DR. BLITZ FOTOSULIJA. Mikrosat világítástechnika Vakuk- lámpák - digitális szemszögből. Mikrosat Studiotechnik GmbH Hamburg

Mikrosat Studiotechnik GmbH Hamburg

DR. BLITZ FOTOSULIJA Fotó: Bertalan Péter

A jó világítás sokkal fontosabb a fotó szempontjából, mint mondjuk a felbontás. Ezért is hívják fényképnek, nem pedig pixelképnek...

Mikrosat világítástechnika Vakuk- lámpák - digitális szemszögből Szöveg: György Török

Ezekben a leckékben egyre komolyabb fotózási feladatok felé haladunk. Mielőtt azonban a filmszkennelés és a RAW állományok kibontásának trükkjeivel megismerkednénk, meg kell tanulnunk fotográfus szemmel látni. Ezt pedig csak a világítástechnika megismerésén keresztül tehetjük meg. Így nyernek majd igazi értelmet a fények és az árnyékok.

A fotó és a videó három alappillére A kompozíció A kompozíció elsődleges minden szempontból! Három alterülete a színkompozíció, a formakompozíció és az intuitív (asszociatív) kompozíció. Ezeket a fotósnak létre kell hoznia, akár azáltal, hogy a kereső segítségével a felesleges képelemektől izolálja a fontosakat ahogyan a jó riporter teszi. Annak azonban aki műteremben fotografál legyen szó csak egy igazolványképről, vagy egy hajzselés flakonról, annak bizony mindent saját magának kell megterveznie és elrendeznie kamerája előtt. A legkisebb tükröződés vagy árnyék is zavaró lehet.

1. oldal


A világítástechnika A világítástechnika a második legfontosabb! A fotó ugyanis kétdimenziós és a térélményt a kompozíció mellett a fényárnyék hatás közvetíti a szemlélő felé. A fotográfiai világítás ezért nem azonos azzal a világítással, ami mindennapi létünket szolgálja pl. belső terekben vagy az utcán. A videó kicsit könnyebb helyzetben van, ugyanis a kamera és a szereplők, tárgyak mozgása a térélményt fokozza. Azonban a kameramozgás egyben nehezebbé is teszi a világítást. A világítástechnika fontosságára egyébként a színházakban is ráébredhetünk, hiszen a miliő megteremtéséhez a kompozíciós elemeket a díszletek és a kosztümök hordozzák, de igazán nagy benyomást a színpadi fények tesznek ránk.

“A jelenlegi kisebb teljesítményű házi vaku szettemhez viszonyítva valóban élmény volt a számomra a Mikrosat Hobby kittet használni, hiszen még soha sem volt rá lehetőségem, hogy színvonalas, és esztétikus stúdió felszerelés segítségével fotózzak!” Szabó Balázs Mikrosat Hobby Kit

A fotó és videótechnika - Csak ezek után jön a fotó és videótechnika, vagyis az, hogy milyen géppel, milyen objektívvel, automatikával, stb. dolgozunk.

A fotólámpák felépítése A lámpaállvány tartja a lámpát és esetleges kiegészítőit. Léteznek összecsukható, könnyen szállítható állványok, valamint helyhez kötött, a műterem falához, plafonjához csavarozott tipusok is. Az amatőrgyakorlatban az összecsukható háromlábú állványt ajánljuk. Az állvány terhelhetősége legyen arányban lámpánk súlyával! A lámpa irányítása kétféle módon történik: vízszintes tengely irányában korlátlanul körbeforgatható a lámpaállvány tüskéjén. Oldalszorító csavarral rögzíthetjük bármelyik pozícióban. A lámpa billentése vízszintes tengely körül általában „U” idommal vagy „L” karral történik: a karon vagy idomon található egy szorítócsavar, azaz szárnyasanya. A lámpatestben vannak a kapcsolók, biztosítékok, az elektronika, a lámpafoglalat, az izzó, a villanócső, a védőarmatúra. Alul a szabványos lámpaállvány csatlakozót, az égőknél ill. vakucsőnél a gyártóra jellemző fényformáló csatlakozót találjuk. (Bajonett) A fényformáló szerepe a lámpa fényének irányítása, koncentrálása vagy diffúzzá tétele. Nagyon sokfélét ismerünk és használunk, de az egyes fotósok fényformáló parkja illeszkedik lámpaparkjukhoz, gyakori fotótémájukhoz és ízlésükhöz. Tápkábel: a lámpa energiaellátására szolgál. Elhelyezése balesetvédelmi szempontból fontos. Vigyázzunk a botlás és lerántás veszélyére! Vakuknál szinkronkábelt és csatlakozót is találunk még a dobozban.

2. oldal


A v é dőü v e g b ú r a a mechanikai sérülésektől védi a beállítóizzót és a villanócsövet. Ha gyakran cserélgetjük a fényformálókat, esetleg többen használják a vakukat egy műteremben, vagy fotósiskolában, akkor jó szolgálatot tesz ez a kis “óvszer”.

Egyéb tudnivalók Védőarmatúra: pyrex vagy kvarcüveg védőbúra, mely hőálló és védi az izzót, valamint a villanócsövet a mechanikai sérülésektől és ujjlenyomatoktól. A kezünk zsírtartalmától a több száz fokos hőmérsékletet elérő halogénizzó vagy villanócső akár robbanhat is! Lehetőleg ne hagyjunk ujjlenyomatot a védőarmatúrán sem, valamint koccanástól is óvjuk, hiszen az is nagyon felmelegszik használat közben. Ha lámpáinkon van ilyen, vegyünk tartaléknak egyet!

Folyamatos fényünk: a műfénylámpa A halogén műfénylámpa rokona a háztartási izzólámpáknak, azonban fénye erősebb, hidegebb. A lámpák folyamatosan általában 2-4 óra hosszat égethetőek, ezt a használati utasításban mindenképpen keressük meg! A másik szempont, hogy ragaszkodjunk a tűlábas kivitelhez, ezek az izzók ugyanis könnyebben kezelhetőek és égetési helyzetük bármilyen lehet. A digitális fotózáshoz a legkisebb, 250 W-os lámpák is megfelelnek az átlagos amatőr, illetve a DSLR vázak esetén. Minimum három lámpával dolgozzunk, de ajánlható négy lámpa beszerzése is. Az 1000 W összteljesítmény ugyanis így nagyon jól variálható a különböző világítások létrehozásakor (4x250 W). Professzionális felhasználáshoz 4-6 lámpát használunk, lámpánként 650-1250 W-os izzókkal. Igazán jól 3300 W-os teljesítménynél dolgozhatunk. Ezt még a 16A-es biztosíték elbírja, ha mást nem üzemeltetünk róla. Színegyensúly szempontjából figyeljünk arra, hogy 3200 K vagy 3400 K az izzók színhőmérséklete. Ne keverjük az egyes izzókat, mert elszíneződések fognak fellépni az elkészült fotón. Színes filmhez a 3200 K-es tipusok szűrő nélkül, míg a 3400 K-es tipusok RC 1.5-es szűrővel alkalmazhatók. Digitális gépben a fehéregyensúlyt manuális üzemmódban is beállíthatjuk. Arra is figyeljünk, hogy a lámpák színe a hőegyensúly beálltáig változik! Ez a gyakorlatban kb. 5 percet vesz igénybe és pontosan azt jelenti, hogy nemcsak az izzónak, hanem a teljes lámpatestnek és fényformálónak is be kell melegednie, ugyanis ezek is hűtik a lámpát, ami befolyásolja a színhőmérsékletet.

Teljesítményváltoztatás - szubsztraktív világítás Az egyszerűbb műfénylámpák teljesítménye általában nem változtatható elektromos vezérléssel. Fényük ugyanis nemcsak gyengül, de melegebb (sárgább) is lesz, ha kisebb feszültségről üzemelnek. A következő lehetőségeink vannak: 1. A lámpát a témától távolabb visszük. Már kis lámpatávolság-változás is okozhat jelentős fényerősségbeli változást. Ez a legegyszerűbb és az amatőrök számára követendő módszer. 2. A fénycsökkentő szürkeszűrő fólia lehet jó megoldás, de drága, valamint nem is használható mindegyik fényformálóhoz a magas hőmérséklet miatt. 3. Eljárhatunk úgy is, hogy kevés lámpával dolgozunk és a kevesebb fényt igénylő helyekre derítőlappal vetünk fényt. Ahová pedig túl sok fény esik, ott kinégerezzük (kitakarjuk) a felesleget. A négerek kisebbnagyobb fekete lapok a szakzsargonban. A filmforgatásokon mindig ezzel a módszerrel világítanak!

3. oldal


4. A professzionális fotótechnikában égőcserét alkalmazunk. A lámpatestre ráírják ugyanis, hogy mekkora a maximális megengedett lámpateljesítmény. Ha kevesebb fényre van szükségünk, kisebb teljesítményű izzót használunk.

Előnyök - hátrányok:

Tipp! Ha még csak ismerkedsz a stúdióvilágítással, jó választás lehet a villanj körte szett. Katt ide, ha többet akarsz róla tudni!

• Használhatjuk gépünk beépített fénymérőjét és expozíciós programjait, valamint digigépen az élő hisztogrammot! • Nincsen szükségünk drága vakufénymérőre és videófelvételre is használható. • A műfénylámpával pontosan azt látjuk, amit fényképezni fogunk. Folyamatosan figyelemmel kísérhetjük, hogy mi változik a lámpák mozgatásával. • 3200 K körül nagyon megnő a CCD és a film árnyalatfelbontóképességbe a vörös, narancs, sárga és zöldessárga tartományban. Emiatt borok, italok és bőrtárgyak fotózásához elsőrendű. Még fontosabb, hogy a bőr, a szem és hajszín, valamint a sminkek színe is ebben a tartományban van túlnyomó részt, emiatt modelles fotóhoz is kiváló. • Egyszerű a lámpaszerelvény, elektronikát nem tartalmaz, viszonylag olcsón előállítható. Az egyszerű lámpatest egyben könnyű is, emiatt vinni is könnyebb, valamint olcsóbb lámpaállvány is elég hozzá. • A kezdeti öröm, amit az olcsó beszerzés miatt érezhet a vásárló hamar ürömmé válhat, ha gyakran kell több ezer forintos izzókat cserélni. • A lámpák nagyon sok hőt termelnek, nyáron ez probléma lehet. A nagy meleg a modelleknek sem kellemes, illetve egyes ételek megolvadhatnak. Eszkimó divatkatalógus és fagylaltkelyhek fotózása tehát ellenjavallt. Jó munkaszervezéssel, gyakori pihenőkkel azonban ez is megoldható.

Impulzusfényünk: az örökvillanó (Vaku) Nagyobb karriert futott be a fotóban mint testvére, bár használata nem könnyű és a fotón kívül máshol nem is alkalmazható. Az amatőrfotósok között még csak a beépített, illetve a gépre szerelhető vakuk terjedtek el. A műtermi villanók csak nemrégiben, az elérhetőbb árú készülékek megjelenésével kerültek a lelkesebb fotósok érdeklődési körébe. A vakuk teljesítményét J-ban (Ws) mérjük. Digitális fotózás-hoz, elsősorban kisebb tárgyak fotázásához 3x150 J elegendő. Ha nagyobb tárgyakkal, vagy modellekkel is dolgozunk, 3x250 J-nál indul a minimális igény. Ha komoly tárgyfotózási szándékaink vannak, esetleg nagyobb méretű géppel dolgozunk, 3x1000 J körül van a beszerzendő fényteljesítmény. Ez utóbbival már nagyobb tereket is bevilágíthatunk.

5. oldal

Teljesítményváltoztatás - addittív világítás A vakutechnikában a további, kisebb vakuknak is jelentős szerepe lehet, azaz 4x1000 J helyett gyakran többet érünk 3x1000 J és 4x250 J együttes alkalmazásával. Vakufénynél ugyanis nagyon számít az, hogy hány lámpával világítunk. A világítás menete itt az, hogy a nagyteljesítményű lámpákkal létrehozzuk a megfelelő világítást, majd a kisebb teljesítményű lámpákkal a sötéten maradt helyeket derítjük, esetleg bizonyos helyeket külön megvilágítunk. A vakun van teljesítmény-szabályozó is. Ezzel általában folyamatosan változtathatjuk a teljesítményt 1/1-től 1/32-ig, vagy profibb készülékeken 1/64-ig. Mivel büntetlenül szabályozhatjuk a fényt (jobb készülékeknél még az alsó tartományban sem változik az 5500K-es színhőmérséklet), a vakuvilágításnál nem kitakarjuk a felesleget, hanem azt nézzük meg, hova kell még egy kis világítás. Oda még adunk egy kis fényt a teljesítményszabályzóval, vagy egy további lámpával. Emiatt a világítás megtervezése más filozófiát követ, mint a műfénylámpánál.

Szinkronizáció: A vaku villanásának akkor kell bekövetkezni, amikor fényképezőgépünk zárja nyitva van. A vaku és a fényképezőgép közötti kapcsolat a szinkronizáció, azaz a fényképezőgép szinkronjelet ad akkor, amikor a vakunak villannia kell. Erre szolgál a szinkronkábel. Fényszinkronnal is dolgozhatunk: a fényképezőgépen infravaku, vagy mennyezet felé fordított normál vaku van szerelve. Ennek villanását a műtermi vakuk érzékelik, ugyanis bennük minden esetben beépített a fotocellás kioldó. Ha nem szeretnénk kábelt használni, jó szolgálatot tehet egy rádiós kioldó is. A digitális gépek és stódióvakuk használatánál problémát szokott okozni az elővillanás. Ezt a gépek a fénymérés, illetve a vörösszem effektus csökkentése céljából adják ki. Gondosan olvasd el a fényképezőgép használati utasítását, hogy a vakuzást teljesen manuális módba kapcsolhasd! A záridőt 1/125 -re állítsd. A fényt ezután a rekeszértékkel, illetve a vakuk teljesítményével tudod befolyásolni. Ha ennél hosszabb záridőt választassz, akkor a többi fény is beexponálódik a képbe, ez jól jöhet pl. egy éjszakai felvételnél.

Előnyök-hátrányok: • Fényteljesítménye könnyen szabályozható. A vakuval a gyors mozgások „megfagyaszthatóak”. • A halogénlámpához képest kevés hőt termel, emiatt melegben jobban használható, valamint emiatt sokkal többféle fényformálót lehet használni hozzá. • Fényterelők széles választéka felhasználható, szoftboxok, méhsejtrácsok, szűkítők stb. Ezekről a következő leckékben lesz szó. • Egyszerűbb készülékeknél a beállítóizzó nem a vakucső középpontjában van, így csak közelítően mutatja azt, ahogyan a villanócső világít, ezért csillogó tárgyaknál meglepetés érhet minket. • A vakufénymérés költséges műszerrel történik. • Videófelvételre csak a min. 500W beállítófénnyel felszerelt stúdióvaku használható.

Török György fotográfus

5. oldal


DR.BLITZ FOTOSULIJA

Szerző:Török György

Foto: Bertalan Péter

Fényformálók Mielőtt az egyes fotográfiai fénytípusokról bővebben beszélnénk, a lámpaszerelvényeket kell megismernünk. Ezekkel formáljuk fényforrásunk fényét olyanná, amilyet kreatív elképzeléseink vagy éppen elvégzendő feladatunk megkíván.

Csoportjaik Minden test fényformáló, hiszen a rá eső fényt megváltoztatva veri vissza. A világítástechnikában azonban ennél szűkebben értelmezzük a szó jelentését: a lámpa fényének alakítására használt eszközök gyűjtőneve ez. Háromféle típusuk van: - A fényt koncentráló (reflektornak). - A fényt homogenizáló. - A fényt visszaverő vagy kitakaró. A lámpatestre szerelt fényformálókat lámpaszerelvénynek is nevezzük. A lámpára nem szerelhető fényformálókat pedig gyakran, egységesen a négernek, vagy derítőlapnak hívjuk.

Koncentrálók Kemény, markáns, a textúrát kiemelő világításhoz alkalmazzuk őket. Nem szabad megijednünk a létrejövő árnyékoktól! A fényárnyék hatás hozza ugyanis létre a fotográfiai világítást. A fotográfia 2D ábrázolásmódjában ugyanis a perspektíva és az árnyékok jelentik a 3D térélményt a szemlélő számára. Videóban a kameramozgás, a variózás és a mozgásábrázolás további térélményt nyújt. A térérzetet az árnyékok és a felületi textúra megjelenése pozitív irányban befolyásolja, ha kreatívan és bátran használjuk a kemény fényű lámpákat. Ha nagyobb tereket kell bevilágítani, és a falak, illetve a plafon fehérre van festve, indirrekt, diffúz fény létrehozásához is alkalmasak a reflektorok. Ilyenkor a falakra irányítjuk segítségükkel lámpáink fényét.

1. oldal

nik GmbH HamMikrosat Studiotech-

Parabolareflektorok

Négyszárnyu

A fény koncentrálása túlnyomóan segítségükkel történik. Minél nagyobb az átmérőjük, fényük annál lágyabb. Minél tányérszerűbbek, azaz szélesebb a parabolatükőr, fényük annál nagyobb területet világít be, és egyben lágyabb is. Ha nyújtott alakjuk van, azaz a parabola mély, akkor fényük kemény és fénykihasználásuk javul. Általában az átmérőt adják meg a gyárak, és azonos átmérők mellett S, M és L betűkkel jelzik a reflektor hosszúságát. A nagyon nagy átmérő és nyújtás egy speciális eset, ezt a longhorn, vagy deep-bowl reflektor. A lágyságot unikális módon ötvözi a keménységgel. Tárgyfotóhoz azért használjuk, mert a tárgyhoz közel olyan fénye van, mint az ablakon besütő napnak. Modelles fotóhoz messzebbről világítunk vele, nagyon szépen hozza a bőr, a haj és a ruházat textúráját. Erős derítést és díszítőfényezést igényel. Speciális parabolareflektor a lágyreflektor, vagy AC reflektor. Ez nagyon nagy átmérőjű, széles tányérú típus, melyben az égő elé egy visszaverő tükör, ún. égősapka kerül. Ezáltal követlen, dirrekt fényt nem vet. Készül mattezüst és mattfehér verzióban, az utóbbinak lágyabb a fénye.

Beauty Dish A fény koncentrálása túlnyomóan segítségükkel történik. Minél nagyobb az átmérőjük, fényük annál lágyabb. Minél tányérszerűbbek, azaz szélesebb a parabolatükőr, fényük annál nagyobb területet világít be, és egyben lágyabb is.

2. oldal

Fényterelő lap:

fényterelő

Egyesével, vagy többedmagával (2 vagy 4) felszerelhető fekete lap, mellyel a parabolareflektor fénye tovább irányítható. Ahova nem kellene világítania, onnan ki lehet takarni fényét. A felszerelésére szolgáló keret egyben színes szűrőfóliák befogadására is alkalmas.

Kónusz: Kúp alakú, belül fekete fényszűkítő feltét. Nagyon szép ellenfényeket lehet vele létrehozni, ugyanis vetett árnyékának széle éles. Ezen felül a háttér effektfényezésekor is jó szolgálatot tesz. Egyes típusainál méhsejt is be van építve.

diotechnik Mikrosat Stu-

Méhsejtrács Fekete fémlemezből készülő, méhsejt rajzolatú korong, melyet laprugó rögzít a reflektorok végére. Szűkítik a kilépő fénynyaláb szögét. Általában 10-45° között gyártják őket,egyedien szép fényük van. A fénykúp szűkítése mellett fényforrásunkat sok pici spotlámpává, azaz derítőtablóvá varázsolják, ezáltal a méhsejttel szerelt lámpa a textúrát jobban kiemeli a sima parabolareflektorhoz képest. .

Ez a háttér méhsejtráccsal lett megvilágítva. Szép a körkörös tónusátmenet, ugye? Foto : Bertalan Péter

Háttérfény reflektor: Speciálisan a háttér bevilágítására készült, de tárgy és modellfotónál is van jól kihasználható előnye. Szűk szögű, ferdén levágott kúp alakja van, belül matt fehérre, vagy ezüstre van festve. Emiatt egyedülálló módon ötvözi a lámpa kemény fényét a diffúz világító felülettel.

3. oldal

Spot : Ritkábban használt fényformáló, gyakran külön lámpatest. Lencserendszerével a lámpa fénye fókuszálható, ezért pontosan beállítható fénykúp vethető vele. Vetett árnyéka a fókuszálás miatt tűéles, ezért például ábrák, pl. reluxaminta vetítésére is alkalmas. Viszonylag drága fényformáló.

Homogenizálók Elsősorban derítésnél, de a jelenlegi „divat” szerint a főfény szerepében is használjuk ezeket a fényformálókat. Mindenképpen textúrát vesztünk el akkor, ha velük világítunk, ez pedig az elkészült fotó felbontáscsökkenésében jelentkezik. Ha idősebb hölgyekről készítünk portrét, akkor ez a “felbontáscsökkenés” előnnyé is válhat. Tulajdonképpen ide is tartozhatnak az ernyők, azonban azokra egyéb jellemzők is érvényesek.

Softbox: -Softbox vagy hazy-light: általában csonkagúla formájú fényformáló, mely elkeskenyedő végével csatlakozik a lámpatesthez. Belül ezüst bevonata van. Belsejébe lágyító tüllt lehet elhelyezni, majd szélesebb végét egy további lágyító tüll zárja le. Ha lágyítók nélkül használjuk, fénye a longhorn reflektorhoz hasonlatos. Ha csak a végére helyezzük fel a tüllt, nagyon diffúzz, de kissé karakteres fénye van. Mindkét tüll alkalmazásával teljesen homogén, nagy felületű fényforrásként viselkedik. Sajnos áruk nagyon magas, de ez nem érvényes a Mikrosat kínálatára :-). További hátrányuk, hogy nagy méretük miatt könnyen lebillennek, nehéz állványt kell hozzájuk vennünk, illetve nagy a helyigényük. Készülnek teljesen rigid változatok, melyek csak műteremben használhatók. Kiszálláshoz azonban összecsukható kivitelben is készülnek. Műfénylámpához csak a speciális típusok alkalmasak, ugyanis az egész szerkezetnek bírnia kell a nagy hőt! A Mikrosat profi softboxok hőálló anyagból készülnek, így akár 1000W-os halogénlámpával is használhatóak. Vakus világításra ez a megkötés természetesen nem vonatkozik.

- Oktobox:

Borosüvegen, poharakon nagyon jól mutat a csík-sotfbox (Swimming-pool) reflexiója. Nemcsak a talpaspohár szárán, hanem a pohár felső részén is végigfut. Hasonlítsd össze az áruházláncok szórólapjain a fotókat! Foto: Harangozo Dávid

- Ha a klasszikusan négyzet formájú softbox sarkait levágjuk, nyolcszög alakja lesz. (Ennek kipróbálását azunban nem javaslom....) Ennek előnye, hogy a modellek szemfénye természetesebben hat. További előny, hogy kevésbe akadnak sarkaiba a műteremben dolgozók, ezért a modellfotósok kedvelt eszköze.

Swimming-pool: A nagyon keskeny softboxokat hívják így. Előnyük, hogy kisebb helyet foglalnak, ugyanakkor fényük hasonlít a négyzetes verziókéhoz. Érdemes ilyet választani, ugyanis a tapasztalat szerint a softboxnak csak a magassága „dolgozik”, a lámpa szélességének növelése csak kisebb mértékben befolyásolja a kialakuló fény jellemzőjét. Borosüvegeken, poharakon végigfutó díszítőfényeket hozunk létre velük.

4. oldal


Tárgysátor: Kisebb, tárgyfotókhoz applikált változata, oldalfalakkal. A tető, illetve az oldalfalak irányából is átvilágítható. Csillogó bőr és fémtárgyak fotózásakor használjuk. Készül összecsukható változatban is.

In Gegenstangzelt kann man Bilder machen ohne Reflexion.

Fényvisszaverők Derítőlap: A fotótémát nem érő, azaz mellette elhaladó fénysugarakat visszatükrözzük vele felvételünk tárgyára. Összecsukható kivitelben, rugókerettel gyártják. A 30 cm-es átmérőtől kezdve a 250 cm-esig mindenféle méret közül választhatunk. Feszítőkar vagy tartókar segítségével állványra is szerelhetjük ő ket, azonban szabadtéren az állványt súlyozzuk ki, különben a legkisebb szellő is felborítja az építményt! Felület szerint létezik matt és fényes verzió. A matt lágyabb fényt ver vissza, míg a fényes keményebbet. Színek szerint a következő sorrendben keményedik a visszavert fény: galambszürke, fehér, ezüst. Az utóbbi verzióból pedig nemcsak a klasszikus ezüst szín, hanem napfény, arany és óarany színeket is választhatunk. Az előbbivel a kék ég fényének hidegségét ellensúlyozhatjuk szabadtéri derítésnél, míg az utóbbi kettővel a modellek bőrszínét tesszük barnultabbá fehérnemű, vagy világos fürdőruha esetén. (Így spórolva meg egy szolibérlet árát :-) )

Négerek:

Ein Portrait mit Aufhellerschirm Foto: Bertalan Péter

5. oldal

Ritkábban használt szerepkör az, amikor a nem kívánatos fénysugarakat kitakarjuk a fényformálóval, szaknyelven: kinégerezzük. A fényformáló ilyenkor teljesen matt fekete, azaz nem ver vissza fényt. Az ilyen négerek házilag is elkészíthetők, lehetnek kisebbek, nagyobbak, szögletesek vagy oválisak. Készülhetnek fémből, fából, műanyagból is Legolcsóbb verzió a barkácsáruházakban kapható hungarocellap. Ennek egyik felét feketére festve kiváló ár/érték arányú derítőlap/néger kombinációt kapunk.

FASHION MONTHLY 18. Juni 2008

Az ernyő: Gyakran használt típusa a fényformálónak. Kicsire összecsukható, utazáshoz kiváló. Sokféle felülettel készül, így könnyen változtathatjuk lámpánk világítási jellemzőit. Világítástechnikai szerepe elsősorban az, hogy a reflektor felületét megnövelje és ezzel lágyabb világítást hozzon létre. Ernyőreflektorral együtt használjuk. Legkisebb mérete 40 cm, gyakran használt tipusai 90-120 cm-es átmérővel jellemezhetőek, azonban 3.5 m-es óriás ernyőket is használnak egyes esetekben. Két fő típusuk van:

Az áteresztő, vagy transzmisszív ernyő: • A fény nagy részét saját magán átereszti, egy kisebb részét veri csak vissza. Ennek megfelelően a lámpa fényét lágyítja, de egyben kemény, karakteres vonását megtartja. Nagyon szép fénye van, de az elpiszkolódás ellen védjük!

A visszaverő, vagy reflexív ernyő: • Nem ereszt át fényt, hanem azt teljes egészében a tárgyra irányítja. Ha az ernyő fehér, fénye lágy. Ha ezüstözött a felülete, fénykihasználása javul, azonban fénye ezzel párhuzamosan keményedik a következő sorrendben: mattezüst, bordázott ezüst, tükörezüst. Különleges színű ezüsternyőket is használunk, speciális esetekhez. Modellfotónál a modell bőrének barnaságát fokozhatjuk az arany és óarany ernyőkkel. Utóbbiakat gyertyafényes felvételeknél is használjuk, így melegebb karakterű képet kaphatunk. Van napfényernyő, melynek lilássötétkék a színe. Ezzel a műfénylámpák színét tehetjük a napfényhez hasonlóvá, vagy vakuvilágításnál ezzel hozhatunk létre kék effektfényeket. •

Készült 230cm-es ernyővel Foto: Bertalan Péter

Tipp! Akciós ajánlat:

MIKROSAT KKT Thököly út 88. 1146 Budapest www.mikrosat.hu [email protected] Telefonszám:0614609424

Az alábbi kupokóddal 15% engedményt adunk a fényterelők árából: A Te kódszámod: HCP-196754


DR. BLITZ FOTOSULI A főfény használatának alapjai Szerző: Török György

Foto: Rátki János

Egy egyszerű, de kívülről megtanulandó definícióval lehet leírni legfontosabb fénytípusunkat, hiszen nevében is jelezzük rangját: A főfény az a fény, mely az expozícióhoz szükséges fénymennyiséget egymagában biztosítja.

Nézzük ennek okait és következményeit, valamint vegyük figyelembe, hogy az esetek túlnyomó részében egyetlen főfénnyel dolgozunk:

Látáspszichológia Az egyetlen főfény használatának az az oka, hogy egyetlen nap süt az égen, és nagyon gyakran egyetlen lámpával - pl. kisebb helységek, íróasztal - világítjuk meg szűkebb mesterséges helységeinket. Persze az ember (homo sapiens sapiens) és pszichéjének evolúciója szempontjából az a töbmillió éves fejlődés a döntő, ami igen mély nyomokat hagyott bennünk: az égbolt egyetlen napja adja így az alap világítási mintát számunkra. Ha több főfényt alkalmazunk, akkor azt természetellenesnek érzi képünk szemlélője! Olyannyira, hogy több főfényt kizárólag két speciális esetben alkalmazhatunk! Az egyik eset a reprodukció, a másik eset a stadionvilágítás. Reprodukciónál az a fontos, hogy a világítás a reprodukálandó felület minden pontjában ugyanakkora legyen. A cél ilyenkor a tökéletesen homogén világítás létrehozása. Mivel a reprodukció leggyakrabban sík felületről készül, a kész fotón árnyékot nem fogunk látni. A stadionvilágításnál is cél a minél jobb homogenitás. Itt azonban fontosabb, hogy a játékosok a stadion minden pontjáról kapjanak világítást, vagyis főfényt, derítőfényt, díszítőfényt. Mivel a pálya minden pontjához úgysem lehet alkalmazkodni, négy főfénnyel világítanak a négy sarok felől. Lehet is látni a négy árnyékot, amitől természetellenesen hat a fotó- vagy videofelvétel. A játékosok ugyanis a pálya síkjából kiemel-kednek, így árnyékuk megjelenik.

1. oldal


A főfény kezelése Mindig a főfényre mérjük a helyes expozíciót. Vagyis: minden más fényforrást kihagyunk a fénymérésből, azokkal a fénymérés további lépéseinél számolunk el. A főfény u-gyanis a legerősebb fényforrás. Nagyobb erőssége csak a díszítőfényeknek lehet. A többi fényforrás éppen ezért - legtöbbszőr - elhanyagolhatóan módosítja a felvétel tárgyára vetülő fénymennyiséget (0.1-0.2 Fé, azaz fényérték). Egyéb esetekben igen kis mértékben (0.3-0.5 Fé). Ha több főfényünk van (ld. fentebb), akkor az expozíció módosítása jelentős, akár 1 Fé is lehet. A főfény adja az árnyékot.

Ez számunkra nagyon fontos, ugyanis az árnyékok kontrasztja, széleik élessége, vagy éppen szórt volta befolyásolja a kép plasztikusságát. Különösen olyan felvételeknél igaz ez, amikor sem a mélységélességgel, sem a perspektívával nem tudjuk érzékeltetni a térbeliséget. Ne felejtsük el, hogy a fotó és a videó a térbeli (3D) képet síkban (2D) ábrázolja. Éppen ezért van szükségünk arra, hogy az elveszett információmennyiséget legalább sejtetni tudjuk. Az árnyékkal és annak jellemzőivel elfedhetünk, vagy kiemelhetünk térbeli jellemzőket. Korrigálható pl. asszimetrikus arc, de tárgyak, élőlények domború vagy éppen homorú formáit is az árnyékokkal érzékeltethetjük leginkább. Kiemelten fontos az árnyékos világítás, ha tárgyak felületét, textúráját akarjuk plasztikusan ábrázolni.

Sajnos: ahány lámpa, annyi árnyék... Ráadásul minden árnyék, amit nem a főfény vet: természetellenes. Egyik lehetőségünk, hogy további lámpákkal tüntetjük el a nem kívánatos árnyékokat. Másik, hogy képalkotó-kompozíciós elemként természetessé tesszük őket

2. oldal


Harmadik megoldás az árnyékmentes világítás, de ilyen képekkel főleg a természet-, portré-, akt-, és tárgyfotó kategóriájában nem érhetünk el eredményeket. Azaz leginkább sehol sem. Mindig a főfény színösszetételéhez hangoljuk a digigép fehéregyensúlyát, vagy ehhez szűrjük a filmet. Minthogy a legfontosabb fényünk, azt hiszem egészen egyértelmű ez a kijelentésem. A többi fény úgyis csak járulékos szerephez jut. Egyetlen kibúvó, hogy ha a környezeti fényekhez tudjuk alakítani főfényünket, pl. a gépre helyezett vakut. Azonban ez sem mond ellent a szabálynak, ugyanis ilyenkor is a főfényt szűrőznünk kell (!) és így módosított színösszetételéhez kell alkalmazkodnunk!

A főfény A főfény iránya alapján csoportosítjuk a világítástipusokat: 1.Frontfény 2.Keskeny világítás 3. Normál világítás 4.Széles világítás 5. Súrlófény 6. Ellenfény Járjuk körbe a tárgyat egyetlen lámpával. A lámpa 30-45°-ban lefelé néz modellünkre. Teljesen mindegy, hogy jobbra vagy balra járjuk körbe ő t, a világítás ugyanis objektívünk optikai ten-gelyére tükörszimmetrikus.

Mindezeket jól érzékeltetik a példaképek. Vegyük szemügyre a nagyon világos felületeket, majd az árnyékokat is. Nézzük meg, mi, hová veti az árnyékát. Az árnyékok könnyebb kezelhetősége érdekében nincsen derítés a fényképeken! Derítőfények használatakor ugyanis sokkal nehezebb megállapítani az árnyékok helyzetét, és kezdők számára ez mindig nagyon nehéz. Profi fotós már a keresőbe nézve is képes elszámolni az árnyékokkal, de ehhez már gyakorlat kell. Didaktikailag az is fontos, hogy így észrevehetjük: valóban szükség van a derítőfényekre.

3. oldal


Homlokfény

Homlokfény 0°, vagyis a lámpa a fényképezőgép felett áll. Ez a világítás a frontfény vagy homlokfény. Abszolút természetellenes. Ennek ellenére alsó derítéssel gyakran használják tárgy- vagy portréfotónál (Benetton világítás), ugyanis eme világítás jellegtelensége miatt minden fényképezhető így. Jól mutat tehát fehér alapon a katalógusban a sokféle tárgy, vagy az egymás mellé helyezett sok ember. Ilyen világítást adnak a fényképezőgépbe épített, vagy arra felhelyezett vakuk. Ha ilyen világítást használunk, minél nagyobb felületű, akár négyzetméteres fényforrást alkalmazzunk. Ezzel természetesebbé tehető a világítás képi hatása. A homlokfény plaszticitása kicsi, a tárgyak vagy az arcok természetellenesen csillognak. Az áll beárnyékolja a nyakat.

Kis orrárnyék 30° oldalra 30° oldalra: ez a világítás a kis orrárnyék vagy szűk világítás. Jellemzője nevében megtalálható: portrénál az orr kis árnyékot vet az arcra. Nagyon szép világítás, ugyanis plaszticitása kifejezett, de ugyanakkor visszafogott is egyben. Éppen ezért főleg női portrénál és vidámságot sugárzó, csillogó tárgyaknál alkalmazzuk gyakran. Portrénál a szemek élnek, még a sötét színűek is megtelnek élettel. Alkalmazható még aktnál és makrofelvételnél is. High-key világításnál is ezt alkalmazzuk.

90°-180° között minden fény ellenfény 90°-180° között minden fény ellenfény. A körvonalakat hangsúlyozza az ilyen világítás, azaz figurális ábrázolása kiváló. Gyakran alkalmazzák tehát művészi tárgyfotókhoz, természetfotókhoz és aktokhoz. Plaszticitása általános értelemben véve nincs. Fontos tudnunk azonban, hogy az általa vetett árnyékok a fényképezőgép, illetve a fotó szemlélője felé futnak, így maximális mélységet adhatunk az ellenfénnyel két dimenziós képeinknek. További előnye, hogy hajat, italokat, olajokat, tusfürdőket stb. átvilágítva azok természetes színei előbukkannak, illetve a haj esetében csillogó glória jön létre, ami könnyedséget sugall.

4. oldal

Oldalfény


Normál világítás

45°: a természetes világítás 45°: a természetes világítás. Kifejezetten plasztikus, az árnyékok és a közvetlenül megvilágított felületek egyensúlya jellemzi. Legtöbbszőr, pl. a délelőtti és délutáni órákban, ezt a világítást láthatjuk a szabadban. Bármikor bátran alkalmazhatjuk, szép, de megszokottsága és kiemelkedő természetessége miatt kissé jellegtelen. Férfiportréhoz is ajánlott kipróbálni.

Nagy orrárnyék

60°: nagy orrárnyék vagy széles világítás 60°: nagy orrárnyék vagy széles világítás. Az árnyékok kezdenek dominálni, a formák kifejezetten markánsak. Nagyon plasztikus világítás. Akt, férfiportré, makro és tárgyfotó a legjobb vadászterület. Az anyagok textúrája kifejezett, ezért pl. erdős tájképhez is alkalmazható.

T 90°: oldalvilágítás, vagy súrolófény lőbbi, ha három dimenziós tárgyat fotózunk, utóbbi ha sík, vagy majdnem sík felület textúráját emeljük ki vele. Ebből sejthető, hogy plaszticitása maximális, szinte csak az árnyékok uralkodnak a képen. Low key-nél alkalmazzák gyakran, valamint markáns portréknál, aktnál, felületek anyagszerű visszaadásánál, és az anyagszerű tárgyfotókon, persze megfelelő derítéssel.

Ellenfény

Kivételek 45°-tól 180°-ig nemcsak felülről lefelé, de vízszintesen is érkezhet a főfény. Alulról felfele azonban soha ne világítsunk, az ugyanis a horrorisztikus világítás. Valóban Drakula tette ismertté leginkább, mi csak akkor használjuk, ha kifejezetten ilyen hatás elérése a cél. Kibúvó azonban, ha a modell az arcát a lámpa felé lefelé dönti, vagy tárgyfotónál békaperspektívából fotózunk a tárgy nagyságának érzékeltetése miatt.

5. oldal


Gyakorlat Az elmondottak egy plüssfigurával és egy szűk fénykúpot vető asztali- vagy zseblámpával begyakorolhatók. Először csak egy üres asztalra tegyük a figurát és a lámpát mozgatva, a fentieknek megfelelően beállítva, figyeljük meg az árnyékképződést és a képi hatást. Ha ezt végigjátszottuk, fényképezőgépünk keresőjébe tekintve vegyük végig a világításokat, és digigépünnkel fényképezzük is le a látottakat. A elektronikus képeket értékeljük ki valamilyen képnézegető programban. Ezzel is elmélyítjük tudásunkat. Ezután laikusokat is kérdezzünk meg, mi a véleményük az egyes világításokról. Utána már csak egy dolgunk van; ha szépen süt a nap: szabad téren is gyakoroljunk, azaz bármely tereptárgyat bármely irányban megpillantva, állapítsuk meg a nap által létrehozott világítás tipusát.

Fordítva: bizonyos tereptárgyakat figyeljünk reggeltől napszálltáig. Íly módon felvértezve mindig reflexszerűen alkalmazkodhatunk majd természet- vagy szabadtéri fotózáskor a nap nem befolyásolható fényéhez.

Tipp!

A fentiek gyakorlására olcsó, és hasznos eszköz a villanj körte. Akár egy normál izzófoglalatba becsavarhatod, de szettben is megvásárolható, ernyővel, állvánnyal együtt. Egy családi mozijegy árából megteheted az első lépéseket a profi világítás irányába. Kattints ide a részletekért! Amiért ilyen szorgalmasan végigolvastad ezt az irományt, ha kitöltöd most EZT a formot, VK30-196754 30% engedményt adunk a villanj körte árából:

MIKROSAT KKT Thököly út 88. 1146 Budapest www.mikrosat.hu [email protected] Telefonszám: 06 (1) 460 9424

6. oldal


DR BLITZ FOTOSULIJA

A főfény középfokon Szerző: Török György

A főfény definíciója oly fontos, hogy érdemes megismételni: A főfény az a fény, mely az expozícióhoz szükséges fénymennyiséget egymagában biztosítja

Ismerkedjünk meg a főfény további elhelyezési lehetőségeivel: Milyen magasról világítunk? Az előző leckében a lámpát körív mentén vittük körbe modellünk körül. A lámpa 30-45°-ban világított lefelé. Megbeszéltük azt is, hogy ha a normál világításnál nagyobb szögben világítunk (45°-180°), akkor a lámpa fénye vízszintesen is érkezhet. Ezt a tényt kiegészíthetjük azzal, hogy homlokfény esetén akár 75°-ban is világíthatunk lefelé, míg kis orrárnyék esetén kb. 60° is elfogadható. Főfényünk tehát egy ferdén elhelyezkedő síkban kijelölt körív mentén is mozoghat, ahogyan a nap jár az égen. Így érkeztünk el a világításórához. Mielőtt azonban megismerkedünk vele, tanulmányozzuk figyelmesen a fotókat! Az alulról jövő, természetellenes fény a horrorisztikus világítás. A felülről 90°-ban lefelé világító fény a felső világítás (overhead lighting). Ez sem kifejezetten természetes. Emiatt kizárólag kisegítô fényként alkalmazzuk őket, leggyakrabban tárgyfotónál.

1. oldal


Világításóra Ha valaki képsorozatot csinál, arra már a dramaturgia szabályai is érvényesek. Az egymásutániság - diakron kapcsolat - a főfény mozgására is érvényes, hiszen a nap mozog. Filmeseknél ez abszolút kötelező is, hiszen minden ember érzékeny arra a tudatalattiban, hogy a fény-árnyék hatás alapján a cselekmény idejét - napszak szerint - megbecsülje. Tárgyfotóban is fontos egyébként, hogy ha esti vagy reggeli hangulatot kreálunk, akkor nagyon magasról nem világíthatunk. Ha pedig kifejezetten forróságot, tűző napot és tengerparti strand hangulatot szeretnénk visszaadni egy reklámfotón, akkor magasról adjuk a fényt. A világításórát egyszerű használni. Modellünket vagy tárgyainkat egyszerűen bele kell helyeznünk a két körívbe és máris leolvashatjuk, hogy a cselekmény időpontja szerint honnan kell a főfénynek világítani. Fotóban - hacsak nem cselekménysorozatot kell fotóznunk műteremben - a két nomogramot külön-külön használjuk. A nap magasságát jelző nomogramot a napszak szerinti napmagasság, azaz lámpamagasság meghatározására használjuk és az előző fejezetben leírtak szerint ez határozza meg, hogy oldalt milyen szögből világíthatunk.

Iránytű A másik nomogram szerepe a kültéri fotóknál lesz jelentős: tájfotó, épületfotó, szabadtéri sportfelvtelek, egyes természetfotós feladatok, illetve modellfotónál a háttér és környezet világításának kiválasztása. A naphoz ugyanis alkalmazkodnunk kell! Felette sajnos nem diszponálhatunk. Emiatt terepszemle idején - vagy akár térkép felett tervezve tájékozódnunk kell, hogy melyik napszakban tudunk fotózni az általunk eltervezett világításban. A nomogram helyett azonban jobb az iránytű használata, mert a térképet mindenképpen érdemes betájolnunk, ha pedig terepszemlén nem süt a nap (este, erős felhőzet), akkor csak az iránytű segít. Kérdezősödni nem feltétlen érdemes, ahogyan egy megtörtént esetem mutatja.

Sportfotó volt a feladatom és a helyszínt nem ismertem. Felhívtam hát a portást - minden élet és halál urát (sportolók ezt tudják) - hogy felvilágosítást kérjek:

Digitális studióvaku: • Stabil telljesítmény, és színhőméséklet • Dinamikus telljesítmény szabályozás • Kompakt méret • Gyors töltés Kattints

1. oldal

- Mikor süt a lelátó felől a nap? - Ilyen buta kérdést! Hát honnan tudjam!? - De régóta ott dolgozik! - Már húsz (!) éve!


Hogyan használjuk az iránytűt? Tanuljuk meg, melyik osztása kb. hány órát jelent. Forogjunk úgy, hogy észak felé nézzünk. Vegyük szemügyre a homlokzat síkját. Amikor párhuzamosan süt vele a nap, súrolófényben dolgozhatunk. Az alapvilágítások szerint a megfelelő szögértéket figyelembe vehetjük az iránytûn, így keskeny világításhoz 30°-ot kell figyelembe venni. Ez pedig megadja, hogy mikor kell fotóznunk. Az esetleges pontatlanságok miatt legalább egy órával ezelőtt álljunk készenlétben a tett helyszínén, addigra legyen kezünkben (állványon) a gép, legyen kész a smink, legyen berendezve a környezet stb.Az előbb említett sportfotónál azt kell kitalálnunk, hogy a nap mekkora szögtartományban mozoghat, amikor fotózunk. Ekkor nemcsak a fotózás kezdetét, de várható végét is megbecsülhetjük. Ha térképpel dolgozunk, tartsuk úgy, hogy déli iránya nézzen felénk. Az utcák kijelölik a homlokzatokat, a nagyobb stanionok, úszómedencék, várak, pályaudvarok tájolása is leolvasható, de vízpartokkal, hegyvonulatokkal ugyancsak dolgozhatunk, ha tájfotózunk. Kamera, modell, főfény. Összesen három változó. Eddig csak a fény mozgott a kamera és a modell mozdulatlan volt. Rögzítsük most a főfényt és a kamerát és forduljon a modell! Hacsak nem hengerszimmetrikus, vagy közel hengerszimmetrikus tárgyat fotózunk - pl. váza, borospohár -, akkor nem mindegy, hogy milyen a viszonya a főfényhez. Modellfotónál ez kiemelten jelentkezik, hiszen csak bilateriális (kétoldali, vagy tükör-) szimmetriával rendelkezünk. Több modell vagy tárgy esetén pedig még kisebb szimmetriával dolgozunk. Mindenesetre: közel tükörszimmetriát feltételezve nevezték el az alaphelyzeteket és a főfény 30°-tól 90°-ig világíthat oldalról: Teljes világítás vagy rövid orrárnyék: A modell vagy a tárgy meghatározó, jellemző síkja, illetve arca, mellkasa, hasa, medencéje a főfény felé fordul. Ilyenkor teljesen kivilágítjuk ezt a felületet. A sok világos felület miatt vidám, élettel teli, energikus hatása van. A színek nagyon jól mutatnak, mert a visszafogott árnyékképződés nem befolyásolja ő ket. Fiatalos divatfotóhoz, színes tárgyak fotózásához kiváló - mintha a napozáson lenne a hangsúly. Femininbe hajló jellege van, kevés textúrával a jellemző síkon, sokkal a merőlegeseken. Az arcon tehát alig van textúra, míg oldalt a hajon rengeteg. Ha a fény magasabb állásban van és kemény, vallásos jelenetekhez - fohászkodás, ima - is használják. A rövid orrárnyék elnevezés keverhető a kis orrárnyékkal, ezért ne használjuk. Mivel a modell orra kis árnyékot vethet ebben a beállításban, ezért alakult ki ez az elnevezés.

1. oldal

Mikrosat Studiotechnik GmbH Hamburg Gyakorlat Múltkori plüssfiguránkkal és lámpánkkal ezeket a lámpaelhelyezési módokat és modellbeállításokat is tanulmányozhatjuk. Tanítsuk meg szemünket az finom árnyékok érzékelésére, mert ezek a fotón mindig kifejezettebben jelentkeznek. Bármíly paradoxon - fotográfia: azaz rajzol a fény - tulajdonképpen nem is a fénnyel, hanem az árnyékokkal dolgozik a fotós...


4. oldal

Háromszögvilágítás: a modell vagy a tárgy 20-45°-ban oldalt fordul a főfényhez képest, a kamera felé. Ennek megfelelően orrnyergének árnyékolása miatt (kinégerezi a főfényt) kisebb vagy nagyobb, csúcsára állított háromszög formájában világítja meg egyik arcféltekéjét a főfény. Tárgyfotóban is használják, ha a tárgy kiemelkedéseinek árnyéka a térbeliséget hangsúlyozza. Gyakran használhatjuk, hiszen „normál” jellege van. A mindennapi életben is sok árnyékot láthatunk az arcokon és tárgyakon.

Felező világítás: ilyenkor 60-90°-ban fordul oldalt a főfényhez képest a modell vagy a tárgy. Ez már olyan nagymértékű, hogy akár át is fordul jellemző síkja a kamera túloldalára. Emiatt nagy az árnyékképződés, a két tükörszimmetrikus oldal közül csak az egyiket világítja meg a főfény, a másik árnyékban van. Karakteres világítás, kissé maszkulin jellemvonással. A jellemző síkon van a legtöbb textúra, de ezt a kemény árnyékok elfedik. Az árnyékok határa viszont jól láthatóan átrajzolt, ezért az élességállításra és az árnyékok elhelyezésére kiemelten kell figyelni.


DR. BLITZ FOTOSULIJA Szerző: Török György

A derítőfény és a díszítőfény

Nagyon fontos fénytípusunk, ugyanis a főfény által keltett árnyékokba csak szemünk lát bele. Mind a CCD, mind a film részlettelen feketeként hozza az árnyékokat, ha nem derítjük őket. A derítőfény tehát első közelítésben azt határozza meg, hogy mekkora kontrasztot lehet érzékelni a képen. Ha több derítőfényünk van, akkor természetesen az egyes derített felületek lokális (helyi) kontrasztja is eltérhet. A derítőfény definíciója tehát: A derítőfény szerepe az, hogy a főfény által létrehozott árnyékokat- egyedül vagy többedmagával átrajzoltan, az általunk meghatározott erősséggel, világossággal, azaz kontraszttal lássuk viszont az elkészült képen. A fényforrás jellege szerint a derítőfény lehet elsődleges (aktív, dirrekt) vagy másodlagos (passzív, indirrekt) fényforrás. Lehet kemény vagy lágy jellegű is. Választásunkat ízlésünk és lehetőségeink határozzák meg. Ennek az is oka, hogy a világítás karakterét nem befolyásolhatja a derítés, azt ugyanis a főfénynek kell létrehoznia. Természetesen a kontraszt meghatározásával a főfény - más szempontból jelentékenyen befolyásolja a kialakított fotográfiai világítás atmoszféráját, milliőj

1.oldal


A kontrasztról A köznyelvben is gyakran használjuk ezt a szót, ha egymástól valamilyen jellemzőjükben nagyon eltérő dolgokat hasonlítunk össze. Tágabb értelemben az is számít, hogy egymás mellet, egyidőben jelennek meg az eltérő dolgok, vagy esetleg időben egymás után. Az előbbi a szimultán kontraszt, az utóbbi a szukcesszív. Fotóban a szukcesszív kontrasztnak alárendelt szerepe van, gyakorlatilag csak fotóesszében vagy kiállításon jelenik meg, ha az egyes újságoldalak vagy kiállítási falak elhatárolhatják a különböző képeket.. Kontraszt nélküli világítás (1:1) Kis kontraszt (1.5:1)

Normál kontraszt (2.5:1) Erős kontraszt (5:1)

Filmben ennél szabadabb a helyzet, ugyanis az egyes snittek is okozhatnak szukcesszív kontrasztot. A szimultán kontraszt viszont kiemelt jelentőségű, mert az atmoszférateremtésben akár nagyobb is lehet a szerepe, mint a főfény elhelyezésének. Jelen esetben persze világítási kontrasztról beszélünk

Kontraszt nélküli világítás (1:1)

Kis kontraszt (1.5:1

Normál kontraszt (2.5:1)

Erős kontraszt (5:1))

2.oldal

A világítási kontraszt jellemzése A kontrasztarányt a derítőfény hozza létre, ahogyan az a definícióból következik: milyen mélyek, milyen sötétek az árnyékok. A kontrasztarányoknak külön elnevezésük van, hatásukban a főfény által létrehozott miliőt tovább árnyalják: Sajnos a kontrasztarányt igazából csak pontos spotméterrel lehet precízen kimérni és könnyen olvashatóan kijelezni. A mérést a kamera mellől végezzük, mert ez a kényelmes és mindig a kamerának világítunk. Mindenkinek azt szoktam ajánlani, hogy egyszer vegyen egy életre kiváló műszert és ne próbálkozzon egyszerűbb félmegoldásokkal. Ha egyszerűbb fénymérőnk nem képes a kontrasztarány kijelzésére, akkor a fényértékben mért eltérést mint megfelelő mértékben nyitottabb fényrekeszt olvashatjuk le. 1 Fé megfelel 1 fényrekesznyi nyitásnak. A félgömbdiffúzoros műszerek, vagy a szürkelap használata elegendően pontos beállítási lehetőséget nyújthat, ha csak kevés fényforrásunk van. Hátrányuk azonban, hogy a mérést nem a kamera mellől végezzük.


A derítés iránya A derítőfény - ha csak egy van belőle -, a főfényhez képest az objektív másik oldalára kerül. Elhelyezése sokkal szabadabb, mint a főfényé. Különösen akkor, ha nagy felületű, lágyfényű fényformálóval dolgozunk. Ha több derítőfénnyel dolgozunk, az egyes derítőfények lehetnek kemények is és ilyenkor lokalizáltan csak egyetlen, kisebb képrészletet világítunk be velük. Ugyanez érvényes akkor is, ha kültéren több derítőlappal dolgozunk. Az elmondottakat egy plüssfigurával, egy erős fényű lámpával és egy további lámpával vagy derítőlappal otthon is kipróbálhatjuk. Az erős lámpa legyen a főfény, a gyengébb pedig a derítőfény. Fényképezőgépünk keresőjébe tekintve vegyük végig a világításokat, derítsünk sokféleképpen és digigépünnkel fényképezzük is le az elért hatást. Ezt monitoron vagy TV-n hasonlítsuk össze a derítés nélküli képekkel. Figyeljük meg, Főfény:

Eltérés

Világítási

Derrítőfény

fényértékben

típus

1:1

0

reprodukció

1.2:1 - 1.7:1

0.3-0.7

kis kontraszt, high-key

2:1 - 3:1

1-1.5

normál kontraszt

4:1 -5.5:1

2-2.5

erős kontraszt

6:1 - 8:1

2.7-3

low-key

Díszítés fényekkel A díszítőfény a legegyszerűbb fénytípusunk, szinte mindig ellenfény, ritkábban oldalfény: A díszítőfény a főtémát fényesen csillogó körvonalakkal emeli ki a háttérből, ezzel a téma térbeli tagolásáthangsúlyozza a kétdimenziós ábrázolásban. Ennek megfelelően mindig csúcsfény, azaz nagyon világosan jelenik meg a képen. Olyankor is szembetűnő a hatása, ha világos háttér előtt helyezkedik el a modell vagy a tárgy. Attól függően, hogy milyen területen jelenik meg, szoktuk hajfénynek vagy élfénynek is hívni portrézásnál, illetve tárgyfotónál. Mindig kemény, irányított fény, de gyakran nagyfelületű fényforrással is adható, ha a téma csillog (pl. üvegtárgyak). Gyakran több díszítőfényt is használunk, hiszen nemcsak a háttérből kell a tárgyakat kiemelni, de az egymást kitakaró tárgyak térbeli vizuális tagolását is díszítőfénnyel kell létrehozni.

3.oldal


Túlnyomóan elsődleges (aktív, dirrekt) fényforrás, de néha derítőlappal is létrehozhatjuk. Plüssfiguránkat egy harmadik fényforrással díszítőfényezhetjük is! A világítástechnikában az a jó, hogy könnyen gyakorolható és folyamatosan fejleszthetjük magunkat benne. 1. Kemény főfény egymagában 2. Kemény fő- és díszítőfény együtt 3. Az előbbi lágy derítőfénnyel együtt

Kemény főfény egymagában

Mikrosat CLASSIC profiknak • Masszív felépítés • Nagyobb teljesítmény terjedelem • Stabil színhőmérséklet Kemény fő- és díszítőfény együtt

lwww.mikrosat.hu

Az előbbi lágy derítőfénnyel együtt


4.oldal


DR. BLITZ FOTOSULIJA A szuffita Szerző, és fotó: Török György Az eddig tanult fényekkel mellképet, arcképet és kisebb tárgyakat fotózhatunk. 3/4-es vagy egész alakhoz, illetve nagyobb tárgyakhoz már alkalmatlan a három lámpa és legtöbbszőr a négyzetméteres softbox homogén fénye is.

Kemény és lágy fények A kemény fény kiemeli a textúrát, hangsúlyozza az anyagszerűséget és ez különösen fontos a kisfelbontású digitális fotózásban. Gondoljunk csak bele, hogy a 8 Mpixeles gép valós felbontása gyakorlatilag 5 megapixel, de a lágy fények miatt csökkentett lokális kontraszt a háromdimenziós tárgyakon tovább csökkenti a felbontást. 2-3 megapixelre is visszaeshet a gép teljesítménye. Ezzel szemben a plasztikus, kemény fényekből álló világítással el lehet érni a maximális felbontást. A filmben és a videóban ez különösen fontos, ezért mindig kemény fénnyel világítunk. A kemény fény sajnos nagy árnyékokat vet, azonban kiválóan irányítható, jól textúrál. A lágy fény kevéssé szembetű árnyékokat hoz létre, viszont irányíthatatlan, textúrát nem ad. Ezért használjuk akkor - és csak akkor! - a szoftboxot, ha nincs textúra a tárgyon: autók, üvegek, poharak fényképezése. A legtöbb tárgyon és minden modellen van textúra, ezért ilyenkor kemény fényekből építkezünk.

1


Hogyan? rányítottan szórt fényekkel dolgozunk. Sok, egymás mellé helyezett kemény fényből nagyfelületű, ezért lágy jellegű világítást hozunk létre. Mivel azonban az egyes lámpák fénye kemény, a textúrakiemelő jelleg megmarad. Az egyes lámpák fényteljesítménye és fényformálója is változtatható, így jól alkalmazhatunk a tárgy vagy modell egyes részeinek formájához, tónusához: A szuffita egy tengely mentén elhelyezett, közel azonos reflektorokkal, közel azonos fényteljesítménnyel működő lámpák sora. A világítási tabló egymással párhuzamosan elhelyezett szuffiták összessége. Tulajdonképpen, ha közelről nézzük, a méhsejt is egy világítási tabló, azonban relatív kis felülete miatt csak kisebb tárgyaknál érvényesül a tabló jellege. Írtam is róla, hogy nagyon szépen ötvözi a lágyságot a keménységgel. . Építsünk szuffitát! Legjobb feszítőoszlopon építeni, hiszen maga az oszlop lesz a szuffita tengelye. Nagyobb lámpaállványra pedig oldalkarral felszerelt gyorsszorítóval lehet több lámpát felszerelni. Kezdetben mindegyik lámpán ugyanolyan parabolareflektor legyen és modell nélkül dolgozzunk. Úgy állítsuk be az egyes lámpákat, hogy fénymaguk ne fedje át egymást, ellenben kisebb erôsségû fényudvaruk egymásra világítson. Így lehet homogénné tenni a kemény fényt. Mindegyikük nagyjából ugyanolyan szögben nézzen lefelé. Ebbôl a felépítésből adódik, hogy a két szélső fénymag után kissé elgyengül a fény. Ez a legtöbb fotón kimondottan természetes. Ha azonban a teljesen homogén világítás a célunk, a két szélső lámpát nagyobb fényteljesítményre kapcsolhatjuk. Tablót nem érdemes építeni, mert nagyon sok lámpa kell hozzá és fotóban a szerepe alárendelt. Fényméréskor ügyeljünk arra, hogy a szuffita csak síkdiffúzorral és nagy türelemmel mérhető ki pontosan. Akinek nincsen kedve a vakumûteremben hosszasan villogtatva megkeresni a maximális kitérését a műszernek - a síkdiffúzort ugyanis így használjuk -, az nyugodtan vegyen spotmétert. Azzal egyszerű és gyors lesz a mérés.

Asszimetrikus szuffita Miért van erre szükségünk? Egyszerűen azért, mert a modell vagy a tárgy óriási kontrasztot hordoz magában. A kalap világos, a hosszú haj sötét, a karok és a váll ismét világos, a fekete fürdőruha nagyon sötét, azután a lábak ismét világosak. Ehhez alkalmazkodnunk kell az egyes lámpák fényteljesítményével, hiszen a dia, de különösen a digigép nem képes ekkora dinamikát rögzíteni. A világos felületekre így kevesebb fényt adunk, a sötét felületekre viszont jóval többet. Ebben a pillanatban észrevehetjük, hogy a négyzetméreses softbox - a képzetlen fotós eszköze - elvérzik ezen a ponton.

2


Aki nem dolgozik spotméterrel, soha sem fogja megtudni, miért égnek ki a bőrfelületek és miért nem részletgazdag a fekete fürdőruha a fényképein. Az pedig már csak egy egyszerű, de látványos nüansz, hogy ha a modell derekára nem adunk szuffitával díszítőfényt, akkor hiába dolgozunk a legvékonyabb leányzóval: a fotón nagyon széles lesz a csípője. Azért, mert fényekkel nem rajzoltuk meg két dimenzióban a háromdimenziós formáját! A szuffita persze nemcsak fényteljesítmény, hanem a fények iránya szerint is lehet asszimetrikus. A lámpák tengelye ilyenkor nem párhuzamos. Az esküvői, estélyi és koktélruhákat mindig több pontból világítjuk, hiszen a ruha bodrai, a stólák, kendők ráncai és a modell végtagjai, valamint arca más más árnyékképződést igényel a plasztikus hatáshoz.

Egzotikus fények Van kalapfény, ruhafény, szemfény, szájfény és megannyi izgalmas világítástechnikai trükk, amit helyhiány miatt nem lehet bemutatni. Nem unalmas tehát a műtermi fotós élete. Bepillantónak azonban érdemes meggondolni azt, hogy a sok flitter a ruhákon és a sok kis fémpellet a körömlakkokban, szájfényekben, hajra szórva csak akkor csillog igazán, ha egyszerre, nagyon sok pontból, kemény fénnyel világítunk rá. Ezért volt a régi korokban is oly sok gyertya a csillárokban. Ezért világítjuk száloptikás minispotokkal a szájfényreklámokhoz a modellek ajkait. A minispotok ívelt vonalban szuffitává vannak összefogva és a modellt fejtámasz segíti a mozdulatlanságban. A kalap pedig külön trükk. Nagyon magasról, lefelé irányítva kisteljesítménnyel kivilágítjuk a kalap tetejét. Jóval lejjebbről longhorn reflektorral a modell arcát és mellkasát világítjuk ki. Ha kissé megemeli a modell a fejét, homlokára vet majd fényt a kalap karimája. Egy további, lejjebb elhelyezett lámpával a medencét és a combot is bevilágítjuk, és ha ügyesen helyezzük el ezt a lápát, akkor kideríti a longhorn árnyékát is a homlokon. Persze egy kis árnyék marad, közvetlen a kalap szélénél, azonban ezt már senki nem veszi észre. Viszont a kiderített árnyéka a karimának természetesen hat. Ha nem 3/4-es, hanem egész alakos a fotó, egy további lábfénnyel, alulról, a lábszárat és az előteret is be kell világítani. Így már négy lámpánál tartunk és csak a főfényt hoztuk létre. 8-10 lámpa a minimum a plasztikusan világított egész alakhoz és 12-15 lámpa adja meg az igazi szabadságot. A komoly, amerika Playboy fotók azért olyan plasztikusak és utánozhatatlanul szépek, mert 35-40, kemény fényû lámpa üzemel egyszerre, több szuffitába csoportosítva (...és mind a mai napig 8x10"-es síkfilmre fotózzák...). Hazánkban erre sem idő, sem pénz nincs és fotósaink nem is tudnak ekkora lámpaparkot kezelni. Minden műteremben három lámpa van és kész! Ennek pedig az a következménye, hogy a modelleink is képzetlenek, hiszen a lámpák beállításához pózolni kell, amit ő k nem tudnak, nincsenek hozzászoktatva. A sminkről pedig nem is beszélek, hiszen ha úgysem látszik, a fotós nem emeli ki a világítástechnikával, akkor minek felesleges munkát beleölnie a sminkesnek. Ördögi kör Akarsz többet tudni a vakukról? ez, de éppen ezért könnyû kiemelkedni a nagy KATTINTS!!! tömegből, hiszen nincsenek versenytársak. Minden lelkes fotóst bátorítok ezért a profi világítástechnika elsajátítására. Hajrá!


3

DR. BLITZ FOTOSULIJA. Mikrosat világítástechnika Vakuk- lámpák - digitális szemszögből. Mikrosat Studiotechnik GmbH Hamburg

Recommend Documents