DR. HABIL. BORDÁS MÁRIA A CLOUD COMPUTING ALKALMAZÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A MA- GYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ OBAMA KORMÁNY PÉLDÁJA ALAPJÁN *

Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011

Közigazgatástudományi Kar

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

DR. HABIL. BORDÁS MÁRIA A CLOUD COMPUTING ALKALMAZÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN – AZ OBAMA KORMÁNY PÉLDÁJA ALAPJÁN*

Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a nemzetközi gyakorlat alapján azt, hogy a Cloud Computing modell a magyar közigazgatásban – különösen az önkormányzati szférában – hogyan alkalmazható, és ehhez a hatályos jogi szabályozás milyen kereteket nyújt. Problémát jelent, hogy a magyar közigazgatás elektronizálásában a jogi szabályozás monopóliumot adott a központi elektronikus szolgáltató rendszer – a kormányzati portál – számára, amely kormányzati tulajdonban van, kormányzati felügyelet alatt áll, és csaknem kizárólagosan jogosult az elektronikus közszolgáltatások nyújtására. Nem vonjuk kétségbe a kormányzati portál eddigi eredményeit, azonban úgy tűnik, hogy a kormányzati monopólium a fejlesztések területén is kevésbé innovatív, mint az üzleti szféra, és az e-közigazgatás jogi szabályozására is jellemző az állandó változás – ezzel együtt a kiszámíthatatlanság - valamint sok esetben a merev, bürokratikus szabályok alkalmazása. A Cloud Computing modell előnye, hogy egységes informatikai rendszerben működik, átlátható és költség-hatékony, mert a közigazgatási szerv mentesül az újabb informatikai beruházások finanszírozása alól, mégis hozzáfér olyan elektronikus szolgáltatásokhoz, amelyek a saját működését olcsóbbá és hatékonyabbá teszik. Az állampolgárok a Cloud Computing modellben gyorsabban és könnyebben tudják ügyeiket intézni, ezáltal lényegesen csökkennek az állampolgárokat terhelő adminisztratív költségek, illetve jobban hozzáférnek az önkormányzatok működésével kapcsolatos közérdekű információkhoz, ami nagymértékben elősegíti a közpénzek demokratikusabb, átláthatóbb felhasználását.

*

Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a „Közigazgatási szervezet és e-kormányzás” műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Török Gábor egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi docens (BCE Közigazgatástudományi Kar); elérhetősége: [email protected].

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

2

1. A CC modell jellemzői 1.1 A CC modell szervezete A CC modell szervezeti újdonsága az eddig alkalmazott eKözigazgatási megoldásokhoz képest: − Egységes informatikai rendszerben működik, összeköti a közigazgatási szerveket egymással, valamint az ügyfeleket a közigazgatási szervekkel. − Egy központi szolgáltató rendelkezik a szoftverrel, a hardverrel, valamint a rendszer működtetéséhez szükséges adat-állománnyal. − Költséghatékony, mert az ügyfél és a közigazgatási szerv mentesül attól, hogy újabb hardvereket és szoftvereket vásároljon. − Internet, email, SMS és telefon útján hozzáférhető a rendszer, az ügyfél kérése alapján. − Az államilag garantált szolgáltatások regisztráció, az üzleti alapú szolgáltatások szerződés alapján vehetők igénybe. 1.1 A CC modell által nyújtható szolgáltatások szempontjai 1.1.1 Nemzetközi gyakorlat Abban teljes egyetértés mutatkozik, hogy a közigazgatás hatékonysága a leglátványosabban elektronizálás útján növelhető. Az elektronikus megoldások kétféle módon alkalmazhatók a közigazgatásban: egyrészt a közigazgatás szolgáltatásainak - mint például az engedélyek megadása - illetve magának a közigazgatás működésének - mint például a belső ügyintézési rend, vagy a hatóságok közötti együttműködés – elektronizálásával. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a CC szolgáltatásokat sikeresen alkalmazták a közigazgatásban is. A legnagyobb hatású az Egyesült Államokban, az Obama kormány által megvalósított modell1 - bár ezekről a kísérletekről egyelőre csak a médiában megjelent – így nem kellő mélységű és részletezett - tájékoztatók olvashatók. Nem ismert jelenleg az sem, hogy a CC szolgáltatások hogyan voltak beilleszthetők az amerikai közigazgatási-jogi rendszerben, ennek ellenére ezekből a magyar közigazgatás számára is lényeges következtetések vonhatók le. Az Obama kormány kezdettől fogva lényeges célként tűzte ki az állampolgárok és a kormányzati szervek között egy intenzívebb kapcsolat létrehozását, mert ezt a demokrácia és a hatékony közigazgatás alapvető feltételének tartja.

1

Az 1. fejezet az 1.2 pontig Dr. Imre Miklós és a szerző közös tanulmányán alapul. Vö. IMRE-KRISTÓ (2011): Az Egyesült Királyság közigazgatása. (megjelenés alatt)

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

3

A kormány és az állampolgár új típusú kapcsolatának lényege2, hogy a kormányzat működése nyitott legyen, valamint hogy a közigazgatás szolgáltatásai ügyfélcentrikusakká váljanak. Más szóval, az állampolgár számára több lehetőséget kell adni arra, hogy a kormányzat működésével kapcsolatos közérdekű adatokat megismerhesse, amelynek elengedhetetlen feltétele olyan új technikai megoldások alkalmazása, amelyek nem terhelik az állampolgárokat azzal, hogy további bonyolult műszaki és eljárási ismeretekre tegyenek szert. A cél, hogy a közérdekű információk és a közigazgatási szolgáltatások elérhetők legyenek bárhol és bármikor, a nap 24 órájában, a saját, vagy közösségi helyeken levő számítógépről, akár a mobiltelefonról. Az új modellen alapuló közigazgatási szolgáltatások szakítanak a „hosszú sor, sok idő, bürokratikus ügyintézés” hagyományaival, mely által lehetővé válik, hogy az ügyfél a szolgáltatáshoz néhány órán belül hozzáférjen, az ügyintézési idő látványos lerövidülésével. Az állampolgárok által igénybe vett közigazgatási szolgáltatások esetében is elsőrendű szempont, hogy a szolgáltatás ügyfélközpontú legyen, ami azt jelenti, hogy a szabályok és az eljárások kevésbé lényegesek, a hangsúly sokkal inkább a könnyebb hozzáférhetőségen van. Lényeges az is, hogy a közérdekű adatok szolgáltatása az állampolgár igényeihez igazodjon, azaz érdemi, ne pedig formális információkat tartalmazzon. Újdonság a közérdekű információk esetében, hogy az állampolgárok véleményüket megfogalmazhassák a kormányzati intézkedésekkel szemben, és erre lehetőségük legyen a CC rendszerben. Az Obama kormány a közigazgatásban az alábbi területeken alkalmazta a CC modellt: − Adatokhoz való hozzáférés: Lényeges az amerikai gyakorlatban a közérdekű információkhoz való hozzáférés, amely a CC modellben az állampolgárok által közvetlenül hozzáférhető. Saját személyes adatait is mindenki megismerheti és lekérheti a CC modellben. − A közigazgatási, vagy államszerveken belül: elektronizálták az információáramlást, például a bíróságok szervezetében, az energiaszolgáltatókat felügyelő bizottságokban, a nemzetvédelmi szerveken belül, az élelmiszerellenőrző szerveknél, a határrendészetnél. − A hatósági ügyintézésben: a vállalkozások engedélyezését, vagy a sürgősségi ügyekben – mint például családon belül erőszak, vagy segélyezés – integrálták a CC modellbe az egyablakos megoldás segítségével. Az elveszett gyermekek felkutatása, vagy a bűncselekmények felkutatása is lehetővé vált a CC modellben. − A közszolgáltatások területén: a könyvtár katalógusát elektronizálták, és tették lehetővé, hogy azt az állampolgárok a CC modellben közvetlenül elérhessék. A NASA szintén szolgáltat napi információakt a kutatók és más érdeklődők számára. 2

DR. TAYLOR, P.: Renovation Nation. White paper. http://www.govtech.com/renovationnation

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

4

− A közigazgatási fizetése: bebizonyosodott, hogy ez is megvalósítható a CC modellben. 1.2.2. Az eKözigazgatás és a hatékonyság kérdései Az elektronikus szolgáltató intézmények végső soron azt a célt szolgálják, hogy a közigazgatási szervek alacsonyabb költséggel és hatékonyabban működjenek, valamint hogy az ügyfelek adminisztratív terhei csökkenjenek. Ha jogi szabályozás túlburjánzik, és az ügyintézés bürokratikussá válik, a közigazgatás működése átláthatatlan és kiszámíthatatlan lesz. Ilyen esetben az egyéneknek és a gazdaság szereplőinek több pénzt, időt és energiát kell fordítaniuk arra, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjenek. Ezt adminisztratív költségeknek nevezik, amelynek nagysága ma már nemzetgazdasági szinten is pontosan mérhető, és a gazdasági versenyképesség egyik mutatójaként alkalmazzák. Ehhez képest az adminisztratív teher azoknak az adatoknak az összegyűjtése, és egyéb tájékoztatási kötelezettség teljesítése, amelyeket a vállalkozások jogszabályi rendelkezés hiányában nem gyűjtenének össze, illetve amelyeket nem végeznének el. Az adminisztratív terhek csökkentésének konkrét célja a vállalkozók terheinek csökkentése, amely makrogazdasági szinten és középtávon a GDP növelésével jár, mivel a megtakarított munkát és pénzt produktívabb tevékenység formájában lehet hasznosítani. Figyelemre méltó adat az elmúlt évekből, hogy a vállalkozások teljes adminisztrációjának csupán 30%-a eredményez konkrét üzleti hasznot, a többit csak a törvényi kötelezettségnek való megfelelés miatt végzik, ami jelentősen befolyásolja versenyképességüket. A vállalkozásoknak a tájékoztatási (vagy adatszolgáltatási) kötelezettségek alapján információkat kell a hatóságok vagy harmadik felek részére rendelkezésre bocsátaniuk. A tájékoztatási kötelezettség nemcsak azt jelenti, hogy valamely adatot továbbítani szükséges, hanem azt is, hogy adott információnak rendelkezésre kell állnia, vagy azt – mint jogszabályi vagy egyéb előírást – meg kell ismerni. Az elektronikus közszolgáltatások létrehozása messzemenően alkalmas arra, hogy ne csak a közigazgatás működését racionalizálja, hanem csökkentse az üzleti szereplők (jellemzően kis- és közepes vállalkozások) adminisztratív terheit azzal, hogy a fent említett problémákat – a lehetőségeihez mérten – megoldani törekszik. Az elektronikus közszolgáltatások összehangolt, duplikációkat megszüntető eszközrendszere önmagában alkalmas az adminisztratív terhek csökkentésére. Ezt a hatást az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele – természetesen a megfelelő garanciális szabályokkal – csak erősíteni tudja. Az adminisztratív terhek csökkentésének alapvető jellemzője, hogy az az elektronikus újítás, intézkedés, amely a közigazgatást (működést, eljárást stb.), a közszolgáltatást egyszerűbbé teszi, az mintegy ellenhatásként az adminisztratív terhek csökkentése irányában is hat. Az adminisztratív terhek csökkentésének elsődleges feltétele a megfelelő jogi szabályozás, jelen esetben a de-, illetve a rereguláció, amelynek eredményeként a jogi környe-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

5

zet alkalmassá válik az elektronikus közszolgáltató rendszer célkitűzéseinek megvalósítására. Nem túlzó azt állítani, hogy az elektronikus közszolgáltató rendszer minden célja kapcsolatba hozható az adminisztratív terhek csökkentésével. A dereguláció hivatott arra, hogy az egészségtelenül nagy mennyiségűvé és kaotikussá vált joganyagból kiiktassa a feleslegessé váló jogszabályi rendelkezéseket, valamint hogy megszüntesse az egymásnak ellentmondó és párhuzamos jogszabályokat. Ezzel lehetővé válik az üzleti szereplőket (és egyéb ügyfeleket) sújtó adminisztratív terheinek Európai Unió által is szorgalmazott csökkentés, amely egyértelműen a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelését eredményezik. A közigazgatás elektronizálása még azt a további követelményt jelenti a dereguláció számára, hogy a közigazgatás működésének folyamatát, valamint az ügyfél-utakat készítse elő az elektronikus alkalmazások számára. Más szóval, a jogszabályoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adott közigazgatási ügy elektronikus intézése milyen szabályokon alapul. Az ügyintézés elektronikus közszolgáltatások útján történő megvalósulása egyértelműen feleslegessé tehet olyan adminisztratív tevékenységeket, amelyeket az üzleti szereplőknek egyébként végezniük kell. Az elektronikus közszolgáltatásoknak a hatósági ügyintézés területén olyan speciális technikai feltételeknek kell eleget tenniük, amelyek a hatóság és az ügyfél közötti elektronikus kapcsolattartás törvényességét és biztonságosságát garantálják. A hatósági ügyekben – mint ahogyan már említettük – a közigazgatási szerv jogokat és kötelezettségeket állapít meg az ügyfél számára, ezért az eljárási cselekmények dokumentáltsága, bizonyíthatósága speciális követelményeket jelent az elektronikus közszolgáltató rendszer működtetésében. 1.3. A Could Computing modell szolgáltatásai Az amerikai gyakorlat alapján az alábbi közigazgatási szolgáltatás-fajták integrálhatók a Cloud Computing modellbe: •

Közérdekű adatok szolgáltatása.

A közérdekű adat fogalmát az adatvédelmi törvények általában úgy határozzák meg, mint a közigazgatási szervek működésével kapcsolatos adatokat. A közigazgatási szervek kötelesek a közérdekű adatokat nyilvánosságra hozni. Ezek tételes felsorolására a jogi szabályozásban általában nem kerül sor, ezért a jelenlegi gyakorlat szerint a közigazgatási szerv döntésén múlik, hogy honlapján mely adatokat tünteti fel. Amennyiben vita támad a közigazgatási szerv és a közérdekű adatot kérő állampolgár között, a kérdésben bíróság jogosult dönteni. A Cloud Computing modellben a közérdekű adatok szolgáltatására akkor kerül sor, ha azt az állampolgár kéri. Ha például az állampolgár szeretné meghallgatni Obama elnök legutóbb megtartott beszédét, vagy szeretné látni a kormány által kötött PPP (Public

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

6

Private Partnership) szerződéseket valamely beruházásra, esetleg el akarja olvasni egy törvény rendelkezéseit, akkor ezt az adatbázisból a szolgáltató a rendelkezésére fogja bocsátani. A közérdekű adatok meghatározásából logikusan következik, hogy a közigazgatási szerv működésével kapcsolatos közérdekű adatok szolgáltatása csak akkor tagadható meg, ha azt valamilyen közérdekű, például nemzetvédelmi, bűnüldözési, stb., okból titkossá nyilvánították. •

A közigazgatás hatósági jellegű szolgáltatásai.

A közigazgatás hatósági jellegű szolgáltatásai azt jelentik, hogy a közigazgatási szerv egy konkrét hatósági ügyben jogokat és kötelezettségeket állapít meg az ügyfél számára, például adót vet ki, engedélyt ad, szociális segélyt nyújt, személyazonosító okmányt ad ki, stb. A legutóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatósági ügyek elektronizálása – Magyarországon a kormányzati portál létrehozásával – rohamosan fejlődik. Hátrányaként említhető ugyanakkor, hogy az ügyfél szempontjából a hozzáférés még mindig nehézkes, az eljárás nem sokkal lett kevésbé bürokratikus, és a jogi szabályozás is túlságosan merev és bonyolult. Az amerikai gyakorlat is azt mutatja, hogy azokban a hatósági ügyekben vált leginkább szükségessé a Cloud Computing modell alkalmazása, amikor az eljárás gyorsaságához alapvető érdek fűződött. Ilyenként említhetők – a teljesség igénye nélkül - az üzleti vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges engedélyek, a különböző szociális intézmények és juttatások, a rendészeti jellegű intézkedések, vagy a különböző személyazonosító okmányok. A hatósági ügyekhez kapcsolódik az ügyfél joga ahhoz, hogy ügye állásáról információt kapjon. A Cloud Computing modellben az ügyfélnek nem szükséges kapcsolatba lépnie az ügyintézővel, hanem bárhol, és bármikor adatokat kaphat arról, hogy ügyében milyen eljárási cselekmények történtek. Az elektronikus közszolgáltatástól általában elvárt követelmények: − Információs központ: Az ügyfelek számára lényeges, hogy ügyeik intézéséhez megfelelő információt kapjanak, például milyen dokumentumok szükségesek egy engedély iránti kérelemhez, vagy milyen előírásokat kell betartaniuk a működésük során. Lényeges szempont az is, hogy az ügyfél az ügy intézéséhez szükséges űrlapokat, illetve a pontosan és érthetően megszövegezett útmutatókat le tudja tölteni az elektronikus rendszerről. − Egyablakos ügyintézés: Ha az ügy intézésében egyszerre több közigazgatási szerv is részt vesz, akkor az ügyfél mentesül attól, hogy több közigazgatási szerv előtt megjelenjen, mert az egyablakos ügyintézés lehetővé teszi, hogy a közigazgatási szervek egymás között továbbítsanak olyan adatokat, például jóváhagyást, hatósági bizonyítványt, szakhatósági állásfoglalást, amelyek az ügy elintézéséhez szükségesek.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

7

− Teljes körű ügyintézés elektronikus úton: Az ügyfél az ügy intézésére irányuló kérelmet, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget és egyéb eljárási cselekményeket elektronikus úton végezheti, elektronikusan tarthat kapcsolatot az ügyintézővel, és elektronikusan tudja követni ügye mindenkori állását. Ha személyes megjelenés szükséges, például személyazonosító okmány készítésekor, vagy helyszíni szemle alkalmával, ez esetben elektronikus időpont-foglalást kell lehetővé tenni. − Elektronikus fizetés: Az ügyfél a közigazgatási eljárásokban felmerülő fizetési kötelezettségének, például adó, vám, illeték, elektronikus úton is eleget tehet, és a befizetett összegeket egy elektronikus központ számolja el a közigazgatási szerv, az ügyfél pénzintézete és az államkincstár között. Ez mentesíti a hatóságokat az átutalások, jóváírások és elszámolások bürokratikus rendszerének fenntartása alól. •

A közigazgatási adatok nyilvántartása

A közigazgatás sokféle adat nyilvántartására és a nyilvántartási rendszerből különféle adatok szolgáltatására köteles. Ezen a területen is történtek előre lépések, ennek ellenére a nyilvántartási rendszerek elektronizálása jelenleg még csak a kezdeti stádiumban valósult meg. A Cloud Computing modell azonban ezen a területen látványos eredményeket ígérő. Az állampolgárok számára mindennapi ügyeik intézéséhez számos olyan adat szükséges, amelyek a közigazgatási nyilvántartásokban találhatók. A földhivatalok például tulajdoni lap másolatot adnak az ingatlan adásvételi szerződésekhez, az anyakönyvi kivonatok szükségesek a házasságkötéshez, a hagyatéki ügyintézéshez, a cégek adatai az üzleti tevékenységhez, stb. A Cloud Computing modell alkalmas arra, hogy az állampolgárok ezeket az adatokat gyorsan és egyszerűen megkaphassák, akár a saját, személyes, akár mások adataikat tartalmazó dokumentumokról van szó. Ez utóbbi adatok csak a nyilvános közigazgatási nyilvántartási rendszerekből adhatók. •

A közszolgáltatásokkal kapcsolatos adatok szolgáltatása

A közszolgáltatásokkal kapcsolatos adatok sokfélék, mivel a közigazgatás által nyújtott szolgáltatások is rendkívül szerteágazóak. A Cloud Computing modellt sikeresen alkalmazták az amerikai könyvtári szolgáltatások esetében, de szinte minden közszolgáltatásra kiterjeszthető. Például az egészségügyben az orvos adatokat kérhet a beteg egészségügyi állapotáról bármely egészségügyi intézménytől, az állampolgárok a beteg hozzátartozójuk egészségi állapotáról, az ügyeleti rendszerről, a sürgősségi ellátásokról, az egészségügyi intézmények szolgáltatásairól, stb.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

8

Mivel általában az önkormányzatok nyújtják a legtöbb helyi közszolgáltatást, az állampolgárok az önkormányzatoktól kérhetnek olyan helyi közérdekű információkat is, mint például az útlezárás időtartama, a vízszolgáltatás visszaállításának várható időpontja, a szociális juttatások típusai, a különböző kulturális rendezvényekről, időjárásról, útvonalakról, forgalmi torlódásokról, stb. •

Közigazgatási szerveken belül, és a közigazgatási szervek között adatok szolgáltatása.

A Cloud Computing modell alkalmas arra is, hogy magát a közigazgatás működését tegye hatékonyabbá azáltal, hogy a közigazgatási szervek egymás között, valamint a közigazgatási szerveken belül – az egyes szervezeti egységek egymás között - adatokat kérhetnek az általuk ellátott feladatok tekintetében. A szervezeten belül a Cloud Computing modellt már számos üzleti vállalkozás, mint például a Coca Cola, Glaxo, stb., is sikeresen alkalmazta, ezt követően pedig az amerikai nemzetvédelmi szervek működésében hozott látványos eredményeket. A Cloud Computing alkalmazásának az olyan közigazgatási szervek esetében van jelentősége, amelyek sokrétű feladatokat látnak el, és számos szervezeti egységgel működnek. Az önkormányzatok polgármesteri hivatalában például különböző osztályok látnak el hatósági és közszolgáltató feladatokat, és a hatékony működést segíti elő, ha például a gépjármű, az iparűzési, vagy az ingatlanadó kivetésekor a pénzügyi osztály gyorsan és egyszerűen információt kaphat arról, hogy az adóalany mióta rendelkezik az adott vagyontárggyal. Ugyancsak a közigazgatás működésének hatékonyságát segíti elő, ha a különböző közigazgatási szervek hozzáférhetnek olyan, más közigazgatási szervnél található információhoz, amelyik a feladatuk ellátását segíti elő. Az amerikai élelmiszer-ellenőrző hatóságok és a laboratóriumok összekapcsolása említhető példaként, de ilyen lehet rendészeti szervek - rendőrség és határőrség – számára annak lehetővé tétele, hogy eljárásuk során az egyének állampolgárságáról, lakcíméről, személyi és bűnügyi adatairól információt szerezhessenek. Magyarországon a balatoni vízi-rendészeti szolgálat alkalmazta sikerrel a Cloud Computing modellt a vízi-mentés területén. A Cloud Computing modell alkalmazása ezekben az esetekben nemcsak a közigazgatás működését teszi hatékonyabbá, és ezzel olcsóbbá, hanem alkalmas arra is, hogy az állampolgárok elégedettségét fokozza. Ha az állampolgárok az ügyeik intézése során nem kényszerülnek arra, hogy a szükséges dokumentumokat, például tulajdoni lap másolat, erkölcsi bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, stb. saját maguk szerezzék be, akkor az eljárás is lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válik a számukra.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

•

9

A közigazgatási költségek fizetése.

Az állampolgár az ügyei intézése során számos esetben különböző díjakat, adót, bírságot, illetéket, eljárási díjat és költséget, stb. fizet a közigazgatás számára. Az elektronikus fizetésnek az üzleti szférában már számos megoldása ismeretes, ilyen például a telebank, az internetbank, és a mobiltelefon útján történő fizetés. Az ügyfél helyzetét nagymértékben megkönnyíti, ha a közigazgatási költségeket elektronikus úton fizetheti be, anélkül, hogy utána kellene járnia, hogy az összeget mely közigazgatási szerv mely bankszámlájára kell utalnia. A Cloud Computing rendszerben működő közigazgatási szolgáltatások közül a fizetés a legkomplexebb szolgáltatás, mivel szükség van nemcsak az ügyet intéző közigazgatási szervnek, hanem az ügyfél bankjának, és az államkincstár szerveinek is a rendszerbe történő bevonására. Úgy tűnik, hogy a közigazgatási költségek fizetése esetében szükség van egy, a Cloud Computing rendszertől független szolgáltató szerv létrehozására, de a Cloud Computing modell is alkalmas arra, hogy az állampolgárok információt kérjenek arról, hogy van-e valamilyen fizetési kötelezettségük, például kell-e fizetniük bírságot gyorshajtásért, vane még be nem fizetett adójuk, illetve, hogy az ügyintézésért milyen összegű illetéket kell befizetniük. 2. A CC modell rendszere a magyar közigazgatásban 2.1 Közérdekű adatok szolgáltatása. A közérdekű adat fogalmát az adatvédelmi törvények általában úgy határozzák meg, mint a közigazgatási szervek működésével kapcsolatos adatokat. A közigazgatási szervek kötelesek a közérdekű adatokat nyilvánosságra hozni. Ezek tételes felsorolására a jogi szabályozásban általában nem kerül sor, vagy ha igen, akkor is, a jelenlegi gyakorlat szerint a közigazgatási szerv döntésén múlik, hogy honlapján mely adatokat tünteti fel. Amennyiben vita támad a közigazgatási szerv és a közérdekű adatot kérő állampolgár között, a kérdésben bíróság jogosult dönteni. A CC modellben a közérdekű adatok szolgáltatására akkor kerül sor, ha azt az állampolgár kéri. A közérdekű adatok meghatározásából logikusan következik, hogy a közigazgatási szerv működésével kapcsolatos közérdekű adatok szolgáltatása csak akkor tagadható meg, ha azt valamilyen közérdekű, például nemzetvédelmi, bűnüldözési, stb., okból titkossá nyilvánították. A hatályos jogi szabályozás tartalmaz rendelkezéseket a közérdekű adatok elektronikus úton történő közzétételéről, amely sok tekintetben különbözik a CC modelltől. A közérdekű adatok elektronikus közzétételének szabályai: A hatályos jogi szabályozás a közérdekű adatok két fajtáját határozza meg:

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

10

A közérdekű adat az állami, önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó szerv (a továbbiakban szerv) tevékenységére vonatkozó adat, a közérdekből nyilvános adat pedig a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, vagy elérhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A közérdekű adatok fajtái: • A szerv feladatkörére vonatkozó adatok – a törvény példálózó felsorolása alapján: - Költségvetés. - Vagyonkezelés. - Közpénzek felhasználása, és az erre kötött szerződések. - Piaci szereplők, vagy más személyek számára adott különleges, vagy kizárólagos jogok. Ezeket a közérdekű adatokat a szervek kötelesek elektronikusan, vagy más módon közzétenni. • Vannak olyan közérdekű adatok, amelyek a szerv tevékenységével kapcsolatosak – ilyen a hatáskör, illetékesség, szervezeti felépítés, szakmai tevékenység, eredményesség, gazdálkodás – és amelyeket igény esetén kell a szervnek hozzáférhetővé tenni. Közérdekből nyilvános adat a szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy személyes adata, valamint a szervvel kötött szerződés alapján bizonyos közszolgáltatást nyújtó szervek tevékenységével kapcsolatos adat. A közérdekű adatok megismerésére kérelmet is lehet benyújtani, szóban, írásban, vagy elektronikusan, amelyről a szerv másolatot köteles adni a kérelmezőnek. Ha a szerv a kérelmet megtagadja, a kérelmező bírósághoz fordulhat. A szervnek a kérelmek teljesítésének rendjéről szabályzatot kell készítenie. A közérdekű adatok nyilvánossága alól kivételt képez az az eset, amikor a közérdekű adatot az arra jogosult szerv minősített adattá nyilvánította, illetve törvény a nyilvánossághoz való jogot honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, pénzügyi, külügyi, vagy igazságszolgáltatási érdekből korlátozza. A jogszabályok a közérdekű adatok elektronikus közzétételét szabályozzák. Az elektronikus közzététel formája az internetes honlap, amelyet az a közfeladatot ellátó szerv köteles létrehozni, amelyik tevékenységével kapcsolatban közérdekű adatot kezel. A törvény tételesen felsorolja, hogy mely szervek kötelesek a közérdekű adatokat a saját honlapjukon közzétenni, az önkormányzatok választásuk szerint létrehozhatnak saját, vagy más szerv által működtetett honlapot. Az internetes honlapon a szerv köteles a törvény mellékletében meghatározott, közzétételi listán szereplő adatokat közzétenni. Ezek az adatok az alábbiak: − Szervezettel kapcsolatos adatok: szervezeti felépítés, vezetők adatai, összetétel, a felügyelete alatt álló szervek, a tulajdonában levő gazdálkodó szervezetek, a közalapítványai és költségvetési szervei, lapjai, és a felügyeleti szerv. − A tevékenységgel kapcsolatos adatok: az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szervezeti és működési szabályzat, vagy ügyrend, a feladat és tevé-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

11

kenység ismertetése, az önkormányzat önként vállalt feladatai, a hatósági ügycsoportok, az ügyek intézésére vonatkozó szabályok, a szükséges dokumentumok, eljárási illetékek, ügyfélfogadás, formanyomtatványok, közszolgáltatások, nyilvántartások, kiadványok, a testületi ülések jegyzőkönyvei, az önkormányzati rendeletek, pályázatok, az önkormányzatnál végzett vizsgálatok eredményei, és a teljesítmény értékelése. A KET is lényegében ugyanezeket szabályozza. − Gazdálkodási adatok: éves költségvetés, számviteli beszámoló, foglalkoztatottak létszáma és juttatásaik, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjei, támogatási programok, a gazdálkodással összefüggő szerződések lényeges tartalmi elemeinek, és a koncessziós pályázatoknak az ismertetése, a kulturális, oktatási, sport szociális célból adott támogatások leírása. Az internetes honlapon, a közérdekű adatokon kívül közzé kell tenni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályait is. A közérdekből nyilvános adatokat az önkormányzat nem köteles közzétenni. A jogszabályok az elektronikus központi közszolgáltató rendszer egyik alapelveként szabályozzák a közérdekű, és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét, és deklarálja, hogy ezek az adatok, valamint a nyilvános és tájékoztató jellegű szolgáltatások hozzáférhetősége nem korlátozható, és az igénybe vevő előzetes azonosításához nem köthető. A fentiekben ismertetett jogi szabályozás alapján az alábbi következtetések vonhatók le a CC modellre: − A jogi szabályozás az önkormányzat számára kötelezővé teszi, hogy a működésükkel kapcsolatos összes közérdekű adatot nyilvánosságra hozza Internetes honlapján, ennek kikényszeríthetősége azonban a jogi szabályozásban nem megfelelő, legfeljebb a felügyeleti szervnél lehet kezdeményezni, hogy az önkormányzatot kötelezze az adatok közzétételére. Annak ellenére, hogy a kérdést szabályozó törvények több éve hatályba léptek, az önkormányzatok többsége ennek a feladatának nem tett eleget. − Bár a pontos adatok nem ismertek, valószínű, hogy az állampolgárok nem kérvényezték tömegesen az önkormányzatoktól a közérdekű adatok egyedileg történő rendelkezésre bocsátását. − Közvélemény-kutatási adatok valószínűleg megerősítenék, hogy a napjainkban megindult, a korrupciós ügyek leleplezésére, és a közélet tisztaságának megteremtésére irányuló közpolitikai szándék következtében az állampolgárok fokozott érdeklődést mutatnak az önkormányzatok gazdálkodása és a közpénzeinek felhasználása iránt. Ehhez azonban – a megfelelő jogi szabályozás ellenére – sincsenek meg a feltételek. − A CC modellben – ha az állampolgár jogosult egy-egy, az önkormányzat működésével kapcsolatos közérdekű adat lehívására – a közérdekű adatok könnyebben hozzáférhetővé válnak az állampolgárok számára, mivel nem szükséges az önkormányzathoz külön kérelmet beadniuk, annak elutasítása esetén pedig pert indítaniuk, illetve az önkormányzat – legtöbb esetben hiányos – honlapján hosz-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

12

szasan keresgélniük. A CC modellben az állampolgár egyszerűen és gyorsan lekérheti az őt aktuálisan érdeklő közérdekű adatot, például a legutóbbi képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvét, vagy az új beruházásra vonatkozó szerződést. − A CC rendszerben történő lekérdezés annyiban különbözik a közérdekű adatok egyedi igénylésétől, hogy azt a felhasználó a Szolgáltatótól és nem az önkormányzattól kéri, amelyre a Szolgáltatóval kötött szerződés jogosítja fel. − A hatályos jogszabályi rendelkezések nem zárják ki, hogy az önkormányzatok a közérdekű adataikat más módon, mint az Internetes honlap, is közzétegyék. Az Internetes honlapon történő közzététel csak egy minimumkötelezettséget jelent az önkormányzat számára, de nem zárja ki, hogy az önkormányzat saját elhatározása alapján ettől eltérő elektronikus utat – mint jelen esetben a CC modell - is igénybe vegyen a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára. A jogi szabályozás lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy a központi rendszeren kívül is nyilvánosságra hozhassanak közérdekű adatokat. 2.2. A kommunikáció lehetősége A közérdekű adatok esetében indokolt lehetőséget adni az állampolgárok számára, hogy véleményüket kinyilváníthassák. Ez az önkormányzat demokratikus működésének feltétele. Az állampolgárok véleményének megismerése lehetőséget ad az önkormányzat számára, hogy felmérje, egy-egy tervezett döntése milyen lakossági támogatással bír. A Cloud Computing rendszerben tehát a felhasználó számára nemcsak az adatok lekérdezésének lehetőségét kell biztosítani, hanem azt is, hogy véleményüket egy bizonyos fórumon kifejezhessék. Indokoltnak tűnik az is, hogy a Cloud Computing rendszerből a felhasználók értesítést kapjanak, akár email, akár SMS formájában olyan eseményekről, amelyek az önkormányzat közérdekű tevékenységével kapcsolatos. A mobilkommunikáció lényege egy olyan, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatás, amelynek során a helyi érdekű aktuális információk közvetlenül jutnak el az önkormányzattól a választópolgárokhoz. A választópolgárok a település mindennapjait érintő kérdésekben véleményt nyilváníthatnak az ugyancsak SMS-ben feltett kérdésre. Ezzel az önkormányzat – a költséges helyi népszavazás helyett, valamint a nem széles körben ismert közmeghallgatást kiegészítve – közvetlenül szerezhet tudomást arról, hogy döntései, pl., szobor építése közterületen, vagy beruházásai, pl. útépítés, milyen széles körben nyertek támogatást. A mobilkommunikáció rendszere működtethető a Cloud Computing rendszerben is, amelyen keresztül a rendszerben részt vevő önkormányzatok által küldött üzenetek kerülnek továbbításra. Az önkormányzat előre megtervezett üzenetminta rendszert használ, amelyet a helyi sajátosságokhoz igazítanak. Lényeges, hogy a választópolgárok az SMS-ben arról is kapnak értesítést, hogy az információ részleteit melyik honlapon tekinthetik meg.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

13

Ezekben az üzenetminta rendszerekben az ügyfél az önkormányzattól olyan ügyekről kap tájékoztatást, amelyek valamilyen formában az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódnak, például az önkormányzat által nyújtott szolgáltatással, vagy működtetett intézménnyel, illetve olyan közérdekű információval, amelynek helyi szinten van jelentősége. Ezek az információk tájékoztató jellegűek, de nem kapcsolódnak az önkormányzat hatósági tevékenységéhez, mert nem minősülnek közigazgatási ügynek, mivel az ilyen esetekben az önkormányzat nem állapít meg jogot vagy kötelezettséget, nem igazol adatot, tényt, vagy jogosultságot, nem vezet hatósági nyilvántartást, vagy ellenőrzést, és nem tartoznak azon közérdekű adatok közé sem, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabályok kötelezővé teszik az önkormányzatok számára. A települési önkormányzat önként vállalt feladatait az Ötv. 8 § (1) bekezdése, a kötelező feladatokat pedig a 8 § (4) bekezdése határozza meg. Az Ötv. 8 § (1) bekezdése az önkormányzat önként vállalt feladatait nem határozza meg taxatív módon – erre utal a felsorolás előtti „különösen” kitétel – hanem csak példálózó felsorolást ad. Az önkormányzat által működtetett mobilkommunikációs rendszer felfogható ilyen értelemben az önkormányzat egyik, nem nevesített, önként vállalt, szolgáltató feladatának is. Másfelől azonban ebben az esetben nemcsak egy önkormányzati feladat ellátásáról van szó, hanem egy olyan közérdekű ügyről is, amely az önkormányzati feladatok demokratikusabb és hatékonyabb ellátását tekinti megvalósítandónak. Ez pedig egy irányba hat a polgárok nagyobb arányú bevonására irányuló uniós célkitűzésekkel. Ezt a követelményt fejezi ki az Ötv. 2 § (1) bekezdése, amely szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A mobilkommunikációs rendszer működtetése elősegíti ezt a követelményt, mert az önkormányzat a választópolgárok véleményét kikérve hozza meg döntéseit, a döntésekhez széles körű nyilvánosságot biztosít, és az önkormányzat működésével kapcsolatos közérdekű információkat, valamint más helyi jellegű, közérdeklődésre számot tartó információkat ilyen módon a választópolgárok számára eljuttatja. 2.3. A közigazgatás hatósági jellegű szolgáltatásai. A legutóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatósági ügyek elektronizálása – Magyarországon a kormányzati portál létrehozásával – rohamosan fejlődik. Hátrányaként említhető ugyanakkor, hogy az ügyfél szempontjából a hozzáférés még mindig nehézkes, az eljárás nem sokkal lett kevésbé bürokratikus, és a jogi szabályozás is túlságosan merev és bonyolult. A hatósági ügyekben szintén vizsgálandó kérdés, hogy a jelenlegi jogi szabályozás alapján a CC modell hogyan alkalmazható a kormányhivatal és az önkormányzat szervezetében és tevékenységében.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

14

A kormányhivatalok és az önkormányzatok hatósági ügyekben az alábbi elektronikus közszolgáltatásokat nyújtják: − Hatósági ügyek intézése: engedélyek megadása, szociális juttatások megítélése, adó kivetése, házasság megkötése, birtokvitás ügyek eldöntése, hagyatéki ügyek intézése, stb. − Közhitelű nyilvántartások vezetése, és ebből adatszolgáltatás, valamint az adatokba történő betekintés lehetővé tétele. Ilyen, önkormányzati hatáskörben levő közhitelű nyilvántartás az anyakönyv, valamint az állampolgárok személyi adatai és lakcíme, vagy a kormányhivatalok hatáskörében a földhivatali nyilvántartás, és az állampolgárok társadalombiztosítási adatai. − Adat, tény, vagy jogosultság igazolása, például anyakönyvi kivonat kiadása, vezetői engedély, személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímkártya kiállítása. − Hatósági ellenőrzés végzése: a hatóság ellenőrzi például az építkezéseket, a kereskedelmi szolgáltató egységeket a biztonságosság, a közegészségügyi követelmények, vagy a környezetvédelem szempontjából. Az ügyfél és a hatóság közötti elektronikus kapcsolat összetevői: − Az ügyfél jogosulttá válik arra, hogy a hatóság közléseit, értesítését elektronikus úton kapja meg. − Az ügyfél joga arra, hogy elektronikus úton tájékoztatást kérhessen és kaphasson a hatóságtól az ügytípusról általánosságban, illetve a saját ügyéről konkrétan. − Az ügyfél a saját ügyében jogosult eljárást kezdeményezni, és más beadványokat, például fellebbezés, beadni. − Az ügyfél elektronikusan adatot közölhet a hatósággal, akkor is, ha az ügye elintézése egyidejűleg több hatóság részvételét igényli. A központi rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférés: − Azonosítás nélkül: az olyan elektronikus közszolgáltatások esetében, amikor jogszabály nem teszi kötelezővé az azonosítást, például a tájékoztató szolgáltatások, vagy a közérdekű adatok igénylése esetében. − Azonosítással: az olyan elektronikus közszolgáltatások esetében, amikor jogszabály kötelezővé teszi az azonosítást, ilyenek a hatósági ügyek, és a közhitelű nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás. A személyes azonosítással hozzáférhető szolgáltatások az alábbiak: − Mindenki jogosult a róla nyilvántartott adatokról tájékoztatást kérni, és igényelheti az adatok helyesbítését. − Ügyindítás lehetősége. − A saját ügy irataihoz való hozzáférés, azok megtekintésének lehetősége. − Információ kérése a saját ügy állásáról. Ezek a szolgáltatások űrlap kitöltésével vehetők igénybe, amelyet a közigazgatási hatóság 3 munkanapon belül teljesít.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

15

A közigazgatási hatóságok közötti elektronikus kapcsolat szabályai az új jogi szabályozásban: − A KET új szabálya szerint a hatóságok email-ben, vagy telefonon tarthatnak kapcsolatot egymással. Például ha egy építési engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóságnak szüksége van a környezetvédelmi hatóság véleményére, akkor ezt elektronikusan kérheti, és a környezetvédelmi hatóság elektronikusan küldi meg. Kivétel ez alól a döntés közlése, de a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy valamely hatóság a döntését egy másik hatósággal köteles közölni. − A hatóság és az integrált ügyfélszolgálat más hatóságok elektronikus tájékoztatásához és elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez hozzáférést biztosíthat. Ha például az építésügyi engedélyezési eljárásban az ügyfél szeretné megtudni, hogy a környezetvédelmi hatóság elkészítette-e a szakhatósági véleményét, akkor ezt az önkormányzat felületén keresztül megkérdezhesse a környezetvédelmi hatóságtól. − Az ügyfél nevében, közhiteles nyilvántartásokból adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, és az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti. Ez az intézmény az egyablakos ügyintézés fontos feltétele, mert az ügyfélnek elég az ügy megindítására vonatkozó kérelmét, például egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmet, beadnia, és a hatóság kötelessége lesz ezt követően, hogy a szükséges dokumentumokat más hatósági nyilvántartásokból beszerezze. A hatóság és az ügyfél közötti elektronikus kapcsolat az új jogi szabályozásban: − A kapcsolattartás formáját az ügyfél jogosult meghatározni, tehát ha az ügyfél az elektronikus formát választotta, akkor a hatóság az elektronikus kapcsolattartást nem tagadhatja meg. Jelenleg azonban még nem minden ügy-típusban lehetséges az elektronikus ügyintézés, de ez az új jogi szabályozás végső soron arra kényszeríti a hatóságokat, hogy megvalósítsák a teljes körű elektronikus ügyintézést, amelynek első lépése, hogy az ügyintézéshez szükséges űrlapokat, ügyleírásokat és jogszabályokat a honlapján közzé tegye. − Az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolattartás három formát jelent: 1.) a döntés közlését, 2.) a különböző értesítéseket, például hatósági intézkedésekről, az ügy áttételéről, az ügy megindításáról, stb., és 3.) az egyedi ügyben adott tájékoztatást. − Az ügyfél az ügy megindítása iránti kérelmet, illetve a hatóság az ügyben hozott döntését – amelyekhez joghatás fűződik - például első és másodfokú határozat, az eljárás megszüntetése, bírság kiszabása, stb. csak a központi rendszeren keresztül küldhetik el egymásnak. − Az ügyfél – a központi rendszeren kívül is SMS-ben, email-ben, vagy telefonon tájékoztatást kérhet az ügyéről SMS, email, vagy telefon útján, amely magában foglalja az ügy irataiban levő adatokat, feltéve, hogy az ügyfél megfelelően azonosította magát a jogszabály alapján kezelhető adatokkal. Ha az ügyfél például szeretné megtudni, hogy az ügyében a fellebbezési eljárásban született-e döntés,

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

16

akkor ezt SMS-ben, email-ben, vagy telefon útján megkérdezheti, az ügyintéző kötelessége, hogy miután azonosította az ügyfelet, például a születési adatai, vagy az anyja neve megkérdezésével, ezt az információt vele közölje. − Vannak olyan, a KET által nevesített esetek, amikor az ügyfél és a hatóság között a kapcsolattartás történhet a központi rendszeren kívül, SMS-ben, email-ben, vagy telefonon keresztül, például akkor, ha 1.) eljárási cselekmény időpontját kell egyeztetni 2.) Életveszély, vagy súlyos károkozás esetén 3.) Értesítés arról, hogy az ügyfél a döntést személyesen is átveheti a hatóság hivatalos helyiségében. 4.) Az ügyféllel postai úton megküldött döntés elküldése 5.) A nem fellebbező ügyféllel annak közlése, hogy a határozat nem jogerős, mert azt más ügyfelek megfellebbezték. − Személyes megjelenéssel járó eljárási cselekmények, mint például személyi igazolvány, útlevél, gépjármű vezetői engedély, házasságkötést megelőző eljárás esetében az időpontfoglalás lehetséges az ügyfél számára elektronikusan, vagy telefonon. Lényeges, hogy az elektronikus úton történő időpontfoglalás nem korlátozódik a jelenlegi kormányzati portál rendszerére, más szóval, a hatóság saját elektronikus időpont foglalási rendszert is kialakíthat. A KET fent ismertetett szabályozása alapján úgy tűnik, hogy csak a hatóság döntésének közlését, illetve az ügyfél kérelmét kell a központi rendszeren keresztül megküldeni, de az ügyfél részéről a tájékoztatás kérése, az ügyfelet érintő értesítések, és az időpontfoglalás történhet a központi rendszeren kívül, SMS, email és telefon útján. 2.4. Az elektronikus közszolgáltatás infrastruktúrája 2.4.1. Ügyfélszolgálat: Szintén a hatósági ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatás az ügyfélszolgálat, ezt a központi rendszert működtető szervezet tartja fenn. Ennek részei: − Elektronikus tájékoztató szolgáltatás: a 189-es számon hívható napi 24 órán át, de SMS-ben, telefaxon, elektronikus levélben és Internet telefonon is elérhető. − Az ügyfélvonal szolgáltatásai: - A közigazgatási szerv feladata, hatásköre, illetékessége, az ügytípusok intézésének folyamata. - Tájékoztatás az ügyekkel kapcsolatos jogszabályokról. - Egyedi ügyekben átirányítás az illetékes szervhez. - Időpontfoglalás, legfeljebb 10 napon belüli időpontra. - Panaszok, bejelentések fogadása és átirányítása. (189-es telefonszámon, vagy a [email protected] email címen) - Technikai segítségnyújtás az elektronikus ügyintézésben. - Hibabejelentések fogadása.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

17

Telefonon történő tájékoztatáskérés: Először a rendszer az automatikus hívásfogadó rendszerben kínálja fel a választási lehetőséget az előzetesen rögzített szöveg meghallgatását, vagy az ügyfélvonal kezelőjének szóbeli tájékoztatására. Ha a kért információ nem áll közvetlenül rendelkezésre, az ügyfélvonal kezelője a saját szakértőjétől kér támogatást, vagy átkapcsol a közigazgatási hatóság ügyfélszolgálatára. Ha az ügy bonyolult, az ügyfélvonal kezelője 2 órán belül ad visszahívást, illetve elektronikus levelet küld. SMS és elektronikus levél útján történő tájékoztatás: A kérdés beérkezését az ügyfélvonal kezelője azonnal visszaigazolja, majd legfeljebb 2 órán belül ad tájékoztatást. Ha a válasz hosszabb időt vesz igénybe, a határidő a kérdést követő első munkanap. Az ügyfélvonal és a közigazgatási hatóság közötti kapcsolat: A közigazgatási hatóság ügyfélszolgálata folyamatosan együttműködik az ügyfélvonallal, amelynek keretében köteles naprakész információkat adni a jogszabályban meghatározott közérdekű adatokkal – tevékenység, működés, gazdálkodás - kapcsolatban. A válaszadás lehetőleg 1 munkanapon belül kell, hogy megtörténjen, de legfeljebb 15 nap lehet. Azok a szervezetek, amelyek a központi rendszerhez csatlakozásra kötelesek, együttműködnek az ügyfélvonallal, ami azt jelenti, hogy az ügyfélvonal rendelkezésére kell bocsátaniuk az ügyekre vonatkozó ügymenet-modelleket, a tájékoztatást szolgáló információkat, valamint a közigazgatási hatóságok az egyedi ügyekben történő felvilágosítás érdekében az ügyintézők nevét és elérhetőségét, a közüzemi szolgáltatók pedig az ügyfélszolgálataik elérhetőségét. Az ügyfélvonal üzemeltetője az ügyfélvonal alaptevékenységéhez nem tartozó ügyfélkapcsolati szolgáltatások igénye esetén a szolgáltatásra megbízást adó szervezettel költségtérítésben állapodhat meg. 2.4.2. A dokumentumok kezelése A dokumentumokat kezelő szervezet szolgáltatásai: − Továbbítja az ügyfél által, űrlap formájában küldött elektronikus dokumentumokat a közigazgatási hatóság postafiókjába, és továbbítja a közigazgatási hatóság által küldött elektronikus dokumentumot az ügyfélnek. − Dokumentálja mindkét irányba a küldés tényét, időpontját, a küldő és a címzett személyét, és lehetővé teszi a küldött dokumentum azonosítását. − Az ügyfélkapun keresztül csak a központi rendszerben regisztrált űrlapon keresztül lehet dokumentumot küldeni. − Az ügyfél a dokumentumot elektronikus aláírásával látja el, amire a nyomtatványkitöltő lehetőséget biztosít. − A közigazgatási hatósághoz beérkezett dokumentumokra érkeztető szám és időbélyegző kerül. Az érkeztető szám a dokumentum azonosítását teszi lehetővé, időbélyegző pedig a dokumentum beérkezésének megtörténtét, időpontját, és változatlansága utólagos ellenőrizhetőségét. A dokumentum beadásának időpontja ez az időpont.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

18

− A hatósághoz beérkezett dokumentum befogadásáról a BEDSZ értesítést küld az ügyfélnek, amely tartalmazza a befogadás időpontját, az érkeztető számot, és lenyomatot. − Az ügyfél számára értesítés küldése, ha dokumentum érkezett a tárhelyére. Külön megállapodás alapján SMS-ben is küldhető értesítés a dokumentum érkezéséről. − A közigazgatási hatóság értesítése arról, ha az ügyfél a számára küldött dokumentumot átvette, illetve 5 munkanapon belül nem vette át. Az átvételt megtörténtnek kell tekinteni, ha az ügyfél a dokumentumot megnyitja, vagy azt a tartós tárhelyre áthelyezi. Az átvétel időpontját a rendszer rögzíti, és közli a közigazgatási hatósággal. − Az ügyfél által fogadott dokumentumokat időbélyeggel látja el, továbbítja a tárba, ahol hosszú távú tárolási lehetőséget biztosít. − Nyomtatványkitöltő alkalmazás hozzáférhetőséget- a letöltési lehetőséggel együtt - a kormányzati portálon szolgáltatja a BEDSZ. − Kulcsgeneráló és rejtjelező szolgáltatás biztosítása. − Ha a dokumentumokat csak az erre feljogosított személyek ismerhetik meg, akkor azokat rejtjelezés formájában kell tárolni. Az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolattartás technikai feltételei: − Az ügyfél és a hatóság azonosíthatósága. − Az ügy azonosíthatósága. − Az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolat létrejöttének és időpontjának igazolhatósága. − Az iratok átvételének visszaigazolhatósága. − Az iratok tárolása a hatóságnál. − A hatóság nyilvántartásainak elektronizálása. − A hatósági nyilvántartási rendszerek közötti elektronikus kapcsolat. 2.5 Az elektronikus fizetés a Cloud Computing modellben Az elektronikus fizetés alkalmazása jelenleg sem ismeretlen a közigazgatásban, jórészt az üzleti szférában alkalmazott megoldásokat veszi alapul. A mobil Internet és az SMS azonban a közigazgatási díjak fizetésében is látványos eredményekkel alkalmazható. Jelenleg az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy – hasonlóan az üzletekben történő vásárlásokhoz - amennyiben a hatóság rendelkezik POS terminállal, bankkártyával fizessen a hatóság hivatalos helyiségében, illetve, egyelőre csak az adó- és vámügyekben, internetbankon keresztül utalja át a befizetendő adót, vagy vámot. Az elektronikus fizetést eddig két közszolgáltatás díjának fizetésére alkalmazzák. Sokan ismerik a parkolási díjak és az autópálya matricák mobiltelefon készülékről, szöveges üzenetküldéssel (SMS) történő befizetését. Azonban ehhez a fogyasztónak egy alszámlát kell nyitnia a parkolási társaság, mint szolgáltató bankszámláján, és arra előre

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

19

kell pénzt utalnia. (pre-paid számla) Jelenleg kényelmesebb az a megoldás, hogy a mobilparkolás díját a fogyasztó mobilelőfizetői számláján írják jóvá. (post-paid számla) A SEMOPS projekt, kísérleti jelleggel létrehozott egy olyan elektronikus pénzügyi rendszert, amelyben a fogyasztó vásárláskor a kereskedő üzletében mobiltelefon készülékéről küldött SMS útján tudja kifizetni bármely áru vagy szolgáltatás ellenértékét. A SEMOPS rendszerében működő fizetési tranzakciónak az újdonsága az eddigi fizetési eljárásokkal szemben, hogy közvetlenül a fogyasztó bankszámláját terheli meg. Ezzel a fogyasztó bármely árut vagy szolgáltatást meg tud vásárolni, anélkül, hogy al-számlát kellene nyitnia az adott kereskedő bankszámláján. Ahhoz, hogy a fogyasztó bármely kereskedő üzletében tudjon SMS küldésével fizetni, szükséges, hogy a fogyasztó és a kereskedő bankjai - vagy a mobilszolgáltatók, ha a fogyasztói számlát terhelik meg - egy elektronikus adatközponton keresztül kapcsolatban álljanak egymással. Az adatközpont szerepe, hogy a kereskedelmi tranzakció kódolt adatait, valamint a bank számára adott fizetési megbízásokat a kereskedő-fogyasztó és azok bankjai, illetve mobilszolgáltatói között továbbítsák. A Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja (PMISZK) 2008-ban kezdeményezte az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) létrehozását, amely a központi fizetési szolgáltatás intézményének létrehozásával lehetővé teszi az elektronikus ügyintézéshez illeszkedő elektronikus fizetést az ügyfelek számára a különböző közigazgatási szakrendszerekben. Ebben a fizetési rendszerben a közigazgatási szakrendszer állapítja meg a fizetési kötelezettséget, amit az ügyfél elektronikus fizetés útján teljesít a saját bankszámlája terhére, és amit az Államkincstár számláján írnak jóvá. Az adatokat, mint a fizetés elindítása, teljesítése és elszámolása, tranzakciós díjak elszámolása - hasonlóan a SEMOPS rendszerhez - az EFER továbbítja a rendszerben. A KET lehetővé teszi, hogy az ügyfél a határozatban megállapított fizetési kötelezettségének, és a fellebbezési illeték fizetésének elektronikus úton tegyen eleget, azonban erről őt a határozatban tájékoztatni kell. A jogszabályhely kimondja, hogy a határozatnak tartalmaznia kell a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy a KET nem zárja ki a fizetés elektronikus úton történő teljesítését, ez a lehetőség fennáll, feltéve, hogy a közigazgatási szerv rendelkezik az elektronikus fizetéshez szükséges feltételekkel. Az elektronikus fizetéssel kapcsolatban a KET tehát nem tartalmaz semmilyen előírást, vagy korlátozást, azonban lényeges, hogy az ügyfél elektronikus úton visszajelzést kapjon a befizetett összegről. Felmerülhet ezzel párhuzamosan az elektronikus számla elküldése is az ügyfélnek, feltéve, hogy az ügyfél rendelkezik ügyfélkapuval. Egyéb esetekben papír alapú számlát küld az önkormányzat az ügyfélnek. Az ügyfél által fizetendő összeg lehet olyan fizetési kötelezettség, amelyet az ügy érdemében hozott határozat tartalmaz, vagy lehet eljárási költség.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

20

Az ügyfelet a hatóság határozatában az alábbi fizetési kötelezettségek teljesítésére kötelezheti: − Adók − Vámok − Társadalombiztosítási járulék − Birtokvitás ügyekben kártérítési összeg − Eljárási bírság − Anyagi jogi bírság, pl. szabálytalan építkezés, környezetkárosítás, stb. miatt − Szociális intézmény igénybevételének díja − Parkolási engedély díja − Területfoglalás díja − Diákhitel visszafizetése Az eljárási költségeket a KET 153 §-a tartalmazza. Ezek közül az ügyfélnek az alábbiakat kell fizetnie: − Eljárási illeték − Igazgatási szolgáltatási díj − Tolmácsolás, fordítás díja − Másolás, nyomtatás, postázás költsége iratbetekintés esetén − Hatósági közvetítő megbízási díja, utazási költsége − Szakértői díj és költség − Fordítási költség − Levelezési, dokumentumtovábbítási költség − Végrehajtási költség − Helyszíni szemle és a szakértői tevékenységgel jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege Azokban az esetekben, amikor az ügyfél a hatósági ügyét elektronikusan intézi, indokolt, hogy befizetési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehessen, mely esetben nem szükséges csekket beszereznie, postára mennie azt befizetni, majd a csekket a hatóság hivatali helyiségében bemutatni, vagy a másolatát elküldeni. Jelenleg a közigazgatás a postai átutalásokat sem képes kezelni, ezért egyedül a csekken történő befizetés lehetséges. A kereskedelmi forgalomban az a tipikus, hogy a fogyasztó jelen van a kereskedő üzletében, ott, helyben vásárolja meg az árut vagy szolgáltatást, és ott helyben is fizet. Ehhez a tranzakcióhoz fejlesztették ki a SEMOPS SMS útján történő fizetési rendszerét, ami felválthatja az üzletekben a bankkártyával, POS terminál útján történő fizetést. A SEMOPS rendszer működtetése ugyanis olcsóbb és biztonságosabb, mint a bankkártya. A jogi szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a kereskedelmi szerződéseket távollevők kössék meg, amikor az áru vagy szolgáltatás vásárlása elektronikus úton történik, de ez jelenleg még nem széles körben alkalmazott gyakorlat. Ez esetben a fizetés internetbankon vagy telebankon keresztül történik. A fogyasztó a házibankon keresztül a kereskedő által megadott bankszámlára teljesíti a fizetést.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

21

A közigazgatási hatósági ügyekben vannak olyan ügyek, amikor a személyes megjelenés elkerülhetetlen, pl., személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély elkészítése, amikor a hatóság fényképet készít, és aláírást vesz fel, vagy a házasságkötés aktusa és az azt megelőző eljárás. Ezekben az esetekben fontos szempont az eljárási díjak befizetésének gyorsasága, amelynek teljesítésére a legalkalmasabb az SMS útján történő fizetés. Más közigazgatási hatósági ügyekben a fizetést nem azonnal, hanem meghatározott határidőn belül kell teljesíteni, pl., adók, illetékek, eljárási költségek befizetése. Ehhez megfelelő az internetbank, de mint korábban is utaltunk rá, az ügyfelek nagy része még nem rendelkezik számítógéppel, sem elektronikus tudással, bár a jelenleg működő hatósági befizetések – például cégeljárás költsége és illetéke, adó és vám – esetében a telebankon történő befizetés is lehetséges, amelynek használata lényegesen egyszerűbb. Ezért lehet indokolt ezekben az eljárásokban is az SMS rendszerben történő fizetés. A mobiltelefonos fizetés kiterjeszthető olyan közszolgáltatási díjak befizetésére is, amikor a közszolgáltatás nyújtására állami szerv vagy az önkormányzat kötelezett, de azt egy önkormányzati intézmény, pl. óvoda, iskola, szociális intézmény, stb., nyújtja, vagy az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaság, pl. vízszolgáltatás, szemétszállítás, parkolás, stb. Ezek a kereskedelmi forgalomban alkalmazott fizetések rendszerben működtethetők. A fizetési kötelezettségek és az eljárási költségek teljesítésének rendje a közigazgatásban: A közigazgatási hatósági eljárásban a fizetés jelenleg három formában történhet: − A nem elektronikus fizetés esetén az ügyfél kap egy csekket, amelyet a postán befizet, vesz illetékbélyeget, vagy ott, helyben, készpénzben fizet, és a csekket, vagy a befizetésről szóló igazolást bemutatja, illetve az illetékbélyeget a dokumentumokra felragasztja. − Az elektronikus fizetés úgy történik, hogy az ügyfél internetbankon, vagy telebankon keresztül befizeti az összeget a megadott kincstári bevételi számlára. A befizetést az ügyfél a saját bankjától kapott bankszámla kivonattal tudja igazolni. Ez jelenleg csak az adók és vámok befizetésénél alkalmazható. − Az ügyfél bankkártyával fizet ott helyben, a hatóság hivatalos helyiségében, a hatóság által működtetett POS terminálon. A POS terminált a vezetékes távközlési szolgáltató működteti, és a POS terminál tulajdonosa is egyben. A nem elektronikus úton, valamint az internetbankon és a telebankon történő befizetéseknél az ügyfél arra kötelezett, hogy igazolja a hatóság felé a befizetést, ami időt vesz igénybe, mert vagy személyesen kell bemutatnia, vagy postai úton kell elküldenie a befizetést igazoló csekket, illetékbélyeget, vagy bankszámla kivonatot. Az internetbankon és a telebankon történő átutalás – bár gyorsabb, és nem igényel személyes megjelenést, sem postai befizetést – is igénybe vesz néhány napot, és az a további hátránya, hogy az ügyfélnek információt kell beszereznie arról, hogy a kincstár melyik al-számlájára kell befizetnie az összeget. A POS terminál útján befizetett összegeknél a bank azonnal jelzi a hatóságnak, hogy az ügyfél számláján van-e elegendő fedezet a fizetésre, és ehhez képest az összeget elkü-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

22

löníti, vagy a fizetési megbízást elutasítja. A hatóság ehhez képest nyomban folytathatja az eljárást. Az elkülönített összeggel az ügyfél a bankszámláján attól kezdve, hogy a bank az öszszeget elkülönítette, már nem rendelkezhet, a fizetési megbízás a GIRO rendszerben, az elszámolóházon keresztül, 2-3 nap alatt teljesítésre kerül, és az összeg a kincstár számláján megjelenik. A közigazgatási rendszerben a befizetések elszámolása és könyvelése is időt vesz igénybe, mert a kincstári számlavezető a fizetésről értesíti az ügyben eljáró közigazgatási hatóságot, amely a saját pénzügyi elszámoló rendszerén keresztül jóváírja a fizetést. Egy nem elektronizált rendszerben ez esetleg hetekig is tarthat, és az sem szabályozott, hogy a fizetés jóváírásáról az ügyfél hogyan szerez tudomást akkor, ha nem rendelkezik ügyfélkapuval. Ennek a folyamatnak a jelenlegi rendszerben esetleges, nincs egységes, kialakult gyakorlata. Az önkormányzati rendszerben a fizetések rendszere még bonyolultabb és lassúbb. Ha a bevétel az önkormányzaté, pl. iparűzési adó, telekadó, építményadó, kommunális adó esetében, az önkormányzat rendelkezik egy bankszámlával egy kereskedelmi bankban, és az ügyfélnek a pénzösszeget oda kell utalnia. Ennek a bankszámlának alszámlái vannak, a bevétel fajtái szerint. Ha a bevétel az Államkincstárt illeti, akkor az ügyfél az Államkincstár egyik alszámlájára köteles befizetni csekken a pénzösszeget, a csekket ezután átadja az önkormányzatnak, amelyik azt eredetiben megtartja, lezárja az ügyet, majd továbbítja a Közigazgatási Elektronikus Központhoz, amelyik egyezteti az Államkincstárral. Harmadik esetben az önkormányzat számára utalja át az ügyfél a pénzösszeget, de az önkormányzat annak egy részét továbbutalja az Államkincstár felé, mint például a gondozási díj esetében. Az önkormányzat ezt követően értesíti a gyermekvédelmi hatóságot a befizetésről. Van olyan megoldás is, hogy az önkormányzat kifizeti a pénzösszeget az ügyfélnek, pl. a szociális segélyek esetében, majd ezt az összeget visszaigényli az Államkincstártól. Az Államkincstár ellenőrzi a kifizetés jogszerűségét és megtörténtét, mielőtt a pénzöszszeget átutalja az önkormányzatnak. A környezetvédelmi bírság esetében a bírság összegét a környezetvédelmi hatósághoz kell befizetni, amelyik azt később az önkormányzat számlájára utalja. A legbonyolultabb talán a gépjármű átruházás díja, amikor az ügyfél a minisztérium számára fizet, amelyik az összeget az Államkincstárnak utalja, de az ügyfél az önkormányzatnak mutatja be a csekket, azért, hogy az be tudja jegyezni a tulajdonjogot. Az elektronikus fizetési rendszerek a jelenlegi bonyolult fizetési rendszert egyszerűbbé és gyorsabbá teszik. Az elektronikus fizetés az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerben (EFER) Az EFER – mint ahogyan már a korábbikakban is utaltunk rá – egy olyan központi elektronikus fizetési szolgáltatás, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy közigazgatási hatósági ügyekben a fizetést elektronikus úton teljesítsék.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

23

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 18/E §-a szerint a kincstár a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében jogosult távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz alkalmazására is. Ez olyan elektronikus fizetési eszköz, amely lehet például bankkártya, távközlési eszköz, vagy számítógép. A hatályos jogi szabályozás tehát lehetőséget ad központi szinten is a fizetési kötelezettségek elektronikus – telebank, mobilbank, internetbank és bankkártya – útján történő teljesítésére, azonban ennek technikai szinten történő kiépítése is szükséges. Az EFER előnyös az ügyfél és a közigazgatási hatóság számára egyaránt. Az ügyfél az EFER rendszerében elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a folyamatban levő közigazgatási ügyében fizetési kötelezettsége keletkezett, és megkapja ehhez a szükséges azonosítókat, mint az ügy száma, a fizetés jogcíme és a befizetendő összeg. Az ügyfélnek nem kell mást tennie, mint elindítani a fizetést az általa választott elektronikus úton: a mobiltelefonján SMS útján, internet- vagy telebankon keresztül, illetve bankkártyával, a közigazgatási hatóság PC terminálján keresztül. A befizetésről az ügyfél és a közigazgatási hatóság azonnal értesítést kap, tehát az ügy intézését a közigazgatási hatóság rövid időn belül folytathatja. A közigazgatás számára szintén előnyös az EFER, mert gyorsabb, pontosabb ügyintézést tesz lehetővé, és költséghatékonyabb is, mivel a kincstári számlavezető rendszer, valamint a közigazgatási hatóság szak- és pénzügyi rendszere közötti kapcsolatban az elszámolás, az átvezetés, a könyvelés, a számlakivonat és a bizonylat elektronikus úton történik. Az elektronikus fizetési szolgáltatás 3 elven alapul: − Az ügyintézéshez és a fizetéshez az ügyfél azonosítása szükséges. Az ügyintézéshez szükséges azonosítást az intézményi szakrendszer végzi, a fizetéshez szükséges azonosítást pedig a fizetési rendszer (pl. internetbank, vagy mobilbank) − A fizetés az ügyazonosító ismeretében történik, az EFER-en keresztül. − A fizetési rendszer a fizetés visszavonhatatlan megindításáról ad elektronikus igazolást az EFER-en keresztül az ügyintézési rendszernek, s az igazolás kiadásával a fizetési rendszer garantálja az összeg kifizetését. Az ügyfél az egy ügyhöz kapcsolódó fizetési kötelezettségének egy tranzakcióval is eleget tud tenni, abban az esetben is, ha a fizetést több bevételi számlára kell teljesíteni, például használt autó vásárlásakor, vagy vámügyintézés esetén, több ilyen befizetési kötelezettség is terheli az ügyfelet. A mobilszolgáltató, mint számlavezető az elektronikus fizetés rendszerében: Németországban végzett felmérések szerint a fogyasztók többsége az elektronikus fizetések során inkább a saját bankján keresztül történő fizetést preferálja, és kevésbé azt, hogy a mobilszolgáltató a fogyasztó számára közvetlenül vezetett számláról történjen a fizetés. Tény az is, hogy nagy értékű vásárlások bonyolítására nem alkalmas a fogyasztó mobil-előfizetői számlája.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

24

A mobil-szolgáltató számlavezető szerepét azonban az elektronikus fizetési rendszerben az a tény erősíti, hogy a mobiltelefon használata egyre szélesebb körben terjed el a vezetékes távközlés helyett, és az Internet szolgáltatás területén is, a közeljövőben a mobilszolgáltatók által nyújtott, a mobiltelefon készülékeken is elérhető, vezeték nélküli Internet kapcsolat is egyre nagyobb jelentőségű lesz. A Hpt. 4 § (2) bekezdése szerint pénzforgalmi szolgáltatást kizárólag pénzügyi intézmény végezhet, a pénzügyi intézménynek is csak az egyik fajtája, a hitelintézet. A Hpt. 5 § (2) b.) pontja ugyan lehetővé teszi, hogy ez alól a jogszabályi tilalom alól törvény felmentést adjon, de a hatályos jogi szabályozás ennek ellenére sem ad lehetőséget arra, hogy mobilszolgáltató pénzforgalmi szolgáltatásokat végezzen. Kérdés, hogy a mobilszolgáltató, mint gazdasági társaság végezhet-e kiegészítő tevékenységként pénzforgalmi szolgáltatást, ha az ehhez szükséges engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől megszerzi, és egyben hitelintézetként működik. Erre nincs lehetőség, mert a Hpt. 4 § (3) bekezdése felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket pénzügyi intézmény a 3 § (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatásokon kívül üzletszerűen végezhet, és a mobil szolgáltatás itt nem kerül felsorolásra. Más szóval, egy gazdasági társaság vagy pénzügyi szolgáltatást, vagy mobilszolgáltatást végezhet, de mindkettő nem tartozhat a tevékenységi körébe. Tehát a mobilszolgáltató nem jogosult bankszámla vezetésére. Ettől függetlenül kérdés, hogy az ügyfél jogosult-e a mobilszolgáltató által vezetett fogyasztói számláról fizetést teljesíteni a közigazgatási hatósági eljárásokban? A mobilszolgáltató – anélkül, hogy közvetlenül bankszámlát vezetne a fogyasztó számára – a kereskedelmi forgalomban csak úgy tudja a fizetést teljesíteni, hogy a kereskedő áruját vagy szolgáltatását megvásárolja, majd továbbértékesíti és kiszámlázza a fogyasztónak. Erre a jogi szabályozás lehetőséget ad. A Hkt. 128 § (1) bekezdése szerint az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon, az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybe vételével együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben – az előfizető elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére – érvényesíteni. Amennyiben a fogyasztó a mobilszolgáltatónál vezetett fogyasztói számláról fizet, akkor ez – a fentiekben kifejtettek alapján - nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak, mivel nem bankszámláról, hanem előfizetői számláról van szó. Az előre fizetett követelésnek (pre-paid) illetve a jóváírt (post-paid) számlának akkor van jelentősége, ha a mobilszolgáltató által vezetett fogyasztói számláról van szó. A mobilszolgáltató által vezetett fogyasztói számláról a fizetés akkor post-paid, amikor a mobilszolgáltató az általa megvásárolt árut és szolgáltatást továbbszámlázza a fogyasztó elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói számlájára, és akkor prepaid, amikor a fogyasztó a befizetett összeg erejéig vásárolhat árut és szolgáltatást.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

25

A bankszámlánál a pre-paid és a post-paid mód nem merül fel, mert a bankszámláról az ügyfél a bankkal szemben fennálló követeléssel rendelkezik, vagy a bankszámlához kapcsolódó hitelkeretét használja fel. A közigazgatási hatósági eljárásban, amikor az ügyfél a fizetési kötelezettségét teljesíti, nem adásvételről van szó, hanem egy közigazgatási hatóság által megállapított fizetési kötelezettségről. Ez utóbbira azonban a Hkt. rendelkezései nem adnak lehetőséget. Ebből következően, a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél nem teljesítheti a fizetési kötelezettségét a mobilszolgáltató által vezetett fogyasztói számlája terhére. Annak azonban nincs akadálya, hogy a KET hatálya alá nem tartozó közszolgáltatások díjának megfizetése a fogyasztói számla terhére történjen. Például, ha egy szociális intézmény díjának fizetését egy közigazgatási határozatban a hatóság megállapítja, ez közigazgatási eljáráshoz kötődik, de például a vízdíj befizetése a vízszolgáltatásért kereskedelmi szolgáltatás, még akkor is, ha azt az önkormányzat tulajdonában álló vízmű szolgáltatja. Mint említettük, a KET nem tartalmaz rendelkezéseket a hatósági fizetések folyamatáról, azt jelenleg Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybe vételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet legfontosabb rendelkezései: Az ügyfél – amennyiben olyan eljárást kezdeményez, amelyhez illeték- vagy igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettsége keletkezik – fizetési kötelezettségének az alábbi módon tehet eleget: Átutalással: − Átutalja a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára, ha eljárási illetéket kell fizetni. − Szolgáltatási díj esetében befizeti a közszolgáltató bankszámlájára utalja. Az átutalás szabályai: − Az átutalás rovatban – akár banki, akár készpénzes az átutalás - fel kell tüntetni a központi rendszer által adott 27 jegyű érkeztető számot, az eljárását azonosító kódot, amelyet az űrlapon is fel kell tüntetni. − Az űrlapon fel kell tüntetni a készpénz átutalási megbízás feladóvevényén szereplő 8 számjegyű azonosító számot, és az eljárás azonosító kódját. − Az eljárást indító űrlaphoz csatolni kell a Magyar Államkincstár elektronikus visszaigazolását is. A közigazgatási hatóság megkeresi a Magyar Államkincstárat, és ellenőrzi a befizetés tényét, a Magyar Államkincstár megküldi a befizetés tényét igazoló ügyazonosító számot, az befizetett összeget, és a befizetés időpontját. Fizetés személyes megjelenés – dokumentum átvétele – esetén: − Sárga csekkel − Bankkártyával, ha a közigazgatási szerv rendelkezik terminállal. Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó fizetés módjáról külön jogszabálynak kell rendelkeznie, de ennek a jogszabálynak a megalkotására még nem került sor.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

26

A kormányrendelet alapján megállapítható, hogy az EFER fizetési rendszerét a jogi szabályozás egyelőre még nem tartalmazza. 2.5. Közszolgáltatások a Cloud Computing modellben Az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások egy részét az Önkormányzatokról szóló 1991. évi LXV. tv. szerint a helyi önkormányzatoknak vannak kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai. Ezek között a közszolgáltatások az alábbiak: A települési és a fővárosi kerületi önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások: − Kötelező közszolgáltatások: ivóvízellátás, óvoda, általános iskola, egészségügyi és szociális alapellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemető fenntartása. − Önként vállalt közszolgáltatások: Saját döntése alapján a helyi önkormányzat bármilyen közszolgáltató feladatot elláthat, például csatornázás, helyi tömegközlekedés, szociális bérlakások működtetése, szemétszállítás, közterületek fenntartása, tűvédelem, közbiztonság, kulturális intézmények, sportlétesítmények, közösségi tér- és intézmények létesítése, stb. A fővárosi és a megyei önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások: − Kötelező közszolgáltatások: műemlékek védelme, fenntartása, katasztrófavédelem, távhőszolgáltatás, energiaellátás, ár- és belvízvédelem, hulladékkezelés, köztisztaság, köztemetők fenntartása, tömegközlekedés, forgalomtechnika, közutak fenntartása, parkolási szolgáltatások, közterület-felügyelet, idegenforgalmiturisztikai szolgáltatások, közterület-használat, piac-vásárcsarnok fenntartása, környezetvédelmi szolgáltatások, foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások, középiskola, szakiskola, kollégium, egészségügyi és szociális szakellátás, sport, kultúra, tudomány, művészet támogatása intézmények fenntartásával, információs rendszer működtetése, levéltár. − Önként vállalt közszolgáltatások: lehet bármi, amit a törvény nem határoz meg kötelező közszolgáltatásként. A megyei önkormányzatok kötelező feladatai jóval kisebb számúak, mint a főváros által kötelezően ellátott közszolgáltatások köre. Az önkormányzatok által ellátandó közszolgáltatások jellemzői: − Az önkormányzatok az önkormányzati tulajdon és autonómia elvéből következően szabadon dönthetnek arról, hogy a közszolgáltató intézményeket milyen módon működtetik. − A közszolgáltatás működhet önkormányzati költségvetési intézmény, önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaság, nonprofit szervezet, illetve azokat működtetésének jogát szerződésben átadhatják üzleti vállalkozások, vagy nonprofit szervezetek számára. − Dönthet úgy is az önkormányzat, hogy – a forgalomképtelen vagyontárgyai kivételével – a közszolgáltatáshoz kapcsolódó vagyontárgyak tulajdonjogát értékesíti, vagy koncesszióba, esetleg bérbe, tartós használatba adja.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

27

− A közszolgáltatások szintjét – azaz a közszolgáltató szervezetek számát, nagyságát – szintén az önkormányzat jogosult meghatározni, a helyi igények alapján, valamint az önkormányzat pénzügyi lehetőségein belül. Az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások jellemzőiből következik ezért, hogy az önkormányzat jogi korlátozástól mentesen, saját döntése alapján, a közszolgáltatásokat működtetheti a Cloud Computing modellben, a közszolgáltatásokért beszedett díjakat szintén. A jogszabályi kötelezés a közszolgáltatások esetében nem vonatkozik arra, hogy ha az önkormányzat elektronikus szolgáltatásokat hoz létre, akkor a központi elektronikus szolgáltató rendszerekhez – a kormányzati portálhoz, vagy a Pénzügyminisztérium fizetési rendszeréhez – kell csatlakoznia. Tehát az önkormányzatok a közszolgáltatások körében szabadon alakíthatnak ki elektronikus közszolgáltatásokat, és csatlakozhatnak olyan Cloud Computing modellhez, amelyiket üzleti vállalkozás működteti. Az első elektronikus önkormányzati közszolgáltatás a fővárosban létrehozott parkolási díj fizetése volt, amelyet kezdetben a parkolási társulásnál vezetett bankszámláról lehetett fizetni, jelenleg a mobilszolgáltatók által vezetett fogyasztói számláról is. Később ez kibővült az autópálya díjakkal is, valamint a mozi- színházjegyekkel és a tömegközlekedési jegyekkel is. A fizetési megoldásokon kívül nem nagyon lehet olyan önkormányzati elektronikus közszolgáltatást említeni, a felsőoktatási intézményekben a hallgatók és oktatók számára elérhető elektronikus szolgáltatások állami, és nem önkormányzati kezdeményezések. Vagyis az elektronikus közszolgáltatások lehetőségei korlátlanok az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások körében. A Cloud Computing szolgáltatások az alábbiak szerint csoportosíthatók az önkormányzatok közszolgáltató tevékenységében: − Az önkormányzat saját szervezetben hozhat létre olyan elektronikus megoldásokat, amelyek az ügyintézést, az ingatlan (épület) eszközök (gépjárműpark) személyi állomány felhasználását, szolgáltatások (takarítás, biztonsági szolgálat, étkezetés, büfé) nyújtását tehetik hatékonyabbá. Különösen az ügyintézés területén van nagy jelentősége az elektronizálásnak, amikor az egyes osztályok, szervezeti egységek (képviselőtestület, bizottságok, polgármesteri hivatal, önkormányzati intézmények, közüzemek, stb.) között elektronikus kapcsolat van, ami azt jelenti, hogy az ügyintézők egymás között elektronikusan tartanak kapcsolatot, és jogosultak az őket érintő adatok megismerésére. − Közérdekű szolgáltatást nyújt elektronikus eszközök felhasználásával: ilyen lehet például az árvízvédelmi szolgáltatás, amelyik a vízszint magasságát méri, és veszély esetén jelzi a katasztrófavédelmi szerveknek az intézkedés szükségességét, ide sorolható a korábbiakban ismertetett mobilkommunikációs szolgáltatás. − A közszolgáltatás igénybe vétele során alkalmazza az elektronikus eszközöket: ilyen lehet például az oktatási intézményekben a szülők tájékoztatása a gyermekük tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, a tanárok és a szülők közötti

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

28

elektronikus kapcsolattartás lehetősége, a mérőóra leolvasás elektronizálása, a közszolgáltatás megrendelése elektronikus úton, stb. − A közszolgáltatások fizetését is lehetővé teszi elektronikus úton: Egy ilyen fizetési rendszer a Cloud Computing rendszerben az alábbiak szerint működhet: − A szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó – választása szerint – fizethet a saját bankszámlájáról, vagy a mobilszolgáltató által vezetett fogyasztói számláról. A mobilszolgáltató a hatályos jogi szabályozás szerint nem jogosult pénzügyi szolgáltatásokra, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói számláról közvetlenül nem fizethető ki a szolgáltatás díja. A mobilszolgáltató azonban megvásárolhatja a szolgáltatást, majd azt tovább értékesítheti és kiszámlázhatja a fogyasztónak. Ez nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak. A fizetés szempontjából pedig post-paid fizetésről van szó. A bank szempontjából – ha a fogyasztó a bankszámlájáról fizet - akkor ez távoli hozzáférést biztosító fizetési eszköznek minősül, amely a bankszámla vezetésével együtt pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ebben a fizetési modellben működik egy adatközpont – amely a Cloud Computing modellben a központi szolgáltató, amely rendelkezik az adatbázissal, a hardverrel és a szoftverrel – amelyik az adatokat továbbítja a fogyasztó, a közszolgáltató és bank, illetve a mobilszolgáltató között. A fizetés történhet internetbankon, telebankon és SMS útján is. A fizetés folyamata úgy történik, hogy a közszolgáltató - amelynél a fizetési kötelezettség keletkezik – értesíti a központi szolgáltatót a fizetési kötelezettségről, majd a központi szolgáltató értesíti a fogyasztót, aki miután jóváhagyta a fizetést, az összeggel a szolgáltató központ megterheli a fogyasztó bankszámláját, illetve kiszámlázza az összeget a fogyasztó mobilszolgáltatónál vezetett fogyasztói számlájára. Fizetés a folyamatosan igénybe vett közszolgáltatásoknál: A közszolgáltató méri a fogyasztó fogyasztását, például a vízszolgáltatás, energia szolgáltatás vagy szemétszállítás esetén, illetve nem szükséges a mérés, ha a közszolgáltatás díj fix, azaz nem kötődik a fogyasztáshoz, mint például a csatornaszolgáltatás díja, a szociális intézmények, az óvoda, bölcsőde díja, a szociális bérlakás bére, vagy a közterület használata. Ezeket a díjakat a közszolgáltató számára a fogyasztó havi rendszerességgel fizeti meg. A fizetés jogügyleti alapja – ellentétben a kereskedelmi forgalommal – nem a fogyasztó és a szolgáltató közötti eseti megállapodás a szolgáltatás igénybe vételéről, hanem a fogyasztó és a közszolgáltató közötti fogyasztói szerződés a közszolgáltatás nyújtásáról és annak igénybe vételéről. Fizetés az esetileg igénybe vett közszolgáltatásoknál: Vannak olyan közszolgáltatások, amelyeket a fogyasztó esetileg veszi igénybe, mint például a temetkezési szolgáltatások, tömegközlekedés, kulturális szolgáltatások, mint sportrendezvények, mozi, színház, múzeum, stb., ebben az esetben a közszolgáltatást működtető – hasonlóan a kereskedelmi forgalom fizetéseihez – kezdeményezi a szolgál-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

29

tató központnál a fizetést, abban az időpontban, amikor a fogyasztó dönt a közszolgáltatás fizetéséről. Ebben az esetben a fizetés csak SMS útján történhet, és a fogyasztó, valamint a közszolgáltató között szóbeli megállapodás történi a közszolgáltatás igénybe vételéről. Ebben a fizetési modellben a fogyasztónak szerződést kell kötnie a bankjával és a mobilszolgáltatóval is az elektronikus fizetésnek erre a módjára. Szerződést kell kötnie a központi szolgáltatónak is a bankkal, illetve a mobilszolgáltatóval a fizetések teljesítésére. A központi szolgáltató, a bank és a mobilszolgáltató felelősségét a fizetések teljesítéséért részben a pénzügyi jogszabályok és a szerződésekre vonatkozó jogszabályok, részben pedig a szerződésben a szerződő felek által kikötött feltételek határozzák meg. A szolgáltató központ működésével szemben a jogszabályok és az uniós előírások szigorú biztonsági előírásokat állapítanak meg.