Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr

TARTALOM _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A konferencia programja .......................................................................................................... 5 Dr. Csorba Péter Ajánlás .................................................................................................................................... 10 Dr. Vidor Ferenc: Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl ......................................................................... 11 Dr. Kovács Zoltán: A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után ..................................... 12 Dr. Hajdú Zoltán: Településpolitikusok – politikus települések ...................................................................... 13 Georghe Mahara – Süli-Zakar István – Ambrus L. Attila: A Debrecen-Nagyvárad határon átívelı agglomeráció környezeti aspektusai .................. 14 Dr. Csapó Tamás: Vidéki nagyvárosaink funkcionális morfológiája ................................................................ 15 Körmendy Imre:: Környezeti szempontok a településrendezésben ................................................................. 16 Dr. Rakonczai János: A környezetvédelmi programok készítésének tapasztalatai ............................................... 18 Dr. Gergely Erzsébet A környezetpolitika szerepe a települési környezetminıség alakításában ......................... 19 Dr. Tóth József: Az urbanizálódás és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásának rendszerszemlélető megközelítése ......................................................................................................................... 20 Dr. Dövényi Zoltán: Víz és település ....................................................................................................................... 21 Dr. Havasi Virág: Az életminıség objektív és szubjektív oldalának összefüggései Pilisszentlászlón ........... 22 Dr. Molnár Judit: Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben ............................................................. 23 Mészáros Mónika: Kié a lakótelep Magyarországon? ......................................................................................... 24 Hegedős Gábor: A lakóparkokban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolata ................................. 25 Berényi B. Eszter: Belvároshoz közeli lakónegyedek társadalmi átalakulása .................................................. 26 1

TARTALOM _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Dr. Uzzoli Annamária – Dr. Pluhár F. Zsuzsanna – Dr. Pikó F. Bettina: A lakókörnyezet hatása az egészségmagatartás alakulására .............................................. 27 Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata .................................. 28 Juray Tünde Szeged városa, mint turisztikai tér egy mentális térképezés tükrében .............................. 29 Dr. Szabó Lajos – Pintér Nikolett – Vízler Vanda: Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása ........................................................ 30 Vasas Attila: A rekreációs potenciál különbségei a Bükk északi és déli oldalán .................................... 31 Dr. Karancsi Zoltán – Katona Zoltán: Látványtérképezés a Medves-térségben .............................................................................. 32 Dr. Dávid Lóránt – Németh Ágnes: A szex-turizmus városi terei .................................................................................................. 33 Benkhard Borbála – Bodnár Réka – Bolgár Blanka – Dr. Csorba Péter – Ékes Veronika – Kiss Anita: Fogadókészség-vizsgálat városökológiai körséta létesítésére Debrecenben .................... 34 Pócsik Edit – Dr. Kiss Andrea: Városi táj eladása képeslapokon: Gyula példája .................................................................. 36 Dr. Kiss Andrea – Pócsik Edit – Dr. Karancsi Zoltán: Képeslapok szerepe a település és táj „eladásában”: két eltérı adottságú terület összehasonlító elemzésre ...................................................................................................... 37 Benkhard Borbála – Bodnár Réka – Bolgár Blanka – Dr. Csorba Péter – Ékes Veronika – Kiss Anita: A debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei ................................ 38 Dr. Izsák Éva – Dr. Probáld Ferenc: Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten .......................................................... 40 Dr. Szegedi Sándor: A városi zöldfelületek hatása a hısziget kialakulására Debrecenben ............................... 41 Kneip Róbert: Közlekedés és életminıség – ellentmondás vagy harmónia? ............................................. 42 Baros Zoltán – Gajdátsy Péter: A közúti közlekedésbıl eredı zajterheléshez kapcsolódó lakossági vélemények Debrecen városában ................................................................................................................................ 43 Megyeriné Runyó Anna: Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben ......................................... 44

2

TARTALOM _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Dr. Mucsi László – Dr. Kovács Ferenc – Henits László – Tobak Zalán – Boudewijn van Leeuwen – Dr. Szatmári József – Mészáros M.: Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses módszerekkel Szeged példáján .................................................................................................................................. 45 Dr. Csüllög Gábor – Dr. Horváth Gergely: A települési környezet és térhasználat változása egy korábbi iparvidéken ....................... 46 Szokolovszki Zoltán: Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben ...... 47 Dr. Lóczy Dénes – Dr. Gyenizse Péter – Dr. Pirkhoffer Ervin: Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett .................................... 48 Angyal Zsuzsanna – Dr. Horváth Gergely – Prakfalvi Péter: A salakhegyek árnyékában .................................................................................................... 49 Dr. Szabó Mária: A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében ......................................................... 50 Varga Ádám: A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében ..................................................................... 51 Hajdu Zoltán – Dr. Füleky György: A kutak vizének nitrát szennyezettsége Nagy és Kisadorjánban ...................................... 52 Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó – Csizmarik Gábor – Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér: A parlagfő (Ambrosia elatior L.) Békés megyében, különös tekintettel Szarvas város térségére .................................................................................................................................. 53 Hajduné Dr. Darabos Gabriella: Környezetminıségi problémák és azok megoldására tett törekvések a Hiraokarsztfennsíkon (Japán) ........................................................................................................ 54 Boros Lajos – Hegedős Gábor – Dr. Pál Viktor: A neoliberális településpolitika konfliktusai ........................................................................ 55 Korom Annamária: A vidékfejlesztés stratégiái Franciaországban ..................................................................... 56 Darabos József Attila: A Környezeti Operatív Program (2007-2013) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére ............................................................................................. 57 Dr. Gyenizse Péter – Dr. Nagyváradi László – Dr. Pirkhoffer Ervin: A természeti és társadalmi adottságok Pécs településfejlıdésére gyakorolt hatásának vizsgálata térinformatikai módszerekkel ............................................................................. 58 Siskáné Dr. Szilasi Beáta: Az egykori bányászfalvak jövıje Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ................................ 59

3

TARTALOM _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Molnár József László: Zöldmezıs beruházások és a településszerkezethez való illeszkedés ............................... 60 Dr. Tánczos Lászlóné – Török Árpád: A fenntartható városi közlekedés feltételeinek megfelelı településfejlesztés ................... 61 Dr. Horváth Balázs: Rugalmas közlekedési rendszerek a fenntartható városért ................................................ 62 Szőcs Viktor: A Karlsruhei model- a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása ............. 63 Molnár József László: Új létesítmények környezetének kialakítási visszásságai ................................................... 64 Kneip Róbert: Közforgalmú városi közlekedés, az élhetı város sarkalatos elemei Pécsett ...................... 65 Dr. Bidló András – Katonáné Gombás Katalin – Horoszné Gulyás Margit: Környezetvédelem a településfejlesztési tervezésben ......................................................... 66 Dr. Munkácsy Béla – Kovács Gábor – Tóth János: Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon ............................................... 67 Rózsavölgyi Kornél: Szélerımő-telepek területi elhelyezése saját fejlesztéső klímaorientált modell (KMPAM) segítségével. Emplacement of wind farms in environment by the help of CMPAM ....... 68 Kardos Levente: A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése ............. 69 Dr. Wilhelm Zoltán: Fenntartható vízkezelési módszerek Indiában és ezek magyarországi hasznosíthatósága ................................................................................................................. 70 Kátay Ákos – Nagy László: Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán, vagy környezettudatos magatartás? ....... 71 Dr. Munkácsy Béla – Ballabás Gábor: Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása ......................................................... 72 Dr. Fazekas István – Orosz Zoltán: A települési szilárd hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon ..................................................................................................................... 73 Ballabás Gábor: Környezeti kulcsmutatók alkalmazhatósága a Közép-Dunántúli régió településeinek példáján .................................................................................................................................. 74 Névmutató ............................................................................................................................... 75

4

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KONFERENCIA DEBRECEN 2007. NOVEMBER 8-10. PROGRAM

November 8. csütörtök 12.30-14.00

Regisztráció a Kölcsey Központ II. emeletén

PLENÁRIS ELİADÁSOK 14.00-14.10

Dr. CSORBA PÉTER

Megnyitó

egyetemi docens Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 14.10-14.30

Dr. MÉSZÁROS REZSİ akadémikus, egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

14.30-14.50

Dr. VIDOR FERENC emeritus professzor Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék

14.50-15.10

Dr. KOVÁCS ZOLTÁN egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

15.10-15.30

Dr. HAJDÚ ZOLTÁN

intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet 15.30-16.00 KÁVÉSZÜNET 16.00-16.20

Dr. GEORGHE MAHARA egyetemi tanár Nagyváradi Állami Egyetem, Történelem-földrajzi Kar

Dr. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN

Az információs társadalom fejlıdésének települési és térbeli összefüggései a Dél-Alföldön Környezetünkrıl környezeteinkrıl

és/vagy

A városi Magyarországon után

táj átalakulása a rendszerváltozás

Településpolitikusok települések

–

politikus

Debrecen-Nagyvárad határon átívelı agglomerációjának környezeti aspektusai

egyetemi tanár Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 16.20-16.40

Dr. CSAPÓ TAMÁS egyetemi magántanár Berzsenyi Dániel Fıiskola Társadalomföldrajz Tanszék

16.40-17.00

KÖRMENDY IMRE fıosztályvezetı-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Fıosztály

17.00-17.20

Dr. RAKONCZAI JÁNOS egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

17.20-17.40

Dr. GERGELY ERZSÉBET fıosztályvezetı-helyettes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Osztály

18.00 - 21.00

Vidéki nagyvárosaink morfológiája

funkcionális

Környezeti szempontok településrendezésben A környezetvédelmi készítésének tapasztalatai

a

programok

A környezetpolitika szerepe a települési környezetminıség alakításában

Állófogadás a konferencia regisztrált résztvevıi számára a Kölcsey Központ

báltermében.

5


November 9. péntek

ÉLETMINİSÉG – LAKÓKÖRNYEZET – REKREÁCIÓ SZEKCIÓ Helyszín: 1. terem Szekcióelnök: Dr. Kovács Zoltán Elıadások: 8.00-8.15 Dr. Havasi Virág 8.15-8.30 8.30-8.45 8.45-9.00 9.00-9.15 9.15-9.30

9.30-9.45 9.45-10.00 10.00-10.30 10.30-10.45 10.45-11.00 11.00-11.15 11.15-11.30 11.30-11.45 11.45-12.00

Az életminıség objektív és szubjektív oldalának összefüggései Pilisszentlászlón Dr. Molnár Judit Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben Mészáros Mónika Kié a lakótelep Magyarországon? Hegedős Gábor A lakóparkban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolata Berényi B. Eszter Belvároshoz közeli lakónegyedek társadalmi átalakulása Dr. Uzzoli Annamária – A lakókörnyezet hatása az egészségmagatartás alakulására

Dr. Pluhár F. Zsuzsanna – Dr. Pikó F. Bettina Kovács András Donát Zábrádi Zsolt KÁVÉSZÜNET Juray Tünde Dr. Szabó Lajos–Pintér Nikolett – Vizler Vanda Vasas Attila Dr. Karancsi Zoltán – Katona Zoltán Dr. Dávid Lóránt – Németh Ágnes Bodnár Réka Kata – Benkhard Borbála – Bolgár Blanka – Kiss Anita – Ékes Veronika

A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Néhány agglomerációs település terület-felhasználásának változása Szeged, mint turisztikai tér Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása A rekreációs potenciál különbségei a Bükk északi és déli oldalán Látványtérképezés a Medves-térségben A szexturizmus városi terei Fogadókészség-vizsgálat városökológiai sétaút létesítésére Debrecenben

Poszter 12.00-12.03 12.03-12.06

12.06-12.09

12.15-13.30

6

Pócsik Edit – Dr. Kiss Andrea Dr. Kiss Andrea – Pócsik Edit – Dr. Karancsi Zoltán Benkhard Borbála – Ékes Veronika – Kiss Anita EBÉDSZÜNET

Városi táj eladása képeslapokon: Gyula példája Képeslapok szerepe a települési táj „eladásában”: két eltérı adottságú terület összehasonlító elemzése Debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei


TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG SZEKCIÓ Helyszín: 2. terem Szekcióelnök: Dr. Rakonczai János Elıadások: 8.00-8.15 Dr. Izsák Éva – Dr. 8.15-8.30 8.30-8.45 8.45-9.00 9.00-9.15 9.15-9.30

9.30-9.45 9.45-10.00 10.00-10.30 10.30-10.45

10.45-11.00

11.00-11.15 11.15-11.30 11.30-11.45

Poszter: 11.45-11.48

11.48-11.51 12.15-13.30

Probáld Ferenc Dr. Szegedi Sándor Kneip Róbert Baros Zoltán – Gajdátsy Péter Megyeriné Runyó Anna Dr. Mucsi László - Dr. Kovács Ferenc – Henits L. – Tobak Z. – B van Leeuwen – Szatmári J. – Mészáros M. Dr. Csüllög Gábor – Dr. Horváth Gergely Szokolovszki Zoltán KÁVÉSZÜNET Dr. Lóczy Dénes – Dr. Gyenizse Péter – Dr. Pirkhoffer Ervin Angyal Zsuzsanna – Dr. Horváth Gergely – Prakfalvi Péter Dr. Szabó Mária Varga Ádám Hajdu Zoltán – Dr. Füleky György

Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó – Csizmarik Gábor – Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér Hajduné Dr. Darabos Gabriella

Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten A városi zöldfelületek hatása a hısziget kialakulására Debrecenben Közlekedés és életminıség – ellentmondás vagy harmónia? A közúti közlekedésbıl eredı zajterheléshez kapcsolódó lakossági vélemények Debrecen városában Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses módszerekkel Szeged példáján

Települési környezet és térhasználat változása egy korábbi iparvidéken Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett A salakhegyek árnyékában A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében A kutak vizének nitrát-szennyezettsége Nagy- és Kisadorjánban

A parlagfő (Ambrosia elatior L.) Békés megyében, különös tekintettel Szarvas város térségére

Környezetminıségi problémák és azok megoldására tett törekvések a Hirao-karsztfennsíkon (Japán)

EBÉDSZÜNET

7


PLENÁRIS ELİADÁSOK Helyszín: tetıtér 13.30-13.45

Dr. CSORBA PÉTER egyetemi docens Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

Debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei

Helyszín: 1. terem 13.50-14.10

Dr. TÓTH JÓZSEF rector emeritus, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet

14.10-14.30

Dr. DÖVÉNYI ZOLTÁN

Az urbanizálódás és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásának rendszerszemlélető megközelítése Víz és település

intézetigazgató, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet

TELEPÜLÉSPOLITIKA - TELEPÜLÉSTERVEZÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SZEKCIÓ Helyszín: 1. terem Szekcióelnök: Dr. Tóth József Elıadások: 14.30-14.45 Boros Lajos –

14.45-15.00

A neoliberális településpolitika konfliktusai

Hegedős Gábor – Dr. Pál Viktor Dr. Kiszelyné Gábor Enikı Korom Annamária Darabos József Attila

A településpolitikák felelıssége a megélhetési bőnelkövetık számának alakulásában 15.00-15.15 A vidékfejlesztés stratégiái Franciaországban 15.15-15.30 A Környezeti Operatív Program (2007-2013) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére 15.30-15.45 Dr. Gyenizse Péter – A természeti és társadalmi adottságok Pécs településfejlıdésére Dr. Nagyváradi László– gyakorolt hatásának vizsgálata térinformatikai módszerekkel 15.45-16.00 16.00-16.30 16.30-16.45 16.45-17.00 17.00-17.15 17.15-17.30

Dr. Pirkhoffer Ervin Siskáné Dr. Szilasi Az egykori bányászfalvak jövıje Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Beáta KÁVÉSZÜNET Molnár József László Zöldmezıs beruházások és a településszerkezethez való illeszkedés Dr. Tánczos Lászlóné - A fenntartható városi közlekedés feltételeinek megfelelı Török Árpád településfejlesztés Dr. Horváth Balázs Rugalmas közlekedési rendszerek a fenntartható városért Szőcs Viktor Karlsruhei modell – a városi és a regionális vasúti közlekedés

összekapcsolása Poszter 17.30-17.33 17.33-17.36 17.36-17.39

8

Dr. Kiszelyné Gábor Enikı Molnár József László Kneip Róbert

A településpolitikák felelıssége a megélhetési bőnelkövetık számának alakulásában Új létesítmények környezetének kialakítási visszásságai. Közforgalmú városi közlekedés, az élhetı város sarkalatos elemei Pécsett.


TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁS - KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ Helyszín: 2. terem Szekcióelnök: Dr. Dövényi Zoltán Elıadások: 14.30-14.45 Dr. Bidló András –

15.15-15.30

Katonáné Gombás Katalin – Horoszné Gulyás Margit Horváth Krisztián Dr. Munkácsy Béla – Kovács Gábor – Tóth János Rózsavölgyi Kornél

15.30-15.45

Kardos Levente

15.45-16.00

Dr. Wilhelm Zoltán

16.00-16.30 16.30-16.45

KÁVÉSZÜNET Kátay Ákos – Nagy László Dr. Munkácsy Béla – Ballabás Gábor Dr. Fazekas István – Orosz Zoltán

14.45-15.00 15.00-15.15

16.45-17.00 17.00-17.15

Poszter: 17.15-17.18 17.18-17.21

Ballabás Gábor Baranyi Virág – Dr. Bukovinszky László – Montvajszki Márk – Ollé Béla

Környezetvédelem a településfejlesztési tervezésben

Környezetvédelmi beruházások a Dél-Alföldön Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon Szélerımő-telepek területi elhelyezése saját fejlesztéső klímaorientált modell (KMPAM) segítségével A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése Fenntartható vízkezelési módszerek Indiában és ezek magyarországi hasznosíthatósága Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán vagy környezettudatos magatartás? Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása A települési hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon

Környezeti kulcsmutatók alkalmazhatósága a Közép-Dunántúli régió településeinek példáján Talajvizek szénhidrogén terhelésének megszüntetésére kialakított technológia alkalmazhatósága települési környezetben

9

PLENÁRIS ELİADÁSOK

Ajánlás A településeken hatványozottan jelentkeznek a környezetet terhelı antropogén hatások, a mindennapos kényelemért azonnal megfizetünk szennyezett levegı, zaj, zsúfoltság formájában. A városlakók évezredek óta igyekszenek növelni a városi lét elınyeit és csökkenteni a hátrányokat. Az elınyök egy része; fıleg a több munkalehetıség és a szociális biztonság magasabb foka általában sokkal nyomósabb érv a városban élés mellett, mint az egészségkárosító környezet. A magas életminıséget biztosító ún. lakható városok ideája továbbra is csak kevés városlakó számára jelent tényleges lehetıséget, sıt Ázsiában, Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában egyre növekszik a kétségbeejtı körülmények között élı városlakók száma. Még a legfejlettebb kontinensek városaiban is milliószámra élnek lakókörnyezetükkel jogosan elégedetlen emberek. Mindig is voltak olyanok, akik szó szerint elmenekültek a stresszes városi környezetbıl, s ha mégis ott kényszerültek élni, városi életüket állandó mentális teher jellemezte. Ma Földünk lakosságának 49%-a városlakó, de ez az arány Európában és hazánkban is magasabb; 60% körüli. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden városlakó leromlott környezetben kénytelen élni, de azt sem, hogy minden falun élı mentes volna környezet terhelı hatásoktól. Sajnos, a településökológiai kutatások egyre gyakrabban hivatkozhatnak olyan példákra, amikor a falusias környezet sem biztosít igényes környezeti minıséget. A települési környezet minıségének javítása nem klasszikus környezetvédı, ökológus, tájökológus feladat. Ebben jóval nagyobb szerepet kapnak az építészek, a közlekedésmérnökök, a közmőtervezık, a zöldfelületeket kezelı szakemberek. A települési környezet témakör tehát erıs együttmőködést feltételez a településökológus, a városföldrajzos és tájépítész szakemberek, valamint az elıbb említett specialisták között. Talán épp a sikerhez szükséges széleskörő kooperáció hiánya miatt nem volt még Magyarországon ilyen tematikájú, azaz a legtágabb értelemben vett települési környezet problémáit elemzı konferencia. Ezt a mulasztást kívántuk pótolni, s reméljük, hogy legalább rálépünk arra az útra, amely elvezet a hazai települési környezet minıségi javításáért tenni akarók fórumának létrejöttéhez. Szeretnénk, ha erre a debreceni konferenciára idıvel úgy emlékezhetnénk, mint ahol ténylegesen új fejezet kezdıdött az ökológiai szemlélető településgazdálkodás, településtervezés, településkutatás terén. Debrecen, 2007. november az ötletgazdák nevében Dr. Csorba Péter a Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék vezetıje

10


Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl Dr. Vidor Ferenc1 Témavázlat A környezet fogalmának tág értelmezhetısége. Néhány szempont a környezetek – környezeti sajátosságok, környezeti elemek megragadhatóságának módozataira; így tárgyalásra kerülhetnek: – – – – –

szakmai-ágazati típusú, problémákra orientált, a területiséget, a kutatást, avagy a tervezést hangsúlyozó megközelítések.

Az egyes tématerületek kapcsolódásaiból /együttmőködéseibıl/, illetve ezek hiányából folyó következtetések- és következmények. A különféle környezetfelfogások közti feszültségek oldásának elméleti és gyakorlati szükségessége.

1

Dr. Vidor Ferenc Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék, Budapest

11


A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán1 A rendszerváltozás óta eltelt idıszakban a hazai városok belsı szerkezete gyors ütemő átalakuláson, differenciálódáson ment keresztül. Ebben az átalakulásban vezetı szerepet játszott a privatizáció és a gazdasági szerkezetváltás, amely magával hozta az ipar leépülését, ill. a szolgáltató szektor viharos fejlıdését éppúgy, mint a nemzetközi (globális) tıke megjelenését a városi terekben. Másfelıl, ugyancsak nagy jelentıséggel bírt a városok belsı területi átalakulásában az ingatlanpiac liberalizációja, a korábbi szociális bérlakásállomány és egyéb állami ingatlanok privatizációja, megnyitván az utat a különféle városi funkciók térbeli vetélkedése, ill. a népesség jövedelemalapú lakóhelyi mobilitása elıtt. Mindezek eredményeként városaink belsı tereiben új, korábban nem, vagy csak kevéssé ismert társadalmi-gazdasági folyamatok bontakoztak ki (pl. dzsentrifikáció), miközben a városi táj erıteljesen átalakult. Ezek alapján egy új, „posztszocialista” térhasznosítási modell látszik körvonalazódni hazai városainkban. A folyamat bár erısen méret, történelmi fejlıdés és földrajzi elhelyezkedés függı, a fıbb általánosítható tapasztalatok azonban mára leszőrhetık. A tanulmány elsıként a városi táj átalakulásának fıbb hatótényezıit rendszerezi, ill. jellemzi. Ezt követıen városökológia övezetenként az utóbbi másfél évtized legmarkánsabb térfolyamatai kerülnek bemutatásra, különös tekintettel az erıteljes felértékelıdésen, valamint a jól kivehetı hanyatláson keresztül ment városnegyedekre. A konkrét vizsgálatok Budapest és a hazai nagyvárosok belsı szerkezeti átalakulására vonatkoznak. Ezek alapján elmondható, hogy a nemzetközi és hazai tıke által preferált két dinamikus övezet – a városközpont és a városperem – között konfliktushordozó városrészek egész sora húzódik városainkban. A konfliktusok súlya és jellege (pl. környezeti, társadalmi) övezetenként eltérı, melyet a tanulmány részletesen ismertet.

1

Dr. Kovács Zoltán Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági- és Társadalomföldrajzi tanszék, Szeged E-mail: [email protected]

12


Településpolitikusok – politikus települések Dr. Hajdú Zoltán1 A település, a különbözı jellegő települések történetileg mindenkor „integráló képzıdményként” fogalmazhatók meg, ezzel magyarázható, hogy a politikai hatalom érdekeltsége mindenkor folyamatosan kiterjedt a településekre. A direkt és indirekt településpolitika valamilyen módon történetileg minden korszakban jelen volt (néha meglepı tudatossággal), s a különbözı jellegő szinteken (ENSZ HABITAT, Európai Unió, nemzeti szint stb.) egymás mellett, részben egymásra épülve jelen van ma is, a településpolitika kitüntetett területe a várospolitika. A városalapítások (Nagy Sándor stb.), az egyéni indíttatású egyedi célú településpolitika (Cato – Karthágó stb.), valamint a korszellem (reneszánsz új városa stb., angolszász kertváros, szocialista településpolitika stb.) mindenkor célorientált formálóként, illetve átformálóként léptek fel. A települések (a helyi politikai elit, a lokális közösségek stb.) egyrészt önmagukra vonatkozóan történetileg megfogalmaztak célokat (városi rangemelési törekvések várossá válási tervek stb.), másrészt maguk is rákényszerültek a különbözı politikai törekvésekhez való viszonyulásra. A „politikus település”, a választópolgár a politikai tömegdemokráciában nem egyszerően országos, területi, helyi választás eredményeinek az alakítója, hanem szőkebb újratermelési terének tudatos befolyásolója is. 1990 után Magyarországon elindult a települések politikai „színezése”, ami nem szerencsés, mert minden település, minden választás után más-más belsı szavazat-megoszlást, „színkombinációt produkált” eddig. A „politikus települések” szervezıdései (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Kisvárosok Szövetsége, Királyi Városok Szövetsége, Települési Önkormányzatok Szövetsége stb.) egyszerre jelenítenek meg érdektörekvéseket és a hatalom megosztásában való valamilyen részesedési igényt.

1

Dr. Hajdú Zoltán Magyar Tudományos Akadémia RKK, Pécs E-mail: [email protected]

13


A Debrecen-Nagyvárad határon átívelı agglomeráció környezeti aspektusai Georghe Mahara1 – Süli-Zakar István2 – Ambrus L. Attila3 Az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása a határokon átívelı együttmőködések fejlesztése. A CBC kapcsolatok sorában ugyanakkor kitüntetett hely illeti meg a határ közeli nagyvárosok együttmőködését, közös fejlesztését. A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói a Jean Monnet Alapítvány támogatásával közös kutatóintézetet hoztak létre „Institut of Euroregional Studies” néven. A kutatóintézetek 2005-óta kutatja a két nagyváros közös fejlesztésének földrajzi alapjait, s ennek részeként a környezet állapotát. A földrajzi közelség ellenére lényegesen eltérnek Debrecenben és Nagyváradon a környezetvédelmi feladatok, hiszen a víz- és a levegıszennyezettség, a szilárd hulladékkezelés állapota jelentıs mértékben különbözik a két városban. Összehasonlítottuk a környezettudatosság mértékét és a környezeti tényezık szerepét a halálozási okok között Debrecenben és Nagyváradon.

1

Georghe Mahara Nagyváradi Állami Egyetem, Történelem-földrajzi Kar, Nagyvárad, Románia Süli-Zakar István Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 3 Ambrus L. Attila Nagyváradi Állami Egyetem, Történelem-földrajzi Kar, Nagyvárad, Románia E-mail: [email protected] 2

14


Vidéki nagyvárosaink funkcionális morfológiája Dr. Csapó Tamás1 Egy, 2005-ben zárult OTKA kutatás eredményeire támaszkodva mutatja be a tanulmány a magyar, vidéki nagyvárosok beépítését és funkcionális szerkezetét. Nagyvárosok alatt a 100 ezer fınél népesebb városokat értjük. 1). A városok beépítése, morfológiája • Arculatuk a magyar városok közül a legvárosiasabb, leginkább hasonlatos a tılünk nyugatra fekvı városokhoz. Beépítésükre a horizontális zártság és a vertikális tagozódás a jellemzı, mely utóbbi a magyar városok közül az egykori szocialista városok után a legmagasabb fokú. • Az emeletes házak száma és aránya különösen a történelmi városmagokban jelentıs. A dunántúli városokban az emeletes épületek aránya magasabb (13-14%), az alföldiekben, Szeged kivételével, alacsonyabb (7-8%). • Összességében jellemzı a beépítésben a horizontális zártság, különösen a dunántúli városokban, ahol a horizontális zártság ötvözıdik a vertikális tagoltsággal, ezért itt a legnagyobb kiterjedéső a többszintes zárt beépítés aránya. • Mivel a nagyvárosoknak a lakossága többnyire robbanásszerően növekedett, elsısorban a szocialista évtizedekben, így nagyon jellemzı a városmagok körül a többszintes, tömbös (lakótelepi) beépítés. • Jellemzı, de egyre csökkenı arányban a zárt földszintes beépítés, különösen a dunántúli városokban és Debrecenben, valamint nagyarányú a családi házas beépítés, elsısorban a városok külsı lakóövében. 2). A városok funkcionális szerkezete • A városok funkcionális szerkezete fejlett, mindegyik funkcionális övezet jelen van, és azok általában kifejlettek. A beépített területen belül jóval nagyobb a nem lakófunkciójú városrészek aránya, mint a lakóterületeké. • Legjellemzıbb ezekre a városokra, hogy kialakult a központi üzleti negyedük (CBD), amely többnyire nagy területre terjed ki. A legtöbb városban a CBD már túlnyúlik az egykori történelmi városmagon. Néhány városban, pl. Szegeden a CBD-n belül már megkülönböztethetünk citymagot, és egyetemi negyedet. Az új típusú bevásárlóközpontok (plázák, hipermarketek) több helyen a városközpontba is települtek (Debrecen, Nyíregyháza, Székesfehérvár), megnövelve ezzel a CBD területét. • A központi üzleti negyedet többnyire övként veszi körül a belsı lakóöv, amely kiterjedését, a városon belüli arányát tekintve, nem túl nagy. Beépítése általában városias, horizontálisan zárt és vertikálisan tagolt. • Az ipari terület mindegyik városnál jelentıs nagyságú, gyakori, hogy nem egy tömböt alkot, hanem több részre szakad. A régi ipari területek a vasútvonalakhoz kötıdnek, az újak a közúti fıvonalakhoz. Az új ipari területek nagysága jelentıs, ezek többsége elsı, vagy második generációs ipari park. • A külsı lakóöv csaknem mindegyik városnál jelentıs nagyságú. Általánosságban a vasútvonalakon (ipari területeken) túli városrészeket, vagy a sok esetben még messzebb esı csatolt településeket (egykor önálló falvakat) foglal magába. Több város külsı lakóövében, az utóbbi években egyre jellemzıbb a lakóparkok megjelenése. 1

Dr. Csapó Tamás Berzsenyi Dániel Fıiskola, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely E-mail: [email protected]

15


Környezeti szempontok a településrendezésben Körmendy Imre1 Korunk urbanisztikája a fenntartható fejlıdést kívánja elérni, vagy legalábbis megközelíteni, eszközeivel elısegíteni. A településfejlesztés és a településrendezés szorosan összefügg, az utóbbi az elızı szolgálatába kell, hogy álljon. A település-rendezés, ill. annak tervezése régóta gyakorolt tevékenység, átfogó törvényi szabályozása is 1937-ig nyúlik vissza. Jelenlegi jogi szabályozását az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1197. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) tartalmazza, de még mintegy húsz-huszonöt törvény és számos kormány- és miniszteri rendelet érinti e szakterületet. A településrendezési tervezés meghatározó eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és az utóbbi mellékletét képezı szabályozási terv. Túl azon, hogy jogszabály írja elı a rendezési tervek kötelezı alátámasztó munkarészeként tájrendezési, környezetalakítási és közmővesítési terv készítését2, valamint egyes esetekben az a tervek környezeti vizsgálatát3 számos elvi és gyakorlati jelentıségő elıírás szolgálja azt, hogy településeink tervei a környezeti szempontokat jelentıségüknek megfelelıen kezeljék. Ugyanakkor több tényezı is nehezíti ezek érvényesülését: az egyik, hogy településeink gyakran nem ezen elvek szerint épültek, a másik, hogy egyéni és csoportérdekek alapján számos esetben nem megfelelı döntések születnek a rendezési tervek jóváhagyásakor. A képet tovább árnyalja, hogy az épületállomány erıteljes gazdasági prosperálás idején is csupán néhány százalékában változik meg évente, s a települések – különösen a városok – szerkezete (úthálózata, területhasználata) még ennél is sokkal lassabban. Egészen elvétve kerül sor korábban beépített területek beépítésre nem szánt célra való bontására. A települések környezeti szempontú tervezése már országos és térségi (regionális) léptékben „kényszerpályára” kerülhet, pl. a támogatási rendszerek meghatározásával, vagy a létezı szocializmus egész beruházás-politikájával (a nagyipar fejlesztésével, az iparosított lakásépítés favorizálásával, az állami lakásépítés városokba koncentrálásával). A települések lehetıségei a környezettudatos településfejlesztésre és településrendezésre: - verseny helyett a települések összefogása, a településcsoportok (agglomerációk, agglomerálódó térségek, összefüggı településhalmazok) közös tervezése, az elképzelések összehangolása, - az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésekor kerüljék a jó minıségő mezıgazdasági területeket, az ökológiai hálózat természeti területsávjait, a mélyfekvéső, vízjárta helyeket és az országos és térségi közlekedési hálózat számára szükséges területeket, - a települések, kiváltképp a városok törekedjenek a kompaktságra, ami nem a folyamatos és összefüggı beépítést jelenti, hanem a területek kellı intenzitású hasznosítását (pl. a tömegközlekedés megszervezhetısége érdekében), - a kompaktság mellet lényeges a természeti adottságok tagoló szerepének megırzése, sıt fejlesztése, - a városok és a településhalmazok leglassabban fejlıdı, létrejövı és ezért legértékesebb hálózat rendszere a zöldfelületi és ezen belül a zöldterületi rendszer, ezek beépítése „tilos”, a számukra biztosított terület nem veszteség, hanem nyereség,

1

Körmendy Imre Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Területrendezési és Településügyi Fıosztály, Budapest E-mail: [email protected] 2 OTÉK 3. és 4. § 3 A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet

16

PLENÁRIS ELİADÁSOK - törekedjenek a beépült területek értékeit megtartó megújítására, egyrészt az identitás megırzése, a káros szegregáció elkerülése és a területekkel való takarékos bánás érdekében (város-rehabilitáció), a foghíjak és más belsı tartalékok hasznosítására, - a fejlesztések során ne halasszák el a feladatok megoldását (pl. a szükséges parkolók, garázsok, intézmények elhagyásával és/vagy területének nem biztosításával), - a terület adottságainak legmegfelelıbb közmővesítési szint és forma megtalálása, a csapadékvizekkel való gazdálkodás (vízvisszatartás, többcélú hasznosítás), - a település biológiai aktivitásértékének megırzése, lehetıség szerinti növelése, - a beépített és beépítésre szánt területek körüli ún. zöld győrők (beépítetlen területek) biztosítása, ami a nagyobb települések valamint a gyógy- és üdülıhelyek vonatkozásában immár törvényi kötelesség, - a közlekedési kényszer (lakóhely – munkahely, nyersanyag kitermelés – feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentése és a megfelelı színvonalú közlekedés – kiemelten a tömegközlekedés – biztosítása, - a településen élık értékrendjének és érdekeinek figyelembevétele.

17


A környezetvédelmi programok készítésének tapasztalatai Dr. Rakonczai János1 Amikor 1995-ben a Környezetvédelmi törvény elfogadásra került, s abban a települések (és megyék) számára kötelezı feladatként elıírásra került a környezetvédelmi programok készítése, úgy tőnt jelentıs lépést tettünk a környezettudatosság terén. Némi gyanakvásra az adott okot, hogy ezen programok elkészítését nem kötötték határidıhöz. Ezért nem volt meglepı, hogy a különbözı szintő programok elkészítése igencsak akadozott mind országos szinten, mind megyénkben is. 1996-ban és 1997-ben megszületett ugyan néhány megyei illetve nagyvárosi program, de ezek többnyire elnagyoltak voltak, s céljuk inkább csak a feladat „kipipálása” volt. Jellemzı volt ekkor az az egyik megyei program készítıje (és készíttetıje) által megfogalmazott vélemény, hogy minél kevesebb konkrét célt kell megfogalmazni, mert különben azokat késıbb követelhetik rajtunk. A kényszerítı tényezı hiánya, illetve az iménti szemlélet elterjedtsége miatt a települési környezetvédelmi programok sem szaporodtak nagyon. A megyei programok nagyobb részben az ezredforduló táján születtek, a települési programok pedig ezt követıen szaporodtak meg. Például a Dél-Alföldön a megyei programok készítése idején (2000-ben) Csongrádban 4, Békésben pedig csupán 1 település rendelkezett önálló környezeti programmal, így az akkor elkészült munkák elvileg sokban segíthették a helyi programok megalkotását, hiszen azokat valamennyi település megkapta. A programok felülvizsgálata során megállapíthattuk, hogy mára már a településnek zömének van környezetvédelmi programja, igaz egyesek csak kistérségi közös programot készítettek. Ha az elkészült programokat részletesen is elemezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyakran megyén kívüli szakértık által készített anyag sokszor nem is vesz tudomást a megyei programokról (vannak persze olyanok is, amelyek nagyon következetesen építenek arra). Megállapíthatjuk, hogy igazi változásra akkor került sor, amikor a különbözı fejlesztési célú pályázatoknál megjelent követelményként a környezetvédelmi programok szükségessége. Igaz ennek kijátszására is születtek eredményes megoldások. Nem kell nagy tisztánlátó képesség, hogy megállapíthassuk: a településeket a gazdasági kényszer és nem a környezettudatosság vette rá a környezetvédelmi programok elkészítésére. Az elkészült programok valós tartalma persze már jelzi a környezettudatosság mértékét. A települések mentségére szólva, meg kell persze állapítanunk, hogy környezetvédelmi programok hiányában is jelentısen fejlıdhetett a „környezetvédelem ügye”, hiszen például számos ágazati jogszabály kikényszerítette azt, vagy egyszerően az élet diktálta változások is ezt eredményezték. Számos konkrét példát lehet említeni ennek bizonyítására: például a környezetvédelmi programok készítésében élen járó városok (Szeged, Hódmezıvásárhely, Csongrád) programjai már régen elavultak, s mai szemmel nem is igazán tekinthetık programnak (inkább stratégia céloknak), s mégis jelentıs volumenő környezetvédelmi célú fejlesztések történtek területükön, illetve új környezetvédelmi jellegő programok is születtek (pl. autómentes nap). De említhetnénk olyan példákat is, amikor a település egyáltalán nem rendelkezik semmilyen (hivatalos) anyaggal, mégis arculatuk, az ott folyó változások, sem a külsı szemlélınek, sem az ott élınek nem azt mutatja, hogy itt nem foglalkoznak a környezetvédelemmel. Azaz sem a megyei, sem a települési környezetvédelmi programok megléte, vagy tartalma, nem determinálja egy-egy település környezeti állapotát. Az elıadás fıként az alföldi megyék tapasztalatait foglalja össze tartalma és eredményessége szempontjából.

1

Dr. Rakonczai János Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected]

18


A környezetpolitika szerepe a települési környezetminıség alakításában Dr. Gergely Erzsébet1 A hazai környezetpolitika jelentıs változáson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Az 1995. évi környezetvédelmi törvény megteremtette a környezetügy középtávú tervezési rendszerét, melynek keretéül elrendelte a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását. Az elsı Program, amely elsısorban környezeti elemenként, ill. rendszerenként fogalmazta meg a tennivalókat, 2002-ben zárult. A Magyar Köztársaság 2003-tól 2008-ig terjedı idıszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Programja (NKP-II) már új szemléletre épül. A megvalósítás fontos elemei a különleges kezelést igénylı területekre vonatkozó tematikus akcióprogramok, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy több ágazatot átfogó komplex területein azonosítják a specifikus és operatív célokat. A tematikus akcióprogramok közül megkülönböztetett szerepe van a városi környezettel foglalkozó, valamint a vidéki környezetminıség, terület- és földhasználatra kiterjedı akcióprogramoknak. Az NKP-II stratégiai célja, hogy az ország – ezen belül a régiók, kistérségek, települések - társadalmi és gazdasági fejlıdése a környezeti szempontok legmesszebb menı figyelembe vételével menjen végbe. A tematikus akcióprogramok célja, hogy városaink és falvaink valóban „élhetı” településekké váljanak, nem csupán fizikai, de mentális és érzelmi szempontból egyaránt. Ennek elérése érdekében azonban számos kihívással kell szembenézni. Eliel Saarinen gondolatait idézve: „A szokásos, sok helyütt hagyományossá vált félmegoldások nem elegendık már a városok tökéletesítésére, korrekciójára. Akár egészséges, akár beteg organizmusként fogjuk fel a várost, a legmélyebb gyökerekig kell lehatolnunk, mert csak ilyen módon sikerülhet tartós eredményeket elérnünk”. De éppígy említhetı Fülep Lajos megállapítása, miszerint: „… a városban az új nemzedék a maga dinamikája szerint változtat a környezeten, bontva, toldva, építve, de lényegében folytatva egy régi, olykor sok százados folyamatot, melyben a város …. sokat változott, de valahogy mégis azonos maradt önmagával, mint fejlett vagy elöregedett fa a csemetével.” E törekvés nem csupán Magyarországon áll – többek között a környezetpolitika – homlokterében. Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjához kapcsolódóan elkészült 7 tematikus stratégia közül az egyik a Városi környezet tematikus stratégia (VKTS), melynek célja, hogy városainkban elısegítsük a vonzó és egészséges települési és természeti környezet megteremtését, valamint, hogy meghozzuk mindazon intézkedéseket, amelyek a városi területekrıl származó környezetterhelés csökkentéséhez járulnak hozzá. A VKTS kiemelt területei: - az integrált városi környezetgazdálkodás, - a városi közlekedés, - a városfejlesztés, valamint - az építésügy környezeti vonatkozásai és - mindezekben a fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítése. Kiemelt feladatunk, hogy hazai sajátosságainkra, eredményeinkre és értékeinkre építve alkalmazzuk mindazon közösségi jó példákat, melyek fenti céljainkhoz hozzájárulhatnak.

1

Dr. Gergely Erzsébet Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Stratégiai fıosztály, Budapest E-mail: [email protected]

19


Az urbanizálódás és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásának rendszerszemlélető megközelítése Dr. Tóth József1 Az urbanizálódás sodró erejő, megnyilvánulási formáit tekintve rendkívül sokrétő, a társadalmi gazdasági - infrastrukturális - természeti szférák kölcsönhatáson alapuló egységes rendszere egészét átfogó folyamat. Megismerése, területileg differenciált vizsgálata alapvetı fontosságú mindannyiunk számára. A termelıerık fejlıdése lehetıséget nyújt arra, hogy a népesség számszerő növekedésének és az igények változásának következtében a természeti szféra szükségszerővé váló fokozott igénybe vétele úgy történjék meg, hogy a környezet degradációját elkerüljük, a fenntartható fejlıdés követelményeinek eleget tegyünk. Ez a feladat azonban komplex szemléletet igényel, a siker reményében csak annak révén oldható meg, az egyébként bekövetkezhetı katasztrófa csak így kerülhetı el.

1

Dr. Tóth József Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet, Pécs E-mail: [email protected]

20


Víz és település Dr. Dövényi Zoltán1 A víz és a települések, ill. a településhálózat kapcsolata egyike a településföldrajz hagyományos témáinak. A tradíció ebben az esetben bizonyos „megkövesedést” is jelentett, mivel e kérdéskör elég hosszú ideig nem kapott újabb aspektust, tulajdonképpen a régi ismeretek ismételgetése történt. Talán kissé váratlan irányból, a globális melegedés oldaláról kezdett ismét életre kelni és új szempontokat kapni a víz és a település kapcsolata. Ezek közül jelenleg az alábbiak látszanak leginkább fontosnak: •

Árvíz és település Mindenképpen fel kell figyelni arra, hogy az árvizek az utóbbi évtizedben intenzívebbek és kiszámíthatatlanabbak lettek, így egyre nehezebb a települések megvédése. Ez új megoldásokat követel ( pl. a Vásárhelyi-terv), vagy éppen a régi megoldások újra felfedezését ( pl. körgátak építése).

•

Kisvízfolyások és település Az utóbbi évek váratlan fejleménye a kisebb vízfolyásokon megjelenı extrém vízhozamok és ezek jelentıs pusztítása. Ezek kivédésére szintén meg kell találni a megoldásokat.

•

Belvíz és település Régóta ismert és mindmáig nem megoldott a belvízi elöntések településeket is fenyegetı problémája.

•

Talajvíz és település Megfordulni látszik az a tendencia, hogy a településeknek a magas talajvíz jelenti a problémát. Manapság egyre inkább a talajvíz szintjének csökkenése és az ehhez is köthetı épületkárok jelentik a gondot.

•

Csapadék és település Erre az összefüggésre is az utóbbi évek fejleményei irányították rá a figyelmet: az extrém intenzitású csapadékok ismétlıdési periódusának látványos rövidülése felveti a védekezés szükségességének kérdését a települések esetében is.

1

Dr. Dövényi Zoltán Pécsi Tudományegyetem, TTK, Földrajzi Intézet, Pécs E-mail: [email protected]

21

ÉLETMINİSÉG-LAKÓKÖRNYEZET-REKREÁCIÓ SZEKCIÓ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az életminıség objektív és szubjektív oldalának összefüggései Pilisszentlászlón Dr. Havasi Virág1 Kutatási témám az életminıség objektív és szubjektív elemeinek összefüggése, ezek függése az értékrendtıl, s mindezek területi mintázatai. A tanulmány elején e kutatás vázlatos bemutatása olvasható. Ezen említett tágabb kutatás egy részkutatásának feldolgozása a jelen cikk, az életminıség mérése Pilisszentlászlón és annak bemutatása, hogy hogyan függenek össze az életminıség egyes dimenzióiban az objektív és szubjektív elemek. Röviden összefoglalva a jövedelem kivételével valamennyi dimenzióban van függés az objektív és szubjektív mutatók között. A területi összehasonlításra pedig oly módon került sor e résztanulmányban, hogy az értékrendre vonatkozó települési adatokat az országos minta eredményével vetettem össze, ahol lényeges pontokon eltérés tapasztalható.

1

Dr. Havasi Virág Miskolci Egyetem, BTK Szociológia Tanszék, Miskolc E-mail: [email protected]

22


Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben Dr. Molnár Judit1 Magyarország jelenlegi határai szerint az ország ÉK-i csücskében található a Bodrogköznek egy kisebb része, amelyet szoktak Alsó-Bodrogköznek is nevezni. A 22 falut, Kispatakot és néhány, közigazgatásilag Sárospatakhoz tartozó, tanyát magába foglaló tájegység az ország egyik legkevésbé iparosodott, viszonylag szegény térségét jelenti. Ezen a területen folytattunk empirikus vizsgálatokat abból a célból, hogy felmérjük milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között élnek az itt lakók (jelen dolgozat egy nagyobb kutatás része), illetve tekintettel a térség viszonylag jelentıs számú roma nemzetiségére, arra kerestük a választ, hogy van-e valamilyen különbség a roma ill. a magyar lakosság életminısége között. Ez a tanulmány a szubjektív életminıségét mutatja be a megkérdezetteknek az alábbiak szerint: – boldogságérzet vizsgálat – elégedettség vizsgálat (életében elért dolgokkal, lehetıségeivel, az önkormányzattal, a térség infrastruktúrájával, a szolgáltatás-ellátással, munkalehetıségekkel, munkahelyével) – etnikai preferencia vizsgálat és más csoporttal szemben érzett feszültség-vizsgálat. A kutatás módszere kérdıíves felvételezés. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgoztuk fel. A mintánk elemszáma a teljes lakosság ~5%-nak felel meg (1250 megkérdezett)2, ahol az elemzési egység az egyes családok valamelyik tagja, úgy, hogy egy családból mindig csak egy embert kérdeztünk meg. Nem valószínőségi mintát vettünk. A minta a települések népességszámára vonatkoztatva elemszámmal arányos.

1 2

Dr. Molnár Judit Miskolci Egyetem, Földrajzi Intézet, Miskolc E-mail: [email protected] A terepi felvételezést a Miskolci Egyetem geográfus szakos hallgatóival 2007 tavaszán készítettük

23


Kié a lakótelep Magyarországon? Mészáros Mónika1 Az elıadás címe is utal a megválaszolandó kérdésre: Kik is birtokolják valójában a magyarországi lakótelepeket? A nyugat-európai országok esetében egyszerő a válasz: a lakótelepek kimondottan a marginális helyzetben lévık lakóhelye. Kelet-Európában- és köztük Magyarországon- a lakótelepek nemcsak a szociálisan hátrányos helyzető emberek lakják, hanem szinte minden társadalmi réteg. A különbözı lakótelepi generációknál más és más társadalmi rétegek képviseltetik magukat, és ezen felül egy-egy lakótelepen belül társadalmi összemosódás van. A kérdés rövid megválaszolása után, szükséges a kérdés részletesebb és egzaktabb feltárása, ezért feltétlenül beszélni kell a lakótelepi generációkról a lakótelepek társadalmi összetételének a fluktuációjáról, a lakótelepek rehabilitációjáról. Ezenkívül az általam végzett lakótelepi kutatással is alá szeretném támasztani a Magyarországon jelen lévı lakótelepi trendet. A lakótelepek presztízse a rendszerváltás óta jelentısen csökkent. Napjainkban a közvélemény a lakótelepet a hetvenes évek betonrengetegével azonosítja. Véleményem szerint azonban, a lakótelepeket nem szabad egy homogén csoportnak tekinteni, – mint ahogy a közvélemény teszi - hiszen a II. világháború után felépült lakótelepeket generációkba /’50-’60’70-’80’-’90-es évek lakótelepei/ sorolhatjuk, és Magyarországon a generációk között különbségek lelhetık fel. A megkülönböztetés indokolt, mert építészeti és társadalmi értelemben is különbözı típust képviselnek, és a lakáspiacon is eltérı pozíciót foglalnak el. A lakótelepek társadalmi összetételét vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a jobban keresı 35–45 éves korosztály elköltözése figyelhetı meg, s helyükre gyakran 20–30 év közötti, kevésbé tehetıs rétegek érkeznek. A lakótelepek jelenlegi népességének iskolai végzettség szerinti összetétele, - a lakótelepi élet folyamatos leértékelıdése ellenére - még mindig magasabb a magyarországi összlakosság iskolai végzettségéhez képest. Magyarországon a lakótelepek helyzete, a rendszerváltással elindult a lejtın, de egyelıre nem mutatnak riasztó képet, szemben Nyugat-Európával. Nemcsak a perifériára szorulók mondhatják magukénak a lakótelepeket, illetve még csak csekély mértékben vannak jelen a szegregált, slumosodott lakótelepek /pl.: Jereván-lakótelep/. Ezen megállapítás következtében nem nyugodhatunk meg, mielıbbi óvintézkedéseket kell tenni. A megelızı intézkedések alatt a lakótelepek rehabilitációját értem, amely segítségével gátat szabhatunk a túlzott migrációs folyamatoknak, illetve, hogy a ,,mi” lakótelepeink is a Nyugati-lakótelepek klónjává, adaptációjává váljanak. Végül, de nem utolsó sorban a saját kutatásom által szeretném, ha bizonyítást nyernének az elızı sorokban leírtak. A kutatásomat Debrecenben végeztem, ahol a lakosság 34%-a, mintegy 72000 fı lakótelepi jellegő városrészeken él. A vizsgált lakótelep- Újkerti lakótelep- 1976-1982 között épült, 7524 lakással, házgyári technológiával. A lakótelep társadalmi összetétele az idık folyamán csekély mértékben változott, azonban a mérleg a fizikai foglalkozásúak oldalára billent, de ennek ellenére még mindig heterogén miliı figyelhetı meg. Az emberek jelentıs része, bár sivárnak látja a lakótelepet, - fıleg, akik nem lakótelepen élnekazonban, más kutatások és a saját vizsgálatom is alátámasztják, hogy az emberek jelentıs része szeret a lakótelepen élni. A lakóteleppel való elégedettség mégsem elegendı az embereknek, ahhoz hogy úgy gondolják, hogy az egész életüket lakótelepen éljék le, mert a statisztika szerint minden harmadik ember elvágyódik. Teljes körő szegregáció a magyarországi lakótelepeken - beleértve az általam vizsgált Újkerti lakótelepet- nem tapasztalható, és remélhetıleg a napjainkban jelen lévı rekonstrukciós alternatívának köszönhetıen nem is fog tért hódítani. Ennek eredményeként pedig a hazánk lakótelepei nem követik a nyugat-európai lakótelepek példáját.

1

Mészáros Mónika Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

24


A lakóparkokban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolata Hegedős Gábor1 A lakóparkok posztmodern korunk egyre inkább terjedı globális jelenségei. Prototípusuk, az észak-amerikai lakópark olyan zárt, ırzött, ellenırzött bejáratú lakócélú létesítmény, melyet falak, kerítések, vagy egyéb elválasztó objektumok vesznek körbe. A külvilág számára nemcsak a lakóparkban élık otthonai, de a területükön található közösségi terek és szolgáltatások (parkok, fittnesz-központok, úszómedencék stb.) sem, vagy csak korlátozottan elérhetıek. Magyarországon jelenleg még kevés a hasonló, nyugati típusú lakópark. Sok hazai „lakópark” nincsen körbekerítve, nem ırzött, és nem vagy csak kevés szolgáltatást nyújt lakóinak. Hazánkban a lakópark-kutatás egyelıre még kezdeti stádiumában van. A társadalomföldrajzon belül a lakóparkok vizsgálata leginkább a településföldrajz és a szociálgeográfia tárgyköréhez sorolható (a lakóparkok térbeli elhelyezkedése és terjedése, a létesítmény és környéke lakóinak térhasználati konfliktusai, és térpályáinak változása). A nemzetközi szakirodalomban számos példát találunk a lakóparkokban és a környékükön élık kapcsolatának vizsgálatára; a falakon belül és kívül élık etnikai és kulturális különbözıségeinek, egymásról alkotott képének, a lakóparkokban élık utazási szokásainak és térpályáinak, a lakóparkok és a helyi önkormányzat viszonyának elemzésére. Tanulmányunkban kiválasztott magyarországi esettanulmányok keretében a lakóparkok és a környezetük szociálgeográfiai kapcsolatait vizsgáljuk. A lakópark-építés elıidézte térhasználati változásokat, környezethasználati konfliktusokat is elemezzük, mivel ezek is befolyásolják a kerítéseken belül és kívül élık egymáshoz való viszonyát. Vizsgálatunk alapján a magyar lakóparkokat alapvetıen családi házas, illetve társasház jellegő típusokra különíthetjük el. Típusuktól, és építési helyüktıl függıen sokféle, a település egésze szempontjából kedvezı, illetve kedvezıtlen hatást jelentenek környezetüknek. A lakóparkok építésével járó kedvezıtlen hatás, hogy a természetközeli, extenzív hasznosítás drasztikusan megváltozik az intenzív, nagy közúti forgalmat vonzó beépítési mód településen belüli foltszerő megjelenésével. Az ingatlanberuházók gyakran természetvédelmileg értékes területeket építenek be, vagy veszélyeztetnek. Tájmegóvó törekvéseiket gyakran hangoztatják, de a lakóparkok létesítésének és mőködésének tényleges környezeti hatásait figyelembe véve szándékaik többnyire kérdésesnek tőnnek, és olykor csupán a lakóparkok természetre asszociáló elnevezéseiben nyilvánulnak meg. Létesítményeik vizuális összhatása gyakran teljesen eltér az adott település tényleges építészeti hagyományaitól, karakterétıl, és a település esztétikai képét rontja. A lakóparkok jómódú középosztálya sok esetben szigetként ékelıdik a rosszabb társadalmigazdasági helyzető, „ıshonos” társadalmi csoportok körzetébe. A hazai lakóparkok esetén szinte kizárólag a lakófunkció számít jelentısnek, emellett a szabadidı-eltöltés és a lokális létforma alapfunkciók is fontosak. A lakóparkokban élık gyakran teljesen elszigetelve élnek az adott település többi részétıl, társadalmától. Hazánkban jelenleg a lakóparkokban rendkívül ritkák a kereskedelmi egységek, boltok, üzletek, az oktatási vagy egészségügyi intézmények. Ezeket a lakóparkokban élık a közvetlen, vagy távolabbi környezetükben veszik igénybe leginkább. Gyakran megfigyelhetı, hogy közvetlenül a lakóparkok szomszédságában – a lakóparkokban élık vásárlóerejére alapozva – létesülnek új kereskedelmi és szolgáltatási egységek. A lakóparkokban élık jelentékeny hányada a tömegközlekedés helyett személygépkocsival jár dolgozni. Ennek az is az oka, hogy sok esetben olyan helyeken (külterület) épülnek lakóparkok, ahol a tömegközlekedés vagy, nem kevésbé hozzáférhetı. A lakóparkok száma elıreláthatólag a jövıben is növekedni fog, ezért a hazai településpolitikának, településfejlesztésnek és -rendezésnek az eddiginél nagyobb figyelmet lenne célszerő fordítani e sajátos, újszerő lakóformára, és az általa kiváltott kedvezıtlen hatások orvoslására. 1

Hegedős Gábor Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected]

25


Belvároshoz közeli lakónegyedek társadalmi átalakulása Berényi B. Eszter1 A társadalmi, gazdasági fejlıdés elırehaladásával a városi terek – a társadalmi térhasználatnak megfelelıen – különbözı funkciókat kapnak. Kezdetben a település a benne élı lakosság lakó és munkahelyével egyezett meg, majd a fejlıdés elırehaladtával térben egyre inkább elkülönült ez a két funkció. Az iparosodással nagy gyárépületek nıttek ki a földbıl a városok határában, amelyek – a fejlıdés és az ezzel együtt járó térbeli terjeszkedés eredményeként – beépültek a település szövetébe, majd a gazdaság tercierizálódásával jelentıségüket vesztették és ma fekete foltként ékelıdnek a városi térbe. A társadalmi és gazdasági szuburbanizáció és dezurbanizáció megindulásával pedig a belvároshoz közeli területek is egyre inkább veszítettek népszerőségükbıl és az elnéptelenedés rémképe sejlett fel a városok jövıjét illetıen. A gazdasági és társadalmi fejlıdés és értékrend-változás következtében azonban egyes városokban spontán, másokban felülrıl irányított folyamatként elindult a reurbanizáció, valamint annak egyik kulcsfolyamata, a dzsentrifikáció. A dzsentrifikáció a belvároshoz közeli lakóterületek fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális jellegő átalakulását jelenti, amelynek eredményeként a korábban leromlott, rossz, elhanyagolt épületállománnyal és rossz szociális társadalommal és környezettel rendelkezı területek újra integrálódnak a városban zajló spontán folyamatok rendszerébe. Így a terület lakásállománya újra szerepet tud vállalni a város lakáspiacán, az alacsony társadalmi státuszú rétegek mellett ill. helyett pedig megjelennek a tehetısebb rétegek. A magasabb jövedelmő rétegek magasabb szintő igényeket támasztanak a szolgáltatásokkal szemben, amelynek eredményeként átalakul a szolgáltató szektor is. Ezek együttesen visszahatnak a városvezetés és –gazdálkodás helyzetére is, amely hozzájárul a terület fizikai és szellemi átalakulásához. A fent vázolt folyamat bemutatását, eredményét és az ahhoz kapcsolódó külföldi illetve a már Magyarországon is fellelhetı példák összefoglalását tartalmazza elıadásom.

1

Berényi B. Eszter Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

26


A lakókörnyezet hatása az egészségmagatartás alakulására Dr. Uzzoli Annamária 1- Dr. Pluhár F. Zsuzsanna 2- Dr. Pikó F. Bettina3 A lakókörnyezet közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorol egészségi állapotunkra. Ezeknek hatásoknak és környezeti tényezıknek az értékelése és értelmezése, a kockázati tényezıkre vonatkozó ismeretszint, valamint a mindezekkel szemben tanúsított egyéni és társadalmi attitőd alapvetıen meghatározza egészség- és rizikómagatartásunk alakulását. A társadalmi környezet különbözı feltételei, például az egyes lakóhely-típusok szerint jelentıs különbségek tapasztalhatók a helyi lakosság életkörülményeiben és életmódjában, így maga a szociális helyzet hatással van az egészségi állapotra, a jellemzı betegségekre és halálokokra. Az ok-okozati összefüggések elemzése multidiszciplinális megközelítést igényel, így ebben az esetben egy alapvetıen egészségföldrajzi és magatartástudományi közös kutatás empirikus eredményeit szeretnénk bemutatni. Jelen vizsgálatunk a lakókörnyezeti hatások okozta betegségek korosztály-specifikus értelmezésére fókuszál. Elsıdleges célkitőzésünk annak megismerése, hogy az általános iskolás tanulók betegségképében hogyan jelennek meg a társadalmi környezet azon elemei, amelyek betegségforrásnak tekinthetık, valamint mely betegségeket tartják egyértelmően környezeti eredetőnek. Hipotézisünk, hogy a lakókörnyezet elınyei és hátrányai (pl. zöldterületek hiánya; ingerszegény környezet; korlátozott sportolási lehetıségek) már egészen fiatalon igen határozott módon szerepet kapnak az egészség- és/vagy betegségkép kialakításában. Természetesen ebben a korosztályban a családi háttér és az iskolai nevelés szintén jelentıs mértékben befolyásoló tényezı. Kutatási módszerként kérdıíves felméréshez folyamodtunk: kizárólag városi településeken (Budapest, Nagykáta, Szolnok, Szeged, Elek) összesen hat általános iskolában több mint 400, 9 és 11 év közti tanulót kérdeztünk meg. A mintaterületek kiválasztása a lakóhely-típus alapján történt, így a vizsgálati eredmények segítségével a lakótelepi, a kertvárosi, a bel- és a külvárosi, ill. a kisvárosi környezet egészségmagatartásra gyakorolt hatásai értékelhetık. Az adatgyőjtéshez az ún. “draw-and-write” módszert alkalmaztunk, amely írásos és rajzos válaszadásra egyaránt lehetıséget ad, és ezzel magát a kérdıíves módszert is adaptáltuk a hazai szakirodalomban. A tanulók által készített rajzos ábrák között vannak olyanok, amelyek a lakókörnyezet, s különbözı elemeinek adott korosztályra jellemzı észlelését és értékelését bizonyító kognitív térképekként is elemezhetık. Prezentációnkban különös hangsúlyt szeretnénk fektetni ezen ábrák földrajzi vizsgálatára. A vizsgálati eredmények kvalitatív és kvantitatív elemzései bizonyították, hogy a tanulók lakókörnyezete erıteljesen befolyásolja azt, hogy a környezet mely elemeit, s milyen mértékben tartják betegségforrásnak. A válaszadók többsége egyértelmően a környezetre káros emberi tevékenységeket (autóforgalom, zajártalom,) nevezték meg közvetlen hatásként, azonban ezek értelmezésében életmódbeli (dohányzás) és egyéb tényezık is szerepet kaptak. Ez utóbbiak között leginkább a lakóhely szerint szignifikáns különbség bizonyítható a tanulók egészség- és rizikómagatartásában. Kutatási eredményeink gyakorlati hasznosítását leginkább a helyi egészségtervek elkészítésében, ill. az oktatási intézményekben végezhetı egészségfejlesztési programok kidolgozásában látjuk. A tanulmány az OTKA PF63859 számú pályázat támogatásával készült.

1

Dr. Uzzoli Annamária Eötvös Loránd Tudományegyetem, Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Dr. Pluhár F. Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika, Magatartástudományi Csoport, Szeged E-mail: [email protected] 3 Dr. Pikó F. Bettina Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika, Magatartástudományi Csoport, Szeged E-mail: [email protected]

27


A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Kovács András Donát1 Az ember és környezetének megfelelı kapcsolatát a környezetközpontú gondolkodás és magatartás, lényegében a környezeti értékek tudatos megóvására törekvı szemlélet- jog és cselekvésrendszer együttese határozzák meg. A környezeti rendszerek zavartalan mőködésében tehát kiemelkedı szerepet játszik az emberek, a társadalom környezethez való viszonyulása, felelısségérzete, környezeti kultúrája – egy szóval kifejezve – környezettudatossága. A XX. század végére – a negatív irányú környezeti folyamatokat érzékelve – nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi beavatkozások nyomán kialakuló kedvezıtlen változások megállítása a jövı egyik legfontosabb feladata. A problémák felismerése kapcsán került elıtérbe az emberek környezeti ismereteinek és orientációjának, környezettudatosságának felmérése, kutatása, valamint az erre irányuló képzés, a környezeti nevelés és oktatás kérdése is. A környezeti tudatosság mérését és a tudatosság alapját képezı társadalmi viszonyok és folyamatok vizsgálatát tehát épp a környezet fenntarthatóságának igénye teszi idıszervé. A környezettudatosság mérésének és monitorozásának ma már több helyen elfogadott metodikája van. Azok a mutatók és módszerek, amelyekkel a környezeti relációk – az ember környezet iránti felelıssége és aggodalmai, érdeklıdése, motivációi stb. – kimutathatóvá és mérhetıvé tehetık, az elmúlt évtizedben világszerte elfogadottá váltak. A környezeti szemlélet megismerésére irányuló kutatások – az észak-amerikai és nyugateurópai gyakorlattól idıben elmaradva – Magyarországon csak az elmúlt 10 évben jelentek meg. A környezeti kérdések közvélekedésben való megjelenésével kezdetben fıként a környezetszociológia foglalkozott, napjainkban azonban a környezettudatosságot feltáró empíriákra több tudományterület, így a geográfia egyes szakágai is egyre fokozottabban támaszkodik. Az elmúlt években egyes régiók helyi közösségeinek környezeti tudásával, orientációjával, tudatosságával kapcsolatban több földrajzi megközelítéső tanulmány született (Kerényi A. - Fazekas I.- Szabó Gy. 2001; Fazekas I. 2001; Kovács A. D. 1999, 2003, 2006; Szarvák T. 2001). A környezettudatossággal kapcsolatos hazai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a környezeti problémák közül több – elsısorban a szennyezések hatásai, az élelmiszerbiztonság és a fogyasztási pazarlás – a közvélemény érdeklıdésének homlokterébe került (Hunyady Gy. 2000, Székely M. 2003, Valkó l. 2003). A magyarok környezeti szemlélete nem tér el a nemzetközi trendektıl. A környezetbarát fogyasztás, a környezeti felelısség, a fizetési hajlandóság és a környezeti kérdésekben való szerepvállalások aránya más európai országokban tapasztaltakéhoz hasonló. Az összehasonlító elemzések szerint a magyar lakosság többsége úgy véli, hogy lehetıség van arra, hogy az egyén is hozzájáruljon a világmérető gondok enyhítéséhez, vagyis a többség személyes cselekvésre alkalmas lehetıségeket lát a környezet védelmében. A gondot a környezeti magatartás és az aktivizálhatóság jelenti. A magyarok túlnyomó része a környezetért való, tényleges tenni akarás terén továbbra is teljes passzivitást mutat. Továbbra is kérdés tehát, hogy miként lehet az emberekkel tudatosítani a környezeti kihívásokat és megmutatni a lehetséges hétköznapi megoldásokat úgy, hogy a kritikus passzív egyének számát meghaladja azok száma, akik valóban hajlandóak is tenni? Meglátásunk szerint a válasz maga a környezeti tudatosság, a közös felelısség megerısítése.

1

Kovács András Donát Magyar Tudományos Akadémia, RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét E-mail: [email protected]

28


Szeged városa, mint turisztikai tér egy mentális térképezés tükrében Juray Tünde1 A város mint turisztikai desztináció a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıtényezıket. A városi tér tehát olyan komplex turisztikai funkciójú hasznosítást eredményez, amely feltétlenül érdemes arra, hogy geográfiai kutatás tárgyát képezze. A városi turizmus különbözı aspektusokból történı vizsgálata napjainkban virágkorát éli, tekintve, hogy a turisták utazási motivációi között a legelıkelıbb helyeken szerepelnek a kulturális turizmus nagyobb kategóriájába tartozó városlátogató programok. Nem véletlen, hogy az utazásszervezıi fogalmak között megjelent a „city break” kifejezés, amely a két-három napos városlátogató programokat takarja, amelyeknek a népszerősége töretlen növekedést mutat világszerte, különösképpen bizonyos európai célterületek esetében. E tendenciát csak tovább erısíti, hogy a fejlett országok idısödı társadalmában szintén alappillért jelentenek a kulturális körutazások, amelyek sokszor már dominánsabbak, mint a szabadidıs turizmus másik fı kategóriáját jelentı üdülési célú utazások, amelyek természetesen minden korosztálynál kiegészülhetnek a városlátogatásokkal. A városi turizmus folyamatainak nyomon követését indokolja az is, hogy szemben más turisztikai termékekkel, a turizmus e válfajánál minimális a szezonalitás, sıt inkább egyfajta idıbeli forgalom-kiegyenlítı hatása van, amely fontos szempont a települések és térségek tudatos idegenforgalom-fejlesztésében. A városokban zajló turizmus kutatásának másik fontos indítékát az adja, hogy az idegenforgalom erısen determinálja a városok gazdasági-társadalmi fejlıdését, és mint olyan, kiemelten fontos településfejlesztı tényezı. Az e kutatásunk fókuszában álló Szeged esetében azt vizsgáltuk, hogy a helyi lakosok hogyan befolyásolják a városi térrıl alkotott gondolkozásukkal a turisztikai térhasználatot. Ennek érdekében górcsı alá vettük a turizmussal professzionálisan foglalkozó lakosok elképzeléseit a témában, de egy kiterjedt mentális térképezés alapján újszerő eredményeket kaptunk a helyi lakosok turizmussal csak civilként „érintkezı” részének vélekedésérıl is a témában. Az így kirajzolódó funkcionális térhasználat egybecseng azzal a feltevésünkkel, miszerint egy város esetében nem csak a hivatalos turizmuspolitikai célkitőzések alakíthatják a városi tér idegenforgalmi hasznosítását, de informális módon a helyi lakosok is alapvetıen determinálják a turisták lehetséges térpályáit.

1

Juray Tünde Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged; E-mail: [email protected]

29


Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása Dr. Szabó Lajos1 - Pintér Nikolett2 - Vízler Vanda3 Az Észak-Magyarországi turisztikai régió földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Hazánk legmagasabb csúcsa, az 1015 m magas Kékes, a világörökség részeként nyilvántartott Hollókı, az Aggteleki cseppkıbarlang, az ipolytarnóci ısmaradványok, a Bükk-fennsík bioszféra-rezervátuma, valamint a történelmi borvidékek és városok, az épített örökségek, a vallási és történelmi emlékhelyek, nemzeti parkok, gyógy-és termálfürdık és klimatikus gyógyhelyek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió országos és nemzetközi tekintetben is megerısödı turisztikai potenciállal rendelkezzen. A régióban található három megye közül Heves megye, illetve székhelye, az egyik legszebb magyar barokk város, Eger különösen jelentıs turisztikai szereppel bír. Eger évszázados építészeti emlékeinek, egyházi kincseinek, borkultúrájának, gyógyfürdıjének, valamint kulturális rendezvényeinek köszönhetıen Észak-Magyarország legjelentısebb idegenforgalmi központja. Egeren kívül azonban még számos látnivaló akad az Észak-Magyarországi régióban; az ÉszakiBükkben, Egertıl megközelítıleg 20 km-re található a csodás természeti értékeket felvonultató kis város, Bélapátfalva. A Bélkı-hegy, az apátság, a Lak-völgyi tó, valamint a ritka cserépedények jelentik a 2004-ben városi rangra emelt kis település idegenforgalmi látványosságait. A bélapátfalvai Turisztikai Iroda segítségével folytatott kérdıíves kutatás 2006-os adatai alapján a Bélapátfalvára érkezı turisták közül magasabb a férfiak aránya (57 %), akik közül a legtöbben (36 %) 19-30 év közöttiek. Nagyobbrészt Kelet Magyarországról (32 %) és Budapestrıl (28 %) érkeznek a látogatók, akik túlnyomórészt (90 %) elıször járnak a településen. A turisták több mint fele (51 %) több mint három napot töltött el Bélapátfalván, de magas (24 %) volt azoknak az aránya is, akik egy-egy hétvégi kikapcsolódásra érkeztek. Az ide utazók célja az üdülés (45 %) és a természeti adottságok megtekintése (31 %) volt. A látogatók kivétel nélkül egyénileg szervezték meg az itt tartózkodásukat, többségük (60 %) az interneten rendelkezésre álló információk alapján. A turisták nagy számban más településekre, fıként Szilvásváradra (42 %) és Egerbe (26 %) is ellátogattak. A természeti adottságok elnyerték a turisták tetszését, a megszervezésre kerülı programok terén azonban viszonylag alacsony a megelégedettségi mutató. A fejlesztés kijelölt irányainak követése, a nagy nyilvánosság számára közvetített propaganda elısegítheti Bélapátfalva megismerését, a település turizmusának élénkítését.

1

Dr. Szabó Lajos Szent István Egyetem, GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Gödöllı E-mail: [email protected] 2 Pintér Nikolett Szent István Egyetem, GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Gödöllı 3 Vizler Vanda Debreceni Egyetem, Rektori Hivatal, Debrecen E-mail: [email protected]

30


A rekreációs potenciál különbségei a Bükk északi és déli oldalán Vasas Attila1 Napjaink embere a hétköznapok rohanásából szabadulni szeretne, valamilyen kikapcsolódásra vágyik. A rekreációs igények egyénenként nagy változatosságot mutatnak. Jelentıs turistaforgalomra csak azok a fogadóterületek számíthatnak, amelyek – természeti és mővi adottságaik mind teljesebb felhasználásával – a turisztikai tevékenységek széles körét képesek biztosítani. Az általam vizsgált két terület a Bükk északi és déli oldalán a Mezıkövesdi és az Ózdi kistérség. Vizsgálódásom során az adottságokat vettem össze azok kihasználtságának mértékével, továbbá statisztikai adatok és kérdıíves felméréseim eredményei alapján fogalmaztam meg a jövıbeni fejlesztésekre vonatkozó pontokat. A kutatás legfontosabb megállapításai a következık: A Mezıkövesdi kistérség megközelíthetısége a rajta keresztülhúzódó M3-as autópálya, valamint a Budapest – Miskolc vasúti fıvonalnak köszönhetıen jó, ezzel szemben a Hangonyvölgyében fekvı Ózdi kistérség az autópályáktól távol esik, elzártsága miatt mind az Alföld, mind a fıváros felıl megközelítése több idıt igényel. A természeti értékekben mindkét terület bıvelkedik délen a Bükki Nemzeti Park, valamint a Borsodi Mezıség, Ózd környékén a keleméri Mohosok, valamint a Lázbérci és részben a Tarna vidéki Tájvédelmi körzet kínál igen változatos lehetıségeket. Mindkét terület dombsági jellegénél fogva, alkalmas az aktív turizmusra (túrázás, kerékpározás, lovaglás). Az ökoturizmusra – látványos kızetfeltárásokban, domborzati kisformákban (pl. kaptárkövek) való gazdagságának, a Központi-Bükk közelségének köszönhetıen – jobb lehetıségeket kínál a Mezıkövesdi kistérség. A két terület vízrajzát tekintve néhány állóvíz szolgálja a turizmust (horgászás, csónakázás), az Ózdi kistérségben a Sajó csaknem teljesen kihasználatlan, a felszíni alatti gyógyvízkincs azonban a Mezıkövesdi térség lehetıségeit bıvíti (egészségturizmus). Korábban az Ózd környéki településeken élık is foglalkoztak szılımőveléssel, napjainkra azonban a szılıtáblák teljesen eltőntek. A Bükk déli elıterében a lejtık kedvezı fekvése, a vulkáni eredető talaj és a helyiek szakértelmének köszönhetıen jött létre a Bükkaljai borvidék, ill. turisztikai kínálatuk bıvítésére a Bükkaljai Borút. A Bükk déli elıterének épített öröksége sokkal markánsabb, köszönhetıen a matyóknak (pl. Mezıkövesd Hadas városrész), vagy a kisebb falvakban fennmaradt és napjainkra felújított templomainak, népi építészeti értéket megtestesítı lakóházainak és pincéinek. Ózd és környezete nehézipari múltja gyakorolt nagyobb hatást a települések megjelenésére. Az ipartörténeti értékek turisztikai célú hasznosítása talán még nem teljesen lekésett lehetıség. A két központi város idegenforgalmi infrastruktúrája a kereslethez mérve kiépített, s a környezetükben lévı falvaknál a kereskedelmi szálláshelyektıl a falusi magánszállásadókig terjedıen széles a kínálat, a probléma a kiszolgáló létesítményekkel van (boltok, éttermek, fagyizók hiánya) fıként az Ózdi kistérségben. Végeredményben megállapítható, hogy a két terület közül a Mezıkövesdi kistérség idegenforgalmi potenciálja jelentısebb, ezt igazolja a statisztikákban mutatkozó nagyobb vendégforgalom is. A kérdıíves felmérések alapján a vendéglátók és polgármesterek: együttmőködésbeli hiányosságokat, idegenforgalmi infrastruktúra elégtelen voltát és az elégtelen marketingtevékenységet jelölték meg problémaként. Ezek pótlása mellett a turisztikai termékek körének bıvítésére és a pályázatokban való aktívabb részvételre is szükség van a fejlıdés érdekében.

1

Vasas Attila Debreceni Egyetem, TEK Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

31


Látványtérképezés a Medves-térségben Dr. Karancsi Zoltán1 – Katona Zoltán2 A turistáknak kialakított útvonalak, mint lineáris attrakciók igen népszerőek világszerte és hazánkban is. E különbözı témákra felfőzött tematikus utak lehetıségei azonban még messze nincsenek kihasználva Magyarországon. Kevéssé ismert hazánkban a speciális utak kategóriájába tartozó ún. festıi út („scenic road”), amelynek a közutak olyan szakaszait tekinthetjük, amelyek tájképi és látvány szempontból érdekesnek, különlegesnek számítanak. Ebben a tanulmányban arra vállalkoztunk, hogy a medves-térségi kutatási területünkön megtervezünk egy „festıi utat”, amely a terület két – kultúrtörténeti szempontból is jelentıséggel bíró –, egymástól látástávolságra lévı várát köti össze. Az út mentén sorakozó táji értékek bemutatásán túl beláthatósági térképet szerkesztettünk, amelyen megjelöltük azokat a megálló és (vagy) kilátópontokat, ahonnan a látogatók gyönyörködhetnek a változatos tájképekben. Ezeken a pontokon szinte minden látogató képes lehet egy szép, az adott helyre jellemzı fénykép elkészítésére, amelyekhez hasonlókkal a tájat bemutató képeslapokon, prospektusokon is találkozhat. Természetesen a tervezett út két végpontja, a hegycsúcsokra épített Salgói- és Somoskıi-vár a legfontosabb kilátópontok, ahonnan jó idı esetén a Tátrától a Mátráig, a Karancs-Cserháttól a Bükkig terjedhet a látóhatár. A festıi út kijelölése segítheti a turista forgalom térbeli terítését is.

1 2

Dr. Karancsi Zoltán Szegedi Tudományegyetem, JGYPK Földrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] Katona Zoltán Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

32


A szex-turizmus városi terei Dr. Dávid Lóránt1 – Németh Ágnes2 A nemzetközi turizmus dinamikus bıvülése a legtöbb turisztikai cél-ország számára nem csupán a gazdasági fellendülést hozza meg. Néha olyan, egyértelmően negatív társadalmikulturális hatásokat is kivált, melyek egyik, különös formája az emberek kizsákmányolásával együtt járó szex-turizmus. A jelenség mindenhol felbukkan, ahol turizmus létezik. Az utazás és a turizmus számos országban a mindennapi élet szerves része, a nemzetközi utazás pedig sok ember életében immár megszokott eseménnyé vált. A prostitúció és más szexuális erkölcstelenségek nem a XX. század szüleményei, azonban a szervezett szexipar kialakulása és rohamos fejlıdése már igen. Több emberjogi szervezet kutatásai is alátámasztják, hogy a szexipar kialakulásához fıként a második világháborús körülmények járultak hozzá, amikor is idegen országokban állomásozó katonai kontingensek számára helyi fiatal lányok összegyőjtésével és prostitúcióra kényszerítésével bordélyházakat hoztak létre. „Szabadság”, „egzotikum”, „élvezet”, ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel hirdeti magát manapság egy olyan iparág, mely valójában emberek millióinak nyomorúságából tartja fenn magát mélységesen romlott, gonosz, aberrált eszközökkel. A szexipar jelenlegi burjánzása húsz-harminc évvel ezelıtt még ismeretlen volt, fellendülésében gazdasági, politikai és társadalmi tényezık is nagy szerepet játszottak. Nyomorgó nık és gyermekek lesznek évente áldozatává ennek a diabolikus piacnak, ahol olyan mértékő hasznot hoznak a mőködtetıknek, amelyrıl azok soha még csak nem is álmodtak. Azt pedig már végképp kevesen tudják, milyen nagy helyet foglal el a szexipar egyes országok gazdaságában. A szexipar egy másik ágazata, a pornográfia úgyszintén elképesztı bevételeket produkál. A prostitúció és a szexipar manapság egyre szélesebb körökben elfogadott, rendkívül összetett szórakoztató iparággá növi ki magát, és ez a térnyerés sajnos egyre inkább megnehezíti a felszámolását. Európa nemcsak pénzében, az euróban törekszik az egységre az Unió határain belül, hanem kulturális örökségének, szexuális szokásainak a megismerésében, népszerősítésében, közelítésében is. Ez utóbbit szolgálja például az a könyv, amely nemrégiben jelent meg az EU-tagállamok könyvpiacán. „Sex guide international”, azaz Nemzetközi szexkalauz – hirdeti a cím, s az érdeklıdı mindent megtalál benne, amit a tagországok szexuális piacáról tudni illik. A 730 oldalas kalauz London, Párizs, Amszterdam (De Wallen), Berlin vagy Madrid minden ízlést kielégítı és sokféle szolgáltatást nyújtó exkluzív klubjairól és népszerő, közismert bordélyházairól, szexboltjairól kap (címmel ellátott) felvilágosítást. Emellett megismerheti a helyi szokásokat, olyan "szexkultúrára" tehet szert, amihez foghatóra korábban nem volt lehetısége. A szerzık nem titkolt célja, hogy a szexturizmus híveinek nyújtson segítséget, akik az unió határain belül – a kalauznak hála – bárhol hódolhatnának szenvedélyüknek. Szinte valamennyi ilyen negyed hirdetésekkel kitapétázott, mindent kínálnak, a hagyományos szextıl a szadomazochizmusig. Minden kétséget kizáróan egyre határozottabb területisége is van ennek az iparágnak, amely városszerkezeti szempontból is fontos tanulságokat hordoz. Az európai nagyvárosok: Párizs (Pigalle), London (Soho), Amszterdam (De Wallen-Red Light District), Hamburg (St. Pauli), Budapest (Rákóczi tér) mellett a távol-keleti és a közép-amerikai nagyvárosokban is megvannak ennek a térbeliségnek a nyomai. Tanulmányunkban ezt a problémakört járjuk körül.

1

Dr. Dávid Lóránt Károly Róbert Fıiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék, Gyöngyös E-mail: [email protected] 2 Németh Ágnes Károly Róbert Fıiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszék, Gyöngyös E-mail: [email protected]

33


Fogadókészség-vizsgálat városökológiai körséta létesítésére Debrecenben Benkhard Borbála1 – Bodnár Réka2 – Bolgár Blanka3 – Dr. Csorba Péter4– Ékes Veronika5 – Kiss Anita6 Magyarország 10 milliós népességének több mint 60%-a városokban él, ahol egy sajátos, sok tekintetben mesterséges környezetet hozott létre magának a városlakó ember. A városi környezet ökológiai adottságaival a városökológia foglalkozik, amely a tájökológia egyik ága. Kutatásának tárgya a város és közvetlen környezete, továbbá azon természeti és társadalmi (mővi) alkotóelemeinek vizsgálata, amelyek befolyásolják a táji ökoszisztémák teljes vagy részleges módosulását. Ez az élıvilág számára legtöbb esetben negatív elıjelő folyamat napjainkra oly mértékővé vált, hogy a Föld nagyvárosaiban – így Budapesten is – a szennyezett és stresszes környezet fizikai, ill. mentális terhelése tömegesen jelentkezik az itt lakók életminıségében. Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, melynek népessége (205 000 fı) egy nagyságrenddel kisebb ugyan, mint Budapesté, de pl. a lég- és zajszennyezés, a növényzetkárosodás stb. tekintetében már itt is komoly környezetromlást lehet tapasztalni. A Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által tervezett városökológiai sétaút egyes állomásain ezekre a fenyegetı problémákra szeretnénk felhívni a figyelmet. Városökológiai sétautakat Nyugat-Európában már évtizedekkel ezelıtt kialakítottak, (pl. Weiden, Bonn, Heilbronn stb.) amelyek célja a tudományos ismeretterjesztés, ezáltal a környezettudatos szemlélet formálása. Mivel Magyarországon még nem létesült ilyen sétaút, így most Debrecen szerezhetné meg az elsıséget és vívhatná ki az ezzel járó hírnevet a környezeti tudat fejlesztésének területén. Mielıtt a város döntéshozóihoz fordultunk volna ötletünkkel, elképzelésünk helyességét egy kérdıíves felmérés keretében végzett fogadókészség-vizsgálattal kívántuk igazolni. A kérdıívezés során Debrecen közel 205 ezer fıs lakosságának 1%-át, azaz 205 személyt kérdeztünk meg – a 2005. évi KSH adatoknak megfelelıen – a kor és nemek szerinti eloszlás arányában, ezáltal növelve a lekérdezés eredményének reprezentativitását. Mivel egy-egy ilyen sétaút – a környezetvédelmi ismeretterjesztésen túl – a város turisztikai kínálatának színesítését is szolgál(hat)ja, azaz képes látogatókat vonzani, ezért úgy gondoltuk, hogy a Debrecenbe látogató turisták véleményét is megkérdezzük a tervezett sétaúttal kapcsolatban. A 2005. évi KSH statisztikai adatok szerint 110 ezer vendéget regisztráltak Debrecen kereskedelmi szálláshelyein, vagyis – a külföldi és a belföldi vendégszám megoszlásának megfelelıen – 110 turista is szerepelt a megkérdezettek körzött. Így 2007 nyarán és ısz elején összesen 315 mintából álló felmérést végeztünk Debrecen két – talán legfrekventáltabb – helyszínén; a sétaút tervezett útvonalának kiinduló- és egyben végpontját is adó Kossuth téren, valamint a turisták és a helyiek által egyaránt látogatott Aquaticum Élményfürdı nagyerdei bejáratánál. A megkérdezettek ily módon a konkrét helyszíneken – in situ – alkothattak véleményt a tervezett sétaútról a kérdıívhez mellékelt tájékoztató segítségével. Ebben a részletes ismertetıben a válaszadó tájékozódhatott az általunk elkészített, ún. 0. verzió elképzeléseirıl; a sétaút tervezett útvonaláról, helyszíneirıl, illetve az egyes állomásokon bemutatni kívánt témakörökrıl, valamint az egyik megállópont kidolgozott látványtervérıl is. Ezeket egy ötfokozatú skálán kellett értékelnie a megkérdezetteknek. 1

Benkhard Borbála Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 2 Bodnár Réka Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 3 Bolgár Blanka Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 4 Dr. Csorba Péter Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 5 Ékes Veronika Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 6 Kiss Anita Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

34


Többek közt arra is kíváncsiak voltunk, hogy a válaszadók mennyire tartják jó és hasznos ötletnek egy városökológiai sétaút megvalósítását Debrecenben, illetve annak létrejötte esetén önmaguk is felkeresnék/bejárnák-e az egyes állomásokat. Kérdéseink a sétaút idegenforgalomban betöltött konkrét szerepére, a vonzáskörzet meghatározására is kitértek, továbbá a kérdıívet kitöltıkkel rangsoroltattuk is a sétaút különbözı funkcióit (úgymint a helyi lakosság rekreációja, ill. a belföldi és külföldi turisták vonzása a város turisztikai kínálatának színesítése révén) azok jelentısége alapján. Végül a megkérdezettek saját véleményére, további javaslataira, ötleteire, illetve ellenvetésére, kifogásaira is kíváncsiak voltunk, melyeket a sétaút végleges kivitelezése során szintén figyelembe veszünk majd annak érdekében, hogy ötletünk a lehetı legszélesebb körben találjon pozitív fogadtatásra, ezáltal is elısegítve e remélhetıleg nem csak nekünk fontos cél mielıbbi megvalósulását.

35


Városi táj eladása képeslapokon: Gyula példája Pócsik Edit1 – Dr. Kiss Andrea2 A városi tájat bemutató képeslapok különleges szereppel rendelkeznek tematikájuk és a figyelemfelkeltés szempontjából, mivel általánosságban nem a pihenni vágyók hagyományos, leggyakrabban látogatott „célterületeit”, vagyis a természet-közeli (lehetıleg vízparti) környezetet hivatottak reklámozni, hanem a városi környezetet, melybıl egyébként a turisták többsége érkezik. A város népszerősítésénél így még fokozottabb szerep hárul a település különlegességeinek bemutatására, a korszakonként változó ízlésvilág, az aktuális preferenciáktól függı, és ezért változó „lényeg” kiemelésére. Jelen esettanulmányunkban egy olyan város képeslapjainak elemzését tőztük ki célul, amely délkelet-alföldi elhelyezkedése, Budapesttıl, és a nagyobb városoktól való távolsága és egyéb más tényezık miatt nem tartozik a legkönnyebben megközelíthetı, „egyértelmő” úti-célok közé, azonban rendelkezik olyan egyedi, a turizmus számára vonzó - és még vonzóbbá tehetı - elemekkel, melyek kiemelt fontosságúvá teszik. Elemzésünkben a Gyula városáról megjelent legelsı képeslapok kiadásától napjainkig terjedı idıszakra vonatkozóan kívánjuk bemutatni, a képeslapok tematikájában, ábrázolásaiban elkülöníthetı, a különbözı korszakokban kiemelt, a városi táj „eladása”, hatásos reklámja szempontjából legfontosabb elemek változásait. Vizsgálatunk másik fontos szempontja annak értékelése, hogy földrajzi távolságok tekintetében milyen mértékő reklámlehetıséget rejtettek és rejtenek magukban a városról megjelent képeslapok.

1

Pócsik Edit Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 2 Dr. Kiss Andrea Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected]

36


Képeslapok szerepe a település és táj „eladásában”: két eltérı adottságú terület összehasonlító elemzésre Dr. Kiss Andrea1 – Pócsik Edit2 – Dr. Karancsi Zoltán3 A képeslap fontos eszköze egy adott táj bemutatásának és reklámozásának; ezért meghatározó jelentısége lehet annak, hogy egy adott területrıl készült képeslap milyen képet közvetít. Egy a címzett által eddig személyesen kevéssé ismert táj bemutatásánál a figyelemfelkeltés, az érdeklıdés felkeltése a képeslap esetében elsırendő feladat. Tanulmányunkban két karakterisztikusan különbözı terület képeslapjainak elemzésére és az eredmények összevetésére kerül sor. Egyrészrıl a kiemelkedı potenciállal rendelkezı terület, ahol a Balaton és a fıváros közelsége, egyszerő megközelíthetısége mellett a Káli-medence viszonylagos érintetlensége, hagyományos kultúrtája és természet-közelisége apró falvaival és alacsony népsőrőségével a turisták potenciálisan legkedveltebb úti céljai közé emeli. Másrészrıl egy ettıl földrajzi helyzete és más okok miatt eltérı lehetıségekkel rendelkezı, jelentıs részben azonban szintén fürdıkultúrára épülı Gyula képeslapjai kerültek elemzésre. A dolgozat részben a ma forgalomban lévı képeslapok által közvetített képet, tájpreferenciákat veti össze a mintaterületeken élık, dolgozók illetve oda látogatók által kitöltött kérdıívek alapján elınybe részesített képi elemek, illetve képeslap-összképpel. A dolgozat fı célja továbbá a két terület mai és tervezett, a táj ’eladását’ segítı képeslapjai között fellelhetı különbségek, emellett a hasonlóságok és így általánosabb érvényő elemek bemutatása.

1

Dr. Kiss Andrea Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tsz., Szeged E-mail: [email protected] 2 Pócsik Edit Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 3 Dr. Karancsi Zoltán Szegedi Tudományegyetem, JGYPK Földrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected]

37


A debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei Benkhard Borbála1 – Bodnár Réka2 – Bolgár Blanka3 – Dr. Csorba Péter4 – Ékes Veronika5 – Kiss Anita6 A városökológiai sétaút a városokban található olyan tanösvény, azaz „mesterségesen kiépített” útvonal, melynek ismertetı táblával ellátott egyes állomásai azt mutatják be, hogy az ember környezet-átalakító tevékenysége révén milyen hatást gyakorol lakóhelyén a tájra, a növényzetre, az állatvilágra, a klímára, a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, az épített környezetre, s végül, de nem utolsó sorban ezek a hatások hogyan hatnak vissza magára az emberre. A Debrecenben kialakítandó sétaút helyszínein a városökológia egyes témakörei kerülnek bemutatásra. Az egyes állomások konkrét helyszínének kiválasztásánál is fı szempont volt, hogy azok a lehetı legjobban tükrözzék az adott témakört. Ennek megfelelıen Debrecen belvárosában kilenc, illetve a Debreceni Nagyerdı területén további két – fakultatívan választható – megállópont kerülne kialakításra: 1. Nagytemplom – Táj, földrajzi fekvés: A város területének eredeti természeti adottságai. Domborzati és talajhatár. Az egykori természetes táj növényzete. A természetes tájfejlıdés folyamata. 2. Vár utca – Történelem: Az elsı települések, a 4 falu összenövése. A város fejlıdésének történeti szakaszai, és az ehhez kapcsolható beépítés-típusok, ill. utcahálózat. A természeti környezet visszaszorulása, a földhasználat átalakulása. 3. Liszt F. tér – Éghajlat: Debrecen levegıszennyezettsége. A városi csapadék, páratartalom és szélviszonyok alakulása, illetve a hısziget mint jellegzetes nagyvárosi jelenség. 4. Kossuth utca – Zaj- és fényszennyezés: A város zajszintje és annak mérése. Zajtérkép. A városi zaj csökkentésének lehetıségei. A zaj- és fényszennyezés mentális hatásai. 5. Tourinform Iroda elıtt – Turizmus és mőemlékvédelem: Az épített örökség védelme. Városi turizmus, a rendezvények városkép-formáló hatása. A védett városi látkép lehetséges helyszínei – fotópontok. 6. Aranybika Szálloda elıtt, a régi hídnál – Talaj: A beépítés hatása a domborzatra. Városi talajok, kultúrrétegek. Városi régészet. 7. Aranybika elıtti szökıkút – Víz és városfejlesztés: Vízháztartás – vízhiány. A városfejlesztés tendenciái, a debreceni lehetıségek egy élhetıbb városért. 8. Déri tér – Élıvilág: Kultúrsivatag vagy élhetı város? Várostőrı növényzet, alkalmazkodó állatvilág. 9. Nagytemplom mögötti park – Városökológia: Összefoglaló, a városökológiai sétaút fı mondanivalója, célja, funkciói. 1/A. Nagyerdei Gyógyfürdı – CIVAQUA-Terv: A Nagyerdı múltja, jelene és jövıje.

1

Benkhard Borbála Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 2 Bodnár Réka Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 3 Bolgár Blanka Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 4 Dr. Csorba Péter Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 5 Ékes Veronika Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] 6 Kiss Anita Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

38


1/B. DE Botanikus Kert – Városi zöldfelületek: Városi zöldfelületek típusai, funkciói. Zöldfelület-gazdálkodás. Terveink szerint az egyes megállópontokon az ismertetıtáblákat tartó oszlopok egyben köztéri szobor funkciót is ellátnának. Mind a 9+2 állomáson hasonló formavilág képviselné az egységet. Maga az oszlop kb. 130 cm magas, kovácsoltvas elemekbıl állna, ahol a nonfiguratív csavart forma a Líciumfára, mint Debrecen egyik jelképére asszociál. Az oszlopokon A/3-as mérető plexiüvegen, 3 nyelven (magyarul, németül és angolul) kerülnének kidolgozásra a fentebb ismertetett témakörök. A körséta útvonalát ábrázoló térképen piros körben szerepel az éppen aktuális állomás száma. Minden táblán egy-egy jellegzetes kép is segíti majd az éppen bemutatott fogalom/jelenség jobb megértését. İszintén bízunk abban, hogy a sétaút sikeres megvalósulása esetén mind környezeti, mind turisztikai szempontból sokat tehettünk Debrecenért, egy élhetıbb környezetért.

39

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG SZEKCIÓ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten Dr. Izsák Éva1 – Dr. Probáld Ferenc2 Az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban végzett kutatások egyaránt arról tanúskodnak, hogy az információs társadalomban mind a munkahelyek, mind a lakosság belsı migrációja szempontjából felértékelıdtek a kellemes és változatos éghajlati feltételeket kínáló vidékek, városok, ill. városrészek. A Budapest területén belül meglévı, természeti alapú klimatikus különbségek a város nemzetközi versenyképessége terén is kiaknázható elınyt jelentenek. Különösen kedvezı, a városklíma és a jövıbeni globális fölmelegedés hatásait némiképp ellenpontozó helyi éghajlattal tőnnek ki: a) A Budai-hegység mikroklimatikusan erısen tagolt, a város többi részénél hővösebb, napfényben gazdagabb területe, amelynek a hegy-völgyi légkörzés révén a városmag átszellızése szempontjából is lényeges szerepe van. b) A Duna szigetei és közvetlen parti sávjai, amelyek nyáron hővösebbek és a folyó völgyének szélcsatorna-hatása miatt jobban átszellızöttek, tisztább levegıjőek, mint a város beépített területei vagy akár a kisebb-nagyobb városi parkok. Mivel mind a két esetben szők területre korlátozódó környezeti (éghajlati) elınyökrıl van szó, ezek különleges, a város egész lakossága szempontjából megóvandó értéket képviselnek. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, miként változott e két kiemelt terület hasznosítása az utóbbi évtizedekben, és milyen változásokat irányoz elı a középtávú városfejlesztési terv („Podmaniczky program”) a jelenlegi állapothoz képest. A Budai-hegység területén ésszerő egyensúlyt kellene találni a magas státuszú, fıként lakás-célú beépítés és a természetvédelmi értékek megırzése, valamint a közcélú üdülési-pihenési-rekreációs hasznosítás között. Az elmúlt évtizedek azonban a beépített területek állandó bıvülését, a természetes vagy természetközeli állapotban lévı erdık és más zöldfelületek aggasztó mérvő zsugorodását hozták. A magánérdek folyamatosan háttérbe szorítja a közcélú hasznosítást, és ez a városklíma egészére is hátrányos következményekkel jár. A középtávú városfejlesztési program a hegyvidékrıl csak általánosságokat tartalmaz, így az övezeti átminısítésekkel járó, további beépítés sem zárható ki. Míg a hegyvidék hosszú idı óta az igények nyomása alatt a tájrombolásig fajuló, túlzott beépítés színtere, a Duna-part környezeti elınyeit a városfejlesztési koncepciók kidolgozói és a tıkeerıs ingatlanfejlesztık csak néhány éve látszanak fölfedezni. A Podmaniczky program több kiemelt projektje kapcsolódik a folyó menti új, elképzelt várostengelyhez, amelynek mentén még igen nagy arányban vannak teljesen kihasználatlan, vagy rehabilitációra váró barnaövezeti sávok, viszont a spontán megújulás jelei és a profit-orientált, nagyszabású fejlesztési projektek is szaporodnak. A vizes élıhelyek, ligeterdık megóvása mellett a vízkapcsolatra épülı lakó, rekreációs és irodai-intézményi funkciók kialakítása jelenti itt a fejlesztés ésszerő irányát. A környezet hasznosítása szempontjából negatívan ítélhetı meg pl. a ferencvárosi partszakasz csaknem zárt, monoton beépítése, kedvezıbb az észak-pesti Marina Part és a Prestige Towers koncepciója. Az új lakóparkok igen drága, panorámás lakásait jobbára külföldiek vásárolják vagy bérlik. A magántıke legnagyobb szabású, helyi politikai viharokat is keltı beruházási projektjeirıl (pl. Álomsziget, Kopaszi-gát) egyelıre nehéz eldönteni, mennyire szolgálják majd a város lakóit.

1 Dr. Izsák Éva Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK FFI Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Dr. Probáld Ferenc Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

40


A városi zöldfelületek hatása a hısziget kialakulására Debrecenben Dr. Szegedi Sándor1 A városokban – méretüktıl függı mértékben – a meteorológiai elemek módosulnak a környezı területekhez képest: a városok saját klímát alakítanak ki. A városi hısziget (a város és a környezı terület közötti hımérsékleti különbség) kialakulásának lehetıségét alapvetıen a makroszinoptikus helyzetek határozzák meg, bár közvetlenül a városi felszínek természetestıl jelentısen eltérı hıgazdálkodása okozza a városi hıtöbbletet. A beépített területek közé ékelt zöldterületeken a hısziget intenzitás kisebb a szomszédos területekhez viszonyítva. A jelenség a nemzetközi irodalomban Park Cool Island (PCI), park hideg sziget néven szerepel. Intenzitását a városközpont és a park léghımérséklete közötti különbség nagyságával jellemezhetjük. A mérések során az volt a cél, hogy megállapítsuk a városon kívüli viszonyítási területhez képest fennálló hımérsékleti különbségeket a város területén a hısziget maximális kifejlıdése idején különös tekintettel a Nagyerdei park hıszigetet csökkentı hatásának megfigyelésére. Ezért, egy Debrecen összefüggıen beépített részét lefedı 0,5 x 0,5 km mérető gridek alkotta hálózatot készítettünk. A vizsgált terület része, a Nagyerdei park a Nagyerdı városon belüli épületekkel szórványosan tagolt része. Jellemzı rá a sajátos erdı-jellegő mikroklíma kialakulása, amit egy másik sajátosan módosult helyi klímával, a városklímával való kölcsönhatásában vizsgáltunk. A méréseket mobil technikával hajtottuk végre, hogy az egész vizsgált területre vonatkozóan kaphassunk eredményeket. Két útvonalat jelöltünk ki a város északi és déli részén. Egy-egy gépkocsi haladt végig párhuzamosan a déli és északi útvonalon oda, és a gridek fordított sorrendjében visszafelé; így az oda és visszaúton mért eredmények átlagolása útján a mérés középidejére vonatkozó, ezért összehasonlítható eredményeket kapjunk. Az eredmények igazolták a városi hısziget és a park hideg sziget meglétét Debrecen esetében. Az éves átlagos maximális hısziget intenzitás elérte a 2,3°C-ot, míg a park hideg sziget intenzitás 1,9°C volt a mérési idıszakban. A hısziget térszerkezete alapvetıen megfelelt a beépített területek és zöldfelületek térbeli megoszlásának; a nagytérségi idıjárási helyzetek határozták meg a hısziget nagyságát, valamint a légmozgások módosították az alakját. Az abszolút maximális hısziget intenzitás értéke között a főtési és nem főtési félévben nem volt jelentıs különbség (0,3°C). Az átlagos maximális intenzitás a nem főtési félévben magasabb, mivel ez az idıszak kedvezıbb a hısziget kialakulása szempontjából a gyakoribb anticiklonális helyzeteknek köszönhetıen. Nagy horizontális hımérsékleti gradiens csak olyan helyen jelentkezett, ahol rövidtávon belül gyorsan megváltozik a beépítés sőrősége, illetve a mesterséges talajfedés aránya. Leghatározottabban a Nagyerdei Park és a szomszédos lakóterületek között, a városon belül volt megfigyelhetı: a Nagyerdei Park a város hővös pólusaként mutatkozott a hısziget intenzitási térképeken. A az átlagos maximális horizontális hımérsékleti gradiens az év egészében, a főtési és nem-főtési félévben is 0,2°C volt, azonban erıs hıszigetek idején 0,5°C/m-es értéket is elért. Az átlagos park hideg sziget intenzitások a három idıszakban igen hasonlóan alakultak (1.91,8-2,0°C), azonban kedvezı feltételek esetén erıs (3,5°C) park hideg szigetek is kialakultak. A park hőtı hatása a szomszédos beépített területeken a zöldfelületek vízszintes kiterjedésének másfélszeres távolságán belül érvényesült.

1

Dr. Szegedi Sándor Debreceni Egyetem, TEK, Meteorológiai Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

41


Közlekedés és életminıség – ellentmondás vagy harmónia? Kneip Róbert1 Korunk meghatározó kérdése, hogy képes lesz-e az emberiség felülemelkedni fejlıdésének ellentmondásain, annak érdekében, hogy társadalmi-gazdasági-környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlıdési pályákra álljon. A mobilitás intenzív bıvülése napjaink egyik meghatározó jelensége, amely megfigyelhetı mind a helyközi, mind a helyi viszonylatú közlekedésben. Általános jellemzıje, hogy a személyközlekedésben, meghatározó és dinamikusan növekvı részarányt az egyéni, motorizált – vagyis a személygépkocsi-közlekedés teszi ki. Ezzel párhuzamosan pedig, a közforgalmú közlekedés részaránya az összes személyközlekedésbıl egyre csökken. Ez a jelenség gazdasági oldalról tág értelemben nem hatékony (társadalmi költségek, egészségügyi költségek stb.), a környezet szempontjából pedig egyértelmően káros (lég,- és zajszennyezés, élıvilág, természeti és mővi környezeti hatások), társadalmilag pedig hátrányos (szociális szempontok, a mobilitáshoz való jog). A városi közlekedésben a népesség, beépítettség, gazdasági tevékenységek koncentrálódása miatt a közlekedés és az élhetıség harmonikus viszonyának kialakítása nehéz feladat, amely számos városban okoz komoly problémát. Az ellentmondásos viszony feloldásához távlati gondolkodás, helyesen megválasztott stratégia, konkrét tervek, magas szakmai színvonal, megfelelı szintő és bizonytalanságoktól mentes anyagi erıforrások szükségesek. A közlekedés napjainkban összességében az ipar után a második legjelentısebb környezetterhelı ágazat, amin a robbanómotorok technológiájának és hatékonyságának kétségtelenül számottevı fejlıdése sem hozott áttörést, a kedvezıtlen tendenciát nem tudta megfordítani. A városi közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának magas szintje, vonzó ára és az egyéni motorizált közlekedés bizonyos mértékő csillapítása, korlátozása képes a kedvezıtlen trend megállítására. Elıadásom elsı részében nemzetközi kitekintést teszek Európa levegıminıségének alakulására, a közlekedés szerepére fókuszálva. Ezt követıen ismertetem Pécs MJV levegıminıségével kapcsolatos vizsgálódásaim eddigi eredményeit. Ez utóbbi alapvetıen két fı részbıl áll. Egyrészt bemutatom a város 2004. évi légszennyezettségi helyzetét, mint kiindulási alapot, másrészt felvázolok egy lehetséges jövıképet 2010-ben. A jövıbeni levegıminıségi állapot meghatározásánál több szcenárióval dolgoztam, a jövıvel kapcsolatos bizonytalansági faktor, ill. a rendelkezésre álló adathalmaz hiányosságai miatt. A jövıkép alapjául a városi közösségi közlekedés részarányának jelentıs növelését választottam. Az összehasonlíthatóság érdekében, az egyik forgatókönyv együttesnél a városi közforgalmú közlekedés 2004. évi abszolút teljesítményét rögzítettem és ezt a részarányt alkalmaztam a 2010. évi szcenárióban, miközben a személygépkocsi közlekedés növekedésével ugyanúgy számoltam, mint a többi forgatókönyv esetében. A vizsgálatok nem teljeskörőek, folytatásuk több ponton szükséges úgymint: Pécs város mobilitás mennyiségének, irányának, idıbeni és térbeni megoszlásának feltérképezése, a helyi tömegközlekedés teljesítményének a jelenleginél számottevıen részletesebb, a valósághoz közelebb álló felmérése, az agglomeráció és a városi közforgalmú közlekedési rendszer optimalizálásnak, fejlesztésének vizsgálata stb. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a városi közlekedés, ezen belül a közforgalmú közlekedés, mint alágazatok nem kapnak megfelelı, ıket megilletı figyelmet, akárcsak a teljes közlekedési ágazat, itt elég ha a közlekedési beruházások alakulását tekintjük. A komplex értelemben fenntartható és élhetı város, de a városon kívüli tér is csak egy, a 21. sz. színvonalán álló közlekedési rendszerrel képzelhetı el, melynek egyik fı pillére a közforgalmú közlekedés. 1

Kneip Róbert Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

42


A közúti közlekedésbıl eredı zajterheléshez kapcsolódó lakossági vélemények Debrecen városában Baros Zoltán1– Gajdátsy Péter2 A XX. század folyamán lejátszódó urbanizáció, ipari fejlıdés és motorizáció nyomán a városok, az ember és környezet közötti diszharmonikus viszony központjává váltak, amely a korábbiaknál összetettebb és méretében jelentısebb környezeti konfliktus formájában jelentkezik. Mivel az elmúlt évtizedek során a városi lakosságot terhelı környezeti ártalmak közül a zaj a második helyre került, így az ellene való védekezés egyre nagyobb szerepet játszik a települési környezet védelmén belül. A határértékeket meghaladó zaj emberi egészségre gyakorolt hatásai (zajártalom), és az azok nyomán beinduló, bizonyos esetekben irreverzibilis változások jól ismertek: alvászavar, magas vérnyomás, fokozódó stresszhatás, halláskárosodás, a munkahelyi teljesítmény kedvezıtlen befolyásolása, stb. Mind a különbözı nemzetközi, mind a hazai felmérések azt mutatják, hogy a kívánatosnál, illetve a megengedettnél nagyobb zajnak kitettek aránya igen jelentıs. A közlekedési ágazatok közül a legnagyobb területre kiterjedı és a legtöbb embert érintı zajforrás a közúti közlekedés. Fokozottan igaz olyan hazai települések – így Debrecen – esetében is, melyek belterületén országos fıutak haladnak át, nem vagy csak részben rendelkeznek a lakott területeket elkerülı útvonalakkal, sőrő beépítettséggel jellemezhetıek, valamint belterületi szerkezetük a motorizációban bekövetkezett robbanás elıtt alakult ki, ily módon úthálózatuk a megnövekedett forgalom iránti igényeket nem képes kielégíteni. A zaj, mint környezeti elem vizsgálatának egyik módszerét a lakossági vélemények felmérése jelenti, amely azonban meglehetısen sok szubjektív elemet tartalmaz és azt számos tényezı nehezíti. Ilyen már magának a zajnak a meghatározása is vagy akár az a tény, hogy az egyes kiváltott hatások lehatárolása is nehézkes. Ezek figyelembevételével Debrecenben humánkomfort-vizsgálat elvégzésére került sor, melynek célja a lakosságnak a városban jelentkezı zajokról alkotott véleményének feltérképezése volt. Ennek során arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezetteket érı zajhatások milyen mértékő és jellegő zavaró hatást váltanak ki, azok a város mely területein jelentkeznek leginkább, a megkérdezettek mit tartanak a legfontosabb kibocsátó forrásoknak, valamint, hogy a közlekedés, mint zajforrás milyen helyet foglal el ezek között. Kérdéseket tettünk fel a megkérdezetteket ért zajhatás idıpontját és idıtartamát illetıen, arról, hogy mit tartanak a város legnagyobb zajterhelésnek kitett pontjairól, illetve arról, hogy milyen megoldási lehetıségeket tartanak elképzelhetınek a fennálló probléma kiküszöbölésére. A lakossági vélemények alapján Debrecen a zajos városok közé tartozik. A város minden részén, de elsısorban a fıbb közlekedési útvonalak mentén erıteljesen kirajzolódik a közlekedési eredető zajterhelés szerepe. A napi zajterhelés idıtartama meghaladja az öt órát, a lakosság körében pedig megfigyelhetı a nagyobb zajokhoz való „hozzáidomulás”. Az érzékelt zajterhelés életminıséget befolyásoló szerepe leginkább az alvás idınkénti vagy rendszeres megzavarásában jelentkezik. Az elvégzett felmérés végsı eredményei a várostervezés és –fejlesztés számára lehetnek hasznosak, mivel hozzájárulhatnak a város azon pontjainak kimutatásához, ahol a lakosság leginkább igényli a szükséges zajvédelmi intézkedések végrehajtását.

1 2

Baros Zoltán Károly Róbert Fıiskola Regionális és Vidékfejlesztési Tanszék, Gyöngyös E-mail:[email protected] Gajdátsy Péter LMS International, RTD Test Division Leuven, Belgium E-mail: [email protected]

43


Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben Megyeriné Runyó Anna1 Vác azon városok egyike hazánkban, ahol az elmúlt két évtizedben jelentıs változás következett be a környezetterhelés tekintetében, s ez a változás elsıdlegesen kedvezı irányú volt. A város infrastruktúrája, közmővesítettsége nagymértékben fejlıdött, ipari struktúrája szinte teljesen átalakult. Környezetterhelés szempontjából elsısorban a légszennyezettséget vizsgáltam, de elemeztem a vizek állapotát, a talaj fı szennyezıit, a hulladék-elhelyezés problémáját, valamint a zöldfelületek alakulását is. A '80-as évek végén, s a '90-es évek elején Vác még a legszennyezettebb városok közé tartozott, mára azonban ez a helyzet jelentısen megváltozott. Ez elsısorban azzal magyarázható, hogy a rendszerváltás után az üzemek egy része bezárta kapuit, míg mások nagymértékő környezetvédelmi beruházást hajtottak végre. Így például az egyik legszennyezıbb tevékenységet folytató ipari létesítményben - a Duna-Dráva Cement Kft. váci gyárában- nagyfokú technológiai fejlesztést hajtottak végre, így a légszennyezés mértéke jelentısen csökkent. Ez különösen akkor szembetőnı, ha összehasonlítjuk a fejlesztés elıtti és utáni adatokat: mára a légszennyezettség mértéke a '80-as évek 1/20-a, a '90-es évek 1/10-e. A dolgozatban bemutatom, hogy a legfontosabb légszennyezettségi mutatók értékei (por, CO, NOX, SO2, O3) általában határérték alatt vannak. A légszennyezı anyagok kibocsátásában az ipari létesítményeken kívül a közlekedésnek is igen fontos szerepe van. Érdekes, hogy a várost elkerülı 2/A út megépítése után sem csökkent jelentısen a városon keresztülhaladó 2-es út forgalma, így légszennyezettség tekintetében ezen a helyen nem történt nagyfokú változás. Fontos viszont, hogy a város a belváros környezetterhelésének csökkentése érdekében sétáló utcává alakította a Széchenyi utca egy részét, valamint a Március 15. teret. Jelentısen javult a felszíni vizek állapota. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a csatornázottság mértéke tovább növekedett, valamint a csapadékcsatornákat nagyrészt leválasztották a szennyvízcsatornákról, így az illegális rákötés is hamarabb felderíthetıvé vált. A felszíni vizeken csak idıszakosan végeznek minıség-ellenırzéseket, így ezek folyamatos megfigyelése ma sincs biztosítva. A felszín alatti vizek csak az É-i területeken jó minıségőek. Fenyegetı veszély viszont, hogy az egyre szaporodó nyaralók nincsenek csatornázva, így a szennyvízszikkasztás útján a talajt, ill. a talajvizet is veszélyezteti. A déli területeken a források vize nitrátos, így fogyasztása nem ajánlott. Sajnos ma is jelenlévı probléma a Chinoin által okozott talaj- és felszín alatti vízszennyezés. Ennek következtében a város déli vízbázisa ma sem használható, tisztulása hosszan elhúzódó folyamat. Jelentıs mértékben hozzájárulnak a talajszennyezéshez az illegális szemétlerakók. Noha a város egész területén megoldott a szemétszállítás, valamint 45 helyen helyeztek el szelektív hulladékgyőjtıt, így is állandóan jelenlévı probléma a szemétfelhalmozás. Különösen veszélyes ez a patakok, ill. a Duna mentén. Elıadásom befejezı részében Vác zöldterületeinek állapotát jellemzem.

1

Megyeriné Runyó Anna AVKF Természettudományi és Matematikai Intézet, Vác E-mail: [email protected]

44


Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses módszerekkel Szeged példáján Dr. Mucsi László1 – Dr. Kovács Ferenc2 – Henits László3 – Tobak Zalán.4 – Boudewijn van Leeuwen5 – Dr. Szatmári József 6– Mészáros M.7 A város belsı szerkezetének változása elsısorban a városfejlesztési koncepciók és tervek megvalósulásától, a szabad, beépíthetı területek meglététıl függ. A szerkezet viszonylagos változatlansága mellett megfigyelhetı a különbözı beépítettségő területek belsı átalakulása, nem ritkán a funkció változása. A belsı átalakulásokat katalizálhatják politikai, gazdasági döntések, s ezek következtében olyan belsı folyamatok indulnak el a városban, melyek – elsısorban a környezetre gyakorolt – hatásai még nem ismertek. A városi beépítettség, a városi területhasználat térbeli és idıbeli változásának és a beépítettségváltozás okozta környezeti hatások elemzése vagy a beépítettség változás okozta társadalmi hatások értékelése a városökológiai kutatás alapvetı feladata. A városi felszínborítás távérzékeléses módszertanra épülı elemzéseit áttekintve kiderült, hogy a legnagyobb problémát a megbízható, naprakész beépítettségi térképek hiánya, illetve a változásból eredı társadalmi, környezeti konfliktusok elemzésének, a kapcsolatok bizonyításának nehézsége okozza. Vizsgálatainkat olyan őrfelvételekre alapoztuk, melyek vagy jó geometriai felbontásúak vagy közepes felbontással, több hullámhossz-tartományban, több idıpontra vonatkozóan álltak rendelkezésre (CORONA, IKONOS, LANDSAT TM (ETM+), TERRA MODIS). A képfeldolgozás módszertani lehetıségei alapján konkrétabb, célkitőzéseket tudtuk fogalmazni: 1, A beépítettség vizsgálatakor figyelemmel kell lenni az őrfelvétel geometriai felbontásának és a városi beépítettség sajátos, mérhetı paramétereinek (pl. a mintázat, az ismétlıdı formák térbeli kiterjedése, stb.) kapcsolatára. További probléma, hogy az összetett információt hordozó pixelértékek miatt a városi területhasználati típusok térbeli lehatárolása a klasszifikációs képfeldolgozási eljárások alkalmazásával nehezen, vagy egyáltalán nem valósítható meg. Elsıdleges célul tőztük ki, hogy geostatisztikai módszerekkel meghatározzuk a beépítettségi típusok mintázatának jellemzı térbeli paramétereit, melyek ismeretében megállapítható, hogy mely őrfelvételek használhatók a beépítettség őrfelvétel alapú térképezésekor. 2, A városi felszínborítás térbeli és idıbeli változásának elemzésével be kívánjuk mutatni, hogy milyen változások, folyamatok zajlottak Szegeden az utóbbi évtizedekben. A spektrális vegetációs index (NDVI) értékek elemzése alapján – a számos bizonytalanság ismeretében (eltérı szenzor és képkészítési idıpont, eltérı felbontásból eredı különbségek) – a változások tendenciája és a jellegzetes beépítési típusok elemezhetık a módszerrel. A különbözı beépítettségő körzetekben a beépített területek és a zöldfelületek növekedésére, csökkenésére egyértelmő bizonyítékként szolgáltak az alkalmazott őrfelvételek. A szabad területek beépítése mellett kisebb figyelmet fordítanak a kutatók a telekszintő változásokra, melyek összetett környezeti hatásaira csak mostanában döbbennek rá a döntéshozók és a lakosság. A városi felszínborítás nagy méretarányú tematikus térképét az IKONOS multispektrális sávjaiból képzett elsı 3 fıkomponens sáv VIS (növényzet-mesterséges felszín-talaj) modell szerinti osztályozásával állítottuk elı.

1

Dr. Mucsi László SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék., Szeged E-mail: [email protected] Dr. Kovács Ferenc SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 3 Henits László SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 4 Tobak Zalán SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék., Szeged E-mail: [email protected] 5 Boudewijn van Leeuwen SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 6 Dr. Szatmári József SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék., Szeged E-mail: [email protected] 7 Mészáros Minucer Újvidéki Természettudományi Egyetem, Földrajzi Tanszék, Újvidék, Szerbia 2

45


A települési környezet és térhasználat változása egy korábbi iparvidéken Dr. Csüllög Gábor1 – Dr. Horváth Gergely2 Közismert, hogy a politikai rendszerváltozást követıen számos egykori iparvidékünk hanyatló térséggé vált, a nagyvállalatok felszámolása, a bányák, üzemek stb. bezárása súlyos társadalmi és gazdasági válságot eredményezett. Egyik jellegzetes példája ennek Salgótarján térsége. Ám a város esetében a térség gazdasági folyamataiban lezajlott ismert változások mellett egyedi problémák is jelentkeztek és jelentkeznek, amelyeknek sajátos okaira a térszerkezeti, térhasználati változások áttekintése során világíthatunk rá. Salgótarján térségének térszerkezeti elınyei a védett áramlási helyzet, a jól felosztható tér, az elkülönülı, de kedvezı belsı térkapcsolatú településhelyek és a sőrő vízhálózat, hátránya pedig a központokhoz való kapcsolódás korlátozott volta. Ugyanakkor a város és környéke fejlıdése során határozott térhasználati torzulások léptek fel, pl. hogy az ipari térhasználat úgy írta felül a hagyományost, hogy azt szervesen nem kapcsolta magához; az ipar javára erısen torzult duális szerkezet alakult ki; az ipari és agrártérségek növekvı árucseréje nem eredményezte egy közvetítı kereskedelmi központ létrejöttét, aminek hiánya gátjává vált a megfelelı központi szerepkör gazdasági folyamatból adódó kialakulásának. Településszerkezeti torzulások is felléptek, az egy tényezıre építı iparosításnak esett áldozatul a kialakuló városszerkezet, amit az üzemek területigénye és a vasút kiépítése szabott meg, ezért a 20. sz. elejére egy valódi centrum nélküli település-együttes jött létre, ahol az ipari és lakóterek nem különültek el, hanem váltakozva épültek ki. A szocialista korszak alatt a bányatelepek és a nagy házgyári lakótelepek kiépítése nem járt együtt a településszerkezetek hiányosságainak korrigálásával. A nehézipari termelés csökkenése, majd felhagyása a foglalkoztatási és környezeti problémák megoldásának igénye mellett városszerkezet-fejlesztési feladatokat is jelent. A barna övezet túlsúlya mellett az alapvetı nehézséget a felhagyott ipari terek megfelelı felszámolása jelenti, az viszont csak az új funkciókkal összefüggı finanszírozással valósulhat meg, aminek viszont erıs korlátja a városi és központi funkciók nem megfelelı szintő kiépülése. A város a funkciókat politikai okokból és nem a valós folyamatokból fakadóan kapta, a felülrıl szervezés és a térszerkezeti jellemzık miatt nem alakult ki valódi középvárosi vonzáskörzet, a politika által teremtett központi funkciók pedig finanszírozás nélkül nem tudnak megfelelıen mőködni. Ezért a városnak kevés hatása van a környezı térség alakítására, és nincs megfelelı érdekérvényesítési képessége az országos területfejlesztési politikában. A válsághelyzetbıl való kitörésnek vannak lehetıségei a térhelyzet, a település- és térszerkezet oldaláról. Elsısorban új funkciók (logisztikai központ, kooperációs gépipar) megteremtésével, amely fıként a strukturált népességkoncentrációra és az országhatár közelségébıl, valamint az a EU-csatlakozásból adódó, ismételten felértékelıdött térhelyzetre (kisvárosi urbanizációs tengely határmenti kezdıpontja, tranzitfolyosó része) alapozódhat. Paradox módon Salgótarján esetében az iparosodás tényezıi (térhelyzet, áramlási folyosó, népességkoncentráció, településsőrőség) lehetnek az ipari korszak utáni kibontakozás bázisai is, ezek kihasználása révén válhat finanszírozhatóvá a nehézipari tevékenység következtében sérült természeti-táji-kulturális értékek rekonstruálása és új szerkezetbe való beépítése.

1 Dr. Csüllög Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Dr. Horváth Gergely Eötvös Lóránd Tudományegyetem, FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

46


Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán1 Közismert, hogy egy település „életében”, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek, azaz a növényzettel fedett területek összességének meghatározó szerepe van. A növényzet települési környezetre gyakorolt hatása sokrétő, egyszerre többféle funkciót is betölt, úgymint: ökológiai-, funkcionális-, településszerkezeti- és esztétikai szerep. A zöldfelület, mint biológiailag aktív felület jelentıs ún. kondicionáló hatással bír a környezetére: kedvezıen befolyásolja a klímát, a levegıminıséget, a vízháztartási viszonyokat, a felszíni és felszín alatti vizek minıségét, megakadályozza a talaj mennyiségi és minıségi romlását. Mindezen vitathatatlan kedvezı hatásai mellett azonban a település zöldfelülete ad otthont, élıhelyet az egyre jobban elszaporodó allergén növényfajoknak is. A sajátos városklíma és talajviszonyok, valamint a folyamatos antropogén jelenlét, a zavarás következményeként a települések egyre nagyobb területét lepik el az urbanofil, ruderális gyomnövények, sokszor erısen allergén, adventív fajokkal képviselve. Mivel hazánkban a pollenallergia népbetegség (kb. 2-2,5 millió beteg), így nem elhanyagolható az allergén növények településen belüli terjedése, hiszen közvetlen pollenforrásként ontják a virágport szó szerint a kiskertekben, akár a házak, lakások ablakai alatt. A zöldfelület, a növényzet a települések különbözı részein eltérı eloszlású, jellegő, így az allergén növények elterjedése és pollenszórása is területenként változó. Ezt figyelembe véve készítek Debrecenrıl egy értékelést, alapvetıen arra keresve a választ, hogy a város eltérı beépítéső és funkciójú városrészein mekkora veszélyt jelentenek az allergén pollenproducens növények. Debrecen belterülete funkcionális tagozódását tekintve (Dr. Süli-Zakar István munkája alapján) hét kategóriára osztható: 1. városközpont, nagyvárosi formacsoport, 2. kisvárosias belsı lakóterület, 3. lakótelepek, 4. családi házas beépítés, néhol falusias utcaképpel, 5. nagy helyigényő intézmények, 6. iparterületek, ipari parkok, 7. parkok, mezı-és erdıgazdasági hasznosítás. A belváros ez alapján felosztott területén légifotók segítségével mintaterületeket jelöltem ki és ezeken a kiválasztott területeken folytatom a további vizsgálatokat. Minden kiválasztott mintavételi négyzetrıl a terepbejárás során adatlap készül. A zöldfelületet típusba sorolom, a leggyakoribb és legallergénebb növényeket keresem: parlagfő, fekete üröm, útifüvek, pázsitfüvek, libatop- és disznóparéjfélék, lórom és csalánfélék. Értékelem a talált növények gyakoriságát, fenofázisát, valamint a terület kezeltségét, tehát komplexen mindazon tényezıket, melyek közrejátszanak abban, hogy az adott területrıl végül is milyen és mennyi pollen kerül a levegıbe. Több évi adatsor felhasználásával Debrecenrıl pollenallergia-veszélyeztetettségi térképsorozat készíthetı, mely alapján meghatározható, hogy a város adott beépítéső részén milyen allergén növényekre és direkt pollenterheltségre számíthatunk. Az adatok és térképek hasznosak lehetnek mind zöldfelület-rendezési, mind pedig közegészségügyi vonatkozásban.

1

Szokolovszki Zoltán DE TEK Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

47


Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett Dr. Lóczy Dénes1 – Dr. Gyenizse Péter2 – Dr. Pirkhoffer Ervin3 Pécs beépített területének határán, a városközpont közvetlen közelében, a Mecsek déli lejtıin jelenleg folyik a nemrég megszőnt urán- és feketekıszén-bányászat által bolygatott területek helyreállítása. Az uránérc feldolgozása és a feketekıszén erımővi elégetése után nagy tömegő zagy keletkezett. Feladatukat betöltve, a zagytározók is degradált felszíneknek minısülnek, melyek környezeti károk tényleges és lehetséges forrásai. A tájrehabilitáció minimális célja néhány alapvetı tájfunkció megteremtése, olyan felszínek kialakítása, amelyek (1) nem számítanak környezeti veszélyforrásnak (stabil felszín, nincs levegı-, zaj-, víz- és esztétikai [vizuális] szennyezés); (2) mint természetközeli állapotú, önfenntartó zöldterületek jótékony hatással vannak a városi környezetre (oxigéntermelés, kiegyenlített mikroklíma, szélvédettség stb.); (3) a városlakók és az idelátogatók várakozásainak megfelelnek, számukra bizonyos "szolgáltatásokat" nyújtanak (rekreáció, természetvédelem, oktatás, mővelıdés). Mivel a lefolyási irányok optimális kialakításának döntı jelentısége van, a domborzat és a vízrajzi viszonyok helyreállítása szorosan összekapcsolódó feladatok. A digitális terepmodellben ezt a két tényezıt együtt lehet vizsgálni. A keletkezı új vízhálózatot integrálni kell a környék természetes vízhálózatába. Egy földrajzi információs rendszerrel végzett alkalmassági vizsgálat képes feltárni, milyen földhasználati módok, milyen mintázatban csökkenthetik a leghatékonyabban a környezeti veszélyeket. A rehabilitált területek sávja Pécsett is a káros hatásokat tompító pufferöv vagy elkerülı útvonalak alternatív pályája lehet a város körül. A mesterségesen létrehozott ültetvények, erdık vagy nedves élıhelyek esetenként nem csupán kedvelt kirándulóhelyekké, hanem idıvel értékes növény- és állatvilág otthonává is váltak. Mint védett területek (pl. a Tüskésrét) pedig alkalmasak a természetes ökológiai regeneráció folyamatainak oktatási, közmővelıdési célú bemutatására. Szabadtéri múzeumként képesek a bányászat múltjának felidézésére. Megalapozott tájrehabilitáció akkor végezhetı, ha jól meghatározott a célállapota. A pécsi bányaterületek és erımővi zagytározók további hasznosítása még kérdéses. Nem ismert, ki lesz a rehabilitált területek tulajdonosa. Ha a területek hosszabb távon is a városi önkormányzat tulajdonában maradnak, a közösség érdekei feltehetıen jobban érvényesülhetnek. A távlati hasznosíthatóság mindenesetre különbözı a bányaterületeken. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kıszénbányák meddıhányói és a hıerımő zagykazettái 5 év alatt olyan mértékben helyreállíthatók, hogy további beavatkozásra nincsen szükség, s többféle földhasználat is számításba jöhet. Az uránbányászattal érintett felszíneken ezzel szemben még 30 év múlva is a környezetterhelések folyamatos monitorozására van szükség.

1 Dr. Lóczy Dénes Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, Pécs E-mail: [email protected] 2 Dr. Gyenizse Péter Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs E-mail: [email protected] 3 Dr. Pirkhoffer Ervin Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs E-mail: [email protected]

48


A salakhegyek árnyékában Angyal Zsuzsanna1– Dr. Horváth Gergely2 – Prakfalvi Péter3 Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordítódik az egykori nehézipar több évtizede lerakott hulladékainak kutatására és a hulladékkal fedett területek kármentesítésére, rekultivációjára, ami már nemcsak törvényi kötelezettség, hanem komoly társadalmi elvárás is. Ezeknek a hulladékoknak tekintélyes hányadát alkotják az erımővekbıl, illetve ipari üzemekbıl kikerült, származásuktól függıen különbözı összetételő salakok, melyek Magyarország régi nehézipari körzeteit még ma is sok helyen jellemzik. Lerakásuk történhetett a kikerülı salak szétterítésével, illetve kúpokba, hegyekbe történı felhalmozásával, sajátos antropogén formákat alkotva, ami nem ritkán zavaró tájképi elemként is megjelenik meg. Tanulmányunkban az egykori nógrádi iparvidék központjának számító Salgótarján területén található egyes salakhányókkal foglalkozunk. Rövid áttekintést adunk a város és környéke 20. századi ipartörténetérıl, és kísérletet teszünk a környezet-átalakítás mértéke térbeli és idıbeli alakulásának leírására, különös tekintettel az elmúlt évtizedekben lezajlott változásokra. Az egykori viszonyok feltérképezéséhez levél- és adattári iratokat, illetve korábbi mérési adatokat használtunk fel, a jelenlegi állapotot pedig néhány mintaterületen lezajló folyamatos vizsgálatok alapján ismertetjük. Következtetéseinket ezeknek az eredményei alapján vontuk le. Mivel Salgótarján azon települések egyike, ahol az említett salakhegyek közvetlenül a nagyváros új lakónegyedei és falusias településrészei mellett tornyosulnak, fontos lehet annak vizsgálata is, hogy ezek a salakhegyek – amennyiben hiányzik a megfelelı mőszaki védelem – milyen mértékő környezeti, környezet-egészségügyi kockázatot hordoznak. Kutatásainkkal e kérdések megválaszolásához is hozzá kívánunk járulni azokon a területeken, ahol erre megbízható, pontos mérési adatok rendelkezésünkre állnak.

1

Angyal Zsuzsanna Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezet és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Dr. Horváth Gergely Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 3 Prakfalvi Péter Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

49


A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében Dr. Szabó Mária1 A folyómenti területek felszínének, formakincsének és a tájszerkezet változásaiban mindig a víz és az ember volt a két lényeges tájformáló tényezı. Víz és ember kapcsolatában évszázadokon keresztül a víz volt a meghatározó a Szigetközben is. Az ember igyekezett együtt élni a vízzel, hiszen élete ettıl függött. Gazdálkodására jellemzı volt a táj bölcs hasznosítása. Az ember letelepedése elıtt a Szigetköz területe feltehetıen ártéri, vadban gazdag vízi,- vizes,és szárazföldi élıhelyek tarka mozaikja volt, ahol a nagy összefüggı ártéri erdıségek voltak a táj meghatározó elemei. Az ártéri sík kedvezı adottságainak megfelelıen az emberi települések korán megjelentek itt, hiszen a dús vegetáció, a gazdag állatvilág és a Duna bıséges táplálékot adott. E kedvezı adottságok mellett a Duna korlátozó hatása is érezhetı volt a területen, hiszen a folyó szeszélyes vízjárása sokáig akadályozta a nagyobb, állandó települések kialakulását, mert a nehezen megközelíthetı és kiismerhetetlen vízivilág a történelmi korok emberét hosszú idın keresztül nem ösztönözte tartós megtelepedésre. A lakosság megtelepedése óta szakadatlanul küzdött az árvizekkel és a vándorló medrekkel. A vadban gazdag erdıségek, a vizek halbısége, állataik számára a dús füvő legelı és az ellenséges támadások idején biztonságot nyújtó vízi világ azonban mindenért kárpótolta ıket. A folyószabályozással és a vízrendezésekkel megváltozott a víz és ember addigi kapcsolata: az ember gátak közé szorította a folyót, s az egykori nagy kiterjedéső ártér a hullámtérre korlátozódott. A Szigetköz helyenként szélesebb hullámterén, a nagyobb mellékágrendszerek és a mentett oldal egyes területei egészen a huszadik század végéig megırizték az ısi ártéri táj mozaikos szerkezetét, rendkívül változatos és fajgazdag élıvilágát. A társadalom tájátalakító tevékenysége a középkorban még kisebb jelentıségő a természeti folyamatoknál. Az elsı lakott helyek a Mosoni-Duna mentén alakultak ki. Ezekrıl a magasabban fekvı területekrıl indult ki a Szigetköz benépesítése. A tájban késıbb jelentıs változások történtek, aminek következménye a vízjárta területek csökkenése, a természetes erdık visszaszorulása volt. E változások elıidézıi az emberi beavatkozások, a folyószabályozások, a mezı- és erdıgazdálkodás voltak. A Szigetköz számos települése még napjainkban is a régi Duna-ág mentén fekszik, így valamennyiük sorsa erısen kapcsolódik a Duna jövıjéhez. A települések között elıfordulnak aprófalvak, kisfalvak, és közepes méretőek is. A települések közül többnek külterületét a Duna és mellékágainak futása mellett az államhatárok század eleji „rendezése” szabta meg, némelyikét meglehetısen szőkre. A Szigetköz életét számtalan vonatkozásban meghatározza a Duna és a vízfolyás jövıje. A Duna jelenleg nagyfokú bizonytalanság forrása. Az önkormányzatok elképzeléseire, a hosszú távú tervekre egyaránt rányomja a bélyegét a jelenlegi bizonytalanság. Megoldatlan kérdés, hogy mi lesz a Duna és a mellékág-rendszerek sorsa, hiszen az határozza meg a külterületek beépíthetıségét, a földterületek hasznosításának irányát, az idegenforgalom fejlesztési lehetıségeit, költségeit, stb. Sajátos arculatot ad a Szigetköznek, hogy Magyarország legdinamikusabb és legfejlettebb régiójának közvetlen közelében húzódik, de az említett „innovációs zónának”, vagy „fejlıdési pólusnak” nem alkotja részét, afféle „sziget a Szigetközben”. További sorsának alakulásából Gyır és Mosonmagyaróvár, mint területileg érintett nagyvárosok nem hagyhatók ki.

1

Dr. Szabó Mária Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék., Budapest E-mail: [email protected]

50


A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében Varga Ádám1 A Kiskunság tájképéhez elsısorban a homokot szokták hozzákapcsolni, azonban a víz egykoron szintén jelentıs tájformáló tényezı volt itt. Mára a homokbuckák közötti tavak, mocsarak, lápok nagyrészt eltőntek, ennek okaként a lecsapolásokat és az utóbbi évtizedek száraz idıjárását szokták említeni. Különösen fontos szerepet kaptak a vizenyıs területek Kiskunhalas településtörténetében: maga a város magja is egy három oldalról tavakkal, mocsarakkal körülölelt, félszigetszerően zárt területen alakult ki. A Kiskunhalast nyugatról övezı terület – az egykori Halas-tó és az ezt övezı homokterületek – tájképe az utóbbi évszázadokban jelentısen átalakult. A folyamat korabeli térképek és írásos anyagok alapján jól nyomon követhetı. Az antropogén hatások kezdetben csak a magasabban fekvı, homokbuckás területeket érintették. Ezek jelentıs részét már a XVIII. században is szılıföldek borították. Az észak-déli irányban hosszan elhúzódó Halas-tó területe sokáig szinte háborítatlanul fennmaradhatott, aminek oka valószínőleg a tó védelmi szerepe lehetett. A mocsárvilág és az ebben rejtızı szigetek a háborús idıkben tökéletes menedéket nyújtottak a lakosság számára. A Halas-tó emellett a várostól nyugatra elhelyezkedı szılıdombok terményeit is védte, mivel ezeket a területeket csak az éjszakára lezárt cölöphidakon keresztül lehetett elérni. A védelmi funkció mellett a halászat és pákászat révén sokaknak nyújtott megélhetést a Halas-tó, továbbá a mocsarak nádja építkezési alapanyagként is segítette a településen lakók életét. A nádnak ugyanis egészen a XX. század közepéig fontos szerepe volt az építkezéseknél. A város terjeszkedésével a XVIII. század végétıl megindultak az elsı kísérletek a tó lecsapolására, de ezek a II. világháború végéig csak kis területeket érintettek. A tó lecsapolása – az akkori idıszakban országszerte jellemzı lecsapolásokhoz kapcsolódva – az 1940-es évek végén indult meg, és néhány évtized alatt a mocsaras-lápos területek nagy részének teljes eltőnéséhez vezetett. A lecsapolás okaként a városszéli utcákat tavasszal gyakran veszélyeztetı vadvizek megszüntetését jelölték meg. A tómeder helyét egyrészt a terjeszkedı város, másrészt a szántók és a legelık foglalták el. Ma már csak az egykori tómeder legészakabbi része, a Fejeték-mocsár ırzi az egykori vizes élıhelyekkel tarkított tájképet. A terület északi részén nádasok, láp- és mocsárrétek, délebbre láperdık helyezkednek el. Kis kiterjedése ellenére számos élıhelytípust ırzött meg. A lecsapolás és a XX. század 2. felének szárazabb idıjárásának együttes hatására a Fejeték élıvilága is átalakult, illetve számos faj az utóbbi évtizedekben eltőnt. A terület vegetációja azonban mai állapotában is igen értékes, a jelenlegi vízviszonyai pedig hosszabb távon is fenntarthatónak tőnnek. A terület fennmaradását az emberi tevékenység közvetett (klímaváltozás és szárazodás, invazív fajok) és közvetlen hatásai (nem megfelelı hasznosítás, illegális vízkivétel, hulladéklerakás) egyaránt veszélyeztetik. A lakó- és mezıgazdasági övezetekkel körbezárt, nagyrészt magántulajdonban lévı Fejeték hosszú távú fennmaradása jelentıs mértékben függ a helyi lakosság hozzáállásától. A város szomszédsága azonban pozitív hatással is járhat, hiszen Kiskunhalas településfejlesztési terveiben kiemelt hangsúlyt kap a történelmi múlt megırzése, az egykori vízivilág felidézése, aminek szellemében pl. mesterséges vízfelületek kialakítását tervezik a belvárosban. Ehhez a gondolathoz jól kapcsolódna a Halas-tó utolsó maradványának megırzése. A város egyetlen országos jelentıségő védett területeként a Fejeték nagy szerepet játszhatna az ökoturizmusban, a helyi környezeti oktatásban, nevelésben. Az ilyen célú hasznosítása pedig hosszú távon is biztosítaná fennmaradását.

1

Varga Ádám Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

51


A kutak vizének nitrát szennyezettsége Nagy és Kisadorjánban Hajdu Zoltán1 – Dr. Füleky György2 Nagy és Kisadorján települések a Dorman patak völgyében találhatóak, amely a Nyárád középsı szakaszának kis mellékfolyója. A Nyárád a Maros baloldali mellékfolyója, forrása 1300 m-en a Görgényi havasokban található, hossza 79 km, Nyárádtınél, 300 m-en, Nyárádtınél, torkollik a Marosba. A Nyárád vízgyőjtıjének területe 625 km2, 63 település található rajta, ezzel tradicionálisan Erdély egyik legsőrőbben lakott területének számít. A terület kontinentális klímájú, az átlaghımérséklet 8,5 C, az évi csapadék 7oo-12oo mm, jelentıs különbség mutatkozik a hegyvidéki felsı szakasz (a forrás 13oo m-en található) és az alsó szakasz (torkolat 3oo m) között. Ugyanez a jelenség megfigyelhetı az evapotranspiráció esetében is, amely 6oo-45o mm között vátozik (alsó-felsı szakasz). A Nyárád völgye a középsı és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m3/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy asszimetrikus jellegő, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el. A vízgyőjtı középsı és alsó szakaszára jellemzı, hogy a mellékfolyók nagy része a völgy bal oldaláról származik, ezen patakok völgyében számos település található, ahol (a Dorman patak völgyében elhelyezkedı Nagy és Kisadorjánhoz hasonlóan) a lakosság a kutak vizét használja fogyasztásra. Az utóbbi idıben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a Nyárád vízgyőjtıjében található számos településen jelentısen megnıtt a kutak vizének nitrát-tartalma. A Nagy és Kisadorjánban végzett rendszeres felmérések során kapcsolatba hoztuk az egyes kutak nitrát-szennyezettségét a lehetséges szennyezıforrásokkal. Nagy és Kisadorján, két kismérető település ahol nem található jelentıs szennyezı forrás ezért a talajvíz nitrát-szennyezése a háztáji gazdaságokból, a helytelen mezıgazdasági gyakorlatból valamint a tisztítatlan szennyvízbıl származik. Az egyes kutak vizének nitrát-szennyezettsége a szennyezıforrástól való távolságon kívül nagymértékben függ a talajvízmozgástól, a talaj szerkezetétıl, az illetı kút elhelyezkedésétıl a településen belül, valamint egyéb tényezıktıl. A kutak nitrát-szennyezıdésének megelızése céljából igen fontos ismerni azokat a folyamatokat, amelyek az illetı szennyezıdéshez vezetnek. Vizsgálataink során ezeket az összefüggéseket tártuk fel és ábrázoltuk grafikus formában.

1 2

Hajdu Zoltán Szent István Egyetem, Gödöllı E-mail: [email protected] Dr. Füleky György Szent István Egyetem, Gödöllı E-mail: [email protected]

52


A parlagfő (Ambrosia elatior L.) Békés megyében, különös tekintettel Szarvas város térségére Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó1 – Csizmarik Gábor2 - Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér3 Munkánk során az Ambrosia elatior L. allergén gyomnövény által Békés megyében okozott problémákat, valamint a gyomnövény elleni védekezés helyzetét elemeztük és értékeltük. A települések önkormányzatainak informatív adatközlései alapján – a Békés megyei települések parlagfő fertızöttségére, a védelem eszközrendszereire és a gyom-mentesítési programokra, a védekezésre vonatkozóan – feltárt, 2004. évi adatokat összegeztük. A megkérdezett 33 település közül 25 válaszolt a kiküldött kérdıíves felmérésre. A települések által adott válaszokat értékelve, három, tapasztalati skálaértéket jelöltünk ki, mely az adott település „minıségi mutatója” a parlagfő kérdés kezelése szempontjából: • • •

Elégtelen a jelenlegi eljáráskör, az akciók hiánya, vagy szervezetlensége jellemzi a települést, az önkormányzat ez irányú munkája javításra szorul (7 település). Átlagos szintő a kezelése a parlagfő irtási programoknak, némely kérdésben a helyi feladatok koordinálása, fejlesztése indokolt (12 település). Megfelelınek, jónak ítélhetı a parlagfő kérdés kezelése a településen, ennek szinten tartása és a folyamatos kontroll a jövıben is indokolt (6 település).

Esettanulmányként, digitalizált térképeken feldolgoztuk Szarvas város területén a parlagfő fertızöttségi gócokra vonatkozó adatokat. Az eredmények azt igazolták, hogy a város széle nagy számban fertızött az allergén gyomnövénnyel, a házak elıtti utcákon, az elhanyagolt házikertekben, közterületeken. Intenzív növekedéső növény egyedeket a kifejezetten külterületnek minısített városrészekrıl izoláltunk. Adataink felhasználását javasoltuk Szarvas város Tüdıgondozó Intézete és a Szarvasi Városgazdálkodási Kft. részére. Megállapítható az, hogy Békés megye parlagfővel egyik erısen fertızött góca az országnak, ennek ellenére nem eléggé hatékony számos településen és környékén a gyom-mentesítés. Szomorú tény, hogy vannak még olyan települések, ahol az önkormányzat kevés hajlandóságot sem mutat a kérdés megoldására, fontosabbnak tartva a település ipari, gazdasági, és infrastrukturális fejlıdését, mint a lakosai egészségügyi állapotát! A munkánk során feltárt adatok és eredmények ösztönzıleg hathatnak Békés megye allergén gyom- mentesítési programjainak gyakorlati kivitelezéséhez. A parlagfő elleni védekezés hatékonyságának növelésére további kutatások szükségesek: új herbicidek, és herbicid kombinációk hatékonyságának vizsgálata, agrotechnikai eljárások, eszközök összehangolt alkalmazásának tanulmányozása, kaszálások számának, és idıpontjának a helyi környezeti feltételekhez igazodó megválasztása, a parlagfővel versenyképes, gyorsan záródó takarónövények fajlistájának összeállítása, új biológiai gyomszabályozási módszerek kidolgozása.

1 Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó Tessedik Sámuel Fıiskola, MVK Kar Környezettudományi Intézet, Szarvas E-mail: [email protected] 2 Csizmarik Gábor Tessedik Sámuel Fıiskola, MVK Kar Környezettudományi Intézet, Szarvas E-mail: [email protected] 3 Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér Tessedik Sámuel Fıiskola, MVK Kar Környezettudományi Intézet, Szarvas E-mail: [email protected]

53


Környezetminıségi problémák és azok megoldására tett törekvések a Hirao-karsztfennsíkon (Japán) Hajduné Dr. Darabos Gabriella1 Napjainkban a világ számos országában, köztük a gazdaságilag legfejlettebb államokban is elıtérbe kerülnek a környezetminıségi kérdésekkel foglalkozó kutatások. Jelen esettanulmány célja, hogy bemutassa Kitakyushu város, Kokura-minami kerületéhez tartozó Hirao-karsztfennsík környezetminıségi problémáit és egyben azok megoldására tett törekvéseket, terveket. Az egyedülálló karsztos formakinccsel rendelkezı karsztplató középsı és ÉK-i része 1952 óta természeti emlék, 1972 óta természetvédelmi terület. Ugyanakkor vele közvetlen szomszédságban a fennsík DNy-i területe 1955 óta – amely nem védett - külszíni mészkıbányászat színtere. Nagyvárosi közelsége miatt a karsztfennsík népszerő rekreációs és kirándulóhely. Az okok, amelyek a környezetminıségi mutatók romlását eredményezték 3 csoportba sorolhatók. Egyrészt az itteni gazdasági életben fontos szerepet játszó kıbányászat, amelynek tájátalakító hatásai (munkagödrök, meddıhányók) szemmel láthatóak. A hidrográfiailag egységes, komplex karsztrendszer változásának természetes folyamatát a külszíni bányamővelés felszínátalakító tevékenysége módosítja, felerısíti. A táj rombolása már eddig is dolinák eltőnéséhez és az egységes karsztrendszerben a lefolyási viszonyok megváltozásához vezetett. A Hirao-karsztplatón élık mindennapi élettevékenységével hozhatóak összefüggésbe a további problémák. A karsztterületen nincs csatornázás, ezért a háztartások szennyvize tisztítatlanul kerül a talajba és végsı soron a karsztvízrendszerbe. A terület egy részén mezıgazdasági mővelés folyik. Kemikáliák használata és a munkagépek talajtömörítı hatása további karszt-talajtani kérdéseket vet fel. Harmadrészt az ide érkezı, évente növekvı számú turistaforgalom is megoldásra váró feladatokat ad. A turisták által elszórt szemét mellett súlyos gond, hogy a közeli nagyvárosból (Kitakyushu) sok, különbözı mérető és anyagú hulladék került elhelyezésre a dolinákban és a karsztos üregekben. A gépjármővel érkezık gyakran nemcsak a kijelölt, betonozott úton közlekednek, feltörve ill. tömörítve a sérülékeny talajtakarót. A szilárd és folyékony szennyezı anyagok az itteni barlangokba (Ojikado, Senbutsudo stb) is bekerülnek, veszélyeztetve ezzel egyrészt a még élvezhetı cseppkıképzıdmények csodálatos világát, másrészt a karsztpatakvíz tisztaságát. A karsztvíz minıségének romlása a karsztplató peremén fakadó források révén távolabb is érezteti hatását. A fentiekben felsorolt problémák megoldására számos kiváló program született. Ismertetı, felhívó, figyelmeztetı és tiltó táblák kerültek elhelyezésre. A Hiraodai Természetmegfigyelı Központban kiállításokon és elıadásokon mutatják be a terület geológiai, földrajzi és növénytani értékeit, felhívva védelmükre a figyelmet. Évente többször önkéntes csoportok győjtik a turisták és az ideérkezık által illegálisan lerakott szemetet, amely különösen a növényzet felégetése után válik igen szembetőnıvé. A kıbányászat meddıanyagának elhelyezése és növényzettel való betelepítése a „tájképi szépség” megırzése érdekében kedvezı megoldásnak tőnik, de karsztmorfológiai és –hidrológiai szempontból helyessége vitatható. Igen jelentıs lépés volt 2006ban a Hiraodai-on megnyitott általános iskola, amely elsıdleges céljául az ifjú nemzedék környezettudatos gondolkodásának kialakítását és formálását tőzte ki. A jövıre vonatkozó elgondolások szerint az ökoturizmus megvalósítása a terület továbbfejlıdésének fontos mérföldköve lehet. Ez a japán példa jelentıs problémákat vet fel, amely több hazai település környezetében is megoldásra vár.

1

Hajduné Dr. Darabos Gabriella Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Környezet-és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail:[email protected]

54

TELEPÜLÉSPOLITIKA-TELEPÜLÉSTERVEZÉS-TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SZEKCIÓ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A neoliberális településpolitika konfliktusai Boros Lajos1 – Hegedős Gábor2 – Dr. Pál Viktor3 A rendszerváltást követıen a transzformációs recesszió és a globalizáció hatásai erıteljes versenyt indukáltak a városok között, s a gazdasági visszaesést elszenvedı magyar városok szembekerültek az éles globális versennyel. Ebben a helyzetben rákényszerültek, hogy arra törekedjenek, hogy a globális gazdaság erıforrásait magukhoz vonzzák. Ez a folyamat a várossiker egy olyan értelmezését tette népszerővé a településpolitika meghatározói körében, amely elsısorban a külsı gazdasági környezetben való érvényesülésben látta a városok sikerességét. Mindez óhatatlanul a neoliberális gazdaságpolitikai elvek alkalmazásához vezetett, aminek következtében a településpolitikán belül a gazdasági versenyképességén fokozása jelentette a legfontosabb prioritást. E logika szerint a gazdasági sikerek közvetlenül és automatikusan átkonvertálódnak „társadalmi sikerekké”, azaz fenntartható fejlıdést hoznak létre. E törekvéseket azonban a gyakorlat nem igazolta, ráadásul a fejlıdést tisztán a gazdasági mutatókkal mérı várospolitika gyakran ellentétes a városlakók többségének véleményével, illetve érdekeivel, így a városfejlesztés ilyen megközelítése óhatatlanul számos társadalmi konfliktust indukált. Nem egy esetben a várost a nemzetközi városversenyben helyzetbe hozni kívánó elképzelések a realitásokkal is szembeszegültek. Elıadásunkban röviden áttekintjük a gazdasági versenyképességet középpontba helyezı gazdaságpolitikához kapcsolódó konfliktusokat, amelyeket három esettanulmányon keresztül mutatunk be. Esettanulmányaink egymástól látszólag távol esı társadalmi jelenségeket dolgoznak fel, azonban mindegyiknél megfigyelhetık olyan társadalmi problémák, amelyek véleményünk szerint a neoliberális településpolitikára vezethetık vissza. Elsı esettanulmányunk egy városi településfejlesztési koncepciót megalapozó alkalmazott kutatás során felszínre bukkant érdekellentétet dolgoz fel, mely a város egészségügyi ellátása körül keletkezett. Második esettanulmányunkban a térbeli kirekesztés egy sajátos megjelenési formáját mutatjuk be a szegedi „koldusrendelet” kapcsán. Ez esetben a növekedésorientált politika és a társadalmi szolidaritás kerül éles ellentétbe. A harmadik esettanulmány a hazánkban rohamosan terjedı lakóparkok településpolitikai vonatkozásait mutatja be, ahol a fı érdekellentét többségi érdek és az önmagát szegregálni kívánó társadalmi csoportok érdeke között feszül.

1

Boros Lajos Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] Hegedős Gábor Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 3 Dr. Pál Viktor Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected] 2

55


A vidékfejlesztés stratégiái Franciaországban Korom Annamária1 A gazdasági és a társadalmi változások megbontották a tradicionális város-vidék dichotómiát. A vidéki tér nem értelmezhetı ma már a városi tér ellentéteként, mert a vidéki térbe kiáramló városi népesség és a megjelenı új funkciók növelik a vidéki miliı változatosságát. Ez a növekvı változatosság pedig hordozója lesz olyan interakcióknak, amelyek ez idáig csak a városi környezetet jellemezték. A vidék lehatárolás feladata is komplexebbé vált. A geográfiai kutatások, a területfejlesztési politikák, a statisztika és a jog által használt kritériumok között eltérések vannak – még ha hajszálnyiak is –, mert más-más szempontot tartanak hangsúlyosnak. A lehatárolás módjai azonban nagymértékben befolyásolják a települések mindazon állami támogatásokhoz, kedvezményekhez és pályázati forrásokhoz való hozzájutását, melyek felhasználásával környezetük élhetıbbé és versenyképesebbé válhat. Habár Franciaországnak nincs akkreditált NUTS IV. szintje, több olyan kezdeményezés is létezik, amely magyar szemmel ennek a szintnek feleltethetı meg. A települési együttmőködéseknek több típusa is létezik: a települések közötti együttmőködést erısítı és egyszerősítı törvény (1999. július 12.) által létrehozott települési együttmőködések a magyar többcélú kistérségi társulásokhoz hasonlóak. Találunk nagyobb területet lefedı, geográfiai, kulturális, gazdasági és szociális kohéziót mutató tájegységi együttmőködéseket is, és vannak speciális pályázati forrásokat megcélzó települési szervezıdések, ilyenek például a Leader Helyi Akció Csoportok, melyek megalakulásának folyamata jelenleg zajlik Magyarországon is. Lefedettségüket tekintve ezek a települési együttmőködések részben vagy teljesen egybe eshetnek, illetve vannak olyan területek is, melyek kimaradnak ezekbıl a társulás típusokból. A vidéki és városi terek közötti ellentmondások, érdekféltések Franciaországban is befolyásolják az együttmőködési hajlandóságot és a megvalósuló együttmőködések típusát. Célunk, hogy ízelítıt nyújtsunk a Franciaországban létezı, különbözı érdekek mentén megvalósuló együttmőködésekrıl és területi lefedettségükrıl. Rálátást kívánunk adni a városi és vidéki települések együttmőködésének fıbb jellemzıirıl és a vidéki települések aktivitásáról is.

1

Korom Annamária Szegedi Tudományegyetem, TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged E-mail: [email protected]

56


A Környezeti Operatív Program (2007-2013) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére Darabos József Attila1 A Környezeti Operatív Program (KOP), az Európai Bizottság által 2007. július 11-én jóváhagyott dokumentum, melynek célja a legfontosabb romániai környezetvédelmi programok kivitelezése. KOP a legfontosabb városi infrastruktúrafejlesztı program, mely hozzájárul a gazdasági versenyképességének növekedéshez, az egészséges környezet kialakításához és a kiegyensúlyozott régiófejlesztéshez. A program célkitőzései megfelelnek az Európai Unió környezetvédelmi irányelveinek, és összhangba vannak a Románia által nemzetközileg vállalt kötelezettségekkel, valamint a sajátos hazai érdekekkel. A KOP költségvetése mintegy 5,5 milliárd euró, melybıl 4,5 milliárd euró vissza nem térítendı közösségi támogatás és több mint 1 milliárd euró hazai hozzájárulás. A KOP célkitőzésének elérése érdekében a következı ágazatokban szükségesek nagyobb beruházások: 1. Vízgazdálkodás: ivóvíz és szennyvíz hálózat, derítıtelepek modernizálása és bıvítése, 2. Hulladékgazdálkodás: integrált hulladékgazdálkodási rendszerek és a szennyezett területek rekultivációja 3. Központi főtés: a városi távfőtési rendszerek felújítása a légszennyezés által érintett területeken 4. Természetvédelem: természetvédelemhez szükséges hatékony gazdasági rendszerek megvalósítása 5. Természeti katasztrófák: a természeti katasztrófák megelızéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése a leginkább veszélyeztetett területeken 6. Technikai segítségnyújtás Az Észak-Erdélyi Régió az európai regionális politika hatására jött létre és a tágabb értelemben vett Erdély területén hat megyét foglal magában: Szatmár, Máramaros, Bihar, Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód. A régióban a már a csatlakozás elıtt komoly erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy környezetvédelmi projekteket készítsenek elı a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által rendelkezésre bocsátott támogatások lehívására. Ennek meg is van az eredménye: a 2007-ben orzságos szinten elindításra váró 15 projekt közül 4 ebben a régióban található. Egy tıbb mint 130 millió eurós projekt Kolozs- és Szilágy-megye vízgazdálkodását hivatott fejleszteni, egy kisebb hasonló tartalmú projekt Torda és Aranyosgyéres környékét célozza meg. Az integrált hulladékgazdálkodási projektek közül Máramaros- és Beszterce-megye található az élvonalban. A további beruházási tervek a régió valamennyi megyéjét érintik, tisztázásra vár még a többi három témával kapcsolatos projektek elıkészítése.

1

Darabos József Attila Környezetvédelem És Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma Környezeti Operatív Program - Közremőködı Szervezet Északnyugati Fejlesztési Régió, Kolozsvár, Románia E-mail: [email protected]

57


A természeti és társadalmi adottságok Pécs településfejlıdésére gyakorolt hatásának vizsgálata térinformatikai módszerekkel Dr. Gyenizse Péter1 – Dr. Nagyváradi László2 – Dr. Pirkhoffer Ervin3 Ahhoz, hogy egy település (mint rendszer) folyamatosan, zökkenımentesen mőködjön, a vezetıknek, döntéshozóknak ismernie kell a természeti adottságokat, valamint a társadalmi, gazdasági és mőszaki szférák által támasztott igényeket, a bennük mőködı folyamatokat. A következıkben egy olyan vizsgálatot mutatunk be, amely során IDRISI térinformatikai programmal összegeztük a Pécs város fejlıdésére ható természeti és társadalmi hatásokat. A Dél-Dunántúl legnagyobb városa a K-Ny-i fekvéső Mecsek-hegység déli, tagolt lejtıit és a tıle délre húzódó Pécsi-medence mocsaras síkját egyaránt elfoglalja. A természeti környezet adottságai közül térinformatikai módszerekkel legkönnyebben vizsgálható tényezık a domborzat, a vízrajz, és a mezoklíma hatása. Ezek a hatások relatív módon számszerősíthetık és a térinformatikai program rétegeiként egymással összevethetık. A kapott környezetminısítı térképen a belváros és a környezı területek képviselik a legnagyobb kiterjedéső, legmagasabb pontokkal jellemzett részt. Nem véletlen, hogy ıseink itt alapították Pécset. A késıbbi korok (elsısorban K-Ny irányú) terjeszkedési folyamatait pedig jól magyarázza a belvárostól keletre és nyugatra, a hegylábi területeken húzódó, igen magas pontokkal jellemzett, többé-kevésbé összefüggı sáv. Egy település élete a természeti alapok mellett erısen függ a társadalmi és gazdasági tényezıktıl is. Sıt az utóbbi évszázadokban ez utóbbiak váltak fontosabbakká. Pécs egyes részeinek társadalmi megítélés alapján való minısítéséhez többféle adat megszerzésére, azok társadalmi igények szempontjából történı pontozására volt szükség. Az objektív pontrendszer alapját egy kérdıíves felméréssel teremtettük meg, ahol 81 pécsi lakost kérdeztünk meg az egyes objektumtípusok, illetve lakókörnyezeti jellemzık fontosságáról. Pécs beépített területeinek társadalmi tényezık alapján való értékelése során megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb pontszámot a hegyoldali és a medence D-i részén fekvı családi házas és sorházas részek kapták. Szintén átlag fölötti pontszámokat értek el egyes K-i részen fekvı családi házas lakótelepek. Átlag közeli pontjai vannak a Belvárosnak és a környezı területeknek, valamint a D-i panel lakótelepeknek. Átlag alatti pontjai vannak az iparterületeknek, továbbá néhány nehezen megközelíthetı hétvégi házas résznek. Az elızıekben bemutatott módon létrehozott eredményrétegek összesítésébıl egy minden vizsgált tényezıt tartalmazó végsı eredményréteget hoztunk létre. Az összesen 31 természeti és társadalmi tényezı felhasználásával kapott eredményréteg kisebb korlátozásokkal alkalmas Pécs és közvetlen környékének minısítésére. Azonban a várostól távolodva a térképen szereplı értékek egyre bizonytalanabbak. A térinformatikai vizsgálataink eredménye alapján elmondható, hogy Pécsen a kiemelkedıen magas, vagy átlag fölötti pontszámmal rendelkezı településrészeken döntıen családi házas lakóövek terülnek el. A tömbházas lakótelepek átlagos, vagy az alatti értékekkel rendelkeznek. A legalacsonyabb pontszámokat az iparterületek közelében, vagy városszéli, elzárt helyeken fekvı lakóterületek kapták. Ezek természeti környezete, településen belüli helye változatos. Ezek a modellezett eredmények nagymértékben egyeznek a kérdıíves felmérés városrész-minısítésre vonatkozó eredményeivel. A megkérdezett polgárok döntı része a város ÉNy-i, zömmel családi házas lakóövébe szeretne költözni, de a többi jó adottsággal rendelkezı családi házas rész is magas pontszámot kapott. A városi döntéshozóknak ez alapján figyelembe kell venni, hogy a családi házas területek egyre sőrőbb beépülése várható. Ami intenzívebb környezet-átalakítással, infrastruktúra-használattal és ezekbıl adódó számos negatív természetre és társadalomra gyakorolt következménnyel járhat.

1 Dr. Gyenizse Péter Pécsi Tudományegyetem, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs E-mail: [email protected] 2 Dr. Nagyváradi László Pécsi Tudományegyetem, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék., Pécs E-mail: [email protected] 3 Dr. Pirkhoffer Ervin Pécsi Tudományegyetem, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs E-mail: [email protected]

58


Az egykori bányászfalvak jövıje Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Siskáné Dr. Szilasi Beáta1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye foglalkoztatási struktúrájában jelentıs szerepe volt a szénbányáknak és az ércbányászatnak. Napjainkra, a folyamatos bányabezárások következtében, lezárult egy korszak. Az egykori bányásztelepülések magukra maradtak anélkül, hogy a foglalkoztatási és egyéb gondok megoldására egységes, ugyanakkor a helyi viszonyokat figyelembe vevı, terv született volna. Ha megnézzük a megye fıbb bányászati központjainak régi munkaerıvonzását, kijelölhetık azok a zónák, ahonnan az alkalmazottak az adott településekre jártak dolgozni. Két mintaterület; a Rudabányán 1986-ig aktív vasércbánya, és a Feketevölgyben 2000-ig aktív szénbánya; vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bányászati központokon kívül a termelés megszőnése még 62 települést érintett kisebb-nagyobb mértékben. Mára kirajzolódtak azok a fıbb problémák, melyek e falvak jövıjére befolyással lehetnek és lesznek is. A két mintaterület esetében bemutatásra és elemzésre kerülnek a bányabezáráshoz kapcsolódó természetföldrajzi jellemzık, a demográfiai folyamatok, valamint a települések térkapcsolatai. Ahhoz, hogy ezek a települések megtalálják a helyüket és visszataláljanak régi életszínvonalukhoz elsısorban a meglévı adottságok jobb kihasználására, a versenyképesség javítására lenne szükség, ehhez azonban jelentıs mennyiségő tıke kellene. A helyi döntéshozók próbálják megkeresni azokat a pályázati forrásokat, amelyek bevonásával el lehetne indítani ezeket a folyamatokat, azonban helyzetüket nehezíti, hogy a szükséges önrészt általában nem sikerül elıteremteniük. A társadalmi és természeti adottságok megfelelı felhasználásával mégis lehetıség van a bányabezárások okozta káros hatások csökkentésére, illetve a válságból való kilábalásra.

1

Siskáné Dr. Szilasi Beáta Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék, Miskolc E-mail: [email protected]

59


Zöldmezıs beruházások és a településszerkezethez való illeszkedés Molnár József László1 Településeinket a természeti erık és az ember együttes kölcsönhatása formálja. Évszázadokkal ezelıtt nem kellett egy kerítés, egy épület, egy köztér megépítéséhez hatósági engedélyek sorozatát beszerezni, az mégis harmonikus lett, a települési szövetbe stabilan beágyazódva a történelmi folyamatosság szellemiségét hordozta (hisz valamely korábbi állapot átalakulásával jött létre). Egyedi jellegő, „nem tematikus telken” alkotott nagymérető épületekre évszázadokkal korábban is volt példa (pl. vár), s az elmúlt évszázadok ipari civilizációja, valamint a közösségi szolgáltatások, az ellátás fejlıdése is kitermelte a maga sajátos struktúráját, mégis Magyarországon leginkább a rendszerváltást követıen burjánzottak el tömegbe szervezetten, egyes településperemi helyszíneken a már-már „tematikus parkot” alkotó nagy kiterjedéső ingatlanokból álló kereskedelmi negyedek. A méretarányok drasztikus változásával és tömeges megjelenésével a település szerkezete mindinkább eldurvult (a szó követlen s átvitt értelmében is). A magánterületen kialakuló, funkcionálisan ugyanakkor majdnem köztéri módon használt szerkezet egyedi. Az organikus szerkezet mellızött. Elsıdleges a forgalom-lebonyolítás, utcák helyett azonban inkább a szétesı terő parkoló-terek dominálnak (a gyalogos, ne adj isten kerékpáros megközelítés lehetısége marginális). Önmagában homogén térrıl van szó, amely azonban a hagyományos települési szerkezethez nem igazodik (nem akar/nem teheti). Nem igazodik, mert posztmodern „nem-helyként” ez nem áll módjában (fogyasztásra ösztönzı semleges dekorációs háttér a harsányan kiabáló áruk mögött), vagy mert racionális környezetvédelmi megfontolások ezt strukturálisan eleve nem teszik lehetıvé (pl. a létesítmény fı megközelítése iránya csak az autópálya felıl lehetséges). A közlekedési folyosókként funkcionáló utakat és parkolókat a létesítmény belsı szerkezete, az embertömeg ki- és beáramoltatásának praktikussága határozza meg. Szintbeli változatosság a dobozszerő épület körül minimális, inkább a környezı terepi viszonyokat leküzdeni vágyó, nem egyszer túldimenzionált, a fizikai állékonyság határán mozgó bevágások/töltések a meghatározóak. Térfalat a dobozok differenciálatlan tömege, monoton textúrája (tipikusan: fémlemez burkolat), „jobb esetben” a vonalkód építészet jegyében fogant, mégis sematikus homlokzat képez — míg a nyitott parkoló-tér felıl (a parkoló-fásítás piaci elvő, egységnyi területen minél több parkolóhelyet biztosítani igyekvı elrendezése) mechanikus sorokba rendezett fácskák erre csak évtizedek múlva lesznek képesek (már ha a fafaj-megválasztás helyes volt és a fa legalább a középvagy nagytermető típusból került ki). Nem csoda, hogy a jóformán történelmi elıkép nélküli, értékmentes térszerkezet s kapcsolódó jelenségei elıtt olykor értetlenül állunk. Az új egység nem szervesül a településhez, legfeljebb gépjármővekkel járható közlekedési csomópontokon át (van, ahol a gyalogjárda ténylegesen a semmibe vezet). A kizárólag piacelvő szemlélet a tömegesedı építéssel a semleges, idıtıl és tértıl mentes, érzelemmentes terek szaporodását eredményezi, a „nem-helyek” gomba módra való elburjánzását, és – sajnos – a távolabbi, értékes területekre való negatív kihatását. A kedvezıtlen állapotváltozások a hagyományos települési részeken is kilométerekre kiterjedhetnek, hiszen egy-egy ilyen létesítményt, még inkább a városnegyeddé szervezıdött objektumokat tömörítı komplexum már kilométerekkel korábban reklámözönt zúdít a település lakosságára. Egy a városszéli lakótelepre az autópálya mentén hazafelé tartó utas akár több százat is „befogadhat” útja során. Ennek alapján nem meglepı tehát, hogy – mint azt a Studio Metropolitana 2005-ös kutatása mutatta – például a budapesti bevásárlóközpontok és -csarnokok lakossági elfogadottságát mutató szimpátialistáját a Vámház téri csarnok vezette. Bár a jelenség szépen besorolható a dezurbanizáció megjelenési formái közé, nem mellékes kérdés az sem, hogy maga az egész „fogyasztási centrum” a fenntarthatóság globálisan hirdetett alapelveivel ellentétesen mozog. Területhasználati üzenete, a fenntarthatatlan szolgáltatásokra való ösztönzése, a fenntarthatatlan életmódra való rákényszerítı hatása, a kizárólagos üzleti szempontok azt a települési jövıképet mutat(hat)ják, amit a globális nagytıke szán a városlakóknak – újabb és újabb környezeti konfliktusokat generálva. 1

Molnár József László Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési –és Területfejlesztési Tanszék, Budapest, E-mail: [email protected]

60


A fenntartható városi közlekedés feltételeinek megfelelı településfejlesztés Dr. Tánczos Lászlóné1 – Török Árpád2 Napjainkban Európa településszerkezetét erıs városiasodás jellemzi. Az urbanizáció térhódításának hatását fokozzák a városok környezetében megfigyelhetı térbeli sőrősödési folyamatok, melyek érintik a kontinens gazdasági szerkezetét, népességeloszlását, közlekedési áramlatainak rendszerét valamint a környezetet terhelı egyéb folyamatokat. A városokat jellemzı területi és funkcionális differenciálódás számos további káros jelenség okozója. Így a frekventált városközpontokban megjelenı parkolóhely hiány, a közlekedéssel szemben támasztott minıségi és mennyiségi igények folyamatos növekedésébıl következı kapacitás hiány, valamint a városi közlekedésre jellemzı közlekedési módok közti munkamegosztás kedvezıtlen alakulása is az urbanizációs folyamatok káros hatásai közé sorolhatók. A vázolt folyamatok okozta káros hatások mérséklése érdekében növelni kell, az urbanizációs környezet mőködésének hatékonyságát. Ennek érdekében célszerő a településfejlesztési döntéseket olyan hatékonysági kritériumok figyelembevételén alapuló stratégiákra alapozottan meghozni, melyeknek a megvalósítása a fenntartható közlekedés feltételeit is megteremtı, konzisztens intézkedés csomagokkal támogatható. Amennyiben a várostervezés - az Európai Unió irányelveinek megfelelıen - a közlekedést és a terület használatot egymással szoros kölcsönhatásban veszi figyelembe, az említett sőrősödési folyamatokkal kapcsolatban felmerülı problémák hatásai számottevı mértékben csökkenthetık. Olyan döntéstámogató mechanizmusok kialakítására van tehát szükség, amelyek lehetıséget teremtenek a jelenlegi városszerkezet felülvizsgálatára, a generált és a jövıben várható mobilitási igények azonosítására, a tervezett város- és közlekedésfejlesztési irányok konzisztens kijelölésére, s a város mőködését befolyásoló operatív intézkedések meghozatalára. A fejlesztendı eljárásoknak a stratégiai városfejlesztési irányok kijelölése mellett az egyes városi közlekedési módok közti munkamegosztás arányából, valamint a közlekedési módok közti optimális munkamegosztás kialakításához hozzájáruló intézkedés csomagok meghatározásából következı hatékonysági kérdéseket is kezelniük kell. A stratégiai fejlesztési irányok meghatározása igen összetett probléma [társadalmi, gazdasági, környezeti és hálózati jellemzık figyelembevétele]. A modellezni kívánt rendszer összetettségébıl adódó nagyszámú rendszerváltozó rendkívül nehézkessé teszi a rugalmas, jól kezelhetı modellek kialakítását, emellett a közlekedési és területhasználati tényezık együttes figyelembe vétele tovább növeli az alkalmazható módszerrel szemben támasztott követelményeket. A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésgazdasági Tanszék városi közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos Európai Uniós kutatási [URBANET, IMPRINT-NET, HEATCO] eredményei olyan korszerő intézkedés csomagok kidolgozását teszik lehetıvé, melyek alkalmasak a településszerkezet, a területhasználat és a közlekedési módok közti munkamegosztás optimalizálására. A konferencián bemutatni tervezett elıadás a metodikai alapelvek ismertetését követıen a budapesti észak-dél irányú regionális gyorsvasút intermodalitásának és interoperabilitásának hálózati és gazdaságossági megfontolások alapján történı értékelésével kívánja illusztrálni a módszerek alkalmazását.

1

Dr. Tánczos Lászlóné Budapesti Mőszaki Egyetem, Közlekedésgazdasági Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Török Árpád Budapesti Mőszaki Egyetem Közlekedésgazdasági Tanszék, Budapest, E-mail: [email protected]

61


Rugalmas közlekedési rendszerek a fenntartható városért Dr. Horváth Balázs1 Az emberek mobilitási igénye napról-napra nı. A változó életminıség és életstílus, illetve egyéb társadalmi okok miatt többet közlekedünk, mint valaha. Ezen igények egyre nagyobb kihívás elé állítják a városi közlekedési rendszereket, melyek emiatt napjainkban egyre nagyobb problémákkal küzdenek. Másfelıl aki nem képes lépést tartani e növekvı mobilitással, az kikerül a társadalom vérkeringésébıl, kizáródik a társadalomból. Ez a gond leginkább az idısebb korosztályokat érinti, és ez azért súlyos probléma, mivel Európa szerte egyre nagyobb az idısek aránya a társadalomban. E két problémakör külön-külön is, de akár egységesen is kezelhetı. Cél, hogy olyan közlekedési alternatívát kínáljunk a társadalomnak, mely egyfelıl versenytársa lehet az egyéni közlekedésnek, másfelıl pedig a korlátozott közlekedési képességőek mobilitási igényeit is képes kielégíteni. E célok elérésére sok országban a hagyományos tömegközlekedést próbálták meg oly módon átalakítani, hogy az alkalmas legyen a korlátozott közlekedési képességőek kiszolgálására is. Ez az ötlet jó, de sok problémát is hordoz magában, mert attól, hogy a jármővek kerekesszékkel is használhatók, még nem biztos, hogy az utas el tud jutni a megállóhelyig. Másfelıl pedig nem biztos, hogy a tömegközlekedési rendszer akadálymentesítésére fordított pénz kellı hatékonysággal célba ér. E nehézségek figyelembevételével egyre több helyen gondolkodnak oly módon, hogy legyen a tömegközlekedés erıs, magas színvonalú, és ezt a rendszert egészítse ki egy olyan közlekedési rendszer, mely egyrészt alkalmas a korlátozott közlekedési képességőek szállítására, másfelıl pedig képes helyettesíteni, vagy kiegészíteni a tömegközlekedést azokon a helyeken és azokban az idıszakokban, amikor nincs kellıen tömegszerő utazási igény. Ezeket a közlekedési rendszereket nevezzük igényvezérelt, vagy más néven rugalmas közlekedési rendszereknek. E rendszerek közös jellemzıje, hogy nem az utasnak kell alkalmazkodnia a rendszerhez, hanem, bizonyos határok között, a rendszer alkalmazkodik az utashoz. A rugalmas közlekedési rendszerek a hagyományos tömegközlekedési rendszerek kötött alapjellemzıit (menetrend, útvonal) teszik idıben-térben változóvá. Ezekre a rendszerekre jellemzı, hogy az aktuális utazási igényekhez igazított szolgáltatás jelenik meg. A folyamat során az utasok utazási igényeiket bejelentik a rendszer irányító központjába, ahol azok alapján megtervezik a jármővek útvonalát és menetrendjét. A rendszerek rugalmasságukban nem érik el a taxi-közlekedés színvonalát, az igények térbeni és idıbeni módosítását javasolhatja a rendszer az utas számára a jármővek minél nagyobb mértékő kihasználtsága és a minél kedvezıbb költséghatékonyság elérése érdekében. Ennek megfelelıen az egyes rendszermodellekben különbözı rugalmassági szintek alakíthatók ki. Magas rugalmassági fokkal rendelkezı rendszerek üzemeltetése magas költségekkel jár, ugyanakkor az utasok rendszerrel szemben támasztott követelményeit ekkor lehet magas szinten teljesíteni. E rendszereket nagy sikerrel lehet alkalmazni betegszállítási, illetve egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggı szállításokra; iskolások szállítására; a hagyományos tömegközlekedés kiegészítésére; ritkán lakott területek kiszolgálására. Európa több országában mőködik ilyen rugalmas közlekedési rendszer, közülük is élenjárónak tekinthetı Németország, Finnország, Dánia, Belgium, Nagy-Britannia, Olaszország. Egyre több Kelet-Európai ország is felismerte a rugalmas közlekedési rendszerek elınyeit, azonban a legtöbb helyen hiányzik az egységes szabályozás, és a politikai akarat, mely a rendszerek elterjedését elısegítené. Magyarországon jelenleg kettı rugalmas közlekedési rendszer mőködik. Ezek közül az elsı nem a korábban leírt célokat szolgálja, hanem prémiumszolgáltatást nyújt a Budapesti repülıtér utasainak. A másik üzemelı rendszer többé-kevésbé megfelel a korábbiaknak, de ez még csak a bevezetés fázisában van. Ugyan tervezés alatt áll egy újabb rendszer is, nem beszélhetünk arról, hogy a rugalmas közlekedési rendszerek rohamosan terjednének Magyarországon. Több ok is hátráltatja e rendszerek elterjedését: jogszabályi háttér, a rugalmas közlekedési rendszerek ismeretlensége, bizonytalan finanszírozási feltételek. 1

Dr. Horváth Balázs Szécsényi István Egyetem, BG ÉKI KÖT, Gyır E-mail: [email protected]

62


A Karlsruhei modell- a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása Szőcs Viktor1 Karlsruhe a németországi Baden-Würtemberg tartomány 280 ezer lakosú városa. A város egyik legismertebb jellegzetessége a tömegközlekedésében található. Mint a XX. század második felében sok más nagyvárosban, úgy Karlsruhéban is felmerültek problémák, elsısorban a város és elıvárosai közötti közlekedésben. Felmérések alapján, a nem vasúton közlekedı emberek nagy része a kényszerő városperemi átszállások miatt nem választotta ezt a közlekedési módot. A megoldást végül a városi villamos és a regionális vasúti vonalak összekapcsolása jelentette. 1992-ben állt üzembe az elsı vonal Karlsruhe és Bretten között, amelyen olyan „dual” vasúti jármővek közlekedtek, amelyek a 750 V-os egyenfeszültségő és a 15000 V-os váltakozó feszültségő villamos üzemmódra is alkalmasak. Így lehetıség adódott az emberek számára, hogy közvetlenül a belvárosba is eljussanak a vasúti közlekedés használatával. A új vonalnak óriási sikere volt, néhány héttel a kezdés után négyszeresére nıtt az utasforgalom. Az megújult közlekedési módot választó emberek 40 %-a korábban autóval közlekedett, 42 %-a pedig más tömegközlekedési módról váltott. A nagy sikerre tekintettel a hálózatot folyamatosan tovább bıvítették, így az 1992-es 140 km-bıl 2005-re 530 km-es hálózat lett. A Karlsruhe-Bretten vonalon 1992 és 2005 között nyolcszorosára nıtt az utasforgalom, és a további vonalakon is többszörös növekedés figyelhetı meg. A változás nem csak az utasok számának emelkedésében jelenik meg. Bretten népessége 1988 és 2005 között több mint 17 %-kal nıtt, az ingatlanárak másfélszeresére nıttek (más településeken ennél nagyobb emelkedés is megfigyelhetı), a munkahelyek száma közel 28 %-kal nıtt (míg a munkanélküliségi ráta 20-ról 7 %-ra csökkent). Az fenti idıszak alatt több mint 81 %-kal emelkedtek Brettenben az adóbevételek (ezen belül a kereskedelmi adók 193, 8 %-kal). Már csak e néhány adatból is látszik, hogy nem véletlenül lett ismert és elismert Karlsruhe a tömegközlekedésében végbement újítások miatt és ezt megérdemelten emlegetik csak úgy, mint a Karlsruhe-i modell.

1

Szőcs Viktor Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

63


Új létesítmények környezetének kialakítási visszásságai Molnár József László1 Új kereskedelmi negyedeink, üzletközpontjaink kicsit olyanok, mint Budapest. Az éjszaki, kivilágított városképet majd mindenki dicséri, míg a nappali látványt már valamiért kevesebben. Számtalan új helyszín jön létre, elméletileg az igényes kialakítás lehetıségét magában hordozva. A beépítésre nem kerülı zöldfelületi részek akár praktikus, szabadtéri rekreációs használatok lehetıségét is biztosíthatják (pl. Campona - kerékpárosok). A homlokzatok mentén könnyen lennének elképzelhetıek árnyas, növényzettel befuttatott pergolák, padok, szökıkutak, stb., így a városi tájba jobban illesztett, de legalábbis azt kevésbé erıszakosan megbontó épületek. Sajnos, amennyiben alaposabban megnézzük a helyszíneket, hamar elıtüremkedik a túlzásba vitt funkcionalitás, a megkopottság olykor már hetekkel-hónapokkal az átadás után jelen van. A fenntartás, az üzemeltetés (vagy annak hiány(osság)a) gyorsan elıhozza a tervezéskor racionális érvek hatására, pénzügyileg bizonyára indokolható spórolások következményeit. A messzi távolból szépen zöldellı bokrok közt hulladékkupacok éktelenkednek, a gondozatlanság következményeként megjelenik a foltszerő kiszáradás, a gyalogos átközlekedés figyelmen kívül hagyása miatt széles áttaposások keletkeznek az alacsonyabb cserjefoltokban és a gyepfelületeken (már ha gyep - a gyepfelülten a humuszdeponálás során felszaporodott parlagfő magja néha hamarabb kikel, mint a főmag). A kiesı zugokban csomagolóanyag halmok bukkannak fel újra és újra, a szomszédos, még beépítésre váró területen vidáman virágzik a fekete üröm, parlagfő, betyárkóró, netán jobb esetben az egykori szántóföldrıl származó termıföldben kelt repce, napraforgó, kukorica. Parkoló-fásítás ugyan van, de jobban megnézve a fákat, termıhelyi feltételeik siralmasak, s néhány év elteltével sem sokkal nagyobbak, mint az elültetéskor. Az idısebb növényállomány legfeljebb az építkezést csonkolásokkal átmenetileg túlélt néhány szerencsétlen egyed képviseli. A területhasználat intenzitása miatt adott esetben fatelepítés csak edényes formában valósulhat meg, noha egy kis jóakarattal akár tetıkertszerően is kialakítható lenne a mélygarázs. A gyalogos megközelítés lehetıségei korlátozottak vagy jelen sincsenek, az utak nem ott vezetnek, ahol kellene (errıl ékesen tanúskodó áttaposásokat láthatunk a gyepen). A gyalogos utak nyomvonalvezetése a panellakótelepek fantáziátlan sakktábla rendszerét idézi, a tömegközlekedési le- és felszállóhelyekhez való igazodás nélkül. Kerékpár biztonságos rögzítésére alkalmatosságot nehezen találunk (nem hogy esetleg ehhez kapcsolódó szolgáltatást, gyorsjavítót stb.!), noha egy nem városperemi elhelyezés esetén ennek is lehetne létjogosultsága. Addig, míg a bejárati kapuk felé harsogóan látványos elemek csalogatnak, aközben különösen a parkoló-zónában az épülettıl távolodva, a telekhatár, a perem irányában már könnyen sittkupacok között találhatjuk magunkat – (mőködı) világítás, (rendszeresen ürített) hulladékgyőjtık, (élı) fásítás és más hasonló „úri huncutságok” nélkül. Mindez azért is gond, mert épp e nagy, a település hagyományos, történelmi szerkezetét szétfeszítı létesítmények szegélyzónájának gondos kialakítása, ápoltsága, zöld növényzettel való harmonikus takarása, védıfásítása; a merev és hosszan, lepényszerően elterülı tömbszerő épületek vonalainak lágyítása biztosíthatná, de legalább enyhíthetné a sokszor teljesen más struktúrájú települési környezetbe való átmenetel konfliktusmentesebb voltát. 1

Molnár József László Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési –és Területfejlesztési Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

64


Közforgalmú városi közlekedés, az élhetı város sarkalatos elemei Pécsett Kneip Róbert1 A városok és a városi létforma, annak megjelenése óta az ember és a környezet közötti konfliktusok forrása. Napjainkban ezeknek a konfliktusoknak nagyobbik hányada, a személygépkocsimobilitáshoz kapcsolódik. A 20. sz. folyamán a fejlett ipari társadalmak hatalmas gazdasági növekedésen mentek keresztül, melyet az 1970-es évekig, a mennyiségi szemlélet és a környezetvédelmi szempontokat szinte teljesen mellızı mőszaki-technológiai fejlıdés jellemzett. Ennek következtében a gépkocsi, mint térlegyızési eszköz, ill. technológia napjainkra meghatározó, vagy a legjelentısebbek közé tartozó szereplıje, mind a személy-, mind az áruforgalomnak, bel-, és külföldi, helyi-, és helyközi viszonylatban egyaránt. A városokban a gazdasági tevékenység, a népesség és az infrastruktúra elemei is koncentráltan vannak jelen, ez a sőrősödés természetesen eltérı mértékő lehet. E jellemzık következménye, hogy a gazdaság-társadalom-környezet-infrastruktúra „négyszög”-höz kapcsolódó problémák is elıször és koncentráltan a városokban jelentkeznek. A városok élhetıségének egyik meghatározó eleme (melynek szerepe a jövıben valószínősíthetıen tovább növekszik), a közlekedés, annak jellemzıi, a városon belüli mobilitási igények menedzselésének módja. Napjainkban a városi közlekedésben a személygépkocsival történı egyéni közlekedés a meghatározó elem, amely egy nem fenntartható mobilitás-kielégítési modell kialakulását jelenti. Ennek pedig a komplex hatás egyenlege területhasználati-hatékonysági-társadalmi-környezetiegészségvédelmi és gazdaságossági szempontból is problémákkal terhelt. A konfliktus feloldását, enyhítését a városi közösségi közlekedési rendszer mennyiségi és minıségi fejlesztésétıl várhatjuk, ami csakis komplex intézkedéssorozattal képzelhetı el. Ennek kulcselemei a személygépkocsi forgalom csillapítása, a városi tömegközlekedés súlyának növelése, minıségi fejlesztése, marketing tevékenység és szemléletformálás. Mindezekhez szakmailag megalapozott döntések, anyagi erıforrások, megfelelıen kidolgozott tervek és elhatározás szükséges. E dolgozat, egy közel két éve folyó levegıminıségi modellezés és hatástanulmány eredményeit is tartalmazza. A kutatást a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel együttmőködve végeztem. Vizsgálataink Pécs MJV-ra és környékére terjedtek ki. A vizsgálat egyrészt egy 2004. évi alapállapotot rögzít a különbözı kibocsátóforrásokra vonatkozóan (lakosság, ipar, közlekedés), másrészt fejlesztési javaslatot, irányvonalat jelöl ki a város levegıminıségének javítására, amely a helyi közforgalmú közlekedés nagyléptékő fejlesztésére épül. A megoldás kiválasztását a levegıszennyezés kialakulásáért felelıs kibocsátók közül a közlekedés, azon belül a személygépkocsi közlekedés nagy súlya indokolta. A poszter három szennyezettségi térképet is tartalmaz, melyeken µg/m3 mértékegységben megadott NOx szennyezettséget szemléltetek, negyedéves átlagban, isogörbék mentén. Az összehasonlíthatóság érdekében a bázis térkép a 2004. 1. negyedévi összes közúti közlekedési eredető szennyezettséget, a második és harmadik térkép a 2010. 1. negyedévre, a különbözı szcenáriók megvalósulása esetén számított, imissziós helyzetet ábrázolja. A városi közösségi közlekedési rendszer jóval több, mint egy közlekedési alágazat, hiszen a szektor más alágazataival, a gazdasági és szociális szférával, a környezeti állapottal, az egészségvédelemmel, és a területhasználattal is szorosan összefügg. A jövıbeni kutatások egyik tárgya a kapcsolódási pontok feltárása. A vizsgált rendszer egyre inkább a városokat leíró tényezık közül a meghatározó, már-már a legfontosabb változók, közé tartozik. Századunkra bebizonyosodott, hogy a városi közösségi közlekedés kérdése napjainkra megkerülhetetlen, a tényleges megoldások keresése és az ehhez szükséges fejlesztések, beruházások kivitelezése idıben, számottevıen el nem halasztható, amennyiben a cél, az élhetı városi környezet, ill. a megfelelı és egyre javuló életminıség elérése.

1

Kneip Róbert Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

65

TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁS-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Környezetvédelem a településfejlesztési tervezésben Dr. Bidló András1 – Katonáné Gombás Katalin2 – Horoszné Gulyás Margit3 A környezet egésze nemzeti kincs, alakítása fejlesztése, megırzése, fenntartása és megfelelı használata közérdek, ezért mindenkinek van feladata benne, kormányzatnak, termelınek, önkormányzatnak, társadalmi, szakmai szervezeteknek és állampolgároknak egyaránt. Kiemelt jelentısége van a területrendezésnek - ezen belül a regionális rendezésnek és a településrendezésnek -, mint átfogó igazgatási, szabályozási, környezetalakítási és környezetvédelmi tevékenységnek, érdekek érvényesítési lehetıségnek. Ezért a természetszerő és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni, értékelni szükséges. Kutatásunk célja, hogy lehetséges megoldásokat kínáljunk a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatosan felmerülı (KHV) problémákra. /Környezeti hatásvizsgálat: egy elırejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása./ Munkánk során a beruházási, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokat kívánjuk összehangolni. Kutatásunknak alapvetıen három célcsoportja van: a kormányzati, bürokratikus szervezetek; a gazdasági szervezetek és a civil szervezetek. İket kerestük fel, érdeklıdtünk véleményeik felıl, más-más szempontok szerint. Elıször összegyőjtöttük a témával kapcsolatos, fellelhetı szakirodalmat (önálló mővek, kötetben megjelent tanulmányok, cikkek, jogszabályok), majd kérdıíveket küldtünk ki a beruházóknak; felkerestük és interjúkat készítettünk a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek szakembereivel; vizsgáltuk a banki szférával kapcsolatos helyzetet, és folyamatosan kapcsolatot tartunk a civil szervezetekkel. A vizsgálatba bevont célcsoportokat elızetesen is megvizsgáltuk, jellemeztük. Különbözı szempontok szerint tettük mindezt, mint például létrejöttük (és megszőnésük) módja, alakulásuk idıszaka, körülményei, ügyek intézésének jellege, anyagi eszközök, tulajdoni viszonyok, társadalmi megítélés stb. A kutatás szorosan kapcsolódik a WAREMA projekthez, ami védett területek vízgazdálkodási problémáit kívánja feltárni úgy, hogy az érintettek minél szélesebb körét vonja be a tervezési folyamatba már az elsı fázistól kezdve. Kutatásunkat folytatva olyan módszerekkel kívánjuk a környezeti hatásvizsgálatok végzésének módszereit fejleszteni, melyekkel az érdekelt felek számára minél elfogadhatóbb döntések születhessenek. Fejlesztésünk a döntéstámogatási rendszerekre irányul. A jelenlegi döntéstámogató rendszerek elsısorban a vállalati és gazdasági irányítási területeken mőködnek, nem tartalmaznak képfeldolgozó, illetve térinformatikai elemeket. A jó döntésekhez jó adatokra kell támaszkodni, korrekt és valóságalapú adatokra. Esetünkben az alapadatbázis egy jelentıs része rendelkezésre áll (alfanumerikus és térinformatikai adatok formájában) a kiválasztott mintaterületen, ami a Velencei-tó vízgyőjtıje. Az adatok térbeli elemzésével, a rétegek egymás közötti kapcsolatának vizsgálatával olyan eredményeket, lehetıségeket, szcenáriókat készíthetünk, amelyek megkönnyítik a szakemberek döntéseit és az érintettek számára világos, átlátható képet nyújtanak az ıket körülvevı világról, környezetükrıl.

1

Dr. Bidló András Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Sopron E-mail: [email protected] Katonáné Gombás Katalin Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Sopron E-mail: [email protected] 3 Horoszné Gulyás Margit Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Sopron E-mail: [email protected] 2

66


Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon Dr. Munkácsy Béla1 – Kovács Gábor2 – Tóth János3 Bár a szél mozgási energiájának villamos áram elıállítására történı felhasználása meglepıen régi idıre, 1887-re tekint vissza, a szélturbinás technológiának valóban fontos szerepet csak a 20. század végén sikerült kivívnia. Jelentısége néhány országban már egyenjogú a fosszilis energiahordozók és az atomenergia alkalmazásaival. 2006. december 31-én 74 223 MW szélturbina-kapacitás állt rendelkezésre világszerte, s ennek 69,3%-a Európában. A szélenergetika részaránya az egyes országok, térségek villamosenergia-ellátásában ma döntı mértékben a döntéshozók környezettudatosságának függvénye, s egyes kitüntetett – nem feltétlenül kedvezı szélklímájú – helyeken eléri a 20-40% közötti értéket. Az elmúlt néhány évben hazánkban is megjelentek a szél megújuló energiáján alapuló szélerımővek. Ennek kapcsán azonban több szempontból is kérdések merültek fel: - hazánk klimatikus adottságai vajon milyen mértékben teszik lehetıvé a szélturbinák alkalmazását villamosáram-termelésünkben; - hogyan valósítható meg az egyre nagyobb berendezéseknek a hazai tájba való illesztése; - milyen kockázattal jár a kiemelkedı ökológiai értékekkel rendelkezı Kárpát-medence térségben a szélerımővek elterjedése; - milyen szabályozási hátteret és tervezést igényel a megújuló energiaforrásokon alapuló erımővek hazai körülmények közé való beillesztése. Munkánk során arra kerestük a választ, hogy milyen további tartalékok rejlenek Magyarországon a szélenergia hasznosításában területi és energetikai értelemben. A kérdéskör megválaszolását elsısorban térinformatikai alapokon kezdtük el. Mintaterületeinken (GyırMoson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Heves megyékben) meghatároztuk a szélerımővek telepítésére alkalmas területek nagyságát, majd ebbıl következıen a technikai szélenergia potenciált. A nemzetközi adatok, összehasonlítások alapján pedig a gazdasági-társadalmi potenciálra következtettünk. Az energiagazdálkodás hazánkban eddig döntıen mérnöki szakterületnek számított. Ám a pusztán mérnöki szemlélettel és ismeretanyaggal készített energetikai és környezetvédelmi programokban, stratégiákban az egyes megújuló energiaforrásokban rejlı lehetıségeket csak „mérnöki becsléssel” tudták a szakértık megállapítani, ami nagyságrendekkel eltérhet a térinformatikai módszerrel, az adott földrajzi tér kínálta lehetıségek és korlátozó tényezık feltárásával számított eredménytıl. Megítélésünk szerint kutatásunk azt is igazolja, hogy az interdiszciplináris megközelítésmód az energetikában is egyre nagyobb szerepet kellene betöltsön. Igen nagy szükség volna például a geográfusok széleskörő ismereteire és sajátos kutatási módszereire.

1 Dr. Munkácsy Béla Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Kovács Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 3 Tóth János Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest

67


Szélerımő-telepek területi elhelyezése saját fejlesztéső klímaorientált modell (KMPAM) segítségével Rózsavölgyi Kornél1 Összefoglalás - Kutatásom célja a szélenergia hasznosításának területi allokációja. Ezt egy saját fejlesztéső klímaorientált modellel KMPAM (Komplex Multifaktoros Poligenetikus Adaptív Modell) kívánom megvalósítani. Ennek a modellnek a legfontosabb eleme a szélmezı modellezés (KMPAM/W) melyre a legtöbb energiát fordítottam munkánk során, de más tényezıket is számításba vettem. Ez a szélmezı modellezés geostatisztikai, légkör fizikai és GIS számításokon, módszereken és egy szekvenciális Gaussi szimuláción (sGs) alapszik. A magyarországi szimulációkhoz a bemenı adatokat Radics (2004) WAsP 10 méter magasságra készített modellezési vizualizációjából vettem, melyet geokorrigáltam. Feltáró variográfiát és az sGs-t használva elkészítettem a modellezett terültet – Magyarország – feletti szimulációkat különbözı magasságokra. Az eredményekbıl különbözı szimulációs térképeket, modell térképeket és egy vertikális szélprofilt leíró exponenciális regresszív függvényt készítettem. A KMAPM komplex elemzései közül a 100m-es magasságra kapott eredményeket mutatom be részletesebben, mely alapján meghatározható több lehetséges helyszíne a szélenergia felhasználásnak az elızetesen meghatározott feltételek alapján.

Emplacement of wind farms in environment by the help of CMPAM Summary - My research is on the spatial allocation of possible wind energy usage. I would like to carry this out with a self-developed model (Complex Multifactoral Polygenetic Adaptive Model = CMPAM), which basically is a climate-oriented system, but other kind of factors are also considered. The wind field modelling core (CMPAM/W) is mainly based on sGs (sequential Gaussian simulation) hence geostatistics, but atmospheric physics and GIS are used as well. For the application developed for Hungary I used WAsP visualization from Radics (2004) at 10 m height as input data, the geocorrection of which was performed by me. Using optimized variography and sequential Gaussian simulation, my results were applied for Hungary in different heights. From the simulations results different simulation maps and model maps were produced furthermore, an exponential regressive function describing the vertical wind profile was also established on the basis of sGs simulations. From the complex analyses of CMPAM the result of 100 m height will be analyzed more in my presentation. By virtue of result of CMPAM at 100 m height those sites can be defined that would be suitable for wind energy utilization under given conditions.

1

Rózsavölgyi Kornél Debreceni Egyetem, TEK, Meteorológiai Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

68


A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése Kardos Levente1 Az anaerob szennyvíziszap kezelés (anaerob lebontás) során a szennyvíziszapból biogáz nyerhetı, amely energetikai célú felhasználása egy szennyvíztisztító telep számára meghatározó jelentıségő. Az anaerob lebontás folyamatát a szubsztrát összetétele, a szubsztrát beadagolásának sebessége, a kevertetés, a hımérséklet, valamint a toxikus anyagok határozzák meg. Az anaerob lebontás gyakorlatában az ismeretek sokszor empirikus jellegőek, amelyek sok esetben nem képesek kellıen megmagyarázni a lebontás (rothasztás) során bekövetkezı jelenségeket. Az anaerob lebontás optimalizálása érdekében meg kell ismerni az iszap sajátságait, hiszen e tulajdonságok ismeretében lehet növelni a keletkezı biogáz mennyiségét. Munkám során az anaerob szennyvíziszapok enzimaktivitását végeztem. Vizsgálataim középpontjában a dehidrogenáz, a proteáz, a lipáz enzimek szerepelnek. Ezen enzimvizsgálatok segítségével több információt szerezhetünk változó szubsztrát összetétel (fehérje, illetve zsírtartalmú szennyvizek szennyvíziszappal történı együttes rothasztása) esetén, mint a gyakorlatban használt ellenırzı paraméterek által (hımérséklet, kémhatás, lúgosság, illósav, biogáz összetétel, redoxipotenciál, stb.). Az enzimaktivitás mérésekkel elsısorban az anaerob lebontás elsı (savtermelı-) fázisának hidrolízis folyamatait jellemezhetjük, hiszen az enzimek a szubsztrátok lebontásában nagy szerepet játszanak. Az enzimaktivitást meghatározza a szennyvíziszap összetétele, a terhelés sebessége, a mikrobiológiai populáció jellege, valamint a környezeti tényezık (hımérséklet, kémhatás, stb.). Félüzemi anaerob fermentorokban végzett hımérséklet átüzemelési kísérletsorozatban vizsgáltam az enzimaktivitásokat. Azonos szerves anyag térfogati terhelés mellett mezofil hımérsékletrıl (35°C) termofil (55°C) és a feletti hımérsékletre párhuzamosan üzemeltünk át a két reaktort. A hımérsékletemelés kedvezı, majd kedvezıtlen hatása megmutatkozott a biogáz mennyiségében, a biogáz összetételében és a vizsgált enzimaktivitásokban is. Különösen fontos a hidrolízist végzı enzimek (lipáz, proteáz) szerepe az anaerob rothasztásban, mivel ezek a makromolekulákat kisebb egységekre bontják, amelyek azután behatolnak a sejtek belsejébe, ahol további lebomlást szenvednek, biogázzá alakulhatnak, vagy a sejtanyag építıkövéül szolgálhatnak. A hidrolitikus enzimaktivitással jellemezhetı egy szubsztrát bonthatósága is, ugyanis a szubsztrát lebontási sebesség az enzimaktivitás függvénye, így az eltérı szubsztrátok biológiai bonhatósága is következtethetünk. Munkám eredményei az anaerob baktériumközösség vizsgálatok eredményeivel közösen hozzájárulhat az anaerob szennyvíziszap lebontás optimalizálásához, azaz minél több biogáz elıállításához.

1

Kardos Levente Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, Budapest E-mail: [email protected]

69


Fenntartható vízkezelési módszerek Indiában és ezek magyarországi hasznosíthatósága Dr. Wilhelm Zoltán1 Sok szakértı állítása szerint a víz a Föld legjellegzetesebb alkotórésze. Kiemelik, hogy ez a legfontosabb erıforrás, melyet bolygónk az emberiségnek nyújt. Ennek ellenére planétánkon szinte mindenütt mostohán kezelik az élet e létfontosságú építıelemét. Hosszan jellemezhetnénk azokat a folyamatokat, melyek révén a víz egyre kisebb mennyiségben és egyre rosszabb minıségben áll rendelkezésünkre. Mindezért ma mind több régióban válik a víz stratégiai fontosságú tényezıvé. Magyarországon, becslések szerint, a globális felmelegedéssel összefüggésben – a hazai éghajlatkutatók véleménye szerint – nyáron a csapadékmennyiség csökkenése várható. Ezzel teljesen egybecsengenek a VAHAVA-projekt eddigi megállapításai: „Magyarországon – hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a nyári csapadék mennyiségének csökkenése és egyes szélsıséges idıjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható.” Talán nem túlzás azt állítanom, hogy ezen forgatókönyv bekövetkezését megelızıen tanulnunk kell olyan területek évezredes vízkezelési tapasztalataiból, melyeken a fentiekben leírt, Kárpát-medencére vonatkozó szélsıségek nem szokatlanok. Ilyen Északnyugat-India, ahol a hazánkra is jellemzı évi csapadékmennyiségek mérhetık, az átlaghımérséklet azonban jóval magasabb. Az ott alkalmazott ısi vízkezelési módok – néhány vadhajtás kivételével – használhatóak lennének hazánkban is. Ezen gondolatmenet alapján adom meg elıadásom legfıbb célját: a helyi szakirodalom feldolgozása, terepbejárások, interjúk elkészítése során párhuzamokat találni a (lehetséges) hazai és az ottani viszonyok között, majd az eredményeket térinformatikai eljárások segítségével összegezni. Ez által hazánkban is használható modellt alkotni az esetleges negatív hatások bekövetkeztének esetére.

1

Dr. Wilhelm Zoltán Pécsi Tudományegyetem, TTK Környezettudományi Intézet, Pécs E-mail: [email protected]

70


Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán, vagy környezettudatos magatartás? Kátay Ákos1 – Nagy László2 A téma aktualitását és egyben vizsgálatának szükségességét az adja, hogy a turizmus iparág képviselıi – és ebben jelentıs hányadot képeznek a turisztikai infrastruktúra nagy-létesítményei, nevezetesen a szállodák – a környezetre gyakorolt hatásukat tekintve nem csak nagyfogyasztóknak minısülnek, hanem olyan szemléletformáló lehetıséggel is rendelkeznek, amelynek kihasználása kifejezetten pozitív hatást gyakorolhat egy térség, egy települési környezet megóvása érdekében az ott jelentkezı és végzett környezettudatos szakmai tevékenység tekintetében. A kutatás alapját, elméleti megalapozását az szolgáltatja, hogy a gazdálkodó szervezetek –jelen esetben a vizsgálatba bevont szállodák – környezettudatos tevékenységét már nem csak EU-s irányelvek és ajánlások ösztönzik, hanem a szakma képviselıi, a szakmai szervezetek is egyre népszerőbb környezetvédelmi programokkal és pályázati lehetıségekkel rendelkeznek. A Magyar Szállodaszövetség „Zöld szálloda” pályázatának szereplıi, a beadott és nyertes pályázók száma is évrıl évre nı. Ez arra enged következtetni, hogy a mőködı szállodák üzemeltetıi felismerték annak fontosságát, hogy számukra a környezettudatos tevékenység hosszú távon nem csak a miatt jelenthet többlet-profitot, mert az energia- és víztakarékos berendezéseik stb. költségcsökkentı hatásúak. Hanem azért is, mert a vendég felé közvetített, a környezettudatos tevékenységet elıtérbe helyezı, információ még nagyobb vendégforgalmat generál, és így az adott desztináció (nem csupán az egyes egységek) egyre nagyobb sikere is mérhetıvé válik. Kutatásunk célja az, hogy Magyarország – a vizsgálatba bevont – nagyvárosaiban mőködı 3-5 csillagos szállodák milyen spontán vagy tudatos megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a mindennapi szakmai tevékenység során keletkezett hulladékból a lehetı legkevesebb keletkezzen, és az elkerülhetetlenül felgyülemlı hulladék-mennyiséget szelektíven győjtsék az újrahasznosítás érdekében. Ennek megfelelıen – és nem csak a hulladékgazdálkodás érdekében – milyen szerephez juthat a szálloda környezetvédelmi felelıse (ha egyáltalán van erre kijelölt személy), valamint készült-e környezetvédelmi programcsomag a környezettudatos tevékenység bizonyítékaként.

1 2

Kátay Ákos Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, Székesfehérvár E-mail: [email protected] Nagy László Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, Székesfehérvár E-mail: [email protected]

71


Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása Dr. Munkácsy Béla1 – Ballabás Gábor2 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) értelmében a képzıdı települési hulladékok korszerő kezelését hazánkban regionális települési szilárdhulladék-kezelı rendszerek kell végezzék. Komárom-Esztergom megye településeinek zöme két regionális hulladékgazdálkodási társuláshoz (és így két rendszerhez) tartoznak. Az Oroszlány és Tata környéki települések, valamint Esztergom a Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer részei, míg a többi település, köztük a megyeszékhely is a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer tagja. A két hulladékgazdálkodási társulás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2006. novemberében elkészített Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Stratégiája alapján kell mőködjön. A stratégia a 2007-tıl 2016-ig terjedı idıszakra határoz meg célokat. Az ennek alapján létrehozott stratégiai dokumentumok éppen napjainkban készülnek. Ezek 2 évtizedre határozzák majd meg a szükséges lépéseket, de beruházásaik révén valójában 3-4 évtizedre befolyásolják a térség hulladékgazdálkodásának sorsát. Nem elhanyagolható, hogy 30-50 milliárd forintos költségigényükkel hatalmas kiadást jelentenek majd az érintett településeknek. A megyénk területére készített tervek sajnálatos módon csak részben felelnek meg az érvényben lévı hazai és európai uniós stratégiáknak, jogszabályoknak, a 21. század elvárásainak, hiszen a hulladék keletkezésének csökkentésére nem tesznek érdemi javaslatokat, nem kínálnak megoldást. Megközelítésmódjuk, bár sok tekintetben elırelépést jelentenek (pl. szelektív hulladékgyőjtés és az újrahasznosítás jelentıs bıvítése, régi hulladéklerakók rekultivációja, az új és felújítandó hulladékkezelı létesítmények biztonságának növekedése stb.) egysíkúan mérnöki, beruházás-központú, még érintılegesen sem foglalkoznak a jogi, gazdasági és mőszaki szabályozás megoldásaival, a képzésben, nevelésben (környezeti nevelésben, felnıttek szemléletformálásában) rejlı lehetıségekkel illetve kötelezettségekkel. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer 169 (ebbıl 29 Komárom-Esztergom megyei) településen lakó mintegy 680 ezer fı települési szilárd hulladék kezelésének megfelelı megoldását tőzi ki feladatként, melyhez hozzá tartozik az ehhez szükséges mőszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtőrt és illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása, területének rekultiválása. A hulladék mennyisége tömegben kifejezve 2026-ra 127%-ra nı 2002-es bázisévhez képest. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer A Társulás által koordinált hulladékgazdálkodási program fı célja a 84 társult önkormányzat (42 Komárom-Esztergom megyei) közigazgatási területén élı 425.585 fıs lakosság számára a kommunális szilárd hulladék, valamint a kommunális hulladékkal együtt kezelhetı termelési/intézményi tevékenységbıl származó szilárd hulladék és a képzıdött szennyvíziszap kezelésére alkalmas rendszer létrehozása. Tervezési célként a hulladék mennyiségének 168%-ra történı növekedése szerepel. Tanulmányunk célja, hogy a két regionális hulladékgazdálkodási rendszer hozzáférhetı dokumentumai alapján, azokat az Európai Unió és hazánk hulladékgazdálkodási alapelveinek, stratégiáinak, jogszabályainak figyelembevételével értékelje. 1

Dr. Munkácsy Béla Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected] 2 Ballabás Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék., Budapest E-mail: [email protected]

72


A települési szilárd hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon Dr. Fazekas István1 - Orosz Zoltán2 Hazánkban a rendszerváltozást követıen kerültek a figyelem középpontjába a hulladékokkal kapcsolatos környezeti problémák. Tanszékünk is a 90-es évek eleje óta foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Akkoriban osztrák - a grazi Karl Franzens Egyetemen dolgozó - kollégákkal közösen, de alapvetıen az ı kutatási és gyakorlati tapasztalatukra és iránymutatásukra támaszkodva végeztünk a két ország hulladékgazdálkodását összehasonlító, a hazai helyzetet részletesen elemzı és a korszerőtlen hulladéklerakóink környezeti hatásaira irányuló vizsgálatokat. Ugyancsak a 90-es évek elején figyelhettük meg a német és az osztrák (Debrecenben éppen a grazi székhelyő A.S.A.) kommunális hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek óriási expanzióját Magyarországon, elsısorban az új, nagy környezeti biztonságot garantáló regionális hulladéklerakók kialakítása terén. A tevékenységük és a beruházásaik fejlett technológiai hátterét, azaz piaci versenyképességüket elsısorban annak az elınynek köszönhették, amelyet a szigorú hazai szabályozásuk által kikényszerített - más országokat megelızı - tudományos eredményeik és tapasztalataik biztosítottak ezen a téren. A településeink többségén ekkor próbálkoztak elıször (döntıen pályázati támogatás, például PHARE segítségével) a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésével is, amelynek akkor sem a feldolgozó háttéripara, sem az anyagi feltételrendszere nem állt rendelkezésre. Miután az önkormányzatok nem tájékozódtak a másodnyersanyag piacon az értékesítési lehetıségekrıl és minıségi követelményekrıl, a lakossági szelektív győjtésbıl származó szennyezett, kevert hulladék gyakran a szemétlerakókra került, amely semmiképpen nem javította a lakosság hozzáállását. Akkoriban még sem országos, sem helyi szinten nem létezett Magyarországon hulladékgazdálkodási tervezés. A keletkezı, elszállított és ártalmatlanított települési szilárdhulladék mennyiségére és összetételére vonatkozóan a 90-es évek közepéig elsısorban csak becsült adatok álltak rendelkezésre. A hulladéklerakók üzemeltetıit ugyan jogszabály kötelezte adatszolgáltatásra, ez azonban többségében elmaradt, vagy semmivel sem nyújtott pontosabb képet, mint a korábbi becslések. Az üzemeltetık ugyanis többnyire maguk a települési önkormányzatok voltak, akik a hulladéklerakók felszereltségi, üzemeltetési és felügyeleti hiányosságai miatt jórészt maguk is becslésen alapuló jelentést küldtek a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelıségekhez. Pontos adatok híján Magyarország még 1997-ben is csak becslésre alapozva, meglehetıs általánosságokat megfogalmazva tudta jellemezni az Európai Unió számára a települési szilárdhulladék-gazdálkodás országos helyzetét. Ekkor fogalmazódott meg az - a napjainkban is idınként még elhangzó - állítás, hogy hazánk kommunális hulladékgazdálkodásának 25-30 éves lemaradást kell behoznia, ha a legfejlettebb európai országok színvonalát kívánja elérni. Azóta a hulladékgazdálkodás területén a hazai jogharmonizáció lényegében megvalósult. A hazai hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény tartalmilag megfelel az uniós szabályozásnak. Magyarország elfogadta a 2003-2008. közötti idıszakra az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk, mennyit is sikerült az említett lemaradásból behoznunk, mely területeken vannak továbbra is komoly feladataink. Cikkünk elkészítéséhez felhasználtuk a szelektív hulladékgyőjtés lakossági fogadtatásával kapcsolatos kérdıíves vizsgálataink eredményeit, a 2007 nyarán a zöldhatóságok körében végzett kérdıíves vizsgálatunk legfrissebb adatait, az uniós hulladékgazdálkodási (ISPA) projektek hazai tapasztalatait, továbbá a KvVM 2007-2016 közötti idıszakra készített - a települési szilárd hulladékgazdálkodásra vonatkozó - fejlesztési stratégiáját, és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elıirányzott operatív programok hulladékgazdálkodásra vonatkozó tervezett fejlesztési célkitőzéseit. 1Dr. 2

Fazekas István Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected] Orosz Zoltán Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

73


Környezeti kulcsmutatók alkalmazhatósága a Közép-Dunántúli régió településeinek példáján Ballabás Gábor1 Az 1992-es Riói ENSZ Föld-csúcson sok fontos fenntarthatósági és környezetpolitikai alapelv nemzetközi elfogadása mellett elfogadást nyert a környezeti információkhoz való hozzáférés joga is. Ezt követıen a szakpolitikában, a környezeti tervezésben és a jelentéskészítésben egyaránt jól használható indikátorrendszerek kerültek, kerülnek kialakításra. Elég csak ennek kapcsán kiemelni az ENSZ fenntarthatósági (és azon belül környezeti) mutatórendszerét, az OECD által elsıként kidolgozott nemzetközi környezeti mutatókészletet, vagy az EUROSTAT fenntarthatósági mutatókészletét. Ugyanakkor az is tény, hogy egyre növekszik az érdeklıdés a civil társadalom tájékoztatására szolgáló és nyilvánossággal folyó mind szélesebb körő kommunikációban alkalmazható (fenntarthatósági vagy azon belül környezeti) mutatók kiválasztására és alkalmazására. E fontos cél érdekében került kialakításra például az OECD alap mutatókészletébıl az a környezeti kulcsmutató készlet, mely napjainkban ezen országokban már használatban van. Örvendetes fejlemény, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is egyre bıvül azon mutatók köre, melyekkel többek közt a hazai természeti erıforrások állapota, és a különféle szennyezési kérdések (és ezek változásai) is egyre növekvı mértékben értékelhetıvé válnak. Ugyanakkor az is tény, hogy például két irányban: a mind alacsonyabb szintő területi, valamint települési adatok győjtése szintjén, illetve a közvélemény tájékoztatásra szolgáló közérthetı környezeti adatok győjtésében, közrebocsátásban és felhasználásban vannak még hiányosságok. Jelen munka arra keresi a választ, hogy egy hazai kiemelt tervezési-statisztikai régióra (KözépDunántúli régió), illetve annak településeire legyőjthetıek, illetve kialakíthatóak-e olyan hangsúlyozottan környezeti kulcsmutatók, melyek a nemzetközi példáknak megfelelıen a közvélemény tájékoztatására szolgálhatnak. Ezzel párhuzamosan cél olyan módszerek alkalmazása is, melyek segítségével objektív és közérthetı formában e mutatók könnyebben érthetıvé és értékelhetıvé válnak.

1

Ballabás Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

74

NÉVJEGYZÉK _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A________________________________ Ambrus L. Attila .................................. 14 Angyal Zsuzsanna ................................ 49 B________________________________ Ballabás Gábor ............................... 72, 74 Baros Zoltán......................................... 43 Benkhard Borbála........................... 34, 38 Berényi B. Eszter.................................. 26 Bidló András ........................................ 66 Bodnár Réka................................... 34, 38 Bolgár Blanka ................................. 34, 38 Boros Lajos .......................................... 55 Boudewijn van Leeuwen....................... 45 Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér . 53 Cs_______________________________ Csapó Tamás ....................................... 15 Csizmarik Gábor .................................. 53 Csorba Péter............................. 10, 34, 38 Csüllög Gábor ..................................... 46 D________________________________ Darabos József Attila............................ 57 Dávid Lóránt........................................ 33 Dövényi Zoltán .................................... 21 É________________________________ Ékes Veronika ................................ 34, 38 F________________________________ Fazekas István ...................................... 73 Füleky György ...................................... 52 G-Gy_____________________________ Gajdátsy Péter ...................................... 43 Gergely Erzsébet .................................. 19 Gyenizse Péter................................ 48, 58 H________________________________ Hajdu Zoltán........................................ 52 Hajdú Zoltán........................................ 13 Hajduné Dr. Darabos Gabriella ............ 54 Havasi Virág ......................................... 22 Hegedős Gábor .............................. 25, 55 Henits László........................................ 45 Horoszné Gulyás Margit....................... 66 Horváth Balázs ..................................... 62 Horváth Gergely............................. 46, 49

I__________________________________ Izsák Éva.............................................. 40 J__________________________________ Juray Tünde .......................................... 29 K_________________________________ Karancsi Zoltán .............................. 32, 37 Kardos Levente .................................... 69 Kátay Ákos ........................................... 71 Katona Zoltán ...................................... 32 Katonáné Gombás Katalin ................... 66 Kiss Andrea .................................... 36, 37 Kiss Anita....................................... 34, 38 Kneip Róbert.................................. 42, 65 Korom Annamária................................ 56 Kovács András Donát .......................... 28 Kovács Ferenc...................................... 45 Kovács Gábor ...................................... 67 Kovács Zoltán ...................................... 12 Körmendy Imre ................................... 16 L_________________________________ Lóczy Dénes......................................... 48 M________________________________ Mahara, Georghe .................................. 14 Megyeriné Runyó Anna ........................ 44 Mészáros M. ........................................ 45 Mészáros Mónika.................................. 24 Molnár József László ...................... 60, 64 Molnár Judit ......................................... 23 Mucsi László......................................... 45 Munkácsy Béla................................ 67, 72 N_________________________________ Nagy László.......................................... 71 Nagyváradi László................................. 58 Németh Ágnes...................................... 33 O_________________________________ Orosz Zoltán ........................................ 73 P__________________________________ Pál Viktor ............................................. 55 Pikó F. Bettina...................................... 27 Pintér Nikolett...................................... 30 Pirkhoffer Ervin ............................. 48, 58 Pluhár F. Zsuzsanna ............................. 27

75

NÉVJEGYZÉK _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Pócsik Edit ..................................... 36, 37 Prakfalvi Péter ...................................... 49 Probáld Ferenc ..................................... 40 R________________________________ Rakonczai János ................................... 18 Rózsavölgyi Kornél .............................. 68 S-Sz______________________________ Siskáné Dr. Szilasi Beáta ....................... 59 Süli-Zakar István .................................. 14 Szabó Lajos .......................................... 30 Szabó Mária.......................................... 50 Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó........... 53 Szatmári József ..................................... 45 Szegedi Sándor ..................................... 41 Szokolovszki Zoltán ............................. 47 Szőcs Viktor ......................................... 63 T________________________________ Tánczos Lászlóné ................................. 61 Tobak Zalán ......................................... 45 Tóth János............................................ 67 Tóth József........................................... 20 Török Árpád ........................................ 61 U________________________________ Uzzoli Annamária................................. 27 V________________________________ Varga Ádám ......................................... 51 Vasas Attila........................................... 31 Vidor Ferenc ....................................... 11 Vízler Vanda......................................... 30 W________________________________ Wilhelm Zoltán .................................... 70

76

JEGYZETEK _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

77

JEGYZETEK _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

78

JEGYZETEK _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

79

JEGYZETEK _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

80

Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr

Recommend Documents