Pályázat Rohony Mester Díjra! 1. A magyar solymászat a művészetben
A solymászat a kultúra egyik speciális megnyilvánulási formája is, melynek a vallási szertartások kialakulásában éppúgy szerepe volt, mint a művészetek létrejöttében. A solymászat, így a vadászat ma is ezer szállal kötődik a zenéhez, az irodalomhoz és a képzőművészetekhez, mert egyrészt ihleti ezeket, másrészt folyamatosan a segítségüket kéri, hisz a vadászat végső soron az élet és a halál csodás misztériuma, ami a művészetek segítsége nélkül aligha lenne értelmezhető.
Festészet
„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról és …” Ezekkel a szavakkal kezdődik a Képes Krónika, melynek tartalma a Chronica Hungarorum című mű, amely I. Károly koráig követi a magyar történelem eseményeit. Nagy Lajos uralkodása alatt, 1360 körül készült. Szerzője feltehetően Kálti Márk. 147 miniatúra díszíti: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján, kerek medalionformában, 99 iniciáléba foglalva és 5 iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A fejezetcímek és kezdősorok rubrummal vannak kiemelve. Illuminátora feltehetően Hertul fia, Miklós volt.
.
A Képes Krónika illusztrációja a magyarok turulos zászlójáról
A Képes Krónika illusztráció.
Álmos herceg varjút vágat Csór vára alatt
Korunk természet-madár, festői: Wrábel Sándor, Csergezán Pál, Muray Róbert, Szappan László, Udvarnoki Péter, Valaczkai Erzsébet, Prihoda Judit,
Szappan László
Tűzzománc: Elekes Gyula
Turulábrázolások a kisplasztikában.
A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma a turul, erről több régészeti lelet tanuskodik.
A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén kerecsensólyom dombormű található. Tervezte: Kósa István és Bartos István Forgalomban: 1993. 03. 29. -
.
Szobrászat
A Turul-emlékmű Tatabányán
a Közlekedési Múzeum előtti szobor
A Turul-emlékmű Tatabányán (oldalról)
Az ungvári vár udvarán található turulszobor
Az országban 1896-ban a milleniumi ünnepségek alkalmával hét helyen állítottak emlékművet a Wekerle-kormány megbízására: Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer helységekben - ebből Pusztaszer és Pannonhalma található a mai országhatárokon belül. A hét emlékműből hármon: a nyitrain (4 darab is), a munkácsin és a zimonyin volt turul-szobor.[1]
Dévény, ahol a Duna hazánkba jő, az ország nyugati kapuja. Nyitra az északnyugati országrész püspökségi központja, a Vereckéhez közeli Munkácson Anonymus szerint Árpádék pihentek meg, Brassó a haza délkeleti kapuja, a zimonyi turul „áttekint a Száván, Nándorfehérvárra: a Hunyadi, Kinizsi, Dugovics védte falakra.” Pusztaszer emléke, hogy a honfoglalás közben Árpád megtartotta az első magyar országgyűlést. Pannonhalmán alapította
Géza fejedelem 996-ban az első bencés apátságot, ez tehát a kereszténység felvétele miatt fontos. A dévényi, munkácsi, zimonyi és brassói emlékművek az ország „négy kapuját” szimbolizálták. Mindegyik „átnézett a határon”, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam integritását. A szobroknak belső figyelmeztető funkciójuk is volt: a nyitrai a felvidéki szlovákokat, a munkácsi a kárpátaljai ruténeket, a brassói az erdélyi románokat és szászokat, a zimonyi a délvidéki szerbeket és horvátokat volt hivatva a magyar állam integritására inteni.
A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták. Szikszón, Borsod és Abaúj egykori vármegyék határán áll az ongaújfalui part tetején egy szobor. 1931-ben József királyi herceg avatta fel a 34. gyalogezred 12 méternél magasabb emlékoszlopát, melyre Ligeti Miklós készített turulmadarat. Az 1990-óta álló jelenlegi szobrot Pócsik István szobrászművész készítette. Az ungvári vár udvarán található turulszobor eredetileg Ungvár határában egy határemlékjel része lehetett. 1944-ben elásták, és csak a Szovjetunió felbomlása után került elő ismét.
Turul-szobor a budai várpalota kapuzatán * Budapesti turulszobrok (tizenhárom helyen a városban): o o
Turulmadarak díszítik a Szabadság hidat Budapesten. Budapesten a Várnegyedben, a királyi palota észak-keleti végén álló 6 m magas szobrot Donáth Gyula 1905-ben készítette.
Budapest XII. kerületében (Hegyvidék) 2005. október 22-én avattak fel egy szobrot, a világháborús áldozatok emlékére. o A budapesti Közlekedési Múzeum előtt is található egy turulszobor. o
Lebontott turulszobrok: o Nyitrán a Zobor hegy legmagasabb pontján a millenniumi ünnepségek keretében 20 méter magas gránit emlékoszlopot emeltek, Berczik Gyula szobrász terve alapján. Henger alakú talapzatán négy Turul-szobor állt. Az emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták, de 1921. február 9-én cseh legionáriusok ledöntötték és eltávolították. Napjainkra csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle. o A zimonyi vártornyon álló szobrot, a dévényi várhegyen levőt és a brassói Cenk-hegyen állítottat 1918-ban a megszálló kisantant államok csapatai ugyancsak megsemmisítették. o Erdélyben Dés (1934), Parajd (1944), Szilágysomlyó (1933), Zilah (1968), Mikelaka (1980-as évek) szobrait pusztították el, Bácskában a kishegyesi (1945) emlékművet. o 2005-ben a Felvidék magyarlakta déli részén, Perbete, Bátorkeszi, Kürt, Nagykeszi, Kolozsnéma, Hetény községek turulszobrait mind ellopták. o A munkácsi vár bástyáján is volt turulszobor, melyet a trianoni békeszerződés után a csehek 1924. december 17-én lebontottak, majd a Vörös Hadsereg parancsára 1945-ben beolvasztották vörös csillagok alapanyagának. Ezt 2008 márciusában visszaállították eredeti helyére. Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a szobor avatóünnepségét. A helyreállított emlékmű 800 kg súlyú, 6 méteres szárnyfesztávolságú madár; Mihajlo Beleny ungvári szobrász műve és Kijevben öntötték. Spányi Antal székesfehérvári és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök szentelte fel.
További szobrok találhatók e településeken: Fehéregyháza (az 1848–49-es forradalom és szabadságharc csatájának emlékoszlopán), Karcag (a karcagi országzászló talapzatán), Piliscsaba (10-es út mellett, a Nagytemplom előtt), Sajószentpéter (a református templom előtti parkban), Szeged (az 1849-es szőregi csata emlékműve), Szabadka - a szerb partizánok 1944 őszi vérengzéseinek emlékműve, egy törött szárnyú turul.
Magyarországon összesen legalább 195 szobor áll 183 településen. Felvidék szlovákiai részén 8, ukrajnai részén 5; Erdélyben 32, Partiumban 16, Délvidéken 7 szobor áll legalább. Az ausztriai Burgenlandban Rábakeresztúron van az egyetlen turulszobor.
Turulszobrok a Kárpát-medencében Turulszobrok határon innen - megyékre bontva
Budapest (legalább 13 helyen): Szabadság-híd, Erzsébet híd budai hídfője, I. ker. a Királyi Palota észak-keleti végén (Vár), VII. ker. Károly körút 1., VIII. ker. Múzeum körút 14-16. (a Nemzeti Múzeum kertjében), XII. ker. Istenhegyi út - Böszörményi út sarka, XIV. ker. Városligeti krt. 11. - a Közlekedési Múzeum előtt, XIV. ker. Állatkerti krt. 11. - Széchenyi Gyógyfürdő, XV. ker. Rákospalota - Városháza előtt, XVI. ker. Mátyásföld - Pilóta utca és Prodám utca sarok, XVII. ker. Rákoskeresztúr Pesti út 162., XVII. ker. Rákosliget - Hősök tere, XXII. ker. Nagytétény Szentháromság tér Bács-Kiskun (legalább 9 helyen): Felsőszentiván, Kecskemét, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Lajosmizse - katolikus templom mellett, Lajosmizse - Szabadság tér, Miske, Szank, Tiszakécske Baranya (legalább 18 helyen): Bogdása, Borjád, Botykapeterd, Cserdi, Cserkút, Egyházaskozár, Helesfa, Ivándárda, Kővágószőlős, Mágocs, Majs, Mecseknádasd, Meződ, Patapoklosi, Pécs (Vasas), Sásd, Szentlőrinc Békés (legalább 9 helyen): Békés - Széchenyi tér, Békés - Piac tér, Dombegyház, Gádoros, Gerendás, Mezőberény, Sarkadkeresztúr, Szarvas, Újkígyós Borsod-Abaúj-Zemplén (legalább 20 helyen): Alsódobsza, Bódvaszilas, Bükkszérc, Dédestapolcsány, Edelény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Jósvafő, Komjáti, Legyesbénye, Mezőcsát, Mikóháza, Ózd (Sajóvárkony), Parasznya, Prügy - Milleniumi emlékmű, Sajómercse, Sajószentpéter, Szentistván, Szikszó (Onga) - a 34. gyalogezred emlékoszlopa, Tarcal Csongrád (legalább 2 helyen): Pusztaszer - Hét vezér emlékoszlop, Szeged Aradi vértanúk tere - az 1849-es szőregi csata emlékműve Fejér (legalább 4 helyen): Csákvár, Enying, Lovasberény, Mány Győr-Moson-Sopron (legalább 5 helyen): Bősárkány, Győr hídpilléren, Győr Honvéd liget - Kossuth-emlékmű bronz turulmadárral, Győr (Kismegyer) - a 82. főút mellett, Vitnyéd Hajdú-Bihar (legalább 5 helyen): Ártánd, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Derecske, Gáborján Heves (legalább 5 helyen): Detk, Heves, Kál, Recsk, Sarud Jász-Nagykun-Szolnok (legalább 6 helyen): Berekfürdő - Milleniumi emlékmű, Cibakháza, Karcag - a karcagi országzászló talapzatán, Nagykörű, Rákócziújfalu, Tiszaroff Komárom-Esztergom (legalább 4 helyen): Bana, Kesztölc, Nagyigmánd, Tatabánya (Bánhida) - Kő-hegy Nógrád (legalább 6 helyen): Diósjenő, Kazár, Mohora, Romhány - Rákóczi-obeliszk (a romhányi csata emlékműve), Salgótarján, Szécsény Pest (legalább 20 helyen): Bag, Cegléd, Csobánka, Dunaharaszti, Ecser, Ipolytölgyes, Maglód, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Ócsa, Perőcsény, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pusztazámor, Szigetszentmárton, Tahitótfalu, Tápiószecső, Tököl, Zsámbék - Millecentenáriumi emlékmű Somogy (legalább 15 helyen): Balatonlelle, Balatonszabadi, Darány, Gige, Kaposfő, Kaposvár - Dorottya-ház (Turul Szálló), Kereki, Miklósi, Nemesvid, Pusztaszemes, Segesd, Siófok, Somogysámson, Szólád, Zamárdi Szabolcs-Szatmár-Bereg (legalább 8 helyen): Ibrány, Jármi, Kisvárda, Nagyecsed Millecentenáriumi emlékmű, Nagyecsed - Rákóczi emlékmű, Nyíribrony, Tuzsér, Vaja - Vay Ádám obeliszkje Tolna (legalább 13 helyen): Alsónána, Bikács, Decs, Felsőnána, Iregszemcse, Kaposszekcső, Kocsola, Mórágy, Nagyszékely, Sárszentlőrinc, Varsád, Várdomb, Závod
Vas (legalább 6 helyen): Celldömölk, Körmend - a buszmegálló mögötti parkban, Körmend - Batthyány utca 2., Rádóckölked, Sajtoskál, Sótony Veszprém-megye (legalább 17 helyen): Adásztevel, Adorjánháza, Bakonytamási, Balatonfűzfő, Balatonszepezd, Dabrony, Gecse, Marcalgergelyi, Monostorapáti, Nagyacsád, Nemesgörzsöny, Pápakovácsi, Papkeszi, Pécsely, Várkesző, Várpalota, Veszprém Zala (legalább 9 helyen): Bagod, Csesztreg, Garabonc, Kisrécse, Nagykanizsa, Pórszombat, Söjtör, Zalaegerszeg, Zalaszentgyörgy
Turulszobrok határon túl - a történelmi Magyarország nagy földrajzi egységei szerint
Őrvidék, Burgenland (legalább 1 helyen): Rábakeresztúr Felvidék (legalább 8 helyen): Bős, Csallóközaranyos, Dernő, Dunaszerdahely, Egyházgelle, Hegysúr, Honfüzesgyarmat, Nagykapos Kárpátalja (legalább 5 helyen): Dolha, Eszeny, Tiszaújlak, Ungvár, Visk Partium magyarlakta északi részein, Bihar, Szatmár és Szilágy megyék területén (legalább 16 helyen): Albis, Béltek, Bihar, Biharszentjános, Iriny, Kaplony, Lázári, Mezőfény, Mezőpetri, Nagykároly - Rákóczi emlékmű, Paptamási, Sárközújlak, Szatmárpálfalva, Székelyhíd, Szilágybagos, Szilágyballa Erdély a) Székelyföld (legalább 30 helyen): Alsóboldogfalva, Alsósófalva, Bardóc, Betfalva, Csatószeg, Csíkbánkfalva, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csókfalva (Háromfalu), Énlaka, Erdőfüle, Gelence, Hodgya, Kilyénfalva, Kisgalambfalva, Korond, Küsmöd, Lemhény, Mádéfalva - Siculicidium emlékmű, Málnásfürdő, Nagyajta, Nagybacon, Páva (Zabola), Sepsibükszád, Székelytamásfalva, Székelyvarság, Szentábrahám, Tusnádfürdő, Újszékely, Vargyas b) Szászföld (legalább 1 helyen): Fehéregyháza - Petőfi emlékmű (Segesvár mellett) Bánát/Bánság (legalább 1 helyen): Újmosnica (Temesvár mellett) Bácska (legalább 5 helyen): Bácskossuthfalva, Kispiac, Szabadka - a szerb partizánok 1944 őszi vérengzéseinek emlékműve egy törött szárnyú turul, Tóthfalu, Újvidék Futaki úti temető Szerémség (legalább 1 helyen): Belcsény
Megsemmisített turulszobrok a határon túl - zárójelben a megsemmisítés éve
Felvidék: Dévény (1918), Nyitra (1921) Kárpátalja: Munkács (1918), Vereckei-hágó Partium-Erdély-Bánát: Brassó (1918), Dés (1934), Parajd (1944), Szilágysomlyó (1933), Zilah (1968), Mikelaka (1980-as évek) Bácska-Szerémség: Kishegyes (1945), Zimony (1918) 2005-ben a Felvidék magyarlakta déli részén, Perbete, Bátorkeszi, Kürt, Nagykeszi, Kolozsnéma, Hetény községek Turul szobrait mind ellopták.
Mátyás-kút (Budai vár) A Várpalota Hunyadi udvarát díszíti a királlyá lett Hunyadi Mátyás kútja, Stróbl Alajos szobrász 1904-ben felállított munkája (az építész Hauszmann Alajos volt). A központi figura a vadászó Mátyás, aki forráshoz érkezik. A kút többi alakja is érdekes: jobbról, külön talapzaton Szép Ilonka ül őzike mellett, míg balra a solymász szintén külön, Galeotto Martio látható sólyommal és jegyzetekkel. A csoport előtt középen a király csatlósa éppen kürtjelet ad, a vadászmester a kutyákkal foglalatoskodik. Hogy minden élethű legyen, Pálffy herceg vadászkutyát küldött Stróblnak modellként. A mozgalmas kút kedvelt pihenőhelye a turistáknak. Budapesten ezt a kutat "nevezték ki" a turisták "Trévi kútnak", tehát aki vissza akar térni Budapestre, némi aprópénzt dobhat a vízbe!
Filmművészet Homoki Nagy István 1949- ben a Magyar Híradó és Dokumentumfilm gyár felkérte őt egy film elkészítésére, így elhagyta jogi pályáját és 1949-től félállásban, majd 1954-től már főállásban dolgozott a Híradó és Dokumentumfilm Gyárban. A filmjeit saját maga rendezte, írta és fényképezte. Stábja kicsi volt (feleségéből, Zsoldos Zsuzsából, Farkas Zoltán és Morel Mihály vágóból, és néhány, szakmailag nélkülözhetetlen emberből állt)
Eleinte rövidfilmeket készített – "A Kis-Balaton nádrengetegében", (1949), "A löszfalak madarai", (1950), "Egy kerecsensólyom története", (1950), majd elkészítette első egész estés filmjét, "Vadvízország" címmel (1951), a Szeged környéki Fehér-tó madárvilágáról Ez a filmje meghozta számára nemcsak a hazai, hanem a külföldi elismerést is. (1952. Karlovy Vary – A legjobb operatőri munka) 1953-ban készítette el a "Gyöngyvirágtól lombhullásig" című egész estés filmjét a Gemenci vadrezervátum élővilágáról, vadjairól, sikere még a "Vadvízország" sikerét is meghaladta ( 1953- Velence – I. díj) 1954-ben forgatta le "A kékvércsék erdejében” című filmjét a kékvércsék életéről, melyet Hortobágyon, az óháti tölgyesekben forgatott. Ezek után egy kisebb átmeneti időszak jellemzi pályáját, rövid természeti filmeket forgatott, ("Néma romok", (1961), "Hervad már ligetünk", (1964), "Erdei tó", (1966), "Erdei pillanatok", (1966), "Napfényes kertekben", (1967)), A rövidfilmek készítése során fedezte fel a Dunántúlt, a Vértes környékét. Tevékenysége most már nemcsak a természet, hanem az állatok világára is kiterjedt, a filmjeinek központjába állatok kerültek, és ennek keretében mutatta be a tájat, mint a cselekményének hátterét. 1956-ban készült el első állatokkal fogatott filmje, a Cimborák első része "Nádi szélben" Fickóval, a magyar vizslával, Pletykával, a tacskóval és Nimróddal, a vadászhéjával. (KisBalaton nádrengetegével, mint háttérrel) 1960-ban forgatta a Cimborák második részét, a "Hegyen-völgyön" címmel, melyben már számos állat is szerepet kapott Pletyka, Fickó és Nimród mellett- mókus, mosómedve, hiúz, vadmacska. A filmeket nagy magyar és nemzetközi sikere ellenére a kritika fanyalogva fogadta, elsősorban amiatt, mert az állatok kerültek előtérbe természet bemutatása helyett. Homoki azonban következetesen haladt az általa elképzelt úton, egymás után készítette el állatszerepelőkkel forgatott filmjeit, melyek már nem érték el korai természetfilmjeinek, vagy az első állatokkal forgatott filmjeinek sikerét. ("Pletyka délutánja" (1964), a "Hej, csóka" (1963) és "A sasfióka" (1964), Csaklival, a csókával, egy tücsök főszereplésével "A barna legényke" (1964)) Több részes filmeket kezdett el készíteni, mint a "Macskakaland" (1968), "Kurtalábú pásztor" Pletykával, vagy a Magyar Televízió részére készítette a "Plútó és Puck” sorozatot mosómedvével és hollóval a főszerepekben. Az állatokkal forgatott filmjeiben az állatokat szinte emberi tulajdonságokkal ruházta fel. Munkájában a tökéletességre törekedett. Egy-egy film elkészítéséhez sok türelem kellett, a szakmát is tökéletesen kellett művelnie, hiszen a természetben ellesett jelenetek egyszeriek és megismételhetetlenek. Az állatokkal operatőrként forgatott filmjeire is ez jellemző. Homoki Nagy István sírján Nimród, a héja képe található, és alatta ez a felirat: "Gyöngyvirágtól lombhullásig"
Gaál István Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
Irodalom Bástyai Lóránd: Vadmadárból vadászmadár (Művelt Nép, Budapest 1953.) Lelovich György: Solymászélet (Magán Kiadás, Los Angeles 1976. magyar nyelven) Solymász voltam a Hortobágyon (1997) A Solymászat kézikönyve.I-II Szombath Zoltán, múzeológus, ornitológus, Marosvásárhely: Volt egyszer, Szikra karvaly, Macskabagoly, A kuvik. Fekete István: Hu, A három uhu Herman Ottó: Madaraink, A madarak hasznáról és káráról (1901), Falco subbuteo Linné. (A kabasólyomról szóló első írásai ), Erdélyi Múzeum-egyesület évkönyvei. III. (1864-1865.) Dúcz László: A közöttünk élő Turulmadár Mészöly Miklós : Sólymok csillagvilága 1995 Vönöczky Schenk Jakab : Magyar solymászmadárnevek A Magyar solymászat története Bechtold István : Fekete Sas (Aquila alanya ) Kőszeg környékén 1981 Magyar Madártani Egyesület Solmász Szakosztályának kőszegi ragdozó Madár mentő telepe 1986
Dr Csőre Pál : A solymászat történettörténetének TerrePrint 1996 A magyarság szerepe a solymászat európai elterjedésében 199O Demény Lajos : Székelyföldi solymárok és solymászat a fejedelem kori Erdélyben 2OO4 Jókai Mór 1825-19O4 legnagyobb regényíróink egyike, aki a romantika sajátos magyar válto-zatának megteremtésével világirodalmi jelentőségre tett szert . Komáromban született. Világos után, Haynau rémuralma idején hónapokig bujdosnia kellett, felesége Laborfalvi Benke Róza közbenjárásával kapott kegyelmet. Szerette a madarakat , különösen a sasokat melyek sok regényben szerepelnek. A lőcsei fehér asszony / 1885 / - Ecseri láp
-réti sasok –
Költészet Tinódi Sebestyén 15O5 v 151O – 1556 : vándorénekes. Énekeihez dallamot is maga szerzett, s valószínűleg lantkísérettel adta elő / ezért Tinódi Lantos-nak / is nevezték. Több magyar főúr / Török Bálint, Báthory István / szolgálatában állt. Ferdinánd király költői munkásságáért nemességet adományozott neki. Erdélyi história /141O/ - negyedik része - héja Varhucs Tamás idejébe lőtt csaták Egőrből
- héja -
Balassi Bálint(1554-1594) A reneszánsz nagy költője, magyar nyelvű világi líra megteremtője: Zólyom várában született .Bornemissza Péter volt a nevelője Összes költeményei: . HATODIK BEBEK JUDIT NEVÉRE TIZENNYOLCADIK KIBEN ÖRÜL, HOGY MEGSZABADULT AZ SZERELEMTŐL
ÖTVENHATODIK KIBEN CSAK AZON KÖNYÖRÖG, LÁTVÁN, HOGY SEMMI VÁLASZT NEM VEHET TŐLE, HOGY OTTAN CSAK NE FELEDKEZZÉK EL RÓLA
ÖTVENHETEDIK FRUSTRA OMNIBUS RATIONIBUS INCENDENDAE JULIAE TENTATIS ARDENTISSIMA PRECATIONE EAM IN SUI AMOREM ALICERE CONATUR VARIIS AD PERSUADENDUME XEMPLIS ALLATIS HATVANEGYEDIK EGY KATONAÉNEK, IN LAUDEM CONFINIORUM
Rimay János / 1569 v 1573 –1631 : költő, Bocskai István, majd Bethlen Gábor szolgálatában állt. Balassi Bálint barátja és költőtanítványa volt. A korai költészete legmagasabb színvonlú alkotásai közé tartoznak. Második része más
-héja -
Zrínyi Miklós 162O-1664 , költő, hadvezér és politikus. Bár Bethlen Miklós tanúja volt halálának , a kortársai a bécsi udvar által szervezett gyilkosságról beszéltek . Költeményei számos realista és népies vonást tartalmaznak. Idilium - sas – Szigeti veszedelem : Második ének - sólyom – Negyedik ének – sas, héjaÖtödik ének -sas – Tizedik ének - sas – Tizenegyedik ének – sas – Tizennegyedik ének - sas Tizenötödik ének -sas –
Amade László, várkonyi ,báró 17O3-1764 a 17. században kialakult főrangú költőtípus utolsó képviselője . Csapongó versi a vírtulóz verselés és az erős zeneiség miatt érdemelnek figyelmet és megbecsülést.
Én angyalkám szép madárkám – sólyomVilági énekek: Bárha ellenzenek- héja – Édes Dudi duduskám
- sólyom -
Dira dura la la - sólyom A házasság által elvesztett szabadságnak megsiratása - héja -
Bessenyei Görgy 1747-1811 író , költő a bécsi magyar testőrség tagja, majd a hazai protestánsok bécsi ügyvivője . 1782-ben visszavonult falusi birtokára, s a cenzúra miatt kéziratban maradt filozófiai műveket alkotott / A természet világa / / A Hunyadi László tragédiája –1772- toldalékának versei / A máriavölgyi tisztelendő paulisus atyáknak - sólyom -
Virág Benedek 1754-183O költő, történetíró , a klasszikus ódaköltészetnek Berzsenyi előtt legnagyobb magyar mestere. 1775.-ben a pálos rendbe lépett, majd a szerzetesrendek feloszlatása / 1767 / után világi pap lett . Poétai munkák Helmeczi Mihálynak
- sas -
Mesék Plaeárusként : Sas és a béka Róka és sas Sas Sas és szarka Galamb és sólyom Párduc és sas
Földi János 1755-18O1 orvos, természettudós, nyelvész és költő. Fazekas Mihály sógora, Csokonai barátja . Versei formagyakorlatok a rímes- időmértékes verselésben. Eredeti versek : A „ Le-szállt Galambhoz „
- sas –
Ányos Pál.1756-1784 pálosrendi szerzetes, Lírai költő. Bessenyei körének tagja, a szentimentális irány korai képviselője. Versek : Három királyok napján -sas Generalis gróf - sas – Az isteni gondviselés - sas Barcsaynak - sas, sólyom –
Verseghy Ferenc 1757-1822 felvilágosult szellemű költő, író, esztétikus és nyelvtudós . 1794.-ben a magyar jakobinusokhoz csatlakozott, a - Szabadság Társaságának - tagja. Bár a fejlődés túlhaladta, érdeme a népnyelv vizsgálata és értékelése . Laura Thirzihez - sas A képzelő erőnek nagy művei az emberben - sas -
Batsányi János 1763-1845 költő, első irodalmi folyóiratunknak a - Magyar museum-nak egyik alapítója. Később Bécsben él, s csatlakozik Napóleonhoz, majd a bukása után élete végéig Linzbe internálták. Intő szózat - sas – I kötet Himfy : első rész , A kesergő szerelem IV. ének, VII. ének, XIV ének XIX. ének - sas második rész, I. ének, II. ének, III. ének, V. ének, VI. ének –sas
Kisfaludy Sándor, 1772-1844, költő, dunántúli földbirtokos, a korabeli nacionalista hazafiság jelentős költői képviselője. Szegedi Róza iránti szerelmét lírai dalokba szőtte, a természet festette női szépséget magasztalta.. Része volt a balatonfüredi színház felépítésében. II. kötet Regék : Somló – sas , sólyom –
Csokonai Vitéz Mihály 1773-18O5 A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született, tanár, jogász . 179O. XXI ének - héja -
1795. Militat omnis amans et habet sia castra Cupido - sas 1798. Az igazság diadala - sas – Serkentés a nemes magyarokhoz - sas – A római néphez
„ …S a héja megpetéli a galambokat….”
Óh, szegény országunk - sólymok fészkébe – „… .Árpád örökjébe Csúf bitang duskál, A sólymok fészkébe * Gyáva banka száll: Ha van szíve a magyarnak, Ha van benne ész, A bugyogós hóhér kardnak Áldozatja lész . .”
A Sólyom régente Magyarország címere volt Az igazság diadala - sassal -
Berzsenyi Dániel 1776-1836. Soproni tanulóévei után életét földbirtokán gazdálkodással töltötte. Utolsó éveiben Széchenyi nyomán gazdasági és társadalmi kérdések foglalkoztatták. Barátaimhoz - sas – Ajánlás / 18O8/ - sas –
Kisfaludy Károly 1788-182O költő , novella és drámaíró. A magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és kiemelkedő képviselője. Első Könyv lyrai költemények / Olaszországban / - sas Negyedik könyv balladák, költői beszélyek : Budai harcjáték -sas Karsonyéj - sas -
A sastoll - sas – Elte - sas Szerelem - sas -
Kölcsey Ferenc 179O-1838 a reformkor nagy költője, az elvi alapon álló magyar kritika megindítója. Szemere Pállal életre szóló barátságot kötött. A hazafiasságot hirdette verseivel a haladás ügyéért harcolt. A „ Himnusz „ 1823-, amely Erkel Ferenc megzenésítésében 1844, később nemzeti himnusszá vált. Képzelethez / 1817 / - sas – Intés/ Cseke 1832 szeptember29 / - sas -
Vörösmarty Mihály 18OO-1855 költő és drámaíró, a magyar romantika és a reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja . Kápolnásnyéken született . Kisfaludy Károly halála / 183O / után őt tekintette az irodalmi közvélemény , a magyar irodalom vezéregyéniségének . Kisebb költemények 1818-1833 : Toldi Csepelen - sas Árpád emeltetése -sas Zrinyi - sas – Sas és fogoly 1829 eleje Borhűtőkre - sas Becskerek - sas – Pályalombok 1829-1834 : Szamárdiák - sas Kisebb költemények 1834-1855: Sas / 1839 május 9 / Madárhangok - sas Nagyobb epikai művek :A hűség diadalma - második ének sas Zalán futása : első ének - sas, sólyom Ötödik ének -sas – hetedik ének - sas – nyolcadik ének - sólyom -
tizedik ének - sólyom, héja Cserhalom - sas Tündérvölgy - sas. Sólyom – A Délsziget : első ének - sas, héja Második ének - sas héja – Magyarvár - sólyom Eger - sólyom, sas Széplak - sas A két szomszédvár - második ének héja -
Bajza József 18O4-1858 költő, irodalmunk nagy kritikusa. A szabadságharc bukása után Vörösmartyval együtt bujdosott. Személyes lírája lágy, mesterkélten érzelgős hangú, valóságos iskolát teremtett vele / almanach költészet / . Haza ,élet emlékezés – A rabköltő - sas -
Garay János 1812-1853, Vörösmarty követője. A reformkor ellenzéki szellemét fejezi ki, híres zsarnokellenes balladája, a – Kont. Legmaradandóbb alkotása, - Az obsitos / 183 /, melyben Háry János személyében a nagyotmondó leszerelt katona típusát alkotta meg. Kodály Zoltán : Háry János című daljátéka cselekményének alapjául szolgál. Kisebb költemények, 1823-1853: Mátyás király Gömörben - sólyom Elbeszélő költemények: A fekete kutya - sólyom – Frangepán Kristófné - sólyom Bosnyák Zsófia -sas Álmos - sólyom Szent László - sas Lírai költemények : 1847 Gránit szobor - sas 1847 Harandszó - sas 1848 Előre - héja -
1848 Zivatar - sas 185O Alföldi képek - héja 185O Pusztán - sólyom – 185O Egy alföldi új telepen - sólyom 1852 Távolból - sólyom 1855 Hallgass . . .
. sólyom -
1861 Egy könyv olvasása közben - sólyom – Elbeszélő költemények : 1843 A hír lantja - sas 1846 Népregék, népmondák : Az ördögszekérről - sas 1847 A csalogány és a sas 185O Huszár kaland - héja 1854 Hahóthy Farkas -sas 1855 András herceg sólyma 1855 A sólyom 1856 A sólyom
Tompa Mihály 1817-1868 költő, református lelkész, a népies – nemzeti irny képviselője . Arany János és Petőfi barátja. Rimaszombaton született. Népies formában írt, és népi tárgyú költeményeket alkotott. Költészetének igazi ereje lírájában, főként az önkényuralom alatt írt verseiben van . Zsengék : Hálaemlék - sas A sólyom A csalogány és a sas
Arany János 1817-1882 , a legnagyobb epikus költőnk, a népies realizmusnak / Petőfivel együtt /, ki Nagyszalontán született . Utolsó éveiben az erőteljesen kifejlődő magyar kapitalizmus rideggé tették. Budapesten hunyt el. 1847-1852 Az alföld népéhez - sas -
A lantos - sas – 1853-1864 A sárkány - sas, héja Írjak ? Ne írjak ? -sas – Vojtika ars poétikája - sasToldi Estéje 1847-1848 : Első ének -sasMásodik ének - sas – Harmadik ének - sas Daliás idők Második dolgozat 1853-1855 : Harmadik ének - sas, héja Toldi szerelme – Elbeszélés tizenkét énekben 1863-1878 – sólyom, héja, sasMurány ostroma 1847 második szakasz - sas Harmadik szakasz - sólyom Buda halála : Hún rege 1863 nyolcadik ének -sólyomTizedik ének - héja -
Petőfi Sándor 1828-1849 , a legnagyobb magyar költők egyike, a forradalmi demokratizmus és plebejus népiesség uralomra juttatója az irodalomban . Kiskőrösön született . Érvényesítette a költészetben a népi ízlést, polgárjogot biztosított a lírában a népnek, a nép szemével nézett körül az országban . Költészete élő hagyományként élt a nép között, halálába a népi közvélemény nehezen nyugodott bele : sokáig visszavárták. 1844 Ivás közben - héja Az alföld - sas 1845 Természet ! Még Teis gúnyolódol ? - sas Képzetem -sas A csárda romjai - sas 1846 Szállnak reményeink - sas 1847 Palota és kunyhó - héja 1848 Három madár - sas –
Első rész : 2 románc és ballada : Erős akarat - sas A vén dalnok - sas Elbeszélő költemények : Béla királyfi 1854 - sas
Komjáthy Jenő 1858-1895 költő, tanár. Balassagyarmaton született, elszegényedett nemesi családba. Mint költő az irodalmi ellenzékhez tartozott. Álma egy utópisztikus szabad és testvéri társadalom . Stílusával Ady előfutárává vált. Éloa és szólt a démon - sas, ölyv Új versek : Léda asszony zsoltárai Héja nász az avaron - héja A mindentitkok versei A magyarság titkai A mindszenti temetőben : Ady Lajosnak - héja -
Ady Endre 1877-1919, egyike azon költőknek ki a líránk forradalmi megújítója , Érdmindszenten született. Az életben nemzetietlennek bélyegzett költőt nemzeti költőként magasztalták. Petőfi és József Attila költészetével együtt – a dolgozó magyar nép harcainak és igazának legnagyobb lírai kifejezője.
Héja nász az avaron
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.
Juhász Gyula 1883-1937, a magyar líra kiváló képviselője, a Nyugat munkatársa. Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel volt barátságban . Nagyváradon született, s Szegeden élt haláláig . Egy ideig erősen hatottak rá a francia parnasszista költők . Felejthetetlen képekben örökítette meg a Tisza menti tájat és népet . Költészete híd Ady Enare és József Attila között . 19O8 A császár Lipcse előtt - sas -
Kosztolányi Dezső 1885-193O író, költő, publicista . Szabadkán született és Budapesten halt meg . Sokszínű munkásságában a polgári gondolkodás és polgári életforma hirdetője volt . A nagy eszmék és gondolatok barátságát látja csak . Anglia és Írország : Apológia - sas, héja A szfinksz - héja, sólyom, kerecsen sólyom Németország : Álmatlan éj - sólyom -
Reményi Sándor 189O-1941 : romániai magyar költő . Líráját mesterkéltség és dísztelen egyszerűség jellemzi . Nevét különösen - Végvári - néven írt versei tették ismertté . Versek 1937 Sas 1937 június Sas
Nagy László /1925. július 17. Felsőiszkázon / költő . 1946.-ban lépett fel új, hangú verseivel . Nagy nyelvi tömörség jellemi líráját . Hosszabb időt töltött Bulgáriában . Bolgár népdal- és népballada - fordításai - Szablyák és citerák, sólymok vére- címmel jelentek meg . A héja és a sárkány Sólyom ének A nap jegyese 1952-1954
Csanádi Imre 192O.-ban született, József Attila díjas költő. Lírája a népköltészet ősi formáit párosítja a modern költői törekvésekkel. Válogatott kiadás : Erdi madarak – égi madarak . Egy hajdani templomra ! Válogatott és kiadatlan versek 1936-1988 Turul
Turul
Az a híres turulmadár méghogy elveszett ? hadintéző, baljós madár— nem is létezett ?
Melyet révületben látott --így szól a mese— büszke ágyára bocsátott anyánk Emese : melyben Árpád nemzetsége őst tisztelhetett :
melynek vijjogó röptében kedve telhetett :
s melynek képét hordta hajdan zászló és pajzs: noha megfogyatkozottan, él, bíz él ma is !
Héja, népünk így ismeri régtől fogva már , héja, e nevet viseli a turulmadár .
Turuli a méltósága, héja bár maga , vésszel villog aranysárga szeme-csillaga .
Lánc-szőttesként visel gyöngyöt mellén, mintha csak volna páncélinget- öltött garázda lovag .
Nem kóvályog , mint a sasok, nagy-fönn a héja :
földhöz- közel végigsuhog – ez a fortélya .
Vasként sújt le , irgalmatlan, prédát ha talált : marka csontos csapda : csattan, oszt hamar halált .
Száguld addig nyakra-főre , ádáz üldöző : magát ámbár összetörje : nem tágít . . . Ez ő !
Rémület sírt, szitokszó szállt, habzott gyűlölet : kurr héja ! – ha héja kószállt udvaron felett .
Pusztították nyakló nélkül, lőtték rakásra, rikkan már – már csak emlékül giirgolása .
Örült a héjának bezzeg puszták lovasa
fejére sapkát szerkesztett, karján hordozta .
Nemes madár ! Vígan vitte , kezéhez szokott . magasztalta : nyulat üt le , testes túzokot .
Turulia méltósága, héja bár maga , vádlón villog aranysárga szeme-csillaga .
1979
Szécsi Margit 1928-199O költő. Nagy László költő felesége. A háború után érdekelte az ujjáépítés, majd a kulturális munka . Verseinek jellegzetes műfordája a „ hosszú vers „ , melyek szuggesztív jelképeivel maradandóak . Esély, –sólyomA nagy hadi úton. „Öklükön öreg kokárda akár a sólyom Egy eszme alvadt ragyogása”
Utassy József 1941. március 23.-án született Ózdon. 1969. a + Kilencek „ költőcsoportja egyik alapítója . 2OO2,- a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Tüzek, tüze / versek 1957-1997 /
Ragadozó „ . . .Karvaly karma közt jegenyék magasán túl : csipog egy csibe. . . .
Petri György 1943-2OOO költő, műfordító, újságíró. Tagja a magyar demokratikus ellenzéknek . 1989- től haláláig a - Holmi - szerkesztőbizottságának tagja . A játék vége - héja - / versek 1971-1995 /
Magyar költőink szívesen fordítanak külföldi költeményeket, melyek a számunkra oly kedves madarainkat ábrázolják / például Baranyi Ferenc / .
Fotóművészet-természetfotózás
Antli István, Balla Tamás, Baranyai Antal, BlendeCsáti, Csiszár László, Csongrádi Róbert, Fehér Vilmos, Géczy Dorottya, Gyurom János, Harsányi András, Horváth Zsuzsanna, Imre Tamás, Kardos Zsolt, Kegyes Attila, Kis Sándor, Dr. Kovács Tamás, Kovács Zoltán, Lóki Csaba, Máté Bence, M. Tóth Erika, Nehézy László, Pabar Zoltán, Papirnyik Norbert, Perényi János, Ruff Gábor, Sári Zoltán, Scheffer János, Simon Zoltán, Somogyi Márk, Szekeres János, Szerencsi Gábor, Szimuly György, Szőcs Dénes, Vizúr János, Zsila Sándor.
Máté Bence
Máté Bence
Máté Bence
Máté Bence
Forrás munkák:
o Magyar Néprajz Kiszely István: A magyar nép őstörténete Dúcz László: A közöttünk élő turulmadár Wikipédia, szabad enciklopédia Művészek honlapjai. Pallas Nagy Lexikona
Ennek az anyagnak összegyűjtésében nagyon nagy segítségemre volt FÖLDVÁRI ISTVÁN
.
ZENE Szállj sólyom madár , úgy hív a határ madarak éneke zengi dalát Szállj sólyom madár , rajta solymász dobd a madarat Süvítve szálljon, vágja a vadat felettünk kéklőn ránk ragyog az ég Szívünkben él a solymász büszkeség. Bogyai Frigyes (őrízte meg nekünk) Úgy gondoltam, hogy ezzel a solymász indulóval kezdhetem a munkámat ,melyet a régi nagy elődeink énekeltek egy-egy vadászat alkalmából. Igazán sajnálom, hogy a dallamát még nem sikerült hallanom, mert, szívesen lekottáznám az utókornak. A legrégebb időből csak egy nyom van, amely azt mutatja, hogy a magyarok már a honfoglalás előtt is solymásztak, s ez a „ turul” név. Ez a legendás madár volt a krónikások szerint Etele hun király hadijelvénye. Keleten a vadászatra betanított sólymok oly becsben állottak , hogy a fejedelmek és vezérei a kedvenc sólymaikról nevezték el magukat . Árpádházi királyi családunk is a turul nemzetség nevet viselte a krónikások szerint, akik Géza /972-997 /fejedelmet, „ de genere Turul „ néven említik. Melyik sólyomfaj volt ez a turul, azt egész biztosan már nem lehet megállapítani, de csak kettő között lehet választani, vagy a vándorsólyom lehetett, vagy pedig a vadászsólyom A magyar zenetörténeti kutatás örök problémája az írott emlékek hiánya. A primitív embert is úgy veszi körül a zene, a dal, mint a levegő. Mindenütt vele van, életének minden mozzanatába beleszól. Ha dolgozik, munkája ritmusát dallal kíséri, ha pihen, vagy imádkozik érzelmi állapotának hű tükreként dal fakad a lelkéből. Több mint 7OO évig csak szájhagyomány útján marad fenn. A magyar zenét még akkor sem igen írták le, amikor már pontos kottaírás volt. Csak a szöveget nyomtatták ki és odaírták, egy ismert régi szöveg címét. A honfoglalás nemcsak politikai és társadalmi változást, hanem eddigi kultúrájában hatalmas megrázkódtatást is jelentett a magyarság számára. Mégis eddig -legalábbis a törzseken belülEgységes műveltségről beszélhetünk: a kultúra ,így a zene is az egész közösség kincse. Ez megváltozik, bár tovább él a közösségi kultúra / udvari énekmondók szerepe századokon át / -az udvar és a felsőbb osztályok a kultúra iránt kezdenek érdeklődni. Az új hazában való letelepedésnek a nép számára : az elő népek muzsikája, és a kereszténység dallamvilága hat rá . A honfoglalás magyarsága kétségkívül sok tapasztalattal érkezett Ázsia, vagy Európa és Ázsia határán fekvő ősi otthonából. Dallamaival együtt a régi magyarság mindenekfelett egységes népi műveltséget, tehát az életmód, a szellem, s a társadalmi helyzet azonosságából eredő mély közösséget hozott magával az őshazából. A honfoglaló magyarság első kapcsolatai a nyugati zenével, szlávok, germánok útján. A 11. században Turóczi krónikája arra utal , hogy az 1O61 pogánylázadás alkalmával a hirtelen feltűnő sámánok, dalnokok uszítottak a szerzetesek legyilkolására. A közös ügy iránti hajlandóságot a magyarság már az őshazából hozta magával. A nemzeti érzés a vándorútja folyamán csak fokozódott és kihatott minden kulturális tevékenységre, ami letelepedése után indul meg. A társdalmi rétegek a vándorlás során igen közel álltak egymáshoz. A kiterjedt kutatások ellenére meglehetős bizonytalanság uralkodik a szórakoztatás
honi történelmi rétegeit tekintve. Lezáratlan a vita különböző elnevezésű játékosok „munkakörére” egymáshoz való viszonyára vonatkozólag. Az „énekmondó” , a „regős” , a „joculator” , az „igric” előadókra vonatkozó név szerepel ezekben a vitákban. A folklór a „regölés”-t tartja a magyarság egyik legarchaikusabb népszokásának - Az Árpád-kori keresztény egyházszervezet terjedésével a 11. század végétől kezdve Magyarországon is megjelentek a liturgikus-félliturgikus drámák. Azok akik nálunk ebben a korban - a kereszténység felvétele után – zenével foglalkoznak, azok idegen szerzetesek, akik a zenében kulturális tényezőt látnak és annak társadalmi hatóerejével is tisztában vannak. Ezért kötelességszerűen üldözik a nép ősi zenéjét, mint pogány emléket. Az Árpádházi királyok alatt űzött solymászatról egy madárnév, s ez a „kerecsen”. maradt fenn. Árpádházi királyaink közül többen orosz hercegnőket vettek feleségül, akik magukkal hozták ide kedvenc sólymaikat, -az északi fehér vadászsólymokat, oroszul „ kerecset „ . A papság kötelességszerűen üldözik a nép ósi zenéjét, mint pogány emléket. Szent István / 996-1O38 /uralkodása alatt az egyház alapította iskolákban rendszeresen folyik az énektanítás./ .--Anonymus írja a 13. században, hogy az énekmondók a honfoglalás históriájáról és pogánykori emlékekről énekelnek. Tehát minden üldözés ellenére 3Ooév előtti emlékeket őriznek meg. Anonymusnak Sorbonne-i műveltsége van az Árpád-házi királyok alatt, ő írja, hogy a joculator magyarul valószínűleg igricnek nevezik. 125O-től birtokadományozásról tudunk a joculatorok nevével. Anonymus, azaz Pál prépost 12OO körül, III. Béla / 1172-1196 /udvarában írja krónikáit, ahol a magyar joculatorok énekét „ decsegő „-nek nevezi. Azért is írja meg – mint mondja – a magyarok történetét, hogy ez a dicső nép ne az ilyen fecsegők meséjéből ismerje meg saját múltját. Pedig éppen ettől tudjuk, hogy miről énekeltek : merített is tőlük, ami nem is csoda,hiszen a honfoglalás hatalmas mondavilága élt az ajkukon. Nevük énekmondó, és ha kezükben van is valamilyen pengető vagy vonóshangszer, azt legfeljebb csak egy-egy hang megszólaltatására használják. Ez a joculator egység a XIII.század végén megbomlik. Ballagi Aladár cikke alapján, a solymászok / sólymos vagy madarász / éppen olyan kiráyi udvarnokok voltak, mint a lovászok, szakácsok, stb. Külön telepeket alkottak pl: 1235 Nyárád Baranya megyében , 1247 Sárkányföldön, 128O Tordán. A madarászok kötelessége volt a Sólymok befogása, a fészkek nyilvántartása, és a fiókák kiszedése, majd betanítása és állandó gondozása. Régi pörökből is láthatjuk, hogy milyen nagy értéket jelentettek a sólymok, külön megjelölik, hogy átengedik a területeket sólyomfészkekkel együtt jutnak az új birtokos tulajdonába. Anonymus : GESTA HUNGARORUM Béla király jegyzőjénekkönyve a magyarok cselekedeteiről / Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon , Pais Dezső fordításában Budapest, 1975,-ben / 1928.-ban került haza, s Anonymus műve nem volt ismeretlen a XIII. század krónikásai előtt. Az Előbeszéden kvül 57 fejezetben tagolt –Gesta Hungarorum lényegében a magyar honfoglalás és a megtelepedés történetét beszéli el. III. béla / 1172-1196 / egykori jegyzőjének mondják P. magistert.
25. fejezet Tétény okossága Apafarkas-Agmánd apát, mint furfangos embert Tétény kiküldte, hogy vizsgálja Meg neki az erdőntúli föld minőségét, termékenységét. Aki előadta, hogy a lakosok Hitvány emberek, mert csak íj, nyíl és madarakkal vadásznak, más fegyverük nincsen.
42..fejezet.Bolgárország vezérének követei Bolgárország vezérei különféle ajándékokkal leküldte követeit Lélhez.Háboruikat És egyes hőstetteiket a regősök / kik vadászó madarakról is énekeltek / csacsogó Énekeikkel elhitetik .
46.fejezet. A Magyar - rév Attila király városába mikor bevonult árpád vezér , kimondhatatlanul felvidultak, Mivel érdemesek lettel arra, hogy elfoglalják - , s méghozzá háború nélkül. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan a kobzok, sípok meg a regősök valamennyi Énekével együtt. Árpád vezér nagy jókedve támadt , s minden vitézének különféle Ajándékokat adott, aranyat, ezüstöt meg egyéb állatot, így vadászó madarakat.
42. fejezet
--- A 14. században a joculator énekmondók háttérbe szorultak. Hangszer és mulattatók szerepe, királyi alkalmazottak feltűnnek a regesek „ / regősök / 1347 .Ebből a századból már írott emlékünk is van. Nagy Lajos király nagyrabecsűlte és maga is gyakorolta a solymászatot, amint ez kitűnik a Madár Péter várjobbágy fia, Marcel számára 136O-ban kiadott szabadalom levelekből is. Egy solymásza „ Ladislaus Ungaricus „ könyvet is írt a solymászatról , de ez sajnos elkallódott. .Erdélyi fejedelmi udvarban is dívott a solymászat, minden alkalmas helyen szedték a fiókákat, amelyeket Konstantinápolyban a szultánnak szállították ajándékba, adóba. Ügyesbajos dolgaikat idomított sólymokkal , vagy héjákkal jelentkezve intézték el a különböző hatóságoknál. A fejedelmek kedvenc solymászaikat nemesi rangra emelték --A 15. század igric / énekmondó /, udvari lantosok, hegedűsök előtérbe kerültek sorba A muzsikálás ritka ábrázolásával találkozunk . főúri vadászok karikatúrájának keretében. Ilyenfajta bolondozást örökíthettek meg a zólyomi plébánia egykorú freskói. Szenvedélyes solymász volt II. Lajos király akiről följegyezték, hogy 4O.OOO aranyat fizetett egyetlen sólyomért Tudjuk, hogy Zsigmondot császár /1387-1437/ korában útjain közel hatszáz sípos, trombitás, joculator kísérte a zsinatokra, köztük több magyar származású is. Ez az a háttér, az a szellemi környezet, amelybe Magyarországra is kisugárzó humanista – reneszánsz hatások megérkeztek - Reneissance – Mátyás zenekultúrája színes és eleven keresztmetszete a XV. Század zenei életének. Az előző magyar királyok főként Zsigmond zenei hagyományai kelnek új életre. Mátyás nagyműveltségű, képzett és nemes gondolkozásu uralodó ízlésének és kívánalmainak megfelelően nagystílű és európai koncepciójú udvartartást rendezett be, melynek fényét híres tudósok és nagy művészek emelték. Állandó kórus működött az udvarnál, mely hamarosan európai hírnévre emelkedett. Mátyás és Beatrix mindent elkövettek, hogy megszerezzék maguknak a kor legjobb zenészeit. Külön kell foglalkoznunk a nápolyi udvar zenekultúrájával, mely Beatrix zenei ízlését formálta, kiváló muzsikusokat toborzott a budai udvarban. Mátyás és Beatrix igen megbecsülték az énekeseket és zenészeket, megnyerésükért semmilyen áldozattól sem riadtak vissza, gazdag külföldi udvarokból, jól jövedelmező állásokból kellett őket elhódítani , ami csak pénzáldozattal sikerülhetett. A XV. Század lantos énekköltészetének legdivatosabb formája az improvizáció / Korvin- irodalom hívta fel a figyelmet : olasz költők versszövegeit közvetítették, oly nótákat aminőkre írhatta később verseit Balassi Bálint / A budai udvar egyik leghíresebb énekese az énekmondók naiv történeti énekével egy tudós históriai műfajt kezdeményezett – Gábor énekes . / Bár léterejét vitatják / / Mátyás követve atyja , Hunyadi János hagyományait, aki 1452-ben a felsőbányai egyháznak lehetővé tette orgonaépítését, visegrádi palotájának kápolnájában / 1453.-ban a -- „ Fácánünnepen „—lant és énekhang kombinációjával , s különböző jelmezbe öltözve , medve , fácán , szarvas , vadász madár , kígyó , majom , dicsőítették az állatok tulajdonságait A nyugati elemeken kívül szláv és török mozzanatok is hozzájárultak a magyar énekmondó stílus kialakulásához 1489. csepelszigeti királyi uradalmon a zenész cigányok jelenléte a népi dallam udvarképessé válása . Beatrix cigányai nagy népszerűségre tehettek szert, a II. Lajos kelenföldi lóversenyein ,lakomáin. A cigányok felbukkanása az énekmondó lezüllését jelentette, Szalkai érsek feljegyzései.
--Török hódítás, végvári. Harcok. A reformáció . A magyar nép hírnöke , szórakoztatója , de egyúttal próféciája is Tinódi Lantos Sebestyén / 151O körül – 1556 /. 1554.-ben kinyomtatott 23 históriás éneke igen jelentős , hiszen énekeit dallammal együtt alkotja. Sokat foglalkoztunk azzal hogyan termékenyítette meg az idegen kultúra a hazai költészetet , s ide tartozik Balassi Bálint.A kor szokásainak megfelelően Balassi nyílván ismert dallamokat is elhasznált , viszont egy-egy vershez született dallam később elvált a szövegtől és külön életet élt. Ebben a században megbukik az a közéletű hiedelem . hogy csak a politikailag és gazdaságilag nyugodt időben képes a művészet fejlődni. A reformátorok Luther példája is , a néphez a maga nyelvén szólnak, amikor megakarják hódítani. Balassi Bálint működése felöleli korának egész érzelmi világát, istenes énekei, vallásos, hazafias énekei közismertek, és igen népszerűek voltak, eljutottak a néphez a népi ritmikát gazdagították. Bakfark Bálint / 15O7-1576 /, erdélyi és szepességi városok. Brassóban született az első világhírű magyar művész, minden idők legnagyobb lantvirtuóza. 1536-1538 2 kiadvány .Gálszéki István énekeskönyv , Farkas András a legelő kottával fennmaradt históriás ének. A magyarság súlyos kulturális válságáról azonban bizonyos területek, pontosabban városok, az országban teljesen mentesek voltak , abból semmi részt nem vállaltak. Zenei szempontból ezek a városok századokon át mintegy a nyugati zenekultúra szigetei voltak Magyarországon és csak a 18. század végén nyitották meg kapuikat a magyar zene előtt --Ellenreformáció vallásháborúk és függetlenségi harcok. Kuruc költészet, kuruc dalok, verbunkosok a régi magyar népi dallamkiscs javához tartoznak a XVII. században. Báthory Gábor 161O.-ben címert adományozott Madarász Péternek / címerben teljes alakban lefestve , a solymászok szokásos ruhájában, öklén a sólyommal / . Lassan eltűnt a históriás ének és a nép között, ballada és kolduséneklett belőle. A század zenéjét négy kézirat őrizte :a / Kájoni János 162913O-1687 csíki ferencrendi szerzetes / Kájoni és Vietorisz- kódex, Lőcsi tabulatúrás könyv, Starf-féle soproni virginálkönyv. Kájoni János felfigyelt Erdélyben a magyar, román sőt cigány muzsikára és világi dalokra. Vietorisz kódex l68O körül a Vietorisz –család Trencsén megyei birtokán jegyezte fel öt vagy hat ismeretlen szerző . A kódex 12 magyar , világi éneket, nagyszámú nép és népi magyar, szlovák éneket tartalmaz. Ebben a kódexben található a későbbi Rákózi- nóta legrégebbi változata Oláh tánc címen. 6 ma élő változata Kodály felvidéki gyűjtése / ---Nemzeti ellenállás a Habsburg gyarmatosítás idején. A királyok közül még IV. Károly solymászott 1723 , de innentől kezdve kiment a divatból. Cigányzene / Barna Mihály cigányprímás /. Melodiáriumok dallamanyagát három csoportba oszthatjuk: népdalok népies műdalok, a népdaltól legtávolabb eső műdalod. Szabolcsi Bence kutatása alapján : Régi magyar dalok - sólyom – Pongrácz Zoltán :Kuruc siralmas kötete
Rákóczi nóta 17O8. –ból
/ Ponrácz Zoltán XX. Századi zeneszerző , ki Szabolcsi Bencével gyűjtötte /
Verseghy Ferenc költőt arra készteti a század végén , hogy zenei igényüket az érett nyugati szomszédaink dallamvilágából kölcsönzi. Példáját hamarosan többen követik Pálóczi Horváth Ádám/ 176O-l82O / Ötödfélszáz Éneke --Felvilágosodás hatása a magyar kulturális életre 179O-1825 Elsősorban XVIII. Század vége megteremtette a változás előfeltételét, ebben az emberek öntudatában beálló alapvető változás vált szükségessé. Kölcsey Ferenc a magyar nyelvért, a magyar kultúráért vívott harc / haladás és reakciós erők harca / . A muzsika fontos eszköze volt a nemzeti öntudatra ébredésnek, ahol a középnemesség örömét, bánatát lelkesedését felismerte. Verbunkos zene . / Mosonyi Mihály / Ennek a zenei stílusuk egyszerre három zseniális egyéniség áll a szolgálatában , kik egymástól úgy származás, mint képzettség szempontjából teljesen különböznek. Munkájuknak mégis közös az iránya, sőt mintha hányatott sorsukban is azonos vonásokat találnánk.. Lavotta János 1764-182O , Csernák Antal 1774-1822, Bihari János1764-1827 Bihari János nevéhez fűződik a Rákóczi- induló , bár alig hihető , hogy ő komponálta volna. Azt tudjuk , hogy 18O9.-ben a nemesi felkelés idején játszotta a Rákóczi nótát, sőt később az indulót is. Rákóczi nóta – Lugosi József máramarosszéki kéziratából Rákóczi siralmas -Mátray Gábor 1826 Bartay Ede 1856 közlése Rákóczi induló - Erkel Ferenc184O 18. század református kollégiumaiban érlelt meg az iskolák zenei nevelése. Ezek gyűjtőhelyei a népies dalkultúrának. 18.-19. század diákénekeskönyvei, melodiáriumok tartották fenn. A magyar műdallal egyidejűleg felbukkant a magyar irodalom történetében . Ez a nyugatos iskola „ Amadé László , Veseghy Fernc, Schreier , Okolicsányi és mások. --Reformkor1825-1849 A század első felének két jelentős dalszerzőjéről emlékezünk meg. Egressy Béniről /igazi nevén : egressy Galambos Benjamin / , és Szerdahelyi József A nemzeti lelkesedéstől átitatott korszak bámulva eszmél rá az előtte heverő hatalmas népdalkincsre , sőt egyesek már gyűjteni is kezdik őket . Simonffy Kálmán, Szénfy Gusztáv, Szentirmai Elemér .i a népszínmű megteremtője 12O magyar dal.album Lengyel Miska : Sólyommadár / Gyagyovszky Emil szövegére /
.
--Az 1848. esztendő elején a művészetek átadják a helyüket a fegyvereknek. A szabadságharc idején sok dal született, lelkes, forradalmi. A hallgatóságot csak a Rákóczi- és Hunyadi -induló érdekelte --A szabadságharc szerencsétlen befejeződésével teljesen új korszak kezdődik . Beleszóltak még a magánlakások muzsikálásába , és ha valahol népszerű indulót hallottak játszani az illetőt szigorúan megbüntették . A feszültségeknek azonban hamarosan meg kellett szűnnie és nemsokára adódott az alkalom az engedményekre, mert Ferenc József pesti útja alkalmából dalárdára volt szükség. . --Önkényuralom 185O-1867 A magyar zene mozgósító , tömegnevelő erejével az ellenség is tisztában volt. Világosi fegyverletételt követő időszakból fennmaradt naplókból. Rákóczi- indulót halálbüntetés terhe mellett , tilos volt előadni. Mosonyi Mihály szeretné a naturalisták és képzelt muzsikusok táborát közelebb hozni. A „ kiegyezés „ kulturális következményei eredményeként csökken az érdeklődés a magyar zene iránt. Erkel Ferenc / 181o. november 7. Gyula – 1893. június 15. Budapest / Ifjúsága a nemzeti fellendülés korszakába esett. Ezért is választotta operáinak témáit mindig a magyar történelemből.A –Bánk bán – t , a politikai helyzet miatt csak később mutathatta be a Nemzeti Színház. Ez a mű a drámai kifejezőképesség csodálatos gazdagságát mutatja : máig a legnagyobb történelmi operánk. Erkel Ferenc : Bánk bán Harmadik felvonás, kép
- sólyom -
-- Magyar zene a kiegyezéstől a századfordulóig 1867-19OO Hiányzik belőlük az-az őszinteség , amely a múlt zenéjének alapját képezte . A magyar zenetudomány sem építhetett—a népzene ismeretének hiányában – biztos alapokra . Liszt Ferenc 1811- 1886 Lisztre a francia romantika nagyon jellemző , ki korának szellemi vezére. Ha egységben vizsgáljuk Liszt alkotó művészetét, akkor azt látjuk , hogy -- Liszt világstílusa és magyar hangja egyre jobban közelednek egymáshoz . Kaulbach festménye nyomán „ Hunok csatája „ Vörösmarty Mihály : Liszt ódájára / Liszthez intézett versére / , válaszul Hungaria 1848- című művén keresztül nagyszerű életcél, eszmék lelkesítették . László Zsigmond szövegére 1856.-ban készült el. Liszt : HUNGARIA 1848
- sasszemük -
Liszt írja Schober Ferenc követségi tanácsosnak,
„ Drága és tisztelt barátom !Szeretetteljes leveled a költői hevületnek azon a tetőpontján , melyet a „ Hungaria „ idézett bennem elő , még közelebb hozott hozzád , s- hála ennek az áldásos befolyásnak – remélhetem , hogy szerzeményemmel nem leszel elégedetlen. Beethoven – kantátám óta nem írtam olyan élesen kidomborodó , oly egy öntésben véglegessé alakított művet , mint ez. Ezekben a napokban kész kell lennie a hangszerelésnek , s így alkalmilag Weimarban tiszteletedre a „ Weimar holtjai „ –val együtt előadhatjuk majd . „”
--A 2O. század A legújabb időben, 19O1.-ben Odescalchi Zoárd herceg szabolcsi birtokán kezdett solymászni . Nagyvárad , 19OO. Nótás könyv megjelent , s előszót Jókai Mór írt hozzá.
Ötszázharminc magyar dal ,összegyűjtve Szunyogh Lórántnétól.
Eredetileg ötszáz magyar dal bokrétába kötve, a mezőkről szedve , a nép ajkáról ellesve , valódi irodalmi és zenei kincs , amivel népköltészetünk és zenészetünk gazdagodik . Ezt a nagyértékü adalékot részben maga szerzette , részben gyűjtötte egy magyar hölgy , akinek nyírettyűje alól a sírva vígadó dallamos nótákat oly sokan hallottuk felzendülni. Maga is a múzsától ihlet művész lélek . Fölösleges a dalgyűjteményt ajánlanom , majd ajánlja az maga magát országszerte a, ahol dalra fogékony , vígsághoz , búslakodáshoz híven érző magyar lelkek laknak. Dalol a magyar , ha jó kedve van , dalol , ha elbúsúlja magát.Itt feltalálja mind örömét , mind bántát. Sohase némulunk meg !
Budapest, 19OO Márczius
Jókai Mór
Egyéni módon állítja tehetségét a magyar zene szolgálatába két fiatal muzsikus : Bartók Béla és Kodály Zoltán . az európai zenekultúra mélypontra jutott , új kifejezési eszközre van szükség , s ezt a népzenéből meríthetik . Az új művészetnek ki kellett terjednie a nemzet egész életére , éppúgy mint a régebbi magyar költészet mutatta , azé a költészeté melynek az új zene a század elején törvényes örökébe lépett . Tudjuk , hogy a magyar zene századokon át újra és újra visszatér a népdalhoz .KodályZoltán és Bartók Béla 19O5. –ben indul népdalgyűjtő útra . Az irodalomban Ady Endre : Új versei . Mint valami elsüllyedt világrészt vagy ismeretlen természeti tüneményt , felfedezték a népi muzsika legrégibb , legtisztább forrásait. Bartók Béla Liszt örökébe / A magyar népdal / , Kodály Zoltán / A magyar népzene / immár ifjúkori műveiben letette a romantika hagyományait . Melódiavilága Balassy, Berzsenyi és Vörösmarthy rokonára ismerünk .
Bartók Béla 1881 –ben született Nagyszentmiklóson . Bartók egyéni, merész hangja a múlt század zenéjének tradícióiban gyökereznek . Valami ősi elhivatottság és ösztön hajtja a barbár és elementáris jelenések felé .Visszatér a zene ősforrásaihoz.
Farkas Ferenc zeneszerző 19O5. nagykanizsa. Műveivelnemcsak hazai , hanem jelentős külföldi sikereket is aratott . Zeneszerzői tevékenységét számos kitüntetéssel ls díjjal jutalmazták . A capella kórusok szerzeményeinél gyakran régi századokból merti a szöveget , a verset . Szívesen írt dallamot a következő költők verseire , Petőfi , Babits , Vörösmarty , Batsányi , József A. , Weöres , Csokonai , Dsida , Tóth A ,
Farkas Ferenc : Pataki diákdalok XVIII. századból
Bárdos Lajos zeneszerző , Zeneművészeti Főiskolán Kodálynál tanult . A Kodály nyomán felvirágzó új magyar kórusművészet legkiválóbb képviselője . Bárdos Lajos : Érik a szőlő kötete 91 magyar népdal -- Héja, héja , lakatos
„ A zenei néphagyomány számunkra sokkal többet jelent ,mint a régóta magasrendű műzenével rendelkező nyugti népeknél. Mi csak a népzenében találjuk meg a nemzeti hagyomány szerves folytonosságát. A művelt rétegen a sor , hogy átadja a nemzeti közösségnek . „ KODÁLY ZOLTÁN
Szalay Sarolta kutatómunkálja
Források : Dr Káldor János A magyar zene fejlődése / a honfoglalástól 19OO.-ig / Szabolcsi Bence : A magyar zenetörténet kézikönyve Dr Káldor János : A magyar zenetörténet kistükre Anonimus : Gesta Hungarorum / Pais Dezső fordítása/ Haraszti Emil : Zene és ünnep Mátyás és Beatrix idejében
