Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014.

KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT

Korai kötődés  Kötődés: a csecsemőnek az a törekvése, hogy az elsődleges

gondozó közelségét keresse  Motívuma: ?

 Túlélés  K. Lorenz: létezik a születés után egy szenzitív periódus, ahol az

idegrendszerben mély lenyomatok képződnek (imprinting)  tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amit először

megpillantanak  az élet korai szakaszában kialakuló kapcsolat  kitörölhetetlen nyomokat hagy az egyedben, élete végéig tart

Imprinting  a gyerekkor szakaszában meghatározó szerepet játszanak a

bevésődés vagy imprinting jellegű folyamatok  A csecsemő számára az imprinting létrejöttének kritikus időszaka

az első életév  az újszülött nem képes aktív helyváltoztatásra, hiába rögzítené

édesanyja képét születése után, követni semmilyen formában nem tudná őt.  Esetükben a kötődési viselkedés az, ami az anyát és gyermekét

nem engedi eltávolodni.

Korai kötődés  az anya-gyerek kapcsolat történései meghatározóak lehetnek az

egész életre nézve.  azok a gyermekek, akik csecsemőkorukban nem kapták meg az

anyai szeretet, felnőtt korukban nem képesek tartós, intim helyzeteket létrehozni vagy fenntartani.  társas viselkedésük az imprinting-időszak sérülése miatt

jellegzetes módon megváltozik, torzul.

Motívuma ?  Korábbi elméletek szerint: anya mint táplálékforrás  Ellentmondások már az állatvilágban megfigyelhetők

Harry Harlow: majomkísérletek  60-as években; célja annak igazolása, hogy:

 a korai kötődés kulcsfontosságú, és jelentős befolyással van a

későbbi életre,  a kisbabák ragaszkodása nem kizárólag a táplálkozással van

összefüggésben, hanem más szempontok is szerepet játszanak benne.

Harlow 1.

A majomcsecsemőket születésük után elválasztották anyjuktól,

2.

Helyette két műanyát kaptak: „szőranya" és "drótanya"

 Táplálkozás: Függetlenül attól, a táplálékot melyik anya adta, a

kismajom mégis inkább a szőranyán töltötte ideje nagy részét  Félelem: ha megijedt, a szőranyával való fizikai kontaktus tudta

csak megnyugtatni.

Harlow

Harlow Következmények: •

A majomcsemeték egyáltalán nem szocializálódtak a műanyák társaságában

•

felnőtt korukban képtelenek voltak egészséges kapcsolatokat kialakítani társaikkal

•

Nemi szerepeikkel sem voltak tisztában, nem voltak hajlandóak párosodni sem

•

Azok a nőstények, akik mégis anyává lettek, elhanyagolták vagy bántották kicsinyeiket.

R. Spitz Spitz: Hospitalizmus  árva, és családban, illetve börtönbölcsődében nevelkedő

csecsemőket hasonlított össze.  A gyermekek elsődleges kötődés hiányában érzelmi és testi

lemaradás jeleit egyaránt mutatták  a családban vagy rossz körülmények között cseperedő

csecsemőkkel szemben az árvaházban nevelkedő csecsemők esetében 40%-os fejlődésbeli lemaradás volt tapasztalható egy év alatt.  akiket fél éves korukig nem fogadtak örökbe, azoknál

állandósultak a hospitalizmus jelei: a szegényes mimikai, közönyösség, tompaság, tétlenség, álmatlanság, kontaktuskerülés és a lassú, nem megfelelő fejlődés.

A kötődési viselkedés fő motívuma?

BIZTONSÁGKERESÉS

Kötődéselmélet  Az embercsecsemő kötődésének úttörő vizsgálata, a

kötődéselmélet megteremtése John Bowlby angol pszichiáter nevéhez fűződik  '50-es, '60-as években anyjuktól elszakított gyermekek vizsgálata  A korai anya-gyermek kapcsolatnak nemcsak a táplálás,

hanem a szoros közelség, fizikai kapcsolat is elengedhetetlen része  Ha egy gyermek a korai években nem tud biztos kötődést

kialakítani egy vagy több személlyel, akkor felnőtt korában sem lesz képes tartós személyes kapcsolatokat létrehozni (Bowlby, 1973)

Kötődéselmélet Bowlby szerint velünk születik a késztetés a kötődésre – biológiailag megalapozott, ösztönalapú viselkedés  az ember esetében is létezik egy szenzitív periódus, melynek

folyamán ki kell alakulnia a kötődésnek  ez a kritikus időszak nem olyan rövid és pontosan

meghatározható, mint az állatok imprintingje esetén.

Korai kötődés Szerepet játszik benne:  Veleszületett temperamentum  az újszülött viselkedési repertoárja, mely biztosítja a közelséget

és elősegíti a kapcsolatot az anyával •

jelző viselkedések:sírás, mosoly, gőgicsélés, amelyek segítségével a csecsemő kapcsolatfelvételre készteti a gondozót.

•

végrehajtó viselkedések: megkapaszkodás, követés, amelyekkel a gyermek maga tudja megteremteni a kapcsolatot.

Korai kötődés  az anya válaszkészségének fontossága: csak megfelelő válasz

esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés.

Anyai funkciók: megtartás

Anyai funkciók: megtartás  Lélektanilag: • biztonság • együttlét • érzelmek tartalmazása, csillapítása, megnyugtatás  Fizikailag: • Biztonságos környezet a babának

Anyai funkciók: tükrözés

Anyai funkciók: tükrözés  A másik arcán látja visszatükröződni érzelmi állapotait  A baba „érezve érzi” magát  Érzelemszabályozás, áthangolás

Pléhpofa-kísérlet: • Szokásos viselkedés • Majd kifejezéstelen arc

Pléhpofa kísérlet  Kkkk

1.

2.

Pléhpofa kísérlet

Pléhpofa kísérlet

Pléhpofa kísérlet

Anyai válaszkészség Csökkenése:  Depresszió  Szorongás  Szerfüggőségek  Konfliktus az anyaszereppel  • • • • •

A jó anya nem tökéletes, hanem „elég jó” anya Fizikai-érzelmi közelség, elérhetőség válaszkészség Megérti a gyerek állapotát, igényeit Optimális mértékű frusztráció Támogatja az autonómiát, de biztos háttérként jelen van

Más, jelentős személyek szerepe

 Az anya-gyermek kapcsolat kitüntetett (szenzitív időszak)

 Apa, testvérek  Nagyszülők  Tanárok, kortársak szerepe módosíthatja, csiszolhatja

 Korrektív tapasztalatok szerepe

A kötődést befolyásoló gyermekkori események  Veszteségélmények  Elhagyás, kapcsolat megszakadása  Bántalmazás

 Elhanyagolás  Kiszámíthatatlan szülői magatartás  A szülők súlyosan konfliktusos házassága

Az elsődleges gondozói kapcsolat négy fontos jellemzője  Közelség keresése: közelmaradás, később visszatérés,

valamint a kapcsolat fenntartása  Szeparációs tiltakozás  Biztonságos menedék: ismeretlen vagy ijesztő helyzetekben

a gondozó a védelem, megnyugtatás és biztonság forrása  Biztonságos bázis: kiindulási pont a környezet

felfedezéséhez

Korai kötődési tapasztalatok  Meghatározzák a másokkal és önmagunkkal kapcsolatos

elvárásokat (egy része nem tudatos)

 A tapasztalatok sémákba, munkamodellekbe sűrűsödnek  ~ alaphitek, evidenciák a személy számára (sok nem tudatos)

arról, mit várhat egy másik személytől egy közeli kapcsolatban

például: értékes vagyok-e, szerethető vagyok-e, bízhatok-e a másikban, van-e elérhető védelem baj esetén, egyedül maradok-e a nehéz helyzetekben, bízhatok-e a kapcsolatok stabilitásában és elérhetőségében, lát-e, megért-e a fontos másik stb.

 Bizalom, hit, remény, megbízhatóság, szerethetőség,

értékesség érzéseinek kialakulása

A korai tapasztalatok mentén különböző kötődési típusok alakulnak ki.

Biztonságos kötődés A szülő fogékony a gyerek jelzéseire, empatikus, érzékenyen reagál rá, jól érti a szükségleteit, baj esetén elérhető      

A gyermek anyja jelenlétében bátran indul el felfedezni a szobában található játékokat, a jelen lévő idegenektől nem fél az anya távozásakor a nyugtalanság jeleit mutatja idegen személy nem vagy nehezen és nem teljes mértékben tudja megnyugtatni Az anya visszatértekor örül, hamar megnyugszik, újra játszik a számára veszélyes helyzetben édesanyját hívja nem tolerálja az egyedüllétet idegen helyen, jelzi kétségbeesését

 A kötődési rendszer jól működik: az anya-gyermek kapcsolat

biztonságos, összhangban vannak, az anya nem felcserélhető, a gyermek aktívan kifejezi a jelzéseit, s bízik a válaszban.  A gyermek stresszhelyzetben keresi az elsődleges gondozó közelségét és megnyugszik attól.

Ambivalens kötődés Az anya viselkedése kiszámíthatatlan, bejósolhatatlan, saját hangulatait és igényeit követi, nem a gyerek jelzéseire reagál  a gyerek szorong, nem biztos az anya válaszaiban,

elérhetőségében,  mindig „bizonyítékot” kell szereznie anyja figyelméről

 az anya mellett is szorong, keveset játszik,  távozásakor feldúlt, visszatértekor sem nyugszik meg,  sír, ölbe veteti magát, majd lemászik  szorong és haragszik egyszerre  idegenekkel óvatos  nagyon rosszul tűri a szeparációt

Elkerülő kötődés Az anya elutasító, kerüli a testi kontaktust, hideg a gyerekkel, kevés a kommunikáció köztük  A baba nem törődik az anyával  ha távozik az anya, nem tiltakozik,  az idegen is meg tudja nyugtatni, 

az anya visszatértekor nem mutat érdeklődést, elfordul tőle, játszik

 egyedül játszik  Olyan, mintha nem kötődne, de ugyanolyan stresszt él át az anya

távozásakor, mint a síró gyerekek, csak nem kommunikálja érzelmeit; megtanulta nem kimutatni azokat  de a mélyben ott a szorongás (fiziológiai mutatók)  Elutasítástól való félelem

Dezorganizált, zavarodott kötődés Az anya gyakran bántalmazó, félelemkeltő, gyakori a súlyos érzelmi elhanyagolás  A gyermek ellentmondásos viselkedésű: lehangolt, beszűkült,

elfordul az anyától, váratlan helyzetekben lemerevedik, vagy fejét a falba üti  A gyermeknek nincs stratégiája a szeparációs stresszhelyzet

esetére, ezért viselkedése zavart, szabálytalan, rendszertelen  A szülő egyszerre a félelem és a biztonság forrása: szétesik a

kötődési viselkedés

Kötődési stílusok Önértékelés (a személy önmagával kapcsolatos vélekedései) Pozitív

Negatív

Pozitív

Biztonságos

Szorongóaggodalmaskodó

Negatív

Elkerülőelutasító

Bizalmatlanelutasító

Másokról alkotott vélemény

Felnőttkori kötődések  A fejlődés előrehaladtával az anya (szülők) szerepe

fokozatosan csökken, a kötődés tárgyai változnak: egyre nő a kortársi kapcsolatok szerepe  Az elsődleges gondozóval való kapcsolat helyét pedig a

partnerkapcsolat tölti be  A kötődési stílusok relatív stabilitást mutatnak (kb. 80%),

bár életesemények hatására módosulhatnak

Párkapcsolat mint kötődési folyamat Hazan, Shaver (1987)  a partnerek közötti interakciók hasonlóságot mutatnak a • • • •

gyerekek és gondozóik közötti interakciókhoz: a párok igénylik az egymáshoz való közelséget a párkapcsolati partnereket párjuk jelenléte megnyugtatja, távollétükben szoronganak és magányosak. a párkapcsolatok biztonságos háttérként funkcionálnak, amely segít a partnereknek szembenézni az élet kihívásaival, lehetőségeivel és meglepetéseivel.

 Ezen hasonlóságok mentén terjesztették ki a kötődéselméletet a

felnőttkori párkapcsolatokra.  DE vannak természetesen különbségek is (szimmetria, szexualitás stb)

Kötődési stílusok felnőttkorban  A munkamodellek és kötődési orientációk az idő elteltével is

viszonylag stabilak maradnak, de nem teljesen ellenállóak a változással szemben.  Bizonyos pszichológiai problémák és klinikai

rendellenességek részben a bizonytalan munkamodellek és kötődési stílusok miatt keletkeznek.

Biztonságos kötődés  Nagyrészt pozitívan látják önmagukat és partnereiket

valamint kapcsolataikat  viszonylag könnyen tudnak érzelmileg közel kerülni

másokhoz  nagyobb elégedettségről és harmóniáról számolnak be a

kapcsolataikat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkező emberek.  sem az intimitás (közelség), sem a függetlenség nem okoz

gondot számukra  alapvetően bíznak másokban,  nem érzik terhesnek, ha mások támaszkodnak rájuk  bár igénylik a kapcsolatokat, képesek az egyedüllétre is

Szorongó-aggodalmaskodó (ambivalens)  Nem érzik jól magukat szoros kapcsolat nélkül  Teljes érzelmi intimitásra vágynak, de úgy érzik, hogy a másik

vonakodik olyan közel kerülni hozzájuk, mint amennyire ők szeretnék  aggódnak, hogy mások nem látják őket olyan értékesnek, mint

amennyire ők a másikat  hajlamosak teljes mértékben partnerüktől függni  kevésbé pozitívan látják önmagukat; gyakran kérdőjelezik meg

saját értéküket partnerként  Érzelmeiket nyíltan kifejezik  Rettegnek az elhagyástól, csüggnek partnerükön

 Kapcsolataikban szorongóak, impulzívak, lobbanékonyak

lehetnek; nagy érzelmi ingadozások  Fokozott féltékenység

Elutasító-elkerülő stílus  Saját bevallásuk szerint jól érzik magukat szoros érzelmi

kapcsolatok nélkül  Azokat gyakran fölöslegesnek látják; tüntetően független életet

igyekszenek élni  Szerintük a szerelem ritka, és csak kevés ember érdemes rá  fontos számukra, hogy a kötődési érzelmekkel szemben

sebezhetetlennek láthassák magukat  nem szeretnek sem függni, sem azt, ha tőlük függnek

 függetlenség iránti vágyuk elkerülés (a kötődés elkerülése)  Önmagukat inkább pozitív, míg a másikat inkább negatív színben

látják  kevesebb intimitásra vágynak partnerükkel  hajlamosak elnyomni érzéseiket  Visszautasításra elutasítással reagálnak

Bizalmatlan-elkerülő  Általában gyermekkorukban bántalmazott személyekre jellemző

 A személynek mind önmagáról, mind a másikról kialakított

véleménye negatív  Szeretnének érzelmileg szoros kapcsolatokat, de nehezen tudnak

teljesen megbízni másokban  Ennek a kettősségében őrlődnek  Félelmetes számukra a másiktól való függés, mert attól félnek,

hogy megbántják őket, ha túl közel engednek másokat magukhoz  Gyakran elnyomják és tagadják érzéseiket

Kapcsolati jellemzők  Elégedettség: a biztonságosan kötődő emberek általában nagyobb

elégedettségről számolnak be a kapcsolatukat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkezők (pl. Freeney, 1994)  Időtartam: a biztonságosan és az ambivalensek kötődőek

hosszabb kapcsolatokban köteleződnek el. Különbség: az elégedettség szintje  Intimitás-közelség: az aggodalmaskodó és a bizalmatlan-elkerülő

személyek nagyobb intimitási szintet igényelnek párjuktól. A biztonságosan kötődőek képesek jobban megnyílni, több támogatást adni/kapni, ami több fizikai intimitással is jár együtt  Kommunikáció: a biztonságosan kötődőek és ambivalens

kötődésűek jobban megnyílnak, a bizalmatlanok félnek attól, hogy a másik visszaélhet azzal, amit megoszt velük.

Korrekció  Csak kapcsolatban korrigálódhat  Hétköznapi kapcsolatokban is, bár ott nagy az

ismétlések, komplementer választások lehetősége is  Pszichoterápiás kapcsolatban