Önkormányzati. Kolontár, Devecser. Dr. Varga Sándor, Schmidt Jenő, A török Riviéra. az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese

Önkormányzati

2

2011. június I. évfolyam

2. szám

látogatóban



Kolontár, Devecser interjú

Dr. Varga Sándor, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese portré

Schmidt Jenő, A TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere Utazás

A török Riviéra



Köszöntő Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Kiadó és bemutatóterem: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–CS.: 9.00–16.30 P.: 9.00–16.00 A kiadásért felel: Koltai Péter A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Vajda Krisztina

Tisztelt Olvasó! Közeleg, sőt, már itt is van a nyár, a szabadság, a pihenés ideje. Ugyanakkor hamarosan az Országgyűlés elé kerül az új önkormányzati törvény tervezete, melynek elfogadása őszre várható. Tállai András államtitkár az új önkormányzati törvény koncepcióját ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy az új törvény fontos célja az önkormányzatok adósságállományának mielőbbi csökkentése. Magazinunkban dr. Varga Sándort, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettesét többek között arról kérdezzük, hogy az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzése milyen tényeket tárhat fel az eladósodottság külső és belső okairól, éppen a tanulságok leszűrése érdekében. Portré rovatunkban Schmidt Jenőt, a TÖOSZ új elnökét mutatjuk be, aki Tab gyakorló polgármestereként saját bőrén is tapasztalja, mit tehet és mit nem egy önkormányzat annak érdekében, hogy ne adósodjon el vállalhatatlan mértékben. Látogatóban jártunk a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben, hogy megtudjuk, hol tart az újjáépítés, kármentesítés, milyen a hangulat 2011 tavaszán Devecserben és Kolontáron. A szűk szakmához kapcsolódóan ezúttal is praktikus pénzügyi, gazdasági információkat, tanácsokat szeretnénk nyújtani, de emellett kikapcsolódásként bemutatunk egy „örömautót”, és nyaralni is hívjuk Önt a török Riviérára, mely az előrejelzések szerint idén nyáron is sok ezer magyar családnak nyújt majd kikapcsolódást. Magazinunkhoz hasznos és kellemes időtöltést kívánok a forró nyári napokra!

Felelős szerkesztő: Dúll Kata

Dr. Vajda Krisztina főszerkesztő

Szerkesztő: Falus Tamás Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Tervezés, tördelés: CompLex Kiadó DTP-csoport

Tartalom kultúrajánló

n Könyv, mozi, dvd, koncert, szabadtéri játékok . . . . . . . 2–3

szakkiadványok

n A közbeszerzés alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Új Magyar Közigazgatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n   A közigazgatási eljárások szabályait értelmező felsőbírósági döntések 2005–2010. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4

Látogatóban

n  Devecser, Kolontár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

digitális világ

n  E-könyv – a digitális olvasás forradalma. . . . . . . . . . . . . . . n  Így okostelefonozik a magyar. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Symbian Anna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Felhőben az Office . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n  Itt a térhatású televízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8 10 10 11 11

interjú

n  Dr. Varga Sándor, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese . . . . . . . 12

utazás

n  A törökök Riviérája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

bank és tőzsde

n  Élénkült a BÉT havi forgalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 n  Tavaszi hitelköltségek, kamatlábak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 n  A pénz beszél! Te is érted? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

portré

n  Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere . . . . . . . . . . . . . . . .

18

kérdés–válasz

n  Rendeletalkotás, eljárási illeték, adóvégrehajtás . . . . .

22

Autó

n  Peugeot RCZ 1.6 THP 200. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

európa pénzügyei

n  Vállalkozásfejlesztés: kit kell támogatni? . . . . . . . . . . . . . 24

Nyomdai munkálatok: Blackprint Nyomdaipari Kft. – 92105068 Felelős vezető: Fekete Attila

A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók. Jelzőszám: KK-469P0-1102 ISSN 2062-6789

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

5

2

Kultúr ajánló

Könyv Hahner Péter:

Újabb 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod Szegény pásztorlány volt-e Jean D’Arc? Legyőzhetetlen és igazságos király volt-e Mátyás? Átok sújtotta-e Ferenc József családját? Valóban szerényen élt-e Kádár János? Megannyi kérdés – pontosabban száz –, melyre határozott nemmel felel a szerző; cáfolata megannyi tévhitnek, mely történelmi tudatunkban hamisan rögzült. A Pécsi Tudományegyetem újkortörténeti tanszékének vezetője rövid és olvasmányos esszékben számol le azokkal a történelmi legendákkal, mítoszokkal, amelyekre sokan ma is előszeretettel hivatkoznak. A kutatások már rég megcáfolták a történelmi állításokat, ám az erről szóló hiteles források, tanulmányok eddig valahogy elkerülték a nagyobb figyelmet. Ezeket is idézi Hahner Péter, amikor közérthető fogalmazásban közreadja állításait. Egy évvel ezelőtt jelent meg kötetben az első száz történelmi tévhit cáfolata, s a könyv sikere késztette arra a szerzőt, hogy újabb száz történelmi tévedésről rántsa le a leplet anélkül, hogy az olvasónak a különböző történelmi korszakok szakértőjévé kellene válnia.

Ha valaki netán lemaradt volna az első kötetről, kezdheti a második olvasásával is, és legfeljebb majd utólag tudja meg, hogy Mária Terézia nem szerette a magyar testőröket, Viktória királynő nem volt prűd asszony, Napóleont pedig nem mérgezték meg Szent Ilona szigetén… (Animus Kiadó)

mon a világ, pedig kedves alakítása az Amélie csodálatos élete című produkcióban immáron egy évtizedes. Legfrissebb filmjének forgatókönyvíró-rendezője Pierre Salvadori, aki 2006-ban már dolgozott együtt Audreyval a Drágaságom című vígjátékban. (Szuez Film)

Mozi

Koncert

Mosás, vágás, ámítás (De Vrais Mensonges)

Sting: újra szimfonikus koncert Budapesten

Ki ne szeretne a francia Riviéra valamelyik kisvárosának tengerpartján bóklászni, hangulatos utcácskáin sétálni, bepillantani a régi kis házacskák belső udvaraiba, bekukkantani egy-egy üzletbe, és meglesni, miként élnek a helybéliek. Ha ez esetleg idén nyáron nem sikerül, sebaj, kárpótlásként megteheti ez az új francia vígjáték, melynek hőse Emilie, aki egy fodrászszalont vezet. A vendégek egy-egy jó frizura mellett magánéleti jó tanácsot is kapnak, ha akarják, ha nem. Ráadásul hősnőnk, szomorú édesanyja számára is különös cselt eszel ki, ám csalafintasága visszaüt. A romantikus film főszereplője a mindig bájos, mindig csontsovány Audrey Tautou, akit továbbra is csak Amélie-ként tart szá-

November után visszatér Európába és a magyar fővárosba is Sting, aki szimfonikus zenekari kísérettel, nagyzenekarra áthangszerelt dalaival visz új életet kompozícióiba, legyenek azok a Police zenekari korszakából, vagy már szólókarrierjének egy-egy meghatározó albumáról. A Symphonicity című turné állomásain felhangzik majd egyebek mellett a Roxanne, az Every Breath You Take, az Englishman In New York, a Fragile, a Russians, és a Desert Rose is. Érdekesség, hogy a londoni királyi filharmonikusok zenészei idén már nem érnek rá turnézni a hatvanéves brit zenészikonnal, így a kísérő szimfonikuscsapat mind a június 11-i grazi, mind a június végi budapesti fellépésen a Budafoki Dohnányi ­Zenekar lesz, mely legutóbb decemberben Illényi Katicát kísérte gálakoncertjén. A tavalyi koncertsorozat berlini estje különben már meg is jelent CD-n, illetve DVD-n Live in Berlin, featuring the Royal Philharmonic Concert Orchestra, conducted by Steven Mercurio címen. De mint minden koncert, ez is élőben az igazi: az újabb élő Sting-varázslat 2011. június 30-án lesz a Papp László Budapest Sportarénában. (Live Nation)

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

Kultúr ajánló Operától musicalig

Szegedi Szabadtéri Játékok 2011 A hagyományos nyári játékokon először Madách Imre műve, Az ember tragédiája lesz látható Vidnyánszky Attila rendezésében a Dóm téren, július első két napján. Évát Ónodi Eszter, Ádámot Rátóti Zoltán, Lucifert Trill Zsolt formálja meg. Szerepet vállalt Cserhalmi György, Blaskó Péter és Hobó is! Július közepén négy este látható Lehár Ferenctől A víg özvegy, melyben ­fellép többek között Herczenik Anna, Kálmán Péter, Haumann Péter, Bajor Imre, Molnár Piroska, Hernádi Judit, ­Csákányi Eszter, Szacsvay László emelik majd az előadás fényét. A rendező Kozma Péter. Kerényi Miklós Gábor a direktora Bizet Carmen című operájának, melyet ­július végén két alkalommal láthat a közönség. Mester Viktória Carmen, Arnold Rutkowski Don José szerepét énekli. ­Augusztusban hatszor is műsorra tűzik a Valahol Európában című musicalt, a Dés László – Nemes István – Böhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter alkotócsapat szép zenés művét. Béres Attila a rendező, a főszereplők Mácsai Pál, Al­ földi Róbert, Szőcs Artur, Tompos Kátya, Keresztes Tamás, Pindroch Csaba és ­Szarvas József.

DVD Fődíjas Apacsok Ritkaságnak számít, hogy egy magyar játékfilm egy hónappal a mozipremiert követően máris ezüstkorongra kerüljön. Török Ferenc rendezésével ez történt, így aki májusban elmulasztotta az alkotást a moziban, júniusban már házimozijában pótolhatja lemaradását. A mű egyben Cseh Tamásnak is emléket állít, aki egykoron a társadalomból való elmenekülés sajátos módját választotta, és a magyarországi indián életmód egyik legnagyobb „törzsfőnöke” lett. A film főhőse az 1956-os események utáni passzív ellenállás különös módját választja: legjobb barátjával indián törzset alapít Zebegényben. Érdeklődésük középpontjában a népköztársaság által megtagadott nyugati civilizáció, valamint az apacs rezervátumok világa áll. Tevékenységük azonban hamar felkelti a titkosrendőrök érdeklődését. A történet azonban itt még nem ér véget. A hatvanas évek magyar apacsainak életéről nap­ jainkban az egykori apacsfőnök unokája szeretne filmet forgatni, ám tervéről a támogatást elbíráló kuratóriumban akad valaki, aki családja révén szintén érintett az egykori történésekben… A főszerepeket Csányi Sándor, Szervét Tibor, Schneider Zoltán, Csomós Mari, Wéber Kata és Marjai Virág alakítják. Kovács Krisztina és Bereményi Géza az írók, akik a történetet először dráma formájában alkották meg, így sokan emlékezhetnek a budapesti Radnóti Színház hasonló című darabjára, melyet szintén Török Ferenc rendezett. A kétlemezes DVD-kiadás érdekessége, hogy az első lemez e színházi előadás felvételét tartalmazza. A második korongon a játékfilm látható, az extrák között pedig audiokommentárt hallgathatunk a rendezőtől, Csányi Sándor főszereplőtől, Bálint András és Angelusz Iván producerektől. Emellett a forgatás fotói is fellapozhatók és fotóalbum is előkereshető huszonöt értékes archív fényképpel, melyek a hatvanas ­években készültek a Duna menti magyar indiánok életéről. Az alkotás májusban, a 42. Magyar Filmszemlén a tévéfilmes kategóriában megosztva elnyerte a fődíjat. (Katapult Film)

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

3

4

szakkiadványok

A közbeszerzés alapjai A közbeszerzési eljárások szakszerű lebonyolításához mind közbeszerzési, mind általános jogi, mind pénzügyi ismeretek szükségesek. A hazai közbeszerzési szabályozás és gyakorlat megismerése, a kapcsolódó kérdések, például pénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumok, vagy közigazgatási jogi problémák megoldása mind-mind szükséges a megfelelő tájékozódáshoz a közbeszerzési piacon. E könyv egyaránt szól a közbeszerzés iránt érdeklődőknek, valamint a közbeszerzési referensképzés keretében vizsgára készülők, az általános közbeszerzés-oktatásokon részt vevők számára, akiknek nagy segítséget nyújthat. Különösen hasznos a közbeszerzési referensképzés keretében a hallgatók általános felkészüléséhez, mivel a mű a közbeszerzési jogi és a közbeszerzési vonatkozású általános jogi ismeretek szóbeli vizsgakövetel-

ményeihez és a közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó elméleti kérdések megválaszolására törekszik. Gyakorlati példákat ismertet, és kitér olyan, a közbeszerzési piacot foglalkoztató témakörökre, mint amilyen az elektronikus közbeszerzés. A kötet emellett tartalmazza a jogszabályok strukturált magyarázatát. A dr. Boros Anita, dr. Juhász Péter, dr. Lantos Ottó, dr. Tátrai Tünde egyetemi oktatók által írt könyv a hazai közbeszerzési piacon hiánypótló jellegű, hiszen eddig nem készült olyan kiadvány, mely átfogóan, a  közbeszerzési vizsgakövetelményeknek megfelelően, az olvasók által is könnyen feldolgozható, áttekinthető módon foglalná össze a közbeszerzési ismeretek alapjait, segítene eligazodni a folyamatosan változó szabályrendszerben.  n

Új Magyar Közigazgatás A CompLex Kiadó szakfolyóirata a magyar közigazgatással átfogóan, annak politológiai, szervezési, jogi, gazdasági kérdéseivel is foglalkozó kiadvány. A mindenkori kormányzattól független, de a közigazgatás  szakmai kérdéseiben a főhatóságokkal együttműködő periodika, amelynek szerkesztői a gyakorlati és az elméleti szak­ tudás minél magasabb szintű ötvözésére törekednek. Az elmúlt két évben átalakították, felfrissítették a lap szerkezetét, bátran próbálkoznak a tudományosan kevésbé kötött műfajokkal is, és bővítették szerzőik körét. Így reményeik szerint sikerül jobban igazodniuk a felhasználói igényekhez és a megváltozott olvasói szokásokhoz, s egyúttal színesebbé, a szakmai kérdéseket többféle szempontból megközelítő kiadvánnyá formálni az Új Magyar Közigazgatást. A folyóirat Fókuszában a gyakorlati közigazgatást érintő aktuális igazgatási kérdések állnak, további állandó rovatai pedig emellett az elméleti megközelítések, valamint a véleménycsere, az interaktivitás fó-

rumai. A Tanulmányok rovat lektorált tudományos elemzéseket, a gyakorlatban is hasznosítható újszerű elméleteket ad közre a szakirodalom feldolgozása, illetve a történeti és nemzetközi vonatkozások bemutatása mellett. Jó és rossz közigazgatási gyakorlatokat ismerhetnek meg az olvasók, s kritikai vagy támogató véleményüknek is hangot adhatnak a Fórum rovatban,  mely mindenki előtt nyitva áll. Az Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság, a  Legfelsőbb Bíróság döntésein kívül az érdek­lődők könyvismertetők, konferenciabeszámolók, a Nemzeti Fejlesztési Program anyagai, továbbá az Országos Tudományos Kutatási Alap munkái között is Szemlézhetnek. Minden lapszámban meg­ ismer­hető a közigazgatás egy-egy neves sze­mélyiségének Portréja. Az angol nyelvű összefoglalóból külföldi szakemberek is tájékozódhatnak. A kiadó és a szerkesztőség célja, hogy a lap a magyar közigazgatás élő tudományos szakfolyóirata legyen, s minél többen hasznosíthassák a benne foglaltakat.   n

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

szakkiadványok

5

Dr. Darák Péter

A közigazgatási eljárások szabályait értelmező felsőbírósági döntések 2005–2010 Egyedülálló, hiánypótló mű

2010 decemberében a Complex Kiadó gondozásában jelent meg dr. Darák Péter könyve, mely a közigazgatási eljárásjogban hiánypótló műként áll a jogalkalmazók rendelkezésére. A közigazgatási jogalkalmazásban a legszembetűnőbb probléma, hogy a szorosabb értelemben vett Ket. alkalmazása során kevés bírósági döntés születik. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a jogalkalmazásban legtöbbször valamilyen – vélt vagy valós − ágazati jogszabálysértés jelenti a jogvita tárgyát és a szubszidiaritási szabályokra figyelemmel a Ket. többnyire csak kvázi háttérjogszabályként jelenik meg. Így nem könnyű feladatot vállal magára a szerző: olyan felsőbírósági döntéseket gyűjt össze, amelyek kifejezetten valamilyen általános közigazgatási hatósági eljárási jogsértés értelmezésében adnak eligazítást. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy a kötet a közigazgatási eljárási törvény újrafogalmazását követően keletkezett bírósági döntéseket dolgozza fel, gyakorlatilag napjainkig. A szerző a kötet céljának definiálásakor az ún. enforcement lawra utalva kifejti, hogy a mű célja a hivatkozott jelenséghez hasonlóan annak vizsgálata, hogyan érvényesül a jog, jelen esetben a közigazgatási eljárásjog a gazdasági-társadalmi környezetben. Ennek kézenfekvő módszere a jogalkalmazási produktumok átható vizsgálata. A hazai bírósági döntvények vizsgálatának lehetősége 2007 júliusától elektronikus úton is lehetővé vált, hiszen a www.birosag.hu honlap lehetővé teszi a megsértett jogszabályhelyek szerinti keresést, ráadásul úgy, hogy az előzményiratok is a kutató rendelkezésére állnak. A szerző az említett honlap nyújtotta lehetőséget kihasználva vette a fáradságot és áttekintette a 2005–2010 közötti időszak legfontosabb, „Ket.-releváns” döntéseit. Nos, a szerző vállalt feladatának maradéktalanul eleget tett, hiszen sikerült olyan nyitott kérdésekre ráirányítania a figyelmet, melyek a jelenlegi közigazgatási ható-

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

sági eljárásjogi jogalkalmazásban valamilyen ok miatt látszólag marginális szerepet játszanak. Ilyen az alapelvi rendelkezések szerepe – melyek még a bírói jogalkalmazásban sem érvényesülnek megfelelő súl�lyal  −, a semmisség vagy a súlyosítási tilalom kérdése, de ehhez tartoznak az európai eljárási szabályok is. A kötet egyik legnagyobb érdeme, hogy az eljárás valamennyi lényeges elemére megragadja azokat a jogalkalmazási problémákat, amelyek ténylegesen a Ket. értelmezése és alkalmazása során merülnek fel. Ennek megfelelően a kötet ötvenhat alcímre ta­ golódik. Igen értékes része a műnek a szükségesség, arányosság kérdésével, az uniós el­járásokkal foglalkozó rész. E döntések ugyanis olyan kérdéseket elemeznek, melyek valamilyen további alkotmányjogi, illetőleg közösségi jogi kérdés továbbgondolására ösztönöznek. Természetesen a kötet többi része sem elhanyagolható: számos olyan eljárásjogi kérdés elemzését olvashatjuk a mű későbbi ­részeiben, melyek az utóbbi időben elkerülték az eljárásjogi szakirodalom képvise-

lőinek figyelmét, pedig valamennyi kérdés elgondolkodtató jogalkalmazási gondokat vet fel. Ilyenek például a mérlegelési döntések szempontjai, a jogorvoslati kérelem értelmezése, a jogorvoslati kérelem kiegészítése, a részjogerő, az első és másodfokú határozat egyidejű kézbesítése, a kereshetőségi jog korlátai, a bírói iránymutatás kötőereje… stb. A szerző az egyes jogeseteket saját kiemelésekkel, néhol saját véleménnyel látja el, mely még inkább felhasználóbaráttá teszi a kötetet. E mű kézikönyvként és tankönyvként egyaránt használható, magyar nyelven egyedülálló, nemzetközi mércével is mérhető színvonalú, hiánypótló, a közigazgatással foglalkozók látásmódját alapjaiban befolyásoló alkotás, szívből ajánlom minden közigazgatási szakember figyelmébe. Dr. Boros Anita PhD egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar

6

látogatóban

Mintha látszódna az alagút vége

A vörösiszap sújtotta településeken elégedetlenek a kártalanítással Kármentesítés, építkezés, kártalanítás, kárpótlás, egészség – talán ezek a szavak hangzanak el legtöbbször ma Kolontár és Devecser térségében, ahol tavaly ősszel átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja; a kiömlő iszapfolyam emberéleteket követelt és természeti katasztrófát okozott. Látogatóban jártunk a két faluban, hogy megtudjuk, mi történt a tragédia óta s van-e, lesz-e élet a tragédia után.

Nyolc hónap telt el a gátszakadás óta, és ma már alig lehet ráismerni a katasztrófa sújtotta övezetre. A külterületeket leszámítva befejeződött a takarítás és a kármentesítés. A megrongálódott házak döntő többségét elbontották: Kolontáron például már csak egyetlen melléképület áll a Torna-patak partján, Devecserben pedig június közepére végeznek a bontással. Mindkét településen gőzerővel folyik az új lakóparkok építése, ahová a tervek szerint a június 30-ai átadás után költözhetnek be a károsultak. A mentési és a kármentesítési munkálatok befejeztével a térségben két súlyos probléma miatt maradt tartósan feszült a helyzet. Az egyik az egészségügyi kockázatok kérdésével függ össze: az iszapömlés pillana­ tától a helybéliek egymásnak gyökeresen ellentmondó információkhoz jutottak a vörösiszap egészségkárosító hatásairól. Nem a maró lúgos folyadékról folyt a vita, hiszen az bizonyíthatóan súlyosan káros, hanem a kiszáradt vörösiszap-porról, amely szeles időben a mai napig képes beborítani a katasztrófa sújtotta területeket. Mára a helyzet normalizálódott: a Deve­ cserben felállított egészségügyi szűrőközpont vizsgálatai azt mutatják, hogy az ­elmúlt időszakban nem emelkedett számottevően a vörösiszap-porral összefüggésbe hozható légúti megbetegedések ­száma. Továbbra sem csillapodnak azonban a kedélyek a kártalanítás körül. Adányi László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi programvezetője szerint a világ bármely pontján történik is kataszt­ rófa,  mindenhol hasonló jelenségek játszódnak le: – A kártalanítás során az áldozatok szükségszerűen a segélyosztó szervezetek, vala-

mint egymás ellen fordulnak. Mindenki vitatja, hogy neki milyen mértékű kártalanítás jár, illetve a szomszédjának miért jut több vagy kevesebb. A kártalanítás két jól elkülöníthető részre bontható: az egyik a lakhatatlanná vált ­ingatlanok kiváltásához, a másik a megsemmisült vagy használhatatlanná vált ingóságok pótlásához kapcsolódik. Az ingatlan-kártalanítás módját alig pár nappal a tragédiát követően Orbán Viktor kormányfő saját maga jelentette be: az állam átmenetileg – a felelősség megállapításáig – magára vállalja az emberek lakhatásának megoldását. A kormány háromféle megoldást kínált a károsultaknak: új házat az újonnan felépítendő devecseri és kolontári lakóparkokban, vagy használt lakóingatlant az ország bármely pontján, végső esetben pedig pénzbeli kártalanítást. Bár a lehetőségek hamar ismertté váltak, az ingatlanok kérdésében hónapokig tartó huzavona kezdődött az államot képviselő Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ és a károsultak között. A késlekedésnek több oka is volt. Az egyik, hogy a károsultak nagy része nem fogadta el az állam által kirendelt ingatlanszakértők értékbecslését. Akadtak, akik csak a harmadik nekifutásra bólintottak rá az állam által megállapított összegre. Má-

sok nem akartak rövid időn belül kétszer is költözni, márpedig a bontási munkálatok jóval hamarabb kezdődtek, mint ahogy az új lakóparkok felépültek volna, így számos családnak átmenetileg albérletben kellett meghúznia magát. Az ingóságok kárpótlásával kapcsolatban a devecseriek leginkább azt sérelmezik, hogy az eredetileg erre a célra szánt Kármentő Alapból alig 155 millió forintot osztottak szét segélyként a károsultak között, miközben a számlán lekötve jelenleg 1,7 milliárd forint található. Bár eredetileg az adakozók által feltöltött Kármentő Alapból kívánták rendezni az ingóságok pótlását, az idén januárban a kormány úgy döntött, hogy ezt az összeget inkább közösségi beruházásokra – iskola-felújításra, utak rendbetételére, emlékpark kialakítására – fordítják. – Pedig ezt a pénzt a jó szándékú adományozók nem útépítésre szánták, hanem közvetlenül nekünk – fogalmazott kérdésünkre több károsult is. Az ingóságok kárpótlását végül állami forrásból oldják meg, részben készpénzben, részben természetben. A folyamatot a károsultak túl lassúnak tartják. Mindezt Toldi Tamás, Devecser polgármestere is elismeri, aki szerint azonban rendkívül bonyolult adminisztrációt igényelt annak a kidolgozása, hogy a károsultak pontosan olyan mértékű kárpótlást kapjanak, amekkora kár érte őket, és figyelembe kellett venni a már eddig szétosztott adományokat is. Alaposan megkeverte ugyanis a kártyákat, hogy a katasztrófa utáni első napokban még szervezetlen volt az adományosztás, amivel akkor sokan visszaéltek. Az élelmesebb devecseriek például az összes segélyszervezetnél beálltak a sorba, kihasználva a regisztráció hiányosságait. Adányi László

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

látogatóban szerint az is előfordult, hogy olyan családok kaptak plazmatévét, akiknek pár nappal a tragédia után még se mosógépük, se hűtőjük nem volt. A kiskapuk többségét egyébként később bezárták, ma már egy közös adatbázisban rögzítik, hogy az egyes károsultak a különböző szervezetektől milyen adományokhoz jutottak. – Minden helybelinek felhívtuk a figyelmét, hogy a támogatásként kapott vadonatúj bútorokkal, műszaki cikkekkel tilos üzletelni – közölte kérdésünkre Toldi Tamás. – Amint mindenki beköltözik a végleges otthonába, az önkormányzat ellenőrizni fogja a károsultak ingóságait, és ahol nem találjuk meg az adományként kapott hűtőt, tévét, mosógépet, ott büntetőfeljelentést teszünk. A kártalanítás körüli feszültségeket tovább élezi, hogy egyelőre nem tudni, kiket milyen mértékben terhel felelősség a katasztrófáért. Az mostanra már körvonalazódott, hogy a felelősség megoszlik a tározót működtető MAL Zrt., valamint az üzemet rendszeresen ellenőrizni hivatott hatóságok között. A kabinet álláspontja egyértelmű, hiszen egy tavaly decemberi kormányhatározatban az szerepel: a történtekért a MAL Zrt. a felelős. A cég azonban vitatja ezt, arra hivatkozva, hogy eddig csupán egyetlen szakértői jelentés készült a tragédiáról, ami egy elkerülhetetlen és megakadályozhatatlan természeti jelenségben, a talajtörésben jelölte meg a gátszakadás okát. Csakhogy ezt a jelentést a MAL Zrt. által felkért szakértő készítette, miközben a büntetőeljárást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda még nem tette közzé az általuk megbízott szakértők véleményét. A károsultak közül többen polgári perben próbálják érvényesíteni az igazukat, ám a MAL ellen indított kártérítési perek jelenleg állnak, az ügyekben eljáró Fővárosi Bíróság is feltehetőleg a rendőrségi nyomozás lezárására, azaz a felelősök egyértelmű megnevezésére vár. Jócskán akadnak elégedetlenek azok között is, akiknek csak közvetve okozott kárt a katasztrófa. A környéken alaposan leestek a már korábban is nyomott ingatlanárak, és komoly veszteségek érték a térségben működő vállalkozásokat is. A Devecser központjában lévő Bohém cukrászdát például nem érte el az áradat, ám a tragédiát követően hetekig ki sem tudtak nyitni, később pedig a forgalmuk a korábbi szint harmadára esett vissza. A családi vállalkozásnak a bevételkiesés miatt a tíz alkal­ mazottjából négyet el kellett bocsátania.

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

Horváth Józsefné, a cukrászdát működtető cég vezetője szerint sok százezer forintos a veszteségük, ám eddig egyetlen fillér kártérítést sem kaptak. Aki manapság Devecserben és Kolon­ táron jár, nem csak az épülő lakóparkokban találkozhat munkazajjal, hanem a külterületeken is, ahol még gőzerővel folyik a mentesítés. Továbbra is kétszázötven munkás dolgozik kilencven géppel annak az ezer hektár szántónak, legelőnek és rétnek a megtisztításán, amit ellepett az iszap.

7

A  földekről folyamatosan szállítják el a szennyezett földet, egyúttal egy speciális, Dudarit nevű anyag betárcsázásával csökkentik a lúgos hatást. A több mint nyolcmilliárd forintba kerülő munkálatok során május elejéig a külterületekről összesen 58 ezer köbméter – az áradatban kisodoródott – törmeléket, valamint 523 ezer köbméter szennyezett anyagot szállítottak el. A tervek szerint nyár elejére végezhetnek a  mentesítéssel. Bár a szakemberek szerint a földek gyorsan regenerálódnak majd, a  kormányzat továbbra is azzal számol, hogy élelmiszer-alapanyagok és takarmányok helyett inkább energianövényeket kellene termeszteni a térségben. Élelmiszer-biztonsági kockázatok ugyan nincsenek, ám a vidékfejlesztési tárca szerint évekbe telne, mire a térség gazdálkodói visszanyernék a korábbi felvásárlóiknak a katasztrófa miatt elveszített bizalmát. BCs

2010. október negyedikén… …délután fél egykor szakadt át az Magyar Alumínium Zrt. (MAL) ajkai timföldgyárában a tízes számú vörösiszap-tározó északnyugati sarka. Körülbelül egymillió köbméternyi iszapfolyam indult pusztító útjára a Torna-patak mentén elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A néhol két méter magas vörös massza embereket sodort magával, életeket oltott ki, autókat, kerítéseket, melléképületeket, istállókat, ólakat zúzott össze. A hömpölygő áradat iszonyatos pusztítást végezve betört a házakba, egész életek munkája vált semmivé néhány perc alatt. A térség folyóvizei távolabbi területekre is eljuttatták a vörösiszapot, sokáig úgy tűnt, hogy a Torna–Marcal–Rába–MosoniDuna „útvonalon” a nagy Dunát is eléri a veszélyes anyag, példa nélküli ökológiai katasztrófát okozva. A Dunát végül a vízügyi szakembereknek sikerült megóvniuk a szennyezéstől, a Marcal és a Rába azonban megszenvedte a katasztrófát. A Torna-patak élővilága pedig teljesen kipusztult, a szennyezettségét csupán májusra sikerült az elfogadható 7,94 pH-értékre csökkenteni. A katasztrófa megdöbbentő veszteségeket okozott: tíz ember – köztük egy tizennégy hónapos kislány – életét vesztette, 123-an megsérültek. Három településen összesen 365 ház károsodott, 284-et bontásra ítéltek, az iszap elöntött több mint ezer hektár mezőgazdasági területet. A földeken, házakban, ingóságokban keletkezett anyagi kár meghaladja az 55 milliárd forintot.

8

digitális világ

E-könyv – a digitális olvasás forradalma Mit nevezünk elektronikus könyvnek és mitől olyan népszerű napjainkban? Hogyan jött létre, mióta van Magyarországon és melyek a jellemzői? Mik az előnyei és a hátrányai? E kérdésekre keressük a válaszokat most induló cikksorozatunkban.

Napjainkban az olvasás világa óriási átalakulás előtt áll, melynek első lépéseit nap mint nap nyomon követhetjük a média jóvoltából. Az új évezred véget vetett annak az időszaknak, amikor még a monitoron próbáltuk elolvasni az elektronikus formában hozzáférhetővé tett könyveket, kockáztatva ezzel szemünk épségét. A néhány éve megjelent és egyre népszerűbb e-könyvolvasó készülékek, valamint az egyre divatba jövő tábla-PC-k elterjedése azt sejteti, hogy a jövőben olvasmányainkat már nem a hagyományos, nyomtatott-kötött könyvből, hanem az új eszközök segítségével olvassuk el.

A múlt A számítógépes formában olvasható könyvek egyébként már régóta léteznek. A hetvenes években indult útjára az amerikai Project Gutenberg az angol nyelvű szép­ irodalom online terjesztésére, majd a nyolcvanas évek második felétől ezerszámra ­jegyezték a teljes szövegű műveket CDROM-lemezeken. Nálunk 1994 óta működik a Magyar Elektronikus Könyvtár, amely szak- és szépirodalmat egyaránt gyűjt és szolgáltat az interneten. Az elmúlt két-három évben már hatalmas pénzek sorakoztak fel az e-book mögött, így várhatóan nagy hatással lesz mind a könyvkiadásra, -terjesztésre, mind az olvasási szokásokra. A folyamat egyik jelentős eseménye – mely a „forradalom” kezdetét jelentette – Stephen King: A golyó című novellájának internetes publikálása volt 2000 márciusában. A művet pár nap alatt több mint félmillió alkalommal töltötték le, majd miután egy hackernek sikerült a másolásvédelmi kódot feltörnie, ma már számos kalózpéldány is közkézen forog. Ez volt az első meggyőző bizonyíték arra, hogy tömeges igény van az elektronikus

könyvekre. A könyvkiadók a másik intő jelet a Napstertől kapták. A könyveknél egyszerűbben számítógépre vihető zenék lavinaszerű terjedése a file-cserélő szoftverek segítségével arra figyelmeztette őket, hogy ha nem lépnek gyorsan, akkor az ő termékeik is könnyen a lemezgyári kiadványok sanyarú sorsára jutnak. Ezért az árusítható elektronikus könyvek szabványainak, az ol-

Az e-könyvek közzétételére alkalmas hagyományos formátumok: Txt: A legegyszerűbb fájl, amely platform független, és a legtöbb eszközzel megnyitható. Előnye a kis méret (például a Biblia.txt formátumban mindössze 4 MB), hátránya viszont, hogy nem tartalmaz formázási adatokat, illetve képeket, így az ebben a formátumban készült e-könyv meglehetősen monoton külalakú. PDF: Az Adobe Systems által kifejlesztett, platform független dokumentumformátum. Az olvasásukhoz telepíteni kell az Adobe Acrobat Reader nevű (ingyenes) programot, vagy egyéb PDF-et kezelő alkalmazást. Előnye, hogy képeket és formázási paramétereket, valamint hipertext-elemeket is tartalmazhat (ezek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes részei, vagy más dokumentumok között), így ezzel már a papír alapú könyvvel, újsággal egyenrangú, illetve annál többet tudó kivitelű dokumentumok készíthetőek. Doc: A Microsoft Word szövegszerkesztőjének dokumentumformátuma. HTML: A weboldalak formátuma, szintén platform független, és számos alkalmazással megnyitható. Képeket és formázási információkat, valamint hipertext-elemeket is tartalmaz.

Kizárólag e-könyvekhez használt formátumok: Azw: Az Amazon Kindle e-könyv-olvasó dokumentumformátuma, másolásvédett. Prc vagy mobi: A platform független Mobipocket Reader alkalmazás dokumentumformátuma. Epub: Platform független formátum széles körű formázási lehetőségekkel. Napjaink legelterjedtebb elektronikus könyvformátuma. Lehetővé teszi a szöveg rugalmas megjelenítését az olvasóeszközön. A szöveg alkalmazkodik a képernyő méretéhez és alakítható a betűméret. A biblieteka.hu honlapon megvásárolható e-könyvek epub formátumban tölthetők le. Az epub másolás elleni védelmét az Adobe DRM biztosítja. Ezt a formátumot szinte valamennyi e-könyv olvasó, okostelefon és az Ipad is tudja kezelni, továbbá személyi számítógépen is olvasható. Pdb: A Palm OS-ra kifejlesztett eReader szoftver dokumentumformátuma. Lit: A Microsoft Reader formátuma.

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

digitális világ vasásukhoz szükséges szoftver- és hardvereszközök kifejlesztését felgyorsították, és a jövendő további nagy üzletet megszimatolva, néhány igazi nagyágyú (például a Microsoft) is belépett a versenybe. Így az online fizetős zeneletöltő oldalak mellett megjelentek a kibertér első e-book oldalai is.

tele a nagy teljesítményű, kisméretű (ezért hordozható) megjelenítő eszközök elterjedése volt. Az e-könyvek formátumai jellemzően két nagy csoportba sorolhatóak: a  platformfüggetlen és a platformfüggő formátumok közé. Más szempontból cso-

9

portosítva: lehetnek általános dokumentumformátumok vagy direkt e-könyvek közzé­tételére kifejlesztett formátumok. (Folytatjuk) WZ (Forrás: Wikipedia)

Az e-könyv és fajtái Mi is tehát ez a bizonyos e-könyv? Miben különbözik a hagyományos könyvtől, milyen előnyöket tud felmutatni a boltokban és könyvtárakban kapható kötetekkel ös�szehasonlítva? Honnan szerezhetjük be és milyen eszközök segítségével olvashatjuk el? Az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv. Korábban is készítettek olyan dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán azóta nevezik őket, amióta letölthetővé váltak az internetről. Az e-könyvek elterjedésének másik felté­

Közbeszerzési Szemle A Közbeszerzések Tanácsa közreműködésével A havonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzések szabályozását mutatja be a hazai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. Ízelítő a tartalomból: „

jogszabályok, jogalkalmazás

„

döntvények, állásfoglalások, ítéletek

„

közösségi jogi és nemzetközi jogi kérdések

„

képzések, továbbképzések

„

tanulmányok, szakcikkek

„

hírek a közbeszerzés világából

Az előfizetés díja a 2011. évre: 9600 Ft + 5% áfa (10 080 Ft)

Bővebb információ: www.complex.hu I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

„

[email protected]

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

„

J

(40) 464-565

[email protected]

10

digitális világ

Így okostelefonozik a magyar A 18 és a 49 éves magyar felnőtt lakosság 18 százaléka használ okostelefont – tűnik ki az NRC piackutató cég egyik friss felméréséből. Ezen belül a fiatalabbak (18–29 évesek) aránya 25 százalék, a 39–49-es korcsoporté 10 százalék. A használatban vezetnek a férfiak, és ez vonatkozik a mobilinternetezésre is. A készülékek operációs rendszerét tekintve első helyen a Symbian áll 30 százalékkal, utána 25 százalékkal az Android, majd a Windows Mobile és az iOS áll 14, illetve 6 százalékkal. A használt és vágyott mobilok terén is a Nokia áll az élen, míg a divatos Apple iPhone esetében a legnagyobb a használt és a vágyott márka közötti különbség. Az elvárt szolgáltatások sorában a jó kamera, a zene- és a video­ felvétel/lejátszás a legfontosabb, míg az érintőképernyőt a megkérdezettek csaknem 30 százaléka részesíti előnyben. Az okostelefonok felhasználóinak tábora az elkövetkező években – a nemzetközi trendekkel megegyezően – minden bizonnyal meredeken nő: a piackutató IDC az idén egymillió darabos eladásra számít, előrejelzése szerint 2015-ben a hazai mobilpiac

több mint felét az okos típusok adják majd. Szakemberek szerint azonban az okos­ telefonok gyors terjedéséhez arra is szükség

van, hogy a sok esetben magasnak tartott készülékár csökkenjen, méghozzá a lélektaninak tartott 30 ezer forint alá.  n

Symbian Anna A címben szereplő becenéven új frissített szoftver dolgozik majd a Nokia okos­ telefonjaiban. A „Symbian Anna” révén többek között megújul az ikonrendszer, kényelmesebb a szövegbevitel, gyorsabb a netböngésző, s tökéletesebb a keresési funkció. Az új szoftverváltozat elsőként az év második negyedében piacra kerülő két vadonatúj készülékben, az üzleti célokat szolgáló E6 és a szórakoztatásra kihegyezett X7-ben jelenik majd meg. Az érin­ tőképernyős, teljes QWERTZ billentyűzettel kialakított E6 14 óra beszélgetési, s   8 nap készenléti időt, továbbá előre­ telepített Microsoft üzenetküldést kínál. 8  megapixeles kamerája – csakúgy, mint az X7-ben – HD minőségű felvételre képes, 720p videofelvétellel és sokféle formátumú video-, illetve zenelejátszással.

Eközben a Nokia internetes alkalmazásainak gyűjtőhelyén, az Ovi áruházból letölthető alkalmazások száma 40 ezer körül jár, a napi letöltések száma eléri az ötmilliót – állítja a finn óriáscég. Az online Ovi (www.ovi.com) egyik legújabb szolgáltatása, hogy az onnan elérhető térképekhez 3D-s városmodelleket is kínálnak. A hagyományos útvonaltervezésen túl, a valósághű képeken a kezdő madártávlatból oda-vissza zoomolhatnak a felhasználók, virtuálisan megkerülhetik az épületeket, s a nevezetességeket. A fotó hű, 3D-s városok száma egyelőre húsz amerikai és európai nagyvárosi területtel startol, ám a Nokia Ovi térképek már száznyolcvan országot lefednek mobilon, amelyek közül majdnem száz navigálható, ötvenhárom nyelven.  n

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

digitális világ

11

Felhőben az Office Április közepétől a hazai felhasználók is ­kipróbálhatják a Microsoft irodai célú szoftvercsomagjának, az Office 365 béta (kereskedelmi forgalmazás előtti) verzióját – jelentette be az amerikai nagyvállalat. A magyar nyelvű csomag az úgynevezett számítási felhő (cloud computing) alkalmazásával a Microsoft Office jól ismert programjai mellett a Lync kommuniká­ ciós lehetőségeit is kínálja. Az online szolgáltatásként, havidíjas konstrukcióban ­elérhető Office 365 előnye, hogy a számítástechnikára kevesebbet áldozni tudó kisvállalkozások külső és belső kommunikációjukhoz ugyanazokat a szoftvereket,

funkciókat tudják használni, mint a nagyvállalatok. Ugyanakkor rugalmas, mivel a felhasználók csak azokért a szolgáltatásokért fizetnek, amelyekre szükségük van. Mindez a cloud computing technológiájának köszönhető, vagyis a felhasználóknak nem kell bajlódni a drága informatikai háttér kialakításával. A felhő-számítástechnika lényege ugyanis az, hogy a szolgáltatásokat igénybevevők olyan programokkal és fájlokkal dolgoznak, amelyek nem az ő számítógépükön vagy szerverükön, hanem távoli kiszolgálókon, egy megahoszter – jelen esetben – a világ legnagyobb szoftvercége, a Microsoft adat-

Itt a térhatású televízió Már feltűntek azoknak a térhatású képeket sugárzó tévékészülékeknek az első prototípusai, amelyek speciális szemüveg nélkül is nézhetők. Kereskedelmi forgalmazásukra azonban még várni kell, ám az otthonukban 3D-s élményre vágyók már hozzájuthatnak ilyen televíziókhoz. Itthon is kaphatók a hozzávaló okuláréval élvezhető 3D-s készülékek (igaz a hagyományosokénál jóval borsosabb, több százezer, sőt akár millió forintos áron). A térhatású látványhoz mindenképpen szükség van arra, hogy a képet két különböző – néhány centiméternyi távolságban lévő – helyről egyidejűleg rögzítsék – magyarázza a Philips egyik tájékoztatója. Erre egy speciális 3D-kamerát kell használni. Ha a két különböző pontról felvett kép rendelkezésre áll, biztosítani kell, hogy azok a megfelelő, jobb és bal szembe eljussanak, mert az emberi agy így tudja felépíteni az eredeti 3D-képet. ­Jelenleg két különböző térhatású képtechnikát alkalmaznak, de mindkettőhöz kell spéci pápaszem. Az egyik az úgynevezett polarizációs, a másik az aktív szemüvegek trükkje. Rendszeres 3D-műsorszórás még nincs, de a tévéipar nem tétlenkedik. A 3D mozi­ élménye otthon is elérhető, hiszen már kaphatók a térhatású Blu-ray lejátszók a hozzávaló lemezekkel, sőt van már 3D Play Station játékkonzol is. Mindemellett a té-

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

vézés új korszakát jelzi, hogy tavaly novemberben, majd idén áprilisban valóra vált a magyar közönség számára is az élő 3D-közvetítés: a UPC digitális hálózatán a focibarátok a Real Madrid–Barcelona spanyol szuperrangadókat szurkolhatták végig, feltéve, ha volt hozzá megfelelő készülékük.  n Heimer György összeállítása

központjában találhatók – magyarázza az internetes SG.hu szakkiadvány. A Microsoft tájékoztatójából az is kiderül, hogy az érdeklődő kisvállalkozások egy 15 perces bejelentkezést és regisztrációt követően 5,25 eurós havidíj ellenében hozzájuthatnak az Office Web Apps, az Exchange Online, a SharePoint Online és a Lync Online alkalmazásokhoz, valamint egy honlaphoz, akár már egy felhasználótól. Az Office 365 végső verziója az év során lesz elérhető, de akik most kezdik tesztelni a béta változatot, az ott felhalmozott adatokat tovább vihetik az éles szolgáltatásba.  n

12

interjú

Dr. Varga Sándor, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese

„Hozzá kívánunk járulni az önkormányzati gazdaság stabillá tételéhez” Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének stratégiájáról, kockázati elemzéséről, a monitoring rendszerről, az ellenőrzések céljáról kérdeztük az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságának főigazgató-helyettesét. Dr. Varga Sándor n  Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékte­ remtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a köz­ pénzügyek átláthatóságát, rendezettségét és járuljon hozzá a „jó kormányzáshoz” – olvasható az ÁSZ Stratégiájában. Bizo­ nyára még sok a feladat, hisz éppen az el­ lenőrizetlen önkormányzati eladósodás miatt lett a tervezettnél magasabb az or­ szág GDP-arányos hiánya 2010-ben. Mi ebben a helyzetben az ÁSZ közvetlen stratégiája? Az Állami Számvevőszék 2011-től érvényes stratégiája a helyi önkormányzatok ellenőrzésében a vagyoni, pénzügyi kockázatok feltárására helyezi a fő hangsúlyt, éppen a kérdésben is megjelenő önkormányzati eladósodási veszélyhelyzetre történő reagálásként. Korábban nem volt ilyen kockázati elemzés, az ellenőrzéseket egy előre rögzített menetrend alapján végezték a számvevők. A kockázatelemzés miatt az önkormányzatok helyszíni ellenőrzésre történő kiválasztása is megváltozott. Az Állami Számvevőszék arra törekszik, hogy korlátozottan rendelkezésre álló számvevői kapacitásait a magasabb vagyoni, illetve pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére fordítsa, azaz ott ellenőrizzen, ahol ezt a kockázatok indokolják. Ebből következően első lépésként – a központilag rendelkezésre álló kincstári adatokra alapozva – az ÁSZ feltárja és elemzi az önkormányzatok pénzügyi-vagyoni helyzetében megjelenő kockázatokat. Ennek során meghatározott mutatók segítségével valamennyi önkormányzatra kiterjedően vizsgálja az önkormányzati vagyon, a fizetőképesség, az

e­ l­­­adósodás és a hiány alakulását. E módszerrel a 2011. évi ellenőrzési helyszínek kiválasztására irányuló munkafolyamat az elmúlt év végén kezdődött, az idei év első negyedében lezárult, és eredményeként kialakult egy kockázati sorrend a helyi önkormányzatok között. n  E sorrend alapján indult el az új típu­ sú ellenőrzés? Nem egészen, mert a kincstári adatok az önkormányzatok háromnegyed részénél nem auditált beszámolókra épülnek, emellett a központi információs rendszer nem ad elegendő eligazodást az önkormány­ zatok operatív gazdálkodási jellemzőiről. Ezért szükséges, hogy második lépésként az Állami Számvevőszék az első lépcsőben vizsgált területek mélyebb feltárását szolgáló adatokat kérjen a legkockázatosabb önkormányzatoktól a „testreszabott”, vagyis az adott önkormányzat pénzügyi, vagyoni kockázatait pontosító tanúsítványban. Ez a munkafolyamat is lezárult, és az így kirajzolódó kép alapján az ÁSZ már ütemezni tudja az ellenőrzéseit. n  Honlapjukon, valamint a hírportálju­ kon megjelent, hogy az Állami Számve­ vőszék a tizenkilenc megyei önkormány­ zatnál elkezdte a gazdálkodási rendszer ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a teljes kör gazdálkodása kockázatos? A megyei önkormányzatok egyharmada került a pénzügyileg legkockázatosabb önkormányzati körbe. Az Állami Számvevőszék azonban úgy döntött, hogy ellenőrzéseit –  a pénzügyi helyzet tényfeltárására koncentrálva – nemcsak ebben a körben végzi

1950. május 12-én született Miskolcon. A  középiskola elvégzését követően a Bükk­ vidéki Vendéglátó Vállalatnál előadóként helyezkedett el. 1974-től 1982-ig a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Tanácsnál volt főelőadó. Közben továbbtanult, és 1976-ban okleveles közgazda lett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán. 1988ban ugyanezen az egyetemen szerzett közgazdasági doktori címet. 1982-től bő negyedszázadon át dolgozott a  Pénzügyminisztériumban, ahol megjárta a ranglétrát a főmunkatárstól a főosztályvezetői tisztségig. 2009 januárjától dolgozik az Állami Számvevőszéknél főigazgató-helyettesként. A Magyar Közgazdasági Társaság tagja, ­előadó és vizsgáztató a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Államigazgatási Továbbképző Intézetében. Számos szakkönyv és szakcikk szerzője, társszerzője. Így társszerzőként jegyzi Az önkormányzatok vagyonosodási folyamata című kötetet (KJK, 1995); A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere az ezredfor­ dulón című műben (KJK, 2000) a nevéhez fűződik A helyi önkormányzati forrásszabályozás című fejezet. Ő írta A helyi önkormányzatok gazdálkodása fejezetet a Költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás, ellenőrzés című kötetben (Saldo, 2004, 2005). Ugyancsak társszerzője Az Állami Számvevőszék tapasztalatai a helyi önkormányzatok gazdálkodásáról és működéséről 2009–2010 című Saldo kiadványnak. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2010-ben pedig Magyary Zoltán Emlékéremmel tüntették ki.

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

interjú el, hanem mind a tizenkilenc megyei önkormányzatra kiterjeszti. Ezáltal elkezdi az önkormányzati rendszer egésze szempontjából kiemelkedően fontos középszint gazdálkodásának átvilágítását, amelyet mindenképpen szükségesnek lát. Itt költik el ugyanis az önkormányzatok együttes ­bevételeinek negyven-ötven százalékát – 2010-ben ezerötszáz milliárd forintot –, és az önkor­ mányzati szférában felhalmozódott ezerkétszáz-ezerháromszáz milliárd forint adósságállomány nagyobb hányada – 2010 végén több mint hatvan százaléka – itt van. n  Mire derülhet fény az ellenőrzések ­során? Az eladósodottságból bizonyára nem csupán az következik, hogy az ön­ kormányzatoknál mindig és mindenhol csak rossz döntéseket hoztak… A tényfeltárás során rá kívánjuk irányítani a figyelmet az önkormányzatok gazdálkodásában megjelenő külső tényezőkre, így különösen a központi szabályozás következtében megjelenő kötelező egészségügyi, közoktatási, szociális és gyermekvédelmi feladatok özöne, és a szabályozott források közötti szakadékra. Emellett fel kívánjuk tárni, hogy az önkormányzati döntések milyen mértékben járultak hozzá e szakadék elmélyítéséhez, illetve áthidalásához. Vagyis arra keressük a választ, hogy milyen  intézkedéseket tettek az önkormányzatok a bevételek növelésére, a kiadások csökkentésére, illetve a pénzpiaci műveletek segítségül hívásakor körültekintően jártak-e el. n  Ezentúl ellenőrizhetik az önkormány­ zati tulajdonban levő cégek gazdálkodá­ sát is. Miért tartják ezt is fontosnak? Igen, feltétlenül szólni kell az önkormányzatok tulajdonában levő gazdasági társaságok működésében rejlő kockázatokról is. Korábban az Állami Számvevőszéknek nem volt lehetősége az önkormányzati tulajdonban levő cégek ellenőrzésére, de az új szabályozás lehetővé teszi ezt. Ez azért fontos, mert sok esetben ezen cégek könyveiben jelennek meg önkormányzati adósságok, egyszerűen azért, mert ha az önkormányzat már nem kap hitelt, akkor az önkormányzati társaságok adósodnak el. Természetesen a pénzintézetek itt is ­önkormányzati garanciához, kezességhez kötik a hitelnyújtást. Tényfeltárásunknak ezekre a veszélyekre is ki kell térnie, e nélkül ugyanis nem lehet teljes képet kapni a helyi pénzügyek állapotáról.

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

n  Melyek a további lépések helyszíni el­ lenőrzések sorában? A kockázati sorrendben „élre kerülő” további önkormányzatok ellenőrzésére az idei év harmadik harmadában lehet számítani. Az ímént említett önkormányzati középszint gazdálkodásának ellenőrzése is folytatódik: a megyei önkormányzatok után az ÁSZ még ebben a félévben várhatóan elvégzi a megyei jogú városok önkormányzatainak ellenőrzését. A Fővárosi Önkormányzat ­ellenőrzése jelenleg is folyamatban van. Így az összes középszintű ellenőrzés lezárásakor pedig az ÁSZ átfogó képet tud majd nyújtani az önkormányzati gazdálkodás kiemelkedő szegmenséről, különös tekintettel annak pénzügyi kockázatairól. És egyben hozzá kívánunk járulni az önkormányzati rendszer, ezen belül a finanszírozási struktúra folyamatban lévő átalakításához és az önkormányzati gazdaság stabillá tételéhez. n  Hírportáljukon olvashattunk a terve­ zett monitoring rendszerről is. Ez hogyan illeszkedik az ÁSZ stratégiájába?

13

Az Állami Számvevőszék folyamatos jelenlétet is tervez a helyi önkormányzatok gazdálkodásában. A kialakítás alatt lévő monitoring rendszer elgondolásunk szerint alkalmas lesz a vagyoni, pénzügyi kocká­ zatok rendszeres, időközönkénti megis­ merésére, feltárására, jelzésére. Ezen felül lehetőséget nyújt a későbbi ellenőrzési helyszínek kiválasztására is, ami a már említett korlátozott kapacitások miatt kiemelkedő jelentőségű. n  Ön a Pénzügyminisztériumból érke­ zett az Állami Számvevőszékhez. Men�­ nyiben jelentenek mostani munkakö­ rében könnyebbséget a PM-ben eltöltött hosszú évek tapasztalatai? Úgy vélem, hogy a szakmai, gazdálkodási  gyakorlat mindenképp előnyt jelent az ellenőrzési munkában. Azt is látni kell azonban, hogy az ellenőrzés külön szakma, amelyben ugyan lehet építeni a megszerzett tapasztalatokra, de a hatékony munkavégzés feltételezi a csak erre a ­területre jellemző szabályok elsajátítását is.   n

14

utazás

A törökök Riviérája Kék ég, bársonyos, meleg, átlátszóan tiszta tenger, homokos part, karcsú pálmafák, elegáns szállodasorok partközelben magasodó ­hegyvonulatok, vízesések, kisvárosok szűk utcácskákkal, bámulatos ókori építészeti emlékek – ezek mind-mind jellemzik a mediterrán Törökországot, vagyis azt az ezer kilométeren át húzódó földközitengeri partvidéket, melynek Antalyától Alanyáig terjedő szakasza a török Riviéra központi része, a térségben a magyarok egyik legkedveltebb úti célja.

Magasan száll a zöldeskék tenger felett a török nemzeti lobogó mintájára színezett piros ejtőernyő, közepén a fehér félholddal és csillaggal. Két bátor turista csüng a széllel bélelt ernyő feszes zsinórjain, s egy motorcsónak húzza őket, hadd élvezzék a repülés szabadságát. Megszokott látvány ez a török tenger partján napozók körében. Olykor egy-egy motorcsónak vontatta, banán alakú gumicsónak húz el a partközelben, utasainak sikongása közepette. Jetski motorja is gyakran bőg fel a hullámok hátán, a szállodák parkjaiban pedig óriáscsúszdák, medencék hívogatják a gyere­ keket.

 Négy évtizede még csendes volt e kis-ázsiai táj. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben robbanásszerűen indult meg a fejlődés a tengerparti térségben. Szállodák sokasága nőtt ki a földből, modern autóutak épültek, kikötők szépültek meg, és a műemlékek védelmére is egyre többet áldoztak a török kormányok. Az állam képviselői a bankok gazdáival és a vállalkozókÉrdemes a sidei romok között megvárni a naplementét

kal együtt jöttek rá: hatalmas lehetőségek rejlenek e csodálatos természeti környezetben, melynek kellemes éghajlatára, szépségére, élhetőségére már az ókorban egyaránt rájöttek görögök, rómaiak. Csakhogy a helybéliek a mai modern korban már a távoli országok, vidékek pihenni vágyó turistáira rendezkednek be. A nyugat-európai, elsősorban a napozásra, langyos tengerre vágyó német, brit, skandináv utazók mellett ma már mind több közép-kelet-európai turista is felfedezi magának a térséget. Együtt az orosz látogatókkal, akik – részben a földrajzi közelség miatt – az elmúlt évtizedekben befektetőként is megjelentek a térségben, így sok-sok szálloda tulajdonosaként, üzemeltetőjeként fogadják a hazájukból is verbuvált nyaralókat.

 A honi szakemberek, részben a lefoglalt chartergépek mennyiségéből arra következtetnek, hogy a 2011-es nyár slágere a magyar turisták körében a török Riviéra lesz. Bár az észak-afrikai zavargások mérséklődtek, a még mindig bizonytalan tunéziai, egyiptomi helyzet kelet felé irányítja az utazni vágyók érdeklődését. Törökország ráadásul ár-érték arányban színvonalas pihenést kínál. Bár esetenként igaz lehet a megállapítás, hogy a szállodák csillag­ besorolásából egy-egy csillagot le lehet vonni, ha az európai rangsorolással kívánjuk ­összehasonlítani őket, a többnyire all inclusive ellátást nyújtó három-ötcsillagos hotelekben színvonalas a szolgáltatás, bőséges a választék az éttermekben, és szépek a szobák.

A döntő többségében utazási irodák szervezésében érkező magyar turistát a repülő két és fél óra alatt repíti el a térség főváro­ sába, Antalyába. Innen busszal utazhat tovább a város valamelyik szállodasorához vagy a térség más városának, falvának tengerparti övezetébe. Alanyáig százhúsz kilométer a távolság.

 Az i.e. II. században, Attaleia néven alapított Antalya a római és a bizánci időkben virágzott – no és most éli újra fénykorát. Az itt nyaralók vagy az ide kirándulók megcsodálhatják a római városfalat, az épségben fennmaradt Hadrianus-kaput, melyet i.sz. 130-ban a császár látogatásának Gazdag ókori emlékekben a vidék

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

utazás Antalya: a városfal a jachtkikötővel, háttérben a híres bordázott minarettel

15

kapu szakít meg. A hegyfokra épült erődről remek a kilátás a strandokra, a környező hegyekre. A kikötő ékessége a harmincöt méter magas Vörös-torony. A sziklák mélye több barlangot is rejt, a legkönnyebben talán a Dalamatas-cseppkőbarlang érhető el.



emlékére emeltek. A város jelképe a XIII. századi, vörös téglákból kirakott bordázott minaret. Az egykori óváros felső határán áll az Óratorony. A központban gyalogosan könnyen bejárhatók e nevezetességek, s  ha a tengerpart felé sétálunk tovább, a domboldalról megkapó látványként tárul elénk az impozáns kikötő a régi városfal maradványaival. Antalyától busszal fél-, egyórányi útra több ókori nevezetességet érdemes felkeresnünk. Pergében a hellenisztikus kapu és egy II. századi színház maradványai ámulatba ejtőek. Termesszoszban szinte egy egész ókori város képe rajzolódik ki színházzal, falakkal, tornyokkal, ciszternákkal. A város bevételéről Nagy Sándor lemondott, an�nyira jól felszereltnek és jól védhetőnek találta. Aszpendosz a római kor egyik fontos kereskedelmi központja volt, ma az i.sz. 162-ben épült, jó állapotban megmaradt, 12 ezer férőhelyes amfiteátruma miatt érdemes felkeresni. Az Alanya felé vezető úton számos, a magyarok körében is ismert település közelében vannak a népszerű nyaralóövezetek. Belek például golfpályáiról, Manavgat a vízesése miatt, Side római kori emlékei, színháza és szép kikötője miatt híres. Egykoron kalózközpont volt a félszigetre épült Side városa, mely később, a római korban is a térség kedvelt településének számított. Viszonylag épségben maradt fenn az egykoron 17 ezer néző befogadására alkalmas színháza, valamint Vespasianus diadalíve a város bejáratánál. Apolló és Athéne temp-

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

lomainak márványoszlopait újraállították a kikötő közelében, a környező kövek ­között érdemes megvárni, ahogy az Antalyai-öbölben lebukik a Nap; vöröses fénye szépségesen világítja meg a templom­ oszlopokat. Alanya legfőbb jellegzetessége a több mint hat kilométeren át húzódó, XIII. században épült falrendszer, amit több torony és

Aki alaposabban akar megismerkedni a települések múltjával, a nagyobb városokban múzeumokba is betérhet, hogy görög és római időkből származó további tárgyi emlékeket vehessen szemügyre. Mivel Törökországban vagyunk, nincs az a kis település, ahol ne lenne legalább egy kisebb bazár, ahol a turisták megannyi portéka között válogathatnak. Az ajándéktárgyaktól, a fűszerektől a bőrárun, a farmeren, az illatszeren át minden kapható. Eredeti áru is, ­hamisítvány is, olcsó és drága termék egyaránt. Az alku természetesen kötelező, de ha valamit túl olcsón megkaphatunk, bizony lehetnek kétségeink a portéka eredetiségét illetően. A vásárlás azonban nyaraláskor legyen könnyed játék, kikapcsolódás, hisz ilyenkor mégiscsak a csodás táj, a napfény, a hullámos tenger a legfontosabb. Fotó és szöveg: Falus Tamás

Évi háromszáz nap napsütés A Földközi-tenger kis-ázsiai térségében évente háromszáz napon át süt a Nap, így garantált a jó idő. Túlontúl is: a nyári hónapokban inkább a 40 Celsius-fokos hőmérséklet a jellemző, mint a 30, de olykor az 50 Celsius-fokos meleget is el kell viselni. Nem véletlenül mondják a környéken élők: inkább szeptemberben, októberben ideális nyaralásra az idő, amikor a tenger még kellemesen meleg és a levegő hőmérséklete is 25-35 Celsius-fok, amikor ­Közép-Európában már gyakran beköszönt a hűvös idő.

Erste Energiakorszerűsítési Hitel az önkormányzatoknak Banki támogatás a hatékony és racionalizált önkormányzati működéshez Energiahatékonysági projektek finanszírozásához nyújtott hitellel és a hozzá kapcsolódó akár 20 százalékos vissza nem térítendő támogatással kívánja ösztönözni a hazai önkormányzatokat az Erste Bank Hungary Zrt. az EBRD együttműködésével. Ennek a hitelprogramnak a kapcsán beszélgettünk Redling Károllyal, az Erste Bank önkormányzati igazgatójával a szektor finanszírozásáról, az önkormányzatok számára elérhető új lehetőségről.

n Az Erste Bankról kevesen tudják, hogy az önkormányzati szektorban is aktív szereplőként van jelen. Mióta fog­ lalkoznak önkormányzatokkal? A köztudatba az Erste inkább lakossági és vállalati pénzügyi szolgáltatóként épült be, azonban a kép mára ennél jóval árnyaltabb, hiszen a bank teljes mértékben univerzális bankként működik a magyar piacon, így komoly vállalati és önkormányzati szereplővé vált. A public sector finanszírozási piacnak nagyjából a 15 százalékát adja az Erste, ami jóval több, mint önkormányzatok működésének vagy beruházásainak a finanszírozása. Városi rangú települések, megyei jogú városok, különböző public sectorhoz tartozó projekt társaságok, illetve beruházói körök jelentik ma a partnerkörünket. n Milyen újdonsággal szolgálnak az imént említett ügyfélkör számára? Az Erste minden olyan szolgáltatás- és termékcsomaggal rendelkezik, ami ma Magyarországon az önkormányzati szektor számára elérhető. Ennek a folyamatnak a legújabb eleme az EBRD-vel közös önkormányzati hitelprogram. A hitel­ keret célhoz kötött, önkormányzati energiahatékonyság-növelő beruházásokhoz vehető igénybe. A program célja kifejezetten az, hogy az önkormányzati szektor energiafelhasználásának racionalizálását

tá­­mogassa. Ez jelentheti az önkormány­ zati/intézményi épületek fűtési rendszerének, hőszigetelésének a kor­szerűsíté­ sét,  közvilágítás korszerűsítést, megújuló technológiák bevezetésének ­támogatását. A hitelprogram Európai Uniós forrásokból származó, legfeljebb 20 százalék mértékű vissza nem térítendő támogatással kívánja ösztönözni az önkormányzatokat az ilyen típusú beruházásaik megkezdésére. A konstrukció előnye, hogy ha a projekt a pénzügyi és műszaki feltételeknek megfelel, a támogatás automatikusan folyósításra kerül, nem kell rá külön pályázatot benyújtani. n Miért gondolják, hogy az energiaha­ tékonyságot célzó projektek finanszíro­ zására igény van? Az önkormányzatok éves költségvetésében jelentős tételt képviselnek az energiaköltségek, melyek például az intéz­ mények korszerűtlen fűtési, világítási rendszereinek és az elavult szigeteléseknek is köszönhetők. Ez a hitelprogram ­tehát jó célokat szolgál, megfelelő fel­ használása esetén hozzá tud járulni az ­önkormányzatok működési költségeinek csökkentéséhez. A támogatás az energia­ megtakarítás becsült szintjén alapul, és a részfinanszírozások maximum 20 százalékáig terjedhet. Azt látni kell, hogy ma nem könnyű sem a bankok, sem az ön-

kormányzatok helyzete. Az elmúlt években az önkormányzati szektor jelentős adósságokat halmozott fel, ami különböző okokra vezethető vissza. Mindeközben a magyar bankszektor sem most éli legszebb napjait. Ma már sokkal nehezebb finanszírozható önkormányzatot, finanszírozható projektet és finanszírozni hajlandó bankot találni. Azt gondolom, hogy az Erste Bank ezzel a hitelprogrammal is azt bizonyítja, hogy továbbra is meghatározó pénzügyi partnere kíván lenni a hazai önkormányzati szektornak. A bank elsődleges célja olyan beruházások finanszírozása, amelyek jelentősen hozzájárulnak az önkormányzatok működési költségeinek csökkentéséhez, az intézményrendszer racionalizálásához, ezzel pedig a hosszú távú rentábilis működés megalapozásához. n  Mikortól és főképpen hogyan lehet a hitelhez és a támogatáshoz hozzá­ jutni? A hitelkeret 2011. május 23-ától érhető el az Erste Bankban. Azon önkormány­ zatoknak, akik részesülni szeretnének ebből a hitelből, nincs más dolguk, mint a  06-1/373-2107-es telefonszámon kap­ csolatba lépni kollégáimmal a beruházás, illetve a finanszírozás részleteinek egyeztetése céljából. (X)

bank és tőzsde

Élénkült a BÉT havi forgalma, de elmarad a tavalyitól 2011 áprilisában élénkült a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényforgalma, kétszeres árfolyamértéken számolva 762 milliárd forint értékben születtek üzletek, s ez 26,6 százalékkal magasabb a márciusi, 602 milliárd forintos forgalomnál. Mindez azonban 22 százalékkal elmarad a tavaly áprilisi, 972 milliárd forintos forgalomtól. Az első négy hónap 2712 milliárd forintos tőzsdei forgalma is jóval alacsonyabb a 2010-es év azonos időszakának 3978 milliárd forintos értékénél – derül ki a brókercégek je­­ lentései alapján készült májusi BÉTjelentésből. Áprilisban a BUX 1102 ponttal, 4,78 százalékkal emelkedett, a hónap utolsó kereskedési napján 24 161,56 ponton állt. A december végi, 21 327,07 pontos értékéhez képest 13,3 százalékkal nőtt az index. Az év negyedik hónapjában a nemzetközi rész­vénypiacok is jól szerepeltek, a világ egyik leginkább figyelt részvényindexe, az

S&P 500 is több mint 2 százalékot erősödött. A jelentés szerint áprilisban a teljes azonnali magyar piaci forgalom 793 milliárd forint volt, 23 százalékkal magasabb a márciusinál. (Ez az adat magában foglalja a részvényeken kívül a befektetési és kárpótlási jegyek, a certifikátok – ígérvények –, az állampapírok, a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek adásvételét is.) A részvényekkel kereskedés az azonnali összforgalom 96 százalékát tette ki. A három legnagyobb brókercég rangsora áprilisban változott, az Erste Befektetési Zrt. (150 milliárd forint) és a Concorde Értékpapír Zrt. (105 milliárd forint) mögé a hatodik helyről felzárkózott harmadiknak az UniCredit Bank (70 milliárd forint). A legnagyobb három brókercég részesedése az összpiaci forgalomból több mint 40 százalékos, a legnagyobb tízé pedig meghaladja a 80 százalékot.  n

Tavaszi hitelköltségek, kamatlábak 2011 márciusában növekedtek a háztartások által felvett új, lakás célú és szabad felhasználású forint jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatói – olvasható a Magyar Nemzeti Bank sajtóközleményében, mely április utolsó munkanapján látott napvilágot. A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos hitelköltség-mutatója az 1 millió euró érték alatti forinthitelek esetében kisebb mértékben növekedett, míg az 1 millió euró érték feletti forinthiteleknél nem történt változás. Az 1 millió euró érték alatti euróhitelek esetében az átlagos hitelköltség-mutató nőtt, míg az 1 millió euró érték felettieknél jelentősebb csökkenés volt tapasztalható. A háztartásoknál a lakás célú és szabad felhasználású forint jelzáloghitelek új szerződéses összértékei növekedtek. A forint személyi hitelek új szerződéseinek értékében enyhe csökkenés tapasztalható. A nem pénzügyi vállalati 1 millió euró érték alatti forinthitelek esetén jelentős, míg az euróhiteleknél kisebb mértékű növekedés figyelhető meg az új szerződések értékében. A nem pénzügyi vállalati 1 millió euró érték feletti forint- és euróhitelek új szerződéses értékében érdemi növekedés volt tapasztalható. A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába kis mértékben csökkent, míg az euróbetéteké ugyanilyen arányban nőtt az előző hónaphoz képest. Az új szerződések értékében a forintbetétek esetében nagyobb, míg az euróbetéteknél kisebb mértékű a növekedés. A nem pénzügyi vállalatok forint- és euróbetéteinek átlagos kamatlába egyaránt enyhén csökkent. Az új szerződések értéke a forintbetétek esetén kisebb, míg az euróbetétek esetén nagyobb mértékben emelkedett.  n

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

17

A pénz beszél! Te is érted? Az ország valamennyi 11. évfolyamos diákjához eljuttatta májusban a Magyar Nemzeti Bank A pénz beszél! Te is érted? című kiadványát. Az idén 118 ezer nappali tagozatos diáknak szóló pénzügyi tájékoztató füzet ötödik alkalommal jelent meg. A diákok nyelvén íródott színes füzet köz­ érthető formában kívánja tájékoztatni a fiatalokat azokról a legfontosabb pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról, amelyekkel már ők is találkozhatnak. Bemutatja, mi a bankszámla, elmagyarázza, mit kell tudni a biztonságos bankkártya-használatról, leírja, ki kaphat diákhitelt, milyen megtakarítási formák léteznek, hogyan kell igényelni és használni a Start-kártyát. Az MNB célja, hozzájáruljon a fiatalok pénzügyi kultúrájának fejlesztéséhez. A Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve a jegybank céljai között szerepel tananyagok és oktatási segédanyagok létrejöttének támogatása, a pedagógusok képzésének és továbbképzésének segítése, tájékoztató anyagok készítése. Így az MNB tanári segédanyag összeállításával is segítséget ad a füzetben található témák feldolgozásához, ezért a főbb témakörökhöz kapcsolódó prezentációk egészítik ki az anyagot. (Az elektronikus tanári segédanyag a www.penziranytu.mnb.hu honlap „Ajánló” menüpontjáról tölthető le.) Maga a kiadvány is letölthető a jegybank honlapjáról: h tt p : / / w w w.mnb.h u / R oo t / M N B / Penzug yi_kultura/ismeretter jesztes/ kiadvanyok  n

18

portré

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere Szakmai pályafutása csúcsát jelentheti az idei esztendő a 45 éves Schmidt Jenőnek: 58 százalékos többséggel választották tavasszal a TÖOSZ elnökének, Tabon pedig a város polgármestereként még karácsony előtt átadhatja a település félmilliárd forintból megépülő új városközpontját.

Legfeljebb százévenként fordulhat elő egy polgármester életében, hogy részt vehet egy városközpont megtervezésében és meg­valósításában – mutat körbe a polgármesteri hivatal közvetlen közelében, ma még csak homokkal borított, elkerített területre az ötezer lelket számláló kisváros büszke első embere. A tervek szerint tizenhatezer négyzetméteren új belváros húzódik majd itt: szökőkutak csobognak, épületek állnak majd szolgáltatóházzal, üzletekkel, lakásokkal. A díszkövekkel kirakott főtér találkáknak lehet a helyszíne, kávézó teraszára lehet majd kiülni, hetven autó fogadására képes parkoló várja majd az átutazókat és a vendégeket, akik akár a szintén most épülő bormúzeumba is ellátogathatnak. A száz méter hosszú, tizenkét méter széles pince egykoron tojásraktár volt, ám fél év múlva már a tabi dombok több mint száz pincészete is büszke lesz az országos múzeumra. Tabnak sohase volt városközpontja, igazi belvárosi része – magyarázza Schmidt Jenő. A Kis-Koppány patak folyásával párhuzamosan kiépült település ma is úgy néz ki, mint egy mezőváros, egyetlen főutcájára negyvenhárom utca csatlakozik rá. „Az utókor majd eldönti, jól sáfárkodtunk-e” – somolyog bajsza alatt Schmidt Jenő, de ebből már kiolvasható, hogy ő is tudja: ez ­bizony nagy dobás lesz, a városlakók remélhetően nagy örömére. Ami a költségeket illeti, az Európai Unió 436 millió forinttal támogatja a fejlesztést, emellett 60 millió forintot vállalkozók fektetnek be, a város 40 millióval járul hozzá az új belvároshoz. „Háromévi munkánk fekszik benne”

– teszi hozzá a polgármester, érzékeltetve erőfeszítéseiket. A leendő belváros elkerített része ma még homokpusztaságnak néz ki, semmi nem látszik a leendő főtér szélén álló, a beruházást hirdető hatalmas plakáton látható pompázatos rajz jövőképéből, de az első ember megnyugtat: a tereprendezés, a csatornázás, a kábelek, vezetékek fektetése javában zajlik, a látványos munkálatoknak pedig még nem jött el az ideje. Hiszünk neki, hogy még karácsony előtt nagy belvárosi avatóünnepség helyszíne lesz Tab, mint ahogy hittek Schmidt Jenőnek 2011. március 29-én, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége küldöttgyűlésén is, ahol a 142 szavazóból 81-en voksoltak mellette. Vajon váratlanul érte, hogy megválasztották vagy ez volt a papírforma? – a polgármestertől ezt már tágas szobájában kérdezzük a polgármesteri hivatalban. Nem volt papírforma, sőt, meglepetésként érte a választási eredmény – feleli. – Az dönthetett mellette, hogy Dietz Ferenc szentendrei polgármesternél, akivel együtt indult a választáson, őt talán jobban ismerik – érvel.

Hisz ő jó pár további szövetségben is ismert: így a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségében, melyben ő vezeti a társulási tagozatot, de a város a TÖOSZ mellett tag a Kisvárosok Önkormányzatának Országos Érdekszövetségében is. „Pénzügy-centrikus közgazdászként napi szinten foglalkozom az önkormányzatok pénzügyeivel mind polgármesterként, mint a szövetségekben. Jelenleg a pénzhiány a legégetőbb probléma, a pénz mindig mindenütt szóba kerül!” Schmidt Jenőt valójában a pénzügyek sodorták a polgármesteri tisztségig, nem akart ő politizálni, pláne politikussá lenni. Számítástechnikai folyamatszervezőként hamar megtanulta a munkájában, hogy mindent nagyon pontosan ki kell dolgozni ahhoz, hogy egy rendszer jól működjön. Amikor a kilencvenes években a bankszektorba került, informatikai rendszereket tartott karban, közben közgazdásznak tanult, egyszeres és kettős könyvviteli szoftvereket írt, így igencsak elmélyedt a számviteli törvény részleteiben. Amikor 1998-ban a város önkormányzata pénzügyi bizottságá-

Polgármesteri triatlon „Egy polgármesternek a mai világban három dologhoz feltétlenül értenie kell: először is a  pénzügyekhez. Ma az önkormányzatok sokféle jogcímen kapnak különféle normatív támogatásokat, így rengetek pályázati lehetőségünk van. Aztán tudni kellene élni a bankok kínálta lehetőségekkel is; sajnos a polgármesterek többsége nem olyan felkészült, dörzsölt, mint a vállalkozók nagy része. Fontos eleme a munkánknak az államháztartás is: évente 1135 milliárd forinttal járul hozzá a költségeinkhez, de mi 2500 milliárdot költünk… Első tehát a pénz, a második a folyamatok rendezése és rendszerezése, a harmadik pedig a kommunikációs készség. Akárhová is megyek, nem azt mondják: itt jön Schmidt Jenő, hanem hogy itt jön a tabi polgármester. Mert velünk, polgármesterekkel azonosítják a települést.”

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

portré Tabtól Tabig Schmidt Jenőt tősgyökeres tabi: 1966-ban született a Siófoktól 25 kilométerre, délre fekvő településen, mely akkor még község volt. Zalaegerszegen, közgazdasági szakközépiskolában érettségizett, számítástechnikai folyamatszervező ágazaton. A kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán szerezett felsőfokú számítástechnikai folyamatszervező oklevelet, emellett mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik vállalkozási szakon. A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán közgazdász oklevelet is szerzett, és vezetési ismeretek, valamint értékesítési tanfolyamot is végzett. 1986 és 1990 között a tabi VIDEOTON számítógéptermében rendszergazda, 1990-től 1994-ig könyvelő a tabi Tartály- és Vegyipari Gépgyárban. 1994–1995-ben az Agrobank siófoki fiókjában rendszergazda és ügyfélszolgálati főmunkatárs, a következő két évben a Magyar Hitelbank siófoki fiókjánál hitelügyintéző és belső elemző, 1997 és 2001 között az ABN-AMRO Bank tabi fiókját vezeti. 2001–2002-ben, a K&H és az ABN-AMRO egyesülése után a közös bank tabi fiókjának helyettes vezetője. 2002 októberétől az elsősorban számítástechnikai és elektronikai iparágból élő Tab város polgármestere.

nak elnökévé választották, még akkor sem a politika vonzotta, hanem az, hogy a város pénzügyeit végre szakszerűen intézzék. Emlékszik, a helyi kábeltelevízió élőben közvetítette az önkormányzati üléseket, és szimpatikus lett az emberek szemében, hogy költségszámításokkal, zárszámadáselemzésekkel közgazdasági módszerekkel próbálta kidolgozni, megtervezni, miként működhet a település. „2001-ben már megállítottak az utcán és azt kérdezték tőlem, nem akarok-e indulni a következő polgármester-választáson. Eszem ágában sem volt! Biztattak, hogy összegyűjtik a kopogtatócédulát, nekem semmi teendőm. Végül megbeszéltem a családommal, ha vállalom, az nem nyolcórás munka lesz, és szom­­baton, vasárnap is lehetnek elfoglaltságaim.” Felesége, és akkor kilencéves kislánya is beleegyezését adta, így független jelöltként

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

–  Fidesz–KDNP támogatással – elindult a  választáson. 76 százalékos eredménnyel győzött, és ezt a győzelmét négy és nyolc évvel később is megismételte. Ekkor már a pártszövetség tagjaként, bár hozzáteszi: egy kistelepülésen nem a pártszimpátia számít, hanem a jelölt személye, személyisége. Kihívásnak tekintette új tisztségét. A város, az önkormányzat életét, a feladatokat jól ismerte. „Azóta is sokrétű a munkám, megtaláltam a helyem, élvezem, amit csinálok” – jellemzi tömören az azóta eltelt éveket. „2002-ben stratégiát készítettünk, tudtuk, hogyan, milyen rendszereken keresztül érkeznek az ­uniós pályázatok – emlékezik. – Rangsorokat állítottunk fel, éveken át készültünk rájuk. Kialakult egyfajta „kotta”, amiből módszeresen, nem ad hoc jelleggel tudunk készülni képviselőtársaimmal.”

19

Ami Tabra érvényes, érvényes valamennyi önkormányzatra – elemez a polgármester: „Ma Magyarországon forrásbőség van, an�nyi mindent lehetne építeni, fejleszteni, ennek csak a saját forrás szab korlátokat. De ez a bőség szinte belehajszolja az önkormányzatokat, hogy beruházási hitelekből eladósodjon. 2002-től körülbelül hetven milliárd forintot tudott áldozni a magyar államháztartás önkormányzati beruházásokra, most évente ezer milliárdot. Ebből ötszáz milliárdot tudnak pályázni az önkormányzatok, ezért „lőnek” mindenre. A vezérelvvel nincs baj, ám azzal már igen, hogy minden település egyszerre mindent szeretne…” Ezzel már el is érkeztünk az országos gondokhoz. A polgármester a különböző települési szövetségek tagjaként jól tudja, hogy Tab és az önkormányzat nehézségei sokban hasonlítanak más városok, községek gondjához-bajához. És gondolatban máris ott vagyunk a TÖOSZ, a legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szer­ vezet elnöki teendőinél. Schmidt Jenő a törvényalkotási folyamatok, az új önkormányzati törvény kimunkálása kapcsán hangsúlyozza: bármilyen jogszabályt lehet alkotni, ha nincs hozzá forrás, bármit le lehet írni a papírra, attól az még nem valósulhat meg. Pusztán attól, hogy megváltoztatjuk az önkormányzati törvényt, még nem jut több pénz iskolára, óvodára, egészségügyre. A különböző önkormányzati szövetségek feladata, hogy rávilágítson: a bevételekhez kell igazítani a kiadásokat. Úgy látja, hogy a hét önkormányzati szövetség közül a legnagyobb feladat a TÖOSZ-ra hárul, mert számarányát tekintve érdemben tudja képviselni az önkormányzatokat. Közöttük a szervezet nem feszültséget akar gerjeszteni, hanem az a célja, hogy működőképes legyen: „A TÖOSZ-nak 1636 település a tagja, de csak háromszáz település szed be ötszáz millió forintnál nagyobb iparűzési adót –  magyarázza az elnök. – A kistelepülések polgármestereinek, képviselőinek java szinte semmit nem kap, vagy minimális juttatást vesz fel. Szabályozni kellene, a főállású polgármesteri tisztség létrejöttét, ugyanúgy a jövedelmi szinteket is. Persze sokkal dominánsabban, mint most.” Határozott véleménye van az elmúlt hetekben felvetődött és vihart kavart kérdésekről is: „Minden településnek legyen továbbra is polgármestere, képviselő-testülete, és meg kell számukra hagyni a szuverén döntési jogot, miként látják el kötelező feladatai-

20

portré

kat: az oktatást, az egészségügyi ellátást az önkormányzat maga is végezheti vagy betársulhat a szomszéd településhez vagy máshová. Az iskolák nagyon jó helyen vannak az önkormányzatoknál. Az oktatás, kötelezően állami feladat, a szolgáltatás megrendelője a magyar állam. Megvan a joga, hogy meghatározza, mekkora az a szint, ameddig hajlandó finanszírozni, például: megkövetelheti, hogy húsz gyermek legyen egy osztályban. De hagyni kell az iskolákat, hogy kiszámítható közegben működjenek!” Napjaink egyik legfontosabb kérdése, mi a kiút az önkormányzatok nagyfokú eladósodottságából. Egyes elképzelések szerint állami hozzájárulást vezetnének be az önkormányzatok hitelfelvételéhez, hogy elkerüljék az ellenőrizetlen önkormányzati eladósodást. Schmidt Jenő nem osztja ezt a nézetet. Úgy véli, a polgármester a választóinak tartozik elszámolással. Ráadásul a kormányhivatalok nem felkészültek arra, hogy közgazdasági szempontból véleményezzék, mi a sok és mi a kevés az egyes önkormányzatoknak. Kizárólag az Állami Számvevőszékben látja azt a szervezetet, amelyre ezt az ellenőrző szerepet rá lehetne testálni. Az ÁSZ-nak is csak a véleményét kellene kikérni, viszont ezt követően már büntetőjogi felelősséggel tartozna a képviselő-testület minden egyes tagja, a polgármesterrel az élen, ha a testület mégis felelőtlenül vesz fel hitelt – vallja az elnök. Hogy e kérdésekben mekkora lehet a TÖOSZ befolyása a jogszabályok előkészítése során?

A kívülálló számára az is kérdés lehet, előny-e, vagy éppen hátrány, hogy az elnök az országot kormányzó pártszövetség színeiben lett Tab polgármestere. Mert az előny könnyen fordulhat hátrányba, ha hatalmi szóval születnek döntések, amelyekbe nem szólhat bele a szövetség. Schmidt Jenő optimista: „Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenre nemet mondjunk, hanem abban, hogy ha valamilyen szándéka van a kormányzatnak, azt a lehető legjobban valósítsa meg. Mi nem ellenérdekű szövetség vagyunk, hiszen a mi érdekünk is az, hogy jól működjön az önkormányzati rendszer. Nem azt szeretnénk, hogy a kormányzat rosszul járjon, azt szeretnénk, hogy a lehető legjobb döntéseket hozza meg, és ehhez mi meg fogjuk adni a muníciót. De nem biztos, hogy az a legjobb, amit három-négy ember kitalál. A parlamenti képviselőt nem állítja meg senki, miért szavaztad meg ezt vagy azt a törvényt. Minket, akik állandóan a tűzvonalban vagyunk, nap mint nap megállít az utcán a Juliska néni, és szembesít, miért nem csináltuk még meg a buszmegálló kidőlt oldalát… Annyiban segít a közös pártszín, hogy esetleg könnyebben nyílnak meg az ajtók és kön�nyebb a párbeszéd, Ha meg tudnak minket győzni egy álláspont helyességéről, akkor azt az elnökségünk el fogja fogadni. De azt is fogadják el tőlünk, ha valamiben mi nem értünk egyet velük!” Ami Tab első emberének magánéletet illeti: amikor a szomszéd faluból, Kapolyból származó tanítónő felesége annak idején

Örömök, bánatok, tervek Mi volt munkájában… …az eddigi legnagyobb öröm? – Amikor megválasztottak a TÖOSZ elnökének. Amikor polgármesterek más polgármesterekre adják voksukat, és közülük ilyen nagy százalékban rám, az nagy öröm és megtiszteltetés is. Egyben annak elismerése, hogy mégis csak jól végzi az ember a munkáját. …az eddigi legnagyobb bánat? – Nehezen tudta befogadni a lelkem, hogy 2002-ben több mint száz embert kellett elküldenem, ami több mint száz család megélhetését jelentette. Korábban vezetőként már volt részem el­ bocsátásokban, tettem rentábilissá cégeket és bankfiókokat, de akkor jelentősen kevesebb emberről volt szó, nem százról. A polgármesteri hivatalban, iskolákban, óvodákban, az egészségügyben, a szociális szolgáltatásban dolgozók közül kellett elbocsátanom. De ma éppen ezeknek az intézkedéseknek köszönhetjük, hogy biztos lábakon áll az önkormányzat.

igent mondott, no, nem az anyakönyvvezető előtt, hanem arra, elvállalja-e férje a polgármesteri tisztséget, már sejtette, hogy megváltozik a család élete. Így is történt, miközben újabb változást jelentett, hogy a ma tizennyolc éves Gréta mellé azóta megszületett a most nyolcéves második gyermek, Jenő, akivel ma már négyesben fedezik fel kirándulásokon az országot. Igaz, erre évente csak legfeljebb, ha három hos�szú hétvégén jut idő. Ennél azért az apuka jóval gyakrabban kerékpározik a környéken kisfiával, hetente egyszer pedig uszodába jár. Vallja, hogy „ép testben ép lélek” és gyerekkorától mindig is sportolt: röplabdázott, focizott, és most is várják nagypályán és kispályán az öregfiúk; olykor még helyi bajnokságokon egy-egy tornagyőzelemnek is örülhet. Falus Tamás

…az eddigi legnagyobb megvalósult terv? – Kettő is van: Tabon korábban csak háziorvosi szolgálat volt, most tavasszal átadhattuk járóbeteg-szakrendelőnket. Három évvel ezelőtt pedig megépült a geotermikus energiával fűtött uszodánk, hála annak, hogy településünk alatt melegvíz-kincs húzódik, amit fűtésre remekül ki lehet használni. …az eddigi legnagyobb, már meg nem valósítható terv? – Középfokú oktatási intézményünk infra­strukturális rendbetétele. Sajnos nincsenek ­pályázatok e témakörben. A középiskolák ugyanis kimaradtak mind a célzott támogatásokból, mind az Új Széchenyi Tervből. Ez azért is fájó, mert ötszáz diák jár a mi középiskolánkba, az épületek már harminc-negyven évesek, és a közeljövőben nem látom esélyét, hogy renoválni tudjuk őket. …az eddigi legnagyobb, meg nem valósult, de még megvalósít­ ható terv? – Tab városközpontjának felépítése. Talán ez a legnagyobb pénzt nem termelő, de nem is vivő beruházásunk. Az utókor majd eldönti, jól döntöttünk-e, amikor belevágtunk megvalósításába.

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

Önkormányzati pénzügy Folyóiratunkban gyakorlati kérdéseket taglaló, cikkek formájában megfogalmazott írásokat adunk közre aktuális, az olvasóinkat érdeklő témákban. A megújuló szaklapban a cikkek öt fő témakörben jelennek meg. „

Adó

„

Költségvetés

„

Számvitel

„

Ellenőrzés

„

Kitekintő

Továbbra is várjuk előfizetőink észrevételeit, javaslatait, kérdéseit és kéréseit. Ára: 20 800 Ft + 5% áfa (21 840 Ft)

Bővebb információ: [email protected] (40) 464-565

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

[email protected]

J

www.complex.hu

22

kérdés–válasz

Rendeletalkotás, eljárási illeték, adóvégrehajtás A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó rendeletalkotáshoz, az önkormányzati adóhatóság helyes jogalkalmazásához kíván támpontot adni gyakorlati kérdések megválaszolásával dr. Kovács Attila.

Talajterhelési díjjal kapcsolatos rendeletalkotás n  Milyen esetekben kell, lehet, illetve ti­ los rendeleti szabályozást alkotnia az ön­ kormányzatnak? Az önkormányzat köteles rendeleti szabályozást alkotni az átalány-vízmennyiségről – amikor a kibocsátó nem a települési vezetékes ivóvíz-rendszerből vételezi a vizet és az egyedi vízbeszerzéshez bekötési fővízmérő óra nem kapcsolódik –, a vezetékes ivóvíz-szolgáltatóra, csatornaszolgáltatóra vonatkozó adatszolgáltatásról és annak eljárási rendjéről, illetve a díj befizetésére szolgáló számlaszámról. A képviselő-testület rendeletben megállapíthatja a díjkedvezmény, díjmentesség tárgyi vagy/és alanyi feltételeit. Az önkormányzat nem szabályozhat rendeletében olyan eljárási kérdéseket, amelyekre – díjtörvényi szabály hiányában – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, így például a díjfizetéshez, a bevalláshoz kapcsolódó jogkövetkezményre, a bevalláshoz és a megállapításhoz való jog elévülésére, az ellenőrzésre vonatkozóan.

A 2010. évi iparűzési adó bevallása alapján a 2011. I. félévi előleg nem mérsékelhető n  Az adóhatóság egyes adókötelezettsé­ gek ellenőrzése nélkül miért nem töröl­ het az adózó 2010. évről benyújtott be­ vallása alapján a 2011. I. félévi előleg összegéből? Az előlegfizetési időszakra önadózással megállapított és bevallott iparűzésiadóelőleg módosításának kizárólag két jogalapja van. Egyfelől az adózó a 2011. I. félévre megállapított előlegének mérséklését az esedékességig kérheti. Másfelől az adóhatóság az adózó 2009. évről benyújtott adóbevallásában megállapított előlegtől egyes adókötelezettségek ellenőrzése eredménye-

ként – az anyagi törvény és a konkrét tényállás alapulvételével – realizáló ­határozatban állapíthat meg eltérő előlegösszeget. Ha az adózó a 2011. I. félévi előlegének mérséklését nem kérte, akkor az előleg­ fizetési kötelezettsége változatlanul korábbi bevallásán alapul, így a 2011. évről (2012. május 31-éig) benyújtott bevallásában „számol el” a 2011. I. félévi és II. félévi (akár 0  Ft-os) előleggel. Az adóhatóság törvényi szabályozás hiányában a 2011. I. félévre önadózással megállapított és bevallott előleget a 2010. évről benyújtott adóbevallás tartalma alapján – a 2010. évi adó erejéig – „hivatalból” (egyszerű matematikai művelettel vagy „kijavítással”) nem törölheti, sőt az esedékességig meg nem fizetett előleg után késedelmi pótlékot köteles felszámítani. Ha a 2011. I. félévi előleg ös�szege magasabb, mint a 2010. évi adó volt, akkor a különbözet megfizetésére legfeljebb fizetési halasztás engedélyezhető.

Az eljárási illeték kérelmenként fizetendő n  Ha az adózó egy beadványban több kérelmet terjeszt elő, akkor az eljárási il­ letéktételt hányszor kell megfizetni? Az eljárási illeték nem okirati illeték, azt tehát nem az okirat benyújtásáért, hanem az eljárás kezdeményezéséért kell fizetni. Ebből következően – az illetéktörvény 2011. évtől kifejezetten rögzíti –, ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, akkor kérelmenként külön-külön meg kell fizetni a közigazgatási hatósági eljárási illetéket, függetlenül attól, hogy a beadvány elbírálása nem tartozik sem különböző hatóságok feladatkörébe, sem az adott hatóság más-más hatáskörébe. Ha az adózó például gépjárműadó-, ipar­ űzésiadó-tartozása „rendezése” céljából az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott beadványában elsődlegesen adómérséklést, míg – mérséklés elutasítása esetére – másodlagosan fizetési könnyítést kér, ekkor ez

az adóhatóság számára más-más törvényi feltételeken alapuló eljárás lefolytatását teszi szükségessé. Ennek alapján az általános tételű eljárási illetéket (2200 forintot) kétszer kell megfizetni az önkormányzati adóhatóság illetékbeszedési számlája javára.

Adóvégrehajtás törvényi alapfeltételeket teljesítő megkeresés alapján indítható n  A megkeresésnek tartalmaznia kell-e valamennyi törvényben rögzített elemet? Az adók módjára behajtandó köztartozá­ sok adóvégrehajtása a végrehajtást kérő megkeresése – mint végrehajtható okirat – alapján indul. Az adóvégrehajtás meg­­ indításának törvényi feltétele, hogy a ­megkeresés tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek elengedhetetlenek megalapozott végrehajtási cselekmények foganatosításához. Az eljárási törvény taxatíve felsorolja a megkeresés tartalmi elemeit, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden megkeresésnek valamennyit tartalmaznia is kellene. Az egyes köztartozások jogalapja az ágazati szabályozás okán igen eltérő. Így például a rendőrhatóság által kiszabott közigazgatási bírság hatósági határozaton alapul, mely „számozott” és jogerőre emelkedik; a vízi közmű érdekeltségi hozzájárulás taggyűlési határozaton alapul, melynél a jogerőre emelkedés időpontjának kérdése szóba sem jöhet; a hulladékszállítási díjhátralék esetén a díj mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg, ez nem hatósági döntés, nincs jogerőre lépés, csak hatálybalépés. Mindebből következően a megkeresésnek tartalmaznia kell minimum a tartozás jogcímeit és összegét, a teljesítési határidőt, valamint a pontos jogszabályhelyet, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi. Például teljesítési határidő hiányában a végrehajthatóság elévülési ideje nem ismert, megalapozott adóvégrehajtásnak azonban csak elévülési időn belül lehet helye.  n

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

autó

23

Az új fejezet

Peugeot RCZ 1.6 THP 200 Sokkal több egy megvalósult koncepcióautónál – az RCZ új fejezetet nyit a Peugeot örömautóinak történetében – fogalmaznak a francia oroszlános márka képviselői. Kifejező és innovatív stílusa, dinamikus és környezetkímélő motorja, vezetésének élménye nagy hatással lehet arra, aki ebben az új autócsodában ül. A kétszázadik születésnapját ünneplő Peugeot legújabb családtagja, a szoborszerű, dinamikus és elegáns RCZ újszerű harmóniában mutatja fel egy kompakt és eredeti kupé arányait. A tető és a hátsó szélvédő „dupla buborékja” nemcsak figyelemre méltó műszaki megoldás, hanem formai jellemzője is az autónak, amelyen valamennyi részlet a minőség és a kifejező erő lenyűgöző érzetét kelti. Két alumínium tetőív teremti meg a szélvédő, a fekete tető és a sötétített hátsó szélvédő látványának folytonosságát. Oldalról ez a sajátos profil eredeti módon kapcsolja ös�sze a jármű elejének tömzsi alakját a hátsó rész kecsesen hajló vonalaival. További megkülönböztető vonás a széles alumínium motorháztető, amely felöleli a sárvédőket is, és egyben felhívja a figyelmet az RCZ szélességére. A front macskaszerű látványa, amely a márka egyik jellegzetessége, a sárvédők lágy íve, a kerekek nagy átmérő-

je, a spoiler és a rubinszerűen csillogó fénydiódás hátsó lámpa nagyszerűen kombinálja az érzékiséget és az erőt, a technikát és a különlegességet.

Az autó arányos (1,36 méter magas), és a tető dupla buborékjával áramvonalasak a karosszéria nemes formái. A RCZ kifinomult, stílusos, sportos, kitűnő vezetőhellyel fogadja az autóst. Az alacsony ülés ideális az autó kiváló útfogásának kihasználására: az integrált fejtámlás első kagylóülések úgy passzolnak, mint egy jó öltöny, és a kezelőszervek éppen kézre állnak. Az autó belső

tere variálható is, hogy megfeleljen mindenféle élethelyzetre. Hétvégi programhoz jól jön például a 384 literes csomagtartó, több mint 30 liternyi rakodó rekesszel a padlója alatt. Tovább növeli térfogatát (760 literre) a lehajtható hátsó üléstámla. Igen, van az autóban két alkalmi ülés, szépen kiformálva, teljes mértékben használható méretekkel, és a dupla tetőbuborék jóvoltából a második sorban is megfelelő fejmagassággal, egészen 150 cm-s testmagaságig. Tesztautónkat az új 1,6 literes, 200 lóerős motorral, és hatfokozatú váltóval szerelték fel. E vadonatúj motor teljesen kiaknázza a futómű potenciálját. Nyomatéka 275 Nm, már 1700/percnél rendelkezésre áll, ennek eredménye a dinamikusan gyorsítás 0-ról 100 km/óra sebességre 7,6 másodperc alatt. A kombinált ciklus szerinti fogyasztás nem lépi túl a 6,9 litert. Különösen vérpezsdítő az 1,6 literes muzsikája a Sound System jóvoltából, amely a gyorsítás mértékében változtatja a hanghatást. Gázadáskor – akár egy hangszerben –, egy membrán lép működésbe, amelynek rezgését akusztikai cső erősíti fel. Ilyen autóban ülni hosszú távon is bizsergető élmény. Minden porcikájában izgalmas és nagyszerű autó az új Peugeot, igazi különlegesség. Buday Dénes

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

24

európa pénzügyei

Vállalkozásfejlesztés: kit kell támogatni? Az önkormányzatok gazdálkodásában meghatározó kisvállalkozás az uniós országokban is kiemelt kérdés. Brüsszel mindemellett új módszereket szorgalmaz.

„Légy innovatív, lépj ki a nemzetközi piacokra” – címezte a vállalkozásoknak Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár 2011. április közepén, Gödöllőn azon a tanácskozáson, amelyen az iparpolitikáért felelős uniós miniszterek fejtették ki véleményüket a vállalkozástámogatás időszerű feladatairól. Az iparpolitikusok egyetértettek abban, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) számára új, „növekedésbarát” környezetet kell teremteni. A vállalkozásfejlesztés jószerivel örökzöld téma, mi több, jól jön politikai haszonszerzésre is. A magyarázat a szektor sajátosságaiban rejlik. Az EU-ban a mintegy 20,2 millió nem pénzügyi vállalkozás 99,8 százaléka kkv. A határként meghúzott, legfeljebb 250 főt foglalkoztató cégek adják a nem pénzügyi ágazatban a hozzáadott érték mintegy 57 százalékát, s ott foglalkoztatják a munkaerő 67 százalékát, hozzávetőleg 90 millió embert. A 2002–2008 közötti időszakban a vállalkozások 9,4 millió munkahelyet hoztak létre, többet, mint a nagyvállalatok. Ám a pénzügyi válságot talán ők sínylették meg a legkeservesebben: az előző két év folyamán legalább 3,25 millióra becsülik az elvesztett munkahelyek számát, nem is részletezve a becsődöltek és a termelésvesztés adatait. A munkahelyteremtő képesség visszaszerzésére (és általában vállalkozásösztönzésre) mentőtervek sokasága született, az Európai Bizottság mindenekelőtt a 2008-ban elfogadott eu-

rópai kisvállalkozói intézkedéscsomag (small business act) felülvizsgálatát, s az új szabályok gyors átültetését szorgalmazza a 27-ek nemzeti törvénykezéseibe. Eszerint segíteni kell a szektor szereplőit, hogy könnyebben jussanak finanszírozási forrásokhoz, csökkenthessék adminisztratív terheiket, bizonyos előnyökkel startolhassanak a közbeszerzési pályázatokon. A gödöllői eszmecserén is sok szó esett e kérdésekről. Antonio Tanjani, az ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős biztos, egyúttal az Európai Bizottság alelnöke az exportban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az EU-ban csak minden negyedik bejegyzett kkv képes termékét vagy szolgáltatását exportálni az unión belül, s e vállalkozásoknak csupán a fele jut ki a harmadik piacokra. A bizottság ezért ősszel új stratégiát terjeszt elő, a kkv-k exporttámogatásáról. Cséfalvai államtitkár arra emlékeztetett, hogy a pénzügyi válság hatására a bankok finanszírozási képessége visszaesett, ami elsősorban a kkv-szektorra ütött vissza, ezért keresni kell a „bankon kívüli finanszírozás” új módszereit. Persze a vállalkozói szektor teljesítménye országonként eltérő. Nálunk még tavaly, az önkormányzati választások előtt nyilvánosságra hozott Széchenyi-terv bőkezű támogatást helyezett kilátásba a kisvállalkozóknak. Szakmai körökben azonban ezt a programot is vitatják. Magyarországon ma 1,7 millió gazdálkodó szervezetet tartanak

nyílván, ám a nemzetközi mércével is kisvállalkozásnak mondható (10–49 fős) cégek száma már csak 25 ezer, a középvállalkozásoké (50–249) pedig mindössze 4125 – írja Csillag István volt gazdasági miniszter és Mihályi Péter közgazda (Népszabadság 2010. szeptember 8.). Mint állítják, a  rendszerváltás óta a kkv-k versenyképessége alig javult, jóllehet százmilliárdokat kaptak államilag megtűrt adókerülés és közvetlen támogatás formájában. Így aztán szerintük most az lenne az igazi jelszó: ­hazánk vállalkozói egyesüljetek! A növekedésre képtelenek többségét mihamarabb fel kellene vásárolni, hogy beolvadjanak egy nagyobba, a sikeresek pedig – a tőke­ piacról tőkét bevonva – megsokszorozhatnák méretüket, hogy megbízható adófizető nagyvállalatokká váljanak. Heimer György

Kkv-követek Május derekán Mozgósítsuk a kkv-kat a  jövő Európájáért! címmel Budapesten újabb uniós tanácskozást tartottak a kisvállalkozásokról, amelyhez ezúttal csatlakoztak a 27-ek úgynevezett nemzeti kkvkövetei. Brüsszel reményei szerint ezeknek az új, a tagállamok által delegált hivatalnokoknak kell a vállalkozások érdekeit képviselniük, egyfajta „őrkutyaként”. Azt követnék, hogy az adott országban megfelelően alkalmazzák-e a kisvállalkozásokkal kapcsolatos szabályozásokat. Magyarország frissen kinevezett kkv-követe Szöllősi László, a gazdasági tárca vállalkozásfejlesztési államtitkára. A konferenciához kapcsolódóan immár ötödik alkalommal hirdették ki az Európai Vállalkozási Díj  idei győzteseit. A versengés finisébe két magyar pályázót juttatott a nemzetközi zsűri: a Hotel Panda megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat, a Heves Megyei Kereskedelmi Kamara energiatakarékossági programja pedig a helyi vállalkozások energiafelhasználásának ésszerűsítését támogatja.  n

I. évfolyam, 2. szám  n  2011. június

AZ ÚJ ÜGYFELEK

FONTOSABBAK DE NEM NÁLUNK.

A CIB BANKNÁL KORÁBBAN ELHELYEZETT ÖSSZEGEKRE IS 3,20% KAMATOT BIZTOSÍTUNK CIB EURÓ LEKÖTÖTT BETÉT 12 hónapos lekötésre minimális leköthető összeg: 500 € A promóciós kamat csak újonnan lekötött betétekre érvényes. A betétlekötés eredeti időtartamával automatikusan meghosszabbodó betét nem minősül újonnan lekötött betétnek. A CIB Classic Euró Betét részletes szerződéses feltételeit a Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételei tartalmazzák. Az akció visszavonásig tart. Nem akciós EBKM: 1,00% Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek, célja a figyelem felkeltése.