A Magyar Televízió története
1. A magyar televíziózás kísérleti korszaka A televíziós adások megindulása hazánkban – annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott – évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Az Egyesült Államokban még a II. vh. sem szakította meg a gyors ütemű fejlődést. 1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról – egyelőre állóképekkel. Az Orion gyár hozzálátott egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészülék kifejlesztéséhez. 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti adóberendezést. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők készítették. 1954 áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalota Televízió, s a stúdiók kialakítása is megkezdődött. Augusztusban az Orion gyárban megszületett az AT 501 típusú készülék prototípusa. Júliusban a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron. Ekkor már mintegy 600 készüléktulajdonos volt az országban. A Rádióújság augusztustól közölte a heti két kísérleti adás programját
Az adások megindulása 1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. Műsorok Áprilisban a Népstadionból Szepesi György közvetítette a húsvéti labdarúgó tornát. A Hősök teréről sugárzott május 1-jei adást már a közönség is láthatta. Május 9-én volt közvetítés: a Párizsi Jégrevű műsora a Fővárosi Nagycirkuszból. a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. Az első két színházi közvetítés: május 21-én Erkel Ferenc–Katona József Bánk bánja az Állami Operaházból, illetve G. B. Shaw: Warenné mestersége c. színműve a Katona József Színházból. Július 11-én állt először a kamera elé Tamási Eszter – Illyés Gyula meséjével –, 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika. Augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták. Szeptemberben indult a Művészet c. magazinműsor, Várkonyi Zoltán vezetésével; a beszélgetések és interjúk mellett különböző verses, zenés, dramatikus illusztrációkat is beleszőttek. December
19-én
került
a
közönség
elé
az
MTV
első
stúdiójátéka:
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél c. operettje a Makarenko utcai filmműteremből. December 31-én az első élő szilveszteri kabarét Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán rendezte (konferált: Gádor Béla és Kellér Dezső). 1958 február végén indult a Telesport (szerkesztő: Radnai János). Március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. Március 21-én láthatták a nézők az MTV első önálló művészi produkcióját, Dobozy Imre: Tanya a viharban c. rádiójátékának tévéváltozatát (rend.: Katkics Ilona). Ekkortájt született az MTV hőskorának egyik legsikeresebb bemutatója is, a Gábor Andor művéből tévére alkalmazott Vacsora a Hotel Germániában (rend.: Mihályfi Imre).
Májusban magyar javaslatra megalapították az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet, amelynek résztvevői: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK. A tvelőfizetők száma ekkor 7190. Augusztusban lépett először a kamera elé Vitray Tamás riporter és műsorvezető, majd szeptemberben az első férfi bemondó, Varga József. Novemberre elkészült a 240 négyzetméteres nagystúdió. A heti adásidőt 20 órára emelték. A székesfehérvári VT (Videoton) gyár megkezdte a tévékészülékek gyártását. Év végén már lehetségessé vált a műsorok ún. telerecording rögzítése is. A Misinatetőn elhelyezett adó révén 1959-től Pécsen és környékén is lehetett venni az adásokat. Megkezdte működését az Avasra telepített miskolci reléállomás és a soproni közvetítőadó is. Májustól két új készüléktípust árusítottak: az Orion AT 403-as és a VT Munkácsy szériáját. Szeptemberben működésbe lépett az első képrögzítő berendezés. 1959-ben már 12 eredeti tévéjátékot és 120 filmet láthatott a 34 395 előfizető. 1959-ben a davosi Európa-bajnokság közvetítésével egy csapásra kedvenc sportággá vált a műkorcsolyázás. Ez év novemberében tíz ország vette át a Népstadionból a Magyarország–NSZK labdarúgó-mérkőzés közvetítését. A hatvanas évek 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfőnként és péntekenként szünetelt. Az előfizetők száma június 30-án: 78 681. Az első félévi műsorstatisztika: 38 színházi és operaelőadás, 8 tévéjáték, 92 játékfilm. Az összes műsoridő: 672 óra. Nyáron élőben közvetítették a római olimpia eseményeit. Augusztus 20-án megkezdte próbaadását a 64 m magas kékesi adótorony. Ugyanezen a napon három ország is átvette a Vidám Magyarország c. tévéesztrádot, az első play back-módszerrel készült műsort. A VT gyár bemutatta Tavasz típusú készülékét.
1962 áprilisában működésbe lépett a TV saját szinkronstúdiója. Augusztus 20-án megkezdte próbaadásait a kabhegyi adó. Októbertől hetente kétszer délelőtt is volt adás – az előző esti bemutatók ismétléseiből. az Orion gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék, ebből 53 ezret exportáltak. 1962 hozta az addigi legnagyobb műszaki teljesítményt, a chilei labdarúgó világbajnokság közvetítését. Az 1964. évi tokiói olimpia képei részben repülőgépen (a Tokió–{III-461.} Alaszka–Északi-sark–Hamburg útvonalon), részben – most először – a Telstar műhold révén jutottak el az immár 2 millió 700 ezer magyar nézőhöz. Az MRT Közvélemény-kutató Osztályának felmérése szerint minden családi készülékre három-öt néző jutott – a vendégeket nem számítva. 1966-ban 23 budapesti és 20 vidéki színházi előadást, 25 tévéjátékot, illetve -filmet és 5 zenés játékot mutattak be. A lejátszott játék- és rövidfilmek száma 164, a képzőművészeti adások 2600 percet tettek ki. 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt, az Ikladon élő özv. Raffai Jánosnét. A televíziózás fejlődését jelzi, hogy immár színesben készült Bartók: A csodálatos mandarin c. balettjének felvétele, és hogy az Orion gyár bemutatta új színes készülékét, a Coloriont. Hatására pedig jellemző, hogy TV Könyvesbolt nyílt a budapesti Kossuth Lajos utcában. Július 25-én, a tévé-világnapon közép-európai idő szerint este 8 órakor a világ csaknem valamennyi készülékének képernyőjén ugyanaz a kép jelent meg; az öt földrész 18 országának 60 helyszínére kiterjedő körkapcsolás címe: A mi világunk; a magyar adás szerkesztője Rockenbauer Pál, rendezője Kende Márta, két riportere Vitray Tamás és Herskovits Pál volt. 1967-ben a Népstadionban megrendezett magyar–szovjet labdarúgó-mérkőzésen dolgoztak először kézikamerával, amelynek súlya ekkor még 17 kg volt. 1968-ban már a hét hat napján volt adás. A Ki mit tud? adásaiban alkalmazták először a drót nélküli, URH adóként működő mikrofont, a mikroportot, amely zárt térben 100– 200, szabadban 300–400 m-es körzetben volt használható. A műsorpolitikában lassú minőségi változást eredményezett, hogy a minisztertanács Pécsi Ferencet nevezte ki a TV vezetőjévé. 1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézők.
1969.
január
1-jén
Szecskő
Tamás
vezetésével
megalakult
az
MRT
Tömegkommunikációs Kutatóközpontja, hogy az alkotók fölmérhessék a közönség véleményét, rétegződését; vizsgálták például a szilveszteri kabaré fogadtatását. 1969. április 5-én sugározták az első színes adást, amelynek rendezője Horváth Ádám volt. A kiszolgáló apparátus azonban szűkös körülmények között dolgozott, a produkciók jó része a filmgyári műtermekben készült. A reklámokat készítő, s a közönségkapcsolatokat erősítő Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda az új gazdasági mechanizmus szellemében kiterjesztette tevékenységét. Felmérések szerint a legnépszerűbb műsorokat ekkor már 3–3,5 millió állampolgár nézte. A hetvenes évek: 1970-ben volt látható az első színes helyszíni adás, az április 4-i díszszemle. Az előfizetők száma augusztusra elérte az 1 millió 700 ezret. Átlagosan tehát minden második családnak volt már tévéje. Ezentúl háztartásonként csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni. 1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdődtek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal. 300 játék-, kisjáték- és dokumentumfilm szerepelt az ezévi műsorfolyamban. A politikai műsorok 26,5, az irodalom 6,1, a komolyzene 4,5, a zenés szórakoztató műsorok 5,2, a prózai könnyű szórakoztató műsorok 4,8, a vegyes szórakoztató műsorok 5,3, a sportközvetítések 14,1, a játékfilmek 14,8, az ismeretterjesztés 14,4, az Iskolatelevízió 1,8, a gyermek-, báb- és meseműsorok {III462.} 1,4, az úttörő szórakoztató műsorok 1,1%-nyi műsoridőt töltöttek ki. Az előfizetők száma december 31-én: 1 942 647, az eladott készülékeké 247 ezer. 1972: A „legnézettebb” hazai készítésű műsorok: aKi mit tud? (88%), a Bors c. filmsorozat (82–84%), a Híradó (71,4%) és A Hét (49,2%). 1974-ben különvált a Magyar Rádió és az Magyar Televízió (MTV). Az MTV elnöke Nagy Richárd, helyettese Megyeri Károly, közművelődési igazgatója Sándor György, művészeti igazgatója Szinetár Miklós lett. Tovább javította a vételi lehetőségeket, hogy 1974–1975-ben Tokajban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen új adótornyokat helyeztek üzembe.
Az 1977. évi távközlési világértekezleten hazánk öt műholdas tévécsatornát kapott. Ez évtől már rendszeresen délután fél 5-kor kezdődött az adás. Nagymaroson, Tamásiban, Körmenden és Lentiben új átjátszó adók kezdték meg működésüket. A Color Star készülék 1977-ben 20 300, a Munkácsy 26 ezer forintba került. Az év során 460 ezer fekete-fehér vevőkészüléket gyártottak, 36%-uk exportra került. Az 1978-as felmérések szerint a Delta (Várhelyi Tamás szerkesztésében) 66, a Jogi esetek (Petrik Ferenc) 81%-os nézettséget ért el. 1977-ben kapott helyet a műsorban az első Forma–I-es közvetítés Monacóból. 1980-tól az újonnan berendezett III. stúdióból már színesben jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása (az utóbbi új vezetője: Hajdú János). Az adásidő 1980-ban elérte a 4300 – vagyis a heti 83 – órát. Az előfizetők száma 2 765 000. Az 1. műsor az ország területének kb. 94, a 2. adás kb. 70%-án volt vehető. A két műsort 16 nagyadó és 47 átjátszó adó továbbította. A színes műsorok aránya 57%. Az adásidő 74%-ában hazai, 26%-ában külföldi és filmprogramokat sugároztak. A politikai és tájékoztató műsorok aránya 26, a szórakoztató adásoké 51, az ifjúsági-, gyermek- és oktató műsoroké 11, a sporté 10, a reklámé 2%. A vidéki városokban már több a bejelentett televízió-, mint a rádiókészülék. A színes tévék forgalma egy év alatt megháromszorozódott. Az év során 58 országgal létesült tévékapcsolat, és 150 magyar forgatócsoport járta a világot. Az 1977. évi távközlési világértekezleten hazánk öt műholdas tévécsatornát kapott. Ez évtől már rendszeresen délután fél 5-kor kezdődött az adás. Nagymaroson, Tamásiban, Körmenden és Lentiben új átjátszó adók kezdték meg működésüket. A Color Star készülék 1977-ben 20 300, a Munkácsy 26 ezer forintba került. Az év során 460 ezer fekete-fehér vevőkészüléket gyártottak, 36%-uk exportra került. Az 1978-as felmérések szerint a Delta (Várhelyi Tamás szerkesztésében) 66, a Jogi esetek (Petrik Ferenc) 81%-os nézettséget ért el. 1977-ben kapott helyet a műsorban az első Forma–I-es közvetítés Monacóból. 1980-tól az újonnan berendezett III. stúdióból már színesben jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása (az utóbbi új vezetője: Hajdú János). Az adásidő 1980-ban elérte a 4300 – vagyis a heti 83 – órát. Az előfizetők száma 2 765 000. Az 1. műsor az ország területének kb. 94, a 2. adás kb. 70%-án volt vehető. A két műsort 16 nagyadó és 47 átjátszó adó továbbította. A színes műsorok aránya 57%.
Nyolcvanas évek 1981-ben a Kékestetőn felavatták az új adóállomást, ugyanekkor új műsorszerkezet lépett életbe: a délután a dolgozóké, {III-463.} a 10–12 óra közötti sáv a háziasszonyoké, a 16.30–19 óra közötti időszak a koránkelőké és nyugdíjasoké, s 21.30 után kerültek sorra az intellektuálisabb rétegműsorok. 1981-ben számos magazinműsor indult: Ablak, Autó-motorsport, Cimbora, Életet az éveknek, Fókusz (tudományos híradó), Kalendárium (ismeretterjesztő műsor), Pulzus (könnyűzenei körkép), Parabola (külhoni fonákságok Árkus József műsorvezetésével), Panoráma (jelenségek a világpolitikában), Sakk-matt, Természetbarát, Tízen Túliak Társasága, Hatvanhat. 1982-ben 21 ország 44 műsorunkat vette meg, a legtöbbet – 10-et – Ausztrália. Az MTI szerkesztésében létrejött a Képújság (témái: bel- és külpolitika, világgazdaság, sport, közhasznú információk, programajánlatok, műsorismertetés). 1983-ban Kornidesz Mihályt nevezték ki az MTV elnökévé. 1984-ben megszülettek az első regionális adások: Pécsett hétfőnként már rendszeresen sugárzott a városi televízió. Kábeltévés kísérleti adás indult Székesfehérvárott is. A Rádió- és Televízióújság ez év végén 1 394 000 példányban jelent meg, előfizetőinek száma: 811 203. 1985 elején áramtakarékossági okokból korlátozni kellett az adásidőt. Az esti műsor – átmenetileg
–
csak
22
óráig
tarthatott,
a
délelőtti
sugárzás
–
az Iskolatelevízió kivételével – elmaradt. Az 1984-ben bemutatott műsorok 43%-a új, saját gyártású, 26%-a vásárlásból származott, 31% pedig ismétlés volt. Az összes adásidő 43%-át a filmek foglalták le. Ez az utolsó év, amikor az MTV még önfenntartó volt. Az előfizetőknek ez idő szerint 15 fillérjébe került egy órányi műsor. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont felmérése szerint Szabó István hat filmből álló szerzői sorozatát összesen 17 millióan látták; a legtöbb – 3 millió – néző az Apa c. filmre kapcsolta be készülékét. Ekkor már 170 000 háztartásba jutott el kábelen a tévé- és rádióadás. 1985-ben készült először képes összefoglaló a labdarúgó NB I heti fordulójának valamennyi mérkőzéséről.
1986-ban újabb személyi változások történtek; az intézmény új általános elnökhelyettese Gerencsér Ferenc, két elnökhelyettese dr. Murai György és Nemes Péter lett. Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer képmagnó működött a családi otthonokban és kb. 10 ezer az intézményekben, iskolákban. 1986-ban a heti műsoridő átlagosan 68 óra az 1., és 32 óra a 2. programon. Az első Magyarországon rendezett Formula-1 autóversenynek világszerte kb. 1 milliárd nézője volt. 1987-ben Kornidesz Mihályt felmentették, és Bereczky Gyulát nevezték ki az MTV elnökévé. Bereczky egyik első intézkedéseként elnöki rendeletben tiltotta meg a tévé alkalmazottainak a képernyőn való dohányzást, ami csak a művészeti alkotásokban, dramaturgiai okokból volt megengedett. Az előfizetők száma átlépte a 3 milliót. A televízió hatása a könyvforgalomra: Isaura regénye a tévésorozat után 274 ezer példányban, a Sogun-kötet 111 000, a BBC Shakespeare-ciklusához illeszkedő zsebkönyvsorozat 24–40 ezer példányban kelt el. Megalakult az MTV művészeti tanácsa; tagjai: Bereczky Loránd művészettörténész, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének {III-465.} igazgatója,
Kállai
Ferenc
színművész,
Petrovics
Emil
zeneszerző és Szabó István filmrendező. A műszakiak érdeme, hogy elkezdődött a digitális televíziózás fejlesztése – egyelőre csak a stúdiókban. 1988. január 1-jétől a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem kellett előfizetési díjat leróniuk. Ez időtől kezdve külföldi származású árucikkeket is lehetett reklámozni. A szegedi körzeti stúdió havi 50 perces román nyelvű magazint közvetített; ezzel a román nyelvű adás elérte az évi 800 percet. A háztartásokban ekkor már 300 ezer képmagnó működött; a 18–19 évesek 70%-a rendszeresen videózott. Javította a műsorkészítés lehetőségeit, hogy már 11 közvetítőkocsija volt az MTV-nek. A hatalmi (politikai) szféra enyhülésének jeleként a Külügyminisztérium engedélyezte, hogy ezentúl a külföldi tévések külön forgatási engedély nélkül dolgozhattak hazánkban. Részben szétvált az 1. és 2. program, az előbbi igazgatója Wisinger István, az utóbbié Horvát János lett. A híradó-, riport- és dokumentumfilmek 1988. évi, 28. miskolci fesztiváljának vitatémája: Kihívások és televíziózás a 90-es években. 1988-ban öt földrész 34 televíziója közvetítette Budapestről a műkorcsolya világbajnokságot. Magyar napot rendezett a nyugatnémet ZDF televízió. S egy rekord: 35 ország vásárolta meg Chrudinák Alajos izraeli útifilmjét. Első alkalommal volt látható hanuka-istentisztelet a budapesti Hősök Zsinagógájából.
1989 elejétől végre műsornap lett a hétfő is, a heti adásidő 120 órányira bővült. Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb műsor. A havi előfizetési díjat 80-ról 100 Ft-ra emelték. 230 fővel csökkentették az MTV munkatársi gárdáját. Az A Hét szerkesztőségét a Híradó kereteibe sorolták be; a közös főszerkesztő Aczél Endre lett. 600 oldalasra bővül a Képújság. Az alternatív szervezetek március 15-ei felvonulása keretében „a nemzet nevében” jelképesen „lefoglalták” az MTV-t. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tévés szerkesztők és újságírók oktatását vezették be; a tervek szerint háromévenként indult új osztály. 1989-ben létrejött a magyar TV 2 és az olasz RAI 1 első közös, kapcsolásos, szórakoztató adása. Próbaadásokkal megjelent a TV 1 programján a Nap TV. 1989ben Baló Györgyöt nevezték ki a TV 2 igazgatójává; ő lett a műsorvezetője a Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető tárgyalásainak témáit ismertető adásoknak. A Minisztertanács Felügyelő Bizottságot hozott létre, amelynek megbizatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tartott. Az intézmény dolgozóinak egy része tiltakozást jelentett be, és a döntés megváltoztatását kérte, de a kormány kitartott elhatározása mellett. Ellenlépésként lemondott Wisinger István, a TV 1 igazgatója, majd Bereczky Gyula elnök is. Álláspontjuk szerint végre meg kell szűnnie a sajtó közvetlen politikai ellenőrzésének, hogy az újságírók számára lehetségessé váljon saját hajlamaik, beállítottságuk és elkötelezettségük érvényesítése a közvélemény tájékoztatásában. A Televíziós Dolgozók Szakszervezetének állásfoglalása szerint tízmilliós nemzetünk a maga nyelvével és kultúrájával nem engedheti meg magának, hogy a képernyő kommerciális szempontok vagy kül- és belpolitikai taktikázások áldozatává váljon. A szakszervezet a jövő érdekében követelte, hogy az MTV irányításáról, felügyeletéről, szervezetéről csak az egész magyar népet képviselő, demokratikusan megválasztott Országgyűlés dönthessen. Ebben az évben a Híradó átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió nézőt vonzott. A hazai előfizetők 17%-a tudott már külföldi műholdas adásokat nézni. A Telesport ettől fogva naponta jelentkezett. Köszönet Magyarországnak c. budapesti gálaműsort kb. 25 millió néző számára egyszerre közvetítette az MTV 1. műsora és a kölni RTL Plus állomás. Az év utolsó napjait szinte az egész ország a készülékek előtt töltötte;
az
MTV
történelmi
eseményeket,
összeomlását közvetítette egyenes adásban.
a
romániai
Ceausescu-rendszer
A kilencvenes évek MTV vezetését az elnökségre bízta, amelynek vezetője Nemeskürty István lett, tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölky János, Gombár János, Kővári Péter, Pálfy G. István és Vitray Tamás. Első intézkedésként leváltották Aczél Endrét a Híradó főszerkesztői posztjáról. A választások második fordulója előtt lemondott a pártsemlegességet szavatolni hivatott felügyelőbizottság, majd az elnökség is. Az átmeneti korszakban az MTV ügyvezetője Szalacsi Tóth Albert megbízott gazdasági igazgató volt. Augusztus 1. Hankiss Elemér szociológus lett az MTV elnöke, az ügyvezető igazgató pedig Bányai Gábor. 1991 elején Pálfy G. Istvánt kinevezték a TV Híradó főszerkesztőjévé, Bányai Gábort a TV 1, Vitray Tamást pedig a TV 2 intendánsává. Vitray azonban az új program indulásának másnapján lemondott, mivel a 2. műsor, a korábbi ígéretekkel ellentétben, előnytelenebb működési feltételekkel láthatott munkához. A TV 2 vezetését igazgatótanács vette át (tagjai: Érdi Sándor, Illés Tiborné, Peták István és Pócsik Ilona), Vitray főmunkatársként dolgozott tovább. Az MTV-n belül ún. alkotói irodákat (szerkesztők-dramaturgok-riporterek; rendezők; gyártásvezetők; adminisztratív dolgozók) létesítettek – élükön egy-egy főszerkesztővel – azon munkatársak számára, akik az átszervezéskor egyik szerkesztőségbe sem kerültek be. 1991-től rendszeresen helyet kapott a műsorban a 180 perces információs magazin, a Napkelte. 1992 májusától napi 10 percben regionális híreket is láthattak a TV 2 nézői. Hankiss Elemér tévéelnök októberben menesztette Pálfy G. Istvánt a Híradó és A Hét éléről, s helyére Csák Elemért nevezte ki. Hankiss a Külpolitikai Szerkesztőség vezetőjének, Chrudinák Alajosnak a megbízását is visszavonta; utódjává helyettesét, Kocsis L. Mihályt jelölte ki. Október 23-án Göncz Árpád a Kossuth Lajos téri ünnepségen a nagy tömegzaj miatt nem tudta elkezdeni beszédét. 1994. január 6-án Hankiss Elemér lemondott tévéelnöki tisztéről. A miniszterelnök Nahlik Gábor alelnököt bízta meg az intézmény vezetésével. Februárban megszűntek az intendatúrák, és beiktatták az MTV új vezetőit. Az alelnök a műsorszerkesztőség igazgatójává
Kocsis
L.
Mihályt,
produkciós
igazgatóvá
Hajdufy
Miklóst,
hírigazgatóvá Feledy Pétert, regionális igazgatóvá Peták Istvánt nevezte ki. Az
igazgatók irányítása alá tartozó egyes tévés műhelyek közül a drámai stúdió élére Szőnyi G. Sándor, a zenei műhelyek vezetésére Czigány György, a szórakoztató szerkesztőség
irányítására
Szalay
Károly
kapott
megbízást.
A
távoktatási
programokat Kelemen Endre, a gyermek- és ifjúsági műsorokat Érdiné Szabó Márta, a képzőművészeti adásokat Osskó Judit, a gazdaságiakat Pomezansky György vezette. Februárban Csák Elemért nevezték ki a TV Híradó főszerkesztőjévé, tőle április 3-án Pálfy G. István vette át a hírműsorok vezetését. Egyidejűleg a Napkelte műsorát a TV 2-ről áthelyezték az 1. programra, a megszüntetett Reggel helyére. 1994. január 1-jétől 30%-kal, havi 460 forintra emelkedett az előfizetési díj. Ugyancsak januártól a budapesti kábéltévé-tulajdonosok már fogni tudták az HBO kereskedelmi adót és a TV4 műsorát. A körzeti stúdiók műsorában naponta 18 órától jelentkeztek a régiók helyi híradói; februártól közös műsorokban számoltak be a vidéki eseményekről.. Az Országgyűlés 1995 karácsonya előtt 90%-os többséggel végre elfogadta a médiatörvényt, amelyet két hét után a köztársaság elnöke is aláírt; 1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. tv. (az ún. médiatörvény). Ettől kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere. A törvény egyik fő célja, hogy a médiumok ne lehessenek politikai alkudozások tárgyai. Alapelvei között leszögezi, hogy a
Magyar
Köztársaságban
a
műsorszolgáltatás
szabadon
gyakorolható.
A
műsorszolgáltatás nem irányulhat sem valamely kisebbség, sem bármely többség nyílt, vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A törvény a tájékoztatás legfontosabb alapelvei között említi azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről
a
tájékoztatásnak
sokoldalúnak,
tényszerűnek,
időszerűnek,
tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az új műsorstruktúrában megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyisége, de gazdagodott a kínálat a különböző művelődési, kisebbségi, szolgáltató és magazinműsorokból. Mindent elözönlöttek viszont a reklámok.
Duna Televízió
A Duna Televízió különleges közszolgálati műholdas televízióadó a magyarországi nézők és a határon túli magyarság számára, tekintettel a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdésére, amely kimondja: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” A Duna Televízió részvénytársasági formában működik.
Története A Magyarok III. Világtalálkozóján, 1992 nyarán hangzott el először egy műholdas televízió létrehozásának terve a nyilvánosság előtt. 1992. október 7-én az 1057/1992. Kormányhatározat életre hívta a Hungária Televízió Alapítványt (HTVA), amely a Duna Televízió Rt. valamennyi részvényének tulajdonosa; első elnöke Csoóri Sándor volt. A Duna TV (DTV) 1992. december 24-én kezdte meg rendszeres adását. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a DTV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. 1993. június 23-án Sára Sándor filmrendező-operatőrt választotta a DTV elnökvezérigazgatójává. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a DTV jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a DTV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni.
A DTV megszüntetése miatti aggodalom indította el azt a mozgalmat, amely a Duna Televízió Baráti Körök megalakulásához vezetett. Az első baráti kör 1994. június 17én Gyergyószentmiklóson szerveződött; 1998 májusában 36 baráti kör működött 14 országban. A baráti körök tevékenységének összefogására jött létre 1995. október 6-án a Duna Televízióért Alapítvány, amelynek tiszteletbeli alapító tagja Farkas Ferenc, Fejtő Ferenc, Habsburg Ottó, Lukács Margit, Marton Éva, Nemeskürty István, Szőts István, Tolnay Klári és Újhelyi Szilárd. 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette a DTV-t.
Műsorai A DTV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét. A DTV nem illeszt műsorba olyan programokat, amelyek károsak a kiskorúak személyiségfejlődésére. Külön műsorokban és a magazinok jelentős részében kiemelten foglalkozik a régiók aktuális, napi gondjaival és eredményeivel. A hazai és határon túli televíziós műhelyek, stúdiók kiemelkedő produkcióinak is rendszeres megjelenési lehetőséget ad. A DTV kulturális televízió kíván lenni, ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a klasszikus és a kortárs magyar művészetet annak rendszeres bemutatásával támogassa. Művészeti magazinjai folyamatosan beszámolnak a határon túli művészeti rendezvényekről; színházi közvetítéseinek legnagyobb része határon túli együttesek előadása.
A DTV állandóan műsoron tartja a magyar filmművészet régi és mai alkotásait, a külföldi filmek közül pedig csak azokat az értékes műveket sugározza, amelyek mentesek az erőszaktól. Az állami és egyházi ünnepeken a hazai és határon túli eseményekről élő közvetítésekben számol be, s népszerűek tematikus napjai, sportműsorai is. A DTV támogatásával 1995-ben alakult a Duna Műhely Durst György vezetésével, hogy elsősorban a fiatal filmesek kísérleteihez nyújtson segítséget. A Duna Műhelyben készült Iványi Marcell Szél című rövidfilmje, amely 1996-ban a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte az Arany Pálmát.
Nézettség A DTV 1998 májusától az EUTELSAT Hot Bird IV. műholdról sugároz (földrajzi pozíció: Kelet 13 fok, vételi frekvencia 10.815,08 MHz). Hangcsatornáin a Magyar Rádió Kossuth, Petőfi, Bartók és Szülőföldünk adójának műsorai is foghatók. A vételi lehetőség Európa egész területére kiterjed Ukrajnától Izraelen, Észak-Afrikán át Grönlandig, Skandináviáig. Jó időjárási körülmények között még Kanada északi részén is fogható. A nézettségről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, hiszen felmérések külföldön nem készültek. Szociológiai vizsgálatok és a nézők levelei azt mutatják, hogy a DTV Magyarországon a második legnézettebb közszolgálati televíziós csatorna, az erdélyi magyarság körében pedig az első helyen áll. 1997 szeptemberétől a teljes műsor képben és hangban egyaránt jelen van a világhálón, Amerikában és Ausztráliában éppúgy, mint Európa bármely pontján, napi négy óra műsor élőben megtekinthető, és két hétig visszahívható. 1997.
IV.
negyedévében
egymillió
lekérdezés
volt.
honlapja: http://www.dunatv.hu. E-mail címe:
[email protected].
A
DTV
