Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Weisz Miklós
ÜZLETI VÁRAKOZÁSOK ÉS KONJUNKTÚRA VIZSGÁLATA AZ AGRÁRGAZDASÁGBAN A Nyugat-Dunántúli Régió elemzése
Doktori (PhD) értekezés
Témavezetı: Dr. Bacsi Zsuzsanna
Keszthely 2010. 2
ÜZLETI VÁRAKOZÁSOK ÉS KONJUNKTÚRA VISZGÁLATA AZ AGRÁRGAZDASÁGBAN A Nyugat-Dunántúli Régió elemzése Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Weisz Miklós
Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Dr. Bacsi Zsuzsanna Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton …......... % -ot ért el.
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás)
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........% - ot ért el. Veszprém/Keszthely,
…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke
A doktori (PhD) oklevél minısítése…................................. ………………………… Az EDT elnöke
3
Tartalomjegyzék
Kivonat...................................................................................................5 Abstract ..................................................................................................6 Auszug ...................................................................................................7 1. Bevezetés ...........................................................................................8 1. 1. A kutatás elızményei ..................................................................................................... 8 1. 2. Kutatási célkitőzések és vizsgálatuk módszerei........................................................... 10 1. 2. 1. Kutatási célkitőzések............................................................................................ 10 1. 2. 2. Alkalmazott vizsgálati módszerek ....................................................................... 11 1. 3. Hipotézisek................................................................................................................... 12
2. Szakirodalmi áttekintés....................................................................13 2. 1. Agrárfejlıdés Magyarországon és az Európai Unióban............................................... 13 2. 1. 1. A magyar agrárgazdaság az 1960-as évektıl napjainkig ..................................... 13 2. 1. 2. Európai kitekintés................................................................................................. 28 2. 1. 3. A Közös Agrárpolitika (KAP)............................................................................. 33 2. 1. 3. 1. A KAP kialakítása....................................................................................... 33 2. 1. 3. 2. A KAP reformjai ......................................................................................... 34 2. 1. 3. 3. A KAP jövıje .............................................................................................. 40 2. 2. Az agrárgazdasági fejlıdést támogató Uniós források.................................................. 43 2. 2. 1. Az EU elıcsatlakozási és strukturális alapjai....................................................... 43 2. 2. 2. A strukturális alapok hatásainak vizsgálatáról ..................................................... 52 2. 3. Konjunktúra vizsgálatok áttekintése ............................................................................ 56 2. 4. A vizsgált térség (Nyugat-dunántúli Régió) bemutatása............................................. 60
3. Saját vizsgálatok ..............................................................................66 3. 1. Kutatási módszertan ..................................................................................................... 66 3. 1. 1. Európai Uniós támogatások a magyar mezıgazdaságban.................................... 66 3. 1. 2. Kérdıíves felmérés a Nyugat-dunántúli Régió gazdálkodói körében.................. 68 3. 2. Kutatás eredményei ...................................................................................................... 76 3. 2. 1. Támogatások és megvalósult beruházások a magyar mezıgazdaságban............. 76 3. 2. 2. Kérdıíves felmérés eredményei ........................................................................... 97
4. Következtetések, javaslatok ..........................................................136 5. Tézisek, önálló, újszerő eredmények ............................................140 6. További kutatási irányok ...............................................................142 7. Összefoglalás .................................................................................143 8. Irodalomjegyzék ............................................................................144 1. melléklet ......................................................................................................................... 157 2. melléklet ......................................................................................................................... 164
4
Kivonat A disszertáció célja az agrárgazdasági konjunktúra szekunder forrásokra alapozott vizsgálata, az Európai Unió elıcsatlakozási és strukturális alapjaiból hazánk számára elérhetı agrár- és vidékfejlesztési források elemzése, valamint a várakozások, a gazdálkodók jövıképének vizsgálata volt. Négy kutatási hipotézis került megfogalmazásra. Az agrárgazdaság teljesítményét megalapozó beruházások megvalósításában – a gazdálkodók várakozásai mellett – a támogatásoknak kulcsszerepe van. Az elıcsatlakozási és strukturális alapokból érkezı források jelentıs mértékben járulnak hozzá a gazdálkodók beruházásaihoz. A vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között pozitív összefüggés mutatható ki. A primer kutatási adatokra alapozott regressziós modell szerint az árbevétel jelentıs részben meghatározója a beruházások volumenének. A felállított statisztikai modell alkalmas a gazdálkodók árbevétele és várakozásai alapján a beruházási volumen elırejelzésére, így hozzá tud járulni a támogatási programok sikeres megvalósításához, a gazdálkodók versenyképességének növeléséhez. Pozitív összefüggés mutatható ki továbbá a vizsgált gazdálkodók: árbevételének nagysága és jövıre vonatkozó várakozásaik; üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik; valamint a különbözı várakozásaik között. A kapcsolat erıssége alapján sorrend volt felállítható a gazdálkodók beruházási döntéseinek alakulásában szerepet játszó konkrét befolyásoló tényezık között. Megállapítható, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban a vizsgált gazdálkodók többsége gazdaságának további fejlesztését tervezi, beruházásokat szeretne végrehajtani. A döntéseik hátterében álló motivációk feltérképezéséhez kívánt hozzájárulni a disszertáció.
5
Abstract ASSESSING BUSINESS EXPECTATIONS IN AGRICULTURE The Case of West Pannonia Region, Hungary
The aim of the thesis is to analyse the growth (business cycles) in agriculture, to summarize and evaluate the available financial sources for agriculture and rural development in Hungary within the framework of the pre-accession and structural funds of the EU and to analyse the business expectations of farmers in the West Pannonia Region in Hungary. Four hypotheses were drawn up. Beside farmers’ expectations, the available subsidies play an important role in the implementation of agricultural investments which contribute then to agricultural growth. The financial sources within the framework of the pre-accession and structural funds of the EU contribute significantly to farmers’ investments. Positive correlation is proved between the income and sum of investments of the farmers in the analysis. Based on primer analyis, a regression model was worked out which shows that income significantly determines the volume of investments. The statistical model is suitable for forecasting investments based on farmers’ income and expectations, thus it could contribute to the successful implementation of development programmes. Further positive correlation can be proven between the farmers’ income and their expectations; between the business-, market-, income-expectations and the planned volume of investments; and between the different types of expectations of the farmers in the analysis. Based on the strength of correlation, the influencing factors of the investment decisions were ranked. The analysis shows that farmers in the West Pannonia Region plan further investments. The thesis contributes to the analysis of their motivations.
6
Auszug GESCHÄFTLICHE ERWARTUNGEN UND UNTERSUCHUNGEN DER AGRARWIRTSCHAFTLICHEN KONJUNKTUR Die Analyse der Region von West-Transdanubien Das Ziel der vor uns liegenden Dissertation war, die agrarwirtschaftliche Konjunktur aufgrund der Basis der sekundären Quellen zu untersuchen, die für Ungarn erreichbaren agrar- und regionberührenden Quellen hinsichtlich der Voranschluss- und Strukturbasis der Europäischen Union zu analysieren, sowie die Erwartungen, die Vision, das Zukunftsbild der Landwirte zu untersuchen. Es sind vier Forschungshypothesen zur Formulierung, Definierung gekommen. Bei der Verwirklichung, Realisierung der die Leistung der Agrarwirtschaft begründenden, fundierenden Investitionen- neben den Erwartungen der Landwirte- haben die Unterstützungen eine Schlüsselposition. Die aus der Voranschluss- und Strukturbasis stammenden Quellen tragen erheblich, in bedeutendem Masse zu den Investitionen der Landwirte bei. Ein positiver Zusammenhang ist zwischen dem Umsatz, Erlös der untersuchten Landwirte und dem Masse ihrer Investitionen aufzuweisen. Aufgrund des auf den primären Untersuchungsdaten basierenden Regressionsmodells bestimmt der Erlös, der Umsatz in einem bedeutenden Masse, erheblich das Volumen der Investitionen. Das aufgestellte statische Modell ist dafür geeignet, das Volumen der Investitionen aufgrund des Umsatzes, Erlöses und der Erwartungen der Landwirte vorherzusagen, darüber eine Prognose zur Verfügung zu stellen, so kann es zu der erfolgreichen Realisierung der Unterstützungsprogramme, zu der Erhöhung der Wettbewerbsfähigkeit beitragen. Ein positiver Zusammenhang ist ferner zwischen den überprüften Landwirten: zwischen der Höhe ihrer Erlöse, Umsätze und ihren sich auf die Zukunft beziehenden Erwartungen, zwischen ihren geschäftlichen, produktverwertenden, einkommenmässigen Erwartungen und ihren für die folgenden Jahre geplanten Investitionen, sowie zwischen ihren verschiedenen Erwartungen aufzuweisen, Aufgrund
der
Stärke der
Beziehung
habe
ich
eine
Reihenfolge
betreffs
der
die
Investitionsentscheidungen der Landwirte konkret beeinflussenden Faktoren, Umständen aufstellen können. Aufgrund der Untersuchung ist es festzustellen, dass die Mehrheit der Landwirte in der Region von West-Transdanubien die weitere Entwicklung ihrer Wirtschaft plant, weitere Investitionen durchzuführen wünscht. Die vor uns liegende Dissertation wünschte zu der Erfassung, zu der Aufforschung ihrer in dem Hintergrund der Motivationen stehenden Entscheidungen beizutragen. 7
1. Bevezetés 1. 1. A kutatás elızményei
Magyarország számára az Európai Unióhoz történt csatlakozás után hat évvel, az eurozónához történı – remélhetıleg mielıbbi – csatlakozás elıtt kulcsszerepet játszik a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Figyelemre méltó problémákat vet fel az Európai Unió országainak integrált gazdaságában a fejlettebb és kevésbé fejlett országok közti eltérések hatása. Számos olyan döntés született az elmúlt idıszakban, ami a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását tőzte ki célul, különbözı támogatások nyújtásával. A tagállamok növekedési mutatóit jelentısen befolyásolta a Monetáris Unió létrehozása, az euro bevezetése. A világgazdaság konjunkturális helyzete, a világpiaci termékárak alakulása, a fı versenytársak és partnerek – az USA, a távol-keleti országok, illetve a nemzetközi egyezményekbıl eredı kötelezettségek (WTO) hatása is jelentıs, különösen az agrárgazdaság vonatkozásában. A magyar mezıgazdaság folyamatos és többszöri átalakulása megnehezíti, ugyanakkor fontossá is teszi a konjunkturális hatások vizsgálatát. A fél évszázada létrehozott Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió leginkább szabályozott területe. A KAP kezdetben a termelés és a termelékenység növelését fogalmazta meg elsıdleges feladatként. További célokként jelölték meg a piacok stabilizálását, a gazdálkodói jövedelmek felzárkóztatását, valamint a fogyasztók méltányos áron történı élelmiszer-ellátásának biztosítását. A célok megvalósításához a pénzügyi szolidaritás, az egységes piac és a közösségi preferencia alapelveit rendelték. 2004. május 1. óta hazánk is tagja az Európai Uniónak, így a KAP reformjai már közvetlenül is érintik a hazai mezıgazdaság és a vidék fejlıdési lehetıségeit. Magyarország a mezıgazdasági termeléshez kiváló adottságokkal rendelkezik, a strukturális feszültségek és a hatékonysági problémák kezelésével megteremthetık a versenyképes mezıgazdaság feltételei, amely további vállalkozások fejlesztésével kiegészítve az élhetı, vonzó magyar vidék alapja lehet.
8
Ehhez a csatlakozás elıtt és után jelentıs pénzügyi források álltak, állnak rendelkezésre. 2002-2004-ig a SAPARD Program, 2004-2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), illetve a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) biztosított pénzügyi kereteket, a tisztán hazai finanszírozású agrár- és vidékfejlesztési támogatások mellett. A nyertes pályázatok regionális eloszlásával és az egyes intézkedésekre benyújtott nyertes pályázatok értékével – a megvalósult beruházásokon keresztül – mérhetı a programok hozzájárulása az agrár- és vidékfejlesztéshez. Az eddigi tapasztalatok hasznosak lehetnek a strukturális alapokra vonatkozó következı programozási dokumentumok összeállításához, az elérhetı források optimális felhasználása érdekében. Az EU most futó költségvetési ciklusában (2007 – 2013) hazánk mintegy 5 milliárd euró, azaz körülbelül 1300-1400 milliárd Ft uniós forrást használhat fel, amely teljes egészében az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére fordítható. Az összeg hatékony felhasználásával lehetıvé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, a vidéki térségek leszakadása lelassuljon, és megkezdıdjön ezen területek társadalmi-gazdasági felzárkózása is. Ehhez elkészült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), ami alapvetıen meg fogja határozni az ágazat szereplıinek és a vidék fejlıdésének lehetıségeit a következı években. Komoly felelısséggel is jár ugyanakkor ezeknek a forrásoknak a célszerő, hatékony felhasználása.
9
1. 2. Kutatási célkitőzések és vizsgálatuk módszerei 1. 2. 1. Kutatási célkitőzések Kutatási célkitőzéseimet három csoportba soroltam: 1.) Az Európai Unió néhány tagállamának és Magyarország konjunktúra-mutatóinak szekunder
forrásokra
alapozott
rövid
áttekintı
elemzése,
különös
tekintettel
a
mezıgazdaságra. A kutatás során vizsgálni kívántam más szerzık eredményeit a GDP, a foglalkoztatottság, külkereskedelmi egyenlegek, beruházások alakulására vonatkozóan, az Unió kibıvülése okozta hatásokat. Uniós tagországok belépés elıtti és utáni növekedési pályáinak elemzése hazánk csatlakozás utáni gazdasági teljesítményére nézve is tanulságokkal szolgálhat. A kutatás kezdete egybeesett hazánk Európai Unióba történı belépésével, így lehetıség nyílt belépés elıtti és utáni adatok vizsgálatára.
2.) A kutatással célom volt az Európai Unió elıcsatlakozási és strukturális alapjaiból hazánk számára elérhetı agrár- és vidékfejlesztési források eddigi és várható nagyságának felmérése, a strukturális alapokból származó források hatásvizsgálatával foglalkozó módszertan áttekintése. A transzfereket, mint a gazdasági növekedést megalapozó beruházások pénzügyi forrásait kívántam vizsgálni, így elemezni az eddigi eredményeket a megvalósult beruházásokon keresztül (SAPARD, AVOP, NVT, ÚMVP), elısegítve ezzel a hazai pályázati tapasztalatok hatékony felhasználását a 2007-2013-as programozási idıszakban. Meg kívántam vizsgálni, hogy a különbözı támogatási lehetıségek hogy befolyásolják közvetve – a beruházásokon keresztül – az ágazat teljesítményét. Összehasonlító elemzésekre nyílt lehetıség hazánkhoz hasonló mezıgazdasági potenciállal rendelkezı néhány régi és új tagállammal (pl. Szlovénia, Lengyelország, Ausztria), melyek a magyar agrárgazdaságra nézve is tanulságokkal szolgálhatnak.
3.) További kutatásra adott lehetıséget a várakozások, a gazdálkodók jövıképének vizsgálata: hogy jellemezhetı a szerepe a szubjektív megítéléseknek a gazdasági szereplıknél, illetve hogy kapcsolódik az üzleti bizalom alakulása a beuházások volumenéhez, hozzájárulva így a gazdasági növekedéshez. A saját vizsgálatok során nagy hangsúlyt kívántam fektetni az ilyen jellegő empirikus vizsgálatokra: a Nyugat-Dunántúli Régió mezıgazdaságának szereplıi
10
körében végzett kérdıíves megkérdezésekkel, illetve azok statisztikai feldolgozásával. A mezıgazdasági beruházások alakulásának vizsgálata mellett, meg kívántam határozni a gazdálkodók motivációs tényezıit. Modellszámítás segítségével kívántam feltárni a vizsgált sokaság jellemzıi és a beruházások közötti belsı összefüggéseket. Képet akartam alkotni a gazdálkodók helyzetérıl, gazdasági döntéseik hátterérıl, hiszen ık azok a célcsoport, akiknek tevékenysége
az
EU
és
Magyarország
agrárszabályozási-
és
intézményrendszere
mőködésének alapját adja. A kutatás idıszerőségét adta, hogy több mint 3 évvel az uniós csatlakozás után a gazdálkodók már javarészt túl voltak a „tanulási idıszakon”, jövıvel kapcsolatos várakozásaik megalapozottabbnak mondhatók.
1. 2. 2. Alkalmazott vizsgálati módszerek 1.) Az 1. célkitőzést a szakirodalom elemzése révén, elsısorban szekunder adatok vizsgálatával valósítom meg, összehasonlító grafikonok, táblázatok alkalmazásával. 2.) A 2. célkitőzésnél a saját vizsgálatok mellett az elemzéshez szekunder adatforrásokat is felhasználtam, más szerzık kutatási eredményeivel kiegészítve. A pályázati tapasztalatok bemutatásához a kvalitatív módszerek közül az interjúkészítést alkalmaztam. Ezen kívül elsısorban leíró elemzést, illetve egyszerőbb statisztikai elemzéseket (megoszlás vizsgálatok) használtam. A módszertan részletes leírása a 3.1.1., a kutatás eredményei a 3.2.1. fejezetben olvashatók. 3.) A 3. célkitőzés vizsgálatához az üzleti bizalmi indexek számításának módszertanát adaptáltam mezıgazdasági vállalkozások vizsgálatára. Alkalmazott statisztikai módszerek: összefüggésvizsgálat kereszttábla elemzéssel, asszociációs együtthatók számítása, korreláció és regresszió számítás. A módszertan részletes leírása a 3.1.2., a kutatás eredményei a 3.2.2. fejezetben olvashatók. A 2.3. fejezetben a saját vizsgálatok alapjául szolgáló konjunktúra vizsgálatok eddigi gyakorlatát ismertetem
11
1. 3. Hipotézisek Kutatásaim során az alábbi kiinduló hipotéziseket fogalmaztam meg, amelyek vizsgálatát primer adatokra alapozott empirikus kutatással és szekunder adatokat, más szerzık eredményeit is felhasználva végeztem: Az Európai Unióhoz történı csatlakozás rövid távon pozitív változással jár a
•
belépı országok konjunktúra mutatóiban. Az elıcsatlakozási és strukturális alapokból érkezı források jelentıs mértékben
•
járulnak
hozzá
teljesítményéhez.
a
gazdálkodók A
beruházások
beruházásaihoz,
így
megvalósításában
az a
agrárgazdaság támogatásoknak
kulcsszerepe van. Pozitív összefüggés van a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik
•
nagysága között, az árbevétel jelentıs részben meghatározója a beruházások volumenének. Pozitív irányú összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók:
• -
árbevételének nagysága és jövıre vonatkozó várakozásaik,
-
üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik, valamint
-
a különbözı várakozásaik (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi) között.
12
2. Szakirodalmi áttekintés 2. 1. Agrárfejlıdés Magyarországon és az Európai Unióban 2. 1. 1. A magyar agrárgazdaság az 1960-as évektıl napjainkig
Makrogazdasági mutatók alapján a magyar agrárgazdaság legsikeresebb idıszakának a rendszerváltás elıtti 3 évtized tekinthetı. A „magyar agrármodell” nemzetközi figyelmet is kiváltó teljesítmény volt hazánk részérıl. A mezıgazdaság dinamikus fejlıdése és az élelmiszeripar termelésének növekedése a hazai élelmiszer-ellátás mellett a kivitel emelkedéséhez is hozzájárult (1. táblázat). 1. táblázat: Az agrárgazdaság nemzetgazdasági arányainak alakulása 1960-1989 között (%) Megnevezés
1960
1970
1976-80
1981-85
évek átlaga
évek átlaga
1989
Bruttó termelési érték
20,4
16,7
16,2
17,3
16,8
Élelmiszer-kivitel
22,1
23,8
21,6
22,3
21,7
Aktív keresık
37,7
24,0
19,5
20,5
17,4
Beruházás
12,9
19,0
13,3
13,9
10,0
Forrás: Németi 2003 Buday-Sántha a magyar mezıgazdaság 1960-tól 2000-ig tartó fejlıdését 4 szakaszra osztja (Buday-Sántha, 2001): 1960-1970: A nagyüzemi átszervezés és a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakása 1971-1985: Látványos fejlıdés, hozamnövekedés és a tevékenységek diverzifikálása 1986-1990: Stagnálás, vagyonfelélés 1991-2000: Átszervezés, mélyülı termelési válság A magyar mezıgazdaságnak a nagy- és kisüzemeken, a korszerő termelési rendszereken, illetve az alaptevékenységen kívüli tevékenységeken is alapuló struktúrája tette lehetıvé a modernizálást. Az ágazat sikerében jelentıs szerepet játszott a szövetkezeti nagyüzemek és a kis háztáji gazdaságok együttes mőködése. A nagyüzemek a mezıgazdasági terület 90%-án
13
gazdálkodtak és ezen a mezıgazdasági termelés 2/3-át állították elı. Elsısorban a jól programozható, gépesíthetı ágazatokban értek el gazdasági elınyt. A háztáji (kistermelési) rendszerben a kézimunka-igényes termelés dominált: a termıföld kb. 10%-án a mezıgazdaság bruttó termelési értékének több mint 30%-át, a nettó termelési értékének pedig közel 50%-át állította elı. A nagyüzemek sajátos vonása volt az alaptevékenységen kívüli tevékenységek fejlesztése (pl. borászat, gépipar, építıanyag-ipar). A ’80-as évekre a nagyüzemek termelési értékének 1/3-a, a megtermelt jövedelemnek pedig közel a fele származott alternatív tevékenységekbıl. Sajátos magyar termelésszervezési formák voltak a termelési rendszerek (pl. IKR, KITE), amelyek a hozzájuk csatlakozó gazdaságoknak biztosították a technológiát, az inputanyagokat, a szaktanácsadást, stb. Ezek kölcsönös érdekeltségen alapuló integrációk voltak, amelyek felgyorsították az innovációs folyamatokat a mezıgazdaságban. Ugyanakkor az élelmiszeripar nem tudott együtt fejlıdni a mezıgazdasággal. Ennek a pénzügyi források hiánya mellett az elsısorban szovjet piacra való tömegtermelés volt az oka. Az élelmiszeriparnak három, egymástól különbözı minıségi igényeket támasztó piac (szovjet, hazai, nyugati) igényeit kellett kielégítenie. (Buday-Sántha, 2001) Magyarország volt az egyetlen államszocialista ország, amely legalábbis egy idıszakban, a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején, dinamikusan fejlıdı agrárgazdasággal rendelkezett és képes volt olyan kollektivizált agrárrendszert létrehozni, amely felszámolta az élelmiszerhiányt és exportra is termelt (Harcsa et al, 1994). Fontosnak tartom ugyanakkor Udovecz (2000) megállapítását is citálni, mely szerint a magyar agrártörténelem legutóbbi fél évszázados változásainak egyik közös jellemzıje, hogy „nem szerves fejlıdés nyomán ment végbe”, hanem minden esetben külsı ráhatásra, hatalmi beavatkozással és ideológiai megfontolások alapján. A magyar mezıgazdaság helyzete a ’70-es évek közepétıl kezdve azonban romlani kezdett: a felhasznált ipari anyagok árának emelkedése meghaladta a termelıi árak emelkedésének ütemét. Az agrárolló nyílásával, illetve a ’80-as évekre a beruházások csökkenésével elıtérbe került a hatékonyság kérdése is. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma a ’80-as évek elejére kevesebb, mint 20%-ra esett vissza. Az egész gazdaságon belül a mezıgazdaságban volt a legnagyobb a visszaesés. (Agricultural Situation and Prospects in the Central European Countries, 1998).
14
A ’90-es évek gazdasági és társadalmi átalakulása gyökeresen megváltoztatta a mezıgazdaság szervezeti felépítését és birtokviszonyait. A birtokszerkezet változásának eredményeképpen a termıföld 86-88%-a (és az erdık 41%-a) ma magántulajdonban van. A földhasználat, amelynek igen átfogó hatása van, és amely a társadalmi és gazdasági átalakulást megelızı állapothoz képest alapvetıen átalakult (1. ábra), jelentıs mértékben visszafogja a mezıgazdasági
termelés
gazdasági
teljesítıképességét.
A
rendszerváltást
követıen
meglehetısen sok olyan egyéni gazdaság is létrejött, melyek hivatva lennének a család megélhetésének megteremtésére, de elégtelen méretük és hiányos felszereltségük miatt erre valójában alkalmatlannak bizonyulnak (Varga, 2002). Vizvári-Bacsi szerint a magyar mezıgazdaság jelenleg sem rendelkezik stabil struktúrával, mind a gazdaságok mérete, mind pedig tulajdonosi szerkezete állandóan változik, az alkalmazott termelési technológia pedig nem illeszkedik a kialakult új helyzethez. (Vizvári-Bacsi, 2003) 1. ábra: A földhasználat változása (1989-2002) 1989
2002
7,2% 31,8%
állami gazdaságok
36,9%
gazdasági társaságok átalakult szövetkezetek
szövetkezetek egyéni gazdaságok
egyéni gazdaságok
54,8%
61,0%
8,3%
Forrás: Kapronczai 2003 A földhasználat, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások szerkezete nagymértékben leegyszerősödött. A termelési szerkezetet általában az alacsony munka-intenzitású ágazatok jellemzik, ami kedvezıtlen hatással van a vidéki foglalkoztatottságra és a vidéki területek megélhetési lehetıségeire. Ezt részben az okozta, hogy a korábbi nagymérető gazdaságok és a hozzájuk kötıdı háztáji gazdaságok összehangolt tevékenysége és termékszerkezete az átalakulás következtében megszőnt, és új szervezetek még nem jöttek létre. Lakner et al a rendszerváltás utáni magyar mezıgazdaság és élelmiszeripar SWOT elemzésében elınyként sorolja fel a kitőnı természeti adottságokat (talajok, klíma), a
15
kertészeti termelés adottságait, a képzett munkaerıt és a feldolgozó kapacitást. Hátrányaink közé tartozik az erıforrások kihasználatlansága, a felaprózott termelési szerkezet, a változó termékminıség, a gyenge piacszabályozás, és a földrajzi távolság. Lehetıség lehet a komparatív elınyök kihasználása, a hazai fogyasztás növelése, és az innovációs potenciál kihasználása. Fenyeget ugyanakkor az intenzív árverseny, az import és a nemzetközi verseny. (Lakner et al, 1999) A továbbiakban néhány makrogazdasági mutató, a gazdaságszerkezet, a mőszaki fejlesztés, valamint a költségvetési támogatások alakulását vizsgálom, az elmúlt évek adatai alapján.
A GDP-bıl való részesedés alakulása az elmúlt 15 évben Az utóbbi években a mezıgazdaság szinte valamennyi makro mutatója romlott. (Antal et al, 2004) A mezıgazdaság és az élelmiszeripar nemzetgazdasági súlya a ’90-es évektıl csökkenı tendenciát mutat. A mezıgazdaság bruttó hazai termékbıl (GDP) való részesedése 2005-ben alig 3%, az élelmiszeriparral együtt 5,8% volt. Ez az arány a ’90-es évek közepe óta közel a felére csökkent. Az ágazat GDP-bıl való részesedése az utóbbi években 4% alatti (2. ábra). Ez mintegy 3%-kal magasabb, ha az élelmiszeripar teljesítményét is hozzáadjuk. További 56%-kal magasabb arányt kapunk ha az ún. agrobizniszt (mőtrágya- és növényvédıszergyártás, mezıgazdasági gép- és alkatrész elıállítás, forgalmazás, valamint agrárkereskedelem, szállítás, oktatás, kutatás stb.) tekintjük. 2. ábra: A mezıgazdaság nemzetgazdasági szerepét leíró makromutatók alakulása
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
GDP-bıl foglalkoztatásból
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
beruházásokból
1994
%
A mezıgazdaság részesedése
Forrás: Mezıgazdasági statisztikai évkönyv (2005-2007), Laczka (2007), AKI alapján 16
Foglalkoztatottság az ágazatban A mezıgazdaság foglalkoztatási részesedése 1994-2005 között 9 %-ról 5 %-ra csökkent (2. ábra, 2. táblázat). A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan csökken
a
mezıgazdaságban
foglalkoztatottak
aránya.
A
nemzetgazdaság
fıbb
ágazatcsoportjai közül a mezıgazdaság foglalkoztatási részesedése csökkent a legnagyobb mértékben és hasonló, de kisebb mérvő foglalkoztatás-csökkenés volt az élelmiszeriparban is. Az agrár-élelmiszeripar foglalkoztatási szerepét befolyásolja az ágazat részesedése a GDPbıl, a szervezeti-tulajdoni formák alakulása, az állattenyésztés-növénytermesztés aránya a mezıgazdasági termelésbıl valamint a vidékfejlesztés, idegenforgalom megújuló lehetıségei, pályázati forrásai. (Abayné et al, 2005a, 2005b) A foglalkoztatás csökkenése az agrárélelmiszeriparban – a versenyképesség javítása érdekében – szükségszerő volt. A folyamat azonban túl gyorsan zajlott le és nem volt lehetıség a mezıgazdaságból kiszorulóknak ipari vagy szolgáltatói szférában elhelyezkedni, hiszen itt is csak minimális mértékben teremtıdtek új munkahelyek. A koncentráció úgy a mezıgazdaságban, mint az élelmiszer-termelésben és kereskedelemben viharos gyorsaságú. (Udovecz, 2004) 2. táblázat: Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak száma január 1-jén
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Nemzetgazdaság Mezıgazdaság, Élelmiszeripar Együtt összesen (1000 fı) (Mg. és élelm. erdıgazdaság (1000 fı) és halászat ipar) (1000 fı) (1000 fı) 4880,0 878,3 206,6 1084,9 4520,0 729,0 191,7 920,7 4082,7 460,0 210,0 670,0 3827,3 349,4 197,2 546,6 3751,5 327,6 179,7 507,3 3678,8 295,1 156,5 451,6 3648,1 302,4 165,1 467,5 3646,3 287,8 160,2 448,0 3697,7 278,8 158,6 437,4 3811,5 270,4 155,0 425,4 3849,1 251,7 152,2 403,9 3868,3* 239,4 118,1** … 3870,6* 240,9* 124,1** …
* átsúlyozott adatok a 2001. évi népszámláláson alapuló népességszám-továbbvezetés alapján ** alkalmazásban álló
Forrás: KSH
17
Az agrárágazat korösszetétele rendkívül kedvezıtlenül alakult, a foglalkoztatottak egyre nagyobb hányada 50 éven felüli. (3. táblázat) 3. táblázat: A munkaerı korcsoportok szerinti összetétele (1990-2001) A munkaerı korösszetétel szerinti megoszlása, %
Korcsoportok
Mezıgazdaság
Ipar
Nemzetgazdaság
1990 1996 2001 1990 1996 2001 1990 1996 2001 14-29 év
23,5
21,8
17,9
28,2
29,7
28,4
27,2
28,5
26,6
30-39 év
31,0
25,9
23,1
30,9
25,1
24,4
31,4
26,3
25,1
40-49 év
27,2
35,1
34,0
26,5
32,7
30,1
26,9
32,3
29,8
50 év feletti
18,3
17,2
25,0
14,4
12,4
17,1
14,4
12,9
18,4
Összesen
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Abayné et al 2005a
A versenyképesség kritériumaként definiált „relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint” nem jellemzı a mezıgazdaságra (Abayné et al, 2005b). Horváth-Palkovics (2006) az ágazatban foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése mellet (a mezıgazdasági ágazatokban alkalmazottak száma 1995-2004 között 75 ezer fıvel, a foglalkoztatottak száma 90 ezer fıvel csökkent) jövedelmi viszonyainak szociális következményeit elemezve felhívják a figyelmet az ágazat volt és jelenlegi alkalmazottai munkavállalói jövedelmének korrekciójára, mint aktuális agrárpolitikai feladatra.
Agrár külkereskedelem Juhász et al (2002) a hazai agrár-külkereskedelem alakulását elemezve megállapítja, hogy a mezıgazdaság és élelmiszeripar részaránya a teljes külkereskedelmen belül csökkenı: a ’80as évek második felében 22-23% körül alakult az arány, amit az élelmiszergazdaság a teljes nemzetgazdasági exportból képviselt, 2001-ben ez mindössze 7,5% volt. Magyarország évek óta negatív külkereskedelmi egyenlegében ugyanakkor a gépek és szállítóeszközök árufıcsoport mellett értékben másodikként az élelmiszeripari termékek rendelkeznek pozitív külkereskedelmi egyenleggel (4. táblázat). Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország közül egyedül Magyarország esetében mondható el, hogy agárexportja meghaladja az import teljesítményét. Az export elınye olvadni kezdett a csatlakozás utáni hónapokban, de napjainkra stabilizálódni látszik. (Péter et al, 2006) 18
4. táblázat: Magyarország külkereskedelmi forgalma (millió dollár, folyó áron) 2001
2002
2003
2004
2005
Behozatal - ebbıl élelmiszerek, italok, dohány
33681,9 981
37611,8 1132,9
47675,0 1459,8
60249,1 2220,5
65435,3 2592,3
Kivitel
30497,8
34336,6
43007,7
55468,7
61861,1
- ebbıl élelmiszerek, italok, dohány Egyenleg
2289,9 -3184,1
2337,3 -3275,2
2805,7 -4667,3
3324,2 -4780,4
3772,2 -3574,2
- ebbıl élelmiszerek, italok, dohány
1308,9
1204,5
1345,9
1103,7
1179,9
Forrás: KSH Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlegében 2006-ban volt egy mélypont, de még így is pozitív egyenleget tudott felmutatni (995 millió euró), amely egyenleg 2007-ben és 2008-ban tovább nıtt (1675, illetve 1750 millió euró). Megbontva az élelmiszer-ipari külkereskedelmet a feldolgozottság foka szerint, az elsıdleges feldolgozású termékek mérlege romló tendenciával (–12 százalék), de 388 millió euróval még szintén pozitív volt 2008-ban (3. ábra). A másodlagos feldolgozásúak külkereskedelmi egyenlege viszont az erıteljes importnövekedés miatt mára elolvadt, 2006-ban és 2007-ben negatív,
de
2008-ban
is
csupán
25
millió
eurós
pozitív
szaldót
ért
el.
Az élelmiszeripar külkereskedelmi egyenlege tehát pozitív, bár romló tendenciájú. Az élelmiszer-gazdaság egészének magas pozitív szaldója mögött a mezıgazdasági termékek 2007/08-ban szárnyaló kiviteli eredményei állnak (Juhász-Hartmut, 2009). 3. ábra: Magyarország élelmiszergazdasági egyenlege feldolgozottság szerinti megoszlásban (1996-2008), millió euró
Forrás: Juhász – Hartmut 2009 19
Vásáry (2008) megállapítja, hogy a vámhatárok megszüntét követıen a mezıgazdasági termékek jelentıs forgalomnövekedése volt megfigyelhetı 2004. után. 2003-hoz képest a tagságot követı második évben már közel 128%-os volt a forgalom bıvülése.
Üzemi struktúra A gazdálkodási formák tekintetében a magyar mezıgazdaság továbbra is a legszínesebb ágazatnak tekinthetı. A társas vállalkozások közül a korlátolt felelısségő társaság a legjellemzıbb vállalkozási forma, számuk két év alatt (2006-2008) több mint 7%-kal nıtt. A részvénytársaságok száma stabilnak tekinthetı, 2008-ban csak 6 ilyen szervezettel kevesebbet regisztrált a statisztika, mint 2006-ban. A szövetkezetek száma évrıl-évre csökken, elsısorban az átalakulások miatt. A mezıgazdaságban a korábbi évekhez hasonlóan jellemzı a kis létszámú szervezetek dominanciája. A 14128 társas vállalkozásból mindössze 10 foglalkoztatott 500 fınél többet. Több mint 600 ezer egyéni gazdaság mőködik (4. ábra) a mezıgazdaságban, számuk évrıl évre csökken, elsısorban azért, mert az idıskorúak felhagynak a termeléssel, fıként az állattenyésztés és a kertészeti termelés területén (Kapronczai-Vágó, 2009; ÚMVP IH, 2009). 4. ábra: A mezıgazdasági ágazat résztvevıi 2008-ban Mezıgazdasági termelık (1 277 828)
Társas vállalkozások (14 128) Korlátolt felelısségő társaságok (7 109)
Mezıgazdasági szövetkezetek (1 187)
Egyéb jogi személyiségő társas vállalkozás (pl erdıbirtokossági társulat) (1 469)
Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl. betéti társaság, közkereseti társaság) (4 363)
Egyéni gazdaságok (618 700)
Egyéni vállalkozás (ıstermelıkkel együtt) (365 128)
Nem üzemszerő, házkörüli termelést folytatók (645 000)
Mellékfoglalkozású és kisegítı gazdaságok (253 572)
Részvénytársaságok (325) *A mezıgazdaság, vad- és erdıgazdálkodásba sorolt szervezetekhez néhány egyéb, a táblázatban szereplı kategóriákba nem illeszthetı szervezet is tartozik, így például a jogi személyiségő non-profit szervezetek, stb.
Forrás: Kapronczai-Vágó (2009), ÚMVP IH (2009) 20
Magyarország területének (9,3 millió hektár) 86,3 %-a (8 millió hektár) termıterület, 66,6%-a (6,2 millió hektár) mezıgazdasági hasznosítású, 50,6%-a (4,7 millió hektár) szántó, tehát a mezıgazdasági hasznosítású terület és a szántóterület aránya is lényegesen magasabb, mint a legtöbb európai országban. A mezıgazdasági vállalkozások fıbb tevékenységek szerinti adataiból megállapítható a növénytermesztés dominanciája, az állattenyésztési ágazatok csökkenı aránya és a nem-mezıgazdasági kiegészítı tevékenységek relatív csekély súlya (5. ábra). A ’90-es évek végére az állattenyésztés termelési értéke az 1990. évinek nem érte el a 70%-át, az állattenyésztésen belül minden ágazatra jellemzı a visszaesés. 5. ábra: A mezıgazdasági vállalkozások ágazatok szerinti bruttó kibocsátása (milliárd Ft-ban, folyó áron, 2004)
44,2
86,3
növénytermesztés állattenyésztés 585,8 945,3
nem mg-i kiegészítı tevékenység mezıgazdasági szolgáltatás
Forrás: KSH
Mőszaki fejlesztés, gépesítettség A mezıgazdasági eszközállomány korösszetétele – a kormányzati törekvések ellenére – lényegesen nem javult a ’90-es években, sıt a gépkapacitás szükséglet növekedése miatt a megvalósult beruházások nem váltották ki az öreg gépeket, azokat továbbra is termelésben tartják. Hajdú et al (1996) vizsgálatai szerint a ’90-es évek közepén például a traktorok átlagéletkora 9,8 év volt. Az Európai Uniós csatlakozást megelızı években egyre jobban felmerült, hogy a mezıgazdasági termelés eredményességében ha nem is döntı, de mindenképpen meghatározó szerepe van a gépesítésnek. Husti tanulmányában – elsıdlegesen az ÁMÖ 2000 adataira támaszkodva – tényszerően bizonyította, hogy a magyar mezıgazdaság gépesítettsége több tekintetben elmarad a versenytársak (elsısorban az EU
21
vezetı országai) jellemzı mutatóitól (Husti, 2003). A gépesítettség és a gazdasági fejlettség összefüggésével kapcsolatban Molnár (2001) a Nyugat-Dunántúlon a társadalmi, gazdasági struktúrák regionális jellemzıi vizsgálata során megállapítja, hogy az alacsony gazdasági fejlettséghez alacsony eszközellátottság (traktorkapacitás), míg magas fejlettséghez magas eszközellátottság tartozik. Az elmúlt évek megvalósult gépberuházásainak köszönhetıen számottevıen javult a magyar mezıgazdaság gépellátottsága (6. ábra), és annál nagyobb mértékben a gépesítés színvonala. A jelenlegi géppark jobb minıségben és hatékonyabban képes kiszolgálni a termelést, mint néhány évvel korábban.
6. ábra: A gépberuházások alakulása 1991 – 2008 között nominál értéken
Forrás: Hajdú 2009
22
Beruházások Miközben a nemzetgazdaság egészében 2003 és 2007 között a beruházások értéke rendre növekedett, az agrárgazdaságban ugyanez a tendencia nem volt megfigyelhetı, ezzel szemben csökkenés volt. A csökkenés mértéke a mezıgazdasági beuházásokat tekintve igen jelentıs, 27%-os volt folyóáron a 2003-2007. éveket tekintve (5. táblázat). 5. táblázat: A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat
2003
2004
2005
2006
2007
Összes beruházás 2 709 649
3 014 605
3 103 581
3 351 308
3 465 195
Ebbıl: Agrárgazdaság
234 057
219 019
228 728
218 068
222 077
Mezıgazdaság
132 007
100 771
111 486
104 184
101 286
Erdıgazdálkodás
5 107
6 080
5 961
6 976
10 856
Élelmiszeripar
96 943
112 168
111 281
105 389
109 935
Nemzetgazdaság összesen
Forrás: Jelentés az agrárgazdaság 2007. évi helyzetérıl, FVM (2008) Az uniós csatlakozást megelızı év (2003.) beruiházási volumenét egyetlen utána következı évben (2008-ig) sem sikerült elérni. Az adatsorokból az a tendencia figyelhetı meg, hogy a mezıgazdasági beruházások dinamikáját az agrártámogatások határozzák meg (Kapronczai 2009).
Költségvetési támogatások és a beruházások Azt vizsgálva, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk az agrárium támogatására, a fejlett európai államokhoz hasonló értékeket kapunk. Alvincz (2000) megállapítása szerint ez nem magas agrártámogatottságot, hanem alacsony GDP termelést jelez. A 6. táblázat adatai alapján, a vizsgált idıszakban a költségvetési támogatások GDP-hez viszonyított mértéke évenként 19-71% között változott. A 2005. évi támogatás GDP-hez viszonyítva és értékben is kiemelkedıen magas volt (Kovács, 2008).
23
6. Táblázat: A GDP és a költségvetési támogatások alakulása a mezıgazdaságban Év
GDP folyó áron, mrd Ft
1991= 100%
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
195,1 189,9 206,1 262,3 333,0 402,4 445,1 493,8 484,5 493,0 537,7 514,9 495,4 636,8 591,9
100,0 97,3 105,6 134,4 170,7 206,3 228,1 253,1 248,3 252,7 275,6 263,9 253,9 326,4 303,4
Költségvetési támogatások**, folyó áron, mrd Ft 40,5 36,9 51,9 74,4 73,1 92,7 87,4 110,9 131,9 134,7 190,9 200,2 203,5 155,9 419,6
1991= 100% 100,0 91,1 128,2 183,8 180,4 228,9 215,7 273,8 325,7 332,7 471,3 494,2 502,5 384,9 1036,0
Költségvetési támogatások a GDP %-ában 20,8 19,4 25,2 28,4 21,9 23,0 19,6 22,5 27,2 27,3 35,5 38,9 41,1 24,5 70,9
**2005-tıl a nemzeti költségvetésbıl és a Közösségi költségvetésbıl finanszírozott támogatások együttesen.
Forrás: Kovács (2008) 2000-2007 között a központi költségvetés agráriumból származó bevételei a 154%-kal, a kiadásai ellenben csak 20%-kal nıttek. 2001-ben a központi költségvetés kiadásai a bevételek 99%-át, 2007-ben pedig már csak 47%-át tették ki, az agrárszférában. A vizsgált idıszakban a mezıgazdaságban 57,8%-kal, az élelmiszeriparban 38,2%-kal, nıtt az egy vállalkozásra jutó GDP értéke. Az agrárgazdaság nem növeli a központi költségvetés terheit. Az agrárszféra vizsgált központi költségvetést illetı befizetései a 2000-2007-es idıszakban – a 2002. évet kivéve –, meghaladták a központi költségvetés és a közvetlen EU támogatások együttes összegét. 2007-ig a legtámogatottabb szektor a mezıgazdaság, annak ellenére, hogy nemzeti forrásból egyre kevesebbet fordítunk rá – hiszen az Uniós forrás veszi át fokozatosan a nemzeti helyét. 2007-ben azonban változás következett be, a költségvetésben szereplı Uniós és a nemzeti források összegében az ipar bizonyult a legtámogatottabbnak, illetve jelentısen megnıtt a közlekedésre és távközlésre fordított összegek nagysága is. (Agrárgazdasági Figyelı, 2009; Merkel – Felkai, 2008) Hodina (2008) felhívja a figyelmet a kihasználatlan lehetıségekre: 2001 és 2003. között évenként alig több mint 200 milliárd forint fejlesztési és jövedelempóló támogatást kapott az ágazat, ezzel szemben a csatlakozást követıen évente a korábbi összegek kétszerese volt elérhetı (7. táblázat).
24
7. táblázat: Agrár- és vidékfejlesztési támogatások évenkénti (módosított) elıirányzatai és a tényleges kifizetések 2004-2007 között (mrd Ft) Megnevezés
2004
2005
2006
2007
Öszesen
Módosított elıirányzat
304,9
394,9
436,1
478,3
1614,2
Tényleges kifizetés
155,9
411,5
429,5
435,2
1432,1
Hiány (-) vagy többlet (+)
-149,0
16,6
-6,6
-43,1
-182,1
Forrás: Hodina (2008) Popp – Potori (2005) szerint nemzetközi kötelezettségvállalásaink (OECD, WTO) teljesítése nem élvezett prioritást a hazai mezıgazdasági támogatáspolitika formálásában. Ezt viszont egyre kevésbé tudjuk folytatni az Uniót érintı egyre nagyobb nemzetközi nyomás miatt. A mezıgazdasági beruházások ösztönzésének egyik fontos eleme a beruházásokhoz adott támogatás. Kovács (2008) a beruházásokat és beruházási támogatásokat összevetve megállapítja, hogy nincsenek mindig szinkronban egymással. 1998-ról 1999-re a beruházások volumene nıtt, a támogatások volumene csökkent, 1999-rıl 2000-re a beruházások csökkentek, a beruházási támogatás nıtt, 2000-rıl 2001-re a támogatások 62 százalékponttal nagyobb mértékben növekedtek, mint a beruházások. 2001-rıl 2002-re hasonló mértékben a beruházások és támogatások hasonló mértékben nıttek, 2002-rıl 2003-ra a beruházások 15%-kal nıttek, ezzel ellentétben a támogatások 18%-kal csökkentek. 2003-ról 2004-re a beruházások 19%-kal, a támogatások 54%-kal csökkentek (7. ábra). Az eltérésekben nyilvánvalóan szerepet játszhat, hogy a támogatások jelentıs része utófinanszírozású, illetve a támogatás megítélése (és késıbbi lehívása), valamint a beruházás befejezése között több év (1-3) is eltelhet. 7. ábra: A beruházások és a beruházási támogatások alakulása 1998-2004
Forrás: Kovács (2008) 25
Az elmúlt évek mérlege A mezıgazdaság teljesítménye 1990 és 2007 között jelentısen visszaesett, nemzetgazdaságon belüli súlya is mérséklıdött. A GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak aránya egyaránt harmadára, 4,2, illetve 4,7 százalékra csökkent; a nemzetgazdaság összes beruházásaiból való részesedése az idıszak eleji 8,7 százalékról 3,7 százalékra változott. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma is jelentısen, a többi ágazatot meghaladóan csökkent, de emellett a mezıgazdaságban dolgozók korszerkezete is erısen romlott; az 1990. évi népszámlálás és 2005. évi mikrocenzus adatai szerint különösen a 60 évesnél idısebbek aránynövekedése kiugró. A szükséges beruházások elmaradása miatt a mezıgazdaság gépi vonóerı ellátottsága nem nagyon változott; miközben jelentıs része az egyéni gazdaságok tulajdonába került. Az 1990 és 2007 közötti években a mezıgazdaság bruttó termelési értéke háromtizedével, ezen belül a növénytermesztés ötödével csökkent, az állattenyésztés 2007ben – a jelentıs állománykivágások miatt – kevesebb mint hattizede volt az 1990. évinek (8. ábra). (Szőcs, 2008) 8. ábra: A mezıgazdasági termékek termelésének volumenindexei (1990=100%)
Forrás: Szőcs (2008) Kovács – Udovecz (2005) szerint elsı uniós évünk ellentmondásos, a magyar mezıgazdaság a csatlakozás elsı évében nem tudta kihasználni a helyzetbıl adódó lehetıségeket. A mérleget 3 fı területen vonják meg: 1. A közösségi vívmányok átvétele, intézmények létrehozása: kifizetı ügynökség, Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer (IIER), vidékfejlesztési intézkedések végrehajtó szervezetei.
Az
egyes
termékpályák
agrárpiaci
rendtartásainak
harmonizálása (pl.
gabonaintervenciós rendszer kialakítása). Állat- és növényegészségügyi szabályozás átvétele. 26
2. Az egyes ágazatok piaci lehetıségeinek megváltozása, a versenyképesség, a mezıgazdaság jövedelemtermelı képességének várható átalakulása. A szerkezeti átalakítás, a mőszaki fejlesztés, a szervezettség elımozdítása hazai és közösségi források felhasználásával. 3. A termelık és más piaci szereplık felkészítése a csatlakozásra, az új körülményekhez történı rugalmas alkalmazkodásra, az elınyök és lehetıségek kihasználására, a veszélyek elhárítására. A csatlakozás elsı évében ismét nyílt az agrárolló (9. ábra), a beruházások értéke pedig mintegy 25%-kal esett vissza. (Kovács-Udovecz, 2005) 9. ábra: Az agrárolló 1997-2004 között (1995=100) 300 280 260 240 220
mezıgazdasági termelıi árak indexe
200
mezıgazdasági ráfordítások árindexei
180 160 140 120 100 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Forrás: Mezıgazdasági Statisztikai Évkönyv A mezıgazdaság területén a stabilizáció, majd az azt követı gazdasági fellendülés még mindig nem következett be. A mezıgazdaság GDP-hez való hozzájárulásának csökkenése finanszírozási
problémákat
is
generált:
az
ágazatnak
hitelezı
pénzintézetek
is
elbizonytalanodtak. (Lentner, 2004) Számos szerzı kiemeli, hogy hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik alapvetı kérdése, hogy milyen mértékő támogatásokra számíthatunk és tudunk lehívni a közös költségvetésbıl az agrár- és vidékfejlesztés területén. (Nagy et al, 2002; Székely-Dunay, 2002; Pusztainé-Németh, 2005). Ezen források alapjait megteremtı Közös Agrárpolitika bemutatásával foglalkozik a 2.1.3. fejezet. Több szerzı foglalkozott az uniós csatlakozás agrárgazdasági hatásainak vizsgálatával. Kapronczai (2005) így foglalja össze a mezıgazdaság utóbbi évtizedeinek helyzetét: „A magyar agrárgazdaság válságjelekkel küszködve szállt fel az Európai Unió szekerére. Ide vezetett a ’80as évek elején megkezdıdött folyamat, ami a rendszerváltás utáni kormányok agrárpolitikai tehetetlenségén felerısödve, a megosztott agrártársadalom érdekérvényesítési alkalmatlanságát kihasználva erodálta az ágazatot.” 27
2. 1. 2. Európai kitekintés
Hurta (2005) elemzése szerint az Európai Unió alapító tagállamainak gazdasági növekedése hasonlóságot mutat. A 10. ábra öt alapító tagállam 5 éves szakaszokra bontott átlagadatinak változását mutatja. A ’70-es évek elejétıl a ’80-as évek közepéig tartó növekedési ütem visszaesésnek oka az 1972-es olajválság lehet. Szerepet játszhatott benne a mezıgazdasági túltermelési válság, amely végül a KAP reformhoz vezetett. A ’80-as évek közepétıl tapasztalható növekedés fellendülésének magyarázata lehet az USA-Oroszország hidegháború enyhülése. A ’90-es évek elején a növekedés újabb lelassulásának oka a Balkáni háborúk kirobbanása, és a német újraegyesítés hatása lehet. 10. ábra: Az Európai Unió alapító tagjainak gazdasági növekedése 1970-2003 (sorra: Hollandia, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország)
Forrás: Hurta (2005) Az 1973-ban csatlakozott országok adatai szerint a belépés után konjunktúra volt megfigyelhetı. Például Írország esetében páratlan volt a növekedés: 1970-ben nagyon mélyrıl indult, a ’90-es évek elsı felében kiemelkedı, 14%-os növekedést mutatott. Az ekkor csatlakozott Dánia és Nagy Britannia esetében is megtalálhatóak a korábban megfigyelt hullámvölgyek. A ’80-as években csatlakozott országok növekedési pályáján is megtalálható az ’80-as és ’90-es évek eleji mélypont. A csatlakozásuk idıpontjában a görög növekedés átlag alatti volt, míg a másik két ország esetében átlag körüli. 28
Az 1995-ben csatlakozott országok körében már tapasztalható némi eltérés. Finnország és Svédország esetében a ’70-es évek végén már recesszió volt tapasztalható, Ausztria a ’80-as évek elején mutat a korábban csatlakozott országokkal hasonlóságot, a ’90-es évek eleji recesszió kitolódott a ’90-es évek végére. A legutóbb csatlakozott tíz ország közül Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország a ’90-es évek elején mélypontról indult. Csehország adatai nagy ingadozást mutattak, Magyarországon 2000-tıl egyre kisebb a növekedés üteme (11. ábra). Szlovákia az utóbbi néhány évben produkált erıteljes gazdasági növekedést, Lengyelország a ’90-es évek közepétıl
tapasztalható,
mindenkinél
dinamikusabb
növekedésének
köszönhetıen
fokozatosan csökkentette a lemaradását (Hurta, 2005)
11. ábra: A GDP évenkénti növekedési üteme az EU-ban és Magyarországon (az elızı év %-ában) (az elızı idıszak %-ában) 4,6
5,2
4,9
5,2 4,6
4,3
4,2
4,1
3,8 3,4 3,9 1,8
2,7
2,9
3,0 2,4 1,9
1,3
1996
1997
1998
1999
2000
2001
EU25
2,2 1,6
1,2
1,2
2002
2003.
2004.
2005.
2006.I. n.é.
Magyarország
Forrás: Új Egyensúly Program Tóthné et al (2008) az európai országokat az egy fıre jutó GDP és a foglalkoztatási arány szerint csoportosítva megállapítja, hogy 2000-2004. között az országok gazdasági fejlettsége közti különbségek csökkentek. 2004. május 1. óta hazánk is az Európai Unió tagja, ami a mezıgazdaságra nézve elınyökkel és hátrányokkal egyaránt jár. Magyarország és az EU tagállamainak fıbb agrárgazdasági makro mutatóit a 8. táblázat tartalmazza.
29
EU-25 EU-15 Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság
9870,7 6238,6 55,0 45,8 48,6 412,3 36,9 824,5 1140,7 614,0 135,3 1963,8 45,2 126,6 272,1 2,5 773,4 11,0 85,5 173,8 2172,2 359,3 77,1 71,7 75,0 67,9 270,6
2,0 2,0 1,4 3,3 2,2 1,1 4,3 5,6 3,5 2,5 2,7 2,5 3,8 4,1 5,7 0,5 3,8 2,6 2,3 1,9 2,9 3,5 2,5 3,9 3,1 1,8 0,9
49,3 48,1 61,0 65,4 61,4 56,3 57,9 28,7 34,7 52,1 55,9 34,1 47,2 59,5 62,7 53,6 61,5 53,1 59,8 51,8 58,2 54,1 54,8 66,3 65,5 67,0 53,7
5,1 4,9 8,2 3,2 18,5 3,9 7,3 18,2 13,1 10,0 8,4 6,2 23,7 8,8 10,7 4,9 6,0 3,5 13,6 5,7 8,1 7,1 2,7 3,1 1,8 3,1 5,5
5,9 5,9 8,6 6,4 12,7 6,7 11,9 14,2 10,2 7,5 6,7 8,9 13,9 15,1 11,1 10,4 4,5 11,7 10,2 6,5 6,6 11,0 7,0 6,6 6,0 8,3 11,5
Mg-i munkaerı, 1000 munkaerıegységben
importból
Élelmiszergazdasági arány (%) az exportból
%-os arány
330.455 100,0 299.688 90,7 6.858 2,1 3.623 1,1 8.573 2,6 44.010 13,3 473 0,1 12.106 3,7 43.800 13,3 64.839 19,6 6.169 1,9 45.715 13,8 595 0,2 703 0,2 1.381 0,4 278 0,1 6.567 2,0 123 0,0 20.494 6,2 5.804 1,8 14.263 4,3 7.310 2,2 1.104 0,3 1.914 0,6 4.233 1,3 4.778 1,4 24.721 7,5
Termelı felhasználások aránya (%)
Mg-i bruttó Termelés millió €
Mg., erdıgazd., halászat aránya a GDP-bıl (%)
Gazdaságok száma (1000)*
8. táblázat: Fıbb agrárgazdasági mutatószámok az EU-25-ben (2004)
9.610 5,774 72 141 68 592 37 519 938 953 158 1.128 37 139 187 14 549 5 200 161 2.524 508 90 128 103 73 296
*2003-as adat
Forrás: Eurostat
A német statisztikai hivatal elemzése szerint az EU-hoz 2004. május 1-jén csatlakozott 10 ország gazdasága a belépés óta eltelt 5 évben – változatlan árakon számolva – átlagosan 22,5 százalékkal nıtt. A legnagyobb növekedés Szlovákiában volt, 35,8%-os, a legkisebb 30
mértékben Magyarország gazdasága nıtt, 9,9%-kal. Lenyelország bruttó hazai összterméke 23 %-kal, Csehországé 25,6%-kal növekedett. A régi uniós tagországok hazai összterméke az eltelt 5 évben az újakénál jóval kisebb mértékben, 8,3%-kal gyarapodott. (Öt esztendı a kibıvült Európában, 2009). A magyar mezıgazdaság helyzetét jól reprezentálja, hogy az ágazatra jellemzı fontosabb mutatók némelyike magasabb az EU átlagánál. A 2007. évi adatok szerint a mezıgazdaság GDP-hez való 4,2 százalékos hozzájárulásának aránya, az EU-27 országaihoz képest Lengyelországgal egyezıen a 4.-5. legmagasabb, a mezıgazdaságban foglalkoztatottak 4,7 százalékos arányával viszont Észtországgal közösen a 11-12. helyen állunk. A rangsort némileg módosíthatja, hogy Csehország, Írország és Románia adatai 2006. éviek (12. ábra) (Szőcs, 2008). 12. ábra: Az EU-27 fontosabb mezıgazdasági adatai (2007)
Forrás: Szőcs (2008) A mezıgazdasági termelés az EU-27 országaiban a 2000 és 2006 közötti idıszakban hat ország – köztük Magyarország – kivételével mindenhol csökkent, ennek mértéke azonban jelentıs szóródást mutat. A magyar mezıgazdaság 1,2 százalékos termelés növekedését azonban csak 5 ország – Lettország, Finnország, Spanyolország, Románia, Észtország – szárnyalja túl (13. ábra).
31
13. ábra: A mezıgazdasági termelés volumenindexei, 2006 (2000=100,0)
Forrás: Szőcs (2008)
32
2. 1. 3. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2. 1. 3. 1. A KAP kialakítása A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legbonyolultabban szabályozott területe, céljait az 1957-es Római Szerzıdés öt pontban fektette le (33. cikkely): •
A mezıgazdasági termelékenység növelése a mőszaki fejlesztés fokozásával, a mezıgazdasági termelés racionalizálásával és a termelési tényezık – különösen a munkaerı – lehetı legjobb felhasználásával (agrármodernizációs cél),
•
A mezıgazdasági lakosság számára méltányos, társadalmilag elfogadható jövedelem és életszínvonal megteremtése (jövedelempolitikai cél),
•
A mezıgazdasági termelık és fogyasztók külsı hatásoktól való védelme az agrárpiacok stabilizálásával (piacstabilizálási cél),
•
Az élelmiszerellátás biztonságának garantálása, hogy a tagországok megtermeljék a Közösség számára az alapvetı agrártermékeket, s így mentesüljenek a világpiaci ingadozásoktól (ellátásbiztonsági cél)
•
A fogyasztók igényeinek méltányos áron történı kielégítése (élelmiszer-politikai cél). (Halmai, 2002)
A KAP létrehozásakor annak mőködtetésére szerzıdésben nem rögzített, de mégis általánosan elfogadott alapelveket is meghatároztak: Az egységes piac elve szerint a tagállamok közötti kereskedelemben nincsen korlátozás. A versenyfeltételeket (elsısorban a termelıi árakat, a piaci rendtartásokat) egységesen szabályozzák. A közösségi preferencia elve szerint a Közösségen kívüli országokból származó importtal szemben a belsı agrárpiacnak védelmet kell élveznie. A pénzügyi szolidaritás elve szerint a Közös Agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni. (Kiszely-Sándor, 2002) Az alapelvek mentén a közös mezıgazdasági politika 1962-ben kezdte meg mőködését, 1967re létrehozva a mezıgazdasági közös piacot, amely a belsı vámok és mennyiségi korlátozások lebontására, az egymás közötti kereskedelem liberalizálására épült. Ennek következtében felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket, és azokat közösségi szintre emelték. A kívülállókkal szemben egységes védelmi rendszert vezettek be. Az agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapként 1962-ben létrehozták az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA, European Agricultural Guidance and Guarantee
33
Found – EAGGF, franciául: FEOGA), amelynek Garancia szekciója a piacpolitika eszköze, Orientációs Szekciója pedig az agrárstruktúra-politika finanszírozását szolgálta. (Kökényesi – Andriska 2002, Halmai 2002) Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb részével sokáig az EMOGA gazdálkodott (14. ábra). 14. ábra: Az EMOGA kiadásai az EU költségvetés %-ában, 1989-2000 között 70 60 50 40
Garancia részleg Orientációs részleg
30 20 10 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Forrás: Halmai 2002
2. 1. 3. 2. A KAP reformjai A Közös Agrárpolitikát már a ’60-as évek végétıl folyamatos bírálatok érték. Az ártámogatással szemben olyan változtatást követeltek az agrárpolitikában, amely a közvetlen fejlesztésre, modernizálásra helyezi a hangsúlyt. A korlátlan értékesítési garanciát nyújtó agrárpiaci rendtartás, s ennek nyomán a piaci termékfelesleg valamint a költségvetés felduzzadása, és a világpiaci egyensúly megbomlása miatt a KAP eszközeinek fokozatos átalakítását majd megreformálását tőzte ki célul. Ilyen és ehhez hasonló elképzelések körvonalazódtak meg az ún. „Mezıgazdaság 1980” elnevezéső tervben, amely 1968-ban látott napvilágot (Mansholt terv). A terv a mezıgazdasági struktúra modernizálására, a birtoknagyság
növelésére
irányult.
Ennek
érdekében
a
földek
és
gazdaságok
koncentrációjának, centralizációjának fokozását tőzte ki célul. Ez a tervezet széleskörő tiltakozásba ütközött, és 1971-ben a Miniszterek Tanácsa a tervnek csupán egy szőkített változatát hagyta jóvá. Ebben inkább iránymutatást adott a tagállamoknak ahhoz, hogy miként érhetik el az optimális földbirtok méretét, milyen támogatásokban részesítsék a
34
mezıgazdaságból eltávozó idısebb embereket, és hogyan segítsék elı a felszabaduló fiatal munkaerı átképzését, és más szektorba való átirányítását. (Palánkai, 2001) A ’70-es évek elejéig tartott a KAP elsı fontos szakasza, ebben az idıszakban építették ki fokozatosan a közös piaci rendtartást. A ’80-as évek elejéig (a KAP fejlıdésének második szakasza) modernizálták a gazdaságokat, a mezıgazdasági termelık jövedelme közeledett más társadalmi csoportok jövedelméhez. (Popp, 2004) A ’80-as években a KAP átalakításához két alternatívát tudtak elképzelni, a drasztikus árcsökkentést vagy a mennyiségi korlátozást. A kezdeti változtatások egyike a restriktív árpolitika, vagyis az intézményi árak mérséklése. Több termék esetében ún. garancia küszöböt vezettek be, amely azt jelentette, hogy az intervenciós árakat csak egy bizonyos termékmennyiségig garantálták. Ezzel próbálták a gazdákat arra ösztönözni, hogy ne növeljék a termelésüket, ugyanakkor a korábbi jövedelmük nagyságát igyekeztek szinten tartani. Ezek az intézkedések azonban nem hozták meg a várt változásokat, a 80’-as évek közepére hatalmas feleslegek halmozódtak fel a tej, gabona és hús szektorban. Az egyik kiemelkedı fontosságú döntés az 1984-ben megalkotott, tejtermelésre vonatkozó kvótarendszer volt (Harvey, 1988). A tagországokban megállapított kvóták termelıi szintig le lettek bontva. A megengedett kvótán felüli termelést büntetı adókkal sújtották. Minden tagállamnak ki kellett dolgoznia egy szántóföld-pihentetési programot, mely szerint azok a termelık, akik legalább 20%-al csökkentették a megmővelt szántóföldterületeiket, legalább öt évre jogosulttá váltak a kompenzáció igénybe vételére. A KAP közösségi szintő támogatási politikaként jött létre, amely az elsı évtizedekben elsısorban ártámogatásokon keresztül valósult meg. A KAP komoly eredményeket tudott felmutatni a termelés volumene, a gazdálkodók jövedelme, valamint az élelmiszerárak terén, azonban a közös agrárpiaci rendtartás mind a Közösség, mind a világpiac számára számos kedvezıtlen hatással is járt, ráadásul fenntartása meglehetısen költséges volt. A fı problémát a közvetlen ártámogatás rendszere okozta. A magas intervenciós árak a termelés növelésére ösztönöztek, aminek túltermelés, termékfeleslegek felhalmozódása lett a következménye. Nemzetközi szempontból a KAP jelentıs mértékben hozzájárult a mezıgazdasági világpiac torzításához. A külsı és belsı okok miatt elkerülhetetlen lett a mezıgazdasági politika reformja. (Kökényesi – Andriska, 2002)
35
Halmai a ’90-es évek elején megfogalmazódó reformot kikényszerítı tényezıket az alábbiak szerint csoportosítja (Halmai, 2002, 2004): 1. Belsı tényezık: a.) a rendszer belsı logikája: magas intézményi árak, növekvı feleslegek, fokozódó környezetterhelés, növekvı költségvetési kiadások, kedvezıtlen redisztribúciós hatások, jóléti veszteségek, bürokratikus szabályozás b.) a mezıgazdasági politika jelentıségének csökkenése c.) az egységes belsı piac hatása: erısödı élelmiszerpiaci verseny 2. Nemzetközi tényezık: a KAP a ’90-es évek elejéig a globális agrárkereskedelemmel „szemben ment”, ld. GATT Uruguay Forduló. A végsı reformcsomag kialakításában inkább a külsı nyomás dominált, a fıbb célkitőzések az alábbiak voltak: •
megfelelı számú gazdálkodó megırzése a mezıgazdasági területeken
•
a mezıgazdasági termelık környezetgazdálkodási szerepének erısítése
•
vidékfejlesztés, multiszektorális megközelítés alapján
•
a mezıgazdasági termelés ellenırzése a piaci egyensúly megteremtése céljából
•
a Közösségnek vállalnia kell a nemzetközi agrárkereskedelemben rá háruló felelısséget
•
a mezıgazdasági költségvetésnek a korábbinál jobban kell szolgálnia a pénzügyi szolidaritást, az arra leginkább rászorulók támogatása révén.
A KAP jelentıs reformját szolgáló MacSharry tervet a Tanács 1992-ben fogadta el, az eredeti javaslat sok tekintetben mérsékelt formájában. A Mac Sharry terv fıbb pontjai a következık voltak: •
A közösségi árakat egy hároméves periódus során jelentıs mértékben csökkentették.
•
Az árak mérséklésével párhuzamosan bevezették a jövedelemkompenzáció (közvetlen kifizetések) rendszerét, amely azt jelenti, hogy a gazdák termelésüktıl függetlenül közvetlen támogatásban részesülnek. (decoupling-szétválasztás)
•
A közvetlen kifizetéseket a gabonaszektor esetében ahhoz kötötték, hogy a gazdálkodók földterületeik egy részét vonják ki a termelésbıl, azaz ugaroltassanak.
•
Kiemelt hangsúlyt kapott a környezet megóvásának kérdése.
36
•
A reform az idısebb termelık számára alternatívaként felkínálta a korengedményes nyugdíj lehetıségét.
A MacSharry terv rámutatott a mezıgazdaság egy olyan fontos céljára, amely a Római Szerzıdésben nem szerepelt. Eszerint az agrárszféra nem csupán termékeket hoz létre, hanem tájjelleg- és kultúrarculat-megırzı feladatai is vannak, amelyben a hagyományos európai családbirtok-rendszernek kiemelkedı szerepe van. Az 1992-es agrárreform hatására csökkent a mezıgazdasági kiadások aránya a közös költségvetésen belül. A nyolcvanas évekbeli kétharmados arányról a kilencvenes évek közepére a mezıgazdaság részesedése az EU-büdzsé 45-50%-ára mérséklıdött. A reform összességében
kedvezı
folyamatokat
indított
el
a
Közösség
mezıgazdasági
támogatáspolitikáján belül, ugyanakkor – mivel intézkedései nem voltak sem elég átfogóak, sem elég mélyrehatóak – annak fı ellentmondásait és legnagyobb problémáit mégsem tudta hosszú távra megoldani. A kilencvenes évek végén a GATT/WTO tárgyalások eredményeként elhatározott világpiaci liberalizálás, valamint az Unió keleti bıvítésébıl adódó kihívások a KAP további átalakítását ismételten halaszthatatlanná tették. (Kökényesi – Andriska, 2002) A Bizottság 1997-ben hozta nyilvánosságra a 2000-2006 közötti idıszak költségvetésérıl határozó AGENDA 2000 c. dokumentumot, ami az ártámogatások csökkentésével, a jövedelemkompenzáció további kiterjesztésével továbbvitte az 1992-es reformot, emellett pedig a vidékfejlesztést a KAP második pillérévé tette. A reform fı célkitőzései a következık voltak: •
A versenyképesség növelése a mezıgazdasági termékek belsı árainak csökkentésével
•
Az európai termelési szerkezet, a családi farmgazdaságon alapuló agrármodell fennmaradásának biztosítása
•
A támogatások igazságosabb elosztása, a tagországok beleszólási lehetıségeinek növelése
•
Olyan egyszerőbb, átláthatóbb mezıgazdaság-politika kialakítása, amelyben a tagországi, illetve közösségi eszközök világosan szétválnak.
•
Átfogó vidékfejlesztési politika, mint a KAP második pillére, hogy a mezıgazdasági kiadások a korábbinál jobban szolgálják a területfejlesztést és a környezetvédelmet. (Fehér, 2001; Kiss, 2002)
37
Az Agenda 2000 a forrásokat stabilan befagyasztotta1 és csak a GDP növekedési üteméhez kötötten engedélyezi a növekedést, azaz a tagállami hozzájárulást. A nettó befizetık erıs nyomására a befizetések mértékét limitálták a GDP 1,27%-ában, és csökkentették a nagy tagállamok terhét. Az Agenda 2000 agrárreformja kompromisszum jellegő, a fennálló termelési, szerkezeti viszonyokat alapvetıen nem változtatta meg. Nem véletlen ezért, hogy már a 2000-2006 költségvetési periódus közepét megelızıen, 2003-ban a tagállamok a KAP újabb reformjáról kívántak dönteni. Az újabb reform egyik oka az volt, hogy jelentés készüljön az Agenda 2000 keretében megvalósított intézkedések részidıs eredményeirıl és hogy kijelöljék a reformok új irányvonalát. A 2003-as KAP reform céljai (Kiss, 2004; Popp et al, 2004; Bíró-Dorgai, 2005): - piaci orientáció erısítése, piaci stabilizáció megteremtése a versenyképesség növelése érdekében - termelık jövedelembiztonságának erısítése - vidékfejlesztés további erısítése - az európai agrárpolitikai modell megırzése, a mezıgazdaság multifunkcionalitásának erısítése - a bürokrácia csökkentése - az agrárköltségvetés stabilizálása Mivel a közvetlen kifizetések teszik ki az agrárköltségvetés közel 60%-át, ezért az újabb reformban kiemelt helyet kapott ez a kérdéskör. A 2003. évi KAP reform központi eleme volt a támogatások függetlenítése, leválasztása a termelésrıl – decoupling (Kovács G., 2006). A szétválasztás tovább folytatódott, így nem a termelést, hanem a termelıt támogatják. A közvetlen kifizetések 2004-tıl évente 3%-kal csökkennek (degresszió), tehát 6-7 év alatt a kifizetett támogatások a 2003-as szint 80%-ra csökkennek. A közvetlen kifizetések csökkenése miatt felszabaduló összeget vidékfejlesztési célokra kell fordítani (moduláció). A 2003-as agrárpolitikai reformmal az Unió agárgazdasága újabb lépést tett a WTO által támasztott követelmények és a támogatások csökkentése felé. Pozitív elemei a reformnak, hogy még nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerbiztonságra, a környezetvédelemre és a vidékfejlesztésre. Popp (2003) szerint „a reform a gazdaságilag, társadalmilag és politikailag fenntartható és versenyképes európai agrármodell kialakítására törekszik”. A reformok folyamatát mutatja a 15. ábra. 1
Ugyanakkor hazai szempontból fontos, hogy a terv keretében elkülönített pénzalapokat hoztak létre a késıbb
csatlakozó országok számára a csatlakozást megelızı segítségnyújtásra. Ezek közül az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a SAPARD nyújtotta.
38
15. ábra: Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata 1990
CAP
1996
2002
Direkt támogatások Átmeneti átalakítási támogatások
1. (termelési) pillér
Kompenzációs támogatások
2008 Átmeneti átalakítási támogatások Piacstabilizációs támogatások
Piacstabilizációs támogatások Piaci támogatások (Közös piaci szervezetek, CMOs)
Piaci támogatások Környezeti és tájgazdálkodási támogatások
(Közös piaci szervezetek, CMOs) 2. (ökoszociális) pillér
CARPE
Agrár-környezeti támogatások Strukturális támogatások
Agrár-környezeti támogatások Vidékfejlesztési támogatások
Strukturális támogatások
Környezeti és tájgazdálkodási támogatások
Vidékfejlesztési támogatások
Forrás: Buckwell Report, 1998
„Health Check” A Közös Agrárpolitika korszerősítése, egyszerősítése zajlik napjainkban is, a fıbb tervezett intézkedések az alábbiak: - a tejkvóták fokozatos megszüntetése 2015-re. 2009 – 2014 között évi egy százalékos kvótaemelés biztosítja a zökkenımentes átállást - a közvetlen támogatások szétválasztása (decoupling): a kifizetések többé nem kapcsolódnak meghatározott termékek termeléséhez. - segítségnyújtás a speciális problémákkal küzdı ágazatoknak (ún. 68. cikk intézkedései): a tagállamok visszatarthatják a nemzeti támogatás felsı határának 10 százalékát közvetlen kifizetések céljára. - az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosszabbítása 2013-ig - átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekbıl a vidékfejlesztés számára (moduláció): az 5000 eurót meghaladó közvetlen támogatásban részesülı mezıgazdasági termelık számára nyújtandó kifizetéseket 5 százalékkal csökkentik, és az így keletkezı pénzösszegeket a Vidékfejlesztési Alapba csoportosítják át. - a kötelezı területpihentetés (korábban a területek 10%-ára vonatkozó ugaroltatási kötelezettség) megszüntetése 39
- kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance) egyszerősítése. A mezıgazdasági termelık támogatásának feltétele bizonyos környezetvédelmi, állatjólléti és élelmiszerminıséggel kapcsolatos elıírások betartásához kapcsolódik. - intervenciós mechanizmusok: A sertéshús esetében az intervenció eltörlésre kerül, míg az árpa és a cirok esetében az intervenció szintje nullára fog csökkenni. A búza intervenciós felvásárlása során az intervenciós ár a 101,31 euró/tonnát elérheti 3 millió tonna erejéig. Ezen kívül pályázati eljárást fognak bevezetni. - kifizetési korlátozások: gazdaságonként 250 eurós minimum kifizetési küszöböt vagy 1 hektáros minimális területi küszöböt vagy mind a kettıt kell alkalmazni. - egyéb intézkedések: 2012-tıl sor kerül több kisebb támogatási rendszer termeléstıl való függetlenítésére, melyek bekerülnek az egységes támogatási rendszerbe. Az energianövények esetében a támogatás eltörlésre kerül. (MVH, 2009)
2. 1. 3. 3. A KAP jövıje Franz Fischler, az Európai Unió mezıgazdasági fıbiztosának véleménye szerint 2002-ben a Bizottság olyan középtávú reformot fogadott el, ami még közelebb hozza a Közös Agrárpolitikát azokhoz, akiket szolgál: a gazdálkodókhoz, a fogyasztókhoz és az adófizetıkhöz. Ezt nem lehet elérni apró kozmetikázásokkal, gyökeres átalakításokra van szükség. A reformokkal nem az a cél, hogy megkérdıjelezzük a KAP alapjait, Európának továbbra is erıs agrárpolitikára és versenyképes mezıgazdaságra van szüksége, olyanra, amely környezetbarát termeléssel jó minıségő, egészséges élelmiszereket biztosít a fogyasztóknak, ugyanakkor biztosítja a termelık tisztes jövedelmét. A termelıknek nem kell többé pusztán jótékonyságból dolgozniuk egy egészségesebb környezetért és vidékért, emelt fıvel kérhetik tevékenységükért az ıket megilletı támogatásokat. (Fischler, 2002) Kiss (2006) egy jövıbeni agrárpolitika legfıbb céljait az alábbiakban foglalja össze: A versenyképesség növelése, piaci orientáció erısítése A termelıi jövedelmek növelése, a jövedelembiztonság megteremtése, igazságosabb jövedelemelosztás megvalósítása Átláthatóság növelése, adminisztrációs terhek csökkentése Nemzetközi kötelezettségek betartása Fenntartható finanszírozhatóság.
40
A KAP radikális reformjai helyett hosszú távú programok kidolgozása várható. A támogatások jelentıs növekedése a jelenlegi és a következı költségvetési periódusban nem várható (9. táblázat). Ezzel párhuzamosan a piaci és jövedelem-támogatásokról a vidékfejlesztés felé fog elmozdulni a finanszírozás súlypontja, ezen törekvések a legutóbbi reformokban hangsúlyosan megjelentek. A vidékfejlesztés a tagországok kompetenciájába tartozik, a finanszírozás egy részét is nemzeti költségvetésbıl kell biztosítani. Az árutermelés elsıdlegessége fokozatosan veszít szerepébıl, a vidéki életfeltételek pedig megerısödnek. A fenti folyamat nagy valószínőséggel lassan fog végbemenni a jelentıs agrárpotenciállal és lobbierıvel rendelkezı tagállamok nyomására. 9. táblázat: Az EU agrárköltségvetésének várható alakulása 2007-2013 között (millió euró, folyó áron) 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
45.759
46.217
46.679
47.146
47.617
48.093
48.574
(EU-25)
45.156
46.123
47.568
48.159
48.805
49.451
50.099
- ebbıl: EU-15
42.183
42.802
43.569
43.513
43.513
43.513
43.513
EU-10
2.973
3.321
3.999
4.646
5.292
5.938
6.586
Különbség
603
94
-889
-1.013
-1.188
-1.358
-1.525
Degresszió
228
751
2.030
2.420
2.810
3.200
3.343
228
475
741
988
1.234
1.481
1.481
Brüsszeli plafon Tényleges kiadás
ebbıl vidékfejlesztésre
Forrás: Kiss 2006 Közös európai agrárstratégia hiányában a következı években hazánknak lehetısége nyílik – saját adottságainknak és érdekeinknek megfelelı – agrárstratégiát kialakítani (Veress et al, 2004). Mindezt a KAP alapelveivel összhangban, nagyrészt annak pénzügyi forrásaiból tudjuk megtenni. Támogatásnövekedésre a 2013-tól kezdıdı programozási idıszakban sem lehet számítani, de a hazai finanszírozás növelésével ez is megoldható, amennyiben ezt az EU szabályozórendszere lehetıvé teszi.2
2
Ahogy ezt a 2002. decemberi koppenhágai megállapodás is lehetıvé teszi a területalapú támogatások esetében: a 2004-ben csatlakozó országok nemzeti költségvetésükbıl kiegészíthetik az uniós átlaghoz képest 25%-os szintet jelentı területalapú támogatásokat 30% ponttal (top-up)
41
A 2013. utáni idıszakra szóló Közös Agrárpolitikával kapcsolatban több tagállam már felvetette a közvetlen termelıi támogatások jelentıs csökkentését. Dorgai L. – Udovecz G. (2009)
elemzésükben
hangsúlyozzák,
hogy
a
drasztikus
támogatáscsökkentésnek
Magyarországon rendkívül hátrányos következményei lennének, nemcsak a mezıgazdaságra, hanem az egész nemzetgazdaságra nézve. Alapvetı érdekünk, hogy ne legyenek hirtelen, drasztikus módosítások. A mezıgazdaság vidékfejlesztésben betöltött szerepének mértékét alapvetıen a kapott támogatások nagysága határozza meg és csak kisebb részben a szektor belsı erıforrásai (Forgács, 2003). Halmai (2008) szerint ugyanakkor az eddig követett agrárpolitika a jövıben nem folytatható. A reformfolyamat következetes továbbvitelével építhetı ki a fenntartható, a környezeti értékeket és a versenyképességet egyaránt szolgáló Közös Agrár- és Vidékpolitika (KAV). A jövı európai mezıgazdaságában központi követelmény a környezeti fenntarthatóság érvényesítése. Az új KAV-nak azonban nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi értlemben is fenntarthatónak kell lennie. Egy ilyen agrárpolitika tartósan kedvezı feltételeket nyújthat a magyar agrárgazdaság és a vidéki társadalom fejlıdéséhez. Ennek kiépítéséhez azonban fordulatra van szükség: a reform radikális elmélyítésére. Az egyik legfontosabb funkciója az EU agrárpolitikájának, hogy mérsékelje az egyes gazdálkodói és fogyasztói kockázatokat, legyenek azok természeti, élelmiszerbiztonsági, vagy például változó piaci helyzetbıl adódóak. A nemzetközi példák mintájára, pl. az USA új agrártámogatási – bevétel biztosítási – rendszere (Rieger-Szıke, 2009) a kibıvült Európai Unióban is egyre inkább elıtérbe kerül a kockázatviselés megosztásának kérdése a termelık és a fogyasztók között. Ez, valamint a különbözı garanciarendszerek támogatása lehet egy kialakításra kerülı új agrárpolitika alapja a közvetlen kifizetések elkerülhetetlen csökkentésével egyidejőleg. A mezıgazdaság elsıdleges funkcióján, az élelmiszertermelésen túl a gazdálkodók által elıállított közjavak honorálása kell, hogy elıtérbe kerüljön, a Római Szerzıdésben lefektetett célkitőzések ma is aktuális tartalma mellé. (Cooper et al, 2009) A kölcsönös megfeleltetés ésszerő, teljesíthetı rendszerének fenntartásával elérhetı, hogy az európai fogyasztók továbbra is az ellenırzött, a környezeti és állatjóléti elvárásoknak megfelelı élelmiszerhez jussanak, hogy fennmaradjon az európai mezıgazdasági örökség és annak sokszínősége. Az elıbbiek egyik fontos tartalmi eleme egy elfogadható jövedelmi szint garantálása a támogatási rendszer segítségével. Ez biztosíthatja egyebek között azt is, hogy vonzó életpálya maradjon a gazdálkodás a fiatalok számára is. 42
2. 2. Az agrárgazdasági fejlıdést támogató Uniós források 2. 2. 1. Az EU elıcsatlakozási és strukturális alapjai Az elıcsatlakozási alapok közé tartozik a PHARE, az ISPA és a SAPARD. A PHARE 1989ben indult, feladata a rendszerváltozás után a piacgazdaság, illetve a demokratikus politikai berendezkedés intézményi hátterének kiépítésében történı segítségnyújtás a közép-európai országokban. Az ISPA a közlekedési infrastruktúrát és a környezetvédelmi beruházásokat támogatja, illetve a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére készít fel. A SAPARD (Special Accession Programme for Agricultural and Rural Development) elıcsatlakozási alapról az 1999-es berlini EU csúcson született döntés. A SAPARD az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 közép- és kelet-európai országban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) a mezıgazdaság és vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást elıkészítı intézkedéseinek közösségi támogatása, az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs részének az elıfutára. A program pénzügyi alapja 520 millió euró évente a 2000-2006 közti idıszakban, amit az érdekelt országok pályázhatnak meg. A program célja kettıs: egyrészt segítséget nyújt a tagjelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az EMOGÁ-ból finanszírozott agrárstruktúra fejlesztését
és
átalakítását
célzó,
valamint
az
integrált
vidékfejlesztést
szolgáló
intézkedésekhez, másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez. A program elemzıi kiemelik, hogy a SAPARD keretében elosztható pénzügyi támogatás mértéke nem vette maradéktalanul figyelembe a mezıgazdaság országokon belüli súlyát: Lengyelország például 100 forint mezıgazdasági kibocsátásra másfélszer annyi támogatást kapott, mint Magyarország (Kovács et al, 2002). Hazánk 2000-2006 között évente 38 millió euró forrást használhatott fel a SAPARD keretein belül. (Magyarország SAPARD Terve) A regionális politikával az Európai Unió azt tőzte ki célul, hogy csökkentse a különbözı régiók közötti különbségeket és a kedvezıtlen adottságú területek elmaradottságát. A strukturális politika ezen elvek érvényesüléséhez az eszközök és források koordinálást szolgálja. Az EU a regionális fejlesztési programjait elsısorban a strukturális alapokból finanszírozza.
43
A regionális politika célkitőzései (Forman, 2003): 1. Célkitőzés (Objective 1): Az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. Ide olyan térségek tartoznak, amelyekben az egy fıre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. 2. Célkitőzés (Objective 2): Strukturális nehézségekkel küzdı régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. Ide sorolhatók az iparilag hanyatló területek, magas agrárfoglalkoztatottságú vidéki térségek, szerkezeti problémákkal küszködı városi térségek. 3. Célkitőzés (Objective 3): Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása. Ide mindazok a régiók tartoznak, amelyek nincsenek az 1. Célkitőzésben. A három célkitőzés valamelyikébe besorolt régióknak nyújtanak pénzügyi támogatást a strukturális alapok, amelyeket a regionális politika 1988-as reformja hozott létre. Ide tartozik: az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (2007-tıl EMVA) és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (2007-tıl EHA). Európai Szociális Alap /ESZA/ 1960-ban kezdte meg mőködését. Fı célja a munkavállalók szakmai és térbeli mobilitásának növelése volt. Az Alapnak nem a foglalkoztatási támogatások növelése a célja, hanem a tartós munkanélküliséggel küzdık szakmai integrációjának segítése, szakképzési rendszerek fejlesztése, a munkaerıpiacra visszatérık számára tanácsadás nyújtása, esélyegyenlıség biztosítása és a nık részvételének javítása a munkaerıpiacon. Európai Regionális Fejlesztési Alap /ERFA/ 1975-ben alakították meg. Támogatja többek között a munkahelyteremtı beruházásokat (különösen a kis- és középvállalkozások esetében), az innovációt, a kutatás-fejlesztést, a helyi infrastruktúrafejlesztést, a környezet védelmét és rehabilitációját és a határokon átnyúló interregionális együttmőködéseket.
44
Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege /EMOGA/ Az EMOGÁ-t 1962-ben hozták létre, jelentıs részt képvisel a közös költségvetésben (16. ábra). Orientációs Részlege támogatta a mezıgazdasági termelés diverzifikációját, a mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését, a vidéki térségek fejlıdésének elısegítését, a fiatal gazdálkodókat, az erdıterületek fejlesztését, a kedvezıtlen adottságú területeket. Garancia részlegének kiadásait a 17. ábra mutatja. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz /HOPE/ 1993. óta hozzájárul a természetes halállomány és felhasználása közötti egyensúly eléréséhez, a halászati vállalkozások fejlıdéséhez, és a halászati termékek hozzáadott értékének növeléséhez. 16. ábra: Az EMOGA szerepe az EU költségvetésében (2003)
19% 49%
EMOGA Garancia részleg EMOGA Orientációs részleg más strukturális alapok egyéb
30% 2%
Forrás: Neszmélyi 2005 17. ábra: Az EMOGA Garancia részlegének kiadásai (2003)
12%
8%
2%
11%
export visszatérítések tárolási támogatások közvetlen kifizetések vidékfejlesztési támogatások egyéb 67%
Forrás: Neszmélyi 2005 45
A regionális politika eszközei egymással összehangoltan mőködnek, az alábbi elvek érvényesítésével (Kovács, 2003): - Koncentráció: A rendelkezésre álló pénzügyi eszközök koncentrációja, együttes felhasználása, illetve a közösségi támogatásoknak az azokra leginkább rászorult régiókba való összpontosítása. - Partnerség: A Közösség kiegészíti és hozzájárul a nemzeti programok sikeréhez. - Programozás: Alulról építkezı tervezés. Nem egy-egy projekt támogatása a cél, hanem a területrendszer egészének vagy annak meghatározott alrendszerének a fejlıdését befolyásoló célkitőzéseket. - Addicionalitás: A strukturális alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. 18. ábra: A vidékfejlesztési intézkedések pénzügyi támogatásának szerkezete (2000-2006) EMOGA Garancia rész
Az Unió egész területén
EMOGA Orientációs rész
A 1. Célterület hatálya alá nem tartozó térségben
A CAP négy kísérı intézkedése: 1. A mezıgazdasági tevékenységet végzık korai nyugdíjazása 2. Jövedelempótló (kompenzációs) kifizetések a kedvezıtlen adottságok és a környezeti hátrányok által sújtott területeken 3. Mezıgazdasági területek erdısítése 4. Az agrárkörnyezet védelme
A 1. Célterület hatálya alá nem tartozó térségben
1. Mezıgazdasági vállalkozások finanszírozása 2. A fiatal gazdálkodók támogatása 3. Szakmai képzés 4. Az erdıgazdálkodás 5. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 6. A vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlıdésének az elısegítése Forrás: Kovács 2003 46
Az Unió egész területén
LEADER+ közösségi kezdeményezés
A strukturális alapok pénzügyi tervezése igazodva az EU költségvetési rendszeréhez, ötéves (1988-93) periódusban, majd hatéves (1994-1999) periódusban zajlott, jelenleg hétéves (2000-2006, 2007-2013) periódusban történik. A 2000-2006-os programozási idıszak vidékfejlesztési intézkedéseinek EMOGÁ-ból történı finanszírozási szerkezetét mutatja a 18. ábra. Változások 2007-tıl Az új konvergencia-célkitőzések közül az elsı a legelmaradottabb és legtávolabb fekvı, NUTS II régiók felzárkózását segíti. A második a regionális versenyképesség fejlesztése és a foglalkoztatás növelését tartalmazza. A harmadik célkitőzés, az európai regionális együttmőködés
az
INTERREG
közösségi
kezdeményezés
folytatásának
tekinthetı,
kedvezményezettjei a NUTS III térségek. 2007-tıl az agrár- és vidékfejlesztési források eddigi hátteréül szolgáló EMOGA átalakult Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alappá (EMVA) (10. táblázat). a HOPE helyett kialakították az EHÁ-t (Európai Halászati Alap). 10. táblázat: A mezıgazdaság és vidékfejlesztés átalakuló finanszírozási háttere 2004-2006 Célkitőzések* Forrás
II.
2007-2013
I.
III.
EMOGA
EMOGA
(Garancia)
(Orientációs)
II.
I.
III.
EMVA
Intézkedések száma
2
2+4
1
11
2
6
58
38
4
34
52
11
Források %-os megoszlása
I. a mezıgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén II. a környezet és a vidék minıségének javítása a termıföld-hasznosítás támogatása révén III. az életminıség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése
Forrás: Juvancic 2006 alapján
47
Az EU jelenlegi költségvetési ciklusában (2007 – 2013) hazánk mintegy 5 milliárd euró, azaz körülbelül 1300 milliárd forint uniós forrást használhat fel (19. ábra), amely teljes egészében az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére fordítható. Ehhez a 1698/2005/EC tanácsi rendelet alapján stratégiai tervet kellett készíteni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv a mezıgazdaság és a vidék fejlesztésének legfontosabb stratégiai fejlesztési irányait foglalja össze a 2007-2013 közötti idıszakra vonatkoztatva. 19. ábra: A magyar mezıgazdaság és vidékfejlesztés várható támogatásai 2007-2013 (mrd Ft) 600 500 400 SPS
300
ÚMVP 200 100 0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
SPS/SAPS: egyszerősített területalapú támogatási rendszer ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Forrás: FVM, ÚMVP
Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv átfogó céljai az alábbiak (ÚMVST, 2006): 1. Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése 2. A mezıgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erıforrások védelme, állapotuk javítása 3. A vidéki lakosság életminıségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása 4. Az integrált szemlélető helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése
48
A fenti fejlesztési irányok figyelembevételével az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program az alábbi prioritásokat tartalmazza (ÚMVP, 2006): I. A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erısítése IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása V. Helyi közösségek fejlesztése (LEADER) A prioritások megvalósításához rendelt intézkedéscsoportok (tengelyek), az egyes tengelyekre jutó források várható eloszlását a 20. ábra szemlélteti.
20. ábra: A források megoszlása az ÚMVP tengelyei között
ÚMVP 2007-2013 Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
1. Tengely Versenyképesség
2. Tengely Környezet + Földhasználat
3. Tengely Gazdasági diverzifikáció + Életminıség
48%
31%
12%
Forrás: ÚMVP 2006
49
4. Tengely LEADER
5%
11. táblázat: EU tagállamok vidékfejlesztési forrásai (fejlesztési célok szerint, 2007–2013, millió euró) Versenyképesség
Környezet
Életminıség
Programok
Csehország Nagy-Britannia Franciaország
840 911 4621
1945 6561 5817
635 675 799
175 474 584
Magyarország Németország Olaszország Románia
2366 3694 6444 3967
1627 5504 6981 2293
691 3052 1421 2474
272 753 1291 235
Szlovákia
835
1242
358
75
Forrás: OECD Néhány EU tagállam vidékfejlesztési programjában az egyes tengelyek mentén rendelkezésre álló források felosztását tartalmazza a 11. táblázat. Figyelemreméltó, hogy amíg Magyarország az ÚMVP keretei között rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forint közel felét az agrárium versenyképességének javítására kívánja felhasználni, addig a régebbi uniós tagállamokban – például Ausztriában vagy Nagy-Britanniában – a Vidékfejlesztési Programokban rendelkezésre álló források mindössze 10 százalékát kívánják erre fordítani (12. táblázat). Ez a strukturális különbségek miatt indokolt is. Az unió régi tagországaiban fıként a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlıdés, a vidéki életminıség javításának finanszírozására költenek több pénzt. 12. táblázat: Néhány ország vidékfejleztési programjának szerkezete Ország
Keretösszeg
EMVA
Tengelyek közti %-os
(2007-2013)
hozzájárulás
megoszlás (I,II,III,IV)
Anglia
5,2 mrd €
62%
10-76-8-5
Ausztria
7,8 mrd €
50%
14-72-6-5
Szlovénia
1,1 mrd €
75-80%
33-52-11-3
Lengyelország
17 mrd €
75-80%
42-32-20-5
Forrás: Európai Bizottság adatai alapján saját számítás Bár a strukturális alapokkal az Unió fı célja a régiók közti különbségek csökkentése, az elmaradott területek felzárkóztatása, ez az Unió keleti bıvítéseit tekintve még nagyobb kihívás lesz a struktúrapolitika számára (13. táblázat).
50
13. táblázat: Növekvı regionális egyenlıtlenségek a kelet-közép-európai EU tagállamokban (a GDP/fı szóródása, NUTS 3, %) Ország
1995
Lettország Litvánia Csehország Észtország Magyarország Románia Bulgária Szlovákia Szlovénia Ausztria
2004
37,9 58,0 13,6 27,6 26,1 39,5 32,4 44,8 40,4 49,7 28,8 36,8 33,1 40,8 42,8 46,7 22,3 25,7 30,1 28,5 Forrás: Nemes Nagy – Tagai (2008)
Változás 20,1 14,0 13,4 12,4 9,3 8,0 7,7 3,9 3,4 -1,6
A strukturális alapok forrásainak felhasználásában is jelentıs különbségek mutatkoznak a tagállamok között. Hazánk a 2007-2013-as programozási idıszak elsı két éve után az egy fıre jutó forráslekötéseket tekintve a legjobb helyen áll (21. ábra).
21. ábra: A strukturális alapok forrásainak lekötése az EU-10-ben
x tengely: 2007-13 között egy fıre jutó forrás y tengely: 2007-2008-ban lekötött források (megítélt támogatások), euróban
Forrás: Várnai et al (2009)
51
2. 2. 2. A strukturális alapok hatásainak vizsgálatáról Annak érdekében, hogy a strukturális alapok felhasználásának hatékonyságát meg lehessen becsülni, a támogatások elızetes (ex ante), idıközi (on-going, mid-term), és utólagos (ex post) értékelésére van szükség. Az egyes tagállamokban megvalósított intézkedések értékelésének rendjét a Programozási Dokumentumok tartalmazzák, a Közösség szintjén az Amszterdami Szerzıdés az irányadó. A hatékonyság mérése három szinten történik: 1. A közösségi regionális politika hatása a Közösség társadalmi-gazdasági kohéziójára 2. A közösségi regionális politika hatása a támogatott országra, illetve régióra 3. Az egyes intézkedések, projektek hatása a régión belüli termelési tényezıkre, társadalmi-gazdasági folyamatokra Az elsı szint mérése az Európai Bizottság hatásköre, a második és harmadik szint értékelését a Közösség a tagállamokkal együtt végzi. Az elızetes (ex ante) értékelés a fejlesztési terv (programozási dokumentum) elıkészítéséhez szükséges. SWOT analízis segítségével vizsgálja az érintett területeket, valamint a fejlesztési stratégia és a fı célok összeegyeztethetıségét. Tartalmazza a program jelzıszámait (erıforrás, pénzügyi, és outputindikátorok). Az idıközi értékelés (mid-term evaluation) a program részidıs megvalósítási eredményeit értékeli , összeveti azokat az eredeti célokkal és megvizsgálja az eredeti célok fenntarthatóságát. Értékeli továbbá a program pénzügyi oldalát és végrehajtását. Az utólagos (ex post) értékelés célja a források felhasználásának és hatékonyságának az értékelése. Az Európai Unióban több modell is elterjedt a megítélt és a felhasznált támogatások hatékonyságának ellenırzésére. Alapvetıen országos és regionális szintő mérésekre alkalmas modellekként csoportosíthatók. Az országos modellszámítások a strukturális alapok támogatásait külsı transzferként kezelik, nem veszik figyelembe a regionális különbségeket. Ezen belül megkülönböztethetık keresleti és kínálati oldali modellek. A keresleti modellek a külsı transzferek keresletnövelı hatását tekintik kiindulópontnak. A kínálati modellek szerint ezen transzferek hatását a gazdasági szereplık aktív döntései is befolyásolják. A regionális modellek a támogatásoknak egy-egy régióra gyakorolt hatását vizsgálják. (Forman, 2003; Beutel, 2002; Bradley – Morgenroth, 2004) 52
Beutel-modell Országos, keresleti oldali modell. A nemzetgazdaságot 25 szektorra bontja, a külsı transzfereket pótlólagos beruházási keresletként kezeli. A gazdasági szereplık beruházási döntéseit változatlanul kezeli, kizárólag a rendelkezésre álló források növekedésével számol: a pótlólagos beruházási források a beruházási javakat szállító hazai és külföldi ágazatokba áramlanak. A modell szerint a beruházások hazai és külföldi beszerzéseinek aránya, az importhányad határozza meg, hogy a támogatások mekkora hányada jelenik meg pótlólagos keresletként a hazai gazdaságban. A modell hátránya, hogy nem számol a megvalósult beruházások gazdasági hatásaival, az általuk generált többletkibocsátással. Quest-modell Országos, kínálati oldali, a közösségi politikák értékelésére általánosan alkalmazott modell. Figyelembe veszi a külsı transzferekbıl megvalósuló beruházások infrastrukturális, versenyképesség-javító hatásait is, ami a kibocsátás növekedéséhez vezet. Pereira modell A Quest-modellhez hasonló, országos, kínálati oldali modell. Specifikusan csak Portugália elemzésére szolgál. Hermin modell Kombinált országos modell, kalkulál a támogatások keresletnövelı és kínálati oldali hatásaival is. Ez a modell közelíti legjobban a strukturális alapok támogatásainak az egyes országok GDP növekedéséhez való hozzájárulását. A fenti modellek jól alkalmazhatók egy-egy ország elemzésére, de nem alkalmasak regionális folyamatok jellemzésére. A regionális modellezés hátránya, hogy regionális szinten csak korlátozottan mérhetık a gazdasági folyamatok (pl. GDP adatok), így a modelleknek korlátozott a magyarázó ereje. Az EU-ban egyelıre nincsenek általánosan elfogadott regionális elemzési módszerek, néhány modell azonban elérhetı. Regionális VAR modell A Kohéziós Alap kiadásainak hatásait vizsgálja a megvalósult beruházásokon keresztül a régió gazdaságára (kibocsátásra, üzleti szektor beruházásaira, foglalkoztatásra). Két változata van: az egyszerőbb modell a régiót zártnak tételezi fel, a kiterjesztett modell nyitott régiókkal, 53
a szomszédos régiók közötti kölcsönhatásokkal is számol. Alkalmazásával modellezhetı a közszféra és a magánszféra beruházásai közötti kapcsolat, illetve a közszféra beruházásainak hatása a helyi foglalkoztatásra, bérekre. Strukturális VAR modell A regionális VAR modell kiterjesztett változata. Képes értékelni a közszféra beruházási növekedésének hatásaként a helyi kibocsátás- és termelékenység-változást. Regionális CGE Általános egyensúlyi modell. Számszerősíti a Kohéziós Alapból támogatott nagy projektek kínálati oldalon jelentkezı hosszú távú hatásait. A keresleti és a kínálati oldalt modellezi a fejlettebb infrastrukturális körülmények között.
Lóránd (2008) tanulmánya szerint az Európai Unió jelenlegi értékelési gyakorlata hiányosságokkal és problémákkal küzd. A strukturális alapok 1988-as reformja óta az értékelésnek és a monitoringnak igen komoly módszertani bázisa alakult ki. A gyakorlatban viszont jelentıs különbségek figyelhetık meg az egyes tagországok között. 1999-ben kiadtak egy hatkötetes módszertani segédletet, amely egy évvel késıbb a VÁTI Kht. gondozásában magyarul is megjelent (MEANS füzetek, 2000) és összefoglalta az EU-ban addig elvégzett értékelések
tapasztalatait.
Alapvetı
feladat
a
kohéziós
politika
területén
annak
számszerősítése, hogy a regionális fejlesztésekre elköltött összegek milyen hatásfokkal hasznosulnak, és mi okozza az adott beavatkozások sikerét vagy kudarcát. Polverari és Bachtler (2004) tanulmányukban megállapították, hogy az EU 15 tagállamát az értékelési tapasztalatok alapján három csoportba lehet sorolni: a legnagyobb tapasztalattal az Egyesült Királyság és Dánia rendelkezik, míg az értékelés területén a legkevésbé gyakorlott országok, amelyeknél ezen tevékenység csak a strukturális alapok miatti elıírások következtében terjedt el, Portugália, Spanyolország és Görögország. A többi ország a két véglet között található. A vidékfejlesztési prgramok (2000-2006) speciális értékelési és monitoring tevékenységére vonatkozó módszertant tartalmazzák az ún. STAR dokumentumok, amelyeket az Európai Bizottság Mezıgazdasági Fıigazgatósága jelentetett meg (STAR Working Documents, 2002). 54
A strukturális alapok forrásainak felhasználása kapcsán egy új fogalommal is meg kell ismerkedni, ez az ún. támogatás elszivárgás. Támogatás elszivárgás az a folyamat, mikor a támogatásból részesülı kedvezményezettnél a megítélt és átutalt támogatásának csak egy része marad meg az alkupozíciója vagy egyéb külsı ok miatt, például a támogatási határozat idıbeli csúszása, a beadott támogatási kérelemhez képest alacsonyabban megállapított jogosult költség, a beruházás mőszaki tartalmának változása, az euró árfolyam változása, a biztosítási kötelezettség (ezt idıközben eltörölték az ÚMVP jogcímeknél), az adminisztrációs kötelezettségek, a pályázati tanácsadás, az elıfinanszírozás többlet költsége miatt (Beruházási támogatások elszivárgása 2009).
55
2. 3. Konjunktúra vizsgálatok áttekintése A gazdasági mutatók idıbeli változásait, ingadozásait vizsgáló elemzések alapvetıen kétféle megközelítési módot alkalmaznak. Az egyik a ténylegesen mért, megfigyelt gazdasági mutatószámok idısorainak elemzése statisztikai eljárásokkal. Az ilyen elemzésekre alapozott konjunktúra-modelleket aztán a jövıbeli folyamatok elırejelzésére használhatjuk. Az elırejelzések szempontjából azonban egy másik elemzési módszer is alkalmazható: eszerint nem tényleges, mért, megfigyelt gazdasági elemzésekre alapozzuk a jövıbeli elırejelzéseket, hanem a gazdasági szereplık gondosan megválasztott körében kérdıíves felmérésekkel értékeljük a szereplık múltbeli folyamatokról alkotott véleményét és jövıre vonatkozó elvárásait – azaz üzleti bizalmi indexeket számítunk. Az így számított bizalmi indexek szoros korrelációt mutatnak a valós makrogazdasági mutatószámokkal, ezért jól használhatók ezen utóbbiak jövıbeli tendenciáinak elırejelzésére. Míg az elsı, statisztikai elemzésekre alapozott eljárás általában csak több hónapos esetleg éves késéssel tud hozzáférni a szükséges makrogazdasági adatokhoz, a kérdıívekre támaszkodó bizalmi index-módszertan ennél sokkal korábban, gyakorlatilag 2-3 hónapon belül képes megbízható elırejelzéseket szolgáltatni. Az alábbiakban a különbözı megközelítéssel végzett konjunktúraelemzéseket mutatom be a szakirodalom alapján. A konjunktúra jellemzésének fontos része, hogy az idısorok melyik részeit tekintjük konjunktúrának. A klasszikus idısorlemezés az idısor mögött egy elıre elrendelt pályát feltételez, amire a véletlen kisebb-nagyobb mértékben hat. A szezonalitás nem tekinthetı konjunkturális hatásnak, hiszen az csak a naptári alakulás tényezıje. Az agrárgazdasági konjunktúra vizsgálatoknál ezért az éves adatokat érdemes összehasonlítani, szemben a GDP és az ipari termelés negyedéves illetve havi számításával. A konjunktúra elemzések legegyszerőbb eszköze az elızı év azonos idıszakához viszonyító indexek használata. Ezzel kapcsolatban azonban két fı probléma merül fel: egyrészt az eredményeket jelentısen befolyásolja a bázis értéke. Ha az elızı év azonos idıszakában erıs véletlen hatás volt, ez az index értékét jelentısen befolyásolhatja, így torz képet adhat. Másrészt az indexek használata mindössze az eltelt év folyamatairól ad képet és nem az utolsó idıszak trendjeirıl, a változásokat késve jelzi. A gazdasági folyamatok idıbeli alakulásának jellemzésére használható a trend (néhány évet felölelı idısorok esetén a hosszú távú tendencia és a ciklus nem válik szét), vagy a szezonálisan kiigazított idısor. (Kerékgyártó et al, 2008)
56
Samuelson – Nordhaus (1997) szerint az üzleti (gazdasági) élet viszonyai „sohasem tekinthetık megállapodottnak”. A fellendülést összeomlás követheti: a GDP, a foglalkoztatás, a reáljövedelmek visszaeshetnek, csökkenhet az infláció és a profit, nıhet a munkanélküliség. A mélypont után azonban elkezdıdik a megélénkülés, ami lehet lassú vagy gyors. A prosperitással megnıhet a kereslet, munkahelyek teremtıdnek, nı az életszínvonal, de ez jelentheti az árak és a spekuláció gyors felszökését is, amit újabb visszaesés követ. A kibocsátás, a foglalkoztatás, az árak és a kamatlábak ilyen fel-le mozgásai jelentik a konjunktúraciklust, amely az utóbbi kétszáz évben a világ országainak gazdaságát jellemezte. Az 1929/33-as nagy gazdasági világválság kirobbanása elıtt három évvel a Korunk c. folyóirat 1926. márciusi számában Havas már összegzi a konjunktúra kutatások elızményeit, bemutatja a klasszikus angol közgazdaságtan fı képviselıinek Adam Smith, Ricardo, John Stuart Mill teóriáit a statikus állapot fikciójáról, amely felé a gazdaság állandóan tendál. Leírja, hogy csak a huszadik század eleje óta próbálkozott meg a tudomány statisztikai eszközökkel felépíteni a konjunktúra morfológiáját. A Harvard Insitut a 900-as évek kezdetétıl visszamenıleg dolgozta ki az árindexek eltolódásait, majd próbáltak a múlt konjunktúráinak tanulmányozásából konjunktúra változásokat elırjelezni, ez volt a Konjunktura Barométer. Indexszámokra visszavezethetı 25 éves idısorokat vizsgáltak és azt találták, hogy három görbe minden konjunktúra hullámnál azonos. Ez a három görbe: 1. a spekuláció, 2. az üzletmenet és 3. a pénzpiac görbéje. Az elsı görbe a new yorki bankok kihelyezett hiteleinek és reprezentatív ipari részvények indexeinek grafikus ábrázolása, a második egy áruindex és az ún. clearingindex összevonása, a harmadik a különbözı lejárati idejő váltók árfolyam indexébıl tevıdött össze. Az eredmények azt mutatták, hogy a három görbe fordulópontjai bizonyos szabályos egymásutánban álltak be. Elıször a spekuláció görbéje érte el a csúcspontot és azonnal esni kezdett, míg utána még rövid ideig tartott az üzletmenet konjunktúrája. Ha a csúcspontot ez is elérte, akkor már csak a pénzpiacon tartott tovább a kamatlábak és a diszkontláb emelkedése. Megállapították továbbá, hogy a spekuláció görbéje 6-10 hónappal elıbb kezdi esését, mint az üzletmeneté. Az üzletmenet lanyhulása pedig 6-8 hónappal elıbb áll be, mint a pénzpiacé. Ha azután a pénzpiacon a kamatláb esésnek indul, az természetesen kedvezı jel a spekulációnak és a periódus ujra kezdıdik. (Havas, 1926) A fentiekkel azt szerettem volna bemutatni, hogy a 80 évvel korábbi válság és a mai között számos hasonlóság figyelhetı meg és mindez hogy járult hozzá a konjunktúra vizsgálatok fejlıdéséhez, a gazdasági elırejelzések szerepének felértékelıdéséhez.
57
A gazdasági elırejelzés igen jelentıs átalakuláson ment keresztül az elmúlt több mint száz év során. Boér (1927) A konjunktúra elmélete címő tanulmányában már összegyőjtötte és összehasonlította a különbözı cikluselméleteket. Nagy (1974) „A gazdasági elırejelzés irodalma” címő tanulmányában bemutatta, hogy a teóriák kialakulásának három nagy periódusát lehet megkülönböztetni: 1. Barométer-korszak (1850-1933): Erre az idıre tehetı a konjunktúraindexek, a konjunktúrabarométerek kidolgozása, a gazdasági élet hosszú hullámainak felfedezése. 2. Multiplikátor-korszak (1933-1939): Ekkor bontakozik ki a nemzeti jövedelemszámítás. A korszak legjelesebb képviselıje Keynes volt, aki bírálta a klasszikus közgazdászok egyensúlyelméletét. Véleménye szerint az egyensúly elengedhetetlen feltétele, hogy az állam beavatkozzon a folyamatokba. Keynes és követıi a gyakorlati tapasztalatok alapján a konjunktúraváltozás jövıbeni alakulását az állami kiadások függvényében vizsgálták. 3. Nemzeti jövedelemszámításra való fokozott támaszkodás korszaka (1945-): Jellemzıje, hogy a nemzeti számlák, a strukturális folyamatok, és az ökonometriai modellek kerültek a vizsgálatok fókuszába (Nagy, 1974; Hegedősné, 2007). Az igazi nagy áttörés Kondratyev nevéhez főzıdik, aki a gazdaság hosszú hullámainak hipotézisét módszertanilag kidolgozta és empirikusan igazolta. Francia, angol, német és amerikai idısorok naturális-, pénzügyi, illetve vegyes jellegő adatainak vizsgálata során a trendtıl való eltérés számítási módszerét alkalmazta. Vizsgálatai alapján négy empirikus szabályszerőség jelenlétét mutatta ki: a hosszú ciklusok emelkedı hullámának kezdetekor lényeges változások mennek végbe a gazdasági életben; a ciklusok konjunkturális szakaszában sokkal gyakoribbak a társadalmi megrázkódtatások és fordulatok; a dekonjunkturális szakaszban a mezıgazdaság is tartós válságban van; a hanyatló periódusban a 8-11 éves, közepes ciklusok depressziós szakaszai hosszabbak és mélyebbek, míg a fellendülés rövidebb és gyengébb. A hosszú ciklusok további jellemzıje, hogy globálisan az egész világgazdaságra hatással vannak. Jelenleg, 1973 óta az évszázados trend leszálló ágában vagyunk (Hoós, 2003; Hegedősné, 2007). Darvas et al. (2005) a világ 115 országának 40 évnyi adatait vizsgálva megállapítja, hogy a hasonló állami költségvetési pozíciójú országok konjunktúraciklusai között szorosabb együttmozgás mutatható ki, a kisebb mértékő költségvetési deficitek növelik a konjunktúraciklusok
együttmozgását.
Megállapításuk
58
szerint
a
maastrichti
konvergenciakritériumok a költségvetési deficit csökkenését ösztönözték, ezzel közvetett módon hozzásegítették Európát egy optimális valutaövezet létrehozásához azáltal, hogy csökkent az egyes tagállamok lehetısége a felelıtlen fiskális politika által gerjesztett sokkhatások létrehozására. A nemzetközi szakirodalom az alábbi négy ciklust különbözteti meg (Hegedősné, 2007): - Kitchin, vagy más néven leltár (készlet) ciklus, 3-5 éves; - Juglar, vagy állandó befektetési ciklus, 7-11 éves; - Kuznets, vagy építési ciklus, 15-25 éves; - Kondratyev hosszú, vagy a hullámok ciklusa, 45-60 éves A hazai konjunktúra felmérések területén több szerzı végzett összegyőjtı és elemzı munkát az utóbbi években (Tóth I. J., 2000; Hoós, 2003). A legfontosabb hazai konjunktúraviszgálatokat, üzleti bizalmi indexek vizsgálatát végzı intézmények: - GKI Gazdaságkutató ZRt. - Kopint Tárki: (Kopint Konjunktúra kutatási Alapítvány): 2007. márciusában az ezentúl kizárólag az e-kormányzati infrastruktúra mőködtetésére szakosodó Kopint-Datorgból kivált a gazdaságkutatói csapat, és Kopint-Tárki néven új céget alapított - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság - Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ - MTA Jövıkutatási Bizottság - Ecostat - egyes pénzintézetek (pl. K&H) A hazai érintettség miatt néhány külföldi intézmény: ICEG, IAMO. Ebben a fejezetben kívánom megemlíteni az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által alkalmazott gazdasági modelleket, így a HUSIM (Hungarian Simulation Model) ökonometriai szimulációs modellt, amelyet 1998. óta használ az AKI agrárgazdasági elırejelzésekre, a MICROSIM-et, amely tesztüzemi adatokat felhasználó, üzemi szintő vizsgálatra alkalmas detereminációs modell és az MSZR-OPAL rendszert, amely az Eurostat által megadott irányelvek szerint a mezıgazdasági termelés elsıdleges jövedelmének vizsgálatára alkalmas. (Potori-Udovecz, 2004). 59
2. 4. A vizsgált térség (Nyugat-dunántúli Régió) bemutatása Az Európai Unió regionális politikájának alapját képezı NUTS rendszer II. szintje 27 tagállam 271 régióját fedi le, ezek közül a Nyugat-dunántúli Régió Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magába. A régió 11 183 km2-es területe az ország területének a 12 %-át jelenti, ennek 36%-át foglalja el Gyır-Moson-Sopron megye, 30%-át Vas megye, 34%át pedig Zala megye teszi ki. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió – egyedülálló módon – négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal (22. ábra). Keleti, illetve déli határán Dél-dunántúli és Közép-dunántúli régiók helyezkednek el. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város (Gyır, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) található. A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi régióban tapasztalható problémákhoz képest jó. A régióban 3 nemzeti park (Fertı-Hanság Nemzeti Park, İrségi Nemzeti Park, Balatoni Nemzeti Park), 5 tájvédelmi körzet (Szigetközi-, Pannonhalmi-, Soproni-, Kıszegi-, Sághegyi Tájvédelmi Körzet), ill. több természetvédelmi terület található (Palkovits, 2003; Westpa, 2009). 22. ábra: A Nyugat-dunántúli Régió
Forrás: NYDOP
60
Az elmúlt évtizedekre visszatekintve, a Nyugat-Dunántúl lakossága csökkent. Az utóbbi néhány év enyhe növekményt hozott, amely nem a természetes szaporulat, hanem a bevándorlási többlet eredménye. 2004. január 1-jén 1.003.185 fı, az ország lakosságának kb. 10 százaléka élt a régióban, amelynek 44 százaléka Gyır-Moson-Sopron megyében, 30 százaléka Zalában, 26 százaléka pedig Vas megyében lakott. A népsőrőség 89 fı/km2, amelyet megyénként tekintve heterogén képet kapunk: Vas (80) és Zala (78) megyéknek a régiós értéknél jóval alacsonyabb értékeit Gyır-Moson-Sopron megyéével helyezi szembe (105). 2006-ban az Európai Unió GDP-je (folyó áron) 11,671 milliárd eurót tett ki. Ehhez a tagállamok, illetve az egye régiók gazdasági erejükbıl adódóan jelentısen különbözı mértékben járultak hozzá. A Nyugat-dunántúli Régióban a GDP értéke 2006-ban 8,961 millió euró volt, amely a régió méretéhez igazodva az EU-27 teljesítményének kb. 0,1%-át adta. Az Európai Unió bıvülésével a tagállamok közötti különbségek növekedését jól szemlélteti, hogy míg 2003-ban az egy fıre jutó GDP (vásárlóerı-paritáson számított) értéke alapján a legjobban (Inner London) és a legkevésbé fejlett (a portugáliai Norte) térség között 5,4-szeres különbség mutatkozott, adig 2006-ra a 271 régiót vezetı Inner London mutatója 13,7 szerese volt a legutolsó Nord-Est Románia értékének (23. ábra) Európán belül a korábbi szocialista blokk régiói relatíve fejletlenebbek, és felzárkózásuk is lassú vagy nem érzékelhetı. A GDP (vásárlóerı-paritáson számított) egy fıre esı értéke 71 régióban nem érte el a közösségi átlag 75%-át, közülük 48 az elmúlt öt évben csatlakozott országokban található. A magyar térségek helyzete az ezredforduló óta e tekintetben jelentısen nem változott, a központi régió kivételével az utolsó években inkább kismértékő lemaradást mutat. A hét magyar régió közül egyedül a fıvárost is magában foglaló KözépMagyarország található az Európai Unió NUTS 2 szintő térségeinek középmezınyében, a többi az utolsó negyedben helyezkedik el. 2006-ban az egy fıre jutó GDP (vásárlóerıparitáson számított) értéke a Nyugat-Dunántúlon az EU-27 átlagának 63,8%-át tette ki, mellyel a magyar térségek között a második legkedvezıbb, az európaiak körében viszont csak a 223. helyen állt a rangsorban. A régió teljesítménye 2000–2006 között folyamatosan növekedett, ennek ellenére nem közeledett a fejlettebb területekéhez.
61
23. ábra: Az 1 fıre jutó GDP (vásárlóerı-paritáson) Európa NUTS II régióiban, 2006
Forrás: Statisztikai Tükör (2009)
A bruttó hozzáadott érték ágazatok szerinti összetételében az iparnak az országos átlagnál jóval nagyobb súlya van a Nyugat-Dunántúlon, 2006-ban a teljesítmény 40%-át adta. Az ipar átlagosnál nagyobb részesedése következtében a bruttó hozzáadott érték a fejlett gazdaságokban kiemelkedı hányadát adó szolgáltatások szerepe régiónkban kisebb, 2006-ban alig haladta meg az 50%-ot (14. táblázat) (Statisztikai Tükör, 2009). Tell et al (2006) elemzései szerint az országon belüli magas fejlettségi szint megteremtésében a külföldi tıke beáramlása (különösen 2002-ig) nagyon jelentıs szerepet játszott.
62
14. táblázat: A régiók gazdasági szerkezete (2006, %-ban) Mezıgazdaság, vad- és erdıOrszág, régiók gazdálkodás, halászat Magyarország 4,1 Közép-Magyarország 0,7 Közép-Dunántúl 4,8 Nyugat-Dunántúl 4,8 Dél-Dunántúl 9,8 Észak-Magyarország 4,5 Észak-Alföld 8,5 Dél-Alföld 11,7
Ipar
Építıipar
25,3 17,8 43,1 40,1 21,0 35,3 25,5 22,3 Forrás: KSH
4,8 4,2 4,8 4,3 6,0 5,4 6,0 5,8
Szolgáltatások
Ágazatok összesen
65,8 77,3 47,4 50,8 63,2 54,7 60,0 60,2
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A mezıgazdaság súlyát a bruttó hozzáadott érték elıállításában a természeti környezet, valamint a gazdaságszerkezet befolyásolja. 2006-ban a Nyugat-Dunántúlon megtermelt GDP 4,8%-át az ágazat produkálta, mely arány a közép-európai országok és a hazai régiók között is közepesnek tekinthetı. Hazai viszonyok között a mezıgazdaság jelentıségét az egyes régiókban jól tükrözi a mezıgazdasági terület megoszlása (15. táblázat). 15. táblázat: A mezıgazdasági terület nagysága és megoszlása a régiókban Ország, régiók Magyarország KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Mezıgazdasági terület összesen (ezer hektár) 5 807
Mg. terület megoszlása a régiók között (%) 100,0
4 493,8
konyha -kert 96,1
393,3
6,8
301,4
638,2
11,0
616,7
ebbıl (ezer hektár) szántó
szılı
gyep
86,0
1 016,9
12,1
5,2
60,1
498,9
12,5
11,0
110,4
10,6
505,7
9,9
7,6
82,4
833,1
14,3
696,3
9,9
12,7
107,1
746,9
12,9
497,5
18,2
20,2
196,4
1 263,0 1 315,8
21,7 22,7
969,8 1 024,2
14,6 18,7
3,8 25,5
232,1 228,3
Forrás: KSH Európai összehasonlításban – a mezıgazdasági területek arányát tekintve – Magyarország az egyik legjobb adottságokkal rendelkezı tagállam. 2007-ben összesen 5,8 millió hektár volt mővelés alatt – a szántó, a konyhakert, a szılı és gyümölcsös, valamint a gyep teljes 63
területének együttese –, ezen belül a Nyugat-Dunántúlon 616,7 ezer hektár (ebbıl szántó: 505,7 ezer ha), ami a régió területének 54,8%-a (szántó: 44,9%). A közép-európai régiók között ez a 17. legmagasabb hányadot jelenti (24. ábra). 24. ábra: A mezıgazdasági terület aránya Közép-Európa régióiban, 2007 (%)
Forrás: KSH Statisztikai Tükör (2009) A Régióban a növénytermesztı gazdaságok száma 2000-2007 között jelentısen csökkent, de így is többszöröse az állattartással foglalkozóknak (16. táblázat). A szántóterületek közel 70%át foglalják el a gabonafélék, jóval kisebb részarányt képviselnek az ipari növények. A szántóföldi növények vetésszerkezete tehát az országos átlagnak megfelelı, jóllehet a klimatikus viszonyok illetve adottságok (elsısorban a nagyobb csapadék-mennyiség) lehetıvé tennének attól eltérıt. A vetésszerkezetben (különösen Vas és Zala megyékben) rendkívül alacsony a zöldségfélék részesedése, - mintegy 0,6%-os, míg ez országosan 2,5%. A takarmánynövények részaránya – a többi régióhoz képest – itt a legmagasabb. (Tell et al, 2006)
64
16. táblázat: A gazdaságok száma termelési típusok szerint
Területi egység Nyugat-Dunántúl
Növénytermesztı gazdaságok 2000 2005 2007 50 529
46 359
35 469
Állattartó gazdaságok 2000 2005 2007 10 857
7 654
9 687
Forrás: KSH A földhasználat alakulását gazdálkodási formák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban (41-42%) az országosnál (47-48%) alacsonyabb az egyéni gazdálkodók részesedése az összes területbıl. Az egyéni gazdaságok száma jelentıs csökkenést mutat a 2000-2007. idıszakban (17. táblázat). 17. táblázat: A gazdaságok száma termelési típusok szerint Területi Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Összes gazdaság egység 2000 2005 2007 2000 2005 2007 2000 2005 2007 Nyugat1 082 989 101 678 77 812 61 333 101 721 78 894 62 322 Dunántúl 915 Forrás: KSH, Hegyi et al 2007 A mezıgazdasági területekbıl a mőtrágyázottak aránya mintegy 50%, országosan ez 46%. A hektáronként kijuttatott hatóanyag mennyiség a gazdasági szervezetek esetében az országos átlagnak megfelelı, az egyéni gazdálkodóinál azonban magasabb annál. A Régióban az öntözött területek aránya a mezıgazdasági területbıl fele az országosnak (1,2%, illetve 2,5%). Az erıforrás-ellátottsági mutatók egyértelmően jelzik a Nyugat-Dunántúl kedvezı pozícióját, a gépesítettség jóval magasabb szintő az országos átlaghoz képest. Az állatállomány létszámának alakulása az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat. (Tell et al, 2006) Csatai et al elemzése (2006) szerint a Nyugat-Dunántúli Régióban a foglalkoztatottak száma 424,6 ezer fı, amibıl a mezıgazdaságban kb. 22 ezer fı dolgozik. Az alkalmazásban állók száma a Régióban 13,5 ezer fı (Gyır-Moson-Sopron 5,8 ezer fı, Vas 3,5 ezer fı, Zala 4,0 ezer fı), a többiek egyéni gazdálkodóként foglalkoznak mezıgazdasággal. A szerzık kiemelik, hogy a mezıgazdasági munkavégzés fontos megélhetési forrás, az itt megszerezhetı jövedelem nagysága függ a cégek gazdasági helyzetétıl, ami a feldolgzott adatok alapján a régió munkavállalóinak több, mint 25%-át érinti valamilyen szinten. 2003-as KSH adatok alapján megállapítják, hogy az összes mezıgazdasági alkalmazottnál a nık/férfiak aránya kb. 20/80, az állattartó gazdaságokban ez 30/70%-os arányt mutat. A nem mezıgazdasági munkavégzık idényszerő mezıgazdasági munkavégzése is jelentıs, ami elsısorban jövedelem-kiegészítés miatt fontos. 65
3. Saját vizsgálatok 3. 1. Kutatási módszertan 3. 1. 1. Európai Uniós támogatások a magyar mezıgazdaságban
A kutatással célom volt az Európai Unió elıcsatlakozási és strukturális alapjaiból hazánk számára elérhetı agrár- és vidékfejlesztési források eddigi és várható nagyságának felmérése, a strukturális alapokból származó források hatásvizsgálatával foglalkozó módszertan áttekintése (ld. szakirodalmi feldolgozás: 2.2.2. fejezet) Elemezni kívántam az eddigi eredményeket a megvalósult beruházásokon keresztül, elısegítve ezzel a hazai pályázati tapasztalatok hatékony felhasználását a 2007-2013-as és az azt követı programozási idıszakban. Meg kívántam vizsgálni, hogy a különbözı támogatási lehetıségek hogy befolyásolják közvetve – a beruházásokon keresztül – az ágazat teljesítményét.
Anyag és módszer A vizsgálatok során szekunder adatforrásként felhasználtam hazai és Uniós statisztikákat, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek az egyes programok szabályozásával foglalkoznak. A felhasznált források arányának meghatározásához, illetve a megvalósult beruházások területi megoszlásának vizsgálatához elsısorban a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által közzétett nyertes pályázatok, támogatási döntések adatait használtam, más szerzık kutatási eredményeivel kiegészítve. A pályázati tapasztalatok bemutatásához
a
kvalitatív
módszerek
közül
az
interjúkészítést
alkalmaztam,
2
gazdálkodóval, a nyugat-dunántúli régióból. Ezen kívül elsısorban leíró elemzést, illetve egyszerőbb statisztikai elemzéseket (megoszlás vizsgálatok) használtam.
66
Felhasznált források A hazai mezıgazdaság és élelmiszeripar helyzetének alakulását, jövıbeni sorsát, a sok befolyásoló tényezı között a támogatások, azok elérhetıségének feltételei meghatározó módon befolyásolják. E megállapítás a rendszerváltást megelızı, az Európai Unióhoz csatlakozást elıkészítı és követı idıszakra egyaránt jellemzı. Minden olyan lehetıség, amely agrárgazdaságunk mőködési feltételeit, versenyképességének jobbítását segíti, az ágazat valamennyi szereplıjének megkülönböztetett figyelmét követeli. (Lengyel, 2005b) Az elıcsatlakozási alapok közül 1990. óta a PHARE, 2002-2004-ig a SAPARD, a strukturális alapokból 2004-2006 között pedig az EMOGÁ-ra épülı Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, illetve Nemzeti Vidékfejlesztési Terv biztosít(ott) pénzügyi forrásokat a hazai agrárés vidékfejlesztési intézkedésekhez. 2007-tıl az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
finanszírozott Új
Magyarország
Vidékfejlesztési
Program
forrásai
állnak
rendelkezésre. Ez a program az eddig elérhetı források többszörösét biztosítja a magyar mezıgazdaság és vidék fejlesztésére, az elsı néhány év tapasztalata már elemzések alapjául szolgálhat (ld. 3.2.1. fejezet). A beruházások országos alakulása mellett egy gazdasági fejlettségét tekintve kiemelt jelentıségő térség, a Nyugat-dunántúli Régió példáján kívántam vizsgálni, hogy az agrárgazdaság teljesítményét jelentıs mértékben megalapozó beruházások hogy függenek a gazdálkodók motivációitól, várakozásaitól. Ennek módszertanával foglalkozik a következı fejezet.
67
3. 1. 2. Kérdıíves felmérés a Nyugat-dunántúli Régió gazdálkodói körében További kutatásra adott lehetıséget a várakozások, a gazdálkodók jövıképének vizsgálata: hogy jellemezhetı a szubjektív megítélések szerepe a gazdasági szereplıknél, illetve hogy kapcsolódik az üzleti bizalom alakulása a beruházások volumenéhez, a gazdasági növekedéshez. A saját vizsgálatok során nagy hangsúlyt kívántam fektetni az ilyen jellegő empirikus vizsgálatokra: a Nyugat-Dunántúli Régió agrárgazdaságának szereplıi körében végzett kérdıíves megkérdezésekkel, illetve azok statisztikai feldolgozásával, hogy ebbıl a jövıbeli gazdálkodási trendekre lehessen következtetni. Konjunktúra vizsgálatokon általában idısor elemzéseket értünk, azonban a gazdasági szereplık (a kutatás esetben: gazdálkodók) várakozásainak, a bizalmi indexek primer adatokra alapozott (megkérdezéses) vizsgálata kiemelt területe a konjunktúra vizsgálatoknak, a gazdasági elırejelzéseknek (European Commission, 2003). Hoós János (2003): Konjunktúraés piackutatás c. munkájában a konjunktúrakutatás módszerei és eszközei közül elsıként említi meg a megkérdezésen alapuló elırejelzést. A különbözı makroökonómiai elméletek a makrogazdasági kibocsátás (GDP) egyik komponenseként számított beruházási keresleten a beruházási szándékot értik, amely beruházások nagysága elsısorban a tervezett kibocsátás nagyságától függ. (Solt, 2001). A beruházások kettıs szerepet töltenek be a makroökonómiában: a beruházások hirtelen változásai jelentıs hatást gyakorolhatnak az aggregált keresletre, ezáltal a kibocsátásra és a foglalkoztatásra. Továbbá tıkefelhalmozáshoz vezetnek, növelik a potenciális kibocsátást, így hosszú távon gyorsítható a gazdasági növekedés. A beruházási döntések attól függnek, hogy 1. milyen kereslet mutatkozik az új beruházás által elıállított kibocsátás iránt, 2. mekkorák a beruházás költségeit befolyásoló kamatlábak és adók, 3. milyen várakozásokat főznek a gazdaság jövıbeli állapotához (Samuelson-Nordhaus, 1997). A gazdaság jövıbeli állapota egyrészt meghatározza a jövıbeli keresletet, másrészt a beruházás megtérülését. A beruházási várakozások a beruházás várható jövedelmezıségében összegzıdnek. A várható jövedelmezıség függ az árak várható alakulásától, az értékpapírpiaci árfolyamokra és a piaci kamatláb alakulására vonatkozó várakozásoktól, valamint a gazdaság egészének várható állapotától (Solt, 2001).
68
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által 2005-ben végzett „A mezıgazdasági termelık alkalmazkodóképességének jellemzıi (gazdálkodói válaszok idıszerő kérdésekre)” c. kutatás szolgált a saját kérdıíves vizsgálatok alapjául, amelynek módszertanát a saját vizsgálati célkitőzések alapján módosított kérdıívek, illetve más alapsokaság alkalmazásával alakítottam át a primer adatgyőjtéshez (18. táblázat). Az AKI ún. termelıi reagálás-vizsgálatot végzett, amiben a jogi és gazdasági szabályozás felismerésében, valamint a döntési felelısség szempontjából legkompetensebb vezetık reakcióit figyelték meg egyéni és társas vállalkozásoknál, interjú-szisztéma alkalmazásával (mélyinterjúk és kérdıíves megkeresések). 18. táblázat: Az AKI reagálás vizsgálat (2005) és a saját kérdıíves vizsgálatok (20072008) módszertani összehasonlítása AKI reagálás-vizsgálat
Saját kérdıíves vizsgálat
Módszertani háttér Kapronczai-Rideg-Szénai (1980) Kapronczai (2005), Babbie (2001), Somogyi (2002) Alapsokaság A tesztüzemi rendszerben a megfigyelés Területalapú támogatást igénylı, 5 ha-t tárgyát képezı (2 EUMÉ-t meghaladó) meghaladó gazdaságok gazdaságok a Nyugat-dunántúli Régióban Minta száma (kérdések száma) 50 személyes + 300 írásos interjú (50) 302 kérdıív (30) Kérdıív témakörei (kérdések száma) - Felkészültek-e a termelık az EU csatlakozásra? (5) - Földtulajdon, földhasználat, foglalkoztatás - Gazdaság alapadatai (6) (9) - Földtulajdon, földhasználat (7) - Támogatások, Hitelek (8) - Támogatások, pályázatok (6) - Beruházás (2) - Beruházások (3) - Árviszonyok, árhatások (3) - Várakozások (8) - Értékesítés, beszerzés (7) - Integráció, koncentrálódás, jövedelem (7) - Struktúra, szerkezeti változások, szakmai szervezıdések szerepe (9) Forrás: Saját vizsgálat A saját vizsgálatok során 302 nyugat-dunántúli egyéni és társas gazdaság körében történt kérdıíves felmérés. Az alapsokaság meghatározásához a KSH 2005-ös Gazdaságszerkezeti Összeírása és az MVH által közétett területalapú támogatást igénylı regisztrált termelık adatbázisa szolgált alapul. A KSH 2005-ben 1082 gazdálkodó szervezetet és 77812 egyéni gazaságot mutatott ki a Nyugat-dunántúli Régióban. Az MVH adatai alapján 2005-ben országosan 208806 gazdálkodó igényelt területalap támogatást, ebbıl 5 ha feletti 99869 volt. A Nyugat-Dunántúlon ezek a számok: 15457 és 8535 voltak. Alapsokaságának a 2005-ben 69
területalapú támogatást igénylı, regisztrált, nyugat-dunántúli székhelyő, 5 ha területméretet meghaladó gazdálkodókat tekintettem, ami egyéni és társas vállalkozásokat egyaránt magába foglal. Ez az 5 ha – a régió vetésterületének 90%-át elfoglaló gabona és olajnövényekbıl számított – nagyjából 2 EUME üzemméretnek felel meg, amely méret feletti gazdaságok reprezentálják a hazai mezıgazdasági termelés és földhasználat döntı hányadát. A 2 EUME üzemméret az ún. „életképes üzem” alsó határa (Dorgai et al, 2004). A megállapítások erre az alapsokaságra vonatkoznak (19.-20. táblázat). Az alapsokaságból területméret alapján arányosítással történt az egyszerő, véletlen (rétegzett) mintavétel (Babbie, 2001; Somogyi, 2002), ami 302 gazdaság kérdıíves megkérdezését jelentette (lekérdezési arány: 3,5 %). A kérdıíves lekérdezés személyes, telefonos és írásbeli úton történt. 19. táblázat: A gazdaságok számának alakulása a vizsgált régióban és Magyarországon Gazdasági szervezetek 2000 2003 2005 Gazdaság szám, db Változás 2000. évhez képest
Egyéni gazdaságok 2000 2003 2005 Nyugat-Dunántúl
Összes gazdaság 2000 2003 2005
915
1049
1082
101678
82353
77812
101721
83402
78894
100%
115%
118%
100%
81%
77%
100%
82%
78%
Magyarország Gazdaság szám, db Változás 2000. évhez képest
6954
7813
7927
100%
112%
114%
958534 765542 706877 965488 773655 714804 100%
80%
74%
100%
80%
74%
Forrás: Magyarország mezıgazdasága, 2005. Gazdaságszerkezeti összeírás. KSH, 2006. 20. táblázat: Megfigyelt sokaság és a minta – Területalapú támogatást igénylı gazdaságok a mővelt terület nagysága szerint, 2005 Magyarország db 5-50 ha 50-500 ha 500-1000 ha 1000 ha felett Összesen
85291 13405 500 673 99869
%
Nyugat-dunántúli Régió db %
Minta db
85,4 6979 81,7 246 13,4 1401 16,4 49 0,5 66 0,8 3 0,7 89 1,1 4 100,0 8535 100,0 302 Forrás: MVH adatai alapján saját számítás 70
% 81,5 16,2 1 1,3 100,0
Mintában szereplı gazdaságok által mővelt terület (hektár) 5830 8281 2565 6032 22708
A kérdıívet az 1. melléklet tartalmazza. A kérdések megfogalmazásával elsıdleges célom volt, hogy megbízható képet kapjak a vizsgált sokaság jellemzıirıl. A kérdések az alábbi csoportosításban kerültek összeállításra: I.
Gazdaság alapadatai: alapítás éve, tevékenység, alkalmazottak száma, gazdaság vezetıjének életkora, gazdálkodási forma
II.
Földtulajdon, földhasználat: összes mővelt földterület (saját és bérelt terület aránya), termesztett növények, állatállomány, EU csatlakozás és a földhasználat változás, valamint a földárak és bérleti díjak összefüggései, földhasználat motivációi, területalapú támogatások hatása a földbérleti díjra
III.
Támogatások, pályázatok: EU agrártámogatási rendszer megítélése, Sapard, AVOP, NVT, ÚMVP pályázatokon való részvétel, vagy távolmaradás okai, területalapú támogatások hatása a beruházásokra, támgatásokra vonatkozó várakozások, pályázatokon való részvételi szándék
IV.
Beruházások: beruházások 2004. óta, beruházás értéke és az éves árbevétel nagysága, beruházások motivációi, finanszírozási háttere, jövıben tervezett beruházások
V.
Várakozások: az EU tagságra való felkészültség, üzleti helyzet (saját gazdaság üzleti helyzetének általános megítélése), jövedelmezıségi helyzet (árbevétel arányos jövedelmezıség) és a termékértékesítési lehetıségek megítélése a lekérdezéskor és a jövıre nézve
Az adatok feldolgozása során alkalmazott statisztikai módszerek: 1. Összefüggésvizsgálat kereszttábla elemzéssel, asszociációs együtthatók számítása A gazdálkodók üzleti, jövedelmezıségi helyzetükre, termékértékesítési lehetıségeikre vonatkozó várakozásai és beruházási szándékuk, valamint a jövıre vonatkozó várakozásainak belsı összefüggéseinek vizsgálatához (a termékértékesítési lehetıségekre és az üzleti, jövedelmezıségi helyzetre vonatkozó várakozások közti összefüggés) a kereszttábla (kontingencia tábla) elemzést használtam, amely alkalmas két, nem metrikus változó gyakorisági eloszlásának vizsgálatára. Ennek segítségével vizsgáltam továbbá a gazdálkodók árbevétel szerinti kategóriái és az EU csatlakozással bekövetkezett változásokra való felkészültség megítélése, valamint a különbözı várakozások közti összefüggéseket.
71
Sztochasztikus kapcsolat esetén egyik ismérv változása tendenciaszerően a másik ismérv változásával jár együtt (Kerékgyártó et al, 2008). Hipotézis-vizsgálattal, χ2-próbával vizsgáltam azt a statisztikai nullhipotézist, hogy nincs kapcsolat az egyes változók között. (A dolgozatban a hipotézis, ld. 1.3. fejezet, természetesen az, hogy van). H0: a két változó független, ekkor:
2
χ =
( f0 − fe ) fe min den
2
∑
cella
ahol ƒ0 a ténylegesen megfigyelt gyakoriság (a változók lehetséges értékkombinációinak elıfordulására), ƒe a függetlenség esetén várt gyakoriság (ugyanerre) Ha a vizsgált változók függetlenek (azaz teljesülne H0 hipotézis), akkor χ2 = 0, teljes függıség esetén (s-1)*n értéket vesz fel, ahol s ≤ t (s: az egyik változó változatainak a száma, t: a másik változó változatainak a száma). Χ2–nek annál nagyobb az értéke, minél erısebb a sztochasztikus kapcsolat. A szignifikancia-szintet 0,05-nek véve (ami szerint legfeljebb 5% valószínőséggel kaphatunk kizárólag a mintavételi hibából eredıen olyan erıs összefüggést, amilyet megfigyeltünk, feltéve hogy H0 igaz), annak tesztelése után a kapcsolat erısségének méréséhez a Cramer-féle V asszociációs együtthatókat vizsgáltam. Az asszociációs együtthatók számításának célja, hogy a kontingencia tábla adataival jellemzett változók összefüggését tömören, egy számba sőrítve jellemezze. A Cramer-féle V asszociációs együttható a χ2 lehetséges maximumával történı osztásából származtatható. Számítása:
C=
χ2 N ⋅ (s − 1)
ahol s ≤ t A kapott Cramer féle V így mindig 0 és 1 közötti értéket vesz fel. Értéke akkor és csak akkor 0, ha a két változó független egymástól, teljes függés esetén értéke 1. Minél közelebb van a mérıszám értéke 1-hez, annál erısebb az asszociációs kapcsolat (Kerékgyártó et al, 2008).
72
2. Összefüggésvizsgálat korreláció és regresszió számítással A mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus összefüggést korrelációnak nevezzük, a korrelációszámítás a vizsgált változók közötti kapcsolat erısségét mérı módszer, a regressziószámítás a kapcsolatot függvénnyel írja le. A módszert a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága közti ok-okozati összefüggés elemzésére használtam. A kiinduló kétváltozós lineáris regressziós modell:
yi = α + β*xi + ui ahol i = 1,...n (n a megfigyelések száma),
α és β a meghatározandó paraméterek (α a konstans értékre számított koefficiens, az ún. regressziós állandó, értéke megegyezik a függvény y-tengely metszéspontjával, β a magyarázó változóra számított regressziós együttható, ez jelöli a függvény meredekségét)
xi a magyarázó (exogén, független) változó, yi a magyarázott (endogén, függı) változó, ui pedig a hibatag. A hibatag feltételezésének okai a specifikáció hiányosságai, a mérési hiba, illetve az eredendı bizonytalanság. A regressziós becslés feladata α és β becslése, amihez a legkisebb négyzetek módszere a leggyakrabban alkalmazott módszer. Ehhez a következı feltételezések szükségesek: 1. E(ui) = 0, vagyis a véletlen hibatag várható értéke nulla. 2. var (ui) = σ2 minden i-re, vagyis a hibatag varianciája konstans 3. ui és uj függetlenek minden i-re és j-re, azaz a hibatagok egymástól függetlenek 4. xi determinisztikus, uj sztochasztikus (xi és uj függetlenek minden i-re és j-re), azaz a magyarázó változó és a hibatag függetlenek egymástól 5. ui ~ N (0, σ2), vagyis a hibatagok eloszlása normális.
73
A legkisebb négyzetek módszere szerint (Maddala, 2004) olyan becsült paramétereket (α’ és
β’) tartalmazó becslıfüggvényt határozunk meg, amellyel számolt (becsült) függı változó (y) és a tényleges y közti eltérés négyzetösszege minimális legyen, vagyis:
Q = ∑ (yi – α’ – β’*xi)2 min Ha a két változó között nincs kapcsolat, akkor a β regressziós együttható értéke 0. Öszefüggés esetén a regressziós együttható értéke szignifikánsan eltér a 0-tól. Az ún. determinációs együtthatóval (r2) vizsgálható, hogy a teljes eltérésnégyzetösszegnek mekkora hányada tulajdonítható a regressziós kapcsolat meglétének. Értéke 0 és 1 közé eshet, nagysága megmutatja a modell illeszkedését, „jóságát”. Ha értéke 1-hez közeli, akkor a független változó (x) a függı változó (y) jó magyarázójának tekinthetı. Számítása:
r2 = ahol
ESS TSS
ESS: magyarázott eltérésnégyzet-összeg TSS: teljes eltérésnégyzet-összeg
A korrelációs együttható /r/ –1 és +1 közé eshet, elıjele a kapcsolat irányát, abszolutértéke a kapcsolat szorosságát mutatja. Keresztmetszeti adatoknál (adott idıpontban, több egyednél vizsgálva ugyanazt a változót, ahogy a saját vizsgálatoknál is) a szakirodalom 0,3-0,4 értéket már jónak tekint, idısoroknál 0,6-0,8 fölötti érték mutat szoros kapcsolatot. Ha a két változóra vett mintát
jelöli, akkor a
korrelációs együttható számítása:
74
A modell tesztelését varianciaanalízissel (F-próba) végeztem, Student-féle t-próbával teszteltem, hogy a regressziós együttható szignifikánsan különbözik-e 0-tól. Az engedélyezett szignifikanciaszint 0,05 volt. A hibatagok (reziduumok) normál eloszlását hisztogram segítségével vizsgáltam, függetlenségüket Durbin-Watson próbával teszteltem (Maddala, 2004). Az adatok elemzése SPSS 16.0. szoftverrel történt. A kutatás eredményei a 3.2.2. fejezetben olvashatók.
75
3. 2. Kutatás eredményei 3. 2. 1. Támogatások és megvalósult beruházások a magyar mezıgazdaságban PHARE programok a mezıgazdaságnak és háttérintézményeinek Az agrárágazat 1990 óta kedvezményezettje a Phare programnak. 2000-ig öt program fejezıdött be. Ezek összes Phare támogatása elérte a 78,5 millió eurót (Magyarország SAPARD Terve, 2000). Az elsı program (HU9004, támogatási keret: 20 millió euró) célja a szektor olyan intézményeinek a megerısítése, illetve kialakítása, amelyek vagy nem rendelkeztek a piacgazdasági körülmények közötti mőködéshez megfelelı kapacitással, vagy a korábbi struktúrában teljes mértékben hiányoztak. A második program (HU9104, támogatási keret: 13 millió euró) a támogatást két területre koncentrálta. Az elsı fontos beavatkozási terület az induló magyarországi agrárgazdasági privatizáció segítése volt. A Phare forrásból szerzıdtetett szakértık egyrészt
helyzetjelentést,
másrészt
szektorstratégiákat
készítettek
a
legproblematikusabbnak mutatkozó gabona-, tej- és húsipari szektorban, valamint az erdészet és faipar területén. A támogatás másik részét az állami gazdaságok és a termelıszövetkezetek átalakításához nyújtott szakértıi tanácsadás formájában kaptuk. Az agrárágazat kulcsintézményeinek kezdeti megsegítése és az agrárgazdasági privatizáció megindítása után a harmadik program (HU9202, támogatási keret: 5 millió euró) abban segített, hogy létrejöjjön egy, a vidéki gazdaság finanszírozási feladatait ellátni képes pénzügyi/banki infrastruktúra. Miután az agrárszektorban a kedvezı gazdasági környezeti feltételek kialakításához a fentiek szerint járultak hozzá, a negyedik program (HU9304, támogatási keret: 30,5 millió
euró) a szektor vállalkozóinak és az általuk végrehajtandó
beruházások
megvalósításához kívánt segítséget nyújtani. Az ötödik program (HU9505, támogatási keret: 10 millió euró) az agrárágazat legfontosabb intézményeinek integrációs felkészítésére koncentrált.
76
Phare támogatásból valósult meg többek között az állategészségügyi határállomások fizikai infrastruktúrájának megerısítése az ország keleti és déli határán, az állategészségügyi informatikai rendszer továbbfejlesztése, a diagnosztikai laboratóriumok megerısítése, a növény-egészségügyi határellenırzı pontok mőködését segítı diagnosztikai laboratóriumok eszközparkjának feljavítása, a növény-egészségügyi informatikai rendszer továbbfejlesztése. Ide sorolhatók továbbá az agrárinformatikai, agrárstatisztikai rendszerek EU-konform továbbfejlesztése, a parcella mélységő földinformációs rendszer kiépítésének megkezdése, az agrárszektorban mőködı minıségbiztosítási rendszer erısítése és a vidékfejlesztési intézményrendszer fejlesztése. Összesen 8,9 millió eurós forrásból 6,2 millió euró Pharetámogatással
valósult meg a földhivatali intézményrendszer informatikai fejlesztésének
utolsó lépése. Így az ország 116 területi földhivatala után a 19 megyei földhivatalban, valamint a fıvárosban is megtörtént az új elektronikus adatkezelési rendszer bevezetése. Felállításra került a sertés és juh információs rendszer, valamint az állatazonosítás teljes rendszere. A már befejezett programok értékelése során ki kell emelni az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványt, amit 1991-ben alapítottak. Mőködésének elsı 8 éve alatt 7080 hitelkérelemre vállalt garanciát 81,2 milliárd Ft értékben.
A SAPARD Magyarországon Magyarország az EU Tanácsának 1268/99/EK rendelete és annak végrehajtására kiadott 2759/99/EK rendelet alapján készítette el SAPARD tervét. A hazai SAPARD Terv 3 prioritáson alapult: a mezıgazdaság versenyképességének növelése, a környezetvédelmi szempontok elıtérbe helyezése, a vidék adaptációs képességeinek fokozása. (Bihari, 2004) Magyarország 8+1 intézkedést választott az EU által meghatározott 15-bıl (21. táblázat). A választott intézkedések elıre jelezték, a program eredményei megerısítették, hogy a SAPARD inkább szolgálta a mezıgazdasági beruházások támogatását, mint a vidék közvetlen fejlesztését. Ahogy egy OECD tanulmány is kiemeli: Magyarország SAPARD Terve több forrást irányozott elı mezıgazdasági projektekre, a jövıben azonban a vidékfejlesztésnek lesz elsıbbsége. (OECD, 2001) A program egyik legfıbb jellemzıje, hogy ez volt az elsı kezdeményezés az agrár- és vidékfejlesztési politikák egy komplex programban történı integrálására.
77
21. táblázat: A tagjelölt országok által választott SAPARD intézkedések Bulgária
Intézkedés
Csehország
Észtország
Magyarország
Lettország
Litvánia
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
Mezıgazdasági üzemek beruházásai
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Állat- és növényegészségügyi ellenırzés szerkezetének és minıségének javítása
X
Környezet- és tájvédelmet szolgáló mezıgazdasági termelési módszerek
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése és sokszínősítése
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Gazdálkodói csoportok létrehozása
X
X
X
Falvak megújítása és fejlesztése
X
X X
X
X
X
Birtokrendezés Szakképzés fejlesztése
X
X
Vidéki infrastruktúra fejlesztése
X
X
Mezıgazdasági vízkészletgazdálkodás
X
Erdészet, erdıtelepítés és az erdei termékek földolgozása
X
Szaktanácsadás, programelıkészítés, monitoring, közvélemény tájékoztatása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Forrás: SAPARD Annual Report 2000 Czárl vizsgálatai alapján mindegyik 2004-ben csatlakozott ország SAPARD Tervében szerepelt a mezıgazdasági beruházások támogatása, a mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozása és marketingje, illetve az alternatív jövedelmet biztosító tevékenységek fejlesztése, ami az országok technológiai lemaradására utal. (Czárl, 2002; Czárl – Gyenge, 2004) A SAPARD program céljai (Magyarország SAPARD terve 2000 – 2006): o A mezıgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése o Az agrárgazdaság versenyképességének javítása o Az
élelmiszerbiztonsági,
higiéniai,
feltételeinek megteremtése 78
környezetvédelmi,
állatvédelmi
elıírások
o A növekvı minıségi követelményeknek megfelelı és magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése o A mezıgazdasági termelésbıl adódó káros környezeti hatások csökkentése o Az ágazat termelıinek szövetkezéseivel elısegíteni a termelık piacra juttatását o A munkahelyteremtés és a munkahelyek megırzése a vidéki térségekben o A vidéki területek népességmegtartó képességeinek erısítése o A vidéki térségek alkalmazkodóképességének növelése o Falusi turizmus fejlesztése o A tagjelölt országok felkészítése a strukturális alapok befogadására Magyarországon 2002. november végétıl 2004. április végéig lehetett pályázatokat benyújtani, a SAPARD Program keretében összesen 8834 pályázat érkezett be, 217 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Kezdetben három intézkedésre lehetett pályázni: -
Mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása
-
Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése
-
Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása
A késıbbiekben további két prioritás (Falufejlesztés és felújítása, a vidék tárgyi és szellemi örökségének
védelme
és
megırzése;
A
tevékenységek
diverzifikálása,
alternatív
jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése) meghirdetése kiváló felismerés volt. Emellett a pályázati feltételek szektorsemleges lehetısége, a beruházások ágazati körének bıvítése, a támogatási összegek arányainak és felsı határának növelése a teljes támogatási összeg szerzıdéssel történı lekötését lehetıvé tette. A beérkezett pályázatok darabszáma (25. ábra) és támogatásigénye a rendelkezésre álló források többszörösét tették ki. (Maácz, 2005)
79
25. ábra: Beadott és támogatott SAPARD pályázatok száma régiónként 1800 1600 1400 1200 1000
beadott támogatott
800 600 400 200 0
l ág ág túl túl ld sz ntú sz án án lfö ror ná ror un un a u a k-A D y D y a D t g g l z p a a a zé És Dé ug p-M k-M Kö Ny zé za Kö És
ld lfö l-A Dé
Forrás: Lengyel 2005a. adatai alapján
A beérkezett és nyertes SAPARD pályázatok intézkedések szerinti bontását a 26. és a 27. ábra szemlélteti. 26. ábra: Beérkezett SAPARD pályázatok, intézkedésenként
Mg.fejlesztés, beruházások
3% 26%
41%
Mg-i és halászati termékek feldolgozása Vidéki infrastruktúra
Falufejlesztés
20%
9% Tevékenységek diverzifikálása
Forrás: MVH adatai alapján saját számítás
80
27. ábra: Nyertes SAPARD pályázatok intézkedésenként Mg.fejlesztés, beruházások
Mg-i és halászati termékek feldolgozása
9% 1% 38%
22%
Vidéki infrastruktúra
Falufejlesztés
30%
Tevékenységek diverzifikálása
Forrás: MVH adatai alapján saját számítás A SAPARD program keretében megvalósult beruházások értékét és a támogatások nagyságát a 22. táblázat tartalmazza. 22. táblázat: SAPARD támogatásból megvalósult beruházások értéke, intézkedésenként (Mrd Ft) Beruházás értéke
Támogatási összeg
59
25,1
Mg-i és halászati termékek feldolgozása
50,3
19,6
Vidéki infrastruktúra
20,2
14,6
Falufejlesztés
7,9
5,7
Tevékenységek diverzifikálása
0,9
0,4
Intézkedés Mg.fejlesztés, beruházások
Forrás: Tusor 2005 adatai alapján A kezdetben rendelkezésre álló 55 milliárd forintot átcsoportosítások révén sikerült megnövelni még 10 milliárddal, így összesen 65,5 milliárd forintos támogatással 138,5 milliárd forint összegő tervezett fejlesztés valósulhat meg, amin belül a mezıgazdasági, élelmiszeripari beruházások 68%-os arányt képviselnek. Magyarország SAPARD tervében a mezıgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatására a források 62%-a volt tervezve, míg vidékfejlesztésre 36,5%. A nyertes pályázatok alapján ez az arány nagyjából teljesült, viszont különösen szembetőnı az élelmiszeripari beruházások támogatásának magas aránya. Lengyel a SAPARD pályázatok körüli nehézségek fı okát az intézményrendszer késıi
81
létrehozásában és a pályázati jártasság hiányában fogalmazza meg, amelyek késleltették a források idıbeni felhasználását. (Lengyel, 2005a) Ezek azonban csak késleltették, de nem akadályozták meg a források teljes összegő felhasználását. A program eredményei megerısítik, hogy a SAPARD inkább szolgálta a mezıgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatását, mint a vidék közvetlen fejlesztését. A program egyik legfıbb jellemzıje, hogy ez volt az elsı kezdeményezés az agrár- és vidékfejlesztési politikák egy komplex programban történı integrálására. A SAPARD keretében elnyert pályázati források csekélyek a magyar mezıgazdaság problémáinak megoldásához, de nem is ez (volt) a feladatuk. A program legfıbb funkciója, hogy elindítson egy hosszú távú tanulási, tervezési folyamatot, ami megalapozza a magyar mezıgazdaság és vidék szerkezetváltását, fejlesztését.
Az AVOP és tapasztalatai Magyarországon az Európai Uniós csatlakozást követıen a Nemzeti Fejlesztési Terv határozta meg azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását a strukturális alapok forrásai – a hazai társfinanszírozással együtt – támogatnak. Összesen öt Operatív Program került kialakításra, amelyek közül a mezıgazdaság és a vidék szereplıinek támogatását az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program tette lehetıvé. Az AVOP-ot az Európai Bizottság közel féléves egyeztetı tárgyalásokat követıen, 2004. június 21-én hagyta jóvá. A pályázatok benyújtására a SAPARD program pályázatainak 2004. április 30-i beadási határidejét követıen, 2004. május 3-tól volt lehetıség. A pályázatok benyújtása folyamatosan történt, de feldolgozásuk – a SAPARD szerzıdéskötések 2004. szeptember 30-i lezárása után – 2004. október 1-én kezdıdhetett el. Az AVOP fıbb céljai a dokumentum szerint (AVOP, 2003): a mezıgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, a mezıgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, a vidék felzárkóztatásának elısegítése.
82
A Program fı céljának azonban végsı soron az EU-s források minél nagyobb mértékő lehívása, illetve az agrárvállalkozói ügyfélkör, valamint az önkormányzatok finanszírozási igényeinek kielégítése tekinthetı. (Kovács L., 2006) Az AVOP megvalósításához rendelkezésre álló teljes támogatási forrás (azaz közösségi és hazai) 107,8 milliárd forint. A felhasználás évenként tervezett megoszlási aránya 24,3 %, 33,3 %, 43,4 %. A Program két strukturális alapból – az EMOGA Orientációs Részlegébıl, valamint a HOPE-ból – részesül közösségi társfinanszírozásban. Az uniós források döntı hányada (98,7%-a) az EMOGA-ból származik, a HOPE-ból finanszírozott támogatás aránya mindössze 1,3%. Az 1.1-es intézkedés ezen felül az AVOP-on kívüli kiegészítı forrást is kapott, mintegy 6,1 milliárd Ft értékben, a Kormány által jóváhagyott többlet kötelezettségvállalási keret formájában. A Program intézkedés-struktúrája meglehetısen összetett: sok, egymástól elkülönült intézkedést és alintézkedést tartalmazott. Az AVOP-ban megfogalmazott intézkedések többsége a forráshiány miatt elutasított SAPARD pályázatok megismétlését tette lehetıvé. Az AVOP a SAPARD-hoz képest lényegesen nagyobb számú alintézkedést tartalmazott, ami gazdagította a fejlesztendı területeket, de egyben a források elaprózódását is jelentette és az értékelı munkát késleltette. (Lengyel, 2006) Kovács elemzése szerint az AVOP nem helyez hangsúlyt célcsoportok beazonosítására; a pályázati kiírások általában nem célcsoport szerint szegmentáltak. Az EU által meghatározott beavatkozási területek külön jogcímként, külön pályázati célként jelennek meg az AVOP-ban, az egyes intézkedések között alig figyelhetı meg egymásra épülés. A szorosabb értelemben vett vidékfejlesztési intézkedések is nagymértékben a projektek gazdasági oldalát helyezik elıtérbe. Az egyes intézkedések igen eltérı mértékben részesednek a forrásokból: a három legnagyobb intézkedés együttesen a teljes keret több mint ¾-ét teszi ki (28. ábra). Az AVOP – a SAPARD-hoz hasonlóan – meghatározó mértékben a mezıgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemek
beruházásainak
támogatására,
illetve
az
önkormányzatok
mezıgazdasági
infrastruktúrájának kiépítésére és korszerősítésére koncentrált. A túlzott forráskoncentráció azonban megnehezítheti a közösségi és nemzeti vidékfejlesztési célok elérését. (Kovács L., 2006)
83
28. ábra: Az AVOP forráskeretének megoszlása intézkedésenként, a teljes program %-ában 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.1
2.1
3.2
3.1
3,5
3.4
1.4
1.5
1.3
4.1
* A kódszámokhoz tartozó intézkedések elnevezéseit ld. 23. táblázat
Forrás: Kovács L. 2006
A Nemzeti Fejlesztési Terv összes pályázati kiírásárának 2004. januári megjelenéstıl összesen mintegy 40 ezer pályázat érkezett be, amelybıl az AVOP keretében 2006. végéig több mint 10 ezer pályázat benyújtására került sor. A támogatott pályázatok értéke teljes egészében kimeríti a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. A hatályba lépett támogatási szerzıdések száma meghaladja a 4000-t, amely 100 Mrd Ft feletti támogatást jelent. A tényleges teljesítésen alapuló, számlaalapú kifizetett támogatás 2007. januárban elérte a 70 Mrd Ft-ot (23. táblázat). A számlaalapú kifizetések terén az NFT többi operatív programjához képest az AVOP az 1. helyen állt.
A benyújtott pályázatok darabszámát tekintve egyértelmő az 1. prioritás erıteljes túlsúlya, azon belül is az 1.1 intézkedésé. Ez hasonlóan igaz a nyertes pályázatok darabszámára is. A LEADER+ pályázatok magas száma mellett a támogatási igényük alacsonynak tőnik, de ezt a Leader alfejezet elemzi részletesebben.
84
23. táblázat: AVOP pályázatok eredményei 2007.01.02-i állapot szerint Intézkedés 1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása 1.3. A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1. A mezıgazdasági termékek feldolg. És értékesítésének fejl. 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése 3.2. Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése 3.4. Falufejlesztés, megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének megırzése 3.5. LEADER+ 4. Technikai segítségnyújtás ÖSSZESEN
Beérkezett pályázatok (db)
Támogatott pályázatok (db)
Hatályba lépett szerzıdés (db)
Hatályba lépett szerzıdések támogatási összege (millió Ft)
Kifizetett támogatási összeg (millió Ft)
3.796
2.608
2.542
63.283
46.277
75
39
28
844
343
681
283
252
1.755
980
62
25
24
1.162
354
361
155
149
15.458
8.521
792
287
228
1.726
694
611
375
344
12.227
6.702
466
247
243
5.649
3.929
3.809 124
118 117
118 116
1.647 2.441
543 1.974
10.777 4.254 4.044 106.192 Forrás: MVH adatai alapján saját számítás
70.317
Az egyes régiók súlya az AVOP-on belül viszonylag arányos az adott régiók mezıgazdaságban betöltött súlyával. Az alföldi régiók jelentıs súlya mutatkozik meg az 1. prioritás nyertes pályázói között. Ez összhangban van azzal, hogy a mezıgazdasági mővelésbe vont területeken belül is nagy a szerepe ezen régióknak. A 2. prioritás terén Budapest, és néhány dunántúli város pályázóinak nagyobb aránya a feltőnı. A 2.1. pályázatnál a dél-alföldi és észak-alföldi régióból ezen területek élelmiszeriparban betöltött szerepe által indokoltnál kevesebb pályázatot nyújtottak be. A 3. prioritás alatt megítélt támogatások valamivel egyenletesebb megoszlást mutatnak, és aránylag jól követik az egyes régiókban található önkormányzatok számát. (Kovács L., 2006)
Az AVOP keretében biztosított támogatások fejlesztési területenkénti felhasználásának fıbb eredményei (MVH, 2007): 1. A Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban c. prioritás keretében 67 milliárd forint, szerzıdéssel lekötött kötelezettségvállalásból 48 milliárd Ft kifizetése megtörtént 2006 végéig. E prioritás keretében eddig közel 414 ezer állatférıhely (köztük 6000 új és több mint 408 000 felújított) rekonstrukcióra irányuló fejlesztés történt és
85
2400 gazdaság részesült támogatásban. Létrejött 2,3 millió tonna új és 350 ezer tonna felújított gabonaraktár kapacitás. A támogatás igénybevételével beszerzett munkagépek száma meghaladja a 2000-t. A fiatal gazdálkodók induló támogatása keretében a 283 nyertes pályázó több mint fele 25 és 30 év közötti. A mezıgazdasági szakképzés keretében közel 3000 gazdálkodó részesült EU agrárgazdasági ismeretekben, környezetvédelmi, állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági
oktatásban,
biogazdálkodási
ismeretekben,
farm-menedzsment
képzésben. 2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése c. prioritás keretében 15,5 milliárd forint, szerzıdéssel lekötött kötelezettségvállalásból 8,5 milliárd forint kifizetése megtörtént. A 155 db támogatott fejlesztés keretében – a hús, tejtermékek, gabonafélék, olajnövények, fehérjenövények, a bor, a gyümölcs és zöldség szakágazatokban – korszerősítést és termelési költségek csökkentését szolgáló beruházások, innovatív termékek elıállítására irányuló, élelmiszerbiztonsággal és minıséggel összefüggı és környezetterhelést csökkentı fejlesztések realizálódnak. 3. A vidéki térségek fejlesztése c. prioritás keretében 21,2 milliárd forint, szerzıdéssel lekötött kötelezettségvállalásból 11,8 milliárd forint került kifizetésre. A dolgozat megírásakor is pályázható vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése keretében az eddigi 287 nyertes pályázat célja a kiváló minıségő, helyi, tájjellegő (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek elıállítása, feldolgozásának fejlesztése, minıségi termék-elıállítás marketingje, falusi turizmus és kézmőipari tevékenységek fejlesztése. A mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztésében (pl. vízkárelhárítás, külterületi öntözés, mezıgazdasági útépítés, energiaellátás, helyi piacok kialakítása) 375 nyertes pályázat keretében több mint 5000 mezıgazdasági vállalkozás és települési önkormányzat érintett. A falufejlesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelmére és megırzésére közel 250 nyertes pályázat irányul 5,6 milliárd forint értékben. A pályázatok befogadását és bírálatát végzı Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2004. évi munkájának jelentıs részét a még le nem zárt SAPARD pályázatok kötötték le. E pályázatok mintegy 40 %-át forráshiány miatt utasították el. Ebbıl következett, hogy az érdekeltek az azonos intézkedésekre, az átdolgozott pályázatok AVOP keret terhére történı mielıbbi beadására törekedtek. A jelentıs számú érdeklıdés azt igazolta, hogy a pályázat készítésének feltételei (pl. a jártasság, pályázati irodák, a korábbi szakmai ismeretek hiányosságaiból levont következtetések, stb.) javultak. 86
A SAPARD és az AVOP pályázatokkal kapcsolatban összefoglalásként megállapítható, hogy: •
a SAPARD, céljaival összhangban valóban tanulóprogram volt
•
a SAPARD tapasztalataiból levont negatív következtetések az AVOP vonatkozásban kedvezı változások forrásai voltak
•
az AVOP pályázatok kedvezı mutatói a további pályázati lehetıségek során hasznos információkkal szolgálnak
LEADER A KAP reformjai során egyre inkább a vidékfejlesztés kerül a középpontba a piacszabályozással szemben. A mezıgazdasági árutermelés egyre kevesebb embert tud foglalkoztatni, ezzel párhuzamosan a környezetgazdálkodás, a diverzifikálás (falusi turizmus, helyi értékesítés, egyéb alternatív tevékenységek) egyre inkább elıtérbe kerül. Az EU LEADER programja a vidéki térségek fejlesztését alulról építkezı, integrált programozással valósítja meg. A program integráltan kezeli az agrárium és a vidék fejlesztését, széles hálózatot épít ki az egyes szektorok (önkormányzatok, gazdálkodók, helyi mikro és kisvállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek) között. Partneri együttmőködésekre ösztönöz, és ami a legfontosabb ismérve: döntési jogköröket delegál a helyi szervezetek részére. Lehetıvé teszi a lokális döntéseket a helyi igényekhez és a rendelkezésre álló erıforrásokhoz leginkább igazodó fejlesztések kapcsán. (Fodor et al, 2006) Az EU-ban a LEADER programnak 2007 elıtt 3 szakasza volt: LEADER I (1991-1994): 217 helyi csoport (Local Action Group) vett részt, mintegy 25 ezer munkahely teremtıdött LEADER II (1995-1999): 850 helyi csoport részvételével közel 100 ezer munkahely jött létre LEADER + (2000-2006): Az EU összes vidéki térsége jogosult a támogatásra. Eddig 1200 településcsoport kapott támogatást, a végsı adatok még nem ismertek. Az elsı szakasz „a vidékfejlesztés új megközelítését”, a második szakasz az innovatív szempontok fokozott érvényesítését helyezte a középpontba. (Kölcsei, 2004)
87
Magyarországon a LEADER az AVOP részeként jelent meg, az alábbi célkitőzéseket fogalmazva meg (AVOP, 2003): •
a vidéki élet- és munkalehetıségek javítása, a vidéki jólét növelése
•
hozzájárulás az életképes vidéki közösségek kialakításához, az együttmőködési képesség és szervezettség javításához
•
új, fenntartható jövedelemszerzési lehetıségek teremtése
•
munkahelyteremtés és megırzés
•
gazdasági tevékenységek diverzifikációja
•
helyi termékek versenyképességének javítása
•
új, magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez
•
a helyi szereplık fejlesztésben történı részvételének ösztönzése az alulról jövı kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében
•
térségi közösségi együttmőködések fejlesztése
•
az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével
A LEADER intézkedés keretében 186 pályázat érkezett be (29. ábra), amelyek összesen 2332 települést fognak össze, az ország településeinek ¾-ét (!), az ország lakosságának pedig több mint 1/3-át. 67 akciócsoport nyert támogatást, egyenként 90-100 millió Ft-os keretösszeggel. Ezekre a forrásokra pályázhatnak a helyi szervezetek a kezdeményezés céljaival összhangban álló terveik megvalósításának támogatásához. Az n+2 szabály értelmében a projektek befejezésének végsı határideje 2008. vége volt. 29. ábra: A beérkezett LEADER pályázatok régiónkénti megoszlása (db)
31
37 Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
24
Közép-Magyarország 29
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl
28 11
26
Forrás: MVH 88
2007-2013 között a LEADER az eddigieknél is nagyobb forrást biztosít majd a vidék szereplıi számára, európai szinten kb. 97 milliárd eurót. A hazai források nagysága kb. 71 milliárd forint lesz, ami 3-4 ezer helyi projekt megvalósítását teszi lehetıvé. (ÚMVP, 2006)
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv A vidékfejlesztési politika célja a vidéki térségekben élı emberek életminıségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A beavatkozás fókuszában az áll, hogy a vidéki társadalom és gazdaság szereplıi számára megfelelı életkörülményeket és mőködtetési lehetıségeket lehessen biztosítani. Magyarország
Nemzeti
Vidékfejlesztési
Terve
az
EMOGA
Garanciarészlegébıl
finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlıdését biztosító célokat, a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket, valamint az azok keretében támogatható tevékenységeket. Meghatározza továbbá a támogatás igénybevételének
feltételeit
és
végrehajtásuk
részletes
szabályait
is.
A
Nemzeti
Vidékfejlesztési Tervét 2004. augusztus 26-án hagyta jóvá az Európai Bizottság. A terv keretében 2004-2006 között 190,7 milliárd forint támogatás volt elérhetı Magyarországon, melybıl a közösségi támogatás aránya 80%, azaz 152,3 milliárd forint. Az NVT céljai (NVT, 2004): •
a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megırzése a vidéki térségekben
•
a mezıgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítás, a tájgondozás kialakításának elısegítése
•
a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelı vidéki mezıgazdasági lehetıségek kialakítása
•
környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása
•
a környezet állapotának javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése
•
a termelık piaci pozícióinak javítása
•
a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása
•
az erdısültség növelése, ezáltal az erdık ökológiai állapotának javítása és az erdık gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erısítése 89
Az NVT célkitőzései megvalósításának eszközei és a várt eredmények számszerősítése: 1. Agrár-környezetgazdálkodási támogatás: Az intézkedés támogatást biztosít a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” szabályainak megfelelı gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különbözı célprogramok speciális feltételeit kielégítı gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élıhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. Az intézkedés hat célprogramja 2004-2006 viszonylatában összesen 699 758 ha terület agrár-környezetvédelmi célú bevonásával számolt. 2. Kedvezıtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezıtlen adottságúnak minısített területen. Az intézkedés összesen 883 558 ha kedvezıtlen adottságú területet célzott meg. 3. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elısegítése: Az intézkedés az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárul a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi
problémák
megoldásához.
Másfelıl
az
állattartási
technológiák
tökéletesítésének támogatásával elısegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó elıírásai érvényesülhessenek. A tervben 2700 támogatást igénylı kedvezményezett szerepelt. 4. Mezıgazdasági területek erdısítése: Az intézkedés hozzájárul az ország erdısültségének növeléséhez, valamint az erdık minıségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: a.) a mezıgazdasági földterület erdısítésének telepítési költségei b.) az újonnan telepített erdık ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei c.) jövedelempótló támogatás az erdıtelepítés miatt kiesı jövedelem kompenzálására. Az intézkedés átlagosan 10 000 ha/év erdıtelepítéssel számol, tehát 2004-2006 viszonylatában ez 30 000 ha erdı telepítését jelenti. 5. Korai nyugdíj: Az intézkedés azoknak az idısebb (55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) gazdálkodóknak, akik felhagynak az
90
árutermeléssel, és vagy egy másik gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak átadják a legalább 3 hektár nagyságú földjüket. Az NVT mintegy 10 000 fıvel számolt, akiknek közel 60 %-a fiatal gazdálkodónak adja át a gazdaságát. Az így átadásra kerülı mezıgazdasági terület a terv alapján 50 000 ha-t tesz ki. 6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészítı támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik elsısorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelentıs részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Az NVT-ben rögzített jogosultsági kritériumok alapján mintegy 30 000 gazdaság teljesíti a követelményeket az átlagos három éven belül, amely 500 ezer hektár területet érint. 7. Termelıi csoportok létrehozásának és mőködtetésének támogatása: Az intézkedés a különbözı mezıgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatja (kivéve zöldség, gyümölcs és dohány ágazat), termelıi csoportot létrehozásában és mőködtetésében. A támogatás kifizetése a termelıi csoport elismeréséhez kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják. Az intézkedés keretében a 2004-2006-os idıszakban 165 szervezet támogatását célozták meg. Évekre bontva a terv 2004-ben 80-90, 2005-ben 45-55, 2006-ban 20-30 új szervezet megalakulásával és támogatásával számol. 8. Technikai segítségnyújtás: Ez az intézkedés az NVT eredményes végrehajtását segíti azáltal, hogy biztosítja a program elıkészítéséhez, végrehajtásához, a monitoringjához és az értékeléséhez, illetve a szükséges módosításokhoz megkívánt technikai segítséget. Az NVT eredményei (MVH, 2006 alapján): 1. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés iránt érdeklıdtek leginkább a termelık. A 2004-ben beérkezett 32 685 db kérelem alapján igényelt támogatások a rendelkezésre álló 3 éves keretösszeg négyszeresét tették ki. A jóváhagyott kérelmek száma 23 674 db, ami 44 milliárd Ft/év támogatást jelent. A kérelmek összesen mintegy másfél millió hektár területet érintenek. Ez azt jelenti, hogy a mezıgazdaságilag hasznosított terület közel 25%-án folyik környezettudatos gazdálkodás, így összességében több mint 20 000 támogatott gazdálkodó vállal a hagyományos gazdálkodáshoz képest többletkötelezettségeket a jó mezıgazdasági állapot megırzése érdekében.
91
2. A kedvezıtlen adottságú területek támogatása intézkedésre eddig összesen 6713 db kérelem érkezett. A jóváhagyott 5561 db kérelemre eddig 2 milliárd forint került kifizetésre. A támogatott terület nagysága közel 200 000 hektár. Az alacsony igénylési arány elsısorban azzal magyarázható, hogy a támogatás igénybevétele esetén a legelterjedtebb szántóföldi árunövények (búza, kukorica, napraforgó stb.) nem termeszthetık a kedvezıtlen adottságú területeken. 3. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai követelményeinek való megfelelés elısegítése jogcím esetében a támogatási kérelmek benyújtására 2005-ben és 2006-ban volt lehetıség. A 2005-ben benyújtott 1021 db támogatási kérelembıl 785 db kérelem került jóváhagyásra. Az elfogadott kérelmek összes támogatási igénye közel 6 milliárd forint. 4. A mezıgazdasági területek erdısítésének támogatására 2004-ben 723 db kérelem érkezett be az Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatóságaira. Mivel a kérelmek benyújtására igen rövid idı állt rendelkezésre, ezért az intézkedés ismételten meghirdetésre került a 2004-es keret terhére 2005. január 15-31. között. A 2005-ös nyári beadási idıszakkal együtt 2 044 db kérelem érkezett be, ami messze meghaladja az elızı idıszakbelit, aminek következtében a támogatásigény is
jelentısen
megnıtt.
A támogatott
kérelmek
alapján
számított
támogatásigény (2004-2008) közel 22 milliárd forintot tesz ki. A kérelmek által lefedett terület 22 042 hektár. 5. A „Korai nyugdíj” intézkedés nem indult el a 2004-2006-os idıszakban. 6. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása jogcímre 2004-ben 1032 egyéni gazdaság nyújtott be támogatási kérelmet, melybıl 716 db került elfogadásra. 2005-ben 408 új támogatási kérelmet adtak be a gazdálkodók. A rendelkezésre álló keretek nem kellı kihasználtsága részben a szigorú jogosultsági feltételekre vezethetı vissza. 7. A termelıi csoportok támogatása intézkedésnél 2004-ben 27 db kérelem került jóváhagyásra. Ezen kérelmek kifizetése 111,7 millió forint értékben 2005-ben megtörtént. Jelentıs elırelépés 2005-ben következett, amikor is 155 db új támogatási kérelem érkezett be. A 2005. évre vonatkozó támogatási igény 2,3 milliárd forintot tesz ki. A növekedésben szerepet játszott, hogy idıközben jelentısen emelkedett azoknak a termelıi csoportoknak a száma, amelyek végleges elismerésben részesültek.
92
8. A Technikai segítségnyújtás forrásaiból felállt egy 400 fıs országos NVT tanácsadó hálózat, amely a gazdáknak nyújt segítséget az NVT intézkedéseivel kapcsolatban.
Az ÚMVP elsı két éve Az ÚMVP I. tengely 10 intézkedésébıl 9 teljes intézkedés, vagy az intézkedés valamely alintézkedése megnyitásra került 2007-2008-ban. A fizikai erıforrások szerkezetváltását és fejlesztést célzó intézkedésekhez az I. tengely 4 intézkedése tartozik, amelyek keretében több alintézkedés is megnyitásra került. A mezıgazdasági üzemek korszerősítése intézkedés öt alintézkedést foglal magában, amelyek közül 2007-ben a szántóföldi növénytermesztés gépei, valamint a biomassza kazánok beszerzése került meghirdetésre. A növénytermesztés létesítményei, a kertészet korszerősítése, a kertészeti gépek beszerzésének támogatása, valamint az öntözés fejlesztése 2008-ban került megnyitásra. Az állattartás korszerősítése 2007-ben került megnyitásra, 2008-ban a jogcím nem került ismételt meghirdetésre. A fásszárú energiaültetvények, valamint az évelı lágyszárú energiaültetvények telepítési konstrukciók 2007-ben és 2008-ban is megnyitásra kerültek, a gyümölcsültetvények telepítési konstrukcióra 2007 végétıl 2008 januárjáig lehetett kérelmeket benyújtani. 30. ábra: I. tengely kifizetéseinek megyénkénti eloszlása
3,2 milliárd Ft
0 Ft
Forrás: MVH
93
Területi megoszlását tekintve (30. ábra) a beérkezett kérelmek 51%-a, a támogatási igény 52%-a, valamint a megítélt támogatások összegének 45%-a az alföldi régiókban (Dél-Alföld és Észak-Alföld) koncentrálódott. Ez a megoszlás jól követi Magyarország területi adottságait (az összes szántóterület 44%-a, a sertésállomány 54%-a, tyúkállomány 51%-a a Dél-Alföldi és Észak-Alföldi régióban található). A területi adottságokhoz igazodik a kérelemszám, támogatási igény, megítélt támogatás a Dunántúli régiókban is. A fenti területi megoszlás gyakorlatilag minden jogcím esetében jól megfigyelhetı. Az ÚMVP 7 éves (2007-2013 évekre vonatkozó) EMVA kerete 3 805 843 392 euró; mely a hazai társfinanszírozási résszel együtt 5 159 109 184 euró. 2008-ban az ÚMVP keretében meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozóan összesen 333 804 470,86 euró (EU + hazai) támogatási összeg került kifizetésre, melynek közel fele az átmeneti rendelkezések értelmében az NVT keretében vállalt kötelezettségek teljesítését szolgálta. 31. ábra: A három tengely kifizetéseinek megyénkénti eloszlása
1 milliárd Ft 0 Ft
Forrás: MVH 2008-ban tehát forintban az összes ÚMVP támogatás (EU + hazai) kifizetés 84,8 milliárd forint volt (31. ábra) (ÚMVP IH, 2009).
94
A Programokkal kapcsolatos tapasztalatok Az
elızıekben
bemutatott
programokkal
kapcsolatban
megfogalmazható
további
tapasztalatok (Kovács L., 2006; Lengyel, 2006; saját vizsgálatok): •
A projektgenerálási, tájékoztatási tevékenységeknek nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk. Ezalatt értendık a potenciális pályázók megtalálásával, a partnerek közötti kapcsolatteremtéssel, a célcsoport tájékoztatásával és felkészítésével kapcsolatos tevékenységek.
Mindez
vonatkozhat
bizonyos
mértékben
a
mezıgazdasági
beavatkozásokra is, de sokkal nagyobb mértékben igaz a vidékfejlesztési intézkedésekre. •
A Programok partnerségi oldalának mőködése nem tekinthetı kielégítınek. A strukturális alapok programozása során az egyik igen fontos alapelv a partnerség, az érintettek bevonása a tervezésbe és a program kivitelezésébe, illetve monitoringjába. Szakemberek véleménye szerint a közremőködés a legtöbb esetben kimerült a képviselt ágazat érdekei iránti lobbizásban, minél nagyobb források megszerzésében.
•
A program céljainak és stratégiájának ismertsége a célcsoporton belül általában hiányos. Kevesen értették meg a program céljait, a meghatározott prioritásokat, illetve az egyes vidékfejlesztési programok egymásra épülését. Kevés szervezet tud programszerően gondolkodni, áttekinteni a program egészét, és abban elhelyezni saját érdekeit, illetve felismerni a programban rejlı egyéb lehetıségeket, a komplexitást. Így nagyon sok szervezet nem tudott megfelelı „gazdasági-társadalmi partnere” lenni a tervezıknek.
•
Az
agrár-
és
vidékfejlesztés
célcsoportjainak
egy
része
a
partnerségben
hagyományosan passzív. Az agráriumban érintettek részérıl sok esetben még mindig érezhetı az a régi beidegzıdés, hogy „majd fentrıl megmondják, hogy mit csináljunk”; amire pedig van pályázati lehetıség, arra majd pályáznak. Ez némiképp igaz a kistelepülésekre is. Az ágazati-területi önszervezıdések szakmai munkája, fıleg stratégiai szinten, rendszerint még nem eléggé erıs. •
Meg kell vizsgálni a Technikai Segítségnyújtás keretének jövıbeli felhasználását arra, hogy az érintettek jobban megfeleljenek a partnerség követelményének, lehetıségének (képzések szervezése, szakértık bevonása, tanulmányok készíttetése, külföldi
95
tanulmányutak szervezése, a jó példák tanulmányozása, régi tagállamokkal partneri kapcsolatok kialakításának ösztönzése és támogatása). •
Az MVH által az egyes Programok megvalósítása során észlelt problémák egyrészt belsı eredetőek (magas fluktuáció, megfelelı szintő tudásbázis és értékelési módszertan hiánya, értékelık szakosodásának elmaradása), másrészt a pályázóknak róhatók fel (hosszú távú szemlélet, hosszú távra szóló beruházások háttérbe szorulása, a
megvalósítással
összefüggı
kötelezettségek
alulbecsülése,
költségvetések
megalapozatlansága, szakmai kidolgozatlansága). •
A jövıben a pályázatok kiválasztási folyamata, az irányításra vonatkozó eljárásrend, valamint a pályázati adatlapok kialakítása során figyelembevételre kell, hogy kerüljenek az eddig megvalósított Programok tapasztalatai. A támogatási eljárás felgyorsítása végett a fentiek esetén elengedhetetlen az egyszerőség és az egyértelmőség. Ahol az lehetséges a pontozásos rendszer helyett jogosultsági és kiválasztási kritériumok egyszerő rendszere kerüljön alkalmazásra. A pályázati adatlapok és a csatolandó mellékletek terjedelme és száma csak a legszükségesebbre korlátozódjon.
•
A 2007-tıl folyamatosan beérkezı igen nagyszámú támogatási kérelem kezelése (és a korábbi Programok keretében folytatódó szerzıdéskötések kezelése és ellenırzése) az MVH részérıl továbbra is jelentıs energiákat igényel. A kérelmek elektronikus benyújtása egyelıre nem eredményezte a gyorsabb ügyintézést.
•
Egy zalai és egy gyıri gazdálkodóval készült interjú 2006. november végén (terjedelmi korlátok miatt a teljes interjúk közlésére nincs mód). Mindegyikük indult SAPARD és AVOP pályázaton, más-más eredménnyel. Egyik gazdálkodó több pályázatot is nyert már, a másik termelınek már több pályázatát utasították el, forráshiányra hivatkozva. A két interjúból is leszőrhetı, hogy az agrártámogatásokra pályázók közül azok jutottak forráshoz, akik idıben, az elsık között adták be pályázatukat. Mindketten említik ugyanakkor az eljárások bonyolultságát, ami miatt külsı segítséget vettek igénybe a pályázati dokumentációk összeállításához. Abban is egybehangzó a két vélemény, hogy a támogatási lehetıségeket ki kell használni saját versenyképességük érdekében.
96
3. 2. 2. Kérdıíves felmérés eredményei A kérdıíves felmérés során kapott válaszokat statisztikai módszerekkel (kereszttábla elemzés, korreláció és regresszió számítás) elemeztem. Az elemzés során a kapott válaszokat rendszereztem azzal a céllal, hogy feltárjam a gazdálkodók és gazdaságaik helyzetét, jellemzıit, és várakozásait. A felmérés fókuszált a gazdálkodók beruházási motivációira, amelyek a fejlesztések meghatározói lehetnek. A mezıgazdasági beruházások alakulásának vizsgálata mellett, meg kívántam határozni a gazdálkodók motivációs tényezıit. Modellszámítás segítségével kívántam feltárni a vizsgált sokaság jellemzıi és a beruházásaik közötti belsı összefüggéseket. A statisztikai elemzés célja egy olyan modell felállítása volt, melynek segítségével a beruházások az egyéni jellemzık alapján prognosztizálhatók.
97
I. A vizsgált gazdaságok alapadatai: A vizsgált 302 gazdaság legnagyobb része (79,5 %-a) a rendszerváltás utáni néhány évben alakult, a gazdaságok mindössze 14%-a alakult 1990. elıtt (32. ábra). Mivel a vizsgált sokaság jelentıs része egyéni gazdaság volt, ezek a számok jól mutatják egyrészt az egyéni gazdaságok 1990-es évek elején ugrásszerően megnövekvı számát és arányát az összes gazdaságból. Másrészt az 1990. után alapított gazdaságok némi átfedéssel – bár erre a kérdıív nem tért ki – magukban foglalják a korábbi szövetkezetek gazdasági társasággá átalakult (Kft., Rt…) jogutódait.
32. ábra: A vizsgált gazdaságok alapítási év szerinti gyakorisága 300 240
Gyakoriság (db)
250 200 150 100 50
12
3
24
3
0 1941-1950
1951-1960
19
1
1961-1970
1971-1980
1981-1990
1991-2000
2001-2009
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302* *A továbbiakban a válaszadók szám n=… formátumban szerepel
A megkérdezett gazdaságok 54%-a foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, 6%-uk állattartással, 22% vegyes gazdálkodást folytat. A megkérdezettek 18%-a jelölt be egyéb tevékenységet,
úgy mint:
kertészet
(gyümölcs-,
szılıtermesztés),
erdıgazdálkodás,
mezıgazdasági szolgáltatás, fuvarozás, terménykereskedelem, gépjavítás. A gazdaságok alig 10%-a jelezte a több lábon állást, vagyis több tevékenység (pl. termelés és szolgáltatás) egyidejő folytatását (33. ábra) A kérdésfeltevés itt nem volt egyértelmő, mivel a kérdıív nem a fıtevékenységre kérdezett rá, így elıfordulhatott, hogy a válaszadók egy része kizárólag, más részük nem csak a fıtevékenységet jelölte meg. A kapott adatok így nagy valószínőséggel némi torzítással mutatják a valós képet.
98
33. ábra: A vizsgált gazdaságok tevékenység szerinti megoszlása
18%
54%
22% 6% Szántóföldi növénytermesztés
Állattartás
Vegyes gazdálkodás
Egyéb
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 Az alkalmazotti létszámra vonatkozó kérdésre válaszoló gazdaságok legnagyobb része (82,7%-a) egyáltalán nem foglalkoztat munkavállalót, vagy csak kis számban (max. 5 fıt). A nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkezı mezıgazdasági vállalkozások aránya sokkal kevesebb (34. ábra) 34. ábra: A vizsgált gazdaságok alkalmazotti létszámának megoszlása (%)
6,7
4,3
0,6
5,7 0-5 fı 6-20 fı 21-50 fı 51-100 fı 100 fı fölött
82,7
Forrás: Saját vizsgálatok, n=280
99
Vizsgálni kívántam az EU csatlakozás óta bekövetkezett foglalkoztatotti létszám változását. A válaszadó gazdaságok több mint felénél (59%) az alkalmazotti létszám nem változott. Azon megkérdezett gazdaságoknál, ahol nıtt a létszám, ott a legtöbbnél (64%-uknál) egy fıvel változott, a többinél 2-3 fıvel (27%-uknál), illetve 5 fıvel (9%-uknál). Akiknél csökkent a létszám, ott a legtöbbnél (52%-uknál) 1-5 fıvel változott (35. ábra) 35. ábra: Az alkalmazotti létszám változásának megoszlása a vizsgált gazdaságokban, az EU csatlakozás óta
csökkent 29%
nem változott 59% nıtt 12%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=264 A legtöbb gazdaság vezetıje középkorú (75,9%-uk 41-60 év közötti), az idısebbek és fiatalabbak kisebb arányban vannak jelen a vizsgált vállalkozások vezetésében (36. ábra) 36. ábra: A megkérdezett gazdaságok vezetıinek életkor szerinti megoszlása 60 49,8
50
%
40 26,1
30
16,7
20 10 0
0,5 20-30 éves
4,4 31-40 éves
41-50 éves
51-60 éves
61-70 éves
Forrás: Saját vizsgálatok, n=285
100
2
0,5
71-80 éves
80 év feletti
A megkérdezettek közül a legtöbb gazdaság vezetıje (43%-uk) rendelkezik felsıfokú végzettséggel, de nagy számban vannak köztük középfokú végzettségőek (31%) is (37. ábra). Szakmunkás, illetve szakképzettség nélküli gazdálkodó jóval kevesebb van (19, illetve 7%). 37. ábra: A megkérdezett gazdaságvezetık végzettsége 7%
19%
felsıfokú
43%
középfokú szakmunkás szakképzettség nélküli
31%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=282 A vizsgált gazdaságok vállalkozási forma szerinti megoszlását mutatja a 38. ábra. 82%-uk egyéni gazdálkodó, 18%-uk társas vállalkozás. 38. ábra: A vizsgált gazdaságok vállalkozási forma szerinti megoszlása
11% 4%
1%
2% 43%
27%
12%
ıstermelı
egyéni vállalkozó
családi gazdaság
szövetkezet
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 101
bt
kft
rt
II. Földtulajdon, földhasználat: A rendszerváltás utáni kárpótlás, tulajdonváltás érzékeny és kiemelt kutatási területté tette a földtulajdonlással, földhasználattal kapcsolatos kérdéseket. Az elmúlt 20 év szakirodalmában számos kutatás eredményei láttak napvilágot ebben a témában, azonban a mai napig nincs elfogadott birtokpolitikai koncepció, ami a gazdálkodók, a földtulajdonosok, a szakigazgatás és a többi érintett közmegegyezésén alapul. Az AKI reagálás vizsgálata megállapítja, hogy a termıföld tulajdonlás mobilitása a vilgában alacsony: az összes mezıgazdasági területnek az USÁ-ban 2-5%-a, Angliában mindössze 1%a kerül forgalomba évente, hazai kutatások 1,7-6%-ot mutattak ki a magyar földforgalomra. Az elmúlt évek földtulajdon és földhasználati viszonyait vizsgálta a Nyugat-dunántúli Régióban többek között Bánhegyi (2003) és Kacz – Hegyi (2004). Megállapításaik szerint az utóbbi években a birtokkoncentráció jól érzékelhetıen zajlik nálunk is. A megkérdezett gazdaságok által használt terület nagyságának megoszlását mutatja a 39. ábra. Megegyezıen a Nyugat-dunántúli Régió 2005-ben területalapú támogatást igénylı, regisztrált, 5 ha-t meghaladó területet használó gazdaságok eloszlásával, a vizsgált gazdaságok legnagyobb része (81,5%-a) 5-50 hektár közötti földterületet használ. 16,2%-uk 50-500 hektár közötti területmérettel termel, és mindössze 2,3%-uk gazdálkodik 500 hektár feletti területen. 39. ábra: A mintában szereplı gazdaságok által használt földterület nagysága 90 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0
81,5
16,2 1 5-50 ha között
50-500 ha között
1,3
500-1000 ha 1000 ha fölött között
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302
102
A legfontosabb termesztett növények (40. ábra) a gabonafélék közül a búza, kukorica és az árpa voltak 2006-ban, együtt a vizsgált gazdaságok által mővelt szántóterületek 53%-át foglalták el. Az olajnövények közül a repce és a napraforgó 10,9%-ot képviselt, a 2006-ban még mőködı petıházi cukorgyár miatt többen termeltek cukorrépát is. Az egyéb növények között a gazdálkodók említették a facéliát, paszternákot, szóját, tritikálét, lucernát, zabot, rozsot, cirkot, borsót. 40. ábra: A megkérdezett gazdaságok által termesztett növények 2006-ban
22,8% 34,6%
21,7%
1,5% 3,9% 8,5%
7,0% búza
kukorica
árpa
repce
napraforgó
cukorrépa
egyéb
Forrás: Saját vizsgálatok, n=295
A megkérdezett gazdaságok által tartott állatállomány nagyságát mutatja a 24. táblázat. 24. táblázat: A megkérdezett gazdálkodók által tartott állatállomány Megnevezés
Létszám (db)
Szarvasmarha Sertés Baromfi Juh Kecske Ló
8286 19238 736717 3240 130 33
Forrás: Saját vizsgálatok, n=288
103
Arra a kérdésre, hogy az EU csatlakozás (2004) óta vásárolt-e termıföldet 84-en (a válaszadók 28%-a) válaszoltak igennel és 218-an nemmel (a válaszadók 72%-a) (41. ábra). Akik vásároltak, azok közül legnagyobb területen szántót (810,2 ha), valamint elenyészı mérető rétet, legelıt (20 ha) és erdıt (10 ha) vásároltak. Mivel a földtörvény nem teszi lehetıvé a gazdasági szervezetek által történı földvásárlást, a megkérdezettek egyéni jelzései alapján megállapítható, hogy jelentıs társas vállalkozásoknál a magán célú földvásárlás, amikor a vállalkozás vezetıi, tagjai vásárolnak termıföldet és azt bérbeadással hasznosítják. 41. ábra: Az EU csatlakozás (2004) óta vásárolt-e termıföldet?
vásárolt 28%
nem vásárolt 72%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 A földvásárlási motivációkat mutatja be a 25. táblázat a 84, földet vásárló gazdaságnál. 25. táblázat: Földvásárlási motivációk Megnevezés Birtokméret növelése, versenyképesség javítása Birtokméret növelése, eszköz- és munkaerıkapacitás jobb kihasználása Állattállomány takarmányellátása Földterület növelése több támogatás igénybevétele miatt Jó vételi lehetıség kihasználása Vagyonmegırzési (befektetési) célból Egyéb Összesen
Válaszgyakoriság a megkérdezett gazdaságoknál* (db) 31
* több válasz is megjelölhetı volt
Forrás: Saját vizsgálatok, n=84 104
31 12 9 40 27 2 152
Az AKI által közölt földvásárlási indokokhoz hasonlóan (Kapronczai, 2005), a kérdıíves felmérés eredményei szerint a földvásárlás mellett a legtöbben a jó vételi lehetıség felmerülése miatt döntöttek, ezt követi az indokok között a birtokméret növelése miatti vásárlás vagy a versenyképesség javítása, vagy az eszköz- és munkaerıkapacitás jobb kihasználása végett. Harmadik helyen a motivációk között a vagyonmegırzési (befeketetési) cél szerepel. Az utolsó két helyen pedig a meglévı állatok takarmányellátásának szükségessége és a földterület növelése nagyobb támogatás igénybevétele miatt szerepeltek. A válaszadók az egyéb motivációk között felsorolták a bérelt föld megvásárlását és a gazdaság stabilitásának növelését. A megkérdezett gazdálkodók közül 218-an, akik nem vásároltak földet a legtöbben azért döntöttek így, mert nem tervezik gazdaságuk méretének növelését, gazdaságuk bıvítését. A második sorban a nincs megfelelı kínálat választ jelölték be legtöbben. Harmadik helyen a válaszok között a pénz hiánya szerepel, illetve majdnem ennyien a jogi személy nem vásárolhat termıföldet választ jelölték meg. Legkevesebben a „meghaladta volna a tulajdonlás felsı határát” magyarázatot adták meg. (26. táblázat) 26. táblázat: Termıföldvásárlás elutasításának okai Válaszgyakoriság a megkérdezett gazdaságoknál* (db) 101 44 58 4 1 38 246
Megnevezés Nem tervezi gazdasága bıvítését Nem volt rá pénze Nincs megfelelı kínálat Jogszabály tiltotta Meghaladta volna a tulajdonlás felsı határát Jogi személy és nem vásárolhat földet Összesen
* több válasz is megjelölhetı volt
Forrás: Saját vizsgálatok, n=218 A fenti adatok alátámasztják, hogy a földpiac nem igazán mozog a régióban. A megkérdezettek közül akik földet vettek átlagosan 9,6 hektár tulajdonjogát szerezték meg. A vételárra nem kérdezett rá a kérdıív, az AKI eredményei alapján 2002-2004. között a Nyugat-dunántúli Régióban a termıföld vételára 9-22 ezer Ft/AK körül mozgott. Amire rákérdezett a kérdıív, az a gazdálkodók megítélése, tapasztalata a termıföld árának változásáról az EU csatlakozás óta. Bár a válaszadók nagy része nem vásárolt termıföldet, véleményük mégis fontos, hiszen – a befektetési célú vásárlóktól eltekintve – ık a 105
földpiac potenciális, elsıdleges szereplıi. A megkérdezettek 71%-a érzékelt növekedést a földárakban 2004. óta (42. ábra). Közülük majdnem a fele (44%) mondta azt, hogy ez az árnövekedés 50-100% között volt. 42. ábra: A termıföld vételár változásának megítélése az EU csatlakozás óta Nem tudja 12%
Nem változott 16%
Csökkent 1%
Nıtt 71%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 A kérdıívet kitöltı mezıgazdasági termelık közül 188 szerint az EU csatlakozás elıtt több lehetısége volt termıföldet vásárolni, a gazdaságát bıvíteni, 96 szerint a csatlakozás nem befolyásolta a termıföld vásárlási lehetıséget és 11-en válaszolták azt, hogy a csatlakozás óta több lehetıségük van termıföldet vásárolni és bıvíteni, mint azelıtt (27. táblázat) 27. táblázat: Az EU csatlakozás hatása a földpiacra Megnevezés Gyakoriság (db) Megoszlás (%) Az EU csatlakozás (2004) óta több lehetıségem van termıföldet vásárolni, a gazdaságomat bıvíteni. 11 3,7 Az EU csatlakozás (2004) elıtt több lehetıségem volt termıföldet vásárolni, a gazdaságomat bıvíteni. 188 63,7 Az EU csatlakozás nem befolyásolta a termıföld vásárlási lehetıségeimet. 96 32,6 Összesen 295 100 Forrás: Saját vizsgálatok, n=295 A válaszadók többségének véleménye szerint tehát az EU csatlakozás a földpiac beszőkülésével, ugyanakkor a földárak jelentıs emelkedésével járt. Az AKI termelıi reagálás vizsgálatának eredményei alátámasztják a fenti véleményeket a földpiac 106
beszőkülésével kapcsolatban, bár ott megemlítik, hogy az elıvásárlási jogosultság és a jogi személyek földvásárlási tilalma is befolyásolja a földforgalmat. Fontos befolyásoló tényezı lehet még (bár erre nem terjedt ki a vizsgálat) a külföldiek földvásárlásának tiltására vonatkozó moratórium, ami a Régió fekvése és a több éve itt gazdálkodó számos külföldi (elsısorban osztrák és német tulajdonú) egyéni és társas vállalkozás miatt emelendı ki. A megkérdezettek egyéni válaszai, elmondásai alapján az „egymás mellett élés” már régóta tart a külföldi gazdálkodókkal, a „földpiac lassan le van osztva”. Az AKI adatai alapján 2008-ban átlagosan 7 százalékkal haladták meg a földárak az elızı évit. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 439 ezer forint volt. (FVM 2009) Az összes mővelt területbıl a bérelt területek aránya az EU-15 átlagában 52,5% volt 2003-ban, ami mintegy 10% pontos növekedést jelent 1989-hez képest. Az AKI tesztüzemi rendszer adatai szerint Magyarországon a földbérlet aránya 70% körül van. Ez az arány a nagygazdaságoknál magasabb, a kis és közepes gazdaságoknál alacsonyabb értéket jelent. A válaszadók mintegy ¾-énél 2004. után nem változott a bérelt földterület nagysága (43. ábra) 43. ábra: A bérelt földterület nagyságának változása 2004. után
10% 16%
- Nem változott - Nıtt - Csökkent 74%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=258 Dorgai (2004) elemzése alapján az uniós csatlakozás idıszakában érezhetıen csökkent a kínálat és növekedett a kereslet, ami a földalapú támogatás növekedésével együtt a földbérleti díjak emelkedését okozta. A bérbeadók a területalapú támogatás egyre nagyobb részére tartanak igényt, holott arra a mindenkori földhasználó a jogosult. Saját kutatásom alapján ezt 107
megerısítem azzal, hogy a hagyományos „Ft/AK” vagy „búza kg/AK” számítás helyett/mellett nagyon sok esetben már a földalapú támogatás szolgál a föld haszonbérleti díj megállapításának alapjául. A fentieket támasztja alá, hogy a megkérdezett gazdálkodók közel ¾-ének vélekedése szerint az EU csatlakozás és az ezután jelentısen megemelkedı területalapú támogatás egyértelmően a földbérleti díjak emelkedését okozta (44. ábra). A válaszadók fele szerint a földbérleti díjak 25-50%-kal nıttek az EU csatlakozás után. 44. ábra: Az EU csatlakozás, illetve a területalapú támogatás növekedésének hatása a földbérleti díjra
14%
13%
Nem változott Nıtt Nem tudja 73%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=286 Az átlagos földbérleti díjak 2005-re elérték a 900-1000 Ft/AK értéket. A 2002-2004-es idıszakhoz képest a lenagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon nıttek, mintegy 36%-kal (Kapronczai, 2005). A földbérleti díjak a föld árának stabilan 2-3%-át jelentik az Európai Unió átlagában, Magyarországon 2-10% között mozogtak a rendszerváltás után (Dorgai, 2004). A földbérleti díjak 12 százalékkal emelkedtek 2008-ban, egy hektár szántó bérleti díja átlagosan 22 522 forint volt. (FVM 2009). A viszonylag magas bérleti díjak a relatív alacsony földárak, valamint a megnövekedett területalapú támogatások miatt alakultak ki. Egyet lehet érteni a Szőcs-Csendes szerzıpárossal, akik szerint a két piac elszakadt egymástól, eltérı hatásokat közvetítenek a termelık és a tulajdonosok felé (Szőcs-Csendes, 2002).
108
III. Támogatások, pályázatok: Az EU csatlakozással az addig elérhetı források többszörösének megszerzésére nyílt lehetıség a gazdálkodók számára mind a területalapú, mind a beruházási és vidékfejlesztési célú támogatásokat tekintve. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a gazdálkodók véleményét az EU agrártámogatási rendszerérıl, részvételüket az elıcsatlakozási és a strukturális alapok forrásaiból biztosított pályázatokon, az esetleges távolmaradás okát és feltérképezzük a támgatásokra vonatkozó várakozásaikat, a pályázatokon való részvételi szándékukat. 2004-tıl hazánk bevezette az egyszerősített területalapú támogatási rendszert (SAPS), a 2002. decemberi koppenhágai megállapodás értelmében a gazdálkodók az EU-15 fajlagos közvetlen kifizetéseinek 25%-át kapták, amely mérték évente nı és hazai költségvetésbıl kiegészíthetı („top-up”). Arra a kérdésre, hogy kedvezıbbnek tartja-e az új támogatási rendszert, mint a csatlakozás elıttit, a válaszadók 81 %-a válaszolt igennel. A pozitív megítélés magas aránya nem meglepı, hiszen a termelık (elsısorban a szántóföldi növénytermesztık) a 2004. elıtti támogatásaiknál összességében nagyobb támogatásokhoz jutottak. Az elıcsatlakozási alapokból Sapard támogatásra a válaszadó gazdálkodók 60 %-a nem pályázott, bár tudott a pályázati lehetıségrıl, 25 %-uk pályázott és nyert, 7 % pályázott de nem nyert, 8 % pedig nem is tudott a pályázati lehetıségrıl (45. ábra). 45. ábra: Sapard pályázatokon való részvétel
8%
Pályázott és nyert
25%
Pályázott de nem nyert
7%
Nem pályázott, bár tudott róla Nem tudott róla
60%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=214 109
A 2004. óta eltelt idıszakban a válaszadók 53 %-a adott be támogatási pályázatot/kérelmet, 47 %-uk nem. A pályázatot beadók közül legtöbben a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervre adtak be és nyertek is, ezt követi a rangsorban az AVOP-ra beadók és nyertesek száma és ennél sokkal kisebb arány adott be ÚMVP támogatási kérelmet (itt a legnagyobb a nyertesek aránya). A nem nyertesek száma mind az AVOP, mind az NVT esetében sokkal kisebb. A pályázatot beadók közül legtöbben (49 %) gépbeszerzésre, majd azt követıen (26 %) az AKG – integrált növénytermesztési programra, 16 % pedig építésre, felújításra, korszerősítésre pályázott. A válaszoló nyertes pályázók legnagyobb része (54 %) 5 millió forint alatti összeget nyert, 33 % kapott 10 millió feletti, 13 % pedig 5-10 millió forint közötti összeget. A nem pályázó válaszadók 36 %-a azt nyilatkozta, hogy azért nem adott be pályázatot, mert nem volt rá szüksége. 35 %-uknál a gazdaság mérete nem tette lehetıvé a pályázást (valószínőleg 4 EUME üzemméret alatt voltak, ami az életképes üzemméret, az egyes pályázatokon való indulás feltételeként elıírt üzemméret alsó határa). 16 %-uk egyéb okot jelölt meg, melyek között legnagyobb arányban a saját erı hiánya szerepelt. 8 % a pályázatokkal kapcsolatos rossz tapasztalat és 4 % az intézés helyének, módjának nem ismerete miatt nem pályázott (28. táblázat) 28. táblázat: Pályázatot/támogatási kérelmet be nem adók indokai Indok
Megoszlás (%)
Rossz tapasztalataim kapcsolatban
vannak
a
pályázatokkal 8
Nem tudom hogy hol, hogyan kell intézni
4
Nem volt rá szükségem
36
Gazdaságom mérete nem teszi lehetıvé
35
Egyéb: Összesen:
16 100 Forrás: Saját vizsgálatok, n=142
További, egyéb indokok voltak a pályázatoktól való távolmaradásra: nem ért egyet a támogatási rendszerrel, saját erı hiánya, bérmunkában dolgoztat, lehetıségek hiánya, mint állami cég, vezetıváltás, családi okok, hitelt nem akart felvenni, nem volt végzettsége. A pályázati kiírásokkal kapcsolatban gyakori volt az a vélemény, hogy túlzottan szigorú, sokszor életszerőtlen feltételeket követelnek, túl sok felesleges adminisztrációval járnak.
110
A nem pályázó gazdálkodók nagy része valószínőleg nem ismerte az új támogatási lehetıségeket, illetve meg kell említeni, hogy az AVOP lezárultával, egészen 2007. májusáig (ÚMVP) nem volt beruházási támogatási lehetıség. A nem pályázó gazdálkodóknál a továbbiakban a területalapú támogatások (mint szabadon felhasználható transzferek) hatását is megvizsgáltam a beruházások alakulására. A pályázatokon részt nem vevı válaszadó gazdálkodók 51 %-a azt nyilatkozta, hogy nem változott a beruházásainak mértéke a területalapú támogatások hatására. 48 % szerint viszont nıtt és csupán 1 % mondta azt, hogy csökkent (46. ábra). 46. ábra: Közvetlen támogatások hatása a beruházásokra
Nıtt 48% Nem változott 51% Csökkent 1%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=142 Az AKI reagálás vizsgálatának ereménye szerint országosan a termelık 64%-a azt jelezte, hogy nem a földalapú támogatás befolyásolja alapvetıen beruházási döntéseit. Akinek fejlesztésre van szüksége, az a földalapú támogatás miatt megnövekedett jövedelmébıl is fedezi a beruházásait. A dolgozat készítésének idıpontjában zajlott a 2009. évi gépberuházási támogatások beadása, amely az FVM jelzése szerint a 2013-as költségvetési idıszakban nagy valószínőséggel az utolsó géptámogatási lehetıség. A gazdálkodóknak a jövıben, ezután a transzfer megszőnése után, a külsı források egyéb fajtáiból (kedvezményes hitelek, lízingek, garanciák), illetve a 2013.
után
még
bizonytalanul
tervezhetı
közvetlen
kifizetésekbıl
jövedelemtöbbletbıl kell elsısorban beruházásaikat finanszírozniuk.
111
származó
A vizsgált mintában szereplık 58 %-a a következı évektıl több támogatási lehetıséget vár, 29 % szerint a támogatási lehetıségek nem fognak változni, 13 % azt várja, hogy kevesebb lesz a támogatási lehetıség (47. ábra) 47. ábra: A következı évek támogatási lehetıségeire vonatkozó várakozások (Mit vár a következı években?)
- Több támogatási lehetıséget 29% - Kevesebb támogatási lehetıséget 58% 13%
- A támogatási lehetıségek nem változnak
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 Az elızı kérdésre adott válasz alapján optimizmust jelez, hogy a kérdıívet kitöltık több mint fele, 55 %-a tervez a következı években támogatási pályázatot beadni (48. ábra) Az ilyen jellegő felméréseknek a beruházások elırejelzésénél lehet fontos szerepe. A 2007-2008-ban nyertes pályázatok regionális eloszlásával a korábbi fejezet foglalkozik 48. ábra: A következı évek támogatási pályázatain való részvételi szándék
19% Tervez beadni Nem tervez beadni 55%
26%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302
112
Még nem tudja
Az AKI 2008-ban megjelent – komoly visszhangot kiváltó – tanulmánya szerint Magyarországon az agrárpolitika gyakorlatilag „támogatásosztás-politika”, célja az elérhetı uniós források maximális lehívása, és minél szélesebb körben történı terítés, az egyes részterületeket érintı programok összehangolása nélkül. A magyar agrártámogatási rendszer sokszor téves, azaz felesleges beruházásokra ösztönöz. A támogatások felosztásakor a döntéshozók ex ante tanulmányokra nem támaszkodnak (Popp et al, 2008; Udovecz et al, 2009). A gazdálkodók beruházásokkal kapcsolatos vélekedését tartalmazza a következı rész.
IV. Beruházások: A különbözı – korábban ismertetett – közgazdaság-elméleti modellek fontos szerepet tulajdonítanak a beruházásoknak, mint a gazdasági növekedést megalapozó tényezınek. A beruházások általában jelentıs erıforrás lekötéssel járnak (mind pénzügyi, mind emberi erıforrásokat tekintve), a gazdálkodás jövedelmezıségét hosszú távon meghatározó stratégiai döntést igényelnek. A kérdıíves felmérés egyik fı célja a gazdálkodók beruházásainak felmérése, a beruházási motivációk és a finanszírozási háttér meghatározása, a beruházások nagysága és az árbevétel közti összefüggések feltárása, a jövıbeni beruházásokra vonatkozó modell felállítása volt. A vizsgált gazdálkodók 40 %-a támogatás nélkül, 28 %-uk támogatással valósított meg beruházást 2004. óta, 32 %-uk viszont nem valósított meg beruházást (29. táblázat) 29. táblázat: 2004. óta megvalósított beruházások gyakorisága és megoszlása a vizsgált gazdaságoknál Válasz Történt beruházás, támogatással Történt beruházás, támogatás nélkül Nem történt beruházás Összesen:
Gyakoriság (db)
Megoszlás (%)
86 120 96 302
28 40 32 100
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302
113
A beruházást végzı egyéni gazdaságok beruházásaikat 21 %-ban végezték beruházási támogatással,
míg
a
társas
vállalkozások
esetében
ez
az
arány
69
%
volt.
A 100 ha alatti területnagysággal rendelkezı gazdaságok mindössze 12 %-a finanszírozta beruházási támogatásból fejlesztéseit, míg a 100 ha-nál nagyobb területet mővelık sokkal jelentısebb része, 69 %-a tette ugyanezt. Minél nagyobb a gazdaság mérete, annál nagyobb arányban finanszírozzák beruházásaikat támogatásból a gazdaságok. Tehát beigazolódni látszik az az állítás, hogy a támogatások elsısorban a nagy gazdaságokhoz jutnak. Ennek persze méretgazdaságossági oka is van, kis összegre a nagy adminiszrációs teher és járulékos (fix) költségek miatt nem érdemes pályázni. A kvalitatív vizsgálatok során tapasztaltak alapján elmondható, hogy a kisebb gazdaságok mérsékeltebb érdeklıdésének az „úgyis a nagyok nyernek csak” sztereotípia is oka lehet. A beruházást végzı gazdaságok 56 %-a gépre ruházott be, 17 % épület, építményre (ebbıl 8 % raktárakra vonatkozott). 6 % ültetvénytelepítésre, 5 % földvásárlásra, 3 % tenyészállatra és szintén 3 % egyéb (fóliasátor, trágyakezelés, csatorna, informatika, karámépítés) területen fejlesztett. Mindössze 2 % végzett beruházást úthálózat és 1 % melioráció, öntözésfejlesztés területen. A beruházások legnagyobb részének (61 %) értéke 1-10 millió forint közé esett. Jelentıs (16,4 %) volt még az aránya a 10-50 millió forintos beruházásoknak (49. ábra) 49. ábra: A beruházás összegére vonatkozó válaszok 35 30 25 %
20 15 10 5 0
0-1 millió 1-5 millió 5-10 Ft Ft millió Ft
10- 50 millió Ft
50-100 100 millió millió Ft Ft felett
Forrás: Saját vizsgálatok, n=195
114
A beruházások és az árbevétel nagyságára választ adó gazdaságok mintegy 2/3-ának (66,1 %) az adott évi árbevétele 1-10 millió forint közé esett. 13,4 %-uknak 1 millió Ft alatt, 11%uknak 10-50 millió Ft között volt az árbevétele. 50 millió Ft feletti árbevételt a vállalkozások 9,5%-a ért el (50. ábra) 50. ábra: Az adott évi árbevétel összege 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0
0-1 1-5 5-10 10- 50 50-100 100 millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft felett
Forrás: Saját vizsgálatok, n=195
A beruházások alakulása és az árbevétel nagysága közti kapcsolat vizsgálata lineáris regresszióval A kérdıív az árbevételre és az éves beruházási összegre vonatkozóan forintban meghatározott osztályközöket tartalmazott, amelyekhez osztályközepeket rendeltem az SPSS-sel történı statisztikai elemzéshez (30. táblázat). 30. táblázat: Árbevétel és beuházás osztályközepek a statisztikai elemzésekhez A beruházás/árbevétel összege
Osztályközép (ezer Ft-ban)
0-1 millió Ft
500
1-5 millió Ft
3000
5-10 millió Ft
7500
10- 50 millió Ft
30000
50-100 millió Ft
75000
100 millió Ft felett
150000
Forrás: Saját vizsgálatok 115
A 302 fıs mintából 206 fı végzett beruházást, közülük 195 fı közölt adatot beruházása volumenérıl. Hipotézisem szerint összefüggés van a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között, az árbevétel jelentıs részben meghatározója a beruházások volumenének. A nullhipotézis ezzel szemben az, hogy nincs kapcsolat. A variancia analízis (F próba értéke 252,211) eredménye szerint a H0 hipotézis elvethetı, vagyis a két változó közti kapcsolatot jellemzı regressziós együttható szignifikánsan különbözik nullától, az árbevétel tehát szignifikánsan befolyásolja a beruházások nagyságát (31. táblázat). Mivel a kérdıív a legjellemzıbb beruházásra és az adott évi árbevételre kérdezett rá, ezért a statsiztikailag igazolt összefüggés a gazdaságok által legjelentısebbnek ítélt beruházásaikra vonatkozik. 31. táblázat: Variancia analízis output táblája Varianciaanalízisb Modell 1
Négyzetösszeg Szabadságfok
Átlagos négyzetösszeg
F
Szignifikancia
252,211
,000a
Regresszió
4,452E10
1
4,452E10
Hibatényezı
3,407E10
193
1,765E8
Együtt
7,859E10
194
a. független változó: árbevétel b. függı változó: beruházás Forrás: Saját vizsgálatok A kapott eredmények szerint létezik egy pozitív kapcsolat a gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között (51. ábra), de az árbevételtıl való függésen kívül egyéb tényezık is jelentısen módosíthatják a tényleges beruházásokat. Az árbevétel-beruházás összefüggésre felírható regressziós modell az SPSS modellszámítás alapján a következı:
Beruházások értéke = 1930079 + 0,416*árbevétel nagysága
116
51. ábra: Az árbevétel és a beruházások összefüggése a vizsgált gazdaságoknál
Forrás: Saját vizsgálatok, n=195
32. táblázat: Regressziós együtthatók output táblája Standardizálatlan együtthatók Modell 1
B
Konstans 1930,079
Standardizált együtthatók
Standard hiba
t
Béta
1123,880
árbevétel ,416 ,026 a. függı változó: beruházás
95%-os konfidencia intervallum B-re 1,717
,753
Szign. Alsó határ ,088
15,881 ,000
Felsı határ
-286,586
4146,744
,364
,468
Forrás: Saját vizsgálatok
A modell illeszkedésének jóságát mutatja a 32. táblázat. A determinációs együttható (r2) értéke 0,566, vagyis az árbevétel több mint 50%-ban határozza meg a beruházásokat, a többi véletlen hatás, vagy a modellbe be nem vont, egyéb
117
tényezık szerepe érvényesül. A korrelációs együttható (r) értéke 0,753, ami szoros kapcsolatot jelez a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik értéke között (33. táblázat). A reziduális szórás értéke magas, ami a véletlen eléggé jelentıs szerepét mutatja a beruházások alakulásánál. A Durbin-Watson próba értéke szerint a hibatagok függetlenek egymástól, autokorreláció nem merült fel. 33. táblázat: A modell összefoglaló output táblája Modell összefoglalób Változás statisztika
Modell 1
R
R2
Korrigált R2
,753a
,566
,564
A becslés standard hibája 13286,00752
F szign. R F Változá DurbinWatson változás változás df1 df2 s 2
,566
252,211 1 193
,000
a. független változó: árbevétel b. függó változó: beruházás Forrás: Saját vizsgálatok A hibatagok eloszlása követi a normál eloszlást, amit az 52. és 53. ábrák szemléltetnek. 52. ábra: A hibatagok eloszlása hisztogramon*
*Függı változó: beruházás, x tengely: regresszió standardizált hibatagok, y tengely: gyakoriság
Forrás: Saját vizsgálatok
118
2,388
53. ábra: A hibatagok eloszlása a 45o-os egyenes mentén*
*Függı változó: beruházás, x tengely: megfigyelt valószínőség, y tengely: elvárt valószínőség
Forrás: Saját vizsgálatok A kapott eredmények alapján a hipotézis elfogadható, a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között erıs pozitív korreláció van, az árbevétel jelentıs részben meghatározója a beruházások volumenének. A modell magyarázó ereje azonban csak 56%-os, ezért a továbbiakban a szóba jöhetı egyéb tényezıket vizsgálom: a beruházási motivációkat és a jövıre vonatkozó várakozásokat.
119
Beruházási motivációk Alvincz – Guba (2003) szerzıpáros a beruházási motivációk közül kiemeli az eszközök fizikai vagy erkölcsi elhasználódását, a munkahelyek megırzését vagy létesítését, a jövedelemviszonyok javítását, a piacra jutási követelményeknek való megfelelést és a felhasználható források meglétét. A kérdésre választ adó gazdálkodók legnagyobb része azt nyilatkozta, hogy azért hajtott végre beruházást, mert eszközei elavultak és beruházás nélkül abba kellett volna hagynia a gazdálkodást. Nagy arányban írták még, hogy úgy vélik a beruházások hatására növekedni fog a jövedelmük, csökkenni a termelési költségeik, növekedni a versenyképességük és javulni a piacképességük. A megkérdezettek 4%-a egyéb okot jelölt meg, pl. termésbiztonság, üzembiztonság fokozása, bérmunka kiváltása vagy indítása, egészségügyi okok, újabb fajták termesztésének lehetısége, vagyonnövelés, környezetvédelmi elıírás, élımunkaszükséglet csökkentése (54. ábra) 54. ábra: Beruházási motivációk az adott válaszok megoszlása szerint jövedelem növelése termelési költségek csökkentése versenyképesség javítása EU elıírások teljesítése elavult eszközök cseréje támogatás kihasználása kedvezı áron tudtam eszközt vásárolni kedvezı hitelkonstrukciót tudtam szerezni piacképesség javítása egyéb 0
5
10 %
Forrás: Saját vizsgálatok, n=198 120
15
20
A beruházást nem végzı válaszadók legnagyobb része azért nem végzett beruházást, mert nem volt rá pénze, illetve nem volt rá szüksége, vagy mert úgy gondolja, hogy a gazdaságába már nem érdemes beruházni (55. ábra). Egyéb okok: inkább bérmunkában végezteti a mőveleteket, nem éri meg beruházni, a rövidtávú bérleti szerzıdések miatt nem tud hosszútávú vállalásokat tenni, kevés földterület. 55. ábra: A beruházások elmaradásának okai az adott válaszok megoszlása szerint
saját erı hiánya
túl magas volt a hitelkamat
nem kaptam támogatást gazdaságomba már nem érdemes beruházni
nem volt szükséges
egyéb 0
5
10
15
20
25
30
35
%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=90
A beruházást végzı gazdaságok legnagyobb hányada (56 %) saját forrásból valósította meg beruházásait, emellett még nagy arányban használtak fel támogatást és nem támogatott hitelt (56. ábra).
121
56. ábra: A beruházások finanszírozása az adott válaszok megoszlása szerint*
saját forrásból 16%
1%
beruházási támogatásból
5%
támogatott hitelbıl 56%
22%
nem támogatott hitelbıl egyéb, beruházáshoz nem kapcsolódó hitelbıl
* több válasz is megjelölhetı volt
Forrás: Saját vizsgálatok, n=195 A válaszadó gazdaságok 44 %-a mindenképp tervez beruházást a következı évekre és ugyancsak elég jelentıs részük a támogatási lehetıségek függvényeként jelölte meg ezt (27 %). 17%-uk egyáltalán nem tervez fejlesztést, 12% pedig még bizonytalan (57. ábra).
57. ábra: Beruházási tervek a következı évekre mindenképp tervez beruházást
12% 17%
44%
a támogatási lehetıségek függvényében tervez beruházást nem tervez beruházást
27% nem tudja még
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302
122
2007. tavaszán a Kleffmann végzett (300 fıs mintán) országos felmérést a gazdálkodók beruházási kedvét vizsgálva. Fontos megállapításuk szerint a gazdák nagy része bizalmatlan. A késlekedı pályázati kiírások miatti bizonytalanságból eredıen nagy részük elégedetlen volt, közel 50%-uk egyáltalán nem tervez beruházást a következı évben. Korábbi felmérésük 2004. ıszén mutatott jelentıs várakozást, akkor a gazdák 72%-a tervezett beruházni. A gazdaság mérete alapján mutatkoztak a legnagyobb különbségek: a kisebb gazdaságok nagy része nem tervez beruházást (pl. a 100 ha alattiak csupán 30%-a tervez), míg a nagyok (1000 ha felettiek) közel 62%-a tervez beruházást a következı évben (Kleffmann & Partner Kft. 2007).
V. Várakozások: A termelıi várakozások vizsgálatánál az EU csatlakozással, a saját gazdaság helyzetével, jövedelmezıségével kapcsolatos kilátásokra kérdeztem rá. (A jövedelmezıségre vonatkozó – a kérdıívben a 27. és 28. pontban szereplı – kérdés árbevétel arányos jövedelemzıségre vonatkozott, a továbbiakban ez értendı alatta). A megkérdezett gazdálkodók legnagyobb része (48 %) úgy gondolja, hogy megfelelıen fel volt készülve az EU csatlakozásra. Másik nagy részük (32 %) úgy gondolja, hogy nem eléggé volt felkészülve ezekre a változásokra. Sokkal kisebb részük, 17 %-uk teljesen biztos magában ilyen téren és mindössze 3 % véli úgy, hogy egyáltalán nem volt felkészülve (58. ábra). A kérdıívet kitöltık közül nagy rész (76 %) úgy gondolta, hogy javulni fog a gazdaságának helyzete az EU csatlakozás miatt, 17 % azt jelölte be, hogy nem változik és mindössze 7 % írta azt, hogy romlik (59. ábra). 58. ábra: A gazdálkodók felkészültsége az EU csatlakozás miatti változásokkal kapcsolatban
3%
17%
32%
48%
teljes mértékben
megfelelıen
nem eléggé
Forrás: Saját vizsgálatok, n=300 123
egyáltalán nem
59. ábra: Az EU csatlakozással kapcsolatban várt változások a megkérdezettek gazdaságának helyzetével kapcsolatban
7% 17% javul nem változik romlik 76%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=296 Több szerzı mellett Greif (2004) a vállalkozások döntéseivel kapcsolatban kiemeli a várakozások szerepét, mint a döntést megalapozó fı tényezıt. Gazdálkodásuk jelenlegi megítélésére és jövıbeni helyzetére vonatkozó kérdéseket tettem fel a gazdálkodóknak: hogy ítélik meg és mit várnak a következı években gazdaságuk (általános) üzleti helyzete, jövedelmezısége és termékértékesítési lehetıségek területén. A gazdálkodók nagyobb hányada (56 %) jelenlegi üzleti helyzetét kielégítınek, 26 % jónak és 18 % rossznak tartja (60. ábra). A vállalkozások közül 49 % szerint javulni fog a következı években a gazdaságuk helyzete, 35 % azt írta, hogy nem fog változni. 16 % azon a véleményen van, hogy romlani fog (61. ábra). 60. ábra: A megkérdezettek véleménye gazdaságuk jelenlegi üzleti helyzetének megítélésével kapcsolatban
18%
26% jó kielégítı rossz
56%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 124
61. ábra: A következı években várt gazdasági helyzet változásával kapcsolatos vélemény
16%
javul 49%
nem változik romlik
35%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 A vizsgált gazdaságok több mint fele (52%) kielégítınek tartja jelenlegi jövedelmezıségét, alig egyharmaduk (30%) jónak, 18%-uk rossznak (62. ábra). 62. ábra: A saját gazdaságok jelenlegi jövedelmezıségének megítélése
18% 30% jó kielégítı rossz
52%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=296 A válaszolók 49 %-a szerint nem változik a következı években jövedelmezıségük. 37 % azon a véleményen van, hogy javulni fog és 14 %-uk látja pesszimistán a helyzetet ezen a téren (63. ábra).
125
63. ábra: A jövedelmezıség alakulásának megítélése a következı években
14% 37%
javulni fog nem változik romlani fog
49%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=296
A vizsgált gazdaságok több mint fele (52 %) szerint nem változott a termékértékesítési lehetıségük az EU csatlakozás után. 30 %-nak az a véleménye, hogy javult, 18 %-nak viszont az, hogy romlott (64. ábra) 64. ábra: A termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
18% 30% javultak nem változtak romlottak
52%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=302 A megkérdezettek 64 %-a azt állítja, hogy nem változnak a következı néhány évben a termékértékesítési lehetıségei. 27 % szerint javulni fognak és 9 % szerint pedig romlani (65. ábra).
126
65. ábra: A termékértékesítési lehetıségek változása a következı néhány évben
9% 27% javulni fognak nem változnak romlani fognak 64%
Forrás: Saját vizsgálatok, n=298
A gazdálkodók várakozásai mérsékelten voltak optimisták. Negatív várakozásokkal néz a jövı elé a megkérdezett gazdálkodók 16%-a, valamivel mint egyharmaduk számít stagnálásra, mintegy 50%-uk javulást vár. Az ellentmondásos megítélés több ponton megegyezik az AKI által kapott eredményekkel. A szerzık ott magyarázatként adják, hogy a véleményalkotás a gazdasági folyamatokról és a folyamatokra való reagálás nincs mindig összhangban egymással. Ez annak indokoltságát támasztja alá, hogy a gazdaságpolitikai döntéseknél feltétlenül javasolt figyelembe venni az érintettek reagálásainak elemzését. (Kapronczai, 2005). Megítélésem szerint a gazdálkodók válaszait nagymértékben befolyásolta, hogy a felmérés idıpontjában még csak három évet töltöttek Unión belül. Az elsı évek termékértékesítési lehetıségeit nagyban befolyásolta az Uniós csatlakozás, Magyarország a gyakorlatban is megismerkedhetett a közösségi intervencióval a gabonaágazat területén. Az EU csatlakozás elsı évében 3,9 millió tonna, utána 4,2 millió tonna gabona intervenciós felvásárlás történt, a közösségi intervenciós készletek mintegy 50 %-a hazánkban került raktározásra (Rieger et al, 2006). A 2005-2006. évek árainak stabilitásában nagy szerepet játszott a közösségi beavatkozás: az intervencióban sikeresen részt vevı gabonatermelık számára az intervenció a szabadpiaci körülményekhez képest többlet árbevételt eredményezett.
127
Ez lehet az egyik fı oka, hogy a megkérdezett gazdálkodók több mint fele tartja kielégítınek és mintegy 30%-uk jónak jövedelmezıségi helyzetét és termékértékesítési lehetıségeit. A vizsgált gazdaságok jelentıs része, közel 2/3-a nem számít változásra a termékértékesítési lehetıségek területén. Itt mindenképp kiemelendı, hogy a felmérés elıtt nem sokkal született meg a luxemburgi döntés (2007. június), amelynek értelmében a kukoricaintervenció fokozatosan eltörlésére került. A csatlakozás után a megnövekedett és az – elvileg – évente növekvı területalapú támogatás is jelentıs mértékben hozzájárult a gazdálkodók jövedelmi helyzetének javításához, ami válaszaikban is tükrözıdött: 49, illetve 37%-uk számít javulásra üzleti helyzetük, illetve gazdaságuk jövedelmezısége területén. Hipotézisem szerint pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók: 1. árbevételének nagysága és jövıre vonatkozó várakozásaik, 2. üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik, valamint 3. a különbözı várakozásaik között (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi). Ezek vizsgálatához kereszttábla elemzést használtam, amelyek output táblái a mellékletben találhatók, a fontosabb értékeket a 34-36. táblázatok foglalják össze. Egyes kereszttábla elemzéseknél a cellánkénti érték kisebb volt mint 5, de ettıl a relatív nagy cellaszám miatt eltekintettem. A kapott szignifikanciaszintek alapján elvethetı az a hipotézis, hogy a gazdaság mérete (árbevétele) befolyásolta az EU csatlakozással kapcsolatos várakozásokat, vagyis a gazdálkodók árbevételüktıl függetlenül tekintettek pozitív, negatív vagy éppen semleges várakozásokkal az EU csatlakozás elé. A többi változó esetében a gazdaság árbevétele és a várakozások közötti kapcsolat nem tekinthetı véletlennek, a változók között sztochasztikus kapcsolat észlelhetı. A Cramer féle V asszociációs együttható értéke (0,190 – 0,323 értékeket vesz fel) alapján a kapcsolatok intenzitása közepesnél gyengébbnek értékelhetı (34. táblázat). Ha sorrendet szeretnénk felállítani, hogy az egyes változók milyen mértékben függnek az árbevételtıl, akkor elmondható, hogy közepeshez közeli kapcsolatot mutat a jelenlegi jövedelmezıségi helyzet megítélése és az árbevétel, ennél gyengébb kapcsolat áll fenn a jelenlegi üzleti helyzet és a termékértékesítési lehetıségek megítélése, valamint az árbevétel között. A Cramer féle V
128
értékekbıl csupán a kapcsolat erıssége volt megállapítható, az összefüggések irányát a kereszttábla elemzésekbıl állapítottam meg.
34. táblázat: A várakozások és az árbevétel összefüggésvizsgálat eredményei Összefüggés
Együttható
Érték
EU csatlakozásra való
Pearson féle χ2
46,290
felkészültség
Phi
0,400
és az árbevétel
Cramer féle V
0,231
EU csatlakozással
Pearson féle χ2
14,694
kapcsolatos várakozások
Phi
0,226
és az árbevétel
Cramer féle V
0,160
Saját gazdaság
Pearson féle χ2
32,440
helyzetének jelenlegi
Phi
0,333
megítélése és az árbevétel
Cramer féle V
0,236
Saját gazdaság helyzetére
Pearson féle χ2
21,149
vonatkozó várakozások és
Phi
0,269
az árbevétel
Cramer féle V
0,190
Saját gazdaság jelenlegi
Pearson féle χ2
59,689
jövedelmezısége és az
Phi
0,457
árbevétel
Cramer féle V
0,323
Gazdaság jövedelmezıségére
Pearson féle χ2
24,200
vonatkozó várakozások és az
Phi
0,291
árbevétel
Cramer féle V
0,206
Termékértékesítési lehetıségek
Pearson féle χ2
30,493
változása az EU csatlakozás után
Phi
0,323
és az árbevétel
Cramer féle V
0,229
Termékértékesítési lehetıségekre
Pearson féle χ2
30,267
vonatkozó várakozások és az
Phi
0,324
árbevétel
Cramer féle V
0,229
Forrás: Saját vizsgálatok
129
Szignifikancia 0,000
0,144
0,000
0,020
0,000
0,007
0,001
0,001
Megállapítható, hogy a kisebb árbevételő gazdaságok sokkal kevésbé érezték magukat felkészülve az EU csatlakozásra (66. ábra). 10 millió Ft-os árbevétel alatt a válaszadók 39%-a érezte úgy, hogy egyáltalán nem vagy nem eléggé van felkészülve a csatlakozásra. 10 millió Ft árbevétel feletti gazdaságoknál ez az arány mindössze 20%. 66. ábra: Az árbevétel (millió Ft) és az EU csatlakozásra való felkészültség megítélése
60
válaszok száma
50 40 30 20 felkészültség 10
teljes mértékben megfelelıen nem eléggé egyáltalán nem 100M<
10-50M
50-100M
árbevétel
5-10M
1-5M
<1M
0
Forrás: Saját vizsgálatok Magas árbevétel elérése esetén a gazdálkodók nemcsak az EU csatlakozásra érezték felkészültebbnek magukat, de jelenlegi jövedelmezıségüket és gazdaságuk helyzetét is jónak ítélik. 10 millió Ft árbevétel alatt a válaszadó gazdálkodók 77%-a tartja saját gazdaságának jövedelmezıségét kielégítınek vagy jónak, 10 millió Ft árbevétel felettieknél ez az arány 100% volt (67. ábra). Ugyanezek a számok a saját gazdaság általános helyzetének megítélésével kapcsolatban: 79% (10 millió Ft árbevétl alattiaknál) és 80% (10 millió Ft árbevétel felettieknél). A magasabb árbevételő gazdaságok termékértékesítési lehetıségeiket is pozitívabbnak ítélték meg az EU csatlakozást követısen és az ezirányú várakozásaik is pozitívak.
130
67. ábra: Az árbevétel (millió Ft) és a gazdaság jövedelmezıségének megítélése közti kapcsolat
válaszok száma
60 50 40 30 20
jövedelmezıség
10 jó kielégítı rossz 100M<
10-50M
50-100M
árbevétel
5-10M
1-5M
<1M
0
Forrás: Saját vizsgálatok Az árbevétellel a leggyengébb kapcsolatot az általános üzleti helyzetre, valamint a jövedelmezıségre vonatkozó várakozások mutatták, azaz némileg kevésbé járt együtt a magas árbevétel a pozitív várakozásokkal akár a jövedelmezıségre, akár a gazdaság általános helyzetére vonatkozóan. 10 millió Ft árbevétel alatt a válaszadó gazdálkodók 82,4%-a szerint javul vagy nem változik saját gazdaságának általános helyzete, 84,6%-uk tekint ugyanilyen várakozással gazdaságának jövedelmezıségére. Ugyanezek a várakozások a 10 millió Ft árbevétel feletti gazdaságok 90%, illetve 89,7%-át jellemzik. Az árbevétel nagysága nem befolyásolta az EU csatlakozással kapcsolatos várakozásokat, a 10 millió Ft árbevétel alatti és feletti gazdaságok 75,8, illetve 76,6%-a vélekedett úgy, hogy az EU csatlakozással javulni fog gazdaságának helyzete. Ez utóbbi számok némi „túlvárakozást” tükröznek, sokkal nagyobb azon válaszadók aránya akik pozitívan tekintettek az EU csatlakozás elé, 3 évvel a csatlakozás után már jóval kisebb részük ítélte meg kizárólag pozitívan saját gazdaságának általános helyzetét, jövedelmezıségét és termékértékesítési lehetıségeit.
131
Azon hipotézisemre, miszerint összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásai és a következı évekre tervezett beruházásaik között, a 35. táblázatba foglalt összefüggésvizsgálat eredményei adnak választ. 35. táblázat: A tervezett beruházások és a várakozások összefüggésvizsgálat eredményei Összefüggés
Együttható
Érték
A tervezett beruházások
Pearson féle χ2
39,218
és a saját gazdaság jelenlegi
Phi
0,360
helyzetének megítélése
Cramer féle V
0,255
A tervezett beruházások
Pearson féle χ2
13,385
és a saját gazdaság helyzetére
Phi
0,211
vonatkozó várakozások
Cramer féle V
0,149
A tervezett beruházások
Pearson féle χ2
55,382
és a saját gazdaság jelenlegi
Phi
0,433
jövedelmezısége
Cramer féle V
0,306
A tervezett beruházások és a saját
Pearson féle χ2
35,248
gazdaság jövedelmezıségére
Phi
0,345
vonatkozó várakozások
Cramer féle V
0,244
A tervezett beruházások és a
Pearson féle χ2
17,456
termékértékesítési lehetıségekre
Phi
0,242
vonatkozó várakozások
Cramer féle V
0,171
Szignifikancia 0,000
0,037
0,000
0,000
0,008
Forrás: Saját vizsgálatok Ha a kapcsolat erıssége alapján sorrendet kívánunk felállítani a gazdálkodók beruházási döntéseinek alakulásában szerepet játszó konkrét befolyásoló tényezık között, akkor a kutatás eredményei alapján ez így tehetı meg (kezdve a legerısebb kimutatott összefüggéssel): 1. a saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége 2. a saját gazdaság jelenlegi általános üzleti helyzetének megítélése 3. a saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások 4. a termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások 5. a saját gazdaság általános üzleti helyzetére vonatkozó várakozások
132
A legszorosabb kapcsolat a jelenlegi magasabb jövedelmezıség és a beruházások tervezése között volt kimutatható (68. ábra). A válaszadó gazdálkodók, akik kielégítınek vagy jónak tartják jelenlegi jövedelmezıségüket, 77,7 %-a tervez (mindenképp, vagy támogatástól függıen) beruházást a következı években. 68. ábra: A tervezett beruházások és a saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége 70 válaszok száma
60 50 40 30 20 10 0 ez en z erv t gı p g ja rve p ü e f t é l tud k ó n m t m e ne t ás ne nd ga mi o tám
jó kielégítı jövedelmezıség rossz
beruházási szándék
Forrás: Saját vizsgálatok
Ugyanilyen irányú és hasonló erısségő összefüggés igazolható a saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése és a tervezett beruházások között (69. ábra). 76,6%-a azon válaszadó gzadálkodóknak, akik kielégítınek vagy jónak tartják jelenlegi jövedelmezıségüket, tervez (mindenképp, vagy támogatástól függıen) beruházást a következı években.
133
válaszok száma
69. ábra: A tervezett beruházások és a saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése
80 70 60 50 40 30 20 10 0
gazdaság helyzete
ez en erv t ez gı p ja g p erv fü t é l tud k ó n m t m e ne t ás ne nd ga mi o tám
jó kielégítı rossz
beruházási szándék
Forrás: Saját vizsgálatok
A várakozások (jövedelmezıségre, termékértékesítési lehetıségekre, általános üzleti helyzetre vonatkozóan) és a tervezett beruházások között is szignifikánsan kimutatható pozitív kapcsolat volt, ezek erıssége azonban nem haladta meg a gazdálkodók jelenlegi helyzetükre vonatkozó megítélésük és a tervezett beruházásaik közti összefüggés intenzitását.
Vizsgálni kívántam továbbá, hogy a gazdálkodók különbözı várakozásai (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi) között pozitív összefüggés mutatható-e ki. Az összefüggésvizsgálat eredményeit a 36. táblázat tartalmazza. A kapott eredmények szerint szignifikánsan kimutatható pozitív összefüggés áll fenn a termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások és a gazdaság általános, valamint jövedelmezıségi helyzetére vonatkozó várakozások között. Ennél gyengébb mértékő a kapcsolat az EU csatlakozás termékértékesítési lehetıségekre gyakorolt hatása és a gazdaság jelenlegi jövedelmezısége (70. ábra), valamint a jelenlegi általános üzleti helyzetrıl alkotott vélemény között, de még ez is szignifikáns.
134
36. táblázat: Várakozások közti összefüggésvizsgálat eredményei Összefüggés
Együttható
Érték
Saját gazdaság jelenlegi helyzetének
Pearson féle χ2
15,735
megítélése és a termékértékesítési
Phi
0,228
lehetıségek változása az EU csatlakozás után
Cramer féle V
0,161
Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
Pearson féle χ2
34,352
és a termékértékesítési lehetıségek
Phi
0,341
változása az EU csatlakozás után
Cramer féle V
0,241
Saját gazdaság helyzetére vonatkozó
Pearson féle χ2
71,030
várakozások és a termékértékesítési
Phi
0,488
lehetıségekre vonatkozó várakozások
Cramer féle V
0,345
Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó
Pearson féle χ2
77,124
várakozások és a termékértékesítési
Phi
0,512
lehetıségekre vonatkozó várakozások
Cramer féle V
0,362
Szignifikancia 0,003
0,000
0,000
0,000
Forrás: Saját vizsgálatok
70. ábra: A saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége és a termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
válaszok száma
80 70 60 50 40 30 20 10 0 ro
ott ml
ak
m ne
to vál
k zt a
jó kielégítı jövedelmezıség rossz ak ult v a j
term. ért. lehetıségek EU csatl. óta
Forrás: Saját vizsgálatok
135
4. Következtetések, javaslatok 1. A konjunktúra mutatók alakulásának vizsgálata szerint (más szerzık eredményei alapján) az Európai Unióhoz történı csatlakozás rövid távon pozitív változással járt néhány belépı országnál. Az 1973-ban csatlakozott országok adatai szerint a belépés után konjunktúra volt megfigyelhetı. Például Írország esetében páratlan volt a növekedés. A ’80-as években csatlakozott országok növekedési pályáján is megtalálható az ’80-as és ’90-es évek eleji mélypont. A csatlakozásuk idıpontjában a görög növekedés átlag alatti volt, míg a másik két ország esetében átlag körüli. 2004. május 1. óta hazánk is az Európai Unió tagja, ami a mezıgazdaságra nézve elınyökkel és hátrányokkal egyaránt jár. A német statisztikai hivatal elemzése szerint az EU-hoz 2004. május 1-jén csatlakozott 10 ország gazdasága a belépés óta eltelt 5 évben – változatlan árakon számolva – átlagosan 22,5 százalékkal nıtt. A legnagyobb növekedés Szlovákiában volt, 35,8%-os, a legkisebb mértékben Magyarország gazdasága nıtt, 9,9%-kal. Lengyelország bruttó hazai összterméke 23 %-kal, Csehországé 25,6%-kal növekedett. A régi uniós tagországok hazai összterméke az eltelt 5 évben az újakénál jóval kisebb mértékben, 8,3%-kal gyarapodott. Ehhez nagymértékben hozzájárultak az elıcsatlakozási és strukturális alapok forrásai.
2. A SAPARD-ban, az AVOP-ban és az NVT-ben rendelkezésre álló források a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának megkezdését szolgálták, a szükséges változások megvalósításához viszont szerények voltak. A SAPARD, az AVOP és az NVT tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos korábbi kételyek nem igazolódtak, a beadott pályázatok forrásigénye esetenként jelentısen meghaladta az elıirányzott pénzügyi keretet. A fı célkitőzések, prioritások jórészt teljesültek, de néhány intézkedés megvalósulásában módosítást igénylı aránytalanságok is jelentkeztek. Minden gazdálkodónak meg kell találni azt az utat – akár egyénileg, akár szövetkezve – ami a tevékenysége jövedelmezı és fenntartható folytatását biztosítja. Ehhez az elsıdleges támogatási forrásokat az EMVÁ-ra épülı Új Magyarország Vidékfejlesztési Program biztosítja. Ahogy Ángyán is írja: EU csatlakozásunk a gazdák szempontjából csak akkor lehet sikeres, ha igénybe tudják venni a helyzetüknek leginkább megfelelı uniós támogatási
136
formákat, képesek lesznek ezek legmegfelelıbb összetételét kialakítani, hangsúlyozva ugyanakkor a többfunkciós mezıgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás hosszútávú megvalósítását (Ángyán 2001, 2005a, 2005b). A fenntartható agrár- és vidékfejlesztés egységes rendszerben való szemlélete Magyarországon különösen fontos, mert a gazdálkodók, a vidékiek ettıl remélhetik életszínvonaluk javulását. (Csete, 2005) Az
elıcsatlakozási
és
strukturális
alapokból
érkezı
források
jelentıs
mértékben
járultak/járulnak hozzá a gazdálkodók beruházásaihoz, így az agrárgazdaság teljesítményéhez, a beruházások megvalósításában – a gazdálkodók várakozásai mellett – a támogatásoknak kulcsszerepe van. Az ÚMVP 4 tengelye mentén mintegy 1300 milliárd forint forrás használható fel 2007-2013 között, ennek közel fele a struktúra váltást szolgáló, agrármodernizációs célú fejlesztési forrás. A Program sikere alapvetıen a gazdálkodók döntéseitıl, támogatási programokban való részvételi szándékuktól függ. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban a gazdálkodók többsége gazdaságának további fejlesztését tervezi, beruházásokat szeretne végrehajtani. A döntéseik hátterében álló motivációk feltérképezéséhez kívánt hozzájárulni a disszertáció.
3. A kérdıíves felmérés eredményei szerint a gazdálkodók egy jelentıs része (elsısorban a kisebb méretőek) felkészületlenséget jelzett az Uniós csatlakozással kapcsolatban, ami figyelembe véve a közösségi agrárszabályozás sokrétőségét és bonyolultságát, akár komolyabb nehézségeket is jelenthetett volna a gazdálkodók számára. A kérdıíves megkérdezések alapján fontos kiemelni, hogy a gazdálkodók válaszai mérsékelten ugyan, de optimizmust sugároznak, hiszen fejleszteni, beruházni akar nagyrészük, a megtermelt jövedelmet
saját
gazdaságukba
visszaforgatni.
Ugyanakkor
gazdasági
döntéseik
megfontoltak, racionálisak. A támogatási lehetıségeket igyekeznek kihasználni, ha ezt gazdaságméretük és a rendelkezésre álló források lehetıvé teszik. a.) A gazdaságméretek bıvítését tekintve mérsékelt földmozgás volt kimutatható, a megkérdezett gazdálkodók többségének véleménye szerint a földvásárlási lehetıségeik az EU csatlakozással beszőkültek. A sokak által várt földár-robbanás elmaradt, a várakozások viszont további földár és bérleti díjemelkedést jeleznek. Mivel a földtörvény nem teszi lehetıvé a gazdasági szervezetek által történı földvásárlást, a megkérdezettek egyéni jelzései alapján megállapítható, hogy jelentıs társas vállalkozásoknál a magán célú földvásárlás,
137
amikor a vállalkozás vezetıi, tagjai vásárolnak termıföldet és azt bérbeadással hasznosítják. A földkérdés közmegegyezésen alapuló rendezése továbbra is megoldandó feladat az érintettek számára. Fontos befolyásoló tényezı lehet még (bár erre nem terjedt ki a vizsgálat) a külföldiek földvásárlásának tiltására vonatkozó moratórium, ami a Régió fekvése és a több éve itt gazdálkodó számos külföldi (elsısorban osztrák és német tulajdonú) egyéni és társas vállalkozás miatt emelendı ki. A megkérdezettek egyéni válaszai, elmondásai alapján az „egymás mellett élés” már régóta tart a külföldi gazdálkodókkal, a „földpiac lassan le van osztva”. A megkérdezett gazdálkodók közel ¾-ének vélekedése szerint az EU csatlakozás és az ezután jelentısen megemelkedı területalapú támogatás egyértelmően a földbérleti díjak emelkedését okozta. A válaszadók fele szerint a földbérleti díjak 25-50%-kal nıttek az EU csatlakozás után. b.) Az EU csatlakozással az addig elérhetı források többszörösének megszerzésére nyílt lehetıség a gazdálkodók számára mind a területalapú, mind a beruházási és vidékfejlesztési célú támogatásokat tekintve. Arra a kérdésre, hogy kedvezıbbnek tartja-e az új támogatási rendszert, mint a csatlakozás elıttit, a kérdıívet kitöltık 81 %-a válaszolt igennel. A pozitív megítélés magas aránya nem meglepı, hiszen a gazdálkodók (elsısorban a szántóföldi növénytermesztık) a 2004. elıtti támogatásaiknál összességében nagyobb támogatásokhoz jutottak. A dolgozat készítésének idıpontjában zajlik a 2009. évi gépberuházási támogatások beadása, amely az FVM jelzése szerint a 2013-as költségvetési idıszakban nagy valószínőséggel az utolsó géptámogatási lehetıség lesz. A gazdálkodóknak a jövıben, ezután a transzfer megszőnése után, a külsı források egyéb fajtáiból (kedvezményes hitelek, lízingek, garanciák), illetve a 2013. után még bizonytalanul tervezhetı közvetlen kifizetésekbıl származó jövedelemtöbbletbıl kell elsısorban beruházásaikat finanszírozniuk. Optimizmust jelez, hogy a kérdıívet kitöltık több mint fele, 55 %-a tervez a következı években támogatási pályázatot beadni. c.) A kérdıíves felmérés egyik fı célja a gazdálkodók beruházásainak felmérése, a beruházási motivációk és a finanszírozási háttér meghatározása, a beruházások nagysága és az árbevétel közti összefüggések feltárása, a jövıbeni beruházásokra vonatkozó modell felállítása volt. Minél nagyobb a gazdaságméret, annál nagyobb arányban finanszírozzák beruházásaikat támogatásból a gazdaságok. Tehát beigazolódni látszik az az állítás, hogy a támogatások elsısorban a nagy gazdaságokhoz jutnak. Ennek persze méretgazdaságossági oka is van, kis összegre a nagy adminiszrációs teher és járulékos (fix) költségek miatt nem érdemes pályázni.
138
A kvalitatív vizsgálatok során tapasztaltak alapján elmondható, hogy a kisebb gazdaságok mérsékeltebb éreklıdésének az „úgyis a nagyok nyernek csak” sztereotípia is oka lehet. A kapott eredmények szerint létezik egy pozitív kapcsolat a gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között, de az árbevételtıl való függésen kívül egyéb tényezık is jelentısen módosíthatják a tényleges beruházásokat. A determinációs együttható (r2) értéke 0,566, vagyis az árbevétel több mint 50%-ban határozza meg a beruházásokat, a többi véletlen hatás, vagy a modellbe be nem vont, egyéb tényezık szerepe érvényesül. A korrelációs együttható (r) értéke 0,753, ami szoros kapcsolatot jelez a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik értéke között. A reziduális szórás értéke magas, ami a véletlen eléggé jelentıs szerepét mutatja a beruházások alakulásánál. A felállított statisztikai modell alkalmas a gazdálkodók árbevétele és várakozásai alapján a beruházási volumen elırejelzésére, így hozzá tud járulni a támogatási programok sikeres megvalósításához, a gazdálkodók versenyképességének növeléséhez. d.) A gazdálkodók várakozásai mérsékelten voltak optimisták. Negatív várakozásokkal néz a jövı elé a megkérdezett gazdálkodók 16%-a, valamivel mint egyharmaduk számít stagnálásra, mintegy 50%-uk javulást vár. Megítélésem szerint a gazdálkodók válaszait nagymértékben befolyásolta, hogy a felmérés idıpontjában még csak két teljes gazdasági évet töltöttek Unión belül. Az elsı évek termékértékesítési lehetıségeit nagyban befolyásolta az Uniós csatlakozás, Magyarország a gyakorlatban is megismerkedhetett a közösségi intervencióval a gabonaágazat területén. Statisztikailag igazolt hipotézisem szerint pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók: 1. árbevételének nagysága és jövıre vonatkozó várakozásaik, 2. üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik, valamint 3. a különbözı várakozásaik között (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi) között. Az árbevétel nagysága nem befolyásolta az EU csatlakozással kapcsolatos várakozásokat, a 10 millió Ft árbevétel alatti és feletti gazdaságok 75,8, illetve 76,6%-a vélekedett úgy, hogy az EU csatlakozással javulni fog gazdaságának helyzete. Ez utóbbi számok némi „túlvárakozást” tükröznek, sokkal nagyobb azon válaszadók aránya akik pozitívan tekintettek az EU csatlakozás elé, 3 évvel a csatlakozás után már jóval kisebb részük ítélte meg kizárólag pozitívan saját gazdaságának általános helyzetét, jövedelmezıségét és termékértékesítési lehetıségeit. A gazdálkodók jelene jobban meghatározza beruházási döntéseiket, mint jövıbeni várakozásaik. 139
5. Tézisek, önálló, újszerő eredmények A doktori értekezésem célkitőzése az agrárgazdasági konjunktúra vizsgálata volt, az elsıdleges érintettek, a gazdálkodók körében végzett empirikus kérdıíves felmérés eredménye képezte a saját vizsgálatok primer adathalmazát. Széleskörő kutatásra adott lehetıséget a várakozások, a gazdálkodók jövıképének vizsgálata: hogy jellemezhetı a szerepe a szubjektív megítéléseknek a gazdasági szereplıknél, illetve hogy kapcsolódik az üzleti bizalom alakulása a beuházások volumenéhez, hozzájárulva így a gazdasági növekedéshez. A mezıgazdasági beruházások alakulásának vizsgálata mellett meg kívántam határozni a gazdálkodók motivációs tényezıit, modellszámítás segítségével kívántam feltárni a vizsgált sokaság jellemzıi és a beruházások közötti belsı összefüggéseket. Vizsgálni kívántam továbbá az Európai Unió elıcsatlakozási és strukturális alapjaiból hazánk számára elérhetı agrár- és vidékfejlesztési transzferek, mint a gazdasági növekedést megalapozó beruházások pénzügyi forrásainak eddigi és várható nagyságát. A disszertáció 1.3. fejezetében felállított hipotézisekkel kapcsolatban – az elvégzett primer adatokra alapozott empirikus kutatással és szekunder adatok, valamint más szerzık eredményeit is felhasználó-elemzı kutatások alapján – az alábbi eredményekre jutottam és fogalmaztam meg a téziseket. 1. Szekunder források alapján megállapítható, hogy az Európai Unióhoz történı csatlakozás rövid távon pozitív változással járt több belépı ország konjunktúra mutatóiban. 2. Az elıcsatlakozási és strukturális alapokból érkezı források jelentıs mértékben járulnak hozzá a gazdálkodók beruházásaihoz, így az agrárgazdaság teljesítményéhez. A 2004. elıtt elérhetı Sapard, a 2004-2007. között elérhetı AVOP és NVT források felhasználása teljesnek mondható, a 2007-tıl rendelkezésre álló ÚMVP források iránt is óriási érdeklıdés mutatkozik: a program elsı két évében a 7 éves keret közel felére érkezett be támogatási igény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos korábbi kételyek nem igazolódtak, a beadott pályázatok forrásigénye esetenként jelentısen meghaladta az elıirányzott pénzügyi keretet. A beruházások
megvalósításában
–
a
támogatásoknak kulcsszerepe van. 140
gazdálkodók
várakozásai
mellett
–
a
3. Pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között. A primer kutatási adatokra alapozott regressziós modell szerint az árbevétel jelentıs részben meghatározója a beruházások volumenének. A kapott eredmények szerint létezik egy pozitív kapcsolat a gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között (a modell magyarázó ereje 56%-os), de az árbevételtıl való függésen kívül egyéb tényezık is jelentısen módosíthatják a tényleges beruházásokat. 4. Pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók: árbevételének nagysága és jövıre
vonatkozó
várakozásaik;
üzleti,
termékértékesítési,
jövedelmezıségi
várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik; valamint a különbözı várakozásaik (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi) között. Sorrend állítható fel az egyes változók árbevételtıl való függésének mértéke alapján, így megállapítottam, hogy közepesnek mondható kapcsolatot mutat a jelenlegi jövedelmezıségi helyzet megítélése és az árbevétel, ennél gyengébb kapcsolat áll fenn a jelenlegi üzleti helyzet és a termékértékesítési lehetıségek megítélése, valamint az árbevétel között. Az árbevétellel a leggyengébb kapcsolatot az általános üzleti helyzetre, valamint a jövedelmezıségre vonatkozó várakozások mutatták. A különbözı várakozások közti belsı összefüggések igazolásán túl a kapcsolat erıssége alapján sorrendet tudtam felállítani a gazdálkodók beruházási döntéseinek alakulásában szerepet játszó konkrét befolyásoló tényezık között (kezdve a legerısebb kimutatott összefüggéssel, amely statisztikailag közepeshez közeli erısségőnek minısíthetı): a.) a saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége b.) a saját gazdaság jelenlegi általános üzleti helyzetének megítélése c.) a saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások d.) a termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások e.) a saját gazdaság általános üzleti helyzetére vonatkozó várakozások
141
6. További kutatási irányok A kutatás, bár több új és újszerő eredményt adott, számos további kutatási irányt is felvet. Így:
•
Az agrárgazdasági konjunktúra mutatók mélyebb összefüggés vizsgálata lenne indokolt, erre a terjedelemi korlátok és a primer kutatások elıtérbe helyezése a dolgozatban nem adtak lehetıséget.
•
A strukturális alapokból származó agrár- és vidékfejlesztési források (különösen az ÚMVP mid-term és a következı, 2013-2020-as programozási idıszak ex ante értékelése) sürgetı feladat.
•
Primer
kutatásom
a
Nyugat-dunántúli
Régió
viszonyait
tükrözi,
országos
reprezentativitással nem bír, de iránymutatásul szolgálhat specifikus agrár-konjunktúra vizsgálatokhoz. •
A kérdıíves felmérés egy „pillanatfelvételként” jellemezhetı, a klasszikus konjunktúra vizsgálatokban alkalmazott indexszámítás (a várakozások idıbeli alakulásának bizalmi indexekkel történı jellemzése) nem volt megvalósítható, de a kutatások folytatásaként indokolt lenne. A felmérés rendszeressé tételével a változások dinamikája is kimutatható lenne és az Uniós csatlakozás óta eltelt hosszabb idıszak válna értékelhetıvé.
•
További kutatásokra ad lehetıséget a bizalmi indexek összehasonlító viszgálata. Speciális, kizárólag az agrárgazdaság szereplıi körében végzett konjunktúra felmérés, összehasonlítva az általános bizalmi index vizsgálatokkal további számos új elemzésre adna lehetıséget.
A témához tágabb értelemben kapcsolódóan és személyes motivációimat is beleszıve további kutatási irányként a mezıgazdasági termelés extern hatásainak számbavételi, mérési lehetıségeinek vizsgálatát tervezem. A téma különösen idıszerő, dán, holland és német agrárgazdasági kutatóintézetek kiemelt kutatási témáját jelenti napjainkban. A termelés külsı hatásainak tudományos eredményekkel való alátámasztásával, az elıállított közjavak számbavételével, a mezıgazdaság számos funkciójának elemzésével a felhasznált pénzügyi források társadalmi elfogadottsága is növelhetı.
142
7. Összefoglalás
A disszertáció célja az agrárgazdasági konjunktúra vizsgálata, az Európai Unió elıcsatlakozási és strukturális alapjaiból hazánk számára elérhetı agrár- és vidékfejlesztési források elemzése, valamint a várakozások, a gazdálkodók jövıképének vizsgálata volt, négy kutatási hipotézis került megfogalmazásra. A szakirodalmi áttekintés fejezetében sorra veszem a magyar agrárgazdaság fejlıdését a ’60as évektıl napjainkig, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának kialakulását, reformajait és jövıjét, bemutatom a gazdasági növekedést megalapozó beruházások pénzügyi forrásait, áttekintem a konjunktúra vizsgálatok módszertanát és bamutatom a vizsgált Nyugat-dunántúli Régiót. A 3. fejezet tartalmazza a kutatás módszertanát és eredményeit. A statisztikai, ökonometriai módszerek közül öszzefüggésvizsgálatot alkalmaztam kereszttábla elemzéssel, asszociációs együtthatók számításával, illetve korreláció és regresszió számítást. Az adatok elemzése SPSS 16.0. szoftverrel történt. A 4. fejezetben következtetéseket és javaslatokat fogalmazok meg a kapott kutatási eredmények alapján, összevetve más szakirodalmi forrásokkal. A kutatási eredmények alapján megfogalmazott tézisek szerepelnek az 5. fejezetben, amelyek alapján további kutatási irányok meghatározását tartalmazza a 6. fejezet. A disszertáció összefoglalással (7. fejezet) és a felhasznált szakirodalmak jegyzékével (8. fejezet) zárul.
143
8. Irodalomjegyzék 1. Abayné Hamar E. – Molnár M. – Marselek S. (2005a): Az Agrár-élelmiszeripar munkaerıhelyzetének változásai hazánkban 1990-tıl napjainkig. NKFP-2004/4014-04 tanulmány. 2. Abayné Hamar E. – Vajsz. T. – Pummer L. (2005b): A magyar mezıgazdaság nemzetközi versenyképességének összetevıi. XLVII. Georgikon Napok, Keszthely. 3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2003: Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. www.fvm.hu
Földmővelésügyi
és
4. Agrárgazdasági Figyelı (2009): AKI Statisztikai Osztály, I. évf. 1. szám 5. Agricultural Situation and Prospects in the Central European Countries (1998) European Commission Directorate General for Agriculture (DG VI) Working document p. 120. 6. Alvincz J. (2000): Az állami támogatások és elvonások alakulása a magyar élelmiszergazdaságban. Gazdálkodás. XLIV. évfolyam. 2. szám 7. Alvincz J. – Guba M. (2003): Beruházás és jövedelemtermelés az ezredforduló mezıgazdaságában. Gazdálkodás, XLVII. Évf. 1. szám. p. 40-51. 8. Antal K. – Guba M. – Kovács H. (2004): A magyarországi agrárgazdaság helyzete az uniós taggá válás küszöbén, Gazdálkodás, 2. szám, p. 1-14. 9. Általános Mezıgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2005). KSH, Budapest 10. Általános Mezıgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2007). KSH, Budapest 11. Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar környezetgazdálkodás. Agroinform Kiadóház, Budapest, p. 308.
útkeresés
és
a
12. Ángyán J. (2005a): Az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés, Agrárium, 2005. február, p. 18-21. 13. Ángyán J. (2005b): Az európai agrárfinanszírozás új, ökoszociális útja és a magyar vidék számára felkínált lehetıségei. EU Working Papers. 4/2003. p. 12. 14. Babbie, E. (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassa Kiadó Budapest, p. 212. 15. Bánhegyi G. (2003): A földbirtoklás formái, szabályozása, a földhasználat nyilvántartása. PhD értekezés. Keszthely. 16. Beruházási támogatások elszivárgása (2009) EMVA Kft. Gödöllı, p. 23.
144
17. Beutel J. (2002): The economic impact of objective 1 interventions for the period 2000 – 2006. Final Report to the Directorate-General for Regional Policies. Konstanz, Germany. 18. Bihari Zs. (2004): SAPARD támogatások szerepe a mezıgazdasági beruházások finanszírozásában, XLVI. Georgikon Napok, Keszthely 19. Bíró Sz. – Dorgai L. (2005): Az EU vidékfejlesztési politikájának jövıje. AKI, Budpest p. 40. 20. Boér E. (1927): A konjunktúra elmélete. Budapest, Grill. 21. Bradley – Morgenroth (2004): A Study of the Macro-economic impact if the reform of EU Cohesion Policy. The Economic and Social Research Institute. Dublin. 22. Buckwell Report (1998): Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe. www.ec.europa.eu 23. Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika – vidékpolitika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, p. 463. 24. Cooper, T. – Hart, K. – Baldock, D. (2009): The Provision of Public Goods Through Agriculture in the European Union, Report Prepared for DG Agriculture and Rural Development, Contract No 30-CE-0233091/00-28, Institute for European Environmental Policy: London. 25. Csatai R. – Koltai J. – Réder O. (2006): A Nyugat-dunántúli Régió állattenyésztı üzemei a 2000-es években. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös 26. Csete L. (2005): The sustainable system of agriculture and countryside development, Gazdálkodás, 12. sz. különkiadás, p. 7-18. 27. Czárl A. (2002): A SAPARD tervek összehasonlítása, Gazdálkodás, 2. szám, p. 35-41. 28. Czárl A. – Gyenge B. (2004): An opportunity of advance for EU candidate countries: SAPARD as a learning programme, Gazdálkodás, 8. sz. különkiadás, p. 17-25. 29. Darvas Zs. – Andrew K. R. – Szapáry Gy. (2005): A fiskális divergencia és a konjunktúraciklusok együttmozgása – a felelıtlen fiskális politika az aszimmetrikus sokkok forrása. Közgazdasági Szemle, LII. Évf. 2005. december, p. 937-959. 30. Dorgai L. (szerk., 2004): A nemztei birtokrendezési stratégia. Budapest, AKI. p. 172. 31. Dorgai L. – Keszthelyi Sz. – Miskó K. (2004): A gazdasági életképesség kritériumai az EU-ban és Magyarországon, s az ezeknek nem megfelelı gazdaságok jövıbeni esélyei, különös tekintettel támogatásuk lehetıségeire és módjaira. AKI, Budapest. p. 71.
145
32. Dorgai L. – Udovecz G. (2009): A közvetlen agrártámogatások feltételezett csökkentésének becsült hatásai Magyarországon. Gazdálkodás, 53. évf., 2. szám, p. 128-144. 33. European Commission (2003): The joint harmonised EU Programme of Business and Consumer Surveys. User Guide. DG Economic and Financial Affairs. Economic studies and research. Business surveys. 34. Fehér K. (2001): Növénytermesztésünk és az Európai Unió, VE GMK, Keszthely, p. 311. 35. Fischler, F. (2002): Speech in the CAP mid-term review (www.europa.eu.int) 36. Fodor D. – Kocsondi T. – Kocsondi J. (2006): A LEADER+ indulása Magyarországon, Gazdálkodás, 4. szám, p. 83-89. 37. Forgács Cs. (2003): A mezıgazdaság helye és szerepe a vidékfejlesztésben. Gazdálkodás XLVII. évf. 4. szám, p. 70-81. 38. Forman B. (2003): Az Európai Unió Strukturális és Elıcsatlakozási Alapjai, Interpress Kiadó, p. 397. 39. FVM (2009): A magyar mezıgazdaság és élelmiszeripar számokban. www.fvm.hu 40. Greif, F. (2004): „Pushing” & „Pulling“ Forces in the Regional Economy. WEU International Conference, Mosonmagyaróvár. 41. Hajdú J. (2009): A mezıgazdaság gépesítésének fejlıdési irányai. FVM MGI 42. Hajdú J. – Peszeki Z. – Takács I. (1996): A mezıgazdaság mőszaki-termelı kapacitásának értékelései. MTA Agrár-Mőszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllı, 1. kötet. p. 230-233. 43. Halmai P. (2002): Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, Budapest, p. 345. 44. Halmai P. (2004): A reform ökonómiája. EU Közös Agrárpolitika: Fordulópont vagy kiigazítás? KJK-Kerszöv Kiadó. Budapest. p. 306. 45. Halmai P. (2008): A KAP után KAV. In Magyar Mezıgazdaság 63. évf. 2008. április 30. p. 6-7. 46. Harcsa I. – Kovách I. – Szelényi I. (1994): A posztszocialista átalakulási válság a mezıgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 1994/3. p. 15-43. 47. Harvey, D. R. (1988): Food Mountains and Famines: The Economics of Agricultural Policies. Inaugural Lecture at the University of Newcastle upon Tyne, p. 26. 48. Havas I. (1926): A Konjunktura-barométer. Korunk, 1926. március
146
49. Hegedősné Baranyai N. (2007): Agrárgazdasági folyamatok vizsgálata idısormodellek alkalmazásával. PhD értekezés, Keszthely, p. 133. 50. Hegyi J. – Kacz K. – Kettinger A. (2007): Nyugat- Dunántúl gazdasági szervezeteinek felmérése ökonómiai méretük tükrében. Tradíció és Innováció Nemzetközi Tudományos Konferencia. Gödöllı, 2007. december 3-5. 51. Hodina P. (2008): Az agrárgazdaság eredményei és az elmulasztott lehetıségei. In. Szőcs I. (szerk., 2008): Az EU-tagság hatása a magyar agrárgazdaságra. MAE Budapest. p. 37-42. 52. Hoós J. (2003): Konjunktúra- és piackutatás. Aula Kiadó, p. 272. 53. Horváth G. – Palkovics M. (2006): A jövedelmi viszonyok szociális következményei a mezıgazdaságban, Gazdálkodás, 50. évfolyam, 1. szám. p 66-71. 54. Hurta H. (2005): Növekedés, mint a versenyképesség egyik tényezıjének elemzése néhány európai ország vonatkozásában. „Verseny élesben” Európa-napi konferencia Mosonmagyaróvár, 2005. május 5-6. 55. Husti I. (2003): Mezıgazdasági vállalkozásaink gépesítésének ökonómiai problémái, SZIE Gépészmérnöki Kar, Mőszaki Gazdaságtani Tanszék, Gödöllı 56. Jelentés az agrárgazdaság 2007. évi helyzetérıl, FVM Budapest, 2008. augusztus. p. 122. 57. Juhász A. – Kartali J. – Hartmut W. (2002): A magyar agrár-külkereskedelem a rendszerváltás után. AKI Budapest p. 135. 58. Juhász A. – Hartmut W. (2009): Kísérlet a kör négyszögesítésére. Magyar Mezıgazdaság. 64. évf. 28. szám. p. 12-14. 59. Juvancic, L. (2006): EU Rural Development Policy in the New Programming Period: Challenges Ahead and Implications for Acceeding Countries. Plenary Presentation, 1st International Conference on Agriculture and Rural Development, November 23-25, 2006, Topusko, Croatia 60. Kacz K. – Hegyi J. (2004): A Nyugat-Dunántúli Régió mezıgazdaságának földhasználati és gazdaságszerkezeti jellemzıi. Gazdálkodás, XLVIII. Évfolyam, 5. szám, p. 81-89. 61. Kapronczai I. – Rideg M. – Szénai L. (1980): Szabályozás-reagálási vizsgálatok fıbb tanulságai a termelıszövetkezetekben. Budapest. Szövetkezeti Kutató Intézet. p. 64 62. Kapronczai I. (2003): A magyar mezıgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p. 147. 63. Kapronczai I. (2009): Az agrárgazdaság elmúlt éve (I.) Magyar Mezıgazdaság. 64. évf., 2009. szeptember 16. p. 14-15.
147
64. Kapronczai I. – Vágó Sz. (2009): Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei. AKI Budapest. p. 33. 65. Kapronczai I. (szerk. 2005): A mezıgazdasági termelık alkalmazkodóképességének jellemzıi (gazdálkdói válaszok idıszerő kérdésekre). Agrárgazdasági Tanulmányok. 2005. 6. szám, AKI, Budapest. p. 205. 66. Kerékgyártó Gyné – L. Balogh I. – Sugár A. – Szarvas B. (2008): Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben. Aula Kiadó, Budapest. p. 446. 67. Kiss J. (2002): A magyar mezıgazdaság világgazdasági mozgástere, Akadémiai Kiadó Rt., Budapest, p. 406. 68. Kiss J. (2004): Az EU Közös Agrárpolitikájának 2003. évi reformja, Gazdálkodás, 5. szám., p. 1-25. 69. Kiss J. (2006): Az EU agrárpolitikai dilemmái, Gazdálkodás, 1. szám, p. 27-46. 70. Kiszely K. – Sándor I. (2002): Integráció, jogharmonizáció, mezıgazdasági politika, Agroinform Kiadóház, Budapest, p. 156. 71. Kleffmann & Partner Kft. (2007): A gazdálkodók beruházási kedve. In. Magyar Mezıgazdaság. 62. évf. 2007. máj. 9. szám. p. 38. 72. Kovács E. – Szeles P. – Bacsi J. (2002): The Sapard Program in Hungary: Problems and Perspectives, Journal of Central European Agriculture, Volume 3, No. 3, p. 217230. 73. Kovács G. – Udovecz G. (2005): A magyar mezıgazdaság elsı éve az Európai Unióban, Gazdálkodás, 5. szám., p. 1-10. 74. Kovács G. (2006): A KAP reform várható hatásai a mezıgazdasági üzemek termelésére és a földhasználati viszonyokra. AKI Budapest p. 97. 75. Kovács H. (2008): Költségvetési kapcsolatok hatása a magyar mezıgazdaság jövedelmezıségére. PhD értekezés. Gödöllı. 76. Kovács L. (2006): Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program – elırehaladás és megválaszolatlan kérdések, XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely 77. Kovács T. (2003): Vidékfejlesztési politika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, p. 284. 78. Kökényesi J. – Andriska Sz. (szerk. 2002): Általános közigazgatási ismeretek, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest www.csongrad-megye.hu/eu/eu_szerv_jog.pdf 79. Kölcsei T. (2004): Vidékfejlesztési kilátások az EU-ban (2007-2013), Gazdálkodás, 2. szám, p. 75-77.
148
80. Laczka É. (2007): A magyar mezıgazdaság az EU-csatlakozás körüli években, 20002005. In. Statisztikai Szemle, 85. évf. 1. szám. p. 5-20. 81. Lakner, Z. – Somogyi, S. – Cain, P. J. (1999): An industry in transition – a case-study of Hungarian agriculture, Farm Management, Vol.10., No. 5. 82. Lengyel L. (2005a): A hazai SAPARD pályázatok tapasztalatai és tanulságai, Gazdálkodás, 1. szám, p. 1-13. 83. Lengyel L. (2005b): AZ AVOP pályázatok néhány jellemzıje, avagy okultunk-e a SAPARD tapasztalataiból, XLVII. Georgikon Napok – 15. ÖGA találkozó, Keszthely 84. Lengyel L. (2006): Az AVOP pályázatok vizsgálatának néhány tapasztalata, Gazdálkodás, 3. szám, p. 1-12. 85. Lentner Cs. (2004): A magyar agrárfinanszírozás jellemzıi az EU csatlakozás küszöbén, Gazdálkodás, 1. szám, p. 69-78. 86. Lóránd B. (2008): Regionális fejlesztések értékelésének problematikája az Európai Unióban. In. Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, p. 153-166. 87. Maácz M. (2005): Vidékfejlesztési támogatások 2005-ben, Gyakorlati Agrofórum, 8. szám, p. 7-14. 88. Maddala, G. S. (2004): Bevezetés az ökonometriába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 704. 89. Magyarország mezıgazdasága, 2005. Gazdaságszerkezeti összeírás. KSH, Budapest 2006. 90. Magyarország SAPARD terve 2000 – 2006: Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. www.fvm.hu 91. MEANS füzetek 1999. Váti Kht., Budapest. 92. Merkel K. – Felkai B. O. (2008): Agrárgazdasági Információk 2008. 8. szám, AKI, Budapest Gazdaságelemzési Igazgatóság Pénzügypolitikai Osztály 93. Mezıgazdasági Statisztikai Évkönyv 2005, KSH, Budapest, p. 357. 94. Molnár T. (2001): Társadalmi-, gazdasági struktúrák regionális jellemzıi a NyugatDunántúlon. PhD értekezés. Keszthely 95. MVH támogatási adatok www.mvh.gov.hu 96. Nagy S. (1974): A gazdasági el:rejelzés irodalma. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest.
149
97. Nagy F. – Szentirmay A. – Káldi J. (2002): Magyarország vidékfejlesztési támogatási esélyei az EU-ban, Gazdálkodás, 3. szám, p. 20-24. 98. Nemes Nagy J. – Tagai G. (2008): Területi egyenlıtlenségek („durva” és „finom” struktúrák) MRTT Vándorgyőlés, Gödıllı. Konferencia elıadás. 99. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire 2004: Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. www.fvm.hu 100. Neszmélyi A. (2005): Interplay between the European Commission and Member states – Review of subsidy withdrawals by the new member states, Gazdálkodás, 12. sz. különkiadás, p. 28-36. 101. Németi L. (2003): A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón, Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, p. 201. 102. Nyugat-dunántúli Operatív Program. www.westpa.hu 103. Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában (2009), Statisztikai Tükör, III. évfolyam 61. szám, p. 10 104. OECD Territorial Reviews: Hungary 2001, OECD, Paris, pp. 220. 105. Öt esztendı a kibıvült Európában (2009). In Magyar Mezıgazdaság. 64. évfolyam 19. szám. p. 8-9. 106. Palánkai T. (2001): Az európai integráció gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest 107. Palkovits I. (szerk, 2003): Economic development strategy of the West-Pannonia EuRegion 2004-2006. RHTI kiadvány 108. Péter E. – Weisz M. – Kovács E. (2006): Analysis of Hungarian Agricultural and Retail Trade (2001-2005). Acta Agriculturae Serbica, Vol. XI, 21 (2006) p. 63-73. 109. Polverari, L. – Bachtler, J. (2004): Assessing the Evidence: The Evaluation of Regional Policy in Europe. European Policies Research Centre, University of Strathclyde, Glasgow. 110. Popp J. (2003): KAP-reform és a többfunkciós mezıgazdaság, Gazdálkodás, 4. szám, p. 48-69. 111. Popp J. (2004): Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere, Európai Agrárpolitikai Kft., Budapest, p. 320. 112. Popp J. – Potori N. (2005): A magyar agrártámogatások alalkulása nemzetközi kötelezettségvállalásaink (OECD, WTO) tükrében. AKI Budapest. p. 51. 113. Popp J. – Potori N. – Udovecz G. (2004): A közös agrárpolitika 2003. évi reformja, Gazdálkodás, 10. sz. különkiadás, p. 46.
150
114. Popp J. – Potori N. – Udovecz G. (2008): A versenyesélyek javításának lehetıségei a fıbb termékpályákon. AKI Budapest. p. 156. 115. Potori N. – Udovecz G. (2004): Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar mezıgazdaságban 2006-ig. AKI. Agrárgazdasági tanulmányok 2004. 7. szám. p. 105. 116. Pusztainé Káldi J. – Németh A. (2005): Overview of the Hungarian agricultural support system in operation, Gazdálkodás, 12. sz. különkiadás, p. 41-47. 117. Rieger L. – Palkovics M. – Bánhegyi G. (2006): Intervenció és gazdasági magatartás. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely. 118. Rieger L. – Szıke Gy. (2009): Példa lehet-e a KAP számára az USA új agrártámogatási (árbevétel biztosítási) eszköze? LI. Georgikon Napok, Keszthely. 119. Samuelson, P.A. – Nordhaus, W. D. (1997): Közgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 120. SAPARD Annual Report – Year 2000 www.fvm.hu 121. Solt K. (2001): Makroökonómia. Trimester Kiadó, Tatabánya. p. 230. 122. Somogyi S. (szerk. 2002): A tudomány módszertana. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, p. 308. 123. STAR Working Documents (2002). www.ec.europa.eu 124. Székely Cs. – Dunay A. (2002): Az EU csatlakozás várható hatásai a magyar mezıgazdasági vállalkozásokra, Gazdálkodás, 6. szám, p. 1-12. 125. Szőcs A. (2008): A mezıgazdaság fejlettségének regionális különbségei. Változások a rendszerváltástól napjainkig. KSH, Szeged. p. 203. 126. Szőcs I. – Csendes B. (2002): A földárak néhány elméleti kérdése napjaink hazai mezıgazdaságában. Gazdálkodás, XLVI. Évfolyam, 1. szám. p. 31-36. 127. Tell I. – Salamon L. – Salamon I. (2006): A mezıgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztési lehetıségei a Nyugat-Dunántúli régióban. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös 128. Tóth I. J. (2000): Vállalati és lakossági konjunktúra felmérések Magyarországon. KTK/IE Mőhelytanulmányok 2000/6. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. 129. Tóthné Lıkös K. – Bedéné Szıke É. – Gabrielné Tızsér Gy (2008): EU országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján, Bulletin of the Szent István University, p. 101-111 130. Tusor K. (2005): A SAPARD program értékelése, A falu, 3. szám, p. 39-46.
151
131. Udovecz G. (2000): Jövedelemhiány és versenykényszer a magyar mezıgazdaságban. Agrárgazdasági Tanulmányok. AKII. Budapest. 2000. 1. p. 143. 132. Udovecz G. (2004): Mezıgazdasági folyamatok Közép-, Kelet-Európában. Élelmezési ipar LVIII. évf. 11. szám. p. 335-339. 133. Udovecz G. – Popp J. – Potori N. (2009): A magyar agrárgazdaság versenyesélyei és stratégiai dilemmái, Gazdálkodás. 53. évf., 1. szám. p. 2-15. 134. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2006 Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. www.strategia.fvm.hu 135. ÚMVP IH (2009): Jelentés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásának 2008. évi elırehaladásáról, ÚMVP MB ülés anyaga, Budapest. 136. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2006 Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. www.strategia.fvm.hu 137. Varga Gy. (2002): Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásának agrárgazdasági kérdései és ezek társadalmi kihatásai. Szakértıi tanulmány, Budapest. p. 32. 138. Várnai É. – Matolcsy J. – Mezısi B. (2009): EU Funds in Central and Eastern Europe (CEE) – Progress report. 2007–08 KPMG Budapest p. 68. 139. Vásáry M. (2008): Az EU csatlakozás hatása a magyar agrárgazdaságra. A követlen támogatások és a magyar KAP adaptáció. In. Szőcs I. (szerk., 2008): Az EU-tagság hatása a magyar agrárgazdaságra. MAE Budapest. p. 6-36. 140. Veress L. – Nagy B. – Tanka E. – Szeremley B. – Márton J. (2004): A magyar mezıgazdasági politika és vidékfejlesztés jövıképe, Gazdálkodás, 6. szám. p. 64-74. 141. Vizvári B. – Bacsi Zs. (2003): Structural Problems in Hungarian Agriculture after the Political Turnover, Journal of Central European Agriculture, Volume 4, No. 2, p. 175184. Statisztikai, szakigazgatási honlapok: www.eurostat.com www.fvm.hu www.ksh.hu www.mvh.gov.hu
152
A disszertációhoz felhasznált, de nem hivatkozott irodalmak jegyzéke 1. Agrármonitor (2009): Az agrárium helyzete és kilátásai 2009. tavaszán. 2009/1. szám. KOPINT-TÁRKI Konjunktúra Kutató Zrt és Agrár Európa Tanácsadó Kft. Budapest 2. Barna K. (2005): A regionális versenyképességet befolyásoló tényezık vizsgálata a Dél-Dunántúli Régióban. „Verseny élesben” Európa-napi konferencia Mosonmagyaróvár, 2005. május 5-6. 3. Barrow, R. J. (1999): Inequality, Growth and Investment. NBER Working Paper No. 7038, March 1999. 4. Bassanini, A. – Scarpetta, S. – Hemmings, P. (2001): Economic growth: The role of policies and institutions. Panel data evidence from OECD Countries Economics Department Working Papers No.283 p. 70. 5. Bródy A. (1980): Ciklus és szabályozás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 6. Bródy A. (1995): Növekedés, csıd és ciklusok. Közgazdasági Szemle, XLII. Évf. 7-8. szám. p. 650-666. 7. Bródy A. (2003): Arány, ütem és forma. A ciklusok alaktanához. Közgazdasági Szemle, L. évf. febr. p. 136-151. 8. Burgerné Gimes A. (2002): A mezıgazdaság tıkeellátottsága. Gazdálkodás, XLVI. Évf. 4. szám. p. 22-28. 9. CAP reform – a long term perspective for www.europa.eu.int/comm/agriculture/mtr/index_en.htm
sustainable
agriculture,
10. Csáki Cs. (1994): Merre tart Kelet-Közép-Európa mezıgazdasága? Közgazdasági Szemle, XLI. Évf. 7-8. szám. p. 606-620. 11. Csáki Cs. (2000): A világkereskedelmi tárgyalások újabb fordulója és a magyar mezıgazdaság. Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf. máj. p. 444-456. 12. Csete L. – Láng I. (2004): Fenntartható agrárgazdaság és vidék. MTA. Társadalomkutató Központ, Budapest. 13. Darvas Zs. – Simon A. (1999): A növekedés makrogazdasági feltételei. MNB Füzetek, 1999/3. 14. Darvas Zs. – Simon A. (1999): Tıkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés. Közgazdasági szemle, XLVI. Évf. szept. p. 749-771. 15. Erdıs T. (2000): A fenntartható növekedés egyensúlyi feltételei I. Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf. február. P. 101-115. 16. Erdıs T. (2000): A fenntartható növekedés egyensúlyi feltételei II. Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf. március. P. 215-229. 153
17. European Commission DG Agriculture and Rural Development (2007): Prospects for Agricultural Markets and Income int he European Union 2006-2013. 18. European Commission DG Regional Policy (2003): A Study of the Efficiency of the Implementation Methods for Structural Funds. Final Report. 19. Fehér I. – Smolcz E. (1997): Az EU csatlakozás és az agrárterületek egyenlıtlen kilátásai. Gazdálkodás, XLI. Évf. 2. szám. p. 28-32. 20. Gabisch, G. – Lorenz, H. W. (1987): Business Cycle Theory. Sprinder-Verlag, Berlin. 21. Granger, C. W. – Newbold, P. (1977): Forecasting Economic Time Series. Academic Press. New York-San Francisco-London. 22. Grigg, D. B. (1980): A világ mezıgazdasági rendszerei. Mezıgazdasági Könyvkiadó. 23. Hajós L. (szerk., 2000): Mezıgazdasági szövetkezetek az Európai Unióban. Trendek és kérdések a XXI. Század elıestéjén. Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, p. 199. 24. Hall, R.E. – Taylor, J. B. (1997): Makroökonómia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 25. Iványi K. (1998): A nemzetközi konjunktúrakutatás országelemzés külgazdaságpolitika alapjai. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest.
és
a
26. Kapronczai I. – Udovecz G. (1997): Mezıgazdasági beruházások és az agrárpolitika. Gazdálkodás, XLI. évf. 5. szám. p. 9-24. 27. Karsai G. (2006): Ciklus és trend a magyar gazdaságban 1990-2005 között. Közgazdasági Szemle, LIII. évf. 2006. június, p. 509-525. 28. Keszthelyi Sz. – Törzsök Á. (2007): Termelékenység és hatékonyság. Magyar Mezıgazdaság, 62. évf. 2007. március 7., p. 8-9. 29. Kornai J. (1996): Kiigazítás recesszió nélkül. Közgazdasági Szemle, XLIII. Évf. júlaug., p. 585-613. 30. Kovács G. – Udovecz G. (2003): A mezıgazdasági vállalkozások jövedelmezısége az Európai Unióban és Magyarországon. Gazdálkodás, XLVII. Évf. 3. szám. p. 1-17. 31. Macroeconomic and Financial Sector Stability Developments in Candidate Countries (2002). Information Note by the Commission of the European Communities, Brussels. 32. Magyar T. (2003): A vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az AGENDA 2000 félidejekor. Gazdálkodás, XLVII. évf. 2. sz., p. 5-15. 33. Major I. (1993): Gazdasági egyensúly, növekedés és privatizáció az átmenet idıszakában. Közgazdasági Szemle, XL. Évf. 12. szám. p. 1019-1035.
154
34. McCormick, J. (1996): The European Union – Politics and Policies, Westview Press: Boulder, Colorado 35. Meyer, D. (1995): Az új növekedéselmélet. Közgazdasági Szemle, XLII. Évf. 4.sz. p. 387-398. 36. Mohácsy G. (2003): Vidékfejlesztési támogatások az EU csatlakozás után (20042006). Gazdálkodás XLVII. évf. 6. szám, p. 19-26. 37. Molnár L. – Skultéty L. (1999): A beruházások alakulása 1992-1998 között. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. december. p. 1041-1058. 38. Nemessályi Zs. (2008): Térvesztés és más válságjelek. Magyar Mezıgazdaság, 63. évf., 2008. április 23., p. 30-31. 39. Nordhaus, W.D. – Tobin, J. (1973): Is Growth Obsolete? In: Milton Moss (ed.), The Measurement of Economic and Social Performance, Studies in Income and Wealth, Vol. 38, NBER, 1973. 40. Novák Cs. (1999): Konjunktúraciklusok különbözısége az Európai Unió néhány nagy országában. Mőhelytanulmányok. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet. Budapest. 41. Novák Z. (2006): A gazdaságszerkezeti összeírás fıbb eredményei a NyugatDunántúlon. KSH Gyıri Igazgatósága, p. 30. 42. Orlandi, F. – Pichelmann, K. (2000): Disentangling trend and cycle in the EUR-11 unemployment series. Economic Papers No. 140, European Commission, DG for Economic and Financial Affairs, Brussels. 43. Osztrogonácz I. – Singh M. K. (2007): The development of the agricultural sector in the rural areas of the Visegrad Countries. Tradíció és Innováció, Nemzetközi tudományos konferencia, Gödöllı, 2007. december 3-5. 44. Paánkai T. (2001): Az Európai Integráció gazdaságtana, Aula, Budapest, p. 379. 45. Popp J. (2003): KAP-reform és a többfunkciós mezıgazdaság. Gazdálkodás, XLVII. évf. 4. szám, p. 48-65. 46. Pouliquen, A. (2001): Competitiveness and Farm Incomes in the CEEC Agri-Food Sectors. Internal document, European Commission, Brussels. 47. Real Convergence in candidate countries – past performance and scenarios in the preaccession economic programmes. (2001) Executive summary and background note by the European Commission DG Economic and Financial Affairs, Brussels. 48. Sala-I-Martin, X. (2002):The World Distribution of Income (estimated from Individual Country Distributions) NBER Working Paper No. 8933, May 2002.
155
49. Sala-I-Martin, X. (2002): The Disturbing “Rise” of Global Income Inequality. NBER Working Paper No. 8904, April 2002. 50. Scarpetta, S. - Bassanini A. – Pilat D. – Schreyer P. (2000): Economic growth in the OECD area: Recent trends at the aggregate and sectoral level. OECD Economics Department Working Papers No.248 p. 128 51. Schumpeter, J. A. (1980): A gazdasági fejlıdés elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 52. Sipos A. – Halmai P. (1988): Válaszúton az agrárpolitika. A mezıgazdaság szervezeti rendszere a reformfolyamatban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. p. 305. 53. Somai M. (2008): KAP: bizonytalan jövı. Magyar Mezıgazdaság 63. évf. 2008. július 16. p. 8-9. 54. Szakolczay Gy. (szerk. 1963): A gazdasági fejlıdés feltételei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 55. Szakolczay Gy. (szerk. 1967): A gazdasági növekedés feltételei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 56. Tanka E. (2001): Megmaradásunk, a föld. Magyar földtörvény és európai uniós integráció. Kairosz Kiadó, Budapest, pp.196 57. Tenk G. (1999): A magyar mezıgazdaság fejlesztésének finanszírozása I-II. Gazdálkodás, XLIII. Évf. 4. szám. p. 39-48., 5. szám. p. 56-60. 58. Tomcsányi P. (2004): Gondtalanabb gondolkodás. CD-ROM. Budapest, Szent István Egyetem. 59. Tóth I. J. – Árvai Zs. (2001): Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség. Közgazdasági Szemle, XLVIII. Évf. december. P. 1009-1038. 60. Törzsök É. (2002): Ausztria agrárgazdasága az Európai Unióban, Mezıgazda Kiadó, p. 211. 61. Udovecz G. (2001): Az agrárgazdaság nemzetgazdasági súlya és fejlesztése. Gazdálkodás, XLV. évf. 4. szám. p. 1-7. 62. Valentinyi Á. (1995): Endogén növekedéselmélet. Közgazdasági Szemle, XLII. évf. június, p. 582-594. 63. Varga Gy. (1996): Az agrárgazdaság és az agrárpolitika helyzete, kérdıjelei és legfıbb teendıi az EU csatlakozás tükrében. Gazdálkodás XL. évf. 6. szám, p. 1-11. 64. Vásáry M. (2007): Prospects of the agricultural subsidies in the EU. Tradíció és Innováció, Nemzetközi tudományos konferencia, Gödöllı, 2007. december 3-5. 65. Villányi J. (2007): A kelet-özép-európai régió mezıgazdasági versenyhelyzetének vizsgálata. Tradíció és Innováció, Nemzetközi tudományos konferencia, Gödöllı, 2007. december 3-5. 156
Mellékletek: 1. melléklet Kérdıív Az „Agrárgazdasági konjunktúra-vizsgálatok” címő kutatáshoz
A kérdıívben feltüntetett kérdésekkel és válaszokkal a mezıgazdasági vállalkozások beruházásokkal, támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatairól és a jövıre vonatkozó várakozásaikról szeretnénk képet kapni.
A válaszadás önkéntes.
Adatait és a kérdésekre adott válaszait titkosan kezeljük, azok csak a kutatás hátteréül szolgálnak.
Nyilatkozat: A kérdıív kitöltésével hozzájárulok ahhoz, hogy a szolgáltatott adataim név és cím nélkül felhasználhatóak legyenek a kutatás során.
Köszönjük segítségét és együttmőködését!
Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar Keszthely 2007. november
157
1. A gazdaság székhelye: Gazdaságának alapítási éve: 2. Milyen tevékenységet folytat az Ön gazdasága? - szántóföldi növénytermesztés - állattartás - vegyes (növénytermesztés és állattartás) - egyéb:……………… 3. Alkalmazottak létszáma: 4. A gazdaság vezetıjének életkora: …… év végzettsége: - felsıfokú - középfokú (érettségi) - szakmunkás - szakképzettség nélküli 5. A gazdálkodást milyen formában végzi? İstermelı Egyéni vállalkozó Családi gazdaság Szövetkezet KKT BT Gazdasági társaság Egyéb
KFT
RT
6. Változott-e alkalmazottainak száma az EU csatlakozás (2004) óta? - Nem változott ……. fıvel - Nıtt - Csökkent ……. fıvel - Nincs alkalmazottam. FÖLDTULAJDON, FÖLDBÉRLET 7. Összes földterület: ……..ha Ebbıl: saját tulajdon: ……. ha
bérelt: ……. ha
8. Termesztett növények 2007-ben búza ……… ha kukorica ……… ha árpa ……… ha repce ……… ha napraforgó ……… ha cukorrépa ……… ha tritikálé… ……… ha ………… ……… ha
Állatállomány 2007-ben Szarvasmarha:…….. db Sertés: …….. db Baromfi: …….. db Juh: …….. db Egyéb: …….. db
158
9. Az EU csatlakozás (2004) óta vásárolt-e vagy bérelt termıföldet? Igen Nem Ha igen, ………. hektárt, amibıl Szántó ………. hektár Kert, gyümölcsös....……. hektár Rét, legelı ………. hektár Erdı ………. hektár ………. ………. hektár Miért vásárolt/bérelt termıföldet? (Többet is megjelölhet!) Növeljem a birtokméretet, hogy javuljon a versenyképességem. Növeljem a birtokméretet, hogy jobban kihasználjam az eszköz- és munkaerıkapacitást. A meglévı állataim takarmányellátására. Növeljem a földterületem, hogy több támogatást vehessek igénybe. Adott egy jó vételi lehetıség, amit kár lett volna kihagyni. Vagyonmegırzési (befektetési) céllal. Egyéb:…………………………………………… Ha nem vásárolt termıföldet: (Többet is megjelölhet!)
Nem tervezi gazdasága bıvítését. Nem volt rá pénze. Nincs megfelelı kínálat. Jogszabály tiltotta. Meghaladta volna a tulajdonlás felsı határát. Jogi személy, így nem vásárolhat termıföldet.
10. Ön szerint hogyan változott az EU csatlakozás óta a termıföld vételára? - Nem változott - Nıtt …… %-kal - Csökkent …… %-kal -Nem tudja
11. Melyik állítást érzi inkább igaznak? Az EU csatlakozás (2004) óta több lehetıségem van termıföldet vásárolni, a gazdaságomat bıvíteni. Az EU csatlakozás (2004) elıtt több lehetıségem volt termıföldet vásárolni, a gazdaságomat bıvíteni. Az EU csatlakozás nem befolyásolta a termıföld vásárlási lehetıségeimet. 159
12. A 2004. elıtti helyzethez képest változott-e földbérletének területe? - Nem változott - Nıtt ……. hektárral - Csökkent ……. hektárral 13. Ön szerint hogyan változott az EU csatlakozás, illetve a területalapú támogatás növekedésének hatására a földbérlet díja? - Nem változott - Nıtt …… %-kal - Csökkent …… %-kal -Nem tudja TÁMOGATÁSOK, PÁLYÁZATOK 14. Kedvezıbbnek tartja-e az EU-s agrártámogatási rendszert, mint a csatlakozás elıttit? - Igen - Nem 15. SAPARD támogatásra: - pályáztam - nyertem - nem nyertem - nem pályáztam, bár tudtam a lehetıségrıl - nem tudtam róla
16. 2004. óta adott-e be támogatási pályázatot/kérelmet? - Igen - Nem Ha igen, … -
Nyertem Nem nyertem Még nem tudom az eredményt
AVOP
NVT ÚMVP
Mi(k)re pályázott? Mekkora összeget nyert? - < 5 millió Ft - 5-10 millió Ft - 10 millió Ft <
Nem adtam be pályázatot, mert… - Rossz tapasztalataim vannak a pályázatokkal kapcsolatban - Nem tudom hogy hol, hogyan kell intézni - Nem volt rá szükségem - Gazdaságom mérete nem teszi lehetıvé - Egyéb:…………………………………. 160
17. Ha nem pályázott, a területalapú (és/vagy állatlétszám alapú) közvetlen támogatások hogy hatottak beruházásaira? Beruházásaim mértéke: - Nıtt - Csökkent - Nem változott 18. Mit vár a következı években? - Több támogatási lehetıséget - Kevesebb támogatási lehetıséget - A támogatási lehetıségek nem változnak
19. A következı években támogatási pályázatot: - Tervezek beadni - Nem tervezek beadni - Még nem tudom BERUHÁZÁSOK 20. 2004. óta történt-e beruházás a gazdaságában? (Több beruházás esetén a legjellemzıbbre vonatkozóan jelöljön!) - Igen - beruházási támogatással - beruházási támogatás nélkül - Nem Ha igen, mire irányult a beruházás? - épület, építmény - ebbıl raktárak - úthálózat kiépítése, felújítása - gép, berendezés, jármő - földvásárlás - ültetvénytelepítés - tenyészállat - melioráció, öntözésfejlesztés - egyéb:…………………….………….. A beruházás összege: 0-1 millió Ft 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10- 50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett
Adott évi árbevétel összege: 0-1 millió Ft 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10- 50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett
161
Beruháztam, mert… (Többet is megjelölhet!) - a beruházással nıni fog a jövedelmem - a beruházással csökkenni fognak a termelési költségeim - a beruházással nıni fog a versenyképességem - meg kell felelnem az EU által támasztott, állatvédelmi, növényvédelmi, környezetvédelmi stb. elıírásoknak - elavultak eszközeim, beruházás nélkül abba kellene hagynom a gazdálkodást - megfelelı támogatást kaptam - kedvezı áron tudtam eszközt vásárolni - kedvezı hitelkonstrukciót tudtam szerezni - a beruházással javul a piacképességem - egyéb: ………………………………… Nem történt beruházás, mert… (Többet is megjelölhet) - nem volt rá pénzem - csak túl magas kamatú hitellel tudtam volna beruházni - nem kaptam támogatást - gazdaságomba már nem érdemes beruházni - nem volt szükséges - egyéb:………………………………………….
21. Mibıl finanszírozza beruházásait? - saját forrásból - beruházási támogatásból - támogatott hitelbıl - nem támogatott hitelbıl - egyéb, beruházáshoz nem kapcsolódó hitelbıl
22. A következı években: - mindenképp tervezek beruházást - a támogatási lehetıségek függvényében tervezek beruházást - nem tervezek beruházást - nem tudom
VÁRAKOZÁSOK 23. Hogy érzi, mennyire készült fel az EU csatlakozással bekövetkezett változásokra? - teljes mértékben - megfelelıen - nem eléggé - egyáltalán nem
162
24. Milyen változásokra számított az EU csatlakozással kapcsolatban gazdaságának helyzetére vonatkozóan? - javul - nem változik - romlik 25. Hogy ítéli meg gazdasága üzleti helyzetét jelenleg? - jó - kielégítı - rossz 26. Milyen változásokra számít a következı években gazdaságának helyzetére vonatkozóan? - javul - nem változik - romlik 27. Gazdaságának jövedelmezısége jelenleg: - jó - kielégítı - rossz 28. Gazdaságának jövedelmezısége a következı években: - javulni fog - nem változik - romlani fog 29. Hogyan változtak termékértékesítési lehetıségei az EU csatlakozás után? - javultak - nem változtak - romlottak 30. Hogyan változnak termékértékesítési lehetıségei a következı néhány évben? - javulni fognak - nem változnak - romlani fognak
Köszönjük segítségét!
163
2. melléklet A várakozások és az árbevétel összefüggés elemzés eredményei EU csatlakozásra való felkészültség (23. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett EU csatlakozásra való felkészültség
egyáltalán nem
nem eléggé
megfelelıen
2
2
0
0
0
8
% within EU csatlakozásra való felkészültség
50,0%
25,0%
25,0%
,0%
,0%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
10,3%
1,9%
2,2%
,0%
,0%
,0%
2,8%
% of Total
1,4%
,7%
,7%
,0%
,0%
,0%
2,8%
17
40
25
12
0
0
94
% within EU csatlakozásra való felkészültség
18,1%
42,6%
26,6%
12,8%
,0%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
43,6%
38,8%
27,8%
40,0%
,0%
,0%
32,4%
% of Total
5,9%
13,8%
8,6%
4,1%
,0%
,0%
32,4%
11
39
54
12
14
10
140
% within EU csatlakozásra való felkészültség
7,9%
27,9%
38,6%
8,6%
10,0%
7,1%
100,0%
% within Árbevétel
28,2%
37,9%
60,0%
40,0%
77,8%
100,0%
48,3%
% of Total
3,8%
13,4%
18,6%
4,1%
4,8%
3,4%
48,3%
7
22
9
6
4
0
48
% within EU csatlakozásra való felkészültség
14,6%
45,8%
18,8%
12,5%
8,3%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
17,9%
21,4%
10,0%
20,0%
22,2%
,0%
16,6%
% of Total
2,4%
7,6%
3,1%
2,1%
1,4%
,0%
16,6%
39
103
90
30
18
10
290
% within EU csatlakozásra való felkészültség
13,4%
35,5%
31,0%
10,3%
6,2%
3,4%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
13,4%
35,5%
31,0%
10,3%
6,2%
3,4%
100,0%
Count
Count
teljes mértékben Count
Total
Total
4
Count
Count
164
EU csatlakozással kapcsolatos várakozások (24. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett EU csatlakozással romlik kapcsolatos várakozások
8
1
2
2
0
19
% within EU csatlakozással kapcsolatos várakozások
31,6%
42,1%
5,3%
10,5%
10,5%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
16,2%
8,0%
1,1%
6,2%
11,1%
,0%
6,6%
% of Total
2,1%
2,8%
,3%
,7%
,7%
,0%
6,6%
6
16
18
6
4
0
50
% within EU csatlakozással kapcsolatos várakozások
12,0%
32,0%
36,0%
12,0%
8,0%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
16,2%
16,0%
20,0%
18,8%
22,2%
,0%
17,4%
% of Total
2,1%
5,6%
6,3%
2,1%
1,4%
,0%
17,4%
25
76
71
24
12
10
218
% within EU csatlakozással kapcsolatos várakozások
11,5%
34,9%
32,6%
11,0%
5,5%
4,6%
100,0%
% within Árbevétel
67,6%
76,0%
78,9%
75,0%
66,7%
100,0%
76,0%
% of Total
8,7%
26,5%
24,7%
8,4%
4,2%
3,5%
76,0%
37
100
90
32
18
10
287
% within EU csatlakozással kapcsolatos várakozások
12,9%
34,8%
31,4%
11,1%
6,3%
3,5%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
12,9%
34,8%
31,4%
11,1%
6,3%
3,5%
100,0%
nem változik Count
javul
Total
Total
6
Count
Count
Count
165
Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése (25. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
rossz
kielégítı
jó
Total
Total
12
26
11
2
0
0
51
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
23,5%
51,0%
21,6%
3,9%
,0%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
30,8%
25,2%
12,2%
6,2%
,0%
,0%
17,5%
% of Total
4,1%
8,9%
3,8%
,7%
,0%
,0%
17,5%
23
55
45
24
10
8
165
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
13,9%
33,3%
27,3%
14,5%
6,1%
4,8%
100,0%
% within Árbevétel
59,0%
53,4%
50,0%
75,0%
55,6%
80,0%
56,5%
% of Total
7,9%
18,8%
15,4%
8,2%
3,4%
2,7%
56,5%
4
22
34
6
8
2
76
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
5,3%
28,9%
44,7%
7,9%
10,5%
2,6%
100,0%
% within Árbevétel
10,3%
21,4%
37,8%
18,8%
44,4%
20,0%
26,0%
% of Total
1,4%
7,5%
11,6%
2,1%
2,7%
,7%
26,0%
39
103
90
32
18
10
292
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
13,4%
35,3%
30,8%
11,0%
6,2%
3,4%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
13,4%
35,3%
30,8%
11,0%
6,2%
3,4%
100,0%
Count
Count
Count
Count
166
Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások (26. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett Saját gazdaság helyzetére romlik vonatkozó várakozások
18
14
4
2
0
47
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
19,1%
38,3%
29,8%
8,5%
4,3%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
23,1%
17,5%
15,6%
12,5%
11,1%
,0%
16,1%
% of Total
3,1%
6,2%
4,8%
1,4%
,7%
,0%
16,1%
18
39
33
8
4
0
102
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
17,6%
38,2%
32,4%
7,8%
3,9%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
46,2%
37,9%
36,7%
25,0%
22,2%
,0%
34,9%
% of Total
6,2%
13,4%
11,3%
2,7%
1,4%
,0%
34,9%
12
46
43
20
12
10
143
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
8,4%
32,2%
30,1%
14,0%
8,4%
7,0%
100,0%
% within Árbevétel
30,8%
44,7%
47,8%
62,5%
66,7%
100,0%
49,0%
% of Total
4,1%
15,8%
14,7%
6,8%
4,1%
3,4%
49,0%
39
103
90
32
18
10
292
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
13,4%
35,3%
30,8%
11,0%
6,2%
3,4%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
13,4%
35,3%
30,8%
11,0%
6,2%
3,4%
100,0%
nem változik Count
javul
Total
Total
9
Count
Count
Count
167
Saját gazdaság jelenlegi jövedelemzısége (27. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett Saját gazdaság jelenlegi jövedelemzısége
rossz
kielégítı
jó
Total
Total
18
29
5
0
0
0
52
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelemzısége
34,6%
55,8%
9,6%
,0%
,0%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
46,2%
29,0%
5,6%
,0%
,0%
,0%
18,2%
% of Total
6,3%
10,1%
1,7%
,0%
,0%
,0%
18,2%
14
52
43
20
12
6
147
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelemzısége
9,5%
35,4%
29,3%
13,6%
8,2%
4,1%
100,0%
% within Árbevétel
35,9%
52,0%
48,3%
66,7%
66,7%
60,0%
51,4%
% of Total
4,9%
18,2%
15,0%
7,0%
4,2%
2,1%
51,4%
7
19
41
10
6
4
87
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelemzısége
8,0%
21,8%
47,1%
11,5%
6,9%
4,6%
100,0%
% within Árbevétel
17,9%
19,0%
46,1%
33,3%
33,3%
40,0%
30,4%
% of Total
2,4%
6,6%
14,3%
3,5%
2,1%
1,4%
30,4%
39
100
89
30
18
10
286
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelemzısége
13,6%
35,0%
31,1%
10,5%
6,3%
3,5%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
13,6%
35,0%
31,1%
10,5%
6,3%
3,5%
100,0%
Count
Count
Count
Count
168
Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások (28. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
romlani fog
9
16
10
4
2
0
41
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
22,0%
39,0%
24,4%
9,8%
4,9%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
23,1%
16,0%
11,2%
13,3%
11,1%
,0%
14,3%
% of Total
3,1%
5,6%
3,5%
1,4%
,7%
,0%
14,3%
20
48
44
16
12
0
140
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
14,3%
34,3%
31,4%
11,4%
8,6%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
51,3%
48,0%
49,4%
53,3%
66,7%
,0%
49,0%
% of Total
7,0%
16,8%
15,4%
5,6%
4,2%
,0%
49,0%
10
36
35
10
4
10
105
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
9,5%
34,3%
33,3%
9,5%
3,8%
9,5%
100,0%
% within Árbevétel
25,6%
36,0%
39,3%
33,3%
22,2%
100,0%
36,7%
% of Total
3,5%
12,6%
12,2%
3,5%
1,4%
3,5%
36,7%
Count
nem változik Count
javulni fog
Total
Total
Count
39
100
89
30
18
10
286
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
13,6%
35,0%
31,1%
10,5%
6,3%
3,5%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
13,6%
35,0%
31,1%
10,5%
6,3%
3,5%
100,0%
Count
169
Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után (29. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett Termékértékesítési romlottak lehetıségek változása az EU csatlakozás után
21
7
4
2
6
53
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
24,5%
39,6%
13,2%
7,5%
3,8%
11,3%
100,0%
% within Árbevétel
33,3%
20,4%
7,8%
12,5%
11,1%
60,0%
18,2%
% of Total
4,5%
7,2%
2,4%
1,4%
,7%
2,1%
18,2%
17
53
52
18
12
0
152
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
11,2%
34,9%
34,2%
11,8%
7,9%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
43,6%
51,5%
57,8%
56,2%
66,7%
,0%
52,1%
% of Total
5,8%
18,2%
17,8%
6,2%
4,1%
,0%
52,1%
9
29
31
10
4
4
87
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
10,3%
33,3%
35,6%
11,5%
4,6%
4,6%
100,0%
% within Árbevétel
23,1%
28,2%
34,4%
31,2%
22,2%
40,0%
29,8%
% of Total
3,1%
9,9%
10,6%
3,4%
1,4%
1,4%
29,8%
39
103
90
32
18
10
292
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
13,4%
35,3%
30,8%
11,0%
6,2%
3,4%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
13,4%
35,3%
30,8%
11,0%
6,2%
3,4%
100,0%
nem változtak Count
javultak
Total
Total
13
Count
Count
Count
170
Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások (30. kérdés) * Árbevétel Crosstabulation Árbevétel 1 millió Ft alatt 1-5 millió Ft 5-10 millió Ft 10-50 millió Ft 50-100 millió Ft 100 millió Ft felett Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
romlani fognak Count
6
4
10
2
2
2
26
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
23,1%
15,4%
38,5%
7,7%
7,7%
7,7%
100,0%
% within Árbevétel
16,2%
3,9%
11,1%
6,7%
11,1%
20,0%
9,0%
% of Total
2,1%
1,4%
3,5%
,7%
,7%
,7%
9,0%
21
69
57
24
14
0
185
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
11,4%
37,3%
30,8%
13,0%
7,6%
,0%
100,0%
% within Árbevétel
56,8%
67,0%
63,3%
80,0%
77,8%
,0%
64,2%
% of Total
7,3%
24,0%
19,8%
8,3%
4,9%
,0%
64,2%
10
30
23
4
2
8
77
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
13,0%
39,0%
29,9%
5,2%
2,6%
10,4%
100,0%
% within Árbevétel
27,0%
29,1%
25,6%
13,3%
11,1%
80,0%
26,7%
% of Total
3,5%
10,4%
8,0%
1,4%
,7%
2,8%
26,7%
37
103
90
30
18
10
288
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
12,8%
35,8%
31,2%
10,4%
6,2%
3,5%
100,0%
% within Árbevétel
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
12,8%
35,8%
31,2%
10,4%
6,2%
3,5%
100,0%
nem változnak Count
javulni fognak
Total
Total
Count
Count
171
A tervezett beruházások és az üzleti várakozások összefüggései Tervezett beruházások * Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése Crosstabulation Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése Tervezett mindenképp tervez beruházások
rossz
kielégítı
jó
Total
14
75
43
132
% within Tervezett beruházások
10,6%
56,8%
32,6%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
25,9%
44,4%
54,4%
43,7%
% of Total
4,6%
24,8%
14,2%
43,7%
10
48
24
82
12,2%
58,5%
29,3%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
18,5%
28,4%
30,4%
27,2%
% of Total
3,3%
15,9%
7,9%
27,2%
24
24
4
52
% within Tervezett beruházások
46,2%
46,2%
7,7%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
44,4%
14,2%
5,1%
17,2%
% of Total
7,9%
7,9%
1,3%
17,2%
6
22
8
36
% within Tervezett beruházások
16,7%
61,1%
22,2%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
11,1%
13,0%
10,1%
11,9%
% of Total
2,0%
7,3%
2,6%
11,9%
54
169
79
302
% within Tervezett beruházások
17,9%
56,0%
26,2%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetének jelenlegi megítélése
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
17,9%
56,0%
26,2%
100,0%
Count
támogatási lehetıségek Count függvényében % within Tervezett beruházások
nem tervez
nem tudja
Total
Count
Count
Count
172
Tervezett beruházások * Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások Crosstabulation Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások romlik
nem változik
javul
Total
14
53
65
132
10,6%
40,2%
49,2%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
29,2%
49,5%
44,2%
43,7%
% of Total
4,6%
17,5%
21,5%
43,7%
10
28
44
82
% within Tervezett beruházások
12,2%
34,1%
53,7%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
20,8%
26,2%
29,9%
27,2%
% of Total
3,3%
9,3%
14,6%
27,2%
14
14
24
52
% within Tervezett beruházások
26,9%
26,9%
46,2%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
29,2%
13,1%
16,3%
17,2%
% of Total
4,6%
4,6%
7,9%
17,2%
10
12
14
36
% within Tervezett beruházások
27,8%
33,3%
38,9%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
20,8%
11,2%
9,5%
11,9%
% of Total
3,3%
4,0%
4,6%
11,9%
Tervezett mindenképp tervez Count beruházások % within Tervezett beruházások
támogatási lehetıségek függvényében
nem tervez
nem tudja
Total
Count
Count
Count
48
107
147
302
% within Tervezett beruházások
15,9%
35,4%
48,7%
100,0%
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
15,9%
35,4%
48,7%
100,0%
Count
173
Tervezett beruházások * Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége Crosstabulation Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége Tervezett mindenképp tervez beruházások
támogatási lehetıségek függvényében
nem tervez
nem tudja
Total
rossz
kielégítı
jó
Total
13
61
56
130
% within Tervezett beruházások
10,0%
46,9%
43,1%
100,0%
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
24,5%
39,9%
62,2%
43,9%
% of Total
4,4%
20,6%
18,9%
43,9%
8
52
20
80
% within Tervezett beruházások
10,0%
65,0%
25,0%
100,0%
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
15,1%
34,0%
22,2%
27,0%
% of Total
2,7%
17,6%
6,8%
27,0%
22
16
14
52
% within Tervezett beruházások
42,3%
30,8%
26,9%
100,0%
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
41,5%
10,5%
15,6%
17,6%
% of Total
7,4%
5,4%
4,7%
17,6%
10
24
0
34
% within Tervezett beruházások
29,4%
70,6%
,0%
100,0%
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
18,9%
15,7%
,0%
11,5%
% of Total
3,4%
8,1%
,0%
11,5%
53
153
90
296
% within Tervezett beruházások
17,9%
51,7%
30,4%
100,0%
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
17,9%
51,7%
30,4%
100,0%
Count
Count
Count
Count
Count
174
Tervezett beruházások * Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások Crosstabulation Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások romlani fog nem változik javulni fog
támogatási lehetıségek függvényében
nem tervez
nem tudja
Total
Total
10
53
67
130
7,7%
40,8%
51,5%
100,0%
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
23,8%
36,6%
61,5%
43,9%
% of Total
3,4%
17,9%
22,6%
43,9%
Tervezett mindenképp tervez Count beruházások % within Tervezett beruházások
14
42
24
80
% within Tervezett beruházások
17,5%
52,5%
30,0%
100,0%
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
33,3%
29,0%
22,0%
27,0%
% of Total
4,7%
14,2%
8,1%
27,0%
12
36
4
52
% within Tervezett beruházások
23,1%
69,2%
7,7%
100,0%
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
28,6%
24,8%
3,7%
17,6%
% of Total
4,1%
12,2%
1,4%
17,6%
6
14
14
34
% within Tervezett beruházások
17,6%
41,2%
41,2%
100,0%
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
14,3%
9,7%
12,8%
11,5%
% of Total
2,0%
4,7%
4,7%
11,5%
42
145
109
296
% within Tervezett beruházások
14,2%
49,0%
36,8%
100,0%
% within Saját gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
14,2%
49,0%
36,8%
100,0%
Count
Count
Count
Count
175
Tervezett beruházások * Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások Crosstabulation Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások romlani fognak nem változnak javulni fognak Tervezett Mindenképp beruházások tervez
12
73
47
132
% within Tervezett beruházások
9,1%
55,3%
35,6%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
46,2%
37,8%
59,5%
44,3%
% of Total
4,0%
24,5%
15,8%
44,3%
10
54
16
80
12,5%
67,5%
20,0%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
38,5%
28,0%
20,3%
26,8%
% of Total
3,4%
18,1%
5,4%
26,8%
0
40
10
50
% within Tervezett beruházások
,0%
80,0%
20,0%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
,0%
20,7%
12,7%
16,8%
% of Total
,0%
13,4%
3,4%
16,8%
4
26
6
36
% within Tervezett beruházások
11,1%
72,2%
16,7%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
15,4%
13,5%
7,6%
12,1%
% of Total
1,3%
8,7%
2,0%
12,1%
26
193
79
298
8,7%
64,8%
26,5%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
8,7%
64,8%
26,5%
100,0%
Count
támogatási Count lehetıségek % within Tervezett függvényében beruházások
nem tervez
nem tudja
Total
Total
Count
Count
Count % within Tervezett beruházások % within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások % of Total
176
Várakozások közti összefüggések Saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése * Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után Crosstabulation Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után Saját gazdaság rossz jelenlegi helyzetének megítélése
romlottak
nem változtak
javultak
Total
16
26
12
54
% within Saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése
29,6%
48,1%
22,2%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
29,6%
16,6%
13,2%
17,9%
% of Total
5,3%
8,6%
4,0%
17,9%
34
87
48
169
% within Saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése
20,1%
51,5%
28,4%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
63,0%
55,4%
52,7%
56,0%
% of Total
11,3%
28,8%
15,9%
56,0%
4
44
31
79
% within Saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése
5,1%
55,7%
39,2%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
7,4%
28,0%
34,1%
26,2%
% of Total
1,3%
14,6%
10,3%
26,2%
54
157
91
302
% within Saját gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése
17,9%
52,0%
30,1%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
17,9%
52,0%
30,1%
100,0%
Count
kielégítı Count
jó
Total
Count
Count
177
Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége * Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után Crosstabulation Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után Saját gazdaság rossz jelenlegi jövedelmezısége
romlottak
nem változtak
javultak
Total
22
27
4
53
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
41,5%
50,9%
7,5%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
40,7%
17,6%
4,5%
17,9%
% of Total
7,4%
9,1%
1,4%
17,9%
26
74
53
153
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
17,0%
48,4%
34,6%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
48,1%
48,4%
59,6%
51,7%
% of Total
8,8%
25,0%
17,9%
51,7%
6
52
32
90
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
6,7%
57,8%
35,6%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
11,1%
34,0%
36,0%
30,4%
% of Total
2,0%
17,6%
10,8%
30,4%
54
153
89
296
% within Saját gazdaság jelenlegi jövedelmezısége
18,2%
51,7%
30,1%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségek változása az EU csatlakozás után
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
18,2%
51,7%
30,1%
100,0%
Count
kielégítı Count
jó
Total
Count
Count
178
Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások * Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások Crosstabulation Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások romlani fognak nem változnak javulni fognak Saját gazdaság romlik helyzetére vonatkozó várakozások
26
6
48
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
33,3%
54,2%
12,5%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
61,5%
13,5%
7,6%
16,1%
% of Total
5,4%
8,7%
2,0%
16,1%
4
89
14
107
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
3,7%
83,2%
13,1%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
15,4%
46,1%
17,7%
35,9%
% of Total
1,3%
29,9%
4,7%
35,9%
6
78
59
143
% within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások
4,2%
54,5%
41,3%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
23,1%
40,4%
74,7%
48,0%
% of Total
2,0%
26,2%
19,8%
48,0%
26
193
79
298
8,7%
64,8%
26,5%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
8,7%
64,8%
26,5%
100,0%
nem változik Count
javul
Total
Total
16
Count
Count
Count % within Saját gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások % within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások % of Total
179
Gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások * Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások Crosstabulation Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások romlani fognak nem változnak javulni fognak Gazdaság romlani fog jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
22
4
42
% within Gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
38,1%
52,4%
9,5%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
61,5%
11,6%
5,1%
14,3%
% of Total
5,4%
7,5%
1,4%
14,3%
6
111
26
143
% within Gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
4,2%
77,6%
18,2%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
23,1%
58,7%
32,9%
48,6%
% of Total
2,0%
37,8%
8,8%
48,6%
4
56
49
109
% within Gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások
3,7%
51,4%
45,0%
100,0%
% within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások
15,4%
29,6%
62,0%
37,1%
% of Total
1,4%
19,0%
16,7%
37,1%
26
189
79
294
8,8%
64,3%
26,9%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
8,8%
64,3%
26,9%
100,0%
nem változik Count
javulni fog
Total
Total
16
Count
Count
Count % within Gazdaság jövedelmezıségére vonatkozó várakozások % within Termékértékesítési lehetıségekre vonatkozó várakozások % of Total
180
Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretnék köszönetet mondani témavezetımnek, Dr. Bacsi Zsuzsannának, aki megteremtette annak lehetıségét, hogy az oktatási tevékenységek mellett az önálló kutatómunkára is elegendı idıt fordíthassak, tanácsaival, útmutatásaival segítette a dolgozat elkészültét. A számos közös szakmai programmal együtt köszönöm Dr. Palkovics Miklós tanár úrnak, hogy bekapcsolódhattam a Georgikon Napok szervezésébe, így a tudományos élet folyamába. Végül,
de
nem
utolsó
sorban
köszönöm
a
Georgikon
Kar
Gazdasági-
és
Társadalomtudományi Tanszék munkatársainak, valamint családomnak és barátaimnak a támogató segítségét.
181