A globális gazdaság
szervezeti keretei
Melyek a globális gazdaság szervezeti keretei? • • • • •
A transznacionális vállalatok A globális pénzpiacok A globalizálódó munkaerıpiac A nemzetállamok A globális gazdaság mőködését biztosító nemzetközi szervezetek • A regionális gazdasági integrációk
A transznacionális vállalatok (TNC-k) • A transznacionális vállalat: a globális gazdaság kulcsszereplıje (TNC = transnational companies) • Lényeg: leányvállalatok mőködtetése más országokban • Elnevezések a szakirodalomban: – – – –
nemzetközi vállalat multinacionális vállat transznacionális vállalat szupranacionális vállalat
Az általunk használt terminus: TNC • Nem tulajdonosi összetétel szerint, hanem tevékenység alapján • A munkamegosztás funkcionális elmélyülésének folyamata a vállalaton belül: – Multinacionálistól a transznacionálisig (ábra) – Történelmi folyamat: • Ipari kapitalizmus (multi) • Fordizmus (multi) • Posztfordizmus (transz)
• Tehát: a globalizáció korában azért nevezzük TRANSZNACIONÁLISNAK a vállalatot, mert a funkcionális és földrajzi munkamegosztás olyan elmélyült szintre jutott, hogy már nemcsak a nyersanyag és munkaigényes fázisok, hanem a nagyobb hozzáadott értékő vállalati funkciók is (tervezés, irányítás, K+F, marketing) is külföldre telepíthetık, hatósugara pedig az egész Föld
A multinacionális és transznacionális vállalat
A TNC általános jellemzıi • sok országban tevékenykedı vállalathálózat, melynek többékevésbé valamennyi funkciója kitelepült az anyaországból, így a vállalatnak valójában nincs is anyaországa • egy sok telephelybıl álló, széles nemzetközi és földrajzi munkamegosztásba ágyazódó funkcionális vállalthálózat • globális bázison termel és globális piacon értékesíti a termékeit • képesek kihasználni az egyes országok, régiók termelési tényezıi közötti különbségeket • rendkívül nagy a földrajzi flexibilitásra vonatkozó képességük • lehetıségét az adja, hogy bármilyen vállalati funkció lényegében szabadon telepíthetı a világgazdaságban • a versenyképesség záloga!
A TNC tudományos definíciói • Két típusa van: – szőkebb statisztikai: TNC az, amely a vállalat anyaországán kívül más országban is birtokol leányvállalatokat – tágabb stratégiai: a vállalatnak van hatalma és képessége arra, hogy a gazdasági folyamatokat más országokban is kontrollálja, koordinálja és irányítsa
A TNC-k általános gazdasági jellemzıi • Alapadataik: – – – – – –
TNC-k száma 2000-ben: 65 000 db körül (1970-ben: 7000 db) leányvállalatok száma 2000-ben: 850 000 db a bruttó termelési értékük 1982 és 2000 között ötszörösére nıtt a világ GDP-jének kb. 10%-át állítják elı részesedés a világexportból: kb. 50% csoportosításuk kétféleképpen lehetséges: • gazdasági erı = külföldi aktívák, vagy éves nettó árbevétel • nemzetköziesedettség foka = transznacionalizációs index (TNI = transnationality index)
A TNC-k általános gazdasági jellemzıi • A legnagyobb TNC-k – – – –
erıs koncentráció! rangsor a külföldi aktívák alapján (2000, 2005) = ábra rangsor a TNI alapján (2000, 2005) = ábra összevetésük néhány nemzetgazdasággal: akkora gazdasági erı, mint egy kis-közepes mérető nemzetgazdaság! De: eltérı mérési módszerek: • árbevétel – GDP = ábra • hozzáadott érték – GDP = ábra
• Ágazati összetétel: = ábra – külföldi aktívák alapján: autógyártás, elektronika, olajipar – hozzáadott érték alapján: olajipar, élvezeti cikkek gyártása – erıs ágazati koncentráció • felvásárlások • stratégiai szövetségek
A TNC-k rangsora a külföldi aktívák alapján 2000-ben
A TNC-k rangsora a TNI alapján 2000-ben
A TNC-k rangsora vállalatok nagysága alapján 2005-ben
A TNC-k rangsora vállalatok nemzetközi volta alapján 2005-ben
A TNC-k ágazati megoszlásának változása
A TNC-k általános gazdasági jellemzıi • Földrajzi megoszlás: = ábra – Az anyavállatok 80%-a található fejlett országban. – A leányvállalatok 90%-a található fejlıdı országban (Kínában van a leányvállalatok 1/3-a). – Az anyavállalatok • legnagyobb része Európában található (53%) = oka: beleszámít az Európán belüli is • Európában a legnagyobb a TNI is: 67%, (USA 43%, Japán 36%)
A TNC-k földrajzi megoszlásának változása
A TNC-k mőködését magyarázó modellek • Elmélethiány, csak egyes részfolyamatokat magyarázó modellek • A Törnqvist-Hymer-modell – A modell azt magyarázza, hogy milyen helyekre és miért települ szét a termelés a globális gazdaságban a TNC-ken belül. – Törnqvist: • a modern nagyvállalatok szigorú döntési és szervezési hierarchia szerint épülnek fel: ez a funkciók területi rendszerében is megjelenik • felsı hierarchiaszint: stratégiai irányítás, hosszú távú döntések • középsı hierarchiaszint: mindennapi rutinszerő igazgatás, irányítás, kontroll • alsó hierarchiaszint: tényleges termelés
– ez követi a települési hierarchiát, országon kívül a globális hierarchiát – mozgatórugó: eltérı kommunikációs igények
A Törqvist-modell
A TNC-k mőködését magyarázó modellek • A Törnqvist-Hymer-modell – Hymer: • a legfelsı stratégiai döntések a centrum országok néhány városában lesznek jelen • a termelés a döntı része a periféria országaiban valósul meg • szintjei: – globális szerepkörő nagyvárosok (stratégiai irányítási szint) – centrumországok regionális központjai (rutinszerő napi irányítás) – gyártás és termelés ( félperiférikus ország kis- és nagyvárosai)
• mozgatórugó: eltérı bérkülönbségek
A Hymer-modell
A TNC-k mőködését magyarázó modellek • A Vernon-termékéletciklus-modell – A modellje csak a munkaerı-igényes, de kevés hozzáadott értéket termelı termelési folyamatok kitelepülését magyarázza. – Kiindulópontok: • minden termék korlátozott, behatárolt életpályával rendelkezik • a termék életpályája szakaszokra osztható • a vállalatok a termelés telephelyét az életpálya szakaszihoz igazítják
– Öt szakasz, ötféle telephely: • innovációs szakasz: a kifejlesztés fázisa = centrum ország, a kitalálás helye • a piaci bevezetés szakasza = centrum ország, a kitalálás helye • a termelés gyors felfutásának szakasza = centrum ország, de közeledés a piacokhoz • érett szakasz = kitelepítés az olcsó munkaerıvel rendelkezı országokba • hanyatló szakasz = valamely fejlıdı országban a helyi piacra
– Kritikái
A Vernon-termékéletciklus-modell
A TNC-k mőködését magyarázó modellek • A globális árulánc modellje (Gereffi)és a hálózatok – Kiindulópontja: napjainkban már nem egy-egy telephellyel rendelkezı nagyvállalatok, hanem sok országra és vállalatok sokaságára építkezı, egy-egy termék elıállítására alapuló termelési láncok és hálózatok versenyeznek egymással. – Mi az árulánc? Egy termék tervezéséhez, gyártásához és marketingjéhez kapcsolódó tevékenységek összessége. – Típusai: • gyártó vezérelte árulánc = ábra • fogyasztó vezérelte árulánc = ábra
– A hálózatok mőködése: • Hálózatokat létrehozhatnak egyrészt TNC-k, melyben ık szervezik a gyártási folyamatot. Ebben az esetben a leányvállalatok hálózatához beszállítók és partnerek csatlakoznak. • A TNC-k mellett léteznek olyan vállalati hálózatok is, amelyeket kis- és közepes mérető vállalkozások hoznak létre: ezek az együttmőködési hálózatok, cél az, hogy versenyképesebbek legyenek.
A globális árulánc modellje (Gereffi)
A gyártó vezérelte árulánc
A fogyasztó vezérelte árulánc
A TNC-k mőködésének terei • Transznacionális terek • A transznacionális terek differenciáltsága – – – –
a TNC-k központjai: „headquarter”-jei (HQ) = ábra regionális jelentıségő üzleti központok kutatás, fejlesztés és innovációk terei A termelés terei: • középvárosok hálózata • exportorientált termelési övezetek = ábra
A Global 500 „headquarter”-jeinek központjai
Exportorientált termelési övezetek elnevezései
A globális pénzügyi rendszer Két témát érintünk: • A globális pénzpiacok • A mőködıtıke befektetések
A globális pénzpiacok • A globális tranzakciók növekedési üteme – a határon átnyúló kötvény és részvényforgalom 1970-1996 között GDP arányos nézve USA: 54-szeresre, Japán: 50-szeresre, Németország: 60szorosra nıtt – az intézményi befektetık (pl. nyugdíjalapok, pénzalapok) 20 ezer Mrd dollár tıkét ellenıriznek, 10-szer többet, mint 1980-ban – miközben a világ GDP-je 1983-1995 között 3,4%-al nıtt, az export 6%al, a kötvényforgalom 8,2%-al, a részvény-kötvény-hitel forgalom 9,8%al – a valutakereskedelem napi forgalma 1998-ban 1,5 ezer milliárd dollár = Nbr. azévi GDP-jével!!! Következmény: elszakadás a reálfolyamatoktól
A globális pénzpiacok • A pénzpiacok globális összefonódásának okai – a pénzpiacok deregulációja, a határokon átnyúló pénzügyi tranzakciók liberalizációja – a technológiai infrastruktúra fejlıdése: interaktív információs rendszerek, fejlett távközlési berendezések, szuperszámítógépek, kommunikációs hálózatok – új pénzügyi termékek megjelenése – a pénzáramlások spekulatív mozgásainak felerısödése – a piacok értékelésére alakult cégek elırejelzései
A globális pénzpiacok • A pénzpiacok globális térbeli szervezıdése – Erıs koncentráció = ábra • fı központok: New York – London – Tokió tengely
– a koncentráció mellett dekoncentráció is megfigyelhetı
• A mai pénzpiacok globális kockázatai – Labilitás – Regionális válságok: Japán 1990, Mexikó 1995, DK-Ázsia 1997 – Pénzügyi luftballon
A legfontosabb pénzügyi központok
A külföldi mőködıtıke beruházások • A TNC-k mőködésének elengedhetetlen feltétele • Egyszerre következménye és generálója a globális gazdaságnak • Igen dinamikus növekedési ütem: 1980-1995 = kétszeresére való növekedés, a világ tıkéibıl 1980-ban 2%-ot tett ki, ma 4% • Alapfogalmak: – Tényezıáramlás – Nemzetközi tıkeáramlás • Tulajdonszerzéssel nem járó • Tulajdonszerzéssel járó – Portfólió-befektetések – Mőködıtıke beruházások (FDI = foreign direct investment) » Zöldmezıs » Barnamezıs
A külföldi mőködıtıke beruházások • Motivációi: • • • •
az erıforrások megszerzését célzó befektetések a piac megszerzését célzó befektetések a hatékonyság növelésére irányuló befektetések stratégiai elıny, illetve képesség megszerzését célzó
• Az 1970-es évek elıtti FDI áramlás – Gyarmati típusú tıkekivitel – Külkereskedelem-helyettesítés – Termeléskihelyezı tıkekivitel
• Napjainkban – Földrajzi megoszlás = ábra – Szektorális megoszlás
A legnagyobb FDI exportırök 2004-ben
Az eddigi összes FDI kihelyezés és befogadás 2004-ig
Import
Export
A globális gazdaság és a munkaerı • A munkaerıpiac szegmentálódása (3 részre lehet osztani) – A munka specializálódása egyre inkább globalizálódik: a globális professzionális elit • Magas szintő képzésben részesült diplomás szakemberek, vállalati felsıvezetık, pénzügyi elemzık, magas szintő szolgáltatásokkal foglalkozó konzultánsok, tudósok, mérnökök, programozók, biotechnológusok • mővészek, tervezık, elıadómővészek, sportsztárok, szellemi guruk, politikai konzultánsok, hivatásos bőnözık
– A nemzetközi migrációban részt vevı, de nem képzett munkaerı – A helyben maradó munkaerı
• A globális gazdaság hatása a fejlett országok munkaerıpiacaira – – – – –
Foglalkozási átrétegzıdés A foglalkoztatottság csökkenése A munka individualizálódás, a munkafolyamatok átalakulása Új foglalkoztatási formák megjelenése A „munkanélküli társadalom” rémképe
A nemzetállam átalakuló szerepe • A nemzetgazdaságok az 1970-es évek elıtti világgazdaságban – – – –
Fı termelési egység – nemzetgazdaság (nemzetállamok része) Létrejötte: 19. század Cél: egységes belsı piac Feladat kibıvülése a 20. századra: válságkezelés, keresletteremtés, jóléti rendszerek – Eltérı utak: • • • •
Államkapitalizmus (pl. Franciaország) Liberalizmus (pl. USA) Szociális piacgazdaság (pl. Németország) Tárgyalásos gazdaságok (pl. Ausztria)
• A nemzetgazdaságok napjaink világgazdaságában: báb? éjjeliır? menedzser? – Erıs átalakulás! – nemzetállamok versenye helyett nagyvállalatok versenye ,
A nemzetá nemzetállam átalakuló talakuló szerepe • A nemzetek versenye, versenyképessége, mint a mikroökonómiában használatos fogalom már nem alkalmazható (P. Krugman) Nemzetközi (globális) alkalmazkodóképesség nemzeti szinten is értelmezhetı. – Jelzıszámai: exportképesség, idomulás a kor meghatározó gazdaság-politikai trendjeihez (privatizáció, liberalizáció, deregulá-ció), erıforrás-vonzó képesség, életkörülmények alaku-lása (pl. a reáljövedelmek emelkedése). – A rendszerré szervezıdés kiegészítı feltétele a társadalmi és technikai tudás kombinálódása az alapfeltételekkel. (pl. Porter „gyémánt-modellje”)
• Konfliktuskezelés, közvetítés a gazdasági szereplık közötti vitákban • Globális-lokális érdekszövetségek kialakítása, segítése • Ideológiája: neoliberalizmus (Hayek, Friedman) – Liberalizáció – Privatizáció – dereguláció
Porter: gyémánt-modell
Globá Globális és makroregioná makroregionális szervezetek
• ENSZ és szakosított szervezetei • Gazdasági integrációs törekvések – Konzultációs fórumok, globális lobbicsoportok – Kereskedelmi blokkok (szabadkereskedelmi társulások, preferenciális-övezetek) – Gazdasági együttmőködési szervezetek – Magasabb szintő integrációs formák
Loká Lokális vá válaszok a globá globális kihí kihívásra • Atipikus (sem kapitalista, sem szocialista) gazdasági rendszerek fennmaradása (pl. a muszlim országok) • Tradicionális gazdasági tevékenységek tartós együttélése a globalizált tevékenységekkel (pl. Fekete-Afrika) • Az informális gazdaság szerepe a fejlıdı világban (pl. Latin-Amerika)
