Zárótanulmány a környezeti szakemberképzés társadalmi hátterének vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK 1

Dr.: Lükő István: Körszaki

Zárótanulmány a környezeti szakemberképzés társadalmi hátterének vizsgálatáról

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

1

1 BEVEZETÉS (ELŐSZÓ: DR. LÜKŐ ISTVÁN)

3

2 A KUTATÁS EREDETI ÉS MEGVALÓSULT TERÜLETEI, FELADATAI

4

2.1 A KUTATÁS CÉLJA, HIPOTÉZISEI 2.2 A KUTATÁS TERVE 2.2.1 A KUTATÁS TERÜLETE, FELADATAI 2.2.2 A KUTATÁS TEVÉKENYSÉGEI, MÓDSZEREI ÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSE 2.3 A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK ÉS SZERVEK: 2.3.1 A KUTATÁS VEZETŐJE: 2.3.2 A KUTATÁS TOVÁBBI RÉSZTVEVŐI:

4 6 6 6 8 8 8

3 A KUTATÁS EREDMÉNYEI

9

3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.3 3.4

AZ I. KÉRDŐÍV FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI (TAKÁCS ZOLTÁN – SPAITS SÁNDOR) ÖSSZESÍTÉS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁBA JÁRÓKRÓL AZ I. KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE ISKOLÁNKÉNT ÖSSZESÍTÉS A FELSŐFOKÚ INTÉZMÉNYEK HALLGATÓI VÁLASZAIRÓL A II KÉRDŐÍV FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI (TAKÁCS ZOLTÁN – SPAITS SÁNDOR) CÉGEK – ÖSSZESÍTŐJE KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK-ÖSSZESÍTŐ NEMZETI PARKOK-ÖSSZESÍTŐ ÖNKORMÁNYZATOK- ÖSSZESÍTŐ PEDAGÓGIAI INTÉZETEK-ÖSSZESÍTŐ A III. KÉRDŐÍV FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI (DR. LÜKŐ ISTVÁN) A KÖRNYEZETVÉDELMI MEGBÍZOTT (SZAKELŐADÓ) KÉPZÉSRŐL ÉS ALKALMAZÁSRÓL

SZÓLÓ VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 3.4.1 VÁLASZADATOK 3.4.2 A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKELŐADÓI TANFOLYAM KÉRDŐÍVEINEK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

4 A KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELEM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA ÉS KAPCSOLATAI (FŐHATÓSÁGOK, HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK, FELÜGYELŐSÉGEK, NEMZETI PARKOK, TÁJVÉDELMI KÖRZETEK) 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7

9 9 14 39 44 44 48 52 56 60 64 70 70 72

73

MINISZTÉRIUMOK 74 A KÖRNYEZETVÉDELEM HÁTTÉRINTÉZMÉNYE 76 A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKKÉPZÉS KÖZÉPISKOLÁI 76 A FELSŐFOKÚ KÖRNYEZETI SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI 76 KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK 76 NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK 76 A KÖRNYEZETI SZAKEMBEREK KÉPZÉSI RENDSZERE, ALKALMAZÁSA, MUNKATERÜLETE77

1



5 A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS ALKALMAZÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

82

5.1

TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATBAN, AMELYEK ÉRINTIK A KÖRNYEZETI SZAKEMBEREK ALKALMAZÁSÁT, MUNKATERÜLETÉT 82 5.2 1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY 84 5.3 93/1996. (VII. 4.) KORM. RENDELET 85 5.4 11/1996. (VII. 4.) KTM RENDELET 91 5.5 8/2000. (V.18.) KÖM RENDELET 92 6 ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM SZAKTERÜLETÉN 93

7 ÖSSZEGZÉS (DR. LÜKŐ ISTVÁN)

94

7.1 7.2

94 98

ELEMZÉSEK, ÖSSZEVETÉSEK HOGYAN TOVÁBB? JAVASLATOK HELYETT

8 MELLÉKLETEK

100

MELLÉKLET: KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MELLÉKLET: KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKKÉPZÉS KÖZÉPISKOLÁI 1999-2000. TANÉV MELLÉKLET: A FELSŐFOKÚ KÖRNYEZETI SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI:

100 101 105

2



1 Bevezetés (Előszó: Dr. Lükő István) Egy olyan Zárótanulmányt tart a kezében az olvasó, amely az OTKA támogatásával Egyetemünk oktatói, dolgozói és külsős munkatársak együttes kutatómunkájából született. Ez a három évig tartó vizsgálat és eredményei közvetlenül is hasznosíthatók a kérdőíveket kitöltő gazdálkodók, non-profit szervezetek és költségvetésből működő iskolák, főiskolák, egyetemek számára. Mindenekelőtt nekik kell köszönetet mondanunk, vagyis a kitöltő diákoknak, hallgatóknak, tanszéki oktatóknak / vezetőknek, a környezetvédelmi szervezetek (Felügyelőségek, Nemzeti Parkok), Pedagógiai Intézetek, Önkormányzatok, Gazdálkodó cégek / Vállalatok vezetőinek / illetékeseinek, akik vették a fáradtságot, és kitöltötték a megfelelő kérdőívet. Fő célkitűzésünk volt, hogy a helyzetfeltárásban közreműködők „tripartit” elven alkotnak információs kapcsolatot, vagyis az oktatási piac háromoldalú szereplői valós helyzetét megismerjük (a környezeti szakemberképzők, a pályát / szakmát választók és a fogadók). Alapvető módszerünk a kérdőíves felmérés volt. Mindhárom oldal számára egy – egy kérdőívet szerkesztettünk, 15,- 11,-18 fő kérdéssel, összesen 324 válaszelemmel. A kiértékelés legszűkebb keresztmetszetét a mintaelem számból adódó kevés adat alkotta, ami ahhoz vezetett, hogy a százalékoláson és a rangsoroláson kívül nem tudtunk korrelációszámítást végezni. Az egyes változók (válaszelemek) közötti összefüggéseket más elemzéssel próbáltuk kikövetkeztetni. Hipotézisünk igazolása, a következtetések levonása után „Javaslatok helyett” c. fejezetünkben csak kérdéseket teszünk fel, illetve az információk kicserélésére bíztatjuk az olvasókat. Feladatként tűztük ki, hogy e Zárótanulmány kiadása után röviddel egy információcserét, illetve együttműködésre motiváló ismertetőt / konferenciát tartunk. Azt gondoljuk, hogy ez a Könyv mindenképpen alkalmas arra, hogy az érintett szereplők kölcsönösen megismerjék egymás rendszereit, lehetőségeit, hogy a problémákat csökkentsék, hogy az oktatás – nevelés e területe valós igényekhez és helyzetekhez jobban tudjon alkalmazkodni. Ennek reményében ajánlom ezt a Kötetet minden kedves olvasónak. Megköszönjük az OTKA támogatását, a kutatásban résztvevő valamennyi kollégánk munkáját, valamint a KAC-nak a kiadáshoz nyújtott támogatását.

Sopron, 2000. november Dr. Lükő István tanszékvezető egyetemi docens Kutatásvezető

3



2 A kutatás eredeti és megvalósult területei, feladatai 2.1

A kutatás célja, hipotézisei

A környezet védelmének a fontosságát ma már közhelyszerű emlegetni. Ugyanakkor világosan kell látnunk a fenntartható fejlődés, a környezetkímélő (barát) technológiák alkalmazásának a hazai lehetőségeit, korlátait. Ebben az össztársadalmi tevékenységben felértékelődik a környezeti nevelés és oktatás. Egyfelől a Nemzeti Alaptanterv kereszttanterve (Crosscurriculum) az egész általános képzést átfogja ebben a témában, és különösen két műveltségblokkja révén (Ember és természet, Földünk és környezetünk) biztosítja a környezeti tudat formálásának az alapjait. Másfelől a gazdaság és az oktatás kapcsolatát megjelenítő szakmastruktúrában is megjelent a környezetvédelmi szakmacsoport. A Szakképzési Törvény melléklelteként megjelenő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 31 középfokú környezet és természetvédelmi szakmát tartalmazott. Szinte gomba módra szaporodtak a felsőoktatásban és a környezeti mérnök, környezeti menedzser, környezettan szakos tanár szakok. Ma már több tucat szakképző iskola és több felsőoktatási intézmény képez szakembereket a "környezetipar" számára. A társadalmi - gazdasági átalakulási folyamatok viszont nem jelenítik meg markánsan a társadalom, az alkalmazók fogadóképességét. Nem tapinthatók ki az elhelyezkedés lehetőségei. Sokkal jobban egymásra kellene találni a képzőhelyeknek, a szakembereket alkalmazóknak és a környezetvédelmi szakmát /tanulóknak/ hallgatóknak. Ehhez pontosabb képet kellene felrajzolni arról, hogy a különböző környezetvédelmi szakembereket kik (milyen szervezetek?), milyen feladatokra, milyen volumenben tudják alkalmazni, hogy hogyan épül egymásra a középfokú és a felsőfokú környezetvédelmi szakemberképzés. Egyáltalán milyen szakemberekre lenne szükség, specialistákra, vagy generalistákra? Hogyan épüljön be a környezetvédelmi ismeretek oktatása a nem környezetvédelmi szakemberek képzésébe? A kutatóhelyként megjelölt NYME Tanárképző Intézet Műszaki és Környezetpedagógiai Tanszéke, illetve korábban az EFE Tanárképző Intézet Társadalomtudományi Tanszéke több éve folytat környezetszociológiai és környezetpedagógiai kutatásokat világbanki program alapján környezet-mérnök tanárokat képez, tehát a vizsgálatok végzésében és a tananyagok fejlesztésében rendelkezik tapasztalatokkal.

4



Ezt kívánjuk bizonyítani az alábbiakban felsorolt tevékenységeinkkel: -

Szakképző iskolás tanáraink továbbképzése az NSZI-vel közösen 1992-ben részt vettünk a PHARE W/G 151 kutatásban, amely a környezetvédelmi oktatás hazai helyzetét vizsgálta (1993-94). A kutatást az EFE Környezetvédelmi Tanszéke koordinálta. A környezeti nevelés és tanártovábbképzés PHARE W1/2/94 program egyik műhelye Sopronban volt (1994-1996) Emberi Erőforrás Fejlesztése Ifjúsági Szakképzés Tanárképzési Alprogram keretében Világbanki támogatással környezeti mérnök-tanárokat képezünk 1994től Környezetszociológiai kutatást végeztünk 1200 fős magyar, osztrák és holland mintával a 14-18 éves középiskolai korosztály erdőről - természetről alkotott képéről Nemzetközi Környezetszociológiai és Környezetpedagógiai konferenciát szerveztünk "Ember-Technika-Környezet" címmel 1996. június 6-8. között.

A kutatásban tehát ezekre a kérdésekre szeretnénk választ adni úgy, hogy a kapott eredményeket összefoglaló tanulmányt /kiadványt hasznosítani lehetne a hazai oktatási intézményekben, a pályát/szakmát választók és a szakembereket alkalmazók körében. Másik célunk az, hogy a post secondary képzés kreditálási rendszerének alapjait kidolgozzuk a környezetvédelmi szakterületen. Tehát egyfelől 2 konkrét OKJ kimeneti szakma (Környezetvédelmi méréstechnikus és a környezeti asszisztens) tananyagmoduljai hogyan illeszthetők (fogadtathatók el) a környezeti mérnökképzés során. És fordítva: ha valaki környezeti mérnökként végzett és egy "felsőfokú" szintű környezeti szakképesítést (ld. pl.: az előző kettő) kíván szerezni, akkor hogyan kreditálható? (Mit, milyen vizsgákat és hogyan számítanak be az egyetemi, főiskolai képzésből?) Jelenleg sem az első, sem a második témában nem folynak kutatások Magyarországon. A német - magyar kormányközi egyezmény keretében folyó környezetvédelmi szakképzés ekvivalencia vizsgálat során igényként merül fel az elhelyezkedési lehetőség vizsgálata. Mivel ez a szakmacsoport először került a képzési jegyzékbe, ugyanakkor a társadalom civil szervezeti (szakmai érdekképviselet) nincsenek még olyan helyzetben, hogy magát a szakmajegyzéket megbízható piaci igényekre alapozva tudták volna összeállítani. Tehát szükséges egy valós helyzetet feltáró vizsgálat. Szintén kevés információ és megalapozott elképzelés van a post secondary(AIFSZ) képzésről, a főiskolák/egyetemek kreditredszerének kialakításáról.

5


2.2


A kutatás terve

2.2.1 A kutatás területe, feladatai Elméleti szakemberek és gyakorlati szakemberek bevonásával megvizsgáljuk a hazai környezetvédelmi tevékenység szakemberszükségletét, azok szakmai tevékenységeit. Feltérképezzük a középfokú környezeti szakemberképzés intézményrendszerét (beiskolázástól a tananyagokig) és összevetjük a fogadóoldal igényeivel. Néhány ország környezeti szakemberképzésének tanulmányozása során összehasonlítjuk a magyar szakmastruktúrával, képzési filozófiával és tantervekkel. Ezen adatok, információk, illetve kutatási eredmények alapján javaslatot teszünk a szakmastruktúra módosítására, illetve a szakok akreditációjára. Tanulmányozzuk a közép és a felsőfokú környezeti szakképzés szerkezetét, képzési és tananyagstruktúráját és kidolgozzuk az OKJ kimenetre épülő post recondary képzés moduljait.

2.2.2 A kutatás tevékenységei, módszerei és időbeli ütemezése Ütem I. ütem 1988

II. ütem 1999

Tevékenység Előkészület, adatgyűjtés 1. Törvények, rendeletek, előírások tanulmányozása (Környezetvédelmi, Területfejlesztési, Természetvédelmi, Erdő és vadgazda, Közoktatási, Felsőoktatási, Szakképzési) Hol kötelező és milyen szakembert alkalmazni? 2. A Környezet és természetvédelem szervezeti struktúráinak tanulmányozása 3. A szakembereket alkalmazó szervezetek vizsgálata a) A minta kiválasztása: Néhány ipari nagyvállalat (Energetikai, vegyipari, fémipari, építőipar, közlekedés, Agrárszféra, Önkormányzatok, Környezet és Természetvédelmi Hivatalok, Központok, Nemzeti Parkok, Tájvédelmi körzetek stb.) b) Adatok felvétele Adatok feldolgozása, elemzése 4. a) A szakemberképző helyek középiskolák, felsőoktatás feltérképezése b) Képzési struktúrájuk, beiskolázási körzetük, létszámuk vizsgálata kiválasztott minta alapján c) Tantervek, képzési programok elemzése

Módszer Dokumentumelemzés, interjú szakemberekkel.

Főhatóságoknál, Háttérintézményeknél adatgyűjtés Szociológiai kérdőíves felmérés

Kérdezőbiztos: Palotai úr Számítógépes program: SPSS Adatelemzés Ellenőrzés Helyszíni tanulmányozás Kérdőíves módszer Dokumentumelemzés

6


III. ütem 2000


5. Kreditrendszer kidolgozása a) Elvek lefektetése b) Modulok kifejlesztése az egymásra épülő közép és felsőfokú képzésben c) Kreditrendszer kidolgozása két szakmában az AIFSZ képzés számára A vizsgálatok eredményeinek összegezése a) A vizsgálatok eredményeinek összegzése b) Összefoglaló tanulmány készítése a szakember alkalmazás ill. képzés társadalmi hátteréről c) Kredit és tananyagmodul készítése

Külföldi tanulmányút (Ausztria-Németország) során összehasonlító vizsgálat, elvi konstrukció Elvi és gyakorlati megvalósítás kidolgozás Tanulmány írása Konferencia szervezése az érintett intézmények, hatóságok részére Tanulmány készítése, bevezetése

Mivel a kutatási pályázat tervezetét elfogadó határozat felére csökkentette a támogatás összegét, ezért kénytelenek voltunk redukálni az elvégezendő feladatokat. Ennél fogva a kitűzött célok közül a következők maradtak meg:

Annak felmérése, hogy milyen a valós helyzet a környezetvédelmi szakemberek alkalmazása terén. Hányféle szakon / szakmában és hol folyik környezeti szakemberképzés Megismerni a környezeti szakmát, szakot választók motivációs hátterét Célunk, hogy felrajzoljuk a környezetvédelem szervezeti / intézményi struktúráját Mivel a környezetvédelmi szakterületeken az alkalmazást törvények, rendeletek írják elő, ezért a törvényi háttér vizsgálatát is célul tűztük.

Nem maradt célunk és feladatunk viszont: A képzések szerkezeti – tartalmi elemzése A post secondary oktatás (Akkreditált Ifjúsági Felsőfokú Szakképzés) A kvalifikációs szintek egymásra épülésének vizsgálata, a kreditrendszer ide vonatkozó alapjainak kidolgozása. A nemzetközi összehasonlítás

Hipotéziseink:

A jogszabályok pontosan előírják, hogy hová, milyen képesítésű/végzettségű szakembereket kell alkalmazni, ami a végzettek elhelyezkedését segítik.

A munkát adók / fogadók / alkalmazók részéről nagy az igény a végzettek iránt. Minden környezeti szakembernek nagy az elhivatottság érzése, a pályán akar

elhelyezkedni. A tanulók/hallgatók általában jól tájékozottak a szakma választásakor

7



2.3 A kutatásban résztvevő személyek és szervek: 2.3.1 A kutatás vezetője: Beosztása: Munkahelye: Székhelye: Tudományos fokozata:

Dr. Lükő István tanszékvezető egyetemi docens Nyugat-Magyarországi Egyetem Tanárképző Intézet, Műszaki és Környezetpedagógiai Tanszék 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. Kandidátus

2.3.2 A kutatás további résztvevői:

Dr. Borbély József egyetemi adjunktus NYME Közgazdaságtudományi Kar (A kutatás kezdetekor a TI Társadalomtudományi Tanszék oktatója) Takács Zoltán Okl. Erdőmérnök, Okl. Mérnöktanár, Környezetvédelmi Szakmérnök, Környezet és Természetvédelmi Szakoktatási Szakértő, Igazgatóhelyettes Herman Ottó Szakképző Iskola Szombathely-Olad Spaits Sándor Agrármérnök, Informatikus Herman Ottó Szakképző Iskola Szombathely-Olad Petyus András Okl. Faipari mérnök, Okl. Mérnöktanár, PhD hallgató, Tanszéki Mérnök NYME TI Műszaki és Környezetpedagógiai Tanszék, Sopron Vityi Andrea Okl. Környezetmérnök, Okl. Környezeti Mérnöktanár, PhD hallgató NYME EMK, Sopron Hirschler Ivánné Adminisztrátor NYME TI, Sopron Mikos Kata Adminisztrátor NYME TI, Sopron

8



3 A kutatás eredményei 3.1 Az I. Kérdőív felmérésének eredményei (Takács Zoltán – Spaits Sándor) 3.1.1 Összesítés a középfokú iskolába járókról A kérdőíveket hat iskola töltötte ki. Kérdések: 1. Neme: 82 fő 105 fő

(43,85%) (56,15%)

16 év: 17év: 18 év: 19 év: 20 év: 21 év: 22 év: 23 év

24 fő 56 fő 73 fő 25 fő 4 fő 3 fő 0 fő 2 fő

(12,83%) (29,94%) (39,03%) (13,37%) (2,14%) (1,62%) (0,00%) (1,07%)

♦ város: ♦ falu: ♦ egyéb:

123 fő 61 fő 3 fő

(65,78%) (32,62%) (1,60%)

4. Édesanya foglalkozása: ♦ fizikai: ♦ szellemi: ♦ egyéb:

71 fő 102 fő 13 fő

(38,17%) (54,84%) (6,99%)

Édesapa foglalkozása: ♦ fizikai: ♦ szellemi: ♦ egyéb:

110 fő 54 fő 24 fő

(58,51%) (28,72%) (12,77%)

♦ férfi: ♦ nő: 2. Életkor: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 3. Lakóhely:

5. Milyen iskolatípusban tanul jelenleg? ♦ szakközépiskola:

187 fő (100,00%)

6. Milyen szakmában folytatja a tanulmányait? ♦ környezetvédelmi technikus:

187 fő (100,00%)

7. Az iskola neve:

(Az iskolák külön szerepelnek)

9



♦ Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép és Szakképző Iskola, Szolnok ♦ Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola, Nyíregyháza ♦ Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc ♦ Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém ♦ Szent - Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, Győr ♦ Herman Ottó Mg-i Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Szombathely 8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? 12 fő (6,42%) ♦ igen: 175 fő (93,58%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1. 2. 3. 4. 58 78 25 14 9.1. 98 37 17 12 9.2. 8 15 29 42 9.3. 3 16 43 46 9.4. 7 13 36 37 9.5. 7 18 31 27 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

6. 3 5 45 27 34 68

9.1. Szülők 9.2. Szakma 9.3. Pedagógusok 9.4. Rokonok 9.5. Barátok 9.6. Szakmában dolgozók

10. Mi volt a választás motivációs oka? Rangsoroljon! (1-10-ig) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 22 14 15 25 24 21 19 10.1. 10 22 9 12 34 27 30 10.2. 40 40 34 24 16 7 6 10.3. 18 36 41 28 16 14 8 10.4. 54 28 30 14 17 13 5 10.5. 6 5 10 27 32 42 25 10.6. 5 8 2 8 3 7 12 10.7. 12 4 3 5 2 3 7 10.8. 1 10 7 11 8 14 26 10.9. 6 8 20 19 22 28 31 10.10. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

5. 4 12 41 45 53 26

10.1 A jövőnkért való aggodalom 10.2. Felelősségteljes munka 10.3. Szeretem a természetet 10.4. Szeretem a növényeket meg az állatokat 10.5. Érdekel a Környezetvédelem 10.6. Sok új dolgot tanulhatok 10

8. 16 20 4 7 4 16 19 15 55 20

9. 7 6 1 4 6 5 83 29 24 10

10. 9 4 3 2 3 5 26 94 18 11


♦ ♦ ♦ ♦


10.7. Ide könnyű bejutni 10.8. Nem volt más lehetőségem 10.9. Biztos munkahelyem lesz 10.10. Sok helyen kell ilyen szakember

Létszám

11. Mennyire volt tájékozott a választott szakmájával / szakjával kapcsolatban? 4 fő ♦ 11.1. Teljes mértékben: 34 fő ♦ 11.2. Nagymértékben: 92 fő ♦ 11.3. Közepesen: 43 fő ♦ 11.4. Kismértékben: 14 fő ♦ 11.5. Egyáltalán nem:

(2,14%) (18,18%) (49,2%) (23,0%) (7,49%)

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) 113 fő ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 34 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 10 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 15 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 24 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 74 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 46 fő ♦ 12.7. Médiákból: 85 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól:

11



13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken: 13.2. Szakterületen kívül: 13.3. Továbbtanulás:

59 fő 39 fő 53 fő 10 fő 23 fő 30 fő 77 fő 22 fő 20 fő 15 fő 1 fő

14. Mennyire tartja fontosnak választott szakmáját / szakját a társadalom szempontjából? 123 fő (56,78%) ♦ 14.1. Nagyon fontos: 61 fő (36,62%) ♦ 14.2. Fontos: 3 fő (1,60%) ♦ 14.3. Kevésbé fontos: Kevésbé fontos 3 fő (1,6%)

Nagyon fontos 123 fő (56,78%) Fontos 61 fő (36,62%)

15. Ha összeveti a tanulmányai alatt szerzett tapasztalatait a pálya / szakma választásakor meglévő pálya -/ szakmaképpel, milyen eltérést talál? 24 fő (12,77%) ♦ 15.1. Nagymértékben eltérőt: 120 fő (63,83%) ♦ 15.2. Részben eltérőt: 42 fő (22,34%) ♦ 15.3. Megegyezik az elképzelésemmel:

12



140 120

Létszám

100 80 60 40 20 0 Nagymértékben eltérőt

Részben eltérőt

13

Megegyezik az elképzelésemmel



3.1.2 Az I. Kérdőívek értékelése iskolánként Iskola:

Herman Ottó Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet 9700 Szombathely Ernuszt K. u. 1. Tel: (94) 312-885

Szakközépiskola

és

A kérdőívet 67 tanuló töltötte ki. Kérdések: 1. Neme: 24 fő 43 fő

(35.80%) (64.20%)



(11.9%) (59.7%) (22.4%) (4.5%) (1.5%) (0%) (0%) (0%)


43 fő 22 fő 2 fő

(64.2%) (32.8%) (3%)


25 fő 38 fő 4 fő

(37.3%) (56.7%) (5.8%)


33 fő 29 fő 5 fő

(49.2%) (43.3%) (7.5%)



67 fő (100,00%)


67 fő (100,00%)

7. Az iskola neve:

14



Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 9700 Szombathely, Ernuszt K.u. 1. 8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? (3%) 2 fő ♦ igen: 65 fő (97%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1 2 3 4 17 33 11 5 9.1. 44 13 4 4 9.2. 4 7 5 19 9.3. 0 5 19 15 9.4. 1 1 14 12 9.5. 1 8 14 12 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

5 2 2 15 19 23 7

6 0 1 17 10 17 23


Megjegyzés: Egy-két fő rosszul értelmezte a feladatot, mindenhova ugyanazt írta be. 10. Mi volt a választás motivációs oka? Rangsoroljon! (1-10-ig) 1 2 3 4 5 6 7 3 6 6 8 8 9 7 10.1. 4 6 1 4 13 14 14 10.2. 21 18 11 9 5 1 1 10.3. 8 14 22 9 2 7 4 10.4. 23 16 15 5 5 2 0 10.5. 3 1 3 13 13 15 14 10.6. 1 1 0 3 1 1 1 10.7. 1 1 1 1 1 0 2 10.8. 0 3 1 6 3 9 10 10.9. 3 2 6 9 17 10 11 10.10. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

10.1 A jövőnkért való aggodalom 10.2. Felelősségteljes munka 10.3. Szeretem a természetet 10.4. Szeretem a növényeket meg az állatokat 10.5. Érdekel a Környezetvédelem 10.6. Sok új dolgot tanulhatok 10.7. Ide könnyű bejutni 10.8. Nem volt más lehetőségem 10.9. Biztos munkahelyem lesz 10.10. Sok helyen kell ilyen szakember

15

8 10 9 1 0 0 5 10 3 23 6

9 4 2 0 1 0 0 36 15 8 1

10 6 0 0 0 1 0 13 42 4 2



Létszám


(0,00%) (10,44%) (59,70%) (23,88%) (5,97%)

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 42 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 13 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 7 fő 8 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 9 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 28 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 17 fő ♦ 12.7. Médiákból: 25 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól: Megjegyzés: 1 helyre nem írtak be semmit. 13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken:

16

27 fő 26 fő 23 fő 6 fő 12 fő 14 fő 29 fő 10 fő 6 fő



7 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő

13.2. Szakterületen kívül: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Vendéglátásban: Kereskedelemben: Kozmetikusként: Sofőrként: Katonaként: Vegyiparban:

14. Mennyire tartja fontosnak választott szakmáját / szakját a társadalom szempontjából? 51 fő (76.1%) ♦ 14.1. Nagyon fontos: 15 fő (22.4%) ♦ 14.2. Fontos: 1 fő (1.5%) ♦ 14.3. Kevésbé fontos:

Kevésbé fontos 1 fő (1,49%)

Fontos 15 fő (22,38%)

Nagyon fontos 51 fő (76,12%)

15. Ha összeveti a tanulmányai alatt szerzett tapasztalatait a pálya / szakma választásakor meglévő pálya -/ szakmaképpel, milyen eltérést talál? 9 fő (13.4%) ♦ 15.1. Nagymértékben eltérőt: 51 fő (76.1%) ♦ 15.2. Részben eltérőt: 7 fő (10.4%) ♦ 15.3. Megegyezik az elképzelésemmel:

17



60

Létszám


Részben eltérőt

18



Iskola:


Gábor Áron Szakközépiskola 3520 Miskolc Bolyai F. u. 10. Tel: (46) 370-130


(12%) (88%)



(0%) (12%) (64%) (24%) (0%) (0%) (0%) (0%)


18 fő 7 fő 0 fő

(72%) (28%) (0%)


15 fő 8 fő 2 fő

(60%) (32%) (8%)


17 fő 4 fő 4 fő

(68%) (16%) (16%)



25 fő (100,00%)


25 fő (100,00%)

7. Az iskola neve: Gábor Áron Szakközépiskola 3520.Miskolc, Bolyai F.u. 10.

19



8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? 1 fő (4%) ♦ igen: 24 fő (96%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1 2 3 4 7 8 1 1 9.1. 10 6 1 0 9.2. 1 1 2 5 9.3. 0 1 5 4 9.4. 0 3 7 6 9.5. 2 1 4 4 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

5 2 2 5 6 3 2

6 1 1 6 4 1 7


Megjegyzés: Azonos számot több helyen is szerepeltetett 2 fő, ki sem töltötte 3 fő. 10. Mi volt a választás motivációs oka? Rangsoroljon! (1-10-ig) 1 2 3 4 5 6 7 4 0 3 4 3 2 2 10.1. 1 4 0 2 3 2 3 10.2. 2 6 4 2 1 1 1 10.3. 2 4 5 2 3 0 0 10.4. 5 2 2 3 2 1 0 10.5. 1 0 1 4 4 4 3 10.6. 0 0 0 0 0 3 3 10.7. 2 0 0 0 0 0 1 10.8. 0 2 0 0 1 2 1 10.9. 1 0 3 1 1 3 4 10.10. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

8 0 2 0 2 2 1 3 4 3 1

9 0 0 0 0 1 0 6 6 1 4

10 0 1 1 0 0 0 3 5 8 0


Megjegyzés:2 fő nem töltött ki semmit, azonos számot több helyen is szerepeltetett 5 fő. 11. Mennyire volt tájékozott a választott szakmájával / szakjával kapcsolatban?

20



♦ ♦ ♦ ♦ ♦

11.1. Teljes mértékben: 11.2. Nagymértékben: 11.3. Közepesen: 11.4. Kismértékben: 11.5. Egyáltalán nem:

0 fő 5 fő 12 fő 6 fő 2 fő

(0%) (20%) (48%) (24%) (8%)

14 12

Létszám

10 8 6 4 2 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 14 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 7 fő 0 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 3 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 0 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 8 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 9 fő ♦ 12.7. Médiákból: 10 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól: 13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken: 13.2. Szakterületen kívül:


Megjegyzés: 1 fő nem jelölt meg semmit 14. Mennyire tartja fontosnak választott szakmáját / szakját a társadalom szempontjából? 17 fő (68%) ♦ 14.1. Nagyon fontos:

21



♦ 14.2. Fontos: ♦ 14.3. Kevésbé fontos:

8 fő 0 fő

(32%) (0%)

Kevésbé fontos 0 fő (0%)

Fontos 8 fő (32%) Nagyon fontos 17 fő (68%)

15. Ha összeveti a tanulmányai alatt szerzett tapasztalatait a pálya / szakma választásakor meglévő pálya -/ szakmaképpel, milyen eltérést talál? 7 fő (28%) ♦ 15.1. Nagymértékben eltérőt: 17 fő (68%) ♦ 15.2. Részben eltérőt: 1 fő (4%) ♦ 15.3. Megegyezik az elképzelésemmel: 18 16

Létszám

14 12 10 8 6 4 2 0 Nagymértékben eltérőt

Részben eltérőt

22



Iskola:


Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola 4400 Nyíregyháza Vasvári Pál u 16. Tel: (42) 437-024


(72%) (28%)



(12%) (4%) (56%) (16%) (0%) (4%) (0%) (8%)


17 fő 7 fő 1 fő

(68%) (28%) (4%)


8 fő 15 fő 2 fő

(32%) (60%) (8%)


17 fő 6 fő 2 fő

(68%) (24%) (8%)



25 fő (100,00%)

6. Milyen szakmában folytatja a tanulmányait? ♦ környezetvédelmi és vízgazdálkodási technikus: 7. Az iskola neve:

23

187 fő (100,00%)



♦ Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola, Nyíregyháza 8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? (16%) 4 fő ♦ igen: 21 fő (84%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1 2 3 4 10 9 2 4 9.1. 8 6 5 1 9.2. 1 2 8 4 9.3. 1 2 6 8 9.4. 3 0 1 5 9.5. 3 5 3 3 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

6 0 2 7 3 6 9


10. Mi volt a választás motivációs oka? Rangsoroljon! (1-10-ig) 1 2 3 4 5 6 7 4 4 2 5 4 1 2 10.1. 1 1 4 3 2 3 8 10.2. 2 6 3 1 7 2 1 10.3. 1 3 3 4 4 4 2 10.4. 13 2 1 2 2 1 1 10.5. 0 0 2 3 4 5 4 10.6. 0 3 1 0 0 0 1 10.7. 1 1 1 0 0 2 0 10.8. 1 3 2 1 0 1 4 10.9. 1 2 6 5 1 7 0 10.10. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

5 0 3 4 5 10 2

8 3 2 1 3 0 4 1 1 10 2

9 0 0 1 1 2 1 17 2 1 0

10 0 1 1 0 1 1 1 17 2 1


11. Mennyire volt tájékozott a választott szakmájával / szakjával kapcsolatban? 1 fő ♦ 11.1. Teljes mértékben: 24

(4%)



Létszám

♦ ♦ ♦ ♦

11.2. Nagymértékben: 11.3. Közepesen: 11.4. Kismértékben: 11.5. Egyáltalán nem:

4 fő 18 fő 2 fő 0 fő

(16%) (72%) (8%) (0%)

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) 18 fő ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 7 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 2 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 1 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 6 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 1 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 1 fő ♦ 12.7. Médiákból: 14 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól: 13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken: 13.2. Szakterületen kívül: 13.3. Továbbtanulás:


14. Mennyire tartja fontosnak választott szakmáját / szakját a társadalom szempontjából? 19 fő (76%) ♦ 14.1. Nagyon fontos: 5 fő (20%) ♦ 14.2. Fontos: 1 fő (4%) ♦ 14.3. Kevésbé fontos:

25




Fontos 5 fő (20%)

Nagyon fontos 19 fő (76%)


Létszám


Részben eltérőt

26



Iskola:


Ipari Szakközépiskola és Gimnázium 8201 Veszprém Iskola u. 4. Tel: (88) 420-466


(23,5%) (76,5%)



(0%) (0%) (88,2%) (11,8%) (0%) (0%) (0%) (0%)


14 fő 3 fő 0 fő

(82,3%) (17,7%) (0%)


1 fő 14 fő 2 fő

(5,9%) (82,3%) (11,8%)


8 fő 6 fő 3 fő

(46,9%) (35,4%) (17,7%)



17 fő (100,00%)

6. Milyen szakmában folytatja a tanulmányait? ♦ környezetvédelmi és vízgazdálkodási technikus: 7. Az iskola neve: 27

187 fő (100,00%)



♦ Ipari Szakközépiskola és Gimnázium 8201 Veszprém, Iskola u. 4. 8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? (0%) 0 fő ♦ igen: 17 fő (17%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1 2 3 4 4 9 2 2 9.1. 12 4 1 0 9.2. 0 1 4 4 9.3. 0 0 2 4 9.4. 1 2 4 3 9.5. 0 1 4 4 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

6 0 0 3 4 2 8



5 0 0 5 7 5 0

8 0 1 2 1 1 0 1 0 8 2

9 0 0 0 2 0 3 7 1 2 1

10 0 0 1 2 1 3 2 7 0 0


11. Mennyire volt tájékozott a választott szakmájával / szakjával kapcsolatban? 0 fő ♦ 11.1. Teljes mértékben: 3 fő ♦ 11.2. Nagymértékben: 28

(0%) (17,6%)



♦ 11.3. Közepesen: ♦ 11.4. Kismértékben: ♦ 11.5. Egyáltalán nem:

5 fő 7 fő 2 fő

(29,4%) (41,2%) (11,8%)

8 7

Létszám

6 5 4 3 2 1 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 6 fő 1 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 0 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 0 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 1 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 8 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 7 fő ♦ 12.7. Médiákból: 5 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól: 13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken: 13.2. Szakterületen kívül: 13.3. Továbbtanulás:


14. Mennyire tartja fontosnak választott szakmáját / szakját a társadalom szempontjából? 9 fő (52,9%) ♦ 14.1. Nagyon fontos: 8 fő (47,1%) ♦ 14.2. Fontos: 0 fő (0%) ♦ 14.3. Kevésbé fontos:

29



Kevésbé fontos 0 fő (0%) Nagyon fontos 9 fő (52,9%)

Fontos 8 fő (47,1%)

15. Ha összeveti a tanulmányai alatt szerzett tapasztalatait a pálya / szakma választásakor meglévő pálya -/ szakmaképpel, milyen eltérést talál? 3 fő (17,6%) ♦ 15.1. Nagymértékben eltérőt: 10 fő (58,8%) ♦ 15.2. Részben eltérőt: 4 fő (23,6%) ♦ 15.3. Megegyezik az elképzelésemmel: 12

Létszám


Részben eltérőt

30



Iskola:


Szent - Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 9200 Győr Pf.: 477 Tel: (96) 332-573


(64%) (36%)



(52%) (48%) (0%) (0%) (0%) (0%) (0%) (0%)


10 fő 15 fő 0 fő

(40%) (60%) (0%)

9 fő 15 fő - fő

(36%) (60%) (-%)

15 fő 7 fő 4 fő

(60%) (28%) (16%)


4. Édesanya foglalkozása: ♦ fizikai: ♦ szellemi: ♦ egyéb: Megjegyzés: 1 fő nem jelölt be semmit. Édesapa foglalkozása: ♦ fizikai: ♦ szellemi: ♦ egyéb: 5. Milyen iskolatípusban tanul jelenleg? ♦ szakközépiskola:

25 fő (100,00%)


25 fő (100,00%)

7. Az iskola neve:

31



♦ Szent - Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola 9026 Győr, Bacsai u. 55. 8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? (12%) 3 fő ♦ igen: 22 fő (88%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1 2 3 4 12 8 4 0 9.1. 9 5 4 5 9.2. 1 1 5 6 9.3. 0 6 6 7 9.4. 2 3 6 3 9.5. 1 1 2 2 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

6 1 0 4 3 5 12



5 0 2 8 3 6 7

8 2 3 0 1 1 5 1 2 6 4

9 1 2 0 0 2 0 12 1 5 2

10 2 0 0 0 0 1 1 16 3 2


11. Mennyire volt tájékozott a választott szakmájával / szakjával kapcsolatban? 1 fő ♦ 11.1. Teljes mértékben: 32

(4%)



♦ ♦ ♦ ♦

11.2. Nagymértékben: 11.3. Közepesen: 11.4. Kismértékben: 11.5. Egyáltalán nem:

7 fő 10 fő 6 fő 1 fő

(28%) (40%) (24%) (4%)

12

Létszám

10 8 6 4 2 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) 21 fő ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 1 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 1 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 2 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 1 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 10 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 4 fő ♦ 12.7. Médiákból: 19 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól: 13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken: 13.2. Szakterületen kívül: 13.3. Továbbtanulás:



33





Fontos 18 fő (78%)


Létszám


Részben eltérőt

34



Iskola:


Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép és Szakképző Iskola Szolnok Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: (56) 420-010


(60,71%) (39,29%)



(0%) (0%) (46,43%) (35,71%) (10,71%) (7,14%) (0%) (0%)


21 fő 7 fő 0 fő

(75%) (25%) (0%)


13 fő 12 fő 3 fő

(46,43%) (42,86%) (10,71%)


20 fő 2 fő 6 fő

(71,43%) (7,14%) (21,43%)


Megjegyzés: 1 fő mindkét foglalkozást beírta. 5. Milyen iskolatípusban tanul jelenleg? ♦ szakközépiskola:

28 fő (100,00%)


28 fő (100,00%)

7. Az iskola neve: 35



♦ Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép és Szakképző Iskola Szolnok, Bajcsy-Zs. u. 2. 8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? (7,14%) 2 fő ♦ igen: 26 fő (92,86%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációt! (1-6-ig számozza) 1 2 3 4 8 11 5 2 9.1. 15 3 2 2 9.2. 1 3 5 4 9.3. 2 2 5 8 9.4. 0 4 4 8 9.5. 0 2 4 2 9.6. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

5 0 3 4 5 6 8

6 1 1 8 3 3 9


Megjegyzés: 3 tanuló egy számot több helyre írt, ezért ők nem szerepelnek a táblázatban. 10. Mi volt a választás motivációs oka? Rangsoroljon! (1-10-ig) 1 2 3 4 5 6 7 4 1 3 3 2 3 1 10.1. 2 6 1 1 5 0 1 10.2. 8 4 4 7 1 0 0 10.3. 2 6 6 4 3 1 1 10.4. 5 5 7 0 3 1 1 10.5. 1 0 1 4 4 11 0 10.6. 0 1 0 1 2 1 4 10.7. 0 0 1 2 1 0 3 10.8. 0 0 0 0 2 2 6 10.9. 0 0 0 1 0 4 6 10.10. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

10.1 A jövőnkért való aggodalom 10.2. Felelősségteljes munka 10.3. Szeretem a természetet 10.4. Szeretem a növényeket meg az állatokat 10.5. Érdekel a Környezetvédelem 10.6. Sok új dolgot tanulhatok 10.7. Ide könnyű bejutni 10.8. Nem volt más lehetőségem 10.9. Biztos munkahelyem lesz 10.10. Sok helyen kell ilyen szakember 36

8 1 3 0 0 0 1 3 5 5 5

9 2 2 0 0 1 1 5 4 7 1

10 1 2 0 0 0 0 6 7 1 6



Megjegyzés: 2 tanuló egy választ jelölt meg, 3 tanuló pedig azonos számmal jelölt meg különböző területeket, ezért ők nem szerepelnek a táblázatban.

Létszám


(7,14%) (28,57%) (25%) (21,43%) (17,86%)

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Teljes mértékben

Közepesen

Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos információit honnan szerezte? (Több választ is bejelölhet) 12 fő ♦ 12.1. Tájékoztató füzetekből: 5 fő ♦ 12.2. Szakma / szak leírásából: 0 fő ♦ 12.3. „Pályatükör”-ből: 1 fő ♦ 12.4. Szakkönyvekből: 7 fő ♦ 12.5. Szakemberektől: 10 fő ♦ 12.6. Pedagógusoktól: 8 fő ♦ 12.7. Médiákból: 12 fő ♦ 12.8. Ismerősöktől, rokonoktól: 13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1.Szakterületen ♦ 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél: ♦ 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál: ♦ 13.1.3. Önkormányzatoknál: ♦ 13.1.4. Oktatásban: ♦ 13.1.5. Civil - társadalmi szervezeteknél: ♦ 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél: ♦ 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél: ♦ 13.1.8. Kisvállalkozásokban: ♦ 13.1.9. Egyéb munkahelyeken: 13.2. Szakterületen kívül: 13.3. Továbbtanulás: 37






Fontos 7 fő (25%)


15. Ha összeveti a tanulmányai alatt szerzett tapasztalatait a pálya / szakma választásakor meglévő pálya -/ szakmaképpel, milyen eltérést talál? 3 fő (10,71%) ♦ 15.1. Nagymértékben eltérőt: 16 fő (57,14%) ♦ 15.2. Részben eltérőt: 8 fő (28,57%) ♦ 15.3. Megegyezik az elképzelésemmel: Megjegyzés: 1 fő nem adott választ. 18 16

Létszám

14 12 10 8 6 4 2 0 Nagymértékben eltérőt

Részben eltérőt

38




3.1.3 Összesítés a felsőfokú intézmények hallgatói válaszairól Kérdések: 1. Neme: 43 fő 65 fő

(39,9%) (60,1%)

6 fő 12 fő 13 fő 15 fő 24 fő 28 fő 4 fő 1 fő 1 fő 1 fő

(5,71%) (11,43%) (12,38%) (14,28%) (22,86%) (26,67%) (3,81%) (0,95%) (0,95%) (0,95%)

59 fő 15 fő 0 fő

(79,7%) (20,3%) (0%)

32 fő 79 fő 0 fő

(28,8%) (71,2%) (0%)

Édesapa foglalkozása: ♦ fizikai: ♦ szellemi: ♦ egyéb: pontatlan adatsor

32 fő 46 fő 0 fő

(41%) (59%) (0%)

5. Milyen iskolatípusban tanul jelenleg? ♦ Főiskola ♦ Egyetem

56 fő 52 fő

(51.9%) (48.1%)

6. Milyen szakmában/szakon folytatja tanulmányait? BME: Energetika-Környezettechnika Környezettechnika: Épületgépészet-Környezettechnika: SE: Környezetmérnök: BGYTF: Biológia-Környezetvédelem: Biológia:

4 1 13 15 13 3

♦ férfi: ♦ nő: 2. Életkor: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

18 év: 19év: 20 év: 21 év: 22 év: 23 év: 24 év: 25 év 26 év 27 év

3. Lakóhely: ♦ város: ♦ falu: ♦ egyéb: pontatlan adatsor 4. Édesanya foglalkozása: ♦ fizikai: ♦ szellemi: ♦ egyéb:

39

fő fő fő fő fő fő



1 1 14 1 17 1 1 2 16 1

Angol nyelvtanár: GATE: Mezőgazdasági mérnök: SZIF: Környezetmérnök: Környezetmérnök+Környezetvédelem: BDTF: Biológia-Környezetvédelem: Kémia-Környezetvédelem: Biológia-Földrajz-Környezetvédelem: Környezetvédelem: VE: Kémia-Környezettan tanár: Környezettan-Környezetmérnök tanár: 7. Az iskola/főiskola-egyetem neve, címe: ♦ Budapesti Műszaki Egyetem (BME) ♦ Soproni Egyetem (SE) ♦ Bessenyei György Tanárképző Főiskola (BGYTF) ♦ Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) ♦ Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) ♦ Széchenyi István Főiskola (SZIF) ♦ Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDTF) ♦ Veszprémi Egyetem (VE)

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő


8. Van-e a családban olyan, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos képesítést szerzett? 11 fő (10.2%) ♦ igen: 97 fő (89.8%) ♦ nem: 9. Rangsorolja a pályaválasztás motivációit! (1-6-ig számozza be!) 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6.

BME

SE

BGYTF, GATE, KLTE

SZIF

BDTF

VE

1 2 5 4 4 3

1 2 4 5 3 6

2 1 3 5 6 4

3 1 4 5 6 2

2 1 4 5 3 2

2 1 3 6 4 5

Szülők Szakma Pedagógusok Rokonok Barátok Szakmában dolgozók

10. Mi volt a választás motivációs oka? Rangsoroljon! (1-10-ig!) VE

BME

SE

BGYTF, KLTE, GATE

40

SZIF

BDTF


10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5. 10.6. 10.7. 10.8. 10.9. 10.10.


5 3 2 4 1 6 7 9 8 6

3 2 5 7 1 6 9 10 8 4

4 4 3 7 1 6 8 9 5 2

5 4 2 3 1 6 9 10 8 7

2 4 3 5 1 6 10 9 8 7

3 5 1 2 4 6 8 10 9 7

10.1. A jövőnkért való aggodalom 10.2. Felelősségteljes szakma 10.3. Szeretem a természetet 10.4. Szeretem a növényeket meg az állatokat 10.5. Érdekel a környezetvédelem 10.6. Sok új dolgot tanulhatok 10.7. Ide könnyű bejutni 10.8. Nem volt más lehetőségem 10.9. Biztos munkahelyem lesz 10.10. Sok helyen kell ilyen szakember 11. Mennyire volt tájékozott a választott szakmájával/szakjával kapcsolatban? (Egy választ jelöljön!) 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5.

BME

SE

BGYTF, KLTE, GATE

SZIF

BDTF

VE

1 7 7 4 -

1 2 6 7 -

1 6 9 3 -

6 4 4 1

1 6 13 2 -

1 6 7 3 5% 33% 46% 23% 1%

Teljes mértékben Nagymértékben Közepesen Kismértékben Egyáltalán nem

12. A pályával/szakmával kapcsolatos (Több választ is bejelölhet!) 12.1. 12.2. 12.3. 12.4 12.5. 12.6. 12.7. 12.8.

információit

honnan

BME

SE

BGYTF, KLTE, GATE

SZIF

BDTF

VE

10 8 4 9 5 7 8

8 4 3 3 4 7 5

9 3 3 5 4 7

9 4 1 1 7 2 6 5

6 9 7 5 10 13 8

14 5 4 6 8 3 2

41

szerezte?


12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7. 12.8.


56% 33% 1% 19% 33% 34% 40% 35%

Tájékoztató füzetekből Szakma/szak leírásából „Pályatükör”-ből Szakkönyvekből Szakemberektől Pedagógusoktól Médiákból Ismerősöktől, rokonoktól

13. Mit gondol arról, hogy a végzés után hol fog tudni elhelyezkedni? 13.1. 13.1.1. 13.1.2. 13.1.3. 13.1.4. 13.1.5. 13.1.6. 13.1.7. 13.1.8. 13.1.9.

BME

SE

BGYTF, KLTE, GATE

SZIF

BDTF

VE

18 2 1 2 2 4 1 11 8 2

15 1 1 4 4 1 1 10 4 4

17 8 4 2 7 1 3 3 1 2

14 6 2 8 16 6 2 10 1 1

20 4 4 1 14 1 5 2 3

17 3 3 3 2 1

13.1. Szakterületen 13.1.1. Környezetvédelmi Felügyelőségeknél 13.1.2. Nemzeti Parkok Igazgatóságánál 13.1.3. Önkormányzatoknál 13.1.4. Oktatásban 13.1.5. Civil-társadalmi szervezeteknél 13.1.6. Mezőgazdasági/erdészeti gazdálkodó szervezeteknél 13.1.7. Üzemeknél, cégeknél 13.1.8. Kisvállalkozásokban 13.1.9. Egyéb munkahelyeken 13.2. Szakterületen kívül (Hol?) BME: épületgépészet: 1 szerviz: 1 kereskedelem: 2 technikus: 1 élelmiszeripar: 1 tanácsadó: 1 politika: 1 környezetvédelem: 1 SE: építőipar: 1 BGYTKF: ahol lesz lehetőség: 1 nem tudom: 1 SZIF: ahova elég az érettségi: 1 BDTF: laboratóriumban: 1 továbbképzéssel bárhol: 1

42

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő



1 fő

VE: üzlethálózatban:

14. Mennyire tartja fontosnak választott szakmáját/szakját a társadalom szempontjából? (Egy választ jelöljön!) 14.1. 14.2. 14.3.

BME

SE

BGYTF, KLTE, GATE

SZIF

BDTF

VE

10 9 2

7 7 -

15 4 -

10 5 -

20 2 -

10 6 72 fő 33 fő 2 fő

14.1. Nagyon fontos 14.2. Fontos 14.3. Kevésbé fontos

Fontos 31%

Kevésbé fontos 2%

Nagyon fontos 67%

15. Ha összeveti a tanulmányai alatt szerzett tapasztalatait a pálya/szakma választásakor meglévő pálya-/szakmaképpel, milyen eltérést talál? 11 fő ♦ Nagymértékben eltérőt 62 fő ♦ Részben eltérőt 44 fő ♦ Megegyezik az elképzelésemmel Nagymértékben eltérőt 9% Megegyezik az elképzelésemmel 38%

Részben eltérőt 53%

43



3.2 A II Kérdőív felmérésének eredményei (Takács Zoltán – Spaits Sándor) 3.2.1 Cégek – összesítője 1. A vállalkozó/szervezet pontos megnevezése: ♦ Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság 9027 Győr, Kandó K. u. 13. ♦ METALKO Különleges Fémkohászati Termékeket Gyártó és Szolgáltató Kft. 2801 Tatabánya ♦ Győr- Sopron -Ebenfurti Vasút Rt. 9400 Sopron, Mátyás Kir. u. 19. ♦ Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő Rt. 2943 Bábolna, Mészáros u. 1. ♦ Zenon Systems Kft. 2800 Tatabánya, Fatelep u. 3-4. ♦ Rumpolt Esztergom Kft. 2500 Esztergom ♦ Környei Agráripari Rt. 2851 Környe, Tóparti u. 1. ♦ REM Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Rt. 2800 Tatabánya, Erdész u. ♦ LAFARGE ARAGONI 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. ♦ Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. 2901 Komárom, Igmándi u. 38. 2. A szervezet típusa: 2.1. Termelő szervezet 2.1.1. Nagyvállalat 2.1.2. Közepes vállalat 2.1.3. Kisvállalat 2.1.4. Magánvállalkozás 2.2. Társadalmi-politikai szervezet 2.2.1. Oktatási-művelődési intézmény (Közoktatási és szakképző intézmények +Művelődési házak) 2.2.2. Főhatóság (Minisztériumok, Országos Hivatalok) 2.2.3. Önkormányzatok (Megyei Közgyűlések, Települési Önkormányzatok) 2.2.4. Hivatal, hatóság (regionális, országos közigazgatási és egyéb szakmai, de nem környezetvédelmi jellegű) 2.2.5. Környezetvédelmi Felügyelőség 2.2.6. Nemzeti Parkok Igazgatósága 3. A szervezet létszámadata: 44

4 4 2



♦ Teljes létszám: ♦ Ebből csak környezet- és természetvédelemmel foglalkozik:

12030 fő 61 fő

4. A szervezeten belül van-e önálló, csak környezet- és/vagy természetvédelemmel foglalkozó részleg? 2 ♦ Az egész szervezet ezzel foglalkozik. 4 ♦ Van a szervezeten belül osztály, csoport vagy részleg. 4 ♦ Nincs önálló részleg, de 1-2 személy van állományban foglalkoztatva 5. Milyen szakterület alkotja a fő profilt? 5.1. Környezetvédelem ♦ Földvédelem ♦ Vízminőség-védelem ♦ Levegőtisztaság-védelme ♦ Zaj és rezgés elleni védelem ♦ Sugárzás elleni védelem ♦ Hulladékgazdálkodás ♦ Települési környezetvédelem ♦ Műemlékvédelem 5.2. Természetvédelem ♦ Földtani értékek védelme ♦ Víztani értékek védelme ♦ Növényvilág védelme ♦ Állatvilág védelme ♦ Tájképi értékek védelme ♦ Kultúrtörténeti értékek védelme 6. Milyen jellegű a környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi tevékenység? ♦ Tervezés ♦ Szervezés ♦ Felügyelet – Ellenőrzés ♦ Kivitelezés ♦ Szankcionálás ♦ Koordinálás ♦ Kárelhárítás ♦ Fejlesztés ♦ Menedzselés ♦ Nevelés-oktatás

4 4 4 3 1 5 3 1 1 1 1 1 -

5 5 4 6 1 4 4 1 2 4

7. Milyen indokok alapján alkalmaznak Önöknél környezetvédelmi szakembereket? 3 ♦ Rendeletileg kötelező 8 ♦ A cég/szervezet filozófiája ezt kívánja ♦ Forrásokat könnyebb szerezni 1 ♦ Országos/globális érdek 6 ♦ Saját érdekünk 45



-

♦ Társadalmi érdek

8. A környezetvédelmi szakterületen dolgozók milyen szakképesítéssel rendelkeznek? 5 ♦ Környezeti mérnök – szakmérnök 8 ♦ Egyéb mérnök 2 ♦ Közgazdász ♦ Orvos ♦ Tanár ♦ Környezettan szakos ♦ Természettudomány szakos ♦ Mérnök-tanár ♦ Egyéb pedagógus ♦ Jogász ♦ Bölcsész ♦ Természettudományos végzettségű 3 ♦ Környezetvédelmi technikus ♦ Természetvédelmi technikus 3 ♦ Egyéb technikus 1 ♦ Környezetés természetvédelmi szakmunkás ♦ Környezetvédelmi szakelőadó ♦ Környezetvédelmi laboráns ♦ Környezetvédelmi asszisztens 9. Személyi fejlesztések a környezetvédelem és/vagy természetvédelem területén. Hány főt tudnának 5 éven belül alkalmazni? össz: 16 fő 10. Hogyan látják a környezetvédelmi szakmák struktúráját? ♦ Sok szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Megfelelő számú szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Kevés környezetvédelmi szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Milyen felsőfokú szak(ok)ra lenne még szükség:

4 -

11. Az Önök véleménye szerint, az alkalmazott környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi szakemberek munkájához milyen módon illeszkedik a képzésük tartalma, színvonala? (A szintekhez 1-5-ig írjon osztályzatokat!) (A tartalmi hiányosságokat szöveges kulcsszavakkal jelölje!) Képesítés Szint Tartalmi hiányosságok 4 11.1. Környezetvédelmi mérnök 4 11.2. Környezetvédelmi tanár 3 11.3. Egyéb környezetvédelmi felsőfokú képesítés: 4 11.4. Környezetgazdálkodási mérnök 4/5 11.5. Környezetvédelmi technikus

46



11.6. Környezet- és természetvédelmi szakmunkás 11.7. Egyéb OKJ-s szakképesítés:

3/4

Idézet a szöveges válaszokból: „Gyakorlati problémák megoldására szánt idő kevés.”

47



3.2.2 Környezetvédelmi Felügyelőségek-összesítő 1. A vállalkozó/szervezet pontos megnevezése: ♦ Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. ♦ Kőrös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 5701 Gyula, Megyeháza u. 5-7. ♦ Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. ♦ Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Piac u. 9/B ♦ Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 8500 Baja, Bajcsy Zs. u. 10. ♦ Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u. 28-32. ♦ Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső Tisza part 17. 2. A szervezet típusa: 2.1. Termelő szervezet 2.1.1. Nagyvállalat 2.1.2. Közepes vállalat 2.1.3. Kisvállalat 2.1.4. Magánvállalkozás 2.2. Társadalmi-politikai szervezet 2.2.1. Oktatási-művelődési intézmény (Közoktatási és szakképző intézmények +Művelődési házak) 2.2.2. Főhatóság (Minisztériumok, Országos Hivatalok) 2.2.3. Önkormányzatok (Megyei Közgyűlések, Települési Önkormányzatok) 2.2.4. Hivatal, hatóság (regionális, országos közigazgatási és egyéb szakmai, de nem környezetvédelmi jellegű) 2.2.5. Környezetvédelmi Felügyelőség 2.2.6. Nemzeti Parkok Igazgatósága 3. A szervezet létszámadata: ♦ Teljes létszám: ♦ Ebből csak környezet- és természetvédelemmel foglalkozik:

7

535 fő 433 fő

4. A szervezeten belül van-e önálló, csak környezet- és/vagy természetvédelemmel foglalkozó részlege? 7 ♦ Az egész szervezet ezzel foglalkozik. ♦ Van a szervezeten belül osztály, csoport vagy részleg.

48



♦ Nincs önálló részleg, de 1-2 személy van állományban foglalkoztatva 5. Milyen szakterület alkotja a fő profilt? 5.1. Környezetvédelem ♦ Földvédelem ♦ Vízminőség-védelem ♦ Levegőtisztaság-védelme ♦ Zaj és rezgés elleni védelem ♦ Sugárzás elleni védelem ♦ Hulladékgazdálkodás ♦ Települési környezetvédelem ♦ Műemlékvédelem 5.2. Természetvédelem ♦ Földtani értékek védelme ♦ Víztani értékek védelme ♦ Növényvilág védelme ♦ Állatvilág védelme ♦ Tájképi értékek védelme ♦ Kultúrtörténeti értékek védelme 6. Milyen jellegű a környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi tevékenység? ♦ Tervezés ♦ Szervezés ♦ Felügyelet – Ellenőrzés ♦ Kivitelezés ♦ Szankcionálás ♦ Koordinálás ♦ Kárelhárítás ♦ Fejlesztés ♦ Menedzselés ♦ Nevelés-oktatás

3 7 7 7 5 7 1 1 1 -

1 1 7 6 5 5 1 1 3

7. Milyen indokok alapján alkalmaznak Önöknél környezetvédelmi szakembereket? ♦ Rendeletileg kötelező 6 ♦ A cég/szervezet filozófiája ezt kívánja ♦ Forrásokat könnyebb szerezni 1 ♦ Országos/globális érdek ♦ Saját érdekünk 1 ♦ Társadalmi érdek 8. A környezetvédelmi szakterületen dolgozók milyen szakképesítéssel rendelkeznek? 7 ♦ Környezeti mérnök – szakmérnök 6 ♦ Egyéb mérnök 2 ♦ Közgazdász ♦ Orvos ♦ Tanár 1 ♦ Környezettan szakos 49



♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

♦ Természettudomány szakos ♦ Mérnök-tanár Egyéb pedagógus Jogász Bölcsész Természettudományos végzettségű Környezetvédelmi technikus Természetvédelmi technikus Egyéb technikus Környezetés természetvédelmi szakmunkás Környezetvédelmi szakelőadó Környezetvédelmi laboráns Környezetvédelmi asszisztens

2 5 5 2 1

9. Személyi fejlesztések a környezetvédelem és/vagy természetvédelem területén. Hány főt tudnának 5 éven belül alkalmazni? össz: 15 fő 10. Hogyan látják a környezetvédelmi szakmák struktúráját? ♦ Sok szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Megfelelő számú szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Kevés környezetvédelmi szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Milyen felsőfokú szak(ok)ra lenne még szükség:

1 2 1 1

10.Az Önök véleménye szerint, az alkalmazott környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi szakemberek munkájához milyen módon illeszkedik a képzésük tartalma, színvonala? (A szintekhez 1-5-ig írjon osztályzatokat!) (A tartalmi hiányosságokat szöveges kulcsszavakkal jelölje!) Képesítés Szint Tartalmi hiányosságok Környezetvédelmi mérnök (3,6) 4 11.1. 4 11.2. Környezetvédelmi tanár 11.3. Egyéb környezetvédelmi felsőfokú képesítés: Környezetgazdálkodási mérnök 4 11.4. 11.5. Környezetvédelmi technikus 11.6. Környezet- és természetvédelmi szakmunkás 11.7. Egyéb OKJ-s szakképesítés: Idézet a szöveges válaszokból:

50



„11.1. Egyetemi szintű 4 Környezetvédelmi Felügyelőség 1 Főiskolai sokszintű 3 (szakismereti tantárgyak oktatása -pl.: levegőtisztaság-védelem, zaj-, ...- igen kevés óraszámban szerepel, nem ad kellő ismeretet.)” „A Felügyelőségen dolgozó idősebb kollégák munkájuk során - elméleti tudásukat kiegészítve az egyes szakterületekről - a gyakorlatban sajátították el a környezetvédelmi szakmát.” „A fiatalabb kollégák már az iskolai végzettséget nyújtó egyetemen vagy főiskolán szereznek (tek) szakmérnöki, üzemmérnöki végzettséget.” „Felügyelőségünkön 9 fő rendelkezik környezetvédelmi felsőfokú szakképesítéssel. Véleményük szerint a felsőfokú alapoktatásnál kell megerősíteni a környezetvédelmi mérnökképzést és nem a szakmérnökképzést bővíteni, mert az adott egyetem vagy főiskola a szakmérnökképzést az alapprofiljának megfelelően végzi és nem "általános" környezetvédelmi képzést ad.”

51



3.2.3 Nemzeti Parkok-Összesítő 1. A vállalkozás / szervezet pontos megnevezése: ♦ Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal ♦ Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. ♦ Hortobágyi Nemzeti Park 4024 Debrecen, Sumen u. 2. ♦ Fertő-Hanság Nemzeti Park 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár ♦ Bükki Nemzeti Park 3304 Eger, Sánc u. 6. 2. A szervezet típusa: 2.1. Termelő szervezet 2.1.1. Nagyvállalat 2.1.2. Közepes vállalat 2.1.3. Kisvállalat 2.1.4. Magánvállalkozás 2.2. Társadalmi-politikai szervezet 2.2.1. Oktatási-művelődési intézmény (Közoktatási és szakképző intézmények +Művelődési házak) 2.2.2. Főhatóság (Minisztériumok, Országos Hivatalok) 2.2.3. Önkormányzatok (Megyei Közgyűlések, Települési Önkormányzatok) 2.2.4. Hivatal, hatóság (regionális, országos közigazgatási és egyéb szakmai, de nem környezetvédelmi jellegű) 2.2.5. Környezetvédelmi Felügyelőség 2.2.6. Nemzeti Parkok Igazgatósága 3. A szervezet létszámadata: ♦ Teljes létszám: ♦ Ebből csak környezet- és természetvédelemmel foglalkozik:

5 344 fő 281 fő

4. A szervezeten belül van-e önálló, csak környezet- és/vagy természetvédelemmel foglalkozó részlege? 5 ♦ Az egész szervezet ezzel foglalkozik. ♦ Van a szervezeten belül osztály, csoport vagy részleg. ♦ Nincs önálló részleg, de 1-2 személy van állományban foglalkoztatva 5. Milyen szakterület alkotja a fő profilt?

52



5.1. Környezetvédelem ♦ Földvédelem ♦ Vízminőség-védelem ♦ Levegőtisztaság-védelme ♦ Zaj és rezgés elleni védelem ♦ Sugárzás elleni védelem ♦ Hulladékgazdálkodás ♦ Települési környezetvédelem ♦ Műemlékvédelem 5.2. Természetvédelem ♦ Földtani értékek védelme ♦ Víztani értékek védelme ♦ Növényvilág védelme ♦ Állatvilág védelme ♦ Tájképi értékek védelme ♦ Kultúrtörténeti értékek védelme 6. Milyen jellegű a környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi tevékenység? ♦ Tervezés ♦ Szervezés ♦ Felügyelet – Ellenőrzés ♦ Kivitelezés ♦ Szankcionálás ♦ Koordinálás ♦ Kárelhárítás ♦ Fejlesztés ♦ Menedzselés ♦ Nevelés-oktatás

1 1 5 5 5 5 5 5

4 4 5 3 5 5 2 4 4 5

7. Milyen indokok alapján alkalmaznak Önöknél környezetvédelmi szakembereket? ♦ Rendeletileg kötelező 2 1 ♦ A cég/szervezet filozófiája ezt kívánja ♦ Forrásokat könnyebb szerezni 1 ♦ Országos/globális érdek 1 ♦ Saját érdekünk 1 ♦ Társadalmi érdek 8. A környezetvédelmi szakterületen dolgozók milyen szakképesítéssel rendelkeznek? 3 ♦ Környezeti mérnök – szakmérnök 5 ♦ Egyéb mérnök 1 ♦ Közgazdász ♦ Orvos 4 ♦ Tanár ♦ Környezettan szakos ♦ Természettudomány szakos 1 ♦ Mérnök-tanár 1 ♦ Egyéb pedagógus 3 ♦ Jogász 53



Bölcsész Természettudományos végzettségű Környezetvédelmi technikus Természetvédelmi technikus Egyéb technikus Környezetés természetvédelmi szakmunkás ♦ Környezetvédelmi szakelőadó ♦ Környezetvédelmi laboráns ♦ Környezetvédelmi asszisztens ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

3 3 -


2 -

11.Az Önök véleménye szerint, az alkalmazott környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi szakemberek munkájához milyen módon illeszkedik a képzésük tartalma, színvonala? (A szintekhez 1-5-ig írjon osztályzatokat!) (A tartalmi hiányosságokat szöveges kulcsszavakkal jelölje!) Képesítés Szint Tartalmi hiányosságok 4 11.1. Környezetvédelmi mérnök 11.2. Környezetvédelmi tanár 11.3. Egyéb környezetvédelmi felsőfokú képesítés: 11.4. Környezetgazdálkodási mérnök 11.5. Környezetvédelmi technikus 11.6. Környezet- és természetvédelmi szakmunkás 11.7. Egyéb OKJ-s szakképesítés: Idézet a szöveges válaszokból:

54



„8. Mint az az 5.2. kérdésre adott válaszból is kiderül, a Nemzeti Park munkatársainak tevékenységi köre jórészt a természetvédelem területeire vonatkozik, környezetvédelmi jellegű problémákkal a szakhatósági munka részeként lehet találkozni. Kifejezetten a környezetvédelem területén dolgozó alkalmazottunk nincs.” „9.1. A Nemzeti Parknál végzett tevékenységek általában sokrétű szakismeretet, több szakmának, tevékenységi körnek az ismeretét igénylik. Munkatársaink a 8. pontban felsorolt szakmák megfelelő szakirányú képviselői közül kerülnek ki. Az előzőekben leírtak miatt mindenképpen előnyben részesülnek azok, akik többirányú végzettséggel rendelkeznek (pl. graduális vagy posztgraduális úton megszerzett második szakirányú diploma).” „9.2. Végzettségtől függően többféle munkakörben (pl. természetvédelmi őr, ügyintéző).” „9.3. Igényeink szerint 30 %-os létszámbővítés szükséges lenne, de az elkövetkező években előreláthatóan semmiféle új alkalmazásra nem lesz lehetőségünk.” „10. Nem tudok rá konkrét becslést adni.” „11. Ez oktatási intézményenként valószínűleg igen eltérő. Mivel ilyen irányú felmérést nem végeztünk, erre a kérdésre sem tudunk objektív becslést adni.”

55



3.2.4 Önkormányzatok- összesítő 1. A vállalkozó/szervezet pontos megnevezése: ♦ Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 9400 Sopron, Fő tér 1. ♦ Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatal 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 12. ♦ Polgármesteri Hivatal 8500 Pápa, Fő u. 12. ♦ Vas Megyei Önkormányzat 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. ♦ Baranya Megyei Önkormányzat 7601 Pécs, Széchenyi tér 9. ♦ Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. ♦ Pest Megyei Önkormányzat 1052 Budapest, Városház u. 7. ♦ Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 4024 Debrecen, Piac u. 54. ♦ Somogy Megyei Önkormányzat 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. ♦ Csongrád Megyei Közgyűlés (Önkormányzat) 6741 Szeged, Rákóczi tér ♦ Heves Megyei Önkormányzati Hivatal 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. 2. A szervezet típusa: 2.1. Termelő szervezet 2.1.1. Nagyvállalat 2.1.2. Közepes vállalat 2.1.3. Kisvállalat 2.1.4. Magánvállalkozás 2.2. Társadalmi-politikai szervezet 2.2.1. Oktatási-művelődési intézmény (Közoktatási és szakképző intézmények +Művelődési házak) 2.2.2. Főhatóság (Minisztériumok, Országos Hivatalok) 2.2.3. Önkormányzatok (Megyei Közgyűlések, Települési Önkormányzatok) 2.2.4. Hivatal, hatóság (regionális, országos közigazgatási és egyéb szakmai, de nem környezetvédelmi jellegű) 2.2.5. Környezetvédelmi Felügyelőség 2.2.6. Nemzeti Parkok Igazgatósága 3. A szervezet létszámadata: ♦ Teljes létszám:

X

X

1135 fő

56



♦ Ebből csak környezet- és természetvédelemmel foglalkozik:

18 fő

4. A szervezeten belül van-e önálló, csak környezet- és/vagy természetvédelemmel foglalkozó részlege? ♦ Az egész szervezet ezzel foglalkozik. 1 ♦ Van a szervezeten belül osztály, csoport vagy részleg. 9 ♦ Nincs önálló részleg, de 1-2 személy van állományban foglalkoztatva 5. Milyen szakterület alkotja a fő profilt? 5.1. Környezetvédelem ♦ Földvédelem ♦ Vízminőség-védelem ♦ Levegőtisztaság-védelme ♦ Zaj és rezgés elleni védelem ♦ Sugárzás elleni védelem ♦ Hulladékgazdálkodás ♦ Települési környezetvédelem ♦ Műemlékvédelem 5.2. Természetvédelem ♦ Földtani értékek védelme ♦ Víztani értékek védelme ♦ Növényvilág védelme ♦ Állatvilág védelme ♦ Tájképi értékek védelme ♦ Kultúrtörténeti értékek védelme 6. Milyen jellegű a környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi tevékenység? ♦ Tervezés ♦ Szervezés ♦ Felügyelet – Ellenőrzés ♦ Kivitelezés ♦ Szankcionálás ♦ Koordinálás ♦ Kárelhárítás ♦ Fejlesztés ♦ Menedzselés ♦ Nevelés-oktatás

3 5 7 7 3 7 10 7 4 4 6 4 10 9

3 8 5 1 2 9 3 3 4

7. Milyen indokok alapján alkalmaznak Önöknél környezetvédelmi szakembereket? 6 ♦ Rendeletileg kötelező 2 ♦ A cég/szervezet filozófiája ezt kívánja 1 ♦ Forrásokat könnyebb szerezni 4 ♦ Országos/globális érdek 4 ♦ Saját érdekünk 8 ♦ Társadalmi érdek 57



8. A környezetvédelmi szakterületen dolgozók milyen szakképesítéssel rendelkeznek? 7 ♦ Környezeti mérnök – szakmérnök 7 ♦ Egyéb mérnök 1 ♦ Közgazdász ♦ Orvos ♦ Tanár 1 ♦ Környezettan szakos ♦ Természettudomány szakos ♦ Mérnök-tanár ♦ Egyéb pedagógus ♦ Jogász ♦ Bölcsész ♦ Természettudományos végzettségű ♦ Környezetvédelmi technikus ♦ Természetvédelmi technikus ♦ Egyéb technikus ♦ Környezetés természetvédelmi szakmunkás ♦ Környezetvédelmi szakelőadó ♦ Környezetvédelmi laboráns ♦ Környezetvédelmi asszisztens 9. Személyi fejlesztések a környezetvédelem és/vagy természetvédelem területén. Hány főt tudnának 5 éven belül alkalmazni? össz: 5 fő 10. Hogyan látják a környezetvédelmi szakmák struktúráját? ♦ Sok szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Megfelelő számú szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Kevés környezetvédelmi szakma/szak van az OKJ-ben ♦ Milyen felsőfokú szak(ok)ra lenne még szükség:

2 6 -

11. Az Önök véleménye szerint, az alkalmazott környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi szakemberek munkájához milyen módon illeszkedik a képzésük tartalma, színvonala? (A szintekhez 1-5-ig írjon osztályzatokat!) (A tartalmi hiányosságokat szöveges kulcsszavakkal jelölje!) Képesítés Szint Tartalmi hiányosságok 4 11.1. Környezetvédelmi mérnök 4 11.2. Környezetvédelmi tanár 4 11.3. Egyéb környezetvédelmi felsőfokú képesítés: 4/5 11.4. Környezetgazdálkodási mérnök 11.5. Környezetvédelmi technikus 11.6. Környezet- és természetvédelmi szakmunkás

58



11.7. Egyéb OKJ-s szakképesítés: Idézet a szöveges válaszokból: „Jelenleg pályáztatás alatt van a környezetvédelmi munkatársi állás. Környezetvédelmi szakmérnöki végzettségű személyt szeretnénk foglalkoztatni. A környezetvédelmi szakemberképzéssel szembeni elvárásaink, hogy a végzős hallgatók magas színvonalon tudják ellátni a körny. védelmi törvényben előírt megyei önkormányzati feladatokat.” „Képesítések közül a környezet és természetvédelmi szakmunkás végzettségükre nincs igény - nem gyakori. Egyéb környezetvédelmi (pl. Szarvas) végzettséggel a jó képzés ellenére is nincs elegendő státus, nehéz elhelyezkedni. Az 5 éven belüli 3 fő alkalmazás a jelenlegi struktúrán belül lenne elképzelhető a jövő EU-s környezetvédelmi tendenciát tekintve.” „Megítélésünk szerint a települések szerveződésében létrejött kistérségi társulások szintjén /10-20 település kistérségenként/ szükség volna egy-egy fő környezetvédelmi szakember foglalkoztatására, de anyagi korlátok ezt nem teszik lehetővé. Heves megye 118 települése 11 kistérségi társulást hozott létre.”

59



3.2.5 Pedagógiai Intézetek-összesítő 1. A vállalkozó/szervezet pontos megnevezése: ♦ Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Intézete 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8. ♦ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai Intézete és Továbbképzési Központja 4400 Nyíregyháza, Búza u. 5. ♦ Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet 1052 Budapest, Városház u. 7. ♦ Zala Megyei Pedagógiai Intézet 8901 Zalaegerszeg 2. A szervezet típusa: 2.1. Termelő szervezet 2.1.1. Nagyvállalat 2.1.2. Közepes vállalat 2.1.3. Kisvállalat 2.1.4. Magánvállalkozás 2.2. Társadalmi-politikai szervezet 2.2.1. Oktatási-művelődési intézmény (Közoktatási és szakképző intézmények +Művelődési házak) 2.2.2. Főhatóság (Minisztériumok, Országos Hivatalok) 2.2.3. Önkormányzatok (Megyei Közgyűlések, Települési Önkormányzatok) 2.2.4. Hivatal, hatóság (regionális, országos közigazgatási és egyéb szakmai, de nem környezetvédelmi jellegű) 2.2.5. Környezetvédelmi Felügyelőség 2.2.6. Nemzeti Parkok Igazgatósága 3. A szervezet létszámadata: ♦ Teljes létszám: ♦ Ebből csak környezet- és természetvédelemmel foglalkozik:

X

X

126 fő 0 fő

4. A szervezeten belül van-e önálló, csak környezet- és/vagy természetvédelemmel foglalkozó részlege? ♦ Az egész szervezet ezzel foglalkozik. ♦ Van a szervezeten belül osztály, csoport vagy részleg. 4 ♦ Nincs önálló részleg, de 1-2 személy van állományban foglalkoztatva

60



5. Milyen szakterület alkotja a fő profilt? 5.1. Környezetvédelem ♦ Földvédelem ♦ Vízminőség-védelem ♦ Levegőtisztaság-védelme ♦ Zaj és rezgés elleni védelem ♦ Sugárzás elleni védelem ♦ Hulladékgazdálkodás ♦ Települési környezetvédelem ♦ Műemlékvédelem 5.2. Természetvédelem ♦ Földtani értékek védelme ♦ Víztani értékek védelme ♦ Növényvilág védelme ♦ Állatvilág védelme ♦ Tájképi értékek védelme ♦ Kultúrtörténeti értékek védelme 6. Milyen jellegű a környezetvédelmi és/vagy természetvédelmi tevékenység? ♦ Tervezés ♦ Szervezés ♦ Felügyelet – Ellenőrzés ♦ Kivitelezés ♦ Szankcionálás ♦ Koordinálás ♦ Kárelhárítás ♦ Fejlesztés ♦ Menedzselés ♦ Nevelés-oktatás

-

4

7. Milyen indokok alapján alkalmaznak Önöknél környezetvédelmi szakembereket? ♦ Rendeletileg kötelező 1 ♦ A cég/szervezet filozófiája ezt kívánja ♦ Forrásokat könnyebb szerezni ♦ Országos/globális érdek ♦ Saját érdekünk 1 ♦ Társadalmi érdek 8. A környezetvédelmi szakterületen dolgozók milyen szakképesítéssel rendelkeznek? 1 ♦ Környezeti mérnök – szakmérnök ♦ Egyéb mérnök ♦ Közgazdász ♦ Orvos 4 ♦ Tanár ♦ Környezettan szakos ♦ Természettudomány szakos ♦ Mérnök-tanár ♦ Egyéb pedagógus 61



Jogász Bölcsész Természettudományos végzettségű Környezetvédelmi technikus Természetvédelmi technikus Egyéb technikus Környezetés természetvédelmi szakmunkás ♦ Környezetvédelmi szakelőadó ♦ Környezetvédelmi laboráns ♦ Környezetvédelmi asszisztens ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

-


2 -

11. Az Önök véleménye szerint, az alkalmazott környezetvédelmi és/vagy természet-védelmi szakemberek munkájához milyen módon illeszkedik a képzésük tartalma, színvonala? (A szintekhez 1-5-ig írjon osztályzatokat!) (A tartalmi hiányosságokat szöveges kulcsszavakkal jelölje!) Képesítés Szint Tartalmi hiányosságok 11.1. Környezetvédelmi mérnök 4 11.2. Környezetvédelmi tanár 11.3. Egyéb környezetvédelmi felsőfokú képesítés: 11.4. Környezetgazdálkodási mérnök 11.5. Környezetvédelmi technikus 11.6. Környezet- és természetvédelmi szakmunkás 11.7. Egyéb OKJ-s szakképesítés: Idézet a szöveges válaszokból:

62



„Intézményünk egyik szolgáltatása: pedagógusok számára továbbképzések szervezése az óvodától a középiskoláig bezárólag. „ „Programjaink között szerepelnek: Ember és környezet Környezeti nevelési játékok az alsó tagozatban Körlánc - környezeti nevelés az óvodában című” „Továbbképzések, céljuk: - a kollégák képesek legyenek a környezeti nevelés helyi programjának elkészítésére, - olyan környezettudat kialakítása, amely felkészíti a tanfolyam résztvevőit a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre és azok közvetítésére” „A környezetvédelem a kémia és biológia tantárgyakban tanfolyamunk témakörében szerepel: Vegyszermaradékok kezelése, ártalmatlanítása Környezetvédelem a háztartásban Vegyszerek környezetükben - hatásuk az emberi szervezetre.”

63



3.3 A III. Kérdőív felmérésének eredményei (Dr. Lükő István) (Képzőhelyek, intézmények) 1. Az intézmény neve: 2. Az intézmény címe: 3. Az intézmény jellege: ♦ Egyetem ♦ Főiskola ♦ Középiskola ♦ Gimnázium ♦ Szakközépiskola ♦ Szakmunkásképző ♦ Szakiskola ♦ Egyéb oktatóközpont:

3 3 2 5

4. Az intézmény oktatóinak összlétszáma: 1159 fő 5. A környezetvédelmi szakemberek képzésével foglalkozók összlétszáma: 160 fő 6. Összesen hányféle szakon/szakmában képez az intézmény? 356 7. Összesen hányféle környezetvédelmi/természetvédelmi szakmában képeznek? (Nappali + levelező + esti + távoktatás) 8 8. Hányféle szinten folyik a környezetvédelmi/természetvédelmi szakemberek képzése? 3 ♦ Egyetemi 3 ♦ Főiskolai ♦ Akkreditált felsőfokú szakképzés 5 ♦ Technikus 1 ♦ Szakközépiskolai ♦ Szakmunkás 9. Milyen fő környezetvédelmi/természetvédelmi területekre képeznek szakembereket? (A konkrét szakokat/szakmákat nevezze meg!)

64



Környezetvédelmi mérnök (gépész és vegyész), Környezeti mérnök, Környezetvédelmi szakmérnök, Környezeti mérnök-tanár, Természetvédelmi szakmérnök, Környezetvédelem-biológia szakos tanár, Környezetvédelmi tanár, Környezetvédelmi-vízgazdálkodási technikus, Környezetvédelmi-vízgazdálkodási-hulladékgazdálkodási technikus, Víz- és szennyvíztechnológiák, Környezetvédelmi (vegyipar/ technikus), Környezetvédelmi vízgazdálkodási technikus, Víz- és szennyvíztechnikus, Környezetvédelmi energetikai technikus. 10. Milyen indokok alapján indították a szak képzését? (Rangsorolás 1-7-ig!) 5 1 6 5 6 3 1 4 7 10.1. 3 7 5 3 7 4 4 7 5 10.2. 4 5 1 2 7 1 3 3 1 10.3. 7 6 3 4 4 5 5 6 4 10.4. 6 4 4 7 1 6 6 5 3 10.5. 3 3 7 6 4 7 7 2 6 10.6. 1 2 2 1 7 2 1 1 2 10.7.

3 4 1 6 5 2 7

10.1. „Húzó ágazat” 10.2. „Divatos szakma” 10.3. Új lehetőséget kínált 10.4. Az intézménynek forráslehetőség 10.5. Az oktatókat le kellett terhelni 10.6. Biztos piac a felvételizők oldaláról 10.7. Hiányoznak ezek az emberek a társadalomban 11. Milyen más intézménnyel működnek együtt a képzésben? 11.1. Belföldi 11.1.1. Oktatási 11.1.1.1. Más egyetem 11.1.1.2. Más főiskola 11.1.1.3. Más középiskola 11.1.1.4. Oktatóközpont 11.1.2.Nem oktatási 11.1.2.1. Termelőszervezet 11.1.2.2. Szolgáltató szervezet 11.1.2.3. Környezetvédelmi Felügyelőség 11.1.2.4. Nemzeti Parkok Igazgatósága 11.1.2.5. Kutató- és Háttérintézmény 11.2. Külföldi 11.2.1. Egyetem 11.2.2. Főiskola 11.2.3. Középiskola 11.2.4. Egyéb: 12. A képzések fő tartalmi arányai (kb. %-ban):

65

9 6 6 6 6 2 6 0 1 10 11 3 4 3 2



♦ Alapozó tudományterületek (ökológia, természettudományok, stb.) ♦ Szakmai tantárgyak aránya (elsősorban környezettudományok) ♦ Kiegészítő területek (társadalom- és gazdaságtudományok, jogi ismeretek)

26,98% 56,04% 16,98%

17%

27%

Alapozó tudományterületek (ökológia, természettudományok, stb.) Szakmai tantárgyak aránya (elsősorban környezettudományok) Kiegészítő területek (társadalom- és gazdaságtudományok, jogi ismeretek)

56%

13. A szakok/szakmák képzési programjait hogyan fejlesztették? ♦ Teljesen önállóan, team munkában ♦ Részben önállóan ♦ Adaptáltuk

42,86% 28,57% 28,57%

29%

Teljesen önállóan, team munkában Részben önállóan Adaptáltuk

42%

29%

14. Hogyan ítéli meg a képzés tárgyi feltételeit?

66



♦ ♦ ♦ ♦ ♦

9,09% 36,36% 27,27% 27,27% 0,00%

Kiváló Jó Átlagos Hiányos Gyenge

27%

9%

Kiváló

Jó

Átlagos

Hiányos

37% 27%

15. Hogyan tájékoztatják a szakmát/pályát választókat képzési programjaikról? 28% ♦ Médiákon keresztül 28% ♦ Saját anyaggal 36% ♦ Nyílt napokon 8% ♦ Egyéb módon: Internet, Sulinet

67



8% 36% 28%

Médiákon keresztül Saját anyaggal Nyílt napokon Egyéb módon

28%

16. Követik-e a végzettek szakmai útját? 16.1. Igen 16.1.1. Szervezetten, átfogóan 16.1.2. Szúrópróbaszerűen 16.1.3. Esetlegesen 16.1.4. Személyes megkeresés alapján 16.2. Nem

10% 0% 70% 20% 0%

17. Foglalkoznak-e továbbképzéssel? 17.1. Igen 17.1.1. Saját intézményben végzetteknél 17.1.2. Más intézményben végzetteknél 17.1.1.1. Regionálisan 17.1.1.2. Országosan 17.2. Nem 18. Mit tartana fontosnak a képzőhelyek számára? (Rangsorolja 1-8-ig!) 3 1 6 6 7 6 7 8 18.1. 5 3 8 4 4 6 3 18.2. 7 7 7 3 4 3 7 18.3. 6 2 3 5 1 8 2 18.4. 8 4 2 1 6 4 1 18.5. 4 8 4 2 5 5 6 18.6. 1 2 5 1 6 5 2 4 18.7. 2 3 1 5 8 8 1 5 18.8.

68

5 3 5 2 4 2 6 3 7 8 1 4 5 2

7 5 3 8 2 4 1 6



18.1. Nemzetközi tapasztalatok bővítését 18.2. Szakmastruktúra módosítását (felülvizsgálatot) 18.3. Önálló környezettudományi diszciplínát 18.4. Főhatósági szabályozást 18.5. Pontosabb munkaerőigényt 18.6. Információt 18.7. Forrásszerzési lehetőségek bővítését 18.8. Tárgyi feltételek erősítését

69



3.4 A Környezetvédelmi megbízott (szakelőadó) képzésről és alkalmazásról szóló vizsgálat eredményei 3.4.1 Válaszadatok 1. Mikor végezte el a környezetvédelmi szakelőadói tanfolyamot? 1999-ben 17 fő.(Kivétel 2 fő aki megbukott). 2. Megszerzett képesítését várhatóan használhatja-e majd munkahelyén? 15 igen 2 fő nem 3. Amennyiben igen, akkor milyen munkakörben, beosztásban? 8 fő környezetvédelmi megbízottként 1 fő munkavédelmi-környezetvédelmi előadóként 1 fő műszaki vezetőként 4 fő kapcsolt munkakörben 1 fő nem válaszolt. 4. A munkahely támogatta-e tanulmányait? 15 fő igen 2 fő nem. 5. Megítélése szerint milyen arányban vett részt a tanfolyam elméleti óráin? 4 fő 100% 7 fő 90-100% 4 fő 80-90% 2 fő 50-60% 6. Megítélése szerint milyen arányban vett részt a tanfolyam gyakorlatain? 6 fő 100% 9 fő 90-100% 1 fő 80% 1 fő 50% 7. Hasznosnak ítélte-e a tanfolyami részvételt? 17 fő igen.

70



8. Módosítási javaslataim egy újabb környezetvédelmi szakelőadói tanfolyam indulása esetén: 13 fő nem válaszolt, 4 fő válaszolt. Válaszok: ♦ sok az üresjárat ♦ a szakmai utak rosszul vannak megtervezve, megfelelő időben legyenek, egyes helyen hozzáértőbb kísérő legyen ♦ veszélyes hulladékgazdálkodási ismereteket bővebben ♦ gyakorlati részt erősíteni. 9. Részt venne-e időszakosan olyan szakmai továbbképzéseken, melyeket intézményünk szervezne, és milyen gyakorisággal? 17 fő igen: 5 fő esetenként 5 fő félévente 5 fő évente 2 fő nem válaszolt. 10. Szakmai továbbképzések témáival kapcsolatos javaslataim: 6 fő válaszolt, 11 fő nem. Javaslatok: még több tanfolyam indítása törvényi módosítások, kormányzati törekvések, tendenciák ismertetése környezetvédelmi szabályzat elkészítése települési önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatos dokumentumok és feladatok ♦ veszélyes hulladékról többet ♦ nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi jogszabályokra és azok alkalmazására.

♦ ♦ ♦ ♦

71



3.4.2 A Környezetvédelmi szakelőadói tanfolyam kérdőíveinek szöveges értékelése A

Környezetvédelmi

szakelőadói

tanfolyam

hallgatói

1998-1999-ben

végezték

tanulmányaikat, vizsgájuk 1999 tavaszán volt. Két fő bukott meg a vizsgán, s ők érthető módon nem kívánták kitölteni a kérdőívet. A kérdések megválaszolására ugyanis a vizsgát követően került sor, mert megítélésem szerint így őszintébb válaszokat kaptunk, mintha a tanfolyam közben érdeklődtünk volna a résztvevők véleményéről. Örömteli, hogy a hallgatók döntő többsége (15fő) tudja majd használni megszerzett képességét munkahelyén, s közülük a többség (8fő) környezetvédelmi megbízottként. Mind a 15 fő tanulmányait a munkahely támogatta, s egyben a beiskolázást is tudatosan végezte el. A résztvevők közül 15-en a tanfolyam elméleti óráinak túlnyomó többségét (80%, 90% vagy 100%) látogatták, ez mindenképpen segítette eredményes vizsgájukat. Még kedvezőbb képet mutat a gyakorlaton való részvétel, hiszen itt 15 fő 90%-100%-ban jelent meg a foglalkozásokon. A legmegnyugtatóbb pedig az a tény, hogy valamennyien hasznosnak érezték a tanfolyami részvételt. Hasonlóan a képzés és a tanfolyam kedvező megítélését mutatja az is, hogy valamennyi volt hallgatónk szívesen részt venne szakmai továbbképzéseken. Megítélésem szerint a képzések zárásakor feltétlenül érdemes kikérnünk hallgatóink véleményét, hiszen ez a visszajelzés feltétlenül segíteni fogja a későbbi tanfolyamok (képzések) színvonalának emelkedését, javítani fogja a vizsgák eredményességét.

72



4 A környezet-és természetvédelem szervezeti struktúrája és kapcsolatai (főhatóságok, háttérintézmények, felügyelőségek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek) Az egészséges környezethez való jog valamennyi állampolgár alkotmányos joga. A társadalom és annak intézményrendszere mindenekelőtt az állampolgárok biztonságát és hosszú távú érdekeit képviseli. A XX. században kialakult, újabb keletű szociális piacgazdaság, állami feladatok közül az egyik legjelentősebb: az egészséges környezethez és a jövő nemzedékek létfeltételeinek biztosításához fűződő közös érdekek érvényesítése. A törvényhozó hatalom - az Országgyűlés - törvényekben határozza meg a végrehajtó hatalom - a Kormány - környezetvédelmi feladatait és felelősségi körét. Ezenkívül a törvényhozás rendelkezik még az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és az intézmények és az állampolgárok környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb jogairól és kötelezettségeiről. A törvényi szabályozás rögzíti a közreműködők közötti feladat- és munkamegosztás alapelveit, és rendelkezik a környezetvédelmi teendők végrehajtásához kapcsolódó szervezési és szervezeti kérdésekről. A környezetvédelem és természetvédelem kérdésköre sokáig hazánkban az állami politika szintjén nem kapta meg a szükséges elismertségét. A két egymáshoz kapcsolódó szakterület közül főleg a természetvédelem esetében Európában az egyik élenjáró nemzet mi voltunk, már a XIX. század vége óta. A természetvédelem témaköre később is elfogadott volt a hivatalos politika számára. A szocialista társadalmigazdasági viszonyok között rendkívül érzékeny területet jelentett évtizedeken keresztül a környezetvédelem. Az akkori politikai felfogás mereven elutasította kezdetben a környezetvédelmi problémákat, a környezetvédelem kérdéskörét az akkori párt- és állami vezetés politikai kérdésként kezelte és nem szakmai problémának tekintette. Jó példa erre az 1972-ben Stockholmban megrendezett I.ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia, ahol politikai megfontolásból nem résztvevők voltunk, hanem megfigyelői státuszt töltött be a magyar delegáció. A szocialista országok közül ez a jelenlét is feltűnő volt, ezért nem kis kockázatot vállaltak az akkori szakmai irányítók. A Világkonferencia hatására 1976-ban megalkották az ún. Környezetvédelmi Törvényt (1976. évi II. törvény). Mindez felgyorsította a változásokat a környezetvédelem, természetvédelem szakmai, politikai megítélését illetően. 1977-ben megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH), amely hazánkban a két egymáshoz szorosan kapcsolódó szakterületet irányította.

73



Fennállásának 10 éve alatt komoly szerepet töltött be az intézmény a hazai környezetvédelmi, természetvédelmi szemlélet formálásában, a környezeti nevelés, valamint a szakmai kérdések irányításában, végrehajtásában. 1987-ben alakult meg a kormányzati szerepet is ellátó Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. 1990-ben a Környezetvédelmi Minisztérium néhány hónapos fennállása alatt átalakult a hazai minisztériumok feladat- és hatásköre. Ennek megfelelően 1990 végétől a KTM, azaz a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium jelentette a szaktárcát egészen az 1998-as kormányváltásig. Ekkor az egyes szakterületek felosztását újragondolta a Kormány és ennek megfelelően új koncepciót dolgozott ki a környezet- és természetvédelem szakmai irányítására is. A hazai környezetvédelem és természetvédelem legfőbb állami irányító szerve, szaktárcája ezentúl már a „tisztaprofilú” KöM, azaz a Környezetvédelmi Minisztérium. Lássuk, hogy alakult ezek után az egyes minisztériumok közötti feladatmegosztás napjainkban:

4.1 Minisztériumok A

Környezetvédelmi

Minisztérium

határozza

meg

a

környezetvédelem

és

a

természetvédelem általános szabályait. Ezen belül gondoskodik a környezeti elemek védelmének szabályozásáról, és rendelkezik a hulladékokkal kapcsolatos tennivalókról. Gondoskodik a természet védelmének szabályozásáról, valamint egyes természeti értéket képviselő területek védelméről. Tevékenységének átfogó jellege miatt ez a minisztérium a környezet- és természetvédelem hazai koordinálója és a végrehajtás legfontosabb szervezője. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tevékenységi körébe számos környezetvédelmi feladat is tartozik. Mindenek előtt ide kell sorolni a vízgazdálkodás területét, ahol a KHVM (vízminőségi kérdésekben a KöM-mel együtt) határozza meg az eljárási szabályokat. Fontos szerepe van a közúti közlekedés (légszennyezés) szabályainak, a vízi közlekedési szabályoknak, illetve a repülési zajterhelés megengedett határainak szabályozásában is. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élő környezetünk számos területén az eljárási szabályokat határozza meg. Ilyen terület például:

az erdők, a vadgazdálkodás, vadászat a növény- és állategészségügy talajvédelem halászat 74



a minisztérium hatáskörébe tartozik egyes mezőgazdasági, vízgazdálkodási-, valamint területfejlesztési kérdések szabályozása is.

Az Egészségügyi Minisztérium határozza meg a zaj-és rezgésterhelési határértékeket valamint a levegő tisztaságának védelme érdekében az egészségügyi határértékeket. Ennek keretében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, levegőtisztaság-mérő hálózatot üzemeltet és epidemológiai vizsgálatokat végez.

amely

A Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik többek között az Önkormányzatok irányítása és ezen keresztül az önkormányzati környezetvédelem felügyelete. Feladata van a települési szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása területén, a településtisztaság szabályozásában. A BM által irányított polgári védelem és tűzoltóság kijelölt és fontos résztvevője a környezetvédelmi kárelhárításnak. A Gazdasági Minisztérium elsősorban az atomenergia hasznosítása területén írja elő a környezetvédelmi szabályokat. A gyakorlati államigazgatást a minisztériumok területi szervei képviselik. Lássuk most ezeket, feltüntetve a legfontosabb feladatkörükkel! A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium háttérintézményei a vízügyi igazgatóságok (12) és a munkájukat koordináló Országos Vízügyi Főigazgatóság - Budapest. A közúton

közlekedő járművek légszennyezésének ellenőrzésében a

Közlekedési

Főfelügyelet és területi szervei járnak el. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítja a mezőgazdasági környezetvédelem területén is jelentős Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások hálózatát (fővárosi + 20 megyei állomás). Hasonló FM szervezet az Állategészségügy területén is működik. Az FM Erdészeti Hivatala és az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatósága (9) jelentős szerepet vállal az erdők, a természet értékeinek megőrzésében. Az Egészségügyi Minisztérium területi szerve, mindenekelőtt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat,

amely

levegőtisztaság-védelmi

mérőhálózatot

üzemeltet.

A

minisztérium határozza meg - élettani vizsgálatokra alapozva - a zaj- és rezgésterhelés egészségügyi szempontból még elfogadható mértékét (határértékét).

75



4.2 A Környezetvédelem Háttérintézménye A Környezetvédelmi Minisztérium fontos háttérintézménye a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI), amely a hatósági vizsgálatoktól a szakképzés fejlesztésén keresztül rendkívül széles körben végzi tevékenységét. Szervezeti felépítését az 1-es számú mellékletben lévő Organogram mutatja be.

4.3 A környezetvédelmi Szakképzés Középiskolái Az intézményrendszer konkrét iskoláit, elérhetőségeit, képzési struktúráját a 2-es számú mellékletben lévő táblázatban foglaltuk össze.

4.4 A felsőfokú Környezeti Szakképzés intézményei A felsőfokú Környezeti Szakképzés intézményeit a 3-es számú melléklet tartalmazza. Befejezésül a Környezetvédelmi Minisztérium területi szerveit mutatjuk be:

4.5 Környezetvédelmi Felügyelőségek Környezetvédelmi Felügyelőségek környezetvédelmi igazgatást folytatnak: szakhatósági, hatósági feladatok ellátása, környezethasználat engedélyezése, információs rendszer működtetése, anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontú minősítése, forgalomba

hozataluk,

illetve

alkalmazásuk

engedélyezése,

környezeti

kárelhárítás

szervezése, együttműködés ezen ügyekben más hatóságokkal, önkormányzatokkal. Környezetvédelmi felügyelőségek Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Kőrös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Helyszín (Központ) Győr Budapest Baja Székesfehérvár Pécs Szombathely Nyíregyháza Miskolc Debrecen Szolnok Szeged Gyula

4.6 Nemzeti Park Igazgatóságok Nemzeti Park Igazgatóságok a természetvédelem igazgatási feladatait( szakhatósági feladatok, természetvédelmi terület őrzése, védelme, használatának szabályozása és ellenőrzése,

76



védelem alatt álló fajok meghatározása, azok védelme, természetvédelmi kárelhárítás), együttműködve természetvédelmi ügyekben más hatóságokkal, önkormányzatokkal látják el. Ezen kívül a Nemzeti Parkok kezelik az állami tulajdonban lévő védett területeket is, így tulajdonosi feladatokat is ellátnak. Nemzeti Parkok: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Igazgatóság/Központ helye Jósvafő Eger Sarród Debrecen Kecskemét Budapest Pécs Szarvas Veszprém

A felügyelőségek és a Nemzeti Park Igazgatóságok munkáját másodfokú joghatóságként a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség - Budapesten - felügyeli. A Magyar Állam tehát végrehajtó apparátusa - a minisztériumok és területi szerveik segítségével irányítja a környezet védelmét és a környezet és a természet védelmében feladatokat ellátó önkormányzatokat, gazdálkodó szervezeteket, illetve a lakossági szakfeladatok ellátását.

4.7 A környezeti szakemberek képzési rendszere, alkalmazása, munkaterülete Az 1980-as évekig a környezeti nevelés és képzés Magyarországon többnyire az iskolai munka perifériájára szorult, s a legrosszabb helyzetben a középfokú szakképzés volt ekkor. A felsőfokú képzésben sorra jelentek meg azok a lehetőségek az 1980-as évek második felében, amelyek elsősorban a posztgraduális képzésben környezeti vagy környezetvédelmi szakmérnök-képzést jelentettek. Sajátos elnevezésű képzések is szerepeltek a kínálatban, mint például az akkori Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem természetvédelmi szakmérnöki, illetve

környezetvédő

és

tájrendező

szakmérnöki

képzése.

Ezek

a

szakmérnöki

szakképesítések általában 2 éves (4 szemeszteres) képzést jelentettek a már mérnöki (jelenleg már okleveles mérnöki) végzettséggel rendelkezők számára. Nem sokkal ezután megjelentek az első nappali tagozatos felsőfokú képzések is. Ezek két nagy csoportba sorolhatók: egy illetve kétszakos tanárképzések, valamint mérnöki képzési formák. Természetesen mindkét esetben beszélhetünk főiskolai képzési szintről, és egyetemi képzési szintről is. A környezetvédelmi, természetvédelmi szakemberképzés esetében a felsőfokú szakember-

77



ellátásról ma Magyarországon több főiskola és egyetem gondoskodik. Többnyire környezeti mérnök, környezetvédelmi mérnök, okleveles környezetvédelmi mérnök néven folynak az egyetemi végzettséget adó szakképzések. Bár a jelenlegi dolgozat témája nem követeli meg, ám a pontosabb tájékozódást - úgy gondolom - segítheti az alábbi felsorolás, amely a hazánkban az utóbbi időben működő felsőfokú környezet-és természetvédelmi szakképzési lehetőségeket mutatja be a képzőhelyeken: Főiskolai szintű mérnökképzés: JPTE - PMMFK SZIF EJF - M GATE - GYFK GATE - MEFK GATE - NYFK

Janus Pannonius Tudományegyetem környezeti mérnök - 3 év Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Pécs Széchenyi István Főiskola Győr környezeti mérnök - 3 év települési mérnök - 3 év Eötvös József Főiskola Műszaki környezeti mérnök - 3 év Fakultás Baja Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági mérnöki - 3 év Mezőgazdasági Főiskolai Kar Gyöngyös Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági mérnöki - 3 év Mezőgazdasági Főiskolai Kar Mezőtúr Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági mérnöki - 3 év Mezőgazdasági Főiskolai Kar Nyíregyháza

Egyetemi szintű mérnökképzés: SE - EMK VE - MK BME GATE

Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Sopron Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Veszprém Budapesti Műszaki Egyetem Budapest Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Gödöllő

okl. környezeti mérnök - 5 év okl. környezeti mérnök - 5 év okl. biomérnök - 5 év okl. környezetgazdálkodási agrármérnök - 5 év

Tanárképzés a környezet-és természetvédelem szakterületén: BDTF VE - TK ELTE - TFK ELTE - TTK

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely (főiskolai szint) Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Veszprém (egyetemi szint) Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Budapest Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest

78

biológia-környezetvédelem - 4 év kémia - környezettan - 5 év biológia - földrajz - 4 év biológia - kémia - 4 év biológia - környezettan - 5 év földrajz - környezettan - 5 év kémia - környezettan - 5 év biológus - 5 év



JATE - TTK

József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar Szeged

JGYTF

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged

biológia - környezettan - 5 év földrajz - környezettan - 5 év kémia - környezettan - 5 év fizika - környezettan - 5 év biológia - környezetvédelem - 4 év

Természetesen a fentiekben összegyűjtött adatsor évente aktualizálódik, hiszen az egyes felsőoktatási intézmények évente döntenek az általuk meghirdetett szakokról. Jelentős módosulás következhet be rövidesen azért is, mert az egyetemi és főiskolai integráció keretében hazánk felsőoktatási struktúrája megváltozik 2000. január 1-től, s ez a változás megmutatkozhat a képzési formákban is. A középfokú iskolarendszerű képzés keretében az 1990-es években jelentős változás történt a környezetvédelmi nevelés, oktatás, képzés területén. Ez azért is fontos volt, hiszen a környezeti oktatás nem egyszerű ismeretközlést jelent, hanem nevelést, tudat-és magatartásformálást, készségfejlesztést is. A konkrét környezetvédelmi szakképzés elterjedését a világbanki pályázat kapcsán meginduló szakmacsoportos képzés tette lehetővé. A Környezetvédelmi Szakmacsoport iskolái különböző szakterületekre - mezőgazdaság, természetvédelem, élelmiszeripar, vegyipar, energetika, vízügy, stb...- képzik tanulóikat. Az első emelt szintű környezetvédelmi képzésben részesülő technikusok 1998-ban fejezték be tanulmányaikat. Az „Emberi Erőforrások Fejlesztése

Világbanki

Ifjúsági

Szakképzési

Program”

Környezetvédelmi

Szakmacsoportjának munkájába az alapiskolák (4) mellett egy újabb pályázati lehetőség kapcsán további iskolák (4), valamint úgynevezett követő iskolák (4) is bekapcsolódtak. Az elsők között indult be a képzés az országban az alábbi helyszíneken: Szolnok, Nyíregyháza, Budapest, Barcs, Szombathely, Baja, Miskolc, Győr. A tanulók a középfokú szakemberképzés olyan modellértékű megvalósításában vettek és vesznek részt, amely széles szakmai alapozást nyújt, és ugyanakkor biztosítja a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódást is. További előnye a képzésnek, hogy elősegíti az életpálya során egyre inkább elengedhetetlen többszöri szakmaváltást is. A 9. és 10.-ik osztályban csak szakmai orientációra kerül sor. A 11. és 12.-ik osztályban a szakmai alapozás időszaka következik, miközben a tanulók változatlanul csaknem a gimnáziumi óraszámoknak megfelelő mértékben tanulják a reál és humán tárgyakat. Az igazi szakképzés, az ún. szakmai specializációs képzés a 13. osztályban történik. Ekkor már a képzési kimenetnek megfelelően tanulják a diákok a szakmai tárgyakat. A korábbi, hagyományos szakképzéssel szemben nagy előnye a képzésnek a négy éven keresztül tartó informatikai, számítástechnikai oktatás, valamint az a tény, hogy négy éven

79



keresztül heti négy órában tanulják a diákok az idegen nyelvet. Emiatt reális lehetősége van a tanulóknak az alap-és középfokú nyelvvizsgák és az alap-és középfokú szoftverkezelői vizsgák, vagy egyéb informatikai vizsgák letételére. A környezetvédelmi szakmacsoportos képzés rugalmas tantárgyszerkezetének köszönhetően alkalmazkodni tudna a képzőhelyek képzési kimeneteikkel a munkaerő-piaci változásokhoz is. Ez a kedvező helyzet mindaddig fennállt, amíg egyre-másra nem jelentek meg az országban az újabb és újabb környezetvédelmi képzést folytató iskolák. Többnyire sajnos a szakképzésbe bekapcsolódó új intézmények jelentős része nem rendelkezett, és még néhol ma sem rendelkezik a képzéshez szükséges személyi- és tárgyi feltételekkel, ám a rendkívül megengedő

jellegű

szabályozásnak

köszönhetően

gomba

módra

szaporodnak

a

környezetvédelmi szakképző iskolák. Jól szemlélteti a helyzetet az a felsorolás, amely az 1999-ben második alkalommal megrendezett Környezetvédelmi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny országos döntőjébe jutott iskolákat mutatja be: 1. Baktay Ervin és Winkler Lajos Műszaki Középiskola, Nagykanizsa 2. Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Siófok 3. Brózik Dezső Mezőgazdasági Szakközépiskola, Berettyóújfalu 4. Dráva Völgye Középiskola, Barcs 5. Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, Tiszaújváros 6. Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Középiskola, Debrecen 7. Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép, Szolnok 8. Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc 9. Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szombathely 10. Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém 11. Kós Károly Építőipari Szakközépiskola, Miskolc 12. Energetikai Szakképzési Intézet, Paks 13. Péch Antal Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium, Tatabánya 14. Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola, Budapest 15. Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, Győr 16. Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Szeged 17. Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola, Baja 18. Vásárhelyi Pál Építőipari- és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakközépiskola, Nyíregyháza 19. Zsigmond téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola, Budapest 20. Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola, Nagykanizsa A környezetvédelmi szakképzéssel foglalkozó intézmények száma, mint látható, rendkívül nagy, s a helyzet minden évben csak súlyosabbá válik, ugyanis további intézmények kapcsolódnak be a képzésbe. A gond az, hogy többnyire a már említett módon, a szükséges induló feltételeknek alig, esetenként sehogy sem megfelelve. 80



A környezetvédelmi (korábban környezetvédelmi- és területfejlesztési) ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a szakminiszter rendeletben jelentette meg 1997-ben. A rendelet melléklete az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 12 környezetvédelmi szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit részletesen tartalmazta. 1999-ben a környezetvédelmi miniszter 9/1999.(VIII. 18.) KöM rendelete módosította az előzőekben említett rendeletet. Ennek megfelelően jelenleg hazánkban az alábbi környezetvédelmi szakképesítések szerezhetők meg nem felsőfokú képzés keretén belül: OKJ azonosító szám 52 7872 01 52 5470 01 54 5470 01 33 7898 01 33 7898 02 52 5470 02 53 5470 03 52 5470 04 33 7898 03 21 7898 01 52 5470 05 52 5470 06

Szakképesítés megnevezése Barlangi idegenvezető Hulladékkezelő technikus Környezet-és hidrotechnológus Környezet-és természetvédelmi szakmunkás Környezetvédelmi laboráns Környezetvédelmi méréstechnikus Környezetvédelmi szakelőadó Környezetvédelmi technikus Települési hulladékkezelő Települési hulladékgyűjtő és-szállító Települési környezetvédelmi technikus Természetvédelmi technikus

A fentiekben felsorolt szakmákban szakképesítést szerző tanulók számára sajnos meglehetősen kevés az elhelyezkedési lehetőség. Már az 1995.évi LIII. törvény „A környezet védelmének általános szabályairól” szóló törvény,

azaz a

környezetvédelmi törvény - a

108.paragrafusában megemlíti a

környezetvédelmi megbízott munkakörét. Ennek megfelelően - írja a törvény - a Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat (továbbiakban: megbízott) kell alkalmazni, megbízni. Emellett rendelkezik arról is a jogszabály, hogy a Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknél környezetvédelmi biztost kell alkalmazni. Ennek szellemében alkotta meg rendeletét a Kormány 1996-ban: 93/1996.(VII.4.) Kormány rendelete

a

környezetvédelmi

megbízott

alkalmazásának

feltételéhez

kötött

környezethasználatok meghatározásáról. A rendelet melléklete részletesen felsorolja azokat a környezethasználatokat, amelyek végzése esetén környezetvédelmi megbízottat köteles foglalkoztatni a környezethasználó. A melléklet értelmezését, s ezen keresztül a környezetvédelmi megbízottaknak a szükséges képesítési 81



feltételeit már a szakminiszter rendelete tartalmazza. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 11/1996.(VII.4.) KTM rendelete a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről - címmel részletesen felsorolja azokat a feltételeket, melyeknek a környezetvédelmi

megbízottként

alkalmazható

személynek

meg

kell

felelnie.

A

kormányrendelet mellékletében felsorolt környezethasználatok egy része („A csoport”) esetében felsőfokú szakmai végzettséggel, míg másik része („B csoport”) esetében középfokú

környezetvédelmi

képesítéssel

kell

rendelkeznie

a

környezetvédelmi

megbízottnak ahhoz, hogy munkakörét betölthesse.(lásd: 86-92. oldalak táblázatát!) A környezeti szakemberek alkalmazásával, munkaterületével kapcsolatban az egyértelmű elhelyezkedési lehetőségek sorában sajnos csak a környezetvédelmi megbízott munkaköre említhető. Emellett természetesen a törvény előírásai alapján a települési önkormányzatoknál is szükséges a környezetvédelmi, természetvédelmi szakfeladatok ellátására felsőfokú vagy középfokú szakemberek alkalmazása. Ugyanígy a szakhatóságoknál - Környezetvédelmi Felügyelőségek, Nemzeti Park Igazgatóságok - is törekedni kell a középfokú, illetve felsőfokú szakvégzettséggel

rendelkező

környezeti

szakemberek

alkalmazási

lehetőségeinek

megteremtésére.

Sajnos napjainkban még mindig ott tartunk, hogy ugyan a képzőhelyeken nagy számban végeznek középfokú, illetve felsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi szakképesítést szerzett szakemberek, ám elhelyezkedésük erősen kérdéses. Egyrészt a képzésben mind a felsőfokon, mind a középfokon egyértelmű túlképzés van, másrészt sajnos a jogszabályi előírásoknak nem felel meg a munkáltatók, a környezethasználók hozzáállása. Ez utóbbi esetben szigorú hatósági ellenőrzésre lenne szükség, a képzések esetében pedig a szakmai koordináció és a szaktárca komoly felügyelete lehetne a megoldás.

5 A Szakemberképzés és alkalmazásának törvényi háttere 5.1 Törvények, rendeletek a környezet-és természetvédelemmel kapcsolatban, amelyek érintik a környezeti szakemberek alkalmazását, munkaterületét Ebben a fejezetben szeretnénk ismertetni azokat a jogszabályokat, amelyek a környezeti szakemberek alkalmazásáról szólnak, s amelyek az oktatásra nézve is adnak információt. Megpróbáltuk valamilyen kronológia szerint is sorba szedni ezeket a rendeleteket. Ez

82



egyúttal a finomodásukat, konkretizálódásukat is bemutatja. Az oktatás oldaláról nézve a legfontosabb jogszabályok a „törvényi hármasban” találhatók. Vagyis a felsőoktatásról, a közoktatásról, és a szakképzésről szóló törvényekről van szó, amelyeknek több melléklete, kiegészítője is fontos még számunkra. Többek között az Országos Képzési Jegyzék, mint a Szakképzési Törvény fontos kiegészítője. Ebben a jegyzékben jelenik meg először hazánkban a környezetvédelem és vízgazdálkodás szakmacsoportja. A rendeletek tehát a következők: 1. 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól (1995.52.szám) 2. 11/1996. (VII.04.) KTM rendelet A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képzési feltételeiről (1996. 08.30. KÉÉ) 3. 93/1996. (VII.04.)Kormány rendelet A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról (1996. 08. 30-i szám KÉÉ) 4. 4/1997.(I.10.) KTM rendelet A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (1997. 03. 13-i szám KÉÉ) 5. KTM közlemény a szakképesítések kiadásra került központi programjairól 6. KTM közlemény szakképesítések kiadásra került központi programjairól (1998. 04.24. KÉÉ) 7. 9/1999.(VIII. 18.) KöM rendelet A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 4/1997 (I. 10.) KTM rendelet módosításáról (1999. 10.20. szám KÉ). 8. A Környezetvédelmi Minisztérium 1. Számú országos szakképzési szakértői névjegyzéke (1999. 10. 20. KÉ)

II. A környezet-és természetvédelem szervezeti struktúrája (főhatóságok, háttérintézmények, felügyelőségek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek) 1. 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól (1995. 52. szám MK) / III. fejezet A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység, IV. fejezet A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladata./ 2. 14/1997. (V. 28.) A nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról (1997. 07. 25-i szám KÉÉ) 3. 211/1997. (XI. 26.) Kormány rendelet A környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat-és hatásköréről továbbá a Környezet-és Természetvédelmi Főfelügyelőségről (1997. 12. 23-i szám KÉÉ)

83



4. 222/1997. (XII. 08.) Kormány rendelet A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat-és hatásköréről szóló 43/1990. (IX. 15.) Kormány rendelet módosításáról (1998. I. 23-i KÉÉ) 5. 36/1997. (XII.08.) KTM rendelet A környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területéről (1998. I. 23-i KÉÉ) 6. 14/1998. (V. 22.) KTM rendelet A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és szervei külső kapcsolattartásának egyes szabályairól (1998. 06. 26-i szám KÉÉ) 7. 15/1998. (VI. 03.) KTM rendelet A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló szervek polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységének irányításáról (1998. VIII. 02-i szám KÉÉ) 8. 158/1999. (IX. 30.) Kormány rendelet A környezetvédelmi miniszter feladat-és hatásköréről (1998. 12. 10-i szám KÉÉ) 9. 1/1999. (K.Ért.1) KöM utasítás A környezetvédelmi Minisztérium szervezetéről és működéséről (1999. I. 30. KÉ) KÉ: Környezetvédelmi Értesítő KÉÉ: Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítő MK: Magyar Közlöny

5.2 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

Környezetvédelmi megbízott 108. § (1) A Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) kell alkalmazni, megbízni. (2) A megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részletezését írásban (munkaszerződésben, szerződésben) kell rögzíteni. (3) A megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért. (4) Nem lehet megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.

84



(5) A Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknél környezetvédelmi biztost kell alkalmazni.

5.3 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) A környezethasználó az e rendelet mellékletében (a továbbiakban: melléklet) felsorolt környezethasználatok [Kt. 4. § i) pont] végzése esetén környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) köteles foglalkoztatni. (2) A több telephelyet is üzemeltető, illetve a tevékenységén belül több környezethasználatot is végző környezethasználó a feladat ellátását egy megbízottal is biztosíthatja. 2. § Ha a környezethasználó veszélyes anyag szállításával, szállításra való előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységet is folytat, úgy a megbízott feladata, hogy gondoskodjék a) azokról a módszerekről, eszközökről, intézkedések megtételéről, amelyek eredményeként a szállítás megfelelő biztonsági feltételek között mehet végbe; továbbá b) a veszélyes áruk szállítási folyamatában résztvevők körében a tevékenységgel járó veszélyek és a megelőzés módjainak tudatosításáról, rendszeres oktatásáról, a biztonsági előírások, követelmények megtartásáról. 3. § Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - külön jogszabályban határozza meg a környezetvédelmi megbízottak alkalmazási és képesítési feltételeit a Magyar Honvédségre vonatkozóan. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

Melléklet a 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelethez KSH besorolás

A)

B)

0110

Növénytermelés és kertészet, 500 ha felett

0120

Állattenyésztés - 2000 sertés férőhely felett - 500 marha férőhely felett - baromfitartás 50 000 db felett

85



10

Szénbányászat

Tőzegkitermelés

11

Kőolaj és földgázkitermelés kutatófúrásokat is

12

Uránérc-bányászat

13

Fémtartalmú ércek bányászata

beleértve

a

14

Egyéb bányászat

1511 1512

Húsfeldolgozás 5000 t/év késztermék előállításától

Húsfeldolgozás előállítás között

500-5000

t/év

késztermék-

1511 1512

Önállóan létesített vágóhíd élő állatra számított 13 000 t/év kapacitás felett

Önállóan létesített vágóhíd élő állatra számított 2500-13 000 t/év kapacitás között

1514

Növényolajgyártás a hidegsajtolásos technológiával történő növényolaj-előállítás kivételével

1520

Tejtermékek gyártása 500 000 l/nap felett

1532

Keményítőgyártás

1542

Cukorgyártás 750 m3/nap szennyvízmennyiség felett

1549

Élesztőgyártás

155

Szesz és szeszesital-gyártás szennyvízmennyiség felett

750

171

Textilkikészítés 15 millió m2/év felett

1831 1911

Nyersbőrcserzés, -kikészítés nyersbőrfelhasználástól

m3/nap

Textilkikészítés 1-15 millió m2/év között

1000

t/év

2012

2101

Szesz- és szeszesital-gyártás 50-750 m3/nap szennyvízmennyiség között

Nyersbőrcserzés, -kikészítés nyersbőrfelhasználás között

100-1000

t/év

Farost-, faforgácslemez-gyártás

Cellulóz- és papírgyártás, papírgyártás kivételével

a

kézzel

merített

2222

Nyomdaipari szolgáltatás 10 millió m2/év felett

2310

Kőolaj-feldolgozás 15 000 t/év késztermék felett

2320

Kokszgyártás

Kőolaj-feldolgozás 300-15 000 t/év késztermék esetén

86



2411

Ipari gáz gyártás

2412

Szerves és szervetlen vegyi alapanyagok gyártása 800 t/év felett, illetve a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet alapján kiadott 333/1995. OTH tájékoztatóban és 888/1995. OTH és 888-2/1995. OTH közleményekben közölt minősített anyagok esetén 500 t/év felett

2413

Műtrágyagyártás

2414

Műanyag alapanyaggyártás

2421

Növényvédőszer-gyártás

2422

Festék- és bevonóanyag-gyártás késztermék-előállítástól

t/év

Festék- és bevonóanyag-gyártás 100-5000 t/év késztermék-előállítás között

2423

Gyógyszergyártás - 50 főnél többet foglalkoztató üzem esetén

Gyógyszergyártás - 50 főnél kevesebb alkalmazott esetén, kivéve a gyógyszertári tevékenységet

2424

Tisztító- és testápolószer-gyártás késztermék-előállítástól

Tisztító- és testápolószer-gyártás 100-5000 t/év késztermék-előállítás között

5000

5000

t/év

2429

Egyéb vegyi áruk gyártása 1000 t/év késztermékelőállítástól

2429

Lőpor-, robbanószer- és lőszergyártás

2429

Aktívszén- és műszéngyártás

2429

Kopogásgátló készítmények gyártása 5 t/év felett

Szerves és szervetlen vegyi alapanyagok gyártása 5-800 t/év között, illetve a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet alapján kiadott 333/1995. OTH tájékoztatóban és 888/1995. OTH és 888-2/1995. OTH közleményekben közölt minősített anyagok esetén 5-500 t/év között

2429

Fagyásálló anyagok gyártása 5 t/év felett

2429

Hidraulikus áttételekben használatos folyadékok gyártása 5 t/év felett

2429

Ragasztók gyártása 5 t/év felett

2430

Vegyi szálak gyártása

2510

Gumitermékek gyártása 1000 t/év felett

2520

Műanyag termékek gyártása 1000 t/év felett

2610

Üveg és üvegtermékek gyártása

2620

Nem építési célú kerámiatermékek gyártása 5000 t/év termék felett

2631

Építési célú kerámiatermékek gyártása 10 000 t/év

87



felett 2632

Tégla- és cserépgyártás 10 000 t/év felett

2640

Tűzálló kerámiatermékek gyártása 20 000 t/év termék felett

2651

Cementgyártás

2652

Azbesztcement termékek gyártása

2690

Azbeszttartalmú termékek előállítása 100 t/év felett

2690

Ásványi szigetelő anyagok gyártása 1000 t/év felett

2690

Aszfaltból és hasonló anyagokból készített termékek gyártása 1000 t/év felett

2690

Üveggyapot termékek gyártása

2711

Vaskohászati alapanyaggyártás

272

Könnyű- és színesfém kohászat

273

Öntöde, vas- és acélöntödénél 40 t/nap, alumíniumés egyéb színesfémöntödénél 5 t/nap kapacitás felett

Öntöde, vas- és acélöntödénél 10-40 t/nap, alumínium- és egyéb színesfémöntödénél 2-5 t/nap kapacitás között

2852

Fémek felületkezelése (zsírtalanítás, galvanizálás) 20 000 m2/év felület kezelésétől

Fémek felületkezelése (zsírtalanítás, galvanizálás) 500-20 000 m2/év felületnagyságig

3130

Szigetelt vezeték és kábel gyártása 10 000 t/év felett

3140

Akkumulátorgyártás 1500 db/nap felett

3150

Fényforrás- és világítóberendezés-gyártás

3210

Nyomtatott áramkör 10 em2/év előállítása felett

3410

Közúti gépjárműgyártás

3420

Járműkarosszéria- és pótkocsigyártás

3511

Hajógyártás legalább hajótestek vagy nagyjavításával

3520

Vasúti járműgyártás

37

Hulladékok hasznosítása (nyersanyag kinyerése

Mészgyártás 5000 t/év felett

Akkumulátorgyártás 1500 db/nap alatt

Nyomtatott áramkör 2-10 em2/év előállítása között

20 m, fémből készült szekciók gyártásával,

88



hulladékokból) 100 t/év felett 4010

Regionális villamos távvezeték rendszer 120 kV-tól, beleértve a transzformátor állomásokat

4010

Atomerőmű

4010

Hőerőmű: 150 MW termikus teljesítmény felett szilárd, - folyékony tüzelőanyag esetén, 250 MW termikus teljesítmény felett gáznemű - tüzelőanyag esetén

4010

Hőerőmű: 50-150 MW termikus teljesítmény között - szilárd, folyékony tüzelőanyag esetén 50-250 MW termikus teljesítmény között - gáznemű tüzelőanyag esetén Vízerőmű 20 MW villamos teljesítmény felett

4010

Távfűtőmű: 150 MW hőteljesítmény felett szilárd, folyékony - tüzelőanyag esetén, 250 MW hőteljesítmény felett gáznemű - tüzelőanyag esetén

4020

Regionális földgáz elosztó vezetékrendszer 40 barra tervezett üzemi nyomástól

4100

Víztermelés, -kezelés és -elosztás 5000 m3/nap felett

Víztermelés, -kezelés és -elosztás 5000 m3/nap kapacitásig

4100

-

Víztározás - 700 ezer m3 befogadóképességtől vagy 2 m-es gátmagasságtól

4520

Mélyépítő-ipari tevékenység során hulladékok kezelése 100 t/év felett

5021 5029

-

keletkező

Közúti gépjárműjavító telep 50 db egy időben javítható járműtől

5041

6010

Távfűtőmű: 50-150 MW hőteljesítmény között szilárd, - folyékony tüzelőanyag esetén 50-250 MW hőteljesítmény között gáznemű - tüzelőanyag esetén

Gépjármű-üzemanyag nagykereskedelem

Vasúti szállítás, vasúti igazgatóságonként

602

Közúti és egyéb szárazföldi szállítás 1200 t teherszállítási kapacitás felett, illetve taxi (6025) kivételével

612

Kikötő, hajórakodó 500 et/év árukapacitás fölött; és vízi áruszállítás 500 et/év kapacitás fölött

62

Légi szállítás - azon szervezeteknél, ahol 15-nél több motoros légi járművet tartanak üzemben, saját üzemanyag kiszolgálással és műszaki karbantartással

631

Közlekedési pályák üzemeltetése 50 ezer vagy ennél nagyobb lélekszámú település esetén

6314

Repülőterek üzemeltetése, légiforgalmi szolgáltatás napi 80 motoros légi jármű által

89



teljesített műveletszámtól 6320

Vasúti gépjárműjavító befogadott járműtől

telep

30

egy

időben

7310

Kutató vagy oktató atomreaktor 1 kW folyamatos hőteljesítménytől

7494

Fotóüzem 15 000 m2/év fotófilm előhívástól, vagy 50 000 m2/év papírkópia készítésétől

851

9011

Kórházak, klinikák 400 ágy felett. Gyógyszer nagykereskedelem gyógyszer kicsomagolás és/vagy szétmérés esetén

Szennyvíztisztító telep 5000 m3/nap szennyvíz tisztításától, kommunális szennyvíztisztító telep 10 000 m3/nap szennyvíz tisztításától

Szennyvíztisztító telep 5000 m3/nap kapacitás alatt, kommunális szennyvíztisztító telep 10 000 m3/nap alatt

9011

Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100 t/év szárazanyagtól

9012

Települési folyékony hulladékok szállítása 2000 m3/hó szállítási teljesítmény fölött

9012

Szennyvízleürítő és ürítő kezelő telep 100 m3/nap kapacitástól

9021

Települési szilárd hulladékok szállítása 2000 lakosnál nagyobb begyűjtési teljesítmény esetén

9021

Települési szilárdhulladék-lerakó 20 000 m3/év kapacitás felett

9021

Települési és nem veszélyes termelési hulladékot égető mű

9022

Veszélyes hulladékok kezelése 100 t/év felett

9022

Veszélyes hulladékot égető mű

9022

Veszélyes hulladék égetése nem erre specializált berendezésben, 100 kg/üzemóra veszélyes hulladék égetésétől

9022

Veszélyes hulladék tárolók

9022

Veszélyes hulladék lerakótelep

9029

Önállóan létesített radioaktív hulladék kezelő- és tárolótelep

9301

Mosás és vegytisztítás 1000 t/év felett

Települési szilárdhulladék-lerakó 20 000 m3/év alatt

Veszélyes hulladékok mennyiségig

kezelése

100

t/év

Mosás és vegytisztítás 1000-10 000 t/év között

90



"A" típusú izotóplaboratórium

5.4 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (8) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Környezetvédelmi megbízottként (a továbbiakban: megbízott) alkalmazható az a személy, aki a) megfelel az e rendeletben meghatározott képesítési előírásoknak; b) büntetlen előéletű; továbbá c) nem esik a Kt. 108. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kizáró rendelkezés hatálya alá. 2. § A megbízott képesítési feltétele: a) a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete A) csoportba sorolt tevékenységek esetén - környezetmérnöki képesítés; vagy - felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és felsőfokú környezetvédelmi képesítés; vagy - felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és 3 év környezetvédelem területén szerzett gyakorlat; b) az a) pontban foglaltakon túlmenően az R. 2. §-a szerinti környezethasználók esetén a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelettel kihirdetett Országos Képzési Jegyzék szerint (35 9 9129 14 1 0 01 számú) veszélyes áru ügykezelői képesítés; c) az R. melléklete B) csoportba sorolt tevékenységek esetén legalább - középfokú végzettség és középfokú környezetvédelmi képesítés; vagy - középfokú végzettség és alapfokú környezetvédelmi képesítés és 3 év környezetvédelmi gyakorlat. 3. § A 2. § a)-b) pontjában meghatározott képesítési előírást - ha a foglalkoztatása munkaviszony keretében történik - e rendelet hatálybalépését követő 3 év elteltével kell érvényesíteni, illetőleg ez esetben a képesítési előírás nem követelhető meg, ha a megbízottnak a nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél kevesebb idő van hátra.

91



4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

5.5 8/2000. (V.18.) KöM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltétekeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a) pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „ - hulladékgazdálkodási technológus (OKJ-szám: 55 5470 01) képesítés; vagy - környezet és hidrotechnológus (OKJ szám: 54 5470 01) képesítés;” (2) Az R. 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megbízott képesítési feltétele: ) „b) az a) pontban foglaltakon túlmenõen az R. 2. §-a szerinti környezethasználók esetén a 7/1993. (XII.30.) MüM rendelettel kihirdette Országos Képzési Jegyzék szerinti (52 5482 03 számú) veszélyes áru/ADR ügyintézõ képesítés;” (3) Az R. 2. § c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ( A megbízott képesítési feltétele: ) „c) az R.mellékletében a B) csoport sorolt tevékenységek esetén legalább az alább felsorolt középfokú környezetvédelmi képesítések valamelyike: − − − − − − − − −

környezetvédelmi szakelõadó (OKJ-szám: 53 5470 03), hulladékkezelõ technikus (OKJ-szám: 52 5470 01), környezetvédelmi méréstechnikus (OKJ-szám: 52 5470 02), környezetvédelmi technikus (szakmacsoport szerint) (OKJ-szám: 52 5470 04), települési környezetvédelmi technikus (OKJ-szám: 52 5470 05), természetvédelmi technikus (OKJ-szám: 52 5470 06), környezet- és vízgazdálkodási technikus (OKJ-szám: 52 5842 01), víz- és szennyvíztechnológus (OKJ-szám: 52 5842 02), közlekedésépítõ, környezetvédõ technikus (OKJ-szám: 52 5832 03),

valamint az 1993 előtt iskolarendszerű képzésen kívül szerzett, államilag elismert kiegészítő környezetvédelmi szakképesítés [középfokú környezetvédelmi szaktanfolyam a 10/1984. (VIII. 8.) IpM rendelet alapján], továbbá az 1997. december 31-ig megszerzett környezeti asszisztens (OKJ-szám: 52 5470 03) képesítés. A kiegészítő környezetvédelmi szakképesítés és a környezeti asszisztens képesítés 2005. július 31-ig fogadható el, kivéve, ha a megbízottak a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig ezen időponttól 3 évnél kevesebb idő van hátra.” 92



2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

6 Elhelyezkedési lehetőségek a környezet- és természetvédelem szakterületén A környezetvédelmi szakképzésben – középfokon és felsőfokon egyaránt – egyre inkább tisztább profilú képzésekről beszélünk. Az egyes szakképesítéseket megszerző szakemberek méltán reménykedhetnének abban, hogy sokezer tanórás képzéseiket követően megnyugtató egzisztenciát biztosító álláshelyhez juthatnak. Sajnos ez a várakozás a leggyakrabban nem igazolódott. A képzések beindulása 1993-ban történt középfokon, s a posztgraduális felsőfokú képzéseket követően a nappali felsőfokú oktatásban is inkább az 1990-es évektől kezdődően kezdték meg a képzést a különböző környezet- és természetvédelmi szakok és szakpárok. A felfokozott várakozásokat támasztotta alá az 1995. évi LIII. törvény 108.§-a, amely a környezetvédelmi megbízott kötelező alkalmazását helyezte kilátásba. Egy év múlva a 93/1996.(VII.4.) Kormányrendelet „a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról”- címmel részletesen szabályozta ezt a kérdést. A Kormányrendelet nem adott támpontot arra a kérdésre nézve, hogy milyen végzettséggel lehet az előzőekben említett környezethasználatok esetében betölteni a szakmai álláshelyeket. Erre a kérdésre a 11/1996. (VII.04.) KTM rendelet „a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről” – címmel adta meg a választ. A szükséges végzettség meglehetően általános módon volt megfogalmazva még ebben a rendeletben is. Ez tette szükségessé a további pontosítást, amely a 8/2000. (05.18.) KÖM rendeletben történt meg az alábbi címen: „a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996.(VII.04.) KTM rendelet módosításáról”. Egyelőre sajnos az elhelyezkedési lehetőségek száma jóval szűkebb. Felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel jelenleg a környezetvédelmi felügyelőségeken, illetve néhány nagyobb cég, gazdálkodó szervezet környezetvédelmi csoportjánál lehet elhelyezkedni. A felsőfokú természetvédelmi végzettségű szakemberek számára a Nemzeti Park Igazgatóságok jelenthetnék az elhelyezkedési lehetőséget, ám sok esetben szívesebben alkalmaznak biológus, ökológus, erdőmérnöki vagy kertészmérnöki végzettségűeket. Még nehe-

93



zebb helyzetben vannak a középfokú környezet- és természetvédelmi szakképesítéssel rendelkező és szakmában elhelyezkedni kívánó végzősök. Számukra néhány gazdálkodó szervezetnél, illetve kisebb települési önkormányzatnál biztosítanak csak munkalehetőséget. Egyértelműen kimondható, hogy az Európai Unióba történő esetleges felvételünk idejére mindenképpen rendezni kell a környezet- és természetvédelmi végzettségű szakemberek munkalehetőségét. Remélhetőleg a fentiekben részletezett jogszabályi keretek megteremtik majd a lehetőségét a középfokú és felsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi szakemberek alkalmazhatóságának. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy vélem, ez csak akkor oldható meg megnyugtató módon, ha a Környezetvédelmi Minisztérium, esetleg a regionális hatáskörű környezetvédelmi felügyelőségek kötelező ellenőrzési jogkört kapnak a fenti jogszabályok betartásáról.

7 Összegzés (Dr. Lükő István) 7.1 Elemzések, összevetések Feltáró vizsgálataink során már megtörténtek az elemzések és összevetések. Ilyen pl. a törvényi háttér és a szakember alkalmazás közötti kapcsolat. Egészen pontosan: Megállapítottuk, hogy az elmúlt tíz év alatt született rendeletek közül a legutolsó, a 8/2000 (V.18) KÖM rendeleteket ad konkrét információt a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételekről. Nyomon követtük a törvényi rendelkezések „genézisét”, amelyből a fokozatos „pontosítás” derül ki, vagyis az általános jogszabályi feltételektől a konkrét alkalmazási terület és a hozzá kapcsolható középfokú

és/vagy felsőfokú

szakképesítések összevetéséig terjed a skála. Ha a törvényi szabályozás által felsorolt területeket és a hozzájuk rendelt képesítéseket összevetjük a 187 fő középiskolás válaszaival, akkor érzékelhetjük a problémát (I. kérdőív 13. kérdés). A legtöbben ugyanis a cégeknél szeretnének elhelyezkedni (77 fő válaszolt), utána 59 fővel a Környezetvédelmi Felügyelőségeket választók következnek, harmadikként pedig az Önkormányzatok (53 fő).

94



Vegyük gyorsan elő a II. kérdőívet és nézzük meg a cégek létszámadatait. A vizsgálatban résztvevő 10 különböző méretű cégnél összesen 12.030 fő dolgozik. Ebből csak környezet és természetvédelemmel foglalkozik 61fő! Százalékban kifejezve: 0,0050706 % Végigkövethetjük az I. kérdőív válaszmegoszlásait kérdésenként. Mindkét iskolatípus, illetve fokozat választói közül a városban laknak többen (65,59 %). A szülők foglalkozásánál vegyes képet találunk. A középiskolásoknál az édesanyák döntően szellemi foglalkozásúak (55 %), a főiskolai – egyetemi válaszadóknál szintén (71 %). Az édesapák foglalkozása a középiskolásoknál 58 %-ban, míg a felsőfokúaknál 41%-ban fizikai. Fontos és hasznos adatsor a Szakmával kapcsolatos tájékozottság. Ha a két iskolafokozatot összevetjük, akkor a következőket kapjuk: Középiskolások 1. Közepesen 2. Kismértékben 3. Nagymértékben

49 % 23 % 18 %

Felsőoktatási hallgatók Közepesen 46 % Kismértékben 23 % Nagymértékben 33 %

Ha a 12. kérdésre adott válaszokat nézzük, illetve vetjük össze, akkor a következőket kapjuk: (Honnan szerezte az információt?) Középiskolások 1. Tájékoztató füzetből 2. Ismerősöktől, rokonoktól 3. Pedagógusoktól 4. Médiákból

Felsőoktatási hallgatók Tájékoztató füzetből Médiákból Ismerősöktől Szakleírásokból

Folytathatjuk az I. kérdőív összevetését a 15. kérdéssel. (Tanulmányai alatt szerzett tapasztalatok összevetése a pályaválasztás szakmaképével.) Középiskolások 1. Részben eltér 2. Megegyezik az elképzeléssel 3. Nagymértékben eltérő

Felsőoktatási hallgatók 64% Részben eltér 53% 23% Megegyezik az elképzeléssel 38 % 13% Nagymértékben eltérő 9%

Ugyanis a kérdés jelentős szórást mutat a középiskolákon belül. Arra a kérdésre, hogy ..van-e a családban környezetvédelemben képesített? a következőket válaszolták.

Középiskolások Igen 6 % Nem 94 %

Felsőoktatási hallgatók Igen 11 % Nem 89 %

Rendkívül gazdag információkban a 9. kérdésre adott válasz, mert a pályaválasztási motivációk rangsora nagyon sokféle relációban ragadható meg. Az összesítő táblázatokban, az iskolánkénti táblázatokban más–más motivációs rangsort találunk. Az összesítőben

95



(középiskolások) pl.: a szülők szerepét 58-an az első helyre, a pedagógusok szerepét a legtöbben (45) csak a 6. helyre sorolták. Feltűnően magas a Szakma szerepére adott válaszok száma, mert 98-an jelölték az 1. motivációs helyre. Ha ugyanezt a kérdést a főiskolásoknál nézzük, akkor azt látjuk, hogy az első helyen maga a Szakma, 2. helyen a szülők, 3. helyen a Szakmában dolgozók szerepe került megjelölésre. A különbségek részben a korkülönbséggel, a pályaválasztás életkori, szervezetrendszeri, információs hozzáférési stb. hátterével is magyarázhatók. Tulajdonképpen az elhivatottságot, a szakma iránti küldetését akartuk lemérni a 14. kérdésben, amikor azt kérdeztük, hogy mennyire tartja fontosnak választott szakját, szakmáját a társadalom szempontjából. A következő összehasonlítást tehetjük a válaszmegoszlás alapján: Középiskolásoknál 1. Nagyon fontos 57 % 2. Fontos 36 % 3. Kevésbé fontos 1,6 %

Főiskolai hallgatóknál Nagyon fontos 72 % Fontos 33 % Kevésbé fontos 2%

Számunkra érdekes is és ugyanakkor mély elemzést kívánóak voltak a 15. kérdésre adott válaszok (azon kívül, amit az előzőekben már leírtuk), mert egyfelől az összesített adatokból megtudhattuk ; -22 % -nak megegyezett az elképzelésével a tanulmányai alatt szerzett tapasztalat -Részben eltérőt tapasztaltak a legtöbben (63%) -Örvendetes, hogy mindössze 12,7 % -uk válaszolta a „nagymértékben eltérő” jelzőt. Másfelől az egyes iskolák között elég nagy szórást mutatott e fenti átlagon belül. A konkrét iskoláknál ezt meg lehet nézni. Nem tudjuk az okokat, ugyanakkor nem mehetünk bele vélt, vagy előítéletes megközelítésekbe. Talán a legizgalmasabb válaszsort a II. Kérdőív válaszai adják, amelyből a fogadók, a felhasználók valós igényeire, helyzetére tekinthetünk. Az ötféle típusú szervezet közül az előzőekben a cégeknél alkalmazott 61 főre hivatkoztunk az összes alkalmazotthoz viszonyítva. Most több kérdésre, illetve többféle válaszadó szervezetre tekintünk. 3. Kérdés

Teljes létszám

Csak körny. és term véd.-el foglalkozik

Körny. véd.Felügy.

536

433

Nemzeti Parkoknál

344

281

Önkormányzatoknál

1135

18 (11 Önkormányzat válaszolt)

Pedagógiai Int.-nél

126

0

96



9.3. Kérdés

Hány főt tudnak öt éven belül alkalmazni?

Cégeknél

16 főt

Körny. vé. Felügy.

15 főt

Nemzeti Parkoknál

22 főt

Önkormányzatoknál

5 főt

Pedagógiai Int.nél

0 főt

További elemzést végeztünk pl. a 10. kérdés válaszaiból 10. Kérdés

Hogyan látják a környezetvédelmi szakmák struktúráját? Sok szakma van az OKJ-ban

Megfelelő

Kevés

Cégek

0

4

0

Körny. véd. felügy.

1

2

1

Nemzeti Parkok

0

2

0

Önkormányzatok

2

6

0

Pedagógiai Intézetek

0

2

0

Harmadik kérdőívünk elemzése azért problematikus, mert a főiskolai és a középiskolai válaszokat együttesen összesítették, így a válaszok eredete nem azonosítható. Ezért megengedhető az a nagyvonalúság, amellyel az elemzést úgy intézzük el, hogy a „táblázatok, és a diagrammok önmagukért beszélnek. Röviden is megfogalmazhatjuk a hipotéziseinkre adott válaszokat a következőképpen: 1, A jogszabályok nem elég világosak, és „kezelhetők” a szakmában elhelyezkedni, vagy még előtte a tanulni kívánók számára, mert nem teszik nyilvánvalóvá, hogy hová (milyen szakterületre) milyen szakképzettségű (kvalifikációs szintű) környezeti szakembert kell alkalmazni. 2, A fogadó oldal „kínálata”, - legalábbis a vizsgálati minta alapján - nem nagy lehetőséget kínál a végzetteknek. Nem hajtják végre a jogszabályokat elsősorban anyagi okokra hivatkozva. 3, Viszonylag ”igazolódott” a 3. hipotézisünk az elhivatottsággal kapcsolatban. 4, Csak részben igazolta a vizsgálat azt a feltevésünket, hogy a szakma választásakor jól tájékozottak a jelentkezők.

97



7.2 Hogyan tovább? Javaslatok helyett Egy ilyen nagyobb területet átfogó vizsgálat után mindig maradhat bennünk kérdés, kétely, továbbgondolásra alkalmas gondolat. Ebben az esetben azt gondoltuk, hogy az együttgondolkodás a kinyomtatott könyv alapján a legkülönbözőbb műhelyekben és formában történhetne. Tehát nem a vizsgálatot, a kutatást lezáró tanulmányban adunk recepteket, teszünk javaslatokat, hanem gondolatokat, kérdéseket fogalmazunk meg. Miről lenne érdemes gondolkodni? -

Szükséges-e egy „tripartit elvű” információ, illetve véleménycsere erről az anyagról?

-

Tovább kell-e „finomítani” ezt a hármas szereplőjű vizsgálatot, vagy sem?

-

Mennyiben jogszabályok kérdése a jobb alkalmazási feltétel?

-

Elegendő-e a képző helyek száma

-

-

a, középfokon?

-

b, felsőfokon?

Hogyan lehet ezen tanulmányon, illetve a megbeszélésén kívül a képzésben érintettek információcseréjét, „egymásra találását” fokozni, illetve biztosítani? -

Mit tartanak fontosnak ?

-

-

A szakok számát

-

A szakmákról az információt (pályatükröt)

-

A valós környezeti állapot megismerését

-

A kormányzati munka hatékonyságának növelését

A generalista, vagy a specialista szakember képzését kellene megvalósítanunk?

-Mennyire

tartják

fontosnak

a

képzés

tartalmát,

és

a

fenntartható

fejlődés

elvének/elméletének az oktatását? Amint látjuk, ezek a hogyan tovább kérdésre adott válasz helyetti kérdések megfogalmazása máris egy újabb kutatás kérdőívét képezik. Zárógondolatunk nem lehet más, mint még egyszer megköszönni a kutatásban résztvevő, a feldolgozást, a nyomtatást végzők, valamint valamennyi kérdőívet kitöltő hallgatók/tanulók és tanárok/oktatók fáradozásait. Külön

köszönjük

a

Környezetvédelmi

Minisztérium

és

Háttérintézménye,

a

Környezetgazdálkodási Intézet munkatársainak a segítségét. Így Dr. Száraz Péter

98



minisztériumi osztályvezetőnek, Hegedűs Tünde Szakképzési szakreferensnek, a KÖM-ből, Dr. Huber Miklós Igazgatónak, Ballon István Irodavezetőnek, és Miskolczi Máriának a KGINevelési-Fejlesztési

és

Tájékoztatási

Intézetéből.

Szintén

nagyon

köszönjük

a

Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatását, amelyet a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézettől kaptunk. Ez tette lehetővé, hogy Zárótanulmányunkat többszáz példányban kiadhassuk. Nem utolsó sorban hálásan köszönjük a témát elfogadó és a kutatást támogató OTKA Bizottság segítségét, hogy három évig tartó kutatómunkánkhoz hatszázezer forintot biztosított. Sopron, 2000. november 15.

Dr. Lükő István Tanszékvezető egyetemi docens Kutatásvezető

99

8 Mellékletek Melléklet: Környezetgazdálkodási Intézet szervezeti felépítése

Főigazgató Főigazgató-helyettes

Ellenőrzés

Központi Igazgatás

Függetlenített belső ellenőrzés Minőségbiztosítási ellenőrzés

Főigazgatói Titkárság Központi Iratkezelés Szaktanácsadói iroda, benne főtanácsadók - Központi munkavédelmi felelős -Tűzvédelmi felelős - Jogi Kodifikáció

Természetvédelmi Intézet Élővilágvédelmi Iroda Ökoturisztikai Iroda Tájhasználati Iroda

Nevelési, Fejlesztési és Tájékoztatási Intézet Tájékoztatási Szolgálat Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakkönyvtár - KöK Közönségszolgálati Iroda - Környezetvédelmi Klub Oktatási és Továbbképzési Központ Informatikai Iroda Innovációs Iroda Technológiai Iroda

EU Integrációs Iroda

Környezetvédelmi Intézet Környezeti Elemek Szakértői Irodája Mérési Iroda (Labor) Referencia Laboratórium Környezetállapot-felmérési Iroda Hatósági Szakvéleményeket Koordináló Iroda

Gazdasági Igazgatóság Pénzügyi és Számviteli Osztály Munkaügyi Osztály Műszaki Osztály

Melléklet: Környezetvédelmi szakképzés középiskolái 1999-2000. tanév K = kísérleti képzés V = világbanki Létszámadatok évfolyamonként Intézmény

Cím telefon, fax

Igazgató, szakmai csoportvezető

Dráva Völgye Középiskola

7570 Barcs, Latinka S. utca 13. Tel/fax: 82/462-61 I 8601 Siófok, Bakony utca 2. Tel/fax: 84/310-857 7030 Paks, Dózsa Gy. úl 96. Te1:75/311-022 Fax: 75/314-282 1204 Budapest, Török F. utca 89. Tel/fax: 1/283-0624 4024 Debrecen, Csapó utca 29-35. Tel: 52/417-270 Fax: 52/417-810 5001 Szolnok, Baross út 2. Tel: 56/420-010 Fax: 56/371-402 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 39 Tel: 32/353-692 Fax: 32/353-048 3520 Miskolc, Bólyai F. utca 10. Tel: 46/370-130 Fax:46/370-087 9700 SzombathelyOlad Ernuszt K. utca 1. Tel/fax: 94/312-885 8200 Veszprém Iskola utca 4. Tel: 88/420-466 Fax: 88/424-809

ig: Horváth Ferenc szv: Kuzma László

Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakközépiskola Energetikai Szakképzési Intézet Eötvös Szakközépiskola

Loránd

Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Középiskola és Kollégium Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép-és Szakképző Iskola Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Gábor Szakközépiskola

Áron

Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Ipari Szakközépiskola és Gimnázium

Általános iskolára épülő képzés 9.

10.

11.

12.

35

33

20

28

ig: Kudomrák Ferenc 21 szv: Sipos Gyula

10

ig: Dr. Gálos István szv: Csercsicsné Illyés Ágnes

15

16

13. 16

11

14

17

11

Érettségire épülő képzés 13. 14.

Jelleg/szakképesítés

Megjegyzés

OKJ/ 52 5470 04 OKJ/ vízgazdálkodási 52 5842 01 OKJ/ 52 5470 05 K/települési kv tech OKJ/ 52 5470 04 KOF ??? 1697/1992 műszaki kv tech

ig: Kucsák Béla szv: Fülöp Gyula

11

ig: Dr. Cs. Nagy Gábor szv: Dr. Forgács József

38

26

32

32

19

OKJ/52 5470 02

ig: Hegedűs János 37 szv: Urbanovszky István

55

48

46

26

V/OKJ/ 52 5470 04

ig: Király Gyuláné szv: Bocsok Józsefné

12 12

19

20

13

ig: Dr. Dutkó Lajosné szv: Lukács Lászlóné

36

27

29

35

24

OKJ/ 52 5470 06 OKJ/ 52 5470 05 OKJ/ 52 5470 06 OKJ/ 52 5470 05 V/OKJ/ 52 5470 04 energetikus

ig: Beer László szv: Takács Zoltán

27

27

32

28

27

V/OKJ/ 52 5470 04

mezőgazdasági

ig: Sándor László szv: Pulai Istvánné

47

21

31

25

19

V/OKJ/ 52 5470 04

vegyipari

27

14 14

14

8

OKJ/ 52 5470 04 OKJ/ gépész 52 5470 04 gépész

vízgazdálkodási

Irinyi János Szakközépiskola Gimnázium

Vegyipari 1097 Budapest Gyáli és út 25/a. Tel:1/2803840 Fax: 1/357-3104 Izsó Miklós Gimnázium és 3780 Edelény Szakképző Iskola Borsodi utca 34 Tel/fax: 48/341-336. Karacs Ferene Gimnázium, 4150 Püspökladány, Szakközépiskola, Szakiskola Gagarin utca 2. és Kollégium Tel: 54/451-170, 451193 Fax: 54/451-102 Kinizsi Pál Élelmiszeripari 7400 Kaposvár, Fő Szakképző Iskola és utca 2. Gimnázium Tel: 82/312-177 Fax: 82/422-975 Kós Károly Építőipari 3527 Miskolc, Szakközépiskola Latabár E. utca 1. Tel: 46/353-022 Fax: 46/412-337 Nagyváthy János 8360 Keszthely Mezőgazdasági és Tapolcai út 1/c. Tel: Egészségügyi 83/312-958 Fax: Szakközépiskola 83/31-140 Petrik Lajos Vegyipari, 1146 Budapest, Környezetvédelmi és Thököly út 48-54. Tel: Informatikai 1/343-3609 Fax: Szakközépiskola 1/343-6036 Péch Anral Műszaki 280o Tatabánya Szakközépiskola és Széchenyi I. út 20. Gimnázium Tel: 34/324-015 Fax: 34/324-567 Szent-Györgyi Albert 9026 Győr, Bácsai út Gimnázium és 55. Szakközépiskola Tel: 96/332-855 Fax: 96/332-573 Szent László Általános 6500 Baja, Katona 1. Művelődési Központ utca 3. Te1:79/324Szakközépiskolája 644 Fax: 79/321-782 Szent László Gimnázium és 1102 Budapest Szakközépiskola Körösi Cs. S. út 28. Tel: 1/262-3599 Fax: 1/260-2264 Toldi Miklós Élelmiszeripari 2750 Nagykőrös Középiskola Ceglédi út 24. Tel: 53/351-922 Fax: 53/351-599

ig: Dr. Balla Pálné 35 szv: Milusné Illés Erzsébet

26

ig: Kardos Sándor szv: Moldoványi László

14

ig: Lengyelné Mária szv: Varga Antal

24

27

21

V/OKJ OKJ/52 5470 OS

25

OKJ/ 52 5470 06 53 5470 03 ?? 52 7872 01 ?? kv alapozó/OKJ

Tóth x

ig: Szőke Attila 27 szv: Körmendi Sándorné

27

20

32

ig: Székely András szv: Thodory Csaba

36

34

32

26

ig: Dr. Tólh László szv: Pintér Józsefné

37

I5

23

ig: Szabó Lászlóné szv: Bertalan Zsolt

28

34

24

ig: Horváth József szv: Zsólyomi Zoltánné

34

30

28

ig: Bognár Zsuzsanna szv: Görözdi Attila

72

57

51

50

ig: Tarján Levente 17 szv: Fekete-Kovács Győző ig: Sárkány Péter 31 szv: Orbán Gábor

26

26

34

33

25

34

ig: Kiss Imre szv: Monoki Istvánné

18

29

26

35 23

31

élelmiszeripari

OKJ/ 52 5470 04

vízgazdálkodási

kv alapozó/OKJ OKJ/ 52 5470 04 mezőgazdasági

24 11

V OKJ/ 52 5470 04

32

38

V/OKJ OKJ/ 52 5470 04

vegyipari

16

21

V/OKJ OKJ/ 52 5470 04

geológus

23

V/OKJ/ 52 5470 04

vízgazdálkodási

19

V/OKJ/ 52 5470 04

vízgazdálkodási

V

???

15

V/OKJ/ 52 5470 04 élelmiszeripari V/OKJ/ 52 5470 04 élelmiszeripari

Török János Mezőgazdasági 2700 Cegléd és Egészségügyi Széchenyi út 16. Tel: Szakközépiskola 53/3l0-945 Fax: 53/310-759 Vásárhelyi Pál Építőipari, 4400 Nyíregyháza Vasvári P. utca 16. Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola TeI: 42/437-024 Fax: 42/430-315 Zsigmond téri Gimnázium, 1023 Budapest, Műszaki Szakközépiskola és Lajos utca 1-5. Szakmunkásképző Tel: 1/335-0908 Fax: 1/335-2290 Zsigmondy Vilmos és 8800 Nagykanizsa Winkler Lajos Műszaki Sugár utca 13. Középiskola Tel/fax: 93/314-385 Apponyi Sándor Szakképző lskola és Kollégium Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola Eötvös József Gimnázium és lpari Szakközépiskola Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet Mohácsi Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Középiskola és Szakmunkásképző Intézet Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola

ig: Vámosi Nándorné szv: Kovács Zsigmond

35

23

ig: Varga János szv: Birkó Sándor

37

32

30

36

21

40

24

22

28

ig: Zubonyai Gáborné szv: Sommer Lásztóné

ig: Balogh András szv: Bíró Sándor kv munkaköz vez: Antalics Dezső 7184 Lengyel, Patőfi ig: Dr. Tóth György utca 5. szv: Tóth Zsuzsanna Tel: 74/482-274 Fax: 74-482-375 2500 Esztergom mb. ig: Szontagh Mindszenty tér 7. Katalin Tel/fex: 33/412-788 szv: 2330 Dunahareszti ig: Tolnai Zoltán Baktay E. tér 1. szv: Molnár Sándor Tel/fax: 24/370-324 6640 Csongrád ig: Csiszér József Szentesi út 21a. szv: Vass Tamás Tel/fax: 63/482-135 3580 Tiszaújváros ig: Vanyó István Munkácsy M. út 13. szv: Dr. Szentirmai Tel/fax:49/341-881 Károly 6000 Kecskemét ig: Dr. Tiba István szv: Szent Imre utca 9. Kocsis Pál igh. Tel: 76/487-211 Fax: 761328-603 5700 Gyula, Eötvös ig: Dr. Daka István szv: utca 14. Sarkadiné Szilágyi Tel: 66/463-153 Ilona Fax: 66/463-726 7621 Pécs ig: Durucz István Vörösmarty utca 4. igh: Ronczyk Tibor Tel: 72/310-866 szv: Ferenez László Fax: 72/326-133

Porpáczy Aladár Kertészeti, 9430 Fertőd, Bartók ig: Turi Lajos Magyar-Osztrák Vállalkozási B. utca 2. szv: Fűlöp Istvánné Ügyintézőképző Középiskola Tel-fax: 99/370-918

OKJ/ 52 5470 04

16

V/OKJ/ 52 5470 04 vízgazdálkodási OKJ/ 52 5470 04 vízgazdálkodási

18+18 10 I8

OKJ/ 52 5470 02 vagy 52 5470 01 OKJ/ 52 5470 02 OKJ/ 52 5470 01 OKJI 52 5470 04 vegyipari

27 14

19

35

31

17

21

23

25

22

20

28

35

6?

7

6

13

37

28

28

OKJ/ 52 5470 04 mezőgazdasági ??? V

17 8

12

mezőgazdasági

8

25

OKJ/ 52 5842 01 K/ környezetvédő vízügyi technikus OKJ/környezetvéde lmi technikus K/ környezetvédelmi technikus OKJ/ 52 5470 04 OKJ/ 52 5470 04

???

??? mezőgazdasági ??? vízgazdálkodási mezőgazdasági

OKJ/ ??? mezőgazdasági kv szaktechnikus 29

21

27

OKJ/ vegyész ??? környezetvédő technikus ??? (levelező) OKJ/vegyipari környezetvédelmi technikus 810500 ??? környezetvédelmi technikum

Széchenyi Gimnázium Szakközépiskola

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola

36 és 6723 Szeged, Felső ig: Eitler József Tisza part 25. szv: Kovácsné Jenovai Judit Tel:62/425-447 Fax: 62/423-246

Műszaki 5601 Békéscsaba ig: Török Árpád Deák utca 6. Tel: 66/321-145 Fax: 66/323-737

hulladékkezelő technikus

52 5470 01

környezetvédelmi méréstechnikus

52 5470 02

környezetvédelmi (szak)technikus

52 5470 04

telep0lési környezetvédelmi technikus

52 5470 05

természetvédelmi technikus

52 5470 06

környezetvédelmi szakelőadó

53 5470 02

barlangi idegenvezető

52 7872 01

környezet- és vízgazdálkodási technikus

52 5842 01

36

18

29

24

OKJ/ 52 5842 01

26

V OKJ/ 52 5842 01

???

Melléklet: A Felsőfokú Környezeti Szakképzés intézményei: A felsőoktatási intézményekben elnyerhető környezetvédelmi szakképesítés Intézmény neve Államigazgatási Főiskola, Budapest Bánki Donát Műszaki Főiskola, Budapest Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyiregyháza Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE), Gazdálkodástudományi Kar Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Budapest Épitőmérnöki Kar Vegyészmérnöki Kar Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Viz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, Szarvas Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Természettudományi Kar Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő Mezőgazdaságtudományi Kar, Gödöllő Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr

Graduális képzés

biológia-környezetvédelmi szakos tanár biológia-környezetvédelmi szakos tanár közgazdász-gazdálkodási szakon főszakirányon és környezeti menedzsment mellékszakirányon

okl. agrármérnök és a szakirány megnevezése környezetgazdálkodási agrármérnök

környezetvédelem szakos tanár biológia-környezetvédelmi tanár környezetgazdálkodási agrármérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök agrármérnök (környezetgazdálkodási) mezőgazdasági gépészmérnök (környezetgazdálkodási szakirány) mezőgazdasági mérnök (környezetgazdálkodási szakirány)

Posztgraduális képzés környezetvédelmi-szakigazgatás szervező műszaki környezeti szakmérnök környezetvédelmi szakos tanár környezeti menedzser szakközgazdász környezetvédelmi szakmérnök környezetvédelmi szakmérnök okl. környezetvédelmi-környezetgazdálkodási szakmérnök mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakmérnök humánökológus okl. mikrobiológus környezetvédelem szakos tanár okl. környezetgazdálkodási agrárszakmérnök (szakirány pl. környezet- és természet-védelem) okl. mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök

Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyiregyháza Jannus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Bajai Kihelyezett Vizgazdálkodási Tagozat Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Miskolci Egyetem (Miskolc) Bányamérnöki Kar Pannon Agrártudományi Egyetem (Keszthely) Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) Erdőmérnöki Kar Központi oktatási egységek szakjai Széchenyi István Főiskola (Győr) Épitési- és Környezetmérnöki Kar Közlekedési- és Gépészmérnöki Kar Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki szak Tanárképző Kar Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest

agrármérnök (környezetgazdálkodási szakirány) környezetmérnök környezetmérnök

környezetvédelmi szakmérnök környezetvédelmi szakmérnök környezetvédelmi menedzser biológia-környezetvédelem szakos tanár környezetvédelem szakos tanár okl. tájépitész mérnök (szakirány feltüntetésével) okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök okl. biológus-ökológus okl. természetvédelmi ökológus okl. geográfus, (betétlap:tájvédő szakirány) okl. agro-ökológus okl. környezettan-biológia szakos tanár okl.műszeres és környezetv.anal.szakvegyész okl. környezettan-földrajz szakos tanár okl. fizika szakos tanár környezetfizika szakirány okl. környezettan-kémia szakos tanár okl. geológusmérnök (megszűnt) okl. környezetvédelmi szakmérnök okl. környezeti mérnök okl. természetvédelmi szakmérnök okl. környezetmérnök okl. környezeti mérnöktanár

okl. környezetvédelmi szakmérnök okl. természetvédelmi szakmérnök

környezetmérnök épitőmérnök (környezetvédelmi szakirány) okl. környezetmérnök okl.környezettan tanár környezetmérnök épitőmérnök (környezetvédelmi szakirány)

szaküzemmérnök (környezetvédelmi szakirány) okl. környezetvédelmi szakmérnök szaküzemmérnök (környezetvédelmi szakirány) korábban: környezetgazdálkodási szaküzemmérnök

Zárótanulmány a környezeti szakemberképzés társadalmi hátterének vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK 1

Recommend Documents