2016. 12. 15.
Üzleti Jog I. Versenyjog Dr. Pázmándi Kinga
Versenyjogi szabályozás rendszere Versenyjogi hagyomány, hatályos szabályozás rendszere
Tisztességtelen verseny elleni jog szabályozási irányai
Antitrust jog – versenykorlátozások tilalma, korlátai
1
2016. 12. 15.
A versenyjogi szabályozás történetileg kialakult területei
Tisztességtelen verseny elleni jog
• Versenytársi sérelmek tilalma • Versenyjogi „fogyasztóvédelem”
„ANTITRUST” jog (verseny-korlátozások joga)
• Kartelljog • Monopóliumok versenyjoga • Fúzió engedélyezés
Magyar versenyszabályozás A magyar versenytörvény (Tpvt.) • („A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. – Tpvt.) egységes: • Tisztességtelen verseny elleni jog és versenykorlátozások anyagi jogát (anyagi jog) és • az alaki szabályokat is tartalmazza (GVH jogállása, eljárás speciális szabályai = alaki jog)
2
2016. 12. 15.
TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI JOG
Tisztességtelen verseny elleni jog részterületei
„ klasszikus versenyjogi tényállások” = Versenytársi sérelmek
Versenyjogi „fogyasztóvédelem”
= Az üzleti döntések (B2B!) tisztességtelen befolyásolásának tilalma
3
2016. 12. 15.
Tisztességtelen verseny elleni jog versenytársi sérelmek
KLASSZIKUS VERSENYJOGI TÉNYÁLLÁSOK Tpvt. II. fejezet
Versenytársi sérelmek Fejezeti generálklauzula Hírnévrontás
„Klasszikus” versenyjogi tényállások
Üzleti titok megsértése Szolgai utánzás Bojkott felhívás Körbenyerés tilalma
4
2016. 12. 15.
Hírnévrontás
Tpvt. 3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.
Üzleti titok megsértése 4. § (1) Tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. (2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban - ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés - vagy bizalmi viszonyban - így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban - álló személy közreműködésével szerezték meg.
5
2016. 12. 15.
Bojkottfelhívás tilalma
5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.
6
2016. 12. 15.
Szolgai utánzás
6. § Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
7
2016. 12. 15.
Összehasonlító reklám 6/A. § (1) Tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az • a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet, • b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti, • c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy • d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.
Pepsi Vs Coca Cola
8
2016. 12. 15.
Vodafone összehasonlító reklám
Saballo Vs Prostamol UNO…
9
2016. 12. 15.
„Körbenyerés” tilalma Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz
VERSENYJOGI „FOGYASZTÓVÉDELEM” Avagy az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma (GVH)
10
2016. 12. 15.
Versenyjogi „fogyasztóvédelem” részterületei
Üzletfelek (B2B!) megtévesztésének tilalma Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazásának tilalma
Jelentős kiegészítő szabályozás 2008. után (B2C kapcsolatokra – Fttv., Grt., Médiatörvlnyek)
Üzletfelek megtévesztésének tilalma
Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti gyakorlata, amely • a) jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat (aktív megtévesztés), vagy • b) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre,(passzív megtévesztés)
és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.
11
2016. 12. 15.
Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazásának tilalma a Tpvt.-ben A Tpvt. szerint: „Tilos az üzletfelek választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása”. • Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását
• „őszinte leszek, vannak más ajánlattevők… vagy most aláírjuk, vagy soha… • "Saját érdekében várom azonnali visszahívását!" • "Jogi eljárás elkerülése végett haladéktalanul fizesse meg az alábbi tartozását!" • „Kénytelenek leszünk Önnel szemben kényszerintézkedéseket foganatosítani!”
12
2016. 12. 15.
„ANTITRUST” JOG VERSENYKORLÁTOZÁSOK JOGA
A piaci koncentrációra adott lehetséges jogi válaszok Antitrust jog (Versenyjog) • A versenykorlátozások lehetséges eseteire adott válasz – un. „antitrust” szabályok
Pénzügyi jog • A pénzpiaci transzparencia és a közbevételi szempontok érvényesítése a konszolidált mérleg szabályain keresztül
Társasági jog • Eszköztár kell a vállalatfelvásárlás ellenőrzésére, a visszaélésszerű felvásárlás megakadályozása • A társasági jog nem gátolja, de védelmi rendelkezések vannak a kisbefektető ill. a hitelező érdekében • A jogi nyelv külön „holding” fogalmat nem ismer - fogalmi különállás •a konszern közgazdaságilag olyan vállaltcsoport, melynek van valós szakmai jellege (MOL nyrt.). •A holding nem tiszta piaci kategória (ilyen az MNV zrt., és jogelődje az ÁPV rt.), vegyes profilú vállalatok összefonódása •a jog ezeket a befolyásszerzéseket egységesen konszernszabályozás alá vonja, nem differenciál
13
2016. 12. 15.
„ ANTITRUST ” jog Szabatosan: a verseny-korlátozások joga Kartelljog • a versenykorlátozó megállapodások tilalma
Monopóliumok joga • Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Fúziós jog • Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
Kartell fogalma A kartell lényegében verseny korlátozó „megállapodás”, magatartás vagy szervezeti döntés
14
2016. 12. 15.
Hardcore kartell A kőkemény kartellek a versenytársak közötti, az alább felsorolt jellegű megállapodásokat vagy összehangolt magatartásokat (a továbbiakban: megállapodás) jelentik: • Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely közvetlenül vagy közvetve a termék vagy szolgáltatás vételi vagy eladási árának rögzítésére irányul, azaz a versenytársak megállapodnak abban, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást milyen áron fogják értékesíteni a fogyasztónak ahelyett, hogy egymástól függetlenül határoznák meg az áraikat. (Ez közismertebb nevén az árrögzítés.) • Olyan, versenytársak közti megállapodás, amely a piac felosztására irányul, azaz a versenytársak előre felosztják egymás között, hogy melyik vállalkozás milyen fogyasztói körnek vagy potenciális fogyasztói körnek fogja értékesíteni az adott terméket vagy szolgáltatást és megállapodnak abban, hogy e körben nem versenyeznek egymással. (Ez közismertebb nevén a piacfelosztás.) • Olyan, versenytársak közti megállapodás, amely a termelési, eladási kvóták meghatározására irányul, azaz a versenytársak megállapodásukkal korlátozzák azt, hogy egy adott termékből mennyit gyártanak, adnak el a piacon. • A versenytársak versenytárgyaláson való összejátszása egymással.
A hardcore kartellek elleni küzdelem – versenyjogban biztosított informátori díj!
Kartellszabályozás modellje Általános kartelltilalom • horizontális és vertikális kartelltilalom • az érvénytelenség polgári jogi szankciójával is erősítve
+ mentesítések rendszere (kivételek meghatározása az általános tilalmi szabály alól) • Törvényi mentesség (bagatell, nem független vállalkozások) • Egyedi mentesítés (kartell, de nem káros a versenyre) • Csoportmentesség rendszere (ágazatok mentesítése, külön rendeletekkel)
15
2016. 12. 15.
Csoportmentesség lényege
A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a fenti tilalom alól, ha: • a megállapodás hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához, • a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut, • a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és • nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
„Monopóliumok joga” „Monopolhelyzet” jogi értelemben = gazdasági erőfölény
Monopólium, monopszónium, oligopólium, oligopszónium = gazdasági erőfölény (egyedüli, többes) Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma a versenyjogban • A jog a domináns piaci pozíciót (annak meglétét) önmagában nem tilalmazza, csak az azzal való visszaélést! • a piaci struktúrába csak a fúzióengedélyezés útján avatkozik be
16
2016. 12. 15.
Az erőfölény jogi fogalma Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. • Erőfölény:nem statikus piaci részesedéshez kötött, a lényeg a „máshoz fordulás” lehetősége korlátozott, vagy kizárt)
Erőfölényes visszaélések (Tpvt. 21. §) Visszaélés tényállásai • az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni, • a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni, • indokolatlanul elzárkózni az üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától, • az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, indokolatlan előny szerzésére, versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, visszatartani, (áru visszatartás) • az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához, (árukapcsolás) • az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, (diszkrimináció) • túlzottan alacsony árakat alkalmazni, (felfaló árazás) • a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni.
17
2016. 12. 15.
A „fúziókontroll” Vállalkozások (1) összefonódásának (2) ellenőrzése (3) • (1) Vállalkozás = piaci gazdálkodó jogalanyok • (2) Összefonódás összes esete; fúzió, beolvadás, irányításszerzés • (3) Fúziós küszöbérték feletti összefonódáshoz a GVH előzetes engedélye kell! (e.é.n.á. 15 mrd. + legalább két résztvevő 500 mó. felett)
Versenyfelügyelet körében eljáró hatóságok, jogalkalmazók Gazdasági Versenyhivatal – versenyjogi „fogyasztóvédelem” és a versenykorlátozások joga (kartell, erőfölényes visszaélések, fúziókontroll)
Bíróság – tisztességtelen verseny elleni jog versenytársi sérelmei
18
2016. 12. 15.
Versenyfelügyeleti eljárás hivatalból, vagy kérelemre Főszabályként hivatalból, • fúziós jogban kérelemre (+ kartelljog előzetes megállapítási kérelmei)
Gazdasági Versenyhivatal - GVH • közigazgatási eljárásban (Ket.), a versenytörvény (Tpvt.) által megállapított speciális szabályok figyelembevételével
Bíróság • polgári peres eljárás (Polgári perrendtartás = Pp.) ELJÁRÁSI SZABÁLYAI SZERINT
Jogorvoslat • GVH eljárása esetén közigazgatási perben, • bíróság eljárása esetén a bírósági jogorvoslat szablyai szerint (táblabíróság, Kúria)
GVH eljárásának szakaszai
Vizsgáló eljárása – vizsgálati jelentés – javaslat a versenyhivatal eljárására és szankcionálásra Versenytanács eljárása – jogsértés megállapítása és szankció, vagy eljárás megszüntetése Utóvizsgálat (szabott feltételek ellenőrzésére)
19
2016. 12. 15.
Szankciók a versenyjogban
Az eljáró versenytanács jogsértés megállapítása esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja: • elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, • megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, • Bojkott tényállások esetében a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, • elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, • korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja (19. §, 32. §), • versenysértés hiányában az eljárást megszünteti, • + Bírságot szabhat ki (érdemi bírság, vagy az eljárás akadályozása, vagy eljárási szabálysértés esetén az eljárásban érintettek ellen kiszabható rendbírság)
20
