VERSENYJOGI MEGFELELÉSI KAMPÁNY FELMÉRÉS

 H-1133 Budapest, Váci út 76.  (+36 1) 470-70-30; 470-70-60; 470-40-70 fax: (+36 1) 470-4-074 e-mail: [email protected] honlap: www.masmi.com

VERSENYJOGI MEGFELELÉSI KAMPÁNY FELMÉRÉS KKV-K VEZETŐINEK KÖRÉBEN 2014/1. HULLÁM

Budapest, 2014. június 23.

VERSENYJOGI MEGFELELÉSI KAMPÁNY FELMÉRÉS – 2014/ 1. HULLÁM

Tartalomjegyzék

1.

Bevezető .............................................................................................................. 5 1.1. A kutatás módszere ..................................................................................... 6 1.2. A minta megbízhatósága ............................................................................ 7 1.3. A minta összetétele ...................................................................................... 8

2.

Verseny-attitűd, gyakorlati piactudatosság....................................................... 9

3.

A versenyhelyzet értékelése ............................................................................. 15

4.

A Versenytörvény ismerete .............................................................................. 17 4.1. A Versenytörvény általános ismerete ...................................................... 17 4.2. A saját vállalat viszonya a Versenytörvényhez ...................................... 17 4.3. A Versenytörvény részletes ismerete ....................................................... 18

5.

A GVH ismertsége, megítélése ........................................................................ 24 5.1. A GVH általános ismertsége .................................................................... 24 5.2. A GVH hatáskörének ismerete ................................................................ 27

6.

Az ismeretek forrása ........................................................................................ 28

2


Vezetői összefoglaló A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megbízásából a MASMI Hungary Kft. felmérést végzett a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőinek körében. A jelen kutatás célja a GVH funkcióival és tevékenységével, a versenytörvénnyel, a gazdasági versennyel, valamint a versenyjoggal kapcsolatos vállalkozói, gazdasági vezetői ismeretek, percepciók feltérképezése volt. Az eredmények bázisul szolgálnak majd az idei évre tervezett két megfelelési kommunikációs kampány hatásainak méréséhez. Az adatfelvétel 608 fős mintán, 15 perces kérdőívet alkalmazó, telefonos megkérdezéssel történt 2014. június 4-12. között. Versenyattitűd és gyakorlati piactudatosság A megkérdezett vállalkozók, cégvezetők többsége (65%) a piaci versenyt preferálja az állami szabályozással szemben, 29%-uk szerint az ideális helyzetet az állam és a piaci verseny egyensúlya jelenti, míg mindössze 5% tartja kívánatosnak az állami beavatkozás nagyobb súlyát, illetve kizárólagosságát. A vállalkozások képviselőinek kevesebb, mint ötöde (18%) érzékeli magánemberként, vásárlóként ideális mértékűnek a versenyt. A többség (57%) az ideálisnál gyengébbnek gondolja azt. Összesen 21% érzi úgy, hogy a verseny erősebb a kívánatosnál. A vállalkozások vezetőinek relatív többsége (47%) a „változóan piactudatos” fogyasztók közül került ki és csupán 31%-uk bizonyult „következetesen piactudatos” fogyasztónak, míg minden negyedik-ötödik megkérdezett a „nem piactudatos” kategóriába esett. A válaszadók egyötöde (20%) egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos fogyasztó. 11%-ukra jellemző a piactudatos fogyasztói magatartás, de nem jellemző a deklarált versenypártiság, 45%-uk pedig csak versenypártinak mondható, piactudatos fogyasztónak nem. A cégvezetők közel egynegyede (24%) se nem piactudatos, se nem versenypárti. A vállalkozások képviselői cégmérettől és egyéb cégdemográfiai jellemzőktől függetlenül a saját értékesítési piacukon sokkal erősebbnek érzik a versenyt (átlag: 4,2), mint a beszerzési piacukon (átlag: 3,6 – 1-5-ig terjedő skála alkalmazása esetén). A versenyszabályozással kapcsolatos ismeretek A cégvezetők 68%-a hallott már a Versenytörvényről. Minden hatodik cég képviselője állítja azt, hogy nem vagy csak részben vonatkoznak rá a Versenytörvény előírásai: ők leginkább arra hivatkoztak, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, vagy olyan szektorba tartozik, amely nem esik a törvény hatálya alá.

3


A vállalkozások vezetőinek 5%-a ismeri nagyon jól a törvényt és további 54%-uk elég jól. A törvényt alig ismerők aránya 37%, míg az azt gyakorlatilag egyáltalán nem ismerőké 4%. A Versenytörvénnyel kapcsolatos tévhitek jelentős része – 70-75 százaléka – azt tükrözte vissza – torzan –, hogy a Versenytörvénynek jórészt protekcionista szerepet kell betöltenie. A GVH ismertsége A célcsoport tagjainak 52%-a spontán, 45%-a viszont csak támogatottan ismeri a GVH-t, 3%-uk még úgysem. Egyetlen olyan válaszadó sem akadt a több mint 600-ból, aki teljes mértékben tájékozottnak érzi magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban, és az inkább tájékozottak köre is csupán 4%. A cégvezetők 70%-a bevallottan nem igazán érzi magát tájékozottnak a GVH-val kapcsolatban (ebből 36% egyáltalán nem). Egy több kérdésből képzett ismereti mutató alapján a kkv-k vezetőinek döntő hányada (81%) alig vagy egyáltalán nem ismeri a GVH-t, s mindössze 14%-áról állítható, hogy viszonylag tájékozott ebben a tekintetben. Médiahasználat A gazdasági témájú informálódás fő eszköze az internet (79%-os említés). A televíziót és a nyomtatott sajtót a cégvezetők 35-35%-a szokta e célból igénybe venni. A rádió szerepe (19%) viszonylag marginális e tekintetben. A HVG, mint kifejezetten gazdasági orgánum, a nyomtatott sajtó területén egyértelmű fölényt élvez, s online változata révén az internetes hírforrások között is az élcsoport tagja. Ugyanakkor a HVG-n kívül a kifejezetten gazdasági jellegű médiumok nem jutnak vezető szerephez. A kifejezetten gazdasági tematikájú médiumok viszonylag alacsony részesedése a tájékozódási csatornák között nem csupán a választék szűkösségének tudható be, hanem – valószínűleg – annak is, hogy a kkv-k vezetőire nem igazán jellemző az elmélyült gazdasági ismeretekre való törekvés. Az alapsokaság A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a létszám és a cég kora szerinti rétegzett alapsokaság a téma szempontjából rendkívül homogén, tehát mind ismeretekben, mind az attitűdben nagyon hasonló összetételi jellemzőket mutat.

4


1. Bevezető A GVH évek óta méri a versenykultúra állapotát, a Hivatal munkájával kapcsolatos véleményeket, valamint a versenyjogi ismeretek pontosságát. Mindezen túl 2012 végén versenyjogi megfelelési kampányt indított annak érdekében, hogy az üzleti élet szereplői szert tehessenek a versennyel, illetve a versenyjoggal kapcsolatos alapvető ismeretekre. A jelen kutatás célja a GVH funkcióival és tevékenységével, a versenytörvénnyel, a gazdasági versennyel, valamint a versenyjoggal kapcsolatos vállalkozói, gazdasági vezetői ismeretek, percepciók feltérképezése. A felmérésnek emellett ki kell terjednie az idei évre tervezett két megfelelési kommunikációs kampány hatásainak mérésére is. Mivel a megfelelési kampány egyik központi gondolata annak a tévhitnek/kishitűségnek az eloszlatása, hogy a versenyjog, a versennyel kapcsolatos szabályozás csak a nagyvállalatokat érinti, a kutatás célcsoportját a magyarországi kkv-k vezető tisztségviselői képviselik. (A GVH – a magyarországi viszonyokra tekintettel – az 50 fő alatti vállalkozásokat tekinti kkv-knak.) A két hullámban történő felmérésnek nem csupán a meglévő ismeretek szintjére, forrásaira kell fókuszálnia, hanem arra, hogy az ilyen jellegű kampányok mennyire formálhatják a kkv-k irányítóinak gondolkodásmódját, véleményét, milyen hatást gyakorolnak az üzleti magatartásra. A kutatás első hullámának fókuszában az alábbi témakörök álltak:  a versennyel kapcsolatos vállalkozói és fogyasztói attitűd;  verseny a saját iparágban;  a Versenytörvény ismertsége általában és részleteiben;  a GVH, illetve feladatainak, hatáskörének ismereti szintje;  a gazdasági témákban történő tájékozódás forrásai. Ez a tanulmány a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások képviselőinek válaszai alapján készült.

5


1.1. A kutatás módszere Az adatfelvétel módja:

telefonos interjúk (CATI)

Az adatfelvétel ideje:

2014. június 4-12.

Alapsokaság:

50 főnél kevesebb foglalkoztatottal magyarországi vállalkozások

Minta:

608 vállalkozás, ebből 152-152

működő

1-4 fős, 5-9 fős, 10-19 fős és 20-49 fős. A téma szempontjából releváns ismérvnek számít a cég kora is. Ezért – a létszám mellett – ez a jellemző is bekerült a minta kialakításának szempontjai közé. Keresztkvóta alkalmazásával az alábbi összetételt biztosítottuk: Létszám/Kor

1-5 éves

6-10 éves

11-20 éves

20 év feletti

Összesen

1-4 fős

38

38

38

38

152

5-9 fős

38

38

38

38

152

10-19 fős

38

38

38

38

152

20-49 fős

38

38

38

38

152

152

152

152

152

608

Összesen

Az egyes vállalati szegmenseken belül egyszerű (statisztikai) véletlen mintavétellel választottuk ki a mintába kerülő vállalkozásokat egy teljeskörű listából, így biztosítva a szegmenseken belüli reprezentatív mintát. Természetesen, a teljes minta összetétele – az aránytalan rétegezés miatt – eltér az alapsokaság összetételétől, mivel a valóságban a legkisebb vállalkozások aránya nagyobb, a nagyobbaké pedig kisebb, mint a mintában. A teljes mintára vonatkozó megállapítások tehát elvileg nem vetíthetők rá automatikusan az alapsokaságra, mert a bemutatott eredményekben a nagyobb cégek vezető szakembereinek véleménye nagyobb súllyal esik latba. Ugyanakkor – mint a kutatás eredményeiből kiderült – a vállalkozások vizsgált köre annyira homogén a téma szempontjából, hogy az aránytalan rétegezés ellenére, utólagos súlyozás nélkül is általánosítható következtetéseket vonhatunk le az 50 fősnél kisebb létszámmal működő cégek teljes körére. Az interjúalanyok döntő hányadban a tulajdonosok és/vagy ügyvezető igazgatók voltak.

6


1.2. A minta megbízhatósága Egy minta megbízhatóságát a minta konfidencia-intervallumával szokás jellemezni. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a reprezentatív kiválasztás szabályainak betartása esetén a minta segítségével mért érték maximálisan (azaz matematikai értelemben vett elképzelhető „legrosszabb esetben”, szimmetrikus eloszlás esetén) mennyire térhet el attól a hipotetikus eredménytől, amit akkor kaptunk volna, ha nem mintát veszünk, hanem az alapsokaság minden egyes tagját megkérdeztük volna. A teljes mintát tekintve (N=608), 95%-os megbízhatósági szinten ±4,1%, az egyes részmintákat tekintve (N=152 esetén) ±8,1% konfidencia-intervallummal számolhatunk az elemzés során, azaz az értékelésnél 95%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a kapott eredmény maximum ekkora mértékben térhet el a célcsoport egészének véleményétől.

7


1.3. A minta összetétele CÉGDEMOGRÁFIA Cégméret

A cég kora

Ágazat

Nettó árbevétel (2013)

Székhely

1-4 fő 5-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 1-5 éves 6-10 éves 11-20 éves 20 év feletti Ipar Mezőgazdaság Közlekedés, szállítás, hírközlés Kereskedelem Pénzügyi és egyéb szolgáltatás Egyéb 10-20 millió Ft 21-50 millió Ft 51-200 millió Ft 200 millió Ft fölött Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község

Elemszám

Részarány

152 152 152 152 152 152 152 152 126 32 37 144 169 100 104 128 123 153 134 142 208 124

25% 25% 25% 25% 25% 25% 25% 25% 21% 5% 6% 24% 29% 15% 17% 21% 37% 25% 22% 23% 34% 20%

207 299 39 63 418 190 60 238 183 116 11 608

34% 49% 6% 11% 69% 31% 10% 39% 30% 19% 2% 100%

A VÁLASZADÓK JELLEMZŐI Beosztás

Nem Kor

Tulajdonos Ügyvezető vagy helyettes Gazdasági vezető Egyéb vezető Férfi Nő <35 éves 35-49 éves 50-60 éves >60 éves NV

ÖSSZESEN

8


2. Verseny-attitűd, gyakorlati piactudatosság A megkérdezett vállalkozók, cégvezetők többsége (65%) a piaci versenyt preferálja az állami szabályozással szemben, bár ezen belül a teljesen szabad, állami beavatkozástól mentes versenyt csak egyötödük (20%) tartaná kívánatosnak. 29%-uk szerint az ideális helyzetet az állam és a piaci verseny egyensúlya jelenti, míg mindössze 5% tartja kívánatosnak az állami beavatkozás nagyobb súlyát, illetve kizárólagosságát.

Piaci verseny vs. állami szabályozás Vannak, akik úgy vélik, hogy az állam feladata szabályozni az árakat, béreket, általában a gazdasági folyamatokat. Mások szerint jobb az, ha a kereskedők, termelők versenyeznek egymással, azaz a piaci verseny dominál. Ön szerint melyik a kívánatos változat a következők közül? 100%

1 1 4

1 1 4

1 4

80%

29

28

31

3 1 3

1 2 5

27

29

5

NT/NV

Ha kizárólag az állam szabályoz (1) 4

3,9

3,8

3,8

3,8

3,7 Ha döntően az állam szabályoz (2)

60% 3 40%

45

45

Ha azonos mértékű az állam és a piaci verseny szerepe (3)

36 50

49

Ha döntő a piaci verseny szerepe (4) 2 20%

28 20

21

16

0%

Ha kizárólagos a piaci verseny szerepe (5)

15 1

Átlag [1...5]

Bázis: teljes minta, N=608

Az 5 fokozatú skálán (ahol az 1-es jelenti a kizárólagos állami szabályozást, az 5-ös pedig a teljesen szabad piaci versenyt) mért eredményekből számolt átlagok esetében a cégméret és egyéb ismérv alapján képzett csoportok között nincs szignifikáns eltérés. Csupán az 5-9 fős cégek emelhetők ki abból a szempontból, hogy az ő körükben az átlagot (20%) szignifikánsan meghaladó arányú a piac kizárólagos szabályozó szerepét szorgalmazó vezetők részaránya (28%). A vállalkozások képviselőinek kevesebb mint ötöde (18%) érzékeli magánemberként, vásárlóként ideális mértékűnek a versenyt. A többség (57%) az ideálisnál gyengébbnek gondolja azt: 19%-uk szerint sokkal gyengébb, 38%-uk szerint valamivel gyengébb. Összesen 21% érzi úgy, hogy a verseny erősebb a kívánatosnál. Sem a cég-, sem a személyes demográfiai bontás nem mutatott ki mérhető különbségeket a különböző szegmensek között e tekintetben.

9


A gazdasági verseny erőssége I. Vásárlóként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest …?

ÖSSZESSÉGÉBEN

100%

80%

3 5

4 7

6 5

14

14

13

2 9

4

16

14

5

NT/NV

8

4

Sokkal erősebb az ideálisnál (1)

15 18

3,6

3,5

60%

23 3,5

16 3,4

18

Valamivel erősebb az ideálisnál (2)

3,4 3

40%

38

Éppen ideális (3)

43 32

36

40 2

Valamivel gyengébb az ideálisnál (4)

20%

19

20

21

20

0%

Sokkal gyengébb az ideálisnál (5)

16 1

Átlag [1..5]


A verseny erősségének megítéléséről nemcsak összességében kérdeztük a vállalkozások képviselőit, hanem három konkrét terület – szolgáltatások, élelmiszerek, műszaki és háztartási cikkek – tekintetében is. E három terület közül a szolgáltatások területén érzik a leggyengébbnek a versenyt a cégvezetők. A legtöbben (43%) a műszaki cikkek versenyére mondták azt, hogy éppen ideális. Az alábbi ábrában a skálaértékeket a verseny szorgalmazásának erőssége alapján állítottuk be. E szerint leginkább a szolgáltatások területén mutatkozik igény a verseny fokozódására és a műszaki cikkek estében a legkevésbé.

10


A gazdasági verseny erőssége II. Vásárlóként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest …?

100%

80%

4 7

5 6

14

11

5

8

9

8

7

15 18

60%

3,5

25

NT/NV

4

20

3,5 Valamivel erősebb az ideálisnál (2)

32 3,2 2,9 40%

3

43 38

Éppen ideális (3)

36 2

27 20%

Valamivel gyengébb az ideálisnál (4)

15 11


A műszaki cikkek / háztartási cikkek tekintetében

6

Az élelmiszerek tekintetében

17

A különféle szolgáltatások terén

Összességében

19 0%

Sokkal erősebb az ideálisnál (1)

1

Sokkal gyengébb az ideálisnál (5)

Átlag [1..5]

A gyakorlati piactudatosságot – vagyis azt, hogy a válaszadó konkrét (bár hipotetikus) élethelyzetekben, fogyasztóként hogyan viselkedne, mennyire alaposan tájékozódna, illetve mennyire alapozna a versenyre – két kérdés vizsgálta. Az egyik arra kérdezett rá, hogy milyen gyakran olvassa el az „apró betűs részeket” a szerződéskötéseknél (gyakorlati tájékozódás), a másik pedig a lakásfelújítást végző szakember kiválasztásának módjához kapcsolódóan, a versennyel összefüggő attitűdöt kívánta felmérni. A cégvezetők 58%-a állította azt, hogy az esetek túlnyomó többségében el szokta olvasni az „apró betűs” részeket is, amikor magánszemélyként szerződést köt valamilyen szolgáltatóval, minden második válaszadó (51%) pedig úgy nyilatkozott, hogy lakásfelújítás esetén több forrásból is érdeklődne, mielőtt döntene egy szakember mellett. Mindössze 16% azoknak az aránya, akik soha nem olvassák el az apró betűs részeket a szerződéskötések során.

11


Gyakorlati piactudatosság I. El szokta Ön olvasni az „apró betűs” részeket is, amikor magánszemélyként pénzügyi-, közüzemi-, vagy mobil-szolgáltatóval szerződést köt? 100%

16

13

18

30

28

22

23

28

33

32

31

31

27

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

16

16

25

21

28

30

30

Együtt

80% 60% 40% 20% 0%

Soha nem szokta elolvasni

A legtöbb esetben nem olvassa el A legtöbb esetben elolvassa

Minden alkalommal figyelmesen elolvassa

Tegyük fel, hogy fel szeretné újítani az otthonát és ehhez szakemberre van szüksége. Melyik állítás jellemző Önre inkább? 100%

1

1

1

0

1

48

47

50

53

44

NT/NV 80% 60%

Ha van egy korábban már bevált, vagy egy ismerős által ajánlott szakember, akkor őt kérné fel

40% 20% 0%

51

Együtt

53

1-4 fő

50

5-9 fő

47

55

10-19 fő

20-49 fő

Több ismerőst is megkérdezne tapasztalatairól, esetleg több ajánlatot is kérne, mielőtt szakembert választ


A vállalkozások képviselőit – a fenti két kérdésre adott válaszaik alapján – három, a gyakorlati piactudatosság szerint kialakított csoportba soroltuk: Következetesen piactudatos fogyasztók: akik a legtöbb esetben, vagy minden alkalommal elolvassák az „apró betűs” részeket és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak (vagyis a gyakorlatban is élnek a piacgazdaság lehetőségeivel). Változóan piactudatos fogyasztók: akik vagy (a legtöbb esetben / minden alkalommal) elolvassák az „apró betűs” részeket, vagy a szakemberválasztás előtt alternatívákban gondolkoznak. Nem piactudatos fogyasztók: akik magánszemélyként nem próbálnak élni a piaci verseny adta lehetőséggel, illetve nem mutatnak igényt az ezeken szükséges alaposabb tájékozódásra a két kiválasztott fogyasztói döntési helyzetben; azaz többnyire nem olvassák el az apró betűs részeket a szerződéseknél, és nem keresik az alternatívákat a szakemberek kiválasztása során. A vállalkozások vezetőinek relatív többsége (47%) a „változóan piactudatos” fogyasztók közül került ki és csupán 31%-uk bizonyult „következetesen piactudatos” fogyasztónak, míg minden negyedik-ötödik megkérdezett a „nem piactudatos” kategóriába esett. Egyetlen (személyes) demográfiai szegmensben mértünk az átlagostól szignifikánsan eltérő értéket: a nőknél 43% a következetesen piactudatos fogyasztók aránya a teljes minta 31%-os értékével szemben.

12


Gyakorlati piactudatosság II. 100%

22

21

24

24

19 Nem piactudatos

80%

60%

47

44

48

49

47 Változóan piactudatos

40%

20%

31

0%

Együtt

36

1-4 fő

27

29

5-9 fő

10-19 fő

33 Következetesen piactudatos

20-49 fő


E két dimenziót – azaz a versenyhez való „elvi” hozzáállást és a gyakorlatban tanúsított piactudatosságot – együttesen is vizsgáltuk. A gyakorlati piactudatosságot a korábbiakban már definiáltuk1. A „deklaráltan versenypárti” kategóriába tartozás feltétele az, hogy a válaszadó kívánatosnak tartsa a piaci verseny dominanciáját, azaz azt, hogy kizárólagos vagy döntő legyen a piaci verseny szerepe a gazdasági folyamatokban. A vállalatvezetőket e két dimenzió alapján négy különböző csoportba lehet besorolni. Ezt a következő ábra szemlélteti. A válaszadók egyötöde (20%) egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos fogyasztó. 11%-ukra jellemző a piactudatos fogyasztói magatartás, de nem jellemző a deklarált versenypártiság, 45%-uk pedig csak versenypártinak mondható, piactudatos fogyasztónak nem. A cégvezetők közel egynegyede (24%) se nem piactudatos, se nem versenypárti. A négy kategóriában mindössze a nők (18% piactudatos, de nem versenypárti a teljes minta átlagának 11%ával szemben) és a mezőgazdasági cégek (63% nem piactudatos, de versenypárti a teljes minta átlagának 45%-ával szemben) esetében találtunk szignifikáns eltéréseket a fő átlaghoz képest.

1

Ebben a felosztásban az egyszerűség kedvéért összevontuk a „változóan piactudatos” és a „nem piactudatos” kategóriákat, és „piactudatos” fogyasztónak csak a „következetesen piactudatosakat” neveztük el (akik az apró betűs részeket is elolvassák és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak).

13


Piactudatosság és versenypártiság 2 téma: A piac vs. állam szabályozó szerepének kívánatos mértéke/Gyakorlati piactudatosság

100%

24

22

22

24

28

Nem piactudatos és nem versenypárti

80%

Nem piactudatos, de versenypárti

60%

45

42

45

47

45 40%

Piactudatos, de nem versenypárti

12 11 20%

20 0%

Együtt

24

1-4 fő

14

9

10

18

19

20

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

Piactudatos és versenypárti


Piactudatos fogyasztó, de nem versenypárti

Piactudatos fogyasztó és versenypárti

Piactudatos

Gyakorlati piactudatosság

• Átlag felett szignifikánsan: • Nők (18%)

20%

11%

Deklaráltan nem versenypárti

Deklaráltan versenypárti

24%

45% Nem piactudatos fogyasztó, de versenypárti

Nem piactudatos fogyasztó és nem versenypárti

Nem piactudatos

Deklarált verseny-attitűd

14

• Átlag felett szignifikánsan: • Mezőgazdaság (63%)


3. A versenyhelyzet értékelése Az általános, magyarországi versenyhelyzet megítéléséről már kaptunk egyfajta képet a korábbi fejezetben. A jelen fejezet áttekinti, hogy a vállalatok vezetői miként ítélik meg a versenyt a vállalatukat közvetlenül érintő piaci környezetben (a saját beszerzési és értékesítési piacukon), illetve, hogy mely, a piaci versennyel kapcsolatos problémák tűnnek a legsúlyosabbaknak a vezetők számára. Általánosan megállapítható, hogy a vállalkozások képviselői cégmérettől és egyéb cégdemográfiai jellemzőktől függetlenül a saját értékesítési piacukon sokkal erősebbnek érzik a versenyt (átlag: 4,2), mint a beszerzési piacukon (átlag: 3,6 – 1-5-ig terjedő skála alkalmazása esetén).

A verseny erőssége az értékesítési piacon Ön szerint milyen mértékű a verseny az Ön vállalkozásának értékesítési piacán?

100%

0

1

0

1

5

1

NT/NV

4,4 80%

4,2 53

50

4,1

4,1

4,1 48

50

4

Erős verseny működik (5)

62 4

60% 3

3 40%

24 25

27

27 2

23 20%

12

0%

14

10

13

7 3

9 3

7 4

Együtt

1-4 fő

5-9 fő

2

12 3 1

10-19 fő


15

Egyáltalán nincs verseny (1)

8

3

20-49 fő

1

Átlag [1..5]


A verseny erőssége a beszerzési piacon Ön szerint milyen mértékű a verseny az Ön vállalkozásának beszerzési piacán?

100%

6

4

9

5

4

6

NT/NV 80%

23

26

26

25

30 4

Erős verseny működik (5)

3,9 3,6

3,7

3,6

60%

3,5

4

29 31

29

28

36

3

3

40%

25 23

20

2

29 19

20%

7 0%

2

8

Egyáltalán nincs verseny (1)

10

7

10

10

6 5

Együtt

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

7 4

20-49 fő

1

Átlag [1..5]


A vállalatok képviselőinek több mint fele (53%) látja úgy, hogy a saját értékesítési piacán kifejezetten erős a verseny, míg alig egynegyedük (26%) véli ugyanezt a beszerzési piacáról. Megfigyelhető tehát egyfajta „részrehajló” attitűd a vállalkozók képviselőinél: a saját értékesítési területen kevésbé hiányolják az erősebb versenyt, mint az őket kiszolgáló beszállítói piacon. Két létszám kategóriában fedezhettünk fel az átlaghoz képest szignifikáns eltéréseket: a 10-19 fős cégek (4,4-es átlag a 4,2-es főátlaggal szemben) az értékesítési a 20-49 fős cégek (3,9-es átlag a 3,6-es főátlaggal szemben) a beszerzési piac esetében. Összegezve tehát: a cégvezetők nagyjából a teljes – magyarországi – gazdaságéval (3,5-es átlag) megegyezőnek érzékelik a saját beszerzési piacukon érvényesülő versenyt (3,6). Ugyanakkor a saját értékesítési piacuk tekintetében jóval magasabb értéket (átlag: 4,2) szerepeltettek a válaszaikban. Ha feltételezzük, hogy a cégek értékesítőként és beszerzőként egyaránt megjelennek, a vezetők értékelései összességében – enyhén szólva – erősen szubjektívek.

16


4. A Versenytörvény ismerete A felmérés általános, majd részletekre fókuszáló kérdésekkel vizsgálta az ismertséget.

4.1. A Versenytörvény általános ismerete A cégek vezetőinek alig több mint kétharmada (68%) hallott már a Versenytörvényről. Csupán a kereskedelmi vállalkozások (76%) és a legnagyobb (200 millió Ft feletti) árbevételű cégek (79%) esetében regisztrálhattunk az átlagos szintet (68%) szignifikánsan meghaladó ismertségi arányt. (Sem a létszám, sem a cég életkora nem mutatott kimutatható összefüggést a válaszok megoszlásával.)

A Versenytörvény ismertsége Hallott már Ön a Versenytörvényről? (Az „igen” válaszok aránya) 100%

80%

68%

69%

Együtt

1-4 fő

71% 65%

66%

5-9 fő

10-19 fő

60%

40%

20%

0%

20-49 fő


4.2. A saját vállalat viszonya a Versenytörvényhez Minden hatodik vállalat képviselője állítja, hogy nem (10%) vagy csak részben (7%) vonatkoznak rá a Versenytörvény előírásai. Egyik demográfiai jellemző sem eredményezett szignifikáns eltérést az átlagtól.

17


A saját vállalkozás és a Versenytörvény Ön szerint az Ön vállalkozására vonatkoznak-e a Versenytörvény előírásai? 100%

80%

3

3

10

11

7

8

5 13

1 10

5 6

7

9

Nem

60%

40%

NT/NV

5

80

79

82

77

81

Részben

20%

Igen 0%

Együtt

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő


A „törvényen kívüliség” magyarázatai az alábbiak voltak (bázis=103): tevékenységük, piacuk területén nincs igazi verseny (57%), kicsi, jelentéktelen a cégük (25%), nem ismeri a Versenytörvényt (8%), egyéb (irreleváns) válasz (10%).

4.3. A Versenytörvény részletes ismerete Az általános ismertségen túl a vizsgálat arra is kitért, hogy milyen részletes ismereteik vannak a cégek vezetőinek a Versenytörvény céljával, tartalmával, hatásköreivel kapcsolatban. Témakörönként helyes és hamis állítások közül kellett kiválasztaniuk a válaszadóknak a Versenytörvény szempontjából helytálló válaszokat. A válaszadók több mint háromnegyede tudta, hogy a Versenytörvény a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A „hamis” állítások ugyanakkor megtévesztették a többséget. Meghökkentő, hogy a kkv-k vezetőinek alig több mint negyede (27%) van azzal tisztában, hogy a versenytörvénynek nincs semmi köze a jogászok etikai ügyeihez, s csupán 37-49% tudja, hogy az állampolgárok, a sportolók és a politikusok is a törvény hatályán kívül esnek. .

18


A Versenytörvény részletes ismertsége I. Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény …? (A helyes válaszok aránya) 100%

Helyes állítás 80%

77%

Hamis állítás 60%

49% 39%

40%

37%

27% 20%

0%

vállalkozások, cégek a politikusok politikai a jogászok, ügyvédek gazdasági ügyeire ügyeire etikai ügyeire

sportolók, sportversenyzők sportolói magatartására

az állampolgárok ügyeire általában


A célok esetében is főként a „téves” állítások kapcsán mutatkoztak meg az ismeretek hiányosságai, bizonytalanságai. A válaszok 70-75 százaléka azt tükrözte vissza – torzan –, hogy a Versenytörvénynek protekcionista szerepet kell betöltenie. Még a sportrendezvények rendjének biztosítása alól is csupán a válaszok alig több mint a felében kapott „felmentést” a törvény. Viszonylag alacsonynak tekinthető az üzletfelek tájékozottságának biztosítására adott igenlő válaszok 64%-os aránya is.

19


A Versenytörvény részletes ismertsége II. Ön szerint célja a Versenytörvénynek …? (A helyes válaszok aránya) 100%

Helyes állítás 82% 80%

64%

Hamis állítás

60%

54% 49% 45%

40%

31%

26% 20%

0%

gazdasági verseny üzletfelek gazdaság védelme vállalkozások fenntartása tájékozottságának a külf. védelme a biztosítása vállalkozásokkal versenytársakkal szemben szemben

a kis- és közepes multinacionális sportrendezvények vállalkozások cégek támogatása rendjének támogatása fenntartása


Meglepő módon a tilalmak kapcsán még a (meg)téves(ztő) állítás estében is viszonylag magas volt a találati arány, azaz a válaszadók közel háromnegyede tisztában van azzal, hogy a Versenytörvény nem szankcionál amiatt, hogy egy erőfölényes cég lecseréli rosszul teljesítő szállítóját.

A Versenytörvény részletes ismertsége III. Ön szerint tiltja-e a Versenytörvény …? (A helyes válaszok aránya) 100%

Helyes állítás

Hamis állítás

80%

75%

73%

73%

62% 60%

40%

20%

0%

azt, ha egy cég a versenytársaival megállapodik egy kötelezően alkalmazandó minimális árról?

azt, ha egy cég a versenytársaival megegyezik, hogy egymás területén nem fognak tevékenységet végezni?

azt, ha egy vállalkozás úgy jut előnyhöz a piacon, hogy nem informálja megfelelően az üzletfeleket termékeiről?


20

azt, ha egy erőfölényes cég lecseréli rosszul teljesítő beszállítóját?


A válaszadók kevesebb, mint fele tudja csupán, hogy a Versenytörvény nem tiltja az összehasonlító reklámokat, és azok (megfelelő) alkalmazása önmagában nem megtévesztő, még akkor is, ha a közvélekedés nem igazán gondolja az alkalmazásukat etikusnak.

A Versenytörvény részletes ismertsége IV. Ön szerint, az üzletfelek megtévesztése az…? (A helyes válaszok aránya) Helyes állítás

100%

91%

Hamis állítás 80%

72%

60%

47% 40%

20%

0%

ha a termék reklámjában elhallgatják egy ha a terméket egy másikkal összehasonlítva ha a kereskedő ajándékot ad üzletfelének? fontos tulajdonságát? reklámoznak?


A közbeszerzések esetében az az állítás képviselte a csapdát a legtöbb esetben, hogy a Versenytörvény tiltja azt, ha közbeszerzésnél az ajánlatkérő nem a legjobb ajánlatot választja ki.

A Versenytörvény részletes ismertsége V. Ön szerint, tiltja-e a Versenytörvény a közbeszerzések területén azt az esetet, ha …? (A helyes válaszok aránya) 100%

Helyes állítás 85%

Hamis állítás

81% 80%

65% 60%

46% 40%

20%

0%

… előzetesen megbeszélik, hogy milyen tartalmú pályázatokat fognak benyújtani?

… előzetesen megegyeznek arról, milyen árat ajánlanak a pályázatukban?


21

az ajánlatkérő nem a legjobb ajánlatot választja ki?

erőfölényben lévő cég indul közbeszerzési tenderen?


A Versenytörvénnyel kapcsolatban a legtöbb ismereti hiányosság, illetve tévhit az alábbi feltételezett esetek kapcsán mutatkozik (zárójelben a helyes választ adni nem tudók %-os aránya): Ön szerint célja a Versenytörvénynek a magyar gazdaság védelme a külföldi vállalkozásokkal szemben? (74%), Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény a jogászok, ügyvédek etikai ügyeire? (73%), Ön szerint célja a Versenytörvénynek a vállalkozások védelme a versenytársakkal szemben? (69%), Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény az állampolgárok ügyeire? (63%), Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény a sportolók sportolói magatartására? (61%), Az öt, az előzőekben bemutatott, a Versenytörvényre vonatkozó kérdésből (mire vonatkoznak a Versenytörvény előírásai; mi a célja a Versenytörvénynek; milyen tevékenységeket tilt) képeztünk egy összesített ismereti mutatót. Ez az index azt mutatja meg, hogy egy adott válaszadó az összes ezzel kapcsolatos – 23 – kérdésből hányra adott helyes választ. Azok, akik még nem hallottak korábban a Versenytörvényről automatikusan az utolsó („Nem ismeri”) csoportba kerültek, függetlenül attól, hogy az – index részét képező – zárt kérdések közül hányra adtak helyes választ. Ez alapján a vállalkozások vezetőinek 5%-a ismeri nagyon jól a törvényt (a 23 válaszból 19-23 helyes) és további 54%-uk elég jól (a jó válaszok száma: 13-18). A törvényt alig ismerők aránya 37%, míg az azt gyakorlatilag egyáltalán nem ismerőké (akik a kérdések maximum egynegyedére adtak jó választ, illetve nem is hallottak még a Versenytörvényről) 4%. Érdekes módon a nagyon jól ismerők aránya éppen a legkisebb – 1-4 fős létszámmal működő – cégek vezetőinek körében (11%) haladta meg szignifikánsan az átlagos (5%) szintet. (Egyéb releváns összefüggés a cég/válaszadói jellemzők, illetve a helyes válaszok száma között nem mutatkozott.)

22


A Versenytörvény ismeretének szintje összességében 5 kérdésből: Mire vonatkoznak a Tpvt. előírásai? Mi a célja a Tpvt.-nek? Milyen tevékenységeket tilt a Tpvt.? – képzett mutató a helyes válaszok száma (23-ból) alapján.

100%

4

7

37

31

1

5

2

Neml ismeri: 0-6 jó válasz 80%

35

39

43

60%

Alig ismeri: 7-12 jó válasz

40%

51

63

54 47

55

Valamelyest ismeri: 13-18 jó válasz

20%

0%

5

Együtt

11

1-4 fő

Nagyon jól ismeri: 19-23 jó válasz

5

2

4

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő


23


5. A GVH ismertsége, megítélése A GVH esetében szintén általános és konkrét szinten került sor az ismertség feltérképezésére.

5.1. A GVH általános ismertsége A vállalatok vezetői közül szinte mindenki hallott már a GVH-ról; elenyésző, mindössze 3% azoknak az aránya, akik soha nem találkoztak még a versenyhivatal nevével. Ugyanakkor, ha csak a fő funkció és nem az intézmény neve szerepel a – spontán – kérdésben, csupán a válaszolók alig több mint fele (52%) tudja a helyes választ.

A GVH általános ismertsége I. Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése? (A spontán válaszok aránya) 100%

80%

60%

52%

40%

29% 20%

8% 0%

GVH

Fogyasztóvédelem

6%

NGM

6%

3%

2%

Ker. szervezetek

NAV

1%

MNB, PSZÁFEgyéb szervezet Nem tudja


Noha statisztikailag nincs szignifikáns összefüggés, valószínűsíthető, hogy a legkisebb (1-4 fős) cégek képviselői ismerik a GVH-t a legnagyobb hányadban.

24


A GVH általános ismertsége II. Két kérdés: Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése? (spontán) Hallott már Ön a Gazdasági Versenyhivatalról, azaz a GVH-ról? (támogatott) 100%

3

3

3

4

1 Támogatottan sem ismeri

80%

45

39

46

51

45

60%

Csak támogatottan ismeri 40%

52

58 45

20%

0%

Együtt

1-4 fő

5-9 fő

51

54

10-19 fő

20-49 fő

Spontán is ismeri


Egyetlen olyan válaszadó sem akadt a több mint 600-ból, aki teljes mértékben tájékozottnak érzi magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban, és az inkább tájékozottak köre (4-es válasz az 1-5-ig terjedő skálán) is csupán 4%. A cégvezetők 70%-a bevallottan nem igazán érzi magát tájékozottnak a GVH-val kapcsolatban (ebből 36% egyáltalán nem). Jelentősebb demográfiai meghatározottság e kérdés kapcsán sem merült fel. Csupán az állapítható meg, hogy a nyomtatott sajtóban (is) tájékozódók az átlagosnál (36%) kisebb arányban (29%) érzik magukat abszolút tájékozatlannak.

25


A GVH általános ismertsége III. Mennyire érzi Ön tájékozottnak magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban?

100%

0

0

0

0

0

5

NT/NV

28 80%

35

36

39

43

4

Egyáltalán nem (1)

2

60%

37 3

33

34 40%

20%

26

0%

2,1

2,0

2,0

1,9

1,9 28

3

34

30

4 2

32 22

24

Teljes mértékben (5)

4

4

3

5

3

Együtt

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

1

Átlag [1..5]


A négy, általános ismertséget vizsgáló kérdésből az alábbi algoritmussal képeztünk ismereti szinteket: Viszonylag jól ismeri: o spontán is ismeri a GVH-t, o hallott róla az utóbbi fél év során és o legalább 3-as szintűnek ítéli tájékozottságát a Hivatallal kapcsolatban. Valamelyest ismeri: ugyanaz, mint az előző, de nem hallott a GVH-ról az elmúlt 6 hónapban. Nem ismeri: még támogatottan sem ismeri (nem hallott még a Gazdasági Versenyhivatalról). Alig ismeri: azok tartoznak ide, akiket az előző három csoport nem fed le. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-k vezetőinek döntő hányada (81%) alig vagy egyáltalán nem ismeri a GVH-t, s mindössze 14%-áról állítható, hogy viszonylag tájékozott ebben a tekintetben. Noha az átlagoshoz képest nincs szignifikáns eltérés, a legkisebb és a legnagyobb létszámú cégek válaszadói nagyobb hányadban tájékozottak (18-19% a viszonylag jól ismerők aránya), mint az 5-9 és a 10-19 létszámúaké (10-11%).

26


A GVH általános ismertségének szintje összességében 4 kérdésből: Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése? Hallott már Ön a GVH-ról? Az elmúlt fél évre visszagondolva, találkozott Ön a GVH nevével bármilyen formában? Mennyire érzi Ön tájékozottnak magát a GVH munkájával, hatáskörével, feladataival kapcsolatban? 100%

3

3

3

5

1

Nem ismeri 80%

60%

78

75

74

Alig ismeri

82

81

40%

Valamelyest ismeri

4

20%

6

5 14 0%

Együtt

19

1-4 fő

3

5

11

10

5-9 fő

10-19 fő

18

Viszonylag jól ismeri

20-49 fő


5.2. A GVH hatáskörének ismerete A GVH hatáskörének valós ismeretét szintén – akárcsak a Versenytörvény esetében – feleletválasztós kérdéssel teszteltük. Viszonylag magas (78%) volt azoknak az aránya, akik tisztában voltak pénzbírság kiszabásának lehetőségével. Az adott magatartástól való eltiltás már csak a válaszok 41%-ában szerepelt. A „hamis” állítások esetében minden harmadik válaszadó (33%) úgy gondolja, hogy a GVH ajánlásokat tehet és minden ötödik (20%) még a cég felszámolását is lehetséges következménynek tartja.

27


6. Az ismeretek forrása A kommunikációs kampány szempontjából aligha lényegtelen, hogy elsődlegesen milyen médiumokban informálódnak a kkv-vezetők gazdasági témákban.

Az informálódás forrásai Mely médiumokban szokott Ön gazdasági témában informálódni? 100%

80%

79%

60%

40%

35%

35%

19%

20%

0%

Internet

TV

Újság

Rádió

1%

1%

Egyéb

Nincs válasz


Az internet vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. A televízió és az újság holtversenyben vannak. A rádió az 50-60 évesek (27%), a nyomtatott sajtó pedig a 20 évesnél régebben alapított cégek képviselői (43%) és a 60 éven felüliek (44%) esetében haladja meg szignifikáns mértékben az átlagos szintet (19%, illetve 35%).

28


A leggyakrabban, spontán említett csatornák/kiadványok/portálok Részarány az adott médium-fajtából értesültek körében

A teljes mintán belüli részarány

Médium-fajták

Médiumok

Internet

Index Origo

18% 17%

14% 13%

HVG online Portfólió

17% 9%

13% 7%

Napi Gazdaság online Startlap Figyelő online M1/M2/Duna

3% 3% 2%

2% 2% 1%

36%

12%

Hír TV

20%

7%

ATV

10%

3%

RTL Klub

9%

3%

TV2

3%

1%

MR1 Kossuth

28%

5%

Gazdasági Rádió MR2 Petőfi InfoRádió Class FM Klub Rádió Helyi (regionális) rádió

13% 10% 9% 4% 3% 3%

2% 2% 2% 1% 1% 1%

Lánchíd Rádió

3%

1%

HVG

43%

15%

Helyi (regionális) újság

8%

3%

Magyar Nemzet

7%

2%

Napi Gazdaság

6%

2%

Népszabadság

4%

1%

Figyelő

2%

1%

Televízió

Rádió

Újság

29


A HVG, mint kifejezetten gazdasági orgánum, a nyomtatott sajtó területén egyértelmű fölényt élvez, s online változata révén az internetes hírforrások között is az élcsoport tagja. Ugyanakkor a HVG-n kívül a kifejezetten gazdasági jellegű médiumok nem jutnak vezető szerephez. o A televízió estében – az ilyen (magyar nyelvű) csatorna híján – ez magától értetődő. o Noha a Gazdasági Rádió a rádiók között a második, a teljes mintára vetítve mindössze 2%-os részesedéssel rendelkezik. o A nyomtatott sajtó esetében – a HVG-n kívül – egyik gazdasági szaklap sem mutat fel említésre méltó olvasottságot. o Az internetes tájékozódási források körében a két univerzális portál mögött – a HVG.hu mellett – csak a Portfolio.hu-nak van statisztikailag is markánsnak tekinthető közönsége. A kifejezetten gazdasági tematikájú médiumok viszonylag alacsony részesedése a tájékozódási csatornák között nem csupán a választék szűkösségének tudható be, hanem – valószínűleg – annak is, hogy a kkv-k vezetőire nem igazán jellemző az elmélyült gazdasági ismeretekre való törekvés.

30

VERSENYJOGI MEGFELELÉSI KAMPÁNY FELMÉRÉS

Recommend Documents