Zenei hitvallásaink I. Bach: h-moll mise

Ze n e i h i t va l l á s a i n k I.

Bach: h-moll mise

Ze n e i h i t va l l á sa i n k I .

Johann Sebastian Bach: h-moll mise (BWV 232)

2 0 1 6 . o k t ó b e r 2 1 – 2 0 1 7 . o k t óber 22.

Közreműködik: Szabóki Tünde / Szemere Zita szoprán Bakos Kornélia / Schöck Atala alt Megyesi Zoltán / Szerekován János tenor Bakonyi Marcell / Cser Péter / Kovács István basszus Lutheránia Énekkar / Budapesti Vonósok Vezényel: Kamp Salamon A Magyarország Kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság rendezvénysorozata

Tartalomjegyzék Köszöntő (Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos) . . . . 6 A h-moll mise hitvallása (Dr. Kamp Salamon). . . . . . . . . . . 8 Előadások – a Zenei hitvallásaink I. menetrendje . . . . . . . . 13 Bach levele II. Frigyes Ágosthoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A h-moll mise (Farkas Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Korábbi Bach-művek a h-moll misében. . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Latin és magyar szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Az előadók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 A helyszínek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Térkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Zenei hitvallásaink II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

D r. H a fe n s ch e r Ká ro l y m in i sz te r i b iz to s

Köszöntő Az ószövetség népének nagy felismerése, hogy megszólal és beszél az Isten. Az újszövetségi kor kiegészítette ezt a tényt azzal az élménnyel, hogy az Ige testté lett. Isten megszólította a tőle elszakadt embert. S az ember, ha nem adott le e nemes rangjából, válaszol rá. A lehetséges válaszműfajok közül pedig az egyik a hitvallás. Vallomás arról, Kihez tartozom, vallomás arról, hogy milyen Isten és ember iránti bizalom vezérli életemet, gondolataimat, döntéseimet. Vallomás múltról, jelenről, jövőről, abban a Mindenható szerepéről és az ebből fakadó emberi küldetésről. Az igazi nagy titkokhoz kevés a szó. Érezzük, hogy a legszebben csiszolt, évszázadok kohójában tisztított, közösségben „érett” mondatok is kevésnek bizonyulnak. De a zene! Istennek ez a különleges ajándéka még

a legveretesebb szavakat is tovább, még magasabbra emeli. Felemeli szívünket, lelkünket, és segít, hogy a múltból ránk hagyott értékes szavakat elsajátítsuk, azaz, hogy azok a mi hitvallásunkként éljenek tovább. Martin Luther tudatosan, de nem csak elvi döntésből, hanem örömteli tapasztalatból tette a muzsikát a legmagasabb polcra – közvetlen a teológia mellé. Johann Sebastian Bach – a zene teológusa, akit nem véletlen neveztek „ötödik evangélistának” – Istenadta zsenialitásával, a Teremtőtől kapott igényességével megmutatta, mit jelent a zene nyelvén megszólaltatni az Igét, vagy a zene segítségével szárnyakat adni az ember Isten-dicséretének és ég felé irányítani az imádság hangjait. A reformáció megújulási mozgalom volt. A hívő közösségének, az egyháznak mindenkor szüksége van megújulásra – úgy, hogy visszaformálódik Krisztus arcúvá. Miközben megújul, hatással van környezetére és megújíthatja a nagyobb közösséget, népet, nemzetet, országokat. De fontos, hogy az ember lába biztos talajon álljon, és a közösség igazi, maradandó értékeken formálódjék, növekedjék.

A h-moll mise egyszerre szól az élet végső titkairól gondolkodó egyénhez, az igényes művészet iránt fogékony emberhez, az orrlógatással felhagyó, az előre és felfelé nézni tudó közösséghez. A zeneirodalom csúcsa, az egyházzenei alkotások egyik legnagyszerűbbje egyszerre jelent élményt és biztos lelki-szellemi táplálékot az érdeklődőknek, tanúságtételt és hit-erősítést a hívő közösségének, és egymást összekötő, jól járható hidat az ökumené világában a különböző felekezeteknek. Ne elégedjünk meg a zene felszínes élvezetével, jussunk el a tiszta vizet kínáló mély kútig, merítsünk belőle, engedjük, hogy átjárjon, hisz ebből fakad a megújulás lendülete. Luther, a reformátorok, Johann Sebastian Bach, s minden korban a pozitív megújulás emberei merítettek a múlt értékeiből, hogy saját gazdagságukat felismerve, feltöltődve másokat is gazdagíthassanak. A megújulás lendületét kívánom minden hallga tónak – és minden közreműködőnek.

Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

7

D r. Ka m p Sa l a m o n Fo tó : Fe l v é g i An d re a

A h-moll mise hitvallása Johann Sebastian Bach olyan életművet hagyott hátra, amely zenei sokféleségben, kompozíciós kvalitásban, az esztétikai kifejezés területén és a teológiai igazságok megfogalmazásának erejét illetően példa nélkül álló. E megállapítás igazságain túllépve azonban fontos, hogy megértsük: a mű nem szemlélhető elkülönítve mechanikusan, csupán elvont zenei anyagként. Tehetség, mesterségbeli tudás, tradíció és hit csak organikus teljességként értelmezhető. Éppen ezért megdöbbentő számomra az emberiségnek azon igyekezete, mely arra irányul – könyvtárnyi irodalmat hozva létre –, hogy Bach zenéjének lényegét csupán esztétikumában határozza meg. Vigyázzunk, kön�nyen úgy járhatunk, mint az az irodalomtörténész, aki Luther prédikációit tanulmányozva, azok csodálatos szövegritmusát, periódusainak elevenségét, költői képeinek ihletettségét, a német irodalmi nyelv létrehozásában betöltött döntő szerepét leltározza csupán, mit sem sejtve a művészi és költői értékeken túllendülő középpontról, Jézus Krisztus evangéliumáról.

Luther és Johann Sebastian Bach életműve a krisz- Gnade Gegenwart.” Az imádkozó, áhítatos hívő zenétusi evangélium kegyelmében született, s innen nyeri ben Isten az ő kegyelmével mindenkor jelen van. Éppen ezért Johann Sebastian Bachnak az alkoragyogó fényességét, és innen támad fel erővel. Bach zenéjének legrejtettebb és egyben legdrá- tás során – és ez a teljes életművében megfigyelhető gább kincse, ahogyan Pilinszky János írja, Jézus Krisz- – sokkal inkább a tökéletesség, mint a szépség lebegett tus jelenléte. A Krisztushoz vezető utat Bach számára a szeme előtt. A szépséget úgy tekintette, mint a tökéa lutheri tanításhoz való tántoríthatatlan ragaszkodás letesség vonzerejét, mint a részek ideális matemati– mely az évek során egyéni, személyes felismerésévé kai viszonyaitól való függőséget, mint rendezettséget, mint harmóniát, mint a minőségek együttműködését vált – nyitotta meg. Művészetének célja pontosan ezért nem esztétikai, és közösségét. hanem metafizikai, amely visszavezeti az embert valósáTudta, hogy mindaz, ami jól és igaz szellemben gos eredetéhez. Kompozícióit nem az érzékek gyönyör- készült, a maga nemében tökéletessége folytán szép ködtetésére alkotta, melyeknek célja, hogy kellemes is. A tökéletességnek pedig nincsenek fokozatai. Bach szép-érzést nyújtsanak, hanem mint amelyeket a köz- számára a tökéletesség a Szentháromság egy Istenről lendő téma és tartalom logikája rendez el és határoz való bizonyságtétel. meg, melynek következményeként a kompozícióban Éppen ezért gondolkodásában a művészet elvámindenkor felragyogó Rend, egyszersmind Bach gon- laszthatatlan a teremtéstől, s mert a teremtésből ered, dolkodásának rendjét is tükrözi. És ez alapvető lényegét ezért a teremtésre is utal vissza. Bach zenéje az „első tekintve döntően eltér a mi gondolkodásunktól. Bach tett” mozdulata. E gondolkodás megértésének nehézszámára a legmagasabb rendű művészet az isteni terem- sége a modern kor diabolikus jellegéből ered, amely tés, ahogyan Bibliájának margójára feljegyezte: „Bei szétválasztja a művészetet és az életet. A diabolikus einer andächtigen Music ist allerzeit Gott mit seiner eredetileg szétválasztót jelent, és a modern ember Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

9

szétválaszt mindent, ami principiálisan összetartozik. Nemcsak az életet a művészettől, hanem önmagát is isteni eredetétől. Johann Sebastian Bach emberi és művészi nagysága az, hogy valakinek a fénye rajta keresztül sugárzik. Mert számára a valóság szellemi, amelyben a világ az isteni szellem megnyilatkozása. Nem anyagi tudás, hanem szellemi kvalitás, amelyben a hang, tágabb értelemben a zene, az isteni lét teremtő megnyilatkozása. Találóak Pilinszky szavai, amikor azt mondja: Johann Sebastian Bach evangéliumi művész volt. Az evangélium pedig áttörés az e világ és a transzcendens világ érintkezési pontján. Ilyen áttörés az emberi szellem legnagyobb alkotása, a h-moll mise, a mester zenei, szellemi végrendelete, amelyben a megnyilatkozás első mozzanata, amely az Isten teljes megismerésére tanít, hármas. Luther ezt így foglalta össze:

„H is z e k Is te n b e n , az At yá b an , aki e n ge m te re mt e t t . H is z e k Is te n be n , a F iúb a n , aki e n ge m me gvál tott. H is z e k S z e n tl é l e kbe n , a k i e n ge m me gs z e n te l t. E z a z Is te n te l je s is me re te .” Mert minden létező a hármas szám jegyében áll. Az Isten a hármas számban lakozó szentség, Atya–Fiú– Szentlélek. Ezért a h-moll mise nem más, mint az Örökkévalóságnak a fenség ragyogásával való megtöltése. Ha Bach a Musikalisches Opferben összefoglalta min dazt, amit a kánonról tudott, ha a Kunst der Fugéban az örökkévalóság zenei műfajáról vall, akkor a h-moll misében rögzítette anyagba a teljességnek azt a tudását, amelyet az egyetlen Valóság, az Isten megismeréséből nyert. A h-moll misében az Örök itt van közöttünk.

Ezért van az, hogy Johann Sebastian Bach zenéje az embert egzisztenciájában szólítja meg, abban, ami gyermek és romlatlan marad mindenkiben, mindig és minden körülmények között. E megszólításra felébred az ember eredeti lénye, szomjúsága a legvégső, legigazabb dolgok iránt, és vágyakozása a középponti rend felé irányul, amely a világgal és a létezéssel együtt minden helyen és időben azonos. Ezért a tökéletességre való törekvés nem álom, hanem élet! Az Isten teljességének mértéke. Bach zenéjének lényegét a legpontosabban és legszebben Pilinszky János fogalmazza meg, amikor azt írja „valójában nem Bach teremtő ereje rendít meg, hanem az az erő, amely a Teremtőjével való mély szövetségéből árad”. Jól értsük tehát: Johann Sebastian Bach az Isten választott embere volt, akiben öröme

és gyönyörűsége tellett, és aki látta az Istent. S mert szemtől-szembe látta Őt, ezért oly pontosak arcának vonásai kantátáiban, s ezért tud vallani Megváltójáról az egész emberiség történetében páratlan drámai erővel passióiban. Hajoljunk hát közelebb és kövessük a mestert! Bizonyságot tenni és vallani az Istenről, mert krisztusi ígéretünk van: aki bizonyságot tesz énrólam az emberek előtt, azért én is közbenjárok az Atyánál. Kérdezlek tehát benneteket: mi más célja lehetne életünknek?


Előadások – a Zenei hitvallásaink I. menetrendje 2016 október 21. péntek 19:00 – Pé c s, Ko d á l y Kö zp o n t , H a n g ve rse ny t e re m október 28. péntek, 19:00 – So pro n , E va n g é l i ku s Te m p l o m október 29. szombat, 17:00 – Rév ko má ro m ( Ko má r n o ) , R e f or m á t u s N a g y t e m p l om 2017 május 20. szombat, 19:00 – B ra ssó ( B ra șov, K ro n st a d t ) , Fe ke t e t e m p l om június 24. szombat, 19:00 (esőnap: 06.25. 19:00) – P á pa , a z Est e r h á z y- k a st é l y u d va ra szeptember 23. szombat, 18:00 – B é ké sc sa ba , E va n g é l i ku s N a g y t e m p l om október 7. szombat, 18.00 – D e bre ce n , N a g yt e m p l o m október 21. szombat 18.00 – Sze g e d , Fo g a d a l m i t e m p l o m ( D óm ) október 22. vasárnap 18.00 – Sza ba d k a ( Su bo t i ca ) , Sze n t Te ré z S z é ke se g y h á z


13

A „Missa” (Kyrie és Gloria) szólamanyagához csatolt ajánlás és kérelem II. Frigyes Ágost választófejedelemnek Drezda, 1733. július 27.

II. Fr igye s Á gos t

Jo h a n n Se b a st i a n Bach

Királyi Fenségednek a legmélyebb hódolattal nyújtom át ezen szerény productumát ama tudománynak, mire a Musique-ben szert tettem, a legalázatosabban kérvén, hogy Fenséged abban ne a csapnivaló compositiót tekintse, hanem ama megbocsátó kegyességével, melynek híre az egész világot bejárta, irgalmas szemmel reápillantani, egyszersmind engem leghatalmasabb pártfogásába venni méltóztassék. Néhány esztendő óta s máig is Leipzigben a két fő templomban a Musicának Directoriumát bírom, hanem ottan, ártatlanul, egy s más sérelem ért, s koronként immár azt is el kell szenvednem, hogy a functiómhoz rendelt accidenciákat [mellékjövedelmeket] csökkentik, hanem mindez teljesen megszűnne, ha Királyi Fenséged kegyelmében részeltetne, s Fenséged udvari capelljében valamely praedicatumot [kinevezést, címet] adományozna nékem, miről is, hogy decretum bocsáttassék ki, a kellő helynek legmagasabb parancsát kiadni méltóztatna. Legalázatosabb kérésemnek ilyeténképp való legkegyesebb teljesítése végtelen hódolatra kötelezne, s illő engedelmességgel offerálom, hogy Királyi Fenségednek legkegyesebb kívánságára mindenkor az egyházi Musique componálásában csakúgy, mint olyanéban, mit Orchestre játsszék, fáradhatatlan szorgalmat fogok mutatni s minden erőmet Fenséged szolgálatának szentelem, soha nem szűnő hűséggel maradva Királyi Fenségednek Dreßden, 27én Julij 1733. legalázatosabb alattvalója s szolgája Johann Sebastian Bach (Dávid Gábor fordítása) Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

15

A C re do a u t o g rá f pa r t it ú rá j á n ak e l s ő l apja

A h-moll mise A választófejedelem miséje Az a monumentális alkotás, amelyet h-moll miseként ismertünk, több szálon is II. Frigyes Ágost, szász választófejedelem személyéhez kötődik, aki utóbb III. Ágost néven Lengyelország trónját is elnyerte. 1733. február elsején meghalt I. Frigyes Ágost. Az öthónapos nemzeti gyász egész Szászországra kiterjedt, így ez idő tájt Lipcsében az istentiszteleten sem lehetett figurális zenét előadni. A gyászidő tehát teendőinek nagy része alól mentesítette Bachot, aki viszont nem tétlenkedett, hanem a szokott, hajszolt munkatempónál kényelmesebb körülmények között elkészített egy háromrészes Kyriét és egy kilenc tételes Gloriát. A gyászidő alatti csendet csak akkor szakíthatta félbe ünnepi zene, ha az új uralkodó a trónra lépését megelőző szokásos birodalmi utazása során a városba ért. Erre az eseményre a korabeli beszámolók szerint Lipcsében 1733. április 20/21-én került sor. Az ünnepi főistentiszteletet a Nico-

laikirchében tartották. Kantáta nem hangzott el, hiszen ez nagyböjtben egyébként sem volt szokás, így könnyen elképzelhető, hogy maradt megfelelő idő Bach monumentálisan kidolgozott „Missá”-jának előadására, hiszen a Kyrie és a Gloria egyébként is beletartozott a lutheránus istentisztelet liturgiájába, bár többnyire csupán egy szólamban énekelték. Ám, ha előadták is, maga az ünnepelt, II. Frigyes Ágost nem hallhatta, hiszen katolikus lévén nem vett részt a lutheránus istentiszteleten. Ugyanakkor udvartartásának jelentős része jelen lehetett s beszámolhatott a rendkívüli zenei eseményről. Erre számíthatott Bach, amikor a kérvénnyel együtt elküldte a drezdai udvarnak a Kyrie és a Gloria szólamanyagát, s a kottán fel is tüntette, hogy művét az uralkodó dicsőítésére készítette. Igen valószínű, bár szintén nem teljesen bizonyos, hogy pár hónappal később a „Missa” Drezdában is elhangzott, hiszen Bach legidősebb fia, Wilhelm Friedemann 1733 júniusában nyerte el a drezdai Sophienkirche orgonista állását, s júliusban apja is meglátogatta, talán épp azért, hogy az előadást megszervezze. A hőn áhított „drezdai udvari komponista” cím adományozása mégis elmaradt, mert a lengyel trón megszerzéZenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

séért az uralkodónak hamarosan hadba kellett szállnia, s kisebb dolga is nagyobb lehetett annál, hogy a lipcsei kántor hűségét megjutalmazza. Bach mindenesetre ettől kezdve minden lehetséges alkalmat megragadott, hogy szolgálatkészségét kifejezze: világi kantáták egész sorát komponálta a választófejedelem (és családtagjainak) névnapjára, vagy lengyel királlyá koronázásának alkalmára. Ezek a művek a lipcsei Collegium Musicum hangversenyein hangzottak el, s II. Frigyes Ágost nem hallotta őket, legfeljebb hírből értesült róluk, ugyanakkor 1734 októberében végre személyesen is jelen volt a BWV 215-ös hódoló kantáta előadásakor. Bach az udvari muzsikus címet azonban csak 1736-ban nyerte el, pártfogója, Keyserling gróf közbenjárására. Talán nem véletlen, hogy a mise egyes részeinek több mint két évtizedes keletkezés-történetében még egyszer kapcsolat támadt a szász uralkodó és a mű között: a mise fő forrásaként szolgáló kéziratgyűjtemény utolsó kötetét indító tétel, a kettőskarra írt Osanna nem más, mint egy Ágost névnapjára írt hódoló kantáta (jegyzékszáma: Függelék 11.), amelynek csak szövegkönyve maradt fenn, de zenéje a 215-ös kantáta nyitókórusának egyik változata lehetett.

17

A „missa”-tól a h-moll miséig Hogy pontosan mikor kezdődött az 1733-as Missa teljes misévé való kibővítése, s különösképp, hogy mi motiválta Bachot, ezzel kapcsolatban csak feltételezéseink lehetnek. A legfontosabb megragadható nyom a Credo gregorián intonációját feldolgozó kórustételében rejlik. E tétel legkorábbi verzióját (amely még G mixolíd hangnemben van és nem A mixolídban, mint a misében) csak a legutóbbi időkben találták meg. Ez a lelet arra utal, hogy a Symbolum Nicenum (Credo), amelyet Bach 1748/49-ben illesztett a mise partitúrájához, ugyancsak hosszú előtörténettel rendelkezik, ennek részleteiről azonban semmit sem tudunk. Az a feltételezés, hogy a tételsor a felújított Tamás-iskola megnyitásán hangzott volna fel 1732 júniusában, elképzelhető ugyan, de minden tárgyi bizonyítékot nélkü-

löz. Talán nem érdektelen viszont megjegyezni, hogy Bachnak fennmaradt még egy Credo-intonációt feldolgozó kórustétele is (BWV 1083), amelyet Giovanni Battista Bassani F-dúr miséjéhez komponált. E darab is azt bizonyítja, hogy a konzervatív Lipcse lutheránus istentiszteletein, legalábbis a nagy ünnepeken még gyakran használtak latin mise-tételeket. A Bach kezétől származó összesen öt különálló Sanctus-tétel ugyanerről tanúskodik, noha valószínűleg csupán egyetlen saját szerzemény akad közöttük, a többi idegen szerzők műveinek feldolgozása. A „saját” Sanctus, melynek története később a h-moll misébe torkollott, 1724 Karácsony napján hangzott el Lipcsében. A Kyrie-Gloria tételpár, a Credo és a Sanctus tehát egymástól teljesen függetlenül, különböző (ismert vagy ismeretlen) alkalmakra készültek, méghozzá nem katolikus mise, hanem lutheránus gyakorlat számára. Lutheránus praxisról árulkodik a kompozíció két olyan helye, amelyben az evangélikus miseszöveg eltér a kanonizált katolikus szövegtől. Az egyik ilyen pillanat a Gloria „Domine Deus” tétele, ahol Jézus Krisztus megszólításához az evangélikusok hozzá-

fűzték az „Altissime” („fenséges, vagy egyedüli Fenség”-ként fordítható) jelzőt. A másik a Sanctus, amelyben a katolikus egyes szám második személy helyett az Ószövetségi textushoz hűségesebb egyes szám harmadik személyt használták a „Pleni sunt coeli et terra gloria eius” mondatban (a „gloria tua” kifejezés helyett). Természetesen nem Bach tévedéséről, vagy tudatlanságáról van szó, hiszen – ha máshonnan nem – az általa másolt, Palestrinától és egyéb katolikus szerzőktől származó misékből pontosan ismerhette a katolikus változatot, ám ha ragaszkodott a lutheránus verzióhoz, akkor nyilvánvaló, hogy e tételek konkrét gyakorlati célokból íródtak. Ugyanez viszont már nem mondható el a h-moll mise utolsó szakaszáról (Osanna, Benedictus, Agnus Dei, Dona nobis pacem) melynek valamennyi tétele paródia, tehát egy korábbi kantáta-tétel átszövegezése, és csak akkor készült el, amikor Bach 1748-49 táján teljes, valamennyi állandó tételt feldolgozó misévé egészítette ki a művet. Ezeket a feldolgozásokat már nem a konkrét alkalom, hanem kizárólag a mise teljessé tételének igénye szándéka hívta életre. Amikor tehát Friedrich Smend az új Bach-ös�Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

szkiadásban elvitatja a h-moll misétől az összefüggő alkotás státuszát, és félreértésnek tekinti, ha a művet egységes kompozícióként kezelik, valójában Bach utolsó szándékával helyezkedik szembe. Mert igaz ugyan, hogy a h-moll mise a maga teljességében soha nem hangzott el egészében Bach életében, hiszen nem fért volna sem a lutheránus liturgia, sem a drezdai katolikus udvar liturgiájának kereteibe, s elegendő előadó sem állt volna a zeneszerző rendelkezésére, s az is igaz, hogy maga Bach soha nem nevezte „h-moll misének”, még kevésbé „Hochamt”-nak vagy „Hohe Messé”-nek (Missa solemnis-nek) művét, ahogyan a kompozíció első kiadói tették, mégis tagadhatatlan, hogy az alkotói végakarat szellemi egységként hagyta ránk a h-moll misét. Hogy miért? A magyarázat Bach zeneszerzői alkatában rejlik.

19

Bach egyetemessége – egy „enciklopédikus” mester portréja Zenetörténet-könyvek közhely szerű, tankönyv-ízű megállapításának tűnik, ha arról beszélünk, hogy Bach nagy összefoglaló mester, aki megkoronázta a megelőző korok zeneszerzői törekvéseit. Ám ez a sokat idézett kijelentés mégis megkerülhetetlen, mert Bach zeneszerzői jellemének egyik legfontosabb vonását tárja föl. Először is – mielőtt olyan műfajnak szentelte volna alkotóerejét, amelyet korábban még nem művelt – szinte szabályszerű rendszerességgel tanulmányozta más zeneszerzők hasonló műveit. Első passiójának modelljéül például Reinhard Keiser Márk-passióját használta. A h-moll mise Kyriéje (de tulajdonképpen az egész 1733-as „Missa”) a szász választófejedelmi udvar Kapellmeisterének, Johann Hugo Wilderernek g-moll miséjét tekinti mintájául, melyet Bach 1730 körül lemásolt, és előadásáról is tudunk. A mise további részeiben is felfedezhetők bizonyos előképek:

például Lotti Missa sapientiaeje a Crucifixus hangszerelésére, Palestrina Missa sine nominéje a Credo polifón kórusaira, Pergolesi Stabat materének Quid est homo szakasza pedig az Et incarnatus est kórusra hatott. A mintákkal való összehasonlítás világossá teszi, hogy Bach természetesen minden esetben felülmúlta az előképeket. Másfelől sorozatban komponált művei esetében gyakran szembesülünk egyfajta enciklopédikus hajlammal, amely egy adott kompozíciós problémát minden oldalról szisztematikusan körüljár. A második (1724/25-ös) lipcsei kantáta-évfolyamban, az úgynevezett „korál-kantáták” folyamában a nyitókórusokban sokféle tételtípust kipróbál. Korának szinte valamennyi uralkodó hangszeres formájával: a francia nyitánnyal (overture), az itáliai versenyművel (concerto) a régies stílussal (stile antico) vagy az orgonazenében használatos, szabad fantázia-formával ötvözi


21

a korálokat, mintha csak a korálfeldolgozás enciklopédiáját akarná bemutatni. Hat billentyűs partitájának nyitótétele egytől egyik különbözik egymástól: ismét egy enciklopédikus körkép. Ez a tendencia még erősebbé vált életének utolsó évtizedében, amelynek alkotásait a német zenetudomány méltán aposztrofálta a „Das spekulativ Spätwerk” kifejezéssel. A Goldberg-variációk, a „Vom Himmel hoch” koráldallamra írt Kánonikus variációk, a Musikalisches Opfer vagy a Kunst der Fuge mind ennek a rendszerező, a teljes problémakört körüljáró módszeres gondolkodásmódnak gyümölcsei. Bach e műveket már nem a mindennapi közönségnek vagy gyülekezetnek írja, legfeljebb a szakértők kicsiny körének, mint például a tanítványa, Mizler által alapított tudós zeneszerző-társaságnak, de leginkább saját ambícióját követve. Ezekre a művekre annyiban is érvényes a „spekulatív” jelző, hogy immár

kevéssé törődnek a konkrét előadás gyakorlati szempontjaival, és semmiféle kompromisszumot nem kötnek a praktikum kedvéért, hanem egyedül az„ideát” szolgálják. Ezért is okoz oly sok fejtörést mai napig e művek megszólaltathatósága, tételeinek helyes belső sorrendje, stb. Nyilvánvaló, hogy a h-moll mise teljessé tételének igénye mögött is ez az egyetemességre törekvő, enciklopédikus hajlam munkál. Élete végén Bach nem nyugodhatott, ameddig a mise valamennyi ordinárium-tételét részletezően feldolgozó úgynevezett „kantátamise” műfaját ki nem kerekítette, mintegy modellt vagy mintagyűjteményt kínálván az utókornak. Mindez nem áll szemben a kor praktikus gondolkodásával, és a teljesítményt nem kisebbíti az a tény, hogy a h-moll misébe számos korábbi tételének átdolgozását is beleillesztette, sőt emberileg is roppant érthető, hogy a konkrét ünnephez kötött, költött német szövege által a múló időnek sokkal kiszolgáltatottabb kantáta-tételek zenei értékét szerette volna az egyetemesebb, időtlen latin szöveg szolgálatába állítva megörökíteni. A h-moll mise összeállítása tehát Bach részéről üzenet a jövőnek, s különös, hogy a múlt

zenei értékeinek felfedezésében gyakran oly rest utókor nagyon hamar fel is fogta ezt az üzenetet. Bach műveinek reneszánszát a Máté-passió Mendelssohn által vezényelt 1829-es berlini bemutatójától szokták számítani, pedig a h-moll mise már jóval korábban ismertté vált. Bach fia, Carl Philipp Emanuel Hamburgban már 1786-ban óriási sikerrel mutatta be a Credót. A mise híre Bécsbe is eljutott, hiszen a régi korok zenéje iránt érdeklődő van Swieten báró azonnal Hamburgba küldetett a partitúra egy másolatáért. Még az idős Haydn is szert tett egy kéziratos partitúrára. Mindez azért rendkívüli, mert akkoriban Bach vokális műveit még alig ismerte a világ, s elsősorban orgonaművei révén tartották számon. Samuel Wesley Londonban, Hans-Georg Nägeli Zürichben már 1816-18 táján a mű kiadását tervezte. Beethoven is értesült a monumentális kompozícióról, és saját Missa solemnisének Benedictus-tétele arról tanúskodik, hogy mintájául tekintette a h-moll misét. A monumentális alkotás valóban méltó reprezentánsa Bach művészi örökségének. Vokális alkotóművészetének olyanfajta summája, amelynek stílusbeli, szövésmódbeli és hangZenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

zásbeli változatosságát tekintve nincs párja az életműben. A passiókhoz képest hiányoznak belőle a recitativók és a korálok, de e tételtípusok a kor alacsonyabb rendű műfajainak számítottak. Említésre méltó, hogy az áriákban teljesen mellőzte a szokásos da capo formát, az átkomponáltabb, tömörebb írásmód kedvéért. Az a zenei horizont, amelyet a h-moll mise átfog, történeti dimenzióiban széles, a szöveg teológiai megértését tekintve igen mély. Bach a régi és a legújabb stílusok tudatos kombinációjára törekedett, olykor a szándékos archaizálás zenei eszközével szimbolizálván az „óegyházi” tanítást, vagy ószövetségi igehelyet, de mindenkor a legkorszerűbb és legszubjektívebb hangon szólal meg, ha Jézus személyéhez kapcsolódó szövegrészhez ér. Ezért válhatott ez a mű valóban felekezetek feletti nagy művészi hitvallássá, s az egyetemes egyházi zene egyik legnagyobb alkotásává.

23

Kyrie Az első Kyrie-kórusfúga elé Bach négyütemes lassú bevezetést illesztett. Ez a drámai hangütésű indító gesztus egy 1727-ben keletkezett kantátatételre utal vissza: a BWV 198 nyitókórusát idézi. A kantáta Erős Ágost szász választófejedelem hitvesének halálára íródott. Az a tény, hogy a Kyrie alaphangjául szolgáló harmóniamenet erre a gyászkantátára tekint vissza, alátámasztja azt a vélekedést, miszerint Bach a Kyrieben mintegy Erős Ágost halálára emlékezik, ugyanakkor a rákövetkező Gloria a trónra lépő utód, III. Ágost dicsőségét hivatott szimbolizálni. Míg a bevezetés harmóniái megegyeznek a fejedelemasszonyt búcsúztató kantáta nyitókórusának első taktusaival, addig a szopránszólam egy másik kötődést is magáénak mondhat: Luther 1526-os Deutsche Messe und Ordnung Gottesdienst című kiadványában található Kyrie-dallam vonalát követi. A következő ötszólamú fúga Bach leghatalmasabb kórustételei közé tartozik. A téma dallamvonala félhangonként egyre emelkedő ívet jár be, ebből táplálkozik a tétel szűnni nem akaró feszült-

sége. A fokozatos emelkedés (a kor zenei retorikájában gradationak nevezett eszköz) mellett egy emfatikus szűkített szeptim-ugrás (exclamatio) is felhívja magára a figyelmet. A hangszeres szólamok – a terjedelmes hangszeres bevezetésen és a közjátékon kívül is – gyakran kapnak önálló szerepet a fúgabelépéseket kísérő szabad ellenpontok hordozójaként. Az első Kyrie komor vonulásához képest bensőséges, szinte intim hangot üt meg a Christe eleison két szopránhangra írt duettje, melyben az elemzők a kor legmodernebb opera-stílusának hatását vélik fölfedezni; ama a repertoár befolyását, amelyet Bachnak épp a drezdai operában nyílt alkalma tanulmányozni. Még fontosabb az a megfigyelés, hogy a Jézus személyéhez kapcsolódó mise-szöveg megzenésítésekor Bach előszeretettel használja a duett-formát. Mindennek van egy szimbolikus és egy teológiai-kegyességi magyarázata. A két szólóhang a második isteni személyt szimbolizálja, a duettek bensőséges, szorosan egymáshoz kapcsolódó énekszólamai ugyanak-

kor gyönyörűen példázzák Bach Krisztus-központú személyes hitének eleven szeretetét. Az ária hangütésének egyik titka, hogy a hegedűk által játszott hangszeres kísérőszólam már az első ütemben a szubdomináns felé modulál, majd onnan érkezik vissza ismét az alaphangnemhez. Ez adja a tétel különös melegségét. A két énekszólam szinte mindig együtt: tercpárhuzamban mozog, mint a kor világi zenéjének szerelmi duettjeiben. A második Kyrie a h-moll mise első stile antico tétele, melyben a zeneszerző tudatosan idézi egy régebbi kor, a klasszikus reneszánsz vokálpolifónia szerkesztését. Ennek megfelelően a hangszerek nem kapnak önálló szerepet, hanem csupán a vokális szólamokat duplázzák (colla parte játszanak). Miként az első Kyrie esetében, itt is a mesterien kialakított téma, annak is egy érzékeny, szűkített terc hangköze gondoskodik a tétel feszültségéről.


25

Gloria A mise teológiai-hangulati tartalmának megfelelően, s a régi fejedelmet sirató, s az utódot köszöntő „politikai” dramaturgiával is összhangban, csak a Gloria tételben nyílik ki először teljes pompájában a mű tág horizontja. A trombiták uralta fényes hangzás és a szinte népiesen táncos ujjongás érezhetően korábbi Bach-stílust képvisel, mint a Kyrie-tételek. E pompás örömünnephez képest igen éles kontraszttal lép be a mennyei dicsőség sötét földi vissz fényeként az „Et in terra pax” kórustétel. Nemcsak a visszafogottabb hangszerelés, hanem az evilági lét megannyi nyűgét szimbolizáló, kötött hangszeres motívum is érzékelteti ezt a változást. Bach szövegábrázolásának csodálatos szimbolikája, hogy ezt a keserves földi létet csak az emberi jóakarat édesítheti meg valamelyest: a „bonae voluntatis” kifejezéshez társuló koloratúra zeneileg kiemeli, szinte bevilágítja a sötét kórustételt.

A II. Szopránra bízott Laudamus ária bensőséges, ex tatikus hangja az imádat miseszövegben rögzített igéinek méltó tolmácsolója. A szólóhegedű díszítéseit az énekszólam is átveszi, s valósággal láncot fon belőle, mintegy alkalmas zenei kifejezést keresve az emelkedett beszédhez. A domináns A-dúr hangnem is e felfelé fordulást szimbolizálja. A Gratias kórus az archaikus stile antico alkalmazásának még tisztább példája, mint amilyen a második Kyrie volt. Itt még érzelemgazdag hangközök, dallamfordulatok sem zavarják a motettikus nyugalmat. Az egész tétel mindössze két egymást kiegészítő (egy lassan lépő és egy mozgalmasabb) fúgatémára épül. A hangszerek csak két alkalommal lépnek ki az énekesekkel együtt haladó colla parte szerepkörből, amikor a két felső trombita új belépésekkel gazdagítja az imitációláncot. A romantikus felfogású interpretációk (például Klemperer híres felvétele) után a korhű hangszereket alkalmazó előadások világítottak rá arra, hogy e tételben a trombiták megkoronázó belépése sem hat egyfajta roppant hangtömeg monumentalitásaként, hanem inkább világos színével, mintsem volumenéZenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

vel kerekítik ki a tételt. Ez az – eszközeiben takarékos, mégis páratlanul nemes – muzsika már eredeti helyén, a 29-es kantátában is a köszönetmondás hordozója volt („Wir danken Dir, Gott...”). A régies, objektív kórustételből ismét a legszemélyesebb belső világot, és a legkorszerűbb kifejezésmódot nyitja meg a harántfuvola szólója, mely éppoly meghitt csevegésbe kezd a hangfogóval játszó vonóskar első hegedű szólamával, mint az első szoprán és a tenor duettje, a Domine Deus/Domine Fili tételben. Az imitációsan belépő szólamok, valamint az a tény, hogy a két énekes egyszerre szólaltatja meg az Atya Istent és az Egyszülött Fiút megszólító sorokat, s később szerepet cserélve sem adják fel ezt a szimultán szövegmondást, ismét csodálatosan szimbolizálja a szöveg teológiai tartalmát: Atya és Fiú egységét, egylényegűségét. Bachon kívül aligha volt más képes elvont teológiai tételeknek ennyire érzékletes, kézzel fogható, sőt érzéki szépségű megjelenítésére.

27

A Qui tollis kórustétellel veszi kezdetét a Gloria sötét középrésze, mely Krisztus szenvedésére és a bűnökért való váltságára hívja fel a figyelmet. Itt valósággal passióssá válik a hangvétel, s a tétel gondolati súlyát váratlan, gyönyörűséges fájdalmú harmóniaváltások támasztják alá. Ugyancsak passió-tételként hat a Qui sedes oboa d’amoréval kísért alt-áriája. A darab zenei érdekessége a témafej háromhangos motívumának önállósodása, és a kíséret drámai megtorpanásával való szembesítése, melyet egyfajta visszhang-effektus is kiemel. Már pusztán az obligát szólóhangszer megválasztásával is képes a szöveg szellemének megfelelő hangulatváltást megvalósítani a zeneszerző a Quoniam tu solus basszus-áriájában, ahol a corno da caccia (vadászkürt), melyre Bach olykor igen nehéz játszanivalót bízott, és két fagott, amely rendkívül jellegzetes, nazális színű kíséretül szolgál. A gondtalan, természeti jelenet a Laudamus ellenpárjaként az elragadtatott hangulat helyett most férfias pompával mondja ki a magasztaló szavakat.

A Cum Sancto Spiritu zárókórusának monumentális induló tömbje lendületes kórusfúgának nyitja meg a helyet, melynek fő ereje ezúttal nem az érzékeny dallamfordulatokban, hanem a tematika magával ragadó sodrásában rejlik. Csodálatraméltó, ahogyan Bach egységbe fogja a homofon szakaszok harmóniai feszültségét a polifon szakaszok ritmikai hajtóerejével: mintha csak a zenei folyamat „helyzeti” és „mozgási” energiáját játszatná át folyvást egymásba.

Credo A gregorián intonáció ellenpontos feldolgozása indítja a hitvallást. Lépegető basszus felett hosszú hangos témafejekkel lépnek be a szólamok, s különös módon az imitációban a két hegedűszólam is részt vesz. Ez a régies cantus firmus szerkesztés mintha csak minden keresztény egyetemes hitvallásának ősiségét, az óegyházhoz való természetes kapcsolódást sugallná. Mindez valóban csupán szerény bevezetésként szolgál a következő kórustétel Patrem omnipotentem nagy

pompával előadott magasztalásához. Bach ezúttal is olyan kantátából merítette a zenei anyagot, amelynek eredeti szövege tökéletesen összhangba hozható az új miseszöveg megkívánta affektussal, hiszen a 171-es kantáta Isten nagyságát és hírnevét magasztalja („Gott, wie dein Name, so ist auch dein Ruhm”), a hitvallás is a mindenható, minden látható és láthatatlan teremtőjeként tisztelt Isten nagyságát kell hogy megjelenítse. Már a föntebb mondottakból is sejthető, hogy a h-moll misében a duetteknek érdemes megkülönböztetett figyelmet szentelni. Rászolgál erre az Et in unum Dominum szoprán I – alt duett is. Már a hangszeres ritornell kialakítása is példátlanul szellemes: a két felső szólam szinte egymásba kapcsolódó, komplementer ritmusa olyasfajta szellemi játékra gyújtja Bach zeneszerzői fantáziáját, mely megint csak a szövegből nyeri magyarázatát. Hiszen Jézus isteni természetét, az Atyával való eltéphetetlenül szoros kapcsolatát kell itt zenébe önteni, s e teológiai igazság többszörös, didaktikus kihangsúlyozása (Deum de Deo, lumen de lumine, Deum verum de Deo vero – „Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól,


29

valóságos Isten a valóságos Istentől”), mely gyakran olyan nehézkesnek tűnik más zeneszerzők mise-megzenésítéseiben, itt természetes zenei eszközre talál a szorosan egybekapcsolódó, rövid motívumokban. A Crucifixus e-moll Passacagliája a h-moll mise legrégibb zenei rétege, hiszen az 1714-es, weimari kantátából származik (BWV 12: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen). Bach épp a h-moll misében állította méltó helyére ezt a korai gyöngyszemet: zenei anyagába nem kellett beleavatkoznia, pusztán a hangszerelésén igazított egy keveset. Ám fontos különbség, hogy a korai változat tizenkét passsacaglia-variációját tizenhárommá növelte. Mindez valószínűleg nemcsak azzal magyarázható, hogy az alaphangnemben maradó eredetihez képest a mise-tétel G-dúrba modulál, hanem Bach tudatosan alakította úgy a zenei anyagot, hogy a kereszthalálhoz a szerencsétlen tizenhármas számot asszociálhassa.

A feltámadás fölötti örvendezés az Et resurrexit kórusban a Gloria nyitótételéhez hasonlóan a szinte féktelen instrumentális ragyogásban kap hangot. Nem véletlen, hogy mindkét tétel egy hangszeres versenyműre tekinthet vissza, mint előképre. A Szentháromság harmadik személyéről, a Szentlélekről visszafogott hangú basszus-ária énekel az Et in Spiritum Sanctum tételben. A lebegő, „földöntúli” 6/8os metrum, a domináns A-dúr-hangnem és a hangfaj megválasztása egyaránt szimbolikus. A felszín érzéki szépsége és eleganciája ezúttal is megannyi láthatatlan, „hallhatatlan” kunsztját rejti Bach szimbolikájának. Hogy csak egyet említsünk: a tétel éppen 144 ütemből áll, s e számot aligha lehet másképp értelmezni, mint a Szentírás által említett 144.000 üdvözülő szimbólumát. Minthogy épp ez a tétel sorolja fel a hitvallásnak az Egyházra utaló kitételeit, nyilvánvaló, hogy Bach ezért jeleníti meg ily módon, az üdvözültek seregét, a győzelmes egyházat.

A Credo szimmetrikus szerkezetének megfelelően a Credo gregorián intonációját feldolgozó archaikus nyitótételre a hasonló jellegű Confiteor kórus rímel. A tétel a bachi szerkesztés csodálatraméltó példája: a két különböző fúgatéma motettikus feldolgozása után Bach nemcsak e kettőt kombinálja egymással, hanem beleszövi a Confiteor eredeti gregorián dallamának cantus firmusát is, mely mindjárt kétszólamú kánon formájában vonul végig a tételen. A kórus utolsó szakaszában a metrum lelassul, hogy a zeneszerző a legváratlanabb harmóniák labirintusán átvezetve, az emberi élet legnagyobb titkára: a halál utáni elváltozásra, s a feltámadásra döbbentse rá hallgatóit. Csak e hátborzongató ütemek megállása után hiteles a feltámadásba vetett biztos hit öröme, melyet a Credo záró-kórusának trombitákkal és dobokkal kiemelt, ünnepélyes ujjongása hirdet világgá.


31

Sanctus, Benedictus Mint föntebb mondottuk, a Sanctus 1724-ből származik, beiktatása a misébe azonban semmiféle stílustörést nem okozott. Sőt, egyike a leghatalmasabb, prófétikus erejű látomásoknak, amelyeket Bach valaha is hangokba öntött. Az eredeti liturgikus szöveg Ézsaiás próféta könyvének 6. részéből való. Érdemes ezúttal az eredeti, ószövetségi kontextust is felidézni: „...látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot. Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orcáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett; és kiált vala egy a másiknak, és mondá: SZENT, SZENT SZENT A SEREGEKNEK URA, TELJES MIND E SZÉLES FÖLD AZ Ő DICSŐSÉGÉVEL!” Ézsaiás textusában rejlik tehát a titka, hogy Bach miért alkalmazott ebben a tételben hatszólamú kórust. A hármas szám mellett a hatos a komponálás más szintjén is érvényre jut, például a Sanctus-felkiáltásokat tagoló triolák számában is. A Pleni sunt coeli sort kórusfúga hordozza.

A Sanctus elragadtatott magaslatához képest a világi hódoló kantátából származó, nyolcszólamú Osanna szinte konvencionálisnak tűnik. Ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről, akkor leginkább az Osanna-kórus beléptetése okoz stílustörést a h-moll mise monumentális folyamában, hiszen a világi, hivatalos pompa hangját magával hozza az előképként szolgáló kantátából (A kantáta eredeti szövege: „Dicsérd szerencsédet, áldott Szászföld!”). Ez a fenntartás azonban csak a legmagasabb (bachi) mércével mérve érvényes. Harántfuvolával kísért tenor-ária szólaltatja meg a Benedictust. A tétel h-mollban áll, s ha ez a hangnem a h-moll misében Krisztushoz kapcsolódik, akkor mindig a Megváltó emberi vonásait hangsúlyozza. Érdekes, hogy más miseszerzőkkel ellentétben Bach itt nem ragadja meg az alkalmat, hogy a Messiás győzelmes visszatérését érzékeltesse, hanem a Krisztussal való eljövendő találkozásból inkább az elfogódottság aspektusát emeli ki. Ehhez a bensőséges pillanatképhez hatalmas ellentétet, valóságos robbanást képez a táncos, reprezentatív Osanna visszatérése.

Agnus Dei, Dona nobis pacem A mise utolsó énekes szólóját az alt kapja, a hegedűk által kísért Agnus Dei g-moll áriájában. Nemcsak a hangnem, hanem a hangulat is az egész mű legsötétebb pillanatává avatja ezt a tételt. Bach az 1735-ben keletkezett Mennybemeneteli oratóriumban (BWV 11) is felhasználta ezt az áriát „Ach, bleibe doch, mein liebstes Leben” szöveggel, mely – mintegy a tanítványok nevében – a távozó Jézushoz könyörög, hogy maradjon még közöttük. Sokatmondó, hogy Bach épp a Jézustól való elválás mozzanatát rajzolta meg a legsötétebb színekkel. Az Agnus Dei szövegéhez való alkalmazást a zene könyörgő jellege tette lehetővé.

A Dona nobis pacem zárókórus az archaikus stílusú, egyszerű Gratias zenéjének változatlan átvétele. Bach a számára legfontosabb szöveget (például Luther koráljait) a stile antico szerkesztésre bízta, mintha különleges tisztasága és súlya lett volna számára ennek a régies stílusnak. Az a tény, hogy a mise békéért könyörgő utolsó mondatát nem félelemmel teli, de nem is üresen diadalmas muzsikával zenésíti meg, hanem az üdvösség tudatában egyszerűen hálát mond, beszédesebben vall személyes hitéről, mint a legékes szólóbb igehirdetés. Farkas Zoltán


33

Korábbi Bach-művek a h-moll misében felh a sz ná lt kor á bbi mű ve k h-mol l mise №1. „Missa” KYRIE BWV 198/1 „Laß Fürstin, laß noch” 1727 1. Kyrie – Kórus 2. Christe – Duett 3. Kyrie – Kórus GLORIA egy elveszett hangszeres versenymű 1717-23? 4. Gloria – Kórus Et in terra pax – Kórus 5. Laudamus te – Ária BWV 29/2 „Wir danken dir” 1731 6. Gratias – Kórus 7. Domine Deus – Duett BWV 46/1 „Schauet und sehet”1723 8. Qui tollis – Kórus 9. Qui sedes – Ária 10. Quoniam – Ária 11. Cum Sancto Spiritu – Kórus

№2. Symbolum nicenum Credo 12. Credo in unum Deum – Kórus BWV 171/1 „Gott, wie dein Name” 1729 13. Patrem omnipotentem – Kórus 14. Et in unum Dominum – Duett 15. Et incarnatus – Kórus BWV 12/1 „Weinen, Klagen” 1714 16. Crucifixus – Kórus elveszett hangszeres versenymű 1717-23 17. Et resurrexit – Kórus 18. Et in Spiritum Sanctum – Ária 19. Confiteor – Kórus BWV 120/2 „Jauchzet, ihr erfreute”1729 Et expecto– Kórus


35

№3. sanctus Sanctus 1724 20. Sanctus – Kórus №4. Osanna, Benedictus, Agnus Dei, Dona NObis pacem Függelék 11. „Es lebe der König” 1732 eredetije egy ismeretlen ária Függelék 11. „Es lebe der König” 1732 BWV 11/4 „Ach bleibe doch” 1735 BWV 29/2 (1731) = Gratias (1733)

21. Osanna – Kórus 22. Benedictus – Ária (21.) Osanna – Kórus 23. Agnus Dei – Ária 24. Dona nobis pacem – Kórus


37

A h-moll mise szövege 1. Kórus 2. Duett (Szoprán I-II) 3. Kórus 4. Kórus

*A katol ikus mis e s z öve gtől elt é rő l uth e rán us sz öve gvál toz at

KYRIE Kyrie eleison Christe eleison Kyrie eleison GLORIA Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis

Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz!

8. Kórus

Qui tollis peccara mundi, miserere nobis, qui tollis peccata mundi, suscipe deprecationem nostram

Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk! Te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket!

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek.

9. Ária (Alt)

Qui sedes ad dextram patris, miserere nobis

Te az Atya jobbján ülsz: irgalmazz nekünk!

10. Ária (Basszus)

Quoniam tu solus sanctus, tu solus Dominus, tu solus altissimus, Jesu Christe

mert egyedül te vagy a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen Fölség, Jézus Krisztus

11. Kórus

Cum Sancto Spiritu in gloria Dei Patris. Amen.

A Szentlélekkel együtt, az Atya Isten dicsőségében. Ámen.

CREDO Credo in unum Deum Patrem omnipotentem, factorem coeli et terrae, visibilium omnium et invisibilium.

Hiszek az egy Istenben, Mindenható Atyában, a mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében.

5. Ária (Szoprán II)

Laudamus te, benedicimus te, adoramus te, glorificamus te.

Dicsőítünk téged, áldunk téged, imádunk téged, magasztalunk téged.

6. Kórus

Gratias agimus tibi propter magnam gloriam tuam.

Hálát adunk néked nagy dicsőségedért.

7. Duett (Szoprán I, Tenor)

Domine Deus, rex coelestis, Deus Pater omnipotens, Domine Fili unigenite, Jesu Christe, altissime*, Domine Deus, Agnus Dei, Filius Patris

Urunk és Istenünk! Mennyei király! Mindenható Atya Isten! Urunk, Jézus Krisztus, egyszülött Fiú, Fenség*, Urunk és Istenünk, Isten báránya, az Atyának fia!

12. Kórus 13. Kórus


39

Et in unum Dominum Jesum Christum, Filium Dei unigenitum, et ex Patre natum ante omnia saecula. Deum de Deo, lumen de lumine, Deum verum de Deo vero, genitum, non factum, consubstantialem Patri, per quem omnia facta sunt, qui propter nos homines et propter nostram salutem descendit de coelis.

Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, Valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett. Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből.

15. Kórus

Et incarnatus est de Spiritu Sancto ex Maria virgine et homo factus est.

Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett.

16. Kórus

Crucifixus etiam pro nobis sub Pontio Pilato, passus et sepultus est.

Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették.

14. Duett (Szoprán I, Alt)

17. Kórus

Et resurrexit tertia die secundum scripturas et ascendit in coelum, sedet ad dexteram Patris et iterum venturus est cum gloria, judicare vivos et mortuos, cujus regni non erit finis.

Harmadnapon föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége.

18. Ária (Basszus)

Et in Spiritum Sanctum, Dominum et vivificantem, qui ex Patre Filioque procedit, qui cum Patre et Filio simul adoratur et conglorificatur, qui locutus est per prophetas. Et unam sanctam catholicam et apostolicam ecclesiam.

Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik, akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával. Hiszek az egy, szent egyetemes és apostoli Anyaszentegyházban.

19. Kórus

Confiteor unum baptisma in remissionem peccatorum. Et expecto resurrectionem mortuorum, et vitam venturi saeculi, amen.

Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára. Várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet, Ámen.


41

sanctus Sanctus, sanctus, sanctus, Dominus Deus Sabaoth! Pleni sunt coeli et terra gloria eius*.

Szent, szent szent a mindenség Ura, Istene. Dicsősége* betölti a mennyet és a földet.

21. Kórus

OSANNA Osanna in excelsis

Hozsanna a magasságban.

22. Ária (Tenor)

BENEDICTUS Benedictus qui venit in nomine Domini.”

( 21. Kórus)

OSANNA Osanna in excelsis

23. Ária (Alt)

AGNUS DEI Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, miserere nobis.

24. Kórus

Dona nobis pacem Dona nobis pacem.

20. Kórus

*A katol ikus mis e s z öve gtől elt é rő l uth e rán us sz öve gvál toz at

Áldott, aki jön az Úr nevében.

Hozsanna a magasságban.

Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit: Irgalmazz nekünk. Adj nekünk békét! Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

43

Az előadók D r. Kamp S al amon Ars poetica A művészet a művészben él, és mindig azt mondja ki, hogy mi az ember és a szellem viszonya. Ezért feladata ma sem más, mint régen volt: laudatio Dei et recreatio cordis, az Isten dicsőítése és a lélek újjáteremtése. A világ átszellemítése. A művészet a valóság fölött van és súlypontja az életen túli; az igazság ragyogása, amely mindenkor megvilágosítja a káoszt. Mert a művészet nem cél, hanem eszköz, de olyan eszköz, amely az üdvösségre vezet. Az üdvösség pedig nem más, mint meglátni az Istent színről-színre. 1958. október 27-én született Dunapatajon. 1979-1983 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ének-zene – népművelés szakán tanult, szakdolgozatát a Te Deum műfajáról és Kodály Zoltán „Budavári Te Deum”-áról írta.

A pécsi diploma megszerzése után a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia karvezetés szakára nyert felvételt, ahol Párkai István osztályába került (1983–1987). A diplomakoncertjén Johann Sebastian Bach „Komm Jesu, komm” (BWV 229) motettája és Igor Stravinsky „Introitus”-a szerepelt. Diplomája megszerzése után Prof. Karl Österreicher karmesterosztályában folytatta tovább tanulmányait a bécsi Zeneakadémián. 1988-tól az Országos Filharmónia Állami Énekkarának volt asszisztense és szólamvezetője. Az ebből alakult Pászti Miklós Kamarakórus karnagyának hívta meg. 1987 óta a Deák téri evangélikus püspöki székhelyen működő Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya. 1998-ban a Magyarországi Evangélikus Egyház országos zeneigazgatóvá nevezte ki. 1990-ben megalapította a Budapesti Bach Hetet, melynek máig művészeti vezetője. Több szemináriumot és mesterkurzust szervezett Anna Reynolds-szal és Helmuth Rillinggel. Megalapítója és elnökségi tagja az 1992-ben életre hívott Magyar Bach Társaságnak, melynek jelenleg elnöke. Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

1990 és 1996 között a Debreceni Kodály Kórus művészeti vezetője és karnagya volt. A hagyományos hangversenyélet mellett önálló vállalkozásai voltak az egyegy zeneszerző vokális életművét bemutató sorozatai. Így került sor Haydn öregkori hat nagymiséjének, Mozart litániáinak, vesperáinak, motettáinak és miséinek, Bach kantátáinak és Schubert hét miséjének és offertóriumainak sorozatszerű előadására. A barokk és a klasszikus repertoár mellett különleges hangsúlyt fektetett a rendkívüli technikai nehézségeket támasztó XX. századi és kortárs művek megszólaltatására is. A Kodály Kórusnál eltöltött évei alatt több mint háromszáz művet vezényelt és tanított be és több hanglemezfelvételt is készített. Pedagógia tevékenységet a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakiskolában (zeneelmélet), a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában (szolfézs)

45

B u d a p e st i Vo n ó so k és a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán (karvezetés, 2012. május 31-én tartotta habilitációs előadását a PTE karirodalom és egyházzenetörténet) fejtett ki. A Fóti Művészeti Karon „Barokk notáció és interpretáció. Evangélikus Kántorképző Intézet tanfolyamain több A generálbasszus jelentősége J. S. Bach vokális művémint tíz éve tanít karvezetést és vezeti az ének- és szetében” címmel. 2012 szeptemberétől tagja a LFZE zenekar munkáját. A budapesti Liszt Ferenc Zenemű- Doktori Tanácsának és óraadója a doktori iskolának, vészeti Egyetem egyházzene tanszakán zeneelméletet, ugyanekkortól a PTE MK doktori iskolájának témaveszolfézst, barokk, klasszikus és romantikus egyházze- zető tanára. neirodalmat tanított (1998–2007). 2013. október 8-án Balog Zoltán miniszter egyeUgyanitt szerezte meg a DLA (Doctor Liberalium temi tanárrá nevezte ki. Artium) fokozatot 2003-ban. Vizsgakoncertjén J. S. 2014-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bach Karácsonyi oratóriumát vezényelte, doktori dis�- professzora (Karmester és Karvezető Tanszék) szertációjának címe: „A Bach-korabeli Lipcse isten2015-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteleti élete és Johann Sebastian Bach korálkantáta Doktoriskolájában a Karvezetés Alprogram vezetője. évfolyama” volt. 2006–2014 a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kitüntetések Karán a Karvezetés, Zenei Elméleti és Kórus Tanszék 1992 A magyar zeneművek bemutatásáért Artisjus-díj vezetője, egyetemi tanára. Az Egyetemi Kórussal és 1994 Bartók Béla – Pásztory Ditta művészeti díj Szimfonikus zenekarral, a Pannon Filharmonikusok- 2001 A főváros Pro Civibus kitüntetés kal és a Budapesti Vonósokkal számos egyéni oratóri- 2002 Kölcsey-díj um-koncertet adott. 2004 A 100 éves Lutherániával a Magyar Örökség díj 2012-ben a Nemzeti Kulturális Alap zenei szakkol- 2011 Liszt Ferenc-díj légiumának kuratóriumi tagjává választották. 2012 Károli Gáspár-díj

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar 1977-ben alakult, az akkor végzős Zeneakadémiai növendékekből. Rövid időn belül a világ élvonalbeli együttesei közé emelkedett, az együttes elismert résztvevője a magyar és a nemzetközi zenei életnek. 2001-ben a Kamarazenekart Magyarország legrangosabb szakmai elismerésével, a Bartók-Pásztori Díjjal, 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia Klub Művészeti díjával, 2008ban, pedig az Artisjus díjjal tüntették ki. A hivatásos zenei együttesek országos regisztrációja alkalmával 2009-ben két 1. kategóriás kamarazenekart vettek nyilvántartásba: a Liszt Ferenc és a Budapesti Vonósok Kamarazenekart. A Budapesti Vonósok művészeti vezetője Botvay Károly csellóművész, 2012 óta koncertmestere Pilz János.


47

L u t h e rá n i a A Lutheránia a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöki székhelyének, a Deák téri evangélikus templomnak, 1904-ben alapított együttese. Tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach zenei örökségének ápolása áll. Az énekkar történetében fontos szerepet játszott Zalánfy Aladár orgonaművész, aki Bartók és Kodály mesterénél a Brahms-tanítvány, Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést és Karl Straubénál Lipcsében orgonát. Hűséges munkatársával, Weltler Jenő karnaggyal Magyarországon egyedülálló Bach-kultuszt teremtett. Olyan időkben, amikor a vallásos zeneművek előadását a hivatalos politika minden eszközzel megpróbálta meghiúsítani, sokáig a Deák téri evangélikus templom volt az egyetlen hely Magyarországon, ahol J. S. Bach János-passiója, h-moll miséje, kantátái és motettái felcsendültek. A kor legnagyobb magyar énekesei is szívesen vettek részt ezekben a produkciókban, így gyakran megfordult a Deák téren Tiszai Magda, Réti József, Melis György, Kalmár Magda, Sándor Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

Judit, László Margit, később Hamari Júlia, Zádori Mária, Berczelly István, Verebics Ibolya, Németh Judit és még sokan mások. Kétségtelen, hogy a nagyszerű szólisták mellett a kórus produkciója volt ezeknek a hangversenyeknek a fő vonzereje. A Lutheránia ugyanis nemcsak egy-egy alkalommal mutatta be Bach legnagyobb alkotásait, hanem évente az egyházi esztendő ünnepeinek megfelelően újra és újra, amivel igen nagy gyakorlatot szerzett ezek előadásában. Különösen a Deák téri János-passió vált legendává, amiért a zeneszerető közönség mindig zsúfolásig megtöltötte a templomot. Ezeket a passió-előadásokat nem tekinthetjük hangversenyeknek, mert nem azok, hanem ünnepi liturgiák, szertartások. Katolikus testvéreink körmeneteihez és éjféli miséihez hasonlítható kultikus alkalmak. A rendszerváltást követően, most már Kamp Salamon vezetésével a Lutheránia élt a szabadság adta új lehetőségekkel és igyekezett a hagyományt tovább ápolva a művészi színvonalat emelni, hogy nemzet-

49

közi összehasonlításban is figyelemre méltó előadások szülessenek a Deák téren. Nyilvánvalóvá vált, hogy a színvonalat emelni alkalmilag verbuválódott zenekarral még akkor sem lehet, ha ennek soraiban olyan nagyszerű művészek is előfordultak, mint Tátrai Vilmos hegedűművész. Így a korábbi zenekarokat hivatásos együttesek váltották fel (eleinte a Magyar Szimfonikus Zenekar és a Matáv Szimfonikus Zenekar, később a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, az Erkel Ferenc Kamarazenekar; és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar) a szólisták soraiba is hivatásos és a stílusban járatos énekeseket hívtak. A korábban repertoárszerűen műsoron szereplő műveket ismételt alapos csiszolásnak vetették alá.

Mindezek eredményének köszönhető, hogy napjainkban a Deák téri Bach-előadások reneszánszukat élik. Helmuth Rilling Magyarországon járva Bach kurzusát a Deák téren tartotta, és itt alakult meg 1992-ben a Magyar Bach Társaság. 2011-ben már 22. alkalommal került megrendezésre az ugyancsak hagyománynak számító Budapesti Bach-hét, amelynek színvonalát rangos magyar művészek és zenekarok (Zádori Mária, Berczelly István, Németh Judit, Bogányi Gergely, Dobozy Borbála, Perényi Eszter, Pertis Zsuzsa, Sebestyén János, Ábrahám Márta, Drahos Béla, Gyöngyössy Zoltán, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, az Erkel Ferenc Kamarazenekar, a Matáv Szimfonikusok és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar) mellett olyan külföldiek is emelik, mint Gustav Leonhardt, Johann Sonnleiter, Jacques Ogg, José Vazquez, Zsigmondy Dénes és Helmuth Rilling. A Bach-hét megteremtője és művészeti vezetője Kamp Salamon Liszt-díjas karnagy országos egyházzenei igazgató,

a Lutheránia karnagya. 1998 óta rendszeresen tartunk kantátazenés istentiszteleteket, amelyeken a rendes vasárnapi istentisztelet liturgikus keretében egy-egy teljes (a vasárnap jellegének megfelelő) Bach-kantáta hangzik el kiváló szólisták és a Lutheránia kamarazenekar közreműködésével. Az énekkar 2004-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A jubileum évében elnyerte a BelvárosLipótváros V. kerületi önkormányzat Kölcsey díját és Magyar Örökség díjat kapott. A Lutheránia nem koncertező együttes, hanem szolgáló közösség. Ez azt jelenti, hogy bár egyre többet hívják máshová is énekelni, szorosan kötődik a Deák téri evangélikus gyülekezethez és a templomhoz, annak istentiszteleti és ünnepi alkalmaihoz. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Lutheránia lutheránus kórus, így célja mindenek előtt a lutheránus egyházzene értékeinek bemutatása. Repertoárjának döntő része J. S. Bach műveiből áll.

A Lutheránia hívők közössége, akik az énekléssel elsősorban nem gyönyörködtetni, hanem képességeik legjavát adva igét hirdetni szeretnének. Bár a kórus több ízben járt külföldön, elsősorban Németországban és Ausztriában (2005-ben Svédországban, 2006-ban Kolozsvárott, 2007-ben Nagyváradon), nem nevezhető utazó kórusnak. Az utazások ritka és kivételes események.


51

S z e me re Zita ( s z oprán )

Sza b ó k i Tü n d e (szo p rá n )

A fiatal magyar szoprán énekesnő számos sikert tudhat maga mögött a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia elvégzése óta. Emlékezetes színházi alakítását, valamint gyönyörű, egyéni és hajlékony hangját a kritikusok már most kiemelik. 2011-ben a Nemzetközi Simándy József Énekverseny győztese lett, amelyet követően Gilda szerepében debütált a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi: Rigoletto című operájában. a Magyar Állami Operaház felkérésére Mozart: Varázsfuvolájának Pamina szerepében mutatkozott be a közönség előtt. 2013-ban Szegeden elnyerte a „Legjobb Operaénekes” díjat, valamint 2014-ben az Operaház kitüntette „Az évad legjobb fiatal pályakezdője” díjjal. Olyan professzorok mesterkurzusain vett részt, mint Marton Éva, Hamari Júlia, Sass Szilvia, Nicholas Clapton, Keönch Boldizsár és SólyomNagy Sándor. Több ízben vendégszerepelt a Schloβ Kirchstetten fesztiválon, és a Szegedi Szabadtéri Játéko kon. 2016 februárjában pedig Placido Domingóval lépett fel a Magyar Állami Operaház színpadján. Fiatal kora ellenére széles repertoárral rendelkezik.

1989-ben zongoratanári diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében, majd két évig járt a Zeneakadémia ének tanszakára. Tanulmányait 1991-től 1997-ig a grazi Zene- és Előadóművészeti Főiskola dal, oratórium és opera tanszakán folytatta, ahol 1998-ban koncerténekesi diplomát szerzett. 1994 és 2000 között több nemzetközi énekversenyen nyer díjakat. 2000 szeptemberétől a bécsi Stephansdom kórusának hangképzője. Énekesi profiljában az oratorikus műfaj dominál, időről időre azonban operaelőadásokban is hallható. 1993– 94-ben Grazban és Prágában mintegy húsz alkalommal énekelte Weber A bűvös vadász című operájának Agathe szerepét – a produkcióról CD-felvétel is készült. Rendszeres vendége az ausztriai Styriarte Fesztiválnak, ahol Schubert Der Graf von Gleichen című operájának ősbemutatóján is énekelt. 1997-ben a jeruzsálemi Bernstein Fesztivál szólistája, 2001-ben a berlini Musik-Biennale-n, valamint a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a Luzerni Fesztiválon vendégszerepelt. Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

53

fo t ó : Bo rov i cs Zo lt á n

B a ko s Ko r n é l i a (a l t ) Első színpadi szereplése 2003 nyarán Händel Giulio tája lett az olaszországi I Virtuosi delle Muse barokk Caesare című operájának Caesar szerepe volt a Magyar együttesnek, akikkel rendszeresen koncertezik OlaszÁllami Operaház Stúdiójával. A stúdió tagjaként 2003– országban. 2008 novemberében a római Musica Sacra 2006 között Oberfrank Géza, Lukács Ervin, Kovács meghívásos verseny döntőseként felvételt nyert az János és Medveczky Ádám volt a mestere. 2004- I Virtuosi della Musica Sacra zenei együttesbe. Ez alkaben debütált az operában Mozart Varázsfuvolájának lomból dolgozott Riccardo Mutival is. 2009-ben Vitel3. dámájaként. Rendszeresen dolgozott a Budapesti lia szerepét énekelte Vivaldi Tito Manlio című opeKamaraoperával, a Savaria Barokk Zenekarral és az rájában a ravennai Dante Alighieri színházban az Ars Longa Kamaraegyüttessel, valamint Kamp Sala- Accademia Bizantina barokk együttessel. 2002-ben monnal és a Budapesti Vonósokkal, valamint a Wei- a Geszty Sylvia Koloratúraverseny különdíját, 2006ner-Szász Kamarazenekarral. 2006 óta részt vesz ban a Wagner Társaság Bayreuthi ösztöndíját nyerte el. a Művészetek Palotája által szervezett Wagner-napok produkcióiban, Fischer Ádám vezényletével. 2007-tól, a Nemzetközi Händel verseny megnyerésével szólisZenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

55

Sc h ö c k At a l a (a l t ) 1998-ban diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán német szakon, 2000-ben szerzett magánénekesi diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1998-ban megnyerte a szegedi Simándy József Énekversenyt, 2000-ben 3. lett a Magyar Rádió Énekversenyén. Tanulmányai befejeztével két évig a Szegedi Nemzeti Színház szólistája volt, ahol Mozart, Gounod és Verdi szerepeket énekelt. A 2003–2004-es évadtól külföldi operaházak színpadán lép fel vendégművészként (Semperoper Drezden, Opera Frankfurt, Theatre de le Monnaie, Národní Divadlo Praha, Theater an der Wien, Opéra Bastille Paris).


2004–2007 között a Bayreuthi Ünnepi Játékokon a Par sifalban Viráglányként és Apródként szerepelt. Rendszeresen énekli J. S. Bach, Händel, Mozart, J. Haydn, Rossini és Vivaldi oratorikus műveit is. Az Operaházban 2004 áprilisában debütált a Falstaff Meg Page szerepében. Főbb szerepei: Polina (Csajkovszkij: Pikk dáma), Cherubino (Mozart: Figaro házassága), Dorabella (Mozart: Così fan tutte), Sextus (Mozart: Titus kegyelme), Múzsa/Miklós (Offenbach: Hoffmann meséi). A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese a 2016–2017-es évadban.

57

fo t ó : Kö r me n di Im re

M e g ye si Zo l t á n (t e n o r ) Megyesi Zoltán 1975-ben született Szegeden. Énekesi tanulmányait szülővárosában végezte. Repertoárján megtalálhatóak Monteverdi, Schütz, J. S. Bach, Händel, Haydn, Mozart és Rossini oratóriumai, miséi, passiói és kantátái. Koncertfellépései közül kiemelkednek Monterverdi Tankréd és Clorindája, Haydn Salve Reginája és Mozart: Ascanio in Alba c. operájának előadása Fischer Ádám vezényletével, illetve Händel Messiása, J. S. Bach Magnificatja és karácsonyi kantátái a Helmuth Rilling vezényelte koncerteken. Fischer Iván vezényletével a Kölni Filharmónia koncerttermében, a brugge-i Concertgebouwban és bécsi Konzerthausban is fellépett. A budapesti Bach-hét állandó szólistája. Díjat nyert a 2003-as Gyurkovics Mária énekversenyen, a 2007-ben Monteverdi: Orfeo szerepeire Veronában megrendezett énekversenyen és 2011-ben a római egy-

házzenei énekversenyen. Első jelentős kritikai visszhangot kiváltó operai fellépése a Budapesti Tavaszi Fesztiválon bemutatott Mozart-maratonon a Così fan tutte Ferrandója volt 2006-ban. A Magyar Állami Operaházban énekelt főszerepei: Don Ramiro (Rossini Hamupipőke), Almaviva gróf (Rossini A sevillai borbély), Orfeusz (Haydn Orpheusz és Erüdiké), Pylades (Gluck Iphigénia Tauriszban). Jelentős sikert aratott Don Ottavióként is Mozart Don Giovannijának Fischer Iván vezényelte és rendezte előadásában Budapesten és New Yorkban.


59

Sze re ková n Já n o s (t e n o r ) A Marosvásárhelyen született énekes szülővárosában Rádióban. Eddigi pályája során énekelte többek közt végezte hegedű és énektanulmányait. 1998-ban felvé- a Legény (Kodály Székelyfonó), Almaviva (Rossini telt nyert a helyi Filharmónia Énekkarába. 2000-ben Sevillai borbély), Ramiro (Rossini Hamupipőke), FenMozart Requiemjével kezdődött szóló pályafutása. ton (Nicolai Windsori víg nők), Don Ottavio (Mozart 2000-ben első helyezést nyert a brassói szakrális verse- Don Giovanni), Lord Arthuro (Donizetti Lammermonyen. 2001-ben felvették a Magyar Rádió Énekkarába. ori Lucia), Ernesto (Donizetti Don Pasquale), Lin2003-ban debütált a Magyar Állami Operaházban Ros- doro (Rossini Olasz nő Algírban) valamint Basilio szesini Alkalom szüli a tolvajt c. operájában. Nívódíjas és repét (Mozart Figaro házassága). Széles oratórium Lajtha-díjas énekkari művész. Részt vett Ionel Pan- repertoárral rendelkezik. Keresett evangélista. Bukatea, Misura Zsuzsa és Thomas Houser mesterkurzu- restben a nemzetközileg ismert Atheneum színpadán sain. 2011-ben elkezdődött nemzetközi pályafutása. adta elő nagy sikerrel, két alkalommal is Bach teljes A németországi Gut-Immling-i Nemzetközi Opera- Máté-passióját. fesztiválon énekelte Don Ottavio szerepét Mozart Don Giovannijából. Rendszeres vendégművésze a Debreceni Csokonai Színháznak és a Szegedi Nemzeti Színháznak. Több stúdió-felvételt készített a Magyar Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

61

B a ko ny i M a rc e l l (b a sszu s) Győrött született 1980-ban. 2002–2007 között a stuttgarti Zeneakadémián Hamari Júlia volt a mestere. 2004-ben nagy sikerrel szerepelt a Rheinsbergi operafesztiválon, 2007-ben a bécsi Klassik Mania versenyen különdíjat nyert. a stuttgarti operaiskola keretében fellépett Mozart Bastienne és Bastienjében, mint Colas, és Theseus szerepét alakította Britten Szentivánéji álom című operájában. Sikerrel szerepelt Pesaróban a Rossini Fesztiválon. Tanulmányai elvégzése után a Heidelbergi Színházhoz került, majd a zürichi operastúdió szerződtette. A Zürichi Operában Wagner- és Puccini-szerepeket alakított. a Schwetzingeni Ünnepi Játékokon Händel Ezio című operájában Varo szerepét alakította óriási sikerrel. 2009-ben a salzburgi Landestheaterhez szerződött, ahol Mozart-, Weber-, Puccini- és Donizetti-szerepekben hallhatta a közönség. OratóriZenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

um-énekesként is keresett művész: repertoárján szerepel Mozart Requiemje és c-moll miséje, Bach Karácsonyi oratóriuma, Händel Messiása. A Magyar Állami Operaházban 2011-ben debütált. 2012-ben az oslói operaházban mutatkozott be Monterverdi Odüsszeusz hazatérése című operájában. Az opera mellett fontos számára a koncertpódium is; fellépett többek között a Művészetek Palotájában, a müncheni Gasteig, a zürichi Tonhalle, illetve a brüsszeli Bozar színpadán is.

63

C se r P é t e r (b a sszu s) Cser Péter 1963-ban született Budapesten. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szakán (1985–1990) és a grazi Hochschule für Musik und Darstellende Kunst dal-, oratórium- és opera-tanszakán (1991–1995) végezte. Rendszeresen vendégszerepelt a Grazi Operaházban, a Miskolci Nemzeti Színházban és a Debreceni Csokonai Színházban. Fellépett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, Bregenzi-, Salzburgi- és Luzerni Ünnepi Játékok, a Berlini Musikbiennale, a Canterbury Festival, a Nicolaus Harnoncourt nevével fémjelzett Graz-i Styriate, a párizsi Sorbonne Zenei Napok, a finnországi Espoo Orgona- és Áriafesztivál, a Schleswig-Holstein Musikfestival, valamint a franciaországi Royaumont

Fesztivál koncertjein. Basszus szólistaként Európa tizennégy országában, valamint Argentínában, Japánban, Szíriában és az USA-ban is vendégszerepelt, többek közt Rene Clemencic, Carlo Montanaro, Helmuth Rilling és Donald Runnincles vezényletével. Számos rádió- és CD-felvétele közül kiemelkednek a következők: Liszt:Via crucis, G. J. Werner és Michael Haydn egyházi művei, világpremierként Johann Friedrich Fasch passiója, valamint ortodox egyházi zene. Számos kortárs ősbemutatót is énekelt. Emlékezetes operaszerepei: Noé (Britten Noé bárkája) Zuboly (Britten Szentivánéji álom), Mozart-szerepek, Colline (Puccini Bohémélet).


65

Ková c s I st vá n (b a sszu s) Kovács István 1972-ben született. 1996-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán diplomázott. Ezzel párhuzamosan Komáromi Alice, Schultz Katalin, Polgár László és Sherman Lowe irányításával végezte zenei tanulmányait. 1997 és 1999 között díjazottja volt a grazi „Schubert és a XX. század zenéje” daléneklési versenynek, majd a barcelonai Francesco Vinas, a müncheni ARD és a salzburgi Mozart Énekversenyeknek. 2004-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Koncerténekesként fellépett többek között az izraeli Filharmonikus Zenekarral, a lipcsei

Gewandhaus zenekarral, a milanoi Orchestra Verdivel a budapesti, müncheni, hamburgi és stuttgarti rádiózenekarokkal és a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Operaénekesként énekelt többek között a torinoi, palermoi, nápolyi, nizzai, frankfurti, berlini, toulouse-i és a budapesti operaházakban. Széles repertoárja Mozart-, Rossini- és Verdi-szerepektől Bartók Kékszakállújáig és Stravinsky a léhaság útja című operájának apa-szerepéig (Truelove) terjed. Rendszeresen ad dalesteket. A legkeresettebb oratórium-énekesek között tartják számon.


67

A helyszínek I dőpon t H e lyszín

2016. október 21. péntek 19: 0 0 Péc s , Kodály Köz pont, Hangv ers eny terem A koncert- és konferenciaközpont tervezésére 2007-ben kiírt, országos pályázatot a budapesti Építész Stúdió nyerte, amelynek két vezéralakja, Cságoly Ferenc és Keller Ferenc az 1999–2003 között felépült és komoly kritikai sikereket aratott Barbakán Ház kapcsán már ismertté vált a városban. Az eredeti program és méret több módosítását követően, a komoly redukciót szerencsésen elkerülve az épület kivitelezési szerződését 2009 nyarán írták alá, az alapkövet pedig augusztus 29-én helyezték el. A feszített határidejű, és a területen vizenyős altalaja miatt hónapokat csúszó kivitelezés 2010. november 11-én zárult le – akkor kapták meg a használatbavételi engedélyt.

A stúdión belül négy építész: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás és Sólyom Benedek együttműködésében kialakult terv egységes hatást keltő, de változatos tagolású tömbben helyezte el a kért funkciókat, azaz a koncert- és konferenciaközpont 11 144 négyzetméterét. A mag a koncertközpont doboza, amelynek a város felé képernyőszerű, hatalmas nyílással forduló tömbjét körbeöleli és a vasút felől védelmezően takarja a kisebb termeket és irodákat tartalmazó szárny. Ahol a két épületrész tölcsért képezve elválik egymástól, ott nyílik a közös előcsarnok. Az épület mesterien játszik a változatos terepviszonyokkal: a széles üvegsávban elhelyezett bejárati ajtók egy lépcsőzetes mélyedés végén helyezkednek el, de a koncertterem oldalából nyíló ajtón, illetve az épület előtti parkoló felől megközelíthető az előcsar-


nok szabadon bejárható teteje is. A döntött oldalfalakat és a tetősíkokat süttői mészkőlapok borítják, ennek köszönhető a madártávlatból is impozáns, szoborszerű hatás. A szomszédos kollégium, illetve a vasút felé néző homlokzatok zártak, csak néhány elegáns, vízszintes ablaksáv tagolja őket. A ház akár három eseményt is képes kiszolgálni egyszerre: a rezidens zenekar használhatja a saját termét, a vendég együttes a nagytermet, a konferenciatermekben pedig közben folyhat kisebb üzleti rendezvény.

69

I dőpon t H e lyszín

2016. október 28. péntek, 19: 0 0 S opron, Evangélikus Tem plom A több évszázados múltra visszatekintő Soproni Evangélikus Egyházközség története egyidős a magyarországi reformáció megjelenésével. A soproni evangélikus templom a türelmi rendelet után épült templomépületek egyik legkorábbi, kiemelkedő alkotása Magyarországon. Nagyméretű, széphangú orgonáján gyakran rendeznek hangversenyeket. A gyülekezet lelkészei mindig különös figyelmet fordítottak a művészetek és a tudomány pártolására. 1674-ben az evangélikusok templomaik elvétele után fából imaházat építettek. Amíg elkészült az új imaház, addig az Eggenberg- és a Lackner-ház udvarán tartották istentiszteletüket. II. József türelmi rendeletét követően az evangélikus templomot 1782–83-ban a korábbi fából készült imaház helyén emelték. A későbarokk épület háromhajós belső kialakítású. Toszkán oszlopalapokon a hatalmas boltívek emelik a magasba klasszicizáló jelleget kölcsönözve ezzel. Nagy reneszánsz csillárjait nürnbergi mester készítette. Az oltár

a bécsi Kahlenberg-kolostortemplomból származik. Az oltárkép Fischer Vince bécsi festő alkotása (1805). Aranyozott fafaragású, művészi kiképzésű szószékét a soproni Páris János tervei alapján Láng János készítette 1783-ban. Az 52 méter magas, romantikus stílusban készült tornyot Forster Lajos bécsi építész tervei alapján 1862-63-ban, a templom előtt álló házak lebontásával építették. Közöttük állt az is, amelyben Kazinczy Ferenc barátja, Kis János költő-püspök élt, helyén kis teret alakítottak ki. A templomtorony építésére, majd 80 évvel később, a türelmi rendelet miatt kerülhetett csak sor, amely megtiltotta, hogy a templomok tornyot kapjanak. Az ország második legnagyobb evangélikus temploma, 2400 férőhelyes. Lackner Kristófnak köszönhető, hogy a mai napig Sopronban van a legnépesebb evangélikus gyülekezet hazánkban.

Az evangélikus templom gazdag kincstára a hit gyakorlásával összefüggő magyar és külföldi alkotások és műtárgyak gyűjteménye. Az úrvacsorai kelyhek, kancsók, cibóriumok, gyertyatartók, oltárterítők egyenként mesterművek. A soproni gyülekezet életének története festmények, kéziratok, könyvek és metszetek tükrében tárul a látogatók elé. Az arcképcsarnok a bemutatott személyek munkásságát egészen a XX. századig átfogja. A templom mellett áll a hajdani paplak. Ez a kétemeletes barokk palota ad otthont az Országos Evangélikus Múzeum soproni gyűjteményének. Levéltára a XVI. század közepétől őrzi az iratokat, több mint hatezer kötetes könyvtára pedig kéziratos bibliákkal, a teológia tárgykörébe tartozó alapművekkel áll a kutatók rendelkezésére.


71


2016. október 29. s z om bat, 17 :0 0 Rév kom árom (Komárno), Református Nagy templom A komáromi református templom a Jókai utcában található. A város egyik jellegzetes épülete 63 m magas tornyával és empire stílusú homlokzatával. Vele szemben található a Komáromi Református Kollégium épülete. Bár 1672 előtt már volt a reformátusoknak temploma a városban, az ellenreformáció vallásüldözése miatt egy évszázadig templom nélkül maradtak. Csak a türelmi rendelet tette lehetővé a templomépítést, melyet 1782. február 27-én hirdettek ki a vármegyei közgyűlésen. Komáromban azonnal megalakul a református egyház Péczeli József és Mindszenthy Sámuel prédikátorok vezetésével. Két ideiglenes fatemplomot is építettek, majd 1785-ben megvették Csépy Ferenc nemesi kertjét, ahol először a lelkészlakok épültek fel, majd 1787. március 13-án a kőtemplom építése is megkezdődött. A hívek adományaiból épített templomot 1788. szeptember 23-án szentelték fel. Ekkor készült el díszes, fából faragott szószéke (Szarka János alkotása)

és az ún. Mózes-szék. Orgonáját Bohák János bécsi mester készítette 1806-ban. A templom az akkori Magyarország második legnagyobb református temploma volt, 2500 férőhelyével. A templomra építésekor csak fatorony került, kő tornyát 1818-ban kezdték építeni és 1832-ben fejezték be. A templom homlokzatán emléktáblát helyeztek el. 1837-ben 3 új harang került a toronyba és két év múlva a toronyóra is elkészült (Rauschmann József alkotása). A templom súlyos károkat szenvedett Komárom ostromakor. 1849. március 29-én az ostromló császári sereg lövedékei felgyújtották, a tetőzete leégett, harangjai leolvadtak. 1850–1853 között helyreállították a templomot, az új harangokat a templom udvarán felállított kemencében öntötték, Kiss Zsigmond órásmester készítette az új harangokat.

Az első világháborúban az öregharang kivételével elvitték beolvasztani a harangokat, 1929-ben pótolták őket. 1922 decemberében avatták fel a templomban a világháborúban elesett komáromi reformátusok emléktábláját. 1925-ben itt tartották Jókai Mór születési centenáriumának emlékgyűlését. Udvarán több 18–19. századi sírkő áll, melyeket a református temetőből szállítottak ide. Itt áll a lebontott érsekújvári erőd Komáromi kapujának kapukerete, melyet 1954-ben vásárolt meg Galambos Zoltán lelkész a katonakórház bontásakor. A templom udvarán, a volt segédlelkészi lakásban református emlékszobát rendeztek be, sokáig itt őrizték a Beöthy- és a Ghyczy Kálmán-emléktáblákat is, melyeket azóta újra felavattak eredeti helyükön.


73


2017. m ájus 20. s z ombat, 19: 0 0 ) B ras s ó (B raș ov, K rons tadt) – Fekete tem plom A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. A főtérből délnyugatra nyíló, Honterus-udvarnak nevezett téren áll. Nevét az 1689. április 21-én a város legnagyobb részét elhamvasztó tűzvészről kapta, amelyben bekormozódott. A modern kori felújításkor eltávolították róla a koromréteget. 1383 és 1477 között épült, a tatárjáráskor elpusztult Szent Katalin-templom, Újbrassó plébániatemplomának helyére. Kéttornyosnak tervezték, az elkészült nyugati tornyot végül 1514-ben szentelték fel. Elkészültétől a város Szűz Máriának szentelt fő plébániatemploma volt. 1421-ben a törökök támadása vetette vis�sza az építkezést. 1444-ben Hunyadi János elengedte a város Szent Márton-napi cenzusát, amelyet a templom építésére tudtak fordítani. Hálából a főhajó egyik oszlopán elhelyezték a Hunyadiak címerét.

1542-ben, a város reformációja idején az evangéliku- Az 1689-es tűzvész előtt 22 mellékoltára volt, a mai, soké lett. 1542 októberében itt tartották az első német a templom stílusához igazodó főoltárt 1865-ben, Peter nyelvű evangélikus istentiszteletet Erdélyben. 1544- Bartesch városi főépítész tervei alapján készítették. ben, Luther személyes ajánlására Johannes Honterust A középső oltárkép (a Hegyi beszéd) Friedrich Marválasztották lelkészévé. 1689. április 21-én, a kortár- tersteig weimari festő műve. Az oltár bal oldali oszsak által a császári katonaság gyújtogatásának tulaj- lopa előtti Honterus-emlékkő azon a helyen áll, ahová donított tűzvészben leégett. 1710–1714-ben épültek az a reformátort temették. Az oltár mögé van befalazva oldalhajók karzatai, az inasok és segédek számára. Az Thomas Sandernak, a templomot alapító plébános1738-as földrengésben ismét megsérült. 1762 és 1772 nak a sírköve. Szószéke és a tanácsurak padja 1696-ban, közt danckai mesterek építették újjá, ekkor készült a szentély padjai 1700-ban készültek. A szószékkel mai boltozata is Stephan Closius orvos, városi taná- szemközti pilléren a Hunyadi-címer látható. A szencsos szervezésében és irányításával. A I. világháború tély északi falán vezették a Breve Chronicon Daciae előtt megkezdett helyreállítási munkálatai félbesza- című falikrónikát, amely az 1143 és 1571 közötti erdékadtak, végül hosszadalmas munkával, 1969 és 1999 lyi eseményeket örökítette meg. A déli oldalhajó keleti között állították helyre. falán Fritz Schullerus képe: a tanácsurak és az ún. Háromhajós, gótikus csarnoktemplom. Hossza „százatyák” (a városi képviselőtestület) 1543. december 89, szélessége 38, a hajó magassága 42, a toronyé 65 m. 26-án felesküsznek Honterus reformációs könyvére. Kívülről minden második pillérét a templom építésével egykorú szobor másolata díszíti (az eredetieket a templomban őrzik). Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

75

2 0 1 7 . j ú n i u s 2 4 –2 5 . 1 9 : 0 0 Pá p a , a z E s t e r h áz y k a st é l y u d va ra

Időpont Helyszín

A déli kapu előcsarnokában látható, 1477-ben készült freskók az Angyali üdvözletet (az ún. Schwarze Madonna), Mátyás és Beatrix címerét, a Királyok imádását, Alexandriai Szent Katalint és Szent Borbálát ábrázolják. 2001-ben újították föl Délkelet-Európa legnagyobb orgonáját, amely 3993 sípot számlál és 76 regiszteres. Aberlini Carl August Buchholz építette 1836 és 1839 között. A templomban található a Törökországon kívüli Európa legnagyobb anatóliai szőnyeggyűjteménye. A 16–18. században készült 119 szőnyeget a Törökországot járó szász kereskedők vásárolták és ajándékozták az egyházközségnek. Ma a templombelsőt díszítik. A templom további kincsei közé tartozik az 1476-ban egy segesvári mester által készített és Johannes Reudel kereskedő által adományozott keresztelőmedence, egy gótikus, öntöttvas szentségtartó és két, 1504-ben készült kehely. Déli oldalán áll Johannes Honterus szobra, Harro Magnussen alkotása, 1898-ból.

Az Esterházy-kastély a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. A barokk kastély és az egykori erődrendszer fontos szerepet töltött be város történelmében, fejlődésében. A pápai Esterházy-kastély épületének előzménye a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte Pápát és a környékbeli falvakat; valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül. A várat a török uralom alatt tovább építették. Esterházy Ferenc a 17. század közepén lett Pápa ura, 1743-ban egy igen monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a katonai funkcióját elveszítő vár helyére. Halála után Fellner Jakab, majd miután ő is elhunyt, Grossmann József folytatta a munkát. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Eszterházy Károly figyelmét inkább Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

77

Időpont Helyszín

ben kapott helyett a kastélykápolna, melynek falait Joseph Ignaz Mildorfer freskói díszítik. Jellegzetes az épület sávos vakolattal díszített homlokzata. Egyébként a kastély külső formájában építése óta jelentős változás nem következett be. A belső tereket az 1860-as években Esterházy Pál újíttatta fel, ekkor került kialakításra a Nádor-terem és az Ősök csarnoka is. A mai múzeum folyosóján áthaladva érünk a díszterembe, ismertebb nevén Nádor-terembe. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló freskót Johann Ignaz Mildorfer, a bécsi akadémia tanára készítette 1750 körül. Az észak-keleti, ma teljesen könyvtárrá alakított szárny végében nyolcszögletű kápolna, kompozit pilaszter-tagolással, háromrészes, fogazott főpárkánnyal. A nyílások felett törtvonalú szemöldök. A kápolna kifestése a kutatás mai állása szerint Joseph Ignaz Mildorfer műve 1754-ből. A csegelyeken a Passió eszközeit tartó angyalok, a kupolán Jézus Krisztus mennybemenetele látható.

2017. szeptember 23. szombat, 18:00 B é ké s cs a b a , E van g é l iku s N a g yt e m p l o m Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 mé terre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom. Előbbi Európa legnagyobb evangélikus temploma, illetve a második legnagyobb magyarországi protestáns templom, nála csak a debreceni nagytemplom nagyobb. A 18. század végére a békéscsabai evangélikusok annyira megszaporodtak, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templom is, az újat pedig azzal szemben építik fel. Az új templom helyéül megvásároltak hat telket. Az épület tervezését először Frantz Pumperger aradi, majd Joseph Hoffer ó-aradi mesterre bízták, végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el. Czigler változtatásainak eredményeként az épület megjelenése a Pumperger-féle, „eredeti” változatnál sokkal elegánsabb lett. Habár Békéscsaba egyik

fo t ó : Ba jkó Fe re n c

egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése csak az 1784-ben fejeződött be, 1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg használta a kastélyt; sajnos ebben az időszakban nem csak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült, illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is. Az ezt követő időszakban a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és az helytörténeti múzeum volt a kastély lakója. Az 1960as évek közepén került sor a külső homlokzat renoválására, majd az 1990-ben a kastélykápolna helyreállítására, melynek színvonalát az Europa Nostra-díj igazolja. A főépület felújítására több ütemben 1988 és 2015 között került sor. Az egyemeletes barokk kastély a versailles-i kastélytípusba tartozik. Az épület parkra néző főszárnya íves oromzattal záruló középrizalittal és sarokrizalittal tagolt. Az oromzaton látjuk az Esterházy-címert. A két szárny manzárdtetős sarokrizalitokkal végződik. Az épületegyüttes középső szárnyában lettek kialakítva a reprezentációs helyiségek, míg az oldalszárnyakban lévő vendéglakosztályok mellett a nyugati szárnyban volt a tulajdonos magánlakosztálya, míg a keleti-


79

legmagasabban fekvő pontjáról van szó, a kijelölt telkeken a talaj meglehetősen ingoványos volt, ezért először cölöpöket vertek le, majd azokra építették a boltozatokat és az alaptestet. Mivel a közelben nincs kőbánya, a köveket Pestről és Vácról szállították. A templom alapkövét 1807-ben tették le abban a reményben, hogy néhány éven belül fel is épül, de 1811-ben a nagy infláció elértéktelenítette az e célra összegyűjtött pénzt, és a munkákat pár évre teljesen le kellett állítani. 1817-ben Homályossy Tunkl Ferenc elkészítette a fedélszéket; a boltozatok 1819ben készültek el. Ugyancsak 1819-ben húzták fel a tornyot, majd 1822-ben Francz Willicsca és Franz Moldt kifaragta a belső díszeket és az oszlopfőket.Az oltárépítmény Pesten készült, és öt szekéren szállították Békéscsabára. Összeállítása egy teljes hónapig tartott. A templomot 1824. június 29-én szentelték fel, azóta használja a gyülekezet. Az épületet legutóbb 1978-ban újították fel.

A templom első, 2 manuálos, 24 regiszteres orgonáját Herotek József pesti orgonaépítő készítette 1822-ben. Amikor 1901–1902-ben javították a hangszert, kiderült, hogy a gyártó becsapta a megrendelőt: a sípokat ón helyett fából, illetve ónötvözetből készítette. Ezért csaknem az egész hangszert újjá kellett építeni. Az új, 1902-ben felszentelt orgona Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek munkája; legutóbb 2000-ben újították fel. Az épület különleges empire stílusa Magyarországon igen ritka, a barokk és copf, illetve a klasszicizmus közötti időszak terméke.A templom nyugati oldalán álló, órapárkányos torony 75 méter magas. A toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. Az épület belső magassága 27 méter. Belső hossza 55 m, szélessége 27 méter. A főhomlokzat a templom leglenyűgözőbb részlete. Itt három ajtó vezet a belső térbe. A főhomlokzat három szakaszából a középsőre, a négyzetes ablak fölött körív alakú timpanonban az alábbi kronogrammaolvasható: „GLORIA SIT COELI DOMINO SIT GRATIA TERRIS. HEVS, ORATE PII, PAEANAQVE PSALLITE GENTES”. (Magyarra fordítva: „Dicső-

ség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!”) A kronogramma által megörökített évszám: 1820. Az orompárkányzat két szélén egy-egy hatalmas, kancsó formájú díszítmény emelkedik, a párkányok torony felőli végét pedig ugyanilyen alakú, de kisebb kancsók ékítik. Közülük emelkedik ki a templom tömbjéből a torony. A harangház rácsos ablaka fölött hatalmas, kör alakú, fekete számlapú toronyóra jelzi az időt. Az 1843-ban épített toronysisak elüt a többi rész stílusától, a torony csúcsán a tiszántúli lutheránus templomok többségéhez hasonlóan csillagot helyeztek el. A csillag alatti koronaszerű gömb tizenkét kis ágacskája a tizenkét apostolt szimbolizálja. A sisakon felfedezhető még a Hit, a Remény és a Szeretet szimbolikus alakja.

A templom hét boltszakaszos belseje meghökkentően nagy. Alapterülete 1700 négyzetméter. A puritán falak vakolata fehér, illetve zöldes, az ablakok kékek. A teret négy oldalról övező karzat kétemeletes; a közel 5000 hívő befogadására alkalmas csarnokban 3500 ülőhely van.A bejárat feletti karzaton terül el Magyarország legnagyobb evangélikus orgonáinak egyike: 2993 sípos, 3 manuálos, 36 regiszteres. Az orgonakarzattal átellenben áll a kb. 15 méter magas szószékoltár. Az új oltárkép elődjéhez hasonlóan a keresztre feszített Krisztust ábrázolja; hátterében halványan előtűnnek a mennyország fényei, lépcsői. Színvilágában a vöröses fények dominálnak, ami ke véssé harmonizál a templom puritán hangulatával. A szószékoltárt két oldalról 2-2 korinthoszi oszlop keretezi. Az oltárasztal fölötti, az utolsó vacsorát ábrázoló domborművet Dunaiszky Lőrinc készítette; rajta a tanítványok két körben ülnek.


81


2017. október 7. s z ombat, 18.0 0 Debrec en, Nagy tem plom A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban. A nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, de az leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt; négy főoltárával sejteti, hogy a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom 1564-ben leégett. A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. 1628. november 26-án a debreceniek az új

András-templomban gyűltek össze. A templom arculatát alaposan megváltoztatták. Téglapillérekkel alátámasztott gerendás famennyezetet kapott, tornyát széles kőpárkány díszítette. A cserepes sisakkal fedett favázas tornya tetején Rákóczi György költségére készített aranyos gomb fénylett, ott mutatta az idő múlását a Rákóczi adományozta óramű is. 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. Az új templom építésével 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg. Péchy újszerű terveit elvetették, a mások által elkészített tervek hatására Péchy is konzervatívabb terven dolgozott. Időközben a bontás elérte a középkori alapokat, melyet a költségkímélés hatására újra felhasználhatónak ítéltek. A végső terveket Thaller József építész készítette el, így folytatódott Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

a munka 1805-ben. Péchy eredeti terveiben kereszt alaprajzú templom szerepelt, tornyai közt kupolával, de ez pénzügyi okok miatt nem valósult meg. A bal oldali torony 1818-ra készült el, a jobb oldali (keleti) pedig 1821. augusztus 6-án. A tornyok 61 méter magasak. Mivel az eredeti tervekben szereplő kupola nem épült meg, a két torony közt esztétikai szempontból kedvezőtlen üres hely keletkezett. 1823-1824-ben a timpanon mögé díszes frontgalériát építettek Rabl Károly tervei alapján. 1819-től már használták a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A Nagytemplom két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a Nagytemplomban ülésezett.

83

2 0 1 7 . o k t ó b e r 2 1 . sz om b a t 1 8 . 0 0 Sze g e d , Fo g a d a l m i t e m p l om ( D óm )

Időpont Helyszín

Közel egy méter magas falazott teraszon a homlokzat hosszában helyezkedik el a templom 38 m hosszú, 14 m széles kereszthajója, az 55 m hosszú, 15 m széles főhajó a két torony között húzódik. Az óriási templomtestet a tornyok és a homlokzat szinte elrejtik. A homlokzaton két emelet magasságban felnyúló féljón oszlopok nyugodt monumentalitást adnak. A két torony között húzódó timpanonos főpárkány alig oldja fel a kupola elhagyása miatt keletkezett ürességet, jóllehet segített rajta a helybeli építőmester, Köhler György mellvédfala, mely a pillaszterek folytatásában, szegélypárkányán kővázákkal díszítve a tornyokon lévőballuszterekhez hasonló bábokat hordja. A tornyok magassága a gombbal és a csillaggal 61 méter.

Református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették. A bal oldali, nyugati toronyból szép kilátás nyílik. Itt helyezték el a Rákóczi-harangot is, mely megrongálódott a tűzvész során, de újraöntötték, Kossuth széke a mai napig megtekinthető a templomban. A templom orgonáját Jakob Deutschmann készítette 1838-ban, ez egy 3 manuálos, 43 regiszteres, klas�szicista szekrényű hangszer.

A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között épült neoromán stílusban, Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter-templom telkére esett a választás, A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

85

2 0 1 7 . o k t ó b e r 2 2 . va sá r n a p 1 8 . 0 0 Sza b a d k a ( Su b o t ica ) S z e n t Te ré z Szé ke s e g yh á z

Időpont Helyszín

inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között, 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet

a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza. A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929–1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.

A mai szabadkai katedrális kései barokk stílusban épült 1773-tól 1779-ig. Az eredeti, több alkalommal változtatott tervrajzot a pesti Franz Kaufmann készítette. A katedrális méretei a következők: hossza 61 méter, szélessége 26 méter, a templomhajó magassága 18 méter, a harangtorony pedig 64 méter magas. A katedrális értékes oltár-képekkel büszkélkedhet. Minden festmény Josef Schoefft pesti festő műve, kivéve a Szent család képét, melyet Kaspar Schleibner müncheni festőművész készített és a Szent Kereszt, amelyet Emmanuel Walch innsbrucki festő. Ők festették a katedrális boltozatát is. A falakon látható dekorációk a zágrábi Johannes Clausen mester alkotásai. A katedrális 200. évfordulója alkalmából (1972–73) felújították a templom egész belsejét. A falfestményeket és az oltárképeket a belgrádi akadémia festőművésze, Nikola Jandrijević és az újvidéki Dušan Nonin, míg a faldíszítéseket a zombori Kiss Lajos mester újította fel. Zenei hi tvallásai nk I . Johann Sebasti an B ac h: h- m oll m i se

87

A katedrális homlokzatán a harangtornyok között 1797ben a Szeplőtelen Szűz kőszobrát állították fel, amely Friedrich Held alkotása. A szószék 1808-ból ered. A mai orgonát a pécsi Angster cég állította fel 1897-ben, 100 évvel később pedig ugyanezen cég újította fel. A Szent Teréz plébánián a 19. század végére annyira megnőtt a katolikusok száma (60.000 hívő), hogy a második legnagyobb plébánia lett az egész Magyar Királyság területén a pesti Szent József plébánia után. Bár az egységes szabadkai Szent Teréz plébánia szétosztásával újabb 25 plébániai közösség jött létre, a Szent Teréz székesegyházhoz ma is több mint 12.000 hívő tartozik.

A XIX. század végén, Matija Mamužić plébános igyekezetének köszönhetően, a katedrális a ma is látható színes ablakokkal, két kereszthajóval és oltárokkal, 18 életnagyságú szoborral, valamint a hozzáépített sekrestyével gazdagodott. A katedrális külső javításai Vojnich Dezső plébánosidején, 1912-ben zajlottak. A következő nagyobb újításokra Matija Zvekanović püspök és Franjo Vujković plébános ideje alatt került sor 19721973-ban. 1973 óta a katedrális a Műemlékvédő Kulturális Intézet védelmét élvezi. 1974. április 29-én VI. Pál pápa a szabadkai székesegyházat Basilica Minorrá nevezte ki.

A h - m o l l m i se e l ő a d á s h e l yszí n e i

Révkomárom Sopron Debrecen

Budapest

Pápa

Békéscsaba Szeged Pécs

Szabadka Brassó

89

Zenei hitvallásaink II. Zsoltárok a reformációban Közreműködik: a Debreceni Kollégiumi Kántus és a Psalterium Hungaricum hangversenysorozata Vezényel: Arany János és Berkesi Sándor Orgonán közreműködik: Ferenczyné Koós Anita, Pálúr János és Sárosi Dániel Műsoron: Brahms, César Franck, Gárdonyi Zoltán, Gárdonyi Zsolt, Goudimel, Lechner, Mendelssohn-Bartholdy, Szokolay, Vajda János művei

2016 szeptember 24. szombat, 18:00 – Mi sko lc , Ava s i re f o r m á t u s t e m p l om október 8. szombat, 19:00 – D e bre ce n , N a g yt e m p l o m november 5. szombat, 16:00 – Ka ssa , re f o r m á t u s t e m p l o m 2017 február 5. vasárnap, 17:00 – B u d a pe st , Fa s o r i re f o r m á t u s t e m p l om március 26. vasárnap, 18:00 – Ke c ske mé t , re f o r m á t u s t e m p l om május 20. szombat, 18:00 – C su rg ó , re f o r m á t u s t e m p l o m június 17. szombat, 18.00 – B e re g szá sz, re f o r m á t u s t e m p l om szeptember 22. péntek 19.00 – Ko lo zsvá r, Fa r k a s u t ca i re f or m á t u s t e m p l om szeptember 23. szombat 19.00 – Szé ke ly u d va r h e ly, B e l vá rosi re f or m á t u s t e m p l om szeptember 24. vasárnap 11.00 – Ké zd i vá sá r h e ly, re f o r m át u s t e m p l om október 15. vasárnap 18.00 – Sá ro spa t a k , re f o r m á t u s t e mp l om

91

Felelős kiadó Írta Szerkesztette A helyszínek ismertetésének forrásai

Dr. Hafenscher Károly Dr. Hafenscher Károly, Dr. Kamp Salamon, Farkas Zoltán Farkas Zoltán kodalykozpont.hu/az_epuletrol sopronisetak.hu/api/?post_id=54&leiras=true szabadkavaros.blog.hu/2009/09/17/szekesegyhaz valamint a Wikipédia szócikkei

Grafikai terv, tördelés Nyomda isbn

Kelemen Richárd, Mitte Communications Premier Nyomda Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 64. 978 963 12 6776 1 Készült a Magyarország Kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság megbízásából

Zenei hitvallásaink I. Bach: h-moll mise

Recommend Documents