június 17-től 39 településen működik. Időskorúak számára átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt tart fenn. A szociális feladatellátás a kistérség 34 települését fedi le. A társulás 2005. évben normatív működési támogatásban részesült, melyet működtetésre, intézményi felújításra és bővítésre használnak fel. A kistérség által jelzett gond: - a településekkel való kapcsolattartás, kommunikáció, - a települések szociális feladatai ellátásának megfelelő biztosítása – személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt. A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás gyermekjóléti és szociális ellátási formákat nyújt 33 település lakói számára. A társulás 2005. évben kapott normatív támogatást intézmény felújításra használta fel. A kistérség feladatellátásában tárgyi feltételek hiányoznak, a nélkülözhetetlen személygépkocsi sem áll rendelkezésre. Kedvező tendenciaként értékelhető a kistérségek szerepvállalása a szociális szolgáltatásokban, hiszen ezzel nem csak a kötelező feladatok teljesülhetnek racionálisabb ellátásszervezéssel, hanem bővül a területen az igénybe vehető szolgáltatások köre, ezzel számottevően javul a lakosság ellátása. A szociális törvény 92.§ (3) bekezdése alapján a kistérségi társulások számára is kötelező szociális szolgáltatástervezési koncepció készítése 2005. december 31-ig. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve az érintett települések koncepcióinak illeszkednie kell a társulás által készített koncepcióhoz. II.5. A települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók tapasztalatai A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezett 30 településből 2005. október végéig 22 települési önkormányzat küldte meg koncepcióját véleményezésre. A teljesítő települések közül kettő még a szociális törvény 2004. év végi módosítása előtti követelményrendszer szerint készítette el a koncepciót, ezért azok felülvizsgálatra szorulnak. Társulásoktól még nem érkezett véleményezésre szolgáltatástervezési koncepció. A koncepciók lényegét érintő egyik hiányosság, hogy az érintett települések mintegy 50 %-a nem mérte fel, hogy a település lakosságából hány fő él fogyatékossággal, mennyi a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg. Szintén gyakori probléma a tervezett fejlesztések ütemezésének elhagyása, és még nagyobb arányban hiányzik a tervezett fejlesztések költségeinek megjelölése. Ez nyilvánvalóan összefügg az igényfelmérés elmaradásával, hiszen az alapozná meg a konkrét fejlesztésitervezési feladatokat. Több koncepció nem tartalmazza, hogy melyek a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás keretében hagyományosan időseket látnak el, más rászorulót – fogyatékossággal élőket, pszichiátriai vagy szenvedélybetegeket – csak esetlegesen, azaz nem tudatos ellátásszervezés útján. Bár az egyéb rászoruló csoportok ellátása e két alapszolgáltatási forma keretei között már évek óta szerepel a szociális
törvényben, nem történt meg az átállás erre az új szemléletre és gyakorlatra, és ez a feladat a koncepciók szintjén sem jelenik meg a települések többségénél. A koncepciók többségében rögzítik a szakemberek hiányát, azonban ritkán jelölik meg az utat a probléma megoldására, a humán erőforrás fejlesztésének tervezése általában elmarad. Van olyan település is, ahol önként vállalt feladatként tervezik kisebb férőhelyszámú idősotthon létesítését, azonban a kötelező feladatukat még nem teljesítették. A koncepciókkal kapcsolatos pozitív tapasztalat, hogy készítői – a törvényi kötelezés hatására – átfogó ismereteket szereztek a településről, szembesültek a problémákkal, az ellátórendszer hiányosságaival és az ebből adódó feladatokkal. Többségük áttekintette a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, érzékeltetve a fokozódó igényeket és az anyagi lehetőségeik szűkös voltát. Általánosságban jellemző, hogy kevesen számítanak a civil szféra, illetve a helyi közintézmények együttműködésére. A koncepciókból az is kitűnik, hogy néhány kivételtől eltekintve nem tervezik a helyi humán szolgáltatókkal, szervezetekkel való szorosabb kapcsolatfelvételt a szolgáltatásfejlesztés érdekében, pedig az említett szervezetekkel való együttműködésben emberi, szakmai, gazdasági tartalékok rejlenek. Továbbra sem számottevő a települések egymás közötti összefogása, az ellátási szerződések kötése, de egyes szolgáltatási formák esetében – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatások – elmozdulás mutatkozik ebbe az irányba. Megjelent több koncepcióban a kistérségi társulásban való gondolkodás. A gyermek- és ifjúságvédelmi, gyermekjóléti feladatok helyzetelemzését a települések mintegy fele építette be a koncepcióba. Összességében megállapítható, hogy elsősorban a már működő szociális szolgáltatások bemutatása jellemzi a települési koncepciókat, illetve azok összevetése történik a törvényi kötelező feladatokkal. A többletigények kezelése, a valamennyi ellátotti csoportok érdekében indokolt fejlesztések, illetve a működési engedélyekben megfogalmazott követelmények teljesítésének konkrét terve többségében hiányzik, részben ezzel is összefüggésben a források megjelölése is elmarad. III.
Győr-Moson-Sopron megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei III.1. A szociális törvény módosításából adódó feladatok A szociális törvény 2005. január 1-jén hatályba lépett módosítása valamennyi település kötelező feladatait érinti. A változások közül a valamennyi települési önkormányzatot érintő szociális információs szolgáltatás létrehozásának határideje 2005. július 31. volt. Ahol ezt nem szervezték meg, ott sürgős feladatként kell kezelni. Hasonlóan fontos feladat – a 2003. évi alapkoncepcióban már rögzítettekkel összhangban – az étkeztetés és házi segítségnyújtás tudatos ellátásszervezés útján történő kiterjesztése az időseken kívüli egyéb ellátotti csoportokra. Az elkészült települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók kisebb része a szociális törvény említett módosítása előtt készült, ezért nem a jelenlegi törvényi szabályozásnak
megfelelően tartalmazza a kötelező feladatokat. Valamennyi település esetében indokolt, hogy konkrét fejlesztések megvalósítása előtt tekintsék át a törvény szerinti kötelező feladataikat, és lehetőség szerint azok függvényében vállaljanak további tevékenységeket, azaz ajánlatos a kötelező feladatok előnyben részesítése. Ugyanakkor a már megszervezett, bár nem kötelező, de a településen jól hasznosuló szolgáltatási formák továbbműködtetése célszerű, nem javasolt azok automatikus megszüntetése. (Megfigyelhető, hogy egyre több település működtet támogató szolgáltatást. Egy részük még akkor kezdte a működtetést, amikor kötelező feladatként nevesítette számára a szociális törvény, de olyan település is akad, aki már tudta, hogy nem kötelező feladata, de így is fontosnak tartja, ezért kistérségi együttműködés keretében tervezi. Mivel ez egy valóban hiánypótló szolgáltatás, célszerű folytatni önként vállalt feladatként is.) A fentiekre figyelemmel indokolt a települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók felülvizsgálata. A szociális törvény kétévenként teszi kötelezővé a felülvizsgálatot, célszerű a jelentős törvénymódosításból fakadó megváltozott feladatok átvezetése. III.2. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai A fejlesztési irányok tekintetében ma is érvényesek a 2003. évi alapkoncepcióban meghatározottak. Az elmúlt évek, valamint a települési szolgáltatástervezési koncepciók tapasztalatai alapján indokolt nagyobb figyelmet fordítani az alapszolgáltatások esetében a speciális ellátotti csoportokra. Így az alapszolgáltatások terén a fogyatékossággal élőkre, a pszichiátriai és szenvedélybetegekre, a hajléktalan személyekre, a szakosított ellátások terén a dementiában szenvedőkre és a speciális egyéni ellátást igénylőkre (a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutató személyekre. Biztosítani szükséges a méltó életfeltételeket, a társadalmi integráció lehetőségét, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést azok számára, akik betegségük, fogyatékosságuk, életkoruk miatt nem kapcsolódhatnak be a foglalkoztatásba. Különösen a fogyatékkal élő személyeket, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézményekben fontos az ellátottak új típusú foglalkoztatási lehetőségének biztosítása, a rehabilitációs célú intézményekben külső férőhelyek létesítése, az utógondozás megszervezése. Az intézmények hosszú távon történő fenntarthatósága, racionális működtetése érdekében is meg kell vizsgálni a más szervezeti formában történő működtetés (KHT, ellátási szerződés), illetve egyes feladatok (élelmezés, mosatás, takarítás, stb.) kiszerződtetés lehetőségét. Egyes szolgáltatások megszervezését, illetve továbbműködtetését célszerű többcélú kistérségi társulás keretében biztosítani, kihasználva az ebben rejlő szervezési és finanszírozási lehetőségeket.
Fontos a szociális ágazatban a minőségügyi rendszerek kiépítése, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az igénybevevők elvárásainak megfelelő szolgáltatás-nyújtás.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a közszolgáltatások biztosításában. A jogszabályban előírt létszámfeltételek az önkéntes foglalkoztatással nem teljesíthetők, azonban az adott területen ismert igények alapján az önkéntesek közreműködésére, személyi segítségére nagy szükség lehet. III.3. A fejlesztések forrásai Az utóbbi időben az önkormányzatok, az egyházi és nem állami fenntartók saját forrásainak szűkössége miatt felértékelődött a pályázati úton nyerhető támogatások jelentősége. Tapasztalható az is, hogy szociális ágazat szakmai irányítását végző minisztériumnak a szociális szolgáltatások fejlesztésére rendelkezésre álló pályázati kerete évről évre csökken. A szociális alapszolgáltatások tekintetében megjelentek az európai uniós források (pl. Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap), melyek e ciklusban elsősorban a foglalkoztatottság, társadalmi integráció növelésével, a nappali ellátást nyújtó intézmények kialakításával kapcsolatban nyújtanak segítséget. A megyei önkormányzat és a megyei jogú város 200 M Ft-ot meg nem haladó szociális célú fejlesztéseit korábban támogató rekonstrukció program sajnos megszűnt. A bentlakásos intézmények korszerűsítését és kiváltását szolgáló 250 M Ft feletti beruházások egyelőre csak a címzett támogatási pályázat keretében nyerhetnek támogatást.
IV. Érdekvédelmi szervezeteket érintő változások IV. 1. Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Közhasznú szervezet, mely az 1997. évi CLVI. törvény alapján működik Győr-MosonSopron megye 138 településén. Taglétszámuk meghaladja a 4100 főt. Négy önálló klub tevékenykedik (sclerosis multiplex, csontritkulásos betegek, ART kulturális és psoriasis klub). Ifjúsági csoport széles korosztályt ölel fel, az óvodás korúaktól a felnőtt fiatalokig. Az egyesületben rehabilitációs foglalkoztató 2002. október 1-jétől kezdte meg működését, ahol jelenleg 20 fő dolgozik a győri telephelyen. Ingatlannal nem rendelkeznek, a győri önkormányzat tulajdonát képező épületet bérlik. A sportéletük szervezett, 1986 decemberében létrehozták a Mozgáskorlátozottak Győri „Egyetértés” Sportegyesületét. Az óvoda konduktív csoportja Győr, Magyar u. 4. szám alatt működik 14 éve. Az iskoláskorúak komplex rehabilitációja a Győr, Fekete István Általános Iskolában folyik szintén 14 éve, ahol úszásoktatás, edzés biztosított számukra.
A Kormány kezdeményezésére 2004. évben 12 megyében létrehozták az esélyegyenlőségi koordinációs irodákat, az esélyek házát. Győr városában is megkezdődött szervezése az iroda létrehozására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az ÉFOSZ megyei
Egyesülete után a mozgáskorlátozottak egyesületét kérte fel a szervezési, működtetési feladatok ellátására. Az ágazati minisztérium átszervezésével az új miniszter leállíttatta a Nyugat-dunántúli megyékben az esélyek házának létrehozását és az ehhez rendelt költségek biztosítását. Az elmúlt két évben pozitív módon érintették az egyesület tagjait a fogyatékossági támogatási rendelet bővítése, illetve a 2004. július 1-jével bevezetett Európai Uniós rendszerű gépkocsi parkolási engedélyek. A közhasznú épületek akadálymentesítése terén kiemelendő Győr, Csorna, Kapuvár és Tét városok önkormányzatának partneri viszonya, kikérik az egyesület munkatársainak tervekkel kapcsolatos véleményét. Az egyesület gondot fordít a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szorgalmazására. A MEOSZ öt évvel ezelőtt elkészítette a közlekedési és gépkocsi szerzési támogatásra vonatkozó koncepcióját. Hátrány számukra a 2006. évi normatív támogatások összegének csökkentése. Folyamatosan szorgalmazzák a szociális jellegű támogatási rendszerek egységesítését az Európai Uniós normáknak megfelelő, „testre szabott”, hátránykompenzációs szolgáltatások rendszerének átalakítását. Terveik között szerepel – más civil szervezetekhez hasonlóan – a Fogyatékossági Tanács létrehozása megyei szinten, melynek célja, hogy a helyi, megyei, regionális szociális feladatokat koordinálja, illetve javaslatait a megfelelő hatóságok felé továbbítsa. IV.2. Vakok és Gyengén-látók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Az országban elsőként nyert bejegyzést a megyei bíróságnál, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület. A Sopron, Csorna, Mosonmagyaróvár és Győr városokban létrehozott kistérségi csoportok a megyei elnökségbe képviselik a területükhöz tartozó látássérült sorstársaik érdekeit. A megyei egyesület közgyűlése munkatervének középpontjában az érdekvédelem és a szolgáltatás-nyújtás áll. Az egyesületnek a 67 %-ot meghaladó látássérült lehet a tagja. Megyénkben 1144 fő súlyos látássérült ember részesül fogyatékossági támogatásban. Az egyesület 200 fő gyengén látó taggal is rendelkezik. Különböző munkaadóknál csupán 60 fő dolgozik. Az elmúlt évben zajlottak a Rehabilitációs Központ – Győr, Szigethy A. u. 109. – kialakításának előkészítő munkálatai, az átadásra 2005. június 17-én került sor. A központ első olyan intézmény az országban, amely a gyermekkortól a fiatal felnőttkoron, majd az idős koron át elősegíti a habilitációt, illetve a rehabilitációt a különböző fokban látássérülést szenvedettek számára. Több területen segít a sorstársak képzésében (kézműves képzés, informatikaképzés, braille írás-olvasás oktatása, hangos-könyvtár, kondi terem). Az érdekvédelem területén odafigyelnek és szóvá teszik azokat a hibákat, melyek sértik a látássérült emberek érdekeit (pl. a Győr, Bartók Béla úti körforgalom építése, számos akadályt állított a sorstársak elé). Nem sikerült elérniük, hogy az eddigi minimális helyen található hangjelzéssel ellátott rendőrlámpákból a szükségesnek megfelelő vagy azt megközelítő helyen kerüljenek megvalósításra. Megnyugtató számukra, hogy Győrött a Rehabilitációs Központ és a Szentlélek Templom mellett már működik a hangjelzéssel ellátott rendőrlámpa. Az egyesület célszerűnek tartja, ha a létesítmények tervezésekor előzetes egyeztetés történik az érdekvédelmi szervekkel. Sajnálatos, hogy 2003. évtől az állami támogatás nem emelkedett, sőt ez évben csökkent,
ami a legszűkösebb működési kiadásaikat fedezi. Az eredményes pályázati támogatásuk fele „maradványképzés” címén elvonásra került, másik felét két részben csak utófinanszírozással fogják megkapni. IV.3. Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Az elmúlt időszakban az ÉFOÉSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete életében változás történt. A szervezet 2004. október 31-ével megszűnt és megalakult az Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete. Alapszabálya, cél és feladatrendszere a fogyatékkal élő személyek életminőségének javítására irányuló nemzetközi elvek, szakmai tendenciák szellemében megújult, megőrizve a korábbi hagyományokat. Az egyesület közhasznú, önkéntes, nyílt, demokratikus, önkormányzati elven alapuló társadalmi szervezet, mely működését a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1989. évi II. törvény, valamint az egyesület alapszabálya alapján fejti ki. Célja a megye területén élő értelmileg sérült emberek és családtagjaik társadalmi megkülönböztetésének csökkentése, érdekeik érvényesítése, valamint védelmének elősegítése. Feladata társaik emberi és állampolgári jogainak védelmét képviselni, szociális biztonságukat növelni, illetve a társadalmi integrációjukat és rehabilitációjukat támogatni. Jó munkakapcsolatot alakítottak ki a társegyesületekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal, vállalatokkal, magánemberekkel, akik anyagi és egyéb támogatásban részesítették az egyesületet. A jogelőd 2004. évben a megyei önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött. Az egyesület megalakulásakor 450 fős taglétszámot regisztrált. Létszámuk jelenleg 700 fő, ami folyamatosan emelkedik. IV.4. Siketek és Nagyothallók Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete A közel 100 éves múltú Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kiemelkedően közhasznú, társadalmi, érdekvédelmi szervezet. A szövetség segíti a siket és nagyothalló embereket a társadalmi beilleszkedésben és az egyéni érvényesülésben. Kiadásait állami költségvetési támogatásból, adományokból és pályázatokból fedezi. Klubokat Győrött, Sopronban, Mosonmagyaróváron és Győrszemerén működtetnek. Taglétszámuk a megyében 337 fő, mely 18,4 %-kal kevesebb a 2003. évi taglétszámhoz képest. A helyi szervezetek segítséget nyújtanak tagjaik számára a tanuláshoz, a munkavégzéshez, lehetőséget biztosítanak a kulturális- és sportéletben való részvételhez, támogatják tagjaikat a nem hivatalos gépjárművezetői jogosítvány megszervezéséhez, szervezik az alap- és középfokú jelnyelvi tanfolyamokat, kérésre jelnyelvi tolmácsot biztosítanak. A több mint három éve működő Máltai Szeretetszolgálat Regionális Jeltolmács-szolgálatától sok segítséget kapnak és számítanak a jövőbeni közreműködésükre is. Megoldást várnak, remélnek meglévő problémáikra: - a rendelőintézetekben sorszám kijelző rendszer működésére, - a munkanélküliség enyhítésére, - közösségi programjaik, rendezvényeik lebonyolítására Győr városában – a jelenlegi nedves pincehelyiség – másik, hasonló méretű helyiségcseréjére, - Tv hírműsorainak jeltolmácsolására. IV.5. Magyar Máltai Szeretetszolgálat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Győri területi Központjánál 2004. július 1-jétől szervezeti, regionális átalakulás történt, igazodva a közigazgatási területhez. Az előző két
megye – Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom – helyett Vas, Zala és GyőrMoson-Sopron megyék alkotják az MMSZ Nyugat-Dunántúli Régió ellátási területét. A régió központja – ahonnan irányítják és segítik a csoportok, intézmények tevékenységét – Győr maradt. Zala megyében 4, Vas megyében 6, Győr-Moson-Sopron megyében 13 csoport működik. Szolgáltató intézményhálózatuk széles körű és folyamatosan fejlődik. 2003-ban meglévő intézmények: • Mozgáskorlátozottak Napközi Otthona Győr • Sorstárs Támogató Szolgálat Győr • Jelzőrendszeres házi gondozás Győr • Regionális Jelnyelvi Tolmácsszolgálat – Vas, K-E, GYMS, Veszprém megyékben (2003 óta működik minisztériumi pályázati támogatással) • Mentori szolgálat – 1995 óta működik 2004-ben indított új intézmények, pályázati programok: • Támogató Szolgálat Kapuvár, Csorna, Mosonmagyaróvár, Komárom, Tata, 2. Győr, Pannonhalmi Kistérségi • OFA „Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás” pályázati program: Kapuvár, Fertőd, Csorna helyszínekkel. • 4M Brit-magyar Rehabilitációs munkaerő-piaci program Kapuvár, Győr helyszínekkel 2005-ben indított intézmények, pályázati programok: • Idősek Napközi Otthona Mosonmagyaróvár • HEFOP 1.1. Munkaerő-piaci szolgáltatás Sopron, Kapuvár, Csorna, Mosonmagyaróvár, Győr helyszínekkel • Téti Kistérségi Támogató Szolgálat • Jelzőrendszer bővítése 30 készülékkel • Révész program, Mosonmagyaróvár, Győr, Kapuvár • Ellátási szerződés Kapuvár önkormányzatával • Tervezett ellátási szerződések: Tét kistérség, Csorna város • „ÖTLET 2005” OFA pályázati program, regionális koordináló szervezetként. 2006-ban tervezett intézmények: • Kapuvár Kistérségi Támogató Szolgálat – Beled mikro-térség • Jelzőrendszeres házi gondozás: Kapuvár és kistérsége • Szenvedélybetegek közösségi ellátása – Nagykanizsa • Fogyatékosok nappali intézménye – Keszthely • Idősek Napközi Otthona – Szombathely • HOSPICE szolgálat - Sopron Az MMSZ Nyugat-Dunántúli Régió, mint intézmény fenntartói és munkáltatói jogokat gyakorló központ jelenleg 104 alkalmazottja közül 18 megváltozott munkaképességű. A megye minden településén, ahol intézményi szinten jelen vannak, jó a kapcsolat a helyi önkormányzattal és a településen működő szociális ellátórendszerrel. A jövőbeni tevékenységükkel is hiánypótló szerepet kívánnak betölteni.
V.
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények Az intézmények jellemzése, a jelenlegi fejlesztési törekvések A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények köre 2003 óta nem változott. A megyei fenntartású férőhelyek profil szerinti jelenlegi megoszlását a következő diagram szemlélteti: A megyei fenntartású szociális intézményi férőhelyek profilonkénti megoszlása 2005.
35%
34%
5%
26%
Idősotthoni férőhely Fogyatékkal élők ellátását szolgáló férőhely Fogyatékkal élők rehabilitációs ellátását szolgáló férőhely Pszichiátriai betegek ellátását szolgáló férőhely
A 6 intézmény közül 2 élén – a korábban érvényes jogi szabályozás alapján határozatlan időre kinevezett igazgató áll, 4 intézményvezető 5 év határozott megbízást. Valamennyi intézményvezető iskolai végzettsége megfelel jogszabályok rendelkezéseinek, valamennyien eleget tettek szociális kötelezettségüknek.
megbízott – időre kapott a hatályos szakvizsga
Az eltelt időszak eredményei és lehetőségei szerint került átdolgozásra a megyei fenntartású szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó középtávú fejlesztési terv és ütemezés, melyet a 3. sz. melléklet mutat be. A 2003. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció óta eltelt időben a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények tekintetében a minőségi fejlesztés dominált. Kapacitásbővítés nem történt. Az utóbbi 2 év fejlesztéseit a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes szociális intézményekkel kapcsolatos helyzetelemzést, a jelenleg folyó és a következő időszakra vonatkozó fejlesztéseket: Dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthon (9086 Táplánypuszta)
Alapfeladata: Számottevő pszichiátriai kezelést nem igénylő személyek ápolása, gondozása, teljes körű ellátása, értelmi fogyatékos személyek gondozása, foglalkoztatása, valamint a megyei módszertani feladatok ellátása. Működésének kezdő éve: 1957. Az intézmény vezetésére 2004. július 1. napjától új intézményvezető kapott határozott idejű megbízást. A férőhelyek száma 350, a várakozók száma 145 fő. Az átlagos várakozási idő három év. A férőhelyek kihasználtsága 100 %. A teljes dolgozói létszám 149 fő, ebből a szakdolgozók száma 74 fő. A létszámnorma teljesítéséhez 10 fő ápoló-gondozó alkalmazása szükséges. A szakképzettségi arány 82 %. Az intézmény lakói három – a fenntartó tulajdonában álló – épületben kaptak elhelyezést. Az 1882-ben épült kastélyépület két szintjén, 75 férőhelyen nagyméretű szobákban 10-13 ember él együtt, az épület részben alkalmas az ellátás biztosítására. Az „A” épület 1986-ban épült és 197 fő gondozását biztosítja. A szobák 5-6 ágyasak, itt találhatók a házaspárok, élettársak elhelyezésére szolgáló szobák. A „B” épület 1962-ben épült gazdasági épületként, mely jelenleg 78 fő ellátottnak nyújt lakóteret. Szakmai tevékenységükben a lakók aktivitása mellett történő komplex gondozásra, ápolásra helyezik a hangsúlyt. Foglalkoztatás fizikai tevékenységben, nem munka jellegű fizikai tevékenységben és szabadidős sport, kulturális, szórakoztató foglalkoztatásban nyilvánul meg. A közösségteremtő, bensőséges kapcsolatban élő lakók, és az otthonosságot sugárzó szobák némileg ellensúlyozzák a zsúfolt elhelyezést. Az intézmény az ápoló-gondozó tevékenysége mellett ellátja a megyei módszertani feladatokat is. Az intézmény 2008. december 31-ig érvényes, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltétele: - az egy lakóra jutó 6 m2 alapterület biztosítása; - a lakószobákban 4 személy elhelyezése, - a létszámnorma biztosítása. Az intézmény fejlesztése magába foglalja a kastélyépület külső, belső felújítását, a C épület lapos tető felújítását, szigetelését és a homlokzat felújítását. Megoldásra vár a kastélyépület szobái zsúfoltságának megszüntetése is. A jövőbeni pályázati lehetőségek igénybevételével ütemezni kell a még hiányzó rehabilitációs részleg kialakítását, valamint egy 12 férőhelyes lakóotthoni elhelyezési forma kialakítását, mely szükségszerű és megoldásra váró feladat. A pszichiátriai betegek ellátása szakmai módszereinek korszerűsítése A szociális intézmények működésére vonatkozó jogszabályi változások alapvetően meghatározzák a szakmai célkitűzéseket. Az intézményben alapvető szempont a személyre szóló gondoskodás, ezért a fokozatos fejlesztéssel kívánatos elérni a feltételek javítását, korszerűsítését, valamint az új típusú módszerek és ellátási formák bevezetését. A 2002. évtől kísérleti jelleggel indult egy speciális csoport az alacsony intellektusú, elégtelen szocializáltságú, a magasabb rendű humán érzelmek vonatkozásában is fogyatékos lakók számára. Ennek folytatásaként két éve hoztak létre egy pszichoterápiás kiscsoportot,
hogy a lakók beilleszkedését segítsék, magatartásukat kedvező irányba befolyásolják. A projekt megvalósulása érdekében személyi és tárgyi fejlesztésre, épület átalakításra volt szükség. A 2003. évi sikeres pályázat lehetővé tette a speciális részleg kialakítását és egy éves működtetésének zavartalan finanszírozását. A részlegen 2004. január 1-jétől 20 fő került elhelyezésre. Az eltelt időszakban már kétszer cserélődtek a részleg lakói. A program értelmében a részlegről kikerült lakó a diagnózisának megfelelő osztályon folytatja életét. A tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy mélyülő önismerettel, javuló alkalmazkodási készséggel, a csoportfunkció eredményeképpen létrejött a személyiség fejlődése, reálisabb ön- és világkép kialakítása, a terápiás hatás. Az épület átalakításon, a tárgyi feltételek javításán túl, személyi feltételek fejlesztésére is szükség van annak érdekében, hogy megfelelő felkészültségű szakemberek segítsék a csoport fejlődését. A speciális részleg éves munkaterv alapján működik, speciális házirend bevezetésével. A tárgyi feltételek korszerűsítése érdekében számítástechnikai eszközök beszerzése indokolt, a foglalkoztató helyiségbe a mindennapi terápiás munkavégzéshez további bútorzat szükséges, és bővíteni kell a lakótér technikai eszközeit. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a személyi feltételeken is változtatás szükséges, emelni kell az ápoló személyzet létszámát. Ennek megfelelően pszichiáter szakorvos, 7 szakirányú ápoló, mentálhigiénés szakember, foglalkoztatás szervező és hitoktató alkalmazása indokolt. A módszertani feladatok ellátása A szociális törvény rendelkezése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés a 44/1999.(IV. 22.) KH-val a táplánypusztai dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthont bízta meg a módszertani feladatok ellátásával. A módszertani intézmény feladata a megye területén működő valamennyi szociális intézmény és a fenntartók szakmai munkájának segítése. Szakértőként közreműködik a Megyei Szociális és Gyámhivatal által végzett intézményi ellenőrzésekben, szervezi a fogyatékkal élő személyek, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegeket ellátó intézményekben élők felülvizsgálatával kapcsolatos szakértői bizottsági tevékenységet, valamint teljesíti az ágazati minisztérium megbízásait. Az intézménynek e feladat ellátására szóló ismételt kijelölésére – a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter hozzájárulásával – 2004. szeptemberében került sor. Feladatai 2004. évtől kiegészültek: • az alapellátási szakreferensen keresztül módszertani segítséget nyújt a települési önkormányzatok alapellátási feladatainak megszervezéséhez, • együttműködik a szociális területen működő többi módszertani intézménnyel, • közreműködik a megyei szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában, • véleményezi a szociális szolgáltatások szakmai programját, • részt vesz a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzésében. 2005 szeptemberétől új feladatot lát el: • az emelt szintű ápolási díj megítéléséhez kapcsolódó szakértői vélemények
elkészítése. Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye (9113 Koronó-Zöldmajor) Alapfeladata: azoknak a nem tanköteles korú enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő személyeknek biztosít teljes körű ellátást, akiknek oktatása, képzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény engedélyezett férőhelyszáma 50, a férőhelyre várakozók száma 9 fő. A szakértői bizottság felülvizsgálata alapján 8 fő vár áthelyezésre állapotuknak megfelelő más intézményekbe. A feladatellátáshoz engedélyezett létszám 27 fő. A lakók képességüknek megfelelő, részükre szervezett munkafoglalkoztatásban vesznek részt, ami alapot teremt a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez is. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a megyei önkormányzat beruházásában 2004. évben megvalósult a részleges rekonstrukció, a kastélyépület tetőszerkezetének felújítása, valamint a konyha-technológia korszerűsítése a HACCP rendszer szerint. Az intézmény pályázatot nyújtott be az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005. évi a „Szociális szolgáltatások keretein belül történő rehabilitációs foglalkoztatási formák 2005. évi fejlesztése, modellezése” címmel kiírt felhívásra. A pályázatot elbíráló bizottság javaslata alapján – a Miniszter Asszony döntésének megfelelően – az intézmény 7 M Ft támogatásban részesült. A program alapvető célja új foglalkoztatási formák bevezetése, a lakókkal széles körű szakmajellegű tevékenységek elsajátíttatása, önálló munkavégzés lehetőségének felkínálása. A rendelkezésre álló foglalkoztató épület szűkös volta miatt az új foglalkoztatási formák bevezetéséhez szükséges annak bővítése, fejlesztése. Az intézmény tervei között szerepel a lakóotthoni forma megteremtése. Idősek Otthona (9323 Jobaháza, Kossuth L. u. 8.) Az intézmény alapfeladata, hogy az időskorúak számára ápoló-gondozó szociális intézményi elhelyezést biztosítson teljes körű ellátással. Az ellátotti férőhelyek száma: 85 fő. A férőhely kihasználtság folyamatosan 100 %-os.
A férőhelyre várakozók száma magas; általában az engedélyezett férőhely 50 %-a körül mozog. Közöttük relatíve magas a kisjövedelműek, és a szociálisan rászorulók száma (30 %).
A dolgozói létszám 2005. évben a fenntartói létszám racionalizálása kapcsán 2 fővel módosult, így jelenleg 43 fő. A két fő létszámcsökkentés a technikai személyzetet érintette; részben feladatmegszűnés miatt is (megszűnt az intézményben a sertéshízlalásos állattartás). Működési engedélyük 2008. december 31-ig érvényes. Az intézményben javult a szakdolgozói csoport szakképzettségi aránya. A jelenlegi 82 %-os arány megfelel a szakmai rendeletben előírtnak. A határozatlan idejű működési engedélyhez a szakdolgozói létszámnorma biztosítása szükséges. A főzőkonyha és kiszolgáló helyiségei korszerűsítését, felújítását részben az elmúlt évben, részben pedig ez évben végezték el - a korábbi rekonstrukciós programban tervezettek szerint. Így jelenleg az megfelel a HACCP rendszer előírásainak. A korszerűsítés anyagi feltételeit a szakminisztérium biztosította pályázati forrásból. A lakók teljes körű ellátása mellett az intézmény célja a minőség folyamatos tartása, emelése az ellátásban. Szintén 2004. évben, szakminisztériumi – pályázaton nyert támogatásból – nővérhívó rendszer kiépítésére került sor minden lakószobában, közösségi, és kiszolgáló helyiségben. Az intézmény 2005. évben kihangosító-rendszer kialakításával növelte az ellátási színvonalat, a komfortosságot. A lakók foglalkoztatása, a mentálhigiénés tevékenységükben kiemelt szerepet adnak a hitéleti tevékenységnek, - nemcsak a rendszeres istentiszteletek tartásával, de annak gyakorlása minden formáját szervezik és támogatják (vallási órák, közös ima, éneklés, egyházi ünnepi megemlékezések). A fenntartó megyei önkormányzat jelentős összegű anyagi támogatásával 2004. évben új tető került egy földszinti lakóépület részre – kiváltva ezzel a 30 éves palatető beázásos problémakörét. Az intézmény nagy hangsúlyt helyez az épületegyüttest körülvevő park állagának megóvására, esztétikumának megőrzésére. Két éves munkával, szintén fenntartói költségből sétálóút valósult meg térburkolattal; - ami nemcsak kellemessé teszi, de a baleseti veszélyét és csökkenti az idős lakók sétáinak, szabadidejük eltöltésében. Célkitűzéseik között szerepel változatlanul a demens részleg kialakítása. A meglévő lakóépületben átalakítással, átszervezéssel a lakórészleg kialakítása megoldható, de a közösségi helyiségek (ebédlő, társalgó, foglalkoztató ) nem. Mindezt egységesen, egy komplexumban csak új építményben lehetne megvalósítani. A lakóépületbe és az épületen belül a közlekedés akadálymentesítése megoldott ugyan, lépcsőjáró korlátlift és külső rámpa elhelyezésével, de a mindennapok gyakorlata a főépület 3 szintjén indokolja egy személyszállító lift kiépítését. Az idős lakók több mint 50 %-a segédeszközzel (járóbot, járókeret, kerekesszék) közlekedik és a lépcsőjáró lifttel nehézkes a lakóépületen belül a szintek közötti átjárhatóság. Mivel egy
időben csak egy személy szállítható egy fő kísérővel, a menetidő hosszú annak lassú mozgása miatt, és annak működésekor a gyalogos közlekedés a lépcsőn nem lehetséges. Nagy szükségét érzik az épülethez toldalékként építendő liftnek nemcsak a lakók közlekedése, az esetleges betegszállítás, hanem a dolgozók munkakörülményeinek könnyítése, javítása miatt is (étkeztetések lebonyolítása, ételszállítás, a személyi higiéné tárgyi eszköz biztosítása).
Felnőttkorú Fogyatékosok Otthona (9311 Pásztori, Alsó u. 39-41.) Alapfeladata a súlyos és középsúlyos felnőttkorú fogyatékos személyek teljes körű ellátása. Az intézmény 1953-ban kezdte meg működését. Férőhelyek száma 82, jelenleg 40 fő várakozik felvételre, melynek 50 %-a sürgősséggel kéri elhelyezését. A férőhelyek kihasználtsága meghaladja a 100 %-ot. A fenntartó által engedélyezett dolgozói létszám 45 fő. Ebből a szakmai létszám 29 fő. A szakképzettségi arány a jogszabályi előírásoknak megfelelő, 83 %-os. Az előírt létszámnormához viszonyítva hiányzik 4 fő ápoló-gondozó, és 6 fő mentálhigiénés szakember. A lakók összetételét jellemzi, hogy főként családból kerülnek be, 55 %-uk halmozottan sérült személy. Jelenleg a lakók két épületben élnek, melyek megközelíthetősége akadálymentes. A szobák zsúfoltak, több szobában 3-7 lakó él. A közösségi együttlétre szolgáló terek részben biztosítottak, számuk az előírásoknak nem megfelelő. Hiányzik a zártterű sportolói helyiség, a rendezvények tartásának helye, foglalkoztató helyiségek a szakkörök működtetéséhez, valamint a lakóotthoni felkészítő programhoz szükséges helyiség, a dolgozói munkaszoba és szociális helyiségek. Az intézményben felülvizsgálatot végző szakértői bizottság 20 fő esetében javasolt lakóotthoni elhelyezést az intézmény közvetlen környezetében, 1 esetben pszichiátriai betegek otthonába való áthelyezést. A személyzet különös gondot fordít az értelmileg sérült intézményi lakók lakóotthoni életformára történő felkészítésére. Fontos feladat a zsúfoltság megszüntetése, a hiányzó helyiségek biztosítása. Az intézmény 2008. december 31-ig ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A lazarista egyház tulajdonát képező intézményi ingatlan 2002. novemberében került a megyei önkormányzat tulajdonába, ezzel megnyílt a pályázati lehetőségek igénybevétele. A fenntartó megyei önkormányzat 2003. évben benyújtotta címzett támogatásra irányuló pályázatát, mely kedvező elbírálást kapott. Az elnyert támogatást saját pénzeszközökkel kiegészítve 2005. júliusában kezdődött meg egy új 50 férőhelyes gondozási egység kivitelezési munkálatai. A megvalósulás határideje 2005. december 31.
Az új egység felépítésével teljesülnek a jogszabályban előírt tárgyi feltételek, így komoly akadály hárul el a végleges működési engedély megszerzésének útjából. A gondozási egységben kialakításra kerülnek a lakók és a személyzet szociális helyisége.
Adottsága és funkciója miatt alkalmas lesz • a lakóotthoni élet felkészítő programjaira, • a képességfejlesztő tevékenységre. Ezen feladatok mellett szükségszerűvé válik a meglévő épületegyüttes részleges átalakítása: • a képesség szinten tartó gondozási egység részére, valamint • az idős, értelmileg akadályozott és halmozottan sérült személyek részére. Idősek Otthona, Nagylózs (9482 Nagylózs, Zrínyi u. 2.) Alapfeladata: időskorúak tartós bentlakásos intézményi elhelyezése, ápolás-gondozás, teljes körű ellátás biztosítása. Férőhelyek száma jelenleg 250. Férőhelyek kihasználtsága 95-100 % között változik. Várakozók száma 25 fő. Az intézményhez tartozik az 50 férőhelyes csáfordjánosfai telephely is, mely 30 km távolságra van Nagylózstól. Az engedélyezett létszám 129 fő. Ebből szakdolgozó 78 fő. Szakképzettségi arány nem változott, 71 %. Jelenleg 2 fő folytatja tanulmányait, év végéig fognak szakképzettséget szerezni. Továbbra is gondot okoz a 14 betöltetlen szakdolgozói álláshely. Lakók 27 %-a 80 éven felüli. A lakószobák 2-7 ágyasak, az egy főre jutó átlag lakóterület – az I. Pavilon kivételével – 5,5–6,7 m2. Lakók elhelyezése. Nagylózson a lakók elhelyezése 4 épületben, Csáfordjánosfán 2 épületben történik. A kastélyépület – kiváltása – külső felújítása sürgős feladat. Az intézmény 2000. január 1-jétől került átvételre a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatától. Azóta eltelt idő alatt a megyei önkormányzat jelentős összegű támogatással segítette az épületek felújítását. Sokat javultak az ott élők életkörülményei, de még további fejlesztés szükséges. Az intézmény 2008. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A megyei szolgáltatástervezési koncepció 2001-2009. évi fejlesztési terve tartalmazza az intézmény felújítási tervének ütemezését. E szerint valósult meg 2003-ban a csáfordjánosfai telephely B épületének újjáépítése és átadása. Az ütemterv a kastélyépület sorsával kapcsolatban jelöl meg kastélykiváltási és új 100 férőhelyes épület létrehozásával kapcsolatos célkitűzést. A meglévő épületek felújítása 2007–2009. évekre került meghatározásra. Az intézményben a szociális törvény értelmében a demens részleg kialakítása is megoldandó feladat. A csáfordjánosfai telephely „A” épületében 2004. évben kialakításra került az orvosi és nővérszoba, valamint 3 kétágyas ellátotti szoba. A két lakószoba és egy betegszoba padozatának cseréje és festése a 2005. évben történt meg.
Nagylózson 100 méter új kerítés épült 2004 évben. Megtörtént a Pavilon I. és Pavilon II. épületben az akadálymentesítés, a fürdőszobák felújítása. Sor került telefonközpont építésére, és az ellátottak részére minden osztályon telefonálási lehetőséget biztosítottak. Az intézmény gondot fordított a háztartási gépek vásárlására 1.991 M Ft értékben. Nagylózson a női és a férfi-osztály minden szobájában teljes szekrény, szék és szőnyegcserére is sor került. A világítótestek cseréje jelenleg folyamatban van. Az intézmény 2005. évben 20 M forintot kapott a kastélytető cserére. Szintén ez évben az intézmény a községi temetőben 32 férőhelyes urnafal megépítéséről gondoskodott. A fenntartó megyei önkormányzat az intézményi korszerűsítésre 103,3 M Ft-ot fordított, melyből 67 M Ft a csáfordjánosfai telephely felújítását szolgálta.
Fogyatékos Gyermekek Otthona (9400 Sopron, Tómalom u. 23.) Alapfeladata: azon súlyos, indokolt esetben középsúlyos értelmi, illetve halmozottan fogyatékos személyek ápolás-gondozása, akiknek nevelése, oktatása az életkoruknak megfelelő oktatási intézményekben nem oldható meg. Az intézmény 1985 óta működik, kezdettől a megyei önkormányzat fenntartásában. A teljes dolgozói létszám 151 fő, ebből a szakdolgozók száma 91 fő, mely megfelel a jogszabályi előírásoknak. A szakképzettek aránya 72 %, ami nem felel meg a jogszabály által előírtaknak. Férőhelyek száma: 180, évek óta 100 %-os kihasználtság jellemző. Várakozólistán jelenleg 3 fő van. Az ellátottak elhelyezése a főépületben 3 gondozási egységen (172 fő), valamint a 2003 óta működő ápoló-gondozó célú lakóotthonban (8 fő) történik. Az évek múlásával, valamint az újonnan történt felvételekkel ellátottaik életkor szerinti megoszlása a következő: Kiskorú: 45 fő (25 %) Ezen belül: 0-5 év közötti 3 fő 6-10 év közötti 11 fő 11-15 év közötti 19 fő 16-18 év közötti 12 fő Nagykorú: 135 fő (75 %) Ezen belül: 19-25 év közötti 40 fő 26-30 év közötti 60 fő 31 év feletti 35 fő Az intézmény szakmai feladatai az ápolási-gondozási feladatokon túl: - korai fejlesztés (0-5 éves korig) - képzési kötelezettség teljesítése (5-18 éves korig) - egyéni fejlesztés, szinten tartás (18 év felett) A korai fejlesztés, képzési kötelezettség teljesítése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján, gyógypedagógus által 1 évre készített egyéni fejlesztési terv szerint, napi megvalósítással történik kiscsoportos (2-4 fő), esetenként egyéni foglalkozások keretében, a tanév rendjéhez igazodóan, egyéni fejlesztési naplóban dokumentálva. Év végén részletes értékelést készítenek a fejlesztőpedagógusok, melyből 1
példányt a szülőnek, törvényes képviselőnek, illetve 1 példányt a Szakértői Bizottságnak továbbítanak. Alkalmazott módszereik: bazális stimuláció, tunyogi játékterápia, snoozelen terápia, komplex gyógypedagógiai fejlesztés, stb. A 11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelet értelmében – mely a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szól – a 18. életévüket betöltött ellátottaknál elvégezték a vizsgálatot, melyet a megyei módszertani osztály véleményezett. A vizsgálatok alapján a Szakértői Bizottság - 20 főt felnőtt korú fogyatékos intézménybe - 4 főt rehabilitációs intézménybe - 1 főt pszichiátriai intézménybe - 17 főt intézeten belül működő lakóotthonba történő áthelyezésre javasolt. Egyéni fejlesztésükhöz, szinten tartásukhoz az intézmény távlati fejlesztési irányokat állít fel egyéni fejlesztési terv alapján, féléves értékeléssel, megnevezve a fejlesztési területeket, és az alkalmazandó módszereket. A megvalósításhoz alkalmazott formák: felolvasás, képi megjelenítés, dramatizálás, kreatív tevékenységek, zen-mozgás, sport, Tv, video stb. Az utóbbi években gondozási egységeken kívüli közös foglalkoztató helyiségeket, fejlesztő szobákat alakítottak ki. Az esztétikus bútorzat, az eszközök kiválasztása során figyelembe vették az ellátottak életkorát, az ott folyó munka tartalmát. Mindezek a komfortérzet biztosítását, a hatékonyság fokozását szolgálják. Az intézmény egyre több intézeten kívüli programot igyekszik szervezni ellátottaik számára, így kívánják integrációjukat, önálló életvezetésüket segíteni. Munkájuk célja az egyéni bánásmód megvalósítása. Az intézmény 2005. évben ismételten pályázatot nyújtott be az ágazati minisztériumnál egy újabb lakóotthon felépítésére, sajnos eredménytelenül, pedig az újabb lakóotthonba költöztetéssel megvalósulhatott volna a fő épületben a nagy létszámú osztályok zsúfoltsága, s ezzel együtt a törvényben előírt – 50 fős – részlegek kialakítása. A főépület karbantartása napi feladat. A fenntartó segítségével 2004. és 2005. évben megtörtént a vizesblokkok korszerűsítése. Az intézmény 2008. 12. 31-ig ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, a lakóotthon kivételével. VI. Következtetések Összességében megállapítható, hogy mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások terén a megye településein további fejlődés tapasztalható. A szociális feladatok ellátására kötelezett önkormányzatok hangsúlyt helyeznek a szociális ellátási formák bevezetésére, megfelelő szintű működtetésére. Igyekeznek megteremteni a működtetés személyi és tárgyi feltételeit, törekszenek arra, hogy végleges működési engedéllyel rendelkezzenek az általuk fenntartott intézmények. A felülvizsgálat rámutat arra is, hogy a szociális ellátórendszer nem teljes körűen lefedett – kevés kivétellel – vannak még hiányzó ellátási formák. Ezek következhetnek egyrészt az igényfelmérés elmaradásából, az igény hiánya miatti szükségtelen ellátási formából, a létrehozás anyagi fedezetének hiányából, s nem utolsó sorban a jogszabályi háttér gyakori változása miatti elbizonytalanodásból is.
A hiányzó és az új ellátási formák bevezetése előtt szükséges a mindenkori ellátórendszer állapotának, valamint az alkalmazandó hatályos jogszabályoknak az ismerete. Mérlegelendő körülmény, hogy az ellátás új intézmény létrehozásával, vagy egy más működő intézmény bővítésével, illetve önkormányzati, vagy civil fenntartással megvalósítandó. G y ő r, 2005. november 25.
