Dr. Bor Zsolt portréja (2000 October 08, Sunday) - Munkatársunktól
Dr. Bor Zsolt a Szegedi Tudományegyetem egyik kiemelkedQ fizikusa, aki nemzetközi hírnévnek örvend. Kutatásainak eredményei, tanulmányai kevés kivételtQl eltekintve angol nyelven jelennek meg. Több európai és amerikai egyetem vendégprofesszora volt már, jelenleg éppen az Egyesült Államok egyik vezetQ high-tech cégétQl érkezett haza, ahol a jövQ évezred egyik fontos technológiáját kutatta. Munkájáról, életérQl és a világjáró ember tapasztalatairól beszélgettünk vele.
Bor Zsolt hazánk amerikai megítélésérQl beszél (Real Audio) Bor Zsolt pályaválasztásáról mond néhány szót (Real Audio)
- Most érkezett vissza másfél év után az Egyesült Államokból. Mi volt kint tartózkodásának az oka?
B. ZS.: - 14 hónapot voltam kint az Egyesült Államokban, Kaliforniában San Diego közelében egy high - tech cégnél, amely olyan lézerek gyártásával foglalkozik, amely a számítógépek lelkét jelentQ integrált áramkörök gyártásához szükséges.
Több dologgal is foglalkoztunk. A dolog egyik része a litográfiai célokra felhasználható lézerek fejlesztése volt. A másik bizonyos optikai anyagok vizsgálata volt. Tulajdonképpen azt célozták ezek az utóbbi vizsgálatok, hogy meg lehessen állapítani, hogy azok az optikai lencsék, amelyeket ezekben a berendezésekben használnak, vajon ki fognak - e bírni egy várhatóan tíz éves életciklust. Erre a kérdésre kellett választ adni. De erre a kérdésre három hónap alatt kellett választ adni, tehát nem volt rá tíz év. Erre az eldöntendQ kérdésre kellett választ adnom.
Gondolom sikerült megválaszolnia a kérdést.
B.ZS.: - Sikerült, bár, hogy ennek mennyire örül az ipar azt nem tudom, mert a válasz körülbelül az volt, hogy igen, találtam ilyet, létezik olyan optikai anyag, amely ezt ki fogja bírni, de az, hogy ezt hogyan kell elQállítani, az már egy másik kérdés.
- Hogyan került kapcsolatba ezzel a kutatóintézettel?
B. ZS.: - Tulajdonképpen ennek az elQtörténete az, hogy 1994 - ben kint voltam egy egyetemen oktatni, ott nagyon kevés pénzt adtak, ezért részidQben elmentem egy másik céghez konzultánsnak. Ott ismerkedtem össze egy mérnökkel, aki késQbb elment ehhez a másik céghez, és engem is Q hívott meg, hogy menjek oda hozzájuk dolgozni. Ezek a high - tech cégek amúgy mindig nagy munkaerQhiánnyal küszködnek. Az egy általános tendencia, hogy a jól képzett emberekbQl nagyon nagy hiány van az Egyesült Államoknak különösen azon a részén, ahol a high - tech virágzik.
- Elég sok idQt töltött kint az Államokban, milyen tapasztalatokat szerzett az ottani viszonyokról?
B. ZS.: - Az egyik meghatározó dolog az, http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-12, 13:45
hogy ez egy olyan ország, amit a magasan fejlett technológiák irányítanak, és ezen a területen példamutató tevékenységet folytatnak. Az világos, hogy jó sorsuk elQre meg van határozva, és hosszú idQn keresztül sok bajuk nem lesz. A világ valahogy úgy változott meg, hogy az igazi értékteremtQ tényezQ a high tech lesz, és azok az országok, amelyek ezen a területen elQl fognak járni, mindig nagyon jó helyzetben lesznek. A magasan fejlett technológiák megszerzése lesz az a fegyver, amellyel a különbözQ régiók, és országok egymással hadakozni fognak, olyan értelemben, hogy aki ezt megszerzi az elQnyösebb helyzetbe fog kerülni a többiekkel szemben. Erre talán a legjobb példa a kommunizmus összeomlása. Gondolom senki sem veszi azt komolyan, hogy a Szovjetunió ellenzéki szamizdat kiadványok miatt omlottak össze vagy hogy az ellenzéki kerekasztal fenyegetéseitQl ijedtek meg a szovjetek, és attól vonultak ki. Nem. Reménytelenül alulmaradtak a magasan fejlett technológiák megszerzéséért vívott harcban. Abszolute reménytelenül alulmaradtak, és ez okozta az összeomlásukat. Ez is egy példa arra, hogy a high-tech egy tényezQ, amely meg fogja a határozni a nemzeteknek egy bizonyos rangsorát a jövQben. Tehát ilyen tekintetben Amerika jövQje megnyugtatóan biztosítva van.
Névjegy
1949-ben született. Fokozatok: 1973 Elektromérnök, Kijevi Mûszaki Egyetem Radioelektronikai Kar 1974 Fizikus, JATE 1975 PhD. fizikából, JATE Pozíciók: 1988- kutatócsoport vezetõ, MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport 1989- egyetemi tanár, JATE 1989- tanszékvezetõ, JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Külföldi tanulmányutak: 1977-87 Vendégkutató, Max Planck Institut, Göttingen, Németország(6.5 év), Vendégprofesszor, University of California Irvin, 1994-95 Vendégprofesszor, Rice University, Houston 1995 Vendégprofesszor, ETH, Zurich Kitüntetések 1994 Széchenyi díj 1982 Eötvös Loránd Fizikai Társulat - Gyulai Zoltán díj 1980 MTA Kiemelt Fõirány Pályadíj 1974 MTA Kiemelt Fõirány Pályadíj http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-12, 13:45
Szakmai szervezeti tagság külföldi Academia Europaea tagja, London, UK (1993) IUPAP Kvantumelektronikai Szakcsoport tagja Európai Fizikai Társulat tagja Európai Fizikai Társulat tagja Kvantumelektronikai és Optikai Szakcsoport elnökségi tag hazai MTA Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottság tagja MTA Atom- és Molekulafizikai Bizottság tagja Magyar Akkreditációs Bizottság tagja MTA Doktori Tanács tagja BME Habilitációs Bizottság tagja JATE Habilitációs Bizottság tagja Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja
KUTATÁSI TERÜLETEK Ultragyors Lézer Spektroszkópia Ultrarövid lézerimpulzusok keltése, femtoszekundumos lézerimpulzusok mérése, terjedése diszperzív közegben és optikai rendszerekben. Femtoszekundumos lézerimpulzusok erõsítése. Lézerek Orvosi Alkalmazásai Nem Diffraktáló Lézernyalábok Optikai Litográfia
- Milyen társadalmi különbségeket figyelt meg hazánk és az Államok között?
Mondanék néhány dolgot az amerikaiak életmódjáró. Nekem nagyon tetszett az egészséges életmódra nevelés. Ez nagyon magas szinten történik. Még az iskolában is van ilyen tantárgy, és azt igen ügyesen oktatják. Saját fiamon láttam mennyire megváltozott az Q táplálkozási és életszokása elsQsorban az ott tanultak hatására. Mindenféleképpen jó, hogy az étkezésükre nagyon figyelnek, és a testmozgást is fontosnak tartják. Lehetne beszélni tulajdonképpen az iskolarendszerükrQl is. Az iskolarendszerrQl két dolgot kell elmondani: ha a 18 éves korosztályt nézzük, világos az, hogy Európában és Magyarországon is ennek a korosztálynak a tudásszínvonala általában magasabb, mint Amerikában. Ez tehát a tény. Amerikában kevesebbet tanítanak, de http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-12, 13:45
amit megtanítanak, azt alaposan megtanítják. Különbség van továbbá a megtanított anyagban is. Amerikában mindennapi életben sokkal inkább használhatóbb tananyagot tanítanak, mint nálunk. A számítástechnikához való viszonya egy ottani 18 évesnek sokkal jobb, mint Magyarországon. Ezeknek az eszközöknek a használata ott tényleg mindennapi élet része. Tehát alapvetQen azt lehet mondani, hogy a tudásanyagnak mennyisége Európában és Magyarországon nagyobb, de odaát jobban használható dolgot tanulnak. Érdekes, hogy hogyan változik meg a tudásszint késQbb az egyetemeken. Az elQzQekbQl következik, hogy az egyetemekre bekerülQ emberek tudásszintje alacsonyabb, mint itthon, de amikor kikerülnek az egyetemekrQl ez a különbség eltqnik. Ezen el kellene gondolkodni, mi az oka. Mindenesetre azt vettem észre, hogy ott egy jó egyetemet elvégzett hallgató, mintha a termelésben, kutatásban jobban használható lenne mint a nálunk végzett. Érdekes még, hogy az iskolarendszer feltételezi, hogy a diákok pénzkeresés céljából elmennek dolgozni részidQben bolti eladónak, vagy gyorsétkezdékbe kiszolgálóknak. Teljesen általános dolog, hogy még a lehetQ legjobb anyagi körülmények között élQ családok gyerekei is eljárnak dolgozni. Ennek a gazdasági hatása is nyílván nagyon jelentQs, de a diákok életre nevelésében is egy nagyon lényeges elem. A diákokat amúgy eléggé kézben és karban tartják ezekben az iskolákban. Például nagyon tetszett nekem az a fegyelmezési eljárás, aminek a neve az, hogy szombati iskola. Ha a gyerek notóriusan valami függelemsértést hajt végre, és azért láttam ilyet a közvetlen környezetemben is, akkor azt szombati iskolára ítélik, ami azt jelenti, hogy szombat reggel 8 - tól 12 - ig a gyereknek be kell mennie az iskolába, ott el kell töltenie négy órát, és ez idQ alatt ott csak a tanulmányaival kapcsolatos dolgokat mqvelhet. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy reggel hétkor a szülQ felkel, és elviszi a gyereket az iskolába. Mivel szombaton nincsen iskolabusz, ez alkalmat ad arra, hogy mintegy harminc percen keresztül elbeszélgessen csemetéjével, hogy miért is ítélték szombati iskolára. Az is egy kellemes dolog, ha a szülQ szombati programját derékba töri az a dolog, hogy délben menni kell a gyerekért az iskolába, úgyhogy ennek is nevelQ hatása van. Ez egy viszonylag egyszerq fegyelmezési eljárás. Ott nagyon vigyáznak a fiatalokra. FQleg arra vigyáznak, hogy 18 év alatt alkoholhoz, és cigarettához ne jussanak. Szerintem meggondolandó lenne, hogy ezt más országokba is ugyanilyen szigorral bevezessék.
- Magyarországot mennyire ismerik?
B. ZS.: - Magyarországról körülbelül annyit tudnak, mint amekkora Magyarország súlya a világban. Egy tíz milliós nemzet a durván öt milliárd lakosú föld lakosságának 0,2% - át teszi ki. Magyarország körülbelül ilyen arányban jelenik meg az amerikai sajtóban. Annak ellenére, hogy Magyarország a lakossági létszámához képest igen jelentQsen hozzájárult a világ kultúrkincséhez. Kint Magyarországról nem sok hírt hallottam, kivéve a tiszai ciánszenyezést, bár ezt is eléggé elnagyoltan közölték, mert arról volt csak szó, hogy súlyos ciánszennyezQdés volt, továbbá az, hogy Romániából indult el, és a harmadik állítás ezzel kapcsolatban az volt, hogy Kelet - Erópában mindenhol nagy baj van a környezetszennyezéssel. Érdekes, hogy azt nem említették meg, hogy az egész egy lelketlen, ausztrál csirkefogó vállalkozó felelQtlen tevékenysége miatt következett be. Tehát Magyarországról nagyon kevés hírt lehet hallani. Magyarországot néha filmekben és mqvészeti alkotásokban bemutatják. Sajnos, és ezt szomorúan vettem tudomásul, hogy Magyarországról ezek a mqvészi alkotások sokkal kedvezQtlenebb képet festenek, mint az valójában indokolt lenne.
Bor Zsolt hazánk amerikai megítélésérQl beszél (Real Audio)
- Hogyan lett Professzor úrból ilyen világjáró kutató? http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-12, 13:45
B. ZS.: - A pályafutásomat egy az egyetemen mqködQ akadémiai kutatócsoportnál kezdtem. KésQbb, tíz évvel ezelQtt lettem az egyetemnek tanszékvezetQ egyetemi tanára, azóta oktatok és kutatok is. A kutatással pedig törvényszerqen együtt jár az utazás is.
- Tanítani vagy kutatni szeret jobban?
B. ZS.: - Nehéz a kettQt különválasztani. A tanítást és a kutatást az ember általában együtt szokta mqvelni, és nem is tudom lehetne - e sorrendet felállítani, hogy melyiknek nagyobb az élvezeti értéke. Mind a kettQ nagyon érdekes terület, és mind a kettQt nagyon szeretem.
- Mi késztette arra, hogy a fizikával kezdjen foglalkozni?
B. ZS.: - Pszintén szólva én elQször sportoló akartam lenni, mert általános iskolában ez volt a legérdekesebb tantárgy, amivel találkoztam. Azután késQbb nyolcadikban mindenáron autó vagy motorszerelQ akartam lenni, de a szülQi önkény volt azt mondta: márpedig nem a gépipari technikumba, hanem valamelyik gimnáziumba mégy. Ez volt az otthoni pályaválasztási tanácsadás, amiért ma már nagyon hálás vagyok édesapámnak. De valószínüleg családi oka is lehetett annak, hogy fizikuslettem, hiszen édesapám, édesanyám is természettudományokat oktató tanárok voltak. Valószínqleg ez is befolyásolta a pályaválasztásomat. Így lett belQlem majdnem fizikus, pontosabban szólva elektromérnökként kezdtem, de a sors végül is a fizika felé fordított, de egy cseppet sem bántam meg.
- Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?
B. ZS.: - Sajnos, az olyan régen volt, hogy pontosan már nem emlékszem rá vissza. Az idQ homályában ez általában torzulni és szépülni szokott. Arra emlékszem, hogy az iskolával nekem semmi bajom nem volt. Szerettem iskolába járni, bár sosem voltam eminens tanuló. Nekem csak jó emlékeim vannak mindkét iskolámról, mind az általános, mind a középiskoláról. Szerintem jó tanáraim voltak, és jó körülmények között, kellemesen töltöttük ott az idQnket.
- Eleven gyerek volt?
B. ZS.: - Ezt mondják mások, és azt hiszem nem alaptalanul. - Édesapja Dr. Bor Pál, fQiskolai tanár nyilatkozta azt egyszer, hogy Q nem akarta, hogy a gyerekei közül bármelyik is tanár legyen, de valahogy mindegyiknek valamilyen szinten köze lett a tanításhoz.
B. ZS.: - A szülQk akarata nem mindig érvényesül. Ha az ember tudományos pályát választ, akkor elQbb - utóbb kapcsolatba kerül az oktatással. Lehet, hogy édesapámnak véleménye azzal kapcsolatos, hogy mint gyakorló pedagógus azt azért észlelte, hogy a pedagógusok társadalmi megítélése, társadalmi megbecsülése több mint nem megfelelQ. Világos, hogy minden szülQ azt szeretné, hogy ha a gyereke http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-12, 13:45
nagyon jó oktatást kapna, és ezért áldoz. Pénzt is. Azonban társadalmi szinten ez nem mindig jelenik meg. Az egész társadalom azokat, akik az oktatást végzik, tehát az oktatókat közel sem becsüli meg annyira, mint ahogy az egyén el szeretné azt érni, hogy a gyermeke jó oktatásba részesüljön.
Bor Zsolt pályaválasztásáról mond néhány szót (Real Audio)
- Ez Ön szerint változni fog a jövQben?
B. ZS.: - Feltételezem, hogy ez változni fog, hiszen az emberek csak gondolkoznak, és ezt a világos gondolatmenetet a társadalmi változások is fogják majd követik. Tehát ha az egyén azt szeretné, hogy a gyereke jó oktatásban részesüljön, nyílván ez csak akkor következhet be, ha a társadalom megfelelQ módon honorálja azokat, akik az oktatásban részt vesznek. Másképpen nem lehet. Árvai Mara
http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-12, 13:45
