Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf

ISBN 963 9430 48 X

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2002 © Mercator Stúdió, 2002

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F: 06-26-301-549 06-30-30-59-489


TARTALOM

3

TARTALOM TARTALOM ...................................................................................... 3 ELŐSZÓ............................................................................................ 9 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL.................................................. 12 A program környezete .................................................................. 13 A billentyűzet ............................................................................. 15 Az egér ...................................................................................... 19 A Word 2000 használata .............................................................. 22 A program indítása .................................................................... 22 A program indítási kapcsolói......................................................... 28 A képernyő, ablakok és menük.................................................. 30 Párbeszédpanelek..................................................................... 37 Megjelenítési üzemmódok ............................................................ 39 Normál nézet ............................................................................. 40 Webes elrendezés nézet ........................................................... 40 Nyomtatási kép nézet ................................................................ 41 Dokumentumtérkép ................................................................... 41 Vázlat nézet............................................................................... 42 Nyomtatási kép üzemmód ......................................................... 43 Segítség a felhasználónak............................................................ 44 A program súgója ...................................................................... 46 Súgó tartalom és tárgymutató.................................................... 47 EGYSZERŰ SZÖVEGBEVITEL...................................................... 51 Szövegbevitel ............................................................................... 51 Javítás ....................................................................................... 53 Automatikus javítás ................................................................... 55 Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

4

TARTALOM Kész szövegek bevitele ............................................................. 56 Elválasztások............................................................................. 61 Kurzormozgatás ........................................................................... 64 Szövegkijelölés ............................................................................. 66 Kijelölő üzemmód ...................................................................... 66 Kijelölés egérrel ......................................................................... 67 Kijelölés billentyűkkel................................................................. 68 Vágás és áthelyezés..................................................................... 69 Másolás, mozgatás vágóasztalon át.......................................... 70 Másolás és mozgatás egérrel.................................................... 72 Irányított beillesztés................................................................... 74 Keresés a szövegben ................................................................... 76 Szövegrészek cseréje................................................................... 79 Szerkesztőparancs ismétlése ....................................................... 81 Parancs visszavonása .................................................................. 82 Ugrás adott helyre ........................................................................ 83

DOKUMENTUMKEZELÉS.............................................................. 85 Új dokumentum létrehozása ......................................................... 87 A dokumentum eltárolása ............................................................. 89 A dokumentum tulajdonságlapja................................................... 94 A dokumentum változatai ............................................................. 96 Állományok bezárása ................................................................... 98 Létező dokumentum megnyitása.................................................. 98 Állományok törlése ..................................................................... 108 Állományok csoportos nyomtatása ............................................. 109 Állományok átnevezése.............................................................. 109 Állományok átirányítása.............................................................. 110 TÁBLÁZATKEZELÉS ................................................................... 112 Táblázatok létrehozása............................................................... 117 Üres táblázat létrehozása ikonnal............................................ 117


TARTALOM

5

Formázott táblázat létrehozása ............................................... 118 Táblázat rajzolása ................................................................... 121 Táblázat létrehozása szövegből .............................................. 123 Mozgás a táblázatokban............................................................. 125 Kiválasztás a táblázatokban ....................................................... 126 Cellaműveletek ........................................................................... 126 Cellák egyesítése .................................................................... 127 Cellák felosztása ..................................................................... 128 A táblázat bővítése új cellákkal................................................ 129 Cellák törlése........................................................................... 131 Számolási műveletek a cellákban............................................ 132 Kész táblázatok formázása......................................................... 136 A cellatartalom igazítása ......................................................... 137 A cellák szegélyezése ............................................................. 138 A táblázat méreteinek módosítása .......................................... 140 Táblázatméretezés egérrel ...................................................... 143 Táblázat rendezése .................................................................... 144 OBJEKTUMKEZELÉS .................................................................. 147 Objektumok beillesztése............................................................. 147 Új objektum létrehozása .......................................................... 148 Meglévő objektum beillesztése................................................ 150 Képek beszúrása........................................................................ 151 Cím objektumok kezelése........................................................... 152 WordArt objektumok formázása .............................................. 154 Vektoros rajzobjektumok ............................................................ 159 Egyenlet objektumok .................................................................. 161 Szervezeti séma objektumok...................................................... 164 Grafikon objektumok................................................................... 165 FORMÁZÁS .................................................................................. 168 Lap- és margóbeállítás ............................................................... 168


6

TARTALOM Margók beállítása .................................................................... 168 A beállítások érvényessége..................................................... 170 A papírméret beállítása ........................................................... 171 A nyomtató papíradagolása..................................................... 172 A laptördelés szabályozása ........................................................ 173 Hasábok beállítása .................................................................. 173 Töréspontok beszúrása ........................................................... 175 Az oldalak elrendezése............................................................ 177 Fejléc, lábléc, élőfej, élőláb...................................................... 181 Szövegkiemelés ......................................................................... 184 Automatikus formázás ................................................................ 185 Karakterformák ........................................................................... 189 Aktuális karakterforma beállítása............................................. 190 Betűformázás menüparanccsal ............................................... 190 Betűformázás billentyűparanccsal ........................................... 196 Betűformázás eszköztárral ...................................................... 199 Betűformázás a helyi menüről ................................................. 199 Váltás kis- és nagybetű között .................................................... 200 Bekezdésformák......................................................................... 200 Iniciálé készítése ..................................................................... 202 Bekezdésformázás menüparanccsal....................................... 204 Bekezdésformázás billentyűkkel.............................................. 208 Bekezdésformázás ikonokkal .................................................. 210 Bekezdésformázás a helyi menüről......................................... 211 Bekezdésformázás vonalzóval ................................................ 211 Szegélyek formázása ................................................................. 212 Bekezdésen belüli szegélyek................................................... 214 Táblázatok szegélyezése ........................................................ 215 Oldalak szegélyezése.............................................................. 216 Oldalszámozás ........................................................................... 218 Felsorolásjelölés és számozás ................................................... 220 Tabulátorok beállítása ................................................................ 226


TARTALOM

7

Szövegdobozok kezelése ........................................................... 231 Szövegdobozok létrehozása.................................................... 233 Szöveg beillesztése alakzatba................................................. 234 Csatolt szövegdobozok ........................................................... 234 A szövegdobozok formázása................................................... 236 Objektum- és keretigazítás ......................................................... 243 Formátumjellemzők másolása .................................................... 247 STÍLUSOK ÉS SABLONOK KEZELÉSE ..................................... 249 Meglevő stílusok alkalmazása .................................................... 250 Stílusalkalmazás formázószalaggal......................................... 251 Stílusok alkalmazása minta alapján......................................... 253 Stílusalkalmazás billentyűvel ................................................... 255 Stílusalkalmazás nyomógombbal ............................................ 256 Stílustár és kapcsolt stíluslap ..................................................... 257 Új stílus létrehozása ................................................................... 259 Stílus létrehozása szerkesztés előtt ........................................ 259 Stílus rögzítése stílusjegyek alapján........................................ 262 Stílus átvétele másik dokumentumból ..................................... 263 Meglévő stílusok módosítása ..................................................... 265 Stílus módosítása párbeszédpanelen...................................... 265 Stílus módosítása formázószalaggal ....................................... 266 A Word telepített sablonjai.......................................................... 267 Általános sablon ...................................................................... 267 Levél és Fax sablonok ............................................................. 268 Feljegyzés sablonok ................................................................ 270 Jelentéssablonok..................................................................... 270 Egyéb dokumentum sablonok ................................................. 270 Sablonállomány műveletek......................................................... 272 A sablon módosítása .................................................................. 275 A sablon kinyomtatása................................................................ 276 LEVELEZÉS.................................................................................. 278 Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

8

TARTALOM A LevélVarázsló használata ....................................................... 278 Általános előírások ..................................................................... 282 A feladó és címzett adatai .......................................................... 287 Keltezés, irattározási adatok....................................................... 290 A levél szövege .......................................................................... 292 Az aláírás.................................................................................... 293 Fejléces levélpapírok .................................................................. 295

KÖRLEVELEZÉS.......................................................................... 297 A körlevelek elemi részei ............................................................ 297 Az adatdokumentum................................................................... 300 Adatdokumentum létrehozása ................................................. 300 Meglévő adatállomány felhasználása ...................................... 302 Fejlécállomány műveletek ....................................................... 306 Címjegyzék használata ........................................................... 307 Excel táblázat használata ........................................................ 307 A törzsdokumentum.................................................................... 308 Az összefésülés.......................................................................... 314 Címkeformátum beállítás............................................................ 318 Borítékformátum beállítása......................................................... 320 Különleges utasítások................................................................. 321 KÉRDÉS (ASK) utasítás.......................................................... 322 ÉRTÉK (FILLIN) utasítás ......................................................... 324 HA (IF) utasítás ....................................................................... 325 KÖRLEVREKORD (MERGEREC) utasítás ............................. 326 KÖRLEVSORSZÁM (MERGESEQ) utasítás........................... 326 KÖVREKORD (NEXT) utasítás ............................................... 326 KÖVREKORDHA (NEXTIF) utasítás ....................................... 327 DEF utasítás............................................................................ 328 KIHAGYÁSHA (SKIPIF) utasítás ............................................. 328 Összefésülési példa ................................................................ 328 IRODALOM ................................................................................... 332 Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

ELŐSZÓ

9

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A Microsoft Word a Windows NT, illetve a Windows 95 alatt futó, kiadványszerkesztő tulajdonságokkal is rendelkező szövegszerkesztő program. A szoftverkörnyezetet alkotó Windows operációs rendszer az alatta futó alkalmazások, programok számára egységes kezelői felületet biztosít, így aki még nem ismeri ezt a programot, az is könnyen elsajátíthatja használatát. A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A csapathoz 1992-ben csatlakozott az Access (ez a professzionális csomag része lett), 1995-ben a Schedule+ képezte a csomag határidőnapló-kezelő, időbeosztás-szervező részét, amelyet az Office 97-ben az Outlook váltott fel. Az Office 95 megjelenését az új (Windows 95) kezelői felület megjelenéséhez igazították és a felület, vagyis az újszerű megjelenés kivételével nem sok új szolgáltatást hozott. Ezzel szemben az Office 97-ben, majd 2000ben számos új funkció bukkant fel. Ez a könyv a Word 2000-es változatával foglalkozik, de az ismertetett feladatok és megoldások jórészt alkalmazhatók a program korábbi változataiban is. Könyveinkkel kapcsolatban sokszor ér az a jogos kritika, hogy kevés feladatot tartalmaznak, túlságosan lexikálisak. Mielőtt könyvünk olvasásába fogna, kérjük, engedje meg, hogy tanácsokat adjunk a könyv használatára vonatkozóan. Korábbi könyveinktől eltérően ez a kiadványunk feladatok elvégzésének során juttatja el az Olvasót a Word megfelelő, használható szintű ismeretének birtokába. A feladatok az egyszerű szövegszerkesztési, javítási példáktól a formázáson át a körlevelezésig, űrlapkészítésig terjednek. Az ismertetett feladatok szinte teljességgel lefedik a minDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

10

ELŐSZÓ

dennapos irodai-szövegszerkesztői munkát. A feladatok sorában a könnyebben megérthetőket a nehezebben kezelhetők elé helyeztük. A gyakorlottabb felhasználók a bevezető részeket nyugodtan átugorhatják. A program leírásánál abból a megfontolásból indultunk ki, hogy a kezdő és a gyakorlott Windows felhasználók számára egyaránt fontos a környezet megfelelő mélységű ismerete. A legutóbbi 16 bites Windows változatok után gyökeres változást hozott a Windows 95, illetve a hasonló felhasználói felületű Windows NT. Ez a programok kezelésében is újdonságot jelent, még a gyakorlottabbak számára is. A programkörnyezet ismeretének szükséges elsajátítása érdekében könyvünkben az Office programoktól megszokott módon különös gonddal kidolgozott környezet ismertetését vettük előre. Ez a rész nem tartalmaz feladatokat. Az Office 2000 programcsomag telepítésekor a programok menüszerkezete, gyorsbillentyűi, ikonjai teljes terjedelmükben a gépünkre kerülnek, azonban ezek közül először csak a legfontosabb parancsok érhetők el. Ennek oka a gyorsabb telepítés és egyszerűbb használat – ezt a szokatlan módszert azonban meg kell szokni. Így előfordulhat hogy az Office használata során olyan programok és összetevők billentyűparancsai, ikonjai és parancsai is megjelenhetnek, amelyeket nem telepítettünk. Ezek az azonnal elérhető, használható parancsoktól eltérő módon jelennek meg. Ha szükségünk van bármelyik ilyen programra vagy összetevőre, kattintsunk a parancsra, és az Office 2000 telepíti a programot vagy az összetevőt (ehhez kell később is a telepítő lemez). Egy idő (körülbelül egy hét) után azonban helyreáll az egyensúly. Ennyi idő alatt a programok általunk használt szinte minden parancsát legalább egyszer kiadjuk. Első használatkor telepített összetevő például az elválasztási funkció, különféle importszűrők (.cgm, .cdr, .fpx, .xls, .pcd, .png, .pcx stb.), konverterek, lapszegélyek, digitális kamera és lapolvasó támogatás, varázslók, súgók és segédek, szinonimaszótár és még más ritkábban használt elemek. Egyes programrészek csak egyéni telepítéssel másolhatók számítógépünkre. Így az egyenletszerkesztő, az iratgyűjtő, a Microsoft Photo Editor stb.


ELŐSZÓ

11

A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a DOS operációs rendszer és a Windows 95, illetve NT operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyén megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2002. április Köszönettel

a szerző.


12

1. FEJEZET

ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Az első fejezetben a Microsoft Word 2000 szoftverrel kapcsolatos általános tudnivalókat ismertetjük, azokat az alapszolgáltatásokat mutatjuk be, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a programok működtetéséhez. Itt ismertetjük a rendszer erőforrásigényét, a legfontosabb környezeti elemeket és kezelésüket, valamint a segítő és oktató rendszer alkalmazását. A szövegszerkesztővel előállított, hajlékony vagy merevlemezen tárolt állományt a továbbiakban dokumentumnak nevezzük. A Worddel kialakított dokumentumok a további részekből épülhetnek fel: szakaszok (fejezetek), amelyek alkotó elemei a bekezdések, amelyek építőelemei a mondatok, szavak, betűk. A dokumentumban elhelyezhetünk táblázatokat, diagramokat, vektoros és raszteres (bitmap) képeket, beágyazhatunk objektumokat, akár hangfájlokat is (ezek csak hangkártyával rendelkező gépeken játszhatók le, de a szöveg írásos elemei minden gépen olvashatók), vagy akár Visual Basic nyelven fejlesztett programrészleteket. Ez a Word 97-ben jelent meg, a korábbi Word változatokat használóknak be kell érniük a WordBasic nyelvvel és annak a Visual Basic-kel szemben mindenképpen kezdetlegesebb környezetével. Mindenesetre független fejlesztő műhelyekben már a WordBasic nyelv segítségével is igen sok hasznos, a Word környezetében futó alkalmazás készült. A szövegszerkesztővel előállított dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének szabályozását jelenti (lapméretek és irányítottság, margók, oldalszámozás, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb. beállítása). A Web számára készülő (Internetes HTML formátumú) anyagokban


ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL

13

néhány, a Wordben rendelkezésünkre álló különleges formázási lehetőségről le kell mondanunk. A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (azaz a billentyűkombinációkat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B. A funkciógombokat F1…F12-vel jelöljük. A menük parancsaira menü/parancsnévvel hivatkozunk, például: Nézet/Eszköztárak. Az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le: Eszköztárak8. A parancsokat vastag betűvel szedtük. Ugyanígy jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Mégse.

A program környezete Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Előbb a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. A Word 2000 IBM és azzal kompatíbilis, legalább 75 MHz-es Pentium processzorral ellátott számítógépeken fut. Mindenképpen ajánlatos azonban a megfelelő méretű (legalább 20 Mbyte) RAM és a VGA képernyő. A program rengeteg funkciója meglehetősen nagy háttértár (legalább 35 Mbyte) igénnyel is jelentkezik.

A minimális (a fejlesztők szerint éppen elégséges) számítógép-összetétel: 75 MHz-es Pentium vagy annak megfelelő teljesítményű proceszszor; 20 MB RAM (a Windows 95 használata mellett, 16 MB RAM az operációs rendszer és 4 MB a Word számára); Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

14


36 MB RAM (a Windows NT Workstation használata mellett, 32 MB RAM az operációs rendszer és 4 MB a Word számára, ha az Outlook és az Access programot is akarjuk használni, akkor további 4MB RAM szükséges); 1.2 vagy 1.44 MB kapacitású floppy; 217 MB winchester az Office 1. telepítő lemezéhez (Word, Excel, Outlook, PowerPoint, Access számára), 174 MB winchester az Office 2. telepítő lemezéhez (Publisher, Small Business Customer Manager számára); CD ROM, azaz CD olvasó; VGA mono monitor és vezérlőkártya; egér vagy más grafikus pozicionáló eszköz; bármilyen, a Windows 95 által támogatott hálózati kártya, ha a hálózatot, illetve az MS Mail, illetve az Outlook programot is szeretnénk használni; Windows 95 operációs rendszer, vagy a Windows NT Workstation 4.0 Service Pack 3-mal, illetve újabbal. Ezen a konfiguráción (a lassú processzor és a kevés memória miatt) a program rendkívül lassan működik. Hosszabb dokumentumok készítéséhez ez az összeállítás nem javasolható.

A célszerűen megfelelő számítógép-összetétel: 133 MHz-es Pentium vagy annak megfelelő, például K6 processzor; 32 MB RAM (Windows NT Workstation környezetben 64 MB RAM); 1.2 vagy 1.44 MB kapacitású floppy; minimum 500 MB winchester; CD ROM, azaz CD olvasó; SVGA színes monitor és vezérlőkártya; Microsoft egér vagy azzal kompatíbilis grafikus mutatóeszköz; nyomtató a végeredmény megjelenítésére; bármilyen, a Windows 95 által támogatott gyorsabb hálózati kártya, ha a hálózatot, illetve az MS Mail programot is használnánk; Windows 95 vagy NT operációs rendszer (páneurópai vagy magyar változat). A program egyes funkcióit csak további kiegészítő eszközök birtokában alkalmazhatjuk: 9600 baud sebességű vagy gyorsabb modem, Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


15

multimédiás számítógép a hang- és egyéb multimédiás hatásokhoz, Microsoft Mail, MS Exchange, Internet SMTP/POP3, IMAP4 vagy más MAPI-rendszerű üzenetkezelő szoftver az elektronikus üzenetek kezeléséhez, Internet elérés.

A billentyűzet A program alkalmazható mind a 83 gombos (XT), mind a 101 gombos (AT) billentyűzettel. Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor1 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból vagy a billentyűzettel, vagy az egérkurzorral kiválasztva (rámutatva), majd az Enter gomb, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölőmezőt2 a ↑ vagy ↓ kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a ←, → billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a ↑, → billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. 1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az aktuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

16


Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne, például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a dokumentum szerkesztéséhez. A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. A billentyűzettel a Windows 95 alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könynyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és az F billentyű együttes megnyomásakor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+F. A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgynevezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni az 1-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett. A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menü3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kiválasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


17

jének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet programjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük az átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező esetben a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet eddig nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzetrész másik feladata a különleges karakterek bevitele. Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógépbillentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock 4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű – nincs lenyomva, akkor betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, ha a Shift billentyű lenyomásával együtt, akkor nagyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali 4

Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

18


Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép billentyűzetről is (például magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß betűt, az Alt+q gyorsgombbal a \ jelet adhatjuk meg – ami az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. Mivel a Windows és a Word – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethető, ilyenkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet ← ↑ → ↓, és Home End , PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi. Az állapotsorban megjelenő ÁTÍR feliratra kattintva vagy az Eszközök menü Beállítások/Szerkesztés párbeszédpanel-lapja Felülírás mód jelölőnégyzetének beállításával váltogathatunk a beszúrásos és a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előzőleg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint Í. Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál. Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk a Wordben, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse gombnak. A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűzeten: ↵. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivisszaDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


19

soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyomógombjához vagy az egeres kattintáshoz).

Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozícionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók. Mint korábban említettük egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt — úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálkeresztjét (lásd az 1-1. ábrát). Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni, a továbbiakban az egér használatát tételezzük fel.

1-1. ábra A kettős kattintás a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomása, amellyel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk a jelképezett alkalmazást (az objektumot – például rajzot – létrehozó programot), illetve parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. A Word 2000 újdonsága, hogy a kettős kattintással bárhol (például egy üres lap belsejében is) kijelölhetjük a szövegbevitel helyét. Az Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

20


egérrel ugyanakkor ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó eszköztár mozgatását például úgy végezhetjük el az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az ikont), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamatosan nyomvatartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor az eszköztár rögzül új helyén. Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő módon, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a Winword hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyébféle (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a várakozó állapotot. A Windows szabvány kurzortípusai: Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítősáv alkalmazásakor. Súgó kijelölés: ez az ikon akkor jelenik meg, ha a Szokásos eszköztár Súgó ikonjára kattintunk. Ha ezzel megjelölünk egy képernyőelemet, akkor leírást kapunk az adott vezérlőelemről, menüparancsról. Ha a dokumentum belsejébe kattintunk, akkor a kattintás helyén álló bekezdés jellemzőiről kapunk leírást. Munka a háttérben: várakozás. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot. Ilyen lehet például az állományok keresése közben. Foglalt: a Word egy hosszabban tartó műveleten dolgozik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot.



21

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Pontos kijelölés: ez a szálkereszt jelenik meg akkor, ha objektumkijelölés nélkül adjuk ki a Beszúrás menü Keret parancsát. Először ezzel a kurzorral kijelöljük a keret egyik sarkát, majd nyomvatartott bal egérgomb mellett, elhúzással adjuk meg a keret másik sarkát (ott lesz a másik sarok, ahol felengedjük az egér bal gombját). Ugyancsak hasonló a kurzor a vektoros rajzszerkesztő alkalmazásakor. Szövegkijelölés: a Word munkaablak szerkesztőterületén (a dokumentum felett) ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét. Nem érhető el: ez az ikon akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző). Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét. Átlós átméretezés 2: a kijelölt objektum sarkain elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például keretet) új helyre mozgathatjuk.


22


Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van a Windows-ban. A beállításokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások/Vezérlőpult/Egérkezelés programjával (angol Windowsnál a Settings/Control Panel/Mouse programmal) végezzük.

A Word 2000 használata A Word mindennapos használata, a program alkalmazása legkevesebb a következőket jelenti: programtelepítés, programindítás, szövegállomány létrehozása, módosítása, formázása, szükség esetén állománykezeléssel, a dokumentum kinyomtatása, esetlegesen elektronikus postázása, a program futtatásának befejezése. Az állománykezelés a leggyakoribb műveletek közé tartozik, ezért ennek elsajátítása – nem utolsósorban munkánk biztonságos végzése érdekében – rendkívül fontos. A program rendelkezik mindazon funkciókkal, melyek segítik a biztonságos, csak az illetékesek számára hozzáférést biztosító munkát. Ezek közé tartozik a sablonkezelés, állományok írásvédett megnyitása, a korrektúrakezelés, változatok követése, csoportos munka támogatása (a Word 97-es változatától kezdve) és a jelszavas védelem.

A program indítása A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból megismert móddal. 1-2. ábra Kézenfekvő a Microsoft Office telepítésekor létrejött eszköztár alkalmazása (lásd az 1-2. ábrát). Ha abban a Word ikon nem jelenne meg, akkor adjuk ki a jobb egérgombbal az eszköztárra kattintva előbukkanó helyi menü Testre szabás (Customize) parancsát, majd válasszuk a Gombok (Buttons) párbeszédpanel-lapot és Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


23

jelöljük be a Winword.exe program előtti jelölőnégyzetet. Ha a program nem szerepel a listában, akkor vegyük fel a listára az Add File nyomógombra kattintva. Ekkor egy következő párbeszédpanelen kell megadnunk a program helyét, amelynek megkereséséhez használhatjuk a böngésző szolgáltatást (Browse).

1-3. ábra A programot indíthatjuk még a Windows nyomógombjára kattintás után a Programok (Programs) csoportból a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha parancsikon rövidítést készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról is. Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattintással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített helyi menü Új8Microsoft Word dokumentum parancsát. Ha a Wordöt az Office 2000 csomaggal telepítettük, akkor indítMicrosoft Office eszköztár segítséhatjuk a programot a gével létrehozott és a Windows legfelső sorában vagy jobb oldali oszlopában megjelenő Új Office dokumentum ikonnal vagy a Start menüben megjelenő Új Office Dokumentum paranccsal. Ebben az esetben üres dokumentummal indítunk az Általános párbeszédpanel lapról (lásd az 1-4. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

24


A többi indítási mód viszont már az indításkor lehetővé teszi a dokumentum sablonok kiválasztását. A sablonok .dot kiterjesztésű állományok, amelyek tartalmazzák a legfontosabb, gyakran ismétlődő beállításokat, stílusokat, állandó grafikai elemeket stb. Hasonló állományokat mi is készíthetünk, ezzel jelentősen meggyorsíthatjuk munkánkat, ha gyakran előfordul, hogy azonos típusú dokumentumokkal dolgozunk. Az OK nyomógombra kattintás után a Word betöltődik.

1-4. ábra A lapfüleken (Általános, Levelek, Feljegyzések, Kiadványok, Jelentések, Egyéb dokumentumok stb.) választjuk ki azt a csoportot, amelynek sablonjaiból mintát akarunk választani új dokumentumunkhoz. Ha kiválasztottunk egy sablont, akkor annak képe a Minta mezőben megjelenik. Ez segíti a kijelölést. Ha a sablon alkalmazása mellett döntünk, akkor kattintsunk az OK nyomógombra. A .wiz kiterjesztésű állományok úgynevezett „varázslók”. Ezek több párbeszédpanel megjelenítésén keresztül, a feltett kérdésekre adott válaszok alkalmazásával készítik el az új dokumentumot, illetve segíteDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


25

nek annak létrehozásában. Az OK nyomógombra kattintás után a Word betöltődik. A fentiekben említett Office funkció hasonlít a Word Fájl/Új dokumentum parancsához, ezért alkalmazását, a sablonok, valamint a varázslók használatát később, az új dokumentumok létrehozásának ismertetésénél részletezzük. Lényeges különbség viszont, hogy itt más Office alkalmazások (például az Excel vagy a PowerPoint) sablonjai is megadhatók. Ilyenkor természetesen a kiválasztott sablonnak megfelelő Office program indul el. A Windows 95 grafikus környezetben többféle módon indíthatunk programot:

A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kiválasztWinword dokumenhatók (lásd az 1-5. ábrát). Ha egy ilyen tumra kattintunk akkor betöltődik a Word, majd abba a dokumentum, melynek szerkesztését folytathatjuk. (Ha már fut a Word, akkor így egy új szerkesztőablakot nyitunk és abba töltődik a kiválasztott dokumentum).

1-5. ábra

A Start menü Futtatás parancsának kiadása után – azaz rákattintva előbb a gombra, majd a Futtatás sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás. nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel felki. A panel jebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtárakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott mappa jelöli. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

26


1-6. ábra A Megnyitás gombra kattintás után a Futtatás párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK gombra vagy válasszuk ki az OK gombot és nyomjuk meg az Enter billentyűt.

1-7. ábra

Csoportablakban szereplő programot a csoport (például Office) megnyitása után szintén a Winword program ikonjára mért dupla kattintással indítunk el.

A Start/Beállítások/Tálca parancs segítségével beállíthatjuk a Start és a többi menü tartalmát. Ha gyakran használjuk Wordünket, akkor ez a legpraktikusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben a Winword sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a programot (lásd az 1-8. ábrát).



27

Hasonló módon, a Start/ Programok/ Microsoft Word menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel hosszadalmasabb.

Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott dokumentumon, akkor annak ikonját érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni (lásd az 19. ábrát). Ekkor a dokumentum szerkesztése – a Word program betöltésével együtt – az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum ké1-8. ábra sőbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtárunkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét. A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: A dokumentumot megfogjuk a Windows Intéző (Explorer) listáján és a lenyomott bal egérgomb nyomvatartása mellett a Windows képernyő hátterére vagy az Asztal mappába vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgombot. Az ikon megjelenik az asztalon. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra” kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi menü Új/Microsoft Word Dokumentum parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asztallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is a Winword program betöltésére, illetve a normál stíluslapot alkalmazó üres dokumentum szerkesztőablakának megnyitására.


28


1-9. ábra

A program indítási kapcsolói A Word indításához a program betöltését szabályozó alapértelmezett indítási kapcsolókat is megadhatunk. A Windows 95 asztalán kattintsunk a Microsoft Word parancsikonjára az egér jobb gombjával, a menüből válasszuk a Tulajdonságok parancsot, majd a Parancsikon panellapot vagy a Windows Explorerben kattintsunk a Microsoft Word program ikonjára, majd a Fájl menüben válasszuk a Tulajdonságok parancsot. A Cél vagy Parancssor mező tartalmazza a Word elérési útvonalát (lásd az 110. ábrát). Az elérési útvonal végére írhatjuk a kapcsolókat: Kapcsoló Feladat Példa /a A Word a bővítmények és a globális /a sablonok (beleértve a Normál sablont is) automatikus betöltése nélkül indul. A beállító fájlok sem módosíthatók. /l beépülő A program egy megadott beépülő bő- /l útvonala vítmény betöltésével indul. A Word beépülői: WordArt, Egyenletszerkesztő, Graph. Ezek a dokumentumba beágyazható objektumokat hoznak létre. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


/m /m

/n /t fájlnév

Egyébként, a sablon vagy a beépülő program a Word Startup mappájában van, akkor mindig automatikusan betöltődik, valahányszor a Word-öt megnyitjuk. A Word betöltése egy megadott makró futtatásával. Indítás az automatikusan végrehajtandó makrók futtatása nélkül. Kapcsolók használata nélkül a Word indításakor tartsuk lenyomva a Shift billentyűt. A Word indítása egy megadott dokumentum megnyitása nélkül. Adott állomány megnyitása sablonként.

29

/m makrónév /m

/n /t c:\kezdő.doc

1-10. ábra


30


A képernyő, ablakok és menük A Winword ikonorientált környezetben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a megfelelő parancsok indíthatók. A Windows 95 konvencióinak megfelelő módon felépített (az indító környezethez szervesen kapcsolódó) Word képernyője a következő főbb részeket tartalmazza (lásd az 1-11. ábrát).

1-11. ábra Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott képernyőkép a Winword ablak. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerülnek. A legfelső sor a Winword alkalmazási ablak fejléce, amely rendszeraba szerkesztett dokumentum neve mellett baloldalt a lak, jobboldalt méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tarDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


31

talmazza. A rendszerablak ikonra rákattintva a környezethez (Windowshoz) kapcsoló úgynevezett rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Winword futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyorsan kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerablakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyűkombináció is. A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű rendszerablakot. Ugyane menü Áthelyezés parancsa segítségével mozgatjuk a Winword rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, akkor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem választható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd lenyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomvatartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül. A Méretezés paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablak, résztől) függő formát vesz fel, mely jelzi a mozgatás irányát: , . A rendszerablak menü Kis méret menüpontjának felel méretváltoztató ikon, amellyel az egész meg a bal oldali Winword-öt ikon méretűvé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalmazásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiadható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legnagyobb rendszerablakot állítja be. A címsor alkalmazásbezáró ikonjára kattintás, vagy a Ctrl+W billentyűkombináció is a szövegszerkesztés befejezését jelenti. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását? Igen-t válaszolva elmentjük a dokumentumot, Nem-et válaszolva a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra katDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

32


tintással vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával visszatérhetünk a szerkesztéshez. A Winword rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítségével gördítjük le. Az alatta levő sorokban a Nézet/Eszköztárak... (Alt,N,e) paranccsal ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven ún. szerszámos ládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A 4. sorban található úgynevezett formázószalag is egy eszköztár (Formázás eszköztár), amely a Nézet/Eszköztár (Alt,N,e) paranccsal, illetve egy ikon helyi menüjével ki- és bekapcsolható. Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön szövegablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik (lásd a következő ábrát). Ezek az ikonok teljes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelennek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak. Egyidejűleg több dokumentumot is szerkeszthetünk. Az Ablak menü Új ablak parancsa segítségével új ablakot nyithatunk, amelynek tartalma – a megnyitáskor – a szerkesztett dokumentummal fog megegyezni, azaz két egyforma ablakunk lesz. Új – látszólagosan külön alkalmazás – ablak nyílik akkor is, ha a Fájl/Új dokumentum paranccsal (a Ctrl+N billentyűkombinációval vagy az Új dokumentum ikonra kattintással) új dokumentum szerkesztését kezdeményezzük, illetve a Fájl/Megnyitás... paranccsal (a Ctrl+O billentyűkombinációval vagy a Megnyitás ikonra kattintással) meglévő dokumentumot töltünk be. Ha az aktív (szerkesztett) dokumentum ablaka nem maximális méretű, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez előnyös akkor, ha az egyik dokumentumból a másikba akarunk részeket másolni vagy átmozgatni. A dokumentumablakok közül ilyenkor rákattintással választjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni szeretnénk. Az aktív dokumentumablakot az inverz címsor, a benne megjelenő vezérlőikonok, és a dokumentumablak üzemmód ikonjai jelzik (lásd az 112. ábrát, ahol a „W2Kb.doc” tartalmú ablak az aktív). Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


33

Az aktív dokumentumablak kiválasztható az Ablak menü alján látható listából is, vagy akár a listán szereplő ablakok bejárási sorrendjében, rajtuk a Ctrl+F6 billentyűkombinációval végiglépkedve is. A kiadott parancsok mindig az aktív dokumentumablakra vonatkoznak. A nyitott – de nem ikonizált (Kis méret) méretű – dokumentumablakok között az Ablak/Mozaikszerű elrendezés paranccsal oszthatjuk fel a szerkesztőablakot. Az automatikusan kialakuló arányok az ablakhatárok egeres elmozdításával megváltoztathatók. Ha az ablakban szerkesztett állományon már módosítottunk, akkor a program a lezárás előtt figyelmeztet, hogy mentsük el a változást, ha szükséges. Amennyiben nem mentjük el a változtatást, akkor az elvész. Mentés esetén a korábbi (eredeti) állomány neve .bak kiterjesztést kap (ha ezt korábban kértük az Eszközök/Beállítások parancs Mentés párbeszédpanel-lapjának Biztonsági másolat jelölőnégyzetének kiválasztásával). kis méret ikon a közepes (minimális és teljes közötti) méA retű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható az eredeti (lehetséges legnagyobb) méretére. Az erre az ikonra kattintás a szerkesztett dokumentumablak ikonjával legördíthető menü Kis méret menüpontjának felel ablaknagyítás ikon a nem teljes méretű dokumenmeg. Az tumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható az eredeti (lehetséges legnagyobb) méretére. Az erre az ikonra kattintással megegyező hatású Ctrl+F10 billentyűkombináció vagy a szerkesztett dokumentumablak ikonjával legördíthető menü Teljes méret parancsa is. Ha egyetlen nem minimális (Kis méret) méretű dokumentumablakunk van, akkor ablaknagyító hatást vált ki az Ablak/Elrendezés (Alt,A,e) parancs is. A teljes méretű dokumentumablakban e helyett az ikon helyett az előző méret ikon jelenik meg. Megegyező hatású a Ctrl+F5 billentyűkombináció vagy a szerkesztett dokumentumablak ikonjával legördíthető menü Előző méret parancsa is. A szerkesztett ikonjával legördíthető menü további parandokumentumablak csai a korábban ismertetettek szerint vonatkoznak az aktív doku-


34


mentumablakra (Áthelyezés – megfelel a Ctrl+F7 billentyűkombinációnak, Méretezés – megfelel a Ctrl+F8 billentyűkombinációnak).

1-12. ábra Az aktív dokumentumablak kettéosztható, – ha a dokumentumtérkép nincs bekapcsolva – és a két részben ugyanazt a dokumentumot szerkeszthetjük (lásd az 1-13. ábrát). Mindkét résznek külön függőleges gördítősávja lesz, amelyekkel a dokumentum két része önállóan mozgatható, nagyítható. Munkánk eredménye továbbra is egyetlen fájlba kerül, mindegy melyik ablakrészből mentünk. A megosztás helyét a képernyőn a jobb oldali (függőleges) gördítősáv felett megtalálható vastag fekete vonaldarabka mozgatásával jelöljük ki. Erre a vonaldarabra kétszer kattintva, vagy a megosztójelet lenyomott bal egérgomb mellett az ablak tetejére mozgatva, illetve az Ablak/Felosztás megszüntetése parancsával a megosztás megszűnik. A két ablakrészben tetszőlegesen mozogDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


35

hatunk a kurzormozgató gombok, az egér vagy a gördítősávok segítségével. A megosztott dokumentumban az aktív ablakrészt a kiválasztott részbe mért egeres kattintással választjuk ki.

1-13. ábra A függőleges és vízszintes gördítősáv az állományban való mozgást segíti, illetve a kurzor relatív helyét mutatja a rajta elhelyezkedő gördítőjel segítségével az állományon belül. Az állományban való mozgáshoz vagy a megfelelő irányba mutató gördítőikonra (nyilakra) kell az egérrel kattintani vagy a gördítőjelet kell a megfelelő irányba mozgatni. Az alsó (vízszintes gördítősáv) alatt található az állapotsor (lásd az 1-14. ábrát). Az állapotsor megjelenítése ki- vagy bekapcsolható az Eszközök/Beállítások/ Megjelenítés párbeszédpanel-lap Megjelenítés csoportjának Állapotsor jelölőnégyzetének kiválasztásával. Az állapotsor tartalma: Oldal – oldalszám, melynek kezdőértékét (az első oldal számát) beállíthatjuk, Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

36


Sz – szakasz- (fejezet)szám, abszolút (0-tól induló) oldalszám/összes oldalszám, Hely – kurzorpozíció távolsága a felső margótól, Sor – a kurzort tartalmazó sor száma (nem számít, hogy milyen méretűek), Betű – a kurzort tartalmazó oszlop (betű) száma. 1-14. ábra Továbbá az állapotjelzők, amelyek az aktuális üzemmódot jelzik, sőt – eltérően a korábbi Winword változattól – az üzemmódok be- és kikapcsolására is szolgálnak: MR – makrórögzítő üzemmód (megfelel az Eszközök/Makró parancsnak), KORR– változtatásjelző üzemmód (megfelel az Eszközök/Változtatások követése ` Módosítások kiemelése parancsnak vagy a Ctrl+Shift+E billentyűkombinációnak), BŐV – kijelölő üzemmód (megfelel az F8 billentyűparancsnak), Magyar – a helyesírás ellenőrző által használt nyelv (beállítható még a billentyűzet váltással, illetve az Eszközök/Nyelv ` Nyelv megadása parancsnak), ÁTÍR – felülíró üzemmód (megfelel az Ins vagy az Insert billentyűnek), – helyesírás-ellenőrzés (megfelel az Eszközök/Nyelvi ellenőrzés parancsnak, illetve az Alt+F7 billentyűkombinációnak). Az automatikus ellenőrzés alatt a füzeten ceruza jelenik meg. Az üzemmódok be- és kikapcsolását egérrel az állapotjelzőre kattintva oldjuk meg. Az üzemmódokat később részletesen ismertetjük. Az állapotsor MR előtti részére duplán kattintva a Szerkesztés menü Ugrás... (F5, Ctrl+G vagy Alt,Z,U, illetve Ctrl+G billentyűkombináció) parancsával egyező módon egy adott számú oldalra, könyvjelzőre, jegyzetre stb. ugorhatunk. A Winword képernyőnek ebben a legalsó sorában jelennek meg a program üzenetei és a parancsok egymondatos emlékeztető leírása is. A képernyőn megjelenő információk a Nézet és az Eszközök (Beállítások...) menük parancsaival módosíthatók. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


37

1-15. ábra A Nézet menü Nagyítás... parancsával felnagyíthatjuk dokumentumunk részleteit, hogy a finomabb apróságokat is megfigyelhessük (lásd az 1-15. ábrát). A Nagyítás dialóguscsoportban adjuk meg a nagyítás vagy a kicsinyítés mértékét. A konkrét rádiógomb kapcsolók mellett a Százalék gördíthető listából tetszőleges értéket is választhatunk. A következő választókapcsolókkal a képernyő szerkesztőablakának kitöltését választhatjuk a kicsinyítés mértékének: Oldal szélessége: A lapszélességet, a lap teljes vízszintes méretét megjeleníti a margókkal együtt. Szöveg szélessége: A margók közötti területet mutatja be. Teljes oldal: A teljes lapot nagyítjuk úgy, hogy maximálisan kitöltse a rendelkezésre álló helyet. Több oldal: A kapcsolóval, illetve a mellette lévő ikon segítségével több oldal együttes megjelenítését állíthatjuk be. A beállításokat a Minta ablakban és az alatta található karakter-bemutató ablakban ellenőrizhetjük.

Párbeszédpanelek A legördülő menük három pontra végződő parancsaiból ún. párbeszédpanel megjelenítése indítható. Ezekkel a kiválasztott parancsok paraméterezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító inforDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

38


mációkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetartozó információcsoportok bekeretezve jelennek meg. A párbeszédpanelek vezérlő elemei, amelyekkel a parancsok működését befolyásoljuk:

;

~

Kapcsoló vagy jelölőnégyzet: a kétállású kis négyzet, amelynek két állapota van ( ki- vagy ; bekapcsolt). Egy ablakban, illetve bekeretezéssel jelölt paramétercsoportban egyszerre több kapcsoló is be lehet kapcsolva. Kiválasztó- vagy rádiógomb: az egérrel rákattintva megnyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gombokat tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet benyomva (ezt a pont jelzi a körben). Nyomógomb: A preferált gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végrehajtását egeres rákattintással, illetve a kiválasztás után az Enter billentyű lenyomásával indítjuk. A Mégse „nyomógomb” az Esc billentyűnek megfelelően elveti a parancs végrehajtását. Méretbeállító vagy léptetőmező: a nyilakra mutatva, illetve a kurzormozgató nyilakkal (fel, le) növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a mezőbe állva az adat pontosan beírható (lásd a 3-6. ábrán a nagyítás százalékát beállító mezőt). Kiválasztólista: A jobb oldali nyílra kattintva, vagy a mezőre állva, és az Alt+↓ billentyűkombinációt megnyomva a legördülő menü feltárulkozik. A megfelelő elemet a listából választjuk ki vagy a mezőbe írással adjuk meg.

A megfelelő gomb, kapcsoló vagy mező kiválasztását – billentyűzettel vezérelve – azokon sorban haladva adjuk meg. A Tab billentyűvel előre, a Shift+Tab billentyűvel hátra lépünk a kijelölési sorban. A kapcsolásra kijelölt jelölőnégyzet ki- és bekapcsolását a Szóköz billentyű vagy az Alt+ a megfelelő kapcsoló mellé írt elnevezés aláhúzott betűjének billentyűkombinációjával, vagy kattintva végezzük.



39

Megjelenítési üzemmódok A Word különféle szerkesztési, megjelenítési üzemmódokat biztosít, hogy az éppen végzett tevékenységünkhöz a megfelelő részletességű képernyőkép álljon a rendelkezésünkre. Ezek is új elemekkel bővültek a Word 2000-ben.

1-16. ábra A különféle üzemmódokat a Nézet menü parancsaival, illetve a Fájl menü Nyomtatási kép parancsával, Nyomtatási kép ikonjával vagy a vízszintes gördítősáv elején található ikonokkal kapcsoljuk be. Az egyes üzemmódokra általában jellemző, hogy a Szokásos elemével a szerkesztőablak nagyítását állíthateszköztár juk be. Ugyancsak a nagyításra szolgál a Nézet/Nagyítás... parancs is. Az új dokumentumok szerkesztését mindig az előzőleg beállított, szerkesztett dokumentum nézetében kezdjük, de mindegyik ablakot tetszőleges nézetre állíthatjuk (lásd az 1-16. ábrát, amelyben egyDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

40


más mellett, ugyanazt a dokumentumot bemutatva jelenítjük meg az egyes nézeteket). Mindegyik nézetben alkalmazható a dokumentumon belüli navigálást támogató, az alább ismertetett dokumentumtérkép. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor az adott szerkesztőablak két részre osztható (lásd az 1-12. ábrát). Egyszerre egy dokumentumot több szerkesztőablakban jeleníthetünk meg az Ablak menü Új ablak parancsával. Az ablakok egymás melletti elrendezésére szolgál az Ablak menü Mozaikszerű elrendezés parancsa. Az ablakhatárok egérrel új helyre húzhatók.

Normál nézet A Nézet menü Normál parancsával vagy az üzemmód mellékelten bemutatott, a vízszintes gördítősáv bal oldalán megtalálható ikonjával kapcsoljuk be. Ebben az üzemmódban kedvező a szerkesztési munka gépelési része, mert ez a leggyorsabb nézet. A nyomtatás során a papíron ettől eltérő forma jelenik meg. Az oldal végét csak pontsor jelzi, az ablakkeretek nem a végleges helyükön látszanak, az élőfej nem látszik, a képeket csak a beszúrási helyük jelöli, a lapszámozás nem látszik akkor sem, ha azt a Beszúrás menü Oldalszámok... parancsával bekapcsoltuk, a lábjegyzetek a dokumentum végén jelennek meg. Ebben az üzemmódban ugyanakkor minden szerkesztőművelet használható, de egyes, „WYSIWYG” („azt kapod, amit látsz”) megjelenítést megkövetelő parancsok esetében, így a szövegdobozokkal kapcsolatos műveletek esetén átvált a Nyomtatási kép nézetbe. A nagyítás a menüsor alatti standard eszköztárban szereplő százalékérték megadásával állítható be. A Nézet/Teljes képernyő paranccsal bekapcsolt teljes képernyős megjelenítésben a Word ablak szokásos elemeiből csak a vízszintes vonalzó marad meg.

Webes elrendezés nézet Ez a nézet a vízszintes gördítősáv elején megtalálható ikonnal, vagy a Nézet menü Webes elrendezés parancsával kapcsolható be. Dokumentumaink ebben a nézetben látszanak a legjobban a Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


41

képernyőn és ebben a nézetben olvashatók a legkönnyebben. A szöveg mérete automatikusan a képernyőablak méretéhez igazodik. Csak ebben a nézetben, illetve a HTML formátumban látható a Formátum menü Háttér parancsával beállított háttérmintázat. Ha ezt nem adjuk meg, akkor előfordulhat, hogy csempeszerűen elhelyezkedő piros X jelek borítják a hátteret (lásd az 1-16. ábrát). Korábban ennek a nézetnek felelt meg a Tallózás nézet, amelyben a Word automatikusan bekapcsolta a dokumentumtérképet is.

Nyomtatási kép nézet A Nézet menü Nyomtatási kép (korábban: Oldalkép) parancsával vagy az üzemmód (Nyomtatási elrendezés nézet) ikonjával olyan üzemmódot kapcsolhatunk be, ahol a valós sortördelés valós laptördeléssel párosul. Ezt nevezik nyomtatott forma nézetnek is. Ekkor a képek és a hasábok az üres területekkel együtt a helyükön látszanak. Az ábrákat az elfoglalt hellyel jelzi a rendszer, ha az Eszközök menü Beállítások/Megjelenítés párbeszédpanel-lapon funkciójában a Kép helye kapcsolót kikapcsoljuk, akkor a képek is látszanak. Ugyancsak látszanak a margók, a lábléc, a fejléc, a szedési tükör is. Ezzel szemben ez az üzemmód időigényesebb. Ebben az üzemmódban használható az összes szerkesztőművelet.

Dokumentumtérkép A szerkesztőablak bal oldalán megjelenő dokumentumtérkép segítségével könnyen mozoghatunk a dokumentum egyik helyéről egy másikra (lásd az 1-17. ábrát). A dokumentumtérképpel gyorsan átlapozhatunk egy hosszú, vagy egy csak képernyőn megjeleníthető dokumentumot úgy, hogy a dokumentumtérképen eközben nyomon követhetjük lépéseinket. A Nyomtatási kép üzemmódon kívül bármely üzemmódban bekapcsolhatjuk ezt a szolgáltatást. A dokumentumtérképet a Nézet menü Dokumentumtérkép parancsával, illetve a Szokásos eszköztár Dokumentumtérkép ikonjával kapcsoljuk be vagy ki. A szolgáltatás megjelenít minden címsor stílussal formázott bekezdést, vagy olyan bekezdéseket,


42


amelyeket a Formátum menü Bekezdés párbeszédpaneljén a Vázlatszint mezőben a Szövegtörzs-től eltérően formáztunk.

1-17. ábra

Vázlat nézet Ebben a Nézet menü Vázlat parancsával vagy az üzemmód mellékelten bemutatott ikonjával beállítható az üzemmódban a dokumentum logikai összeállításán, tartalmi szintjeinek kialakításán tudunk változtatni. A megjelenő új eszköztár segítségével különféle szinteket határozhatunk meg a tartalomjegyzék számára. A teljes sort itt már általában csak a vízszintes gördítéssel tudjuk megtekinteni. A nyomtatás során a papíron ettől eltérő forma jelenik meg. Ebben az üzemmódban az élőfej csak a fejezetek elején látszik, a képeket csak a beszúrási helyük jelöli, a lapszámozás nem látszik akkor sem, ha azt a Beszúrás menü Oldalszámok... parancsával Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


43

bekapcsoltuk, a lábjegyzetek a dokumentum végén jelennek meg. Ebben az üzemmódban is használható minden szerkesztőművelet. Ez az üzemmód segít a hosszabb dokumentum szerkezetének helyes kialakításában is. Érdemes a dokumentum vázlatának kialakításával kezdeni munkánkat, majd a megfelelő részleteket, fejezeteket később kidolgozni.

Nyomtatási kép üzemmód Ebben az üzemmódban a Winword 6.0 változatától kezdődően már szerkeszteni is lehet. Közben a program a teljes (a Fájl menü Oldalbeállítás parancsával beállított méretű) papírlapot, annak nagyított részletét, vagy akár egyidejűleg több oldalt is a bekapcsolt ábrákkal és más objektumokkal, élőfejjel, lábjegyzettel stb. együtt a helyükön mutatja úgy, ahogyan az a nyomtatásban majd megjelenik. Ez az üzemmód a Fájl menü Nyomtatási kép parancsával vagy ikonjával indítható (lásd az 1-18. ábrát). az üzemmód A többi üzemmódtól eltérően itt csak egyetlen dokumentumot tartalmazhat egyszerre a képernyő. Képernyőváltás és a többi Ablak menüben szereplő parancs nem hívható. Az eszköztárak ugyanúgy megjeleníthetők, mint a többi üzemmódban. Az üzemmód saját ikonos eszköztárral rendelkezik, melynek parancsai egyértelműek. Az üzemmód ikonja azonban itt más szerepet kapott: benyomott állapotában az egérkurzor nagyítóvá alakul és ekkor kinagyítja a program azt a részletet, ahová mutatunk, majd kattintunk. Felengedett állapotában lehet ebben az üzemmódban szerkeszteni. Természetesen ehhez a megfelelő nagyítást is beállíthatjuk (amelyen egy, legfeljebb két oldal látszik). Az utolsó nyomtatási beállítások alkalmazásával kinyomtatja a dokumentumot. A nyomtatási lehetőségek beállítására a Fájl/Nyomtatás parancs szolgál. Újratördeléssel úgy zsugorítja össze a dokumentumot, hogy az csak a legszükségesebb helyet foglalja el. Teljes képernyős üzemmódba vált. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

44


Egy oldalt mutat.

1-18. ábra Több oldalt mutat (lásd az 1-18. ábrát). Ki- vagy bekapcsolja a vonalzó megjelenítését. Kikapcsolja az üzemmódot. Ugyanez az Esc billentyű hatása. Visszatér a Nyomtatási kép üzemmódot megelőző nézetbe.

Segítség a felhasználónak A program súgórendszerét jelentősen módosították. Ugyanakkor a hagyományos módon megjelenő segítség is elérhető. Az összes 2000-es Office programból hívható szolgáltatás az Office Segéd, amely nem más, mint egy animált kis ábra, amely az egyes feladatok végrehajtásához ötleteket, tanácsokat ad. Többféle formából választhatunk, ha nincs rá szükségünk a háttérbe vonul, vagy lezárDr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


45

ható. Emellett a megszokott, hagyományos, kulcsszó szerinti keresés és a Word 6.0-s változatában megjelent, a párbeszédpanelek elemeire vonatkozó keresés is használható. Ez utóbbit úgy alkalmazzuk, hogy a párbeszédpanel jobb felső sarkában található ikonjára kattintunk, majd a kérdőjelre változott egérkurzorral kiválasztott párbeszédpanel-elemre kattintunk. Kijelölés közben az Esc billentyűvel szakíthatjuk meg a súgó működését.

1-19. ábra A helyi súgó a Súgó menü Mi ez? parancsával, a Shift+F1 billentyűkombinációval vagy az ikonra kattintással is megjeleníthető. Az ikonra kattintás után az egérkurzor formájúra változik. Ha ezzel megjelölünk egy képernyőelemet (rámutatunk és kattintunk a bal egérgombbal), akkor leírást kapunk az adott vezérlőelemről, menüparancsról. Ha ilyen kurzorral a dokumentum belsejébe kattintunk, akkor a kattintás helyén álló bekezdés jellemzőiről kapunk leírást. Ebben az esetben ezt az üzemmódot az Esc billentyűvel fejezzük be (lásd az 1-19. ábrát).


46


A program súgója A Microsoft Word súgóját a Súgó menüből vagy az F1 billentyűvel, illetve a Szokásos eszköztár ikonjára kattintással hívjuk. A billentyű lenyomása után az Office Segéd jelenik meg (lásd az 120. ábrát). A Segéd feladataink megoldását segíti súgótémák és tanácsok megjelenítésével. A Segéd formáját és más tulajdonságait a Beállítások gombra kattintás után határozhatjuk meg (lásd a 3-67. ábrát). A Segéd alakját a Minták párbeszédpanellapon választjuk ki. A Beállítások párbeszédpanel-lap jelölőnégyzeteinek állá1-20. ábra sa szabályozza a Segéd működését. Az F1 billentyű érzékelése jelölőnégyzet bejelölése után az Office Segéd az F1 billentyű megnyomására jelentkezik. A jelölőnégyzetet kikapcsolva az F1 megnyomására az Office Segéd helyett a hagyományos Súgó jelentkezik. Ha az Office Segéd a képernyőn van, akkor a súgót kérhetjük kétszer a Segéd képére kattintva is. Az Office Segédet a Súgó menü Az Office Segéd elrejtése parancsával kapcsolhatjuk ki. A Ha útban van, odébb áll jelölőnégyzet bekapcsolt állapotában az Office Segéd ablaka automatikusan félrehúzódik a képernyőn megjelenő elemek, például párbeszédpanelek útjából, illetve kicsinyíti annak ablakát, ha öt percig nem vettük igénybe a Segéd szolgáltatásait. Az Ötletek visszaállítása nyomógomb visszaállítja a tippekre vonatkozó alapbeállításokat, így a már korábban megjelent tippek is újra feltűnhetnek. A Napi jótanács megjelenítése indításkor jelölőnégyzet bekapcsolva a Word 7.0-ban megjelent „nap tippjét” látjuk viszont, amikor az Office programot elindítjuk. A Word szolgáltatásokkal való ismerkedésnek ez az egyik legegyszerűbb módja. Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások


47

1-21. ábra

Súgó tartalom és tárgymutató Az F1 billentyű érzékelése jelölőnégyzetet kikapcsolva az F1 billentyű lenyomása után, illetve a Súgó menü Microsoft Word Súgója parancsára az 1-22. ábra szerinti Súgó ablak jelenik meg. Ugyanez megjeleníthető az Office Segédre kattintva megjelenő menü A súgótémák listájának megjelenítése parancsával. A párbeszédpanel Tartalom (Contents) lapján a súgóból egész könyvtárat találunk. A keresett kötetet és fejezetet rákattintással választjuk ki. A Megjelenítés ikonnal jelenítjük meg a Súgóablak tartalom és tárgymutató lapjait, amelyeket az Elrejtés ikonnal rejthetünk el ismét (lásd az 1-23. ábrát). A már megtekintett súgólapok között a Vissza és az Előre ikonokkal mozoghatunk. A Nyomtatás ikonnal kinyomtathatjuk a képernyőn megjelenített súgórészletet. A nyomtatás a dokumentumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorbarendezés stb.).


48


1-22. ábra A Tartalom párbeszédpanel-lapon az egyes fő témákat kötetek jelölik. Az egyes köteteket kijelölésük után a Megnyitás nyomógombra kattintással vagy dupla kattintással nyitjuk ki.

1-23. ábra A kinyitott kötet fejezeteire kattintva jelenítjük meg a részletes ismertetést (lásd az 1-24. ábrát, ahol megfigyelhetjük a fordítás hiányosságait is). Az ábra szerinti ablakban hiperhivatkozásokkal ellátott kulcsszavakra ismételten kattintva az adott tárgyszóhoz tartozó magyarázatot kapjuk meg egy újabb párbeszédpanelen.



49

1-24. ábra Az Answer Wizard párbeszédpanel-lapon kulcsszó szerint kereshetünk. A Tárgymutató (Index) párbeszédpanel-lapon a segítőrendszer tematikus és alfabetikus sorba rendezett fejezeteit nézhetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk.

1-25. ábra A Súgó menü Microsoft Word névjegye parancsa a licenszinformációkon túl a rendszer állapotáról, a konfigurációról is tájékoztat. A részletes rendszerinformációkhoz nyomjuk meg a Rendszeradatok nyomógombot (lásd a 1-25. ábrát) . A Terméktámogatás nyomógomb a Microsoft felhasználói támogatási rendszerének – hot-line – szolgáltatásairól tájékoztat (angolul). Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

50


A megfelelő rendszerkategóriákat a bal oldali ablakrészben választhatjuk ki. A + jellel jelölt csomópontokra kattintva újabb ágak bonthatók ki, melyek a – jelre kattintva zárhatók be. Tehát kezelésük hasonló a könyvtárak, illetve a mappák kezeléséhez. A rendszerinformációk elmenthetők, kinyomtathatók (a Fájl menü parancsaival vagy a megfelelő ikonokra kattintással), másolhatók (a Szerkesztés/ Másolás paranccsal), sőt állandóan a Word ablakban tartott megjelenítésüket is kérhetjük a Nézet menü Mindig látszik parancsával. Ez egyes hibák keresésénél lehet hasznos. A megváltoztatott adatokkal frissül a rendszerinformációs ablak, ha megnyomjuk az F5 billentyűt vagy kiadjuk a Nézet menü Frissítés parancsát. Ha egyes cserélhető médiák meghajtójánál „A meghajtó nem kész” értéket látjuk, az azt jelenti, hogy az adott meghajtóban nincs adathordozó (például CD). Az Office a Weben paranccsal az Internet lehetőségeit felhasználva csatlakozhatunk a Microsoft Web szerveréhez, ahonnan értékes információkhoz, ingyenes programokhoz, termékhírekhez juthatunk. Ez a szolgáltatás ugyan csak az angol nyelvű változattal foglalkozik, de az egyes letölthető programok, sablonok és kiegészítések, valamint a „harmadik” társként, külső fejlesztők által kidolgozott eszközök jó szolgálatot tehetnek a Wordöt nagyüzemben használók számára. Mint látjuk e paranccsal olyan webhelyre léphetünk, ahol nemcsak a Wordre, hanem a többi Office komponensre vonatkozó információkhoz jutunk. Egyes szolgáltatások eléréséhez szükség lehet a regisztrációra, amelyet a vásárolt szoftverek dobozában lévő válaszkártyán, illetve az Interneten keresztül tehetünk meg.


Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

Recommend Documents