Dr. Daragó Máté Ügyvédi Iroda

Dr. Daragó Máté Ügyvédi Iroda e-mail:[email protected]

KÖZBESZERZÉSI REFERENS SZAKKÉPZÉS

JOGI ISMERETEK 1. I. Közösségi közbeszerzési irányelvek rendszere

jogforrások

rendszere,

a

közbeszerzési

1. Közösségi közbeszerzési jog Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles közbeszerzési jogát teljes mértékben összhangban tartani az Európai Unió közbeszerzési joganyagával. A magyar szabályozásnak eleget kell tennie a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásában foglaltaknak (GPA). Figyelemmel arra, hogy a GPA követelményei a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hez való csatlakozás feltételeinek is eleget tesz. A közösségi közbeszerzési jog alapját az EK Szerződés és a közösségi közbeszerzési irányelvek képezik. Fentieken túl kötelező, közvetlenül alkalmazandó jogforrást jelentenek a közbeszerzési vonatkozású rendeletek is. A közösségi közbeszerzési jog meghatározó részét jelenti az Európai Bíróság esetjoga, esetjoga amelyet szintén figyelembe kell venniük a tagállamoknak a közösségi jog átültetése, értelmezése, alkalmazása során. Léteznek továbbá a közösségi jognak olyan forrásai is, melyek nem bírnak kötelező erővel (ajánlások, ajánlások, közlemények), ugyanakkor közlemények segítséget jelenthetnek a különböző kötelező rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása során. 2. Közbeszerzéssel kapcsolatos rendeletek: Közösségi hirdetménymintákra vonatkozó rendeletek * 1564/2005/EK rendelet – a közösségi hirdetménymintákról CPV rendeletek * 213/2008/EK rendelet a CPV módosításáról * 2151/2003/EK rendelet a CPV módosításáról * 2195/2002/EK rendelet a CPV-ről

1


NUTS rendeletek * 1137/2008/EK rendelet a NUTS módosításáról * 176/2008/EK rendelet a NUTS módosításáról * 105/2007/EK rendelet a NUTS módosításáról * 1888/2005/EK rendelet a NUTS módosításáról * 1059/2003/EK rendelet a NUTS létrehozásáról * 1059/2003/EK rendelet a NUTS létrehozásáról 3. Közbeszerzéssel kapcsolatos irányelvek: A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányelvek és az irányelveket módosító jogszabályok * 2004/18 EK irányelv – a klasszikus szektor közbeszerzésire irányadó szabályok * 2004/17 EK irányelv – a közszolgáltatók közbeszerzésire irányadó szabályok * 2008/963/EK bizottsági határozat – a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek mellékleteinek módosításáról * 2005/51/EK irányelv – a 2004/17 és 2004/18/EK irányelvek egyes mellékleteinek módosításáról * 1422/2007/EK rendelet - az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében * 2083/2005/EK rendelet – az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében A közbeszerzési jogorvoslati eljárásokra vonatkozó irányelvek * 2007/66/EK irányelv – a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvek módosításáról * 92/13/EGK irányelv – a közszolgáltatókra vonatkozó jogorvoslat szabályai * 89/665/EGK irányelv – a klasszikus szektorra vonatkozó jogorvoslat szabályai Egyéb közbeszerzési témájú irányelvek * 2009/81 EK irányelv – a honvédelem és biztonság közbeszerzéseire irányadó szabályok

2



JOGI ISMERETEK 2. I. Jogforrási hierarchia 1. A jogforrás fogalma A társadalmi viszonyok változásával együtt a jog is változik, fejlődik. A jognak ez a változása nem spontán folyamatok, hanem meghatározott meghatározott állami szervek tudatos tevékenységének az eredménye, s ezt a tudatos, szervezett tevékenységet nevezzük jogalkotásnak. A jogalkotó folyamatban keletkeznek a jogforrások. A jog forrására történelmi korszakonként is elérő felfogások vannak. Ezek szerint a jogban, a jogszabályokban az isteni vagy természeti elrendelés manifesztálódik (kifejezésre jut), illetve csak egyszerűen az emberi akarat, amely a társadalom és a gazdaság adott szerkezetének felel meg. Az alkotmányosság használható:

számára

a

jogforrás

fogalma

két

értelemben

- egyrészt jelenti: magát a jogszabályt másképpen külső jogforrás: jogforrás az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. pl. - alkotmány - törvény - rendelet

másrészt jelenti: a jog megalkotóját, létrehozóját, létrehozóját vagyis azokat az állami szerveket, amelyek a jogszabályok tényleges kibocsátására jogosultak. másképpen: belső jogforrás: azok a szervek tartoznak, amelyek jogforrás jogszabály alkotásra felhatalmazást kaptak. Jogalkotó szervek: - Országgyűlés - a Kormány - a Kormány elnöke és tagjai, - az önkormányzatok. A jogforrás tehát arra a kérdésre ad választ, hogy mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt.

3


Az állami szervek működésük, feladataik megvalósítása során magatartási szabályokat alakítanak ki és bocsátanak közre, amelyek lehetnek: - általános érvényűek, érvényűek vagy - egyediek. egyediek Közülük az általános érvényűek a szabályozó jellegű állami aktusok, normatívák. E normatívák egy része csak az állami szervekre (vagy csupán meghatározott állami szervekre), más része pedig az állam területén lévő természetes és jogi személyekre, valamint állampolgárokra is kötelező magatartási szabályokat állapít meg. Jogszabálynak nevezzük: ha az általános érvényű normatív normatív jogi aktusok mindenkire vonatkoznak. Állami irányítás egyéb jogi eszközei: ha csak az állami szervekre vonatkoznak. Más szempontok szerinti csoportosítás - Történelmileg változó formái alapján: - íratlan; szokásjog, - írott; pl: törvények. A történelmileg kialakult jogképződési, módozatok alapján: - szokásjogot, - bírói jogot (bíró alkotta jog) és - törvényhozási jogot különböztetünk meg.

illetve

jogfejlesztési

2. A hatályos magyar jog forrásai: A jogalkotó állami szervek Elsődleges az alkotmány, ennek nyomán a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szabályozza mely állami szervek milyen terjedelemben rendelkeznek jogalkotói határkörrel. A Magyar Köztársaságban jogalkotó határköre csak azoknak az állami szerveknek van, amelyek erre az alkotmánytól felhatalmazást felhatalmazást kaptak. Az alkotmányi felhatalmazáson alapuló jogalkotó (originárius) jogalkotó hatáskörnek nevezzük.

hatáskört

eredeti

Származékos (derivativ) jogalkotó hatáskör más, magas szintű jogszabály felhatalmazásán alapulhat. Jogalkotásra tehát nemcsak egyetlen szerv jogosult. 4


Jogalkotó állami szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok a következők: a.) b.) c.) d.)

az Országgyűlés alkotmányt és törvényt, a Kormány rendeletet, a Kormány elnöke és tagjai rendeletet, az önkormányzatok rendeltet bocsáthatnak ki.

Jogszabályok: Az alkotmány: a legfontosabb szintű jogszabály, mégpedig alaptörvény, amelyből mindenmás jogalkotó szerv hatásköre származik. Az alkotmányt az Országgyűlés alkotja meg, a megalkotásához és megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A törvény: az országgyűlés által kibocsátott aktus, amely általában normatív tartalmú, de kivételesen lehet nem normatív - egyedi - aktus is. A törvényalkotás követelménye: a legfelső szintű képviseleti szerv meghatározó szerepének biztosítása az állami tevékenység valamennyi területén, az állampolgár státusát lényeges módon érintő kérdések törvényi szintű jogszabályokban legyenek rendezve. Az 1990. évi XXXI. törvénnyel módosított a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény meghatározza a kizárólagos törvényhozási tárgyak körét. Ezek szerint az Országgyűlés törvényben állapítja meg: a.) a társadalmi társadalmi rendre az alkotmányban felsorolt állami szervek működésére, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállására, az országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők választására, valamint jogállására, a miniszterek és az államtitkárok jogállására és felelősségére, a népszavazásra, a bűncselekményekre és büntetésekre és a büntetés végrehajtásra, a bűntető, a polgári és az államigazgatási eljárásra. b.)

a gazdasági rendre - a gazdaság működésére, - a tulajdonviszonyokra, - az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére, - az állami pénzügyekre, - a munkaviszonyra és a munkavédelem alapvető kérdéseire. 5


c.)

az állampolgárok alapvető jogaira - az állampolgárságra, - a személyi szabadságjogokra, - az egyesülési és gyülekezési jogra, - a sajtóra, - a házasságra és a családra, - az öröklésre, - a lelkiismereti és vallásszabadságra, - az oktatásra és a közművelődésre, - az egészségügyi ellátásra és a társadalombiztosításra, - a honvédelmi kötelezettségre, - a személyi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.

Az alapjogok szabályozása általában - kifejezett alkotmányi rendelkezés következtében - kétharmados többséget igényel. Kormányrendelet: - törvényi felhatalmazás alapján, valamely törvény végrehajtására végrehajtására, ra - maga feladatkörében kerül kiadásra. A miniszterelnök által kibocsátott rendelet: Ezzel egy tekintet alá esik a miniszteri rendelet, amellyel az adott miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések szabályozhatók. Kiadható mindkettő törvény vagy kormányrendelet végrehajtására. (Törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján.)

Az önkormányzati rendelet: törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, annak végrehajtására végrehajtására, ehajtására - magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. Az Alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. tv. elfogadását megelőzően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a törvénnyel egyenrangú törvényerejű rendelet kibocsátására volt jogosult. Korábbi jogrendszerünk ismerte az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkári tisztséget is. Az általa kibocsátott jogszabály rendelkezés volt. Ma már erre nincs lehetőség. A felsorolás a jogforrások hierarchiáját is jelö jelöli. A mai viszonyok között az állami intézményi rendszer a hatalommegosztás elvére épül, ami egyebek mellett azzal a következményekkel jár, hogy egyes állami szervek közötti kapcsolat nem lehet puszta 6


hierarchizáltsággal jellemezni. Ennél bonyolultabb, differenciáltabb, jogilag szabályozott viszony van köztük, ami azonban a legkevésbé sem jellemezhető alá-fölé rendeltséggel. A jogforrási rendszer szerkezetét tehát alapvetően az határozza meg, hogy a kibocsátók hogy helyezkednek el a hatalommegosztás intézményi rendszerében. Azzal együtt, hogy az egyes jogalkotókat nem a hierarchikus kapcsolat fűzi egybe, s az általuk kibocsátott jogszabályok nem épülhetnek a puszta alá-fölérendelés elvére, továbbra sem képzelhető el, hogy a rendelet ellenkezzék a törvénnyel. Amennyiben ilyen helyzet mégis előfordul, annak megszüntetése az Alkotmánybíróság feladata. A jogalkotásról szóló többször módosított 1987. évi XI. törvény 1. §. (2) bekezdésének értelmében az (1) bekezdés szerinti rangsornak megfelelően az alacsonyabb alacsonyabb szintű jogszabály sem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

II. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYA 1. Jogszabály érvényessége: A jogszabály érvényességén a következőket értjük: a.) alapvető feltétele a jogalkotó hatáskör, hatáskör mely meghatározott társadalmi viszonyok szabályozásra jogosítja fel a jogalkotó állami szervet. (Pl. az Országgyűlést a kizárólagos törvényhozási tárgyakban.) b.) alapvető érvényességi kellék, hogy a jogszabály beilleszkedjék a jogforrások hierarchiájába, hierarchiájába azaz magasabb szintű jogforrással ne legyen ellentétes, és hogy a rendelet feleljen meg a törvényi felhatalmazásnak. c.) a jogszabályokat ki kell hirdetni a hivatalos lapban, a jogi iránymutatásokat pedig közölni kell, mert csak így várható el a címzettektől a jogi előírásnak megfelelő magatartás. A kihirdetés és a közzététel a jogszabályok érvényességének elengedhetetlen feltétele. A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (A Magyar Közlöny a Magyar Köztársaság hivatalos lapja - 1987. évi XI. tv. 14. és 57. §-a). A Magyar Közlöny tartalmazza - a jogszabályokat, - a nemzetközi szerződéseket,

7


- az Országgyűlés és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, - a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, - a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársaság elnöke és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. Jogszabály, illetőleg a miniszterelnök más közlemény közzétételét is elrendelheti. A Magyar Közlönyt a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti. A Határozatok Tára: (1987. évi XI. tv. 58. §.) hivatalos lap, a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte. 2. Jogszabályok hatálya A jogszabály a jogalanyok magatartását rendező konkrét előírás. Ahhoz, hogy célját elérje, azaz a jogalanyok kövessék, azt rögzíteni és tudni kell, hogy melyik jogalanyra, jogalanyra milyen területi vonatkozásban és mikor érvényes egy-egy konkrét jogi norma. A jogszabály hatálya általában kiterjed egy ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. A jogszabály hatályán lényegében azt értjük, hogy annak alapján adott időben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg. A hatályosságnak alapvető vizsgálati szempontjai: a.) az időbeli, b.) a területi és c.) a személyi hatály. Ad. a. Az időbeli hatály: azt fejezi ki, hogy a jogszabály csak bizonyos időbeli korlátok között érvényes. Arra a kérdésre ad választ, hogy a jogszabály mely időszakban lehet életviszonyok tényleges alakítója. A jogalkotásról szóló tv. 12. §. (1) bekezdése szerint "A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani."

8


A 12. §. (2) bekezdése szerint "A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé." Általános elv, hogy a jogszabályoknak visszaható hatálya nincs. nincs (Nullum crimen sine lege elve.) Jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon: 1.) a jogszabály szövegének megszerzésére, 2.) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, 3.) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez, és miként gondoskodjanak az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről. Ismételten rámutatott az Alkotmánybíróság arra, hogy adott esetben nem csupán a kihirdetés napján történő, de a visszamenőleges érvényű hatálybaléptetés sem alkotmányellenes. alkotmányellenes. Ez a helyzet a jogot megállapító, a jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő vagy más, más a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok esetében. A jogszabály akkor akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. b. A jogszabály területi hatálya Tartalmilag azt jelenti, hogy az mely földrajzi területen alkalmazandó. Azt a földrajzi területet jelzi, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakítója lehet. A központi szervek általában az ország egész területére kiterjedően rendelkeznek, de hozhatnak olyan jogszabályt is, amely az ország meghatározott területére nézve hatályos. Az önkormányzatok csak működési területükre kiterjedően rendelkezhetnek. c. A jogszabály személyi hatálya A jogalanyoknak azt a körét értjük, amelyre a jogok és a kötelezettségek vonatkoznak. A jogszabályok általában hatályosak az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is. Ha nem, ennek a jogszabályból ki kell tűnnie. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat is kötelezik a magyar jogszabályok. 9


III. TULAJDONJOG FOGALMA, TÁRGYA, TARTALMA: Fogalma: A dolog felett való kizárólagos rendelkezésre jogosító teljes magánjogi hatalom. A tulajdonjog tevésben, nem tevésben és tűrésben megnyilvánuló emberi magatartás. Azokat a jogosultságokat értjük, amelyek a tulajdonost a tulajdonviszony alapján megilletik. Tárgya: A dolog fogalmán a jogban testi tárgyat értünk, azaz olyan tárgyi, testet öltött jelenségeket, amelyek láthatók, tapinthatók, érzékelhetők. (Törvényi fikcióval más is minősíthető dolognak, pl. az energia.) lehet. A Ptk. szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet A dolgok között sajátos szerepet tölt be a pénz és az értékpapír. Bár ezek is testi dolgok, a vagyoni forgalomban nem ezen minőségük miatt vesznek részt, hanem azért, mert értéket képviselnek, s a jogviszonyokban ennek az értéknek van jelentősége. Dolgok osztályozása: Forgalomképes/forgalomképtelen/korlátozottan Forgalomképes/forgalomképtelen/korlátozottan forgalomképes dolgok: A dolgok különféleképpen csoportosíthatóak, s ennek a csoportosításnak jogi következményei vannak. A megkülönböztetésnek annyiban van jelentősége, hogy az adott dolog részt vehet-e vagyonjogi forgalomban vagy nem. Pl. (egyelőre) a törvény szerint kizárólag állami tulajdonban lehetnek a folyóvizek, a föld méhének kincsei, csatornák, közutak, közterek, hidak, stb. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ezekre a dolgokra nem lehet pl. adásvételi szerződést kötni. A korlátozottan forgalomképes dolgok csak akkor vehetnek részt a vagyoni forgalomban, ha erre az állam feljogosított szervei engedélyt adnak. (pl. lőfegyver, deviza, antikvitás) A forgalomképes dolgok értelemszerűen korlátozás nélkül vehetnek részt a kereskedelmi forgalomban. Ingók és ingatlanok: Ingatlannak minősül a föld, illetve mindaz, ami földdel elválaszthatatlanul van összekötve (pl. épület, termény). Minden más dolog ingó. (Más megközelítés: ami állagának sérelme nélkül áthelyezhető: ingó, minden más ingatlan.) Ingó dolog tulajdonjogának megszerzése a dolog birtokba adásával, átadásával történik. Ingatlan esetében a tulajdonjog csak a telekkönyvi bejegyzéssel száll át az eladóról a vevőre. Elhasználható/elhasználhatatlan dolgok Osztható/oszthatatlan dolgok Egységes/összetett dolgok

10


A tulajdonjog tartalma: A tulajdonjog a dolgokon fennálló teljes és korlátlan hatalom, ezért a tulajdonjog tartalmának meghatározása csak felsorolás jellegű. -

A birtoklás joga és a birtokvédelemhez való jog A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

-

A használat és a hasznok szedésének joga A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

-

A rendelkezési jog A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

-

A tulajdonjog védelméhez való jog A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. A tulajdonjog védelmének eszközei: eszközei • jogos önhatalom a birtokvédelem szabályai szerint • Tulajdoni per: Ha vitás, hogy a dolog kinek a tulajdonában van, vagy a tulajdonos nincs a dolog birtokában, és akitől követeli, önként

11


nem adja át, a tulajdonos tulajdoni pert indíthat. A tulajdoni perben a tulajdonát állító személynek kell bizonyítania, hogy a dolog az ő tulajdonában van. A tulajdoni per célja a tulajdonjog megállapítása mellett a tulajdonos birtokba történő visszahelyezése is. • A tulajdon háborítatlanságát védő per: A jogellenes behatás, háborítás megszüntetésére irányul, a bíróság a háborító cselekménytől való tartózkodásra, a magatartás abbahagyására kötelezi a jogsértőt. Kizárólag a tulajdonos veheti igénybe, a tulajdonjoga bizonyítása mellett. • Ingatlan-nyilvántartási igény: Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlannyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az, aki átruházás folytán jogot szerzett arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban feltüntesse, szükség esetén a korábbi tulajdonostól perben követelheti: tűrje, hogy jogerős bírósági ítélet alapján tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezzék. • Igényper: Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert (a továbbiakban: igénypert) indíthat a végrehajtást kérő ellen. − Birtokvédelem A birtok tényleges hatalmat jelent egy dolog felett. A birtokos személyét a tényleges helyzet határozza meg, tehát aki ténylegesen birtokolja a dolgot. Birtokvédelemért bárki folyamodhat, akár jogosan, akár jogtalanul, de ténylegesen birtokban van. A birtokvédelem eszközei: • birtokvédelem önhatalommal A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.

12


Csak addig terjedhet, ameddig az a tényleges birtok megvédését célozza, valamint a birtokos a birtoka megvédése érdekében nem okozhat a birtoksértőnek nagyobb kárt, mint amilyen őt a birtokháborítás következtében érte. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet igénybevételével meghiúsítaná. • birtokvédelem igazgatási úton Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. • birtokvédelem bírói úton A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

13


A tulajdonos kötelezettségei: − viselnie kell a dologgal járó terheket − viselnie kell a dologban esett olyan kárt, amely megtérítésére mást nem lehet kötelezni (kárveszély kárveszély viselése) viselése − szükséghelyzet esetén tűrni köteles, hogy a dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, abban kárt okozzanak szükséghelyzet: másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély. A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet. Ha a szükséghelyzetben élet vagy testi épség van veszélyben, a tulajdonos korlátlanul köteles tűrni, hogy a dolgát használják, akár el is pusztítsák. − tűrni köteles, hogy az erre feljogosított szervek szakfeladataik ellátása érdekében az ingatlant igénybe vegyék (csak jogszabály alapján) A tulajdonjog korlátai: A tulajdonjog magánjogi korlátai: − szomszédjogok a szomszédjogok kijelölik azokat a határokat, amelyek között az ingatlantulajdonos a másik tulajdonosi érdekkörébe tartozó szükségszerű behatásokat tűrni köteles • a tulajdonos tartózkodni köteles a szomszéd szükségtelen zavarásától • az ingatlan tulajdonosa nem foszthatja meg a földtámasztól a szomszédos ingatlant • a szomszédból áthajló ágak esetén a gyümölcsöt az ingatlan tulajdonosa jogosult fölszedni, ha azt a szomszéd nem teszi meg • az ingatlan tulajdonosa kérheti az áthajló ágak és gyökerek eltávolítását, vagy maga is eltávolíthatja (csak, ha azok a föld rendes használatában gátolják és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el; kivételesen, ha az érdeksérelem más módon nem hárítható el!)

14


• az ingatlan tulajdonosa köteles megengedni az átjárást munkálatok elvégzésének az idejére, vagy más fontos okból (kártalanítás ellenében) • a tulajdonos a szomszéddal közösen jogosult a kerítés használatára és annak fenntartására • határon álló fa gyümölcsére a tulajdonos egyenlő arányban jogosult a szomszédjával • tilosban talált állat mindaddig visszatartható, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti − túlépítés ha a tulajdonos a földjének határain túl építkezett, az épület egy része átnyúlik a szomszéd ingatlanra − elidegenítési és terhelési tilalom a rendelkezési jog legjelentősebb korlátja, ha a dolgot elidegenítési és terhelési tilalom terheli, a tulajdonos a dolog tulajdonjogát másra nem ruházhatja át, és biztosítékul sem adhatja.

A tulajdonjog közjogi korlátai: − − − − −

a a a a a

tulajdon megszerzésének korlátozása birtoklás korlátozása használat, hasznosítás korlátozása rendelkezési jog korlátozása kisajátítás

15



JOGI ISMERETEK 3. I. Vállalkozási szerződés szabályai: 1. Általános szabályok, fogalom: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény eredmény létrehozására, létrehozására a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. köteles Eredmény jellegű kötelem. A vállalkozó valamilyen eredmény létrehozására és átadására köteles, melyet megrendelő köteles átvenni és az ellenértékét kifizetni. Azt, hogy az eredményt hogyan teljesíti, vállalkozó felelőssége és kockázata, Megrendelő erre vonatkozó megkötéseket nem írhat elő. (ettől el lehet térni) Vállalkozási típusú szerződés az építési, szerelési, tervezési, kutatási, és utazási szerződés. De tulajdonképpen minden olyan szerződés, melyben a kötelezett valamely eredmény teljesítésére köteles. A felek: jogosult – Megrendelő kötelezett - Vállalkozó

2. A felek jogai és kötelezettségei: Vállalkozó kötelezettségei és jogai: A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. befejezését A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

Felelősség az igénybevett alvállalkozóért: A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, megszervezésére illetőleg nem

16


teheti a teljesítést terhesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől eltérhetnek. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, értesíteni amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. Ha egyes munkarészeket munkarészek a vállalkozó beépít (eltakar), (eltakar) és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni. megadni A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető.

Megrendelő kötelezettségei és jogai: Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. bocsátani A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e 17


kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, eleget a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, megteremteni a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelő megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni. A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, ellenőrizheti a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, elállhat köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. megtéríteni Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, próbákat amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. 18


Eltérő szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő - a vállalkozó költségére - biztosítja, biztosítja a próbát pedig a vállalkozó végzi. végzi

3. Egyéb szabályok: A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.

Teljesítés lehetetlenülése: Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, felelős és a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg; b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, fel díjazásra nem tarthat igényt; c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, fel a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között. A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles.

19


II. A megbízás szabályai: 1. A megbízás fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. Rendelkezésre állás jellegű kötelem, folyamatos, megbízó utasítása szerinti személyesen ellátott munkavégzés Felek: jogosult: Megbízó kötelezett: Megbízott 2. A felek jogai és kötelezettségei: A megbízott személyesen köteles eljárni; eljárni igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, hozzájárult vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. jár A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni; figyelmeztetni ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik. 20


A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, tájékoztatni különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, megköveteli és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. mód Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A megbízott köteles a haladéktalanul értesíteni.

megbízót

a

megbízás

teljesítéséről

A megbízó díj fizetésére köteles, köteles kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. terhelik A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.

21


3. A megbízás megszűnése: A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, megszűnik ha a) valamelyik fél a szerződést felmondja; b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; c) a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti; d) a megbízás tárgytalanná válik. Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, meg a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, felmondhatja köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; felmondhatja a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; semmis folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.

22


III. AdásAdás-vétel szabályai: 1. Az adásadás-vétel fogalma: Felek: eladóeladó-vevő Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, bocsátani a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni átvenni. nni Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének foglalása szükséges.

érvényességéhez

a

szerződés

írásba

Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.

2. A felek jogai és kötelezettségei: Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

23


3. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti.

Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését. Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.

24


4. Egyéb szabályok, az adásvétel különös nemei: Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, vették a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni. Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem hatályos. Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos. Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett. Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt. Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot jog enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át. Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás

25


időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést. Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik. Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A bíróság a tulajdonost - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

Részletvétel: Részletvétel A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli.

5. Csere Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

26


IV. Szállítási szerződés szabályai: 1. Fogalma: Felek: szállító (kötelezett) – megrendelő (jogosult) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, átadni a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. megfizetni 2. Felek jogai és kötelezettségei: A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, elállhat köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. megtéríteni Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni. A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni. Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. át A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja. A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttósúly és darabszám szerint átvenni. A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye. telephelye A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni.

27


A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles. Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles - a szállító érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni. Az (1) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna. A megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül tovább küldheti. Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minőségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie. Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről a szállítót és a megrendelőt haladéktalanul értesíteni. A közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

28



JOGI ISMERETEK 4. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Bevezetés: A közigazgatási hatósági ügyekben való ügyintézés folyamatát, annak során a hatóság és az érintett ügyfél cselekményeinek összességét nevezzük közigazgatási eljárásnak. A közigazgatási eljárás az ügy elintézésének felmerülésétől indul és az ügy végleges lezárásáig tart és amely magában foglalja a döntés végrehajtását is. Hatósági cselekmények: pl.: engedélyezés, nyilvántartások vezetése, hatósági ellenőrzések, stb. Közigazgatási ügycsoportok: pl.: építési, anyakönyvi, adóigazgatás. A közigazgatási hatósági eljárás során végzett eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége a közigazgatási eljárási jog.

I. A közigazgatási eljárás alapelvei: Az eljárási alapelvek többségükben a közigazgatási hatósággal szemben támasztott olyan fontos követelmények, amelyeknek az eljárás minden szakaszában érvényesülniük kell. Elsődleges címzettjei a hatóságok, de vannak az ügyfélre vonatkozó alapelvek is. További rendeltetésük a törvény szabályainak értelmezése, illetve egyfajta zsinórmérték meghatározása a jogalanyok számára. Két csoportba sorolhatóak: hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó

29


1. A hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó alapelvek: Törvényesség elve: A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. A hatáskör gyakorlásával való visszaélés visszaélés elve A szakszerűség, az egyszerűség, a gyorsaság és az ügyféllel való együttműködés elve A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza korlátozza A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait jogait (ezek (ezek korlátait e törvény határozza meg.) meg.) A törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A szabad bizonyítás elve A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának alapozza. megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza

30


A hivatalból való eljárás elve A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. A közigazgatási hatóság: a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, indíthat illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el, b) hivatalból állapítja meg a tényállást, tényállást határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, terjedelmét ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát (a továbbiakban együtt: döntését), d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. A költségtakarékos eljárás kötelezettsége A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. Az elektronikus ügyintézés ösztönzésének elve 2. Ügyféli jogokat és ügyféli kötelezettségeket meghatározó alapelvek: Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a tisztességes ügyintézéshez jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog az eljárás során az anyanyelv használatának joga. joga A nyelvhasználat szabályai: A Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. magyar. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának.

31


A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét. A kisebbség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani. Annál a közigazgatási hatóságnál, amelynél a közigazgatási eljárás hivatalos nyelve nem csak a magyar, a magyar nyelvet használó ügyfeleket és az eljárás egyéb résztvevőit megilletik a kisebbségek számára biztosított jogok. Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Törvény az e bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazását az itt nem szabályozott esetekben is kötelezővé teheti. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - a fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett – a fenti eset alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Ha a közigazgatási hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni. Az ügyfél kártérítéshez való joga A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. Az ügyfél tájékoztatáshoz, kitanításhoz való joga, az iratirat-betekintési jog A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, biztosítja hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. 32


A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, rendelkezéseiről az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot, jogot jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az ügyfelekkel közli. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. késleltetésére Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. terheli A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.

II. A közigazgatási hatósági ügy és az ügyfél fogalma 1. A Ket. tárgyi hatálya – a közigazgatási hatósági ügy Tárgyi hatály: hatály milyen életviszonyokra vonatkozó szabályokat tartalmaz A Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki.

33


Fogalma: Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, eljár a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés körében- a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. 2. A Ket. személyi hatálya – az ügyfél Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, érinti akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vontak illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. tartalmaz jogát az ügy érinti: érinti: ha a hatósági döntés következtében valamilyen jogot szerez, a meglévő jogaiban változás következik be, vagy valamilyen kötelezettséget írnak elő a terhére. jogos érdekét az ügy érinti: érinti: ha a hatósági döntés az illető alanyi jogát közvetlenül nem érinti, azonban nem közömbös számára a határozat (pl szomszéd építkezése, vendéglátóhelység nyitása etc.) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. Kvázi ügyfelek: ügyfelek: Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, szervezeteket amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. 34


Jogutódlás: Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a) hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél vagy b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfél helyébe. Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását. Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést. Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. A jogutódlás kérdésében hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

III. JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG 1. Joghatóság fogalma: A joghatóság fogalma elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy adott közigazgatási ügyben mely ország közigazgatási hatósága jogosult eljárni. Azt, hogy az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik típusú hatóság jár el, a hatásköri szabályok állapítják meg.

35


Az illetékességi szabályok alapján pedig az állapítható meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási ügyben. Joghatóság megállapítása: Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén területén a magyar hatóság jár el. Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság Köztársaság területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni. 2. Hatáskör: A hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy valamely ügycsoportban milyen típusú és milyen szintű közigazgatási szerv jár el, illetve az így meghatározott szervezet milyen jogosítványokkal rendelkezik. A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. meg. Jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, elsőfokú továbbá ha az nem a 106. és 107. §-ban megjelölt hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Önkormányzati hatósági ügyben ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, át kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja. 36


A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és - az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés-előkészítés fokának figyelembevételével megállapított - határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni. Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető ki, ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, ha jogszabály alapján hatásköre kizárólagos, vagy ha belföldi jogsegély iránti megkeresés alapján kell eljárnia. A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tíz munkanapon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzati hatóság) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb huszonkét munkanapon belül folytassa le az eljárást. Az (5) bekezdés alapján az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására. A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről, valamint az eljáró hatóság (3) bekezdés szerint történő kijelöléséről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást követően, illetve a kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve értesíti az ügyfelet az (5) bekezdés szerinti felhívásáról, egyidejűleg felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a (6) bekezdés szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.

37


3. Illetékesség: Az illatékesség az azonos hatáskörű hatóságok között osztja el a hatósági ügyeket. A hatáskör kijelöli, hogy mely hatóságok a hatáskör címzettjei (pl. okmányiroda, földhivatal), az illetékesség pedig meghatározza, hogy a több azonos hatáskörű hatóság közül melyik szerv jár el a konkrét ügyben. Általános Általános illetékességi okok: Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, c) az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy d) a jogellenes magatartást elkövették. Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes. A megelőzés szabálya: Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

4. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata: A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.

38


Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. 5. Hatásköri, illetékességi vita: Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését. Az egyeztetést annak a hatóságnak kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, szerv ennek hiányában a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.

39


IV. A közigazgatási hatósági eljárás, az elsőfokú eljárás Az elsőfokú eljárás (alapeljárás) az eljárás megindítását, a tényállás tisztázását és a döntéshozatalt foglalja magában, az idekapcsolódó különböző eljárási cselekményekkel együtt. (pl. eljárás megszüntetése, felfüggesztése) 1. Az eljárás megindítása: megindítása: A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hatóság köteles köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, eljárást ha a) ezt jogszabály előírja, b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.

Értesítés az eljárás megindításáról: Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül értesíteni kell. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja. Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

40


b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét, Ha törvény vagy kormányrendelet további értesítési formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. értesíteni Az értesítés közhírré tehető. A hirdetmény és közhírré tétel útján közölt értesítés tartalmazza: a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, b) a vélelmezett hatásterület kiterjedését, c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba. A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról. Ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül a hatóság a 28/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint értesíti a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról, c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül. A hatóság külön kérelem nélkül is az ügyfél anyanyelvére lefordított végzésben értesíti az eljárás megindításáról azt a magyar nyelvet nem beszélő ügyfelet, akivel szemben az eljárást folytatja. Az értesítés az (5) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a nyelvhasználati és az ezzel járó költségviselési szabályokról szóló tájékoztatást.

A kérelemre induló eljárás: A kérelem benyújtása: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.

41


Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezővé teszi, és a kérelmet elektronikus formanyomtatványon vagy szoftver használatával kell benyújtani, az elektronikus formanyomtatvány kitölthető és letölthető, valamint a szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, hatóságnál vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, hatóságnál ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, előterjesztheti aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Törvény vagy kormányrendelet eltérően is kijelölheti azt a hatóságot vagy szervet, amelyikhez a kérelem előterjeszthető. Ha az ügyfél nem az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy szervnél nyújtotta be kérelmét, az eljáró hatóság a 29. § (9) bekezdésének megfelelően értesíti az ügyfelet az eljárás megindításáról. Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén valamely jog gyakorlásához szükséges kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő hatóság) együttesen nyújthatóak be, amely nyolc munkanapon belül továbbítja a kérelmeket a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz. Az z ügyintézési határidő a kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik.

42


A kérelem tartalma: Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza: az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket mellékleteket. ellékleteket Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet öt munkanap alatt kell teljesíteni. 2. A kérelem vizsgálata, az eljárás megszüntetése megszüntetése és felfüggesztése. A kérelem vizsgálata: A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, ellenőrzi hogy a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye, c) a kérelem megfelel-e a kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeknek. Ha a kérelem nem felel meg a kérelemmel szembeni követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a kérelmet azért nem formanyomtatványon nyújtja be, mert

43


a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: elutasítása: A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, öt munkanapon belül elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Az eljárás megszüntetése: megszüntetése: A hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,

44


e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviseletellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1) bekezdés c) pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja. Az eljárás felfüggesztése: Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv szerv hatáskörébe tartozik, tartozik vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, el a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Ha az (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye, az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha 45


a) azt jogszabály nem zárja ki, és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. Ha a jogutód kiléte vitás, vitás ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. Ha a hatóság az eljárást a (3) bekezdés alapján függesztette fel, és az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kéri, a hatóság a csak kérelemre folytatható eljárás megszüntetéséről dönt. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

Ügyintézési határidő: A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól (Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik) számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. közléséről Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. Soron kívül kell meghozni a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést:: végzést Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges,

46


Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, i) az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban negyvenöt munkanapon belül határoz. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, illetve a felügyeleti szervhez érkezésekor kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni. 47


Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb legfeljebb huszonkét, huszonkét a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. meghosszabbíthatja A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. (9) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, egyesítését amelyek tárgya egymással összefügg. összefügg A hatóság a döntéseit egybefoglalhatja. Az ügyfelek közösen előterjesztett kérelmére a hatóság - ha annak az (1) bekezdésben foglalt feltételei fennállnak - az eljárásokat egyesíti, és döntéseit egybefoglalhatja. Az eljárások egyesítése esetén a hatóság az egyes eljárásokra irányadó legkorábban lejáró ügyintézési határidőn belül jár el.

48


V. A bizonyítási eljárás céljai és a bizonyítás eszközei a Ket. szerint 1. A bizonyítási eljárás célja: A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. tisztázni Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok adatok, datok hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését. A hatóság a bizonyítékokat egyenként egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: lefoglalás), lefoglalás ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. Az ügyfél nyilatkozata, nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége: kötelezettsége: Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

49


Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, adatokat és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha a) nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a (4) bekezdésben foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. sújtható A hatóság köteles az ügyfelet a nyilatkozattétellel, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. Az irat: irat: A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, bemutatására vagy ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet. megkereshet A külföldön kiállított közokirat, közokirat illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály

50


másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről. Tanú és hatósági tanú: Az ügyre ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és - a (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható hallgatható meg a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. A tanúvallomás megtagadható, ha a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Nem használható fel bizonyítékként a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (4) bekezdésben meghatározott jogára. Törvényben meghatározott esetek kivételével a diplomáciai mentességben részesülő személy nem köteles tanúvallomást tenni. A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani állapítani a tanú személyazonosságát. személyazonosságát A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogultelfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. jogkövetkezményeire A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. igénybe 51


Nem alkalmazható hatósági tanú, ha az hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül.

eljárási

cselekményről

A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető. Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú az eljárási cselekményre észrevételt tehet, és a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint jogosult költségtérítésre. A hatósági tanút a tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti. Szemle: Szemle elrendelése: Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki jogosultságát a szemle során - az 57. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - köteles igazolni. A szemletárgy birtokosát a szemléről előzetesen értesíteni kell. Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. Ha a szemle megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné annak eredményességét, a hatóság a szemle befejezésekor átadja vagy haladéktalanul megküldi a szemletárgy birtokosának a jegyzőkönyv egy példányát. Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető. A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Jogszabály meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

52


A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos okból a szemle haladéktalanul megtartható. A szemle megtartása során - a tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy képés hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. Ha a szemlét a hatóság informatikai eszköz útján végzi, a szemle elvégzésére való jogosultság igazolását követően jogszabály, személyes adatok tekintetében törvény által meghatározott körben a szemletárgy birtokosának a hatóság részére - szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával - hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz. A szemletárgy birtokosa az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, teszi a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. kérheti Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja.

53


A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. A (4) bekezdésben meghatározott módon történő szemle megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet - ami az azonnali intézkedési okot és a megtett intézkedéseket részletesen tartalmazza - az ügyésznek három munkanapon belül meg kell küldeni. Szakértő: Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, kérni ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, szükséges vagy b) jogszabály jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki. A kirendelt szakértő a hatóság kirendelése alapján köteles eljárni. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. javaslatot Az ügyfél kérelmére az ezzel járó költségek megelőlegezése esetén a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - akár a szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki.

54


A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait az eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. Törvény rendelkezése esetén az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető; a szakértő a vizsgálat megállapítását közli a hatósággal. A szakértőt a véleményadás előtt véleményadás jogkövetkezményére.

figyelmeztetni

kell

a

hamis

Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. Ha ugyanazon bizonyítandó tényre készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással nem tisztázható, a hatóság másik szakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése. Tárgyalás és és közmeghallgatás: A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet (ügyfeleket), a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. A tárgyaláson a (2) bekezdésben foglaltakon kívül bárki részt vehet, akinek a részvételét az ügyfelek nem kifogásolják. A hatóság védett adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében is kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot. A hatóság közmeghallgatást tart, ha a) ezt jogszabály előírja, b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, vagy 55


c) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (3) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.

VI. Közigazgatási hatósági döntések: A hatóság döntése lehet: határozat végzés egyezség jóváhagyása hatósági szerződés 1. A határozat és a végzés: A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, hoz az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A határozat tartalma: A határozatnak tartalmaznia kell: Fejléc: a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, Rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

56


Indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be, vagy hogy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, Záró rész: f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell az (1) bekezdés a), b), c), da), dc)-dg), f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, valamint a döntés részletes indokolását, ezen belül az (1) bekezdés ec), ef) és eg) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Kizárólag az eljárást megszüntető végzésnek kell tartalmaznia az (1) bekezdés ee) pontja szerinti tájékoztatást. Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés hozható, amely nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indokolás. Az indokolás mellőzhető, mellőzhető ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani.

57


2. Az egyezség jóváhagyása Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, egyezséget, feltéve, hogy az a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére. Az egyezségben résztvevő visszavonja az egyezséget eljárást. Visszavonásnak az emelkedését követő egy éven

bármelyik ügyfél kérelmére a hatóság jóváhagyó határozatot, és lefolytatja az egyezséget jóváhagyó határozat jogerőre belül van helye.

3. Hatósági szerződés: Ha jogszabály lehetővé teszi, teszi, az elsőfokú hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Hatósági szerződés csak írásban köthető. Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele. Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy megszüntetése. Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.

58


A döntés közlése és nyilvános közzététele: A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A végzést az ügyféllel és azzal kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A hatóság a döntést hivatalos iratként kézbesíti. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult. Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is lehet közölni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személlyel. A közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére a szóban közölt döntést öt munkanapon belül írásban meg kell küldeni a számára. Ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy a döntés átvételét öt munkanapon belül nem igazolja vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli vele a döntést. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Törvény ettől eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének szabályait. Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét megadta, a hatóság rövid szöveges üzenetben, telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztathatja a döntéshozatal tényéről, és arról, hogy a döntés három munkanapon belül átvehető a hatóság hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben. Személyes átvétel esetén a közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel aláíratni. Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy a döntést határidőn belül nem veszi át, a hatóság haladéktalanul írásban megküldi részére a döntést. Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést öt munkanapon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja.

59


A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy a (8) bekezdésben meghatározott módon átadták. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Kézbesítési vélelem: Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a hatósághoz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével öt munkanapon belül értesíti az ügyfelet. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a 67. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kérelmet az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. Ha törvény másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve, hogy a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyi adat- és lakcímnyilvántartást

60


vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel, b) a jogutód nem ismert, c) az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy d) a hirdetményi kézbesítésen kívül igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy alkalmazásuk előre eredménytelennek mutatkozik. A hirdetménynek tartalmaznia kell a) a kifüggesztés napját, b) az eljáró hatóság megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, illetőleg székhelyét, továbbá e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti. A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára és az ügyfél lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerinti, valamint a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni, függeszteni a központi rendszeren és a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni, tenni ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. Ha a hatóság kijelölés alapján jár el, a hirdetményt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, valamint a kijelölés alapján eljáró hatóság is kifüggeszti és közzéteszi. A döntés kifüggesztésének és az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapon való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napját az iraton meg kell jelölni, az internetes honlapon történő közzététel idejét visszakereshető módon dokumentálni kell. Ha a hirdetményi úton történő közlés feltételei már nem állnak fenn, a hatóság haladéktalanul gondoskodik a hirdetmény eltávolításáról, és a kapcsolattartás általános szabályai szerint felveszi a kapcsolatot az ügyféllel.

61


VII. Közigazgatási jogorvoslatok rendszere

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. helye A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. A jogorvoslati eljárás kérelemre, a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások a) a fellebbezési eljárás, b) a bírósági felülvizsgálat, c) az újrafelvételi eljárás, Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, b) a felügyeleti eljárás keretében, c) az Alkotmánybíróság határozata alapján, d) ügyészi intézkedés nyomán.

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: 1. A fellebbezési eljárás: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. fellebbezhet A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, kötve fellebbezni bármely okból okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. Önálló fellebbezésnek van helye a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, b) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, c) az eljárást megszüntető, d) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, e) a 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,

62


f) a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó, g) az eljárási bírságot kiszabó, h) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, i) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és j) a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. A fellebbezés fellebbezés előterjesztésének határideje: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Nincs helye fellebbezésnek a) ha az ügyben törvény azt kizárja, b) az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen, c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben, d) ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta, e) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta. A fellebbezés következménye: A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, van kivéve, ha a hatóság a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. A határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben 63


kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. A döntés akkor akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, b) nemzetbiztonsági érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges, c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, d) a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, e) azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, környezetvagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy f) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő. A döntésben a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani, és meg kell indokolni, valamint a döntésben rendelkezni kell a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. A fellebbezés fellebbezés előterjesztésének helye: A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. A fellebbezés tartalma: A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

64


A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon munkanapon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, hatósághoz kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követő öt munkanapon belül kell felterjeszteni a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A felterjesztés során az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. A szakhatóság az iratok (4) bekezdés szerinti felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja. A szakhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. Ha a szakhatóság határidőben nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy állásfoglalását fenntartotta. Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, valamint arról is, hogy a fellebbezés fellebbezés elbírálására mely hatóság jogosult.

A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján: Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. visszavonja A hatóság a fellebbezés esetén a nem nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. ügyfél Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatja. A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A hatóság a szakhatósági állásfoglalás (3) és (4) bekezdés szerinti módosítása esetén módosítja döntését.

65


A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. A másodfokú eljárás: Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, helybenhagyja megváltoztatja vagy megsemmisíti. megsemmisíti Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt. A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az első fokú döntést közölték, a másodfokú döntést hozó hatóság az első fokú döntést hozó hatóság útján közli. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt.

2. Bírósági felülvizsgálat: Az ügyfél, ügyfé illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. indításával. 66


Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, helye az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, kimerítette, vagy a fellebbezés törvény rendelkezései szerint kizárt. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti. A keresetlevél, illetve a kérelem kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, hatálya, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. kötelezi Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak. A hatóságot a közigazgatási közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, köti a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. 3. Újrafelvételi eljárás:

Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, meglévő az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, bizonyíték 67


a tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, be feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. volna

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, elutasítja ha a) az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul, b) az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott, c) a határozat jogerőre emelkedésétől emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, eltelt d) azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet kizárja. Törvény, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel a (2) bekezdés c) pontja szerinti határidőnél hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő határidőt is meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti. Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntés ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme. Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről. Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének - részben vagy egészben nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel 68


(végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, valamint az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről.

Hivatalbóli döntésdöntés-felülvizsgálatok: 1. A döntés módosítása vagy visszavonása Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Az eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, ízben és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését. A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. 2. Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta, b) semmisségi ok esetén a 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt, c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,

69


d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt, e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn. A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a megsemmisített, megváltoztatott döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. 3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó hatóság felügyeleti szerve a határozatot határozatában megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv végzésben semmisíti meg a döntést, és utasítja új eljárásra az ügyben eljárt hatóságot. Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem, csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé, az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az alkotmányellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is. Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül jár el. 4. Ügyészi intézkedés Ha az ügyész az e törvény hatálya alá tartozó ügyben nyújt be óvást, felszólalást, figyelmeztetést vagy jelzést a hatóság döntése, eljárása vagy mulasztása ellen, annak elbírálására a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvénynek az ügyészi törvényességi felügyeletre vonatkozó V. fejezetében, valamint a VII. fejezetében foglaltak az irányadók.

70


VIII. Végrehajtás Ha a hatóság döntésének önkéntes végrehajtása elmaradt. 1. Végrehajtható Végrehajtható döntések: A hatóság döntése végrehajtható, ha a) pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (a továbbiakban együtt: határidő) eredménytelenül telt el, b) a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget - a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül - megszegte, c) a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el, d) a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett. Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt és a hatósági szerződésből eredő kötelezettségekre is. A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy c) a fellebbezés - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - e törvény rendelkezései szerint kizárt. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben jogerőre emelkedik a döntés a) ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél: az első fokú döntés közlésekor, b) a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését: az utolsó kézhez kapott lemondás vagy visszavonás napján. A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárást megszüntető első fokú végzése vagy

71


a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé. Az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen. Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet, hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. 2. A végrehajtás szabályai: A végrehajtás elrendelése Hivatalból indult eljárásban az elsőfokú elsőfokú hatóság vizsgálja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét követő öt munkanapon belül hatósági ellenőrzést tart. Ha az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló adatok vagy a jogosult igazolása alapján megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt, a) a jogosult kérelmére elrendeli a végrehajtást, b) hivatalból elrendeli a végrehajtást, ha az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, vagy c) hivatalból elrendelheti a végrehajtást, ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél a végrehajtás megindítására irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna. Az elsőfokú hatóság (a továbbiakban: végrehajtást elrendelő hatóság) az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon belül dönt a végrehajtás foganatosításáról. Az erről szóló végzést a hatóság közli: közli: a jogosulttal, a kötelezettel és a végrehajtást foganatosító szervvel; 72


A végzés a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon válik jogerőssé. jogerőssé Ha a végrehajtást elrendelő hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv azonos, azonos a végrehajtás foganatosításáról nem kell külön végzést hozni, hozni hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon munkanapon belül meg kell kezdeni.

A végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés, végzés ideértve az első végrehajtási cselekmény foganatosításáról szóló végzést is, tartalmazza: tartalmazza: a) a végrehajtási tartalmát,

eljárásban

érvényesítendő

kötelezettség

b) az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat és

pontos

irataiban

c) pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén a késedelmi pótlék mértékét. A végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésben elő kell terjeszteni a fellebbezés megalapozottságát alátámasztó bizonyítékokat. A hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. A végrehajtás foganatosítása A végrehajtást az elsőfokú hatóság foganatosítja. A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni. Törvény vagy kormányrendelet elrendelheti, hogy ha nem az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, akkor a döntés végrehajtását a végrehajtást foganatosító szerv az elsőfokú hatóság bevonásával foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtást foganatosító szerv nem rendelkezik.

73


Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 1. A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, ha ez az összeg a követelést nem vagy csak részben fedezi, a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv a jogosult meghallgatása után - a 74. § megfelelő alkalmazásával fizetési fizetési kedvezményt engedélyezhet, engedélyezhet ha azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz a végrehajtást elrendelő hatóság előzetesen hozzájárult.

2. Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Elsősorban az a vagyontárgy vonható végrehajtás alá, amelyre biztosítási intézkedést rendeltek el. Pénzfizetési kötelezettség teljesítése céljából ingatlaningatlan-végrehajtás elrendelésének van helye, ha a) a pénzfizetési kötelezettség teljesítéséhez a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva nyújtana fedezetet, fedezetet és b) az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege legalább százezer forint. Egyéb végrehajtás alá vonható ingatlan hiányában a kötelezett lakóhelyéül használt ingatlan akkor vonható végrehajtás alá, ha az ingatlan értéke az egymillió forintot eléri, vagy ennél kisebb érték esetén a kötelezettség összege az ingatlan értékével arányban áll. 3. Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen volt, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát - a jogosult 74


javára a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai összegéig jelzálogjoggal lzálogjoggal terheli meg. je meg Az ingatlanügyi hatóság - a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére - a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. Késedelmi pótlék A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, fizetni ha a) pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, eleget kivéve, ha törvény másként rendelkezik, b) a hatósági szerződés alapján kedvezményt vissza kell térítenie,

igénybe

vett

támogatást

vagy

c) azt a törvény elrendeli. A késedelmi pótlék mértéke: mértéke: minden naptári naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlék azt illeti, akinek javára a végrehajtható döntés alapján a fizetési kötelezettséget teljesíteni kell. Meghatározott cselekmény végrehajtása Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.

75


e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv - szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után - dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A végrehajtást foganatosító szerv a fizetési kedvezmény szabályainak megfelelő alkalmazásával a kötelezettnek részletekben történő teljesítést engedélyezhet vagy halasztást engedélyezhet a teljesítésre. Meghatározott ingóság kiadása A végrehajtást foganatosító szerv a fizetési kedvezmény szabályainak megfelelő alkalmazásával halasztást engedhet a kötelezettnek a teljesítésre. A végrehajtás felfüggesztése A végrehajtást elrendelő hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság függesztheti fel a végrehajtást. A végrehajtási eljárásban az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A végrehajtást fel kell függeszteni, ha a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében korábban lefoglalta, feltéve, hogy más lefoglalható vagyontárgy nincs, b) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, d) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza, e)) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral kárral járna, vagy az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, szükséges f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését a törvény kizárja, valamint g) azt törvény vagy kormányrendelet elrendeli. A végrehajtást elrendelő hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, 76


méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. A végrehajtás felfüggesztéséig foganatosított végrehajtási cselekmények hatályosak maradnak. A felfüggesztés elrendelésétől a megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott felfüggesztési okokról és a felfüggesztés megszüntetésének lehetőségéről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. A végrehajtást elrendelő hatóság dönt a végrehajtás folytatásáról, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt. A végrehajtás megszüntetése A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték, b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, c) a végrehajtáshoz való jog elévült, elévült d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, e) a további végrehajtási eljárási várható,

cselekményektől eredmény nem

f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.

77


A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. A végrehajtást megszüntető végzést haladéktalanul közölni kell a jogosulttal és a kötelezettel, továbbá meg kell küldeni a végrehajtást foganatosító szervnek.

78



JOGI ISMERETEK 5. – KÖTELMI JOG I. A SZERZŐDÉSEK SZERKEZETE, ELEMEI, FŐ ÉS MELLÉKKÖTELMEK Kötelem: meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogi jogviszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghez vigyen. Szerződés: két vagy több fél joghatás kiváltására irányuló, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. a szerződés alanyai között olyan jogviszonyt hoz létre, amely kötelezettséget keletkeztet a szerződés tárgyának teljesítésére és jogosultságot annak követelésére. Szerződéses alapelvek: Szerződési szabadság elve: − a szerződést kötő fél szabadon választja meg: − hogy akar- e szerződést kötni (kivéve jogszabály szerződéskötési kötelezettség, pl. közüzemi szerződés) − milyen típusú szerződést köt típuskényszer, pl munkaszerződés

(típusszabadság)

által

–

előírt

korlátja

a

− kivel köt szerződést (partnerválasztás szabadsága) − a szerződés tartalmát – korlátja a jogszabályi kógens norma Diszpozitivitás elve: A felek a Ptk. szabályozásától egyező akarattal eltérhetnek, ha az eltérést a törvény kifejezetten nem tiltja. Reális teljesítés elve: A szerződéseket a tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni. A szerződés tárgya: Valamilyen szolgáltatás, szolgáltatás az a magatartás, amelyet a kötelezettnek a szerződés lapján tanúsítania kell és amely mindig vagyoni értékű.

79


A szolgáltatás irányulhat: irányulhat − − − −

valamely dolog adására tevékenység kifejtésére tevékenységtől tartózkodásra más magatartásra (helytállási kötelezettség)

II. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉNEK, MEGKÖTÉSÉNEK SZABÁLYAI A szerződési akarat és kifejezése: A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az akaratnyilatkozat a szerződés szerkezeti alapeleme. Az akaratnyilatkozat a joghatásra irányuló akarat valamilyen módon való kifejezésével jön létre. Az akaratnyilatkozat létrejötte szempontjából különbséget teszünk nem címzett és címzett akaratnyilatkozat között. nem címzett akaratnyilatkozat – valamely egyoldalú jogügylet, létrejön, ha a jogi hatást célzó akaratkifejezés megtörténik. címzett akaratnyilatkozat – létrejöttéhez szükséges, hogy az akaratkifejezés annak a személynek az irányában történjék meg, akihez a jognyilatkozatot intézni kell. Címzett akaratnyilatkozat megtehető múló eszközzel (szóban, telefonon), vagy maradandó eszközzel (levél, fax). A múló eszközzel tett címzett akaratnyilatozat létrejöttéhez szükséges az is , hogy a nyilatkozatot a címzett tudomásul vegye. A maradandó eszközzel tett akaratnyilatozat létrejöttéhez elegendő, ha a nyilatkozat a címzetthez megérkezik. Akaratnyilatkozatot szóban, írásban és ráutalással magatartással (utazás megkezdése tömegközlekedési eszközön, elfogadás helyett a vételár megküldése) lehet kifejezésre juttatni. juttatni A szerződés létrejötte: létrejötte: A szerződés létrejöttéhez annyi szerződési nyilatkozatnak egybehangzására van szükség, ahány fél a szerződésben részt vesz.

az

A szerződés létrejöttének legegyszerűbb esete, amikor két fél köt szerződést: az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél az ajánlatot elfogadja. 80


Az ajánlat és az elfogadás egyaránt joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, a szerződés pedig a kettő egybehangzása és kölcsönösséges esetében jön létre. Ajánlat: Olyan valamely konkrét személyhez címzett megállapodást kezdeményező nyilatkozatot jelent, amely legalább a lényegesnek tekintett szerződéses elemeket tartalmazza, és egyértelműen kitűnik belőle, hogy az abban foglaltak ügyletkötési akaratot tükröznek, tehát a nyilatkozó azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. El kell határolni a felhívás ajánlattételre fogalmától, amely valójában nem tekinthető szerződéses nyilatkozatnak. Ugyanis nem tartalmaz minden feltételt, kötelezettséget, amelyek elfogadása esetén létrejönne a kétoldalú jogügylet, általában nem címzett nyilatkozat formájában jelenik meg. (pl.: szórólap, hirdetés, reklám, stb.) Ajánlati kötöttség: Az ajánlattevő ajánlatához kötve van. Azaz, ha a címzett az ajánlatot az ajánlati kötöttség ideje alatt elfogadja, a szerződés létrejön. Az ajánlati kötöttség ideje: Elsősorban maga az ajánlattevő határozhatja meg, illetve azt ki is zárhatja. Kikötés hiányában az alábbiak szabályok irányadóak: − jelenlévők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban nem fogadja el − távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az idővel az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni olyan körülményekre, mint az ajánlat eljuttatásához és elfogadásához szükséges idő, az ajánlat elfogadásának megfontolásához szükséges idő. Postai küldemény esetén postafordulta, amennyiben az ajánlat faxon táviratban, expressz levélben érkezett, a választ is ugyanilyen módon kell elküldeni és ehhez igazodik a kötöttségi idő is. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. vonni A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez megérkeznie, illetve tudomására jutnia.

81


Az elfogadó nyilatkozatnak tartalmában meg kell egyeznie az ajánlattal, különben a szerződés nem jön létre. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Ekkor az ajánlattevő válik címzetté és neki kell nyilatkoznia, hogy az ajánlatot elfogadja-e. Ha az ajánlat és az elfogadás kölcsönös és egybehangzó, a szerződés létrejön. A szerződés jelenlévők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, illetve székhelye. A szerződés létrejöttéhez szükséges tartalmi elemek: A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, lényeges valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Lényeges kérdések a szerződés létrejötte szempontjából: − a szerződés tárgya, azaz a szolgáltatás és mibenléte (szolgáltatás mértéke, mennyisége)

ellenszolgáltatás

− minden főkötelezettség − mindaz, amit a felek bármelyike a szerződéskötést megelőző tárgyalások során annak minősített − nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez A szerződés alakja: Szerződést akár szóban, szóban akár írásban meg lehet kötni, de a szerződéses akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A szerződés létrehozása tehát nincs meghatározott alakhoz kötve, kötve ha a megállapodás ténye bizonyítható, és annak tartalma megállapítható, a joghatás attól függetlenül bekövetkezik, hogy a felek milyenmódon nyilatkoztak. Jogszabály vagy a felek megállapodása azonban előírhat meghatározott alaki szabályokat a szerződés érvényes létrejöttéhez. Pl.: írásbeliség, minősített írásbeliség, közokirat.

82


Ptk. számos esetben ír elő írásbeli formát a szerződésre: kötbér kikötése, ingatlan tulajdonjogának átruházása, biztosítási szerződés, tartási és életjáradéki szerződés stb. A jogszabály által előírt alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. A felek által előírt alakiság megsértése esetén a szerződés érvényes lesz. A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben azonban a teljesítésnek vagy egy részének az elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A szerződés tárgya és tartalma: A szerződés közvetlen tárgya a dolog, amelyre a szerződéses jogviszony irányul, míg a közvetett tárgya a magatartás, amit a jogosult követhet, illetve amelyet a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében tanúsítania kell. A szerződés tartalma azon jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely a szerződésből fakadóan a feleket megilleti, valamint terheli. Egyebekben a szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg, hiszen polgári jogunkban a típusszabadság érvényesül, azaz a felek nem csak a Ptk.-ban meghatározott szerződésfajtákat köthetik meg, hanem azok egyes elemeit vegyíthetik egymással, valamint egyéb, nem nevesített szerződéstípusokat is létrehozhatnak. A Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályai diszpozitív (eltérést engedő, megengedő) jellegűek. A felek nem csak abban döntenek szabadon, hogy a szerződést megkötik-e, ha igen, milyen szerződéstípus szabályai szerint, hanem ezektől a szabályoktól eltérhetnek, olyan kérdésekben is megállapodhatnak, amelyek a törvényben nem kerültek szabályozásra. A szerződésre vonatkozó szabályok ezért csak akkor alkalmazhatók, ha a felek eltérően nem állapodtak meg. A diszpozitivitás mellett a jogszabály azonban bizonyos szerződés kikötéseket kötelezővé tesz, amelyek akkor is a szerződés részeivé válnak, ha azokat a felek nem foglalják bele a szerződésbe. Ezek az ún. kógens előírások. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, ellentétes a kógens rendelkezésekkel, illetve jogszabály megkerülésével kötötték, vagy a jó erkölcsbe ütközik. 83


III. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A szerződés érvénytelen, ha törvényben meghatározott ok miatt nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor fenn kell állnia. Az érvénytelenség két fajtája: − a semmisség − a megtámadhatóság A semmis szerződés: A semmis szerződés ipso iure érvénytelen, vagyis maga az érvénytelenségi ok kiváltja az érvénytelenséget. Az érvénytelenségre elég hivatkozni, annak megállapítására külön eljárásra nincs szükség. A szerződés semmisségére bárki hivatkozhat. A bírói gyakorlat azonban jogi érdekeltséget követel meg. Bár a Ptk. alapján a semmisség megállapítására nincs külön eljárásra szükség, valójában azonban a semmisség megállapítása iránt per kell indítani. Semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. A semmisségre vezető érvénytelenségi okok: − − − − − − −

cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség színlelt szerződés fizikai kényszer alaki hiba álképviselet tilos szerződések lehetetlen szerződés

Színlelt szerződés: színlelt szerződés esetén a felek úgy tesznek, mintha szerződést kötnének, valójában azonban nem történik szerződéskötés. Elhatárolandó a palástolt (leplezett) szerződéstől, amikor is a szerződést kötő feleknek másra irányul az akaratuk, mint amit a szerződésben kifejeznek. Az ilyen szerződés nem érvénytelen, hanem annak a szerződésnek a tartalma alapján kell megítélni, amit a felek lepleznek. Fizikai kényszer: Alaki hiba: A jogszabály által előírt alakisági szabályok megsértése semmissé teszi a szerződést. Álképviselet: Képviseleti jogosultság nélkül eljáró személy által kötött szerződés semmis. 84


Tilos − − − −

szerződések: jogszabályba ütköző szerződések jogszabály megkerülésével kötött szerződések jó erkölcsbe ütköző szerződések uzsorás szerződések ( ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki)

Lehetetlen szerződés: a szerződés megkötésekor fennálló ok miatt nem lehet teljesíteni a szerződést. A megtámadható szerződés: szerződés: A megtámadható szerződés csak akkor érvénytelen, ha az arra jogosult a rendelkezésre álló határidő alatt, írásban, kifejezetten megtámadja. Megtámadás hiányában a szerződés érvényes marad. Megtámadásra vezető érvénytelenségi okok: − − − − − −

tévedés megtévesztés fenyegetés feltűnő értékkülönbség tisztességtelen általános szerződési feltétel gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerződés tisztességtelen kikötésének fennállása esetén

Tévedés: ha az egyik fél a − a szerződés megkötésekor − valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt − ha a tévedést a másik fél okozta, vagy azt felismerhette Jogi tévedés akkor releváns, ha munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen ad jogszabály tartalmára nézve byilvánvalóan téves tájékoztatást. Megtévesztés: − a másik féltől vagy harmadik személytől származik − tudatos magatartás eredménye, amelyről − a szerződést kötő másik fél tudott, vagy tudnia kellett Fenyegetés: − jogellenes hátrány kilátásba helyezése, − a másik féltől, vagy harmadik személytől származik, és amelyről − a szerződést kötő másik fél tudott, vagy tudnia kellett

85


Feltűnő értékkülönbözet: Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbözet, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Megtámadásra nyitva álló határidő: egy év A határidő − a tévedés, megtévesztés felismerésekor − a fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűntekor − feltűnő értékaránytalanság esetén a sérelmet szenvedett teljesítésekor kezdődik.

fél

Megtámadásra jogosult: − a sérelmet szenvedett fél − akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik Az érvénytelenség jogkövetkezményei: Érvénytelen szerződéssel nem állhat be a célzott joghatás, így nem jöhetnek létre azok a jogviszonyok, amelyeket a felek létre kívánnak hozni. A már esetlegesen teljesített szolgáltatások sorsát rendezni kell. Érvénytelen szerződés esetén a bíróság: − az érvénytelenségi okot kiküszöböli − az eredeti állapotot helyreállítja − a szerződést a határozathozatalig terjedő nyilvánítja − a szolgáltatást az állam javára ítéli meg

időre

hatályossá

A bírói gyakorlat szerint az érvényessé nyilvánítás és az eredeti állapot helyreállítása egyenrangú lehetőség, amelyek közül az eset összes körülményeire tekintettel választ a bíróság Az érvénytelenségi okot kiküszöbölése: tipikusan feltűnő értékkülönbség, és uzsorás szerződés esetén Az eredeti állapot helyreállítása: Ha valamelyik fél az érvénytelen szerződés alapján már teljesített, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a már teljesített szolgáltatást visszakövetelheti. A rendezés során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik.

86


A szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítása: ha a már teljesített szolgáltatást nem lehet visszaadni (használati kötelmek), nem alkalmazható az eredeti állapot visszaállítása. A már teljesített szolgáltatások tekintetében a bíróság határozatával a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályosnak nyilvánítja, de a feleknek ebben az esetben is el kell számolniuk egymással. A szolgáltatásnak az állam javára történő megítélése: az ügyész indítványára, kizárólag az alábbi esetekben: − tilos szerződés − megtévesztés − fenyegetés − egyéb csalárd eljárás

IV. A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK Alapvetően azt a célt szolgálják, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésre kerüljenek. Olyan mellékkötelezettségek, amelyek ezt a célt, azaz a főkötelezettségek teljesítését biztosítják, ill. mozdítják elő. Alapvetően a szerződés teljesítését veszélyeztető két körülménnyel szemben vehetők igénybe a szerződés megerősítésének és a szerződéses érdek kielégítésének biztosítása érdekében: − a kötelezett teljesítő készsége és − a kötelezett teljesítő képessége A foglaló: Fogalom: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénz, vagy értéket képviselő más dolog. A kötelezettségvállalás jeléül a szerződés megkötésekor lehet foglalót adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Foglaló-előleg: Ha a szerződésből kétségtelenül nem derül ki, hogy az átadott pénz, vagy más dolog rendeltetése foglaló, akkor azt előlegnek kell tekinteni.

87


A foglaló joghatásai: Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A kötbér: A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet kikötni. A kötbér a szerződésszegés szankciója. Kettős funkció: − a kötelezettet a teljesítésre ösztönzi − a szerződésszegés következtében bekövetkezett károkért kárpótlást nyújt (kárátalány) Kötbér – foglaló közötti különbség: − a kötbért nem a szerződés megkötésekor adják, hanem csak a szerződés megszegése esetén − nem szolgál a szerződés megkötésének jeléül − a kötbér nem csak a szerződés teljesítésének lehetetlenné válása esetén, de a szerződésszegés más eseteiben is szerepelhet szankcióként − átalány-kártérítést biztosít A szerződésben vállalt bármilyen kötelezettség teljesítése biztosítható kötbérrel (késedelem, meghiúsulás, jóteljesítés). A kötbér csak akkor követelhető, ha a szerződésszegés a kötelezettnek felróható. A kötelezett mentesülhet a kötbér fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

88


A kötbér minimum-kártérítés jellegéből fakadóan, ha a jogosult a kötbérrel megelégszik, nem kell kárának összegét bizonyítania, sőt a kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, vagy az kisebb mértékű, mint a kötbér (átalány jelleg), de ha bizonyítja, hogy a kára a kötbért meghaladja, akkor a kötbér összegét meghaladó kár megtérítésére igényt tarthat. A kötbért meghaladó kárösszegbe azonban a kötbért be kell számítani. A jogosult a szerződésszegésből eredő kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. Kötbér után kamat kikötése semmis. A jótállás A jótállás a szerződést biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek alapján a kötelezett a szerződésszegés következményei alól csak annak bizonyításával mentesülhet, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás alapján a kötelezett úgy vállal szerződésszerű teljesítést, hogy a szolgáltatás tárgya meghatározott időintervallumon belül nem fog meghibásodni. A nem megfelelő használatból származó meghibásodás bizonyításának terhe a kötelezettet terheli. Jótállási kötelezettséget keletkeztethet: − jogszabályi előírás (tartós fogyasztási cikkekre, lakásépítésre) − felek szerződéses megállapodása (ez a tipikusabb) Szavatosság: A szavatosság a szerződések hibás teljesítésének objektív szankciója. A kellékszavatosság alapján a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítés időpontjában megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok.

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Szavatossági igény csak akkor érvényesíthető, ha a szolgáltatás már a teljesítés időpontjában hibás, vagy legalábbis a hiba oka a teljesítés idején már fennállott. Mindezek bizonyítása a jogosultat terheli.

89


Szavatossági jogok: − hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet − a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, is kivéve, ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges − ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt –így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a jogosult elállhat a szerződéstől − ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja A szavatosság érvényesítése: A jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni. A jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező kötelező alkalmassági idő) idő és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni – így különösen, ha a hiba jellegénél fogva vagy a dolog természeténél fogva a fentebb megjelölt határidőn belül nem volt felismerhető – szavatossági jogait a teljesítéstől számított egy évig, évig tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti. Ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. jár A szavatossági jogok a kötelezett magatartásának felróhatóságától igénybe vehetők. A felróható hibás teljesítés függetlenül szerződésszegésen alapuló kártérítési kötelezettséget von maga után. A bankgarancia: Bankgarancia nyújtásával a bank arra vállal kötelezettséget, hogy − meghatározott feltételek megléte esetén − határidőn belül − a megállapított összeghatárig − fizetést fog teljesíteni a kedvezményezett részére. 90


Hárompólusú jogviszony, melynek alanya a jogosult, a kötelezett és a bank. Külön állnak jogviszonyban a jogosult és a kötelezett, illetve a kötelezett és a bank. Bankgarancia típusai: − feltétel nélküli fizetési kötelezettség − feltétel, okmány benyújtása esetére vállalt fizetési kötelezettség A jogosult a feltételek teljesülése esetén a bankkal szemben léphet fel, érvényesítheti igényét. A bankgarancia nem járulékos jellegű biztosíték, mert a szerződésben a bank önálló kötelezettséget vállal. A bankgarancia olyan kötelezettségvállalás, amelyben a banki kötelezettség tartalma nem az alapköveteléshez, hanem a garantáló bank által szabott feltételekhez igazodik. Bankgarancia csak létező, érvényes, hatályos és még meg nem szűnt szerződéshez kapcsolódhat, csak szerződésen alapulhat. A bank saját pénzeszközeivel áll helyt a kötelezett helyett (személyi biztosíték).

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. A szerződésszegés fajtái: − a kötelezett késedelme − a jogosult késedelme − a hibás teljesítés − a teljesítés lehetetlenné válása − a teljesítés megtagadása A kötelezett késedelme: − ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül eltelt − más esetekben, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít (tehát csak akkor, ha nem tagadja meg a teljesítést, és az is nem lehetetlenül) 91


Jogkövetkezményei: A kötelezett felróhatóságától függetlenül: függetlenül − a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, vagy − ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől − pénztatozás után kamat jár, akkor is, ha a tartozás eredetileg kamatmentes volt A késedelem csak akkor vezethet elálláshoz, ha − a jogosult bizonyítja, hogy a szolgáltatás a késedelem folytán már nem áll érdekében − ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogyva meghatározott időpontban kellett volna teljesíteni − ha a jogosult utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el Ha a kötelezettnek a késedelem felróható: Vagyis nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, valamint a kötelezett felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért. A jogosult késedelme: − ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el − elmulasztja szokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon − a nyugtát nem állítja ki, illetve az értékpapírt nem adja vissza Jogkövetkezmények: Felróhatóságtól függetlenül: − a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja − a jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeit megtéríteni

92


− viseli a dolog megsemmisülésének, megrongálódásának veszélyét − késedelem idejére kamatot nem követelhet

elveszésének,

Felróható késedelem: a fentieken túl köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A hibás teljesítés: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

A teljesítés hibája lapvetően két fajta: fajta − materiális − jogi hiba Materiális hiba különösen: − − − −

minőségileg hibás teljesítés mennyiségi hiba egészen más dolog szolgáltatása, mint amire szerződtek tájékoztatás elmulasztása

Jogi hiba: A jogosult nem szerzi meg mindazokat a jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék. A visszterhes szerződések körében az objektív hibás teljesítés materiális hiba esetén kellékszavatosságot, jogi hiba esetén jogszavatosságot vált ki. Következményei, érvényesítés: lásd szavatosságnál A teljesítés lehetetlenné válása: Ha a szolgáltatás valamely, a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető, a szerződés lehetetlenül.

93


Jogkövetkezményei: Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős (objektív lehetetlenülés), a szerződés megszűnik. A kötelezettnek felróható lehetetlenülés esetén a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. A jogosultnak a kötelezett szabadul a kötelezettsége alól és követelheti az ellenszolgáltatást, valamint az ezt meghaladó kárának megtérítését. A teljesítés megtagadása: A kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja. (nem késedelem, hiszen a kötelezett egyáltalán nem, tehát a jövőben sem kíván teljesíteni, de nem is lehetetlenülés, hiszen a szolgáltatás teljesítése nem vált lehetetlenné) A jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Ha a késedelem jogkövetkezményeit választja: követelheti a teljesítést, a késedelemből származó kárának megtérítését. Lehetetlenülés jogkövetkezményeit: teljes kártérítést A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A szerződési szabadság elve alapján a felek szabadon módosíthatják szerződésüket. Ha a módosításban nem tudnak megegyezni, akkor a körülmények megváltozása esetén a szerződést a bíróság is módosíthatja. A szerződés módosítására csak annak fennállása alatt kerülhet sor. A szerződésmódosítás vonatkozhat a szerződés: − alanyaira − tartalmára − jogcímére A szerződés alanyaiban bekövetkezett változás a jogosult pozíciójában engedményezéssel, a kötelezett pozíciójában tartozásátvállalásával történik.

94


Szerződés módosítása a felek által: − szerződésmódosítás szerződéssel − szerződésmódosítás egyezséggel (ha a szerződésből eredő vitás és bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak) Bírósági szerződésmódosítás: − Ha a felek tartós jogviszonyában − a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán − a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. Csak akkor, ha a felek a szerződés módosításában megegyezni, de a szerződés még fennáll köztük.

nem

tudnak

A tartozáselismerés: A tartozáselismerés egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amelyben kötelezett a fennálló kötelezettségét a jogosult felé elismeri.

a

A szerződést nem módosítja, hanem annak megerősítését jelenti. Következménye: Az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. A jogosultnak csak a tartozáselismerés tényét kell bizonyítania ahhoz, hogy a követelését a bíróság megítélje. A SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSE: A szerződésszerű teljesítés: A szerződés a szerződésszerű teljesítéssel tölti be célját, a jogosult érdekkielégítését. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a szolgáltatás alkalmas arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. A szerződésszerű teljesítés joghatásai: − a szerződésszerű teljesítéssel a szerződés megszűnik − a teljesítéssel a kárveszély átszáll a jogosultra

95


A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE: Szerződésszerű teljesítéssel. Teljesítés nélkül is a felek akaratából. A felek egyező akarata alapján: − a szerződés megszüntetésével − a szerződés felbontásával Valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata alapján: − elállással − felmondással A szerződés megszüntetése: A felek szerződésüket megszüntethetik.

közös

megegyezéssel,

jövőre

nézve

Ha a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a megszüntetés hatályának beálltáig az esedékes szolgáltatásokat még teljesíteni kell, ezt követően azonban a felek további szolgáltatásokkal már nem tartoznak. A szerződés felbontása: A szerződés felbontása a felek közös visszamenőleges hatályú megszüntetésére.

megegyezése

szerződésük

A szerződés felbontásával a szerződéskötés előtti helyzetet visszaállítani és a már teljesített szolgáltatásokkal el kell számolni.

kell

Elállás a szerződéstől: Az elállás a szerződés egyoldalú megszüntetése, a szerződés megkötésére visszaható hatállyal. Az elállás a szerződést felbontja. A Ptk.-ban szabályozott elállási jog esetei: − a kötelezett késedelme esetén − hibás teljesítés miatt − adásvételi szerződés esetén − vállalkozási − fuvarozási − szállítási A felek megállapodhatnak a szerződésüktől való elállás jogában is, meghatározott feltételek bekövetkeztének az esetére.

96


A szerződés felmondása: A felmondás a szerződés egyoldalú megszüntetése a jövőre nézve, amely jogszabály alapján gyakorolható. Lehet: − azonnali hatályú (rendkívüli felmondás) − meghatározott időre szóló (rendes felmondás A felmondás a tartós jogviszony megszüntetésnek tipikus esete (bérlet, megbízás), amikor a szerződést csak a jövőre nézve lehet megszüntetni, mivel a szolgáltatást nem lehet visszatéríteni. A Ptk.-ban szabályozott felmondási jog esetei: − bérleti szerződés − haszonbérlet szerződés − megbízási szerződés − bizomány szerződés − kölcsönszerződés szerződés − polgári jogi társaság szerződés − haszon-kölcsön szerződés

készült a

gondozásában

97

Dr. Daragó Máté Ügyvédi Iroda

Recommend Documents