DR. MADÁR PÉTER*, MIKLÓS MÓNIKA** Komplex kulturális-turizmusfejlesztési projektek regionális és makrogazdasági hatásai Regional and macroeconomic effects of complex cultural tourism developing projects In our presentation we would like to deal with the topic of regional and macroeconomic effects of complex cultural tourism developing projects, examining the methodological implications of modelling these effects. We base our analyses on the results of complex touristic investments and region developing projects realised in the frameworks of the first National Development Plan. Our aim was to analyse the direct and indirect effects on regional and macroeconomic levels, emphasizing the following areas and their multiplicative effects: creating new jobs, additional effects of investments, creating incomes. In our presentation we would like to discuss the problems of modelling complex region developing projects and the possibilities of adapting the results of the modelling, the latter topic will be based on practical examples (i. e. cultural projects of the Pécs Pólus Program). In our presentation we project the niggling evaluation system confirmed with indicators and the estimated macroeconomic effects supported by calculations.
Az elıadás célja Elıadásunkban a komplex turizmusfejlesztési projektek regionális, és makrogazdasági hatásaival kívánunk foglalkozni, megvizsgálva ezen hatások modellezésének módszertani implikációit is. A kutatási téma vizsgálatát az elsı Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó komplex turisztikai beruházások, területfejlesztési projektek gyakorlatban megvalósult eredményeire kívánjuk alapozni. Az elemzések során regionális és makrogazdasági szinten kívánjuk vizsgálni a közvetlen és közvetett hatásokat, kiemelve a következı területeket és azok multiplikációs hatásait: • munkahelyteremtés; • beruházások tovagyőrőzı hatásai; • jövedelmek keletkezése. A komplex, egymással szinergikus kapcsolatban álló projektelemeket integráló fejlesztési akciók pénzügyi modellezése, és a modellekbıl levezethetı multiplikatív hatások kvantifikálása módszertanilag rendkívül nehéz, bonyolult folyamat. A profitábilis és non-profit funkciók egyidejő megvalósítása nemcsak a pénzügyi modellezésben, de a menedzsment más funkcionális területein is komoly nehézségeket indukál (szervezeti, menedzsment problémák stb.). A 2007– 2013-as idıszak közötti fejlesztési stratégiák kialakításakor, és különösen azok végrehajtásakor meghatározó szerepet kell kapniuk az elsı Nemzeti Fejlesztési *
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástan tanszék, egyetemi docens, PhD. ** Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola, PhD-hallgató.
272
MADÁR P., MIKLÓS M.: KOMPLEX KULTURÁLIS-TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK... Terv eredményeibıl levonható következtetéseknek. Azonban a tervezéshez, illetve konkrétan a fejlesztési erıforrások allokációjának megalapozásához módszertanilag is kellıen alátámasztott predikciós metódusra is szükség van. Prezentációnkban komplex, ún. „fejnehéz” területfejlesztési akciók modellezésének módszertani problémáiról, illetve a modell-alkalmazás révén nyerhetı eredmények alkalmazási lehetıségeirıl kívánunk referálni, ez utóbbit gyakorlati példák alapján.
A vizsgálat gyakorlati alapja (az EKF és a Pécs Pólus Program) Az elızı bekezdésben bemutatott célok elérése érdekében két – egymással szorosan összefüggı – fejlesztési programot vizsgálunk. Röviden ismertetnénk ezek tartalmát.
Európa Kulturális Fıvárosa, Pécs 2010 – kulcsprojektek A „Nagy Kiállítótér” Az egykori vármegyeháza nagy barokk épülettömbjének felújítására, képzımővészeti kiállítóhellyé történı átalakítására, valamint új épületszárnnyal való kiegészítésére, mellyel egy közel 1130 négyzetméteres kiállítótér jön létre. Regionális könyvtár és információközpont A megyei és városi könyvtár összevonásával létrejövı intézmény új, 6520 négyzetméteres épülete épül fel. A regionális könyvtár és információközpont a város, a megye és a régió tudásközpontjaként és közösségi színtereként mőködik majd. Zsolnay kulturális negyed Az egykori ipari épületekben ipartörténeti témapark, a Pécsi Tudományegyetem Mővészeti Karának formatervezéssel foglalkozó részei, a kreatív ipar inkubátorháza, valamint a Kortárs Mővészeti Központ kapnak helyet. Közterek és parkok újjáélesztése Célkitőzései közé tartozik a város építészeti karakterének megırzése, a városi mőemlékgondozás ösztönzése, az utcabútorok kicserélése, terek alkalmassá tétele kulturális rendezvények befogadására, annak érdekében, hogy ismét a közösségi élet színtereivé váljanak. Zenei és konferenciaközpont A zenei és konferenciaközpont várhatóan nemzetközi zenei centrumává teszi Pécset, fejleszti a térség kulturális iparát, miként a konferenciaturizmust is.
273
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006
Pécs Pólus Program (Pécs, az Életminıség Pólusa) A Pólus Program tág értelemben olyan koncentrált stratégiai akcióegyüttes, amely Pécs városának és lokális-regionális környezetének kitörési lehetıségeit fogalmazza meg. A kulturális ipar a fejlesztési pólus rendkívül kedvezı stratégiai eleme. A lehetıségek teljes körő kiaknázása érdekében a turizmus fejlesztésével kapcsolatos törekvéseket ötvözni kell a kulturális ipar tárgyszerő és programszerő megjelenésével A projektek csoportosítása az egymáshoz való illeszkedés, a belsı kohézió intenzitása alapján történt meg. I. Örökségvédelmi projektek
II. Múzeumi, kulturális projektek
Ebben a projektcsoportban az épített örökség védelmére létrehozott projektek kaptak helyet. Elsısorban a várfejlesztésekrıl beszélünk, melyeket feltétlenül javasolt klaszterbe szervezni. • A Mohácsi Történelmi Emlékhely fejlesztése • A siklósi vár rekonstrukciója • A pécsváradi vár rekonstrukciója • A szigetvári vár rekonstrukciója • A mecseknádasdi Réka-vár rekonstrukciója • Nemzetközi mővészeti kutatóbázis
Ezen fejlesztések kidolgozása egyelıre kezdeti stádiumban van, hiszen e csoport projektgazdái azok, akik a legkevesebb információval és ismerettel rendelkeznek a pályázati rendszer feltételeivel kapcsolatban. • Újmalom Kulturális Központ – Óbánya • Operettfesztivál a Zeneparkban és szabadtéri operafesztivál • Miniatőr témapark • „Borban az igazság” pincemúzeum • Virtuális múzeum kialakítása • Volt borászati telephely és környezete közösségi célú rehabilitációja • Manufaktúra negyed
III. Természetvédelem, ”ökoturizmus”
IV. „Tudásközpont” projektek
Védett természeti értékeink megóvását célzó beruházások csoportja. • Kötélpályás felvonó a Mecsekre • Jakabhegy Természetvédelmi Terület idegenforgalmi fejlesztése • Mecsextrém • Sport a természetben a vadászturizmus és golfturizmus jegyében • Két keréken a KulTÚRA útján
274
Az oktatásra, képzésre, a kultúra közvetítésére koncentráló projektek alkotják. • Kreatív kutatási és kísérleti központ • Virtuális szakkönyvtár kialakítása • Regionális digitális történeti anyakönyvtár kialakítása • XXI. századi dizájn központ • Tehetségkutató és mővészetpedagógiai közép-európai központ • Kulturális inkubátorház
MADÁR P., MIKLÓS M.: KOMPLEX KULTURÁLIS-TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK... V. Film és animáció projektek
VI. Egyéb IT projektek
Azok a projektek, melyek a film- és animációs szakma pécsi meghonosítását célozzák a filmkészítési, az oktatási és az ismeretterjesztési tevékenységeken keresztül. • Greenhill Pécs Filmstúdió projekt • Regionális filmalap • Pécsi digitális animációs tudásközpont • Digitális média kutatóintézet és pilot projekt
• Regionális IT bevezetési hitel alap • Regionális IT innovációs kockázati tıke alap
VII. Pécsi városfejlesztési projektek Eldöntötten a város finanszírozásában fognak megvalósulni. A „Pécsi világörökségi pufferzóna” valamint a „Balokány rehabilitációja” címő projektek megfelelıen kidolgozottak. Az elıbbi fejlesztés ROP-támogatást nyert, azonban a források kiürülése miatt tartaléklistára helyezték. • Pécsi világörökségi pufferzóna • Balokány rehabilitációja • Pécsi Állatkert és Teraqua kalandpark
Az elıadás által megválaszolni kívánt kérdések Az EKF és Pécs Pólus Program által elfogadott projektek, ötletek hosszú évekre meghatározhatják a dél-dunántúli régió fejlıdési irányát és potenciálját. E beruházások megvalósítása jelentıs állami támogatás nélkül nem tud realizálódni. Nagy mennyiségő állami tıkeinjekció kapcsán joggal vetıdik fel annak kérdése, hogy milyen hasznok, elınyök, pozitív hozadékok származtathatóak a térség, a régió és az ország számára e projektek támogatása esetén. E kérdés tisztázása érdekében a következı területeket szükséges górcsı alá vonni: • Az egyes projektek kapcsolódási pontjai – tehát komplex egészként is szükséges áttekinteni a fejlesztési ötleteket, tisztázva a kölcsönhatások irányát és erısségét. • Projekt szintő értékelések: ⇒ a fejlesztés elıkészítettsége; ⇒ pénzügyi hatások, fenntarthatóság, hosszú távú finanszírozhatóság (bevételek, költségek; munkahelyteremtés; beruházási költség); ⇒ kockázatok (megvalósítási, és fenntarthatósági). 275
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 • Projektek együttes hatásának értékelése (összes beruházási érték; összesített munkahelyteremtés; összesített többlet bevétel és költség). A vizsgálat további célja a további kidolgozásra érdemes projektek kiválasztását célzó szakmai-politikai döntések támogatása. A rendelkezésünkre álló adatbázis minıségi és mennyiségi problémái miatt nem kívántuk felvállalni az egyes projektekre vonatkozó „ítélet” meghozatalát, célunk ehelyett egy olyan indikátorrendszer felépítése volt, amely egyrészt detektálni képes adott elıkészítettségi szinten adott projekt illeszkedését, kockázatait és pénzügyi fenntarthatóságát, illetve multiplikatív gazdasági-pénzügyi hatásait; másrészt képes arra, hogy adott projekt kidolgozottságától függıen a javuló minıségő információk „átvezethetıek”, a rendszer pedig ezáltal frissíthetı legyen.
Projektek értékelése, módszertan A vizsgálatba a Pécs Pólus Programban helyet kapó – az 5 kiemelt EKF projekthez is kapcsolható – 33 kulturális ipari projektet vontuk be. A vizsgálat eredményeképpen a fenti 7 projektcsoportot definiáltunk. Workshopok szervezésével minden projektgazdával felvettük a kapcsolatot és szükség esetén további interjúkat készítettünk az egyes ötletekrıl. A vizsgálat eredményeképpen rendelkezésünkre álló információk meglehetısen heterogénnek mutatkoztak. Egyes projektek engedélyes tervekkel, árazott költségvetéssel, likvid saját erıvel állnak a startvonalnál (pl. Pécs város projektek), bizonyos projektötleteknek azonban nemhogy mőszaki és üzleti tervei, de még projektgazdája sincs (IT-projektek). Az adatbázisunk hiátusai ellenére, hasonló projektek adatait felhasználva, szakértıi-heurisztikus módszerekkel igyekeztük elemezni az egyes projektek pénzügyi fenntarthatóságát. Az elemzés eredményeképpen származtatott indikátor-értékek szignifikanciája azonban legfıképpen a rendelkezésre álló adatok mennyisége (és minısége) miatt némi fenntartással kezelendı. Ugyanez a megjegyzésünk vonatkozik azokra a vizsgálatainkra is, amelyek az egyes projektcsoportok térségi multiplikált beruházási, jövedelmi és foglalkoztatási hatásaira vonatkoznak. Elért eredményeink az egyes projektek becsült hozzáadott érték, foglalkoztatási és beruházási adataiból, valamint a GKI Gazdaságkutató Zrt. Duna-modellje segítségével kerültek származtatásra, amelyek magukon viselik ugyan az alapadatok bizonytalanságainak következményeit, de ennek ellenére jól mutatják a kulturális ipar fejlesztéseinek gazdaságfejlesztı, a térség életminıségét javító közvetlen és közvetett hatásait.
A vizsgálat során meghatározott indikátorok Az elsı indikátor a projektgazdák által rendelkezésre bocsátott információk, valamint saját adatbázisunk és szakértıi becsléseink alapján az adott projekt pénzügyi fenntarthatóságát jellemzi, a második indikátor az adott projekt kockázatait mutatja meg, a harmadik az adott projektnek a város, a térség és az ország stratégiai fejlesztési koncepcióihoz való illeszkedését fejezi ki, míg a ne-
276
MADÁR P., MIKLÓS M.: KOMPLEX KULTURÁLIS-TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK... gyedik a projekt pillanatnyi elıkészítettségi szintjét méri. Az indikátorok ötfokozatú színskálán, a pirostól a zöldig terjedı tartományban helyezik el a vizsgált szempontból az illetı projektet. A szerzık szándéka ennek a módszertani megoldásnak az alkalmazásával az, hogy egyfelıl biztosítsák az elemzett projektek összevethetıségét, másfelıl pedig valamelyest áthidalják az egyes projektekrıl rendelkezésre álló információk mennyiségi és minıségi differenciáit, illetve heterogenitását. Igyekszünk tehát a projekt(ötlet)ek egyenszilárdságának a hiányát egy kevésbé egzakt, leginkább verbális, a döntéshozók számára nagyobb döntési szabadságot hagyó indikátor-rendszerrel kompenzálni, amely módszertani „puhasága” ellenére mégis képes az adott projekt, vagy projektcsoport „minıségét” detektálni. A sötétzöld-világoszöld-sárga-narancs-piros indikátor-értékek mögött tehát nincsenek feltétlenül homogén információs struktúrák, a professzionálisan megtervezett és elıkészített projektek által rendelkezésre bocsátott magas szignifikanciájú információk mellett sok projekt esetében csak többé-kevésbé analóg projektek tapasztalati adataira és sokszor ennek hiányában szakértıi becslésekre kellett hagyatkoztunk. Minden egyes vizsgált projektrıl öt lapnyi összefoglaló jelentést készítettünk, amely a vizsgált négy projekt-indikátor származtatásán túl egy ötödik lapon – a projekt rövid bemutatása mellett – megmutatja az illetı projektet jellemzı négy indikátorszínt is, amelyre rápillantva megítélhetı az adott projekt „minısége”. A további kidolgozásra „érdemes” projektek tehát a projektcsoport-indikátor tábláink alapján egyszerően kiválaszthatók: a sárga-narancs-vörös tartományba sorolt projektek igényelnek leginkább támogatást a szükséges mőszaki dokumentumok, a megvalósíthatósági tanulmány és üzleti tervek kidolgozásához, és fıképpen a sárga-világoszöld-sötétzöld kockázati, illeszkedési és fenntarthatósági indikátorral jellemzett projektek „érdemlik” meg azt. Az egyes projekteket funkcionális-tematikus szempontok alapján projektcsoportokba rendeztük. Ezeket a projektcsoportokat is összefoglaló indikátoradatlappal jellemeztük. Az aggregált projekt-indikátorok származtatását szolgáló adatlap mellett egy oldalon bemutatjuk az illetı projektcsoport gazdaságipénzügyi jellemzıit is, így az aggregált beruházási volument, a generált hozzáadott értéket és jövedelmeket, valamint az indukált foglalkoztatási hatásokat. A projektcsoport-sablon harmadik, összefoglaló lapja a projekteknél alkalmazott indikátorok segítségével képes az adott projektcsoport minısítésére is.
Következtetések A kulturális ipar vizsgált projektjeinek beruházásai – a multiplikátor hatáson keresztül – tovagyőrőzı hatást indítanak el a térség és az egész ország gazdasági rendszerében, amivel közvetlenül és közvetve a kibocsátás, a jövedelmek és a foglalkoztatottság bıvülését eredményezik. E bıvülés nagyobb, mint maga az eredeti megrendelés vagy beruházás.
277
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 A multiplikatív hatások számszerősítésére általában a Társadalmi Elszámolási Mátrix (SAM) modellt alkalmazzák.1 A SAM modell lényegében abból áll, hogy endogén (a modell számára „belsı”) és exogén (a modell számára „kívülrıl érkezı”) számlákat megkülönböztetve az exogén kiadások változásának az endogén számlákra való hatását számítja. Ha közvetlenül csak egy-egy endogén számlát érintı, és egységnyi exogén kiadások hatásait számítjuk ki, akkor a különféle (parciális) multiplikátorokat kapunk meg. A multiplikátorokat elsırendően aszerint osztályozzák, hogy melyik kategóriára (számlára) vonatkozó hatásokat mutatnak. Eszerint beszélhetünk termelési, foglalkoztatási, jövedelmi, beruházási stb. multiplikátorokról.
Multiplikátorok által számszerősíthetı eredmények A kulturális ipari ágazat hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói kapcsolatokon keresztül összesen 2,53 egység bruttó termelést generál, amibıl 1,05 a saját részesedése (1 az eredeti megrendelés, 0,05 pedig a visszacsatolódó, közvetett kereslet). A teljes multiplikátor: az ágazat hazai terméke iránti egységnyi kereslet öszszesen 2,96 egység termelést indukál, amibıl a saját hozzájárulás 1,07, vagyis egységnyi kereslet szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás iránt a bér-és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve erısebb hatásokkal jár, mint a folyó termelés multiplikátor. Ez a vertikum összesen 0,53 egység munkajövedelmet generál. A szektor teljesítményének növekedése a nemzetgazdasági átlagnál jóval nagyobb arányban járult hozzá a bér- és bérjellegő jövedelmek bıvüléséhez, s ezen keresztül az életszínvonal javulásához. A szektorban létrejövı minden száz új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt. A vizsgált kulturális ipari projektek beruházásainak megvalósításához finanszírozási oldalról mindenképpen szükséges valamilyen támogatási forma igénybevétele, hiszen a beruházási költségek több tíz milliárd forintra rúgnak. Hoszszú távon a gazdaságosan mőködtethetı projektek keletkezı bevételeikbıl jelentıs összegő adót fizetnek be a magyar költségvetésbe, melyet célszerőnek tartunk – legalább becslés szinten – a projekt jelenlegi elıkészítettségi állapotában is számszerősíteni. A kulturális iparban szereplı projektek által generált makrogazdasági adatokat összegzik a következı táblázatok.
1 A társadalmi elszámolási mátrix egy olyan azonos számú sort és oszlopot tartalmazó számtáblázat, aminek egy-egy sora mutatja egy adott gazdasági szereplı, illetve kategória (összefoglaló néven: „számlák”) jövedelmeit (forrását), oszlopai pedig az adott szereplı (kategória) kiadásait (felhasználását). Természetesen a forrás és felhasználás megjelölés attól függıen felcserélendı, hogy jövedelmek áramlásáról vagy az ezzel ellentétes irányú termékáramlásokról beszélünk. A vizsgálatokhoz használt modellváltozat a marylandi egyetem kutatócsoportjának, illetve a GKI Rt. közös munkájának eredménye.
278
MADÁR P., MIKLÓS M.: KOMPLEX KULTURÁLIS-TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK... 1. táblázat Közvetlen hatások Beruházási összvolumen........................................................27 096 333,24 Ft Összes realizált árbevétel (2019-ig, PV)................................19 303 074,85 Ft Összes hozzáadott érték.........................................................13 274 055,65 Ft Összes közvetlen foglalkoztatás ............................................................. 287 fı A korábban ismertetett multiplikátor értékekkel korrigált, számszerősíthetı makrogazdasági hatásokat a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat Multiplikatív, térségi hatások Generált beruházási volumen................................................80 205 146,39 Ft Generált folyó termelés..........................................................48 836 779,38 Ft Generált jövedelmek ..............................................................20 309 305,14 Ft Multiplikált foglalkoztatás ..................................................................... 614 fı
Irodalomjegyzék és forrásjegyzék A turizmus makrogazdasági szerepe (Készült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Szállodaszövetség, a Magyar Utazásszervezık és Utazásközvetítık Szövetsége, a Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megrendelésére. Készítette: GKI Gazdaságkutató Rt. Budapest, 2004. október.) Európa Kulturális Fıvárosa – Pécs, 2010 (A pécsi pályázat szöveges verziója) Gyakorlati útmutató a költség-haszon elemzés elvégzéséhez – szektor-specifikus adatokkal (Készült a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából, 2005. június 30. Készítette a PricewaterhouseCoopers Kft. Pillars Consulting Kft. és a FİMTERV Rt.) HRUBI LÁSZLÓ: A kulturális ipar lehetıségeirıl, 2005, Echo, (internetes elérhetıség: http://www.echopecs.hu/index.php?id=577) Pécs, az életminıség Pólusa, Stratégia Pécs város fejlesztésére (Pécs, 2005. szeptember 30.) SZOKOLAI ZSOLT: A kultúra, mint gazdaságfejlesztési csodafegyver? (http://www.echopecs.hu/index.php?id=578) Új Magyarország Fejlesztési Terv (második változat) 2006. augusztus.
279
