DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál

A skizofrénia

A skizofrénia

A “skizofrénia” kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható.

Mit jelent a „skizofrénia” kifejezés? Többféle tévhit létezik ezzel a betegséggel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják például, hogy a skizofréniával élõ embereknek több személyiségük van. Kétségkívül létezik egy rendkívül ritka pszichiátriai kórkép, a “disszociációs zavar” – az ebben a betegségben szenvedõknek valóban többféle személyisége lehet egyidejûleg, és úgy váltogatják azokat, mint a színész a szerepeket. Ez a betegség azonban nem azonos a skizofréniával.

hirdetés

Maga a “skizofrénia” kifejezés görög eredetû és a gondolkodás összerendezettségének zavarára utal – a skizofréniában szenvedõ beteg számára olykor nehézséget okoz a valós és a képzelt dolgok, események megkülönböztetése. Találó hasonlat szerint a skizofrénia “ébren álmodás”; az események olykor meglehetõsen valóságosaknak – néha kissé szokatlanoknak vagy ijesztõeknek – azonban kétségkívül valódiaknak tûnnek. A beteg csak a skizofrén epizód lezajlása után döbben rá, hogy számos, általa valóságosnak vélt esemény valójában nem is történt meg vele. Olyan ez, mint amikor alvásból felébredve rádöbbenünk, csupán álmodtuk az imént átélt eseményeket.

Mi a skizofrénia? A skizofrénia pszichiátriai kórkép, mely bárhol a világon hozzávetõleg kétszáz közül egy embernél fordul elõ. A világ országainak zömében a kórházban kezelt skizofréniában szenvedõ betegek száma meghaladja a bármilyen más betegség miatt fekvõbeteg ellátásra szorulókét, emiatt a skizofrénia jelentõs népegészségügyi probléma. Az érintettek többsége súlyos betegségnek tekinti a skizofréniát, mert ez a kórkép gyakran befolyásolja az élet szinte minden területét. A skizofrénia kihathat sok mindenre, ami a beteg számára fontos az életében. A skizofréniában szenvedõ betegek nem ugyanazokkal a nehézségekkel küszködnek, azonban szinte mindegyikük számára nehézséget jelent a mindennapi élet valamely tevékenységének ellátása. A skizofréniában szenvedõk gondolkodása idõszakosan zavart lehet, ezért nehézséget okozhat számukra a problémák megoldása. Elõfordulhat, hogy képtelenek összpontosítani és ezt a munkateljesítményük is megsínyli. A szabadidõs tevékenységek során is ugyanezekkel a gondokkal küszködhetnek. Baráti kapcsolataik felbomolhatnak, mert a betegek számára nehézségeket okozhat a beszélgetés, ill. kevésbé fogékonyak az emberi kapcsolatok iránt. A skizofréniában szenvedõket néha oly mértékben hatalmukba keríthetik gondolataik és érzéseik, hogy alapvetõ életszükségleteikrõl (alvás, táplálkozás, http://drimmun.com

Készítette a Joomla!

Generálva: 29 June, 2016, 04:13


testápolás) is megfeledkezhetnek.

Hogyan lehet felismerni a skizofréniát? A skizofréniát bizonyos jellemzõ klinikai megnyilvánulásai alapján diagnosztizálják. Többek között a betegek gondolatainak és érzéseinek, ill. viselkedésének megváltozását tekintik kórjelzõnek. A diagnózis teljes mértékben azon alapul, amit a beteg elmond orvosának az általa átélt nehézségekrõl. Épp ezért fontos, hogy a beteg pontosan számoljon be arról, mit él át! A közhiedelemmel ellentétben a pszichiáterek és munkatársaik nem képesek olvasni betegeik gondolataiban; a diagnózist csak a betegek és hozzátartozóik által elmondottak alapján állíthatják fel. A következõ ismérvek alapján állapítják meg, hogy a vizsgált beteg átél-e éppen skizofrén epizódot vagy sem:

- Gondolkodászavar

A skizofrén epizód ideje alatt legtöbbször megváltozik a gondolkodás és többféle, jellegzetes gondolkodási zavar észlelhetõ. Például: A beteg nem a sajátjaiként éli meg az eszébe ötlõ gondolatokat. Úgy érezheti, hogy azokat mások sugallják neki gondolatátvitellel, rádióhullámok vagy lézersugarak felhasználásával. A gondolatok egyik pillanatról a másikra eltûnhetnek a beteg tudatából – mintha elorozta volna õket valaki. A beteg tudata ilyenkor teljesen kiürül, és egy pillanatra teljesen leállhat a gondolkodása. Ez a jelenség nem azonos azzal, amikor megfeledkezünk valamirõl, vagy felindult idegállapotban képtelenek vagyunk megzabolázni a gondolkodásunkat. A betegek elhangzó mondatokként élhetik meg gondolataikat, hangos beszédként, amit akár a közelükben állók is meghallhatnak. Olykor úgy érezhetik, hogy gondolataik kisugároznak az agyukból, vagyis mindenki tudhatja, mire is gondolnak, és ezért egyetlen gondolatukat sem rejthetik el mások elõl.

- Téveszmék

A téveszmék a skizofréniában szenvedõ beteg számára meglehetõsen valószerûnek tûnõ gondolatmenetek és értékítéletek, melyek azonban még a legközelebbi családtagok vagy hozzátartozók számára is tökéletesen értelmetlenek. Íme néhány példa a skizofréniára jellemzõ téveszmékre: Befolyásoltatásos téveszeszme: Más személyek, vagy külsõ erõ irányítja a beteg gondolatait és cselekedeteit. A beteg önálló akaratától megfosztott bábnak érzi magát; úgy véli, hogy agy- és testfunkcióit más irányítja. Üldöztetéses, vagy paranoid téveseszme: A beteg úgy gondolja, hogy bántalmazástól kell tartania – sõt talán az életére törnek – mégpedig minden ok nélkül. A beteg meg van gyõzõdve arról, hogy igazságtalanul üldözik. Vonatkoztatások: A beteg mindennapos eseményekben és jelenségekben kizárólag neki szóló üzeneteket sejt; pl. a közelgõ világvégére figyelmeztetõ üzenetként értelmezheti, ha egy gépjármû megvillantja a fényszóróját. Nagyzásos téveszmék: A beteg különösen fontos, ill. különleges képességekkel felruházott személyiségnek tartja magát (pl. uralkodónak, netán földrengés, árvíz és egyéb természeti katasztrófák elõidézésére képes varázslónak). Ezek a hiedelmek gyakran hirtelen ötlenek a betegek eszébe, és meglehetõsen elütnek az illetõ szokványos gondolataitól és eszméitõl, ezért a családtagok és a hozzátartozók hamarosan gyanút fognak, hogy e gondolatok aligha lehetnek igazak. Gyógyulásuk után a betegek maguk is gyakorta megdöbbennek a skizofrén epizód ideje alatt tett kijelentéseiken és akkori gondolataikon. Sokan úgy érzik, mintha álomból ébredtek volna.

- Hallucinációk (érzékcsalódások)

http://drimmun.com




Mások számára nem látható, hallható, érzékelhetõ dolgok látása, hallása, ill. általában érzékelése az ún. hallucináció vagy érzékcsalódás. Voltaképpen ez a jelenség is az ébren álmodáshoz hasonlítható. A skizofrénia rendkívül jellegzetes tünete, ha a beteg tisztán hallja – rajta kívül azonban senki sem észleli – hogy valakik beszélnek hozzá. Az illetõk hangja teljesen valószerûen hangzik, és úgy tûnik, hogy a szomszéd szobából, vagy az épületen kívülrõl szól. Az is elõfordulhat, hogy a beteg a fejében, ill. ritkábban más testrészében érzékeli a hangforrást. Az érzékcsalódások tehát hallás, látás, vagy bármi módon történõ olyan érzékelés, mely mások számára nem érzékelhetõ.

A skizofrénia egyéb sajátosságai Nem csak ezek a tünetek fordulhatnak elõ, amikor egy kórkép diagnózisát próbáljuk felállítani. Olykor nem is ezek a legzavaróbb tünetek. A legzavaróbb talán az, amikor az elmebetegségek egyik súlyosabb formájában, a skizofréniában, megjelennek a magatartás különbözõ változásai. Ezek gyakran megelõzik a téveszméket a hallucinációkat, s jóval az akut fázis után is fennmaradnak. Ezek az alábbiak lehetnek: Lelassult cselekvés: Néhány ember rendkívül nehéznek találja, hogy belefogjon valamilyen tevékenységbe még akkor is, ha kedve van ahhoz. Valaki ezt úgy írta le, mint egy autó, amelyik elakad a sárban, mely a jeget borítja, s hiába dübörög a motor, látszólag semmi sem történik. Ilyesmit látunk, amikor egy negatív tünetes emberrel találkozunk. Úgy tûnik, mintha semmit sem csinálna, semmi sem érdekelné, s egyesen lusta lenne. Azonban nagyon gyakran nem ez a helyzet. Természetesen, olykor az elmebetegséggel élõk is ellustulhatnak, mint bárki más! Azonban nekik is épp úgy vannak életcéljaik, mint bárki másnak, s õk is hasonlóképp örülnek, s elégedettek, ha mindennapi munkájuk, hobbijuk vagy más konstruktív tevékenységük során eredményeket érnek el. Azonban egy idõ után, ha erõfeszítéseink, hogy visszajussunk a normális életbe, hiábavalónak tûnnek, teljesen természetes, hogy feladjuk, éppúgy, mint a sárban elakadt autó, amelyik elõbb-utóbb leáll, mert kifogyott a benzin. Meglassult gondolatok: Amellett, hogy olykor eltûnnek gondolataink, illetve megszokott menetük akad meg, az is elõfordul, hogy meglassulnak a gondolataink. Úgy tûnhet, ahogy azon képességünk, hogy koncentráljunk, illetve megoldjunk egy mégoly egyszerû problémát, egyszerûen eltûnt. Néha ezt az állapotot hanghallások, illetve téveszmék is elõidézhetik. Megváltozott érzelmek: Az az érzés, hogy érzéseink eltûntek, vagy igen gyengék, gyakori tünet a skizofréniában. Ez érintheti mind a boldogság-érzést, mind a szomorúságot. Máskor, pszichotikus állapotban, úgy találhatjuk, hogy nem tudjuk visszafogni az érzéseinket, ezért nevethetünk, sírhatunk, holott nem érzünk különösebb boldogságot vagy szomorúságot. Beszédproblémák: Olykor a pszichotikus ember úgy beszél, hogy nem lehet megérteni. Alkalmanként szokatlan szavakat, kifejezéseket találnak ki. Máskor meg alig beszélnek, s lehetetlen velük szóba állni. Furcsa testtartás és mozdulatok: Néhány ember furcsa testtartást vehet fel, vagy szokatlan mozdulatokat tehet. Órákig állhatnak vagy fekhetnek egyhelyben. E jelenségek egy része a betegség kezelése érdekében alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaira vezethetõ vissza, más részük azonban a betegség tüneteiként jelentkezik. Depresszió és elkedvetlenedés: nemegyszer nehéz megmondani, hogy mi a különbség a negatív tünetek és a depresszió tünetei között, s persze, ezek egyszerre is elõfordulhatnak. A depresszióban szenvedõk elveszítik érdeklõdésüket mindaz iránt, ami korábban érdekelte õket, eltûnik az öröm, holott máskor boldogan tették ezt vagy azt. Az elkedvetlenedés, törekvéseink feladása szintén depressziós érzéshez, s öngyilkossági gondolatokhoz vezethet. .

Általában milyen a skizofrénia kórjóslata? A skizofrénia általában fiatal felnõttkorban alakul ki. Ettõl függetlenül, az élet bármely szakaszában jelentkezhet, és ha rendkívül fiatal korban kezdõdik általában kedvezõtlenebb a kórjóslata, mint ha csak az élet derekán vagy még késõbb alakul ki. Számos esetben mindössze egyetlen skizofréniás epizód zajlik le ami soha többé nem ismétlõdik. Egyes betegek azonban több visszaesést is kénytelenek elszenvedni, ebben az esetben teljesen tünetmentes idõszakok és fellángolások váltakoznak. Néhány betegnél hosszú éveken keresztül észlelhetõ néhány a skizofrénia tünetei közül. Úgy tûnik azonban, hogy az évek múlásával még a legsúlyosabb esetekben is legtöbbször javul a skizofrénia kórjóslata. A korszerû gyógymódok alkalmazásának köszönhetõen számottevõen enyhíthetõk a betegek számára legmegterhelõbb panaszok és megnyújtható a tünetmentes idõszakok hossza. A legjobb eredmény abban az esetben érhetõ el, ha a betegség kialakulása után mihamarabb elkezdik a kezelést. Mindazonáltal, még teljes gyógyulás esetén sem zárható ki teljes mértékben a fellángolások késõbbi ismétlõdése. Ritka esetekben még a leghathatósabb kezelés sem segít; és a kezelés ellenére együtt kell élni a tünetekkel.

http://drimmun.com




A sikofrénia kiújulásra hajlamos betegség A betegek jelentõs hányadát életük legtevékenyebb szakaszában sújtja a skizofrénia, mely emiatt nagymértékben hátráltatja terveik valóra váltását és a kilátásaikat is rontja. Mindezek következtében a betegek boldogtalannak, összetörtnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat. Nyomott kedélyállapotuk olykor megtévesztõen hasonlít a depresszióhoz, ezért csak a kórjelzõ tünetek jelentkezésekor ismerik fel a betegségüket. A lehangoltság idõszakában gyakori az öngyilkosság, már csak ezért is ajánlatos a betegség mielõbbi megállapítására és kezelésére törekedni. A lehangoltságon kívül más pszichés tünetek (többek között szorongás) is jelentkezhet és testi betegségekkel is meg kell néha küzdeni. Épp ezért fontos, rendszeres idõközönként ellenõrizni egészségi állapotukat és állandóan a lehetõ leghatékonyabb gyógymódokat alkalmazni. Mi okozza a skizofréniát? A skizofrénia a pszichés stresszel összefüggõ, biológiai rendellenesség. Valószínû, hogy az agymûködés zavarai és a mindennapi élet stresszhatásai együttesen idézik elõ a skizofréniát. Az agy idegsejtjei különleges vegyi anyagok, ún. neurotranszmitterek közvetítésével kommunikálnak egymással. Bár az agymûködésben a skizofrénia kialakulásakor bekövetkezõ változások nem pontosan ismertek, valószínûleg kihatnak a neurotranszmitterek képzõdésére és funkcióira. Az érzékcsalódásokat, a téveszméket és a gondolkodási zavarokat például a neurotranszmitterek egyensúlyának felbomlása idézi elõ. Ez az egyensúlyzavar bizonyos drogokkal (pl. LSD vagy crack, kokain adásával) is elõidézhetõk; a kábítószer-élvezõk tünetei gyakran a skizofréniához hasonlóak. Ismeretes továbbá, hogy egyes gyógyszerek feltehetõen a neurotranszmitterek egyensúlyának helyreállítása révén enyhítik a skizofrénia tüneteit. A skizofrénia tehát az agy biokémiai mûködéseinek zavara, amelyet stresszhatások váltanak ki.

Örökölhetõ-e a skizofrénia? Egyes családokban több generációt is sújt a szkizofrénia. Ebbõl nem következik az, hogy ha bárki rokonai közül valaki skizofréniában szenved, akkor ez a betegség a család többi tagján is kialakul. Az sem helytálló, hogy a skizofréniával élõ embernek nem szabad családot alapítania és gyermeket vállalnia. Amint azt korábban már említettük, az átlagnépességben mintegy 0,5%-ra tehetõ a skizofrénia gyakorisága (vagyis 1:200 az esélye, hogy valaki skizofréniában betegedjék meg). Elsõfokú rokon (pl. szülõ, testvérek) betegsége esetén kb. 5-10% a kockázata annak, hogy bárki is megbetegszik. Ennél nagyobb a megbetegedés veszélye, egypetéjû ikertestvérek esetén vagy ha mindkét szülõ skizofréniában szenved. Úgy tûnik, hogy maga a betegség nem, csupán a kialakulására való hajlam örökölhetõ. A skizofrénia kialakulása szempontjából fokozottan veszélyeztetett egyének agyából valószínûleg hiányzik valamilyen, a biokémiai mûködések egyensúlyzavarának kialakulását gátló vegyület. Skizofrénia csak abban az esetben alakul ki, ha a betegségre fokozottan fogékony egyént bizonyos stresszhatások érik.

A stressz és a skizofrénia kapcsolata Említettük már, hogy a skizofrénia rendszerint fokozott pszichés megterhelés idõszakában jelentkezik. A fiatal felnõttkor különösen a férfiak számára az élet egyik legmegterhelõbb idõszaka. Az élet ezen szakaszában kell szert tenniük a lehetõ legelõnyösebb állásra, szoros baráti kapcsolatokat kell kiépíteniük, partnerkapcsolatot kezdenek és sok idõt kell családjuktól távol eltölteniük. Férfiakon ebben az idõszakban alakul ki a leggyakrabban a skizofrénia. A nõk esetében inkább a gyermekek megszületése utáni idõre tolódik a fokozott megterhelés, talán ezzel függ össze, hogy a skizofrénia is valamivel késõbb jelentkezik. Több vizsgálat eredményei bizonyítják, hogy rendkívül megterhelõ események (családtag halála, munkahely elvesztése, szoros kapcsolat felbomlása) után rövidesen súlyosbodhat a skizofrénia. Mindazonáltal, nem csak a megrázó, drámai események idézhetnek elõ állapotromlást, hanem a rendkívül intenzív, örömteli események is (pl. a házasságkötés, gyermek születése, költözködés, új munkahelyre kerülés). A kedvezõtlen szociális körülmények (pl. szegényes lakáskörülmények, hajléktalanság, munkanélküliség, nélkülözés) is rendkívül erõs stresszhatást okoznak. Fontos, hogy az ilyen nehézséggel élõk legalább az alapvetõ szociális támogatást megkapják, hogy sikerrel vállalkozhassanak problémáik megoldására. Más vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a skizofréniában szenvedõ beteg környezetében élõ, vele nap mint nap érintkezõ személyek (családtagok, barátok, munkatársak) nagymértékben elõsegíthetik az illetõ gyógyulását, ha segítik a beteget korábbi készségei és érdeklõdése fokozatos visszanyerésében. A bírálat, sürgetés, és a türelmetlenség ronthatja a beteg állapotát. Másrészt, a túlzásba vitt gondoskodás sem elõnyös, mert ebben az esetben a teljes tétlenség súlyosbíthatja a skizofréniát. Bár a mindennapi életbõl lehetetlen teljes mértékben számûzni a stresszhatásokat, a barátok és a családtagok módfelett megkönnyíthetik egymás számára a nehézségek leküzdését, reális célokat tûzhetnek ki, és ezeket lépésrõl-lépésre megvalósíthatják. http://drimmun.com




A betegség gyógyszeres kezelésén kívül az is fontos feladatunk, hogy megtanítsuk Önt a problémák és célok hatékony kezelésére, amely segíthet abban, hogy a mindennapi életben elõforduló, lehetséges stresszhatásokkal jobban meg tudjon birkózni. A gyógyszeres terápia és a stresszhatások hatékonyabb kezelése elõsegítheti a kilábalást a skizofréniás epizódokból, sõt a késõbbi, súlyos visszaesések kockázatát is csökkentheti.

A család hozzáállásának kihatásai Egyértelmû, hogy a családtagok és a barátok segítsége rendkívül hasznosnak bizonyulhat – ezek a személyek azonban fokozhatják is a mindennapi stresszterhelést. Arra semmilyen bizonyíték sincs, hogy a családi élettel járó megterhelés bármi módon elõidézhetne skizofréniát. Néhány évvel ezelõtt még úgy gondolták, hogy a skizofrénia és más pszichiátriai betegségek kialakulása is arra vezethetõ vissza, hogy a szülõk miképpen közölték gondolataikat és érzelmeiket gyermekeikkel. Bár ez kétségkívül meghatározó jelentõségû, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a gyermeknevelés hiányosságai, a kommunikációs zavarok, vagy a boldogtalan gyermekkor skizofréniát okozhatnának. Természetesen, a nehéz gyermekkor nem segíti a stresszkezelés hatékony módszereinek elsajátítását. Sõt mi több, ha a hányattatott gyermekkorú egyén késõbb skizofréniában betegszik meg, a betegség sokkal nagyobb mértékben teszi képtelenné a mindennapi élet tevékenységeire, mint a stresszhelyzeteket hatékonyabban kezelõ betegtársait.

Összefoglalás

- A skizofrénia olyan pszichiátriai betegség, mely a lakosság 0,5%-án (200 közül 1 lakoson) alakul ki. - Legfontosabb tünetei: téveseszmék; hallucinációk vagy érzékcsalódások – többnyire hangok hallása; gondolkodás, érzelmi- és viselkedészavarok. - A betegség kiváltó oka nem ismert, azonban az agy biokémiai mûködéseinek egyensúlyzavara minden bizonnyal közrejátszik a kialakulásában. - A stressz és a lelki feszültség súlyosbítják a kórlefolyást, sõt talán a betegség kiváltásában is szerepet játszanak. - A skizofréniában szenvedõk valószínûleg biológiai sajátosságaik folytán fogékonyabbak a betegség kialakulására; ez a hajlam általában ugyanazon család több generációján át követhetõ. - Bár egyes betegek teljesen kigyógyulnak a skizofréniából, a betegek zöménél visszaesések következhetnek be, néha pedig állandóan észlelhetõk tünetek. - Noha nincs a birtokunkban végleges gyógyulást eredményezõ gyógymód, a rendelkezésre álló módszerekkel megelõzhetõk a súlyos visszaesések és kiküszöbölhetõk a mindennapi életben felmerülõ nehézségek. - A családtagok és a barátok akkor segítik a leghathatósabban a szkizofréniában szenvedõ beteget, ha támogatják korábbi képességei fokozatos visszanyerésében, továbbá felkészítik õt a stresszhatások hatékonyabb elviselésére és kezelésére.

(Forrás: Prof. Ian Fallon, Dr. Christine McGill,Dr. Jeffrey Boyd)

http://drimmun.com



DR. IMMUN Egészségportál

Recommend Documents