Dr. Detrekői Ákos rektor, BME A magyar egyetemek és az EU-csatlakozás Miniszter Úr, Elnök Úr, Államtitkár Urak, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megtiszteltetésnek érzem, hogy a TéT-attasék konferenciáján a Magyar Rektori Konferencia képviselőjeként meghívtak. Előadásomban a következő témákkal szeretnék foglalkozni: 1. Az egyetemek hármas funkciója 2. Csatlakozás az Európai Oktatási Térséghez 3. Részvétel az Európai Kutatási Térségben 4. Az egyetemek regionális szerepe 5. Az innováció és az egyetemek kapcsolata 6. A magyar egyetemek várható helyzete az ország EU tagságakor 7. A BME fontosabb két- és többoldalú TéT együttműködési kapcsolatai
Az ország egész életében, így az egyetemek életében is az európai uniós tagság rendkívül nagy kaland, és egyúttal nagy lehetőség. Az európai uniós tagság érinti az egyetemeket is. Ez a hatás kétféle módon jelentkezik. Egyrészt, az ország egészére is jellemző, és lesz néhány speciális, csak az egyetemeket érintő momentum. 1. Először az egyetemek hármas funkciójáról beszélek. Az egyik funkció: az új tudás létrehozása. Ez a kutatás-fejlesztés, innovációs funkció. A másik, az új tudás terjesztése, ez az oktatási funkció, beleértve az oktatás legkülönbözőbb formáit. A harmadik funkció, amit úgy szoktak nevezni, hogy az egyetemek egyéb funkciói, ez kapcsolat a társadalommal. Ebből a funkcióhalmazból két dolgot emelek ki, az egyik az egyetemek regionális szerepe, a másik pedig az egyetemeknek az innovációs folyamatban játszott szerepe. 2. Az egyetemek oktatási funkciója esetében az európai uniós csatlakozás azt jelenti, hogy az egyetemeknek csatlakozniuk kell az európai oktatási térhez. Ez a csatlakozás nem előzmény-mentes, hiszen a magyar egyetemek az elmúlt évszázadok során végig tagjai voltak az európai egyetemek közösségének. Mégis, ennek a csatlakozásnak speciális feladata van, melyet az egyszerűség kedvéért bolognai folyamatnak szoktunk nevezni. 1999. júniusában, Bolognában 29 európai ország miniszterei nyilatkozatot írtak alá, amelyben a közös európai oktatási tér megvalósítása mellett tettek hitet. A nyilatkozatot Magyarország is aláírta. Két évvel később, 2001-ben Prágában miniszteri megbeszélésre került sor, ahol kikristályosodtak azok a feladatok, amelyek a legfontosabbak az oktatási tér megvalósítása érdekében. Az első fontos szempont az oklevelek áttekinthető rendszerének kialakítása, a másik a kétlépcsős képzési ciklus bevezetése, és ezzel együtt az egységes kreditrendszer, mobilitás. A mobilitás azt is jelenti, hogy fel kell készülnünk arra, hogy oktatóink és hallgatóink sokkal nagyobb mértékben fognak más, külföldi egyetemekre áthallgatni, illetve sokkal nagyobb számban várhatunk mi is hallgatókat. Fontos elem az európai szintű minőségbiztosítás, a diplomák európai tartalmának erősítése. A két évvel ezelőtti határozat következő lépése lesz az újabb tanácskozás szeptemberben Berlinben. Mi várható ezen a tanácskozáson? Az európai egyetemek uniójának 2003. májusi, grazi ülése már felvetette a legfontosabb kérdéseket. Az egyik az eddigi tevékenység értékelése. A másik, hogy a kétfokozatú képzés átalakul három fokozatúvá, és bekerül a rendszerbe a doktori képzés. Ennek jelentőségét az adja,
hogy az Európai Unióban – a már emlegetett lisszaboni elvek megvalósításához – mintegy félmillió kutató hiányzik. Várhatóan szóba kerül az egyetemek, európai egyetemek versenyképességének erősítése. Általában úgy szoktunk az oktatásról beszélni, mint ami pénzt vesz el. A valóságban az oktatás inkább rendkívül nagy piac. Érdekességként említem, hogy Ausztrália arról híres, hogy gyapjút termel, mégis, nemzeti jövedelmében az oktatási bevételek ma már többet hoznak, mint a gyapjútermelés. Kérdés, hogy állunk Magyarországon ezzel az európai térséghez való csatlakozással? Az OM vitaanyag most már tartalmazza, tehát deklarálja, hogy csatlakozni kell az európai oktatási térhez. A Magyar Rektori Konferencia egyik bizottsága az elveket már kidolgozta. Várható, hogy néhány területen – pl. műszaki, gazdasági – a kísérletek nagyon hamar beindulhatnak, akár jövő ősszel. Vita zajlik arról, hogy az első lépcső mire képesít. Munkavégzésre is, vagy csak továbbtanulásra? Nekem az az érzésem, hogy felelőtlenség úgy képezni embereket, hogy azok munkavégzésre ne legyenek alkalmasak. 3. A következő témára - az európai kutatási térhez való csatlakozásra - áttérve tulajdonképpen ugyanazzal kezdhetem, amit az oktatási térről mondtam. Itt sem előzmények nélküli területre kerültünk, hiszen a különböző európai uniós keretprogramokban – már a negyedik keretprogramban, majd az ötödikben – sikeresen szerepelt az ország. Részt veszünk NATO-projektekben, egyéb nemzetközi programokban. Ugyanakkor az Európai Kutatási Térséghez való csatlakozásban a bolognai folyamattal egyenrangú kihívásnak érzem a hatodik kutatási, technológiafejlesztési demonstrációs keretprogramhoz való csatlakozást. Ez a program a lisszaboni elvek aprópénzre váltása. A program elképzelései között megjelenő a fő elvek: hogyan lehet a lemaradást csökkenteni, a privát és állami kutatást összehangolni, a K+F kapacitásokat továbbépíteni, hogyan lehet koordinálni a kutatásokat az európai tagállamokban, és végül a K+F társadalmi hasznosságának a növelése. A megvalósítás eszközei? Kiválósági hálózatok, integrált projektek, az úgynevezett 169-es cikkely alkalmazása, ez összehangolást jelent a különböző országok K+F tevékenységében. Továbbá a hagyományos társfinanszírozás, a PPP (public private partnership), kutatók képzése és a mobilitás elősegítése, például a Marie Curie ösztöndíjakkal, és még egy kiemelt téma, ami már elhangzott, de Magyarországon külön fontos: a közép- és kisvállalatok kutatási igényeinek támogatása. Hogy állnak a magyar egyetemek? Számos problémával küzdenek. Az egyik probléma az egyetemek szétaprózott belső szerkezete. Lehet, hogy a felsőoktatás átalakításának a reformja ebben az értelemben pozitívan fog hatni, és az egyetemek képessé válnak részt venni nagyobb kutatási projektben. A másik, a finanszírozással kapcsolatos probléma. Az egyetemeken a kutatásfinanszírozás lényegében csak pályázati formában történik. Az oktatók a kutatási tevékenysége egyenetlen, Nagyon fontosnak érzem, hogy a pályázati irodákat megerősítsük. Nagyon tetszett a korábbi Széchenyi-tervek kutatástámogatásában az a kényszer, hogy összevonták akadémiai szférában és vállalati szférában működő területeket. Ennek célja az volt, hogy a vállalati és az akadémiai szféra egyaránt fejlődjön. Az OM két, EU 6. Keretprogramot elősegítő pályázata: az EUB, és az EUH az egyetemeknek segítség arra, hogy sikeresen folytassanak kutatási tevékenységet.
4. Az egyetemek regionális szerepével kapcsolatosan hangsúlyozni kell, hogy a tudás mekkora érték. Ez a tudás nemcsak Budapestre, a nagyvárosokra koncentrálva jelenik meg, hanem meg kell, hogy jelenjék a különböző régiókban. A régiók egyetemei tudásközpontjai lehetnek az országnak: Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budapest. Ugyanakkor nem feltétlenül országon belüli régiókban szabad gondolkodni, hanem – éppen az európai uniós tagság – lehetővé teszi a határon átnyúló régiók működését is. Nagyon jó példa lehet a Miskolc-Kassa-Krakkó hármas, amely már most is működik, és ugyanilyen kapcsolat lehet Debrecen és Kolozsvár, vagy Szeged-Temes-Szabadka, illetve Nyíregyháza-Ungvár. Ezek a tudásközpontok az adott régió gazdasági fejlődésének motorjai lehetnek. Például a miskolci egyetem környékén a változásokat már érezni lehet, és a budapesti Infopark is tulajdonképpen egy ilyen motor szerepét tölti be. 5. A következő téma, amivel érdemes foglalkozni, az az egyetemek és az innováció kapcsolata. Az innovációról számos definíciót szoktak közölni. Mondhatjuk azt, hogy megújulási, fejlődési, átalakulási folyamat, lehet az új termék bevezetése az áruforgalomban. Ennél maradva, azt a folyamatot érdemes bevezetni, hogy van az ötlet, van a termék, és van a bevezetése. Ebből a hármasból az egyetemeknek a legnagyobb szerepe az ötlet kitalálásában lehet. Ötlet, új ötlet létrejöttéhez legalább két dolog szükséges. Kiművelt, gondolkodó emberfők, ami az oktatással függ össze és rendszeres, államilag is támogatott kutatás-fejlesztés. Erre az új innovációs törvény lehetőséget kínál, legalábbis reményt ad. Az innovációval kapcsolatos tevékenység óhatatlanul összefügg az európai oktatási térrel, és az Európai Kutatási Térséggel. Ezen a téren is természetesen számos gond és lehetőség mutatkozik. Melyek ezek a gondok? Az első gond az oktatói agyelszívás. Az agyelszívás nemcsak külföldi, hanem hazai agyelszívást is jelent. Jobban kellene hasznosítani meglévő értékeinket. Példaként a következőket említem: Finnországban hálózatot hoztak létre diplomamunkák figyelésére, a hálózat öt év múlva már profitot hozott. Ezekkel a dolgokkal kevésbé törődünk. Nagyon fontos az egyetemi inkubáció és az új külső kapcsolatok szervezése is. 6. Mi várható az egyetemek helyzetével kapcsolatban az uniós tagság esetén? Pozitívum, hogy élő európai kapcsolataink lesznek. A magyar egyetemek mindegyike, a tradicionális egyetemek pedig különösen beágyazódtak az európai oktatási, kutatási térségbe. Részt vettünk számos európai uniós programban (TEMPUS, SOCRATES/ERASMUS, stb). Ezeknek a programoknak rendkívüli előnye volt, hogy megtanultuk a brüsszeli bürokráciát. Ma a professzor, ha pályázik, akkor már nem csodálkozik azon, hogy nagy kérdőíveket kell kitölteni, és a végén ezekkel a pénzekkel valamilyen módon el kell számolni. Ugyancsak sikeresen szerepeltünk az Európai Unió különböző kutatási keretprogramjaiban. Érték lehet az a tény, hogy számos magyar egyetemen folyik idegen nyelvű képzés. Az egyetemek többsége valamilyen szakterületen idegen nyelvű képzést is folytat. Ha tagországgá válunk, megváltozik a helyzetünk. Eddig kicsit egzotikus vendégek voltunk, akikkel nagyon kedvesen bántak. Ha tagország leszünk, akkor mi átmegyünk konkurensbe a különböző alapok elnyerésekor.
Az egyetemi élet minden területén, – mint ahogy az ország egészében –, a brüsszeli szabályok átkerülnek a mindennapi életbe. A brüsszeli szabályok azt jelentik, hogy az egyetemek irányítását, igazgatását át kell gondolni, mert sokkal kevésbé lesz lehetőség az ötletszerű, kevésbé szabályozott irányítási módok megtartására. Külön fontosnak érzem a mobilitás kérdését, hiszen nekünk arra fel kell készülni, hogy oktatóink egy részét még nagyobb erővel csábítják külföldre, mint csábították eddig, és ez nemcsak az oktatókra igaz, hanem a hallgatókra is. Már ma is érzékelhető, hogy a módosabb családok gyermekei nem Magyarországon végzik felsőfokú tanulmányaikat, párhuzamosan azzal, ahogy az ország gazdagodik és a lehetőségek bővülnek. Ez fokozott versenyhelyzetet jelent a magyarországi egyetemeken. Rendkívüli hátránynak érzem, hogy voltaképpen egész Magyarország, tehát ezen belül a magyar egyetemek is hátránnyal indulnak a K+F versenyben, hiszen a GDP erre fordított részaránya kisebb, mint az Európai Unióban átlagosan. Ráadásul a GDP is kisebb, mint az európai átlag. Az európai uniós tagságra az egyetemeknek tudatosan kell felkészülniük. A BME tavaly decembertől kezdve szinte kéthónaponként rendez valamilyen konferenciát, ahol – az uniós csatlakozással összefüggésben – az oktatással, a kutatással és egyéb speciális témákkal foglalkoznak. Azért, hogy az egyetemek csatlakozása sikeres legyen, nagyon sokat segíthetnek a TéT-attasék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. 7. A KÉTOLDALÚ TÉT KORMÁNYKÖZI EGYEZMÉNYEK BME PROJEKTJEI Relációk (országok)
2002-ben futó pályázatok (db)
Amerikai Egyesült Államok
2
Ausztria
9
Dél-Afrikai Köztársaság
1
Egyesült Királyság
4
Finnország
2
Franciaország
2
Görögország
4
Hollandia
2
Japán
2
Németország
5
Olaszország
1
Oroszország
2
Szlovénia
5
EU 5. és EU 6. Keretprogramban való BME részvétel EU5 Keretprogram
EU6
összesen
1999
2000
2001
2002
2003
Beadott pályázatok
24
40
70
32
35
201
Nyertes pályázatok
8 (30 %)
7 (55)
28
12
-
55
EU5 Keretprogramban való BME részvétel 80 Pályázatok száma
70
70
60
Beadott pályázatok
50 40
40
30 20
28
24
10
8
0
12
7
1999
Nyertes projektek
32
2000
2001
2002
Év
Nyertes EU 5 pályázatok témakörönkénti megoszlásban Év
IST
EESD
Growth
QoL
IHP
Euratom
LIFE
Össz.
1999
3
2
1
1
1
-
-
8
2000
2
1
3
-
1
-
-
7
2001
11
3
8
1
3
1
1
28
2002
1
3
5
1
2
-
-
12
Össz.
17
9
17
3
7
1
1
55
Nyertes EU5 BME projektek témakörönkénti megoszlásban 18 pályázatok száma
16 14
17
17
IST EESD
12
Growth
10
QoL
8
IHP
9
6
7
4 2
3
0
programok
BME kapcsolatok kapcsolatok a TéT relációkban Főbb, kiemelt egyetemi és intézményi kapcsolatok
2002-2004 Rendezvények, események
TU Wien, TU Graz, TU Linz (Salzburg Seminar amerikai alapítványi központ)
TU Wien-TU Krakow-BME 3-oldalú vízügyi megállapodás: RIFLOP program Évi 2x5 hallgató a TU Wien-re CEEPUS hallgatói és oktatói csere Salzburg Seminar felsőoktatási programok
Leuven
Catholic University of Leuven
Intézményi együttműködési megállapodás. Előkészület alatt áll egy közép- és kelet-európai kétoldalú közös doktori program
Brüsszel
Free University of Brussels
TéT projekt együttműködés
Gent
Gent University
Intézményi együttműködési megállapodás
Ország /város
AUSZTRIA
BELGIUM
Euratom LIFE
FRANCIAORSZÁG Párizs
Ecole Nationale des Ponts et Chaussés
Intézményi együttműködési és kettős diplomát adó megállapodás. Rektori látogatás 2002. novemberében
Párizs
Université Pierre et Marie Curie
Intézményi együttműködési megállapodás
Párizs
ATHENS Network (Advanced Technology Higher Education Network)
Európai hetek: tavaszi és őszi kulturális és oktatási hallgatói mobilitás. 2003. júniusában Athens Közgyűlés
Párizs
ParisTech
Intézményi együttműködési megállapodás. 2002. novemberében levelező tagsági megállapodás a ParisTech Association szervezettel
Párizs
Ecole Centrale Paris
Felvételi kérelem a T.I.M.E. programba
Párizs
Ecole des Mines, Paris
Tárgyalás folyt rövid (3 hónap) illetve hosszabb diplomamunka időszakára vonatkozó hallgatói csere- lehetőségekről
Párizs
Ecole National Supérieure des Techniques Avancées, Paris
Tárgyalás folyt rövid (3 hónap) illetve hosszabb diplomamunka időszakára vonatkozó hallgatói csere- lehetőségekről
Rennes
INSA de Rennes
Intézményi együttműködési megállapodás – Francia Tagozat Rektori látogatás 2002. novemberében
Lyon
INSA de Lyon
Intézményi együttműködési megállapodás – Francia Tagozat Rektori látogatás 2002. novemberében
Lyon
Université Lyon 3 (Université Jean Moulin)
A Francia –Magyar Posztgraduális Menedzserképzés (MBA/ DESS) partneregyeteme. Rektori látogatás 2002. novemberében
Compiegne
Université Technique de Compiegne
Intézményi együttműködési megállapodás
Montpellier
Ecole Nationale de Chimie de Montpellier
Intézményi együttműködési megállapodás – Francia Tagozat, Vegyészmérnöki Kar szakmai támogatója
Strasbourg
Université Marc Bloch
Az intézménnyel és a Nemzetközi Fordítóés Tolmácsképző Intézettel közös fordítótolmács képzés. Rektori látogatás 2002. novemberében
IZREAL Technion-Israel Institute of Technolgy, Haifa (korábban: Weizmann Intézet/Soros– ösztöndíjak)
Kutatási együttműködés és diákcsere a Technionnal Jelentős izraeli kontingens a BME fizető diákjai közt (40 fő) A Híradástechnikai Tanszék Űrkutatási csoportjának együttműködése
Tokyo University Waseda University Osaka University Shizuoka University Gifu és Akita prefektúrák
Stockholm és egyéb EU egyetemek +BME- Tokyo-Osaka-Tohoku: Japán-EU csereprogram (5 év, 30-40 hallgató) Waseda Egyetem elnöki látogatás, 2002. szeptember Dr. Detrekői Ákos rektor és Dr. Molnár Károly rektorhelyettes japán útja 2003. október 16.-22. Suzuki Alapítvány, ösztöndíj
JAPÁN
NAGY-BRITANNIA Imperial College, London Heriot-Watt University, Edinburgh Nottingham Trent University Kapcsolatok fő gondozója: British Council Hungary
Rendszeres BC rendezvények a BME-n 2003. március: a Nobel-díjas Sir Paul M. Nurse (Cancer Research UK) tiszteletbeli doktori címe. Dr. Detrekői Ákos rektor Bristolban az EAU - konferencián 2003 áprilisában. BME hologramos Szentkorona kiállítás előkészítése (+ rektori részvétel) a 2004. március-áprilisi angliai Magyar Kulturális napok alkalmával.
NÉMETORSZÁG RWTH Aachen TU Berlin TU Darmstadt TU Ilmenau Universität Kaiserslautern Uni Fridericiana Karlsruhe TU München Universität des Saarlandes Universität Stuttgart
- Karlsruhe: német nyelvű képzés a BME-n és kettős diploma - 2002. május 31: Saarland Tartomány 11 tagú delegációja a BME-n (ennek folytatásaként delegáció Saarbrückenbe Dr. Horvai György rektorhelyettes vezetésével 2003. március 15.-19.) - 2002. november 21.-22. Konferencia a BME-n ”Together for the future”, közép- és kelet-európai egyetemek részvételével, rendező: Baden-Württemberg Tartomány - 2002. május 3.-5. TU München, Frühlingsakademie, 2003. május, Balatonfüred - 2003. február 15: Karlsruheban Dr. Biró Péter professzor emeritusnak, Egyetemünk volt rektorának átadták a Karlsruhe Fridericiana Universität (TH) tiszteletbeli doktori (Doctor Honoris Causa) oklevelét. - 2003. július 4.-7. TU Dresden és Quandt-Alapítvány rendezvénye közép-európai partneregyetemek részvételével a BME-n - 2003. október 9.-11. TU Ilmenau 50 éves jubileumi ünnepségén részt vesz Dr. Horvai György rektorhelyettes
OLASZORSZÁG Universitá degli Studi di Bologna La Sapienza, Roma, Polietcnico di Milano Universitá degli Studi di Modena e Reggio Emilia Romualdo di Bianco Alapítvány, Firenze
Sok építészeti, műemléki kapcsolat 2002 Magyar Napok Olaszországban, Tivoli emlékmű, Como tói villamosvasút megemlékezések Rektori látogatások, Közös diplomatervek Milanóval, Szentkorona kiállítás Modenában 2002. nyarán, viszonzásul Modenai csempe-kiállítás a BME-n, 2004
OROSZORSZÁG Moszkvai Műszaki Állami Egyetem (SZTANKIN)
Kapcsolatunk az Államközi Oktatási Egyezmény alapján évek óta a Robottechnika képzésben valósul meg
Bauman Egyetem (Moscow State Technical University "N. E. Bauman”)
Robottechnika képzésben közreműködés
Moszkvai Energetikai Intézet (Moscow Power Engineering Institute)
Szoros kapcsolat, tervezett rektori utazás és együttműködési megállapodás megújítása
Moszkvai Repüléstechnológiai Egyetem (Moscow State Technical University of Civil Aviation)
Kutatási együttműködés
Moszkvai Élelmiszeripari Egyetem (Moscow State University of Food Production)
Közös publikációk
Moszkvai Vasúti és Közlekedési Egyetem (MIIT)
Intézményi megállapodás
Kujbisev Építőmérnöki Egyetem (MISZI)
Együttműködési megállapodás megújítása céljából látogatás történt az intézménybe 2003. júniusában
Szentpétervári Útépítési Állami Egyetem (St. Petersburg State University of Architecture and Civil Engineering)
Kapcsolatfelvétel céljából látogatás történt az intézménybe 2003. júniusában
USA SUNY at Buffalo Florida Institute of Technology (USIA Univ. Affiliation Program) NASA, Glenn R. Center, Cleveland Rochester Institute of Technology (MBA programok) US Center for Mapping Ohio State University Colorado Sate University New Hampshire Univ. Calvin College, etc,etc.
Tiszteletbeli doktorok USA intézményekből, legutóbb Dr. Ya.G. Sinai, Lovász László, Donald Baker MAKA és Fulbright pályázatok, ösztöndíjak ISEP és egyéb diákcsere, évi 50 USA diák a BMEn General Electric rendezvény (nagykövet) a BME-n 2002. szeptember NASA Research Center látogatás 2003. május. American Council for Education delegáció 2003. március Ford bemutatkozás 2003. november 11.
