DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál

Izmok

Izmok

A testet és a belsõ szerveket izmok mozgatják. Az izomszövet rostokból áll, melyek összehúzódása és elernyedése hozza létre a mozgást.

hirdetés

A fej és a nyak izmai Minden izomnak van egy eredési és egy tapadási pontja. Ez utóbbi annak a területnek felel meg, amelllyel az izom összeköttetésben áll. Az izomk eredési helye fix pont, a tapadási hely pedig az a pont, amelyre az izom kifejti hatását. (M. = musculus /izom/; mm. = musculi / izmok).

M. buccinator (trombitás izom): a száj oldalfalát a felsõ és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során. M. corrugator supercilii: a szemöldököket mozgatva egymáshoz közelíti azokat. M. deltoideus (deltaizom): a kart vízszintes helyzetbe emeli. M. depressor anguli oris: a szájzugot és az alsó ajkat lefelé és kifelé húzza. M. depressor labii inferioris: összehúzódásával az alsó ajkat lefelé húzza és kifelé fordítja. M. levator labii superioris alaeque nasi: a felsõ ajkat és az orrszárnyakat emeli. M. levator scapulae (lapockaemelõ izom): a gerincoszlop nyaki szakaszához, mint fix ponthoz képest mérlegszerû emelõ hatást fejt ki a lapockára (vállvonogatás). A lapockához mint fix ponthoz képes a saját oldala felé hajlítja a nyaki gerincet. M. masseter: az állkapcsot felfelé húzza, a szájat zárja. M. nasalis – pars alaris: összehúzódásával ráncolja az orrhát, illetve az orrgyök bõrét. M. nasalis – pars transversa: tágítja az orrnyílásokat. M. occipitorfontalis – venter frontalis (M. frontalis): a homlok bõrét haránt ráncokba szedi, és emeli a szemöldök ívet. http://drimmun.com

Készítette a Joomla!

Generálva: 18 September, 2016, 15:18


M. occipitofrontalis – M. occipitalis - venter occipitalis : a hajasfejbõrt hátrafelé húzza. M. omohyoideus: lefelé húzza a nyelvcsontot, és hátrafelé is hajlítja azt. M. orbicularis oris: a szájnyílást körkörösen körülfogja, az ajkakat zárja, illetve csücsöríti. M. pectoralis major (nagy mellizom): a távolított kart közelíti a törzshöz és elõre húzza. A felemelt kart lefelé húzza. A felemelt és rögzített felsõ végtag mellett (pl. mászáskor) emeli a törzset. M. scalenus anterior, m. scalenus medius: a gerincoszlop nyaki szakaszához mint fix ponthoz képest emelik az elsõ két bordát. A bordákhoz mint fix ponthoz képest a fejet oldalra hajtják és az arcot az ellentétes oldal felé fordítják. Mm. splenii: a fejet saját oldala felé fordítja (az arcot fölfelé is). A kétoldali izom egyidejû összehúzódása a fejet hátrafelé hajlítja, nyugalmi helyzetben pedig rögzíti. M. sternocleidomastoideus - (fejbiccentõ izom): A fejet csak akkor hajlítja, biccenti elõre a két izom, ha az arc már elõre süllyedt. M. sternohyoideus: lefelé húzza a nyelvcsontot és ezzel a gégét is nyeléskor. M. temporalis: az állkapcsot felfelé és hátrafelé húzza. M. trapezius (csuklyás izom): a vállat és a fejet mozgatja, közelítve a lapockát a gerincoszlophoz. Függeszkedéskor alsó rostjai a törzset emelik. Mm.zygomatici – m. zygomaticus major - zygomaticus minor: Mzygomaticus minor: emeli a felsõ ajkat. Platysma (nyaki bõrizom): lefelé húzza a szájzugot és az áll bõrét, megfeszíti a nyak bõrét.

Kattintson a képre!

A test izmai elölnézetbõl M. abductor pollicis brevis: a hüvelykujjat eltávolítja a többi ujjtól. M. abductor pollicis longus: a hüvelykujjat távolítja és elõrehúzza. M. adductor longus – hosszú combközelítõ izom: együttmûködik a nagy combközelítõ izommal. M. adductor magnus – nagy combközelítõ izom: a combot közelíti és befelé forgatja. M. biceps brachii kétfejû karizom: az alkart a kar felé hajlítja. M. brachialis – karizom: segíti a kétfejû karizmot az alkar hajlításában. M. brachioradialis: az alkat a kar felé hajlítja és „ tisztelgõ helyzetbe” állítja. http://drimmun.com




M. coracobrachialis – hollócsõr-karizom: a kart emeli, a távolított kart a törzshöz közelíti, elõre és befelé mozdítja. M. deltoideus – deltaizom: a kart vízszintes helyzetbe emeli. M. depressor anguli oris: a szájzugot és az alsó ajkat lefelé és kifelé húzza. M. extensor carpi radialis brevis: setíti a m. extensor carpi radialis longus-t. M. extensor carpi radialis longus: a második kéztõcsontot a kéztõ felé, ezt pedig az alkar felé feszíti, a kezet az orsócsont felé hajlítja. M. extensor digitorium longus: feszíti és szétterpeszti a ujjait. M. flexorcarpi radialis: a kéztõt az alkar felé hajlítja , és az orsócsont irányába húzza. M. gastrocnemius – caput mediale: M. iliacus: a nagy horpaszizommal együtt a medence felé hajlítja a combot, ugyanakkor közelíti és kifelé forgatja. M. obliquus externus abdominis – külsõ ferde hasizom: elõre hajlítja a törzset. M. occipitiofrontalis – venter frontalis: a homlok bõrét haránt ráncokba szedi, és emeli a szemöldök ívet. M orbicularis oris: a szájnyílást körkörösen körülfogja, az ajkakat zárja, illetve csücsöríti. M. orbicularis oculi: összehúzódásával zárja a szemrést. M. palmaris longus – hosszú tenyérizom: a kezet az alkar felé hajlítja. M. pectineus – fésûizom: a combot kifelé forgatja és közelíti. M. pectoralis major – nagy mellizom: M. psoas major – nagy horpaszizom: A medence félé hajlítja a combot. M. rectus femoris – egyenes combizom: a comb felé feszíti a lábszárat. M. sartorius – szabóizom: a combot közelíti, hajlítja és kifelé forgatja, a lábszárat hajlítja és befelé forgatja. M. serratus anterior – elülsõ fûrészizom: belégzés alatt emeli a bordákat. M. soleus: M. sternocleidomastoideus – fejbiccentõ izom: M. temporalis: M. tibialis anterior: a lábat feszíti. M. trapezius – csuklyás izom: M. triceps brachii – caput laterale – háromfejû karizom – külsõ fej: az alkat feszíti. M. triceps brachii – caput longum – háromfejû karizom – hosszú fej: az alkat feszíti. M. triceps brachii – caput mediale – háromfejû karizom – belsõ fej: M. vastus lateralis: a m. rectus femoris-szal együttmûködve feszíti a lábszárat. M. vastus medialis: a m. rectus femoris-szal és a m. vestus lateralis-szal együttmûködve a comb felé feszíti a lábszárat.

http://drimmun.com





Izmok hátulnézetbõl Galea aponeurotica – fejsisak: összeköti a m. frontalist és a m. occipitalist, íly módon hozva létre a m. occipitofrontalist. M. abductor pollicis longus: M. adductor magnus – nagy combközelítõ izom: M. anconeus – kampóizom: az alkar járulékos feszítõ izma a triceps mellett. M. biceps femoris: - kétfejû combizom: a lábszárat a comb felé hajlítja, és behajlítás után kifelé forgatja. M. brachioradialis: M. deltoideus – deltaizom: M. extensor carpi radialis brevis: M. extensor carpi radialis longus: M. extensor carpi ulnaris: a kezet az alkar felé feszíti, és eközben befelé forgatja. M. flexor hallucis longus: hajlítja az egész lábat. M. gastrocnemius – caput laterale és m. gastrocnemius – caput mediale: járáskor, lábujjhegyre álláskor emelik a sarokcsont gumóját, felemelve ily módon az alsó végtagot és a testet. A m. soleus-szal együtt a járás szempontjából alapvetõ jelentõségû izmok. M. gluteus maximus – nagy farizom: mozgó végtagnál a combot hátrafelé húzza és kifelé forgatja. Fontos szerepet játszik az egyenes járásban és az egyensúly megtartásában. M. gluteus medius – középsõ farizom: az egész izom összehúzódása a combot távolítja. Járás során együttmûködik a nagy farizommal. M. gracilis: a combokat egymáshoz közelíti, a lábszárat enyhén hajlítja és kissé befelé forgatja. M. infraspinatus – tövis alatti izom: a karcsontot kifelé forgatja. Mm. interossei dorsales – kézháti csontközi izmok: az ujjakat szétterpesztik. M. latissimus dorsi – széles hátizom: a felemelt kart hátrafelé és lefelé húzza. A kart a hát mögé viszi és befelé forgatja. M. levator scapulae – lapockaemelõ izom M. obliquus externus abdominis – külsõ ferde hasizom M. occipitofrontalis – venter occipitalis M. peroneus brevis – rövid szárkapcsi izom: a hosszú szárkapcsi izommal együtt a lábat hajlítja és a külsõ lábszélt emeli. M. semimembranosus: rögzített medence esetén a comb felé hajlítja a lábszárat és kissé befelé forgatja, ha a comb rögzített helyzetû, feszíti a medencét. http://drimmun.com




M. semitendinosus: hajlítja és befelé forgatja a lábszárat. M. soleus: a járásban van fontos szerepe. M. sternocleidomastoideus –fejbiccentõ izom: együttmûködik a tövis alatti izommal a karcsont kifelé forgatásában. M. trapezius – csuklyás izom: felsõ rostjai emelik és befelé húzzák a vállat, alsó rostjai a lapockát közelítik a gerincoszlophoz. M. triceps brachii –caput laterale – háromfejû karizom – külsõ fej: a háromfejû karizom hosszú fejének mûködését segítve fejti ki hatását. M. triceps brachii – caput longum – hármfejû karizom – hosszú fej: a belsõ és külsõ fejjel együtt alkotja a háromfejû karizmot, emely az alkat feszíti. M. triceps brachii – caput mediale – háromfejû karizom – belsõ fej: a háromfejû karizom hosszú és külsõ fejének mûködését segítve fejti ki hatását.


http://drimmun.com



DR. IMMUN Egészségportál

Recommend Documents