dr. Kovács Orsolya
A gyerekjog nem gyerekjáték
A kiadványt a Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány adta ki. A kiadványt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásával készült.
2
Talán már hallottál a gyerekjogokról. Talán mondogatni is szoktad, hogy jogod van ehhez vagy ahhoz. A kérdés csupán az, hogy pontosak-e az ismereteid. Biztosan tudod, hogy mihez van jogod, és mit kell tenned annak érdekében, hogy jogaidat gyakorolni, érvényesíteni tudd? Ez a kiadvány azért született, hogy segítsen eligazodni a gyerekjogokkal, a te jogaiddal kapcsolatosan. Hogy megbízható ismereteid legyenek arról, mikor és miképpen hivatkozhatsz a jogaidra; hogy segítséget nyújtson jogaid érvényesítésében. I. A gyermekjogok forrása – azaz honnan ismerheted meg a gyermekek jogait? 1989. november 20-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSz) Közgyűlése a gyermekeket megillető jogokat egy nemzetközi egyezményben foglalta össze. A Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó országok ezzel kifejezték, hogy az emberiség legfiatalabb tagjainak jövőjéért felelősséget éreznek, számukra a legjobb lehetőségeket kívánják biztosítani. A Gyermekjogi egyezmény célja, hogy a csatlakozó államokat aktív szerepvállalásra késztesse a gyerekek jogainak, jólétének, fokozott védelmének elismerése és biztosítása területén. A Gyermekjogi egyezmény megszületésére emlékezve minden évben november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Napját. Az ENSz egyezményéhez Magyarország is csatlakozott, és annak rendelkezéseit az 1991. évi LXIV. (66.) törvény megalkotásával ratifikálta. Ez azt jelenti, hogy a Gyermekjogi egyezmény a Magyar Állam területén is elismert és alkalmazandó jogszabállyá vált. Te tudtál erről? Ismered a Gyermekjogi egyezmény rendelkezéseit? Ismered a jogaid? II. Mit érdemes tudni a gyerekjogokról általában? A gyerekek jogai alapvető jogok. Mit jelent ez? Az alapvető jogok lehetőségeket jelentenek. Azokat a lehetőségeket, melyekkel minden ember egyformán élhet, mindenféle kivétel nélkül. Pusztán csak azért, mert embernek született. Nem számít, hogy okos-e, hogy néz ki, egészséges-e, van-e háza, mennyi a pénze. Az alapvető jogok mindannyiunkat egyformán megilletnek. A gyermeket – hiszen ő maga is ember – megilletik az emberek általános alapvető jogai – az emberi jogok. Ám mivel a gyerekek életkoruknál és ebből eredően tájékozatlanságuknál fogva kevésbé képesek élni a lehetőségeikkel, a felnőtteknek nagyobb odafigyelésben, fokozott védelemben kell részesíteniük őket. Éppen ennek a nagyobb odafigyelésnek, fokozott védelemnek az igénye miatt született meg a Gyermekjogi egyezmény, mely a gyermekek alapvető jogait foglalja össze. Hamarosan megismerkedünk a Gyermekjogi egyezmény tartalmával, ám előtte szeretnék néhány szót ejteni arról, hogy mik az alapvető jogok általános jellemzői. Ezek az általános jellemzők, segítenek a jogaid gyakorlása során, segítenek a jogaidra hivatkozni. Hogyan? Azonnal meg fogod érteni! A Gyermekjogi egyezményben foglalt lehetőségek a világ minden részén, valamennyi államban, valamennyi gyermeket egyformán megilletnek. (Hiszen az egyezményt az Amerikai Egyesült Államok és Szomália kivételével a világ összes 3
állama elismerte, saját területén kihirdette (ratifikálta) – az USA ugyan aláírta az egyezményt, de hazai jogrendszerében eddig még nem hirdette ki azt.) A Gyermekjogi egyezmény célja, hogy az indiai gyerekeknek éppen úgy lehetőségük legyen a tanulásra és a játékra, mint európai kortársaiknak. Ne kelljen naphosszat egy gyárban robotolniuk, farmernadrágot varrva az angol, holland, magyar gyerekeknek. Te tudtad, hogy sok ázsiai országban gyerekek ezrei dolgoznak üzemekben, manufaktúrákban, a mezőgazdaságban, ahelyett, hogy iskolába járnának, játszanának? Ez bizony súlyos jogsértés! Az alapvető jogok egyik jellemzője tehát, hogy mindenkire egyaránt vonatkoznak. A gyermekjogok a Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó valamennyi állam valamennyi gyermekét egyformán megilletik. Ezt jelenti a jogok egyetemessége. Nem számít, hol élsz, kik a szüleid, milyenek a családod anyagi körülményei, egészséges vagy-e stb. a gyermekjogok minden más társadhoz hasonlóan megilletnek téged, élhetsz velük, gyakorolhatod őket. A gyermekjogokat a születéseddel megszerzed – semmit nem kell tenned értük! – és egészen addig gyakorolhatod ezeket, amíg felnőtté nem válsz. Nem veszítheted el őket, senki nem foszthat meg téged a gyermekjogoktól amíg a Gyermekjogi egyezmény alapján gyermeknek kell téged tekinteni, azaz 18 éves korodig. Nem számít, hogy rosszalkodtál-e, hogy megbetegedtél vagy a szüleid tettek-e valami rosszat, e jogokat nem lehet tőled elvenni! Ezt jelenti a gyerekjogok elidegeníthetetlensége. Az elidegeníthetetlenség azt is jelenti, hogy még akkor is gyermekként kell kezelni téged, ha rossz fát tettél a tűzre. Sőt! A 18 év alattiakat még akkor is megilletik a gyermekek jogai, ha bűncselekményt követettek el: nem lehet összezárni a felnőttekkel, a büntetés alatt jobban oda kell figyelni az életrendjükre. Arra, hogy a büntetés alatt tanuljanak, képezzék magukat, értelmesen töltsék el a szabadidejüket, hiszen több segítségre szorulnak annak érdekében, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Fontos, hogy a gyermeket – miután a büntetését megkapta – botlása miatt ne érje örökre hátrányos megkülönböztetés, hogy miután letöltötte a büntetést, lehetőleg több bűncselekményt már ne kövessen el. A gyermeki jogok – ahogyan az emberi jogok – úgymond csomagban járnak. Ez azt jelenti, hogy a gyermekjogok együtt alkotnak egészet, nem számít, hogy valaki azt gondolja, egyes jogok kevésbé fontosak, mint mások, a gyerekjogok oszthatatlanok és kölcsönösen függenek egymástól. A gondolat, a lelkiismeret, a véleménynyilvánítás szabadsága ugyanannak a szabadságjognak más-más megnyilvánulásai. Aki gondolkodik, véleményt alkot a dolgokról. Többek között arról is, hogy miként vélekedjek istenről, a fizikai világon kívüli dolgokról – ez a lelkiismereti szabadság. A gyermekjogok tehát egymással összefüggenek. Amikor a következő fejezetben kicsit jobban megismertetlek a gyerekjogokkal, te is belátod ezt. Például a gyermeknek egyik fontos joga, hogy megismerje a szüleit és lehetőség szerint ők neveljék, ebből az is fakad, hogy a gyermeket önkényesen senki sem veheti el a családjától. Vannak azonban olyan szülők, akik segítségre szorulnak, mert önmaguktól nem tudják gyermeküknek a lehető legjobb körülményeket megteremteni. Ezért az államnak az a feladata, hogy intézkedésekkel támogassa a családokat a gyermek megfelelő fejlődésének biztosítása érdekében. A gyermek családban való nevelkedéshez való joga és a családok támogatáshoz való joga tehát 4
egymással összefüggő gyermekjogok, az egyik érvényesülése feltételezi a másik érvényesülését, illetve az egyik sérelme magában hordozza a másik sérelmének lehetőségét. Valamit azonban ki kell emelnünk. Az emberi jogok között van egy, melyet a többi alapvető jog anyajogának, kiindulópontjának tekinthetünk. Ez az emberi méltóság. A fogalom a jogász számára kicsit mást jelent, mint a köznyelvben. Az emberi méltóság az ember elválaszthatatlan minősége. Abból fakad, hogy embernek született. Minden embernek van emberi méltósága. A világ összes élőlénye közül egyedül az ember – a világon azonban valamennyi ember – rendelkezik emberi méltósággal és az abból származó alapvető jogokkal. Nem kell különlegesnek, jónak, hasznosnak lennie, éppen elég, hogy embernek született. A gyermekjogok esetében ilyen anyajognak kell tekintenünk a gyermek „mindenekfelett álló” (az Egyezmény eredeti szövege szerint „legfőbb”) érdekét. A mindenekfelett állóság azt jelenti, hogy a felnőtteknek, akik a gyermekkel kapcsolatba kerülnek azon kell munkálkodniuk, hogy a gyereknek mindenből lehető a legjobb és legtöbb jusson: a legjobb étel és a legjobb oktatási rendszer, a legtöbb figyelem és lehetőség, a legtöbb szeretet. Ki határozza meg, hogy mi a legjobb a gyereknek? Természetesen elsősorban a szülei. Erről egy kicsit később még sok szó fog esni. Az alapvető jogok jellemzője azt is, hogy szükségleteket fejeznek ki. A gyermek alapvető szükséglete, hogy fejlődjön. Mégpedig a legjobb körülmények között, a legtöbb lehetőségből részesülve. A korábbi példánál maradva: a gyermek alapvető joga, hogy szüleit ismerje és lehetőség szerint ők neveljék. Ez a jog abból a szükségletből fakad, miszerint minden embernek, különösen a fejlődése kezdetén álló gyermeknek szüksége van szeretetteljes, biztonságot adó környezetre. És ki más tudná ezt biztosítani számára, mint a szülei, akiktől származik? Hiszen ők állnak a legközelebb hozzá, tőlük kaphatja a legtöbb szeretetet, figyelmet, ők ismerik a legjobban, ők tudják mi a jó neki. Az alapvető jogok ugyanakkor felelősséggel járnak. Ahogy elvárom, hogy az én alapvető jogaimat mások tiszteletben tartsák, ne lökjenek fel az utcán, ne fújják az arcomba a füstöt stb., úgy nekem is tiszteletben kell tartanom mások jogait. Amit nyújtok, azt várhatom el, és amit elvárok, azt kell nyújtanom. A gyerekjogok tehát nem korlátlanok vagy korlátozhatatlanok. Gyermeki jogaid korlátjaként ott áll az összes többi gyermek jogának érvényesülése, sőt! adott esetben még a felnőttek alapvető jogainak érvényesülése is. Ha érvényt akarsz szerezni a jogaidnak, felelősséggel kell gyakorolnod azokat. Tiszteletben kell tartanod mások alapvető jogait! Ezt a felelőséget mindenkinek egyaránt meg kell tanulnia! III. Kötelesség vagy felelősség – a gyerekjogok korlátai Ha a gyerekjogok szóba kerülnek, szinte minden felnőtt reakciója ez: „szép, szép, no de a kötelességek…?”. Mi jogászok nem szeretjük a kötelesség szót használni, amikor alapvető jogokról beszélünk. Ez azt a benyomást keltené, mintha a jogok csak akkor lennének gyakorolhatók, a lehetőségekkel csak akkor élhetnénk, ha a kötelességeket már teljesítettük. Nem szabad ilyen fajta adok-kapok helyzetben gondolkodunk. Az alapvető jogok éppen azért alapvetőek, mert függetlenül társadalmi pozíciónktól, 5
magatartásunktól, kötelezettségeink teljesítésétől megilletnek bennünket. Mondok egy példát! Minden felnőtt magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a választásokon. Ezt a jogát akkor is gyakorolhatja, ha nem fizette meg az adóját, vagy mondjuk nem a teljes jövedelme után fizette meg azt. Pedig az adófizetés – a közteherviselés – alapvető kötelezettség… Az alapvető jogainkkal sosem kötelezettségeink teljesítése áll szemben, hanem más emberek alapvető jogai. Csak addig bömböltethetem a CD-lejátszóm – még a saját lakásomban is –, ameddig nem zavarom vele a szomszédom. A véleményemmel sem sérthetek meg másokat, hiszen magam is elvárom, hogy ne sértegessenek. A világban senki sem él egyedül. Az emberek együttélése során számtalan olyan helyzet adódik, amikor az egyik ember jogérvényesítése sérti egy másik ember alapvető jogait. Ezt hívják a jogok összeütközésének. Jogom van például az önkifejezéshez, hogy képeket fessek, vagy zenében osszam meg másokkal az érzéseimet, gondolataimat. De a képeimet nem festhetem a szomszéd házának a falára, még akkor sem, ha az hatalmas tűzfalával csalogat. Sőt, ha a képeimmel sokakat megbotránkoztatok, félelmet keltek bennük, akkor még a saját házam falát sem pingálhatom ki kényem-kedvem szerint. Nem hallgathatom a zenémet olyan hangosan, hogy a szomszéd ne tudjon aludni. Jogom van ahhoz, hogy kinyilvánítsam, ha valami nem tetszik, de nincs jogom ahhoz, hogy a számomra kevéssé szimpatikus embereket leüssem vagy tojással, paradicsommal, kővel dobáljam meg. Jogod van ahhoz, hogy elmondd a véleményed, de nincs jogod ahhoz, hogy a tanórán a társaidat zavard vele, és megakadályozd, hogy gyakorolhassák a tanuláshoz való alapvető jogukat. Fontos tehát, hogy az alapvető jogoknak vannak korlátaik! Az egyik az, hogy nem egyedül élünk a világon, és a többi embernek is vannak alapvető jogai, melyeket ugyanúgy tiszteletet érdemelnek, mint a sajátjaink. A másik dolog, ami megakadályozhatja, hogy alapvető jogaidat gyakorolhasd, ha nem ismered azokat. Ha nem tudod valamiről, hogy megteheted, valószínűleg eszedbe sem jut megtenni. Ha nem tudod, hogy sérelem esetén lehetőséged van a jogorvoslatra, vagy nem tudod, hova fordulhatsz a számodra sérelmes döntésekkel szemben, akkor hiába vannak jogaid, nem tudod gyakorolni azokat. A jogérvényesítés alapvető eleme tehát a jogismeret. Tisztában kell lenned a lehetőségeiddel, hogy élhess velük. Ismerned kell a jogaidat, hogy gyakorolhassad azokat. A következő fejezetben a gyermekjogokról, a Gyermekjogi egyezmény rendelkezéseiről lesz szó, annak érdekében, hogy tudd, mihez van jogod, milyen lehetőségek illetnek meg téged. IV. A gyermekek jogai Kit tekintünk gyermeknek? A Gyermekjogi egyezmény alapján gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte.
6
Magyarországon nagykorúságot tizennyolc éves kora előtt – a jelenleg hatályos jogszabály alapján – az szerezhet, aki a gyámhivatal hozzájárulásával megházasodik. A gyámhivatal pedig csak akkor járul hozzá egy kiskorú házasságkötéséhez, ha az már legalább a tizenhatodik életévét betöltötte, és elég érett a házassághoz. A hatóság azt vizsgálja, hogy a házasságkötés iránti kérelmet az illető szabad akaratából, befolyásolástól mentesen nyújtotta-e be, a házasságkötés után saját megélhetése és lakhatása, valamint meglévő, illetve a tizennyolcadik évének elérése előtt születendő gyermekének gondozásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítottak-e, részt vett-e a családvédelmi szolgálat tanácsadásán. Szükség van a házasságkötés előtt álló háziorvosának igazolására is, miszerint az illető házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik. Aki így, házasságkötéssel szerez nagykorúságot, egyúttal cselekvőképességet is szerez, vagyis teljes felelősséggel tartozik tetteiért, nyilatkozataiért, részt vehet az országos választásokon, vagyonával maga rendelkezik stb. Az így szerezett nagykorúságot akkor sem veszíti el, ha tizennyolcadik születésnapja előtt elválik. A diszkrimináció tilalma A diszkrimináció hátrányos megkülönböztetést jelent. A Gyermekjogi egyezmény rendelkezése alapján az államoknak a gyermekek jogait minden fajta megkülönböztetésre tekintet nélkül kell biztosítaniuk. Nem számít a bőröd színe, hogy fiú vagy-e vagy lány, mi az anyanyelved, vallásod, szüleid politikai vagy más véleménye, nemzeti, családod nemzetisége vagy vagyoni, társadalmi helyzete. A gyermeket azért kell védelemben részesíteni, mert gyermek. Mert életkoránál fogva különleges tagja a társadalomnak. Belőle lesz a jövő felnőttje. Mégpedig olyan felnőtt, amilyenné a felnőttek – elsősorban természetesen szülei, de végső soron minden vele kapcsolatba kerülő felnőtt – formálják, nevelik. A munkanélküli, segélyből élő családok gyermekei pontosan ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az a gyermek, akinek diplomaták vagy agysebészek a szülei. Nem nehéz ugyanakkor belátni, hogy azok a gyerekek, akikről szüleik nem tudnak megfelelően gondoskodni, akik hátrányos helyzetűek, mert a szülők iskolázatlanok, nem kapnak munkát, talán már fel is adták, hogy keressenek stb., ezek a gyerekek még több odafigyelésre, segítségre, védelemre szorulnak, mint társaik. Azok a gyerekek, akik számára családjuk nem tudja biztosítani mindenből a legjobbat, az állam és a társadalom fokozott védelmére szorulnak. Erről a kérdésről az utolsó fejezetben fogok még szót ejteni. A gyermek mindenekfelett álló (legfőbb) érdeke A gyermek mindenekfelett álló (legfőbb) érdeke – ahogy azt már említettem – a gyermekjogok anyajogának, kiindulópontjának tekinthető. Mi a gyermek legfőbb érdeke? Természetesen az, hogy a lehető legjobb körülmények között nevelkedjen, fejlődjön. Hogy családi környezetben, szeretetben, biztonságban, a káros hatásoktól, erőszaktól védve növekedjen, hogy készségeit fejleszthesse, képességeit gyarapíthassa, hogy tehetségét 7
kibontakoztathassa. Hogy a legjobb lehetőségeket kapja fejlődése során, hogy az egyezményben foglalt jogai megfelelően érvényesüljenek. A mindenekfelett állóság prioritást, azaz elsőbbséget jelent. A gyermek sorát érintő döntések során a gyermek legfőbb érdeke, jogai elsőbbséget kell, hogy élvezzenek. Ha például egy gyereknek tanulási nehézségei miatt speciális fejlesztésre van szüksége, azt meg kell kapnia. Nem eshet el a segítségtől csak azért, mert az iskolában vagy a közelben nincs fejlesztő pedagógus. Annak sem szabadna megtörténnie, hogy ha például egy testvérpár elveszti a szüleit, őket az ország két külön sarkába helyezzék el, mert csak ott találnak számukra alkalmas nevelőszülőket. A szülői irányítás elsődlegessége, a szülőktől való elválasztás tilalma, jog a családot pótló gondoskodáshoz A gyermek megfelelő fejlődésének biztosítása elsősorban a szülők feladata és felelőssége. Hogyan is lehetne ez másként? A gyermek a szüleitől származik, miután megszületett ők gondoskodnak róla. Elnevezik, és igyekeznek ételt, italt, ruhát, fedelet, biztonságot adó, szeretetteljes környezetet teremteni számára. A szülők vezetik be gyermeküket a társadalmi együttélés szabályaiba, példát mutatnak neki, segítik a fejlődését, lehetőségeket teremtenek számára, hogy kibontakoztassa tehetségét; korlátokat állítanak elé, hogy megtanuljon együtt élni más emberekkel.
Vannak olyan családok, melyekben a szülők nem képesek gyermekük számára a legjobb lehetőségeket biztosítani. Van, ahol ennek pusztán anyagi okai vannak: a szülők nem találnak munkát vagy alacsony a jövedelmük. Van, ahol életvitelük az oka, hogy nem érvényesülhet gyermekük mindenekfelett álló érdeke. Az ilyen családok és a bennük élő gyerekek segítségre, támogatásra szorulnak az állam és a társadalom részéről.
8
Az állami szerepvállalásról a következő fejezetben lesz szó, itt csak annyit említek, hogy a gyermek legfőbb érdekének helyes értelmezése szerint a gyermeket csak legvégső esetben szabad családjából kiszakítani. Az államnak elsősorban azt kell elősegítenie, hogy minden gyermek a saját családjában nevelkedhessen. A családot pótló, helyettesítő ellátások (helyettes vagy nevelőszülők, örökbefogadás) csak akkor szabad, hogy szerephez jussanak, ha a gyermek megfelelő fejlődése, legfőbb érdekének érvényesítése másként már nem biztosítható. A szülők közös felelőssége gyermekükért A gyermek nevelése, fejlődésének elősegítése mindkét szülő feladata és felelőssége. A két szülőé közösen, egyforma mértékben, akkor is, ha külön élnek. Ebben az esetben a jogszabályok természetesen más-más konkrét feladatot osztanak a gyermekkel együtt élő és tőle külön lévő szülőre, e különbségek alapja az a helyzet, hogy egyiküknek meghatározó szerepe van a gyermek mindennapi életrendjének a meghatározásában, másikuk pedig csak a hétvégéken találkozik vele. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben azonban közösen kell dönteniük. Még a különélő szülő is beleszólhat abba, hogy gyermeke milyen nevet viseljen, hol lakjon, melyik iskolába járjon, milyen életpályát válasszon. A közös felelősség ugyanakkor azt is jelenti, hogy a gyermek gondozásának, ellátásának anyagi terheit is szüleinek közösen kell viselniük. A különélő szülőnek kötelessége, hogy gyermeke tartásához hozzájáruljon – akár saját anyagi boldogulásának terhére is! Jog az élethez és a fejlődéshez Mint minden embernek, a gyermeknek is alapvető joga van az élethez. A gyermeknek alapvető joga van ahhoz is, hogy fejlődjön. Megfelelően fejlődjön. A megfelelő fejlődés azt jelenti, hogy nevelkedése során megvalósul mindenek felett álló érdeke: családi környezetben, szeretetben, biztonságban, a káros hatásoktól, erőszaktól védve növekedik, készségeit fejlesztheti, képességeit gyarapíthatja, tehetségét kibontakoztatja, a legjobb lehetőségekhez juthat fejlődése során, a Gyermekjogi egyezményben foglalt jogai érvényesülnek. Az anyakönyvezés és a névviselés, jog az állampolgárság megszerzéséhez Minden gyermeket, amikor megszületik, anyakönyvezni kell. Ez Magyarországon, ahol anyakönyvezésnek évszázados hagyománya van magától értetődő dolog, de vannak a világon olyan országok, ahol az anyakönyvezés még gyerekcipőben jár, nem létezik az ország lakosairól semmiféle hivatalos állami nyilvántartás. Sérül ez a jog például Kínában is, ahol a szülők második gyermekét csak akkor jegyzik be az anyakönyvbe, ha első gyermekük lány. A Gyermekjogi egyezmény alapján minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy állampolgárságot szerezzen. Vannak országok, ahol ezt a születés helye alapján határozzák meg: aki például az Amerikai Egyesült Államok területén született amerikai állampolgárrá válik. És vannak olyan országok – például Magyarország is ilyen – ahol a gyermek szülei állampolgárságát kapja. 9
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon. A gyermeküket a szülők nevezik el. Fontos, hogy ezt felelősséggel tegyék. Aranyos, ha egy ötéves kisfiút Vackornak hívnak, de ha a sebész főorvos neve Professzor Kovács Vackor, az nevetségessé teheti a páciensek előtt, és valószínűleg nem szívesen fekszenek a szikéje alá. Vagy ha a kisfiúból tanár lesz, diákjai majd Vackor bácsinak szólítják? Nem tűnik tekintélyt parancsolónak ez a név, igaz?!… A gyermek véleményének tiszteletben tartása A felnőttek néha tévesen azt hiszik, hogy a gyereknek nincs véleménye. Pedig az ember gondolkodó lény, aki mindenről, ami körülveszi, véleményt alkot. Miért lenne ez másként a gyerekek esetén? A gyermek fejlődése szempontjából is fontos, hogy képes legyen önálló véleményt alkotni, és azt kifejezhesse, megoszthassa másokkal. Persze van úgy, hogy téved. Ebben az esetben a felnőttek feladata, hogy helyre tegyék, tudomására hozzák, hogy rossz nyomon jár, nem jól méri fel a körülményeket, téves következtetésre jutott. Ám ha meg sem hallgatják, az azt sugallja számára, hogy nem fontos a véleménye, nem fontos, amit gondol vagy mondd. Pedig hidd el, fontos! Hiszen azt szeretnénk, hogy olyan felnőtt váljon belőled, aki képes kiállni magáért, aki képes okosan véleményt alkotni, és képes az önérdek érvényesítésre is. Aki felnőttként is képes kiállni magáért, ha sérelem éri. Például amikor a főnöke ki akarja rúgni, mert nem halandó a héten hetedszerre is túlórázni. Jogod van ahhoz, hogy a téged érintő kérdésekben, döntések meghozatala során elmondd a véleményed. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig a te akaratodnak kell érvényesülnie. De elképzeléseidet a felnőtteknek meg kell hallgatniuk és korodhoz, érettségedhez, értelmi fejlettségedhez mérten figyelembe kell venniük. A véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülése magában foglalja a korlátok elsajátítását is. Ne feledd, meg kell tanulnod azt is, hogy mások jogait tiszteletben tartsd! Mások jogait még a szabad véleménynyilvánítás zászlaja alatt sem sértheted meg. A gyermek szabadságjogai (gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság, az egyesülés, békés gyülekezés szabadsága, az önkifejezés szabadsága) A gyermeknek életkorának megfelelően lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a világ dolgairól gondolkodjon, gondolatait kifejezhesse. Van, amikor a gyerek fejlődésében az információgyűjtésnek van ideje, például amikor még kicsi, négy-öt éves és folyton csak kérdez. Később eljön az ideje, hogy a kifejezésmódokat gyakorolja, akár szóban, akár zenével, akár más módon. Még akkor is, ha azt a felnőttek számára idegen, értelmezhetetlen. A gyereknek a megfelelő fejlődéshez szüksége van arra, hogy kérdéseket tegyen fel, melyekre választ vár, és szükséges az is, hogy a határok feszegetésével megtanulja lehetőségeinek korlátait. Ezek kijelölésében a szülőknek és a gyerekkel kapcsolatba kerülő valamennyi felnőttnek felelőssége van. Megdöbbent, amikor a felnőttek azt mondják, ne tanítsunk gyerekjogokat a gyerekeknek, mert visszaélnek velük. Holott valamivel visszaélni csak akkor lehet, ha azt a környezet, a felnőttek hagyják. 10
Ha például az I-pododat hallgatod az órán, ahelyett, hogy tanulnál, s amikor a tanárod rád szól, te azzal válaszolsz: „jogom van zenét hallgatni”. A tanárodnak helyesen így kellene reagálnia: „ebben igazad van! Azonban mindennek megvan a maga ideje. A tanórán ahhoz van jogod, hogy tanulj, képezd magad. Majd tanítás után játszhatsz, zenét hallgathatsz, kikapcsolódhatsz. Most tedd el az I-podot!” Ha mégsem teszed, büntetést kaphatsz. Miért? Mert mindenek felett álló érdekedet, az egészséges testi, szellemi fejlődésedet te magad sem sértheted. Az iskolában ahhoz van jogod, hogy képezd megad, a szabadidődben meg ahhoz, hogy szórakozz. Ez az oka annak is, hogy nem dohányozhatsz vagy ihatsz alkoholt. De erről majd később lesz szó. Jogod van ahhoz is, hogy más, hozzád hasonló érdeklődésű, képességű, korú társaddal klubokat, csoportokat alakíts. Természetesen ez a jog sem korlátok nélküli, ám a Gyermekjogi egyezmény alapján csak olyan fajta és mértékű korlátozásoknak van helye, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, a közegészségügy és a közerkölcs, vagy mások jogai és szabadsága védelmében, illetve – magától értetődően – saját fejlődésed, mindenek felett álló érdeked védelmében szükséges. Jog a tájékozottsághoz és védelem a káros tartalmaktól Ahhoz, hogy megtanulj értelmesen gondolkodni, véleményt alkotni, elengedhetetlen, hogy információhoz juss. Lehetőség szerint tényeken alapuló, megbízható információhoz. Ám még ennél is fontosabb, hogy csak olyanhoz, mely egészséges fejlődésedre nézve nem káros hatású. Ebben óriási szerep jut a tömegtájékoztatási eszközöknek, a televízió csatornáknak, az írott sajtónak, és manapság egyre nagyobb a szerepe az Internetnek. A Gyermekjogi egyezmény szerint biztosítani kell számodra, hogy hozzájuss a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz, amely szociális, szellemi és erkölcsi jóléted előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségedet szolgálja. A felnőtteknek meg kell védeniük attól, hogy a fejlődésed szempontjából ártalmas információ, Internetes tartalom jusson el hozzád. Erre természetesen nem lehet az a megoldás, ha az információhoz való teljes hozzáférést blokkolják előtted. Nem tilthatnak el a netezéstől, a tévézéstől, hiszen ezzel a számodra hasznos tartalmakhoz való hozzáférést is meghiúsítják. Pedig jogod van a tájékozódáshoz! A felnőtteknek azt kell megakadályozniuk, hogy olyan információhoz juss hozzá, mely nem az életkorodnak, fejlettségednek megfelelő. Nehéz kérdés eldönteni, hogy mi az, és mi nem az. A híradó is sokkoló lehet egy tizenkét évesnek, és az erőszakot ábrázoló egyes mesefilmek is ártalmasak lehetnek egy ötéves számára. Ezért fontos, hogy szüleid segítséget, tanácsokat kapjanak az államtól és a társadalmi szervezetektől ezekben a kérdésekben is. Jog a magánélethez, a megbecsüléshez és a jó hírnévhez A gyermeknek önállóan és szüleivel közösen is joga van a magánélethez és a megbecsüléshez, a jó hírnévhez. Magánéleted védelméhez az is hozzátartozik, hogy jól meggondolod, milyen képeket, tartalmakat osztasz meg másokkal például a közösségi oldalakon. Ne feledd, képeidet mások is láthatják, olyan emberek is, akikkel nem szívesen 11
ismertetnéd bizalmas dolgaidat. Fotóid akár rossz kezekbe is kerülhetnek. Ráadásul, ha valami egyszer a világhálóra felkerült, annak sorsára már nincs hatásod. Nem tudhatod, mikor kerülnek elő egy-egy buli képei! Amikor munkát keresel majd, ugye nem szeretnél szembesülni azokkal a képekkel, melyeken barátaid körében éppen elengedet magad. A rossz kezekbe kerülő képek vagy rólad szóló tartalmak más módon is árthatnak neked. Nem tudhatod, hogy az Interneten ki nézegeti az oldalaidat, vagy tölti le a fotóidat. Nem tudhatod azt sem, hogy mit kezd azokkal. Lehet, hogy valaki adatokat gyűjt a napirendedről, a barátaidról, arról, hogy mi érdekel. Zaklatás áldozatává is válhatsz. Légy tehát óvatos! Gondold meg, hogy milyen adatokat és kinek adsz meg magadról! Jog az egészségügyi ellátáshoz Jogod van a lehető legjobb egészségi állapothoz, az orvosi ellátáshoz, gyógyító neveléshez, a lehető legjobb testi, lelki fejlődéshez. Az államoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyek elősegítik a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenését, fejlesztik a gyermekek egészségügyi alapellátásának színvonalát, küzdenek a gyermekek rosszul tápláltsága ellen. A gyermek egészséges fejlődésének biztosítása már a magzati korban el kell, hogy kezdődjön. Fontos, hogy már a terhes anyák is saját és magzatuk egészséges fejlődést biztosító megfelelő ellátáshoz és információhoz jussanak. Az egészséges fejlődéséhez hozzátarozik az is, hogy a szülők, családok megfelelő tájékoztatást kapnak az egészségmegőrző módszerekről, programokról. Fontos az is, hogy az ismereteket hasznosítani is tudják. Hiába tudod, hogy az úszás jót tesz az izmok, az ízületek, a tüdő fejlődésének, ha a családodnak nincs elég pénze, hogy megvegyétek az uszodabérletet. Az is kevés, ha tiltó eszközökkel akadályozzák, hogy dohány vagy alkoholtermékekhez juss. Értelmes lény vagy! Fontos, hogy tudd, ezek miért és miként ártanak neked, a fejlődésednek. Ne csak a tilalmat lásd, hanem a védő-óvó intézkedések értelmét is. Ezzel magad is megtanulod eldönteni, hogy mi ártalmas és mi hasznos a számodra. Azt mindenestre szögezzük le, sok minden tartozik alapvető jogaid közé. Az azonban semmiképpen sem, hogy tönkretedd az egészséged! Jog a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz A Gyermekjogi egyezményt aláíró államok elismerték a gyermek jogát az olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését! Természetesen elsősorban a szülők alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik szabta határok között biztosítsák a gyermekük fejlődéséhez szükséges életkörülményeket. Annak az államnak azonban, amelyik aláírta a Gyermekjogi egyezményt, olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek segítik a szülőket gyermekük megfelelő életszínvonalának biztosításában. Szükség esetén anyagi segítségnyújtással, vagy a gyermek élelmezését, a család lakhatását támogató programokkal, életvezetési tanácsadással, személyes szolgáltatásokat nyújtó ellátásokkal. E konkrét állami feladatokról a következő fejezetben még visszatérek. 12
A gyermek nem tehet arról, ha szülei szegények! Azért sem felelős, ha a család szegénységének a szülők helyteleníthető életvitele az oka. A gyermeket ebben az esetben is megilletik a fejlődéséhez szükséges megfelelő anyagi körülmények: biztosított legyen lakhatása, elegendő étele, ruhája, sőt még az is, hogy játékai legyenek.
Az oktatáshoz való jog, az oktatás céljai Megfelelő fejlődésedhez hozzátartozik az is, hogy képességeidet fejlesztheted, készségeidet gyarapíthatod, tudásodat növelheted. Az alapfokú oktatás része a társadalmi beilleszkedés rendszerének. Az iskola nem csak arra való, hogy megtanulj írni, olvasni, számolni, a történelmi évszámokat, a fizika és más tudományok törvényeit. Ennél sokkal fontosabb, hogy olyan ismeretekhez juss, melyeket életet során hasznosítani tudsz. A Gyermekjogi egyezmény szerint az oktatás célja, hogy elősegítse a gyermek személyiségének kibontakozását, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek kifejlesztését. A gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását; a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, hazája nemzeti értékei és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet, a természeti környezet iránti tiszteletet. Az oktatásnak fel kell készítenie a gyermeket arra, hogy a társadalom felelős felnőtt tagjává váljon. Az oktatás során nem csak adatokat, évszámokat, képleteket kell megtanulnod, hanem azt is, hogy milyen tanulságai vannak a múlt történéseinek, hogy a matematika, a fizika, kémia törvényeit miként használhatod fel a mindennapok során. És meg kell tanulnod a társadalmi együttélés szabályait is, meg kell ismerned az alapvető jogokat, azok érvényesítésének lehetőségeit és korlátait.
13
Minden gyermeknek joga van ahhoz is, hogy a képességeinek, tehetségének és érdeklődésének megfelelő oktatásban részesüljön, és akár továbbtanuljon. Ha az elméleti tárgyakban vagy tehetséges, lehetőséget kell kapnod arra, hogy családod anyagi helyzetétől függetlenül egyetemre járhass. Ha kimagasló érzéked van a zenéhez, irodalomhoz, más művészetekhez, akkor ezekben képezhesd magad, ha jó a kézügyességed, akkor valamilyen iparos munkát tanulj stb. Nem lesz mindenkiből Szentgyörgyi Albert vagy Liszt Ferenc, a társadalomnak éppen akkora szüksége van a Dobos C. József cukrász mesterekre vagy a Gábor Áron rézöntőkre is! Fontos tehát, hogy az iskolában segítsenek megtalálni, mi érdekel, és megkapd annak a lehetőségét is, hogy ennek megfelelően tanulj vagy lépj tovább. Ehhez is jogod van! Jog a szabadidőhöz, a játékhoz és a kultúrához A gyermeknek – ahogyan a felnőtteknek is – joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz. A gyermeknek joga van a játékhoz is. Annál is inkább, hiszen a gyerek játék közben is tanul.
Amikor egészen kicsi voltál, a játék során tanultad meg a színek, formák, tárgyak neveit, később a társasjátékokból a társas érintkezés szabályait, stratégiai gondolkodást, taktikát, logikát. Szerintem játék során gyakorlatilag bármilyen információ átadható, bármilyen ismeret megtanítható. A tanulás nem feltétlenül jár együtt magolással, osztályzással és feleltetéssel. Sőt! A legtöbb hasznos dolgot tapasztalatok útján tanuljuk meg. Mi lehet jobb tapasztalatszerző módszer, mint a játék!? 14
A felnőttek elsősorban a szülők és a pedagógusok feladata, hogy gondoskodjanak arról, úgy töltsd el a szabadidőd, hogy az ne csak pihentető, de hasznos is legyen a számodra. Védelem az erőszak, a bántalmazás és az elhanyagolás minden formájával, a kínzással, megalázó bánásmóddal, a szexuális és más jellegű kizsákmányolással szemben A gyermek koránál, fizikai erejénél, értelmi képességeinél fogva kiszolgáltatottabb, mint a felnőtt, ezért védelemre szorul a rossz bánásmódtól: az elhanyagolástól és a bántalmazás minden formájától. A Gyermekjogi egyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy – a törvényhozás, a közigazgatás, a szociális gondoskodások és a nevelés területén – intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gyerekeket megvédjék az erőszak minden formájától. A támadásoktól, a fizikai és lelki durvasággal szemben, az elhagyástól és az elhanyagolástól, a rossz bánásmódtól, a kizsákmányolással szemben. A Gyermekjogi egyezmény azt is kimondja, hogy ezeknek a védelmi intézkedéseknek hatékonyan hozzá kell járulniuk a bántalmazás felismeréséhez, bejelentéséhez, kivizsgálásához és kezeléséhez.
A testi fenyítés (pofon, fülhúzás, tasli stb.) is rossz bánásmód, melynek a nevelés során nem szabad helyet kapnia. A rossz, szemtelenkedő gyereket sem szabad veréssel büntetni. Előbb-utóbb persze megtanulja, hogy ne rosszalkodjon, szemtelenkedjen, de megtanulja azt is, hogy az erőszak, a testi fenyítés, a pofon, a fülhúzás, a tasli elfogadható eszközök akkor, ha az akaratát kívánja érvényesíteni. Ne feledd! Az erőszak nem helyes, nem fogadható el, mert mások jogait – elsősorban emberi méltóságát – sérti! Gyermeket nem szabad kitenni kínzásnak, embertelen, kegyetlen, megalázó büntetésnek, bánásmódnak. Tizennyolc éven alulival szemben nem szabható ki sem 15
halálbüntetés, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztés. A gyermek őrizetben tartása, vele szemben szabadságvesztés kiszabása csak végső eszközként alkalmazható és csakis a lehető legrövidebb időtartammal. A szabadságától megfosztott gyerekkel emberségesen, az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel kell bánni. A fogvatartott gyermeknek joga van kapcsolatban maradni családjával. A Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó államoknak gyerekeket meg kell védeniük a szexuális bántalmazástól, kizsákmányolástól is. Az is fontos, hogy megtanuld, hogyan tudod megvédeni magad. Persze nem erőszakkal, sokkal jobb, ha eleve el tudod kerülni az olyan helyzeteket, melyek számodra kínosak, ártalmasak. Ha fel tudod ismerni, ha egy felnőtt nem megengedhető módon közelít hozzád, és ne félsz szólni erről egy olyan felnőttnek, akiben megbízol, akitől segítséget remélhetsz és kaphatsz. A gyermekmunka tilalma
Nem is olyan régen a gyerekek még éppen úgy részt vettek a termelésben, mint a felnőttek. A földeken, gyárakban dolgoztak ingyen vagy a felnőttek bérének tört részéért. A gyermek munkaereje olcsó, hiszen koránál fogva ki van szolgáltatva a felnőttek akaratának. Bár a Gyermekjogi egyezmény megtiltja a gyermekek gazdasági kizsákmányolását, sajnos még ma is vannak a világon olyan országok, ahol a gyerekeket a mezőgazdaságban vagy a könnyűiparban dolgoztatják. A gyermekmunka tilalma nem azt jelenti, hogy annak, aki tizennyolc év alatti semmilyen munkát sem szabad végeznie. A tilalom az olyan munkára vonatkozik, mely a gyermek iskoláztatását veszélyezteti, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas. A tilalom nem vonatkozik a házimunkára! Szüleid megkérhetnek, hogy rakj rendet a szobádban, vidd le a szemetet, mosogass el, segíts a takarításban,
16
bevásárlásban. Ezeknek az apróbb házkörüli munkáknak az elvégzése, megtanulása éppen úgy hozzátartozik a fejlődésedhez, szocializációdhoz – azaz a társadalomba való beilleszkedésedhez –, mint az, hogy megtanulj írni, olvasni, a többi emberrel együtt élni stb. Hiszen felnőttként a gyerekkorban megtanult fogásokat alkalmazod majd saját háztartásodban. Ha sosem csináltad, honnan tudnád, hogy a szemetesvödröt időről időre ki kell üríteni, a padlót fel kell söpörni, a szennyes edényt el kell mosogatni?! Két fontos szempontot azonban minden körülmények között szem előtt kell tartania a felnőttnek, amikor gyermekre munkát bíz! Az egyik az, hogy a munka olyan nehézségű legyen, mely a gyermek életkorának megfelelő, melyet testi, szellemi fejletségére tekintettel képes elvégezni. A másik fontos szempont, hogy a gyermek feladata elsősorban nem az, hogy dolgozzon, hanem az, hogy megismerje a körülötte lévő dolgokat, tanuljon, képezze magát, megtanulja a társadalmi együtt élés szabályait, játsszon. A rá bízott munka nem veszélyeztetheti ezt. Ugyanakkor minél idősebb valaki, annál nagyobb részt vállalhat a gazdasági termelésben is. A Gyermekjogi egyezmény előírja, hogy az országoknak meg kell határozniuk azt a legalacsonyabb életkort, mely betöltése után a gyerekek munkát vállalhatnak – ma Magyarországon ez az életkor tizenöt év. Meg kell határozni a munkavállalás feltételit is: például a munkaidőt, a munkakörülményeket, mely feltételek mellett a gyermek alkalmazható. Hiszen a gyermek – akkor is, amikor munkát vállal – fokozott odafigyelésben, védelemben kell, hogy részesüljön. Mindig, mindenkor figyelembe kell venni, hogy ő még fejlődésben lévő személy, testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. Védelem a kábítószerektől és már ártalmas szerek élvezetétől A gyermek fejlődésben lévő személy. Nevelkedése, szocializációja során fejlődnek értelmi képességei, érzelmi kompetenciái és fejlődik fizikuma, testi funkciói. Ahhoz, hogy a legjobb körülmények között tudjon fejlődni, meg kell őt védeni az ezt veszélyeztető káros hatásoktól is. A kábítószerek, az alkohol, a dohánytermékek ártalmasak az egészségedre. A dohányfüst a tüdőbe jutva akadályozza az oxigénfelvételt, pedig az oxigén fontos eleme a sejtek fejlődésének. Az alkohol, a kábítószerek többek között az idegrendszer fejlődésében okoznak károkat. A Gyermekjogi egyezmény szerint az államoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyekkel megvédik a gyermekeket az egészséges fejlődésükre ártalmas szerek fogyasztásától, az ilyen termékek előállításában és kereskedelmében való részvételtől. Hazánkban a kábítószerek fogyasztása a felnőttek számára is tiltott, ezen túlmenően tilos tizennyolc év alattiaknak alkoholt és dohányterméket eladni. Fontos azonban, hogy a tiltáson kívül az állam más eszközökkel is akadályozza, hogy a gyermek fejlődésére káros szerekhez jusson. Például a káros hatásokról szóló tájékoztatással, az egészséges életmódra neveléssel.
17
A fogyatékossággal élő gyermekek jogai Ha a gyermek életkora, kiszolgáltatott helyzete miatt védelemre, odafigyelésre szorul, ezt még inkább így van a beteg, a fogyatékossággal élő gyerekek vonatkozásában. Hiszen ők egészségi állapotuk miatt még inkább kiszolgáltatottak, mint egészséges társaik. A fokozott odafigyelés azt is jelenti, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek számára olyan lehetőségeket kell biztosítani, melyekkel egészséges társaikhoz hasonló lehetőségekhez jutnak. Nem lehet pusztán azért elutasítani egy gyermek felvételét az iskolába, mert kerekesszékkel közlekedik, de az épület akadálymentesítése nem megoldott. A hallás-, látássérült gyerekeknek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtanuljanak mindent, amit egészséges társaik. Aki fogyatékossággal él, az is képes kimagasló fizikai, szellemi teljesítményre. Tudtad, hogy a Beethoven siket volt? Mégis nagyszerű zeneműveket szerzett. Ismered Hoffman Judit, Pásztori Dóra nevét, akik testi fogyatékosságuk ellenére kiváló eredményű olimpiai bajnokaink? A különleges helyzetben lévő (menekültek, háború, bűncselekmény áldozatai) gyermekek védelme A Gyermekjogi egyezményhez csatlakozó államoknak fokozott odafigyelésben kell részesíteniük azokat a gyerekeket is, akik nem egészségügyi állapotuk, hanem az őket ért káros hatások miatt vannak hátrányos helyzetben. Magyarországon szerencsére évtizedek óta nem dúl háború, de sajnos nem ritkák a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények. Az államoknak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az áldozattá vált gyerekek testi és szellemi rehabilitációját (azt, hogy túl tudja tenni magát az őt ért sérülésen), társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. A rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie. A kisebbségekhez tartozó gyermekek jogai Azokban az állomokban, amelyekben nemzetiségi, vallási és nyelvi kisebbségek, illetőleg őslakosságból származó személyek élnek, a kisebbséghez tartozó gyerekek nem foszthatók meg attól, hogy saját kulturális életüket éljék, vallásukat gyakorolják, saját nyelvüket használják. Az államok kötelezettsége arra, hogy a Gyermekjogi egyezményt széles körben ismertté tegyék Az alapvető jogok gyakorlásának – mint azt korábban már említettem – minimális feltétele, hogy e jogokat azok alanyai, azok az emberek, akikre ezek vonatkoznak megismerhessék. Ezért azoknak az államoknak, melyek a Gyermekjogi egyezményhez csatlakoztak, nem csak olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyek a gyermekeket hozzásegítik az egyezményben foglalt lehetőségek eléréséhez, de olyanokat is, melyek lehetővé teszik, hogy ezeket a lehetőségeket megismerhessék. 18
És nem csak a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel is meg kell ismertetni a gyerekek jogait. Hiszen elsősorban családod, szüleid, tanáraid, a veled közvetlen kapcsolatban álló felnőttek tudnak a segítségedre lenni a jogérvényesítés során. Ehhez az államtól várhatnak és kaphatnak segítséget. Hiszen a Gyermekjogi egyezmény aláírásakor és kihirdetésekor az állam elkötelezte magát a gyermekjogok védelmére és arra, hogy a gyermekek számára a legjobb lehetőségeket biztosítja. VI. Kitől várhatsz segítséget a jogérvényesítés során és hová fordulhatsz, ha sértik a jogaid? A gyermek mindenekfelett álló érdekét elsősorban szüleinek kell biztosítaniuk számára. Ha bármi sérelem ér, elsősorban a családodtól, szüleidtől várhatsz segítséget. Előfordul azonban, hogy a szülők nem tudnak segíteni. Talán ők sem ismerik jól a lehetőségeidet, vagy más ok, például anyagi nehézségek miatt nem képesek számodra a legjobb lehetőségeket biztosítani. Vagy éppen szüleiddel kerülsz konfliktusba. Ilyenkor kerül előtérbe az állam, illetve a civil társadalom szerepe. Az állam feladata elsősorban, hogy biztosítsa a gyermekjogok érvényesüléséhez szükséges jogi kereteket. Olyan jogszabályokat alkosson, melyek a te érdekedben állnak, illetve olyan intézményrendszert hozzon létre, olyan intézkedéseket hozzon, melyek segítenek jogaid érvényesítésében. A Gyermekjogi egyezményben foglalt rendelkezések átültetve megtalálhatóak a családjogi, az oktatási, a gyermekvédelmi szabályokban. De a 18 év alattiakra vonatkozó szabályok találhatók például a büntetőtörvénykönyvben, a munka törvénykönyvében is. Ezzel együtt az állam feladata, hogy olyan intézményrendszert hozzon létre, mely a legjobb lehetőségek megteremtésében nyújt segítséget számodra és családod számára. Ilyen intézményrendszer egyrészt az oktatási rendszer. Hiszen nagyon fontos, hogy a lehető legtöbbet és a lehető legmagasabb színvonalon megtanulj a világ dolgairól. Sokszor talán úgy érzed, a tanulás nyűg, teher a számodra. Pedig a jövőd szempontjából nagyon hasznos képességeket, ismereteket sajátíthatsz el az iskolában – hidd el. Ezen kívül jó, ha van a közeledben egy képzett szakember, aki segíthet eligazodni a dolgok között. Jó, ha van egy tanár, iskolai pszichológus, akihez fordulhatsz, ha olyan problémád van, amit szüleiddel nem tudsz vagy nem akarsz megvitatni. A gyermekjogok érvényesülését támogató állami intézmény rendszer a gyerekvédelem rendszere. Amelynek tevékenysége a családban élő gyermek nevelkedésének elősegítésére, esetleges veszélyeztetettségének megelőzésére, megszüntetésére, illetve a szülő vagy gondviselő nélkül maradt gyermek nevelésének biztosítására irányul. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, illetve hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer feladata tehát nem csupán az anyagi ellátások biztosítására, segélyezésre terjed ki, de számos személyes ellátást is nyújt. Többek között segíti a kisgyerekes szülőket megfelelő felügyeletet biztosítani gyermekük számára, míg ők dolgoznak – a bölcsődék, óvodák, napközik által.
19
A gyermekvédelmi rendszer részei a gyerekjóléti szolgálatok is, melyek a szociális munka eszközeivel, személyes szolgáltatásokkal támogatják a gyermek egészséges testi, lelki fejlődését, családban történő nevelését. A gyermekjóléti szolgálta feladata, hogy tájékoztatást adjon a hozzáférhető támogatásokról, segítséget nyújtson ezek igénybevételében, a hivatalos ügyek intézésében. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezze. A gyermek egészséges fejlődését veszélyeztetető tényezőket észlelő és jelző rendszert működtessen, közreműködjön a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárásában, és javaslatot tegyen ezek megszüntetésére, az esetleges családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. Ha bármi problémád van, és sem szüleid, sem tanáraid nem tudnak a segítségedre lenni, keresd meg a gyermekjóléti szolgálatot. Ha mást nem is, de eligazítást biztosan tudnak nyújtani számodra. A gyermekvédelmi rendszerhez tartoznak a gyámhivatalok is, melyeknek az a szerepe, hogy hatósági intézkedéseket hozzanak a gyermek érdekében. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti a gyámhivatal feladata, hogy a gyermek érdekében közbeavatkozzon. A gyámhivatalok biztosítják a családjogi szabályok, a gyermekvédelmi rendelkezések érvényesülését. Fontos szerepük a gyermek és szülei közötti érdekellentét során, hogy a gyermek érdekeinek figyelembevételével döntsék el a felmerült kérdéseket. Ha például vagyonod van, de még nem vagy nagykorú, vagyonoddal szüleid rendelkeznek, de döntéseikhez a gyámhivatal hozzájárulása szükséges. Annak érdekében, hogy a vagyonodat mindenképpen a te érdekedben használják fel. Ha már elmúltál 16 éves, a gyámhivatal hozzájárulásával el is költözhetsz a szüleidtől akkor, ha az a te érdekedet szolgálja. De a gyámhivatal dönt abban az esetben is, ha szülők magatartása veszélyezteti gyermekük egészséges testi, lelki fejlődését, vagy ha a gyermek tanúsít a társadalmi együttélést veszélyeztető, zavaró magatartást – szabálysértést, bűncselekményt követ el. Ilyenkor a gyermek érdekében védelembe veszik őt, amennyiben valószínűsíthető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Az intézkedés során magatartási szabályokat hoznak mind a szülők, mind a gyermek számára, és folyamatosan ellenőrzik e szabályok megtartását. Ha az intézkedés nem vezet eredményre, és a gyermek egészséges testi, lelki, értelmi fejlődésének veszélyeztetettsége nem szüntethető meg más módon, a gyámhivatal kiemeli őt a családjából és más – biztonságosabb, fejlődését jobban szolgáló, lehetőleg családi környezetet biztosító – helyen: gyerekotthonban vagy nevelőszülőnél helyezi őt el. A családjából kiemelt gyermek számára az állam a gyermekvédelmi szakellátás megszervezésével nyújt segítséget. Otthont nyújtó ellátást – gyermekotthoni vagy nevelőszülőknél történő elhelyezést – biztosít számára, illetve gondoskodik esetleges örökbefogadásáról. A vérszerinti családjától távol nagykorúvá vált gyermek számára pedig utógondozói ellátást nyújt. Jogaid érvényesítésében azonban nem csak családod és az állami intézmények lehetnek a segítségedre. Számos társadalmi – ún. civil – szervezet, egyesület,
20
alapítvány alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a gyermek mindenek felett álló érdekének vagy egyes gyermeki jogoknak az érvényesülését. Ilyen szervezet a Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány is, melynek támogatásával ez a kiadvány készült. A következő oldalakon összegyűjtöttem számodra néhány civil szervezet címét és elérhetőségét, akik a segítségedre lehetnek, és amelyektől további tájékoztatást szerezhetsz jogaid érvényesítése során. Azt szeretném, ha okos, a jogait ismerő és érvényesíteni tudó, jogtudatos gyermek, fiatal, illetve felnőtt válna belőled. Mert szeretném, ha az a társadalom, melyben gyermekeim élnek, csupa ilyen okos, jogtudatos, saját és egymás alapvető jogait tiszteletben tartó emberből állna! Gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek Mint említettem a családon és az államon kívül gyakorlatilag az egész társadalomnak feladata és felelősége a gyermekek jólétének, mindenek felett álló érdekének a biztosítása. Ezzel a céllal sok társadalmi szervezet (alapítvány, egyesület) jött létre és tevékenykedik. Ide, a kiadvány végére – a teljesség igénye nélkül – összegyűjtöttem néhányat közülük, melyekhez akár magad is fordulhatsz kérdéseiddel, problémáiddal. Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány: A Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány 2007-ben közhasznú szervezetként alakult. Az Alapítvány célja a gyermekek jogainak hatékony védelme a visszaélés valamennyi formájával szemben, valamint a gyermekek jogainak népszerűsítése. Alapítvány ennek érdekében olyan komplex jogismeret növelő, jogtudat fejlesztő programot kínál, amely egyszerre irányul a pedagógusok, a szülők és a gyermekek felé. A szervezet célja a gyermekek jogtudatának fejlesztése, továbbá a szülőknek való segítségnyújtás, hogy a gyermeknevelésben őket terhelő, felelőséggel járó feladatokat megfelelő súllyal átlássák, és ezek teljesítéséhez a gyermekükkel foglalkozó pedagógusban partnert lássanak, illetve az is, hogy a pedagógusok olyan jogi ismertekkel rendelkezzenek, melyek kellőképpen felvértezik őket szakmájukat megfelelő méltósággal történő végzéséhez. Az Alapítvány e-mail címe:
[email protected] (itt teheted fel a gyerekjogokkal kapcsolatos kérdéseidet.) Az Alapítvány honlapja: www.gyija.hu Diákközéletért Alapítvány: Az alapítvány célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak az iskolai és iskolán kívüli közéletben való részvételhez; támogassa a diákközélet megteremtését és élénkítését célozó iskolai, helyi és országos szintű kezdeményezéseket; támogassa az önkormányzó képesség megszervezését; folyamatosan harcoljon azért, hogy a diákság saját életében vitt szerepe növekedjék, hogy saját ügyeit maga intézhesse; küzdjön a diákélet feltételeinek biztosításáért. Az Alapítvány honlapján rengeteg hasznos információt találhatsz a gyerekjogok és különösen a diákjogok érvényesítésével kapcsolatosan. Az Alapítvány honlapja: www.diakjog.hu
21
Jogismeret Alapítvány: Az 1998. óta kiemelkedően közhasznú szervezetként működő Alapítvány fő célkitűzése a jogi ismeretterjesztés, jogi képzés, jogi információszolgáltatás, jogtudományi kutatások – főként olyan területeken, amelyek súlyos hátrányokkal és lemaradásokkal küzdenek a joghasználat terén, a joghoz való hozzáférés lehetőségeiben. Ilyen joghasználói területek a civil nonprofit szektor, a közoktatás, a fogyatékosok, illetve a gyermekek jogai. A szervezet fő tevékenységi körei a jogi ismeretterjesztő kiadványok készítése, kiadása, elterjesztése, illetve kapcsolódó jogi információs szolgáltatások; jogismereti, gyermekjogi, nonprofitjogi, fogyatékosok jogi helyzetét érintő kutatások végzése és ilyenekben közreműködés; illetve pedagógusok iskolajogi akkreditált képzése. Az Alapítvány honlapja: www.jogismeret.hu Gyermekjogi honlapja pedig: www.gyermek.joghaz.hu Kék Vonal Alapítvány: A Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat 1993 óta működik azért, hogy a gyerekek és fiatalok saját ügyeiket képviselve közvetlenül (más felnőtt bevonása nélkül) is segítséget kaphassanak. A Kék Vonal ingyenesen hívható az egész ország területéről, valamennyi telefonhálózatból, akár mobil, akár vezetékes. Még az utcai telefonfülkéből is. A hívás nem csak ingyenes, de nem jelenik meg a telefonszámlán sem. A telefonnál a Kék Vonal képzési programját elvégzett segítők ülnek és várják hívásodat 0-24 óráig. A Kék Vonal hívószáma: 116-111 (előhívószám nélkül!) Az Alapítvány honlapja: www.kek-vonal.hu NANE Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület: A NANE 1994 januárjában alakult azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. A családon belüli erőszak nem magánügy! Számos nemzetközi egyezmény és javaslat kimondja, hogy a családon belüli nők és gyerekek elleni erőszak a nőkkel szembeni diszkrimináció egyik formája. Amiben a NANE valóban segíteni tud, az a meghallgatás és az ítéletmentes megértés, valamint a családon belüli erőszak társadalmi jelenségéről szóló ismertetek terjesztése akár publikációk, akár képzések vagy kampányok formájában. A NANE segélyvonala minden este 18 és 22 óra között hívható. A hívások díját a Magyar Telekom fedezi. Az Egyesület segélyvonala tematikus vonal: nők elleni férfierőszakkal, illetve a nők elleni erőszakhoz kapcsolódó gyerekbántalmazással kapcsolatban várják áldozatok, közelállók és segítő szakemberek hívásait. Segélyvonalon anonimitást (névtelenséget) biztosítanak a hívóknak. A NANE ingyenes segélyvonala: 06-80-505-101 Az Egyesület honlapja: www.nane.hu
22
