Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények – ellenséges beavatkozás? dr. Bassola Bálint, LL.M., ügyvéd Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda British Chamber of Commerce in Hungary 2010. szeptember 29. Corinthia Grand Hotel Royal, Budapest
Bevezető
Miért szeretjük a versenyt? – a rivalizálás előnyei a fogyasztók / társadalom számára: • alacsonyabb árak • jobb minőség • szélesebb termékskála • fokozottabb ösztönzöttség az innovációra (~ dynamic efficiency) ld. okostelefonok piaca
2
Innovációs ösztönzöttség és jogi védelem
Monopolisztikus piac: kisebb késztetés az újításra és a beruházásra „Túl erős” innovációs verseny sem feltétlenül pozitív társadalmilag: ekkor sok az elvesztegetett innovációs ráfordítás (párhuzamosság, stb.) Vállalati innovációs ösztönzöttség: ha ki lehet használni a K+F-be fektetett invesztíciókat ehhez a szellemi tulajdon megfelelő védelme szükséges ennek eszközei, pl.: • • • •
3
1. szabadalmi jogi védelem 2. szerzői jogi védelem 3. védjegyjogi védelem 4. üzleti titkok védelme
Szellemi alkotások
szellemi tulajdonjog: alapvetően tagállami szabályozás (kevés EU jog) szabadalom, szerzői jogvédelem, védjegyoltalom: jogi monopólium szellemi tulajdonjog kontra versenyjog? • mindkét jogág célja a fogyasztói jólét (consumer welfare) és •
4
a műszaki fejlődés előmozdítása a versenyjog respektálja a szellemi tulajdonjog kizárólagosságát, de annak gyakorlását korlátok közé szorítja
létezik optimális szabadalom? • védelem terjedelme • védelem hossza
Az innováció versenyjogi relevanciája áttekintés
5
versenykorlátozó megállapodás tilalma (pl.: műszaki fejlesztés korlátozása) vállalkozások szakmai szövetségének versenykorlátozó döntése (pl.: szabvány előírása) erőfölénnyel való visszaélés fúziókontroll + EU specifikus: állami támogatások európai uniós ellenőrzése hasonló európai uniós és magyar rendelkezések Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tartatja be a versenyjogi szabályokat
Versenykorlátozó megállapodás tilalma – alapvetés
típusok • horizontális megállapodások (pl.: versenytársak
•
az uniós és a magyar szabályozás logikája • a versenykorlátozó megállapodás tilalma • mentesülés lehetősége (pl.: műszaki, technológiai,
• 6
közötti K+F megállapodás) vertikális megállapodások (pl.: franchise megállapodás)
gazdasági fejlődés előmozdítása (pl.: komplementer technológiák összekapcsolása); előny méltányos része a fogyasztónál) objektív felelősség!
Versenykorlátozó megállapodás tilalma – példa
Közös kutatásra és fejlesztésre vonatkozó megállapodások Előnyök (olyan K+F, amelyet önállóan nem végezne el egy vállalkozás; kettős költségek csökkentése; kockázat megosztása, stb.) Csoportmentességi rendelet szabályozási logikája:
• max. összesen 25% piaci részesedés • pozitív feltételek (pl.: hozzáférés a közös K+F •
7
eredményekhez) „fekete listás klauzulák” hiánya (pl.: harmadik személyek irányába alkalmazott árrögzítés hiánya; nem kapcsolódó K+F tiltása DE! korlátozás a kapcsolódó K+F tevékenység végzésére elfogadható)
Vállalkozások szakmai szövetségének versenykorlátozó döntése – példa
8
pl.: gyártók szövetségének szabványra vonatkozó döntése, amely nyomást gyakorol harmadik személyekre a szabványnak meg nem felelő termékek árusításának kizárása érdekében – ld. VCR-rendszerű videómagnók a szabványra vonatkozó szövetségi döntés nem vezethet oda, hogy teljesen felszámolja a vállalkozások lehetőségét arra, hogy alternatív szabványokat alakítsanak ki ha az adott szabvány széles körben elterjedt a piacon, s az ahhoz való hozzáférés a piacra való belépés előfeltétele, akkor számba kell venni, hogy az ahhoz való hozzáférést a megállapodásban részes felek vagy a szakmai szövetség lehetővé teszi-e ha nem, akkor az valószínűsíthetően piaclezáró és egyben versenykizáró gyakorlatot valósít meg
Vertikális restrikciók – példa
ld. GEKKO-ügyben hozott versenytanácsi határozat franchiseadó szellemi tulajdonhoz (védjegy, knowhow, stb.) kapcsolódó jogosultságai, melyek versenyjog-konformak: pl. egységes arculat meghatározása, stb. DE! a franchiseadónak a jogi monopóliuma nem korlátlan: • vertikális árrögzítés (resale price maintenance) tilalma • versenytilalmi klauzula (non-compete clause) a szerződés megszűnése után ésszerű ideig – ld. GEKKO érvei a versenyfelügyeleti eljárásban
9
Erőfölénnyel való visszaélés 1.
versenyjogi beavatkozás dilemmája: invesztícióra ösztönzés, majd pedig a szellemi tulajdon megosztására kötelezés? erőfölényes vállalkozások „különleges felelőssége”
10
Erőfölénnyel való visszaélés 2.
Microsoft-ügy Európai Bizottság határozata: 497 millió euró bírság Elsőfokú Bíróság ítélete helyben hagyta • 1. Jogellenes árukapcsolás: operációs rendszer + Windows •
Media Player 2. Interoperabilitási információk közlésének megtagadása – kiindulási tétel: szellemi tulajdonjog körébe tartozó termék használatának megtagadása alapvetően jogszerű – kivétel:
• a termék nélkülözhetetlen valamely üzleti tevékenység • •
11
folytatásához egy szomszédos piacon a megtagadás kizárja a versenyt ezen a piacon a megtagadás akadályozza olyan „új termék” megjelenését, amelyre lenne fogyasztói kereslet
Fúziókontroll joga K+F „kiszervezése”: közös vállalat (joint venture) alapítása nem teljes funkciójú (non full-function) JV elbírálás a kartellszabályok alapján teljes funkciójú (full-function) JV megítélés a fúziós szabályok alapján • fúziós eljárásokban: innováció előmozdítása fontos
érv lehet
12
Versenypártolás (competition advocacy)
„GVH esete Microsoft-tal”: „Microsoft vagy azzal ekvivalens” gátját képezi az innovációnak a Fővárosi Ítélőtábla ítélete
13
A közgazdaságtan szerepe a versenyjogi jogalkalmazásban „more economic approach”? pl.: K+F megállapodás várható előnyeinek méltányos része a fogyasztókhoz jut-e? gyakran: a hiányzik a vállalatok számára a „biztonságos kikötő” (on the one hand… and… on the other hand…)
14
Köszönöm a figyelmüket! E-mail:
[email protected]
Salans’ Global Offices
15
Almaty Baku Barcelona Beijing Berlin Bratislava Brussels Bucharest Budapest Frankfurt Hong Kong Istanbul Kyiv London Madrid Moscow New York Paris Prague St Petersburg Shanghai Warsaw
ALMATY BAKU BARCELONA BEIJING BERLIN BRATISLAVA BRUSSELS BUCHAREST BUDAPEST FRANKFURT HONG KONG ISTANBUL KYIV LONDON MADRID MOSCOW NEW YORK PARIS PRAGUE SHANGHAI ST PETERSBURG WARSAW
16