Dr. Mester Miklósné érdemes tankönyvíró
KÉZIKÖNYV A mi világunk 1. tanításához
DR. MESTER MIKLÓSNÉ a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet Szerkesztette BALASSA ÉVA Illusztrációk BÁRÁNY ZSUZSA
Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP–010934 ISBN 978-963-328-187-1 © Dr. Mester Miklósné, 2013 2. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail:
[email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés ARTéria DTP-Műhely Bt. Terjedelem: 8,76 A/5 ív Tömeg: 240 g
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Kedves Kolléganők! Kedves Kollégák! Köszönjük, hogy munkájukhoz a kerettanerv alapján megújult A mi világunk című tankönyvcsaládot választották. A tankönyvcsalád nemcsak új arculattal, hanem átdolgozott tartalommal és új témákkal is jelentkezik. A taneszköztár ismét bővült. Elkészítettük valamennyi évfolyamhoz (1–4.) a digitális tananyagot is. Erről részletesebb leírást olvashatnak a kézikönyvben. Kérjük, használják az alábbi taneszközöket alkotó módon, tanítványaik képességeinek és tanítási programjaiknak megfelelően. Mindannyian tudjuk, hogy munkánkhoz nem elég csupán a jó taneszköz. A kézikönyvben található útmutatóval, szakmai segédanyagokkal és az ajánlott tanmenetekkel szeretnénk segíteni munkájukat. Az alsó tagozatos környezetismeret taneszköztár: Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: E-világ játék, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv, 1–4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Az erdő (Erdei iskola munkatankönyv, 2–4. évfolyam) Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Vizek, vízpartok (Erdei iskola munkatankönyv) A pedagógusok számára készült segédanyagok: Dr. Mester Miklósné: Környezetismeret kerettanterv, 1–4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 2. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz Eredményes munkát kívánunk!
3
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam Kerettantervi ajánlás a helyi tantervek készítéséhez 2013 Apáczai Kiadó Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása – az aktív tanulás formáival támogatva – a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja. A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére. A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban. A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.
4
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma, óraterve heti óraszám
éves óraszám
1. évfolyam
1 óra
32+4 óra
2. évfolyam
1 óra
32+4 óra
3. évfolyam
1 óra
32+4 óra
4. évfolyam
1 óra
32+4 óra
Javasolt óraterv 1. évfolyam Az iskola
8 óra
Az iskolás gyerek
6 óra
Mi van a teremben?
5 óra
Hóban, szélben, napsütésben
6 óra
Élőlények közösségei
7 óra
Összefoglalás, ismétlés
4 óra
Éves óraszám
36 óra
1–2. évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé. A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, amelyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat. A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják. 5
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos. A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére. A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát. A tematikai egységek általában 8 órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve a második évfolyam közötti szétosztása. 1. évfolyam AZ ISKOLA
Tematikai egység
Órakeret 8 óra
Előzetes tájékozottság
Látogatás az iskolában.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Környezetérzékenység alapozása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén? Kikkel találkozunk az iskolában? Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Az iskolai élet rendje. Hogyan öltözködünk az iskolában? Mi van az iskolában? Élő vagy élettelen? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?
Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában. A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.
6
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák.
Matematika: nagyságrendek, távolságok megnevezése, becslése, mérése.
Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Ismeretek: Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. A helyiségek funkciójának megismerése. A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Az időjárást jelző piktogramok. Életjelenségek. Az élőlények tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása.
Az élőlényekre jellemző tulajdonságok bizonyítása növény, állat, ember esetében. Élő és élettelen öszszehasonlítása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének és használatának megismerése. A házi kedvencek, a házban és ház körül élő állatok megnevezése, egyegy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Növény, állat, élő, élettelen.
Tematikai egység
AZ ISKOLÁS GYEREK
Kapcsolódási pontok
Órakeret 6 óra
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása.
Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.
Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében.
Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.
7
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. Napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.
Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.
Tematikai egység
Kapcsolódási pontok
Órakeret 5 óra
MI VAN A TEREMBEN?
Előzetes tudás
Az osztályterem bútorzata, és tárgyainak megnevezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Ismeretek: Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség, simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban.
A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervi tapasztalatok, anyag, méret, felhasználás). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján.
Technika, életvitel és gyakorlat: az anyagok megmunkálhatósága.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Anyagi tulajdonság, felhasználás.
8
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tematikai egység
Órakeret 6 óra
HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN
Előzetes tudás
Melegítés, hűtés. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás elemei. A Celsius-skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.
Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Évszakokhoz kötődő étrendek öszszeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás-előrejelzés alapján. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban.
Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.
Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban.
9
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tematikai egység
Órakeret 7 óra
ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI
Előzetes tudás
Növény, állat.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. Az élőlények óvásának felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a hasonlóság és a különbség a mesebeli állatok és a valóságos állatok tulajdonságai között? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként? Miért van szükség állatkertekre? Ismeretek: Életközösség: mesterséges és természetes életközösség. Az egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely. Veszélyeztetett fajok. Az állatkertek legfontosabb feladata (az állatok megismertetése, kutatás, megőrzés). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság, mintázatok alapján). Az életközösségek összetettségének felismerése. Annak magyarázata, miért nehéz az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az állat- és növénykertek környezetmegőrző jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete.
Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák növényekről, állatokról.
Ének-zene: állatokkal kapcsolatos dalok, zeneművek.
Vizuális kultúra: állat- és növényábrázolások, életképek.
Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség.
2. évfolyam TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN ÉS KÖRNYÉKÉN
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Természetes hosszmértékek és léptékek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.
10
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Hogyan őrizhetjük meg az épületek és berendezéseik idő előtti állagromlását? Ismeretek: Hosszmértékek. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, tó). A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek az iskolában. A fűtés lehetséges módjai Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.
Becslés, mérés. Természetes mértékek (lépés, arasz) használata. Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlatrajz az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola helye a településen és a település térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Az energiatakarékosság lehetséges módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.
Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.
Tematikai egység
Vizuális kultúra: tájképek.
Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.
ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Anyagok megismert tulajdonságai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése. Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.
11
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Halmazállapotok. A légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás) és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.
Különböző – a környezetünkben leggyakrabban megtalálható – anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszer-ipari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során.
Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, tűzvédelem, tűzoltás.
12
Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek.
Matematika: becslés, mérés, mértékegységek.
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tematikai egység
MI KERÜL AZ ASZTALRA?
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Napszakok, táplálkozás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés? Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk? Milyen élelmiszereket csomagoljunk egy egész napos kirándulásra? Mit tegyünk a maradék étellel? Ismeretek: Az éhség mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Az ideális testsúly jelentősége: az elhízás, az alultápláltság következményei. Példa a hiánybetegségekre: skorbut. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában. Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. Az étkezés körülményei: tiszta környezet, terített asztal, evőeszközök használata, alapos rágás, megfelelő testhelyzet, nyugalom. Elegendő folyadék fogyasztása. A tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának jelentősége. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei.
A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése, vélemények megfogalmazása. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, levesek, folyadékfogyasztás) felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása eltarthatóságuk szerint. Javaslat készítése: milyen ennivalót vigyünk magunkkal hosszabb utazás vagy kirándulás alkalmával télen, nyáron. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megértése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály.
Kapcsolódási pontok
Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.
Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatos dalok.
Vizuális kultúra: gyümölcsök, ételek ábrázolása.
13
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tematikai egység
ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Növény, állat.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között? Ismeretek: Életjelenségek, életfeltételek. Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezetének kölcsönhatása alapján. Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között. Veszélyeztetett fajok.
Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási kapcsolatok összeállításával. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete.
Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat.
Ének-zene: állatokról szóló dalok, zeneművek.
Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása.
A fejlesztés várt eredménye a két évfolyamos ciklus végén: Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.
14
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez ÉV ELEJI ATTITŰD FELMÉRÉS Kérdésekkel, szituációk teremtésével meg kell győződni arról, hogy a gyerekek milyen környezetszemléletet hoztak magukkal. Folyamatos szóbeli és egy félévi, év végi szöveges értékelés ajánlott. AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI: – Hogyan valósult meg a természettudományokban begyakorolható megismerési módszerek alkalmazása? – Pontosan használja-e a tanuló a tanult fogalmakat? – Mennyire tudja a megszerzett ismereteket alkalmazni, összekapcsolni? – Felismeri-e a tanuló az összefüggéseket, oksági kapcsolatokat? – Le tud-e vonni elemi következtetéseket a tanult ismeretek alapján? – Mennyire viszonyul pozitívan a feladatvégzéshez? – Mindennapi életében, tetteiben hogyan nyilvánul meg az elsajátított ismeretek alkalmazása?
Módszertani ajánlás Rácsodálkozni, megismerni, megszeretni, megvédeni Kéziköny vünk megjelentetésével ajánlásokat, ötleteket adunk a tanórák felépítéséhez. Mindenki saját mérlegeléssel döntheti el, mit és mennyit használ fel az oktatás-nevelés során az adott ötletekből. Emellett természetesen alapvető szak mai ismereteket is igyekszünk nyújtani. A módszertan ugyanis nem pótolhatja a pedagógus számára a fogalmi tisztázást, csak a feldolgozásban nyújthat segítséget. A környezeti nevelésben elengedhetetlenül fontos, hogy az ismereteken kívül – melyeket sok tapasztalással szereznek a gyerekek – megfelelően kidomborodjék a tantárgy nevelési oldala. Sokoldalú személyiségfejlesztésre ad alkalmat. Ezt a szülő–gyermek–pedagógus háromszög képes a legnagyszerűbben megoldani. Szülői értekezleten beszéljük meg, hogy biztassák, segítsék a szülők gyermekeiket otthoni feladataik elvégzésében (pl.: gyűjtőmunkák, madáretetés, meg figyelések végzése stb.). Saját pozitív hozzáállásuk a gyerekeket is ösztönzi. Munkánk során elsősorban a gyermek központúságot tartsuk szem előtt! Nem csupán logikailag-értelmileg elfogadott, érzelmileg átélt tudást kell nyújtanunk. Az élményszerű meg tapasztalás szükségessége elengedhetetlen. Az élmény kapcsol minket a valósághoz! „A bölcsesség leg főbb megnyilvánulása, hogy a dolgokat a jó oldaluknál fogva ragadjuk meg.” (Seneca) A játék az igazi gyermek nyelv. A játék nak, játékos ismeretelsajátításnak rendkívül nagy szerepe van az oktatónevelő munka folyamatában. Játék során olyan bizalommal teli légkör ala kulhat ki gyermek és pedagógus között, amelyben a tanulási helyzet mint örömforrás jelenik meg. A játék a gyerekek életformája, a kapcsolatteremtés legjobb eszköze. Meg tanít szabályokat elfogadni, egymásra figyelni, önmagunk képességeit birtokba venni. Meg tanít elismerni mások sikereit, győzni, nevetni, játszva tanulni, a másik embert megérinteni. A hazai irodalom több kötetnyi lehetőséget kínál (pl.: Dr. Benedek László: Játék és pszichoterápia; Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak; Ezer játék című köny vei). A játék mellett igen fontos pedagógiai eszközünk lehet a humor. Segítségével sokszor meg tudunk oldani kritikus helyzeteket, esetenként oldjuk a gyermeki félelmet. Más tantárgya kon kívül jól koncentrálhatjuk munkánkat a délutáni napközis programmal is. Beszéljük meg a napközis nevelővel, hogy a tanuláson kívüli délutáni tevékenységbe be lehet építeni több sétát, bizonyos meg figyeléseket a természetben, kiállítások meg tekintését stb.! A munkafoglalkozások tevékenységeivel is csodálatosan lehet koncentrálni a környezeti nevelés téma köreit. Igyekezzünk foly tonosan ébren tartani a gyerekek kíváncsiságát! Ezt többféleképpen tehetjük: Mutassunk be az adott téma körök kel kapcsolatban képeket, dia képeket, videofilmeket! Ajánljunk köny veket, folyóiratokat a gyerekek figyelmébe! Mondjunk egy-egy érdekességet számuk ra! (pl. A testem téma kör feldolgozásánál: Tudjátok-e, hogy a mosolygáshoz 17 izmot használunk, a homlok ráncoláshoz 43-at?)
15
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Felhívnánk a figyelmet a gyermeki rácsodálkozó képesség fontosságára, amely megalapozza a nevelés teljességének és az értelmi nevelés hatékonyságának meg valósulását. Fontos a természettisztelő gondolkodási és cselekvési kultúra kiala kítása tanít ványaink körében. Legyenek az iskolák a szülőföld természeti, környezeti értékeinek védelmezői! A Földünk jövőjét fenyegető veszélyek ről, tények ről is szólnunk kell. Nekünk, pedagógusok nak feladatunk – elkerülve a katasztrófapedagógiának még a látszatát is – felhívni a figyelmet a környezeti problémák ra, de mindenekelőtt környezetünk megismerésére és megszerettetésére. „Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Edmund Burke) A környezeti nevelés pedagógiájának alapjaihoz Móricz Zsigmond múltból jövő üzenetében rejlik a megoldás: „Én csak egyetlen föladatot ismerek, ami mindent megnyit: szeretni…”
„A madarak nem járnak a lépcsőn” A pedagógus gondosan meg ter vezte a módszereit; tudományosan felépítette a lépcsőt, amelyen keresztül el lehet jutni a tudás különböző fokaira: kísérleti úton megállapította, melyik az ideális lépcsőfok-magasság a gyerekek lába számára; helyenként pihenőket ter vezett és a jó korlát segített a kezdőkön. És ez a pedagógus kirohanásokat rendezett nem a tudományosan meg ter vezett, és kidolgozott lépcső ellen, hanem az igyekezetét semmibe vevő gyerekek ellen. Dühöngött, mert amíg jelen volt és ellenőrizhette a fokonkénti előrehaladást időnkénti pihenők kel, addig minden a legnagyobb rendben ment. De ha csak egy pillanatra is távol maradt, mily borzalom, micsoda rendetlenség! Azok foly tatták a módszeres előrehaladást időnkénti pihenők kel és az előírt kapaszkodással, akiket az iskola már kellőképpen megfertőzött a tekintélyével, mint azok a pásztorkutyák, akiket az élet arra kényszerített, hogy passzívan kövessék gazdájukat, és akik beletörődtek abba, hogy többé ne engedelmeskedjenek ösztönük nek. A gyerekcsoport visszanyerte ösztöneit, és rátalált szükségleteire: az egyik négykézláb mászott fel a lépcsőn; egy másik lendületet vett és kettesével vette a lépcsőfokokat, mindezt szédületes sebességgel; voltak, akik hátrafelé próbálkoztak, sőt komoly szaktudásra tettek szert ebben a műfajban. Furcsa ellentmondás, a leg többjük számára a lépcső híján volt minden kalandnak és vonzerőnek, ezért a ház körül futkározva, az ereszre kapaszkodva, a szobrokba csimpaszkodva jutottak fel a csúcsra rekordidő alatt, ügyesebben és gyorsabban, mint azok, akik az úgynevezett módszeres lépcsőt vették igénybe, majd amikor felértek, csúszdának használták a jó öreg korlátot, és elölről kezdték a csodálatos kalandot. A pedagógus rossz szemmel néz mindazokra, akik nem az általa normálisnak tartott utakat választják. Feltette-e valaha is a kérdést, hogy az ő lépcsőtudománya nem hamis tudomány-e véletlenül, és hogy nem léteznek-e gyorsabb és üdvözítőbb utak, Victor Hugo képével élve, nem létezik-e olyan pedagógia, ahol a sasok nem másznak lépcsőt?” Célestin Freinet: Les dits de Matthieu. Delachaux et Niestlé, Paris, 1978. Fordította: Galambos Rita A természet és az élet lényege a fejlődés, a dinamizmus, ezért a vele való összekapcsolódás természetes módon biztosítja az örök megújulást. Mindkettő kultúránk, civilizációnk hordozója, ezért közvetlenül általuk, róluk, belőlük tanulhatjuk a leg többet. Az alkotó-teremtő munka alapvető eszköz a személyiség fejlesztésében. A gyermek pszichikuma legyen a meghatározó, az ő érdek lődése és szükségletei legyenek fontosak, és minden esetben hozzá igazodjanak az oktatási-nevelési módszerek. Segíteni kell a gyermek kutató-kereső tapasztalatszerzését, spontán aktivitását, alkotó hajlamait. Adjunk szabad utat a gyermeki személyiség kibonta koztatásának, nyissuk ki az iskolák kapuit az élet felé! Nem lehet esküdni egyetlen pedagógiai elméletre sem. Egy pedagógiai elmélet, ha korszerű akar maradni, nem korlátozódhat egy bizonyos módszerre, bármennyire kitűnő. Dinamikus elvek, állandóan megújuló technikák segítségével kell lépést tartani a változó világgal. A környezeti nevelés során igen jól építhetünk a freineti pedagógia alapelveire: (Célestin Freinet, a hivatás nagymestere, 1896-ban született a dél-franciaországi Garsban.) – a természetközeliség – az életközeliség – a munkálkodás – alkotás – önkifejezés. 16
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tudnunk kell, hogy minden módszer vagy program csak az alkotó és mindig megújulni képes pedagógus kezében válhat valósággá, eredményessé. A természetközeli nevelés ma is korszerű, szükségszerű. Mai életünkben nem ugyanaz, mint 70-80 év vel ezelőtt volt. Eltávolodtak az emberek a természettől. Vissza kell vezetni őket. Ha az elveszett természeti értékeket nem is tudjuk pótolni, a gyerekeket arra nevelhetjük, hogy ismerjék, szeressék, óv ják a még meglévő kincsein ket. Ala kítsuk ki bennük a pozitív érzelmi viszonyt, a tiszteletet! Ez a szemléletmód elvezethet egymás megbecsüléséhez és mások munkájának elismeréséhez. Költők, írók, tudósok visszaemlékezéseiben olvashatjuk, hogy gyermek koruk meghatározó élménye a környezetük volt, ahol felnőttek. Benedek Eleket a Székely föld nevelte erkölcseivel, szokásaival, melyek ak kor még „hamvasak” voltak. Nagy Lászlót Iszkáz ihlette minden „tündérkedésre”. „Mesék és balladák közt nevelődtem, egy ajándék kal ért fel, ha nézhettem hogyan dolgozik a kovács, a bognár, az asztalos.” Ady Endre játszóhelye a szérűskert, a birkaa kol volt, és duzzogni a tehénistállóba bújt. Természetszerető és természettisztelő gyereket csak az a pedagógus nevelhet, aki maga is szereti, ismeri, és a gyerekek kel egy ütt is tanul. Szak mai tudása tiszteletet érdemel, de a gyermek segítőtársa olyan módon, hogy mindig a gyerek áll a középpontban. Kritikus vagy elismerő magatartásával segíti a gyereket önmaga megismerésében. Odafigyelésével olyan befogadó közeget teremt, mely elősegíti a gyerekek megnyilvánulását, kibonta kozását. Nyitott és humánus, nem a teljesítménycentrikusságot, hanem a sikerorientáltságot tartja szem előtt pedagógiájában.
A pozitív környezeti magatartás tanítása – Észlelési tudatosság: az észlelés és az észlelt valóság különböző elemei közötti különbség tétel képességének fejlesztése, az észlelés feldolgozása, finomítása és kiterjesztése; ezzel párhuza mosan esztéti kai érzékenység kiala kítása mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. – Ismeretek: a természetes környezet mű ködésének, az emberi tevékenység rá gya korolt hatásának és annak alapvető megértése, hogy hogyan teremthető meg a harmónia a természetes környezet és az emberi tevékenység között. – Környezeti etika: olyan egyetemes etika kifejlesztése, mely alapul szolgál a környezetet védő, javító és fenntartó tevékenységhez. – Ál lampolgári cselek vési készségek: a környezeti problémák felismeréséhez, vizsgálatához és megoldásához, megelőzéséhez szükséges készségek kifejlesztése. – Állampolgári cselek vési tapasztalatok: tapasztalatszerzés bármilyen szintű környezeti problémák megelőzése, megoldása területén az észlelési tudatosság, az ismeretek, a környezeti etika és az állampolgári cselek vési készségek alkalmazásával. „A nevelés művészete az, hogy meg tanítsunk valakit helyesen gondolkodni.” Alsó tagozatban a hangsúlyt az általános készségek fejlesztésére kell fordítani. Alapműveltségi készségek: olvasás, írás, beszéd, figyelem. Térképolvasási készségek: pl. a négy fő világ táj használata, térképjelek értelmezése. Kutatási készségek: pl. gyűjtés, rendszerezés. Problémamegoldó készségek: pl. alternatívák és következmények meghatározása. Együttmű ködési készségek: pl. különböző nézőpontok megértése, konfliktuskezelés. Információgyűjtő és -feldolgozó készségek: a probléma legyen la kóhelyközeli, így jobban látják a gyerekek tevékenységük eredményét.
17
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása A környezeti nevelés első aranyszabálya: egy élmény felér ezer képpel. „A korai gyermekkor évei a talaj előkészítésének évei. Ha az érzelmeket sikerült felébreszteni – a szép, az izgalmas, az új és az ismeretlen szeretetét, az együttérzést, a sajnálatot, a csodálatot és a szeretetet –, akkor felébred a vágy arra, hogy meg is ismerjük érzelmeink tárgyát… Fontosabb, hogy kikövezzük a gyermek előtt a tudásvágy felé vezető utat, minthogy olyan tényekkel tömjük, melyeket még nem tud megemészteni.” „A tevékenykedés a gyermekkor alaptörvénye. Szoktasd hozzá a gyermeket a cselekvéshez – neveld a kezét!” A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása Legkonkrétabb
Legelvontabb
Közvetlen tapasztalatok Közvetett tapasztalatok Drámajáték Bemutatás Számítógépes szimuláció Kiállítások, modellek Film, videó Hangfelvétel, diagramok, képek
Érzékszervek legtöbb használata
Legnagyobb tanulói aktivitás
Érzékszervek legkevesebb használata
Legkisebb tanulói aktivitás
Közvetlen tapasztalatok: A közvetlen tapasztalatok megszerzése során a tanulók nak alkalmuk nyílik minden érzékszer vüket korlátozás nélkül használni. „Öt érzékem van, melyeket meg kell érintened, ha tanítani akarsz és azt akarod, hogy tanuljak. Remek ízlelésem és szaglásom, éles szemem és finom tapintásom van. Miért a fülemen keresztül kellene mindent megismernem?” Közvetett tapasztalatok: Hasonlítanak a közvetlen tapasztalatokra, csak bizonyos elemeket elhagyunk. A valós helyzethez képest egyszerűbbek. Pl. legóból, ma kettből megépítjük az iskola vagy a la kóhely környékét, nem megyünk el több alkalommal is tanulmányi sétára a témával kapcsolatban. Drámajáték: Mások tapasztalatait elevenítjük fel, belebújunk a növények, állatok, tárgyak „bőrébe”. A gyerekek részt vehetnek szereplőként vagy nézőként, így egy üttérző módon élnek meg bizonyos élethelyzeteket, bele tudják élni magukat a mások sorsába. Bemutatás: Vizuális eszközök segítségével magyarázunk, bizonyítunk bizonyos folyamatokat. A jó bemutatást színesíthetjük drámajáték kal, modellek kel, élőlények kel, tárgyak kal, film- vagy diavetítéssel, számítógépes programok kal. Kiállítások, modellek: Biztosítsunk lehetőséget minél több érzékszerv használatára (pl. érinthető tárgyak, állatsimogatás), mert ezek nagymértékben gazdagítják a tapasztalatot. A gyerekek maguk is készíthetnek kiállítást, modellt, ma ketteket. Film, videó: Lehetővé teszik, hogy a figyel met a fontos kérdések re összpontosítsuk, megtekinthetjük többször, lassított felvételen is a jelenségeket, történéseket. A televízióban sok érdekes környezeti témájú filmet tekinthetnek meg a gyerekek. Hangfelvétel, diagramok, képek: A hangfelvételek, diagramok, képek egy-egy érzékszer vünk re (látás vagy hallás) hatnak. Egyénileg vagy csoportosan használhatók. A képek, grafi konok tartalmát elmondhatjuk, értelmeztethetjük a gyerekek kel. A fotókat helyettesíthetjük esetenként egyszerű rajzok kal, amelyek a részletek elhanyagolásával a lényegre irányítják a figyelmet. Képi szimbólumok: A tanítás és tanulás legelvontabb eszközei. Leggyak rabban táblán vagy írásvetítővel jeleníthetjük meg. Ilyen pl. a kórházat jelző piros kereszt, a pata kot jelző kék vonal, a számok.
18
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A digitális tananyag használata Három évig teszteltük a különböző évfolyamok digitális tananyagait a tanórákon. A pedagógusok, de különösen a gyerekek között osztatlan sikert aratott. A kevésbé érdeklődő és a teljesítményszorongó gyerekek is örömmel dolgoznak a segítségével. Tehetséggondozásra is alkalmas, hiszen az anyag a tankönyv mellett pluszismereteket is tartalmaz. A digitális tananyag használata nagyon egyszerű, nem kíván bonyolultabb számítástechnikai ismereteket. A részletes számítástechnikai kezelési útmutatót mellékeltük minden DVD-hez. A gyerekek számára a bevezető rész nyújt alapos tájékoztatást. Az első évfolyamon – az életkori sajátosságoknak megfelelően – természetesen ez néhány mondat. A navigációt és az értékelést az első évfolyamon – a tankönyvből már jól ismert – Sün Simi segítségével oldottuk meg. A tankönyvhöz készült interaktív tananyagok három részből állnak: 1. Szemléltetés. Film vagy animáció. A digitális tananyagoknál megszokott képek helyett filmek segítik a szemléltetést, amelyeket indukciós szöveg kísér. A filmek megállíthatók, megismételhetők. Különösen nagy jelentősége van a filmeknek akkor, amikor a gyerekek egy állatot vagy természeti jelenséget mozgásban láthatnak. Ugyanakkor, ha megállítjuk a filmet, bármilyen állatot, jelenséget, tárgyat, apró részletet hosszabb ideig is megfigyelhetünk. Nagymértékben könynyíti a megértést is. Gyakran egy másfél perces filmmel szemléltetni tudjuk mindazt, amit egyébként sokkal több időráfordítással lehetne megértetnünk a gyerekekkel. Nem utolsósorban maradandó esztétikai látvány. 2. Interaktív feladatok Az egyes témákhoz több interaktív feladat is tartozik. Nehézségük természetesen mindig az adott korosztályhoz méretezett. Színesek, érdekesek, sokféle készség fejlesztésére alkalmasak. Nagymértékben segítik a rögzítést. A tévesen megoldott feladatokat a gyerekek javíthatják, vagy megnézhetik a helyes megoldást. 3. Kérdések Minden témához kérdéscsoportokat tartalmaz a taneszköz. Az összes kérdés megoldása után értékel: színekkel és százalékosan. Természetesen ez alkalommal is van lehetőség a javításra vagy a megoldás megtekintésére. Ismétlés alkalmával kérdéscsoportok választhatók, amelyek lehetővé teszik a több, színesebb gyakorlást. A TANÓRÁNAK MELYIK RÉSZÉBEN HASZNÁLHATJUK A DIGITÁLIS TANANYAGOT? A digitális tananyagok soha nem helyettesíthetik a pedagógust. A tanítás-tanulás a jó iskolában a pedagógus és a gyerek folyamatos kontaktusára épül. Ezekkel a tananyagokkal könnyíthetjük a megértést, kiválthatjuk a bonyolultabb és kevésbé érdekes szemléltetést, színesebbé, érdekesebbé, játékosabbá tehetjük a tanórákat. A tanulás nem egyenlő a több ismerettel. Az alapokhoz mindig könnyebb hozzátenni egy-egy új elemet. Ezt jól szolgálja a digitális tanagyag. A szemléltetést használhatjuk a régi ismeretek felelevenítésére, az új téma feldolgozásának bevezetésére és ismétléskor egyaránt. Az interaktív feladatokat az új ismeretek alkalmazásához, a tanuláshoz, az ismétléshez alkalmazhatjuk. A kérdéseket minden óratípusban használhatjuk. A témakörök összefoglalásánál kiválasztásos alapon is, ez nagyon jó játék. Hány percben alkalmazzuk? Legfeljebb tíz percig egy tanórán. A gyerekektől ebben az életkorban nem várhatunk el óriási tempót, türelmesebbnek kell lennünk. Természetesen vannak olyan tanórák, amikor egyáltalán nem szükséges alkalmaznunk. Tehát: használjuk belátásunk szerint, szem előtt tartva, hogy a Nemzeti alaptantervben a digitális kompetencia a kulcskompetenciák között szerepel. A tanórákon természetesen szüksége van a gyerekeknek kevés tanítói segítségre, hiszen az első néhány alkalommal még nem használják elég rutinosan. Tapasztalni fogjuk, hogy szinte pillanatok alatt megtanulják. Használhatják napközis foglalkozásokon és természetesen otthon is. Amennyiben az iskola nem rendelkezik digitális táblával, abban az esetben is jól használható a tananyag. Projektor, laptop és egy vetítővászon vagy fehér fal szükséges. A gyerekek az egérmutató segítségével is örömmel dolgoznak, nemcsak az interaktív táblán.
19
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tevékenységi formák – Tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése. A pedagógus környezettudatos viselkedésének megfigyelése. A legjobb nevelő erő a példa. – Szóbeli munka (beszámoló a társak számára előzetes élmények, tapasztalatok vagy felkészülés alapján). – Megbeszélés csoportmunkában gyakorlat vagy feladatmegoldás közben, válaszadás a tanár kérdéseire. – Írásbeli munka (feladatlapok kitöltése, rejtvényfejtés, fogalmazás készítése egy adott témában, megfigyelések lejegyzése növényekről, állatokról, az időjárásról. A pozitív és negatív környezeti változások megfigyelésének lejegyzése, jegyzetelés). – Látványfeldolgozás. Rajzolás, fotózás, a képek és rajzok elemzése, értelmezése, csoportosítása, tablók, videofilmek készítése. Kiállítások rendezése a gyűjtött és elrendezett anyagokból. Szülők, párhuzamos osztályok, önkormányzati képviselők meghívása a témától függően. – Konstrukciós tevékenységek. Modellezés (pl.: a víz körforgásának modellezése, a víz és a szél munkájának modellezése). Gyűjtemények összeállítása (pl.: kőzetek, talajminták, lehullott termések, madártollak). – Térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi életben előforduló viszonyítások, becslések, mérések. A mérőeszközök megismerése. – Az igényes és tiszta környezet kialakításának és megőrzésének gyakorlása. – Csoportos és önálló kísérletek a tanteremben és a szabadban (pl.: „a fenyőtoboz csodája”: mi történik a fenyőtobozzal nedvesség és száraz levegő hatására?) – Élményszerzés a természetben (kirándulások, erdei iskola, megfigyelések, mérések). – Helyes napirend összeállítása. Helyes étrend összeállítása, a legfontosabb tápanyagok megismerése. – Közvetlen információszerzés személyesen begyűjtött adatok segítségével: utazás, látogatás, fi lmezés, rajzolás, fotózás, interjú, kérdőív, személyes beszámoló. – Közvetett információszerzés a mások által gyűjtött adatok segítségével: könyvek, fi lmek, folyóiratok, újságok, tv-műsorok, internet, multimédiás CD-k, interaktív tananyagok. – Mérés, adatfeldolgozás, számítás (pl. egy hét időjárásának megfigyelése, lejegyzése, napi háromszori hőmérsékletmérés és lejegyzése). – Játékok. Egyéni és csoportos játékok, interaktív játékok a digitális tananyag segítségével, szerepjátékok, utánzások. – Projektmunka (változó csoportösszetételben és szereposztással, aktív részvétel a csoport munkájában, feladatvégrehajtás, szervezés, irányítás, segítségadás egymásnak, helyes csoportszellem kialakítása). – Természet- és környezetvédelmi (embereket is) segítő tevékenységek csoportosan és önállóan. Rendszeres feladatvállalás a családi munkamegosztásban, csoportos részvételek környezetvédelmi akciókban, udvarias viselkedés a társakkal, tisztelettudó magatartás a felnőttekkel szemben.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére – A gyerekek ismerik lakcímüket, szüleik foglalkozását, nevét. – Gya korlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. – Ismerik testüket és a testápolási szokásokat. – Különbséget tudnak tenni az évszakok és a napszakok között. – Tudják csoportosítani az ismert állatokat, növényeket. – Jól tájékozód nak az óvoda épü letében és köz vet len környezetükben. – Ismerik a növényápolás legegyszerűbb műveleteit. – Kialakult bennük a természet és a környezet védelmének igénye.
20
Témakörök az óvodában
Kiegészítő témakörök
Évkezdés Nyári élmények, a környezet szépítése Ősz Tél Tavasz Nyár
A család A testünk Állatok Növények Színek Az idő Az anyagok Közlekedés
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Attitűd jellegű év eleji mérés Elsődleges feladatunk az iskolába érkező gyerekek kel kapcsolatosan, hogy igyekezzünk megismerni a kisiskolások emberek hez, állatok hoz, növények hez fűződő érzelmi viszonyát. A későbbiek során törekedjünk arra, hogy munkánk eredményeképpen olyan attitűd alakuljon ki a gyerekekben, melyet a pozitív érzelmi viszonyulás, az ismereteken alapuló aktív cselek vőkészség jellemez! Néhány attitűd jellegű mérés megalapozza céljaink elérését. Röviden jegyezzük fel a válaszokat! Többféle kérdésvariáció lehetséges. Kínálhatunk különféle alternatívákat a gyerekek számára, és ott kiválaszthatják a szerintük megfelelőt. Válaszolhatnak az általunk feltett kérdésekre, sőt meg is vitathatják. NÉHÁNY PÉLDA: 1. Eső után sok földigiliszta van a járdán, alig tudsz lépkedni. Mit teszel? a) Nyugodtan rálépek, mert félek tőlük. b) Kikerülöm őket. c) Egy pálcika segítségével visszasegítem a fűbe. 2. Egy kisfiú aranyos zöld levelibékát talált az egyik bokron. Hazavitte, egy befőttesüvegbe tette és rovarokkal etette. Te is így cselekedtél volna? 3. A parkban sok gyerek játszott. Többen eldobták a csokipapírokat, az egyik gyerek még a banán héját is. Arra jött egy idős bácsi, tele szatyrokkal. Megcsúszott a banánhéjon, és elesett. Szegény úgy megütötte magát, hogy három gyerek segítette fel. Odakísérték a padhoz, és vigasztalták. Mi a véleményed a történetről? 4. Fűnyírás közben találsz egy szép lombszöcskét. Mit teszel vele? a) Egy kicsit „ugratod”. b) Elbújtatod egy bokorban. c) Hazaviszed, hogy otthon játszhass vele egy kicsit.
Mit mikor gyűjthetünk? (Begyűjtési terv az éves munkához) GYŰJTÉSEK TAVASSZAL ÉS NYÁRON… Fenyők tűlevelei, csigaházak, kagylóhéjak, letört ágak ról levett fűz, nyár, mogyoró, barkák, elpusztult rovarok, állatok koponyái, levedlett szőrcsomók, madártollak, őz- és szar vasagancsok, kiszáradt pöfeteggombák, taplógombák, tölgyesekben a lehullott sárga fagyöngy korallszerű ágacskái, a fehér fagyöngy letört darabjai, kéregdarabkák, virágszirmok, termésmaradványok (pl. a kökény, a galagonya összeszáradt termései), száraz kórók (pl. ökörfark kóró, gilisztaűző varádics), a sulyom vízpartra sodródott termései, mag vak, gubacsok (pl. nagy magyar gubacs, rózsagubacs, golyógubacs), ásványok, kőzetek, talajminták, gyíkok, sik lók pik kelyes bőrmaradványai, egyéb madárköpetek (pl. sárgarigó), lábnyomok a nedves talajban, melyek gipszbe önthetők, madárhangokat magnetofonszalagra. Gyapjaslepke „gyapjú” maradványai fák kérgén, kavicsok, partra sodrott fadarabok, gyökérmaradványok (pl. kukorica, napraforgó). GYŰJTÉSEK ŐSSZEL ÉS TÉLEN Lehullott lomblevelek, száraz gombák, száraz termések (pl. nád, gyékény, békabuzogány, pipacs, mák, héja kút mácsonya, fehér szamárkenyér), madártollak, táplálék maradványok. Törpeegér nyári fészkei, félbe tört dióhéjak, harkályok nyomai a fa kérgeken, zuzmós fa kérgek, fa kéregre telepedett moszatok, állati szőrcsomók, bagolyköpetek, ürülék nyomok, lábnyomok a hóban (rajzolni vagy fotózni), csigaházak, kagylóhéjak, korhadó falevélmaradványok, letört rügyek, fa kérgek, elpusztult rovarok, pókok, rá kok stb., elhagyott darázsfészkek, méhek elhagyott lépjei, kukoricaszár, napraforgószár, szalma, elszáradt füvek, lehullott tűlevelek, tobozok, gyümölcsök mag vai (pl. szilva, őszi- és kajszibarack, dinnye, tök stb.), dísznövények magjai, zöldségfélék magjai, kosárkötő fűz vesszői.
21
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A tankönyv témái, feldolgozási javaslatok _3. oldal_ Iskolás lettem! Olvassuk el a gyerekeknek a Sün Simiről szóló történetet! Meséljenek ők is a sünökről, ha van élményük. Örömmel lesznek Simi barátai, és lelkesen dolgoznak majd a jutalommatricáért. Rajzoltassunk a gyerekekkel „varázsszemüveget”, hagyjunk erre elég időt, és helyezzünk rá nagy hangsúlyt. A későbbiekben elég csupán figyelmeztetni őket: „Elfelejtetted felvenni?” _4–5. oldal_ Óvodából az iskolába A családban és az óvodában a gyerekek már gyakorolták a bemutatkozást. Az iskolában ezt megerősíthetjük, továbbfejleszthetjük. Eddig a bemutatkozás többnyire nem kézfogással történt. Ezt is mutassuk be és gyakoroltassuk. Megvárjuk, míg a felnőtt vagy az idősebb gyerek nyújt kezet. Bemutatkozás alkalmával a másik ember szemébe nézünk. Megmondhatják a becenevünket is. Nyugodtan szólíthatjuk az iskolában is a becenevükön a gyerekeket. Annál is inkább, mert szinte csak erre a megszólításra hallgatnak és figyelnek. Természetesen ez abban az esetben nem érvényes, ha pl. Szöszi, Csöpi és hasonló becenevekről van szó. _6–7. oldal_ A mi iskolánk, a mi tantermünk Kik dolgoztak az óvodában, az iskolában? Az új foglalkozások megismertetése. (Az óvodában nem volt portás, hivatalsegéd, igazgató, igazgatóhelyettes, tanító, tanár!) Milyen volt az óvodai napirend? Milyen az iskola napirendje? Tegyetek javaslatokat, adjatok ötleteket a tanterem berendezésére. (Ha nem tudjuk valamelyiket elfogadni, magyarázzuk meg, miért nem lehet!) Az élősarokba csak olyan növényeket és állatokat válasszunk, amelyeknek megfelelő körülményeket tudunk biztosítani! Elemezzük a tankönyv képeit is! Mi melyiket válasszuk? Mit szeretnénk még? Milyen gondozást igényelnek ezek a növények, állatok? Az élősarkot nem fontos egyszerre berendeznünk, lehet folyamatosan, így fokozatosan többet vállalhatnak a gyerekek a gondozásában. _8–9. oldal_ Közlekedj helyesen! Járjuk be az iskola környékét! Kinek milyen irányba kell hazamennie? Van-e kijelölt gyalogátkelőhely? Ha nincs, hogyan kell biztonságosan átmenni az úttesten? Mit jelentenek a közlekedési lámpák színei? Közlekedési táblák a mágnestáblán. Melyiket ismered? Melyikkel találkozol, amikor mész haza az iskolából? Ha gyalog jársz, tudod-e, milyen utcákon át vezet az út az iskoláig? Figyeld meg a tankönyvben lévő közlekedési eszközök képét! Melyiken utaztál már? Szituációs játékok: jegyváltás, érdeklődés, ülőhely átadása. Miért kell használni a biztonsági övet? Mit tudsz a kerékpározás szabályairól? Feltétlenül meséltessük el, kinek volt közlekedési balesete, és mi volt az oka! Hogyan előzhette volna meg? A házi feladat lehet képek gyűjtése közlekedési táblákról vagy eszközökről. Érdeklődj a szüleidtől! Mit jelentenek a táblák? _10–11. oldal_ Évszakok A gyerekek az óvodában már megkapták a megfelelő alapokat, hiszen a foglalkozásokon évszakok szerint csoportosították a környezetünk megismerését. Ismételjük át röviden az évszakok jellemzőit! Kérdezzük meg, hogyan figyelték meg az óvodában az évszakok változásait, milyen helyeken jártak séta vagy kirándulás alkalmával! _12–13. oldal_ Az év hónapjai Olvassuk fel a gyerekeknek a tankönyvben található verset! Emeljük ki az évszakok jellegzetességeit! A szeptember már be van karikázva, erről beszélgessünk részletesebben! Feladatként adhatjuk a gyerekek számára, hogy érdeklődjék meg otthon, a családban kinek van születés- vagy névnapja az őszi hónapokban. Születésnap, névnap. Minden ember, különösen a gyerekek nagyon szeretik, ha figyelnek rájuk, és valamilyen aprósággal kedveskednek nekik. Az óvodában ünnepeltek a gyerekek. Ne szakítsuk meg a szép szokást! Természetesen nem tudunk rá annyi időt fordítani, mint az óvodában. Leegyszerűsíthetjük a következőképpen: Készítsünk tortákat ábrázoló applikációs képeket (csoki, vanília, puncs, gyümölcstorta)! Vágjunk ki papírból gyertyákat!
22
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tegyük az ünnepelt nevével aznap a mágnestáblára, és énekeljük el közösen az általa választott dalt! A névnapra készítsünk virágokat és állatokat ábrázoló applikációkat! Milyen csokrot szeretnél? Melyik állatot tegyem a csokrod és a neved mellé? Melyik dalt énekeljük el neked? Ügyeljünk arra, hogy azok a gyerekek se maradjanak ki ebből, akik nek a szünidőben van a név- és születésnapjuk! Mondjuk el, hogy a vershez gyakran visszatérünk majd! A hónapokról szóló rajzokat rajzlapra vagy írólapra készíthetik. Ezeket lehetőség szerint tegyük ki a faliújságra. ŐSZ Értelmezzük a tankönyvben a Kányádi Sándor-verset! Mondjuk el, melyek az őszi hónapok!
_14. oldal_
_15. oldal_ Az ősz kincsei Természetesen tanulmányi sétával indítjuk a témakört, hiszen az élmény kapcsol minket a valósághoz. A személyes megtapasztalás kincset ér. Mehetünk 1-2-3 órás sétára óraösszevonással, nagyon sok más tárggyal koncentrálhatjuk: magyar, technika, testnevelés, ének, rajz. Tehetünk sétát a parkban, a piacon, a zöldséges- és gyümölcsöskertben lehetőség szerint. A séták alkalmával gyűjtögethetünk faleveleket, terméseket, kisebb ágakat (csak azt, ami lehullott), kavicsokat stb. Fordítsunk nagy gondot az érzékelésre! Pl. lépegetés a zizegő faleveleken az avarban, a fák törzsének a színe, tapintása, a termések színe, formája stb. Magyarázzuk el a gyerekeknek, ha bármilyen apró állatot vagy madarakat akarunk megfigyelni, nyugodtan, csendben tegyük, hiszen elriaszthatjuk őket! Milyen növényeket figyeltetek meg a parkban? Hogyan változnak meg a színek a természetben? Természetesen nem biztos, hogy minden gyerek lakóhelyén fellelhetők a tankönyvben található növények. Igyekezzünk elérni, hogy mind a tankönyvből, mind a lakóhelyről ismerjék meg néhánynak a nevét! Érzékszervi megtapasztalás alapján jellemezzék röviden ezeket a növényeket (tapintásuk, magasságuk, törzsük, levelük, formájuk, színük, viráguk, termésük)! Figyeltessük meg a gyerekekkel az időjárást, beszéljük meg a jeleket. Később még szükség lesz rájuk. _16–17. oldal_ Élő vagy élettelen? A téma feldolgozásával jól előkészíthetjük a további osztályok feladatát. Az óvodában már sok-sok megfigyelést, tapasztalatot gyűjtöttek a gyerekek. A tanteremben kialakított élősarokban is végezhetnek megfigyeléseket. Előzetesen ültethetnek növényi magvakat. Rendszeresen gondozzuk és megfigyeljük a növényeket. Számoljanak be a gyerekek a tapasztalatokról! Játék: Állatok mozgásának, hangjának utánozása. Egyéni élménybeszámolók. Ki tart otthon valamilyen állatot, vagy nagyszülei milyen állatokat gondoznak? Mondjuk el az élőlényekre jellemző tulajdonságokat! A játék autó, a kutya, az ember mozgásának összehasonlítása. Hogyan mozog a játék autó (lendkerekes, elemmel működik vagy tologatjuk)? Táplálkozik, növekszik-e? Tudtok-e az igazi autótok kal közlekedni, ha kifogy a benzin? Hogyan mozog a kutya és más állatok? (Bizonyos állatoknak megtaníthatók bizonyos mozgások, a növényeknek nem.) Mivel tudod bizonyítani, hogy te is élőlény vagy? Játék: Ne moccanj! Élőlényekről és élettelen dolgokról mondok valamit. Ha élettelen, ne moccanj, ha élő, emeld fel mindkét kezed! (Pl.: Pisti görkorcsolyázik. A szék vacsorázik. A váza moziba megy. A gyerekek olvasnak. A kutya ugat. A csésze csiripel. stb.)
23
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz _18–19. oldal_ A tiszta levegő varázslói: fák, bokrok Beszéljünk a fák, bokrok szépségéről! Az ismert növényeknek milyen a törzsük, levelük, viráguk, termésük? Vizsgáljuk meg a gyűjtött növényi részeket! Mutassák be a gyerekek azokat az érdekességeket is, melyeket családi kirándulásaik alkalmával gyűjtöttek! Szemléltessünk táblai rajzzal egy fát és egy bokrot! Állapítsák meg a gyerekek a hasonlóságokat, különbségeket! A sövényekről is beszéljünk ugyanezen az órán! Miért jó és hasznos az emberek és az állatok számára? Néhány gyerek biztosan látta már, hogyan nyírják a sövényt. Erre azért van szükség, hogy megfelelő sűrűségű és magasságú védelmet nyújtó „kerítést” kapjunk.
Lombkorona Törzs Gyökérzet
_20–21. oldal_ A fák, bokrok lakói A tankönyv képei bőséges választékot kínálnak. Természetesen nem kell a gyerekeknek tudni valamennyit. Az a fontos, hogy ismerjenek meg minél több állatot. Először hagyjuk őket mesélni, melyik állatot ismerik, mit tudnak róla, hol találkoztak vele. Több gyerek szereti a tenyerébe venni a katicabogarat, a csigát, a lepkét. Figyelmeztessük őket, hogy óvatosan fogják meg, mert sérülékenyek. Nem kell a lakásba bevinni, mert az élőhelyükön érzik jól magukat. Ne féljenek a különféle rovaroktól, inkább ismerkedjenek meg a tulajdonságaikkal! Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy sok türelemmel, kitartással lehet megfigyelni a legapróbb állatok életmódját, szokásait. Például: Figyeltél-e hosszabb ideig egy hangyabolyt? Mit tapasztaltál? _22–23. oldal_ Mi terem a zöldségeskertben? A téma feldolgozása előtt természetesen tegyünk sétát a kertben, kertes városrészben vagy a piacon. Ugyanezt a gyerekek már az óvodában megtették, így ismét feleleveníthetjük a tapasztalatokat. Figyeljék meg, érzékeljék a színeket, az illatokat, a formákat, az ízeket! A tanórán sok-sok játékos feladattal dolgozzuk fel a látottakat! Például: Zöldséges zsák. Találjátok ki! Egy gyerek belenyúl a zsákba, hangosan elmondja az egyik tapintott zöldségféléről, mit érzékel. A többiek próbálják kitalálni, melyiket fogta meg. Ezután kiveszi a zsákból. A többiek megállapítják, jól jellemezte-e. Ezután pontosan meg lehet határozni a színét, illatát. Állapítsuk meg, milyen állapotban fogyasztható: főzve vagy nyersen! Beszélgessünk arról, ki melyiket szereti a legjobban! Milyen ételeket készítenek a családban a különféle zöldségfélékből? A zöldségfélék vál-
24
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
tozatossá teszik étrendünket, fontos vitaminforrások. Többfélét meg kell kóstolni, és sokféleképpen elkészíteni. Amit lehet, fogyasszanak nyers állapotban. Hívjuk fel a figyelmet a fóliasátrakban termesztett korai zöldségfélékre! Beszéljünk a hazai és a helyben termelt zöldségek fogyasztásáról! _24–25. oldal_ Mi terem a gyümölcsöskertben? A témát hasonlóképpen dolgozhatjuk fel, mint a zöldségféléket. Itt is hívjuk fel a figyelmet a helyi termékek előnyeire! _26. oldal_ Zöldségszobrászat Technikaórán vagy napközis foglalkozáson is elkészíthetjük a zöldség- és gyümölcsszobrokat. Általában azt szeretik a gyerekek, ha utána el is fogyaszthatják az alkotásokat. Mivel éles kést nem adhatunk a kezükbe, paradicsomból, paprikából, retekből, almából, körtéből, szőlőből, zöldség és zeller zöldjéből készíthetik. Segíthetünk sárgarépa- és almaszeletekkel. A munkához használható szemes bors és szegfűszeg. Az almából és a káposztából szép asztali dísz készíthető. _27 oldal_ Őszi jeles napok, ünnepek Az ünnepekkel az óvodában is foglalkoztak a gyerekek. Néhány ünneppel kapcsolatosan mondják el a saját élményeiket. A legfontosabb feladatunk az, hogy tudatosítsuk bennük az ünnepek rövid tartalmát, jelentőségét. Fontos az is, hogy lehetőség szerint valami pici munkával ők is járuljanak hozzá az ünnepek szépségéhez, tartalmához (dal, vers, zászlókészítés stb.). A Márton-nap ma az újbor és a libalakoma ünnepe. Ekkor vége van a földeken a munkának, és kezdődik a téli pihenő. Szent Márton püspök nevéhez kötődik, akit példás élete miatt avattak szentté. Segített az embereken, és mindenét megosztotta velük. Ezért nem várt hálát és dicséretet. A legenda szerint éppen a dicséret elől menekült a libaólba, de a libák gágogásukkal elárulták. A mondás azt tartja: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ezért a hagyomány szerint ezen a napon libasültet fogyasztunk. _28–29. oldal_ Hol lakunk? Csoportosítsuk a táblán az előzetesen gyűjtött képeket (családi ház, falusi ház, panelház, sorház)! Mondják el a gyerekek a hasonlóságokat és a különbségeket! Mi az egyes lakások előnye, hátránya?
Keresd az ellentétes párját! magas – alacsony csendes – ________________ város – ________________ zsúfolt – ________________ emeletes – ________________ ízléses – ________________ Soroljátok fel, milyen intézmények, fontosabb épületek vannak a ti lakásotok közelében (üzlet, művelődési ház, mozi, önkormányzat, óvoda, bölcsőde, posta, orvosi rendelő)! Építsétek fel legóból, építőkockából a lakókörnyezeteteket! Elemezzük a tankönyv képeit! Nevezzék rekekkel, vezzék meg a gyerekek a helyiségeket! Nyugodtan közöljük a gye gyerekekkel hogy nagyon sok családban nincs külön nappali vagy hálószoba. Az a fontos, hogy minden családtag számára legyen egy sarok, egy kuckó, szekrény, ahol a saját holmija kap helyet. Ez a rend feltétele is, mert egyébként gyakran nem találjuk a holminkat. Beszéljük meg azt is, hogyan használjuk az egyes helyiségeket, hogyan viselkedünk!
25
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
(Pl.: papucsban járunk a lakásban, nem utcai cipőben; ha otthon van az egész család, lehetőleg együtt és kulturáltan étkezzünk; a fürdőszobában, ha kipancsoljuk a vizet, feltöröljük; nem rontunk be más családtagok szobájába, hanem kopogunk stb.) Idézzük fel az otthon hangulatát versben, zenében: Janikovszky Éva családról szóló szemelvényeiből Zelk Zoltán: Apa, anya hazajöttek című verse Zelk Zoltán: Este jó, este jó (hanglemez, kazetta) Weöres Sándor: Família _30–31. oldal_ A mi családunk A tankönyv elegendő feladatot tartalmaz. Sajnos ma gyakori a csonka család, a gyerekét egyedül nevelő szülő. A gyerekek őszintén megnyilatkoznak. Fontos tudatosítanunk, hogy nagyon jó, ha a szülők együtt vannak, de fontos a külön élők között is a jó kapcsolat. Attól, hogy a szülők elváltak, a gyereküket mindketten szeretik. Helytelen a társunknak azt mondani, hogy neked nincs apukád vagy anyukád. Van, csak nem élnek együtt. Fontos nevelési feladat még a szülők, nagyszülők, rokonok tisztelete. Mese: Egyik reggel a Nap lustálkodott és nem kelt fel. Folytassátok a mesét! (Mit csinálhattak az állatok? [a madarak, a kakas] Mit érezhettek a gyerekek, amikor a délelőtti szünetekben sötétben kellett volna játszaniuk az udvaron? stb.) Vegyünk példát a természetről! A fák tavasszal rügyeznek, virágoznak, majd nyáron vagy ősszel termést érlelnek. Ősszel lehullatják a lombjukat, télen pihennek. A természetben rend uralkodik. Ha felborul, baj történik (pl.: a szokatlanul erős tavaszi fagyok tönkreteszik a fák termését). Helyes, ha te is rendszeresen elvállalsz valamilyen apró munkát otthon. Leviheted a szemetet, rendben tartod a szekrényedet, polcodat, a szobádat. A szüleid örülnek, hogy számíthatnak rád. Az elektromos háztartási gépek egy részét már egyre több gyerek használja otthon (porszívó, kenyérpirító, elektromos teafőző). Beszéljük meg, ha egyedül vannak otthon, lehetőleg ne használják ezeket! Vannak olyan munkák a háztartásban, amiben a kisfiúk segíthetnek az édesapjuknak, vagy a kislányok az édesanyjuknak. Vannak olyanok, amelyeket nyugodtan végezhetnek a család nő- és férfitagjai egyaránt. _32–33. oldal_ Foglalkozások Hallgassuk meg a gyerekek személyes tapasztalatait arról, hogy mit hallottak a szüleiktől a foglalkozásukkal kapcsolatban! Milyen érdekes foglalkozások fordulnak elő a családi és az ismeretségi körükben? Ki milyen foglalkozást választana, ha felnőtt lenne? Miért? Látogassunk meg egy mentőállomást, tűzoltóságot, ha van rá mód! Jó lehetőség az is, ha meghívunk az iskolába egy tűzoltót vagy rendőrt, esetleg mentőorvost vagy mentőápolót. Nagy élmény a gyerekeknek, ha bármelyikük mesél a munkájáról, érdekes esetekről. A mentők, a tűzoltók és a rendőrség hívószámának megismertetése nagyon fontos. Telefonálás alkalmával – amennyiben lehetséges – vegyék igénybe egy felnőtt segítségét. Az indokolatlan hívások miatt az igazán bajba jutott embereken nem tudnak segíteni a mentők és a tűzoltók. – Kérdezzük meg a gyerekeket, van-e minden szülőnek munkája! Hallgassuk meg a véleményüket is ezzel kapcsolatban! Minden ember munkája fontos számunkra, bármi legyen is a foglalkozása. Képzeljétek el, mi lenne, ha édesanyátoknak kellene megsütnie a kenyeret, megtermelni a zöldség- és gyümölcsféléket, fonni, szőni. Édesapátoknak háztartási gépeket kellene készíteni, javítani, há zat építeni stb. Mi történne? Tudnának a munkahelyükön dolgozni? Tudnának-e veletek foglalkozni? Nem érthet mindenki mindenhez. Mindegy, hogy valakinek mi a foglalkozása, mindegyik munka fontos. Az a lényeg, hogy mindenki jól, pontosan és lelkiismeretesen végezze.
26
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Milyen anyagból készülnek a tárgyak gy környeze y tünkben? Ismerkedjünk meg a különféle szilárd anyagokkal a tankönyv feladatai szerint! Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a természetes anyagok használata egyrészt egészségesebb, másrészt környezetbarát! Beszélhetünk az újrahasznosításról is, pl. a bőrt, üveget, a fémeket bezúzás, újraolvasztás után ismét felhasználják. Jó, ha otthonra minél kevesebb műanyag használati tárgyat vásárolunk, bár már ezek egy részét is újrahasznosítják.
_34–35. oldal_
_36–37. oldal_ Játékok a levegővel és a folyadékokkal Ha lehetséges, végezzük el a tankönyvben lévő valamennyi kísérletet, feladatot. Sokkal többet érünk el vele, mintha beszélünk róla. Ne tekintsük rendbontásnak, ha a gyerekek játszva tapasztalnak, tanulnak! Természetes, hogy egyik sem tud csöndben maradni egy gyönyörű színes szappanbuborék láttán, amit ő fújt. Ugyanilyen izgalmas a sok szálló, szélsebesen keringő, majd lezuhanó lufi látványa. Próbáljuk megfigyeltetni, menynyire tiszta a levegő! Ha besüt a nap a tanterembe, sokszor látjuk a lebegő porszemcséket. Amikor elhasznált levegőjű helyiségben vagyunk, fáradtnak érezzük magunkat, megfájdul a fejünk. Az egészséges életmód d része, é h hogy sétáljunk, é álj k mozogjunk j k sokat k a jó levegőn. l ő Töltsünk meg üvegpoharakat különböző magasságig vízzel. Zenéljünk velük! Ütővel megérintve vagy ha fölöttük elfújunk, magasabb-mélyebb hangokat adnak. „Hangoljuk fel” a poharakat kevés víz leöntésével vagy hozzáadásával!
Figyeltessük meg a gyerekekkel a metallofon lemezeit! Hosszabbak és rövidebbek. A rövidebb magasabb hangot ad, a hosszabb mélyebbet. Ugyanígy viselkedik a poharakban lévő víz is. Hagyjuk egy kicsit zenélni azt, akit érdekel! A játék után különböző formájú edényekbe öntsünk szörpöt, gyümölcslevet! A gyerekek könnyen megállapíthatják, hogy a folyadékok minden esetben felveszik az edény alakját. Használjuk fel a gyerekek tapasztalatait! Mi történt az olyan szobanövényekkel, amelyeket elfelejtettek megöntözni? Ha hosszabb ideig nem esik az eső, mi történik a szabadban a növények kel? Előfordult-e veletek, hogy na27
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
gyon szomjasak voltatok? Milyen állatokat láttatok már vizet inni? A víz nélkülözhetetlen az élőlények számára. Víz nélkül nincs élet. Beszéljük meg, hogyan takarékoskodunk a vízzel! (Fogmosáskor nem folyatjuk a csapot. Mindig rendesen elzárjuk, hogy ne csöpögjön. A csöpögő csapot meg kell javíttatni. Ha folyó vízben gyümölcsöt mosunk, a vizet felhasználhatjuk a növények öntözésére.) Kirándulás alkalmával ne dobáljunk a vízbe szemetet, figyelmeztessünk erre másokat is! Ha jut időnk, óra végén még játszhatunk a vízzel. Úsztassunk papírhajót, tegyünk bele különféle anyagból készült apró tárgyakat! Figyeltessük meg, mi süllyed el hamarabb (mokkáskanál, parafa dugó, radír, fa- és üveggolyó)! Tél Olvassuk el a tankönyvből Kányádi Sándor versét, soroljuk fel a téli hónapokat!
_38. oldal_
A tél örömei
_39. oldal_
A tél örömeinél először is a szépségét beszéljük meg! Előzetesen a gyerekek a rajzórán festhetnek téli képet, mutassunk be néhány szép téli tájat ábrázoló műalkotást! Egy-egy szép téli verssel, mesével megfelelő érzelmi hatást érünk el. Tegyünk téli sétát az iskola környéki parkban! Figyeljük meg a változásokat! Mi történt a fákkal és más növényekkel? Látunk-e állatokat? Tapintsuk meg a játszótéren a fa és a fémtárgyakat kesztyű nélkül! Ha szerencsénk van, megfigyelhetjük a tenyerünkre pottyant hópelyhet. Vizsgáljuk meg kézinagyítóval is! Ugyanígy a zúzmarát az ágakon. Próbáljuk meg nagyítóval elolvasztani a havat, zúzmarát! (Ez csak napsütéses időben lehetséges, ekkor összegyűjti a nap melegét.) Nyugodtan vigyünk ki egy hőmérőt, és mutassuk meg a gyerekeknek, hogyan kell leolvasni! Nagyon érdekli őket. Öntsünk legalább négyféle különböző formájú és nagyságú edénybe vizet! Tegyük ki az ablakpárkányra! Néhány óra múlva vizsgáljuk meg, befagyott-e a víz, melyik edényben milyen mértékben! Vihetünk be jégcsapot, havat. Tegyük egy-egy tálba, és várjuk meg, amíg elolvad! Mi lett belőle? Tisz ta ez a víz? Van-e benne valamilyen szennyeződés? (Tudahogy sem a jé jégcsapot, havatt nem szabad nyalogatni, mert megbetegedhetünk. Nemcsak ttosítsuk, ít k h t sem a ffris i sen esett tt h hideg, hanem szennyezett is.) Figyeltessük meg a gyerekekkel a tankönyvben a zúzmara képeit! Beszéljük meg a jeleket, hiszen az őszi időjárást megfigyeltettük, de nem jegyeztük le. Annyi segítséget adjunk a megfigyeléshez, amennyit szükséges! Élménybeszámolók a téli sportokról. A helyes, réteges öltözködés megbeszélése. Tegyünk két székre mindenféle (téli, nyári) ruhadarabot! A gyerekek válasszák ki az évszakoknak megfelelőt! Vitassuk meg, helyesen választottak-e! Beszéljük meg a téli sportok fontosságát egészségünk szempontjából! Sok-sok lehetőség van a levegőzésre, a mozgásra: szánkózás, hóember-, hószoborépítés, csúszkálás a jégen, célba dobás hógolyóval, hócsata. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét a balesetveszélyre, egymás testi épségének óvására!
28
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz _40. oldal_ Téli ünnepek, hagyományok Mikulás: Lappföldön, az északi sarkon él. Címe: Joulopukki (Mikulás) Soumi-Finnland, Rovaniemi (a falu neve) Magyarországon is van Mikulás-központ. Levelezési címe: 2425 Nagykarácsony, Mikulás-központ (A Mikulásház novembertől fogad gyerekcsoportokat.) Karácsony: Az advent (várakozás) idejéhez (a karácsony előtti 4. vasárnaptól kezdődik) ősi pogány babonák, jóslatok, népszokások és természetesen egyházi eredetű szokások kapcsolódnak. Az advent a készülődés, az öröm és az örömszerzés ideje. A karácsony a szeretet, az ajándékozás, Jézus születésének ünnepe. Röviden beszéljünk róla és tegyünk egy vízzel telt üvegtálba négy gyertyát, hogy mindig meg tudjunk gyújtani egyet! A napközis munkafoglalkozáson készíthetünk adventi naptárt is. Elsősorban az a dolgunk, hogy felkészítsük a gyerekeket az ünnepre, amit igazán a családban kell átélniük. A tanterem dekorációja is jelezze, hogy karácsony közeledik. Farsang: A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. (A húsvéttól visszaszámolt 40. napon van vége, ugyanis ekkor kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos böjt.) A gyerekeknek elég tudniuk, hogy búcsúztatjuk a telet, és köszöntjük a közeledő tavaszt. Mindenki bálozik, szórakozik, maskarába öltözik. __41. oldal_ _ Segítségre van szükségük! Idézzük fel egy rövid ideig a madárhangokat hanglemezről! Csukd be a szemed! Hallgasd, milyen szép! Ugye, szeretnél a következő tavasszal is ennyi, szép madárhangot hallani? Akkor segíts rajtuk! Élménybeszámolók. Ki milyen madarat etetett már télen? Milyen madarak látogatják nálatok az etetőt vagy az ablakpárkányt? Mivel „kínáljátok” meg őket? Amikor vastag hótakaró borítja a tájat és nagyon hideg van, az itthon telelő madaraink nem jutnak eleséghez. Ügyelj arra, ha egyszer elkezdted etetni, akkor rendszeresen tedd, különben elpusztulnak! Ha enyhébbre fordul az idő, ismét találnak táplálékot. És a többi állat mit csinál télen? Erről a gyerekeknek az óvodából már vannak ismereteik. Elevenítsük fel! Csoportosítsuk a táblán az applikációs képeket! Az ürge, a hörcsög, a mókus gyűjtögetett magának, és raktároz, hogy télen ne legyen éhes. A rovarok a fák kérge alatt, padlásokon, kövek között húzódnak meg, bebábozódnak. A medve, a sün, a békák téli álmot alszanak. Vannak olyan állatok (pl. a mókus), amelyek elő-előbújnak az evés idejére, majd ismét tovább alszanak. Sok madár elköltözik melegebb vidékre. A vadon élő emlősállatok: az őz, a róka, a szarvas, a nyúl vastagabb és más színű bundát növesztenek télre. A vadászok télen megtöltik a vadetetőket, a vaddisznóknak ell ne ók k tölgymakkot, öl kk gesztenyét é szórnak ó k ki, ki hogy h pusztuljanak a kemény télben. Ilyenkor a ragadozó állatok is nehezebben jutnak élelemhez. _42. oldal_ Egészséges életmód Beszéljük meg, mit jelent a szó: egészség! Kérdezzük meg, van-e az osztályban krónikusan beteg gyerek! Milyen betegsége van? Milyen szabályokat kell betartania? Elkaphatunk fertőző betegségeket is, ezekből teljesen meggyógyulhatunk. Az alvás- és mozgáshiány okozza a legtöbb problémát. Kérdezzük meg egyenként a gyerekeket, mikor fekszenek, hánykor ébrednek! Mennyit néznek televíziót, milyen műsorokat? A problémás eseteket beszéljük meg a szülőkkel! Játék, sportolás közben vigyázzanak egymás testi épségére! Ezt kisgyermekkorban kell igazán megszok niuk, később sokkal nehezebb lesz.
29
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz _43. oldal_ Helyes időbeosztás, napirend Hogyan befolyásolja egészségünket a helyes napirend, a jó időbeosztás? Otthon a szüleid megtervezik-e a hetet vagy a napot? Megbeszélik-e a gyerekekkel? Te megtervezed-e, hogy mit csinálsz aznap, másnap vagy a hétvégén? A felnőtteken és a gyerekeken is észre lehet venni, ha nem osztják be jól a napjaikat, sokkal többet idegesek, feszültek. _44. oldal_ A testem A téma feldolgozásánál alapvetően fontos, hogy a gyerekek ismerjék testrészeiket. Az óvodában erről már tanultak. Másik legfontosabb feladatunk, hogy a saját, társaik és más emberek épségének óvására neveljük őket. (Hozhatunk példákat a közlekedésből, a játszótérről, az iskolai szünetekről, a testnevelésórákról.) Hallgassuk meg a gyerekeket, meséljék el személyes élményeiket vagy a környezetükben tapasztaltakat. Mi okozta a balesetet? Hogyan előzhetted volna meg? _45. oldal_ Érzékszerveim Második osztályban bővebben foglalkozunk az ér zékszervek szerepével. Ebben a tanévben helyezzünk elsődleges hangsúlyt az érzékszervek megfelelő tisztán tartására, óvására! • A szememmel látom: Mi mindent érzékelünk a szemünkkel? Vizsgáltassunk meg a gyerekekkel néhány ismeretlen tárgyat bekötött szemmel! Jellemezzék röviden! Mi az, amit nem tudtál a tárgyról megmondani bekötött szemmel? • A fülemmel hallom: Hallgassunk különféle zajokat, hangokat csukott szemmel! Csoportosítsuk: kellemes, kellemetlen. Beszéljük meg, miért nem szabad bömböltetni a televíziót, a rádiót! Miért kell a tanteremben és otthon nyugodtan, halkan beszélni? • A nyelvemmel ízlelem: Az ételek ízét a nyelvünkkel és a szájpadlásunkkal érezzük. Négy alapízt ismerünk: édeset, keserűt, savanyút, sósat. Kóstoltassunk a gyerekekkel különféle ízeket becsukott szemmel! Mondjanak hasonló ízeket! Figyelmeztessük a gyerekeket a fog- és szájápolásra, a túl forró és túl hideg ételek ártalmasságára! • Az orrommal szagolom, érzem: Játsszunk kitalálós játékot! Érzékeljük a különféle szagokat, illatokat! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét az orr tisztán tartására, és arra, hogy orrot piszkálni neveletlen és csúnya dolog! • A bőrömmel tapintom, érzékelem: Bőrünkkel érezzük a nyomást, a meleget, a hideget, a fájdalmat. Bőrünk szépsége a táplálkozásunktól is függ. Gyakran kapunk bizonyos ételféleségektől kiütést. Ezeknek a fogyasztását inkább mellőzzük! Tapintsanak meg a gyerekek néhány tárgyat! Használják a kifejező szavakat (érdes, sima, szúrós, puha, kemény stb.)! _46. oldal_ A helyes tisztálkodás Beszélgessünk a gyerekek tisztálkodási szokásairól! Ezután a tankönyv alapján vegyük végig a test és az érzékszervek helyes tisztítását, ápolását! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a kádban fürdés után még le is kell zuhanyozni, tehát nagyon sok vizet használunk! Ez szükségtelen. A kádban fürdés elegendő hetente egy alkalommal. Zuhanyozás alkalmával, amíg szappanozzák a testüket, lehetőleg zárják el a vizet. Fogmosáshoz használjanak poharat! A játékot ez alkalommal se mulasszuk el! Mind a viselkedéskultúra, mind a gyerekek félelmének leküzdésében nagyon fontos.
A helyes fogápolás (óravázlat) Célok, feladatok: Az egészséges fogak jelentősége. A tejfogak kihullása a növekedés fontos, természetes része. A fogazat szerepet játszik evéskor, beszéd közben és a külső megjelenés megítélésében. Fontos, hogy tudatosítsuk: a maradandó fogak egy életre szólnak. A rendszeres, helyes fogmosás fontossága. 1. Hozassunk a gyerekekkel kézitükröt! Kérjük meg őket arra, nézzék meg a fogaikat a tükörben! Hányat láttok? Milyen alakúak? Mire használod a fogadat? Mennyire fontosak? Mondjuk el a saját fogaink történetét! Mi az oka, hogy néhányat elvesztettünk? Beszéljük meg a gyerekekkel, nekik hány foguk van! Milyen fogak? Tejfogak vagy maradandóak? 2. Mondassuk el a gyerekekkel a Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs? című mondókát! Előzetes megfigyelési szempontként adjuk: figyeljék meg, a szavak kiejtésénél hogyan segítenek a fogak! Van-e kistestvéretek? Ha még nincs foga, mondjátok el, mit tud megenni!
30
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
3. Vizsgáljuk meg egy szemléltetőtáblán a fog keresztmetszetét! Mi a fogzománc szerepe? Hozzuk példának a házak vakolatát, a tárgyak festését, a háztetőt, az esőkabátot! Valamennyi védelmi szerepet tölt be. Beszéljük meg, mi történik, ha ezeken a védőbevonatokon lyukak keletkeznek vagy megrongálódnak! A fogak védőbevonatát zománcnak nevezzük. Ez óvja meg a fogat a baktériumoktól. Ezek szemmel nem láthatók, de a nyelveddel érezheted a kissé érdes lepedéket a fogaidon. Ha nem távolítjuk el a lepedéket, megtámadja a fogzománcot, és ez fogszuvasodáshoz vezet. A tárgyakon kijavítjuk a lyukat, repedést, vagy újrafestjük. Hogyan óvhatjuk a fogakat? Fluoridos készítmények használatával, megfelelő étkezéssel, rendszeres fogorvosi vizsgálattal. 4. Mutassuk be a négy segítőkész fogőrt: Fogkefe tábornokot, Vidám Gyümölcs urat, Vitéz Fluorid kapitányt és Csillogó Fogkrém kisasszonyt. Beszéljük meg, miért van szükségünk a négy fogőrre! El is játszhatjuk bábokkal! Vágjunk ki kartonból egy nagy fogat! Rögzítsük egy zokni orrához, hogy kézre húzható legyen! Adjunk csákót egy fogkefére, rajzoljunk egy almának szájat, szemet, és szúrjunk bele hurkapálcikát! A fog forduljon tanácsért Fogkefe tábornokhoz és Vidám Gyümölcs úrhoz, hogyan védje meg magát a lepedék ellen! A fogőrök haditerve: A fogmosás eltávolítja a lepedéket a legtöbb fogfelületről. Az egészséges étrend és a cukorfogyasztás mérséklése csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának veszélyét. Amit eszünk, és ahogyan esszük, befolyásolhatja fogaink állapotát. Használjanak gyermekfogkefét és háromhavonként cseréljék! Vitéz Fluorid kapitány felel a fogak fluoridos védelméért. Csillogó Fogkrém kisasszony segít fogaink napi rendszeres tisztán tartásában, fogzománcunk erősítésében. Hívjuk fel a figyelmet a fogközök alapos tisztítására és a különféle gyerekfogkrémekre! 5. Feladatok: Egy egészséges tízórai szünet tervezése. (Elemezzük, ki mit eszik!) Egy hétig falitáblázaton jelöljék a névsorban a gyerekek, hogy naponta ki hányszor mosott fogat. Mondják el családtagjaiknak is a helyes fogmosás, szájápolás módját! Használnak-e a családtagok otthon fluorid tartalmú szájvizet? Készíthetünk mosolytablót. _47. oldal_ Egészségesen táplálkozom? Az élőlényeknek: a növényeknek, az állatoknak, az embereknek táplálékra van szükségük. Mondjatok táplálékokat! Tegyünk az applikációs táblára különféle táplálékokat ábrázoló képkártyákat! Próbálják meg a gyerekek segítséggel csoportosítani: gyümölcs–zöldségfélék, tej–tejtermékek, tojás, húsfélék–felvágottak, kenyér–tésztafélék, édességek. Beszéljük meg, hogy a tankönyvben mit „mond” Sün Simi a helyes táplálkozásról! Mondják el a gyerekek, ők mit tesznek helyesen, helytelenül! Nézessük meg tízórai szünet után együtt a szemeteskosár tartalmát! Mennyi benne a kidobott élelem? Az ételt soha nem szabad kidobni! Kérd a felét, ha nem szereted, cseréld el! Az otthoni maradékot gyakran a háziállatok fogyasztják el.
Tavasz Olvassuk el a Kányádi Sándor-idézetet a tankönyvből, mondjuk el a tavaszi hónapokat!
_48. oldal_
_49. oldal_ Ébred a természet Tavaszi tanulmányi séta. Változások a természetben, gyönyörködés a tavasz szépségeiben. (Növények, állatok, emberek megfigyelése.) Készítsük fel a gyerekeket a tavaszi időjárás megfigyelésére. A tavaszi séta során találkozhattak a gyerekek a felsorolt növényekkel. A pitypangról (gyermek láncfűről) sokat tudnak mesélni. A képen látható a pitypang repülő termése is. Mondjuk el, hogy a szél viszi messze-messze! Elolvashatjuk a Varázslatos világ című környezetismereti olvasókönyvből A magvak utaznak című részt. Milyen fákat, bokrokat látunk virágozni? Ti melyiket ismeritek? Melyiknek tudjátok kiválasztani a levelét, a termését a képek közül? _50–51. oldal_ Szobanövények Nincs nagyobb élmény a gyerekek számára, mint az általuk ültetett, gondozott növények megfigyelése. Jó, ha hoznak otthonról egy kisebb virágcserepet (esetleg tejfölös poharat), ebbe ültetik a magokat. Ha nincs lehetőségük a tanteremben nevelni a kis növényeket, engedjük, hogy neveljék otthon, hiszen később úgyis hazaviszik a gyerekek. A cserép alján egy lyuk van, ez a vízelvezető nyílás. Fontos, hogy legyen, mert a fölösleges víz ezen a nyíláson át távozik.
31
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Teríts le egy újságpapírt, és tölts földet a cserépbe! Nedvesítsd be a földet, öntözd meg! Ezután dugd bele a magokat 2-3 cm mélyre! Tedd a cserepet egy átlátszó műanyag zacskóba, és kösd be a száját! Tedd az ablakba! Eleinte nem kell öntöznöd, mert a zacskó megakadályozza, hogy a víz elpárologjon. A csírázáshoz a talaj hőmérséklete fontosabb, mint a levegőé. Körülbelül 7–10 nap múlva meglátod a kis leveleket. Vedd le a műanyag zacskót, mert a növények nek friss levegőre van szüksége és öntözésre! Hajtathatunk jácinthagymát is. Ültethetünk fűszerkertet is vagy zsázsa, metélőhagyma magját. 1. Töltsünk meg egy befőttesüveget vízzel! Tegyük rá a virághagymát az üveg tetejére! 2. Takarjuk be a hagymát kartonból készült „süveggel”, vagy tegyük sötét helyre! 3. Három hét múlva vegyük le a süveget, akkor már láthatók a gyökerek. 4. Állítsuk az üveget az ablakba! Három hét múlva gyönyörködhetünk a csodálatos virágokban. Beszéljük meg a szülői értekezleten, hogy vonják be a szülők a gyerekeket a szobanövények gondozásába. Könynyen megjegyzik a gyerekek, hogy melyiknek mennyi öntözésre van szüksége. Közben megfigyelhetik, hogyan növekednek, nincs-e valamilyen betegségük. Be is jelölhetik a heti rendjükbe az öntözések időpontját. A tanév végére már önálló feladatukká válhat az öntözés (természetesen akkor, ha a növények számukra balesetmentesen megközelíthetők). _52. oldal_ Tavaszi munkák a kertben A tavaszi munkákat a parkokban is van módunk megfigyeltetni. Ha ez nem sikerült, néhány gyerek egészen biztos be tud számolni családi tapasztalatok alapján a munkáról. Az óvodában játék szerszámok formájában ugyanis megismerkedtek a gyerekek a kertgondozásban használatos eszközök többségével. _53. oldal_ A virágos növények Vizsgáljunk meg egy virágos növényt! Lehet gyomnövény is, melyet a gyökerével együtt húzzunk ki! Ha hajtattunk jácintot, a hagymás növények fejlődését is figyelemmel tudják kísérni a gyerekek. Melyik növényi rész van a földben? Milyen növényi részek láthatók a föld felett? Vizsgáljunk meg, szedjünk szét egy pitypangot vagy más növényt!
– Gyökerek: A gyökerek rögzítik a növényt, felszívják és továbbítják a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat. – Szár: A szár tartja a leveleket, a virágokat és a termést. Szállítja a felszívott tápanyagokat. Vannak olyan növények, amelyeknek a szára lágy, nedvdús (pl. paprika, ibolya). A fák és a cserjék fás szárú növények. A fák szárát fatörzsnek nevezzük. – Levél: Ezeken keresztül lélegeznek és párologtatnak a növények. Formájuk sokféle lehet, segítenek felismerni az egyes növényeket. – Virág: A virágok nemcsak szépek, a növények szaporító szervei.
32
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
– Termés: A növények magját, magvait találhatjuk meg benne (vadgesztenye, borsó, kukorica, tölgymakk, alma, paprika). A nyersen fogyasztható terméseket gyümölcsnek nevezzük. A magok segítségével szaporodnak a növények.
virág szár levelek gyökérzet
_54–55. oldal_ Kukkantsunk be nagymama virágoskertjébe! Fontosnak tartjuk a téma feldolgozását. Ma általában az a jellemző, hogy a gyerekek azokat a virágokat ismerik, amelyeket a virágüzletekben árusítanak. Gondoljunk a magyar és más népek dalaiban előforduló virágnevekre! Sokszor azt sem tudják a gyerekek, milyen virágokról énekelnek. Előzetesen gyűjtsenek a tanulók szép kertek ről, virágok ról szóló újságokat, köny veket, prospektusokat. Akár délután is beiktathatunk egy sétát a piacra vagy vásárcsarnokba, esetleg sétálhatunk a kertes házak utcáiban. Néhányat biztos felfedezünk közülük. Nézegessük a tankönyv képeit! Mondjuk el, hogy van olyan település, ahol még nincs bevezetve minden házba a víz! Öntözőkannával kell hordani a virágokra. Az embereknek mégis nagyon szép virágoskertje van. A pünkösdirózsát nagyon kevés gyerek ismeri. Ugyanúgy a liliomot is. (Énekelhetünk: Fehér liliomszál…) Hívjuk fel a figyelmet a kertalakításban használt természetes anyagokra: fára, kőre! Beszélgessünk a virágok szépségéről, színeiről, illatáról! Miért kedveskedünk a különféle alkalmakra virággal? Mondjunk verseket, amelyek virágokról szólnak! Minden napra egy kérdés: 214., 215., 216., 218., 220. Gyűjthetnek képeket virágokról, ragasszák be egy albumba! (A virágok nevét minden esetben írják oda!) _56. oldal_ Segítőtársaink a parkban, kertben A kerti segítőtársak jótékonykodását akkor értik meg igazán a gyerekek, ha elmeséljük nekik röviden ezeknek az állatoknak az életmódját, táplálkozását. Minden esetben először hallgassuk meg a gyerekeket, hogy ők mit tudnak a témáról! Így könnyebben javíthatjuk a helytelen információikat is. A sün emlősállat. A feje és hasa kivételével testét szarutüskék fedik. Ha veszélybe kerül, erős bőrizomzata segítségével összegömbölyödik. A sün járása nem gyors, hanem döcögő, mert az egész talpára lépve jár. Testét 16 000 tüske borítja. A tüskék 1 mm vastagok és 2-3 cm hosszúak. Nyugodt állapotban az állat farka felé dőlnek, és lazán fekszenek végig a háton. Télre egy védett zugba húzódik a száraz avarban, és téli álmot alszik. A vakondok emlős, rovarevő. Föld alatti életet él, ásólábával alagutakat épít. A sünről és vakondokról a gyerekeknek a mesékből sok információja van. Az életből is, és sajnos nem mindig pozitív. Sok helyen a kertben agyonütik a vakondokot, hogy ne ássa ki a növényeket. A vakondok hasznos állat, ha nem szívesen látjuk a kertben, áttelepíthetjük. Olvashatunk erről a Varázslatos világ című környezetismereti olvasókönyvben (Apáczai Kiadó). A földigiliszta mozgásával, életmódjával szinte átforgatja a talajt. Sok gyerek már pici korától a családból hozza, hogy iszonyodik tőle. Kövessünk el mindent, hogy rámutassunk a fontosságára, mondjuk el a gyerekeknek, hogy vannak helyek, ahol tenyésztik is, és kiviszik a földekre. A hétpettyes katicabogár alig nagyobb fél centiméternél. A fej és a tor fekete, fedőszárnya vörös színű, melyen hét fekete petty van. Petéje sárga színű. A petékből kikelő lárvák 21 napos „életük” alatt több száz levéltetűt fogyasztanak el. A bábállapot 6–7 napig tart. A kifejlett katicabogarak is levéltetvekkel táplálkoznak. Egy katicabogár két és félezer levéltetűt is elfogyaszt élete során. A méhek a hangyákhoz hasonlóan családban élnek. A család tagjai: az anya, a dolgozók és a herék. Utódaikat nektárral és virágporral táplálják, közben beporozzák a növényeket. A méheknek ebből a szempontból sokkal nagyobb jelentőségük van, mint az, hogy mézet gyűjtenek. Nyaló szájszervükkel a virágokból felnyalt nektár a mézhólyagba kerül, itt érlelődik mézzé. A fiatal méheket a dolgozók mézzel kevert virágporral táplálják.
33
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A madarakról ősszel és télen is tanultunk. Így a ház körül élő madarak tanulmányozása során könnyebb lesz felismertetni és tudatosítani jellemző tulajdonságaikat. Segítenek a versek, dalok, mesék. A gyerekek mondják el saját tapasztalataikat! Milyen „madárlakásokat” ismernek? Melyik madarat volt alkalmuk alaposan megfigyelni? Milyen a színük, a hangjuk? Mivel táplálkoznak? Mutassuk be két-három madár szertári modelljét! Figyeljük meg a testrészeket! Mutassunk be egy madárfészket! (Lepottyant, elhagyott fészek, ezt mondjuk el a gyerekeknek!) Vizsgáljuk meg, miből építette a madár! Mivel madártojást nem tudunk mutatni, mondjuk el, hogy a tyúktojáshoz hasonlít, csak kisebb és színesebb a héja. Ha valamelyik gyereknek van otthon madara, és van elhullajtott tolla, megvizsgálhatjuk kézinagyítóval. Foglaljuk össze a madarak jellemzőit! Ebben az időszakban már elég jól olvasnak a gyerekek. Hozhatnak a könyvtárból madarakról szóló könyveket.
cinke
feketerigó
galamb
gólya
fecske
Jól használhatjuk a Minden napra egy kérdés című könyvet (Móra Kiadó, 1987, 13. kiadás, 2010). A rövid szövegeket a gyengébben olvasók is szívesen tanulmányozzák. 108., 113., 117., 118., 122., 146., 150., 158., 167., 168., 171., 172., 175. kérdés. A madarakra vonatkozóan A természet ünnepei cím alatt még találunk segítséget. A tavasz ünnepei
_57. oldal_
Húsvét: A húsvétnak nincs állandó napja, mozgóünnep. A március 22-e és április 25-e közötti időszak ra esik. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvét napja. Az ünnep magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a negyvennapos nagyböjt, innentől lehet húst enni. Egyházi ünnep, Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának az emlékünnepe. Sok szép hagyomány, népszokás kapcsolódik hozzá. (Kiszebábégetés, zöld ágakkal vonulás.) A húsvét előtti vasárnap a virágvasárnap, ekkor kezdődik a nagyhét. Virágvasárnap a barkaszentelés napja a templomban. Nagycsütörtökön Jézus az utolsó vacsorán búcsút vett tanítványaitól, és megjövendölte feltámadását. Amikor Jézust elfogták, a harangok elnémultak, ezért nagycsütörtökön nem harangoznak. Nagypénteken Jézust a Golgota hegyén keresztre feszítették. Ezen a napon böjtölnek a vallásos emberek, nem esznek semmilyen ételt, csak vizet isznak. Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe. A vasárnapi körmenet, a húsvéti sonka megszentelése egyházi szokás. A sonka mellé kalácsot és tojást esznek az emberek. A húsvét jelképei: a tojás, a kiscsibe, a kisbárány, mind az újjáéledést jelképezik. Húsvéthétfő a locsolkodás napja. A néphit szerint a locsolkodás tisztító-gyógyító hatású. A húsvét utáni vasárnap a fehérvasárnap, a komatál küldésének a napja. (Tátrai Zsuzsanna: Magyar népszokások) 34
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Május: Az ókori Rómában a termékenység istennője Maia volt. Ebből is ered a hónap elnevezése. A népszokás szerint a legények ilyenkor emeltek májusfát annak a leánynak az udvarában, akinek udvarolni szerettek volna. Szép szokás még a majális, amikor az emberek kimennek a zöldbe. Itt táncolnak, játszanak, esznek-isznak, mulatoznak. Anyák napja: Május első vasárnapja anyák napja. A gyerekek dallal, verssel, virággal köszöntik az édesanyákat. Az iskolában az a feladatunk, hogy felkészítsük a gyerekeket erre az ünnepre. Sok helyen műsort ad az osztály az anyukáknak, nagymamáknak. Ilyenkor ügyelnünk kell arra, hogy minden gyerek szerepeljen. Meghittebb ez az ünnep úgy, ha a gyerekek elkészítik az ajándékukat, megtanulják a dalt, a verset, és otthon köszöntik az édesanyákat. Ne felejtsék el a többi felnőtt családtagnak is megköszönni a szeretetet, a gondoskodást! Pünkösd: Ez a nyárhívogató ünnep görög eredetű. A húsvét utáni 50. nap, a hetedik hét vasárnapja. A keresztény kultúrában a Szentlélek eljövetelének napja. Kedves a hozzá kötődő népszokás, a pünkösdi király és királyné választása. A pünkösdi király „uralkodása” 1 évig tart. _58–59. oldal_ Állatok a házban és a ház körül (óravázlat) Az óra feladata: a környezetünkben élő állatok megismerése, jellemzőinek felsorolása. Csoportosításuk. Az állatok körüli munka kötelesség. Rendszeresség az állattartásban. „Nemkívánatos” állatok a környezetünkben (betegségek okozói lehetnek). 1. Látogatás egy állatkereskedésbe, falusi udvarba vagy az állatkert „parasztudvar” részébe. Etethetünk tyúkokat, birkákat, kecskéket. Nagyon nagy élmény a gyerekek számára. Az állatkereskedésben tegyenek fel a gyerekek kérdéseket az eladónak. Hogyan gondozza az állatokat? Mivel táplálkoznak? Mit kell tudni a viselkedésükről, szaporodásukról? Hol van az igazi hazájuk? A digitális tananyag szemléltető filmjének megtekintése. 2. Hallgassunk kazettáról különböző állathangokat! Ismerjék fel a gyerekek! Mondjanak állatokról szóló verset, mondókát, énekeljünk dalokat (lásd: Szakmai kiegészítő anyag: „A természet ünnepei”)! – Meséljetek kedvenceitekről! Milyen állatot tartotok otthon? Hogyan gondozzátok (kutya, macska, papagáj, pinty, hörcsög, tengerimalac)? Az ékszerteknős szándékosan nem szerepel a tankönyvben. Kérjük meg arra a gyerekeket, hogy lehetőleg ne tartsanak, mert a nagy részük elpusztul. Meséltessük el, hogy tartanak-e az ismerőseik valamilyen különleges állatot (kígyót, gyíkot stb.)! – Valószínűleg több gyerek el fogja mondani, hogy egy idő után elajándékozták a valamikor annyira áhított állatot. Meséljék el, mi volt az oka! Mit kellett volna másképp tenni? Jól választották-e meg a lakásban tartott állatot? – Vannak bizonyos „nemszeretem” állatok a környezetünkben. Ezek táplálékul szolgálnak más állatok számára, de az embernek sok kellemetlenséget okoznak. A házilégy több madár és a pók tápláléka. A lakásban és környékén szemtelen kellemetlenkedő. Mindenre rászáll, betegséget terjeszt. – A házi egér szintén betegségeket terjeszt, és ráadásul mindent összerág. (Mindkét állatról a szak mai kiegészítő anyagrészben találunk bővebb információt.) – Beszéljünk arról is, hogy valamikor a macskákat éppen azért honosították meg, hogy megfogják az egereket. Ma a városi bérházakban tartott macskáknak egyrészt alkalmuk sincs egeret fogni, másrészt sok macskaeledellel kényeztetjük őket. – A pókoktól gyakran úgy undorodnak a gyerekek, mint a békától. Sokat segíthetünk, hogy ne ala kuljon ki ez a helytelen szemlélet. A hazánkban élők pókok rágó szájszerve nem olyan erős, hogy ártani tudnának az embernek. Sok legyet és rovart elfogyasztanak, amelyek nekünk kellemetlenségeket okoznak. Figyeltessük meg a természetben a pókok csodálatos alkotását, a pókhálót. – Feltétlenül beszéljünk az állattartás higiéniájáról. Bármilyen állatot simogatsz vagy etetsz, utána mindig moss kezet! A kedvtelésből tartott állatoknak is lehetnek betegségei. Ha rendellenességet tapasztalunk, állatorvoshoz kell vinni. A kutya, macska védőoltásait rendszeresen be kell adatni. – Interaktív feladatok megoldása. 3. – Rögzítésképpen csoportosíthatunk képkártyákat többféle szempont szerint, például testüket toll borítja, testüket szőr borítja. Házi feladatként oldják meg a gyerekek a munkafüzet feladatait, és keressenek a könyvtárban állatokról szóló könyveket! – A digitális tananyag kérdései.
35
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz _60–61. oldal_ A baromfiudvar lakói A témát az Állatok a házban és a ház körül című óra alapján dolgozzuk fel. Használjuk fel a tanulmányi séta tapasztalatait! Vigyünk be szertári modellt (tyúk, tőkésréce)! Bármilyen szertári modellt viszünk be, viselkedjünk nagyon természetesen, hogy a gyerekek ne viszolyogjanak a preparált vagy folyadékos állatoktól. Ha a tanulmányi sétán vagy a nagymamánál sikerült állatokat etetni, kérdezzük meg, mit adtak nekik. A gyöngytyúkot kevésbé ismerik a gyerekek. Általában kevés udvarban tartják nagy hangja miatt. Pedig levese és a belőle készült sült és pástétom nagyon finom és egészséges. Kevésbé zsíros. Mondják el a gyerekek az „állatcsaládok” neveit! Meséljék el a tapasztalatuk alapján, mi a különbség a tyúk és a kacsa életmódja között! Hogyan lesz a tojásból kiscsibe? A tankönyv képsora alapján, és szertári folyadékos modellen is szemléltethetjük. A madarakkal ismerkedtek a gyerekek már az óvodában is. Ismerik a téli madáretető vendégeit. Tudatosíthatjuk a madarak általános jellemzőit. Testüket toll borítja, csőrük, szárnyuk van, kemény héjú tojásokkal szaporodnak. A szakmai kiegészítő anyagban találunk segítséget. _62–63. oldal_ Az istálló és az ól lakói Elemezzük a tankönyv képeit! Mondják el a gyerekek, mit tudnak róluk! Mondjanak állatokról szóló verseket, dalokat! Utánozzák az állatok hangját! Mondják el élményeiket a tankönyv képein látható állatokkal kapcsolatosan! Mondjuk el, hogy a tej az állatok emlőjében képződik! Vannak olyan állatok, amelyeket naponta kétszer: reggel és este fejni kell (tehén, kecske). Beszéljük meg, milyen tejet, tejtermékeket fogyasztanak a gyerekek! (Erről a táplálkozás témánál már tanultunk.) Ezek az állatok elevenszülők, kicsinyeiket az emlőikben képződött tejjel táplálják. Testüket szőr borítja, négy lábuk van. Kérdezzük meg a gyerekeket, ki látott már közülük elevenszülést (kutya, sertés)? Ha van olyan gyerek, aki már ült lovon, lovaskocsin, vagy ismerkedett a lovak gondozásával, mondja el! (Általában a fontosabb testrészeket megnevezik a gyerekek, tudják a sörény, pata fogalmát is.) Beszéljünk az állatok gondozásáról! Mondjuk el, hogy nekik is lehetnek betegségeik! Ilyenkor állatorvost kell hívni. _64–65. oldal_ Vadon élő állatok Elemezzük a tankönyv képeit! Az óvodában is ismerkedtek a gyerekek ezekkel az állatokkal. Fontos annak a különbségnek a megláttatása, hogy ezekről nem gondoskodik az ember, egyedül kell megszerezni a táplálékukat, és ügyesen menekülni ellenségeik elől. Valamikor az ember a vadon élő állatokból háziasította mostani háziállatait. A későbbi osztályokban tanulunk mindezekről. _66–67. oldal_ Az állatkertben Magyarországon népszerű szabadidős foglalatosság a család vasárnapi állatkerti sétája. A gyerekek egy része már járt állatkertben, másik részük a könyvekből és a filmekből ismeri a más földrészeken élő állatokat. Az állatkertek szerepe szerencsére mára megváltozott. Nem csupán az állatok bemutatásával, hanem ökológiával, természetvédelemmel és a fajok megőrzésével foglalkoznak. Hozzájárulnak a veszélyeztetett fajok szaporításához, védelméhez.
Nyár
_68. oldal_
_69. oldal_ Itt a nyár A nyár szépségei és örömei mellett hívjuk fel a figyelmet a balesetveszélyekre: fürdőzés, napozás, kerékpározás, labdajátékok stb. Készíthetnek a gyerekek egy füzetbe rajzos nyári naplót a mindennapjaikról. Ezeket szeptemberben feltétlenül nézzük meg és értékeljük! _70–71. oldal_ Miről tanultunk? Röviden tekintsük át, mivel foglalkoztunk ebben a tanévben! A rövid tájékozódó jellegű felmérés megíratása természetesen nem kötelező.
36
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Szakmai kiegészítő anyag a különböző témákhoz Az élősarok Az élővilág megismerésében és megszerettetésében fontos szerepet tölthet be az élősarok. A meglévő dísznövények mellett az évszaktól függően nevelhetünk itt babot, kukoricát, metélő- és vöröshagymát, karalábét, káposztát, de sóskát és természetesen megannyi dísznövényt is. A tél közepétől kezdve hajtassunk gyümölcsfákat: alma-, köszméte- és cseresznyeágat! Cserjéket: japánbirs, aranyeső, kökény, bodza, húsos som. Befőttesüvegekben gyermeki segítséggel és ápolással hajtathatunk tulipán-, jácint-, nárcisz- vagy sáfrányhagymát, vöröshagymát, fokhagymát, amarilliszt. Csíráztathatunk vadgesztenyét, vörös és kocsányos tölgy makkterméseit, diót, mogyorót, juhar- és fenyőmagot, tujamagot. A különböző hajtatásokhoz útmutatást nyújt Dr. Juhász Lajos Tavasz a télben (növényi hajtatások) című könyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977), valamint Ursula Krüger Kertészkedjünk, gyerekek című munkája (Pesti Szalon, Budapest, 1993). VADON TERMŐ NÖVÉNYEK CSERÉPBEN Igen sok vadon élő növény tartható, nevelhető, illetve szaporítható cserépben. A páfrányok jól bírják a zárt helyiségben tartást; különösen a következő fajok: erdei pajzsika, édesgyökerű páfrány, aranyos fodorka. Leghelyesebb, ha a felsorolt páfrányokat a termőhelyükről hozott humuszos földbe ültetjük. Ennek hiányában megfelel bármely erdei lombföld is. Ültetésükre legmegfelelőbb az ősz. A cserépbe ültetett páfrányokat az élősarok árnyas részén helyezzük el. Gondozásuk tulajdonképpen csak öntözésből áll. Fontos, hogy az öntözést rendszeresen végezzük: mindennap annyi vizet öntsünk tányérjukba, amennyit fel tudnak szívni. Földjüket ne engedjük kiszáradni! A virágos növények közül elsősorban a gyomokat tartsuk cserépben! Csaknem minden gyomnövényünk jól tenyészik cserépben. Figyeljék meg a tanulók, hogy a gyomok gyorsan nőnek, s igen igénytelenek: bírják a nedvességet, szárazságot, fényt, árnyékot, hideget, meleget, igen sok magot érlelnek stb. Annak igazolására, hogy a talajban állandóan vannak gyommagvak, töltsünk meg egy cserepet földdel, és öntözzük meg! Egymás után kelnek ki a különféle gyomok magvai. Az élősarokban nevelt gyermekláncfű, martilapu szabályos gömb alakban elhelyezkedő repítőernyős kaszattermést hoz. Az egylaki kiscsalán és a kétlaki nagycsalán cserepekben nagyon virulensen fejlődik. Érdekes megfigyelni a nagycsalán porzós példányát. Érett porzói hirtelen kivágódnak, és a virágport szemmel láthatóan szórják szét. CSÍRÁZTATÁSOK A csíráztatáshoz a magvakat be kell gyűjteni és elő kell készíteni. A begyűjtés ideje augusztus, szeptember és október. Gyűjtsünk vagy 30–40 db termést fajonként (legszebb a bokrétafa), különböző fajú egészséges tölgymakkot, bükkmakkot, szelídgesztenyét, diót, gyertyán-, hárs- és juhartermést. A legkorábban lehullott apróbb termések és magvak gyorsabban csíráznak (csírázási erélyük nagyobb), mint a később hullottak és nagyobbak. A tölgymakkokat leghelyesebb már augusztus végén begyűjteni. A terméseket és magvakat ne vigyük szobába, mert ott csírázóképességüket elvesztik: ezeket a csírázáshoz elő kell készíteni. Az előkészítés edzésből áll. Az edzés tulajdonképpen a természeti folyamat utánzása. A magvakat, terméseket gyűjtés után szórjuk bokrok alá, terítsük szét, és fedjük le lazán avarral! Ha száraz az ősz, hetenként egyszer öntözzük meg! Cserepeket töltsünk meg háromnegyedig finoman eldörzsölt laza kerti földdel vagy nedves fűrészporral! Erre rakjuk a magvakat. A magvakra szórjunk földet, illetve fűrészport, hogy éppen ellepje azokat! A ládákat helyezzük el az élősarok alsó polcaira vagy az asztal alá. Jó, ha üveglappal is befedjük őket, de ne zárjuk le teljesen, mert a csírázáshoz sok levegő (oxigén) szükséges. Két héten belül előtör a magvakból a csíragyökér, majd három-négy héten belül a csíraszár. Januárban már szép üdezöld „szálerdőcske” díszíti élősarkunkat. Nagyon érdekes a csonthéjasok csíráztatása. Szerezzünk szilva-, barack-, őszibarack-, mandula-, cseresznye-, meggymagvakat. Faláda aljára szórjunk kétujjnyi homokot, erre tegyünk egy sor magot, szórjunk rá ismét néhány ujjnyi homokot, majd erre ismét magvakat rétegezzünk, majd újra homok következzék. Ez a művelet a réte37
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
gezés. A megtöltött ládát öntözzük meg, vigyük pincébe, vagy ássuk be a földbe. Februárban helyezzük el az élősarokban, és egy hónap múlva bontsuk ki a láda tartalmát! Érdekes látványban lesz részünk: a csonthéjakat szétfeszítik az előtört csíragyökerek. A kicsírázott magvakat helyezzük cserépbe, és ott neveljük tovább csemetékké. A fiatal növénykéket magoncoknak nevezik. JÁRULÉKOS GYÖKEREZTETÉSEK (DUGVÁNYOK) A járulékos gyökerek képződésének bemutatására legalkalmasabbak az őszi hónapok. A vízben gyökereztetést úgy végezzük, hogy az ágaknak legalább egyharmadát vízbe tesszük. Minél bővebb a gyökereztető víz, annál jobb. Gyökereztetésre legalkalmasabbak a babos- (lekváros-) üvegek. A gyökereztetés gyorsaságát fokozza a víz tisztasága, ezért a vizet 3-4 naponként újítsuk meg; a gyökerek ugyanis oxigénigényesek. A fűzfajok gyökerei különösen sok oxigént kívánnak. Ha októberben szomorúfűz porzós példányáról származó hüvelykujjnyi vastag ágat hajtatunk, az már egy hónapon belül nagyon szépen kivirágzik. A fagyal nagyobb, járulékos gyökeres ága tápsókeverék oldatával táplálva új leveleket fejleszt és virágot is hoz. A fagyal egyébként szobában télen sem hullatja le leveleit. A járulékos gyökerekből fejlesztett ágakat cserépbe ültetve tovább nevelhetjük. A kultúrnövények is bő választékot szolgáltatnak a járulékos gyökereztetésre. Leggyorsabban gyökereznek a pletykafutó, a szultánvirág, a begóniafajok, a kaktuszfajok és a burgonya szárdarabjai. Gyökereztessünk és hajtassunk húsos gyökereket! A tartalék táplálékban bővelkedő húsos gyökerek vízbe téve nagyszerűen gyökereznek, lombot fejlesztenek, majd virágoznak. A konyhakerti és gazdasági növények közül a következők húsos (módosult) gyökereit és szárait nevelhetjük sikerrel: sárgarépa, petrezselyem, zeller, retek, torma, karalábé, cékla, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, vörös- és fokhagyma. A karó, illetve répa alakú gyökereket üveghengerekbe tegyük úgy, hogy a víz csak a végüket érje! Ha a sárgarépa gyökerét „nyakig” vízbe tesszük, megrothad, gyökere ugyanis annyira oxigénigényes, hogy ha végig vízbe ér, romlásnak indul és elpusztul. Helyesen kezelve ernyős virágzatát is kibontakoztatja. A többi gyökeret, illetve szárrészt bőszájú üvegre „ültetjük” úgy, hogy csak a gyökér alja érjen a vízbe. A megjelenő oldalgyökerek a vízbe hatolnak, és felveszik a kellő vízmennyiséget. A petrezselyem lassan, a zeller és a cékla gyorsan gyökerezik. HAJTATÁSOK (ELŐVIRÁGOZTATÁSOK) A hajtatás, illetve elővirágoztatás az élősarok legtanulságosabb és legszebb művelete. Igen sok lágy szárú (dudvásszárú) és fásszárú növény (cserjék, fák) hajtatható. Hajtatható és télen elővirágoztatható minden olyan dudvásszárú növény, amely föld alatti szár-, illetve gyökérrészeiben tartalék táplálékot halmoz fel, és amely május közepéig a természetben virágzik. Sok növényből nyáron nem látszik semmi, föld alatti szárrészben él tovább, pihen. Ilyenek általában a hagymás és gumós növények, pl. hóvirág, tőzike, gyöngyike, tyúktaréj, sáfrány, keltike, nárcisz, tulipán stb. Az ilyen növényeknek nyáron van a mély, a szükséges pihenőjük. Ősszel, amikor megindulnak az esőzések, fejlődésnek indulnak, kifejlesztik gyökérzetüket, levélkéiket is megnövelik, és virágrügyeikből bimbót képeznek, amely a levelek közé nyomul, és ott védelmet találva a fokozódó hidegek hatására növekedését megszünteti. A levelek és a közöttük lévő bimbó több fajnál (pl. hóvirágnál) eléri az avart, amely felülről védelmet biztosít. A téli fagyok a növényeket kényszerpihenőre ítélik. Ha a hideget megszüntetjük, azaz meleg helyiségben vízbe állítjuk a növényt, az kényszerpihenőjét beszünteti, fejlődésnek indul, virágrügyeit kifejleszti, virágzik, végül kizöldül. Hideghajtatással virágoztatható: hóvirág, tavaszi tőzike, téltemető, pirosló hunyor, pettyegetett tüdőfű, tavaszi kankalin. A meleg iránt legérzékenyebb a hóvirág és a tavaszi tőzike. Hajtatásukra legalkalmasabb a keleti vagy nyugati fekvésű ablak köze. Tegyük hagymáikat alacsony falú tálakba, öntsünk rájuk vizet, hogy a hagymákat éppen ellepje! Szórjunk rájuk kevés avart, és így állítsuk a tálakat a külső és belső ablak közébe! Hideg éjszakákon a hagymák a hajtatóvízbe befagynak. Bírják a befagyást, ha viszont az éjszakák tartósan erősen fagyosak, akkor növényeinket fűtetlen, de fagymentes szobában helyezzük el! December végén megkezdik a virágzást, január folyamán csaknem mind kinyílik. Figyeltessük meg a napsugarak virágzást serkentő hatását! Napos időben a nyílási idő meggyorsul, a takarólevelek feltárulnak. Jácintot, tulipánt úgy is hajtathatunk, hogy a december folyamán a földből kiemelt hagymákat olyan, vízzel telt üvegekre tesszük, amelyek szája a hagymák méreténél kissé szűkebb, így nem csúsznak bele. A hajtatóhelyre állítjuk, és lefedjük fekete papírból készült kúp alakú „sapkával” addig, amíg a levelek között határozottan megjelennek a bimbók. Ilyenkor az árnyékoló sapkát eltávolítjuk, és napos helyre tesszük. Néhány hét alatt teljesen kifejlődnek az illatos, szép virágok. 38
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A salátaboglárka meleg szobában, 20-22 °C-on is igen jól virágoztatható. Ez a legkönnyebben és leggyorsabban hajtatható növényünk. Október elején beállított példányai már a hónap végére kivirágoznak. A virágok hidegre téve gyorsan összehúzódnak, meleg szobában, pl. asztali lámpa alá helyezve 10 perc alatt gyorsan kinyílnak, néha a nyílás szabad szemmel is látszik (epinasztikus mozgás). Még gyorsabb virágnyíló mozgást észlelhetünk a hóvirágnál. Hideg helyről behozott virágai percek alatt függő harangszerűen szétnyílnak. Meleghajtatással a cserjék és fák ágait hajtatjuk. Cserjék és fák közül sikeresen hajtathatók és elővirágoztathatók mindazok, amelyek a természetben is korán virágoznak, és amelyeknek ülő, illetve rövid kocsányú virágai vannak. A növényfajok a virágoztatás lehetősége, minősége sorrendjében a következők: aranyfa vagy aranyeső, keserű mandula, szomorúfűz, japánbirs. Minél nagyobb növényi részt törjünk le! Hajtatható természetesen az alma, körte, cseresznye, meggy, barack, szilva, őszibarack és mandula is. A gazdaságilag értékes gyümölcsfák ágait azonban ne használjuk fel hajtatásra sem! A felsorolt fás növényfajok ágainak java részét meleghajtatással virágoztatjuk. A meleghajtatás hőmérséklete 20 °C vagy 20 °C fölött van 30 °C-ig, de nem állandóan, hanem csak délelőtt a fűtés ideje alatt. Délután már alacsonyabb hőmérséklet is elég, de éjszaka se szálljon 14-15 °C alá. A nappali 20-30 °C-os és az éjszakai hűvösebb, 14-16 °C-os hőingadozás szükséges is. A nappali világos (napos) meleg és az éjszakai sötét, hűvös idő azok az ellentétes környezeti hatások, melyek a virágzást mint fejlődési jelenséget eredményezik. Ha a hajtatandó ágainkat éjjel-nappal 20 °C-os melegben és világosban tartanánk, nem sikerülne olyan jól a hajtatás, mint a fény-hő tényezők ellentéteinek alkalmazásával. A környezeti nevelés szempontjából fontos, hogy az élősarokban a gyerekek a növények mellett állatokat is megfigyelhessenek, és részt vegyenek azok gondozásában. Fontos az, hogy olyan állatokat válasszunk, amelyek jól tarthatók tanteremben (pl. akváriumi béka, sáska, kék tücsök). Hónapok
Napok
Január elöl jár, Február a nyomán, Március szántó-vető, Április nevettető, Május szépen zöldellő, Június nevelő, Július érlelő, Augusztus csépelő, Szeptember gyümölcshozó, Október borozó, November télelő, December pihenő. magyar népköltés
Hétfő – hetibe, Kedd – kedvibe, Szerda – szeribe, Csütörtök – csűribe, Péntek – pitvarába, Szombat – szobájába, Vasárnap – kétszer az Isten házába. Hétfőn egy szem makkot leltem, kedden délben földbe tettem, szerdán este vödröt vettem, csütörtökön megöntöztem, pénteken csak nézegettem, szombaton már büszkélkedtem, s akár hiszed, akár nem, vasárnap az én tölgyfámról, annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem.
Az élő sövény Az élő sövények az évszázadok során ugyanúgy változtak, mint az állat- vagy növényvilág. Egy jól kialakított élő sövényben sajátos, változatos mikrokörnyezet jöhet létre. Angliában a legrégibb élő sövényeket ezer évvel ezelőtt telepítették a normann hódítók. Az élő sövény korát az őt alkotó fás szárú növények száma alapján körülbelül fel lehet becsülni. A sövény hoszszában 30 méteren megszámoljuk a fás növényfajokat (galagonya, mogyoró, kőris, bodza, tölgy, hóbogyó, fagyal stb.). Minden meghonosodott faj (természetes körülmények között) száz évet jelent. A sövények életközösségének kialakulásához évszázadokra volt szükség. Lerombolásukhoz a buldózereknek sajnos egy nap is elég. 39
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A sövény fölé gyakran magányos fák magasodnak. Lombkoronájuk terjeszkedhet, biztos fészkelőhelyet nyújthat a madarak számára. A sűrű növésű cserjék között mintegy negyvenféle madárfaj fészkelhet, sokuk a táplálékát is megtalálja (vörösbegy, citromsármány, kenderike). Vannak olyan állatok, amelyek számára búvóhelyet jelent a sövény (mezei nyúl, erdei pocok, erdei egér, törpecickány, gyepi béka). Parkjainkban, kertjeinkben egyre gyakoribbak az élő sövények. Igaz, hogy élőviláguk kevésbé gazdag, de jól megfigyelhetjük a pókokat, csigákat, katicabogarakat és más rovarokat.
Madarak A harkályfélék családjából a fekete a kis, a nagy, a balkáni harkály, a fehérhátú fakopáncs, a szürke harkály és zöldküllő költ hazánkban. A fakopáncsfajokat harkálynak is nevezik. Öreg fák odvaiban laknak. Fióka nevelés közben jobban megfigyelhetjük őket. Karmokban végződő ujjaikkal kapaszkodnak a fák törzsén, és kemény farktollaikra támaszkodnak. Vésőszerű csőrük van, és messze kiölthető szigonyos nyelvük. Megmaradásukat öreg, odvas fák meghagyásával vagy mesterséges fészekodúk elhelyezésével segíthetjük. A feketerigó szinte minden településen jól érzi magát. A gyerekek jól megfigyelhetik, amint ugrándozva szedi össze a talajról a táplálékát: apró csigákat, rovarokat, földigilisztákat. Igaz, hogy szereti a cseresznyét, a bodzabogyót, a szőlőt is. Télen a különféle háztartási hulladékot is elfogyasztja. Fészkét sűrű cserjések ágai közé, csatornahajlatokba rakja. Évente két-háromszor költ. A városban élők itthon telelnek, az erdőben lakók a Földközi-tenger vidékén keresnek menedéket a hideg elől. A balkáni gerle városokban, falvakban egyaránt megtelepedett. A városi galambtól könnyen megkülönböztethető. Kisebb termetű, világos, sárgásbarna tollazata van. Négy-öt alkalommal költ évente, alkalmanként két tojást rak. Fákra, erkélyekre fészkel. Különféle magvakkal táplálkozik, fiókáit a begyében termelődő begytejjel eteti. Tereken, utcákon tömegével láthatók a városi galambok, melyek a házi galambok elvadult utódai. Táplálékuk: növényi magvak, kenyérdarabok. A városok műemlék épületei a galambok maró hatású ürüléke miatt veszélybe kerültek. Évente többször költenek. A füsti- és molnárfecskék vonuló madarak. Április elejétől szeptember közepéig hazánkban élnek, a telet Afrikában töltik. Alkatuk és fészkük formája alapján meg tudjuk állapítani a különbséget közöttük. A molnárfecske kisebb termetű, farka rövidebb. A füstifecskének hosszú villás farka van, és valamivel nagyobb termetű, mint a molnárfecske. Fészküket sárrögökből tapasztják, de a füstifecske fűszálakat is beépít felül nyitott negyed gömb alakú fészkébe. A molnárfecske zárt fészkének felül van a szűk bejárati nyílása. A széncinege és társai gyakori vendégei a téli madáretetőknek. Ilyenkor magokat esznek. Tavasztól őszig kertünk nagyon kedves vendégei és szorgos segítőtársaink. Naponta saját testsúlyuknak megfelelő rovart, rovarpetét, lárvát fogyasztanak el. Évente kétszer költenek, 7–12 fiókát nevelnek. A házimacska és a ragadozó madarak veszélyesek rájuk. A verebek szapora madarak, évente többször is költenek. A tojó színe szürke, a hím tollruháján felfedezhetünk kékes, fehér, fekete színt is. Magevő madarak, de a rovarokat és a háztartási maradékot is szívesen fogyasztják. Jellegzetes ugráló mozgásukat jól utánozzák a gyerekek. A vetési varjú, mint a veréb és társai szintén énekesmadár. Lakott helyeken, utcákon, mezőn, réten szerzi táplálékát. Pockokat, férgeket eszik, sajnos a madárfészkeket is megdézsmálja. Télen hangos károgással a városokban keres élelmet.
Rovarok A rovarok olyan ízelt lábú állatok, melyek teste három testtájra: fejre, torra és potrohra tagolódik. Fejükön egy pár csáp és három pár szájszerv van. A toron három pár ízelt láb helyezkedik el. A leg több rovarnál a toron található a két pár szárny. Van olyan rovar, melynek bőre annyira vékony, hogy ezen át képes lélegezni. Vannak olyanok is, melyeknek a váza kitinpáncéllá vastagodott. Ezek légcsövekkel lélegeznek. A légcsövek kitincsövecskék, melyek eljuttatják az oxigént a sejtekig. Egyes vízirovarok lárvája kopoltyúval lélegzik. A rovarok látószerve az összetett szem, amely néha több ezer szemecskéből áll. Petékkel szaporodnak. Szárnyuk alapján csoportosíthatjuk őket. A bogarak csoportjába tartoznak az olyan rovarok, melyek első pár szárnya kemény fedőszárnnyá alakult. A második pár hártyás szárny repülésre alkalmas. Fejlődésük teljes átalakulás: pete – lárva – báb – kifejlett bogár.
40
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A hangyák hártyás szárnyú rovarok, mindkét pár szárnyuk hártyás. A hímeknek és a nőstények nek van szárnya, de a nőstényeké később lehull. A dolgozóknak nincs szárnyuk. A hangyák támadáskor rágóikkal megsebzik áldozatukat. Ezután potrohukat a sebhez nyomják, és hangyasavat csepegtetnek bele. Ezért égő, viszkető érzésünk van a hangyacsípéstől. Nem ártalmas különösebben, borogatással elmúlik. Hazánkban leggyakoribb az erdei vöröshangya. Földből, növényi részekből hangyabolyt épít. Egy-egy bolyban több millió hangya is élhet. A gyerekek sokszor látnak hangyatojást cipelő hangyákat. A hangyatojás nem a petéje, hanem a bábja a hangyáknak! A lepkék talán a legszebb rovarok. Két pár szárnyuk van, amelyeket pikkelyek fednek. Lárvájuk a hernyó. A hernyók növényi részekkel táplálkoznak. Rágó szájszervük segítségével fogyasztják táplá lékukat. A kifejlett lepkék a virágok nektárjával táplálkoznak szívásra alkalmas pödörnyelvük segítségével. Hazánkban az egyik legszebb lepke, a nappali pávaszem fejlődése a csalán növényhez kötődik. Hernyói csalánlevelekkel táplálkoznak.
Egy hasznos féreg A talajban hihetetlenül sok földigiliszta él. A giliszták általában utat rágnak maguknak a talajban, de fenntartanak egy állandó járatot is, amely egy levél behúzásával biztonságosan elzárható. A közönséges földigiliszta minden testszelvényén négy pár apró serte van. Ezekkel le tudja „horgonyozni” magát a járatában. Minden giliszta egyszerre hím és nőstény. A talaj felszínén fekve párzanak, majd mindkettő egy kokonba (gömbölyű petetok) préseli a petéit. Testfelépítésük: fej, nyereg, farok (testszelvények, serték).
Megértik-e az állatok az emberi beszédet? Alighanem minden kutyabarát megerősíti, hogy megértik, és példákat fog felhozni egy bizonyos kutya okosságának bizonyítására. A valóságban azonban a szó sohasem jelenthet annyit az állat számára, mint az embernek. A kutya ugyan a hangzás alapján magától megkülönbözteti a különböző szavakat (feküdj! pfuj! stb.), de tartalmukat nem érti. Sohasem értheti meg például a viccet, a szójátékot. A szónak az ember számára jelentése van. A kutyánál viszont a szavakat különböző magasságú hangokkal (pl. fütty, taps stb.) lehet helyettesíteni, mivel jó hallása van, és még a nyolcadhangokat is meg tudja különböztetni. Más állatok sem értik jobban az emberi beszédet. Más kérdés viszont, milyen mértékben értik meg egymást kölcsönösen az állatok. Ha a dolgozó méh nektárban gazdag virágot talál, a kaptárba visszatérve izgatottan, látszólag értelmetlenül ideoda szálldos, „táncol” és remeg. Így mutatja meg a többi méhnek a felfedezett „legelő” irányát, sőt a „tánc” ütemében valószínűleg még a pontos távolság megjelölése is benne rejlik. A zsákmányra bukkanó hangya visszatér a bolyba segítségért, ott körözni kezd, és közben fejével minden egyes arra haladó hangya testét megböki. A bökés iránya nyilván a zsákmány helyét jelzi. Emberi értelemben véve a „legbeszédesebbek” a fecskék és a libák. A fecske másfajta füttyel figyelmezteti fiókáit a héjára, és ismét mással a settenkedő macskára. Az állatok hangjának értelmezését hasznosítani is lehet. A varjúcsapatot riasztó varjúhangot például rögzítik, majd lejátszák és ezzel tartják távol a varjakat a vetéstől. Hasonló kísérleteket végeztek a pusztító sáskák elleni védekezés céljából.
Zelk Zoltán: Négy vándor A világ végétől kilenclépésnyire, de az is lehet, hogy tízre volt egy hegy. A hegy mögött egy icipici pata kocska folydogált, amiben mákszem nagyságú halak játszadoztak, s olyan kicsi békák ugráltak a partján, hogy csak a szél és a falevelek látták őket. A hegy se volt valami óriási, a verebek gyalogláb másztak át rajta, s mikor a túlsó felére értek, még akkor is kedvük volt ugrándozni. Nem lehetett nagyobb, mint egy jókora kavics. De igazi hegy volt, s igazi volt az a cérnaszálnyi ösvény is, ami a hegytől az erdőig vezetett. Ez az erdő már nem volt kicsi, mint az ösvény, a hegy s a patak, akkora lehetett, mint mifelénk az erdők.
41
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Vidám élet volt az erdőben, de legvidámabban négy testvér élt, akiknek az erdő közepén volt a házuk. A négy testvér neve: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél. Azt elfelejtettem megmondani, hogy mindez a világ elején volt így, a világ elejétől is csak tíz évig és három napig. Mert tíz esztendő és három nap múltán a négy testvér összeveszett. Azt hiszem, azon vesztek össze, hogy melyik madár tud nagyobbat ugrani, a veréb vagy a rigó. A Tavasz és a Nyár azt mondta, hogy a veréb, az Ősz és a Tél azt mondta, hogy a rigó. Hiába kérdezték a lepkéket, az ösvényt meg az icipici kis patakot, egyik sem tudta megmondani, melyiknek van igaza. Így történt aztán, hogy a Tavasz így szólt testvéreihez: – Ezen mi elveszekednénk a világ végéig. Én hát inkább elmegyek közületek. Ezzel aztán el is indult, át a kis ösvényen, át a kavics nagyságú hegyen és az icipici kis patakon, míg csak a világ közepére nem ért. Beletellett vagy három hónap, amíg visszajött az erdőbe. Akkor aztán eldicsekedett a testvéreinek, hogy mennyire örültek neki az emberek. Mindenki azt mondta, hogy a Tavasz a legszebb a világon. Ezt bizony nem hagyhatta a Nyár. Ő is útra kelt, s ő is dicsekedve tért vissza: – Énhozzám bizony így szóltak az emberek: te vagy a legjobb, te vagy a legkedvesebb, te érlelted meg a búzánkat, hogy lisztet őrölhessünk belőle, hogy kenyeret süthessünk a lisztből. – Hát, ha így van, én is útra kelek – gondolta az Ősz. S nem is gondolta kétszer, túl volt már az erdőn, hegyen, patakon. Aztán, mikor visszatért, így szólt: – Láttátok volna, hogy örültek nekem az emberek! Nem is csoda, mert teli tarisznyával mentem közéjük, vittem nekik szőlőt, diót, almát, körtét. A Tél se hagyta magát, ő is útnak indult, szaladtak előle a szelek, hogy hírül vigyék érkezését. Visszafelé is pajtásaival, a szelekkel jött, s álló nap arról mesélt, mennyire örültek a gyerekek a hónak és a jégnek, s mennyi ágat tördelt az erdőkben, hogy legyen mivel fűteniük a szegényeknek. Álló napig ezt mesélte, de már csak ketten hallgatták, a Nyár és az Ősz, mert a Tavasz közben újra útra kelt, s azóta is így vándorolnak, mióta világ a világ.
Anne Geelhaar: A szüret Volt egyszer egy barátságtalan, szürke cickány. Dombon lakott egy házikóban, onnan járt vadászni, és mindent megevett, ami csak útjába került. Egy napon kedve támadt valami édes csemegére. A nyár melege pirosra érlelte a bogyókat, a diót, az almát, a körtét meg a szőlőt: a kertekben vidáman lengedezett az őszi szél. Megcibálta a fákat, bokrokat, hogy csak úgy potyogott róluk a sok gyümölcs. A cickány vette a kis kocsiját és uccu neki, elindult a dombról lefelé, a kertekhez. Odalent mindent összehordott, amit csak talált; ne maradjon itt másnak semmi! Amikor jól megtelt a kiskocsi, indulni akart vele. De nehéz volt ám a kocsi, és a dombra meredek út vezetett. – Megtoljuk! – huppant le a mókus a fáról. A fűből előugrándozott a béka, a bokorból a nyúl, és a sün is előtipegett a káposztásból. Valamennyien segíteni akartak. A cickány rájuk mordult: – Magam is elboldogulok! – Félt, hogy az állatok részt kérnek a gyümölcsből. Csak húzta, húzta egymaga a kocsiját. De a dombra vezető út meredek volt, a kocsi pedig nehéz. A cickány hiába erőlködött, a kocsi egyszer csak nekiiramodott, és visszagurult a lejtőn. Odaugráltak, odatotyogtak erre az állatok, fogták, és jól megtolták a kocsit: – Hó-rukk! – Egykettőre ott is állt már a ház előtt. A cickány döbbenten kérdezte: – Miért segítettetek? – Láttuk, hogy nem bírsz vele egyedül! – felelték az állatok, és indulni akartak. Elszégyellte magát erre a barátságtalan, szürke cickány. Tüstént asztalt terített, és jó szívvel meg vendégelt mindenkit. A béka örömében a patakhoz ugrándozott, italt hozott, és csaptak együtt olyan mulatságot, hogy máig is szívesen emlegetik, ha találkoznak.
42
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Levelek, termések Csonthéjas termések:
szilva zil
őőszibarack ib k
dió Almatermések:
cseresznye
meggy
Bogyótermés:
alma
körte
szőlő
bükk
összetett levél
egyszerű levél
juhar
mellékeres levél
főeres levél
szelídgesztenye
tölgy
akác
platán 43
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Mely részét fogyasztjuk?
káposzta: levelét
burgonya: föld alatti gumóját sárgarépa: gyökerét
petrezselyem: gyökerét, levelét
karfiol: rózsáját (virágkezdeményét)
spárgatök: termését, magját vöröshagyma: levelét, hagymáját
bab, borsó: magját
retek: gumóját (megvastagodott szik alatti szár)
44
paradicsom, paprika: termését
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Zelk Zoltán: Születésnapi ajándék A körtefa öreg volt, a legöregebb a kert fái között, mégis ő ébredt leghamarabb, ha nem is az első, de a második kakasszóra. Fölébredt, aztán nyújtózkodni kezdett, ahogy az öregek szoktak, s a földre dobott néhány puhára érett körtét. Szívesen ringatta volna ugyan még őket, de Tisza, a sárgásfehér kuvasz mégis azt hitte, hogy az ő bosszantására dobta le a megérett gyümölcsöt. Más is így hitte volna, ha legmélyebb és legszebb álma közben az orrára koppan egy jókora körte. Mert Tiszával ez történt. Miután elvégezte éjszakai munkáját, elénekelte a holdnak a legbánatosabb kutyanóta néhány strófáját, megkergetett két macskát, megszidott három részeg embert, s minden órafordulón világgá kiáltotta: – „Róka, farkas rettegjen – kertünkben ne settengjen!” – mondom, miután becsülettel elvégezte a kuvaszok éjsza kai munkáját, lefeküdt a körtefa tövébe, és elaludt. Így történt aztán, hogy legjava álma közepén orrára koppant egy jókora körte. Azt mondjátok, egy kuvasznak lehetne annyi esze, hogy gyümölcsérés idején ne feküdjön a körtefa alá. Én mégis azt mondom, hogy ez a Tisza nagyon okos kuvasz volt, olyan okos, hogy olvasni tudott az emberek tekintetéből, kitalálta a gazdája gondolatát. Hogyne tudta volna hát azt is, hogy a megérett körte lepotyog a fáról. Mégis, álló hónapja, minden hajnalban a körtefa alatt aludt, éspedig azért, mert kincset őrzött ottan. A kincset ő maga ásta el egy hónappal ezelőtt. Mert nemcsak okos volt, hanem olyan nagyon okos, hogy azt is tudta, mikor van a születésnapja. Ezért ásta el a kincset, egy jókora csontot, arra készülve, hogy az lesz a születésnapi lakomája. Úgy féltette, vigyázta ezt a csontot, hacsak tehette, mindig ott ólálkodott a körtefa tövében, aludni pedig a világért sem aludt volna máshol, nehogy valamelyik arra csavargó kutya kiássa. Mégis kiásták, mégis elvitték. Méghozzá Tisza legjobb cimborája, a szomszéd udvarban élő Sajó. Sajó is kuvasz volt, ő is sárgásfehér színű, és ő is okos, talán még okosabb Tiszánál. Olyan nagyon okos, hogy nemcsak a maga, hanem legkedvesebb barátja, Tisza születésnapját is számon tartotta. Törte is a fejét, mivel ajándékozhatná meg, s éppen ezen tűnődött akkor is, amikor átment látogatóba a Tisza lakta kertbe. Ekkor történt, hogy a körtefa alatt csodálatos szag ütötte meg az orrát, persze hogy nem nyugodott addig, míg meg nem találta, s ki nem ásta a csontot. „No hiszen, megvan a születésnapi ajándék!” – gondolta örömmel. Azzal aztán szájába kapta a csontot, hazaszaladt, s elásta ő is, de a maguk kertjének körtefája alatt. A többit már akár egy veréb is kitalálhatná, de még egy akármilyen bogár is. Eljött a születésnap, és Tisza már hajnalban nekiállt kiásni a csontot. Képzelhetitek, mit érzett, amikor hűlt helyét találta. Még a pirosló hajnali eget is feketének látta bánatában, de még a felkelő napot is, és arra gondolt, legjobb lenne világgá menni, egy percig se maradni abban a faluban, ahol ilyen csúfság érheti minden házőrzők legkülönbjét, a kuvaszt. De ebben a pillanatban átugrott a kerítésen és előtte termett Sajó. Hozta fogai közt a drága kincset, a Tisza elásta, Sajó kikaparta csontot, hozta mint születésnapi ajándékot, hozta olyan baráti szívvel, olyan fénylő, tiszta jósággal, hogy ez a szeretet és jóság ott csillogott a szemében, az orra hegyén, de minden szál szőrén is. Ez a csillogás volt az, ami rögtön eloltotta a nekikeseredett Tisza haragját. Úgy tett, mintha most látná először a kívánatos csontot, és három nevetőset vakkantva, így szólt: – Köszönöm, hogy jó szívvel vagy hozzám, hogy nem feledkeztél meg a születésnapomról, hogy ilyen szép ajándékot hoztál. De az már csúnya dolog lenne, ha egyedül lakomáznék. Láss neki te is, fele az enyém, fele a tiéd… Így aztán ketten ették meg a jóízű csontot, s utána, mikor már szájukat nyalogatták, a körtefa is lehajított eléjük két szép piros gyümölcsöt. Hogy megették-e, azt nem tudom, mert nem tudom, hogy esznek-e a kutyák csontra körtét. Ha nem esznek, elég bolondok, mert kevés gyümölcsnek van olyan jó íze, mint a kívül piros, belül vajszínű körtének.
A szem A látás fontos szerepet tölt be az ember életében. A külvilágból érkező információknak közel a kétharmada a szemen keresztül jut az agyba. A szemünkkel olvassuk a betűket, látjuk a képeket, a szemünkkel érzékeljük a színeket, ismerjük fel ismerőseinket, környezetünk minden szépségét. A szemgolyót a középső színes folt kivételével kívülről egy fehér átlátszatlan tok, az ínhártya borítja. A középső színes kört szivárványhártyának, más néven írisznek nevezzük. A szivárványhártya közepén található fekete pont a pupilla. A szivárványhártya izmai változtatják a pupilla tágasságát. A szemgolyó belsejét tiszta folyadék, a csarnokvíz tölti ki. Az ideghártya vagy retina a szemgolyó hátsó részében található, és a fényt érzékeli. 45
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A szemlencse kétszer domború, teljesen átlátszó, 10 mm átmérőjű. Domborúságát a szemizmok tudják változtatni. Így közelre és távolra is élesen látunk. Szép világos napon megfelelő látásszögből, akár egy tőlünk két kilométerre lévő embert vagy hasonló nagyságú állatot is észreveszünk. Szemünkkel 160 színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. Vannak emberek, akik nem tudnak színeket megkülönböztetni, ők a színvakok. Mindkét szemünk egy-egy területet, úgynevezett látómezőt lát. A két látómező középen fedi egymást. (Binokuláris vagy sztereoszkópos látás.) Igazából nem a szemünkkel látunk. Szemünkbe bejutnak a fényingerek, ingerületté alakulnak, az ingerületeket a látóideg az agyba vezeti. A túl erős, vakító fény roncsolja a szemet. A könnymirigyek sós folyadékot termelnek, mely védi a szemet a kiszáradástól, elpusztítja a baktériumokat, lemossa a szennyeződéseket.
A fül Hallószervünk három részre különül: külső fül, középfül és belső fül. A külső fül a kívülről is látható, többszörösen görbült porcból, a fülkagylóból és a külső hallójáratból áll. A középfül részei: a dobhártya és a három hallócsontocska: a kalapács, az üllő és a kengyel. A hallócsontocskák továbbítják a rezgést a belső fülbe. A belső fülben található a csiga és a csigaideg. A dobhártya egy vékony hártya, mely a külső fület a középfültől elválasztja. A hanghullámok visszaverődnek róla és rezgésbe hozzák.A dobhártya vagy a hallócsontocskák sérülése a hallás elvesztésével vagy nagyothallással járhat. A nagyothallóknak az orvos hallókészüléket ír fel. A fülünk segítségével egyensúlyozunk. (A belső fül félkörös ívjárataihoz két, folyadékkal teli zacskó kapcsolódik.) Ha sokáig forgunk, szédülünk, elesünk. A macskának is olyan az egyensúlyozó szerve, mint az emberé, de sokkal gyorsabban működik, ezért mindig a talpára esik.
Mióta van fogkefe? Nem is olyan régóta. Ám a fogát régóta mossa az ember. Az egykori hindu bölcsek egyik régi könyve egy bizonyos fafajta rágcsálását ajánlja a fogak tisztán tartására. Más népek is fadarab rágcsálását írták elő, melyet előzőleg egykét napig vízben áztattak, majd ecsetszerűvé kalapáltak. A régi keleti népek annak idején – amint az agyagtáblákon írják – ujjaikkal tisztogatták a fogukat. Egy görög tudós egészségügyi tanácsai közt megemlíti, hogy minden nap kéz- és szemmosás után nedves vászondarabbal fogat is kell mosni. A középkorban is ez a módszer volt divatban, ám ekkor már valamilyen növényi főzetből készített illatos szájvizet is használtak. Sőt, nem volt ritka, hogy fahéjat használtak a fog tisztítására. Fogkefét először 720 körül említenek az írott források, de csak száz évvel később kezdett általánosan szokássá válni a használata. A trópusi bennszülöttek ma is egy bizonyos fafajta darabkájával mossák fogukat. Ennek a fának olyan puha az anyaga, hogy néhány napi használat után kimállik s rostos lesz, mint a kefe. Ezenkívül mentolszerű nedve is van a fának, amely valószínűleg hozzájárul a bennszülöttek fogainak villogó fehérségéhez. Ha az ősember ismerte a fogmosást, valószínűleg ő is hasonlóképpen járt el.
Légy Abból a hozzávetőleg 800 000 rovarfajból, melyet ismerünk, egyik sem ragaszkodik annyira hozzánk, mint a légy, pontosabban: a házilégy. Ahol ember él, mindenütt megtalálható. Ez a „megható” vonzalom azonban meglehetősen egyoldalú, hiszen az ember minden eszközzel irtja a legyet, ahol éri. És ezt bizony jól teszi, tudniillik a különböző kórokozó mikrobák terjesztésében túltesz minden más rovaron! Egy-egy példány baktériumok millióit hurcolhatja magával, s ez ellen tulajdonképpen egyetlen hatásos fegyverünk van csupán: a tisztaság! Egyszóval a legszorgalmasabb betegségterjesztők egyike. Jellemző, hogy valaha „tífuszos légynek” is nevezték. Bűnösnek találtatott a tífusz, a kolera, a vérhas, a trachoma, a lépfene és még sok más kór széthurcolásában!
46
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Egyéb „leg”-ekkel is dicsekedhet: a legkellemetlenebb, a legszemtelenebb, a legalkalmazkodóbb – és a legszaporább a kétszárnyú rovarok közül. Egyetlen légy – elméletileg – akár 250 billió utódot is létrehozhat. Még szerencse, hogy rövid életű. Kifejlődéséhez körülbelül 2 hét szükséges. Átlagos életkora 2-4 hét, sőt a legtöbb példány mindössze 8-10 napig él. Elhalálozásuk oka a legritkább esetben elöregedés – inkább számtalan ellenségük pusztítja őket. Gyakori vég légykörökben az is, hogy táplálkozás közben kedvenc ételeikbe (vagy tán ételeinkbe?) belefulladnak! Veress István nyomán
Galamb A madarak közül a házi galamb az ember legrégibb háziállata. Két-háromezer éves babiloni és óegyiptomi emlékek már számos fajtájáról tudósítanak. Keleten a galamb ősidők óta tisztelet tárgya volt; olajággal a csőrében a béke jelvénye-jelképe. Mi most a galambfélék több mint 290 fajtát számláló családjából a csodálatos tájékozódási képességükről nevezetes postagalambokkal foglalkozunk. „Titkukat” mind a mai napig sem sikerült teljesen megfejteni. Annyi bizonyos: égtájak szerint idomíthatók, és feltehetőleg a nap szerint tájékozódnak. Olykor több száz kilométer távolságból, teljesen ismeretlen terepről is hazatalálnak. Azt is tudjuk ma már, hogy amennyiben ismeretlen helyről kell hazatérniük, a sikeres tájékozódás egyik legfontosabb feltétele, hogy a galamb felbocsátásakor helymeghatározást végezzen, mert csak így képes megtalálni a hazafelé vezető irányt. Igen ám, de hogyan? Egy amerikai fizikus azt állítja, hogy a postagalambnak „iránytűje” van: valamilyen mágneses érzéke teszi lehetővé, hogy a föld mágneses tere alapján tájékozódjon. Mások szerint a postagalambok – a tengerészekhez hasonlóan – a nap állása alapján tájékozódnak. Az embernek az ilyenfajta számításokhoz térképekre, táblázatokra van szüksége; a galambok viszont csupán a szemük és időérzékük segítségével – ösztönösen – képesek meghatározni egy adott hely szélességi és hosszúsági adatait. Megőrzik emlékezetükben a galambdúcok koordinátáit, és ha idegen helyen vannak, automatikusan meghatározzák tartózkodási helyük szélességi és hosszúsági adatait. És ugyancsak ilyen módon – ösztönösen – választják ki a hazafelé vezető irányt. Veress István nyomán
Egér Arra a kérdésre, hogy merrefelé élnek egerek, könnyű válaszolni. Elég, ha rámutatunk a földgömbre, és azt mondjuk: itt. Vagyis mindenfelé! Az egerek ugyanis híres világjárók. A hajózás elterjedésével – nemkívánatos potyautasként – eljutottak még a legtávolibb földrészekre, lakatlan szigetekre is. Számos fajuk közül most a házi egérről lesz szó. Kezdjük néhány „személyi adattal”! Agyának súlya 6-7 gramm. Sebessége óránként 8-10 kilométer. Hamar felgyorsul, de ugyancsak hamar kifullad. Napi táplálékszükséglete körülbelül azonos a testsúlyával (25 gramm). Átlagos életkora 3 év. Mindez többé-kevésbé köztudott, azt viszont már kevesen gondolnák, hogy ezen parányi – fejétől a farkáig alig 8 cm hosszú – rágcsálón tanulmányozták talán a legtöbbet az agresszív (harci) viselkedés fejlődését. A hím egerek ugyanis fölöttébb harcias lények. Ha például két idegen hímet összezárnak, akkor legelőször orrukkal óvatosan megvizsgálják egymást, majd egyikük mind durvább és durvább módon vakargatni kezdi a másikat. Amaz persze megpróbálja lerázni a kellemetlenkedőt – és máris megkezdődik a vad küzdelem. A két állat ide-oda gurulva rúgja, harapja egymást… A házi egerek egyébként ádáz ellenfelei az egerek családja másik, még elterjedtebb és sokkal kártékonyabb közösségének: a patkányoknak. Egyes források szerint, ha egy házi egér és egy vándorpatkány találkozik, élethalálharc tör ki közöttük, és bizony rendszerint a vándorpatkány húzza a rövidebbet. Az egér tehát valóságos „hős”! A macskának persze más a véleménye. Veress István nyomán
47
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A háziállatok családja Játékosan is gyakorolhatjuk a családtagok nevét. Készítsünk kép- vagy szókártyákat! Keresd a kártyák között az egy családba tartozókat! Házityúk: kakas, tyúk, csibe Házilúd: gúnár, tojó, kisliba Házikacsa: gácsér, tojó, kiskacsa Házimacska: kandúr, nőstény, cica (kölyök) Házikutya: kan, szuka, kiskutya (kölyök) Háziló: mén vagy csődör, kanca, csikó (a szamár kicsinye a csacsi) Házisertés: kan, koca (emse), kismalac Szarvasmarha: bika, tehén, borjú Házijuh: kos, anyajuh, bárány Kecske: bak, nőstény, gida (a fiatal nősténykecske neve gödölye) A juhot gyakran vidékenként másképp nevezik: birka, bürge, birge. A herélt kos neve ürü, az egyévesnél fiatalabb a jerke. Az egy- és kétéves közötti nőstényjuh a toklyó. A szarvasmarhánál a négy évnél fiatalabb ivartalanított hímet tinónak nevezzük, az annál idősebbet ökörnek. A hizlalt állat neve göböly. Üszőnek az első ellése előtti tehenet hívják. A jobb oldalról befogott ökör neve hajszás, a bal oldalról szekér elé fogotté csálé. A paripa ivartalanított mén. Pej a vöröses vagy sárgásbarna színű. Fakó az elmosódó, határozatlan színű ló. (A sárgacsikó aranypénzt is jelentett átvitt értelemben. A mesékben találkozhatunk ezzel a kifejezéssel.) A reggel kihajtott, este hazatérő szarvasmarhacsoport neve csorda, melyet a csordás őriz. A vezérállat nyakában kolomp van. Ha tavasztól őszig a legelőn vannak a marhák, gulya a nevük, terelőjük a gulyás. A juhnyájra a juhász vigyáz, akinek a kis fiatal legény, a juhászbojtár segít. A csoportosan legelőre hajtott sertések neve konda vagy csürhe. Aki vigyáz rájuk, az a kondás vagy a kanász. A legelőn lévő lócsoport neve ménes, őrzőik a csikósok. A legelőn állatokat őrző embereket közös néven pásztoroknak is nevezik. A lovakat és a szarvasmarhákat istállóban tartják. A sertéseket, a tyúkokat és más háziszárnyasokat ólban, a juhokat akolban, hodályban. A fedetlen, körülkerített pihenőhely a karám.
„A természet ünnepei” A gyerekek otthon, az iskolában, és már az óvodában is megismerkedtek az egyházi, a társadalmi ünnepekkel, és az ezekhez kapcsolódó szokásokkal. A természet ünnepei is óriási nevelési lehetőségeket rejtenek. A környezet- és természetvédelemhez kapcsolódnak. Zöld napok például: a vizes élőhelyek világnapja (február 2.), a víz világnapja (március 22.), a Föld napja (április 22.), a madarak és fák napja (május 10.), környezetvédelmi világnap (június 5.), az ózonréteg védelmének napja (szeptember 16.), a takarítás világnapja (szeptember 20.), állatok napja (október 4.), a biodiverzitás védelmének világnapja (december 29.) stb. Természetesen alsó tagozatban nem ünnepeljük valamennyit, de az ünnepek közül legalább négy érzelmileg igen megérinti a gyerekeket, ha okosan előkészítjük. Első osztályban az állatok világnapjáról, valamint a madarak és fák napjáról érdemes megemlékeznünk. Az állatok napja egybeesik Assisi Szent Ferenc (1182–1226) középkori hittérítő, prédikátor és költő halálának napjával. Azt tanította, hogy a földi élőlények, így az állatok is Isten teremtményei, tehát testvérei az embernek. Ezért tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Assisi Szent Ferencben tulajdonképpen a természetvédő mozgalmak előfutárát tisztelhetjük. 1979-ben II. János Pál pápa az ökológusok védőszentjévé avatta. „Egy nemzet szellemi nagyságát és erkölcsi fejlettségét híven tükrözi az, hogyan bánik az állatokkal.” (Gandhi) Fontos, hogy az állatokat elsősorban érzelmileg vigyük közel a gyerekekhez. A sok mese és vers mind alkalmas erre. Mesék pl.: A disznó és a ludak beszéde; A vadgalamb beszéde; A gólya és a békák; Sajtot oszt a róka; A kis malac és a farkasok; A kis nyúl. Kedvelt mesealak a ló is: „táltos”, a kecskegida, a farkas. Más népek meséiből ismerik a gyerekek a különféle egzotikus állatokat. 48
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Javasolt versek: Csukás István: Oroszlán (Vidám állatkert, 1971) Donászy Magda: Állatos ABC (Állatos ABC, 2004) Kányádi Sándor: Nyírbocskor (a medvéről) (Madármarasztaló, 1986) Mezey Katalin: A macska (Varázstrombita, 1988) Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? (Nefelejcs című kötet, 1987) Szalai Borbála: Társlakók (sün, bagoly) (Csipkebokor, csipkeág, 1986) Szalai Borbála: Megy a gácsér (Őrködő csillagok, 1983) Szepesi Attila: A levelibéka (A bohóc seregélyek, 1985) Verseghy Erzsébet: A zsiráf és a majom (Óka, bóka libikóka 1991) Zelk Zoltán: Három róka (nyuszik, rókák) (Három morzsa meg egy fél, 1985) Zelk Zoltán: Tavaszi dal (őz, nyuszi) (Tollászkodik a tavasz, 1976)
Jánky Béla: Megy a csiga… Megy a csiga salátába, útját állja egy uborka. Megállj! Stop! Megtorpan és töprenkedik: hogy jusson át a tilosba? Vajon hogy?
Kányádi Sándor: Pulyka-szégyen Iskolába jár a pulyka, de az esze nagyon kurta. Sose tudja, mert nem figyel, azt, amiből felelni kell.
Átugornák, hogyha tudná, megkerülni rest – megmássza. Hajrá! Haj! Síkos a héj, megcsúszik és ráhuppan egy vén csalánra. Jaj! Jaj! Jaj!
És még ő dúl-fúl, sistereg, pukkadozik, majd szétreped. Lebernyege lilul-pirul: most már csak azért se tanul. Ha ez így megy – szégyenszemre nem járhat majd egyetemre. (Kenyérmadár, 1980)
Utassy József: Doktor harkály Kertünkben egy madár tarkáll, ismeri mindenki: harkály.
Kopogtatván a fakérget, fülöncsípi mind a férget.
Kerttől kertig, fától fáig, nem is röpül: áthullámzik.
Hálálkodik meggyfa dió, gátoszlop és szőlőkaró.
De ő hálát nem vár soha, siet: ő a fák doktora. (Szamárcsillag, 1994)
A gyerekek szívesen azonosulnak a kicsi, de okos, a védtelen, de ravasz állatokkal. Az irodalmi alkotások nagymértékben fejlesztik empátiakészségüket, ezért az érzelmi nevelés fontos eszközei. Vannak olyan állatok is, amelyekhez a gyerekek nem viszonyulnak pozitívan, pl. a farkas. Mindig ő a gonosz, ő kapja be a nagymamát. Olvassuk fel a gyerekeknek Szentmihályi Szabó Péter: Farkaspanasz című versét! A békákról, pókokról szintén találunk számtalan mesét, verset.
49
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Szentmihályi Szabó Péter: Farkaspanasz A farkast nem szereti senki, a farkast nem lehet megenni, mert ő esz meg téged!
Naponta felfalja Piroskát, forró vízzel hetente locsolják, nyelve lóg és gyomra korog!
Neki nincsen erdei tanyája, őt kicsi házba senki sem várja, tőle annyira félnek!
Kér, uszítsák másra a kutyákat, a gonoszságba már belefáradt, kiváltja útlevelét!
Szegény ordas már csuda fáradt, felfalt vagy ezernyi juhnyájat, nyuszit, őzet, kismalacot!
Olyan tájra bujdosik el, hol gonosz nyulakról, ádáz malacokról szólnak mind a mesék!
Beszéljünk arról, hogy az ember majdnem kipusztította a farkasokat, de szaporodásukra ismét van remény! Az állatok napjára való készülődés során gyűjthetünk állatokról szóló közmondásokat, mondóká kat, találós kérdéseket. Ellátogathatunk egy állatkertbe, vadasparkba vagy falusi udvarba, tanyára. Állatkertek és vadasparkok találhatók: Budapesten, Budakeszin, Veszprémben, Győrött, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Jászberényben, Szegeden. Néhány helyen: Veszprémben, Nyíregyházán és Budapesten az állatkertben „Parasztudvar” is van, ahol a gyerekek meg is simogathatják az állatokat. Játékok: – Legyünk békák, majmok, madarak stb.! Utánozzuk a mozgásukat, hangjukat! – Bújjunk az állatok „bőrébe”! A napköziben vagy rajzórán készítsenek a gyerekek egy-egy állatra jellemző fület, csőrt! Öltsék magukra, és mutatkozzanak be! Hol élek, mivel táplálkozom, hogyan gondozom kicsinyeimet, kik az ellenségeim? Fogadjunk örökbe egy állatot! (Természetesen ahol lehetséges.) Az örökbefogadás feltételei: az állatkerti alapítvány részére minimum 5000 Ft befizetése. Az örökbefogadók egy évig használhatják az állatkerti nevelőszülő címet, megkapják az állat életrajzát, oklevelet, jelvényt. Egyre mélyebb kapcsolat alakulhat ki gyermek és állat között. Zeneművek meghallgatása, az állatokról szóló gyermek- és népdalok. Zeneművek: Rimszkij Korszakov: A dongó, Az aranykakas; Saint-Sains: Az állatok farsangja; Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (csibék tánca); Janacek: Ravasz Rókácska; Liszt: Mazeppa (lódobogás); Bartók: Medvetánc. Múzeumlátogatás. Állatokat ábrázoló képzőművészeti alkotások bemutatása.
A madarak és fák napja A madarak és fák napját a világon először az USA-ban ünnepelték. Hazánkban 1906-ban Herman Ottó kezdeményezésére vezették be az elemi iskolákban. A fa ősidők óta nagyon fontos szerepet játszott az emberek, állatok életében. Lombkoronájával védelmet nyújt, termése, magja táplál, szomjat olt. Felhasználják építőanyagként, bizonyos részeiből gyógyszerek készülnek. Alapanyaga sokféle használati tárgynak, hangszereknek, művészeti alkotásoknak. A népmesék is erről tanúskodnak: Az égigérő fa, Tündérszép Ilona és Árgyélus, A mesebeli körtefa. Alig akad költő, akit ne ihletett volna meg az erdő varázsa. A bükkös fenséges, előkelő. A tölgyesek játékosabbak, vidámak. A fenyves ünnepélyes, méltóságteljes. Az emberek madarak iránti szeretete szintén a legősibb időktől fogva létezik. A magyar népművészet, népdalkincs fontos elemei a madarak. A legfontosabb az, hogy a madarak és fák napján tegyünk egy nagy kirándulást az erdőbe. Az előkészületek során gyűjthetünk magyarórán fákról és madarakról szóló találós kérdéseket, mondókákat, szólásokat. Szólások: – Rossz fát tett a tűzre = rosszat csinált. – Egy fecske nem csinál nyarat = egyedül nem tudja megoldani. 50
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
– Ritka, mint fecske a kalitkában. – Madarat lehetne vele fogatni = nagyon örül. – Úgy énekel, mint a pacsirta = szépen énekel. – Szereti, mint galamb a tiszta búzát = őszintén szereti. Találós kérdések: – Amíg él, mindig áll, holta után szaladgál. Mi az? (falevél) – Icipici piroska, fejében egy kis sapka, hátuljában kis csutka. Mi az? (csipkebogyó) – Fejsze nélkül, kéz nélkül, takaros kis ház épül. Mi az? (madárfészek) – Vászon a nyaka, muzsika a szája, bársony a háta, villa a farka. Mi az? (fecske) – Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák doktora, orvosa, erdőben az otthona. Mi az? (harkály) Ünnepelhetünk zenehallgatással, énekléssel. Utánozhatnak a gyerekek növényi és állati mozgásokat. Ismertessük néhány madár népi nevét is! Füstifecske = tarka fecske, villásfarkú fecske, cifra fecske, kéményfecske Feketerigó = rézorrú rigó (a hím), gyászos rigó Vörösbegy = csipkemadár Seregély = seregi, seregje, seregény, fellegmadár Széncinege = cinke, cinge, cince, tökmagcinege Házi veréb = csuri, pirip, csuli, bazsar Hogyan beszélnek a madarak? A fecske: ficserékel, ficsereg, fecseg, firícser. A veréb: csiripel, zsinatol. A sárgarigó: fuvoláz, fütyül. A lúd: gágog, béseg, gágároz.
Rákos Sándor: Erdő Tanuld meg a nagy fák nyugalmát. Csak azt ne hidd, hogy mozdulatlanok. Nézd: szállnak, röpülnek a szélben, szárnycsattogtatva, mint zöld angyalok!
Fazekas László: A fa éneke A földben állok, hűvös a gyökér, a törzsemen, a héj alatt megbújnak a bogarak, a karjaimon levelek, ágam közt fújnak a szelek.
A megemlékezéseknek számtalan módja lehetséges. – Közeli híres fák, fasorok látogatása. – Madarak formázása agyagból, gyurmából. – Madarak körvonalrajzainak megadásával színezés megfigyelés vagy könyvek alapján. – Magyarország madárhangjainak meghallgatása hanglemezről, kazettáról. – Játék: Melyik madárnak a hangját tudod utánozni? A készülődés, a gyűjtőmunka sok esetben nagyobb jelentőséggel bír, mint maga az ünneplés. Fontos a Földünk élővilágának tisztelete, alaposabb megismerése. Az élőlények szeretetének, védelmének megalapozása. Ez az ünnep is – mint a többi – legyen vidám, érdekes, maradandó élmény!
51
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A téli madáretetés célja, módja, eszközei Az énekesmadarak naponta testsúlyukkal közelítőleg megegyező mennyiségű táplálékot igényelnek. Télen a fagyos, esős, havas időszakban fokozottabb az energiaigényük, s ilyenkor a fehérjét jelentő rovarok megszerzése nem mindig sikerül a kellő mennyiségben. Évente kétszeri költésük és 20-25 felnevelt fióka ellenére nem lepik el megszámlálhatatlan mennyiségben kertjeinket, mert bizony a 3. életévet kevés apró testű énekesmadár éli meg. Ezt a gyűrűzéssel végzett vizsgálatok bizonyítják a legjobban. A kirepüléskori elhullás mellett a téli éhezés a legnagyobb vámszedőjük. Ez a magyarázata az elmondottaknak. A téli madáretetés a madárvédelem egyik legfontosabb feladata. Az a célunk vele, hogy kiegészítsük a természetben hozzáférhető táplálékot, és ezzel átsegítsük madarainkat az ínséges időszakon. Így remélhetjük, hogy tavasszal a kertünkben – ahol etettük őket – nevelik majd fiaikat. A télen hiányzó rovarokat nehezen tudnánk pótolni, de faggyúval, szalonnával, töpörtyűmaradékkal, húsfalatkákkal vagy ezt kiegészítendő olajos magvakkal, konyhai hulladékokkal segíthetünk rajtuk. Napjainkban – tévesen – eluralkodott az a szemlélet, hogy csak a napraforgó a megfelelő téli táplálék, és a tökmagról, dinnyemagról elfeledkezünk. Még kevésbé készítünk vegyes keveréket vagy „madárkalácsot” számukra. A keverékbe túrót, főtt krumplit, sárgarépát, sajtot, almát és egyéb konyhai hulladékot tehetünk. A madárkalács része a napraforgó, olvasztott faggyúba öntve. A földről szívesebben táplálkozó magevők részére a napraforgón kívül az ocsú, a kukoricakorpa, a fénymag, a köles és a muhar is számításba jöhet. Fontos tudni, hogy a nedvességet magába szívó kenyérmorzsa savanyodva bélhurutot, tehát biztos pusztulást okoz. Ilyen élelmet ne adjunk a madaraknak! A téli etetésnél a rendszeresség a legfontosabb. Az etetés mindig kisegítő jellegű. Az eleség kihelyezési módja sem lényegtelen, de az alapelvek betartása mellett tulajdonképpen leleményesség, esztétikai igényesség határozza meg milyenségét. Alapelvként azt kell szem előtt tartanunk, hogy a madarak a legzordabb időben is hozzájuthassanak az ennivalóhoz, az etető nehogy ilyenkor hagyja őket cserben. Szerencsés, ha többféle vagy kombinált típusú etetőket alkalmazunk (kerti dúcetető, ablaketető, függő etető, függő önetető, flakonetető és a zsinóron felfüggesztett csalogató). A földről táplálkozóknak a sátoretető és a fácánetető a legjobb. Az etető elhelyezése akkor a legszerencsésebb, ha ez is a kerthez kötött. A legnagyobb védettséget télen az örökzöldek adják, a madarak a ragadozók elől itt rejtőzködnek el legjobban. A víkendházak kertjében, ahová télen csak ritkán megyünk ki, a legjobb a nagyobb méretű önetetők alkalmazása. Ezek tartalma akár egy hétig is kitarthat.
Madarak a téli kertben Kerti madaraink nagy része vonuló; közülük csak néhányan – elsősorban odúlakók – tartózkodnak itt egész évben. A vonulók közül – például vörösbegyből – néhány példány rendszeresen áttelel. Az állandók csapatai kiegészülnek az északról hozzánk érkező téli vendégekkel. Ezek között is vannak olyanok, amelyek megjelenésére biztonsággal számíthatunk, s az érkező állományok mennyisége is évente megközelítőleg azonos. Inváziós madarak csak egyes teleken érkeznek, nagy csapatokban, máskor teljesen elmaradnak, ilyen pl. a csonttollú. A madarak „téli” vándorlása még nem egyértelműen tisztázott, de az bizonyos, hogy több összetevője van. Elsősorban a fészkelőhelyen kialakult táplálékhiány lehet a fő ok, és befolyásolja a napszakok változása miatt megváltozott hormonális működés is. Tavaszi érkezésük és őszi indulásuk ideje fajonként változik, s az állatok kora, némely esetben a neme is befolyásolja ezt. Általában az idősebbek kezdik az elvonulást, és tavasszal is ők érkeznek meg előbb. A hozzánk érkező északi fajok töltik ki azt a táplálkozási űrt, amely a tőlünk vonulók helyén keletkezik. Ezek a vendégek lehetnek a nálunk fészkelők északi fajrokonai, más populációk (seregély, pinty, zöldike, tengelic, meggyvágó), és lehetnek olyanok is, amelyek tőlünk északabbra fészkelnek, csak a zord időjárás, a csökkent táplálkozási lehetőségek hozzánk kényszerítik őket (havasi szürkebegy, csíz, zsezse, fenyőpinty).
52
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
A különböző vonuló, illetve a téli vendégmadarak itt tartózkodásának ideje Időtartam februártól novemberig márciustól októberig márciustól szeptemberig
Madárfaj barázdabillegető, házi rozsdafarkú seregély, füstifecske, molnárfecske, csicsörke búbos banka, feketerigó, kenderike
áprilistól októberig
nyaktekercs, fülemüle, barátka, kis poszáta
áprilistól szeptemberig
sárgarigó, kerti rozsdafarkú, kerti poszáta, mezei poszáta, szürke légykapó, gerle
októbertől márciusig októbertől áprilisig novembertől márciusig
csíz, süvöltő csonttollú, fenyőpinty zsezse
A madárének szerepe „A madár azért énekel, hogy éljen. A fülemüle nem azért él, hogy énekeljen, hanem léte fenntartásának érdekében dalol. A többi madár éneke sem az ember gyönyörködtetését szolgálja, hanem információközlés és fegyver egyidejűleg” (Jean-Pierre Jacob, 1975). Ez így igaz, de azért a madarak tavaszi dalolásában lehet gyönyörködni; sok embernek még ma is a márciusi „nyitnikék” vagy „kicsit ér” jelenti a tavasz megérkeztét. A madarak kiáltásainak, énekének ismerete nélkülözhetetlen a velük való igazi kapcsolatteremtéshez. Gondoljunk csak arra, hogy legszebb hangú dalosaink – a fülemüle, a barátka stb. – mennyire rejtett életmódot folytatnak, milyen nehéz őket észrevenni a bokrok sűrűjében. A különböző madárhangok felismerése nem könnyű, sok gyakorlatot igényel, de azért nem ördöngősség. Érdeklődéssel, odafigyeléssel, kis türelemmel megszerezhető ismeret. Nem minden madár énekel, s azok is csak a tavaszi nászidőszakban. Év közben, illetve a nem éneklők egész évben különböző kiáltásokkal „kommunikálnak” egymással. Ezek ismerete már egy kicsit nehezebb feladat. Az ének egy információban gazdag üzenet, de a kiáltás csak egy vagy két rövid tagból áll, 3-4 hangot tartalmaz, és sohasem kapcsolódik dallammá. Az éneklés készségét az ivari hormonok működése, az ivarszervek bizonyos fejlettségi állapota váltja ki. Az éneklés szorosan kapcsolódik a madár fejlődési szakaszaihoz és az ivarisághoz. A tojók nem vagy csak részdallamokat ismételgetve énekelnek. Az éneknek az egyik legfontosabb szerepe a táplálkozási terület, az ún. revír kijelölése és megtartása, ezért a fiatal hímeknél az ivarszervek kifejlődése éppen a területkiválasztási szakasz idejére esik. A terület birtoklása a költés sikerének szinte záloga. Területtel nem rendelkező hím legtöbbször nem is jut tojóhoz, mivel a területét uraló hím énekének „hálójában” akad fenn a tojó, és ez a párkapcsolatnak az első lépése. A későbbiekben az éneknek az elfoglalt területek védelmében van igen nagy szerepe. Ha a hímek énekükkel nem tudnák védeni területüket, szüntelenül verekedhetnének. Az énekkel való területvédelem miatt ezért közvetlen összecsapásra ritkán kerül sor. A madarak a költési időben területvédő énekük segítségével ismerik fel egymást. Ennek a gyakorlati „jelentősége”, hogy nem kell nagy távolságokat feleslegesen repülniük. Területük ellenkező sarkából is felismerik a szomszédjukat, amelynek konkurenciája kevésbé veszélyes, támadásának kisebb a valószínűsége. A kiskertben fészkelő azonos fajoknál, ahol a táplálkozási viszonyok elbírják, némi „megalkuvást” tapasztalhatunk a revírek kijelölésénél. Átfedésbe is kerülhetnek egymással, s itt is az ének alapján való felismerés segíthet az állandó veszekedések, a kiszorítás elkerülésében. Ilyen esetben nagy jelentősége lehet a helyes odútelepítésnek. (Az egymáshoz közel kihelyezett odúknál a röpnyílásoknak nem szabad egymásra tekinteniük.) Az éneknek a fiókanevelési, majd a kóborlási időszakban is nagy jelentősége van. Egyrészt a fiókák fajazonosságának, másrészt – ahol mindkét szülő ivadékgondozó – a pár együttmaradásának, egymás azonosításának feltétele. A kiáltás lehet vonzó, de lehet riasztó hatású is. Az első eset a közös táplálékkeresés, az utóbbi pl. a feketerigónál a szétugrált, még röpképtelen fiókáknak a veszély jelzését szolgálja. Az énekléssel kapcsolatban szólni kell még az egyik – vagy talán a legszebb – kerti énekesünk szokásáról. A fülemüle a kotlási idő végéig éjszaka is énekel. Ezzel biztosítja a nyugalmat a tojónak. Ennél csodálatosabb „zenei” érzelmi élmény kevés akad a természetben. 53
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Cinkék Van-e, aki nem ismeri a hangjukat? Azt a legtöbbször háromtagú, ismétlődő madárszót, mely napfényes időben, hóolvadáskor már tavasz előtt megszólal, s a tél múlásának reménységével csillogtatja meg a szemeket. Ha zordul az idő, elhallgat a hang, de növekvő verőfényben megszólal újra. Van, ahol így utánozzák: nyitni-kék, nyitni-kék, s van, ahol így: kicsi csűr, kicsi csűr… Nem a kékcinke, nem a barátcinke s nem a búbos cinke hangja ez, nem is a hosszú farkú, apró szemű őszapóé, mely szintén a nagy cinkecsaládhoz tartozik, hanem a színeiben és örök elevenségében bájos széncinkéé. Áprily Lajos: Fecskék, őzek, farkasok című kötetéből
A legjellemzőbb kerti madarak fészkelési adatai Faj
Fészkelési idő (hónap)
Tojások száma költésszám
Kotlási idő (nap)
Kifejlődési idő (nap)
Fészekanyag
Tojásszín
Balkáni gerle
II–IX.
2 4–5
13–14
18–19
vékony ágacska
fehér
Nyaktekercs
V–VI.
8–12 1
12–13
19–21
–
fehér
Nagy fakopáncs
IV–V.
4–6 1
12–13
17–21
–
fehér
Széncinege
IV–VI.
7–12 2
11–14
18–20
szőrfészek, moha alapon
fehér alap rózsaszín foltokkal
Kékcinege
IV–VI.
4–6 1
13–15
17–18
szőrfészek, moha alapon
fehér alap rózsaszín foltokkal
Feketerigó
III–VIII.
8–11 2
13–14
14–16
száraz fű
kékeszöld, sötét foltokkal
Fülemüle
V.
3–5 2–3
12–13
13–14
száraz levél, kimélyítve
olajbarna-zöldes összefolyt foltokkal
Vörösbegy
V–VI.
4–5 1
10–13
13–14
moha, zuzmó, szőrrel bélelve
fehéres alap rozsdásbarna foltokkal
Barátka
V–VI.
4–5 2
10–11
10–13
laza, finom, növényi szálak. gyökerek
halvány sárgásbarna, sötétebb foltokkal
Seregély
V–VI.
5–7 2
12–13
20–22
száraz fű, kevés toll
halványkék
Házi veréb
IV–VII.
5–6 2–3
13–14
17–18
fű, tyúktoll
fehéres alap, sűrű, barnás foltokkal
Mezei veréb
V–VIII.
3–6 2–3
13–14
14–15
szalma fű, laza halmazban
fehéres alap, a vastagabb végénél zöldesbarna foltokkal
54
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Mi a zoopedagógia? Az állatkertek feladata a nevelés–kutatás–megőrzés. A nevelés nem véletlenül szerepel az első helyen. Az állatkert nem más, mint a környezeti nevelés egyik helyszíne. Annak a nevelésnek a nagyszerű terepe, amely az önmagával és környezetével harmonikusan élő ember személyiségét igyekszik kialakítani. Mindezt a hagyományostól eltérő eszközökkel és oktatási módszerekkel teszi. A zoopedagógia és a környezeti nevelés kölcsönösen részei egymásnak. Céljai és feladatai hasonlóak. Már a nagycsoportos óvodások is részt vesznek környezetismereti foglalkozásokon az állatkertben és a vadasparkban. Az iskolában szorosan a tanórákhoz illeszkedő állatkerti foglalkozásokat tarthatunk. A zoopedagógiának kimeríthetetlen nevelő hatása van. Fokozza a természet iránti érdeklődést, fejleszti a tudatos szemlélődést, a megfigyelést, az empátiát, a tapasztalatok elemzését, az ítéletalkotást. Pedagógiai értéke azért óriási, mert a gyerekek a természetes élőlények megfigyelésével, vizsgálatával tapasztalás útján jutnak konkrét ismeretekhez. A tanulási technikák megválasztásakor fontos, hogy azok személyre irányuljanak, serkentsék az aktivitást, fejlesszék a kreativitást. Hazai állatkertjeinkben és vadasparkjainkban több képzett zoopedagógus segítheti a munkánkat. A pedagógusnak itt kissé más szerepe van: szaktudása alapján tekintély a gyerekek számára, részvétele alapján partner. Az eredményesség érdekében csupán irányító szerepet vállal. A tanítási helyzetet az évfolyam, a tananyag, a gyerekek érdeklődési és fejlettségi szintjéhez kell igazítani. A foglalkozások módját és helyét az iskolapedagógus és a zoopedagógus közösen választják meg. A gyerekcsoport jó ismerője a tanító, a cél megvalósításában azonban gyakorlottabb a zoopedagógus. A munkaformákat is közösen érdemes megválasztani. A munkaformák lehetnek: önálló foglalkozás (ez az első osztályosoknál feladatlapok megoldására, rajzos foglalkozásokra korlátozódik). A tehetséges és nagyon érdeklődő gyerekek végezhetnek önálló megfigyeléseket is. Frontális foglalkozás: az elsős és másodikos gyerekek életkori sajátosságainak ez felel meg a leginkább. Fontos, hogy a gyerekek megtalálják ebben az örömforrást, és élményhez jussanak. Frontálisan megbeszélhető a megfigyelési szempont, a megfigyelés eredménye. Kezdetben a döntés, a véleményalkotás, az értékelés. Csoportmunka: 4-5 fős csoportokkal a legcélravezetőbb. A munkaforma értékét már a tanítási gyakorlatunkból ismerjük. Az állatkertben a gyerekek az érdekességeket, problémákat együtt észlelik, élményeiket helyben megosztják egymással. A véleményalkotás és a megoldás keresése is hasonlóan történik. Mindez nagy hatással van a szociális érzékenységükre. Növeli a munkakedvet, erős kapcsolatokat hoz létre a gyerekek között. Fokozatosan kialakul az egymás iránti őszinteség, a tapintat, a szeretet. Jól fejleszthető a környezetérzékenységük. Az állatkert a gyerekek számára egy varázslatos közeg. Érdemes élnünk a zoopedagógia lehetőségével.
55
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tájékozódó jellegű év végi felmérés 1. Rajzolj a szövegnek megfelelően! A bokor előtt állok. Mellettem ül a kutyám. Fölöttem repül egy kismadár. A pad alatt lapul a cica. Tőlem jobbra egy fa áll. Balra egy pöttyös labda van a fűben. A fa mögül kukucskál a barátom.
2. „Öltöztesd” fel a fákat az évszakoknak megfelelően!
TAVASZ
NYÁR NYÁ ÁR
Ő ŐSZ SZ
TÉ TÉL ÉL
3. Írd a szavak számát a megfelelő halmazba! 1. szék, 2. kacsa, 3. gyerek, 4. kanál, 5. gyöngyvirág, 6. almafa, 7. szekrény, 8. cinke, g , 10. szivacs 9. katicabogár, Élők
56
Élettelenek
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
4. Kösd össze a szavakat a megfelelő g növényi y részekkel! virág
törzs
gyökérzet
lombkorona
szár
gyökérzet
levél
5. Húzd alá az emlősökre jellemző tulajdonságokat zöld, a madarakra jellemzőket kék színnel! Négy lába van, tojásokkal szaporodik, csőre van, testét toll borítja, kicsinyeit tejjel táplálja, testét szőr fedi. 6. Írd az állatok mellé a kicsinyeik neveit! ló________________________________
sertés _____________________________
tyúk _____________________________
kecske ____________________________
juh ______________________________
tehén _____________________________
7. Csoportosítsd a táplálékokat! Írd a számokat a megfelelő helyre! p p g y 1.
9.
2.
10.
17.
3.
11.
18.
4.
5.
12.
6.
13.
19.
7.
15.
14.
20.
8.
16.
21.
Gyümölcsök, zöldségfélék: Húsfélék, felvágottak: Kenyér, tésztafélék: Tej, tejtermékek: Édességek:
57
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
KÖRNYEZETISMERET TANMENET Ajánlott tanmenet „A mi világunk” tankönyvcsalád 1. évfolyam számára Ajánlott taneszközök: A mi világunk tankönyv 1. évfolyam A mi világunk munkafüzet 1. évfolyam A mi világunk interaktív tanagyag 1. évfolyam Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv 1–4. évfolyam Éves óraszám: 32+4. A 32 óra a megtanítandó témákat és az év végi ismétlést tartalmazza. A négy óra év közbeni gyakorlásra vagy egy-egy választott tananyag megismerésére fordítható. A tankönyv és a tanmenet természetesen több témát tartalmaz. Nem szükséges mindegyiket feldolgoznunk. Esetenként kettőt is feldolgozhatunk együtt. A munkafüzet olyan bőséges, játékos feladatsorokat tartalmaz, amelyekkel szívesen foglalkoznak a gyerekek szabadidejükben is. Válogassunk ezek közül tanítványaink képességeinek és szükségleteinek megfelelően! A tanulmányi sétákat tervezzük együtt a napközis programokkal! A számos megfigyelési szemponttal bánjunk óvatosan! Készítsük fel a gyerekeket a sétára, mondjuk el, hogy hová megyünk és mit nézünk meg! A helyszínen a fontos látni- és tapasztalnivalókra ráirányítjuk a figyelmüket. Hagyjunk időt nekik arra, hogy saját szemükkel szemlélhessék a körülöttük lévő világot! Így számukra sokkal élményszerűbb lesz, és közösen sokkal színesebb tapasztalatokat dolgozhatunk fel. Dr. Mester Miklósné Révész Erika
Óra
Téma, tananyag
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
ISKOLÁS LETTEM 1. Szervusz, Sün Simi levelének felolvasása. kis barátom! Bábozás, éneklés, versmondás. A süni mozgásának utánzása film alapján. Játék: Gyűjtsük össze süni tulajdonságait (minden gyerek egy tulajdonságot mondhat)! Nézzünk körül a tanteremben, az iskola épületében és az udvarán! Miben kell változtatnunk? 2. Óvodából Az óvodai és iskolai az iskolába napirend összehasonlítása. Azonosságok, különbségek. Játék a tankönyv alapján.
58
Fejlesztési feladatok
Kapcsolódási pontok
Javasolt taneszközök, szemléltetés
Megfelelő érzelmi biztonság alapozása az iskolában. Együttműködés, érzelmek kifejezése, mások előtti szereplés, kreativitás. Környezettudatosságra nevelés. Szövegértés, szókincsfejlesztés.
– Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék a sünről – Technika, életvitel és gyakorlat: Már elsős vagyok 4. o. 1., 2. f. – Ének-zene: dalok a sünről
A mi világunk tankönyv (tk.) és munkafüzet (mf.) 1. évf., interaktív tananyag 1. évf., sünbáb
Az iskola felnőtt dolgozóinak és a kortársak illemtudó köszöntése. A megszólítás nyelvi formáinak megfelelő használata.
– Technika, életvitel és Tk., mf. gyakorlat: Már elsős vagyok 4. o. 3. f. – Az én világom 1. erkölcstankönyv: Iskolás vagyok 60–61. o.
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
3.
A mi iskolánk, a mi tantermünk
Az iskola épületének bejárása. A helyiségek rendeltetésszerű használatának megismerése. A mosdó helyes használata, új étkezési szokások megismerése.
K.
Közlekedj helyesen!
Közlekedési táblák felismerése előzetes megfigyelés és a tankönyv alapján. Az interaktív tananyag szemléltető filmjének megtekintése. Válaszadás kérdésekre. Közlekedési szituációk eljátszása. Játék a tankönyv alapján.
4.
Évszakok
Előzetes feladat: képek gyűjtése az évszakokról. Szétválogatás, tablókészítés csoportosan. Az óvodából hozott és saját tapasztalatok alapján az évszakok jellemzése. Versek, dalok az évszakokról. Játék a tankönyv alapján.
5.
Az év hónapjai
Balogh József: Virágszirom tizenkettő c. versének meghallgatása. A hónapok jellemzőinek megbeszélése a vers alapján. Családi események, születésnapok, névnapok kötése a hónapokhoz.
Fejlesztési feladatok Ismerkedés az iskolában előforduló jelzésekkel, piktogramokkal. Helyes viselkedés, önállóság, figyelem, együttműködés a felnőttekkel és a társakkal.
Kapcsolódási pontok
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf.
– Magyar nyelv és irodalom: szituációs játékok – Technika, életvitel és gyakorlat: Környezetünk 6. o. 1. f. – Vizuális kultúra: rajz készítése az iskola épületéről – Erkölcstan: Ismerőseim 28. o. – Technika, életvitel és Figyelem, felelősség, Tk., mf., gyakorlat: Gyalogos segítés másokon, interaktív közlekedési veszélyszabálykövetés. tananyag helyzetek, 42. o., jövök Döntésképesség közleiskolába, 6. o. kedési helyzetekben. Udvarias magatartás – Matematika: Hány a közlekedési eszközökön. lépés a …… A baleset-megelőzés – Magyar nyelv és módjai. irodalom: szituációs A figyelmetlenség játékok és túlzott merészség – Ének-zene: Megy a lehetséges következmégőzös nyei. Tk. mf., – Technika, életvitel és Esztétikai művészeti interaktív gyakorlat: Az évszatudatosság fejlesztése. tananyag kokhoz kapcsolódó Az élőlények alkalmazünnepek: Jeles napok, kodása az évszakok Karácsonyvárás változásaihoz. témakörök Önállóság, – Matematika: Az döntésképesség, empátia, kreativitás, együttévszakok hónapjai működés fejlesztése. – Ének-zene: dalok az évszakokról Az időjárással kapcsolatos tapasztalatok rövid szóbeli megfogalmazása. Információk felhasználá- – Technika, életvitel és Tk., mf. sa, szövegértés fejlesztése. gyakorlat: cipőkötés, Mit mondanak a vers30. o. szakok a természetről? – Matematika: Az Az évszakoknak és az évszakokhoz tartozó időjárásnak megfelelő hónapok öltözködés. – Magyar nyelv és irodalom: az óvodában tanult versek, mondókák a témához kapcsolódóan
59
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
ŐSZ 6. Az ősz kincsei. Séta a parkban, az iskola környékén 7.
Élő vagy élettelen?
8.
A tiszta levegő varázslói: fák, bokrok
F
A fák, bokrok lakói
9.
60
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
A természet (növények, állatok, emberek) megfigyelése. Lehullott növényi részek gyűjtése. Csoportos beszámolók a látottakról. Személyes tapasztalatok összegyűjtése, elmondása. Az interaktív tananyag filmrészletének megtekintése. A tankönyv képeinek elemzése. Játék. Képek szétválogatása, rendszerezése: fák, bokrok. Miért jó fás, bokros területeken bújócskát játszani? A tankönyv képeinek elemzése. Játék.
Élménybeszámolók az eddig szerzet tapasztalatokról. Rovarokról, madarakról, csigákról (testük, mozgásuk, hangjuk). Állatok tulajdonságainak megfigyelése a versekben. Miről mintázhatta az ember a repülőgép ötletét? Játék. Mi terem a A piacon, a zöldségeszöldséges- kertben és az óvodában kertben? szerzett tapasztalatok alapján a zöldségfélék felismerése, megnevezése. Zöldségfélék érzékszervi vizsgálata. A nyers állapotban fogyaszthatók kóstolása. Játék.
Fejlesztési feladatok
Kapcsolódási pontok
Az időjárás és a termé– Technika, életvitel és szet változásai közötti gyakorlat: ok-okozati összefüggések. Környezetünk anyagai: Együttműködés, nyitott7. o. 2. f., a gyűjtött ság, társas érzékenység levelek, termések fejlesztése. ízléses elrendezése kosárban – Technika, életvitel és Az élő és élettelen jellemző tulajdonságaigyakorlat: Kerítés a kiskutyának, 12. o. nak megfigyelése. Következtetések – Testnevelés, sport: levonása. állatok mozgásának utánzása Oksági összefüggések keresése. – Technika, életvitel és A fa és a bokor közötti gyakorlat: Mi készül hasonlóságok és különbfából? 26–27., 28. o. ségek felfedeztetése. A fák bokrok termései és – Magyar nyelv és irodalom: versek, találós az állatok táplálkozása kérdések, mondókák közötti összefüggések. a fákról, bokrokról A fák, bokrok hatása a testi-lelki egészségünkre. – Ének-zene: a témával kapcsolatos dalok – Vizuális kultúra: őszi falevelek Az állatok jelenléte, – Technika, életvitel és mozgása és az időjárás gyakorlat: Repülő, 18. o. összefüggései. – Magyar nyelv és Figyelem, kommunikáirodalom: az óvodában ciós készség fejlesztése. megismert versek, A technika és a természet mondókák az állatokról. közötti összefüggések. – Ének-zene: Katicabogárka, Csiga-biga gyere ki
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
A zöldségfélék mennyi- – Technika, életvitel és Tk., mf., ségi aránya táplálkozágyakorlat: Gyurmainteraktív sunkban. zöldségek, 8–9. o. tananyag A vásárlás módja a – Magyar nyelv és piacon vagy a zöldségkeirodalom: Gyárfás reskedésben. Endre versek a zöldséKommunikációs készség, gekről segítségkérés, kreatív – Vizuális kultúra: gondolkodás fejlesztése. zöldségek, gyümölcsök festése.
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
10.
Mi terem a gyümölcsöskertben?
11.
Őszi jeles napok, ünnepek
12.
Hol lakunk?
F
A mi családunk
K
Foglalkozások
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Gyümölcsök érzékszervi vizsgálata. Gyümölcsök szétválogatása: nálunk terem, nem nálunk terem. Verstanulás a tankönyvből. Gyümölcsök elrendezése kosárban (esztétikai szempontok, keménység). Élménybeszámolók ünnepekről. Az őszi ünnepek, jeles napok összegyűjtése. Helyi szokások. Vásár, szüret eljátszása.
Fejlesztési feladatok
Kapcsolódási pontok
A gyümölcsfogyasztás és – Technika, életvitel és az egészség kapcsolata. gyakorlat: GyurmaKépi információk gyümölcsök, 8–9. o. feldolgozása. – Magyar nyelv és Ok-okozati összefüggéirodalom: mondókák, sek megláttatása. találós kérdések – Erkölcstan: Egészséges élet, 24. o.
– Technika, életvitel és gyakorlat: Papírmunkák, 14. o. zászlókészítés – Erkölcstan: Ünnepek és szokások, 55. o. – Magyar nyelv és irodalom: készülődés versekkel – Ének-zene: Készülődés dalokkal – Technika, életvitel és Személyes élménybeszá- Környezettudatos gondolkodás, kreativitás gyakorlat: Modellezzemolók a lakóhely tek babaházat! 34. o. szépségeiről. fejlesztése. Hogyan szépíthetjük Felkészülés a felnőtt lét – Vizuális kultúra: A mi házunk közvetlen környezetün- szerepeire. ket? Mit szeretnénk másképpen? Ötletek. Szituációs játékok: Feladatvállalás, a – Technika, életvitel és vasárnap a családdal, családtagok tisztelete, gyakorlat: Munkamegeste otthon, vendégek harmóniára törekvés. osztás a családban, jöttek, vendégségbe 44–45. o., Ünnepek megyünk. a családban – Erkölcstan: A család és a rokonság, 52. o. Előzetes feladat: Érdek- Felkészítés a felnőtt lét – Technika, életvitel és lődés a szülőktől (Mi a szerepeire. gyakorlat: Varázskemunkájuk, miért Szóbeli kifejezőkészség, zek, 28. o. szeretik, milyen dicsére- kommunikáció fejlesztése. – Ének-zene: zenehallgatet kaptak?). Problémamegoldás, tás: Megismerni a Személyes beszámolók aktív állampolgárságra kanászt, A juhásznak balesetekről, tűzesetekről. nevelés. jól megy dolga Szituációs játékok: hogyan telefonálunk a mentőknek, a tűzoltóknak, a rendőrségnek? A hagyományok ápolásának jelentősége, szokások. Az ünnepekre való készülődés (testi-lelki). Részvétel a családi munkamegosztásban.
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag, nemzetiszín zászló
Tk., mf.
Tk., mf.
Tk., mf.
61
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
Fejlesztési feladatok
13.
Milyen anyagokból készülnek a tárgyak környezetünkben?
Különböző tárgyak anyagainak érzékszervi vizsgálata (keménység, szín, forma, funkció).
Összefüggés a tárgyak funkciója és anyaga között. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése.
K
Játékok a levegővel és a folyadékokkal
Légzőgyakorlatok. Tapasztalatok, képelemzés a levegő szennyezettségével kapcsolatosan. Folyékony anyagok érzékszervi vizsgálata. Színes folyadékok öntögetése különböző formájú edényekbe. Jégkockát és vizet teszünk egy szűrőbe.
A levegő nélkülözhetetlenségének bizonyítása. A zöld területek nagysága és a levegő tisztaságának összefüggése. A játékos kísérletek tapasztalatainak megfogalmazása. Ötletek megfogalmazása a vízzel való takarékosság és a vizek tisztaságának megóvására.
Változások megfigyelése a természetben. A téli időjárási megfigyelések lejegyzése jelekkel. A jég, hó, zúzmara érzékszervi vizsgálata. Hóemberépítés.
A természeti környezet változása és az évszakok közötti összefüggések. A megfigyelés eredményeinek ábrázolása rajzzal, viszonyítások. Jelek, piktogramok használata. Pozitív érzelmek átélése. Lelki készülődés az ünnepekre. Az életkornak megfelelő részvétel a családi ünnepvárásban, előkészületekben.
TÉL 14. A tél örömei
15.
K
62
Téli ünnepek, hagyományok
Élménybeszámolók a családi ünnepi szokások ról. Luca-napi búza vetése, gondozása. Ünnepi készülődés. Az ajándékozás öröme, helyes módja. Újévi köszöntő megtanulása. Segítségre Információk, tapasztalavan tok elmondása az állatok szükségük! téli életmódjával kapcsolatosan. A cinege cipője c. vers. Madáreleség vásárlása. A testvérosztály által készített madáretetők kihelyezése együtt. Feltöltése szükség szerint.
Kapcsolódási pontok
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
– Technika életvitel és gyakorlat: Papírmunkák; Csákó, 16. o. Mi készül fonalból, textilből? – Rajz és vizuális kultúra: mozaikkép készítése különböző anyagok felhasználásával – Technika, életvitel és Tk., mf. gyakorlat: Munkamegosztás a családban. A vízzel való takarékosság lehetőségei a házimunkák folyamán, 48. o. Pohár, 19. o. – Vizuális kultúra: különböző formájú és színű lufik rajzolása
– Technika, életvitel és gyakorlat: Építsetek sílécet! 35. o., Közlekedés télen, 22. o. – Testnevelés: csúszkálás a jégen, hógolyózás – Vizuális kultúra: hószobor építése – Technika, életvitel és gyakorlat: Karácsonyvárás. – Ének-zene: az ünnepekkel kapcsolatos dalok. – Magyar nyelv és irodalom: versek
Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
Az időjárás és az élőlé– Technika, életvitel és Tk., mf., nyek életmódja közötti gyakorlat: interaktív összefüggések. Farsang, 36. o., tananyag Az állatok szeretete, Farsangi jelmezek, 37. o. védelme. – Magyar nyelv és Minden ember tud irodalom: mesék, valamit cselekedni. versek az állatok téli A testvérosztállyal való életmódjával kapcsolakapcsolat fontossága. tosan A segítségadás jelentősége.
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
16.
Egészséges Irányított beszélgetés az életmód egészséges életmód legfontosabb elemeiről (napirend, tisztálkodás, elegendő alvás, táplálkozás, sport, jó kapcsolat a társakkal, családtagokkal).
17.
Helyes időbeosztás, napirend
18.
19.
Személyes beszámolók a hétköznapok és ünnepnapok tartalmáról. Vélemények. Időpontok beállítása a játék órán. Rajzos napirend készítése a munkafüzet alapján szülői segítséggel. A testem A testrészek megmutatása társakon. Testhelyzetek modellezése gyurmaemberkével. Beszámolók a saját környezetben történt balesetekről. Vita: Hogyan lehetett volna megelőzni? Beszélgetés a belső tulajdonságokról: jószívűség, segítőkészség, kedvesség. Érzékszer- Érzékelési játékok az öt veim érzékszervvel a tankönyv alapján. Beszélgetés: az érzékszervek funkciója, védelme. Játékok a tankönyv alapján.
Fejlesztési feladatok
Kapcsolódási pontok
Egészséges életvitel, önkritika, kompromiszszumkészség, pozitív és negatív értékek bemutatása. A jó társas kapcsolatok jelentősége életünkben, egészségünkben. Környezettudatosság a mindennapi élettevékenységek során. Önkritika fejlesztése. A hibák és változtatások szükségességének belátása. Harmóniára törekvés a mindennapi életvitelben.
– Technika, életvitel és gyakorlat: A játék maci péksüteményei, 10. o. – Erkölcstan: Egészséges élet, 24–25. o. – Testnevelés: szabadtéri játékok
– Technika, életvitel és gyakorlat: Építés, 32–35. o.
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
A különböző testrészek megnevezése, funkciója, óvása. Egymás testi épségének óvása. A jó közösségi légkör jelentősége a mindennapokban. Különbségek a felnőttek és a saját korosztály testmérete között.
– Technika, életvitel és Tk., mf., gyakorlat: gyurmaem- interaktív berke tananyag – Testnevelés: gyakorlatok a különböző testrészek edzésére – Matematika: mérések: magasság, derékbőség, testtömeg – Erkölcstan: „Ilyen vagyok” témakör
Az érzékszerveink egészségére ártalmas dolgok feltérképezése az otthoni és az iskolai környezetben. Empátiakészség fejlesztése. A fogyatékos emberek elfogadása, segítése.
– Technika, életvitel és gyakorlat: építés vagy szerelés – Testnevelés: balesetek megelőzése játék közben
Tk., mf., interaktív tananyag
63
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
20.
A helyes tisztálkodás
21.
Egészségesen táplálkozom?
TAVASZ 22. Ébred a természet
23.
64
Szobanövények
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
Fejlesztési feladatok
Tisztálkodási szokások megbeszélése. A helyes kézmosás, fogmosás gyakorlása. Az érzékszervek tisztántartásának helyes módja. Szituációs játék: a fogorvosi rendelőben.
Kapcsolódási pontok
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
A rendszeres, helyes – Technika, életvitel és tisztálkodás jelentősége gyakorlat: Munkamegaz egészség megóvásában. osztás a családban. A környezetbarát és A környezet tisztántestbarát tisztálkodószetartása, 48. o., környerek használata és az zetbarát tisztítószerek egészség közötti összehasználata. függések. – Testnevelés: tisztálkodás a testnevelésóra után – Ének-zene: Piszkos a kezem… c. dal Tk., mf., A táplálékcsoportok – Technika, életvitel és Képek rendezése táplágyakorlat: interaktív lékcsoportok szerint a helyes arányának tananyag Táplálkozzunk érzékeltetése. tankönyv alapján. egészségesen! 43. o., A táplálkozás és az Beszélgetés a saját Nyuszi Gyuszi vendétáplálkozási szokásokról egészséges fejlődés get vár, 46. o. (rendszeresség, változa- kapcsolata. A helytelen táplálkozás – Testnevelés: A sportotosság, „nemszeretem” lás előtti étkezés és a betegségek gyakorisáételek). Játék: terítés, a kulturált ga közötti összefüggések. mértéke, időpontja. A kulturált étkezés étkezés bemutatása, gya korlása a mindennaevőeszközök megfelelő pokban. használata. Előzetes feladat: versek, dalok gyűjtése a tavaszról. A természet változásainak és az időjárásnak a megfigyelése a szabadban. Játék a tankönyv alapján.
Változások megfigyelése, megfogalmazása a természetben. Időjárási adatok lejegyzése a tanult jelekkel. Térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskolában és a A növények környezeti lakásban tartott szobafeltételeinek megfigyelénövények megfigyelése. se, következtetések Milyen körülményeket levonása. szeretnek? Miért beteA növények élőlények. gedtek meg? Miért Rendszeresen gondozni pusztultak el? Miért kell őket. fejlődnek szépen? Az emberi figyelmetlenA növények életfeltételei- ség, hanyagság követnek megfigyelése, kezményei. bizonyítása (megfelelő Felkészülés a felnőtt lét hőmérséklet, tápanyag, szerepeire. víz, levegő). Környezettudatosságra Virághagymák hajtatása. nevelés. Magok ültetése (bab, borsó). Növények gondozása.
– Technika, életvitel és Tk., mf., gyakorlat: Nemzeti interaktív ünnepünk március 15., tananyag 38. o. – Magyar nyelv és irodalom: versek – Technika, életvitel és Tk., mf., gyakorlat: Húsvét, 39. o. interaktív – Magyar nyelv és tananyag irodalom: növényekről szóló versek. – Ének-zene: dalok a virágokról. – Vizuális kultúra: sordíszek.
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Javasolt taneszköÓra Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok zök, szemléltetés F Tavaszi Beszélgetés a kerti A közös munka és a – Technika, életvitel és Tk., mf., munka eredményének gyakorlat: Barátaink, a interaktív munkák szerszámokról, eszköa kertben zökről. Saját tapasztala- öröme. Rendszeresség. növények, 47. o. tananyag tok elmondása. Ki A fizikai munka megbe- – Matematika: űrtartamilyen munkában csülése. lom mérése. segített? (Kapcsolatok: Balesetmentes eszközjáték eszközök). Hogyan használat. használjuk rendeltetés- Környezettudatos szerűen és balesetmente- magatartás fejlesztése: sen? Bemutatás lehetőtakarékoskodás az ség szerint. öntözővízzel. Tk., mf., Sokféleség felfedezése – Technika, életvitel és 24. A virágos Az óvodából hozott interaktív gyakorlat: Gyurma növények tapasztalatok felelea természetben. tananyag virágok készítése Esztétikai-művészeti venítése. bemélyítéssel, 9. o. 3. f.), A virágos növények tudatosság fejlesztése. A növényi részek és Húsvéti díszek 40. o. vizsgálata. Testrészeik – Vizuális kultúra: Az funkciójuk közötti megnevezése. én virágoskertem Virágszirmok megszám- összefüggések meglát– Matematika: levelek, tatása. lálása. virágszirmok megÖsszehasonlításuk a számlálása tankönyv alapján. F Kukkant- Beszélgetés: Miért Esztétikai művészeti – Technika, életvitel és Tk., mf., szeretjük a virágokat? sunk be kifejezőképesség fejleszgyakorlat: Varázskeinteraktív nagymama Mit tudunk kifejezni az tése. zek, 21. o., Anyák tananyag ajándékba adott virávirágosA virágok jelentősége napja, 41. o. gokkal? Mit jelentenek kertjébe! életünkben. A hozzájuk – Magyar nyelv és a virágok a növények és kapcsolódó népdalok, irodalom: virágok a állatok életében? művészeti alkotások. mesékben, versekben. Érzékelési játékok Virágábrázolások az – Ének-zene: virágok a a tankönyv alapján. építészetben, népdalokban Milyen alkalmakkor művészetekben. illik virágot adni? Szituációs játékok: Hogyan adjuk át? F Segítőtár- A segítőtársak (fakoA mese és a valóság – Technika, életvitel és Tk., mf., saink a páncs, katicabogár, közötti hasonlóságok és gyakorlat: madár kép interaktív parkban, vakond, sün, varangy, különbségek megláttatása. készítése, 26. o. 2. f. tananyag kertben méh) tulajdonságainak Az ismeretek új helyzet- – Magyar nyelv és felelevenítése a tapasztala- ben történő alkalmazása. irodalom: versek, tok, mesék, versek alapján. A természetben minden mesék, mondókák Valóságos és mesebeli élőlényre szükség van. állatokról tulajdonságok szétválo- Az élőlények tisztelete, – Testnevelés: állatok gatása. óvása. mozgásának utánzása A „nemszeretem” állatok – Ének-zene: Katicabohelytelen megítélésének gárka megváltoztatása a természetben betöltött szerepük alapján. Téma, tananyag
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
65
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok
A tavasz ünnepei
26.
– Technika, életvitel és gyakorlat: Kerítés a kiskutyának, 12. o. – Magyar nyelv és irodalom: állatokról szóló mesék, versek, mondókák, találós kérdések – Vizuális kultúra: állatok ábrázolása – Ének-zene: Cirmos cica, haj A baromfi- Élménybeszámolók Válaszadás a feltett – Technika, életvitel és udvarban a baromfiudvarral kérdésekre, magyarázat, gyakorlat: Az építődokapcsolatosan. indoklás. boz elemei, tyúkól A madarak jellemzőinek A madarak testfelépítéépítése megfigyelése az interak- sének jellemzői. – Magyar nyelv és tív tananyag szemléltető A baromfiudvar lakói és irodalom: versek részében. Jellemző a természetben élő a madarakról tulajdonságaik összemadarak életmódja gyűjtése. Hogyan lesz közötti különbségek. a tojásból kiscsibe Az állatok iránti felelős(a tankönyv folyamatáb- ségérzet. rája alapján)? A baromfihús és a tojás szerepe táplálkozásunkban. Az istálló Mondókák a tankönyv Az emlősállatok jellem- – Technika, életvitel és és az ól segítségével. ző tulajdonságai és az gyakorlat: Röfiék lakói Az állatok felismerése. életmódjuk közötti kukorica díszei, 15. o. Tudod-e az állatcsaládok összefüggések. tagjainak a nevét? A felelős állattartás Az emlősök tulajdonsá- legfontosabb szabályai. gainak összegyűjtése. Az állatvédő szervezetek Beszélgetés az állatgon- feladata. dozási munkákról. Az állatok hangjának utánzása.
27.
28.
66
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. A természetnek is vannak ünnepei. Esztétikai-művészeti tudatosság fejlesztése. Környezettudatosságra nevelés. Az ünnepek jelentősége testi és lelki egészségünk szempontjából. Az állatok iránti felelősVersek olvasása a tankönyvből. ség érzelmi megalapozása. Versek, szólások értelEmpátiakészség, a társakkal, családtagokmezése. Beszélgetés: Tartotok-e kal való együttműködés. Folyamatos, illetve otthon valamilyen állatot? Meséljetek róla! alkalmankénti részvétel Védekezés a nemkívána- a gondozási munkákban. tos állatok ellen. a nemkívánatos állatok és az egészségünk kapcsolata (légy, egér).
Kapcsolódási pontok
25.
Állatok a házban és a ház körül
Beszélgetés a tavasz ünnepeiről (március 15., húsvét, a Föld napja, anyák napja, pünkösd, gyermeknap) az óvodában szerzett és a családi tapasztalatok alapján. Dalok, versek, tánc, játék.
Fejlesztési feladatok
– Technika, életvitel és gyakorlat: Tojásfestés, 39. o. – Vizuális kultúra: tematikus ábrázolás választott technikával
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Óra
Téma, tananyag
29.
Vadon élő állatok
30.
Az állatkertben
NYÁR 31. Itt a nyár!
32.
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Vers olvasása, értelmezése a tankönyvből. Az interaktív tananyag film részének megtekintése. A tankönyvben látható állatok tulajdonságainak összegyűjtése. A mesebeli és valóságos tulajdonságok szétválogatása. Állatkerti élmények felelevenítése. Versolvasás a tankönyvből. Játék. Feladatmegoldások a munkafüzetben.
Beszélgetés. Régi nyári élmények felelevenítése. Az első iskolai szünidő hasznos eltöltése (játék, testmozgás, strandolás, olvasás, egészséges táplálkozás, baráti kapcsolatok ápolása).
Miről A tanévben szerzett tanultunk? ismeretek összefoglalása a tankönyv alapján. Évszakokról, növényekről, emberekről, állatokról. Csoportmunka vagy frontális munka.
Fejlesztési feladatok Információgyűjtés, szókincsfejlesztés, vélemények tömör megfogalmazása. Az élőlények és környezetük kapcsolata.
Kapcsolódási pontok – Technika, életvitel és gyakorlat: állatok formázása sógyurmából – Magyar nyelv és irodalom: Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
Javasolt taneszközök, szemléltetés Tk., mf., interaktív tananyag
Az állatkertek szerepe az – Technika, életvitel és állatfajok megóvásában. gyakorlat: Állateledel szállító talicska Az állatok szaporodásának és környezeti készítése a szerelődobozban található feltételeiknek összefüggése. elemekből, 50. o. – Magyar nyelv és Környezettudatos viselkedés az állatkertben. irodalom: találós kérdések, rövid ismeretterjesztő szövegek állatokról
Tk., mf., Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv (Apáczai Kiadó)
Egészséges, környezettu- – Technika, életvitel és datos életvitel kialakítágyakorlat: Csónak, sára törekvés. 17. o., Repülő18. o. A természetjárás szabá- – Vizuális kultúra: lyainak betartása gyümölcsök festése kirándulások alkalmával. Információk gyűjtése a különböző adathordozók segítségével. A feljegyzések készítésének hasznossága, felhasználhatósága. Kreativitás fejlesztése. – Technika életvitel és A megszerzett tudás gyakorlat: kép készítéhasználata új helyzetekse szabadon választott ben. A társakkal való technikával együttműködés.
Tk., mf., interaktív tananyag
Tk., mf., interaktív tananyag
67
Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz
Tartalom Kedves Kolléganők! Kedves Kollégák! ................................................................................................................................ 3 KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam ............................................................................................................................. 4 Kerettantervi ajánlás a helyi tantervek készítéséhez 2013 Apáczai Kiadó................................................................. 4 A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma, óraterve 1–2. évfolyam ................................................................. 5 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez .................................................................................... 15 Módszertani ajánlás ............................................................................................................................................................. 15 Rácsodálkozni, megismerni, megszeretni, megvédeni .............................................................................................. 15 „A madarak nem járnak a lépcsőn” .............................................................................................................................. 16 A pozitív környezeti magatartás tanítása ..................................................................................................................... 17 A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása ....................................................................................................... 18 A digitális tananyag használata ..................................................................................................................................... 19 Tevékenységi formák ....................................................................................................................................................... 20 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ..................................................................................................................... 20 Attitűd jellegű év eleji mérés .......................................................................................................................................... 21 Mit mikor gyűjthetünk? (Begyűjtési terv az éves munkához) .................................................................................. 21 A tankönyv témái, feldolgozási javaslatok ........................................................................................................................ 22 Szakmai kiegészítő anyag a különböző témákhoz .......................................................................................................... 37 Az élősarok ....................................................................................................................................................................... 37 Az élő sövény .................................................................................................................................................................... 39 Madarak ........................................................................................................................................................................... 40 Rovarok ............................................................................................................................................................................. 40 Egy hasznos féreg ............................................................................................................................................................. 41 Megértik-e az állatok az emberi beszédet? ................................................................................................................... 41 Zelk Zoltán: Négy vándor .............................................................................................................................................. 41 Anne Geelhaar: A szüret ................................................................................................................................................ 42 Levelek, termések ............................................................................................................................................................. 43 Mely részét fogyasztjuk? ................................................................................................................................................. 44 Zelk Zoltán: Születésnapi ajándék ................................................................................................................................. 45 A szem ............................................................................................................................................................................... 45 A fül ................................................................................................................................................................................... 46 Mióta van fogkefe?........................................................................................................................................................... 46 Légy ................................................................................................................................................................................... 46 Galamb .............................................................................................................................................................................. 47 Egér .................................................................................................................................................................................... 47 A háziállatok családja ...................................................................................................................................................... 48 „A természet ünnepei”.................................................................................................................................................... 48 A madarak és fák napja................................................................................................................................................... 50 A téli madáretetés célja, módja, eszközei ..................................................................................................................... 52 Madarak a téli kertben .................................................................................................................................................... 52 A különböző vonuló, illetve a téli vendégmadarak itt tartózkodásának ideje........................................................ 53 A madárének szerepe ...................................................................................................................................................... 53 Cinkék ............................................................................................................................................................................... 54 A legjellemzőbb kerti madarak fészkelési adatai ........................................................................................................ 54 Mi a zoopedagógia? ......................................................................................................................................................... 55 Tájékozódó jellegű év végi felmérés ................................................................................................................................... 56 KÖRNYEZETISMERET TANMENET ........................................................................................................................... 58 Ajánlott tanmenet „A mi világunk” tankönyvcsalád 1. évfolyam számára .......................................................... 58
68