Dr. Mester Miklósné Érdemes tankönyvíró KÉZIKÖNYV. A mi világunk 2. tanításához

Dr. Mester Miklósné Érdemes tankönyvíró

KÉZIKÖNYV A mi világunk 2. tanításához

DR. MESTER MIKLÓSNÉ a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet Szerkesztette BALASSA ÉVA Illusztrációk CYNOMYS GRAFIKAI STÚDIÓ

Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP–020932 ISBN 978-963-328-289-2 © Dr. Mester Miklósné, 2014 1. kiadás, 2014. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés ARTéria DTP-Műhely Bt. Terjedelem: 12,36 A/5 ív Tömeg: 214 g

Kézikönyv A mi világunk 2. tanításához

KEDVES KOLLÉGANŐK! KEDVES KOLLÉGÁK! Mint mindannyian tapasztalják, tanköny veink újjászülettek a kerettanterv szellemében. Nemcsak a tanköny veket, munkafüzeteket dolgoztuk át, hanem természetesen a kéziköny veket, tanmeneteket is. A mi világunk kötetei 20%-kal több ismeretanyagot tartalmaznak a kerettantervben előírtak hoz viszonyít va. Biztosítani szeretnénk kollégáink számára a válogatási lehetőséget környezetük és tanít ványaik képességeinek megfelelően. A tankönyv bővített témáival az emelt óraszámban tanuló gyerekeknek is szeretnénk segítséget nyújtani. Az alsó tagozatos környezetismeret taneszköztár: Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag, 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv, 1–4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Az erdő (Erdei iskola munkatankönyv, 2–4. évfolyam) Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Vizek, vízpartok (Erdei iskola munkatankönyv) A pedagógusok számára készült segédanyagok: Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 2. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz Eredményes munkát kívánunk!

3


A tankönyvcsalád szemlélete, alapkoncepciója A környezeti nevelés-oktatás tartalma: A környezeti nevelés-oktatás az emberben eredendően benne rejlő természeti erények kibontakoztatása, a természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása. A belső késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása. A szokásrendszerek elmélyítése, mű ködtetése intellektuális hatások, ismeretek által. Mindezzel elősegít ve az ökológiai gondolkodás, a környezettudatos szemlélet kiala kulását. A kozmosz, a természet, a társadalom, az ember egységes egészet alkot. A helyes elv az, hogy az ember része a természetnek. Elismeri annak nagyságát, fenségét, titokszerűségét. Jóindulatú a természeti létezőkkel, beleért ve önmagát is, szereti embertársait. Betartja a természet és társadalom tör vényeit, s ennek megfelelően foly tatja életés munkatevékenységét. Csak ilyen szellemben szabad nevelni, tanítani. E szemlélet kiala kításában minden tantárgynak meg van a maga feladata. Ezen túlmenően a környezeti nevelés által integrálhatjuk az egyes tantárgyakban foglalt környezeti elemeket. Az ökológiai kultúra egyik lényeges eleme az élet varázsának elfogadtatása. Az élet az egyik legfőbb érték. Megismételhetetlen, egyedi, változatos és csodálatos. RÁCSODÁLKOZNI – MEGISMER NI – MEGSZERETNI – MEGVÉDENI. Az ökológiai kultúra legerősebb alfája a kíváncsi rácsodál kozás a természetre. „Azt adja a vi lág, amit belelát a kíváncsiság.” A rácsodálkozás megőrzött gyermeki képessége lehet a legfőbb biztosítéka annak, hogy a körülöttünk lévő világot ismerjük, értsük, becsüljük, védelmezzük. Dr. Szent-Györgyi Albert 1945-ben elhangzott szavai ma is ér vényesek: „…egész embert akarunk nevelni. Tanításunk ne üres adatokból álljon, hanem elégítse ki a gyermek természetes kíváncsiságát, tudni és érteni akarását. A lényeget tanítsuk szépen, egyszerűen, világosan.” A tananyag-centrikusságot fel kell váltania a szellemközpontúságnak. Amit a gyermek kicsi korban nem épít be a lelkébe, azt később nagyon nehezen fogja beépíteni. „Gyermek szemmel nézzél szerte, S máris nem vagy vakság verte.” (Weöres Sándor) Alapvetően fontos, hogy mi, pedagógusok is felvállaljuk a környezeti nevelés terén a szemlélet váltást. Tudomásul kell vennünk, hogy a környezeti nevelés – a környezet tágabb értelmezésében – korunk nevelési rendszere. Tízéves korig alapvetően fontos a természet- és embertisztelő szokásrendszerek kiala kítása, a belső késztetésnek egy életre szóló megalapozása. „Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.” (Egry József)

4


A pozitív környezeti magatartás tanítása KÖRNYEZET

Ál l

gek sé

yezeti etika Körn i cselekvési k lgár ész o p á r g l i c o sele p am Pozitív környezeti viselkedés

pa ési ta sztalat kv

Áll am

si tudatosság Észlelé Ismeretek

k ere g In

ólgoz k o d l Fe zsége kés

Esztétikai érzékenység

ok

– Észlelési tudatosság: az észlelés és az észlelt valóság kü lönböző elemei közötti kü lönbség tétel képességének fejlesztése, az észlelés feldolgozása, finomítása és kiterjesztése; ezzel párhuzamosan esztétikai érzékenység kiala kítása mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. – Ismeretek: a természetes környezet működésének, az emberi tevékenység rá gyakorolt hatásának és annak alapvető megértése, hogy hogyan teremthető meg a harmónia a természetes környezet és az emberi tevékenység között. – Környezeti etika: olyan egyetemes etika kifejlesztése, mely alapul szolgál a környezetet védő, javító és fenntartó tevékenységhez. – Állampolgári cselek vési készségek: a környezeti problémák felismeréséhez, vizsgálatához és megoldásához, megelőzéséhez szükséges készségek kifejlesztése. – Állampolgári cselek vési tapasztalatok: tapasztalatszerzés bármilyen szintű (helyi, országos, egyetemes) környezeti problémák megelőzése, megoldása területén az észlelési tudatosság, az ismeretek, a környezeti etika és az állampolgári cselek vési készségek alkalmazásával. „A nevelés művészete az, hogy meg tanítsunk vala kit helyesen gondolkodni.” Alsó tagozatban a hangsúlyt az általános készségek fejlesztésére kell fordítani. • Alapműveltségi készségek: olvasás, írás, beszéd, figyelem. • Térképolvasási készségek: pl. a négy fővi lág táj haszná lata, térképjelek ér telmezése. • Kutatási készségek: pl. gyűjtés, rendszerezés. • Probléma megoldó készségek: pl. alternatívák és követ kezmények meghatározása. • Együtt mű ködési készségek: pl. kü lönböző nézőpontok megér tése, konfliktuskezelés. • Információgyűjtő és -feldolgozó készségek: a probléma legyen la kóhelyközeli, így jobban látják a gyerekek tevékenységük eredményét.

5


KERETTANTERV – KÖRNYEZETISMERET A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma heti óraszám

éves óraszám

1. évfolyam

1 óra

32 + 4 óra

2. évfolyam

1 óra

32 + 4 óra

3. évfolyam

1 óra

32 + 4 óra

4. évfolyam

1 óra

32 + 4 óra

Javasolt óraterv 2. évfolyam Tájékozódás az iskolában és környékén

8 óra

Anyagok körülöttünk

8 óra

Mi kerül az asztalra?

8 óra

Élőlények közösségei

8 óra

Összefoglalás, ismétlés

4 óra

Éves óraszám

36 óra

1–2. évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé. A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, amelyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat. A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés, valamint a településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot ad a kisgyermeknek, amely – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgála. 6


Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos. A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére. A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, alakítják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát. A tematikai egységek általában 8 órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve a második évfolyam közötti szétosztása.

Tematikai egység

1. évfolyam AZ ISKOLA

Órakeret 8 óra

Előzetes tájékozottság Látogatás az iskolában. A tematikai egység ne- A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlívelési-fejlesztési céljai tás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Környezetérzékenység alapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén? Kikkel találkozunk az iskolában? Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Az iskolai élet rendje. Hogyan öltözködünk az iskolában? Mi van az iskolában? Élő vagy élettelen? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?

Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában. A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák.

Matematika: nagyságrendek, távolságok megnevezése, becslése, mérése.

Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

7


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Ismeretek: Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. A helyiségek funkciójának megismerése. A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Az időjárást jelző piktogramok. Életjelenségek. Az élőlények tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása.

Az élőlényekre jellemző tulajdonságok bizonyítása növény, állat, ember esetében. Élő és élettelen öszszehasonlítása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének és használatának megismerése. A házi kedvencek, a házban és ház körül élő állatok megnevezése, egyegy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Növény, állat, élő, élettelen.

Tematikai egység

AZ ISKOLÁS GYEREK

Kapcsolódási pontok

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között?

8



Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása.

Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében.

Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.




Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. Napok és hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása.


Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.

Tematikai egység


Órakeret 5 óra

MI VAN A TEREMBEN?

Előzetes tudás

Az osztályterem bútorzata, tárgyainak megnevezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függnek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Ismeretek: Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség, simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Kulcsfogalmak/fogalmak



A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervi tapasztalatok, anyag, méret, felhasználás). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján.

Technika, életvitel és gyakorlat: az anyagok megmunkálhatósága.

Anyagi tulajdonság, felhasználás.

9


Tematikai egység

Órakeret 6 óra

HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN

Előzetes tudás

Melegítés, hűtés. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése.


A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzőinek és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás elemei. A Celsius-skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat. Kulcsfogalmak/fogalmak

10



Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Évszakokhoz kötődő étrendek öszszeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás-előrejelzés alapján. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban.

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban.

Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.


Tematikai egység

Órakeret 7 óra

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI

Előzetes tudás

Növény, állat.


A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. Az élőlények óvásának felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a hasonlóság és a különbség a mesebeli állatok és a valóságos állatok tulajdonságai között? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként? Miért van szükség állatkertekre? Ismeretek: Életközösség: mesterséges és természetes életközösség. Az egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely. Veszélyeztetett fajok. Az állatkertek legfontosabb feladata (az állatok megismertetése, kutatás, megőrzés). Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység



Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság, mintázatok alapján). Az életközösségek összetettségének felismerése. Annak magyarázata, miért nehéz az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az állat- és növénykertek környezetmegőrző jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete.

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák növényekről, állatokról.

Ének-zene: állatokkal kapcsolatos dalok, zeneművek.

Vizuális kultúra: állat- és növényábrázolások, életképek.

Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség.

2. évfolyam TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN ÉS KÖRNYÉKÉN

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Természetes hosszmértékek és léptékek.


A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.

11




Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés.

Ismeretek: Hosszmértékek. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, tó). A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek az iskolában. A fűtés lehetséges módjai. Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.

Becslés, mérés. Természetes mértékek (lépés, arasz) használata. Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlatrajz az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola helye a településen és a település térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Az energiatakarékosság lehetséges módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.


Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Hogyan őrizhetjük meg az épületek és berendezéseik idő előtti állagromlását?

Tematikai egység

Vizuális kultúra: tájképek.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Anyagok megismert tulajdonságai.


Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése. Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.

12


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Halmazállapotok. A légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás) és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban. Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.




Különböző – a környezetünkben leggyakrabban megtalálható – anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszer-ipari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg- és térfogatmérés a víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése. A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során.

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek.

Matematika: becslés, mérés, mértékegységek.

Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, tűzvédelem, tűzoltás. 13


Tematikai egység

MI KERÜL AZ ASZTALRA?

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Napszakok, táplálkozás.


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembevételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés? Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk? Milyen élelmiszereket csomagoljunk egy egész napos kirándulásra? Mit tegyünk a maradék étellel? Ismeretek: Az éhség mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Az ideális testsúly jelentősége: az elhízás, az alultápláltság következményei. Példa a hiánybetegségekre: skorbut. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában. Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. Az étkezés körülményei: tiszta környezet, terített asztal, evőeszközök használata, alapos rágás, megfelelő testhelyzet, nyugalom. Elegendő folyadék fogyasztása. A tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának jelentősége. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Kulcsfogalmak/fogalmak

14



A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése, vélemények megfogalmazása. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, levesek, folyadékfogyasztás) felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása eltarthatóságuk szerint. Javaslat készítése: milyen ennivalót vigyünk magunkkal hosszabb utazás vagy kirándulás alkalmával télen, nyáron. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megértése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatos dalok.

Vizuális kultúra: gyümölcsök, ételek ábrázolása.

Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály.


Tematikai egység

ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Növény, állat.


A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között? Ismeretek: Életjelenségek, életfeltételek. Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezetének kölcsönhatása alapján. Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között. Veszélyeztetett fajok. Kulcsfogalmak/fogalmak



Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási kapcsolatok összeállításával. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete.

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban.

Ének-zene: állatokról szóló dalok, zeneművek.

Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása.

Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat.

A fejlesztés várt eredménye a két évfolyamos ciklus végén: Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.

15

16

Június

Május

Április

Március

Február

Január

December

November

Október

Szeptember

Hónap

Gyűjtő- és kutatómunka

Értékelés érdemjeggyel vagy ponttal (1–5-ig)

Részvétel a csoportmunkában (együttműködés, segítőkészség)

Szóbeli felelet

Rajzos feladatok

Feladatlapok megoldása

ÉRTÉKELŐLAP Témazáró felmérések

Környezettu- Rendszeres datos maga- növény- vagy tartás (az állatgondozás iskolában, iskolában, otthon, utcán, otthon (lehetőség parkban, a szerint) természetben)

Osztály: ________ Tanórai munka

Név: _______________________________



MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Javaslatok a témák feldolgozásához A kézikönyv a továbbiakban tartalmazza a tanórákra lebontott témákat, a szükséges szakmai háttéranyagokat és az ajánlott tanmenetet. A kapcsolódási pontokra minden esetben utalást teszünk a tanmenetben. A tanórákra való felkészülés során ajánlott a tankönyvet, a munkafüzetet, a kézikönyvet és a benne található ajánlott tanmenetet együtt áttekinteni. Az élményszerzést és az eredményességet nagymértékben segítik a tanulmányi sétákon látottak, az aktuális témákhoz tartozó könyvek és a digitális tananyagok. A tanulmányi sétákat a tanmenetben nem jelöltük, mivel csupán heti egy órával számolhatunk, és nem tudnánk összevont környezetismeret-órákkal megvalósítani. A tanulmányi séták elengedhetetlenül szükségesek. Az élmény kapcsolja a gyerekeket a valósághoz. A valóságos látványt, a személyes tapasztalatot nem pótolhatják – csupán segíthetik – a filmek, képek. Évente legalább két alkalommal, de ha tehetjük, többször is szervezzük meg a szükséges tanulmányi sétákat a napközis nevelő segítségével. Lehet ez egy egész délután, amikor az időjárás kedvező vagy szombaton a szülőkkel közösen. Nem feltétlenül szükséges, hogy ez éppen az adott témakör feldolgozása előtt történjen. Amennyiben délelőtt, tanítási időben szeretnénk menni, ez is megvalósítható. Megtarthatjuk a szabadban a testnevelésórát, rajzolhatunk a természetről. Megtarthatjuk a magyarórát is. Beszéd- és szókincsfejlesztés a természetről szóló versek, történetek segítségével. Bőven jut időnk szemlélődni, és a környezetismeret-órát megtartani a szabadban. A tankönyv használata során minden esetben válaszoljanak a gyerekek a témák végén található kérdésekre! Hagyjunk időt a tankönyvben található játékokra is! A tankönyv végén található kislexikon segíti a gyerekeket a különböző fogalmak megértésében. Az Érdekes kérdések, érdekes válaszok című rész a gyermeki kíváncsiságot segít kielégíteni, és további kutatásra inspirál. A munkafüzet használata több szempontból is szükséges. Egy esetleges füzet vezetésével nagyon sok időt pazarolnak el a gyerekek. Mindent le kellene jegyezniük, ugyanakkor az íráskészségük még nem annyira fejlett. Elveszítjük a beszélgetésre, az élményszerzésre fordítandó időt. A munkafüzet megoldandó feladatait nem jelöljük minden esetben. A pedagógus döntése – a gyerekek képességeire alapozva –, hogy melyiket és mennyit oldanak meg ezekből. A munkafüzet feladatai játékosak, nagy részük önálló munkára is alkalmas. A gyerekek megoldhatják házi feladatként, akár szabadidejükben is. Ezzel erősíthetik a megszerzett ismereteiket. A gyerekek munkájának értékelésére ajánljuk a kézikönyvben található értékelőlapot. Ez fénymásolva beragasztható a munkafüzetbe, és a gyerekek, valamint a szülők is rendszeresen figyelemmel tudják kísérni. A jutalomként szerezhető süni matricák helye a munkafüzetben található.

Hol élek? _8–9. oldal_ Hol élek? Az órát bevezető beszélgetéssel kezdhetjük. Beszélgessünk a lakóhely szépségeiről, valamint arról, ki miért szeret itt élni! Olvassuk el és értelmezzük a 7. oldalon található Tamási Áron-idézetet! Állapítsuk meg, milyen felszínformákkal találkozunk a lakóhely környékén! Segítenek a gyerekek tapasztalatai, a lakóhelyről előzetesen gyűjtött fotók és fi lmek. A felszínformák szemléltetésében segít a tankönyvcsaládhoz készült digitális tananyag is. Ki járt már városban/faluban? Hasonlítsuk össze a településformákat (kép, infrastruktúra)! Beszéljük meg, mi a különbség a lakóépületek és a középületek között! Mit változtatnál meg a lakóhelyeden? Ha lehetne három kívánságod, mit szeretnél még megvalósítani? Megfelelő-e a lakókörnyezeted tisztasága? Mennyire vigyáznak az emberek a környezetükre? Fordítanak-e gondot a szépítésére? Hogyan tehetjük szebbé a lakókörnyezetünket (tevékenységek, természet- és környezetvédelem)? Miben segítenek egymásnak a szomszédok, a lakóközösségek? _ 10–11. oldal _ Lakóhelyem közlekedése A közlekedésről az első évfolyamon már tanultunk. Ismerik a gyerekek a különböző közlekedési eszközöket és a fontosabb közlekedési táblákat. Ki milyen közlekedési eszközön utazott már? Milyen élmény volt? Ki hogyan jut el az iskolába? A tankönyv alapján beszélgessünk arról, miért környezetbarát megoldás a tömegközlekedési eszközök használata vagy a kerékpáron való közlekedés! Ismerkedjünk meg a tömegközlekedéssel kapcsolatos fontosabb táblákkal! Vegyük számba, hogy milyen jelzőtáblákat találunk az iskola és a lakóhely környékén! Szituációs játékokkal mutassuk be a jegyvásárlást, az udvarias közlekedést!

17

Kézikönyv A mi világunk 2. tanításához _ 12–13. oldal _ Az otthontól az iskoláig Az első évfolyamon tanultakhoz és a közlekedéshez kapcsolódva figyeltessük meg a gyerekekkel a tankönyvben található alaprajzokat: p j gyerekszoba, gy lakás, iskola, tanterem! Hasonlítsuk össze az iskola és a lakás méreteit! Útvonalrajz elemzése az otthontól az isHol élek? Hol élek? koláig. Miért érdemes útvonalrajzot Az otthontól az iskoláig tervezni, készíteni? A legrövidebb és a legbiztonságosabb út a legjobb és legtakarékosabb. Megtervezi-e a családotok az utazásokat? Hogyan? Milyen eszközök segíthetik ma a tájékozódásunkat? Internet, GPS, iránytű. Mutassunk be egy iránytűt a gyerekeknek! Harmadik évfolyamon tanulunk meg tájékozódni a segítségével. Mutassuk meg a fővilágtájakat és jelölésüket a könyvben, füzetben! A tankönyv 13. oldalán található rajzok sok segítséget jelentenek. A kapcsolódási pontokat az ajánlott tanmenetben meg12 13 találjuk. Ny

É

D

•

É

Ny

K

•

D

K

$]pSOHWHNWHUYUDM]iQD]~WYRQDOUDM]RNRQDWpUNpSHNHQMHO|OMNDYLOiJWi-MDNDW(]VHJtWDWiMpNR]yGiVEDQ$YLOiJWiMDNDWHJ\PpUŊPŤV]HUD]LUiQ\WŤ VHJtWVpJpYHOiOODStWMXNPHJeV]DNGpONHOHWpVQ\XJDWDIŊYLOiJWiMDN $QDJ\NH]GŊEHWŤLNNHOMHO|OMN$PLNRUKDUPDGLNRV]WiO\RVOHV]HOPHJWDQXOV]WHLVLUiQ\WŤYHOWiMpNR]yGQL

É• K

)LJ\HOGPHJDUDM]RNDW

D• Ny

$PLNRUDXWyVNLUiQGXOiVUDLQGXOWRNDV]OHLGWiMpNR]yGQDNDSRQWRV ~WYRQDOUyO6HJtWVpJNUHOHKHWD]LQWHUQHWDWpUNpSpVD*36+DLVPHUMNDOHJU|YLGHEE~WYRQDODW]HPDQ\DJRWWDNDUtWKDWXQNPHJ.HYpVEpV]HQQ\H]]NDOHYHJŊW

Ť ,UiQ\WŤ

fent észak (É)

Gyerekszoba Gyereks zoba alaprajza alaprajza

Egy lakás lakás alaprajza alaprajza

jobbra kelet (K)

balra nyugat (Ny)

(POpNV]HO"$]HOVŊRV]WiO\EDQPHJLVPHUNHGWpOD]LVNRODKHO\LVpJHLYHOGROJR]yLYDO

lent dél (D)

té térké é ké ép is i eg gy alapr l ajz j E Ez itt a mii h hazá ánk k A térkép egy alaprajz. hazánk, Magyarország térképe

)Ŋ )ŊYLOiJ Ŋ LOiJ i WiMDN WiM i N )ŊYLOiJWiMDN

iskola alaprajza alaprajza Egy iskola

$]pSOHWHNODNiVRNDODSUDM]iUDYi]ODWUDM]iUDQHPFVDND]pStWNH]pVHNQpO YDQV]NVpJ-yKDWXGMXNKROKHO\H]NHGQHNHODODNiVEDQDNO|QE|]ŊYH]HWpNHN0HJKLEiVRGiVHVHWpQKDPDUDEEPHJWDOiOKDWypVNLMDYtWKDWyDKLED3pQ]WLVWDNDUtWKDWXQNPHJPHUWQHPNHOOIHOERQWDQLD]HJpV]ODNiVW

osztályter tályterem á em alaprajza alaprajza Egy osztályterem

6WDIpWD)RO\WDVViWRNDW|UWpQHWHWHJ\HJ\PRQGDWWDO0DUFLpNODNiViEDQ PHJKLEiVRGRWWDYt]YH]HWpN&VŊW|UpVW|UWpQW6DMQRVQHPWXGWiNKRJ\KRO IXWQDNDYH]HWpNHN«

+DVRQOtWVG|VV]HDODNiVRWRNpVD]LVNROiWRNPpUHWHLW0RQGGHODNO|QEVpJHNHW 0LpUWKDV]QRVKDDJ\DORJRVpVDXWyVN|]OHNHGpVEHQLVPHUMNDOHJU|YLGHEE~WYRQDODW"+DYDQD]DXWyWRNEDQ*36PRQGGHOKRJ\DQKDV]QiOMiWRN 0LpUWMyKDNp]QpOYDQDNO|QE|]ŊYH]HWpNHNYi]ODWUDM]D" .HUHVVpWHNPHJWDQtWyLVHJtWVpJJHOD]LVNROiWRNKHO\pWDWHOHSOpVHWHNWpUNpSYi]ODWiQ

Misi így jut el az iskolába. $SLURVYRQDO0LVL~WYRQDOiWMHO|OL $OHJU|YLGHEEpVDOHJEL]WRQ ViJRVDEEXWDWYiODV]WRWWD

$]LVNRODpVDKi]DWRNN|]|WWPHJWHWW~WYRQDOUyONpV]tWKHWV]Yi]ODWUDM]RW~WYRQDOUDM]RW+DDODSRVDQpVW|EEV]|UPHJÀJ\HOHGD]~WYRQDODWpVDN|UQ\H]HWpWYLVV]D WXGV]HPOpNH]QL0HQHWN|]EHQLVNpV]tWKHWV]IHOMHJ\]pVHNHW

_ 14–15. oldal _ Mit tehetünk a környezetünkért? Környezetünk védelméhez nemcsak a berendezési tárgyak és használati eszközök rendeltetésszerű használata és védelme tartozik. A rendszeres karbantartás és az energiatakarékosság hasonlóképpen fontosak. Minél korábban megismerik, belátják és betartják a gyerekek ezeket, annál jobb. Soroljanak fel jó és rossz példákat, tapasztalatokat a mindennapi életükből, környezetükből! Játsszák el, hogyan kell udvariasan figyelmeztetni a társaikat és a felnőtteket, ha a környezetet romboló, károsító magatartást tapasztalnak! Ismertessünk meg a tankönyv segítségével néhány energiaforrást! Soroljanak a gyerekek konkrét példákat arra, hogyan takarékoskodnak az energiával az iskolában és otthon! Mondjanak újabb ötleteket a takarékoskodás módjára! Mondják el, hogyan segítették ezzel a környezetük védelmét, és mire lehetne költeni a megtakarított pénzt!

Lakóhelyem múltja A témát választható anyagként jelöltük. Segít előkészíteni a 3. évfolyamon a következő lakóhelyismeretet, és a 4. évfolyamon az ország ismeretet. Induljunk ki a gyerekek saját élményeiből! Jártatok-e már múzeumban, tájházban, búcsúban, vásárban? Figyeljék meg a tankönyv képeit és ennek alapján mondják el saját élményeiket! Megtekinthetünk egy helytörténeti kiállítást, ha van erre lehetőségünk. Mondják el a különböző ünnepekhez kapcsolódó családi hagyományokat, szokásokat! Szemléltessünk az órán néhány szép régi tárggyal, hagyományőrző kézműves alkotásokkal! Tanuljunk meg egy helyi népdalt!

18

_ 16–17. oldal _ Hol élek?

Hol élek?

Lakóhelyem múltja $PHVpNEŊOPiUVRNLQIRUPiFLyWV]HUH]WpODUUyOKRJ\DQpOWHNUpJHQD]HPEHUHN (EEHQDWDQpYEHQLVPHUNHGMPHJODNyKHO\HGP~OWMiYDO6HJtWHQHNDN|Q\YHN DP~]HXPRNDKHO\W|UWpQHWLNLiOOtWiVRNpVD]LGŊVHPEHUHNHPOpNH]pVHL.pUGH]ŊVN|GMDKDJ\RPiQ\RNUyODQpSV]RNiVRNUyO$UpJLpSOHWHNLVDP~OWDWLGp]LN

Kastély é

Régi é mesterség mesterség é a zsinórkészítés zsinórkészí zsinó é ítés é

Népi é ha hagyományok. gyományok gyomány á ok Mihá Mih Mihály-napi ály napi búcsú ály ú ú

Népi é tánc tá ánc

9iViULN|UKLQWDIiEyOpVYHVV]ŊEŊOIRQRWW 9iViUL i i N|UKLQWD IiEyO i y pV pV YHVV]ŊEŊO Ŋ Ŋ IRQRWW kosarakból

Régen é ilyen rongybabákkal ilyen rongybabá ákkal játszottak já játszotta átszottak k a gyerekek

Régi é vá városrész árosrész é

9DODPLNRUPLQGHQKDV]QiODWLWiUJ\DWNp]LHUŊYHONpV]tWHWWHN5pJLPHVWHUVpJHN ID]HNDVFVL]PDGLDNRYiFVV]ŤFVWDNiFVNRViUIRQyN|WpOYHUŊ(]HNN|]OQpKiQ\PpJPDLVPHJWDOiOKDWy

Csipkevarrás Csipkevarrás á

A fazekas fazekas munká munk munkái ái ái

$KDJ\RPiQ\RNDWQpSV]RNiVRNDWPHJNHOOŊUL]QQNDPLJ\HUHNHLQN V]iPiUD,VPHUGPHJODNyKHO\HGQpSGDODLWQQHSLV]RNiVDLWKDJ\RPiQ\RVpWHOHLWLWDODLWpVDN|UQ\pNQHYH]HWHVVpJHLW

16

Tihany. Templom, Tihany Templom Templo m Papr Paprikaház ikaház á

0LO\HQMHOOHJ]HWHVpWHOHNHWIŊ]QHNDODNyKHO\HWHNN|UQ\pNpQ" 0LO\HQKDJ\RPiQ\RNDWiSROQDNDN|UQ\pNHQD]HPEHUHN" 0LO\HQUpJLQQHSLV]RNiVRNYDQQDNDODNyKHO\HGHQ" 0LWMiWV]RWWDNUpJHQDJ\HUHNHN" eQHNHOMHWHNHOYDJ\WDQXOMDWRNPHJHJ\ODNyKHO\HGKH]N|WŊGŊQpSGDOW

17


Miről tanultunk? Foglaljuk össze a témakört a tankönyv 18. oldalán találhatók alapján és a munkafüzet segítségével!

_ 18. oldal _

Az erdő életközössége _ 20–21. oldal _ Készülj fel az erdei kirándulásra! A tankönyvben található Wass Albert-szemelvénnyel lelkileg jól fel tudjuk őket készíteni a kirándulásra. A szükséges tudnivalókat és szabályokat a munkafüzetben megtaláljuk. A tankönyvben az Erdei csipet-csapat című téma katicabogárral jelölt anyagrész. Ha nincs időnk elolvasni, a felkészítésnél legalább utaljunk a kullancsveszélyre, és annak megelőzésére. A munkafüzetben találunk segítséget Hogyan figyelheted meg a növényeket? címmel. Gyakorlat: Pakoljunk be egy hátizsákba! Mi szükséges egy erdei kirándulásra? _ 22–23. oldal _ Az erdő szintjei A tapasztalat az, hogy tanítványaink az erdő szintezettségét a legkönnyebben úgy sajátítják el, ha azt egy többszintes házhoz hasonlítjuk. Az erdei kirándulás és a tankönyv fotói is segítik a megértést. Táblai rajzzal és szókártyák elhelyezésével, valamint az interaktív feladat megoldásával megerősíthetjük az ismeretek befogadását. A munkafüzet feladatait megoldhatják a gyerekek a tanórán vagy házi feladatként. _ 24–25–26. oldal _ Fák Az erdő meghatározó növényei a fák. Tehát a lombkoronaszinttel kezdjük az erdő „emeleteinek” megismerését. Kimehetünk pár percre az iskola udvarára vagy a közeli parkba. Ha felolvassuk a gyerekeknek a tankönyvben található Fazekas László-verset, érzelmileg sokkal jobban ráhangolódnak a témára. Megmutathatjuk a fa részeit egy élő növényen. Megfigyeltetjük a formáját (magas, hosszúkás, terebélyes), a kéreg mintázatát, a levelek alakját, a lehullott levelek színét, a fa termését. A virágzatot természetesen ősszel nem láthatjuk. Mutassuk be az órán határozókönyv, a tankönyv vagy az interaktív tananyag segítségével! Használjuk fel a tanulmányi sétán gyűjtött „kincseket”: leveleket, terméseket! A tankönyvben szereplő valamelyik fával egészen biztosan találkozunk. Ezen a tanórán alakíthatjuk ki a lombhullató és örökzöld fogalmát. Az örökzöld növények is elvesztik a lombjukat, csak fokozatosan. Ezért folyton zöldnek látjuk őket. A senki fája című vers elolvasása és értelmezése segít a gyerekeknek ráérezni a fák és az erdők védelmének fontosságára. Előzetes feladatként adhatjuk a gyerekek számára, hogy kérdezzék meg a felnőtteket arról, van-e más neve is az egyes fáknak azon a vidéken (l. tk.). Feldolgozhatjuk az erdőről vagy a fákról tanultakat projektmódszerrel is. A projekt három didaktikai alapelvének – átélés, ismeretszerzés, megértés – érvényesülésével sokkal jobb eredményeket érhetünk el.

A fákról „Fa nélkül egy fillért sem ér a táj. S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a Nap, ha nem lennének fák és madarak.” (Horváth Imre: Fák és madarak) A Kalevalából és a Bibliából tudjuk, hogy a fák központi helyet foglaltak el őseink gondolkodásában. A fa az ég és a föld között teremt kapcsolatot: ágai az égbe nyúlnak, gyökerei a földbe kapaszkodnak. Lombkoronájával védelmet nyújt az állatoknak és az embereknek. Termése táplál és szomjat olt. Építőanyagot, különböző használati tárgyakat, hangszereket, művészeti alkotásokat készíthetünk belőlük. Sokféle fűszer (bors, boróka, fahéj), festék- és gyógyszeralapanyag (hárs, fehérfűz, galagonyafajok) forrásai. Illatszerek, olaj, ragasztó, festékek és cserzőanyag nyerhető belőlük. A mesékben sok csodafáról olvashatunk. A cédrust a három világvallás – a keresztény, a zsidó, a mohamedán – szent fának tartja. Az erdők nemcsak a táj csodálatos díszei. Befolyásolják a levegő por- és páratartalmát, hőmérsékletét. Otthont és pihenőhelyet biztosítanak az emberek és állatok számára. A fák jelen vannak a mindennapi életünkben, és sokféleképpen hatnak a lelkünkre.

19


Anyanyelv Versek, mondókák, történetek, szólásmondások, hagyományok a fákról, bokrokról. Szabó Lőrinc: Őszi fák Láttalak, lomb, mikor születtél, fiatalon! Mint kívül a gesztenyefák, ép oly magas az ablakom: az ablakot a kék tavaszban zöld ujjongásod lengte be s még ráncos volt minden kis leveled, mint az ujszülöttek keze.

Bodza Flóra: Erdei bölcsődal (nesz vers) Csusszan a kígyó Kövön bukdácsol nagy fakopáncs alkonyi csermely koppan a törzsén őzsuta csobban makkszemű tölgynek karcsú patáin zizzen az aljzat inni ha tér majd párja nyomán. malac ha kajtat étel után. Cinke legyintget kékerű tollal

varjú ha károg s készül a vész napszállta után. Langyos a szellő zeng altatódalt alszik az erdő Földanya sóhajt – békés a táj.

Az almafa a legtöbb nép hiedelmében az egészség, a szerelem és a termékenység szimbóluma volt. Az európai néphitben a szomorúfűz a boldogtalan szerelem és a gyász jelképe. Ha a kökény virágzásakor hideg szelek fújnak, a nép ezt az időszakot „kökénytélnek” nevezi. Mondóka: Fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs. Szólások: Nem esik messze az alma a fájától. Kemény fából faragták. A fák jelentősége az ünnepekben (májusfa, karácsonyfa). A fák ünnepe: Madarak és fák napja (május 10). Ének-zene Vivaldi: Négy évszak; Csajkovszkij: Csipkerózsika Akkor szép az erdő; Csipkefa bimbója; Bújj, bújj, zöld ág; Körtéfa; Hull a szilva; Erdő, erdő, de magas a teteje; Erdő mellett nem jó lakni; Mély erdőn Festészet A magyar festőket is megihlették a fák, az erdei táj. Aba-Novák Vilmos: Kertrészlet fákkal, Fahordás; Czigány Dezső: Fasor; Mund Hugó: Fák; Paizs Goebel Jenő: Erdő; Paál László: Bükkfaerdő, Vihar után; Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus Népművészet Fafaragások: különféle dísztárgyak (szobrok, faliképek), használati tárgyak (ivókupa, kanál), bútorok. Történelmi lombok: Emlékfák, emlékfasorok, emlékparkok. A nagycenki hársfasor (1754-ben Széchenyi István nagyszülei létesítették), Rákóczi fája Ordason (a fejedelem 1704-ben itt táborozott le seregével), Berzsenyi Dániel fája Niklán, a Rátóti Deák-tölgyek (Deák Ferenc az 1850-es évek elején 13 kocsányos tölgyet telepített a 13 aradi vértanú emlékére). Balatonfüreden a Tagore sétányon emlékfaliget található. Az első fát 1926-ban Tagore hindu költő ültette, aki itt gyógykezeltette magát. Technika, gazdaság A fa megmunkálása, lakberendezés, fából készült tárgyaink (bútorok, kerítésoszlop, szőlőkaró, lőcsös szekér). Papírgyártás. A fa környezetbarát anyag. A fa mint megújuló energiaforrás (energiafűz telepítése). Iparifa-hulladék felhasználása (fabrikett). Múzeumpedagógia Lehetőségek: tematikus gyűjtemények tanulmányozása, kiállítások látogatása, szituációs játékok (korhű előadásban), kézműves foglalkozások fa felhasználásával, memóriajátékok, élménybeszámoló írása.

20

Kézikönyv A mi világunk 2. tanításához _ 27. oldal _ Az erdő és az ember kapcsolata Mutassunk be képen vagy filmen egy sivatagos tájat és egy lombos erdőt! Hasonlítsák össze a gyerekek, hallgassuk meg a spontán megnyilatkozásaikat! Vitassuk meg: Vajon lehettek-e a sivatagos területeken valamikor fák és erdő? Miért tűnhetett el? Milyen lenne a levegő a Földön, ha egyre több erdő pusztulna el? Próbálják meg összegyűjteni és felsorolni, hogy mit jelentenek az állatok és az emberek számára a fák, az erdő! Milyen fából készült tárgyak vesznek körül bennünket? Mondjuk el, hogy az erdőket is gondozni kell, és ezt hazánkban törvény szabályozza. A tankönyvben megtaláljuk, hogy mi hogyan segíthetünk. Esetenként megemlítik a gyerekek a falopásokat is. Mondjuk el, hogy a tüzelő megszerzésének mennyi más módja létezik, és lehet úgy is gyűjteni, hogy nem kell fizetni érte. Természetesen csak engedéllyel a kijelölt helyeken van erre lehetőség. Beszéljük meg, hogy másokat is figyelmeztetnünk kell, ha nem tartják be a megfelelő szabályokat a természetjárás során. Természetesen ezt udvarias módon tegyük. El is játszhatunk egy ilyen jelenetet. _ 28–29. 28 29. oldal _ Cserjék, bokrok Kezdhetjük a tanórát egy élő fa és Az erdő életközössége Az erdő életközössége bokor szemléltetésével, összehasonGyepűrózsa (vadrózsa) Cserjék, bokrok lításával a közeli parkban vagy az iskola udvarán. Keressünk olyan nöSzepesi Attila: Áfonya vényeket, amelyek a tipikus jegyeKökény ket hordozzák! Keressünk hasonlóságokat és különbségeket! (Néhány cserje a körülményektől függően Galagonya fává is nőhet. Ezt a népnyelv is igazolja: bodzabokor, bodzafa.) A tankönyvben megtaláljuk a cserje (bokor) definícióját, és a megfelelő Fekete bodza szemléltető rajzot, fotókat. A versrészletek megfelelő inspirációt biztosítanak a téma feldolgozásához. Kóstoltassuk meg a gyerekekkel 28 29 néhány cserje termését vagy lekvárt, szörpöt! Készíthetünk csipkebogyóteát. Nem minden cserje termése fogyasztható! Amit az állatok megesznek, az számunkra akár mérgező is lehet. Hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy télen a nálunk telelő madarak életét menthetik meg a cserjéken maradó termések, bogyók. Ì]HViIRQ\D WŤ]SLURVDQ IpQ\OLND]HUGŊQ LOODWRVDQ

*\|Q\|UŤYLUiJDpVV]pSSLURVWHUPpVH NHGYHVLVPHUŊV|G$FVLSNHERJ\yQDN PDJDV&YLWDPLQWDUWDOPDYDQ7HDpV OHNYiUNpV]tWKHWŊEHOŊOH6]iUiQV]~UyV WVNpNQŊQHNH]pUWyYDWRVDQNHOOV]HGQL DERJ\yNDW

.HUHVLDFLQHJHKD K WpOKDYDV]iOO FVLSGHVLpKHVHQ pVWRYDV]iOO

$J\HSŤUy]VDYLUiJDpVWHUPpVH $ J\HSŤUy]VD YLUiJD J\HSŤUy]VD YLUiJD pV WH WHUPpVH HUPpVH

$QpSGDORNEDQLVJ\DNUDQWDOiONR]KDWV] DQHYpYHO7|EEWiMQHYHLVYDQERURQDID N|N|Q\HW|YLVID]DEV]LOYD7|YLVHVFVHU MH9LUiJDIHKpU7HUPpVHNpNHVIHNHWH VDYDQ\NiVIDQ\DUt]Ť

OORPENRURQD OR

W|U]V W

J\|NpU]HW

$]HUGŊFVHUMHV]LQWMHVRNHUGHLiOODWODNy pVE~YyKHO\HWiSOiOpNIRUUiVD A cserjéknek (bokroknak) nincs törzsük. Fás száruk a talaj fölött elágazik. 9DQQDNN|]|WWNRO\DQRNDPHO\HNIiYi LVPHJQŊKHWQHN

A kökény kökény virága virága és termése termése

ŉV]LpMMHO L]]LNDJDODJRQ\D L]]LNDJDODJRQ\D UXKiMD Weöres Sándor (részlet)

+DHUGHLNLUiQGXOiVRGDONDOPiYDOPHJV]HUHWQpGNyVWROQLYDODPHO\LN IDYDJ\FVHUMHWHUPpVpWNpUGDIHOQŊWWHNYpOHPpQ\pW$PLWD]iOODWRN HOIRJ\DV]WDQDND]HPEHUV]iPiUDPpUJH]ŊLVOHKHW

ÉJDW|YLVHVYLUiJDIHKpU7HUPpVHpJŊ SLURV*\yJ\Q|YpQ\HUŊVtWLDV]tYHWiOPDW ODQViJHOOHQLVKDV]QRV$NLVPDGDUDN pOpVNDPUiMD1pSLHVQHYHPiMXVYLUiJ A galagonya galagonya termése termése LVWHQDOPD

$ERG]DPpWHUPDJDVORPEKXOODWy FVHUMH,OODWRVYLUiJDPiMXV²M~QLXVEDQ Q\tOLNDPHO\EŊOV]|USpVWHDNpV]tWKHWŊ $PpKHNLVV]tYHVHQOiWRJDWMiN$ERG]D WHUPpVHpUHWWiOODSRWEDQIHNHWH$ERJ\yN DPDGDUDNNHGYHQFFVHPHJpL$]HP EHUV]iPiUDQ\HUVHQPpUJH]ŊHN0HJ IŊ]YHÀQRPOHNYiUNpV]tWKHWŊEHOŊON A fekete fekete bodza virága virág ga és termése ga termése

+DVRQOtWV|VV]HHJ\IiWpVHJ\FVHUMpW 0RQGGHODKDVRQOyViJRNDWpVDNO|QEVpJHNHW 0LUHNHOOYLJ\i]QRGPLHOŊWWEiUPLO\HQWHUPpVWPHJNyVWROV]" 0RQGGHOPLWWXGV]DIHNHWHERG]iUyODJ\HSŤUy]ViUyODN|NpQ\UŊOpV DJDODJRQ\iUyO7HGGKR]]iDVDMiWWDSDV]WDODWRGDWWXGiVRGDWLV .yVWROMDWRNFVLSNHERJ\ypVERG]DWHiW

Az erdő szőnyegén

_ 30–31. oldal _

Az erdő életközössége

Mivel az erdei kirándulás ősszel történt, nem tudtuk megmutatni a virágzó hóvirágot, gyöngyvirágot, ibolyát, páfrányt. Szerencsére ezeket a növényeket, illetve virágaikat a gyerekek többsége ismeri. A tankönyvben található Zelk Zoltánverset teljes egészében is bemutathatjuk. Kedves hangulatot teremthetünk vele, szeretik a gyerekek. Feltétlenül említsük meg, hogy a virágos növények az erdő avarszintjén a fényben gazdagabb helyeket kedvelik. A lágy szár és a fás szár tulajdonságait egyszerű kísérlettel be tudjuk mutatni. Ha csoportmunká-


Az erdő szőnyegén

$]HUGHLYLUiJRNDWDIpQ\NpSH]ŊJpSHGVHJtWVpJpYHOYLGGKD]D+DOHV]DNtWRGŊNHWQHPVRNiUDFVDNHJ\V]RPRU~KHUYDGWFVRNRUOHV] DNH]HGEHQ$]pOŊKHO\N|QVRNiLJGtV]OHQHN

$]HUGŊIiLPHJYpGLND]DODWWXNpOŊQ|YpQ\HNHWDV]iUD]ViJWyODIDJ\WyOpVD]HUŊV V]pOWŊO$IiNDODWWNRUDWDYDVV]DOW|EEDIpQ\$PLNRUNLERQWMiNORPEMXNDWNHYHVHEE IpQ\pULD]DODWWXNpOŊQ|YpQ\HNHW$PRKiNSiIUiQ\RNDQHGYHVHEEiUQ\pNRVDEE KHO\HNHWNHGYHOLN$YLUiJRVQ|YpQ\HND]HUGŊIpQ\EHQJD]GDJDEEUpV]HLQGtV]OHQHN 6]tQNNHOLOODWXNNDOFVDORJDWMiNDURYDURNDWDPpKHNHWERJDUDNDWOHSNpNHW 7DYDVV]DOQ\iURQpVŊVV]HOD]HUGŊZelk Zoltán: EHQPLQGLJPiVpVPiVYLUiJRVQ|YpCsilingel a gyöngyvirág Q\HNNHOWDOiONR]KDWV]

A fáknak, cserjéknek fás szára van. A lágy szárú növények szára hajlékony, nedvdús.

(részlet) &VLOLQJHODNLVJ\|QJ\YLUiJ IHKpUDUXKiMD PHJKtYMDDYLUiJRNDW WDYDV]HVWLEiOUD 7iQFUDSHUGODVRNYLUiJ LOODWV]iOODOpJEHQ ŊUWiOOQDNDJHV]WHQ\HIiN LOOHPWXGyQV]pSHQ $ J\|QJ\YLUiJ LOODWRV IHKp J\|QJ\YLUiJ IHKpU pU KDUDQJ KDUDQJRFVNiLW RFVNiLW Pi $J\|QJ\YLUiJLOODWRVIHKpUKDUDQJRFVNiLWPi MXVEDQOiWKDWRG$]ŊVV]HOPHJMHOHQŊSLURV ERJ\yLPpUJH]ŊHN

A hóvirág hóvirág a tavasz h tavasz hírnöke hírnöke

30

Az erdei erdei ibolya ibolya illatos illatos virágai virágai kora kora tavasszal tavasszall nyílnak

Lágy szárú Lá szárú növény növény

Fás szárú Fá szárú növény növény

0LWŊOYpGLNPHJD]HUGŊIiLD] DODWWXNpOŊQ|YpQ\HNHW" 0LpUWQHPOiWKDWXQNWpOHQYLUiJRVQ|YpQ\HNHW" 0LO\HQOiJ\V]iU~YLUiJRVQ|YpQ\HNpOQHND]HUGŊEHQ" 0LWWXGV]UyOXN" 0LDNO|QEVpJDIiVV]iUpVD OiJ\V]iUN|]|WW" 7HPLpUWQHPYLV]HOHJ\QDJ\YL$]pGHVJ\|NHUŤSiIUiQ\iUQ\DVHUGŊNEHQPR UiJFVRNURWKD]DD]HUGŊEŊO" KiVV]LNOiNRQIDW|U]VHNHQpO 5DM]ROMDWRNHJ\UDM]ODSUDHUGŊEHQWDOiOKDWyEiUPLO\HQQ|YpQ\WYDJ\Q|YpQ\LUpV]WOHYHOHWYLUiJRWWHUPpVW 6]tQH]]pWHNNL6]HGMpWHN|VV]HD ODSRNDWpVHJ\WiUVDWRNPXWDVVDIHO$NLNDOHJW|EEHWIHOLVPHULNVQLW pUGHPHOQHN

31

21


ban dolgozunk, nem szükséges, hogy minden csoport eltörjön (hajlítson) egy-egy növényt. Egy gyerek által végzett frontális bemutató sokkal inkább környezetbarát megoldás. Természetesen a pedagógus feladata a fás és a lágy szárat hosszában késsel kettévágni a szemléltetéshez. Beszéljük meg, milyen következményei lennének az erdő élőlényeinek szempontjából, ha minden gyerek egy virágcsokorral térne haza. _ 32–33. oldal_ Rovarok az erdőben A gyerekek már néhány rovart ismernek, hiszen az óvodában és az első évfolyamon is foglalkoztunk velük. Megalapozhatjuk az óra hangulatát a katicabogárról, a pillangóról, a tücsökről, a méhecskékről szóló versekkel, dalokkal, mesékkel. A tankönyvben található Hernyónóta című vers segítségével könnyen megismertethetjük a lepkék fejlődési szakaszait. A tankönyv 42. oldalán a folyamatábrával jól szemléltethetjük. A növények szempontjából a hernyók jelentenek veszélyt, nem a lepkék. A lepkék többnyire nektárral táplálkoznak, a hernyók viszont lombrágók, és ezzel gyakran nagy pusztítást okoznak a növényvilágban. Emeljük ki a rovarok szerepét a természetben! Több közülük kedves a gyerekek számára. A „nemszeretem” rovarok is táplálékai lehetnek valamelyik állatnak vagy akár növénynek. A tankönyvben az erdei vöröshangya fotóján jól elkülöníthetők a rovar testtájai: fej, tor, potroh. A cserebogár fotóján jól szemléltethető a bogarak testfelépítése, valamint a hártyás szárny és a kemény fedőszárny. (A szakmai kiegészítő anyagban adunk segítséget a témához.) A több évtizedes gyakorlat azt mutatja, hogy a szarvasbogárral szívesen ismerkednek a gyerekek. A betűzőszú egy ritkán látható bogár, mégis nagyon fontos megismerni. Nemcsak az erdő fáit pusztítja, hanem esetenként a lakásban lévő bútorokat, és mindent, ami fából készült. A közvetlen környezetünkben könnyebb védekezni ellene (vegyszeres kezeléssel), az erdőben annál nehezebb. Szemléltetni tudjuk a járatait a fában, és gyakran megtaláljuk a bogarat, illetve a lárváit is. Az erdei kiránduláson is könnyen megmutathatjuk. A munkafüzet játékos feladataival megerősíthetjük a tanultakat. _ 34–35. oldal _ Erdei madaraink A madárvilág a legjobban szemléltethető állatcsoport. Már az óvodában ismerkednek a gyerekek a madarakkal, madárhangokkal. Tudják, hogy a tyúk, kacsa, liba is madár. A madarak jellemző tulajdonságait így könnyen öszszegyűjtik és megfogalmazzák. Tegyük fel egy madár képét a táblára, és a gyerekek rakják a testrészek mellé a megfelelő szókártyákat! Legjobb, ha néhány madár hangját megfigyeljük a természetben (feketerigó, cinege, veréb), azután meghallgatva a különféle hanganyagokat, a gyerekek könnyen beazonosítják. Négy jellegzetes madár legjellemzőbb tulajdonságaival ismerkedünk meg. Ezek: az erdei fülesbagoly, a nagy fakopáncs, a fülemüle és a szajkó. Hallgassuk meg a gyerekek információit, tapasztalatait is a madarakkal kapcsolatosan! Bemutathatunk számukra könnyebben kezelhető határozókönyveket. A tankönyvben elegendő ismeretanyagot és játékot találunk, válogassunk a munkafüzet feladataiból is.

Emlősállatok az erdőben Ez a téma érdekli a legjobban a gyerekeket. Itt elkezdhetjük a néhány mondatos beszámolók kérését előzetes felkészülés alapján. Természetesen nem szükséges megtanulniuk a tankönyvben található valamennyi emlőst. Ezt jelöltük is. Előzetes feladatként adhatjuk a mókus, az őz, a vaddisznó, a róka jellemző tulajdonságainak összegyűjtését. Jelöljünk meg néhány használható irodalmat az iskolai könyvtárban találhatók közül! A Varázslatos világban is találnak olvasmányokat ezekről az állatokról. Bizonyára a gyerekeknek otthon is van néhány könyvük.

_ 36–37–38. oldal _ Az erdő életközössége

Emlősállatok az erdőben

Őz

Szentmihályi Szabó Péter: Farkasok verse (részlet) 0LYDJ\XQNDIDUNDVRN DNLNQHNDIDUNDVRN pVDIRJDUHQJHWHJ ÐOiONRGXQNpMV]DND YRQ]PLQNHWDIVWV]DJD QHPULDV]WDIHUJHWHJ

1HPYDJ\XQNPLURVV]DEEDN KDD]iUQ\DNKRVV]DEEDN MiPERUV]tYQNPHJGREEDQ FVDOiGXQND]ViNPiQ\N|UO KDV]pSHQOHWHOHSO VPLQGHQN|O\NQNRWWKRQYDQ

$]HUGHLQNEHQpOŊHPOŊViOODWRNWHVWpWV]ŊUERUtWMD1pJ\OiEXNYDQ.LFVLQ\HLNHW HOHYHQHQKR]]iNDYLOiJUD$Q\MXND]HPOŊLEHQNpS]ŊG|WWWHMMHOWiSOiOMDŊNHW $]HUGHLHPOŊV|NN|]|WWYDQQDNUDJDGR]yNQ|YpQ\HYŊNpVPLQGHQHYŊN5DJDGR]yNDUyNDDIDUNDVDERU]1|YpQ\HYŊND]Ŋ]DV]DUYDVDPyNXVD]HUGHLHJpU $YDGGLV]QyPLQGHQHYŊ /DNyKHO\NVRNIpOHOHKHWUHJMiUDWRG~IpV]HNVŤUŤER]yW 7|EEHPOŊViOODWpMV]DNDLpOHWHWpOH]pUWQHKH]HEEHQÀJ\HOKHWHGPHJŊNHW $]iOODWKDQJRNDWiSOiOpNPDUDGYiQ\RND]RG~NDOiEQ\RPRNpVD]UOpNNVHJtWDIHOIHGH]pVEHQ

)pOpQN yYDWRV iOODW +DOOiVD OiWiVD V]DJOiVDNLWŤQŊ1|YpQ\HYŊ7iSOiOpND IDOHYHOHNDORPERVIiNÀDWDOKDMWiVDIŤ $V]iQWyI|OGHNHQDE~]DOyKHUH+DKRV]V]~pVKLGHJDWpOD]HUGpV]HNHOHVpJHW WHV]QHNDYDGHWHWŊNEH$]Ŋ]FVDOiGWDJMDLD]Ŋ]EDND]Ŋ]VXWDpVDJLGD

Vaddisznó

ŉ] ŉ]

7HVWHHUŊVYDVNRV/iWiVDJ\HQJHV]LPDWDMy$NDQRN QDJ\REE WHUPHWŤHN PLQW D NRFiN 6]HPIRJDLN DJ\DUDNNi QŊWWHNÐYDWRVÀJ\HOPHVGHQHPIpOpQN iOODW)HOYHV]LDKDUFRWDUDJDGR]yNNDO 1DJ\PpO\HGpVHNHWW~UPDJiQDNDPHO\HNHWV]iUD]IŤYHOORPEEDOEpOHO(]HNEHQWDQ\i]LN6]HUHWDSRFVRO\iEDQLV GDJRQ\i]QLKHPSHUJŊ]QL0LQGHQHYŊ 1|YpQ\LpViOODWLWiSOiOpNRWHJ\DUiQWHO9D 9DGGLV] Qy IRJ\DV]WPDNNRWJHV]WHQ\pWURYDURNDW 9DGGLV]Qy IpUJHNHW

Róka Mókus %XQGiMiQDNV]tQHDY|U|VHVWŊODIHNHWpVLJYiOWR]KDW )OHD]HFVHWKH]KDVRQOy1DJ\V]ŊU|VIDUNDVHJtWL DIiNRQD]HJ\HQV~O\R]iVEDQ7pOHQWDNDUyNpQWKDV]QiOMD+RVV]~pOHVNDUPDLYDOJ\HVHQN~V]LNDIDW|U]VHNHQ1|YpQ\HYŊ0DJYDNDWUJ\HNHWERJ\yNDWJ\P|OFV|NHWpVJRPEiWIRJ\DV]W6DMQRVQpKDNLIRV]WMD DPDGiUIpV]NHWLV 1HP DOV]LN IRO\DPDWRV WpOL iOPRW $PLNRU IHOpEUHGD]ŊVV]HOHOGXJRWWWHUPpVHNNHOWiSOiONR]LN Mókus

36

22


5DYDV]UDJDGR]yOHJW|EEV]|UpMMHOYDGiV]LN$PLNRUpKHVEiUPLO\HQWiSOiOpNRWHOIRJ\DV]WHJHUHWSRFNRWURYDURNDW WRMiVWKDODWJ\P|OFV|WHOSXV]WXOWiOODWRW/DNyKHO\HDUyNDO\XNI|OGDODWWLUHJ NRWRUpN DPHO\QHNNpWNLMiUDWDYDQ1pKDIDRG~YDJ\V]LNODKDVDGpN 0D D UyNiN pOŊKHO\H HJ\UH V]ŤNO *\DNUDQOiWMXNŊNHWDIDOYDNEDQYiUR VRNEDQLV1HEiQWVXNŊNHW7HOHIRQiOMXQN D]iOODWYpGŊNQHNŊNVHJtWHQHNUDMWXN

Róka

37


Az Öreg néne őzikéjét, a Bambit a gyerekek többsége ismeri. Ezen a tanórán ismét vegyük sorra a mesebeli és a valóságos állatok tulajdonságai közötti hasonlóságokat, különbségeket. A tankönyvben szándékosan a farkasokról szóló vers van. A gyerekek inkább negatív érzésekkel viseltetnek irántuk (Piroska és a farkas című mese stb.). Elolvashatjuk a költő Farkaspanasz című versét is. Beszéljünk arról, hogy a farkasok közösségekben élnek, a leggyakrabban közösen vadásznak, a kicsinyeiket féltő szeretettel gondozzák. Sajnos az emberek szinte teljesen kiirtották őket. (Felborult az erdei életközösség egyensúlya!) Örülünk, hogy hazánkban ismét található néhány példány. A tankönyvben található játékra feltétlenül hagyjunk időt! Az alábbi óravázlatban is találunk néhány ötletet:

Emlősállatok az erdőben (óravázlat) Előzetes tanulmányi séta az erdőben, lehetőség szerint az állatkertben. Célok, feladatok: Az erdőben élő állatok felismerése, élőhelye, életmódja, táplálkozása. Az állatok szeretete, védelme. Meg figyelőképesség fejlesztése, ábraelemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, csoportosítás. Szemléltetés, eszközök, iroda lom: appli kációs képek, Varázslatos világ környezet ismereti olvasókönyv, a gyerekek által hozott köny vek a témával kapcsolatban, videofilm. I. Csukjátok be a szemeteket! Figyeljetek a hangok ra! Mondjátok meg, hol járunk! (Állathangok: kutya, kakas, tehén, kacsa, liba stb. Madárhangok CD-lemezről vagy kazettáról. Ha sikerül, vehetünk fel szarvasbőgést a videofilmről is.) A mágneses táblán képkártyákat (vagy szókártyákat) láttok. Hogyan tudnátok csoportosítani az állatokat?

Ház körül élők

Vadon élők

Tegyük fel a csoportok nevét a táblára, és rendezzék ennek megfelelően a kártyá kat! II. A mai órán az erdeinkben élő emlősállatok kal fogunk megismerkedni. Milyen mesét tudtok az erdőben élő négylábúak ról? Soroljatok mesecímeket! Tudtok-e olyan dalokat, amelyek róluk szólnak? Miért nevezzük ezeket az állatokat emlősök nek? Hasonlítsuk össze a kutyát a rókával és a farkassal, a házisertést a vaddisznóval! A kutyáról sokat tudnak a gyerekek. Néhányuk nak volt lehetősége meg figyelni a házisertést és a vaddisznót is az állatkertben. A tankönyv alapján tudatosítsuk az emlősök jellemző tulajdonságait! Tegyük a táblára a szókártyá kat! Kicsinyeiket elevenen hozzák a világra

Any juk az emlőiben képződött tejjel táplálja őket

Testüket szőr borítja, növényevők, ragadozók vagy mindenevők

– Olvassuk fel a gyerekek nek Kányádi Sándor Kenyérmadár című történetét! Mondjuk el, hogy hazánkban újra élnek farkasok. Évekig nem találkozhattunk velük, mert teljesen kipusztultak. Öröm számunk ra, hogy ismét szaporodni kezdenek. – A tankönyvben található állatok ról először hallgassuk meg a gyerekek véleményét, ismereteit. Sokat tudnak róluk. (A borz kivételével szinte valamennyiről rendelkeznek ismeretek kel.) Fontos ez azért is, hogy az esetleges téves ismereteiket javítani tudjuk. III. Foglaljuk össze röviden a megismert állatok jellemzőit! Nagyon hasznos, ha a téma feldolgozását könyvtári óra követi. Ne arra törekedjünk, hogy a gyerekek minél több olyan ismeretet raktározzanak el, amelyek a tankönyvben találhatók. Tegyük őket kíváncsivá! A kíváncsiságból érdek lődés, az érdek lődésből tudás lesz. Ha jól motiváljuk őket, szívesen búvárkodnak a köny vekben, sok kal több ismeretre tesznek szert.

23

Kézikönyv A mi világunk 2. tanításához _ 39. oldal _ Gombák A gombákról nem szükséges túl részletesen tanulni. Inkább az ehető és mérgező voltukról szükséges többet tudni a gyerekeknek. Tapasztalhatjuk, hogy pici koruktól kezdve szívesen „szedik” erdőben, parkban, réten. Sajnos előfordul, hogy meg is kóstolják. Fontos tudatosítanunk, hogy vagy termesztett, vagy gombaszakértő által bevizsgált gombát szabad csak fogyasztani. A gombák sem az állatok, sem a növények családjába nem sorolhatók. (A legújabb kutatások szerint az állatokhoz állnak közelebb.) Fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat és más anyagokat tartalmaznak. Bemutathatunk friss, konzerv- és szárított gombákat. Kérdezzük meg, hogy milyen, gombából készült ételeket ismernek! Óra végén játsszák el egy mérgező és egy ehető gomba beszélgetését! Szituációs játék lehet pl. Bori mérgező gombát evett. _ 40. oldal _ Miről tanultunk? Dolgozhatunk csoportmunkában. A tankönyv rendszerezése szerint haladhatunk. Megoldhatjuk a munkafüzet feladatait. Használjuk a témakör során bemutatott szemléltetőanyagokat, szókártyákat, az interaktív tananyag szükséges részeit! Hagyjunk időt a játékra (tk.)!

Álmodott mese Képzeljétek, álmomban egy érdekes szigeten jár tam. A zöld erdőket csörgedező pata kok szelték át, csodálatos madárkórus hallatszott. A napsütötte tisztásokon őzek, szar vasok legeltek. A fák ágain mókusok játszadoztak. Színes pillangók szálltak virágról virágra. Szorgos méhecskék gyűjtötték a virágport. A köveken gyíkok sütkéreztek, az ága kon erdei sik lók pihentek. Munkálkodtak a fák doktorai, a fa kopáncsok. A parányi hangyák nagy igyekezettel építettek egy újabb hangyabolyt. A patak völgyében óvatos nyulak kerestek táplálékot. A ragadozók pihentek rejtek helyeiken, készültek az éjsza kai vadászatra. Egyszer orv vadászok érkeztek a szigetre. Hónapok sem teltek bele, elpusztították az összes ragadozó állatot, hogy eladják a bundájukat. Mivel nem voltak ragadozók, elszaporodtak a növényevő állatok. Ők sem örülhettek sokáig. Rövid idő elteltével szomorú képet mutatott a táj. A szar vasok, őzek, nyulak lelegelték majdnem az összes füvet és elérhető növényt. A lepkék, bogarak, csigák nagy része elpusztult, mert nem találtak táplálékot. Ezután békák, cickányok, gyíkok tömkelege pusztult el az éhségtől. Elhullott sok szar vas, őz, mert nem jutott nekik eleség. Csak néhány madár csicsergett kétségbeesetten a fák koronáján. Éhesen a mókusoknak sem volt kedve játszani. A nyulak bírták leginkább a viszontagságokat, és alaposan elszaporodtak. Hogyan tudnánk segíteni ebben a nehéz helyzetben, hogy el ne pusztuljon a sziget élővilága? Lőni nem szabad a nyulak ra! A vita és a megoldás után állítsunk össze közösen erdei táplá lék láncot. Melyik ál lat melyiket eszi meg? Helyezzük a képeket a mágnestáblára! (Többfélét is lehet.) toboz mag

24

mókus

nyuszt


Gyakorlófeladatok I/1. Egészítsd ki a mondatokat! (Mikor?) ............................ a lombhullató fák kopaszak.

............................ új levelek nőnek az ágakon.

............................ zöldellnek a fák.

............................ elsárgulnak, lehullanak a levelek.

I/2. Melyik évszakban hullanak le a lombhullató fák ról a levelek? Színezd ki!

I/3. Egészítsd ki a mondatokat! Az örökzöld fákról egész évben hullanak a ............................................................................................................ Az örökzöld fák télen sem .......................................................................................................................................... II. Írd be a számokat a megfelelő halmazkarikába! 1. gyökere van, 2. törzse van, 3. levelek nőnek az ágakon, 4. fás szára van, 5. termése a mogyoró, 6. termése a makk Cserje

Fa

III. Igazak vagy hamisak a következő állítások? Írd be a négyzetekbe! (I, H) A faleveleknek ugyanolyan a színük. különböző az alakjuk. ugyanolyan a nagyságuk.

25


Testünk, életműködésünk _ 42–43. oldal _ A természet ritmusai Választható téma. Érzékeltessük a ritmust a zenében különböző ritmushangszerekkel, kopogással, tapssal! Ritmusok a természetben: virágnyílás, a fák rügyezése, gyümölcsérés. Az állatok életritmusa, életműködése: táplálkozás, szaporodás, téli álom, téli bunda. Testünk ritmusai: szívdobogás, légzés, ébrenlét/alvás, rendszeres táplálkozás. Figyeljük meg, milyen ritmusban ver a szívünk nyugalmi állapotban és helyben futás után! Játsszuk el a játékot (tk.)! _ 44–45. oldal _ Az élőlények tulajdonságai Előzetes feladat: A tanteremben található egyik szobanövényt pár napig ne öntözzük (de ne hagyjuk elpusztulni)! Mi változott? Miért konyultak le a levelei? A természetben is ez történik, ha sokáig nem esik az eső. A szekrényt és az asztalt sem öntöztük, mégsem történt semmi változás. Miért? Az élőlények csak a környezetükkel szoros kölcsönhatásban képesek élni. Ez különbözteti meg őket az élettelenektől. Helyezzünk élőlényeket és életTestünk, életműködésünk Testünk,, életműködésünk telen tárgyakat ábrázoló képeket a Az élőlények tulajdonságai Táplálkozás táblára! Kérdezzük meg a gyerekeÉletjelenségek ket, hogy tudnának-e csoportosítáSzaporodás si szempontokat adni! Szókártyák: Mozgás ÉLŐK, ÉLETTELENEK. Haladhatunk a tankönyv képeinek segítségével: NÖVÉNY, ÁLLAT, EMBER. Növekedés, fejlődés Bizonyítsuk be az élőlények tulajdonságait (később megtanuljuk, Életfeltételek Légzés hogy ezek életjelenségek): mozgás, légzés, táplálkozás, szaporodás, növekedés-fejlődés és természetesen ide tartozik a pusztulás (halál). Az ismeretek megerősítésére a munkafüzet több játékos, színezős feladatot is tartalmaz. 44 45 $]pOŊOpQ\HNKDQHPMXWQDNPHJIHOHOŊWiSOiOpNKR] PHJEHWHJV]HQHNYDJ\HOSXV]WXOQDN

$Q|YpQ\HND]iOODWRNpVD]HPEHUHNpOŊOpQ\HN$]pOŊOpQ\HNPR]RJQDNOpOHJH]QHNWiSOiONR]QDNV]DSRURGQDNQ|YHNHGQHNIHMOŊGQHN

A napraforgó a Nap felé fordul. Nem tudja megváltoztatni a helyét, csak a helyzetét. A bimbónyílás is növényi mozgás. A növények, az állatok és az emberek is mozognak.

$]pOŊOpQ\HNV]DSRURGQDN)RO\DPDWRVDQ~MpOŊOpQ\HN V]OHWQHNA tölgyfáról lepotyogott tölgymakk &VtUi] Vt i y yW|OJ W|OJ\P W|OJ\P W|OJ \PDN DNN NN N NLFVtUi]LNpV~MQ|YpQ\IHMOŊGLNEHOŊOH$NDWLFDERJiU SHWpNHWUDNHEEŊOIHMOŊGQHNNLDERJDUDN Édesapád és édesanyád szerették volna, ha gyerekük születik. Neked édesanyád adott életet.

$]pOŊOpQ\HNQ|YHNHGQHNIHMOŊGQHN (POpNV]HO DPLNRU HOVŊ RV]WiO\EDQ EDERWOWHWWQNpVPHJÀJ\HOWNDEDEQ|YpQ\IHMOŊGpVpW" 6]OŊNpVJ\HUHNHN 6]OŊN Ŋ pV pV J\HUHNHN J\HUHNHN

Növény é

Állat Állat

Ember

0LQGHQpOŊOpQ\QHNV]NVpJHYDQOHYHJŊUH/HYHJŊQpONOQHPWXGQiQDNpOQL A növények a leveleiken keresztül lélegeznek. A halak kopoltyúval, az állatok egy UpV]HpVD]HPEHUWGŊYHOOpOHJ]LN

Az pOHWMHOHQVpJHN lejátszódásához életfeltételek szükségesek: OHYHJŊYt]IpQ\ WiSOiOpNPHJIHOHOŊKŊPpUVpNOHW

$]pOŊOpQ\HNQHYpEŊOVRNV]RUD tulajdonságaikra lehet következtetni. Napraforgó, fekete riSzarvastehén tehén é b borjával orjával á JyŊV]LUy]VDW|OFVpUJRPEDE- Szarvas döske, fakopáncs.

Az akác á levele

Ah halak szárazföldön l k a szár á azföldö azföldön földön elpusztulnának

$NXW\DWGŊYHOOpOHJ]LN $ NXW\D WGŊYH Ŋ O OpOHJ]LN OpOHJ p ]LN

Hajolj közelebb a társadhoz, és hallgasd meg, hogyan lélegzik! /iWWiOHPiUYDODPLO\HQiOODWRWPHJV]OHWQL"0HVpOGHO 6RUROGIHOD]pOŊOpQ\HNMHOOHP]ŊWXODMGRQViJDLW 6RUROGIHOD]pOHWMHOHQVpJHNHW0HO\HND]pOŊOpQ\HNpOHWIHOWpWHOHL" +R]]DN|YHWNH]ŊyUiUDIRWyNDWPDJDGUyOFVHFVHPŊNRURGWyONH]GYH.pUGH]G PHJDV]OHLGHWKRJ\DQV]OHWWpOPLO\HQFVHFVHPŊpVNLVJ\HUHNYROWiO

_ 46–47. oldal _ Én iis növök, É ö ök ffejlődök jlődök Előzetes házi feladatként elolvashatják a gyerekek a tankönyvből a Mesélj rólam című verset. Hozzanak olyan képeket, amely őket ábrázolja egy-egy életszakaszukban! A tanórán rakják időrendi sorrendbe a fotókat a csecsemőkorral kezdve. Ezután nézzük meg a tankönyv fotóit és az életszakaszok elnevezését! Milyen életszakaszban vagytok most? Melyiken vagytok túl? Milyen életszakaszok következnek még? Beszéljük meg, hogy minden életszakasznak megvannak a maga szépségei, illetve nehézségei! (Gyakran szeretnének a gyerekek már felnőttek lenni.) Ezen az órán megtanulhatjuk a testünk fő részeit. Mutassák meg páros munkában egymás testrészeit, majd tanítói utasítás alapján saját magukon is! A belső szervek kiegészítő tananyag. A tapasztalat az, hogy a gyerekek kíváncsiak erre, és szívesen elolvassák, ezért az érdeklődő gyerekek feladata lehet. Végül válaszadás a tankönyv kérdéseire, befejezésül a játék. _ 48–49–50. oldal _ Az érzékszerveim védelme Az óvodában és az első évfolyamon is foglalkoztak a gyerekek az érzékszervekkel. Ebben a tanévben az érzékszervek tisztán tartására, óvására helyezzük a hangsúlyt. Ezzel előkészíthetjük az Aki más, mint én című témát is. Játsszunk különböző érzékelési játékokat, próbáljuk ki azt is, hogy milyen ha nem látunk, vagy nem hallunk!

26


Mondjuk el a gyerekeknek, hogy ma már arra törekszünk, hogy a fogyatékkal élő emberek is minél jobban el tudjanak igazodni a mindennapi életben. A csökkentlátókat segíti az a speciális írás-olvasási rendszer, amelyet a francia Louis Braille (Lui Bráj) talált ki 1824-ben. Ezért is nevezzük Braille-írásnak. A siketek jelbeszéd segítségével kommunikálhatnak. Bizonyos tévéműsorokban már jeltolmács is látható. Beszéljük meg, mi segít a tájékozódásban a fogyatékos embereknek! A tapintásnál és a bőrünk szerepénél természetesen szóba kerülnek a különböző bőrszínű emberek. Olvastassuk fel a tankönyvből a sünivel jelölt részt! Az emberek szépsége, jósága nem attól függ, hogy milyen színű a bőrük. _ 51. oldal _ Ilyen vagyok Az önismeretre nevelés kiemelt feladatunk. Ebben az életkorban a gyerekek önismerete még naiv önismeret. A pedagógusok, a szülők véleményét fogadják el, ezért nagy a felelősségünk. Az önismeret az önfejlesztés alapja. Egészséges önbizalom csak a megfelelő önismeret alapján alakulhat ki a gyerekekben. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a jó iskolában, a jó közösségben minden gyerek „valaki”. A tankönyv és a munkafüzet feladatai segítenek a téma feldolgozásában és a gyerekek önkritikájának, önmegismerésének fejlesztésében. _ 52–53. oldal _ Az egészséges életmód Vegyük sorra a tankönyv alapján az egészséges életmód elemeit! Az egészséges életmód alapja a rendszeres testmozgás, a helyes, rendszeres tisztálkodás, a helyes táplálkozás, a napirend, a lelki egészség. Az elemek részletes megbeszélése után gyakoroljanak a gyerekek önkritikát: milyen hiányosságaik vannak, illetve mi az, amit nem helyesen végeznek. A lelki egészség megbeszélésénél mondják el egy nemrég lezajlott nap eseményeit! Egy jó napom története, Ez nem volt egy jó nap. Válogassunk a munkafüzet feladataiból! Játék a tankönyv alapján. _ 54–55. oldal _ Az orvosi rendelőben Kezdhetjük a tanórát egy saját élmény elmondásával: Beteg voltam… Ezután próbáljuk meg együtt összegyűjteni a betegség általános tüneteit. Gyakoroljuk a lázmérést digitális lázmérővel! A gyógyszerfogyasztás hazánkban is indokolatlanul magas, ezért hívjuk fel a figyelmet arra, hogy csak indokolt esetben szükséges szedni, orvosi javaslatra. A védőoltások egy része kötelező, és vannak olyanok, amelyeket lehet kérni. Hangsúlyozzuk a gyógyszerek helyes tárolási módját, a mérgezés elkerülése érdekében! Szituációs játékkal bemutathatjuk, hogyan kell viselkedni az orvosi rendelőben. Beszéljük meg, mi az orvos, az ápolónő, a védőnő munkája! A helyes fogápolás című részt feldolgozhatjuk az alábbi óravázlat alapján.

A helyes fogápolás (óravázlat) Célok, feladatok: Az egészséges fogak jelentősége. A tejfogak kihullása a növekedés fontos, természetes része. A fogazat szerepet játszik evéskor, beszéd közben és a külső megjelenés megítélésében. Fontos, hogy tudatosítsuk: a maradandó fogak egy életre szólnak. A rendszeres, helyes fogmosás fontossága. 1. Hozassunk a gyerekek kel kézitük röt! Kérjük meg őket arra, nézzék meg a fogaikat a tükörben! Hányat láttok? Milyen ala kúak? Mire használod a fogaidat? Mennyire fontosak? Mondjuk el a saját fogaink történetét! Mi az oka, hogy néhányat elvesztettünk? Beszéljük meg a gyerekek kel, nekik hány foguk van! Milyen fogak? Tejfogak vagy maradandóak? 2. Mondassuk el a gyerekek kel a Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs? mondókát! Előzetes meg figyelési szempontként adjuk: figyeljék meg a szavak kiejtésénél, hogyan segítenek a fogak! • Van-e kistestvéretek? Ha még nincs foga, mondjátok el, mit tud megenni!

27


3. Vizsgáljuk meg a feladatlapon a fog keresztmetszetét! • Mi a fogzománc szerepe? Hozzuk példának a házak va kolatát, a tárgyak festését, a háztetőt, az esőkabátot. Valamennyi védelmi szerepet tölt be. Beszéljük meg, mi történik, ha ezeken a védőbevonatokon lyukak keletkeznek vagy megrongálódnak! A fogak védőbevonatát zománcnak nevezzük. Ez óv ja meg a fogat a bak tériu mok tól. Ezek szemmel nem láthatóak, de a nyelveddel érezheted a kissé érdes lepedéket a fogaidon. Ha nem távolítjuk el a lepedéket, meg támadja a fogzománcot, és ez fogszuvasodáshoz vezet. • A tárgya kon kijavítjuk a lyu kat, repedést, vagy újrafestjük őket. Hogyan óvhatjuk a foga kat? Fluoridos készítmények használatával, megfelelő étkezéssel, rendszeres fogor vosi vizsgálattal. 4. Mutassuk be a négy segítőkész fogőrt: Fogkefe tábornokot, Vidám Gyümölcs urat, Vitéz Fluorid kapitányt és Csillogó Fogkrém kisasszonyt. Beszéljük meg, miért van szükségünk a négy fogőrre! • El is játszhatjuk bábok kal. Vág junk ki kar tonból egy nagy fogat! Rögzítsük egy zok ni orrá hoz, hogy kézre húzható legyen! Adjunk csá kót egy fogkefére, rajzoljunk egy almának szájat, szemet, és szúrjunk bele hurkapálcikát! A fog forduljon tanácsért Fogkefe tábornok hoz és Vidám Gyümölcs úrhoz, hogyan védje meg magát a lepedék ellen. A fogőrök haditer ve: A fogmosás eltávolítja a lepedéket a leg több fogfelületről. Az egészséges étrend és a cu korfogyasztás mérsék lése csök kenti a fogszuvasodás kiala ku lásának veszélyét. Amit és ahogyan eszünk, befolyásolhatja fogaink állapotát. Használjanak gyermekfogkefét és háromhavonta cseréljék! Vitéz Fluorid kapitány felel a fogak fluoridvédelméért. Csillogó Fogkrém kisasszony segít fogaink napi rendszeres tisztán tartásában, fogzománcunk erősítésében. Hív juk fel a figyelmet a fogközök alapos tisztítására és a különféle gyerek fogkrémek re! 5. Feladatok: Egy egészséges tízórai megter vezése. (Ki mit eszik, elemezzük!) Egy hétig falitáblázaton jelöljék a gyerekek, hogy ki hányszor mosott fogat naponta. Mondják el családtagjaik nak is a helyes fogmosás, szájápolás módját! Használnak-e a családtagok otthon fluoridtartalmú szájvizet? Készíthetünk mosolytablót.

_ 56–57. oldal _ Miből mennyit együnk? A tankönyvben olvasható Gyárfás Endre-vers jó ráhangolást biztosít a témára. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy ki milyen ételeket szeret, vagy nem szeret! Sajnos a tapasztalat az, hogy a gyerekek táplálkozására nem jellemző a változatosság. Ez a legtöbb esetben nem anyagi probléma függvénye, hanem a rossz étkezési szokások miatt van. A téma második osztályban nem könnyű. Igyekezzünk minél több szemléltetéssel feldolgozni. A médiában különféle táplálkozási piramisokkal találkozhatunk. A tankönyvben található a mai legelfogadottabb. Egy-két kép bemutatásával ismertessük meg a Testünk, életműködésünk Testünk, életműködésünk gyerekekkel az egyiptomi piramisoMiből mennyit együnk? kat. Ezután mutassunk be egy piramismodellt, azaz egy négyzet alapú Gyárfás Endre: Ábrándozzunk gúlát. A lényegre törekedve csak azt vizsgáljuk meg, hogy alulról fölfelé mindig kisebb. A táplálkozáskutatók úgy gondolták, hogy az elfogyasztott táplálékaink arányát is így lehetne a legjobban jellemezni. Ezután a tankönyv ábráján megfigyelRENDSZERES TESTMOZGÁS tethetjük a különféle táplálékok arányát. A helyes, egészséges táplálkozás alapja a rendszeres testmozgás. Bármilyen egészségesen táplálkozunk, legalább heti három alkalom56 57 mal szükségünk van intenzív testAz egészséges táplálkozás alapja a rendszeres testmozgás és a PHJIHOHOŊIRO\DGpNIRJ\DV]WiVeWUHQGHGOHJ\HQYiOWR]DWRVPHJIHOHOŊ PHQQ\LVpJŤpVPLQŊVpJŤIULVVWDUWyVtWyV]HUPHQWHV

8J\H|FVN|V MyLVOHQQH KDNHUWQNEHQ megteremne DNUXPSOL ²GHIŊWWNROEiVV]DO a saláta ²UiQWRWWiYDO

$WiSOiONR]iVLSLUDPLVPHJPXWDWMDKRJ\HJ\HVpOHOPLV]HUHNEŊOPHQQ\LWV]N VpJHVIRJ\DV]WDQXQN$WHpOHWNRURGEDQDMiQODWRVW|EE]|OGVpJHWpVJ\P|OFV|W HQQHGpVVRNIRO\DGpNRWLQQRG

DVSHQyW ²WN|UWRMiVVDO D]|OGKDJ\PD ²FVLUNHPiMMDO a káposzta ²VOWNDUDMMDO az eper meg WHMV]tQKDEEDO

édességek, fehér kenyér, vörös húsok

tej, tejtermékek (vaj, túró, joghurtok, sajtok)

1HPFVDND]pUWNHOOHQQHGPHUWpKHVYDJ\(JpV]VpJHVIHMOŊGpVHGpUGHNpEHQ VRNIpOHWiSOiOpNRWNHOOIRJ\DV]WDQRG$]pUWHV]QNKRJ\Q|YHNHGMQNIHMOŊGMQN pVHJpV]VpJHVHNOHJ\QN$PR]JiVKR]DMiWpNKR]pVDPXQNiKR]HQHUJLiUDpV VRNIpOHWiSDQ\DJUDYDQV]NVpJQN )RQWRVDEEpOHOPLV]HUFVRSRUWRN

magok, szója

hal, csirke

gyümölcsök, zöldségek

nyersen sajtolt olajok (olíva, repce)

Édességek

Zöldségek, gyümölcsök

Tej, tejtermékek

Húsfélék, felvágottak

28

Kenyér-, tésztafélék

WHOMHVNLŊUOpVŤ OLV]WEŊO készült kenyér, tésztafélék

6WDIpWD)RO\WDVViWRNDIHOVRUROiVWNO|QE|]ŊpOHOPLV]HUFVRSRUWRNNDO3pO GiXO]|OGVpJIpOpNJ\P|OFV|N«$NLUHUiPXWDWWRNDQQDNNHOOJ\RUVDQ IRO\WDWQLD 0LpUWWiSOiONR]XQN"1DSRQWDKiQ\V]RUpWNH]HO" 0HO\HNDIRQWRVDEEpOHOPLV]HUFVRSRUWRN" 0LO\HQWiSOiOpNEyONHOOW|EEHWpVPHO\LNEŊONHYHVHEEHWIRJ\DV]WDQXQN" 0LO\HQpOHOPLV]HUFVRSRUWRNDWWDOiOWiODYHUVEHQ" 0LpUWV]NVpJHVQ\iURQW|EEIRO\DGpNRWIRJ\DV]WDQXQN" 0LpUWIRQWRVWpOHQDYLWDPLQG~VWiSOiONR]iV" 0LpUWQLQFVWpOHQVRUEDQiOOiVDIDJ\ODOWR]yNEDQ"


mozgásra, a gyerekeknek pedig minden nap. Ez az emésztőszerveink működésére is jó hatással van. Ügyelni kell a megfelelő folyadékfogyasztásra, amely lehetőség szerint leggyakrabban tiszta víz legyen. A piramisban szereplő táplálékok elemzése során említsük meg, hogy a sertészsír, libazsír és szalonna mértéktartó fogyasztása sem károsítja az egészségünket. Egy kisgyereknek nem tanácsos követni a különböző táplálkozási irányzatokat (vegetarianizmus, paleolit táplálkozás), mert sokféle, változatos táplálékra van szüksége a növekedéshez, fejlődéshez. A mai gyerekek nagyon sok édességet fogyasztanak. Hívjuk fel a figyelmet a friss élelmiszerek előtérbe helyezésére és a tartósítószerek veszélyére. Gyakorlatként csoportosíthatjuk a különféle táplálékokat a táplálkozási piramis felépítése szerint. A különböző élelmiszercsoportok tábláit előre elkészíthetjük. _ 58–59. oldal _ Milyen anyagokat tartalmaznak a táplálékaink? A témával kapcsolatosan az első gondolatunk az, hogy ez második osztályos gyerekeknek nagyon nehéz. Nincs más feladatunk, mint az, hogy megnevezzük a tápanyagokat, és tudjanak a gyerekek felsorolni néhány olyan élelmiszert, amelyekben ezek megtalálhatók. Figyeltessük meg a tankönyvben található körábrát a tápanyagok arányával kapcsolatosan! A vitaminokat, ásványi anyagokat és az élelmi rostokat is nyugodtan megemlíthetjük a gyerekeknek. Ezekről folyamatosan hallanak a családban, a reklámokban stb. Említsük meg a rostokat tartalmazó ételek fontosságát. Segítik az emésztést, és megszüntetik a rendszertelen székletet. Az élelmiszerek energiatartalmának magyarázata alkalmával mérjünk meg egy-két mennyiséget (dekagramm, deciliter). Ezzel segíthetjük a táblázat megértését. A gyerekeknek a táblázat segítségével csupán a relációs jelek alapján szükséges tájékozódniuk az élelmiszerek energiatartalmát illetően. Az alultápláltságról és a túltápláltságról feltétlenül beszéljünk, amelyekre a gyerekek példákat is tudnak hozni. Szent-Györgyi Albert nevével még felsőbb évfolyamokon is találkozunk. A második évfolyamon annyit szükséges megemlítenünk, hogy a magyar tudós nevét a világon mindenütt ismerik. Sok-sok kísérletezés és tudományos munka során jutott el a C-vitamin mesterséges előállításának lehetőségéig. _ 60–61. oldal _ Főzzünk valami finomat! Az előző két téma ismeretében már Testünk, életműködésünk Testünk, életműködésünk sokkal ésszerűbben meg tudjuk terFőzzünk valami finomat! vezni a gyerekekkel a főzést. Ha van lehetőségünk az iskolában a technika és életvitel órákon használt konyhában dolgozni, az a gyerekeknek nagy élmény. Amennyiben nincs, készíthetünk egy zöldség- vagy gyüMit lehet tenni a maradék étellel? mölcssalátát a tanteremben. ÖsszeFőzzünk! vonhatjuk az órát egy technikaórával, és így jut időnk szépen megteríteni és enni is. Először hagyjuk, hogy a gyerekek elmondják, az édesanyjuk hogyan készül hozzá a főzéshez. Szükséges-e minden főzés előtt vásárolni? Itt tu60 61 datosíthatjuk, hogy néhány alapvető élelmiszernek mindig lennie kell otthon. Olvassuk el néhány élelmiszer szavatossági idejét a csomagoláson! Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy ezt minden esetben meg kell nézni a vásárláskor. Ha segítenek a szülőknek a bevásárlásban, el is vállalhatják ezt a feladatot. Az otthoni tapasztalatok és a tankönyv alapján megbeszéljük az ételkészítés fázisait. Ki miben tud otthon segíteni a főzés alkalmával? Hogyan zajlik a kulturált étkezés? Hogyan és meddig lehet tárolni a maradék ételeket? 4.

$ V]OHLG D EHYiViUOiV XWiQ PLQGHQ pOHOPLV]HUWDPHJIHOHOŊKHO\HQWiUROnak. Vannak olyan élelmiszerek, ameO\HNHWDKŤWŊV]HNUpQ\EHQNHOOWiUROQL Vannak olyanok, amelyeket a szekUpQ\EHQYDJ\DNDPUiEDQ

5.

)Ŋ] )Ŋ )Ŋ]pVVWpVJULOOH]pV Ŋ]pV pV VWp VWpV pV JULOOH JULOOH]]pV pV

A lejárt szavatosságú élelmiszeUHNWŊOPHJLVEHWHJHGKHWQN

.pUGH]GPHJpGHVDQ\iGDWKRJ\PLEHQ VHJtWKHWV] ÌJ\ KDPDUDEE HONpV]O D] pWHOpVDN|]|VPXQNDVRUiQVRNPLQGHQUŊOEHV]pOJHWKHWWHNHJ\PiVVDO

+ŤWŊV WŊV]HNUpQ ]HNUpQ Np \

7HUtWpVWiODOiV 7HUtWpV t p WiODO WiODOi i iV iV 6.

Az élelmiszereknek van szavatossági idejük. Ez azt jelenti, hogy a csomagoláson feltüntetik, meddig fogyaszthatók.

%L]WRVDQPHJÀJ\HOWHGpGHVDQ\iGDWIŊ]pVN|]EHQ$NO|QE|]ŊpWHOHNHONpV]tWpVphez sok munkára van szükség. )Ŋ]]HWHNV]OŊLYDJ\WDQtWyLVHJtWVpJJHOHJ\RO\DQHJ\V]HUŤpWHOWDPHO\DWLODNyKHO\HWHNN|UQ\pNpUHMHOOHP]Ŋ

A romlott ételek ételmérgezést okozhatnak. Tünetei a hasfájás, hányás, hasmenés, esetenként láz.

Az ételkészítés lépései: 1.

$PDUDGpNpWHOWD]RQQDOOHKŤWYHQDSLJOHKHWKŤWŊV]HNUpQ\EHQWiUROQL$JRPEiYDONpV]OWpWHOHNHWQHPDMiQODWRV eWNH]pV eWNH]]pV eWNH pV 9DQQDNRO\DQpWHOHNDPHO\HNDKŤWŊV]HNUpQ\IDJ\DV]WyUpV]pEHQDNiUKyQDSRNLJLVHOWDUWKDWyN$IDJ\DV]WyEyONLYHWW pVNLROYDGWpWHOWQHPV]DEDG~MUDIDJ\DV]WDQL

2.

3.

-iWVV]DWRNHOHJ\EHYiViUOiVXWiQLHOUDNRGiVW0RQGMiWRNHOPLWKROWiUROnátok: tej, tartós tej, joghurt, vaj, tojás, kenyér, liszt, kristálycukor, alma, EDQiQEXUJRQ\DK~VIHOYiJRWW

%HYiViUROXQNYDJ\HOŊYHV]%HYiViUROXQN %HYiViU ROXQN YDJ\ YDJ\ HOŊYHV] HOŊYHV] V]NDKR]]iYDOyNDW

(OŊNpV]tWMNDQ\HUVDQ\D (OŊNpV] (OŊNpV V]tWMN D Q\HUVD Q\HUVDQ\D Q\D JRNDWWLV]WtWiVPRViV KiPR]iV

$SUtWiVV]HOHWHOpV $SUtWiV V]HOHWHOp HOHWHOpVV

0LWMHOHQWDV]DYDWRVViJLLGŊ" 0HO\HND]pWHONpV]tWpVOpSpVHL" 0RQGMSpOGiNDWDN|YHWNH]ŊWHYpNHQ\VpJHNUHKiPR]iVDSUtWiVV]HOHWHOpVIŊ]pVVWpVJULOOH]pVWiODOiV 7HPLEHQWXGV]VHJtWHQLpGHVDQ\iGQDND]pWHONpV]tWpVVRUiQ" 0LWOHKHWWHQQLDPDUDGpNpWHOOHO"

29


Hogyan ünnepeljünk? A téma választható. Hogyan készülünk az egyes ünnepekre, hogyan illik átadni a virágot, az ajándékot, milyen verset vagy köszöntőt mondhatunk, milyen ruhába öltözzünk stb. Több ünnepen is elhangzik a magyar Himnusz. Ekkor illik egyenesen, emelt fővel állni, és illetlenség beszélni. Ugyanígy viselkedünk, ha egy más nép himnuszát halljuk. Beszélgessünk arról, hogyan segíthet egy második osztályos gyerek, hogy szebbé tehesse az ünnepeket! Játsszanak el a gyerekek egy-két családi ünnepet!

_ 62–63. oldal _ Testünk, életműködésünk

Testünk, életműködésünk Családi ünnepekDQpYQDSDV]OHWpVQDSDQpYDGyDNHUHV]WHOŊD]HVNYŊDKi]DVViJLpYIRUGXOy D

Hogyan ünnepeljünk? (POpNV]HO"(OVŊRV]WiO\EDQPiUWDQXOWiOD]QQHSHNUŊO $]QQHSQDSRNYiOWR]DWRVDEEiV]HEEpWHV]LND]pOHWQNHW,O\HQNRUQQHSL UXKiED |OW|]QN 6]pSHQ PHJWHUtWQN IHOGtV]tWMNDODNiVWYDJ\DWDQWHUPHW $OHONQNHWLVQQHSOŊEH|OW|]WHWMN (J\HJ\QQHSKH]KR]]iWDUWR]LNa vers, DGDODWiQFDYLUiJD]DMiQGpNpVD] QQHSLpWHOHN S Tanévnyitó Tanévny é itó ó ünnepély ünnepély é

Március á 15-ei 15 ei ünnepség ünnepsé ég

A QHP]HWLiOODPLQQHSHNHQQQHSLUXKiED|OW|]QN)HKpUEO~]EDLQJEH V|WpW V]RNQ\iED QDGUiJED 9HUVHW WDQXOXQN PHJHPOpNH]QN D KŊV|NUŊO KtUHV HPEHUHNUŊO MHOHV HVHPpQ\HNUŊO $] RV]WiO\WiUVDNNDO YDJ\ D FVDOiGGDO YLV]QNHJ\V]iOYLUiJRWDKŊV|NHPOpNPŤYpKH] V]REUiKR] 3pOGiXO PiUFLXV pUHNpV]tWKHWQNNRNiUGiWRNWyEHU iUDSHGLJQHP]HWLV]tQŤ]iV]OyW

Az HJ\Ki]LQQHSHNUŊOPHJHPOpNH]QN D] HJ\Ki]L LVNROiNEDQ D WHPSORPEDQpVRWWKRQFVDOiGLN|UEHQhQQHSLUXKiED|OW|]QNYHUVVHOGDOODO QHSLUXKiED|OW| DMiQGpNNDONpV]OQN3pOGiXO DMiQGpNN K~VYpWNRU WRMiVW IHVWQN K K~V .D .DUiFVRQ\NRU DGYHQWL NRV]RU~W D NDUiFVRQ\NR IiUDGtV]HNHWNpV]tWQN IiUD

N Ŋ (VNY

$] QQHSHN J\DNUDQ |VV]HNDSFVROyGQDN$0LNXOiVWYiUMXNpVQQHSHOMNRWWKRQpVD]LVNROiEDQLV$QDSN|]LEHQpVRWWKRQQpYQDSRWWDUWXQN

Farsang

9HUVVHOGDOODOWiQFFDO|QiOOyDQLVWXGV]NpV]OQL$]LVNRODLN|Q\YWiUEDQWDOiOV] YHUVHVN|WHWHNHW.pUGDN|Q\YWiURVVHJtWVpJpW (J\SLFLDMiQGpNNDODPHO\HWPDJDGNpV]tWHWWpOPHJWXGRG|UYHQGH]WHWQLDFVDOiGWDJMDLGDW2WWKRQD]QQHSLNpV]OŊGpVHNDONDOPiYDOOpJ\ÀJ\HOPHV6HJtWVDKi]LPXQNiEDQYDJ\MiWVV]DNLVHEEWHVWYpUHGGHO (J\V]iOYLUiJXJ\DQRO\DQ|U|PHWMHOHQWPLQWHJ\FVRNRU+DQLQFVOHKHWŊVpJHGDNHUWHWHNEŊOV]DNtWDQLUDM]ROMHJ\HW 6HJtWVD]QQHSLWHUtWpVEHQ+DMWRJDVVV]DOYpWiWYDJ\WHGGNLD]HYŊHV]N|]|NHW3DStUEyOYDJ\VyJ\XUPiEyOHOŊUHHONpV]tWKHWHGDV]DOYpWDJ\ŤUŤNHW$OPiEyONpV]tWKHWV]J\HUW\DWDUWyW ,JD]LQQHSLKDQJXODWRW~J\WXGXQNYDUi]VROQLKDPLQGHQNLD]QQHSQHN PHJIHOHOŊHQYLVHONHGLN

Karácso Karácsony á ny

Húsvét H

62

0LO\HQQQHSHNUŊOWDQXOWiOD]HOVŊRV]WiO\EDQ" +RJ\DQNpV]OQND]QQHSHNUH" 0RQGGHODOHJHPOpNH]HWHVHEEQQHSHGHW -iWVV]DWRNHOHJ\FVDOiGLQQHSHW

63

_ 64. oldal ld l _ Miről tanultunk? Az összefoglalást csoportmunkában, a témakörnél alkalmazott szemléltetés segítségével, valamint a tankönyv és a munkafüzet alapján végezhetjük.

Anyagok a környezetünkben _ 66–67. oldal _ Az anyagok érzékelhető tulajdonságai A gyerekek már óvodáskorban elkezdtek megismerkedni az anyagok érzékelhető tulajdonságaival. Az első évfolyamon megismerkedhettek a környezetünkben található tárgyak anyagaival. Az eddig tanult ismereteik és a tankönyv segítségével tudatosítjuk az anyagok érzékelhető tulajdonságait. Érzékelési játékokkal megtapasztaltatjuk az érzékszervek szerepét a megismerésben. A pontos megismerés érdekében minél több érzékszervünket használjuk. Utaljunk az érzékszervek védelmére, a szelektív hulladékgyűjtésre. Hívjuk fel a figyelmet az anyagok újrahasznosítására. Ebben segítségünkre lehet a tankönyv Érdekes kérdések, érdekes válaszok című fejezete. _ 68–69. oldal _ Az anyagok mérhető tulajdonságai Az anyagok mérhető tulajdonságainak megismerését összekapcsolhatjuk a matematika és technika–életvitel tantárgyakkal. A pontos ismeretekhez mérésre van szükségünk. Végezzünk hosszúság-, tömeg- és űrtartalomméréseket szabványegységek és mérőeszközök, valamint a tanult mértékegységek segítségével! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét a becslés fontosságára! Ha gyakrabban megbecsüljük a mennyiségeket, ezt a mindennapi életünkben sokszor felhasználhatjuk. A példákat a tankönyv alapján a mindennapi életből merítsük. Miért nem vásároljuk méterre a sajtot? Miért nem vesszük kilóra a borsot? Miért nem vásárolunk csupán néhány gramm lisztet? Célszerű lenne a szalagot kilóra venni? Vásárolhatunk egy méter vizet?

30


Szilárd anyagok Vizsgáljunk meg többféle szilárd anyagot! Kísérletek segítségével bizonyítsuk be, hogy igazak-e a szilárd anyagokkal kapcsolatos tulajdonságok. A sóval kapcsolatosan minden gyereknek vannak tapasztalatai. Ezt tudjuk a legkönnyebben vizsgálni. A tankönyvben található ásványokat a meséből már ismerik a gyerekek. Tapasztalni fogjuk, hogy nagy kíváncsisággal viseltetnek a téma iránt. Csupán karcpróbát szükséges végeznünk köröm, tű vagy szög segítségével. A tankönyvben található számegyenes alapján jól tudjuk szemléltetni az anyagok keménységét. A szakmai kiegészítő anyag segítséget nyújt a felkészüléshez.

_ 70–71. oldal _ Év eleji ismétlés Anyagok a környezetünkben

Anyagok a környezetünkben Év eleji ismétlés Az ásványok drágaköveket is tartalmaznak. $]iVYiQ\RNN|]|WWDGUiJDN|YHN RO\DQV]pSVpJHVHNPLQWDPH]ŊQDYLUiJRN eUGHNHViVYiQ\Dgipsz..|U|PPHOLVNDUFROKDWy$ÀQRPDEEV]HPFVpMŤEŊO²H] D]DODEiVWURP²V]REURNGtV]WiUJ\DNNpV]tWKHWŊN(POpNV]HODPHVpNUH"Å%ŊUH PLQWD]DODEiVWURPV]pSIHKpUpVÀQRP µ

Szilárd anyagok (POpNV]HO"(OVŊRV]WiO\EDQWDQXOWiODUUyOKRJ\PLO\HQ DQ\DJRNWDOiOKDWyNDN|UQ\H]HWQNEHQ $NpSHQOiWRWWWiUJ\DNV]LOiUGDQ\DJRNEyONpV]OWHN 6]LOiUGDQ\DJDFVRQWR]DWRGLVHJ\pENpQWQHPWXGQi PHJWDUWDQLDWHVWHGHW A szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van. Ez csak akkor változik meg, ha például feldaraboljuk vagy porrá zúzzuk. KeményséJNNO|QE|]Ŋ +DV]QiODWLWiUJ\DLGDWLVNRODLIHOV]HUHOpVHLGHWOHKHWŊOHJN|UQ\H]HWED UiWDQ\DJRNEyOYiODV]G(]HNQHPV]HQQ\H]LNDN|UQ\H]HWHW .LUiQGXOiVDLGVRUiQJ\DNUDQPHJFVRGiORGDWHUPpV]HWEHQNHOHWNH]HWWNŊ]H WHNHW$NŊ]HWHNHWNO|QIpOHiVYiQ\RNDONRWMiN $]iVYiQ\RNDWEiQ\iVV]iNH]pUWiVYiQ\NLQFVHNQHNLVQHYH]]NŊNHW$PHO\LN iVYiQ\ D PiVLNDW PHJNDUFROMD D] D NHPpQ\HEE .|UQ\H]HWQN OHJNHPpQ\HEE DQ\DJDLDNULVWiO\RN ÉVYiQ\DNŊVyLVDPHOO\HOD]pWHOHLQNHWt]HVtWMN$Ki]WDUWiVEDQV]HPFVpVUH ŊU|OYHKDV]QiOMXN.pS]HOGHOKDDV]DNiFVN|Q\YEHQH]WROYDVQiQNÅHJ\NLVHEE GDUDEVy«µYDJ\KDHJ\QDJ\GDUDEVyYDONHOOHQHEHG|U]V|OQ|GDYDMDVNHQ\HUH GHW1DpVPHNNRUDHGpQ\NHOOHQHDQDJ\VyGDUDERNWiUROiViKR]"

A gipszet az épületek díszítésére is felhasználják

Kvarc

Alabástrom

A kalcitNHPpQ\HEEiVYiQ\PLQWDJLSV].|U|PPHO QHPGHWŤYHON|QQ\HQNDUFROKDWy$]YHJHWQHPNDU FROMD$FVLJDKi]pVNDJ\OyKpMLVLO\HQDQ\DJRWWDUWDO PD]YDJ\DKi]WDUWiVEDQVRNERVV]~ViJRWRNR]yYt]NŊ A kvarckristályDWLV]WDViJpVDFVLOORJiVMHONpSH 0iUDPHVpEŊOLVLVPHUHG3pOGiXOÅNULVWiO\WLV]WDUD J\RJPLQWDNULVWiO\DYDUi]VOyNULVWiO\J|PEMHµ.H PpQ\pVWpViOOyDQ\DJD]YHJHWNDUFROMDeNV]HUHN LVNpV]tWKHWŊNEHOŊOH A gyémántDOHJNHPpQ\HEEV]LOiUGDQ\DJ$]YH JHWNDUFROMD$PHVHEHOLNLQFVHNEHQROYDVKDWWiOUyOD Kalcit 0DLVpNV]HUHNNpV]tWpVpKH]KDV]QiOMiN(EEŊONp V]OQHNDOHJHUŊVHEEYiJyV]HUV]iPRNLV

Gyémánt

)LJ\HOGPHJDV]iPHJ\HQHVHQQpKiQ\V]LOiUGDQ\DJNHPpQ\VpJpW

(]HNNŊVyGDUDERN

70

Apróra tört só

3RUUiŊU|OWVy

1

2 3 JLSV]NŊVy NDOFLW

4

5

6

7 NYDUF

8

9

10 J\pPiQW

6RUROMIHOV]LOiUGDQ\DJRNDW 0HO\HNDV]LOiUGDQ\DJRNMHOOHP]ŊWXODMGRQViJDL" 0LO\HQiVYiQ\RNDWNŊ]HWHNHWLVPHUWpOPHJ"0LWWXGV]UyOXN" +RJ\DQiOODStWKDWMXNPHJKRJ\PHO\LNDQ\DJDNHPpQ\HEE"

71

_ 72–73. oldal _ Folyékony és légnemű anyagok Az első évfolyamon már végeztünk játékos vizsgálódásokat a folyékony és légnemű anyagokkal kapcsolatosan. Az időjárási megfigyelések alkalmával is szereztek tapasztalatokat a gyerekek. A tankönyvben található kísérletekkel bizonyítsuk be a folyékony és légnemű anyagok jellemző tulajdonságait. A tankönyv is a mindennapi életből hoz példákat. Mutassunk rá a különböző halmazállapotú anyagok felhasználhatóságára! Mit gondoltok, miért nem vízzel töltik meg a gumimatracot vagy a lufit? Mi történne? Igyekezzünk a gyerekeket inspirálni arra, hogy még több példát hozzanak a környezetükből. Hívjuk fel a figyelmet a levegő tisztaságának fontosságára, a vízzel való takarékoskodásra, valamint a vizek védelmére! _ 74–75. oldal _ Halmazállapot-változások, oldódás A halmazállapot-változásokról és az oldódásról már vannak a gyerekeknek tapasztalatai. Ismét a gyakorlati életben tapasztaltak és a tankönyvben található egyszerű kísérletek segítik legkönnyebben a megértést. Csak abban az esetben tudják a témához kapcsolódó fogalmakat pontosan használni, ha megfigyelik, tapasztalják és megértik a folyamatokat. Különösen figyeljünk arra, hogy az olvadás és oldódás fogalmát ne keverjék össze a gyerekek. Hívjuk fel a figyelmet az egészségvédelemre (túl hideg ital fogyasztása) és a balesetveszélyre (forró víz, étel)! Beszéljük meg a halmazállapot-változások hasznát és kárát a mindennapi életünkben! Mire jó a tavak, folyók jégpáncélja? Mi lenne, ha hűtőszekrény nélkül kellene élnünk, ha nem párologna el a mosott ruhából a nedvesség, ha nem tudnánk megfőzni az ételeinket? A gőzgépek működését könnyebben megértethetjük a Thomas, a gőzmozdony című mesefi lmsorozat részleteinek segítségével. Ezekről a mai gyerekeknek már nincsenek tapasztalataik. Az oldódás megértését segítik a tankönyvben található kísérletek. A téma végén a kérdésekre adott válaszok még inkább összekapcsolják a gyerekeket a mindennapok tapasztalataival.

31

Kézikönyv A mi világunk 2. tanításához _ 76–77. oldal_ Az időjárás A halmazállapot-változások ismeÉv eleji ismétlés Anyagok a környezetünkben Anyagok a környezetünkben Év eleji ismétlés rete nagymértékben megkönnyíti Az időjárás az időjárási jelenségek megértését. A négy évszak változását már óvodáskorban megfigyelték a gyerekek. Az első évfolyamon többnyire az évszakok köré szerveződtek a környezetismeret, a magyar, az ének, a rajz tantárgyak témái. Tapasztalataik és előzetes tudásuk alapján megismerhetik a gyerekek az időjárás elemeit, végezhetnek hőmérsékletméréseket. Hogyan befolyásolja az időjárás az élőlények életét (növények, állatok, emberek)? Hogyan védekeznek az élőlények a számukra kellemetlen időjárás ellen? 76 77 Játék: A kis meteorológus elmond egy időjárás-jelentést, egy másik gyerekek ekek elmondja (bem (bemutatja), tatja) hog hogy ennek alapján hog hogyan an öltözködne fel fel. Az osz osztálytársak elmondják a véleményüket a feladat megoldásáról, szükség esetén javítanak. Beszéljük meg, miért szükséges meghallgatni az időjárás-jelentést! Mi az, amit mi is meg tudunk állapítani az időjárás változásával kapcsolatosan? Mi jelzi számunkra a szabadban az időjárás változását? Hogyan segíthetnek az emberek a környezetükben élő növényeken és állatokon a számukra rossz időjárás esetén? $KŊPpUVpNOHWHWKŊPpUŊYHOPpUMN0pUWpNHJ\VpJHD&HOVLXVIRN FHO]LXV]IRN -HOH& $KŊPpUŊUŊOOHROYDVKDWMXNKiQ\&KLGHJYDJ\KiQ\&PHOHJYDQ

7DOiOyVNpUGpV /HQ\XJV]RPpVI|ONHOHN pQKR]RPDPHOHJHW %ŊU|GWŊOHPIHNHWH .LYDJ\RNPiUWXGRGH"

$] LGŊMiUiV EHIRO\iVROMD PLQGHQQDSL pOHWQNHW$]LGŊMiUiVDQDSVXJiU]iV DKŊPpUVpNOHWDFVDSDGpNpVDV]pO IRO\DPDWRVYiOWR]iVD+HO\HVKDPLQ GHQQDSWiMpNR]yGXQND]LGŊMiUiVUyO

$1DSDOHYHJŊpVDYt]HJ\WWDODNtWMiND]LGŊMiUiVW$QDSVXJDUDNPHOHJHW iUDV]WDQDN$OHYHJŊPR]JiVDDV]pO$Yt]EŊOIHOKŊNNpS]ŊGQHNDIHOKŊEŊOFVDSD GpNHVŊYDJ\KyKXOO $]LGŊMiUiVMHOHQWpVWDPHWHRUROyJXVRNNpV]tWLN7iMpNR]WDWQDNDKŊPpUVpNOHW DODNXOiViUyODFVDSDGpNPHQQ\LVpJpUŊOKDOPD]iOODSRWiUyODV]pOHUŊVVpJpUŊOpV LUiQ\iUyO

9DODPLNRUUpJHQPpJQHPYROWDNPHWHRUROyJLDLLQWp]HWHN$] HPEHUHNKRVV]~pYHNHQiWPHJÀJ\HOWpND]LGŊMiUiVWWDSDV] WDODWRNDWV]HUH]WHN0HJÀJ\HOWpNDWHUPpV]HWMHO]pVHLWD]iO ODWRNYLVHONHGpVpW3pOGiXOHVŊpVYLKDUHOŊWWDURYDURNDOD FVRQ\DEEDQV]iOOQDN

1iOXQNQpJ\pYV]DNYDQDWDYDV]DQ\iUD]ŊV]pVDWpO$QpJ\pY V]DNLGŊMiUiVDNO|QE|]Ŋ

6]RED KŊPpUŊ

gOW|]]PLQGLJD]LGŊMiUiVQDNPHJIHOHOŊHQ5HJJHOpVHVWHKŤY|VHEE YDQ+DUpWHJHVHQ|OW|]N|GV]QHPIi]ROPHJpVQHPLVOHV]PHOHJHG +DOOJDVGPHJD]LGŊMiUiVMHOHQWpVW3UyEiOGPHJ|QiOOyDQ|VV]HiOOt WDQLPLO\HQUXKDGDUDERNDWYHV]HOIHO.pUGNLDV]OHLGYpOHPpQ\pWLV

0pUKHWŊDQDSVWpVPHQQ\LVpJHDV]pOHUŊVVpJHLUiQ\DDFVDSDGpNPHQ\ Q\LVpJHDOHYHJŊQ\RPiVDSiUDWDUWDOPD

$PLNRUQDJ\RQKLGHJYDJ\QDJ\RQPHOHJD]LGŊD]WV]RNWXNPRQGDQLÅ.XW\D LGŊYDQµ1p]]XWiQDPLpUWOyJDWMDDNXW\DDQ\HOYpWDQDJ\PHOHJEHQ

7DYDV]

Nyár

.XW\iN

-pJHVŊ

/HJ\HWHNNLVPHWHRUROyJXVRN0RQGMDWRNHOW|EEIpOHLGŊMiUiVMHOHQWpVW

ŉV]

Tél

0LDODNtWMDD]LGŊMiUiVW" 0LUŊOWiMpNR]WDWQDNDPHWHRUROyJXVRN" 0pUMpWHNPHJDKŊPpUVpNOHWHWDWDQWHUHPEHQpVDV]DEDGEDQ 0LO\HQLGŊMiUiVMHOOHP]LDQpJ\pYV]DNRW" +RJ\DQ|OW|]N|GV]DNO|QE|]ŊpYV]DNRNEDQ"

_ 78–79. oldal _ A tűz A tűzoltók munkájával az első évfolyamon már megismerkedtek a gyerekek. Elevenítsük fel a tanultakat! Kérdezzük meg, van-e valakinek tapasztalata tűzesetről vagy égési sérülésről! Gyűjtsük össze, mit jelent számunkra a tűz (melegedhetünk, főzhetünk)! Miért mondjuk, hogy nemcsak barátunk, hanem ellenségünk is lehet? Miért veszélyes a füst? Nagyon fontos, hogy megbeszéljük a gyerekekkel a háztartásban előforduló veszélyhelyzeteket (gyufa, gyertya gyújtogatása, elektromos készülékek). Elevenítsük fel a tűzoltók hívószámát! Játsszunk el egy beszélgetést (röviden, érthetően, név és lakcím közlésével)! Mit kell tennünk, ha tüzet észlelünk? A tankönyvben látható tűzoltási módok elsősorban azt próbálják szemléltetni, hogy a tűztől el kell vennünk a levegőt, mert a levegőben lévő oxigén táplálja. Természetesen azt is bemutatják, hogyan olthatjuk el a kisebb tüzet. Egy második osztályos gyereknek azonban ezzel nem kell próbálkoznia. Kérje azonnal egy felnőtt segítségét! Az égés feltételeit két kísérlettel bizonyíthatjuk be. Gyújtsunk meg egy papírdarabot fémtálcán! Hagyjuk elégni (itt megfigyeltethetjük az anyag elégetésekor keletkezett hamut és füstöt is)! Megállapíthatjuk, hogy nincs több éghető anyag, tehát egy feltétel hiányzik. Ezt követően égessünk egy újabb papírdarabot, amelytől elvesszük a levegőt, azaz homokot szórunk rá. A jól bevált égő gyertya és pohár kísérlettel is szemléltethetjük és megerősíthetjük a levegőben lévő oxigén hiányát. Itt azt is meg tudják figyelni a gyerekek, ahogy elfogy az oxigén a pohár belsejéből. Ismertessünk meg a gyerekekkel éghető és nem éghető anyagokat a tankönyv alapján! Mutassuk be néhány mondatban Irinyi János munkásságát! Gyakoroljuk a tanterem gyors elhagyását az iskola tűzriadó terve szerint!

Miről tanultunk? A tankönyv alapján foglaljuk össze a témakört! Ismételjünk meg néhány kísérletet!

32

_ 80. oldal _


SZAKMAI KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Hol élek? Az élősarok Az élővilág megismerésében és megszerettetésében fontos szerepet tölthet be az élősarok. A meglévő dísznövények mellett az évszaktól függően nevelhetünk itt babot, kukoricát, metélő- és vöröshagymát is. A tél közepétől kezdve hajtassunk gyümölcsfá kat: alma-, köszméte- és cseresznyeágat! Hajtassunk cserjéket: japánbirs, aranyeső, kökény, bodza, húsos som! Befőttesüvegekben gyermeki segítséggel és ápolással hajtathatunk tulipán-, jácint-, nárcisz- vagy sáfrányhagymát, vöröshagymát, fok hagymát, amarilliszt. Csíráztathatunk vadgesztenyét, vörös és kocsányos makk terméseit, diót, mogyoró terméseit, juhar- és fenyőmagot, tujamagot. Becserepezett vadon termő növények Igen sok vadon élő növény tartható, nevelhető, illet ve szaporítható cserépben. A páfrányok jól bírják a zárt helyiségben tartást, különösen a következő fajok: erdei pajzsika, édesgyökerű páfrány, aranyos fodorka. Leghelyesebb, ha a felsorolt páfrányokat a termőhelyük ről hozott humuszos földbe ültetjük. Ennek hiányában megfelel bármelyik erdei lombföld is. Ültetésükre legmegfelelőbb időszak az ősz. A becserepezett páfrányokat az élősarok árnyas részén helyezzük el. Gondozásuk tulajdonképpen csak öntözésből áll. Fontos, hogy az öntözést rendszeresen végezzük: mindennap annyi vizet öntsünk tányérjukba, amenynyit fel tudnak szívni. Földjüket ne engedjük kiszáradni! A virágos növények közül elsősorban a gyomokat tartsuk cserépben. Csak nem minden gyomnövényünk jól tenyészik cserépben. Figyeljék meg a tanulók, hogy a gyomok gyorsan nőnek, s igen igény telenek: bírják a nedvességet, szárazságot, fényt, árnyékot, hideget, meleget, igen sok magot érlelnek stb. Annak igazolására, hogy a talajban állandóan vannak gyommag vak, töltsünk meg egy cserepet földdel, és öntözzük meg. Egymás után kelnek ki a különféle gyomok mag vai. Az élősarokban nevelt gyermek láncfű, martilapu szabályos gömb alakban elhelyezkedő repítőernyős kaszattermést hoz. Az egyla ki kiscsalán és a kétla ki nagycsalán cserepekben nagyon virulensen fejlődik. Érdekes megfigyelni a nagycsalán porzós példányát. Érett porzói hirtelen kivágódnak, és a virágport szemmel láthatóan szórják. Csíráztatások A csíráztatáshoz a mag va kat be kell gyűjteni és elő kell készíteni. A begyűjtés ideje augusztus, szeptember és október. Gyűjtsünk fajonként vagy 30-40 db (legszebb a bok rétafa) termést, különböző fajú egészséges tölgymak kot, bükk mak kot, szelídgesztenyét, diót, gyertyán-, hárs- és juhartermést! A legkorábban lehullott apróbb termések és mag vak gyorsabban csíráznak (csírázási esélyük nagyobb), mint a később hullottak és nagyobbak. A tölgymakkokat leghelyesebb már augusztus végén begyűjteni. A terméseket és mag va kat ne vigyük szobába, mert ott csírázóképességüket elvesztik: ezeket a csírázáshoz elő kell készíteni. Az előkészítés edzésből áll. Az edzés tulajdonképpen a természeti folyamat utánzása. A mag va kat, terméseket gyűjtés után szórjuk bok rok alá, terítsük szét, és fedjük le lazán avarral! Ha száraz az ősz, hetenként egyszer öntözzük meg! Cserepeket töltsünk meg háromnegyedig finoman eldörzsölt, laza kerti földdel vagy nedves fűrészporral! Erre rakjuk a mag va kat. A mag vak ra szórjunk annyi földet, illet ve fűrészport, hogy éppen ellepje azokat! A ládá kat helyezzük el az élősarok alsó polcaira vagy az asztal alá! Jó, ha üveglappal is befedjük őket, de ne zárjuk le teljesen, mert a csírázáshoz sok levegő (oxigén) szükséges. Két héten belül előtör a mag vakból a csíragyökér, majd háromnégy héten belül a csíraszár. Januárban már szép üdezöld „szálerdőcske” díszíti élősarkunkat. Nagyon érdekes a csonthéjasok csíráztatása. Szerezzünk szilva-, barack-, őszibarack-, mandula-, cseresznye-, meggymag va kat! Faláda aljára szórjunk kétujjnyi homokot, erre tegyünk egy sor magot, szórjunk rá ismét néhány ujjnyi homokot, majd erre ismét mag va kat rétegezzünk, majd újra mag és újra homok következzék. Ez a művelet a rétegezés. A meg töltött ládát öntözzük meg, vigyük pincébe vagy ássuk be a földbe! Februárban helyezzük el az élősarokban és egy hónap múlva nézzük meg a láda tartalmát. Érdekes lát ványban lesz részünk: a csonthéja kat szétfeszítik az előtört csíragyökerek. A kicsírázott mag va kat helyezzük cserépbe és ott neveljük tovább csemeték ké! A fiatal növénykéket magoncok nak nevezik. 33


Járulékos gyökereztetések (dug ványok) A járulékos gyökerek képződésének bemutatására legalkalmasabbak az őszi hónapok. A vízben gyökereztetést úgy végezzük, hogy az ágak nak legalább egyharmadát vízbe tesszük. Minél bővebb a gyökereztető víz, annál jobb. Gyökereztetésre legalkalmasabbak a babos- (lek város-) üvegek. A gyökereztetés gyorsaságát fokozza a víz tisztasága, ezért a vizet 3-4 naponként újítsuk meg; a gyökerek ugyanis oxigénigényesek. A fűzfajok gyökerei különösen sok oxigént kívánnak. Ha októberben szomorúfűz porzós példányáról származó, hüvelykujjnyi vastag ágat hajtatunk, az már egy hónapon belül nagyon szépen kivirágzik. A fagyal nagyobb, já ru lékos gyökeres ága tápsókeverék oldatával táplálva új leveleket fejleszt és virágot is hoz. A fagyal egyébként a szobában télen sem hullatja le a leveleit. A járulékos gyökereket fejlesztett ága kat cserépbe ültet ve tovább nevelhetjük. A kultúrnövények is bő vá lasztékot szolgáltat nak a já ru lékos gyökereztetésre. Leg gyorsabban gyökereznek a pletykafutó, a szultánvirág, a begóniafajok, a kaktuszfajok és a burgonya szárdarabjai. Gyökereztessünk és hajtassunk húsos gyökereket! A tartalék táplálékban bővelkedő húsos gyökerek vízbe téve nagyszerűen gyökereznek, lombot fejlesztenek, majd virágoznak. A konyhakerti és gazdasági növények közül a következők húsos (módosult) gyökereit és szárait nevelhetjük sikerrel: sárgarépa, petrezselyem, zeller, retek, torma, karalábé, cék la, cukorrépa, ta karmányrépa, burgonya, vörös- és fok hagyma. A karó, illet ve répa ala kú gyökereket üveghengerekbe tegyük úgy, hogy a víz csak a végüket érje. Ha a sárgarépa gyökerét „nya kig” vízbe tesszük, megrothad, gyökere ugyanis annyira oxigénigényes, hogy ha végig vízbe ér, romlásnak indul és elpusztul. Helyesen kezelve ernyős virágzatát is kibontakoztatja. A többi gyökeret, illetve szárrészt bőszájú üvegre „ültetjük” úgy, hogy csak a gyökér alja érjen a vízbe. A megjelenő oldalgyökerek a vízbe hatolnak, és felveszik a kellő vízmennyiséget. A petrezselyem lassan, a zeller és a cék la gyorsan gyökerezik. Hajtatások (elővirágoztatások) A hajtatás, illet ve elővirágoztatás az élősarok leg tanulságosabb és legszebb művelete. Igen sok lágy szárú (dudvás szárú) és fás szárú növény (cserjék, fák) hajtatható. Hajtatható és télen elővirágoztatható minden olyan dudvás szárú növény, amely föld alatti szár-, illet ve gyökérrészeiben tartalék táplálékot halmoz fel, és amely május közepéig a természetben virágzik. Sok növényből nyáron nem látszik semmi, a föld alatti szárrészben él tovább, pihen. Ilyenek általában a hagymás és gumós növények, pl. hóvirág, tőzike, gyöngyike, tyúktaréj, sáfrány, keltike, nárcisz, tulipán stb. Az ilyen növények nek nyá ron van a mély, a szük séges pi henőjük. Ősszel, ami kor megindulnak az esőzések, fejlődésnek indulnak, kifejlesztik gyökérzetüket, levélkéiket is megnövelik és virágrügyeikből bimbót képeznek, amely a levelek közé nyomul és ott védelmet találva, a fokozódó hidegek hatására növekedését megszünteti. A levelek és a közöttük lévő bimbó több fajnál (pl. a hóvirágnál) eléri az avart, amely felülről védelmet biztosít. A téli fagyok a növényeket kényszerpihenőre ítélik. Ha a hideget megszüntetjük, azaz meleg helyiségben vízbe állítjuk a növényt, az kényszerpihenőjét beszünteti, fejlődésnek indul, virágrügyeit kifejleszti, virágzik, végül kizöldül. Hideghajtatással virágoztatható: hóvirág, tavaszi tőzike, téltemető, pirosló hunyor, pettyegetett tüdőfű, tavaszi kankalin. A melegre legérzékenyebb a hóvirág és a tavaszi tőzike. Hajtatásuk ra legalkalmasabb a keleti vagy nyugati fek vésű ablak köze. Tegyük hagymáikat alacsony falú tálakba, öntsünk rájuk annyi vizet, hogy a hagymá kat éppen ellepje! Szórjunk rájuk kevés avart és így állítsuk a tála kat a külső és belső ablak közébe! Hideg éjszaká kon a hagymák a hajtatóvízbe befagynak. Bírják a befagyást, ha viszont az éjsza kák tartósan erősen fagyosak, ak kor növényeinket fűtetlen, de fagymentes szobában helyezzük el. December végén megkezdik a virágzást, január folyamán csak nem mind kinyílik. Figyeltessük meg a napsugarak virágzást serkentő hatását! Napos időben a nyílási idő meggyorsul, a ta karólevelek feltárulnak. Jácintot, tulipánt úgy is hajtathatunk, hogy a december folyamán a földből kiemelt hagymá kat olyan vízzel teli üvegek re tesszük, amelyek szája a hagy mák méreténél kissé szű kebb, így nem csúsznak bele. Az üvegeket a hajtatóhelyre ál lítjuk és lefedjük fekete papírból készült, kúp ala kú „sapkával” addig, amíg a levelek között határozottan megjelennek a bimbók. Ilyenkor az árnyékoló sapkát eltávolítjuk, és a növényt napos helyre tesszük. Néhány hét alatt teljesen kifejlődnek az illatos, szép virágok.

34


A salátaboglárka meleg szobában, 20–22 °C-on is igen jól virágoztatható. Ez a legkönnyebben és leggyorsabban hajtatható növényünk. Október elején beállított példányai már a hónap végére kivirágoznak. A virágok hidegre téve gyorsan összehúzódnak, de a meleg szobában, pl. asztali lámpa alá helyezve, 10 perc alatt gyorsan kinyílnak, néha a nyí lás szabad szemmel is látszik (epinasztikus mozgás). Még gyorsabb virágnyíló mozgást észlel hetünk a hóvirágnál. Hideg helyről behozott virágai percek alatt függőharangszerűen szétnyílnak. Meleghajtatással a cserjék és fák ágait hajtatjuk. Sikeresen hajtathatók és elővirágoztathatók mindazok, amelyek a természetben is korán virágoznak, és amelyek nek ülő-, illet ve rövid kocsányú virágai vannak. A növény fajok a virágoztatás lehetősége, minősége sorrendjében a következők: arany fa vagy aranyeső, keserűmandula, szomorúfűz, japánbirs. Hajtatható természetesen az alma, körte, cseresznye, meggy, barack, szilva, őszibarack és mandula is. A gazdaságilag értékes gyümölcsfák ágait azonban ne használjuk fel hajtatásra sem! Minél nagyobb növényt törjünk le! A felsorolt fás növény fajok ágainak java részét meleghajtatással virágoztatjuk. A meleghajtatás hőmérsék lete 20 °C, vagy 20 °C fölött van 20–30 °C-ig, de nem állandóan, hanem csak délelőtt, a fűtés ideje alatt. Délután már alacsonyabb hőmérsék let is elég, de éjsza ka se szálljon 14–15 °C alá. A nappali 20–30 °C-os és az éjsza kai hűvösebb, 14–16 °C-os hőingadozás szükséges is. A nappali világos (napos), meleg és az éjsza kai sötét, hűvös idő azok az ellentétes környezeti hatások, melyek a virágzást mint fejlődési jelenséget eredményezik. Ha a hajtatandó ágainkat éjjel-nappal 20 °C-os melegben és világosban tartanánk, nem sikerülne olyan jól a hajtatás, mint a fény-hő tényezők ellentéteinek alkalmazásával. A környezeti nevelés szempontjából fontos, hogy az élősarokban a gyerekek a növények mellett állatokat is meg figyelhessenek és részt vegyenek azok gondozásában. Fontos az, hogy olyan állatokat válasszunk, amelyek jól tarthatóak tanteremben (pl. ak váriumi béka, pinty, sáska, kék tücsök). Állatok gondozása az osztály teremben Nézzenek körül a gyerekek az asztalukon, a fiókjukban, hogy megfelelő rend van-e. Ha nincs, tegyenek szép rendet a közvetlen környezetükben. Ezután járjuk be az iskola épületét, udvarát! Figyeljék meg a gyerekek, van-e elég szeméttartó, honnan hiányoznak a növények stb! Ezután menjünk vissza az osztály terembe! Beszéljük meg, hogy a növények megfelelő helyen vannak-e, kapnak-e elég fényt, hogyan és mikor kell őket öntözni! Tudatosítsuk, hogy a különböző növények másfajta gondozást igényel nek, és ápolásuk al kal mával nagyon fontos a rendszeresség. A tankönyvben leírtak és az ábrák alapján – ha van rá lehetőségünk – telepítsünk parányi üvegházat vagy mini „tavacskát” uborkásüvegbe. A mini „tavacska” szinte mindenütt meg valósítható. A néhány vízicsigát meg vásárolhatjuk az állatkereskedésben. Vízinövényt tudnak hozni azok a gyerekek, akiknek otthon van akváriumuk, de vásárolhatunk állatkereskedésben is. Nagyon szeretik a gyerekek figyelni a csigák növekedését, mozgását. Az ak várium berendezése Nagyon hasznos, ha van lehetőségünk ak várium telepítésére. Mindennap tanulmányozhatják, meg figyelhetik a gyerekek a vízi élőlényeket. Ügyelni kell, hogy egyensúlyban legyenek benne az állatok, növények és a tápanyagok. Ha magas a víz ásványianyag-tartalma, ak kor elszaporodnak az algák. Zavaros lesz a víz, és zöldesre színeződik az ak várium fala. A csapvízben át mosott, fer tőt lenített gyöngykavicsot kb. 4 cm-es, egyenletes rétegben helyezzük a tisztára mosott, szétterített ak váriumi homok rétegre. (Az ak vá riu mot lehetőleg vi lágos, de ne napsütötte hely re tegyük! A természetben általában egyensúly uralkodik, de az akváriumban más a hely zet. Az oxigén pót lásá ra levegőztető ké szü léket kell beszereznünk! A csövön lévő szorítócsavarral szabályozhatjuk a helyes beállítást. A leg több akváriumi díszhal és növény trópusi eredetű, ott a víz hőmérsék lete állandóan kb. 25–30 °C. Lehet kapni speciálisan elkészített fűtőtestet, amivel biztosíthatjuk a víz megfelelő hőmérsék letét.) A kimosott gyöngykavics tetejére helyezzünk egy nejlonzacskót, és töltsük fel az ak váriumot sima csapvízzel! Így a beom ló vízsugár nem zavarja fel a kavicsot. Ne töltsük az ak váriumot egészen tele! Növény ültetés: Vannak szálas, bok ros, vízen úszó növények. A magasabb, jól fejlődő növényeket hátra, a kisebbeket előre ültessük! A növények és állatok telepítésével kapcsolatosan kérjünk tanácsot az állatkereskedésben. Az ak vá riu mot fénycsővel vi lágít hatjuk meg. A világítás időtartama legalább napi 12 óra legyen! Fokozottan ügyel-

35


jünk az ál latok rend szeres eteté sére, va la mint ar ra, hogy a gyerekek ne nyúljanak az elektromos berendezéshez. Az ak vá riumtelepítés részletes leírását meg ta lálhatjuk David Burnie Barangolás a természet világában című köny vében, a 76–77. oldalon.

Mit mikor gyűjthetünk? Begyűjtési terv az éves munkához – válogassunk szükség szerint Gyűjtések tavasszal és nyáron Fenyők tűlevelei, csigaházak, kagylóhéjak, letört ágak ról levett fűz-, nyár-, mogyoróbarkák, elpusztult rovarok, ál latok koponyái, leved lett szőrcsomók, madár tol lak, őz- és szar vasagancsok, kiszáradt pöfeteggombák, taplógombák, tölgyesekben a lehullott sárga fagyöngy korallszerű ágacskái, a fehér fagyöngy letört darabjai, kéregdarabkák, virágszirmok, termésma radvá nyok, pl. a kökény, a galagonya összeszáradt termései, száraz kórók, pl. ökör fark kóró, gi lisztaűző va rádics, a su lyom vízpartra sodródott termései, mag vak, gubacsok, pl. nagy magyar gubacs, rózsagubacs, golyógubacs, ásvá nyok, kőzetek, talajminták, gyíkok, sik lók pik kelyes bőrmaradványai, madárköpetek, pl. sárga rigó, lábnyomok a nedves ta lajban, melyek gipszbe önt hetők, madárhangok rögzítése. Gyapjaslepke „gyapjúmaradványai” fák kérgén, kavicsok, partra sodródott fadarabok, gyökérmaradványok, pl. kukorica, napraforgó. Gyűjtések ősszel és télen Lehullott lomblevelek, száraz gombák, száraz termések, pl. nád, gyékény, békabuzogány, pipacs, mák, héja kútmácsonya, fehér szamárkenyér, madár tollak, táplá lék maradványok. Törpeegér nyári fészkei, félbetört dióhéjak, harkályok nyomai a fa kérgeken, zuzmós fa kérgek, fakéregre telepedett moszatok, állati szőrcsomók, bagolyköpetek, ürü lék nyomok, lábnyomok a hóban (rajzolni vagy fotózni), csigaházak, kagylóhéjak, korhadó falevélmaradványok, letört rügyek, fakérgek, elpusztult rovarok, pókok, rákok, elhagyott darázsfészkek, méhek elhagyott lépei, kukoricaszár, napra forgószár, szalma, elszá radt füvek, lehullott tűlevelek, tobozok, gyümölcsök mag vai, pl. szilva, őszibarack, kajszi, dinnye, tök, dísznövények magjai, zöldségfélék magjai, kosárkötő fűz vesszői. A környezet szépítése az iskola udvarán A feladatok közül természetesen azokat valósítjuk meg, amelyek re van lehetőségünk az iskola udvarán vagy környékén. Mondjuk el a gyerekeknek, hogy a kúszónövények nem ártanak az épületeknek, betonoszlopoknak. Sok-sok rovar talál bennük búvóhelyet. A madarakat, melyek rovarokkal táplálkoznak, ide vonzza ez a környezet. Így sokkal több madárban, madárdalban gyönyörködhetünk. 2-3 kúszónövényhajtást nem nehéz beszereznünk. Fontos megbeszélni a gyerekek kel, milyen időközönként öntözzük az elültetett növényeket. Idősza konként figyeljük meg, mennyit nőttek, fejlődtek. A bioszobor elkészítését szülők segítségével ajánljuk, amennyiben van rá lehetőség. A feladatok között szereplő élősarok ter vezését, rajzolását írólapra, rajzlapra is rajzoltathatjuk. A gyerekek nek életkori sajátosságaik nál fog va könnyebb nagyobb lapon dolgozni.

36


Népszokások Nyári népszokások Június 24-e a nyári napforduló ünnepe. Keresztelő Szent János napjaként ünnepli ezt a keresztény egyház. A 14. századtól népszokássá is vált a tűzgyújtás ünnepe. A tűztől várták, hogy majd védelmet nyújt a köd, a jégeső, a dögvész ellen, és a jó termést is elősegíti. Egyes vidékeken gazt égettek, hogy tiszta legyen a búza. Szent Iván napján tüzet raktak, melynek hittek egészség- és szerelemvarázsló erejében. Borsod megyében a palócok a szalmából ra kott tűz felett bodzát, papsajtot füstöltek. A megfüstölt virágokat hazavitték, a padláson megszárították, és szemmel verés, igézés ellen használták. A Szent Iván-napi tűzugrás a párok összeének lésére, a szerelemvarázslásra is alkalmat adott. Hosszú-hosszú ének kel „összeénekelték” a párokat. Innen is ered a szólás: „Hosszú, mint a szentiváni ének”. Egy részlet Kodály Zoltán gyűjtéséből: „Mel magos rutafa ága elágazott, a tengeren áthajladozott. Egyik ága hajlott Balkó Pista udvarába, Selem sárhajó Magyar Ilonának haján fölyő gyöngykoszorú gyöngy…” Aratási ünnepeket régebben csak ott tartottak, ahol nagyobb földterületen arattak. Amikor az Alföldön arattak, más vidékek ről is jöttek emberek, akik vállukon a kaszával mentek egyik helyről a másik ra aratni. Pénz helyett gabonát és egész napi élelmet kaptak. Dél felé a menyecskék a hátukon, a kezükben vagy szamárra ra kodva hozták ki a meleg ételt, a friss kenyeret. Mikor vége az aratásnak, a termést elosztják a gazda és a munkások között. Az aratás utolsó napja ünnep. Az arató lányok, asszonyok aratókoszorút fonnak. Szalmából font díszek kel fölcifrázzák, melyet mezei virágok kal és szalagok kal díszítenek. Ének kel, zeneszóval bemennek a faluba az uraság házához, átnyújtják a kalászkoszorút és minden jót kívánnak. Az aratókoszorút a következő vetésig megőrizték, s ak kor a vetőmag közé morzsoltak belőle szemeket, hogy jövőre is jó termés legyen. Az aratók gyak ran énekelték ezt a dalt: „Elvégeztük, elvégeztük Az aratást, az aratást Készítsd gazda, készítsd gazda Jó áldomást, jó áldomást. A gazdasszony, a gazdasszony Jó vacsorát, jó vacsorát.” Viszonzásul vendégül látták az aratókat. Birkapaprikás, tyúk húsleves, töltött káposzta, bor, táncmulatság zárta a nehéz munkával telt napokat. Augusztus jeles napja Nagyboldogasszony ünnepe. Ezt Mária-ünnepnek is nevezik. Ek kor kezdődnek a búcsúnapok, melyeket az ország különböző vidékein más-más időszakban tartanak. A búcsúk nak két jellegzetes formája van: az egyik valamilyen búcsújáró hely látogatása, a másik a település életéhez kapcsolódó esemény. A búcsújáró helyekhez csodák, legendák fűződnek. A hit szerint csodás ereje lehet egy-egy forrásnak, kútnak, szentképnek vagy szobornak. Ezért távoli vidékek ről sokan érkeznek ezek re a helyek re. Híres búcsújáró helyek: Szentkút, Máriabesnyő, Máriapócs, Csíksomlyó, Máriaradna, Máriacell. Rendszerint gyalogosan, énekelve, imádkozva érkeznek a csoportok, az emberek nagy szentképeket visznek. Régen a búcsúk nak nemcsak vallási jelentőségük volt, hanem társas alkalmat is jelentettek. Ilyenkor az idősebbek híreket hallottak, a fiatalok ismerkedtek, szórakoztak. A búcsújárók vásárfiát vittek az otthon maradottaknak. A búcsúkat ma is sok vásáros keresi fel portékáival. Árusítanak szentképeket, édességet, mézeskalácsot és mindenféle ajándékot. Mutat ványosok, körhintások szóra koztatják az embereket. Fennmaradt az a kedves szokás is, hogy a búcsújárók valamilyen apró ajándék kal, búcsúfiával kedveskednek szeretteik nek.

37


Szüreti népszokások A szüreti felvonulások, a híres szüreti hagyományok elsősorban a szőlőtermelő vidékek re jellemzőek. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a munka végéhez kapcsolódtak: az uraság megkötözése, a szüreti koszorú elkészítése, a koszorúvivők leöntése vízzel, az uraság köszöntése verses rigmusok kal, a legjobb szedők megjutalmazása, pl. kendővel. A szüreti szokások, mulatozások többnyire minden vidéken másféleképpen zajlottak. „Nálunk (a Cserháton) például a szüret bevégeztével a tarkabarka néptömeg közepén az úgynevezett vincellér áll cifra kalapban, jobb karján ügyesen összefogott koszorú függ. Bal kezében szőlővel teleaggatott botot tart. A csapat kíséretével népdalokat énekelve, méltóság teljes lépések kel indul le a hegyről a borház felé. A házban harsog a zene, nagy mulatság van készülőben. A borház előtt megáll a csapat. A vincellér leemeli a kalapját. Rövid üdvözlőbeszéde után a koszorút a háziasszonynak, a botot a háziúrnak nyújtja át. A csapat pompás vacsorában részesül, majd ropják a csárdást egészen reggelig.” A Hegyalján az volt a szokás, hogy a szőlőkoszorút fehérbe öltözött lány vitte. Útközben az őt kísérő lányok a tavalyi borból kínálták a bámészkodókat. A gazda házánál felfüggesztették a szőlőkoszorút, majd ettek-ittak, énekeltek, táncoltak hajnalig. Az 1930-as években a Tokaji Szüreti Hét alkalmával felvonulást rendeztek. A legények egy hordó tetejére ültetett bábut vittek: a „baksust”. (Bacchusnak, a görög istennek az alakját formázta a bábu.) Baksus egy hordón keresztbe tett lábbal ülő figura, lopótök kel és pohárral. A hordókészítők (kádárok) előadták a hordókészítést utánzó, hordóabroncsok kal végzett bravúros táncukat. Nemcsak a szőlőtermelő vidékeken voltak szüreti felvonulások. A Bódva vidékén például a felvonulás szereplői csőszgazdának, csőszgazdánénak, bírónak, bírónénak, kisbírónak, kisbírónénak, csőszfiúk nak, csőszlányok nak öltözött jelmezesek voltak. A magyar népviseletbe öltözött lányok ök rös szekéren vonultak végig a falun. A tánchelyiségben felakasztott szőlőfürtöket a gazda és a gazdasszony őrizte. Ha valaki lopott, azt tréfásan megbüntették. Tisza fü reden a szü reti menet élén lovas legények ha ladtak, majd jel mezesek, cigány zenészek. A jel mezesek a „mesterségük” rigmusaival szóra koztatták a nézőket: „Fa kanalat, fa kanalat!”, „Drótozni, drótozni!”, „Csontot, rongyot, ruhadarabot!” Egy Bács megyei rigmus: „Éljenek a szüretelők, Kóstolják meg ezt a szőlőt!” „Hegyen-völgyön lakodalom…” A la kodalom évszázadok óta az egyik legszebb, leg vidámabb ünnepi vigasság. A honfoglalás korából, s az ezt követő századokból már ismerünk leírásokat arról, hogy miként történt a házasságkötés. A magyar múltnak számos nyomát őrzi napjainkig is a nyelv, sőt a la kodalmi szokások is. A házasságra érett nagylány: „eladó lány”; a vő a vevő névből ered. Leánykérés alkalmával az volt a szokás, hogy a kérők vételárat vittek a lány gazdagságának megfelelően: állatokat, bőröket, prémeket, brokátanyagokat. A magyar népszokások közül a házassági szokások őrizték meg leg tovább a régi hagyományokat. Hosszú évszázadokon keresztül a házasság két fontos mozzanatból állt: részint a családok közötti megállapodásból, részint az ünnepi szertartásból. E szokások a mai napig is megmaradtak. Még a századforduló tájékán is a szülők beszélték meg egymás között a leg több házasságot. Ha kisebb vagyoni különbség volt a családok között, létrejöhetett a házasság; ha nagyobb, szó sem lehetett róla. Szegény a gazdaggal nem házasodhatott. A fiatalok gyak ran dalba fojtották keser vüket, ha nem lehetett az a párjuk, akit szerettek: „Szerelem, szerelem, átkozott szerelem, hogy nem termettél volt minden fa tetején?

Minden fa tetején, diófa levelén, hogy szakasztott volna minden leány, s legény.”

Megesett, hogy a fiatalok nem hallgattak a szülői szóra, nem akartak elválni egymástól. Ilyenkor szét választották őket. Legszebb, legrégibb népballadánk, a Kádár Kata is egy ilyen szomorúan végződő szerelem történetét örökítette meg. Kádár Kata szerelme, Mik lós úrfi a vízbe ölte magát bánatában. 38


Az esküvőt, la kodalmat leggyak rabban az őszi munkák befejezése és az advent közötti időben tartották. A lakodalom előtti nap volt a leánysirató. A leány elbúcsúzott barátnőitől, akik vidáman „elsiratták”. Ugyanúgy a vőlegény is elbúcsúzott legénybarátaitól, hiszen többet már nem megy közéjük. Volt olyan vidék, ahol az esküvő napján kora reggel gyü lekeztek a vendégek kü lön a menyasszonyos, kü lön a vőlegényes háznál. A vőlegény és a násznép feldíszített menettel vonult a menyasszonyért, hogy együtt menjenek a templomba. Az esküvői szertartás után a menyasszony és a vőlegény násznagya színlelt alkudozásba kezdett. Végül megegyeztek, hogy az ifjú asszony a délutánt még szülei házában tölti. Ebéd után a díszes menet élén a vőlegény zeneszóval elindult, hogy hazahozza feleségét. Játékos kikérőverseket mondtak. Azután kezdetét vette a lakodalom. Előfordult, hogy több napig is eltartott. A la kodalom legmeghatóbb jelenete a menyasszony búcsúztatása volt. A menyasszony elbúcsúzott szüleitől, a rokonoktól, test véreitől, lány pajtásaitól és végül a koszorújától, amely a gondtalan leányéletet jelképezte. A szomorú jelenetnek hamar vége sza kadt, ezután vége-hossza sem volt a tréfának, vidám szónak. Felpánt likázott, feldíszített kocsin vitték a menyasszonyt a vőlegényes házhoz. Természetesen vidékenként eltértek a szokások. A la kodalmi étkezések száma attól függött, hogy hány napig tartott a la kodalom. Még néhány év tizede sem volt ritka a három-, sőt többnapos la kodalom. A la kodalmi étkek főzése meghatározott rendben történt. A magyar la koda lom egyik jel legzetessége, hogy a fogások feltá la lása kor a vőfélyek kü lönféle rigmusokat mondtak. A leves, a töltött káposzta, a sült, a kása, a sütemények, a bor egyaránt megkapta a maga rigmusát. A vőfély volt a la kodalom lelke: vendéghívó, szóra koztató, a felszolgálást irányító. A pörkölthöz például ez a mondóka járta a Jászságban: „Most tisztelt násznagy uraimék, én a paprikást hoztam, melyért a konyhán sokat várakoztam, egyik kis darab húsért külön hadakoztam. Ezen eledelért nagy próbát is tettem: egy szilaj bikával két nap verekedtem, kicsibe múlt, hogy fogam ott nem felejtettem.” A la kodalom költészete igen gazdag volt. Azokon a vidékeken, ahol még él a népviselet hagyománya, a la kodalom érdekes, festői lát ványt nyújt. Ahol nem, ott a mai divatnak megfelelő menyasszonyi ruha járja, de a szép régi szokásokból sokat meg tartottak. Decemberi hagyományok, népszokások A karácsony legjellemzőbb jelképe a karácsony fa. A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás. Hazánkban először csak a gazdagabbak körében terjedt el. Történeti adatok szerint az első karácsony fá kat nem családok számára állították, hanem egy központi helyre. A gyermekek nek és a szegények nek ajándékozták a fán lévő gyümölcsöket, édességeket. Mindannyian ismeritek a kedves gyermekdalt: Kiskarácsony, nagykarácsony, Kisült-e már a kalácsom? Ha kisült már, ide véle, Hadd egyem meg melegébe! A dalban szereplő kiskarácsony az új esztendő első napjának, január 1-jének, nagykarácsony pedig december 25nek, karácsony első napjának a népi elnevezése. Egy 1862-es leírás szerint néhány földesúr a cselédei számára állított karácsony fát. Ajándékok függ tek rajta: sapka, harisnya, táska, szoknya, fejkötő, ködmön, dohányzacskó, pipa stb. Természetesen az ajándékokra rá volt írva, kinek szólnak. A karácsony fa díszei a termékenységet jelképező alma, dió és az élet fényét jelképező gyertyák voltak. Régen nem hozott a karácsony a gyerekeknek csillogó-villogó fenyőfát. Hozott helyette betlehemes játékot, regösöket, kántálást, éjféli misét, karácsony estén a családban békét, mosolyt, szeretetet. Ajándék ként diót, almát, aprópénzt, kalácsot. Karácsony napján a betlehemeseket és a regölőket várták. December huszonnegyedikén „napszentülettől” (estétől) az újesztendő napjáig házról házra jártak a kántálók, betlehemesek, regösök, aprószentekelők. A köszöntők valamilyen formában szerették volna „meg varázsolni” a jövő esztendőt, hogy szerencsés és békés legyen.

39


Kice, kice, villő Az iskolába való toborzás, tavaszvárás, tavaszköszöntés szokásai: Balázs (február 3.) és Gergely (március 12.) napján az iskolás gyerekek csapatostul járták a falut és a katonai toborzás mintájára verbuválták a kisdiá kokat az iskolába. A köszöntés célja nemcsak a verbuválás volt, hanem adománygyűjtés a sovány pénzű tanítók nak (szalonna, liszt, tojás, zsír). Borsod megyében 20-30 gyerek járt házról házra pánt li kák kal feldíszített csúcsos süvegekben. A sereg előtt a fullajtár ment, egy nagy rúdra támaszkodva ugrált. A házak nál ő kért engedélyt, hogy a szereplők versek kel bemutatkozhassanak. A Gergely-járás jellegzetes éneke: „Szent Gergely doktornak, Híres tanítónknak Az ő napján, Régi szokás szerint Menjünk isten szerint Iskolába.” A húsvéti ünnep közben szokás volt, hogy a lányok és a legények a tavasz behozatalát jelképezve zöld ágak kal (villőfákkal), énekszóval vonultak végig az utcán. A villőzés szokása gyak ran a kiszehordással kapcsolódott össze. A kisze egy menyecskének öltöztetett bábu volt. A lányok végighordozták a falun, majd vízbe vetették vagy elégették. Sok felé úgy tartották, hogy aki a kiszézésben részt vesz, az még abban az esztendőben férjhez megy. Húsvéti népszokások A húsvét két legnépszerűbb szokása a tojásfestés és a locsolás. A locsolás szokása nagyon régi idők re nyúlik vissza, melyről sok emlék tanúskodik. Már a középkorban is ismerték a vízbevetélő hétfő, vízbehányó kedd kifejezést. Hasonlóképpen régi szokás a tojásfestés és a tojások kal kapcsolatos játék. A tojás egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképe. Hazánk területén a népvándorlás kori és avar sírokban gyak ran találtak tojást, díszített tojáshéjat. A húsvéti tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. A legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületére egy szép formájú levelet tesznek, s úgy mártják a festékbe. Utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak; hagyma héj és zöld dióhéj főzetét, vad kör te vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások „írásának” legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, és a folyékony viasszal a tojások ra mintá kat „írnak”. Ha a viasz megkeményedett, a tojásokat a festékbe teszik. Karcolással készülnek a va kart vagy kotort tojások. A díszítőmotívumokat éles szerszámmal karcolják. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése. Hazánk tájain más-más motívumok találhatók a tojásokon. A készítők és a használók a jellegzetes minták alapján azonnal felismerik. Van ká kán pillés, tök magos, békalábas, dobköteles és még sok-sok szép minta. Erdélyben régi húsvéti szokás volt a ka kaslövés. Apáczai Csere János falujában, Apáca községben a gyerekek régies íjat és nyílvesszőt használtak. Festett ka kasra lőttek, a célba lövést tréfás rigmus kísérte. Először pörbe fogták a ka kast, majd elmondták a ka kas búcsúztatóját. A napot ka kasvacsorával fejezték be. A húsvéti ünnepek hez fűződő szokások egy csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. A nagyheti népszokásban a tűznek, víznek igen nagy szerepe van. Már a 12. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés. A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatál küldése. Nem hiányozhatott belőle a húsvéti tojás, ka lács, kis üveg ital. A komatál átadása énekek vagy verses köszöntők kíséretében tör tént. Küld hette lány a fiúnak, lány a lánynak vagy fiúk egymásnak. Húsvét és pünkösd között vasárnaponként volt régen a lányok és legények „játszója”. A lányok, fiúk külön-külön csoportban, énekelve mentek ki „a falu alá a gyepre”. Itt labdáztak, fogócskát, szembekötősdit játszottak, tekéztek. A legény játékok közé tartozott a „lilázás”. A litániáról kijövő nagylányok összefogódzkodtak, és énekes játékokat játszottak: „Bújj, bújj, zöld ág”, „Fehér liliomszál”… Szent György napja (április 24.) a tavaszi gonoszjáró nap, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ága kat tűztek a kerítésbe, hogy a gonoszt távol tartsák. 40


Mivel György napján hajtották ki először az állatokat, mágikus praktikák kal igyekeztek őket védeni. A Zala mentén az istállóküszöb mellé láncot és tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie. Azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, és olyan gömbölyűek, mint a tojás. Pünkösd A húsvéti időszak lezárása, befejezése pünkösd ünnepe. Az ünnephez kötődik a pünkösdi király és királyné választása. Már a 16. századból vannak írásos emlékeink e szokásról. Pünkösd ünnepe – a húsvéttal együtt – a természet megújulását, a tavasz köszöntését is jelentette. A legények, megfelelő próbatételek teljesítése után, meghatározott időre királyt választottak. Lombokba, virágokba burkolták társukat, így vitték végig a falun. Győr-Moson-Sopron megyében borzaskirálynak is nevezték ezeket a legényeket. Bél Mátyás 1763-ban arról írt, hogy a magyarok pünkösd napján a Csallóközben fekvő Szent Örzsébet nevezetű faluba zarándokoltak, és itt ősi szokás szerint királyt választottak. Még napjainkban is élő szokás a „pünkösdikirályné-járás”. A választott lány feje fölé társai selyemkendő-sátrat tartanak, s így járnak házról házra, közben rózsaszirmokat szórnak szét, s így énekelnek: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk királyné asszonykát, Jácintus, jácintus, tarka tulipánus, Hintsetek virágot az Istenek Fiának.” A „jácintus” szónál kezdődik meg a virághintés. Az ének befejeztével általában a következő szöveget mondják: „Nem anyámtól lettem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján Hajnalban születtem.” A királynő néma szereplő, a játék közben nem szabad nevetnie, az ének lés végén a magasba emelik, hogy nagyra nőjön a kender. Majd egy kosaras lány szerepe következik: „Segéljék királynénkat, Királyné asszonyunkat, Pár tojással, pár kaláccsal, Pár katonaforintokkal.” A pünkösdi rigmusokban igen gyak ran ismétlődik Szent Erzsébet neve. Valószínűleg az életéből jól ismert rózsacsoda kapcsolódott össze a pünkösdirózsa fogalmával. A királyné és a rózsa egyaránt védelemre szorul: „Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Jó legény, jó leány, jól meg fog jad a lovadnak szárát, Ne tipossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát.” A szomszédos népek nél lovasversennyel vagy más ügyességi versenyek kel összeköt ve ma is van király választás, amely szép, dicsőséges, de mégis rövid, mint minden pünkösdi királyság. „Édes szüleim, édesanyám, mama, édes…” „Nagy tisztesség a gyermek…” Az új házaspár szaporodására már a la kodalmán számítanak: miden egyes rokon, ismerős, vendég teljes szívből kívánja a fiataloknak: „ijasodjatok, fiasodjatok, mint a csicsóka!”. A vőfély is e szavak kal adja át a menyasszony tánc alatt a rostában összegyűjtött pénzt: „Ásó, kapa válasszon el bennetöket, egy újesztendőre csődör gyerök legyön, ez a pénz bőcsőrevaló”. De magának az új párnak is van gondja arra, hogy az ember nadrágja az ágy fejében legyen, azon aludjanak, mert ak kor fiúgyerek lesz, ha pedig subán hálnak, bodor lesz az eljövendő haja. Az új párhoz látogatóba menők is azzal a tudattal teszik a kalapot az ágyra, hogy fiuk legyen a fiataloknak. Ha meg a fiatalok mennek látogatóba, a menyecskét kenyérrel kínálják meg, mondván és cselekedvén: „farából adok, hogy gyerök lögyön, mög is hámozom, hogy piros lögyön, meg is vagdalom, hogy bodor lögyön”. Asztalnál ülve, ha a vizespohár eldől, aki felé a víz folyik, ott keresztelő lesz… 41


Amikor fele időben van az asszony, vagyis mikor a gyerek megmozdul a méhében, kelengyét készít. Régen könnyen ment ez. Vett egy méter sárga vásznat, és széthasította pelenkának. Hathetes koráig inge se volt az újszülöttnek, hanem pelenkába ta karták, és fáslival körültekerték a mellén, derekán, hasán, még a lábát, lába fejét is befáslizták, olyan egyenes volt, mint a cövek. Dunna se kellett, hanem tarka cihás párnába tették, és madzaggal bekötötték. A leg több asszony a rossz inget, gatyát hasította el, abból telt ki a kelengye, mely kisingből, főkötőből, párnahajból állott. Az ügyes asszony nemcsak meg varrta, hanem a főkötő szélébe piros vagy kék pántlikát húzott. A nagyon szegényeknek azok a szomszédasszonyok adták össze a kelengyét, akik nek már volt gyerekük. Az 1890es években már mindenki maga horgolta a főkötőt, kis rék lit, harisnyát, a flanelpelenkát beszeg te, és négysarkos dunnába pólyálta a kicsikét. Később már nem is maguk csinálták az állapotos asszonyok a baba kelengyét, hanem a boltban készen vették. Régen úgy volt, hogy aki először szült, hazament az édesany jához szülni és a gyerekágyat kifeküdni. Keresztelés után, tehát egyhetes korától vitték a gyerekágyas asszonynak az ételeket. Elsőnek a komaasszony vitt ún. komaszilkében, azután a rokonok, ismerősök, barátnők. Általában a következő ételeket vitték: galamb- vagy tyúk húsleves csigával, sült tésztával, aprólék kal. A többi részét megsütötték. Birsalmalevest azért szoktak vinni, mert nem ázott el, mint a húslevesben főtt tészta. A főtt aprójószághúshoz paradicsommártás járt, paprikás húst is vittek, de a hozzá való savanyúságot a család ette meg. Régen a tejbekása is elmaradhatatlan volt. Egy liter bor is tartozott még a gyerekágyasnak vitt ennivalók hoz. Néha megesett, hogy többen is vit tek egyszer re. A gyerek ágyasnak mindegyikből kel lett enni, ha csak egy fa latot is. A megmaradt ennivalót a család fogyasztotta el. Az edényt azonban nem szabadott mosatlanul visszaadni, mert azt tartották, hogy rücskös lesz a gyerek tőle. A gyerekágyashoz ment látogató így köszöntötte az anyát: „Aggyon az Isten elmönt erőd helyött újat.” Az anya megköszönte a jókívánságot, és rög tön hozzátette: „Üljön le mán, el ne vigye a kisfiam álmát…” Mondani sem kell, mennyire gondozta, ajnározta kicsijét az anya, még a fúvó széltől is féltette. Bármilyen munkát végzett is, minden gondolata a gyereke volt. Napjában megnézte százszor is, mit csinál, alszik-e, hogy fekszik, lerúg ta-e magáról a ta karót, belecsúszott-e a dunnába, nem vett-e valami ruhafélét a szájába, melege van-e. Ha leta karta ruhával a bölcsőt a rovarok ellen, nem rántotta-e magára, nem fullad-e meg. Reggel 6 órakor magától felébredt a kicsi kipihent, kipirosodott arccal. Édesanyja kibontotta a párnából, és különös érzés fog ta el a csepp kis tiszta lélek láttára. Gyönyörködött nyújtózásában, amit egészen meggörbülve végzett a csöppség; hagy ta rugdalózni, ami jólesik neki, hogy kiszabadult a bekötött dunnából. Majd közben kedvesen beszélt hozzá csendesen, mintha bizalmas közölnivalója lett volna: „Jó röggelt, drága életöm, kincsöm, mindenöm, édös kislányom! Hogy aludtál, mit álmodtál? Láttál-e angyalokat?”. És a kisbaba visszamosolygott, nevetett az any jára, úgy hallgatta a beszédet, mintha értette volna… Népi-társadalmi szokások A népi-társadalmi szokások kiterjednek mindazok ra a területek re, melyeket állami és egyházi tör vények nem szabályoznak. A család a házasodás és az örökösödés rendjét szabályozta, kiterjedt a rokoni kapcsolatok ra is. Szokások szabályozták a falusi közösség minden ügyes-bajos dolgát: a közös legeltetést, a pásztorfogadást, a szőlőőrzést, a bíróválasztást, a házépítést és minden, csoportban végzett munkát. Voltak például olyan területek, ahol a ház alapjába levelet helyeztek, mely tartalmazta az építtető és építő nevét, az építőmester nevét, az építés idejét. Szokások szabályozták a családtagok jogait és kötelességeit, az étkezés rendjét. A nép erkölcsi ítélkezése megszabott formák között zajlott. A népi erkölcs ellen vétőket megcsúfolták, vagy nyilvánosan kikiáltották a bűneiket például Szent György-napkor vagy farsangkor. Fiatal házaspárokat, akik nem tudtak egymással vagy anyósuk kal együtt békében élni, vagy nem tudtak hűségesek maradni egymáshoz, megszégyenítették, vagy hangosan kikiabálták őket. Ezt egyik vidéken zángózásnak, a másikon csatrangolásnak vagy macskazenének nevezték. A szomszédok általában jól ismerték az összeveszés részleteit, ezt a macskazene alkalmából részletesen kitálalták. A háziak persze felkészültek a macskazenére, szennyes levet öntöttek a zajongók közé, a verekedés szinte elkerülhetetlen volt. A csatrangolásban, zángózásban az egész falu részt vett. Az apáról fiúra szálló szokások szinte tör vények voltak, melyek elől nem lehetett kitérni.

42


Az erdő életközössége Környezet. Az élő szer vezeteket körülvevő fizi kai, kémiai és biológiai körülmények összessége. A ta laj, a víz, a levegő, az élővilág és az épített környezet. Ta laj. A föld kéreg felszínén az élővi lág és az éghajlat együttes hatására kialakuló, állandóan változó képződmény. A ta lajképződés leg fontosabb tényezői: a) anya kőzet, b) növényzet, éghajlat, állat világ mik roflóra. Avar, avartakaró. A természetes szárazföldi életközösségekben a talajt borító, főként elhalt növényi részekből álló réteg. Legszembetűnőbb a lombhullató erdőkben. Felülről utánpótlást kap, belsejében folyamatos a szerves anyagok lebomlása. Alsó rétege folyamatos átmenettel kapcsolódik a termőta lajhoz, amely nek egyik szü lője, a másik pedig az alapkőzet. A szer ves anyagok lebontásában igen sok féle élőlénycsoport mű ködik közre: ízeltlábúak, férgek, gombák, baktériumok stb. Cserjeszint. Az erdőtársulásnak a talajfelszíntől kb. 2,5 m-ig tar tó sáv ja. A cser jeszint kiala ku lását a lombkoronán átszűrődő fény teszi lehetővé. Zárt, sűrű erdő esetében rendszerint hiányzik. Erdőklíma hatása. Az erdőklíma az erdővel borított talaj és a lombozat közötti lég teret tölti ki. Fő szerepe a külső hatások (besugárzás, hőmérsék let, légáramlások) mérsék lésében van, ami közvetlen környezetére és talajá ra is kiter jed. A pá rolgást erősen, a lehul ló csapadék mennyiségét alig növeli. A helyi csapadék (harmat, dér, zúzmara) képződése azonban fokozódik. Így a ta laj vízkészlete is növekszik. Rovarevők. Álta lában kis ter metű em lősök. Mind a négy lábuk rövid, járólábuk ötujjú, az ujjak végén karom van. Rova rok kal, csigák kal, férgek kel, csúszómászók kal táplálkoznak. Fogazatuk tűhegyes. Va kondok félék, cickány félék, sünfélék. Emlősök. Az ide sorolható állatok testét szőr borítja, tüdővel lélegeznek. Testhőmérsék letük állandó. Belső megtermékenyítéssel szaporodnak, utódaikat emlőikből táplálják. Az emlősök gyorsasága: egér 12 km/h; nyúl 65 km/h; szar vas 73–80 km/h. Madarak. Repü lő élet módot foly tató gerinces ál latok. Testü ket tol la zat borítja. A szárny a mellső vég tagból fejlődött ki. A láb és a csőr alakja az életmódhoz igazodva többféle lehet. Légzésük az egész élővilágban a leg ta karékosabban használja a levegő oxigénjét. Meszes héjú tojásaikat testük melegével költik ki. Hazánkban 329 fajt figyeltek meg, közülük 195 itt költ. Hazai madaraink majdnem mindegyike védett. Néhány madarunk repülési sebessége: veréb 28,2 km/h; pinty 34,5 km/h; ezüstsirály 48 km/h; fácán 61,5 km/h; fürj 71,5 km/h; ör vös bukóréce 106 km/h.

A növény részei Gyökérzet. Rögzíti a növényt, vizet, ásványi anyagokat szív fel. A növényeken kiala ku ló összes gyökér neve: gyökérzet, gyökérrendszer. A gyökérzet típusai: az egyszikűeknél – tulipán, búza, nád, gyékény – mellékgyökérrendszer, a kétszikűeknél főés oldalgyökerekből álló főgyökérzet. Szár. Lehet kemény fás szár: a fáknál és a cserjéknél. Lágyszárúak: paprika, paradicsom. A szár feladata: szállítja a tápanyagot a gyökerekből, tartja a leveleket, a virágot, a termést. Levél. A lomblevél feladata a lélegzés, a párolog tatás és a táplálék készítés. Virág, termés. A növény szaporítószer ve. Részei: csészelevél, sziromlevél, porzók, termő. Meg termékenyítés után a termőből fejlődik a termés. A termésben található a mag, amellyel szaporodik a növény. A gyümölcs is termés, melyet általában nyersen, frissen fogyasztunk. (Nem növény tani fogalom.) 43


A cseresznye, a kör te, az alma nyersen fogyaszt ható termések. A kukorica, a napraforgó szemtermések. A cseresznye, a meggy, a barack, a szilva csonthéjas termések. A sárgarépának a karógyökerét, a karalábénak a szárát, a káposztának, a kelkáposztának a levelét, a bimbós kelnek az oldalrügyét, a karfiolnak a virágzatát, a reteknek a szárgumóját fogyasztjuk. A burgonyának nem a termését (ez mérgező!) fogyasztjuk, hanem módosult hajtását, a burgonyagumót. A leveles szár neve hajtás. Amikor levélről beszélünk, a lomblevelet értjük alat ta. A termés és a mag közöt ti különbség: a mag a magkezdeményből fejlődik, a termés a termőből.

Ezek nem rovarok! Csak a rovaroknak van három testtája és három pár lába. A csigáknak és a meztelen csigáknak nincs lába. A pókoknak nyolc lába van. A százlábúak és ezerlábúak teste sok-sok részből áll, amiket szelvényeknek nevezünk. A legtöbb szelvényen láb is található.

éti csiga

ezerlábú

százlábú

pincebogár (ászkarák)

keresztes pók meztelen csiga

A kézinagyító használata Tartsuk a nagyítót kb. 5 cm-re a szemünktől, a vizsgált tárgyat pedig ugyanolyan messze a nagyítótól. Ezután végezzük el a finombeállítást – sokszor könnyebb a tárgyat mozgatni, mint a lencsét.

44


Fogazatok Húsevő állat fogazata Sok emlősállat, így a farkasok, a rókák, a kisebb-nagyobb macskafélék – kedves cirmosunktól a hatalmas tigrisekig és oroszlánokig – kizárólag húson élnek. Az ábrán rókakoponya látható. Éles, egymáshoz közel álló metszőfogai tépik, vágják a húst. Hosszú szemfogai jó szolgálatot tesznek a zsákmány megragadásánál, fogva tartásánál. Az állkapocs hátsó fogai tépőfogak. A mi zápfogainkkal ellentétben hosszú vágóéleik vannak. Mivel közel esnek az állkapcsot felfüggesztő ízülethez, akkora erőt képesek kifejteni, ami még a csontokat is összeroppantja.

őzkoponya

rókakoponya

Növényevő állat fogazata A képen látható koponya egy kizárólag növényekkel táplálkozó állat, az őz koponyája. Az őz fogainak növényeket kell levágniuk és megőrölniük. A vágófogak – a hasonló alakú szemfogak és metszőfogak – a száj elején, és csak az alsó állkapocsban találhatók meg. Ha az őz becsukja a száját, ezek a fogak a felső állcsont kemény felszínéhez nyomódnak. A vágófogak mögötti foghézag biztosítja, hogy az állat nyelve körbe-körbe mozgathassa a táplálékot. Az őrlőfogak, a nagy elő- és utózápfogak a fogsor hátsó részében sorakoznak. Az őz rágás közben oldalirányban mozgatja alsó állkapcsát, így a fogak felszínének redői péppé őrlik a táplálékot.

Hangyabolyok Minden hangya közösségben él. Kisebb kolóniákban alig egy tucat hangya él együtt, de léteznek olyan hangyaállamok, amelyekben ezrek, százezrek élnek. Számuk elérheti a tízmilliót is. Magányosan élő fajok már nincsenek. Körülbelül hatezer faját ismerjük eddig a hangyák nak, de valószínűleg még több is van. Ahol egyáltalán a rovari lét elképzelhető, ott hangyák is élnek. A hangyák nál is, a méhek hez hasonlóan, szigorú munkamegosztás ala kult ki. A méhek, darazsak és hangyák közösségi életében, sőt testfelépítésükben is annyi hasonlóság van, hogy közös rendbe soroljuk őket. Ők alkotják a hártyásszárnyúak rendjét. A hangyatársadalomban is a dolgozók vannak a leg többen. Ezek szárnyatlan nőstények, amelyeknek nemi szer ve visszafejlődött, ők végzik a petera káson kívüli összes tevékenységet a hangyabolyban. Nem minden dolgozónak azonos az alakja és a nagysága. Vannak kisebbek és nagyobbak, kifejlett rágójúak is, ezeket „katonák nak” nevezzük. Ők őrzik és védelmezik a fészket, mialatt a kisebb méretű dolgozók elsősorban a belső munká kat látják el, a nagyobbak pedig a bolyon kívül dolgoznak. A hímeket és a királynőket fiatal korukban könnyű felismerni, mert szárnyuk van. Meleg időben százával hagy ják el a fészket nászrepülésre. Ha egy fiatal nőstény párosodott egy hímmel, szárnyát elveszti, megpróbál egy új hangyabolyt alapítani, vagy egy azonos fajú bolyba beköltözni. Az ismert dombszerű hangyafészkeket az erdei vöröshangyák építik. Ezek a fészkek is föld alatti fészkekből ala kultak ki, ugyanolyan mélyek lefelé, mint amilyen magasak a föld felett. Gyak ran egy korhadó fatörzs adja a későbbi halom alapját. E fölé halmozzák a fészeképítők a különféle anyagokat, a kiásott földet, fűleveleket, ágacská kat, szalmaszála kat, fa kérget. Aki már egyszer meg figyelte a hangyá kat építkezés közben, az tudja, hogy olyan dolgokat is odacipelnek, amelyek sok kal nagyobbak ná luk. A domb belsejében já ratokat, kamrá kat készítenek, a felszínt finom szemcséjű anyagok kal tömítik. A látszólag kész külső felületet is állandóan átépítik. Ezt meggyőzően bizonyította az a kísérlet, amelynek során a domb felületére színezőanyagot spricceltek. Négy nap múlva a 45


színes réteg teljesen eltűnt. A később felvitt színek kel ugyanez történt. A színes részeket a fészek különböző mélységeiben találták meg, egyre mélyebbre süllyedve. Egy hónap múlva a színes rétegek egymás után jelentek meg újra a felszínen. Ennek a meglepő jelenségnek egyszerű a magyarázata: a dolgozók alulról állandóan felhordják a különböző építőanyagokat, miközben a valamikori felszíni réteg egyre mélyebbre süllyed, egészen addig, amíg a fészek aljára kerül, és onnan újra a felszínre hordják. A fészek belsejében lévő nedves anyagok rendszeres időközönként felülre kerülnek, és így kiszáradnak. Ezzel akadályozzák meg a hangyák a fészek penészedését. Az elhagyott fészkek bizonyítják, milyen nagy ennek a veszélye. Már néhány nappal azután, hogy ez az átrétegzés megszűnik, a hangyaboly befülled, anyagai bomlani kezdenek. A dombok jelentős szerepet játszanak a hangyaállam hőellátásában, felfogják a sugárzást, és hőtárolóként működnek. Amikor a nap tavasszal és ősszel vagy akár reggel és este mélyen a horizonton áll, a halmok viszonylag nagy felülete sok kal több sugárzást fog fel, mint amennyit a föld alatti fészek feletti sima felület felfogna. Ezért nagyobbak a vöröshangyák halmai a sötétebb tűlevelű erdőkben, mint a világosabb helyeken. Hideg napokon a bejáratok lezár va maradnak, hogy a meleg ne szök hessen ki a fészekből. Ha kint nagyon meleg van, ak kor olyan mértékben tágítják ki a szabadba vezető járatokat, hogy a belső hőmérsék let nem emelkedik 31 °C fölé. A hangyák, ellentétben a méhek kel, nem tudnak a fészek adott területén állandó hőmérsék letet biztosítani. Ezért a tojásokat, lár vá kat és bábokat állandóan áthordják abba a kamrába, amelyik nek legkedvezőbb a hőmérsék lete. A telet a mélyen fek vő fészek részekben vészelik át.

Hogyan építkeznek a madarak? Az erdő la kói tavasszal nagyon hangosak és tevékenyek. Ez a párzás és a fiókák felnevelésére szolgá ló fészeképítés ideje. Az énekesmadarak koncertjéből kihallatszik a harká lyok dobpergésszerű kopácsolása. Gyak ran hallható lassú ütemű, kitartó kopogás is. Ilyenkor a harkály pár odút farag egy fa törzsébe. A munka nehezét a hím végzi. Vésőként erős csőrét használja, ügyesen veri be a farostok közé, így vá laszt va le a forgácsokat. Ha meg figyeljük, hogy milyen erővel üti a fát a csőrével, elcsodál kozunk, hogy nem fájdul meg a feje tőle. Ezt a kérdést már több mint 100 éve vizsgálni kezdték. Megállapították, hogy egyes koponyacsontok meg vastagodtak, és az elrendezésük is olyan, hogy felfogja az ütésekből származó lökéseket. Ezáltal meg védik a koponyacsontok az agyat a heves rázkódásoktól. A harkály először vízszintesen hatol be a fába. Rövidesen lefelé fordul, és kiszélesíti a lyukat. A kész odú körülbelül 30 cm mély és hajlított cső formájú. Az odú alján nem készít fészket szalmaszálból és tollakból, csak néhány forgács ta lálható a fehér tojások alatt. Sok más költő madárfajhoz hasonlóan fehér tojásokat rak, a védőszínezet ugyanis nem szükséges a sötét üregben. A harká lyok hoz hasonlóan más odúkészítő madarak sem csinálnak puha fészket a tojások számára. Az odú önmagában elegendő védelmet nyújt a leg több ellenséggel és a veszélyes hőmérsék let-ingadozások kal szemben. Házi madaraink közül a füstifecske és a molnárfecske is va kolt fészket készít. Eredeti költőhelyeik meredek szik lafa lak voltak. Ilyen alkalmas építési terület korábban nem sok volt Közép-Európában, hiszen a terület jelentős részét sűrű erdő borította, ezért kevés fecske élt ezen a területen. A helyzet ak kor változott meg, amikor az emberek rátértek a földművelésre és az állattenyésztésre. Elsősorban a középkorban nagy területeken irtották ki az erdőt, hogy szántóföldeket, réteket nyerjenek, telepü léseket épít hessenek. Az így létrehozott „műszik lá kon”, azaz a háza kon, a tető- és ablak nyílásokon egy re több fészkelőhelyet ta láltak a fecskék. Ezt erősítette az is, hogy egy részt ellenségeik, különösen a kabasóly mok kerülik az emberi településeket, másrészt a táplá lékul szolgá ló legyeket az istállók és az emberi település hulladéka vonzza. Ma már szinte minden fecskefaj ember készítette épületben vagy épületen költi ki fiókáit. Csak egyes rit kán la kott területeken költenek ma is szik lafa lon. Építőanyagot keresve gyak ran egy tucat fecske is meg ta lálható ugyanazon pocsolyánál vagy iszapos vízparton. A nedves földet csőrükben hordják a fészek hez. A fészkelési hely kivá lasztásában a két fecskefaj jelentős különbséget mutat. A füstifecske majdnem mindig épületek belsejében fészkel. Az ázsiai sztyeppék nomád népeinek sátrában éppen úgy meg ta lálható, mint középeurópai la kóházak, istállók belsejében. A nyitott, csésze ala kú fészek fa lába igen sok szalmát és más növényi részt épít be a madár, hogy ezzel erősítse. A csoportosan fészkelő molnárfecskéket ezzel szemben inkább a háza kon kívül láthatjuk, álta lában az eresz alatt. Ezek a fészkek, egy kis lyuk kivételével, zár tak. Növényi részeket nem épít be a madár. A molnár fecskék a földdarabká kat nyúlós nyá luk kal ragasztják össze, párzás idején nyálmirigyeik erősen megduzzadnak. 46


A nyál más madárcsa ládok nál is jól bevált kötőanyagnak bizonyult, például a sarlósfecskénél is. Mindenki találkozott már a koromfekete madárral, amint az sarlós szárnyát kiterjeszt ve, a nyári égen zsák mány ra vadászott. A sarlósfecskék a leggyorsabb röptű madarak közé tartoznak, repülés közben táplálkoznak, isznak, sőt va lószínűleg alszanak is. A fészeképítéshez szükséges anyagot is a levegőben szerzik be. Tolla kat, papírszelet kéket, szőrszála kat ragasztanak össze lapos fészek ké. Korábban ezek is szik lafa la kon fészkeltek, ma elsősorban magas épületeken, tornyokon. Ha a kivá lasztott fészkelőhelyet más madarak, például seregélyek vagy verebek már elfoglalták, ak kor azok fészkeit, tojásait, fiókáit egyszerűen nyállal vonják be, és saját fészkük alapjául használják. A sarlósfecske rokona a délkelet-ázsiai sza langána. Ez fészkét csak nyálmirigyei vá ladékából építi. Nagyobb barlangok fa lára tapasztja nyá lát a nyelve segítségével. Így építi fészkét rétegenként. Eleinte röptében épít kezik, később a már megszilárdult építménybe fogódzkodva. A kész fészek olyan, mint egy áttetsző csésze, a madár nem béleli ki. Ősidők óta készítik belőle a kínai sza kácsok a híres fecskefészek levest, egzotikus fűszerek hozzáadásával. Már évszázadok kal ezelőtt eljutott Európába az ehető fecskefészek híre. Annak idején nem tudták, hogy ez miből készül, ezért mindenféle titok zatos anyagra gondoltak. Azóta már tudjuk, hogy a fecskefészek emészthetetlen, semmilyen tápértéke nincs, mégis az ínyencek a világ minden részén kedvelik, és drágán meg fizetik. Ez az oka annak, hogy évről évre több millió sza langánafészket vernek le hosszú bambuszrudak kal a tágas barlangok fa láról, nem törődve közben a tojások kal vagy a fiókák kal. A költőhelyek egy része évszázadok óta csa ládi tulajdonban van, fontos bevételi forrását képezve az indonéz népességnek. A legjobb védelmet a tojások és a fiókák számára a fák ra, bok rok ra épített fészkek nyújtják. Az ilyen fészek építéséhez azonban sok erő kell, hiszen minden fűszálat, gyökérdarabkát egyenként fel kell vinni a magasba. Egy laza csomó az ágak között gyorsan széthullana, ezért a fán épített fészkeket sok kal gondosabban kell elkészíteni, mint a ta lajon építetteket. A fák koronáiban az egyszerűen összetűzött fészkektől a csomózott, sőt szövött fészekig sokféle gyermekszobával ta lálkozhatunk. A nagy testű madarak fiókáikat egyszerűen összetűzött, lapos formájú fészkekben nevelik fel. Az általuk használt építőanyagokat, ága kat aligha lehetne másképp feldolgozni. Lapos fészkeket készítenek a sasok, a gólyák, a gémek és a ga lambok is. Kisebb madarak számára az ilyen lapos és huzatos fészkek nem felelnének meg, mert túl nagy bennük a hőveszteség. Érzékenyebb fiókáik védelmére magasabb fa lú, jobban szigetelt fészkeket kell készíteni. Az ilyen csésze formájú fészkek főként növényi részekből, szalmaszálból, gyökerekből, növényi rostokból készülnek. Tollak kal, szőrszálak kal, vékony rostok kal bélelik ki belülről. Egyes fajok, például az erdei pinty, a királyka és a tengelic pók fona lat és mohát is felhasznál a fészeképítésnél. Ebből különösen sűrű, filcszerű fal képződik. Minden építési tevékenység veleszületett képessége a madárnak, a lépések sorrendje előre be van programozva. Az egyes növényi szá la kat összefonják egy mással, és taposó mozdulatok kal, nyomással ala kítják ki a fészek egyenletes görbületét, majd a belső fa lat tollak kal és más puha anyagok kal bélelik ki. A fészeképítő – többnyire egyedül a nőstény – több mint ezerszer repül el építőanyagért, és dolgozza be az egyes darabokat a fészekbe. Az egyik legkisebb madarunk, a királyka fészke több mint tízezer mohaszá lat és több száz tollat tartalmaz, amelyeket pók fonál tart össze. A csésze ala kú fészkek nél sok kal hatékonyabban védik az utódokat az időjárástól és ellenségeiktől azok a fészkek, amelyek nek zárt tetejük van. Hazai madaraink közül jó példa erre az őszapó, az ökörszem és a füzikék fészke. Az őszapó a fán, a törzs közelében építi a fészkét, míg az ökörszem és a füzikék a földközelben.

47


A legjellemzőbb kerti madarak fészkelési adatai Faj

Fészkelési idő (hónap)

A tojások száma, költésszám

Kotlási idő (nap)

Kifejlődési idő (nap)

Fészekanyag

Tojásszín

Balkáni gerle

II–IX.

2 4-5

13-14

18-19

vékony ágacska

fehér

Nyaktekercs

V–VI.

8-12 1

12-13

19-21

–

fehér

Nagy fakopáncs

IV–V.

4-6 1

12-13

17-21

–

fehér

Széncinege

IV–VI.

7-12 2

11-14

18-20

szőrfészek mohaalapon

fehér alapon rózsaszín foltokkal

Kék cinege

IV–VI.

8-11 2

13-15

17-18

szőrfészek mohaalapon

fehér alapon rózsaszín foltokkal

Feketerigó

III–VIII.

3-5 2-3

13-14

14-16

száraz fű

kékeszöld, sötét foltokkal

Fülemüle

V.

4-5 1

12-13

13-14

száraz levél kimélyítve

olajbarna-zöldes összefolyt foltokkal

Vörösbegy

V–VI.

4-5 2

10-13

13-14

moha, zuzmó szőrrel bélelve

fehéres alapon rozsdabarna foltokkal

Barátka

V–VI.

4-5 2

10-11

10-13

laza, finom növényi szálak, gyökerek

halvány sárgásbarna, sötétebb foltokkal

Seregély

V–VI.

5-7 2

12-13

20-22

száraz fű, kevés toll

halványkék

Házi veréb

IV–VII.

5-6 2-3

13-14

17-18

fű, tyúktoll

fehéres alapon sűrű, barnás foltokkal

Mezei veréb

V–VIII.

3-6 2-3

13-14

14-15

szalma, fű laza halmazban

fehéres alapon, a vastagabb végénél zöldesbarna foltokkal

Kányádi Sándor: Kenyérmadár Ak kora lehettem, mint ti, lehet, hogy még kisebb is valamivel. Nemrégiben töltöttem volt a hetedik esztendőmet, amikor egy szép szeptemberi, nem is reggelen, de hajnalon azzal költött édesapám, nevemen szólít va: – Fogjunk bé! – ami azt jelentette, hogy a lovak már be is vannak fog va a szekérbe, s hogy megyünk valahova. De nem az iskolába, annyi bizonyos. Az öltözéssel hamar meg voltam. Majdnem olyan hamar, mint a juhászember, aki fölül a már kialudt tűz mellől, szeméből a feje tetejére taszítja a kalapját, nyúl a botjáért, s azzal már föl is van öltözve. Bebújtam én is a nadrágba, hátamra öltöttem a posztómellénykét, feltettem a kicsi zöld kalapomat, s már indulhattunk is. A mosdást majd később ejtettem meg, reggeli előtt, kint az erdőn, egy jókedvű forrás mellett. De ak kor aztán alaposan. Ki az inget a nyakból, és paskoltam magam a kacagó forrás vizéből. Attól ébredtem föl csak igazán, mert addig, ha le is vágtunk egy szekérre való fát, mintha csak álmomban húztam volna a fűrészt. A szemem mindegyre le akart koppanni. Le is koppant volna, ha apám nem tart szóval, s a térdem alá gyűrt békétlenkedő gyertyánfacsemeték nem akartak volna mindegyre az arcomba sújtani, amiért zsarnok módjára magam alá kényszerítettem őket. Az egyik nek sikerült is ak korát suhintania az orromra, hogy mogyorónyi ka kas nőtt a nyo48


mában. De föl igazán még attól sem ébredtem. Csak a mosdástól. Az a ka kas már rég elmúlt, de felnőtt fejjel sem felejtem a gyertyánfavessző tanítását. A képébe sújtok annak, aki a térde alá akarna kényszeríteni. Mosdás után nekiláttunk a tarisznyának. Volt abban a kenyér, szalonna, hagyma mellett egy még majdnem meleg kis madár is. Kenyérmadár, amit indulás előtt vett ki a kemencéből s dugott a tarisznyába édesanyám. Minden kenyérsütéskor sütött nekem a va karékból (a dagasztótek nőről leva kart tésztából) egy igazi madár formájú kis kenyeret. Ak korácskát, mint az ök löm. És én azt nagyon szerettem. Annyira szerettem, hogy meg sem ettem a reggelinél. Betettem a zsebembe, mint valami fészekbe, hadd tartsa a melegét, s engem is melengessen. Igazi szép szeptember volt, olyan kék éggel, amilyennek csak a gyermek láthatja egy gyönyörű tisztásról, s olyan messze a falutól, hogy a harangszó is csak pihenők kel ér el odáig. De ak kor tisztán hallatszott a reggeli harangszó is, s mintha beszélgetett volna legelgető lovaink csengettyűjével. Apám szótlanul rágyújtott. Én meg arra gondoltam, most mennek a többiek iskolába. Reggeli után vígabban ment a munka. Harsogott a fűrész, hogy visszhangzott tőle a völgy. Túl voltunk már jól az ebéden s a délutáni szundításon. A szekér is megrak va, a többi fa megkészít ve a holnapi fordulóhoz, amit már apám egyedül is hazahozhat. Még valami kicsi sarjút, a hegyi nyár sovány ajándékát gereblyézgettünk boglyába a bok rok alól, amikor valósággal földördült az eladdig békésen csöngő csengő. Horkantak a lovak a szomszéd tisztáson. Döngött a föld. A csengettyű, mint a félrevert harang, egyre kétségbeesettebben s egyre távolabbról szólt. Aztán hatalmas csönd lett. – Nézz a lovak után! – vette ki apám a gereblyét a kezemből. Mentem készséggel, amerre a csengettyű s a dobogás elenyészett. Apám még utánam kiáltott, hogy igyekezzem s itassak meg a vályúnál, ha nincsenek kimelegedve. Mentem, s ahogy beértem a sűrűbe, egy kicsit visszanéztem: a nap mintha a szemem láttára lépett volna egyet lefelé a láthatár irányába. A nyírfák meg elkezdtek borzongani. Az avar mind hidegebb lett a talpam alatt. Már az utolsó tisztást is elhagy tam. A lovak nak se híre, se hamva. De előttem állt egy ismeretlen nagy erdő. Keskeny szekérút csalogatott bennebb, hátborzongatóan mindig-nyirkos kerék nyomok kal. Lónyomot, frisset, nem láttam ugyan, de hirtelen mintha a csengettyű hangja remegett volna ki az erdőből. Benyúltam a zsebembe, megtapogattam a már alig langyos kenyérmadarat. S ettől ak kora bátorságra kaptam, hogy elindultam az erdőbe. Loptam magam fától fáig. Meg-megálltam, füleltem. Nem hallottam, majd újra mintha hallottam volna a csengettyűt. Fogyott mögöttem a tisztás, s igen a világosság is. Aztán egyszer csak elfogyott az út is a talpam alól. Nem is tudom már, hogyan kerültem vissza a fával ra kott szekérig, ahol már nem találtam mást, csak a holdat. Ott ült egy nyárfa tetején. Mosolygott szelíden, amitől egy kicsit magamhoz tértem. De a nyárfa egyszer csak kihajlott a hold alól, mintha le akarná ejteni. Ettől nagyon megijedtem. Elkezdtem pityeregni. De a hold mintha megsajnált volna, visszaült a nyárfa tetejére, s ott is maradt, míg könnyeimmel együtt a kenyérmadárkát is morzsánként meg nem ettem. Na – gondoltam –, ha már ilyen jól meg vacsoráztam, legjobb lesz, ha lefekszem. De hová? Nem messze tőlem, ahol ültem, ott volt a nyári szálláshely. Rágyújtottam egy nótára, hogy nagyobb legyen a bátorságom, s amilyen gyorsan csak tudtam, odanótáztam a kalyiba helyére. De ott bizony csak egy hideg tűzhely fogadott, esőverte hamuval, holtszenek kel. Ilyen helyen sok a kullancs – jutott eszembe –, itt nem lesz jó. Újabb nótába kezdtem, s a szekér felé vettem az irányt. Befeküdtem alája. De ha farkas talál jönni? Fölnótáztam magam a szekér tetejére. Nagyon kényelmetlen fek vés esett a hasábfá kon. És ha a farkas keresne a szekér alatt s nem talál, lesz annyi esze, hogy felnézzen a szekér tetejére is! Úgy látszik, ezt már a hold is megsokallta, mert a nyárfáról belépett egy vékonyka felhőbe. Ha ő a felhőbe, én a boglyába. Ott lesz a legkényelmesebb. Kikerestem a leghosszabb nótát, amelyik elszolgálna a boglyáig, és nekivág tam a kőhajításnyi útnak, még félig sem énekeltem a hosszú nótát, már ott vackolódtam a boglya tövében. De mi lesz, ha jön a farkas, s mint a kutyák szokták, egyik hátsó lábát fölemelint ve, levizeli az én mezítlábos lábamat? Elkezdtem ásni be magamat a boglyába. Be is ástam, hogy még az orrom se látszott ki. Arra ébredtem, hogy vala ki a nevemet kiáltja. Kiperdültem a boglyából, s hát édesanyám áll ott a már holdtalan éjsza kában, kezében egy lámpással. – Csak hogy meg találtalak! – Ölbe kapott, s úgy hozott egy darabig hazafelé. Meg tudtam, hogy a lovak úgy megijedtek valamitől, hogy hazáig meg sem álltak. Édesapám keresett engem egy darabig, aztán gondolta, biztosan hazamentem, s ő is hazament. „Nagy fiú már, nem eszik meg a farkasok!” De édesanyám ettől nem nyugodott meg. Keresésemre indult. És vitt, fog ta a kezemet az ő kenyérmadár-meleg kezében. Másnap én voltam az iskola hőse. Nagyon büszke voltam az orromon kunkorodó ka kasra. Máig is úgy tudják, hogy a farkassal vívott küzdelemben szereztem volt.

49


A madarak és fák napja A madarak és fák napját a világon először az USA-ban ünnepelték. Hazánkban 1906-ban Hermann Ottó kezdeményezésére vezették be az elemi iskolákban. A fa ősidők óta nagyon fontos szerepet játszott az emberek, állatok életében. Lombkoronájával védelmet nyújt, termése táplál, szomjat olt, magja táplál. Felhasználják építőanyagként, bizonyos részeiből gyógyszerek készülnek. Alapanyaga sokféle használati tárgynak, hangszerek nek, művészeti alkotásoknak. A népmesék is erről tanúskodnak: Az égigérő fa, Tündérszép Ilona és Árgyélus, A mesebeli körtefa. Alig akad költő, akit ne ihletett volna meg az erdő varázsa. A bükkös fenséges, előkelő. A tölgyesek játékosabbak, vidámak. A fenyves ünnepélyes, méltóságteljes. Az emberek madarak iránti szeretete szintén a legősibb időktől fogva létezik. A magyar népművészet, népdalkincs fontos elemei a madarak. A legfontosabb az, hogy a madarak és fák napján tegyünk egy nagy kirándulást az erdőbe. Az előkészületek során gyűjthetünk magyarórán fákról és madarakról szóló találós kérdéseket, mondókákat, szólásokat. Pl.: • Rossz fát tett a tűzre = rosszat csinált. • Egy fecske nem csinál nyarat = egyedül nem tudja megoldani. • Madarat lehetne vele fogatni = nagyon örül. • Úgy énekel, mint a pacsirta = szépen énekel. • Szereti, mint galamb a tiszta búzát = őszintén szereti. Találós kérdések: • Amíg él, mindig áll, holta után szaladgál. Mi az? (falevél) • Icipici piroska, fejében egy kis sapka, hátuljában kis csutka. Mi az? (csipkebogyó) • Fejsze nélkül, kéz nélkül, takaros kis ház épül. (madárfészek) • Vászon a nyaka, muzsika a szája, bársony a háta, villa a farka. (fecske) • Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák doktora, orvosa, erdőben az otthona. (harkály) Ünnepelhetünk zenehallgatással, énekléssel is. Utánozhatnak a gyerekek növényi és állati mozgásokat. Ismertessük néhány madár népi nevét is. Pl.: • Füstifecske = tarka fecske, villásfarkú fecske, cifra fecske, kéményfecske • Feketerigó = rézorrú rigó (a hím), gyászos rigó • Vörösbegy = csipkemadár • Seregély = seregi, seregje, seregény, fellegmadár • Széncinege = cinke, cinge, cince, tökmagcinege • Házi veréb = csuri, pirip, csuli, bazsar Hogyan beszélnek a madarak? A fecske: ficserékel, ficsereg, fecseg, firícser. A veréb: csiripel, zsinatol. A sárgarigó: fuvoláz, fütyül. A lúd: gágog, béseg, gágároz. Rákos Sándor: Erdő Tanuld meg a nagy fák nyugalmát. Csak azt ne hidd, hogy mozdulatlanok. Nézd: szállnak, röpülnek a szélben, szárnycsattogtatva, mint zöld angyalok!

Fazekas László: A fa éneke A földben állok, hűvös a gyökér, a törzsemen, a héj alatt megbújnak a bogarak, a karjaimon levelek, ágaim közt fújnak a szelek.

• Híres fák, fasorok látogatása lehetőség szerint. • Madarak formázása agyagból, gyurmából. • Madarak körvonalrajzainak megadásával színezés meg figyelés vagy könyvek alapján. • Magyarország madárhangjainak hallgatása. • Játék: Melyik madárnak a hangját tudod utánozni?

A megemlékezéseknek számtalan módja lehetséges. A készülődés, a gyűjtőmunka sok esetben nagyobb jelentőséggel bír, mint maga az ünneplés. Fontos a Földünk élővilágának tisztelete, alaposabb megismerése, az élőlények szeretetének, védelmének megalapozása. Ez az ünnep is – mint a többi – legyen vidám, érdekes, maradandó élmény! 50


A téli madáretetés célja, módja, eszközei Az énekesmadarak naponta testsúlyukkal megközelítőleg megegyező mennyiségű táplálékot igényelnek. Télen, a fagyos, esős, havas időszakban fokozottabb az energiaigényük, s ilyenkor a fehérjét jelentő rovarok beszerzése nem mindig sikerül a kellő mennyiségben. Évente kétszeri költésük és a 20-25 felnevelt fióka ellenére nem lepik el megszámlálhatat lan mennyiségben kertjeinket, mert bizony a 3. életévet kevés apró testű énekesmadár éli meg. Ezt a gyűrűzéssel végzett vizsgálatok bizonyítják a legjobban. A kirepüléskori elhullás mellett a téli éhezés a legnagyobb vámszedőjük. Ez a magyarázata az előzőekben leírtaknak. A téli madáretetés a madár védelem harmadik legfontosabb feladata. Az a célunk vele, hogy kiegészítsük a természetben hozzáférhető táplálékot, és ezzel átsegítsük madarainkat az ínséges idősza kon. Így remélhetjük, hogy tavasszal a kertünkben – ahol etettük őket – nevelik majd fiaikat. A hiányzó rovarokat nehezen tudnánk pótolni, de faggyúval, szalonnával, töpörtyűmaradék kal, húsfalatkák kal vagy ezt kiegészítendő olajos mag vak kal, konyhai hulladékok kal segíthetünk rajtuk. Napjainkban – tévesen – eluralkodott az a szemlélet, hogy csak a napraforgó a megfelelő téli táplálék, és a tök magról, dinnyemagról elfeledkezünk. Még kevésbé készítünk vegyes keveréket vagy „madárkalácsot” számuk ra. A keverékbe túrót, főtt krumplit, sárgarépát, sajtot, almát és egyéb konyhai hulladékot tehetünk. A madárkalács része a napraforgó, olvasztott faggyúba önt ve. A földről szívesebben táplálkozó magevők részére a napraforgón kívül az ocsú, a kukorica korpa, a fénymag, a köles és a muhar is számításba jöhet. Fontos tudni, hogy a nedvességet magába szívó kenyérmorzsa megsavanyodva bélhurutot, tehát biztos pusztulást okoz. Ilyen élelmet ne adjunk a madarak nak! A téli etetésnél a rendszeresség a legfontosabb. Az etetés mindig kisegítő jellegű. Az eleség kihelyezési módja sem lényeg telen, de az alapelvek betartása mellett tulajdonképpen a leleményesség, esztétikai igényesség határozza meg a formáját. Alapelvként azt kell szem előtt tartanunk, hogy a madarak a legzordabb időben is hozzájuthassanak az ennivalóhoz, az etető nehogy ilyenkor hagy ja őket cserben. Szerencsés, ha többféle vagy kombinált típusú etetőket alkalmazunk (kerti dúcetető, ablaketető, függőetető, függő önetető, flakonetető és a zsinóron felfüggesztett csalogató). A földről táplálkozók nak a sátoretető és a fácánetető a legjobb. Az etető elhelyezése ak kor a legszerencsésebb, ha ez is a kerthez kötött. A legnagyobb védettséget télen az örök zöldek adják, a madarak a ragadozók elől itt rejtőzködnek el legjobban. A víkendházak kertjében, ahová télen csak ritkán megyünk ki, a legjobb a nagyobb méretű önetetők alkalmazása. Ezek tartalma akár egy hétig is kitarthat.

Madarak a téli kertben Kerti madaraink nagy része vonuló; közülük csak néhányan – elsősorban az odúlakók – tartózkodnak itt egész évben. A vonulók közül – például vörösbegy – néhány példány rendszeresen áttelel. Az állandók csapatai kiegészülnek az észak ról hozzánk érkező téli vendégek kel. Ezek között is vannak olyanok, amelyek megjelenésére biztonsággal számíthatunk, s az érkező állományok mennyisége is évente megközelítőleg azonos. Inváziós madarak csak egyes teleken érkeznek nagy csapatokban, máskor teljesen elmaradnak, ilyen pl. a csonttollú. A madarak „téli” vándorlása még nem egyértelműen tisztázott, de az bizonyos, hogy több összetevője van. Elsősorban a fészkelőhelyen kiala kult táplálék hiány lehet a fő ok, de befolyásolja a napsza kok változása miatt megváltozott hormonális mű ködés is. Tavaszi érkezésük és őszi indulásuk ideje fajonként változik, s az állatok kora, némely esetben a neme is befolyásolja ezt. Általában az idősebbek kezdik az elvonulást, és tavasszal is ők érkeznek meg előbb. (A pintyek nél viszont az idősebb hímek sokszor áttelelnek, a tojók és a fiatal hímek elvonulnak.) A hozzánk érkező észa ki fajok töltik ki azt a táplálkozási űrt, amely a tőlünk elvonulók helyén keletkezik. Ezek a vendégek lehetnek a nálunk fészkelők észa ki fajrokonai, más populációk (seregély, pinty, zöldike, tengelic, meggy vágó), és lehetnek olyanok is, amelyek tőlünk észa kabbra fészkelnek, csak a zord időjárás, a csök kent táplálkozási lehetőségek hozzánk kényszerítik őket (havasi szürkebegy, csíz, zsezse, fenyőpinty).

51


A különböző vonuló, illetve téli vendégmadarak itt-tartózkodásának ideje Időtartam

Madárfaj

februártól

novemberig

márciustól

októberig

márciustól

szeptemberig

áprilistól

októberig

áprilistól

szeptemberig

októbertől

márciusig

októbertől

áprilisig

novembertől

márciusig

barázdabillegető, házi rozsdafarkú seregély, füstifecske, molnárfecske, csicsörke búbos banka, feketerigó, kenderike nyaktekercs, fülemüle, barátka, kis poszáta sárgarigó, kerti rozsdafarkú, kerti poszáta, mezei poszáta, szürke légykapó, gerle csíz, süvöltő, fenyőpinty csonttollú, süvöltő, fenyőpinty zsezse

A madárének szerepe „A madár azért énekel, hogy éljen. A fülemüle nem azért él, hogy énekeljen, hanem léte fenntartásának érdekében dalol. A többi madár éneke sem az ember gyönyörködtetését szolgálja, hanem információközlés és fegyver egyidejűleg.” (Jean-Pierre Jacob, 1975) Ez így igaz, de azért a madarak tavaszi dalolásában lehet gyönyörködni; sok embernek még ma is a márciusi „nyitni kék” vagy „kicsit ér” jelenti a tavasz megérkeztét. A madarak kiáltásainak, énekének ismerete nélkülözhetetlen a velük való igazi kapcsolatteremtéshez. Gondoljunk csak arra, hogy legszebb hangú dalosaink – a fülemüle, a barátka stb. – mennyire rejtett életmódot foly tatnak, milyen nehéz őket észrevenni a bok rok sűrűjében. A különböző madárhangok felismerése nem könnyű, sok gya korlatot igényel, de azért nem ördöngösség. Érdek lődéssel, odafigyeléssel, kis türelemmel megszerezhető ismeret. Nem minden madár énekel, s azok is csak a tavaszi nászidőszakban. Év közben, illetve a nem ének lők egész évben különböző kiáltások kal „kommunikálnak” egymással. Ezek megismerése már egy kicsit nehezebb feladat. Az ének egy információban gazdag üzenet, de a kiáltás csak egy vagy két rövid tagból áll, 3-4 hangot tartalmaz, és sohasem kapcsolódik dallammá. Az ének lés készségét az ivari hormonok működése, az ivarszer vek bizonyos fejlettségi állapota váltja ki. Az ének lés szorosan kapcsolódik a madár fejlődési sza kaszaihoz és az ivarisághoz. A tojók nem, vagy csak részdallamokat ismételget ve énekelnek. Az ének nek az egyik legfontosabb szerepe a táplálkozási terület, az ún. revír kijelölése és meg tartása, ezért a fiatal hímek nél az ivarszer vek kifejlődése éppen a területkiválasztási sza kasz idejére esik. A terület birtok lása a költés sikerének szinte záloga. A területtel nem rendelkező hím leg többször nem is jut tojóhoz, mivel a területét uraló hím énekének „hálójában” akad fenn a tojó, és ez a párkapcsolat első lépése. A későbbiekben az ének nek az elfoglalt területek védelmében van igen nagy szerepe. Ha a hímek énekük kel nem tudnák védeni területüket, szüntelenül verekedhetnének. Az ének kel való terület védelem miatt közvetlen összecsapásra ritkán kerül sor. A madarak a költési időben terület védő énekük segítségével ismerik fel egymást. Ennek a gya korlati „jelentősége”, hogy nem kell nagy távolságokat feleslegesen repülniük. Területük ellenkező sarkából is felismerik a szomszédjukat, amelynek konkurenciája kevésbé veszélyes, támadásának kisebb a valószínűsége. A kiskertben fészkelő azonos fajok nál, ahol a táplálkozási viszonyok elbírják, némi „megalkuvást” tapasztalhatunk a revírek kijelölésénél. Átfedésbe is kerülhetnek egymással, s itt is az ének alapján való felismerés segíthet az állandó veszekedések, a kiszorítás elkerülésében. Ilyen esetben nagy jelentősége lehet a helyes odútelepítésnek. (Az egymáshoz közel kihelyezett odúk nál a röpnyílásoknak nem szabad egymásra tekinteniük.) Az ének nek a fiókanevelési, majd a kóborlási időszakban is nagy jelentősége van. Egyrészt a fiókák fajazonosságának, másrészt – ahol mindkét szülő ivadékgondozó – a pár együtt maradásának, egymás azonosításának feltétele. A kiáltás lehet vonzó, de lehet riasztó hatású is. Az első eset a közös táplálék keresés, az utóbbi pl. a feketerigónál a szétugrált, még röpképtelen fiókák nak a veszély jelzését szolgálja. Az ének léssel kapcsolatban szólni kell még az egyik – vagy talán a legszebb – kerti énekesünk szokásáról. A fülemüle a kotlási idő végéig éjsza ka is énekel. Ezzel biztosítja a nyugalmat a tojónak. Ennél csodálatosabb „zenei” élmény kevés akad a természetben.

52


Érdekességek a növényekről Miért nem nemesíthették a vadgesztenyéből a szelídgesztenyét? Azért, mert csak névrokonok. A vadgesztenyét helyesebb bok rétafának nevezni. A meg tévesztő név választást valószínűleg a gesztenyéik hasonlóságával indokolhatjuk. Ez azonban csak a látszat, mert a szelídgesztenye finom, édes, a vadgesztenye viszont fanyar, keserű. Virágaik különbözősége is arról árulkodik, hogy nincsenek közeli rokonságban. A szelídgesztenye virága a bük kéhez hasonló, apró, jelentéktelen. A vadgesztenye virágzata szép fehér. Még egy különbség: a szelídgesztenyefa gesztenyéje egy termés, a bok rétafáé csupán mag, amiről már lehullott a tüskés termésfal. Szelíd „druszáját” tüskés fellevelek védik. Miért nem veszedelmes a fenyőerdőkre a villámlás okozta erdőtűz? Nem veszedelmes, sőt néhány szempontból hasznos is. A lángok kiirtják a velük versengő lombos fá kat. Az elégő tűlevelekből felszabadul a bennük rejlő tápanyag, amihez természetes körülmények között hosszú időre lenne szükség, így viszont hamarosan felszívhatják. A füst elpusztítja azokat a gombá kat is, amelyek meg támadhatnák a fá kat. A fenyők kérge lyukacsos, megperzselődik, de nem ég el, így épen maradnak a belső, érzékenyebb részek. Az újulat sem pusztul el, mert a csemeték hajtáscsúcsait körülvevő tűlevelek alacsony hőmérsék leten égnek, nem károsítják a növekedő részt. Miért becsülik nagyra már ősidők óta a juharfát Kanadában? A nagyrabecsülést az is mutatja, hogy az ország zászlóján ennek a növénynek a levele díszeleg. A címer egyébként a cukorjuhar levelét ábrázolja, ami megbecsült fája e vidék nek. Már az indiánok is mint a legfontosabb cukornövényüket tartották számon. Kanadában és az USA-ban még ma is több ezer tonna jávorcuk rot állítanak elő. Egy fa 100 l édes nedvet szolgáltat évente a megcsapolójának, amiből 3 kg cukor nyerhető. A múlt században nálunk is próbálkoztak a cukorjuhar termesztésével, de hamarosan rájöttek, hogy a cukorrépából olcsóbb és könnyebb cukrot nyerni. Miért nem pusztul el a fenyőcsemete a sötét erdő mélyén? Azért, mert a kikelő magoncot gombafonalak veszik körül, s a fiatal növény minden táplálékát ezekből szerzi. Szer ves anyagokat szív fel, mert fény híján nem tud fotoszintetizálni. A gombák sem a saját anyagaikat adják, hanem a körü löt tük lévő fák tól kapják cserébe a felszívott ásvá nyi sóért. Így előfordul hat az a furcsa helyzet, hogy a fa a saját magjából kikelt csemetét táplálja a gombák közvetítésével. Miért tudnak jobban ellenállni az öreg, odvas tölgyfák a vihar pusztításainak, mint az egészséges fiatal társaik? Az öreg tölgyek belsejét a taplógombák elfogyasztják, így belül üregessé válnak. Azt gondolnánk, hogy ez nagy veszteség a fa számára, de nem, sőt több jótékony hatása is van. A korhadó belső részből a növény fontos tápanyagokat tud felszívni a korábban saját maga által elraktározott szer ves anyagokból. Sok fa gyökereket fejleszt ezekbe az üregekbe, hiszen később az ide beköltöző állatok (pl. denevér) ürüléke szintén táplálja a növényt. A tömör oszlop csővé alakulása további mechanikai előnyök kel jár. A csövek nehezebben törnek, mint a tömör rudak. Az öreg gyökerek re nem nehezedik olyan nagy nyomás. Ezek az okok együttesen segítik az öreg fák életének meghosszabbítását. Miért hullanak le ősszel a levelek? A fák és bok rok legnagyobb része télen pihen, és erre úgy készül fel, hogy lehullatja leveleit. Lecsök ken a fák és a bok rok nedvkeringése is, az erdő csöndes téli álmát alussza. A lombhullás a hőmérsék let és a fény csök kenésének következtében indul meg. A felhalmozódó oxálsav hatására a klorofill lebomlik, a cukorból ontociánok képződnek, ami a levelek elszíneződését okozza. Miért eltérő színűek a virágok? A virágok feltűnő színei a rovarokat csalogatják. A méhek, darazsak és más rovarok azért fontosak, mert ők viszik a testük re tapadt virágport egyik növényről a másik ra, így beporozzák őket. Az élénk színeket már messziről látják a rét felett repülő rovarok.

53


Miért nem illatos minden virág? A virágok kellemes illata arra való, hogy a beporzást végző rovarok minél könnyebben rájuk találhassanak. Akadnak azonban olyanok is, amelyek egyáltalán nem illatoznak. Ezek nél a beporzás munkáját nem a méhek, darazsak végzik el, hanem a szél. Ezért nincs szükségük csalogató illatok ra. Miért csukja össze a szirmait este néhány virág? Azok a növények hajtják össze este szirmaikat, amelyek nagyon szeretik a meleget és a fényt. Ha árnyékba kerülnek, fokozatosan csukják össze szirmaikat. A szirmok záródása úgy megy végbe, hogy a hideg vagy a csök kenő fény hatására a szirmok külső sejtsora jobban megnyúlik, így záródik. A növény ezzel védi a hideg től a porzót és a termőt. Miért nő moha az erdei fák törzsén? A fák törzsének észa ki, hűvösebb oldalán gyak ran moha telepszik meg. Ezek a növények kedvelik a nyirkos, hűvös környezetet, ahová ritkán jutnak el a napsugarak. Ezért is választják a törzsek észa ki, árnyékos oldalát. Néhol csupán tenyérnyi helyen nőnek, másutt nagy telepeket találunk. Könnyen le lehet fejteni őket a törzsről, és ha vízzel permetezzük, szép zöld színüket otthon is sokáig meg tartják. Miért nem hatol mélyre a lucfenyő gyökérzete? A lucfenyő a sziklás hegyoldalakon őshonos növény. Gyökereit így nem tudja nagy mélységbe növeszteni, hanem a vékony talajrétegben vízszintesen terjednek szét. Miért vannak évgyűrűk a fák törzsében? Azért, mert a törzs belsejében lévő, vizet szállító csövek mérete különbözik tavasszal és ősszel. Tavasszal tág üregű sejteket hoz létre, amik világosabb, ősszel pedig szűk üregű sejteket, amik sötétebb színűek. Ha minden sötét évgyűrűt megszámolunk, meg tudjuk, hány őszt ért meg a fa, azaz hány éves. Miért kell a növények nek a víz? A növényi test legnagyobb mennyiségű felépítő anyaga a víz. Vannak részeik, amelyek 70-80%-ban is tartalmazzák ezt a fontos anyagot. Még a száraz búzaszemben is 10%-nyi van belőle. A víz nyomásával tartást ad a lágy részek nek. Áramlásával biztosítja a tápanyagok felvételét és szállítását. Miért hullajtja le minden ősszel tűleveleit a vörösfenyő? A vörösfenyők a tajgaterületek szárazabb részein élnek. A hosszú tél ideje alatt a tűleveleken át is sok vizet veszítenének, de a fagyott talajból nem tudnák pótolni a nedvességet. Ezért lehullajtják leveleiket. Miért csíp a csalán? Mert szúrós csalánszőrök borítják. Minden csalánsejt hosszú nya kán könnyen lepattanó fejecske ül. Az alatta levő elmeszesedett, merev és hegyes sejtfal olyan, mint az injekciós tű, behatol a bőrbe, s rajta keresztül hangyasav és egyéb csípős anyagok folynak a bőr alá. Ezek okozzák a fájdalmas, viszketést keltő gyulladást. Miért nő állandóan a gyökér? A növények nem tudják a helyüket változtatni. A gyökerek foly tonos növekedésével pótolják ezt a hiányosságot, így mindig újabb és újabb helyek ről vehetik fel a tápanyagot. A növények gyökerének hosszúsága hihetetlen méreteket érhet el. Négy darab búza teljes gyökérzete, gyökérszőrök kel együtt, elérheti az Egyenlítő hosszát. Miért színeződik pirosra, sárgára ősszel a lombhullató fák levele? A tölgyek, bük kök, nyírfák, mikor a levelek mű ködéséhez nem elegendő már a fény, elkezdik kivonni belőlük a klorofillt. A zöld festékanyag lebomlásával előtűnnek az év folyamán felhalmozódó melléktermékek, zár ványok. Ezek színezik oly csodálatos színűre az őszi erdőt. Miért állnak gólyalábszerű gyökereken fenyőerdeinkben a fiatalabb fák? A fenyőerdők talajára nagyon kevés fény jut, itt már legfeljebb csak a páfrányok tudnak megélni. A fenyőmag azonban már nem tud megerősödni a páfrányok alatti sötétségben. Ha kidől egy fa, a talajról – az említett okok 54


miatt – nem nőhet utánpótlás. A segítséget maga a kidőlt fa adja. A nedves, korhadt kérgére hulló magok nak nem árnyékolnak már a páfrányok, így kiválóan fejlődhet a kis fenyő. Gyökereit az öreg fa törzse mellett fejleszti a talajba. A korhadó anyagok kiváló táptalajt biztosítanak a fejlődő újulat számára. A kidőlt óriás végleg elporlik, a gyökerek alatt lévő üreg azonban rá emlékeztet. Miért csak a gyengébb csőrrel rendelkező madarak fogyasztják a tiszafa magját? A tiszafa élénkpiros, lédús magköpenye sok madár kedvelt tápláléka, ezek el is szállítják a kemény héjú mag vakat, amelyek sértetlenül utazzák végig tápcsatornájukat. Jaj annak az erős csőrű madárnak, amelyik megpróbálná feltörni az erős maghéjat is. A magok ugyanis erős mérget tartalmaznak, ami nemcsak egy madarat, de még egy nagyobb emlőst vagy az embert is halálosan megbetegítheti. Gyümölcseink közül a szilva, barack magjai is veszélyes mérget, ciánt tartalmaznak.

Érdekességek az állatokról Miért űzik el kifejlett utódaikat az állatok? Az élőlények mindig arra törekszenek, hogy minél több utódot hozzanak a világra, és azok minél nagyobb körben terjedjenek el. Kicsinyeiket csak addig gondozzák, amíg feltétlenül szükséges, mert azután energiájukat rög tön az újabb utódok világrahozatalára és felnevelésére fordítják. A fiatalok elválasztása sohasem okozhatja azok szükségszerű pusztulását. Miért gyakoribbak a szürke mókusok, mint a vörös rokonaik? A szürke mókusok a lomberdőkben fordulnak elő a leggyak rabban, itt a talajon van a leg több táplálék. A vörösek főként feny vesla kók és táplálékukat a fák lombkoronájában találják meg. A fá kon való gya koribb mozgás és a kevesebb táplálék miatt a vörös mókusok kisebb termetűek, kevesebb zsírt tudnak felhalmozni a hideg téli napokra. Ebből következik, hogy kevesebb az esélyük a túlélésre. Ez az oka, hogy a szürke mókusok gya koribbak. Miért nem eszi meg a teljes zsákmányt a mézevő borz? Azért, mert a méhek barlangját egy kis madár mutatja meg neki hangos csiviteléssel. A borz illő részt hagy neki, hogy máskor is kapjon tőle segítséget az édes táplálék felkutatásában. Miért tud fára mászni a levelibéka? A levelibéka lábujjainak végén kerek lemezek vannak. Ezek tapadókorongként mű ködnek, és ezek nek a segítségével mászik föl a béka a sima levelek re. Lábujjai hosszúak, és begörbülve körbeveszik a vékony ága kat. Néhány levelibékának ragadós hártya van az ujjai között, ami még könnyebbé teszi a kapaszkodást. A béka laza és vékony hasbőreivel is a fához tapad. Miért gyűjtenek készletet télire a téli álmot alvó pelék? Az igazi téli álomba merült állatok testhőmérsék lete +1-2 °C-ra csök ken, szív verésük száma kb. 20-szor kevesebb a nyárinál. A lég vétel száma is körülbelül ennyiedrészére csök ken. A visszafogott életfolyamataik hoz szükséges energiát a nyáron felszedett zsírtartalékaikból fedezik. A hőmérsék let emelkedése ébredésre készteti ezeket az élőlényeket. Meglepő, hogy nemcsak a melegedő időjárás ébreszti fel őket, hanem a szokatlanul erős lehűlés is. Azért, hogy az erős fagyhullám nehogy tovább hűtse testüket, felébrednek, és a begyűjtött eleségből jókat lak mározva feltöltik energiaraktáraikat. Ha megszűnik a szokatlanul erős tél, nyomban visszabújnak vackaikba és foly tatják téli szendergésüket. Miért elég hetente egyszer táplálkozni a kígyók nak, krokodilok nak? A hüllők változó testhőmérsék letének fő előnye, hogy az azonos méretű emlősök nél kevesebb táplálék kal is beérik. A hüllők nek tízszer kevesebb táplálék is elegendő. Az emlősök és a madarak a felvett tápanyag kilencven százalékát az állandó testhőmérsék let fenntartására fordítják. Míg egy kígyó vagy egy krokodil hetente egyszer eszik, addig egy hasonló méretű emlős ideje nagy részét táplálék keresésére fordítja.

55


Miért nem alszik téli álmot a barnamedve? A barnamedve a tél közeledtével egyre mogor vább, lustább, letargikusabb lesz. Fák odvában, barlangokban, sziklák tövében levelek kel, szénával bélelt vackot készít, és ha megjönnek a hideg téli napok, behúzódik és szundikál. Nem téli álom ez, mint a mormota vagy a cickány esetében, mert a testhőmérsék lete csak kb. 5 °C-kal csök ken. A pulzus és a lég vételek száma is csak néhány százalék kal lesz kevesebb. A téli pihenés ideje alatt táplálékot nem fogyaszt, ilyenkor a nyáron felhizlalt hájából fedezi az energiaszükségletét. Az anyamedve rendszerint ilyenkor szüli meg bocsait, és amíg a kölykei nem tudják követni, táplálkozás nélkül szoptatja őket. Sok tápanyag felesleges elpazarlásától menti meg az állatot ez a téli pihenő. Miért változtatják fülük és farkuk helyzetét, állását a farkasok? A farkasok társas lények, kisebb-nagyobb családokban, falkákban vándorolnak, keresik a táplálékot. A nagy távolságban lévő egyedek hangok útján értetik meg magukat egymással. Az egymás közelében lévők pedig a farok helyzetével és az arckifejezések rendszerével. Vészjósló fenyegetés: farok fölfelé áll, fülek előre, vicsorgó fogak. Támadás: farok vízszintes, fej, fülek az előzőhöz hasonlók. Megadás: farok a láb közé húzva, fülek hátrafelé állnak. Miért lompos a mókus farka? Nem is gondolnánk, mi mindenre használja. Amikor az ágak között szaladgál, kinyújtja maga mögött és egyensúlyoz vele. Ha nagyot ugrik egy alacsonyabb ág felé, a bozontos farok – mint egy ejtőernyő – fékezi az esés sebességét. Hideg téli éjsza ká kon a mókus paplannak használja a farkát, jól beta ka rózik vele. Kora tavasszal pedig a hím és a nőstény meglobog tatott farkával üzen egymásnak. Miért zárja be a házát az éti csiga? A csigák eső után másznak a legszívesebben. Ilyenkor ugyanis kevesebb nyálkát kell kiválasztaniuk haslábuk alá, gyorsabban tudnak haladni. Ha viszont hosszú ideig nem esik az eső, az éti csiga visszahúzódik a házába, és az „ajtót” egy vékony bőrhártyával zárja le. Ha kiadós zápor zúdul újra a határra, előbújik. Késő ősszel pedig erős mészhéjat húz a bejárat elé. Nyáron azért húzódik be, hogy ki ne száradjon, télen pedig, hogy meg ne fagy jon. Miért nem szabad hozzányúlni a madarak fészkéhez? Mert az anyamadár gyak ran elhagy ja a tojásokat, ha észreveszi, hogy a fészkét felfedezték. Vannak nagyon érzékeny madarak, például a vadgerle, amelyek a legkisebb háborgatásra is örökre elrepülnek a fészekről. Az énekes rigó csak lármázik a fészek környékén, de ezt meg a ravasz szajkó vagy a szarka veszi észre, és ők rabolják el a tojásokat. Miért nem épít fészket a kakukk? Mert nincs rá szüksége. Ez a különös madár ugyanis más, apró énekesmadarak fészkébe csempészi a tojását. A kikelő fiókát a mostohák nevelik fel. A kis kakukk kilökdösi a többieket, de nevelőszülei még így is alig győzik etetni, mert igazi farkasét vágya van. Miért ciripel a hím tücsök? A tücskök ciripelésének rezgésszáma a hőmérsék lettől függően változik. Nem a hőmérőt akarja helyettesíteni, hanem a párját meghódítani. A jobb szárny alsó oldalán lévő reszelős fogacská kat a másik szárny előreálló részéhez dörzsöli, ez adja a szépen ciripelő hangot. Miért pusztul el a költöző madarak 4%-a vándorlásuk során? Egyesek nek kicsi a súlyuk, kevés energiát tartalékoltak. Mások esetleg szomjan pusztulnak. Vannak olyanok, amelyeket a vihar pusztít el. A legnagyobb veszélyt azonban az ember jelenti. Olaszországban évente 200 millió madarat, az USA-ban 400 ezer sarki ludat lőnek le. Gyak ran ütköznek repülőgéppel, gyárkéménnyel.

56


Az élővilág színtere (bioszféra) A 10 (15) milliárd éve elindult fizikai evolúciót kémiai, majd a Földön biokémiai evolúció váltotta fel, ennek eredményeként született meg az élet, s ezt már a biológiai fejlődés tör vényszerűségei szabályozzák. Az élet szer veződése a szer ves molekulákból sejtalkotókat, sejteket, szöveteket, szer veket, szervrendszereket, szer vezetet hozott létre. A szer vezetet az egyed jeleníti meg, az egyed pedig fajt képvisel. Itt lépjük át a határt az egyedi és egyed feletti szer veződés között. A faj ténylegesen populációkat (szaporodási közösségeket) alkot, melyek mindig adott élethelyhez kötött életközösség tagjai. Az életközösségek (biocönózisok) az éghajlathoz alkalmazkodva biomokat építenek föl (pl. esőerdők, szavannák, tundra…), s a biomok összessége alkotja a legmagasabb rendű életközösséget, a bioszférát. Terü letileg a tengerszinttől felfelé (kőzet-, ta laj- és levegőburok), illetve lefelé (óceánok, tengerek mélye) kb. 10-10 kilométer vastagságú burok. Magába foglalja a teljes hidroszférát, pedoszférát, az atmoszféra jelentős tömegét és a litoszféra felszínét. A bioszféra elsősorban mégsem színtér, hanem a biológiai szer veződés legmagasabb szintje. Va la mennyi földi élet közösséget összefog va mi nőségi leg más, magasabb szer veződési szintet képvisel a benne lejátszódó folyamatok révén. Kiala kulása, mint láttuk, az élettelenből indult, de ma már – részben önállósulva – más minőségű tör vények szabályozzák mű ködését, mintha egy önálló önszabályozó rendszerként (élőlényként) mű ködne (Gaia-elmélet). A bioszféra kiala kulása az élet megjelenéséhez köthető, így 3,5 milliárd év vel ezelőtt keletkezhetett, s azóta működik kölcsönhatásai révén. Az élővilág szférája az egyik leghatékonyabb tényező a Föld ala kításában: – A növények anyagcseréje hozta létre a „mai” oxigénes légkört, így közvet ve az oxigénmolekulából (O2) képződő ózonpajzsot. – Az élővilág gázanyagcseréje rengeteg szén-dioxidot (CO2) von ki a légkörből, s tárolja saját szer vezetében, illetve szer ves eredetű ásványokban és kőzetekben. – A mak ro- és mik roelemek körforgását több biológiai tényező is szabályozza. – A bioszféra a többi szférával kölcsönhatásban létrehozta és „mű ködteti” a pedoszférát. Az élővilág szférájának bonyolult mű ködését az alábbiak (is) jellemzik: • A bioszférában az állandó mennyiségű földi anyag szüntelen körforgásban van, mely folyamat átfogóan a biogeokémai cik lusokban jelenik meg (nitrogén, kén, szén körforgása). • Kémiai kötésekbe köt ve a Nap energiája áramlik át az egész bioszférán, s ennek folyamatosan pót lódnia kell. • A bioszféra mű ködése révén önszabá lyozásra képes rendszer, így dinamikus folyamatok útján stabilizálja magát. Hazánkban a bioszféra „megfoghatóbban” a mérsékelt övi lombos erdők és füves puszták (biomok, zónák) képében jelenik meg, melyek élőlény társulások ra (biocönózisok ra) tagolódnak.

Élőlénytársulások – életközösségek Élőlény társulásnak (életközösségnek, azaz biocönózisnak) nevezzük az adott területen előforduló, együtt, egymás mellett élő, különböző fajok hoz tartozó növények és állatok populációinak közösségét. Ezen belül meghatározó szerepű az adott területre jellemző növény társulás (a száras növények kiemelésével), mert ehhez kötődik az élővilág többi csoportja, a parányi, szabad szemmel nem is látható mik roszer vezetektől a gerinces élőlényekig. Így valójában mikor egy növény társulást említünk, szükségszerűen hozzá tartozik a többi élőlény is, legfeljebb azok nincsenek helyhez köt ve, vagy a rejtett életmód miatt nem feltűnőek. A jelenben észlelhető társulások a törzsfejlődés hosszú, évmilliós folyamata eredményeként ala kultak ki. A társulás mint élő rendszer mű ködik, benne a szer ves anyagot termelő zöld növények kel, a felhasználó (fogyasztó) állat világgal és a lebontó (rekuperátor) szer vezetek kel. Amikor a mű ködésbe valami beleszól – akár természetes változás, akár emberi beavatkozás –, a társulás erre valamilyen módon „válaszol”; s ez rendszerint a fajösszetétel meg változásában jelentkezik. Ezt nevezzük a társulások „jelző” (indikátor) megnyilvánulásának. Ezért kell fokozott figyelemmel kísérni a társulások változását, viselkedését, mert ebből a magunk életfeltételeinek romlását vagy javulását is észlelni tudjuk. Hazánk területének az ember általi tájátala kítás (mezőgazdasági területek kiala kítása) előtt 70-80%-át erdő fedte, ma az erdők aránya alig 18%. 57


A meglévő erdők nek is mintegy 50%-a hasonlít csak az eredeti természetes fás társulások hoz, másik fele telepített erdő. A hazai növény ta karó egységeit ökoszisztéma-csoportokba sorolhatjuk a vegetáció fejlődéstörténete és a termőhely együttes hatása alapján, hozzárendelve a jellemző állat világot. Hazai fás társulások 1. Klímazonális erdők: Kiala kulásukban a döntő környezeti tényező az éghajlat volt, elsődlegesen a hőmérsék leti és csapadék viszonyok. Az éghajlat magassági övei szerint kiala kult erdőtársulások: a) cseres-kocsány talan tölgyesek (cserestölgyesek) b) gyertyános-tölgyesek c) bük kösök d) elegyes feny ves erdők (az ország legnyugatibb részein, csak kis területen). A klímazonális erdőkben előfordulnak extrazonális, azaz zónán kívüli állományok. Hűvös, hideg völgyekben, meredekebb észa ki hegyoldala kon a tölgyes és gyertyános-tölgyes erdőkben mik ro-, ill. mezok limatikus adottságok miatt megjelenik a bükk. 2. Intrazonális (övezeten belüli) erdők: A klímazonális társulások állományai közé települt, leginkább a helyi talajadottságok, ill. a vízellátottság, az alapkőzet vagy a domborzat módosító hatása következtében kialakuló társulások. Ide tartoznak: a) szurdokerdők b) szik lai és törmelék lejtő-erdők c) mészkedvelő tölgyesek d) bokorerdők e) mészkerülő erdők f) ligeterdők g) láperdők h) homoki erdők i) sziki erdők. 3. Telepített erdők: a) nyáras erdők b) akácos erdők c) feny vesek.

Fás társulások állatvilága Elsődleges fogyasztók (növényevők) – Növényevő nagyvadak: őz, gímszar vas, dámvad, muflon. – Mindenevő nagyvad: vaddisznó. – Növényevő kisemlősök: erdei pocok, erdei egér, mókus, nagy pele, mogyorós pele. – Magevő madarak (fiókaneveléskor rovart is esznek!): pintyfélék, kék galamb (bük kösökben). – Növényevő ízeltlábúak (rovarok): gyapjaslepke, szar vasbogár, cincérek, tücskök, sáskák, kabócák, szöcskék (nagyobb része), virágbogarak, kis apollólepke (bokorerdőkben). Másodlagos és harmadlagos fogyasztók, csúcsragadozók (növényevő és állatevő állatok kal táplálkoznak) – Ragadozó emlősök: róka, borz, nyest, görény, vadmacska, nyuszt. – Ragadozó madarak: • éjszakai ragadozók: bagolyfélék: macskabagoly, kis kuvik, fü lesbagoly (uhu). • nappali ragadozók: öly vek, vércsék, kánya, héja, kerecsensólyom. – Ragadozó és dögevő madár: holló. – Mindenevő madár: csóka. 58


– Hüllők (ragadozó, rovarevő): zöld gyík, fali gyík, fürge gyík, vízi- és erdei sik ló. – Rovarevő emlősök: denevérfélék, cickányfélék, sün, va kond. – Rovarevő énekesmadarak: bajszos sármány, cinkék, rigók, ökörszem, billegetők, harkályfélék, szajkó. – Rovarevő kétéltűek: barna- és zöldvarangy, erdei és mocsári béka, sárgahasú és vöröshasú unka, levelibéka, petytyes és tarajos gőte, foltos szalamandra. – Rovarevő halak: sebes pisztráng, szivár ványos pisztráng, domolykó. – Ragadozó (rovarevő) ízeltlábúak: futrinkák, szöcskék, aranyos bábrabló. Lebontó szer vezetek Különböző férgek, puhatestűek és ízeltlábúak (ászkará kok, bolhará kok tiszta vizekben), erdei vaspondró (ikerszelvényes), gyászbogár, ganéjtúrófélék.

Az emberiség „szférája” (antroposzféra) A természet és az ember egymásra hatása alapján három fő környezettípust különböztethetünk meg: 1. Külső beavatkozástól mentes (érintetlen) életközösségek. Ma már ilyen, ember nem formálta táj alig van. Ahol még fellelhetők, ott mindent meg kell tenni megóvásukért. E célt szolgálják a bioszféra rezer vátumok, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek. 2. Az életközösséget többé-kevésbé az emberi tevékenység befolyásolja, szabályozza (pl. szántóföldek, gyepek, legelők, gazdasági erdők). 3. Mesterséges környezet, „kultúrsivatag”: városok, gyárak, autópályák stb. megszámlálhatatlan területei. Mivel az ember csak elvesz természeti környezetéből, és rengeteg káros anyaggal terheli azt, így tönk reteszi saját élőhelyét. Pedig nem volt mindig ilyen rossz a viszonyunk a természettel, csak az ipari forradalmak óta jelszava fajtánk nak a természet legyőzése! A természeti népek (törzsi társadalmak, pl. indiánok) összhangban éltek környezetük kel. Ha nem, úgy elpusztultak (azték civilizáció). Európában, s így hazánkban is a vidéki, ún. paraszti életforma őrizte meg leg tovább e mély gyökereket. A hat vanas (1960) évekig a falusi szemétdombokon nem képződött hulladék; a lebomlott, humifikálódott szer ves anyagot trágya ként visszajuttatták a természetbe a talaj tápanyagainak pótlására. Eszközeik, szerszámaik tartósak voltak, több generáció számára készültek. A háztartásokban felhasznált anyagok a természet kör forgásában ha mar lebom lot tak (fa, növényi rostok), illetve nem, vagy csak mi ni má lisan szennyezték a környezetet (vályog, cserép, vas). Az épületek anyagát is a környező vidék szolgáltatta. Erdős tája kon fából, síkságokon vá lyogból, tég lából épült a ház. A tetőt mocsa ras vidéken nád, szá ra zabb részeken rozsszal ma, vagy a tehetősebbek nél cserép fedte. Még a kerítés anyaga is tájjel legű volt: kő, deszka, tég la, ku koricaszár, vessző vagy élő sövény. Érdemes tanulni tőlük, megérteni a környezettel való harmónia és a ráció fontosságát. Az emberi jólét, fejlődés és haladás egyik legfőbb feltétele az utóbbi év tizedekben a természeti környezet korlátlan kifosztása, rombolása volt (pl. erdőirtás, bányaművelés, beépítés la kó-, ipari-mezőgazdasági és szolgáltatóépületek kel, szenny vizek „előállítása”). Az előbbiek alapján megfogalmazhatjuk, hogy a környezetvédelmi világkép fejlődése három szakaszra osztható: 1. Együttélés a természettel vagy a természetben élés. 2. A természet leigázása, kizsák mányolása. 3. Tudatos gondolkodás és gondoskodás természeti környezetünk megőrzése és védelme érdekében (lásd humánökológia, környezetgazdálkodás). Hazánkban az első sza kaszon már régen túl vagyunk, jelenleg a másodikat „élvezzük”, de már fellelhető a harmadik sza kasz iránti igény, ugyanak kor ennek reális gazdasági és kulturális fedezete még hiányzik. A környezetvédelem fogalma A környezet védelem az ember által okozott vagy okozandó (megelőzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

59


A természetvédelem fogalma, tárgyai A természet védelem feladata elsősorban a tudományos és kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű értékek védelme, megőrzése. Tágabb értelemben a természettel való – az ember hosszú távú érdekeit is figyelembe vevő – gazdálkodást jelenti. A természet védelem tárgyai jellegük szerint az alábbi kategóriákba sorolhatók: – földtani értékek: barlangok, szik laformák, kőzetfeltárások, kövületek, kunhalmok, szikes talajok – víztani értékek: források, folyók, vízesések, tavak, mocsarak, lápok – növény tani értékek: fajok, populációk, élőhelyek, arborétumok, öreg fák, fasorok – állatok: fajok, populációk, élőhelyek – tájképi értékek: jellegzetes tájrészletek (pl. Tapolcai-medence, Bükk-fennsík, Hortobágy, Hollókő) – kultúrtörténeti értékek: tanyavilág, szőlőművelési és borászati emlékek, pásztorkodás, régi építészeti emlékek, régészeti feltárások, történelmi emlék helyek, háziasított állatfajták (pl. rackajuh, szürke marha). A védett területek nagysága, összetettsége függ vényében ezek a kategóriák kombinálódhatnak, összegződhetnek. A védett területek típusai A védett területek nagyságuk, jelentőségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természet védelmi területek.

Testünk, életműködésünk Néhány érdekes adat 1. Bőr. Testünk felszínéről állandóan pici bőrlemezkék válnak le. Havonta egyszer megújul az egész bőrünk. A bőrt apró sejtek milliói alkotják. Egy bélyegre 600 ezer férne el belőlük. Bőrünk különleges mirigyei faggyút termelnek. Ettől lesz a bőrünk vízhatlan. Testünk legérzékenyebb része a kéz, a talp és a száj. Felszínükön több az ideg végződés, mint más területeken. 2. Izmok. A test 650 izma közül mintegy 200-at haszná lunk járás közben. Testünk legnagyobb izma a farizom. A legkisebb izom a szemben található, hosszúsága csupán 1 mm. A mosolygáshoz 17 izmot használunk, a homlok ráncoláshoz 43-at. 3. Keringés. Testünkben 5-6 liter vér van. Az oxigénszállító vörösvértestektől lesz piros színű. A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körbe a testet. Testünk vérereinek hossza 100 ezer km! Ez a hosszúság kétszer is körülérné az Egyenlítőt! 4. Fül. Három fő része van: külső, közép- és belső fül. A külső fül részei: a fülkagyló, a hallójárat és a dobhártya. Ezek segítségével a hanghullámok a középfülbe jutnak, ott a hallócsontok továbbítják a belső fül irányába. Fülünk kel nemcsak hallunk, hanem egyensúlyozunk is. 5. Vízháztartás. Testünk csak nem kétharmad részét víz alkotja. Ennek a folyadék mennyiségnek állandónak kell lennie. Az étellel, itallal naponta kb. 2,5 liter víz kerül a szer vezetünkbe. A légzéssel 0,5 liter, a vizelettel 1,5-2 liter víz távozik el. 6. Idegrendszer. Az agy az idegrendszer irányító központja. Bal fele a test jobb oldalát szabályozza, a jobb agy félteke pedig a bal oldalt. Idegrendszerünk 300 km/óra sebességgel küldi az üzeneteket! 7. Csontok. Az emberi csont váz 206 csontja közül több mint 50 a kézben található. Napközben a gerincoszlop porckorongjai összenyomódnak, ezért este lefek véskor alacsonyabbak vagyunk, mint reggel, amikor fölébredünk. A szer vezet legkeményebb anyaga a fogzománc.

60


Az ember csontváza A mozgás passzív szervrendszere. Testüregeket határol. Védelmet nyújt az agyvelőnek, a mellkasi, a hasi és a medencében található szerveknek. A csontokon erednek és tapadnak a vázizmok.

agykoponya

állkapcsi ív állkapocs kulcscsont

a fej csontváza

lapockacsont

szegycsont bordák

felkarcsont

gerincoszlop csípőcsont keresztcsont

orsócsont singcsont

a kézfej csontjai

combcsont térdkalács ülőcsont szeméremcsont

sípcsont szárkapocscsont

lábcsontok

61


Az ember emésztőrendszere

szájüreg nyálmirigyek nyelőcső

gyomor

máj

epevezeték

epehólyag

hasnyálmirigy vékonybél vastagbél

Az ember bőrének keresztmetszete

szőrszál faggyúmirigy

hámréteg

szőrtüsző hajszálérhálózat hajhagyma

irharéteg

ideg, idegvégződésekkel verejtékmirigy

62

bőralja


A fogak típusai Az embernek három különböző típusú foga van. A táplálék aprításában mindegyiknek megvan a maga feladata. Metszőfogak Lapos oldalú, éles fogak. Harapáskor az alsó és a felső metszőfogak összeérő éle elvágja a táplálékot. Szemfogak Az éles, hegyes szemfogak a hús megragadására, tépésére valók. A kés és a villa feltalálása óta kisebb a jelentőségük. Őrlőzápfogak, zápfogak Kis- és nagyőrlőknek is nevezik ezeket. A felszínükön található csúcsok a szemben lévő fogak mélyedéseibe illeszkedve őrlik rágáskor a táplálékot.

Életjelenségek Az élőlények csak környezetük kel szoros kölcsönhatásban képesek élni. Ez különbözteti meg őket az élettelenektől. Környezetükből folyamatosan vesznek fel különféle anyagokat és energiát, azokat testükben átala kítják. Eközben folyamatosan környezetükbe juttatják a számuk ra fölösleges, használhatatlan anyagokat és energiát. Az élőlények és környezetük kölcsönhatása az életjelenségekben nyilvánul meg. Az életjelenségek a következők: anyagcsere, érzékelés (ingerek), mozgás, szaporodás, növekedés, fejlődés (evolúció), örök lődés, halál. 1. Anyagcsere. Azok nak a folyamatok nak az összességét jelenti, melyek kel az élőlények a számuk ra szükséges anyagokat felveszik a környezetükből. A növények vizet, ásványi sókat, szén-dioxidot vesznek fel tápanyagként, ezeket sejtjeikben átala kítják. Végtermékeiket visszajuttatják a környezetükbe (víz, szén-dioxid). Az állatok növények kel vagy állatok kal táplálkoznak. A tápanyagokat – zsír, cukor, keményítő, fehérje – megemésztik, szer vezetük felhasználja. A növények nél és állatok nál az anyagcsere részfolyamata a légzés. 2. A növekedés folyamán az élőlények mennyiségileg gyarapodnak. A fejlődés során az élőlények testfelépítése változik. A fejlődés minőségi, a növekedés mennyiségi változás. 3. Mozgás. Minden élőlény aktív mozgásra képes. Az élettelenek csak passzív mozgásra képesek. Belső mozgások a szer vezet sejtjeiben játszódnak le, pl. a növények sejtjeinek mozgása. Az élőlényeken elsősorban a külső mozgásokat tudjuk meg figyelni. Ezek lehetnek hely változtató és helyzetváltoztató mozgások. A helyzetváltoztató mozgások elsősorban a növényekre érvényesek (pl. napraforgó), a helyváltoztató mozgások az állatok ra (pl. madarak repülése). 4. Szaporodás. Az élőlények önmaguk hoz hasonló utódokat hoznak létre. Ez biztosítja az élet foly tonosságát a Földön. 5. Halál. A pusztulás, halál ak kor következik be, mikor az élőlények szer vei között megszűnik a szer vezettség. Minden élő bizonyos idő múlva elpusztul, meghal.

63


Táplálkozás Az emésztőrendszer Emésztőrendszerünk a táplálék felvételét, emésztését, felszívását és a salakanyag kiválasztását végzi. Emésztőrendszerünk a szájnyílástól a végbélig terjedő hosszú tápcsatornából, a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből áll. A tápcsatorna hossza kb. 9 méter, egyes részein kiszélesedik. Gyomrunk például szélesebb, mint a vékonybelünk. Az emésztésben a tápcsatorna minden sza kasza külön funkciót tölt be. A tápcsatorna falán az izmok biztosítják a táplálék útját (perisztaltikus mozgás). A táplálék végighaladása az emésztőrendszer egészén akár 36 órába is telhet. Az étel, amit megeszünk, a szájüregben egy, a nyelőcsőben két percet tölt. A gyomorban 3–8 órát, a vékonybélben 4–6 órát. Végül a vastagbélbe jut, ezen 14 óra alatt halad át. Hasonlít a táplálék útja a futószalaghoz. A táplálék útja A szájüreg: A fogak megrágják, felaprítják az ételt. A nyálmirigyek által termelt nyál megnedvesíti az ennivalót, így könnyebben lecsúszik. A nyelven lévő ízlelőbimbók segítségével érzékeljük az ételek ízét. A nyelv segít forgatni a falatot, és a garat felé küldi. A szájüreg hátuljának középső részén lelóg egy puha húsdarab (tükör segítségével megnézhetjük), a nyelvcsap. Megakadályozza, hogy nyelés közben a táplálék az orrüregbe jusson. A nyelőcsőből a táplálék a gyomorba jut. A gyomor egy izmos falú szerv, a rekeszizom alatt helyezkedik el. Hármas szerepet tölt be az emésztésben. Kitágul és tárolja az elfogyasztott ételt (befogadóképessége elérheti a 2 litert), a gyomorfal izmainak mozgása továbbítja a táplálékot a belek felé. Gyomornedvet termel, ezzel segíti az emésztést és elpusztítja a baktériumokat, melyek a fertőzött étellel kerülnek a szer vezetünkbe. Minden étkezés alkalmával lenyelünk kb. fél liter levegőt. Miközben emésztünk, a gyomrunk morgó hangot hallat. Böfögés alkalmával a levegő távozik a gyomorból. A vékonybél a tápcsatorna leghosszabb, legkeskenyebb sza kasza. Kb. 6 méter hosszú és 4 cm átmérőjű. Az első része a pat kóbél, amely 25 cm hosszú, ide érkezik a gyomorból a táplá lék. Ezután követ kezik a majd 2 és fél méter hosszú éhbél. Itt megkezdődik a tápanyag felszívódása és bekerülése a véráramba. Az utolsó sza kasza a csípőbél, amely 3 méter hosszú. Ebben fejeződik be a táplálék emésztése. A vastagbél 1,1 méter hosszú, öt része van: vakbél, féregnyúlvány, remesbél, végbél, végbélnyílás. A vakbél a vékonybél végénél található erszény ala kú kamra. A vakbélből ágazik el a féregnyúlvány. A remesbél keretként fogja össze a vékonybelet. A végbél az utolsó sza kasz, amely a végbélnyílásban végződik. A vastagbél fő szerepe a víz és az ásványi anyagok visszaszívása. Egy ember napi szék letének mennyisége kb. 150–180 gramm. Ennek a fele víz, a többi emésztetlen ételmaradék, rost, levált bélsejt, bélnedv és baktériumok. A baktériumok fontos vitaminokat vonnak ki a belekben lévő ételmaradékokból, melyeket a szer vezetünk hasznosít. Bélgázokat „termelnek”, melyek a végbélnyíláson távoznak. A máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy: A tápcsatornán kívül az emésztésben két emésztőmirigy: a máj és a hasnyálmirigy, valamint az epehólyag vesz részt. A máj lebontja a táplálékot, előállítja belőle és tárolja a tápanyagokat. A hasnyálmirigy hasnyálat termel. Az epehólyag tárolja a máj által termelt epét, mely segíti az emésztést. A táplálék összetevői • Fehérje: olyan anyag, amelyet a szer vezet lebont és saját sejtfalainak építésére használ fel. • Ásványi anyagok: a szervezet építkezéséhez szükséges fontos anyagok. A vörösvérsejtek képzéséhez például vas szükséges. • Rostok: olyan anyagok, amelyeket a szer vezet nem emészt meg, de szükség van rájuk, mert elősegítik a táplálék mozgását a tápcsatornában, azaz az emésztést. • Szénhidrátok: szénből, oxigénből és hidrogénből álló vegyületek. Energiát szolgáltatnak a szer vezet számára. • Zsírok: olyan anyagok, melyeket a szer vezet a sejthártyák építéséhez használ fel. Energiával látják el a szer vezetet. • Vitaminok: az élő szervezet mű ködéséhez nélkülözhetetlen hatóanyagok, amelyek hiányakor a szer vezet megbetegszik.

64


Tápanyagok A táplálék nak a szer vezet által hasznosítható alkotórészei. A gerincesek táplálékai általában a tápanyag mind a hat csoportját tartalmazzák, de eltérő összetételben. 1. A fehérjék elsősorban a sejtek építőanyagai, másodsorban energiaszolgáltatók. Építőelemeik: szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor. Az emésztés során aminosavak ra bomlanak, és ezek szívódnak fel. Az ember táplálékai közül különösen sok fehérjét tartalmaznak a tej és a tejtermékek, a színhúsok, a tojás stb. 2. A szénhidrátok alapvetően energiaszolgáltatók. Molekuláikat szén, hidrogén és oxigén építi fel. A szénhidrátok közé tartozik a cukor és a keményítő. A nagy molekulájú szénhidrátok az emésztés során kis molekulájú, egyszerű cuk rok ra bomlanak. Különösen sok szénhidrátot tartalmaznak az ember táplálékai közül az édességek, a lisztből és a burgonyából készült ételek. 3. A zsírok a szer vezet energiaraktározói. Építőelemeik szintén a szén, a hidrogén és az oxigén. A túlzott szénhidrát- és zsírfogyasztás egészség telen, mert elhízáshoz vezet. (A felvett szénhidrátok fölös mennyisége, ami a szer vezet energiafolyamataihoz nem szükséges; zsírrá ala kul és felhalmozódik.) 4. A víz nélkülözhetetlen építőanyag és oldószer. 5. Az ásványi sók is létfontosságú anyagai a szer vezetnek. Szervrendszerünk legmegfelelőbb mű ködéséhez testfolyadékunk, tehát belső környezetünk állandó és kedvező sóösszetétele szükséges. 6. A vitaminok nem szolgáltatnak energiát, és nem is vesznek részt a sejt anyagainak felépítésében, mégis nélkülözhetetlenek. Ezek az eltérő kémiai összetételű, kis molekulájú és nagyon kis adagban hatásos vegyületek az anyagcsere-folyamatok zavartalanságához szükségesek. Hatásukat, mint egyes enzimek alkotórészei fejtik ki.

Kategória Csecsemők Gyermekek

Férfiak

Nők

Terhes nők

Szoptató nők

Életkor [év] 0–0,5 0,5–1 1–3 4–6 7–10 11–14 15–18 19–24 25–50 51-től 11–14 15–18 19–24 25–50 51-től 1. harmad 2. harmad 3. harmad 1. félév 2. félév

Napi energiaszükséglet Testtömeg Magasság [kg] [cm] 6 9 13 20 28 45 66 72 79 77 46 55 58 63 65

60 71 90 112 132 157 176 177 176 177 176 173 157 163 164

Energia [kcal] 650 850 1300 1800 2000 2500 3000 2900 2900 2300 2200 2200 2200 2200 1900 +0 + 300 + 300 + 500 + 500

[kJ] 2 722 3 559 5 443 7 537 8 374 10 468 12 561 12 142 12 142 9 630 9 211 9 211 9 211 9 211 7 955 1 256 1 256 2 094 2 094

65


Hogy mi mindent le nem nyelünk! A következő táblázat néhány olyan anyagot mutat be, amelyet élelmiszerek hez adnak hozzá. Anyagcsoport Hatás Felhasználás 1. Anyagok, amelyek érzékszer veinkre (a látásra, szaglásra, ízlelésre) hatnak Színezőanyagok különböző színűre festik az édességek, pudingpor, fagylalt, élelmiszereket margarin, sajt stb. Aroma- és ízanyagok szagot vagy ízt adnak szörpök, krémek, porból készült fagylalt, pékáruk stb. Ízerősítők fokozzák az ízhatást leveskészítmények, készételek, édességek, péksütemények, üdítőitalok 2. Anyagok, amelyek az élelmiszereket stabilizálják Tartósítószerek eltarthatóvá teszik az élelmiszereket hús, margarin, sajt, lek vár, halkészítmények, savanyúságok stb. Felületkezelő szerek eltarthatóvá teszik az élelmiszereket citrusfélék, banán, szárított gyümölcshéjak, amiből citronát, cuk rozott narancshéj készült Antioxidánsok megakadályozzák a nemkívánatos margarin, olajok, levesek, szószok, reakciókat a levegőben lévő oxigén- burgonya készítmények, péksütenel, így tartósítanak mények, rágógumi, marcipán Emulgeálószerek ezek segítségével lehet olyan margarin, majonéz, fagylalt, folyadékokat összekeverni, amik pékáruk, rágcsálnivalók, csokoládé, egyébként nehezen vegyülnek, pl. a levesek, szószok, ka kaóitalok, krémek, édességek, főzőkolbászok víz és az olaj Sűrítőszerek és zselésítők besűrítenek azáltal, hogy megkötik lek várok, krémek, pudingok, a vizet pékáruk, készételek, gyümölcslevek, kocsonya, instant készítmények, gyümölcsjoghurt, rágógumi Bevonóanyagok kiszáradás vagy aromavesztés citrusfélék, cukorfélék, húskészítelleni védelemként vonják be vele mények, sajt az élelmiszereket 3. Dietetikus hatású anyagok Vitaminok és provitaminok hozzáadásukra gyakran konzerváló margarin, gyümölcslevek vagy színező hatásuk miatt kerül sor Ásványi anyagok és nyomelemek a hiány jelenségeket kell megakadá- jódozott só, bébi- és gyermekételek lyozniuk 4. Anyagok, amelyek az élelmiszerek ipari feldolgozását megkönnyítik Lágyító só hatására a lágy sajtok előállítása lágy sajtok során a zsír, a fehérje és a víz egységesen keveredik el Lazítószerek péksütemények lazítására szolgál, péksütemények általában szén-dioxid felszabadításával Tészta kondicionálók a ragasztófehérje befolyásolásával pékáruk meg változtatja a tészták feldolgozási és sütési tulajdonságait Savregulátorok az élelmiszerek sav fokát állítják be bor, ivóvíz, szárított tőkehal 66


Ülepítőszerek

Enzimek

Kultúrák és mik roorganizmusok Alkáli hatású anyagok

az innivalókban finoman szétszóródott vagy oldott zavarosságot előidéző részecskék kiválasztására az élelmiszerek által tartalmazott anyagok célirányos átala kítására élelmiszerek mik robiológiai előállítására és meg változtatására különböző célra, bizonyos ízváltozatok előidézésére (sós sütemény)

bor, gyümölcslevek

pékáruk, alkoholfélék, édességek, tejtermékek, gyümölcslevek, sajtok, hús kolbász, sajt, kenyér, savanyított tejtermékek, vaj, margarin, bor szárított tőkehal, tojásos ételek, szerecsendió, teakivonatok, sós péksütemény

A légzés A légzőrendszer Testünk nek azokat a részeit, melyek segítségével szer vezetünk az élethez elengedhetetlen oxigénhez jut, és amelyeken a belélegzett levegő átáramlik (a gázcsere végbemegy), légzőszer vek nek nevezzük. Az emlősök – így az emberek is – légzőrendszerének első része az orrüreg. A levegő az orrüregből a torokba (garat) jut, melynek részei a gége és a légcső. A légcsövön át a levegő a mellkasba kerül, a hörgők pedig a tüdőbe továbbítják a levegőt. A tüdőnkből az életünk höz szükséges oxigén a vérrel áramlik testünk minden porcikájába. Az orrüreg oldalfalain az orrkagylók helyezkednek el. Az orrkagylót vérerek kel behálózott nyálkahártya borítja. Ezért is ered el könnyen az orrunk vére, mert ütésre, megerőltetésre ezek az erek könnyen megpattannak. Vérzéskor szájon át lélegezzünk és az orrnyereg alatt két ujjunk kal szorítsuk el az orrunkat! Az orrunkban találhatók a szaglószer vek is. A gégefedő egy porcos szerv, amely fedőszerűen nyitja-zárja a gégebemenetet. A torokban (garat) a nyelőcső és a légcső elágazásában helyezkedik el. Levegővételkor felbillen, és engedi, hogy a levegő a légcsőbe és a tüdőbe jusson. A légcső egy porcokból felépített, rugalmas falú cső. Erősségének, ruganyosságának köszönhető, hogy nem horpad be. A gége a légcső felső sza kasza. A tüdő szivacsos tapintású, rugalmas szerv. A két tüdőt egy mástól a szív, a légcső és a nyelőcső vá lasztják el. A tüdőt légutak sokasága és vérerek hálója szövi be. A légcső a mellüregben szétágazik két hörgőre. Az egyik hörgő a bal tüdőbe, a másik hörgő a jobb tüdőbe vezet. A hörgőcskék végén apró, levegővel telt léghólyagok találhatók. Az oxigén a léghólyagok vékony falán keresztül jut a vérbe. Egy átlagos napon az ember majdnem 13 000 liter levegőt lélegez be és ki. Ez körülbelül 50 000 üdítősdobozt töltene meg. Az ásítás egy nagyon mély levegővétel. Általában olyankor ásítunk, amikor a test pihen és a légzés egyenletes. Levegőszennyezés A forgalmas nagy városok utcáin vagy a füstölgő gyárkémények környezetében sok kal szennyezettebb a levegő, mint a falvakban. A városi levegő vegyi anyagai roncsolják a Föld körüli légburkot. Ez káros hatással van az élőlények re. A szmog különböző szennyező anyagok elegye, mely a nagyobb városokban fordul elő. A talajhoz közel egy vastag réteget képez és nem terjed feljebb. Az emberi egészségre káros anyagokat a szél szórja szét a levegőben. A járművek kipufogógáza szén-monoxidot tartalmaz. Ez a gáz veszélyes az emberi szer vezetre. Ha telítődik vele a vér, megmérgezi a szer vezetünket. Az atmoszféra vagy légkör a Földünket körülvevő gázréteg. A Földet körülvevő légkör legalsó rétegét troposzférának nevezzük, mely 10–15 km vastagságú. Ez biztosítja az életet a Földön és felelős az időjárásért. A savas esőt a gyárak kéményeiből és a járművek kipufogócsövéből a levegőbe kerülő szennyeződések okozzák. A gázoktól a légnedvesség savasabb lesz, mint rendesen. A szél elhordja távoli országokba is, és savas eső formájában lehull. Veszélyes az állatok ra, növények re, ezáltal az emberre is. 67


Az üvegházhatás a Föld légkörének hőtároló, -halmozó képessége, amitől a levegő hőmérsék lete Földünkön lassan emelkedik. Oka: az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége a légkörben (szén-dioxid, metán stb.). Ha Földünkön túlságosan meg változik az éghajlat, károsodik az élővilág. Megolvad a sark vidékek jege, megemelkedik a tenger szintje, és az alacsonyabban fek vő part vidékeket elönti a víz. A légkörnek van egy fontos rétege, az ózonréteg, mely kiszűri a Nap káros sugárzását. A különféle vegyi anyagok – sprék, a hűtőszek rényben használt anyagok egy része – lassan fölemelkednek az ózonrétegig és meg támadják. Így lyuk keletkezik az ózonrétegben, és a káros sugarak áthatolnak. Mennyi levegőt fogyasztunk el naponta? Egy lélegzet vétel alkalmával fél liter levegőt szívunk magunkba, és percenként mintegy 15-öt lélegzünk, így minden percben 7 és fél liter levegőt használunk el, ami 9 gramm. Egy nap alatt csendes, ülő foglalkozásnál mintegy húszezerszer veszünk lélegzetet, tehát 12 kg levegőt fogyasztunk el, vagyis sok kal többet, mint amit ételből vagy italból. A belélegzett levegő azért nélkülözhetetlen nekünk, mert a levegőben lévő fontos anyag – az oxigén – tesz minket képessé arra, hogy mozogjunk és munkát végezzünk. A lélegzés nagy fontosságát az is mutatja, hogy étel és ital nélkül napokig is életben maradhatunk, ellenben levegő belégzése nélkül csak nagyon rövid ideig létezhetünk.

Gyermekkori fertőző betegségek Hozassuk el a gyerekek oltási köny vét, hív junk meg lehetőség szerint a tanórára védőnőt vagy or vost! Diftéria (torokgyík): ragályos betegség, melyet baktérium okoz. A légutak nyálkahártyáját támadja meg. Lappangási ideje 1–4 nap. Tünetek: torok fájdalom, láz, nyelési nehézségek, szívritmus gyorsulása, émelygés, hányás, hidegrázás. Védőoltással megelőzhető (Di-Per-Te: Diftéria-Pertussi-Tetanus). Szamárköhögés: baktérium okozta rendkívül fertőző megbetegedés. Tünetek: görcsös köhögési roham, mely sikoltásszerű belégzéssel végződik. Lappangási idő 7–14 nap, legfeljebb 3 hét. A betegség körülbelül 6 hétig tart, és három sza kaszra bontható: a hurutos, a rohamos és az oldódási sza kaszra. Láz ritkán fordul elő. Védőoltással megelőzhető (Di-Per-Te). Kanyaró (morbilli): vírus okozta igen ragályos betegség. Tünetei: láz, köhögés, nátha, kötőhártya-gyulladás. Lappangási ideje 7–14 nap. A beteg kerüli a fényt. Később megjelennek a kiütések. Védőoltással megelőzhető. Rubeola (rózsahimlő): gyerekek nél enyhe tünetek kel járó, vírus okozta, kiütéses, fertőző betegség. Tünetei: rossz közérzet, kiütések. Lappangási idő 14–21 nap. Védőoltással megelőzhető. A terhes anyák ra komoly veszélyt jelent a terhesség első hónapjaiban. Fejlődési rendellenesség, halvaszülés léphet fel. Bárányhimlő (varicella): vírus okozta fertőző betegség. Tünetei: kiütés, láz, a hólyagszerű kiütések viszketnek, pörkösödnek. (Nem szabad va karni!) Lappangási idő 14–16 nap. A beteg az utolsó pörk kiala kulásáig fertőz. Mumpsz (fültőmirigy-gyulladás): vírus okozta ragályos betegség. Általában a nyálmirigyek fájdalmas megduzzadásával jár. 14–24 napos lappangási idő után a betegség borzongással, fejfájással, rossz közérzettel, enyhe hőemelkedéssel kezdődik. A 24–72 órás lázas időszak alatt a duzzadt nyálmirigyek fájdalmasak. Járványos gyermekbénulás (gyermekparalízis): vírus okozta fertőző betegség. Lehet súlyos vagy enyhe formája. A betegségek 80-90%-a enyhe betegség formájában zajlik le. Tünetei: hőemelkedés, rossz közérzet, fejfájás, torok fájás, hányás. Súlyosabb formája esetén láz, erős fejfájás, a mély izmok fájdalma jelentkezik. Bizonyos izomcsoportok megbénulnak. Védőoltással vagy szájon át bevehető Sabin-cseppek kel megelőzhető. Cérnagiliszta-fertőzés: jellemzője a végbél viszketése. A gyerekek húsz százalékát érinti. A gyermek intézményekben gondozott gyerekeknél eléri a 90 százalékot. A nőstények 10 mm hosszúak, a hímek 3 mm-esek. Rendszerint nincs szükség kezelésre, de szájon át szedhető tablettával megszüntethető. Gya kori a visszafertőződés. Gya kori kézmosással és a körmök tisztán tartásával elkerülhető!

68


Védőoltás A védőoltás célja a fertőző megbetegedések ellen mesterséges védettség kiala kítása (oltóanyagok). A védőoltások beadási módját és idejét az ún. oltási naptár tartalmazza. Újszülött- és csecsemőkorban a következő védőoltások szerepelnek az oltási naptárban: a születés után hat héten belül BCG-oltást adnak a tuberkulózis ellen; a betöltött három hónap után a Di-Per-Te-oltás első részlete következik (Di = diftéria, torokgyík; Per = pertussis, szamárköhögés; Te = tetanusz, merevgörcs), a második részletet a betöltött 4. hónap, a harmadik részletet a betöltött 5. hónap után adják be; hat hónapos korban az újszülöttkorban elmaradt vagy nem megfogant BCG-oltást pótolják; tél elején az abban az évben született és 3 hónapnál idősebb csecsemők Sabin-oltása következik a gyermekbénulás ellen, szájon át adott cseppek formájában (három alkalommal, 4-6 hetes időközökben adják be). Ezeket a legalapvetőbb védőoltásokat később, meghatározott életkorban megismétlik. Pl. a BCG-oltást negatív tuberkulinpróba esetén hat hónapos és négyéves korban, ill. az általános iskola első, ötödik és nyolcadik osztályában, valamint a középiskola harmadik osztályában (szak munkástanulók nál az utolsó vizsga kor) ismétlik. Fertőzés veszélye esetén az egészségügyi hatóságok védőoltást rendelhetnek el hastífusz, paratífusz és kiütéses tífusz ellen. Távoli, főképp trópusi országokba utazók nál különféle védőoltások válhatnak szükségessé.

Elsősegélynyújtás Ájulás az iskolai ünnepségeken is előfordulhat, amikor egy-egy kisdiák a hosszas egy helyben ácsorgás alatt egyszer csak összecsuklik. Az ájulás néhány másodpercig tartó eszmélet vesztés, melynek oka az agy átmeneti csök kent vérellátása. E viszonylag gyak ran előforduló problémát számos tényező kiválthatja. Fájdalom, éhezés, fizikai és szellemi kimerültség éppúgy lehet oka, mint a szűk helyiségben lévő elhasznált levegő, a váratlan izgalom vagy az érzelmi feszültség, sőt akár undort keltő szag vagy lát vány is. Nem ritka, hogy a fizikai aktivitás hiánya, pl. a hosszas álldogálás vezet ájuláshoz. (Ebben az esetben a vérerek tágulása miatt a test alsó részében halmozódik fel a vér, s így csök ken az agy vérellátása.) Az ájulás jelei: rövid eszmélet vesztés, a beteg összeesik, a pulzus nehezen tapintható a hirtelen vérnyomáscsökkenés miatt, sápadtság. Hogyan segítsünk? Első feladatunk, hogy javítsuk az agy vérellátását, melyhez először is fektessük le a beteget, emeljük meg és támasszuk alá a lábait! Nyissunk abla kot, ha zárt helyiségben van! Amikor magához tért, segítsünk neki lassan, fokozatosan felülni! Vizsgáljuk meg, hogy szerzett-e valamilyen sérülést az esés során, ha igen, lássuk el a sérüléseket! Ha úgy véljük, hogy a beteg újfent el fog ájulni, ültessük le egy szék re, kérjük meg, hogy hajoljon mélyen előre úgy, hogy a feje a térdei közé kerüljön! Lélegezzen mélyeket! Az ájulás többnyire különösebb beavatkozás nélkül megszűnik, és a normális állapot rövidesen visszaáll.

Érdekességek az emberről Miért kell az orrunkat is fújni, ha sírunk? Azért, mert a szemüregben termelődő könny természetes körülmények között a könnycsatornán keresztül az orrba jut, ahol elpárolog. Ha sírunk, megsokszorozódik a könny mennyisége, a könnycsatornán keresztül annyi folyadék kerül az orrba, hogy nem tud mind elpárologni. Ezért kell az orrunkat fújni. Miért nem érzi a megfázott ember az ételek teljes ízét? Az ízek érzékelését a nyelv végzi. Négy alapíz adja a különbséget a paprikás csirke és az őszibarack között. Az ízlelés szorosan összekapcsolódik a szaglással, hiszen a megrágott ételből a járaton keresztül szagmolekulák is kerülnek az orrunkba. Az ételek teljes élvezetéhez tehát az ízlelés és a szaglás is hozzájárul. Ezért nincs olyan jó íze a falatok nak, ha megfázás miatt eldugulnak orrjárataink.

69


Miért életfontosságúak a fájdalomérzékelő sejtek? A fájdalmat csupán ideg végződések fogják fel, amelyek a bőr legkülső rétegébe is behatolnak. A fájdalom kellemet len, de mi lenne, ha nem éreznénk, ha meg vág ta kezün ket a kés? Levághat nánk az ujjun kat. Ha nem fájna a tűz forrósága, égési sebeket szerezhetnénk. A fájdalom tehát figyelmeztet a sérülések re, betegségek re. Miért barnul le bőrünk a napozás hatására? Bőrünk hámrétegének egyik része a festéket tartalmazó sejtek sora. Ezek a sejtek nem minden emberben azonos mennyiségű melanint, festékanyagot tartalmaznak. A négerek bőrében sok, a szőke skandinávokéban kevés festékanyag halmozódik fel. Napozással bőrünkben e melanin mennyisége fokozható. Nemcsak a világos bőrű emberek nél, hanem a feketék nél is megkétszereződhet a melanin mennyisége napfürdőzés hatására. Miért korog a gyomrunk? Azért, mert éhesek vagyunk. A gyomor falában lévő izmok segítségével gyomrunk bizonyos időközönként összehúzódik, hogy keverje a táplálékot és továbbítsa a patkóbél felé. Ha a gyomor üres, az összehúzódás csak levegőt tud juttatni a következő bélsza kaszba, és ez korgó hangot idéz elő. Miért csuk lunk? Azért, mert a rekeszizom görcsösen összehúzódik és hirtelen levegőt szív a tüdőbe, ami összerántja a hangszalagokat és jellegzetes hangot ad ki. Kiváltó oka a rekeszizom izgalma, amit a nyelőcső, gyomor, mellhártya betegségei idézhetnek elő. Enyhébb esetekben hatásos lehet ellene a hideg víz-ivás, cukorevés vagy lélegzet-visszatartás. Krónikus csuk lás esetén a rekeszizom idegeinek részleges bénítása is szóba jöhet. Miért érzi az ijedt ember, hogy a torkában dobog a szíve? A szívünk mindig dobog, de a szívdobogásunkat általában nem érezzük. Nagy izgalom, megerőltető futás vagy félelem miatt a szívünk sok kal erősebben kezd dobogni, és ilyenkor érezzük, hogy lüktet. A szívdobogással mindig együtt lüktetnek a nagyerek is. Ezt érezzük a pulzusunkon. Ha vala kinek erős szívdobogása van valamitől, a legnagyobb erek, amelyek a szívből fölfelé, a nyak felé erednek, olyan erősen lüktetnek, hogy úgy érezzük, mintha a szívünk egyenesen a torkunkban dobogna. Miért izzadunk, ha kimelegszünk? Ak kor izzadunk meg, ha testünk felmelegszik. Az izzadság sós víz, amit a bőrben levő izzadságmirigyek termelnek. Ilyenkor az izzadság benedvesít, és amikor megszáradunk, a párolgástól lehűl a testünk. Van, akinek megizzad a tenyere, ha izgatott. Ha sokat izzadunk, szomjasak leszünk. Ilyenkor a víz mellett pici sót is érdemes enni. Miért válik sárgás színűvé a májgyulladásban szenvedők bőre? Sárgaságnak, hepatitisnek is nevezik ezt a betegséget. A máj sok életfontosságú feladatot lát el, ezek közül az egyik az elpusztult vörösvértestek hemoglobinjának a lebontása. E működés révén mérgező epefesték szintetizálódik, ami sárgászöld színű. A májsejtek további feladata ennek a kiválasztása és az epehólyagban való felhalmozása. Gyulladás esetén a máj ezt a fontos feladatát nem vagy csak részben tudja ellátni. A sárgászöld festék a vérben marad, és elszínezi a bőr felületét. Ha nem kezdődik el időben az or vosi kezelés, akár halálos kimenetelű is lehet a betegség. Miért fontos szer vünk a nyelv? A nyelv izmos kis köteg. A nyelvünk kel forgatjuk a falatot a szánkban és érezzük az ízeket: édeset, sósat, keserűt és savanyút. A nyelv segít formálni a hangokat beszéd közben. Aki beszédhibás, pösze, raccsol, annak nem elég ügyes a nyelve. Ezen gya korlással, tanulással lehet segíteni. Miért kell az ételt hidegben tartani? Az ételek csak frissen egészségesek. Ha hidegben tartjuk, tovább frissen maradnak. Ha sokáig állnak a meleg levegőn, megromlanak. Az étel attól romlik meg, hogy baktériumok szaporodnak el benne. A romlott ételen néha nem is érezni, hogy veszélyes, máskor rossz szaga vagy íze van. Az is előfordul, hogy a színe meg változik.

70


Miért az orrunk hegye pirosodik meg először a hidegben? Azért, mert ez a testrészünk a legalacsonyabb hőmérsék letű. A vékony, feszes bőr a hidegben összehúzódik, benne az erek jobban látszanak. Ezért „fog cinkét” a fázó ember orra. Miért kapunk védőoltást? A súlyos betegségekben régen sok gyerek meghalt vagy nyomorék lett. A védőoltások kal előre meg tanítják a szervezetet arra, hogyan kell védekezni. A kórokozó vírusokat, baktériumokat annyira legyengítik, hogy már egyáltalán nem tudnak betegséget okozni. Ezeket az oltással bejuttatják a szer vezetbe, amely hamar elpusztítja őket. Közben azonban meg tanulja, hogyan kell a hasonló, de erős kórokozókat megsemmisíteni. Miért reszketünk, ha fázunk? A reszketés mozgásba hozza az izmainkat, így fokozódik a hőtermelés, mint minden izommű ködés közben. Fokozódó hőtermeléssel biztosítani tudja szer vezetünk az állandó hőmérsék letét. Így véd minket a lehűléstől. Miért bal oldalon tapintjuk a szívünket? A szívünk a mellkas közepén helyezkedik el. Nagysága általában mindenkinek az ök lével egyezik meg. A szívcsúcs kissé bal oldal felé billen, majdnem eléri a mellbimbó vonalát. A nagy vérkör fő verőerei is bal oldalról indulnak ki, ezért tapintható a szívdobbanás a mellkas bal oldalán. Szívünk percenként átlagosan 72-szer húzódik össze. Gyerekek nél ez a szám még több, 120. A testmagasság növekedésével csök ken az összehúzódások száma. Valószínű azért, mert a szív nagysága és teljesítménye is növekszik. Miért vagyunk lázasak, ha néhány fertőző megbetegedés kórokozója támadja meg szer vezetünket? Az emberi test nek ál landó a hőmérsék lete. Ha ez az ér ték 37 °C fölé emel kedik, azt lá zas ál lapot nak nevezzük. A láz a szer vezet védekező reakciója a kórokozók ellen, mert a mik robák egy része a hőmérsék let emelkedésének hatására elpusztul. A láznak káros hatásai is vannak. Nő a pulzus, emelkedik a légzésszám, több vizet veszítünk. A 40 °C fölötti láz létfontosságú fehérjék kicsapódásához vezethet. Miért nem egészséges az ebéd után végzett nehéz fizikai munka? Azért, mert a nehéz fizikai munka közben meg változik a szer vezet vérelosztása. Az izmok 18-szor több vért kapnak, a gyomor és a belek viszont 5-ször kevesebbet. A szív teljesítménye 5-szörösére nőhet ilyenkor. Az emésztés folya matá hoz sok vér kell, amit ebben az esetben az izmok elsőd legessége miatt nem kap meg. A hosszú távon folytatott ilyen egészség telen életmód emésztőszer vi betegségek hez vezethet. Ezek után érthető, miért alszanak egyet az öregek ebéd után, vagy miért általános a szieszta forró nyári délutánokon a mediterrán országokban.

Anyagok a környezetünkben 1. Víz. A víz Földünkön háromféle halmazállapotban fordul elő: folyékony, szilárd (jég) és légnemű (vízgőz). Állapotát változtatva a tengerből a levegőbe, majd a szárazföldre, utána ismét a tengerbe jut. Ez a víz körforgása. A körforgást a Nap energiája biztosítja. Hatására lesz a folyékony vízből vízpára. Ez a folyamat a párolgás. Ha a levegő lehűl, nedvességtartalmának egy részéből újra víz lesz. Ez a folyamat a lecsapódás. Ezután a víz eső vagy hó formájában lehull. Földünk több mint kétharmad részét víz borítja. A természetben nem tiszta állapotban fordul elő, mindig tartal maz a ta lajból vagy kőzetek ből eredő vagy a szenny vizekből belekerülő anyagokat. Mint környezeti tényező alapvető életfeltétel, nélkülözhetetlen tápanyag. 2. Időjárás. A légkör állapota adott időpontban és adott helyen. Az időjárást meghatározó hatások: a) A Nap sugárzása (a sugarak beesési szögétől, a sugárzás időtartamától és a légkör átbocsátóképességétől függ) b) A felszín (anyaga, tengerszint feletti magassága, növény ta karója) c) Légáramlások d) Tengeráramlások. 71


Mérések Hosszúság A hosszúság pontos mérésére a métert használjuk. Kisebb egységei a deciméter, centiméter (milliméter). A kisarasz, a nagyarasz, a láb, a lépés nem pontos mértékegységek. A méter a Föld valamennyi civilizált országában használatos. Ebben 1790-ben állapodtak meg Párizsban. A métert úgy határozták meg, hogy körbemérték Földünket az Egyenlítő mentén, és ennek a negy venmilliomod részét használjuk méterként.

Ásványok, kőzetek Mióta emberek élnek a Földön, állandó kapcsolatban vannak az ásványokkal, kőzetekkel és fel is használják ezeket különböző célokra. Mi az ásvány és mi a kőzet? A Naprendszerben a Föld típusú bolygók (Merkúr, Vénusz, Mars), illetve az egyes bolygók körül keringő holdak felépítésében szilárd anyagok vesznek részt. A kozmikus térből hozzánk érkező meteoritok szintén szilárd anyagokból állnak. Ezeket egykori égitestek maradványainak tartjuk. A bolygók és a holdak szilárd kérge, illetve a meteoritok anyaga mindenütt alapvetően ásványokból áll. Az ásványok képződésében nagy szerepet játszik a víz, a levegő és az élőlények jelenléte. Jelenleg Földünkön körülbelül 4000-4500 ásványfajt ismerünk, és a kutatók minden évben újabbakat fedeznek fel. A Földön kívüli ásványok közül sokkal kevesebbet ismerünk. Az ásványok természetes úton képződött (képződő), határozott kémiai összetétellel és szerkezettel rendelkező szilárd vegyületek, ritkábban elemek. Mivel nem laboratóriumi tisztaságú viszonyok között jönnek létre, az ideális kémiai összetételtől, kristályszerkezettől szinte minden esetben eltérnek. Ez eredményezi sokféleségüket, változatosságukat. A kőzetek ásványok keverékei. Alapvetően a nagy földtani folyamatok során képződtek. Kőzetekből állnak a hegységek, dombságok, alföldek. Kőzetek alkotják a tengerek és óceánok aljzatát is. Az ismert kőzetek száma az ásványokéhoz viszonyítva kevesebb, csupán néhány száz. A kőzetek többsége két vagy több ásvány kémiai értelemben vett keveréke. Elnevezésük alapját is az összetételük adja. Azokat a kőzeteket, amelyeknek egy vagy több ásványából gazdaságosan fémet (fémeket) nyerhetünk, érceknek nevezzük. Pl.: uránérc, vasérc, rézérc. Az ásványok változatai, csoportosításuk A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa a kvarc. Tiszta változatban színtelen, de gyakran találkozunk színes változataival is. A lila színű kvarc neve ametiszt, a sárga színűé citrin, a füstszínűé füstkvarc. A kvarc koncentrikusan sávos, mikrokristályos változata az achát. Rostos, sárgásbarna változatának neve tigrisszem. Az ásványok speciális változatai a drágakövek. Ezeket ritkaságuk, szépségük és ebből adódóan drágaságuk miatt is nevezzük drágaköveknek. A drágakövek közé nemcsak az ásványok tartoznak, hanem a tisztán biológiai úton képződött anyagok is, például a korall és a gyöngy. Vannak mesterségesen előállított, „szintetikus” drágakövek is. A szintetikus gyémánt ugyanolyan szépségű lehet, mint a természetes, de elvileg korlátlan előállítása miatt olcsóbb. Nem tartoznak az ásványok közé a tisztán biológiai úton képződött anyagok, bár sokszor hasonló kémiai összetételűek és szerkezetűek. Például a csigák és a kagylók háza. Nem ásványok az egyes növények megkövesedett gyantái sem (borostyán). Nem tartjuk ásványoknak az ember által előállított szilárd anyagokat sem, mivel nem természetes úton jöttek létre. Nem tartoznak az ásványok közé a folyékony és légnemű vegyületek sem, kivétel a higany. Az ásványok sokfélesége csoportosításukra késztette az embereket. Csoportosították színek szerint (zöld, sárga, kék kövek), felhasználhatóságuk szerint (festékföldek, gyógyító kövek, fémek). A valóban tudományos ásványtan a 20. század eleje óta kémiai és kristályszerkezeti alapon rendszerezi az ásványokat. Ennek alapján tíz ásványosztályt különböztetünk meg: (termés)elemek, szulfidok, oxidok és hidroxidok, halogenidek, karbonátok és nitrátok, borátok, szulfátok, foszfátok és arzenátok, szilikátok, szerves ásványok.

72


Az ásványok fizikai tulajdonságai Az ásványok fizikai tulajdonságai: a keménység, hasadás, törés, szín (átlátszóság), karcszín (az ásvány karcolási porának színe) és a fény. Vannak más fizikai tulajdonságok is, például a mágnesesség, amely szintén megkönnyíti az ásványok felismerését. Keménység A mindennapi életben az ásványokat általában kemény anyagoknak tartjuk. Az egyes ásványok keménysége között azonban lényeges különbség lehet, amely könnyen mérhető. A karcolási keménységen alapuló mérési eljárást a 19. század első felében Friedrich Mohs német mineralógus dolgozta ki. Tíz ásványból álló, úgynevezett keménységi skálát készített, amely növekvő sorrendben a következő: talk, gipsz, kalcit, fluorit, apatit, ortoklász, kvarc, topáz, korund, gyémánt. Amelyik anyag a másikat karcolja, az a keményebb. A keménységi próbát körmünk, tű, reszelő, vagy üveglap segítségével is elvégezhetjük. A 7-es fokozatnál keményebb ásványok ritkábbak. Keménység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Ásvány talk gipsz kalcit fluorit apatit ortoklász kvarc topáz korund gyémánt

Meghatározási lehetőség körömmel könnyen karcolható körömmel még nehezen karcolható körömmel nem, tűvel könnyen karcolható tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható tűvel nem, késsel nehezen karcolható, reszelő könnyen fogja reszelővel karcolható az üveget karcolja az üveget karcolja az üveget karcolja az üveget karcolja

Hasadás Az ásvány valamilyen határozott mechanikai behatásra (ütésre, nyomásra) meghatározott síkok mentén elválik, elhasad. Törés Az ásvány meghatározott mechanikai behatásra (ütésre, nyomásra) különbözőképpen törik. Például szilánkosan, egyenetlenül, kagylósan. Szín Az ásványok egyik legjobban megtapasztalható tulajdonsága a szín. Az ásványok a szivárvány minden színében előfordulnak. Vannak olyan ásványok, amelyek csupán egy színben, vagy annak árnyalataiban fordulnak elő (pl. a zöld malachit, a vörös krokoit, az ólomszürke galenit). Mások igen színgazdagok, így nehezebben is határozhatók meg (pl. kvarc, opál, turmalin, fluorit). Karcszín Ha végighúzzuk a vizsgálandó ásványt fehér színű, mázatlan porcelánlapon, levált porszemcsék ülnek meg. Saját színű ásvány esetében a karcolási por minden esetben megfelel az ásvány színének. Idegen színű ásvány esetében a karcszín és a szín eltérő (ezek karcszíne ugyanis mindig fehér). Például a különböző színű kvarcok (a lila ametiszt, a sárga citrin, a fekete morion) karcolási pora minden esetben fehér színű. Fény Az ásványok fénye könnyen megfigyelhető tulajdonság. Vannak fémes fényű, nem fémes fényű és félig fémes fényű ásványok. A nagy fényvisszaverő képességgel rendelkező átlátszatlan ásványoknak fémes fényük van (termésarany, termésezüst, termésréz). A legtöbb áttetsző, illetve átlátszó ásvány nem fémes fényű.

73


Az időjárás megfigyelése Vannak hőmérsék letet, légnedvességet és légnyomást mérő műszerek. A hőmérsék letet hőmérők kel mérik. A hőmérőben alkohol van, ami fölmelegedve kitágul. A páratartalmat nedves-száraz hőmérőpárral mérik. A hőmérséklet-különbség arányos a légnedvességgel. A csapadékot csapadékmérővel mérik. Edénybe összegyűjtik, majd mérőhengerbe öntik. A légnyomás mérésére a barométer szolgál. A szél irányát a szélirány jelző (szélka kas) mutatja. A szél sebességét anemométerrel mérik. A lapátokba belekap a szél, és körbeforgatja. A fordulatokat számláló rögzíti.

Az időjárás Az időjárás kifejezést a légkör mindennapi változásainak leírásához használjuk. A meteorológusok regisztrálják a hőmérsékletre, a nedvességre, a felhősödésre, a csapadékra és a szélre vonatkozó mérések adatait. Ezek az adatok az élőlények számára hideget, meleget, szelet vagy éppen csapadékot jelentenek. Az időjárás-előrejelzések a korszerűbb műszerek segítségével egyre pontosabbak. A világ legtöbb meteorológiai szolgálata a 24 órás előrejelzésekben 85 százalékos pontossággal jelzi a várható időjárást. A hosszabb távú előrejelzések kevésbé megbízhatóak, hiszen a légköri frontoktól függenek. A légkör Az időjárás a Földet körülvevő levegőburokban, a földfelszín fölött játszódik le. A légkörben zajlanak le az időjárás eseményei. Bolygónkat viszonylag sűrű légkör veszi körül. Az embereknek, az állatoknak és a növényeknek légzésükhöz szükségük van a légkörben található oxigénre. A növények az itt található szén-dioxidból napfény segítségével önmagukat építik fel. Az időjárási eseményeket a levegő víztartalma határozza meg. Ez az érték legfeljebb 4 százalék lehet. A légkör összetevői: 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék különböző gáz (argon, szén-dioxid stb.). A földfelszín vízzel, hóval és jéggel borított területeiről, valamint párologtatás útján a növényzetből is folyamatosan vízgőz jut a légkörbe. A légkörben a vízgőz felhőket alkot. A levegőburok egy másik fontos összetevője az ózon. A légkörben az ózon védőréteget alkot, amely elnyeli a veszélyes ultraibolya sugárzást. Ennek során az ózon lebomlik, ezért állandóan újra kell termelődnie. A légkör további alkotóelemei a földfelszínről és a világűrből származó porszemcsék, valamint egyéb vegyi és szerves részecskék. Ezeknek a részecskéknek a csapadékképződés során van jelentőségük. A por, a korom és más légszennyező anyagok lebegő szemcséi elsősorban a légkör alsó rétegeiben vehetők észre. Az erősen szennyezett levegő megakadályozza, hogy a napsugarak elérjék a földfelszínt. Ha ez az állapot tartóssá válik, ez erős lehűléshez és az éghajlat kedvezőtlen változásához vezethet. Az emberiség energiatermelése évről évre nő, ezért nagyobb mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. A szén-dioxid megakadályozza a földfelszínről a világűr felé irányuló energiakisugárzást (üvegházhatás), ami felmelegedést okoz. A földfelszín tartós felmelegedése olyan éghajlati változásokhoz vezet, amelyek veszélybe sodorhatják az egész emberiséget. A hegymászók és pilóták tudják, hogy a levegő a magasság növekedésével egyre ritkább és hidegebb lesz. Ezzel együtt csökken a légnyomás is (a levegő súlya kisebb lesz). A légnyomás mérésére alkalmas műszer a barométer. A napsugárzás Az időjárás erősen függ a napfény napi és évszakonkénti változásától. Az időjárási események elsősorban a 15 kilométeres magasságig terjedő légkörben játszódnak le, de a felsőbb rétegeknek is nagy jelentősége van. A világűrből érkező sugárzások – elsősorban a napsugárzás – szempontjából igen fontos szerepet töltenek be. Befolyásolják azt, hogy mekkora mennyiség jut el a napsugárzásból a földfelszínig. Az ózonréteg például a Nap ultraibolya (UV) sugárzásának nagy részét elnyeli. A Nap felől érkező röntgensugárzást is elnyeli az atmoszféra egy felső rétege. A napsugárzásnak csak egy része jut el a Föld felszínéig. Az atmoszférán keresztül vezető útja során a légkört csak jelentéktelen mértékben melegíti fel. A földfelszínig hatoló sugárzást a felszín nyeli el, amitől felmelegszik, majd a hőt visszasugározza. Tehát a légkör alulról fölfelé melegszik át. Hasonló folyamat játszódik le a tűzhelyen, amikor az edényben lévő ételt melegítjük. 74


A napsugárzás útján jutnak a Föld különböző tájai az energiához. Ez eltérő mennyiségű, és függ a földrajzi szélességtől és az évszakoktól. A szárazföld gyorsabban melegszik fel, mint a tengerek, és nappal sok meleget ad át a levegőnek. Ezek a tényezők mind hatással vannak az időjárásra is. A napsugarak 33 százaléka melegíti fel az időjárás szempontjából fontos alsó légrétegeket, és tartja mozgásban a víz körforgását. A napsugárzás erőssége a felhőzet sűrűségétől is függ. Csapadék Az időjárás és az éghajlat alapvető eleme a víz. A láthatatlan gőztől a jégtömbig különböző formákban létezik. Amikor a levegőből a földfelszín felett vízgőz csapódik ki, akkor felhők keletkeznek. A felhők különböző alakúak és méretűek lehetnek. Elnevezésük rendszerét a 19. században Luke Howard angol tudós alkotta meg (pehelyfelhő, bárányfelhő, gomolyfelhő, zivatarfelhő stb.). Természetesen a felhőknek latin elnevezést adott. A csapadék a levegőben lévő vízgőzből keletkezik. Ha a levegő lehűl, a benne lévő vízgőzből felhő, a felhőből csapadék képződik. A zivatar félelmetes vizuális és hanghatásait a dörgés, villámlás okozza. A villámlás elektromos kisülés. Szél (légáramlat) Az általános légköri keringésből születnek a szelek. Meghatározhatjuk a szél irányát és sebességét. A szél erőssége a szélcsendtől az orkánig sokféle lehet. A szélerősség meghatározására a szakemberek a 12 fokozatú Beaufort-skálát alkalmazzák. Szivárvány Eső után, amikor hirtelen kisüt a nap, gyakran megjelenik az égen a szivárvány. A sok parányi esőcsepp megtöri a Nap fényét, és létrejön a szivárvány. A különböző színek sávokat alkotnak. A piros a szivárvány külső ívén helyezkedik el, az ibolya a belső szélén. A szivárvány létrejötte függ az esőcseppek mozgásától, a Nap megfelelő helyzetétől az égbolton és a megfigyelő helyzetétől. Ezért két ember soha nem láthatja ugyanazt a szivárványt. Meteorológia (légkörtan) A légkör jelenségeinek, folyamatainak vizsgálatával foglalkozó tudomány. Feladata az időjárás megfigyelése, feljegyzések készítése az időjárás változásairól, valamint az időjárás-jelentés. Több ága ismeretes: mezőgazdasági, orvosi, közlekedési stb. Az orvosmeteorológia az időjárásnak az egészségre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág. Időjárási front A különböző hőmérsékletű (hideg, meleg) légtömegek érintkezési határa. A frontátvonulás hatással van az érzékenyebb szervezetű emberek egészségére. Fejfájást, rosszulléteket okoz, ritkán halál is bekövetkezhet.

Időjárási rekordok Magyarországon Hőmérséklet Abszolút maximális hőmérséklet: 41,6 °C, 1950. július 6., Csongrád Abszolút minimális hőmérséklet: –35 °C, 1940. február 16., Görömbölytapolca Csapadék (mm) (1 mm csapadék = 1 liter/m²) A legnagyobb napi csapadékösszeg: 260 mm, 1953. június 9., Dad Hótakaró: a legnagyobb mért hótakaró vastagsága: 151 cm, 1947., Kőszeg Napsütés A legtöbb napsütés egy év alatt: 2496 óra, 1950., Kecskemét Vízhőmérséklet A Balaton vizének maximális hőmérséklete: 29,8 °C, 1965. június 27., Siófok

75


Találós kérdések az időjárásról Bejárta a nagyvilágot, mégse fárad el.  (Nap) Mindennap süt, mégsem eszik süteményt.  (Nap) Hol vizet önt, hol havat hint, hol jeget szór fejedre, s elszáll – pedig szárnya sincsen – nyugatra, keletre.  (Felhő) Fehér pokróc egész földön, nem itt szövik, az égből jön.  (Hó) Se oldala, se feneke, Mégis megáll a víz benne. Mi az?  (Felhő) Erős, tán a legerősebb, az életnél is idősebb, s a föld színén, a föld alatt, meg sem állna, mindig halad. Néha, mintha szárnya volna, felszáll messze a magasba, s ha elunta régi útját, könnyei a földet mossák.  (Eső)

Báránynak nevezik, Bár nem béget soha, Nincs gyapjú a hátán, Nincs szája, sem foga. Lába sincs és mégis Vándorol a nyájban, Tavasszal és ősszel, S akkor is, ha nyár van.  (Bárányfelhő) Nincsen testem, nincs barátom, nincs kenyerem, se lakásom, eső eshet, mégse ázom, nyargalászok hét határon. Februárban hozok fagyot, bátyáim a vad viharok, ha bezárod az ablakot, fütyörészve kint maradok.  (Szél) Ha kedvem jó, simogatlak, szép gyengéden átkarollak. De ha kedvem végleg oda, beletépek a hajadba. Megcibálom a ruhádat, a szemed is könnybe lábad.  (Szél)

Nincsen szaga, nincsen színe, ő az élet, még sincs íze. Nem láthatod, pedig nézed, de ha elfogy, mindjárt véged.  (Levegő)

Az időjárás elemei, légköri folyamatok Időjárásnak nevezzük a napsugárzás, a hőmérsék let, a szél és a csapadék – mint időjárási elemek – állandó változását. A napsugárzás az időjárási változások motorja, energiaforrása. A besugárzás mértéke (nagysága) döntően a napsugarak beesési szögétől függ (napsza kok, évsza kok). A légkör állapota (vízgőz, portartalom, felhőzet) módosíthatja ezt. Befolyásolja a besugárzás időtartama (nyáron hosszabb, télen rövidebb ideig tart), a felszín sugárzást elnyelő, ill. visszaverő képessége (például a sötét talajok elnyelik, a homokkal, ill. hóval borított felszínek visszaverik a sugárzást). Jelentős a domborzat módosító hatása is (észa ki és déli lejtők eltérő felmelegedése). A hőmérsék let a besugárzás függ vénye, mert a légkör a földfelszín közvetítésével, alulról melegszik fel. A felszíntől távolodva a hőmérsék let egyre csök ken (100 méterenként 0,5 °C-ot). Az „alulról” történő felmelegedést bizonyítja az a tény is, hogy a legerősebb besugárzást (déli 12 óra körül) mindig 1-2 órával követi a napi hőmérsék leti ma ximum (14 óra körül). A szél a felszín különböző mértékű felmelegedése következtében ala kul ki a légnyomáskülönbség miatt. A meleg felszín fölött a levegő is felmelegszik, kitágul és fölemelkedik, így ott kisebb lesz a légnyomás. A nagyobb légnyomású, hűvösebb térségből ide áramló vízszintes légmozgást nevezzük szélnek. Csapadék a légkörben mindig jelen lévő vízgőzből válhat ki lehűlés esetén. Ilyenkor a levegő telítetté válik (harmatpont vagy kondenzációs pont), s a vízgőz folyékony vízcseppek, ill. 0 °C alatt jégkristályok formájában kicsapódik.

76


A lehűlés leggyak rabban a levegő felemelkedése miatt történik (például a hegyoldalak mentén felszálló levegő lehűlése során vagy erős felmelegedés esetén a könnyű meleg levegő gyors feláramlása következtében). A kicsapódott víz felhőként, ködként jelenik meg. A köd a felszínen, a talajszint közelében kialakult „felhő”. A látótávolság ilyenkor kevesebb, mint 1 kilométer. A nedves levegő lehű lését itt nem a felemelkedés okozza, hanem a felszín kisugárzása, a lehűlt levegő áramlása, keveredése. A talajfelszín lehűlésének hatására a levegőből talajmenti csapadék válik ki. Derült, szélcsendes éjsza ká kon, mikor a levegő hőmérsék lete harmatpont alá süllyed, 0 °C feletti hőmérsék leten harmat, 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsék leten dér válik ki. Mikor az erősen lehűlt felszín fölé melegebb, nedvesebb levegő áramlik, a kicsapódó vízgőzből zúzmara képződik. A hulló csapadék forrásai a felhők, melyek vízcseppekből, növek vő jégkristályokból tömörülnek össze. Ha ezek felemelkedés közben kellően „meghíztak”, úgy a felszálló légáramlás már nem képes őket lebeg ve tartani, s megkezdődik a csapadék hullása. Érdemes megkülönböztetni legalább két felhőtípust. A gomoly felhő: tömött, fehér – lehet szürke is –, éles határ vonalú. A levegő gyors felemelkedésével és lehűlésével keletkezik, rövid „életű”, főleg meleg időben képződő típus. A belőle hulló csapadék záporszerű, tehát intenzitása térben és időben gyorsan változik. A rétegfelhő: laza, rostos szerkezetű, szürkés, elmosódott határú. Lassú – hideg lég tömegek re történő – felsiklással keletkezik, így tartós, nagy kiterjedésű esőzést okoz. Csapadéka térben és időben egyenletes eloszlású. Elsősorban a téli félévre jellemző. A szilárd csapadék hó vagy jégeső. A cseppfolyós csapadék intenzitásától függően lehet eső, záporeső, zivatar. A zivatar villámlással, mennydörgéssel kísért zápor. A villám az eltérő elektromos töltéssel rendelkező felhőrészek és/vagy felszíni tárgyak feszültségkü lönbsége miatt jön létre. Útja a legkisebb ellenállású térrészeken át vezet, ez a felizzó (plazmaállapotú) villámcsatorna, melynek robbanásszerűen felhevült anyaga kitágul, majd összehúzódása kor óriási erejű hangjelenséget produkál. Ez a mennydörgés.

77


AJÁNLOTT TANMENET Éves óraszám: 36 óra Ismerkedés az új tankönyvvel, az első évfolyamon tanultak felelevenítése 1 óra Hol élek? 4 óra + 1 óra összefoglalás = 5 óra Az erdő életközössége 8 óra + 1 óra összefoglalás = 9 óra Testünk, életműködésünk 8 óra + 1 óra összefoglalás = 9 óra Anyagok a környezetünkben 7 óra + 1 óra összefoglalás = 8 óra

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS 1. Szervusz, Újra az iskolában. Vers kis meghallgatása a tanbarátom! könyvből. Az első Újra az évfolyamon tanultak iskolában rövid felelevenítése. Az új tankönyv végiglapozása, tartalomjegyzék áttekintése. A tankönyv bevezetőjében található piktogramok jelentése, értelmezése. HOL ÉLEK? 2. Hol élek? Séta, kirándulás a la kóhelyen. Ismerkedés a tágabb környezettel. Településtípusok, felszínformák megkülönböztetése a tapasztaltak, a sétán látottak és képek alapján. Apró munkák vállalása a környezet szépítésében. 3. LakóA lakóhely közlekedési helyem eszközeinek számbavéközleketele a sétán látottak dése alapján. Szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök megismerése. Utazási élmények elmondása. Tabló készítése csoportosan a gyűjtött közlekedési eszközök képeiből.

78

Fejlesztési feladatok


Jelek, piktogramok értel- – Technika, életvitel és mezése. gyakorlat: Ismétlés: A tankönyvben való közlekedés, anyagok a tájékozódás képességékörnyezetünkben. nek fejlesztése. – Magyar nyelv és irodalom: versek olvasása, értelmezése.

A lakókörnyezet felszínformáinak felismerése, megnevezése. A lakóhelyhez, szülőföldhöz való kötődés erősítése. A cselekvő szeretet jelentősége. A környezet óvására, szépítésére való késztetés megalapozása. A környezetbarát közlekedés megalapozása. Udvarias viselkedés a tömegközlekedésben. A szabályok betartásának jelentősége. Az utazás jelentősége az élmény- és ismeretszerzésben.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf.

– Technika, életvitel és gyakorlat: Otthon, család, háztartás: Élet a családban. – Erkölcstan: a lakóhely, az otthon szeretete, szépítése.

tk. mf. digitális tananyag, képek

– Technika, életvitel és gyakorlat: A közlekedés: Jelzőtáblák, közlekedési helyzetek, eszközök. – Magyar nyelv és irodalom: beszédfejlesztés: utazási élmények rövid, tömör, élményszerű megfogalmazása.

tk. mf.


Óra 4.

5.

K

6.

Téma, tananyag


Az otthon- Becslés, mérés a tantetól az remben és otthon. iskoláig Természetes mértékek használata. Alaprajz készítése a tanteremről, a saját szobáról. Útvonalrajz készítése az otthon és az iskola közötti útról. Mit Mit jelent a karbantartás? tehetünk Mit jelent a rendeltetésa környe- szerű használat? zetünkért? Mi az energia? Példák gyűjtése az energiatakarékosságra (víz, villamos áram, fűtés). A tapasztalt rossz példák felsorolása.

Lakóhelyem múltja

Előzetes feladat: képek, információk gyűjtése a lakóhely és környékének hagyományairól. A lakóhely híres szülöttei. Egy régi mesterséget gyakorló ember meghívása a tanórára lehetőség szerint. Kérdésfeltevések. A lakóhelyhez kötődő népdalok éneklése. Miről A témakör összefoglalása tanultunk? a tankönyv és munkafüzet, a készített tablók, a gyűjtött anyagok segítségével.



Az iskola és az otthon – Technika, életvitel és épülete közötti léptékgyakorlat: Otthon, különbségek felismerése. család, háztartás: Családi időbeosztás. – Matematika: mérés, becslés. – Rajz és vizuális kultúra: arányok viszonyítása, útvonalrajz. – Technika, életvitel és Az állagmegőrzés, gyakorlat: Otthon, takarítás, karbantartás és felelős használat jelentőcsalád, háztartás: Tisztaság és rend. ségének felismerése. – Matematika: mennyiKapcsolat felismerése ségek viszonyítása. a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között. A környezetvédelem és az energiatakarékosság közötti összefüggések meglátása. Identitástudat fejlesztése, – Technika, életvitel és büszkeség a lakóhely gyakorlat: Jeles napok, hagyományaira és újabb magyar ünnepek: eredményeire. Empátiatablók készítése készség fejlesztése. a gyűjtött képekből a A hagyományok tisztelete. lakóhely Törekvés a hagyomáhagyományairól. nyok megőrzésére, – Magyar nyelv és ápolására. irodalom: olvasási készség fejlesztése, interjúkészítés. A témakör során – A gyerekek által kitűzött fejlesztési készített, a témakörrel feladatok megerősítése. kapcsolatos tablók, zeneművek, irodalom felhasználása.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. alaprajzok, útvonalrajzok

tk. mf. digitális tananyag

tk. mf. tájház megtekintése vagy múzeumlátogatás

tk. mf.

79


Óra

Téma, tananyag



AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE 7. Készülj fel Lélekben való felkészüaz erdei lés az erdei kirándulásra kirándua tankönyvben található lásra! Wass Albert-szemelvény K Erdei alapján. csipetAz erdőjárás szabályaicsapat nak megismerése a munkafüzet segítségével. Bepakolás a hátizsákba.

Az élőhelyekhez, a környezethez való érzelmi kötődés megalapozása. Megfelelő viselkedéskultúra kialakítása a természetjárás során. Pozitív attitűd kialakítása az élőlényekkel kapcsolatosan. Élménybeszámolók a A látottak rövid, tömör, tanulmányi sétán lényegre törő megfogalmazása. látottak alapján. Az egyes szintek jellem- Különbségek megfogalzői, növény- és állatvilá- mazása a mese és a valóság között. guk. Bírálat, önbírálat fejlesztése a természetjárás során tanúsított magatartással kapcsolatosan. A kiránduláson készített Helyes információkezelés. kéregminták, lehullott Az érzelmek tudatossálevelek, termések gának fejlesztése. érzékszervi vizsgálata. Környezettudatos A gyűjtött „kincsek” magatartás alapozása. csoportosítása, kiállítása a tanteremben. Szerepjátékok: Én vagyok a …… fa. Lombhullató és örökzöld fák összehasonlítása.

K

Az erdő szintjei

8.

Fák

9.

Az erdő és Beszélgetés: Miért van az ember szükségünk a fákra, az kapcsolata erdőkre? Milyen szerepe van fának mint anyagnak a mindennapi életünkben? Lehetnek-e a fának betegségei? Hogyan segíthetnek az állatok az erdők védelmében? Mi az erdészek munkája?

80

A természetes élőhelyek és az ember kölcsönös viszonyának megértése. Minden ember tehet valamit a fák, az erdők védelmében.


– Technika, életvitel és gyakorlat: Otthon, család, háztartás: Öltözködés. – Magyar nyelv és irodalom: versek, szemelvények, ismeretterjesztő művek olvasása. Adatok lejegyzése. – Technika, életvitel és gyakorlat: papír és hurkapálca szerelése, gyurma megmunkálása (erdő modellezése terepasztalon). – Magyar nyelv és irodalom: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. – Technika, életvitel és gyakorlat: A természet kincsei: A fa felhasználása. – Magyar nyelv és irodalom: versek, rövid ismeretterjesztő szövegek a fákról. – Rajz és vizuális kultúra: őszi erdő festése. – Ének-zene: az erdőről, a fákról szóló dalok. – Technika, életvitel és gyakorlat: termésbábok, hurkapálca felhasználása. – Magyar nyelv és irodalom: kifejezések gyűjtése a mesékből az erdőről.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. az erdei kirándulásra szükséges öltözet és ami a hátizsákba kerül tk. mf. digitális tananyag

tk. mf. gyűjtött falevelek, termések

tk. mf. fából készült használati tárgyak


Javasolt taneszköÓra Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok zök, szemléltetés 10. Cserjék, Bodza, gyepűrózsa, A rész-egész viszonyának – Technika, életvitel és tk. összefüggése. gyakorlat: vesszőfonás. mf. bokrok kökény, galagonya termésének felismerése a Méretek összehasonlítá- – Ének-zene: Zenehalla fa és a sa. Arányok megfigyelte- gatás: Csipkefa bimbója, cserje tankönyv képeinek alapján. Melyiket tése, jelentősége. Fekete a kökény, Magos részei fogyaszthatják az A természet adta javak a rutafa. (rajz) megbecsülése a fenntart- – Magyar nyelv és emberek, melyiket az állatok? Saját tapasztala- hatóság egyik feltétele. irodalom: Weöres Sándor: Galagonya. tok elmondása. A fa és cserje részeinek vizsgálata, megnevezése. Hasonlóságok és különbségek megfogalmazása. Fa és cserje részeinek összerakása („puzzle”) a mágneses táblán, a részek jelölése a megfelelő szókártyákkal. 11. Az erdő Vers tanítói bemutatása Környezettudatos – Technika, életvitel és tk. szőnyegén a tankönyvből. gyakorlat: Levélképek: mf. magatartás fejlesztése. Ismert versek, dalok Az erdő virágai ott Állat és emberalakok digitális éneklése a hóvirágról, ragasztása a lehullott tananyag szépek, ahol élnek. ibolyáról, gyöngyvirág- A virágok szerepe az és gyűjtött levelekből. ról. – Ének-zene: virágokról életünkben. Kísérlet bemutatása szóló ismert dalok a lágy szár és a fás szár éneklése. szemléltetésére. – Magyar nyelv és Miért kell az erdőben irodalom: versek a kitaposott ösvényen a virágokról. haladnunk? 12. Rovarok Saját élmények, viszoAz élőlények és a – Technika, életvitel és tk. az erdőben nyulások elmondása a környezetük közötti gyakorlat: bogarak mf. rovarokkal kapcsolato- összefüggések megláttakészítése sajtosdigitális san. tása. dobozból (katicabotananyag „Nemszeretem” állatok. Az élővilágban minden gár) és kavicsokból rovarpreMi történne a rovarevő élőlényre szükség van. festéssel. parátumok madarakkal, ha nem Az élőlények tulajdonsá- – Rajz és vizuális lennének hernyók, gainak megismerése kultúra: pillangó bogarak? megváltoztatja a velük festése. Miben segítenek kapcsolatos megítélé– Ének-zene: Katicaboa katicabogarak az sünket. gárka. embereknek? A rovarok testtájainak megfigyelése, megismerése preparátumok, képek segítségével. Téma, tananyag


81


Óra 13.

14.

K

82

Téma, tananyag


Erdei Élménybeszámolók madaraink az ismert madarakról (külseje, hangja, viselkedése). Madárhangok hallgatása a parkban vagy felvételről. A madarak jellemző tulajdonságainak összegyűjtése. A tankönyvben található erdei madarak jellemzői. Emlősálla- Beszélgetés a legkedvetok az sebb mesékről, meseszeerdőben replőkről: Öreg néne őzikéje, Piroska és a Farkas, Bambi, Vuk, Misi mókus. Az emlősállatok tulajdonságainak összegyűjtése a házban, ház körül élő állatok segítségével. Az erdőben élő emlősök megismerése a tankönyv alapján. Hasonlóságok és egyezőségek a mesebeli állatfigurák tulajdonságai és a tanultak között. Miért tűnnek fel ezek az állatok gyakran a lakott területeken? A tanult állatokról szóló dalok éneklése. Gombák Gomba vers elolvasása a tankönyvben. Friss és szárított gombák bemutatása. Néhány ehető és mérgező gomba felismerése a tankönyv segítségével. Szituációs játék: Egy ehető és egy mérgező gomba beszélgetése. Milyen ételek készíthetők gomba felhasználásával?

Fejlesztési feladatok Madarak megjelenése a művészetekben. A testfelépítés és az életmód közötti összefüggések megláttatása. Az időjárás és a madarak élete közötti összefüggések megláttatása. Az ember és a madarak kapcsolata, madárvédelem.

Javasolt taneszköKapcsolódási pontok zök, szemléltetés tk. – Technika, életvitel és gyakorlat: A kéz mint mf. alaklemez: Madárfigu- digitális rák ábrázolása az öt ujj tananyag körberajzolásával. madár– Ének-zene: Zenehalltollak, gatás: Grigoras Dinicu: tyúktojás Pacsirta c. zeneműve, Szépen szól a kis pacsirta.

Az állatokhoz való értelmi-érzelmi pozitív viszonyulás. Az állatok iránti felelősségérzet megalapozása. A vadon élő emlősállatok és az élőhelyük közötti összefüggések megláttatása.

– Technika, életvitel és gyakorlat: emlősállatok formázása gyurmából, vagy elkészítésük termések felhasználásával. – Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék állatokról. – Testnevelés: állatok mozgásának utánzása. – Ének-zene: közös éneklés: Kicsi őz.

tk. mf. digitális tananyag szaru, szőr, agancs bemutatása

Figyelem, önfegyelem fejlesztése. A vadon termő bogyók, gombák szépsége, formája nem jelenti azt, hogy nyugodtan meg is ehetjük őket.

– Technika, életvitel és gyakorlat: gyurmázás, vagy papír és hurkapálca szerelése. Gombák készítése a terepasztalra. – Magyar nyelv és irodalom: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.

tk. mf. szárított és friss gomba, gombakonzerv


Óra 15.

Téma, tananyag


Miről A témakör összefoglalátanultunk? sa a tankönyv, munkafüzet, a készített tablók és a gyűjtött anyagok segítségével.

TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSÜNK K A terméFolyamatos tevékenysészet gek: növények és állatok gondozása otthon és az ritmusai élősarokban. Mit jelent a szó: ritmus? A tankönyv példái alapján annak bemutatása, hogy a természetben mindennek rendje, ritmusa, körforgása van. Mi történik, ha felborul a rend, a ritmus? Példák: növények, állatok és a saját életritmus. 16. Az élőléÉlménybeszámolók nyek növény- és állatgontulajdon- dozásról, kis állatok ságai születéséről. Életjelenségek bemutatása a tankönyv ábráinak segítségével. Példák gyűjtése: növények, állatok, emberek életjelenségei. Mi szükséges az életjelenségek lejátszódásához? Mi történik, ha egy életfeltétel nem adott? (Előzetes kísérlet növényekkel: elvonjuk a fényt, a vizet).



Az életközösségek – A témakör tanulása összetettségének felissorán használt és merése. készített tablók, Annak felismerése, hogy modellek. A tanult/ az egyes fajok környezeti hallgatott zeneművek igényei eltérőek. éneklése, meghallgatása.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. digitális tananyag

– Technika, életvitel és Az élőlények és a környezeti feltételeik gyakorlat: nagyobb közötti összefüggések. méretű mozaikkép készítése papírtépéssel. A napi és éves ritmus Csoportmunka. felismerése a növény- és állatvilágban, a tapaszta- – Rajz és vizuális latok lejegyzése rajzban, kultúra: ritmikus sordíszek ragasztása. írásban.

tk. mf. dob, réztányér, fotók

– Technika, életvitel és Az élet tisztelete jó és gyakorlat: mozgások rossz példák feltárásával. Az élővilág sokféleségéábrázolása (papírkép nek tisztelete. ragasztása alaklemez segítségével). Gyerekek és állatok körberajzolása, ragasztása (labdázó gyerek, futó kutya). – Rajz és vizuális kultúra: kísérlet lerajzolása folyamatábrával: Mi lesz a magból?

tk. mf. digitális tananyag az elültetett növényi mag fejlődésének folyamatábrája

83


Óra

Téma, tananyag

17.

Én is növök, fejlődök

18.

Az érzékszerveim védelme

K

Ilyen vagyok

19.

Az egészséges életmód

84

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A Mesélj rólam c. vers olvasása a tankönyvből. A hozott saját fotók rendezése életszakaszok szerint. Testtömeg és magasság mérése. Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Az emberi életszakaszok megismerése. Testünk fő részei. Bemutatás társ segítségével. Játék: Különböző testrészek megjelölése saját testen. Beszélgetés az érzékszerveket érhető ártalmakról saját tapasztalatok elmondásával. Tanulságok, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek iránti elfogadás, segítőkészség lehetőségei. Saját és társak külső és belső tulajdonságainak összegyűjtése. Változtathatunk-e a külső vagy belső tulajdonságainkon? Mérések (mf.). Változtatási javaslatok.



A növekedés, fejlődés és – Technika, életvitel és a környezeti hatások gyakorlat: album összefüggései. készítése a saját Adatok összehasonlítása, fejlődésről választott relációk megfogalmazása. technikával (fotók ragasztása, rajzok).

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása.

Érzelmi tudatosság fejlesztése. Saját érzelmek helyes felismerése és helyes azonosítása. Én – hatékonyság érzése. Pozitív önértékelés. A külső és belső tulajdonságaink – ha szükséges – megváltoztathatók. Az egészséges életmód Az egészséges életmód elemeinek megismerése és a pozitív életérzés a tankönyv és munkafü- összefüggéseinek zet segítségével. feltárása. Önkritika: Hol érzek hiányosságokat a saját életmódomban? Hogyan szeretnék változtatni? A társak javaslatainak meghallgatása.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. mérőeszközök

– Technika, életvitel és gyakorlat: Otthon, család, háztartás: Az érzékszervek tisztán tartása, óvása. – Ének-zene: zenehallgatás


– Technika, életvitel és gyakorlat: Otthon, család, háztartás. – Erkölcstan

tk. mf.

– Technika, életvitel és gyakorlat: Családi időbeosztás, hetirend. – Magyar nyelv és irodalom: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.



Óra 20.

21.

22.

Téma, tananyag Az orvosi rendelőben


Élménybeszámolók saját betegségekről. A betegség jelei. Testhőmérséklet-mérés. Szituációs játékok: az orvosi rendelőben, a gyógyszertárban, a fogorvosnál. Mi a tennivaló fertőző betegségek esetén? Környezeti ártalmak. Mire jók a védőoltások? Miből Tevékenység: mennyit A fontosabb élelmiszeregyünk? csoportok felismerése, csoportosítása, megnevezése. Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk? A táplálkozási piramis felépítésének közös elemzése. Az egészséges táplálkozás alapja a rendszeres testmozgás. A heti időbeosztás elemzése a rendszeres testmozgás szempontjából. Milyen A tápanyagok fajtái. anyagokat Élelmiszerek csoportosítartalmaz- tása a tápanyagok fajtái nak a szempontjából. tápláléka- (A szervezetünk az ink? energiát a tápanyagokból nyeri.) Néhány élelmiszer csoportosítása a tankönyv segítségével energiatartalmuk alapján. A helyes étkezési szokások összegyűjtése.

Fejlesztési feladatok Az információk összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása. A megfelelő ismeretek alapján a félelem oldása, az egészségi állapot rendszeres ellenőrzésének fontossága.

Kapcsolódási pontok – Technika, életvitel és gyakorlat: Otthon, család, háztartás: Gyógyteák készítése, ízlelése. – Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció fejlesztése.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. játék orvosi táska és tartalma

A testi-lelki egészség és – Technika, életvitel és gyakorlat: Az egészséa helyes/helytelen ges táplálkozás: Magok táplálkozás összefüggéhajtatása (metélőhagyseinek felismerése. ma, kerti zsázsa). A rendszeres testmozgás és a táplálkozás kapcso- – Matematika: becslések, arányok. lata. – Testnevelés: 5 perces A helyes és helytelen napi torna összeállítása. étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése. A gyors étkezés előnyeinek és hátrányainak felismerése.

tk. mf. különböző élelmiszerek vagy a csomagolásuk

A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Önfegyelem megalapozása a változatos és mértéktartó táplálkozás érdekében.

tk. mf. különböző élelmiszerek vagy csomagolásuk

– Technika, életvitel és gyakorlat: s zöldségfélék megnevezése, felhasználása. – Matematika: mennyiségek viszonyítása.

85


Óra 23.

K

24.

86

Téma, tananyag




A rendszeres és nyugodt – Technika, életvitel és táplálkozás jelentőségyakorlat: zöldséges szendvics készítése, gének felismerése, az főzés utáni rendrakás. étkezés körülményeinek fontossága. – Matematika: mennyiségek leolvasása, A szavatossági idő, az szavatossági időtartaélelmiszerek eltarthatómok. sága és az egészségmegőrzés kapcsolata. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése, betartása. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megértése. Hogyan Beszélgetés az ünnepek Az apró figyelmességek – Technika, életvitel és jelentősége a mindennagyakorlat: Jeles napok, ünnepeljelentőségéről az élemagyar ünnepek. jünk? tünkben. Hogyan készü- pi életünkben (vers, dal, saját magunk készítette Készülődés az aktuális lődünk az ünnepekre? ünnepre: a környezet Nemcsak ajándékokkal ajándék). díszítése, ajándékkéRészvétel az ünnepi és finomságokkal. szítés. A lelkünket is ünneplő- előkészületekben, megfelelő öltözék és be öltöztetjük. Szituációs játékok: Csalá- viselkedés. di ünnepek eljátszása. Miről A témakörben tanultak A témakör fejlesztési – Technika, életvitel és tanultunk? összefoglalása a tanfeladatainak megerősítése. gyakorlat: dekoráció és könyv és a munkafüzet ajándék készítése segítségével. a megismert techniJáték: Névnapi ünnepség kákkal. rendezése (szendvics, édesség, ital kiválasztása a tanultak alapján). Versmondás, közös éneklés.

Főzzünk valami finomat!

Egy hagyományos helyi étel elkészítése. A főzés fázisainak megismerése a tankönyv alapján. Élelmiszerek szavatossági idejének leolvasása a csomagolásról. Ízléses terítés, kulturált étkezés gyakorlása. Mit lehet tenni a maradék étellel?

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. élelmiszerek csomagolásai, a főzéshez szükséges alapanyagok

tk. az ünnepi asztal megterítéséhez szükséges kellékek



Óra

Téma, tananyag


ANYAGOK A KÖRNYEZETÜNKBEN 25. Az anyaElőzetes feladat: Különgok böző anyagokból készült érzékelhe- tárgyak gyűjtése. tő tulajA tárgyak érzékszervi donságai vizsgálata, csoportosításuk anyaguk szerint. Melyek az anyagok érzékelhető tulajdonságai? Újrahasznosítható anyagok. Anyagok szétválogatása újrahasznosíthatóság szerint. 26. Az anyaHosszúság-, tömeg- és űrtartalommérések. gok mérhető Tömeg-, hosszúság- és tulajdon- űrmértékek leolvasása ságai mérőeszközökről, illetve a feldolgozott ipari termékek csomagolásáról. 27. Szilárd Szilárd anyagok érzékanyagok szervi vizsgálata, következtetések levonása. Mikor változik meg a szilárd anyagok alakja? Bizonyítások kísérlettel. Ásványok, kőzetek felismerése a tankönyv alapján, keménységük bizonyítása egyszerű vizsgálatokkal, jelölésük a számegyenesen.

Javasolt taneszközök, szemléltetés



A tárgyak anyaga és funkciója közötti összefüggések megláttatása. A szelektív hulladékgyűjtés pozitív hatása a környezet állapotára. A környezettudatos magatartás fejlesztése. Törekvés a környezetbarát anyagok (taneszközök, csomagolás) használatára. A becslés és mérés fontossága a mindennapi életünkben. A mérőeszközök, mértékegységek használata és a mérendő anyagok halmazállapotának összefüggései. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok egyszerű vizsgálatának módjai (körömmel, tűvel való karcolhatóság, karcolja-e az üveget). Az ásványok, kőzetek felhasználása a mindennapi életünkben.

– Technika, életvitel és gyakorlat: Képlékeny anyagok: agyag, sógyurma. Mire használjuk a papírt? Csoportosítás, csomagolás, hajtogatás, nyírás, papírszövés. – Matematika: mennyiségek viszonyítása: pl.: Hány ásványvizes palackból készülhet egy esődzseki? – Technika, életvitel és gyakorlat: A fonal és a textil felhasználása: pomponkészítés, gombvarrás. – Matematika: mennyiségek becslése, mérése.

tk. mf. különböző anyagokból készült tárgyak

– Technika, életvitel és gyakorlat: Fémhuzal alakítása. – Matematika: mennyiségek ábrázolása a számegyenesen, relációk.

tk. mf. porrá őrölt és darabos só, ásványok, kőzetek (gipsz, kvarc, kalcit)

tk. mf. mérhető anyagok, mérőeszközök

87


Óra 28.

29.

88

Téma, tananyag


Folyékony Folyékony anyag (málés légnemű naszörp) öntögetése anyagok különböző formájú edényekbe. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy az anyag folyékony halmazállapotú. „Folyadékszendvics” készítése a tankönyv alapján. Pohárkórus megszólaltatása. Mi van a gumimatrac, a labda és a kerékpárgumi belsejében? A légnemű anyagok tulajdonságainak összegyűjtése. Léggömbfújó verseny. Milyen – az élőlények számára nélkülözhetetlen – anyagot tartalmaz a levegő? HalmazA halmazállapot-váltoállapotzások (fagyás, olvadás, változások, párolgás, forrás, lecsapóoldódás dás) bizonyítása egyszerű kísérletekkel. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása a vízben való oldódás szerint. Tapasztalatok elmondása: A nagy hideg és a forró víz hatása a bőrünkre. A védekezés, az elővigyázatosság módja.



A folyadékok felveszik – Technika, életvitel és az edény alakját, amelybe gyakorlat: Otthon, beletöltjük. család, háztartás: A mindennapi életünkA vízzel való takarében előforduló folyadékoskodás módjai. kok érzékszervi vizsgáSzelektív hulladéklata, érzékelhető gyűjtés. tulajdonságaik össze– Ének-zene: zenélés gyűjtése. saját magunk készítette „hangszerrel”. – Vizuális kultúra: ritmikus sordíszek készítése színes lufikból választott technikával.

Példák keresése a víz halmazállapotaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. A folyadékok hőmérséklete és az oldódás folyamata, időtartama közötti összefüggések megláttatása. Az olvadás és az oldódás közötti különbség kifejtése.

– Technika, életvitel és gyakorlat: Otthon, család, háztartás: Jégkockafagyasztás, italkészítés (limonádé, szörp, instant tea, kakaó). – Matematika: folyadékok mérése, víz hőmérsékletének mérése.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. poharak, léggömbök

tk. mf. a tankönyvben található kísérletekhez szükséges eszközök


Óra 30.

31.

32.

33. 34. 35. 36.

Téma, tananyag Az időjárás


Előzetes feladat: Képek gyűjtése az évszakokról, az időjárási jelenségekről. Tabló készítése. Előzetes tapasztalatok alapján a négy évszak időjárásának jellemzése. Az időjárás elemei. Az időjárási megfigyelések lejegyzése a munkafüzetbe. Hőmérséklet mérése. Kis meteorológus játék: Az évszakoknak megfelelő időjárás-jelentés készítése, elmondása. A tűz Beszélgetés: Hogyan élnénk ma, ha őseink nem fedezték volna fel a tűzgyújtás technikáját? Mikor barátunk, mikor ellenségünk a tűz? Szituációs játék: Telefonálás a tűzoltóknak tűz esetén. Az égés feltételeinek bizonyítása kísérletekkel. Anyagok csoportosítása: éghetők, nem éghetők. A tanterem gyors elhagyása az iskola tűzriadó terve szerint. Miről A témakör összefoglalátanultunk? sa a tankönyv és a munkafüzet segítségével, néhány kísérlet megismétlése.



A négy évszak időjárásá- – Technika, életvitel és nak hatása az élőlényekgyakorlat: Otthon, re. család, háztartás: Időjárási adatok elemzéÖltözködés, öltöztetőse, megfelelő következte- baba készítése. tések levonása. – Matematika: mérések, A témához kapcsolódó adatok viszonyítása. szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.

A tűzoltók munkája és az emberi tulajdonságaik közötti összefüggések (gyorsaság, bátorság, pontosság, felelősségtudat). Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módjai között. Megfelelő magatartás tanúsítása tűz esetén (pánikmentes, gyors, a segítségkérés módja). Alapvető tűzvédelmi szabályok betartása.

– Technika, életvitel és gyakorlat: Anyagok: A papír tulajdonságai. Otthon, család, háztartás: Főzés. – Magyar nyelv és irodalom: találós kérdések, szólások a tűzzel kapcsolatosan.

A témakör fejlesztési – Technika, életvitel és feladatainak megerősítégyakorlat: Otthon, se. család, háztartás: Tisztaság és rend. A háztartási gépek, tisztítószerek használata.

Javasolt taneszközök, szemléltetés tk. mf. digitális tananyag, hőmérők

tk. mf. gyertya, pohár, fémtálca, papír, borszeszégő, hőálló üvegedény fedővel

tk mf. digitális tananyag

Szabadon felhasználható órák

89


KÖRNYEZETISMERET FELMÉRŐFÜZET JAVÍTÓKULCS Az értékelés szempontjai: A témazáró felmérések mellett ajánljuk a kézikönyvben található értékelőlap egész tanévben való használatát. Így kaphatunk teljes képet a gyerekek környezettudatos magatartásáról, az élő és élettelen környezethez való viszonyáról. Az értékelőlap megkönnyíti a pedagógus munkáját, a gyerekek önértékelését és a szülők tájékoztatását. A témazáró felmérések értékelésekor a gyerekek helyesírását természetesen minden esetben javítjuk, de a helyesírási hibákért pontot nem vonunk le. Részpont, fél pont nem adható.

1. témakör – Hol élek? 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat 7. feladat 8. feladat

9. feladat

Minden jó összekötés 1-1 pont. 1. kép: tanya; 2. kép: falu; 3. kép: város Egy megfelelő szó aláhúzása 1 pont, több szó aláhúzása esetén nem jár a pont. A település nevének leírása 1 pont, az utca, házszám leírása 1 pont. Minden helyesen bekarikázott képért 1-1 pont jár, maximum 3 pont adható. Minden elfogadható ötlet leírása 1-1 pont, maximum 2 pont adható. Minden jó megoldás 1-1 pont. Bekarikázandó: kerékpár, csónak, lovas kocsi. A helyes összekötés 1 pont. 1. rajz: egy iskola alaprajza; 2. rajz: egy útvonalrajz. Minden jó összekötés 1-1 pont. autók Nap növények elfogyasztott táplálék emberek elektromos áram háztartási gépek üzemanyag Áthúzva: Fogmosás közben nem zárom el a csapot. Összesen 20 pont adható. Hol élek?

Hol élek?

„Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.” (Tamási Áron)

7

90


2. témakör – Az erdő életközössége 1. feladat 2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat

6. feladat 7. feladat

8. feladat

9. feladat

10. feladat

Az összekötésért 1 pont adható. 1. kép: fa; 2. kép: cserje. Minden rész helyes megnevezéséért 1-1 pont adható. A fa részei (lentről felfelé haladva): gyökérzet, törzs, lombkorona. A cserje részei (lentről felfelé haladva): gyökérzet, lombkorona. Minden helyes párosítás 1-1 pont. Balról jobbra: tölgy, fenyő; alsó rajz: vadgesztenye. Minden jó helyre írt helyes válasz 1-1 pont. Az 1. vonalon: gyepűrózsa (csipkerózsa); a 2. vonalon: tölgyfa. Minden jó párosítás 1-1 pont. ibolya a tavasz első hírnöke hóvirág harangocskái a száron egy gyöngysorhoz hasonlítanak gyöngyvirág lányokat is nevezhetnek így A szó leírásáért 1 pont adható. A közös név: rovarok. Minden jó jelölés 1-1 pont. A rovaroknak két testtájuk van. H A bogaraknak három pár lábuk van. I A szarvasbogárnak két pár szárnya van. I Minden jó helyre írt szám 1-1 pont. madarak: 1., 4., 7., 8. emlősök: 2., 3., 5., 6. Minden jó párosítás 1-1 pont. vaddisznó mindenevő erdei fülesbagoly a fák kicsorduló nedve őz egerek, rágcsálók szarvasbogár fűfélék, lóhere Minden jó jelölés 1-1 pont. Aláhúzva: Csendesen, a kitaposott ösvényen jár. Csak a lehullott faleveleket, terméseket gyűjti. Bekarikázva: Szétszórja a szemetet. Egy szép virágcsokrot visz haza. Összesen 34 pont adható.



Sötétzöld sátoros Erdőben járok. Kevély tölgyfák alatt Szerény virágok.

A fákon madarak, Virágon méhek. Ott fönn csattognak, itt lenn döngicsélnek. (Petőfi Sándor: Erdőben)

19

91


3. témakör – Testünk, életműködésünk 1. feladat

2. feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat

6. feladat

7. feladat 8. feladat 9. feladat

Minden jó helyre írt helyes válasz 1-1 pont. mozgás, légzés, táplálkozás, szaporodás, növekedés, fejlődés Életjelenségek levegő, víz, fény, táplálék, megfelelő hőmérséklet Életfeltételek Minden jó helyre írt helyes válasz 1-1 pont. csecsemő(kor), gyermek(kor), idős(kor) Minden jó helyre írt helyes válasz 1-1 pont. Testünk fő részei: fej, törzs, végtagok; Jelölt testrészek: nyak, mellkas, has, kar, láb. Minden jó párosítás 1-1 pont. szem – látás; száj – ízlelés; orr – szaglás; fül – hallás; kéz – tapintás Minden jó párosítás 1-1 pont. rendszeres testmozgás – futás helyes, rendszeres tisztálkodás – zuhanyozás napirend – jó időbeosztás helyes, egészséges táplálkozás – zöldségfélék, gyümölcsök lelki egészség – szeretet Minden helyes szó beírása 1-1 pont. A láz, a fájdalom és a rossz közérzet a betegség tünetei lehetnek. A védőoltásokkal több betegséget is megelőzhetünk. Csak az orvos által felírt gyógyszert szabad bevenni. Naponta legalább kétszer moss fogat! Az alapos fogmosás három percig tart. Minden jó párosítás 1-1 pont. libazsír, napraforgóolaj = zsír; kenyér, cukor = szénhidrát; húsfélék, sajt = fehérje. Minden szó 1-1 pont. (Csak akkor adható, ha a szóban minden magánhangzó helyes.) Táplálkozásunkban fontos a rendszeresség, a változatosság és a mértéktartás. Minden napszakhoz leírt ételért 1-1 pont adható, ha az étel megfelel a helyes táplálkozásról tanultaknak (egészséges étel). Összesen 42 pont adható. Testünk, életműködésünk

Testünk, életműködésünk

Piros alma, piros alma, beteszlek a kosaramba, megeszlek én, meg én téged, adjál nekem egészséget! (mondóka)

41

92


4. témakör – Anyagok a környezetünkben 1. feladat 2. feladat

3. feladat

4. feladat

5. feladat 6. feladat 7. feladat

A jó színezés 1 pont. Színezni: a „hosszúság, űrtartalom, tömeg” szavakat tartalmazó halmazt. Minden jó helyen levő szám 1-1 pont. Ha szavakat ír be, nem jár pont. Szilárd anyagok: 3., 4., 6. Folyékony anyagok: 1., 5. Légnemű anyag: 2. Minden jól jelölt mondat 1-1 pont. Aláhúzva (hamis állítás): A szilárd anyagok felveszik annak az edénynek az alakját, amelyikbe beletöltjük. Bekarikázva (igaz állítás): A folyékony halmazállapotú anyagok felveszik annak az edénynek az alakját, amelyikbe beletöltjük. Bekarikázva (igaz állítás): A légnemű anyagoknak nincs meghatározott alakjuk. Minden helyesen beírt szó 1–1 pont. A hóember a napsütés hatására elolvad. A kimosott és kiteregetett ruhákból a víz elpárolog. A cukor a vízben (fel)oldódik. A jó aláhúzás 1 pont. Aláhúzni: az időjárás elemeit. Minden helyesen beírt szó 1-1 pont. A sorrend változhat. Az égés feltételei: 1. éghető anyag 2. gyulladási hőmérséklet, 3. oxigén A feltételeknek megfelelő (tűzzel kapcsolatos és tanács legyen) mondatért 1 pont adható. Összesen 18 pont adható.

Anyagok a környezetünkben Év eleji ismétlés

Anyagok a környezetünkben

Mókuskerék óriás, Idelenn a föld csodás, Fönn pedig a tiszta ég, karjában a messzeség. (Balogh József: Lenn és fönn)

65

93


TARTALOM Kedves Kolléganők! Kedves Kollégák! ................................................................................................................................ 3 A tanköny vcsalád szemlélete, alapkoncepciója ........................................................................................... 4 A pozitív környezeti magatartás tanítása..................................................................................................... 5 Kerettanterv – Környezetismeret ......................................................................................................................................... 6 1–2. évfolyam ................................................................................................................................................... 6 Értékelőlap ......................................................................................................................................................................... 16 Módszertani ajánlás ............................................................................................................................................................. 17 Javaslatok a témák feldolgozásához............................................................................................................. 17 Hol élek? .......................................................................................................................................................... 17 Az erdő életközössége ................................................................................................................................... 19 Testünk, életműködésünk ............................................................................................................................ 26 Anyagok a környezetünkben ....................................................................................................................... 30 Szakmai kiegészítő anyag.................................................................................................................................................... 33 Hol élek? ..................................................................................................................................................................... 33 Az élősarok ..................................................................................................................................................... 33 Mit mikor gyűjthetünk? ............................................................................................................................... 36 Népszokások................................................................................................................................................... 37 Az erdő életközössége............................................................................................................................................... 43 A növény részei .............................................................................................................................................. 43 Ezek nem rovarok!......................................................................................................................................... 44 A kézinagyító használata .............................................................................................................................. 44 Fogazatok ........................................................................................................................................................ 45 Hangyabolyok ................................................................................................................................................ 45 Hogyan építkeznek a madarak? .................................................................................................................. 46 Kányádi Sándor: Kenyérmadár ................................................................................................................... 48 A madarak és fák napja................................................................................................................................. 50 A téli madáretetés célja, módja, eszközei ................................................................................................... 51 Madarak a téli kertben .................................................................................................................................. 51 A madárének szerepe .................................................................................................................................... 52 Érdekességek a növényekről ......................................................................................................................... 53 Érdekességek az állatokról............................................................................................................................ 55 Az élővilág színtere (bioszféra) .................................................................................................................... 57 Élőlény társulások – életközösségek ............................................................................................................ 57 Fás társulások állat világa .............................................................................................................................. 58 Az emberiség „szférája” (antroposzféra) .................................................................................................... 59 Testünk, életműködésünk ....................................................................................................................................... 60 Néhány érdekes adat ..................................................................................................................................... 60 Az ember csontváza ...................................................................................................................................... 61 Az ember emésztőrendszere......................................................................................................................... 62 Az ember bőrének keresztmetszete ............................................................................................................. 62 A fogak típusai ............................................................................................................................................... 63 Életjelenségek ................................................................................................................................................. 63 Táplálkozás ..................................................................................................................................................... 64 A légzés ........................................................................................................................................................... 67 Gyermek kori fertőző betegségek ................................................................................................................. 68 Védőoltás......................................................................................................................................................... 69 Elsősegélynyújtás ........................................................................................................................................... 69 Érdekességek az emberről ............................................................................................................................ 69

94


Anyagok a környezetünkben .................................................................................................................................. 71 Mérések ........................................................................................................................................................... 72 Ásványok, kőzetek ......................................................................................................................................... 72 Az időjárás megfigyelése .............................................................................................................................. 74 Az időjárás ...................................................................................................................................................... 74 Időjárási rekordok Magyarországon ........................................................................................................... 75 Találós kérdések az időjárásról .................................................................................................................... 76 Az időjárás elemei, légköri folyamatok....................................................................................................... 76 Ajánlott tanmenet ................................................................................................................................................................ 78 Környezetismeret felmérőfüzet javítókulcs .................................................................................................................... 90 1. témakör – Hol élek? ............................................................................................................................................ 90 2. témakör – Az erdő életközössége ..................................................................................................................... 91 3. témakör – Testünk, életműködésünk .............................................................................................................. 92 4. témakör – Anyagok a környezetünkben ......................................................................................................... 93

95


JEGYZETEK ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................................................................................

96

Dr. Mester Miklósné Érdemes tankönyvíró KÉZIKÖNYV. A mi világunk 2. tanításához

Recommend Documents