A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira
Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián² 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
A Kiskondai-halastavak kialakulása, főbb jellemzőik
Forrás: Horváth L., Urbányi B., (1998)
Forrás: Google
Forrás: Dalmand Zrt.
1
A halgazdaság vázlatos ismertetése, a beruházás indokai:
Gyengeségek: - Előnevelő tavak hiánya - Relatív vízhiány - Régi teleltető tavak rossz állapota
Tenyészanyag hiány Igény:
- Víztakarékos, - Több célú, - Könnyen kezelhető rendszer.
Forrás: Urbányi B. (2008)
Forrás: Dalmand Zrt.
2
A beruházás főbb adatai: -EHA, HOP: 2. prioritási tengely, 1. intézkedés
- Beruházás összértéke: 340 millió Ft- Támogatás mértéke: 60%, azaz 200 m. Ft-
Teleltetőelőnevelőrendszer
- 8 tó. 6 előtároló - 100 t hal teleltetése - 30 millió lárva fogadása
Kalkulált megtérülés: 10 év Öntözővíz tározó
Forrás: Dalmand Zrt.
Forrás: Google
3
A létesítmény működési elve:
Táplálótavak: Felsőleperdi-2 tó, vagy a Víztározó Víznyerés: Gravitációsan, vagy szivattyúval Vízkormányzás: Átfolyó, vagy recirkulációs
A fólia bélelés előnyei: - Fertőtleníthető - Teleltetés során a hal nem mélyíti ki - Kíméletes a hal kültakarójához - Tavasszal gyorsabban melegedő víz
Forrás: Dalmand Zrt.
4
A teleltető tavak kihasználtsága az év folyamán
Az üres időszak kihasználható nagy értékű halak intenzív, tápos nevelésére!
Forrás: Dalmand Zrt.
5
Okszerű vízgazdálkodás
- A vízkészlet összegyűjtése ősszel, és télen történik - A legnagyobb a vízfelhasználás a nyári időszakban (öntözés, párolgás) - Különlegesen aszályos években csökkenhet a haltermelésre fordítható vízkészlet - Nem engedhető meg a víz „elfolyatása”
SOK VÍZBEN, VISZONYLAG KEVÉS HAL HELYETT, INKÁBB KEVÉS VÍZBEN TÖBB, NAGYOBB ÉRTÉKŰ HALAT KELL TERMELNI!
Forrás: Dalmand Zrt.
6
Extenzív és intenzív rendszerek összehasonlítása
•
•
„hagyományos”, extenzív/ félintenzív rendszer
Intenzív rendszer
•
Kisebb térfogatban
•
Nagy víztérfogatban
•
Gyorsabban
•
Lassan
•
Több halat termelünk
•
Tápetetés mellett
•
Adott mennyiségű hal termelése kisebb
•
Kevés halat termelünk
•
Trágyázás+takarmányozás
víztérfogatot igényel (megfelelő szűrés mellett!) Forrás: Dalmand Zrt.
7
Extenzív rendszer Évek
Hónapok
Hetek
Napok
LEGYEN A CÉLUNK 2000 KG/HA HALTERMÉS
• A régi technológiával ehhez be kell vinnünk 6000 kg istállótrágyát (36) , 150 kg NH4NO3-ot (100) és 5000 kg gabonát. (80) Ezek Nitrogén tartalma: 36+100+80= 216 kg Ennyi nitrogén bevitellel termelünk 2000 kg pontyot Forrás: C.S. Tucker and M. van der Ploeg, J. World Aquacult. Soc. 24, 473–481 (1993).
TELJESÉRTÉKŰ TÁP ETETÉSÉVEL N-BEVITEL
• 3000 kg pontytáp N tartalma 100 kg
(amiből 2000kg ponty termelhető)
vagy 3000 kg ragadozó hal táp (amiből 2000kg harcsa termelhető) N tartalma 150 kg
EGYBEVETVE:
„Új” technológia (tápetetés)
Régi technológia (trágya+takarmány)
• 216 kg N kibocsátás/ ha
• 100 kg N kibocsátás/ha
• 2000 kg hal hektáronként
• 2000 kg hal hektáronként DE!
Az extenzív tavak retenciós képessége sokkal jobb, mint az intenzív rendszereké.
Az intenzív tavak N kibocsátása a nagyobb hal sűrűség miatt nagyobb.
Integrált haltermelés
- Az intenzív, zárt recirkulációs rendszerek bonyolult, nagy E igényű szűrő-, ülepítő-, levegőztető berendezésekkel ellátott üzemek - Az átfolyó vizes intenzív rendszereknek nagy a N, P kibocsátása - Az extenzív tavak retenciós képessége jó, de a termelési folyamatok lassúak
KAPCSOLT RENDSZER: A nagyobb termelési intenzitású tavat összekapcsoljuk az alacsony környezeti terhelést biztosító tóval (szűrő), és forgatjuk a vizet. Két különböző termelési intenzitású alrendszer kapcsolódik össze: az intenzív termelési gyakorlat hulladékai, melléktermékei inputjai a másodlagos (extenzív) termelésnek: javul a tápanyag-hasznosulás
2011.10.14.
12
Az extenzív- intenzív integráció körfolyamata:
Hulladék tápanyag
Tápanyagpótlás
Intenzív termelés
Halastavi termelés
Természetes hozam Külső eredetű takarmányok
Vízkezelés
Forrás: Gál D., (2010)
2011.10.14.
13
A környezetterhelés összehasonlítása
Átfolyó vizes intenzív rendszer
Integrált rendszer
• Kibocsátás:
• Kibocsátás:
• 2000 kg hal
• 2000 kg hal
• 80 kg N
• 30 kg N (-62%)
• 33 kg P
• 9 kg P (-73%)
2011.10.14.
14
Különböző intenzitású tavi technológiák kalkulált jövedelmezősége Mo-n
JÖVEDELMEZŐSÉG Forrás: Gál D. (2010)
Extenzív
Fél-intenzív
Intenzív
csak term. hozam
kiegészítő gabona takarmányozás
teljes értékű táp
Tavi ketreces rendszer SUSTAINAQUA esettanulmány afrikai harcsa ponty
12400 Kihelyezés (kg/ha/év)
200
300
750
6400
6000
Takarmány (kg/ha/év):
0
3060
7875
20,4
0
FCR
__
3,4
1,5
1,5
__ 32000
Bruttó hozam (kg/ha/év)
12000
20000
500
1200
6000
-
-
2500
12500
Nettó árbevétel (eFt/ha/év)
275
600
3000
16000
Takarmány ktsg (eFt/ha/év)
0
150
1500
4100
Kihelyezés (eFt/ha/év)
110
170
410
6500
Víz ktsg (eFt/ha/év)
25
25
40
40
Bér (eFt/ha/year)
55
90
265
980
Energiaktsg (eFt/ha/év)
0
0
100
550
Kamat (forgótőke) (eFt/ha/év)
15
35
180
960
Általános ktsg. (eFt/ha/év)
30
65
330
1790
Összes ktsg (eFt/ha/év)
235
535
2825
15220
Profit (eFt/ha/év)
40
65
175
780
4,20%
9,60%
4,30%
3,00%
430
444
471
475
Energia (levegőztetés) (kWh/ha/év)
Költségarányos jövedelmezőség Átlagköltség (Ft/kg hal) 2011.10.14.
15
INTENZÍV NEVELÉSRE ALKALMAS RAGADOZÓ FAJOK
Harcsa (Silurus glanis) • Teljes vízcsere időtartama 24 h • Maximális sűrűség: -10 - 300 g-ig nevelve 30-40 kg/m³ -250 – 1500 g-ig nevelve 50-60 kg/m³ • 200 g növekedés 2 hónap alatt -FCR: 0.88 kg/ttkg
2011.10.14.
Süllő (Sander lucioperca) • Teljes vízcsere időtartama 24 h • Maximális sűrűség: -10 - 300 g-ig nevelve 10 – 15 kg/m³ -250 – 1200 g-ig nevelve 20 – 25 kg/m³
16
ÖSSZEFOGLALÁS
A beruházás során létrehoztunk egy olyan sok funkciós, különböző módokon működtethető létesítményt, melynek használatával összeegyeztethetővé válnak az intenzív halnevelés, az öntözéses földművelés és a fenntartható gazdálkodás fogalmai.
2011.10.14.
17
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
e-mail:
[email protected]
2011.10.14.
18
