Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014.
KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT
Korai kötődés Kötődés: a csecsemőnek az a törekvése, hogy az elsődleges
gondozó közelségét keresse Motívuma: ?
Túlélés K. Lorenz: létezik a születés után egy szenzitív periódus, ahol az
idegrendszerben mély lenyomatok képződnek (imprinting) tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amit először
megpillantanak az élet korai szakaszában kialakuló kapcsolat kitörölhetetlen nyomokat hagy az egyedben, élete végéig tart
Imprinting a gyerekkor szakaszában meghatározó szerepet játszanak a
bevésődés vagy imprinting jellegű folyamatok A csecsemő számára az imprinting létrejöttének kritikus időszaka
az első életév az újszülött nem képes aktív helyváltoztatásra, hiába rögzítené
édesanyja képét születése után, követni semmilyen formában nem tudná őt. Esetükben a kötődési viselkedés az, ami az anyát és gyermekét
nem engedi eltávolodni.
Korai kötődés az anya-gyerek kapcsolat történései meghatározóak lehetnek az
egész életre nézve. azok a gyermekek, akik csecsemőkorukban nem kapták meg az
anyai szeretet, felnőtt korukban nem képesek tartós, intim helyzeteket létrehozni vagy fenntartani. társas viselkedésük az imprinting-időszak sérülése miatt
jellegzetes módon megváltozik, torzul.
Motívuma ? Korábbi elméletek szerint: anya mint táplálékforrás Ellentmondások már az állatvilágban megfigyelhetők
Harry Harlow: majomkísérletek 60-as években; célja annak igazolása, hogy:
a korai kötődés kulcsfontosságú, és jelentős befolyással van a
későbbi életre, a kisbabák ragaszkodása nem kizárólag a táplálkozással van
összefüggésben, hanem más szempontok is szerepet játszanak benne.
Harlow 1.
A majomcsecsemőket születésük után elválasztották anyjuktól,
2.
Helyette két műanyát kaptak: „szőranya" és "drótanya"
Táplálkozás: Függetlenül attól, a táplálékot melyik anya adta, a
kismajom mégis inkább a szőranyán töltötte ideje nagy részét Félelem: ha megijedt, a szőranyával való fizikai kontaktus tudta
csak megnyugtatni.
Harlow
Harlow Következmények: •
A majomcsemeték egyáltalán nem szocializálódtak a műanyák társaságában
•
felnőtt korukban képtelenek voltak egészséges kapcsolatokat kialakítani társaikkal
•
Nemi szerepeikkel sem voltak tisztában, nem voltak hajlandóak párosodni sem
•
Azok a nőstények, akik mégis anyává lettek, elhanyagolták vagy bántották kicsinyeiket.
R. Spitz Spitz: Hospitalizmus árva, és családban, illetve börtönbölcsődében nevelkedő
csecsemőket hasonlított össze. A gyermekek elsődleges kötődés hiányában érzelmi és testi
lemaradás jeleit egyaránt mutatták a családban vagy rossz körülmények között cseperedő
csecsemőkkel szemben az árvaházban nevelkedő csecsemők esetében 40%-os fejlődésbeli lemaradás volt tapasztalható egy év alatt. akiket fél éves korukig nem fogadtak örökbe, azoknál
állandósultak a hospitalizmus jelei: a szegényes mimikai, közönyösség, tompaság, tétlenség, álmatlanság, kontaktuskerülés és a lassú, nem megfelelő fejlődés.
A kötődési viselkedés fő motívuma?
BIZTONSÁGKERESÉS
Kötődéselmélet Az embercsecsemő kötődésének úttörő vizsgálata, a
kötődéselmélet megteremtése John Bowlby angol pszichiáter nevéhez fűződik '50-es, '60-as években anyjuktól elszakított gyermekek vizsgálata A korai anya-gyermek kapcsolatnak nemcsak a táplálás,
hanem a szoros közelség, fizikai kapcsolat is elengedhetetlen része Ha egy gyermek a korai években nem tud biztos kötődést
kialakítani egy vagy több személlyel, akkor felnőtt korában sem lesz képes tartós személyes kapcsolatokat létrehozni (Bowlby, 1973)
Kötődéselmélet Bowlby szerint velünk születik a késztetés a kötődésre – biológiailag megalapozott, ösztönalapú viselkedés az ember esetében is létezik egy szenzitív periódus, melynek
folyamán ki kell alakulnia a kötődésnek ez a kritikus időszak nem olyan rövid és pontosan
meghatározható, mint az állatok imprintingje esetén.
Korai kötődés Szerepet játszik benne: Veleszületett temperamentum az újszülött viselkedési repertoárja, mely biztosítja a közelséget
és elősegíti a kapcsolatot az anyával •
jelző viselkedések:sírás, mosoly, gőgicsélés, amelyek segítségével a csecsemő kapcsolatfelvételre készteti a gondozót.
•
végrehajtó viselkedések: megkapaszkodás, követés, amelyekkel a gyermek maga tudja megteremteni a kapcsolatot.
Korai kötődés az anya válaszkészségének fontossága: csak megfelelő válasz
esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés.
Anyai funkciók: megtartás
Anyai funkciók: megtartás Lélektanilag: • biztonság • együttlét • érzelmek tartalmazása, csillapítása, megnyugtatás Fizikailag: • Biztonságos környezet a babának
Anyai funkciók: tükrözés
Anyai funkciók: tükrözés A másik arcán látja visszatükröződni érzelmi állapotait A baba „érezve érzi” magát Érzelemszabályozás, áthangolás
Pléhpofa-kísérlet: • Szokásos viselkedés • Majd kifejezéstelen arc
Pléhpofa kísérlet Kkkk
1.
2.
Pléhpofa kísérlet
Pléhpofa kísérlet
Pléhpofa kísérlet
Anyai válaszkészség Csökkenése: Depresszió Szorongás Szerfüggőségek Konfliktus az anyaszereppel • • • • •
A jó anya nem tökéletes, hanem „elég jó” anya Fizikai-érzelmi közelség, elérhetőség válaszkészség Megérti a gyerek állapotát, igényeit Optimális mértékű frusztráció Támogatja az autonómiát, de biztos háttérként jelen van
Más, jelentős személyek szerepe
Az anya-gyermek kapcsolat kitüntetett (szenzitív időszak)
Apa, testvérek Nagyszülők Tanárok, kortársak szerepe módosíthatja, csiszolhatja
Korrektív tapasztalatok szerepe
A kötődést befolyásoló gyermekkori események Veszteségélmények Elhagyás, kapcsolat megszakadása Bántalmazás
Elhanyagolás Kiszámíthatatlan szülői magatartás A szülők súlyosan konfliktusos házassága
Az elsődleges gondozói kapcsolat négy fontos jellemzője Közelség keresése: közelmaradás, később visszatérés,
valamint a kapcsolat fenntartása Szeparációs tiltakozás Biztonságos menedék: ismeretlen vagy ijesztő helyzetekben
a gondozó a védelem, megnyugtatás és biztonság forrása Biztonságos bázis: kiindulási pont a környezet
felfedezéséhez
Korai kötődési tapasztalatok Meghatározzák a másokkal és önmagunkkal kapcsolatos
elvárásokat (egy része nem tudatos)
A tapasztalatok sémákba, munkamodellekbe sűrűsödnek ~ alaphitek, evidenciák a személy számára (sok nem tudatos)
arról, mit várhat egy másik személytől egy közeli kapcsolatban
például: értékes vagyok-e, szerethető vagyok-e, bízhatok-e a másikban, van-e elérhető védelem baj esetén, egyedül maradok-e a nehéz helyzetekben, bízhatok-e a kapcsolatok stabilitásában és elérhetőségében, lát-e, megért-e a fontos másik stb.
Bizalom, hit, remény, megbízhatóság, szerethetőség,
értékesség érzéseinek kialakulása
A korai tapasztalatok mentén különböző kötődési típusok alakulnak ki.
Biztonságos kötődés A szülő fogékony a gyerek jelzéseire, empatikus, érzékenyen reagál rá, jól érti a szükségleteit, baj esetén elérhető
A gyermek anyja jelenlétében bátran indul el felfedezni a szobában található játékokat, a jelen lévő idegenektől nem fél az anya távozásakor a nyugtalanság jeleit mutatja idegen személy nem vagy nehezen és nem teljes mértékben tudja megnyugtatni Az anya visszatértekor örül, hamar megnyugszik, újra játszik a számára veszélyes helyzetben édesanyját hívja nem tolerálja az egyedüllétet idegen helyen, jelzi kétségbeesését
A kötődési rendszer jól működik: az anya-gyermek kapcsolat
biztonságos, összhangban vannak, az anya nem felcserélhető, a gyermek aktívan kifejezi a jelzéseit, s bízik a válaszban. A gyermek stresszhelyzetben keresi az elsődleges gondozó közelségét és megnyugszik attól.
Ambivalens kötődés Az anya viselkedése kiszámíthatatlan, bejósolhatatlan, saját hangulatait és igényeit követi, nem a gyerek jelzéseire reagál a gyerek szorong, nem biztos az anya válaszaiban,
elérhetőségében, mindig „bizonyítékot” kell szereznie anyja figyelméről
az anya mellett is szorong, keveset játszik, távozásakor feldúlt, visszatértekor sem nyugszik meg, sír, ölbe veteti magát, majd lemászik szorong és haragszik egyszerre idegenekkel óvatos nagyon rosszul tűri a szeparációt
Elkerülő kötődés Az anya elutasító, kerüli a testi kontaktust, hideg a gyerekkel, kevés a kommunikáció köztük A baba nem törődik az anyával ha távozik az anya, nem tiltakozik, az idegen is meg tudja nyugtatni,
az anya visszatértekor nem mutat érdeklődést, elfordul tőle, játszik
egyedül játszik Olyan, mintha nem kötődne, de ugyanolyan stresszt él át az anya
távozásakor, mint a síró gyerekek, csak nem kommunikálja érzelmeit; megtanulta nem kimutatni azokat de a mélyben ott a szorongás (fiziológiai mutatók) Elutasítástól való félelem
Dezorganizált, zavarodott kötődés Az anya gyakran bántalmazó, félelemkeltő, gyakori a súlyos érzelmi elhanyagolás A gyermek ellentmondásos viselkedésű: lehangolt, beszűkült,
elfordul az anyától, váratlan helyzetekben lemerevedik, vagy fejét a falba üti A gyermeknek nincs stratégiája a szeparációs stresszhelyzet
esetére, ezért viselkedése zavart, szabálytalan, rendszertelen A szülő egyszerre a félelem és a biztonság forrása: szétesik a
kötődési viselkedés
Kötődési stílusok Önértékelés (a személy önmagával kapcsolatos vélekedései) Pozitív
Negatív
Pozitív
Biztonságos
Szorongóaggodalmaskodó
Negatív
Elkerülőelutasító
Bizalmatlanelutasító
Másokról alkotott vélemény
Felnőttkori kötődések A fejlődés előrehaladtával az anya (szülők) szerepe
fokozatosan csökken, a kötődés tárgyai változnak: egyre nő a kortársi kapcsolatok szerepe Az elsődleges gondozóval való kapcsolat helyét pedig a
partnerkapcsolat tölti be A kötődési stílusok relatív stabilitást mutatnak (kb. 80%),
bár életesemények hatására módosulhatnak
Párkapcsolat mint kötődési folyamat Hazan, Shaver (1987) a partnerek közötti interakciók hasonlóságot mutatnak a • • • •
gyerekek és gondozóik közötti interakciókhoz: a párok igénylik az egymáshoz való közelséget a párkapcsolati partnereket párjuk jelenléte megnyugtatja, távollétükben szoronganak és magányosak. a párkapcsolatok biztonságos háttérként funkcionálnak, amely segít a partnereknek szembenézni az élet kihívásaival, lehetőségeivel és meglepetéseivel.
Ezen hasonlóságok mentén terjesztették ki a kötődéselméletet a
felnőttkori párkapcsolatokra. DE vannak természetesen különbségek is (szimmetria, szexualitás stb)
Kötődési stílusok felnőttkorban A munkamodellek és kötődési orientációk az idő elteltével is
viszonylag stabilak maradnak, de nem teljesen ellenállóak a változással szemben. Bizonyos pszichológiai problémák és klinikai
rendellenességek részben a bizonytalan munkamodellek és kötődési stílusok miatt keletkeznek.
Biztonságos kötődés Nagyrészt pozitívan látják önmagukat és partnereiket
valamint kapcsolataikat viszonylag könnyen tudnak érzelmileg közel kerülni
másokhoz nagyobb elégedettségről és harmóniáról számolnak be a
kapcsolataikat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkező emberek. sem az intimitás (közelség), sem a függetlenség nem okoz
gondot számukra alapvetően bíznak másokban, nem érzik terhesnek, ha mások támaszkodnak rájuk bár igénylik a kapcsolatokat, képesek az egyedüllétre is
Szorongó-aggodalmaskodó (ambivalens) Nem érzik jól magukat szoros kapcsolat nélkül Teljes érzelmi intimitásra vágynak, de úgy érzik, hogy a másik
vonakodik olyan közel kerülni hozzájuk, mint amennyire ők szeretnék aggódnak, hogy mások nem látják őket olyan értékesnek, mint
amennyire ők a másikat hajlamosak teljes mértékben partnerüktől függni kevésbé pozitívan látják önmagukat; gyakran kérdőjelezik meg
saját értéküket partnerként Érzelmeiket nyíltan kifejezik Rettegnek az elhagyástól, csüggnek partnerükön
Kapcsolataikban szorongóak, impulzívak, lobbanékonyak
lehetnek; nagy érzelmi ingadozások Fokozott féltékenység
Elutasító-elkerülő stílus Saját bevallásuk szerint jól érzik magukat szoros érzelmi
kapcsolatok nélkül Azokat gyakran fölöslegesnek látják; tüntetően független életet
igyekszenek élni Szerintük a szerelem ritka, és csak kevés ember érdemes rá fontos számukra, hogy a kötődési érzelmekkel szemben
sebezhetetlennek láthassák magukat nem szeretnek sem függni, sem azt, ha tőlük függnek
függetlenség iránti vágyuk elkerülés (a kötődés elkerülése) Önmagukat inkább pozitív, míg a másikat inkább negatív színben
látják kevesebb intimitásra vágynak partnerükkel hajlamosak elnyomni érzéseiket Visszautasításra elutasítással reagálnak
Bizalmatlan-elkerülő Általában gyermekkorukban bántalmazott személyekre jellemző
A személynek mind önmagáról, mind a másikról kialakított
véleménye negatív Szeretnének érzelmileg szoros kapcsolatokat, de nehezen tudnak
teljesen megbízni másokban Ennek a kettősségében őrlődnek Félelmetes számukra a másiktól való függés, mert attól félnek,
hogy megbántják őket, ha túl közel engednek másokat magukhoz Gyakran elnyomják és tagadják érzéseiket
Kapcsolati jellemzők Elégedettség: a biztonságosan kötődő emberek általában nagyobb
elégedettségről számolnak be a kapcsolatukat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkezők (pl. Freeney, 1994) Időtartam: a biztonságosan és az ambivalensek kötődőek
hosszabb kapcsolatokban köteleződnek el. Különbség: az elégedettség szintje Intimitás-közelség: az aggodalmaskodó és a bizalmatlan-elkerülő
személyek nagyobb intimitási szintet igényelnek párjuktól. A biztonságosan kötődőek képesek jobban megnyílni, több támogatást adni/kapni, ami több fizikai intimitással is jár együtt Kommunikáció: a biztonságosan kötődőek és ambivalens
kötődésűek jobban megnyílnak, a bizalmatlanok félnek attól, hogy a másik visszaélhet azzal, amit megoszt velük.
Korrekció Csak kapcsolatban korrigálódhat Hétköznapi kapcsolatokban is, bár ott nagy az
ismétlések, komplementer választások lehetősége is Pszichoterápiás kapcsolatban