PEDAGÓGIAI PROGRAM ZALAVÁRI ÓVODA
2013.
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
TARTALOM BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE .............................................................. 3 1 ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA ........................................................................................ 4 1.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI......................................................................................... 4 1.2 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA ................................................................................................. 4 1.3 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA ........................................................ 6 2 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI ........................................................................ 7 2.1 ÓVODAI NEVLÉSÜNK CÉLJAI........................................................................................... 7 2.2 ÓVODÁNK NEVELÉSI ELVEI ............................................................................................. 7 3 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ................................................................................................. 9 3.1 GYERMEKKÉPÜNK ........................................................................................................... 9 3.2 ÓVODAKÉPÜNK ................................................................................................................ 9 4 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................................... 11 4.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM ........ 11 4.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS .......................................... 21 4.3 AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ......... 23 5 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................. 25 5.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEINK ............................................................................................. 25 5.2 TÁRGYI FELTÉTELEINK .................................................................................................. 27 5.3 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................ 27 5.4 PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAINK, A NEVELÉS – FEJLESZTÉS TERVEZÉSE ÓVODÁNKBAN ........................................................................................................................... 31 6 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 32 6.1 JÁTÉK ............................................................................................................................... 32 6.2 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE................................................................ 34 6.3 VERSELÉS, MESÉLÉS .................................................................................................... 38 6.4 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ........................................................... 40 6.5 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ............................................................. 43 6.6 MOZGÁS ........................................................................................................................... 46 6.7 MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................. 49 6.8 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .................................................. 51 7 GYERMEKVÉDELEM ............................................................................................................ 53 8 A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................... 56 9 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ............................. 59 9.1 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................... 59 9.2 KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK ..................................................................... 62 10 NEMZETISÉGI NEVELÉS ..................................................................................................... 63 11 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ................................................ 66 12 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................................................... 68 12.1 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................. 68 12.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ......................................................... 69 13 ÓVODÁNK KAPCSOLATAI ................................................................................................. 70 13.1 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA .................................................................. 70 13.2 ÓVODA – ISKOLA KAPCSOLATA............................................................................... 74 13.3 TOVÁBBI KAPCSOLATAINK ....................................................................................... 74 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 76 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................................. 77 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 78 1. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MEGVELÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK: ..................................................................................................................... 78 2. FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................. 85
1
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
BEVEZETÉS Pedagógiai Programunkat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit szem előtt tartva, az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. (XII.17.) sz. Korm. rendelet) alapján készítette óvodánk nevelőtestülete. A Program elkészítése során figyelembe vettük a helyi társadalmi környezetünk elvárásaiból felmerülő feladatokat, valamint megfogalmaztuk az óvodánkban folyó nevelőmunka eddigi eredményeire építve: - a jövőbeli céljainkat, feladatainkat, - azt a formát, amelyben óvodánk teljesíteni kívánja az Óvodai nevelés országos alapprogramját, - mindazokat az elvárásokat, amellyel szemben a fenntartó kötelezettséget vállalt, illetve megfogalmazott az óvodai nevelést illetően. Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk.
„Csináljon bármit, Ami nyitogatja szemét és eszét, Szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik. De mi tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, Eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle!”
(Varga Domonkos)
2
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE
Alapító Okirat A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 363/2012.(XII.17.) sz. Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
3
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
1 ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA 1.1
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI
Az óvoda neve : Zalavári Óvoda címe : 8392 Zalavár, Dózsa Gy. u. 61. Telefon/fax. : 83 / 354 – 018 OM azonosító : 202638 Fenntartó : Zalavár Községi Önkormányzat címe : 8392 Zalavár, Dózsa Gy. u. 1. Telefon : 83/ 354 – 001 Az óvodai csoportok száma: 2 Férőhelyek száma: 35 Az óvodai nevelés nyelve: magyar Alapító okirat száma, kelte: 42/2013. (V.30.) sz. Képviselőtestületi határozat
1.2
ÓVODÁNK BEMUTATÁSA
Óvodánk Zala megyében, a Kis-Balaton szomszédságában, Zalavár községben található, melyet természeti és történelmi kincsekben gazdag környezet, többek között a Kis-Balaton növény- és állatvilága, szigetei- köztük a kedvelt kirándulóhely, Kányavár- , a Kis-Balaton Emlékház , a Cirill-Metód Emlékoszlopok, a Szent István Emlékmű és Kápolna, a IX. századi bazilika romjai vagy a Sármellék-Zalavár repülőtér övezi. Óvoda már 1953-tól működik a településen. Az akkori épület eredetileg is óvodának épült a falu lakosainak összefogásával. Jelenlegi óvodánk az 1992-ben átalakított régi iskola épületében kapott helyet. A községünkben lakó óvodáskorú gyermekeken kívül szívesen fogadjuk az itt dolgozó, ill. a környező településeken élő, dolgozó szülők gyermekeit is. Óvodánk két óvodai csoportban tudja a kisgyermekek nevelését-fejlesztését biztosítani. Csoportszobáink alapterülete 30-30 m2. Többfunkciósak: a játékra, a különféle tevékenységekre, és az étkezésre, szolgálnak. Bútorzatuk felújított, a gyermekek méretéhez, számához megfelelő. A csoportszobák esztétikusak, egyediek, tükrözik az ott dolgozók egyéniségét. A gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak. Természetes anyagokat felhasználva rendeztük be csoportszobáinkat, ahol a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön kialakított helye van. Játékszereink mind mennyiségben, mind minőségben megfelelnek, az elhasználódott játékokat folyamatosan cseréljük.
4
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A 2006-ban hozzáépítéssel kialakított tornaszoba alapterülete 49 m2, amely a mozgásos tevékenységek végzésére, mozgásfejlesztésre és a délutáni pihenésre, illetve óvodai rendezvények tartására szolgál. Eszközökben jól felszerelt. Fejlesztési eszközeink száma jelentős, melyek minőségben is megfelelőek. Nevelő-oktatómunkánkat egyéb eszközök (TV, videó, magnós rádió, CD-lejátszó, diavetítő, projektor, írásvetítő, számítógép, laptop) segíti. A gyermekek ruháinak, cipőinek tárolására szolgáló, egymástól elkülönített öltözőpadok, fogasok, valamint a jellel ellátott, egymástól elkülönített törölköző és fogmosó-felszerelés tartók a folyosón találhatók. A két csoportnak egy közös gyermekmosdó-WC áll a rendelkezésére. Egyéb helyiségek: fejlesztő szoba az egyéni fejlesztéshez és a logopédiai foglalkozásokhoz, iroda, felnőtt öltöző - mosdó helyiség. Az óvoda udvar területe kb. 800 m2, fűvel borított, napos és árnyékos részei vannak, zöld növények veszik körül. Udvari játékaink, fejlesztő eszközeink többsége fából készült jogszabályi előírásoknak megfelelőek, folyamatosan szükséges a karbantartásuk. Az étkeztetéshez az ételt az önkormányzati főzőkonyháról kapjuk. A szállítást az önkormányzat biztosítja, az étel óvodai kiosztását a dajkák végzik. A melegítő konyha felszereltsége a HACCP előírásoknak megfelelő. Óvodai csoportjainkat vegyes életkorú gyermekek alkotják. Óvodásainkat 5 fős személyzet látja el: 3 fő óvodapedagógus és 2 fő dajka. Óvodapedagógusaink megfelelő képzettséggel, szakértelemmel, több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Szakmailag nyitottak, innovatívak, tájékozottak és alapos, elmélyült pedagógiai, pszichológiai ismereteik vannak. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését. Továbbképzési programunkban továbbra is szorgalmazott a helyi nevelési gyakorlatokhoz szükséges ismeret és tudás megszerzése, a megfelelő szakmai, módszertani kultúra gyarapítása. Dajkáink szakképzettek, több éve óvodánk dolgozói. Nevelési céljainkkal, elveinkkel teljes mértékben azonosulnak, megfelelnek a szakmában olyan általánosan elfogadott elvárásoknak, mint tolerancia, nyitottság, innovatív szemlélet, elfogadó attitűd, szeretetteljesség, következetesség stb. Mindketten aktív segítői az óvodapedagógusoknak. A nevelő-oktató munka segítése mellett ők látják el a melegítőkonyhai teendőket is. 2009-ben a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében mindkét csoportunkban bevezetésre került a Kompetencia alapú óvodai nevelés, amelyet a helyi nevelési gyakorlatunkkal összhangban alkalmazunk. Környezeti nevelőmunkánk elismeréseként óvodánk immár két alkalommal (2009ben és 2012-ben) nyerte el a megtisztelő „Zöld óvoda” címet.
5
Zalavári Óvoda
1.3
Pedagógiai Program
PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA
Cél, feladat rendszer
A nevelés keretei
Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
A tevékenységek kerete - környezeti nevelés -
Tevékenységformák -
Játék A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Munka jellegű tevékenység Tevékenységekben megvalósuló tanulás
Az óvodai élet megszervezése
Feltételrendszer Gyerekvédelem Sajátos feladatok Kapcsolatok
A fejlődés jellemzői
6
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
2 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI 2.1
ÓVODAI NEVLÉSÜNK CÉLJAI
Az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságok, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése, játékba ágyazott tevékenykedtetésen alapuló képességfejlesztés, környezeti és környezettudatosságra nevelés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás, inkluzív nevelés.
Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk céljaink elérése érdekében: - Szeretet - Biztonság - Elfogadás, tisztelet és bizalom - Erkölcsi normák - Egészséges életmód - Anyanyelvi kultúra - Tudás - Viselkedés kultúra - Rendszeretet - Esztétikai érzék - Természetvédelem-környezettudatosság - Környezetünk természeti és kulturális értékei - Hagyományaink
2.2 -
-
-
-
ÓVODÁNK NEVELÉSI ELVEI A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Alapvető követelmény a kisgyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása. A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak. A gyermekek védelme, esélyegyenlőség biztosítása, jogaik érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. Kompetencia alapú pedagógiai szemlélet. Pedagógiai programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra és a külső világ tevékeny megismerésére épít. Óvodai nevelésünk tartalma a környezetünkből származó ismeret, élmény, tapasztalat. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében.
7
Zalavári Óvoda -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Pedagógiai Program
A differenciált bánásmód, a gyermekek egyéni adottságainak, képességeinek, fejlettségi szintjének figyelembe vétele. A gyermek önmagához képest való fejlesztése. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. Gondoskodunk az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Megismertetjük óvodásainkat lakóhelyünk és szűkebb-tágabb környezetünk természeti és történelmi kincseivel, természetvédelmi értékeinkkel, néphagyományainkkal, megalapozzuk a természet szeretetének és védelmének igényét. Ápoljuk és erősítjük a nemzetiséghez tartozók identitástudatát, biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Lehetőséget biztosítunk a reális szülői igények megvalósítására. A hatékony és eredményes nevelőmunka érdekében fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. A pedagógiai etika elveit figyelembe véve biztosítjuk a szülőket a titoktartásról és tiszteletben tartjuk a családok belső szokásait, ügyeit. Óvodánk dolgozói együttműködve, egymást erősítve, kiegészítve, segítve végzik nevelő-fejlesztő munkájukat. Személyiségük, magatartásuk, tevékenységük modellt nyújt a gyermekek számára. Az óvodai nevelés kulcsszereplője az óvodapedagógus, de munkája csak a dajkák segítő közreműködésével lehet eredményes. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, valamint törekszünk szakmai ismereteink folyamatos bővítésére.
8
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
3 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
3.1
GYERMEKKÉPÜNK
Az óvodáskor az alapvető beállítódások kora. Ebben az életszakaszban minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be. Az óvodás gyermekfejlődő, egyéni, sajátos személyiség, akinek világra rácsodálkozó szeme csupa kérdés, csupa érdeklődés, amely által tájékozódó-kutató tevékenysége kerül előtérbe. Elsősorban arra figyel, ami érzelmileg megragadja, ami számára érdekes. Erre emlékszik, ez foglalkoztatja képzeletét, ezen gondolkodik. Életkori sajátosságaiból adódó nagyfokú érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára, gazdag érzelemvilágára alapozva, fontos a gyermeki cselekedtetés, élmény- és tapasztalatszereztetés, amelyek megteremtik a személyisége fejlesztésének lehetőségeit. Erre legjobb eszköz a játék, amely ennek az életszakasznak a legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége. Ha hagyjuk eleget és elmélyülten játszani, akkor fejlődése biztosított. Alapfeltétel a gyermekközpontú, befogadó, jó hangulatú, oldott légkör, kellemes közérzet megteremtése, szerető és értő figyelem, amely a gyermeket óvodába lépésének első percétől kezdve körül kell, hogy vegye. A gyermek ilyen környezetben, személyiségének tiszteletben tartása mellett, az egyenlő hozzáférés biztosításával olyan gyermekké válik, aki alapvetően vidám, kedves és kiegyensúlyozott nyitott a környezete által nyújtott információk befogadására érzelmi megnyilvánulásaikor őszinte képes saját maga és mások megbecsülésére képes a helyzeteknek megfelelő kommunikációra, együttműködésre életkorának megfelelő fejlettségű esztétikai érzékkel, önfegyelemmel, szabálytudattal ás a társadalmi normákhoz való alkalmazkodó képességgel rendelkezik korának megfelelő szinten képes az önmegismerésre, önmagáért való felelősségre, önállóságra.
3.2
ÓVODAKÉPÜNK
A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását.
9
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Nyitottak vagyunk: - a szülők felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl a Szülői Szervezet működtetésével, - a szakmai szolgáltató szervezetek felé, amelyek nevelő-fejlesztő munkánkban segítséget nyújtanak óvodánknak, - az integrált nevelés biztosítására, - a nevelés-fejlesztés változásaira, társadalmi környezetünk kihívásaira. Az óvodánk dolgozói, az óvodapedagógusok és a dajkák is megtalálják az óvodások fejlesztésének szépségét, egyediségét, valóra tudják váltani emberi és pedagógiai törekvéseiket, valamint átlátják a nevelés távlati céljait is. Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembevevő óvodai nevelőmunkát végez. Azt a lehetőséget választottuk, hogy saját Pedagógiai Programot írunk, melyben részletesen kifejtjük konkrét nevelési elképzeléseinket. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg: - óvó – védő, - szociális, - nevelő és személyiségfejlesztő funkciók. Óvodánkban sok szeretettel, barátságos légkörben, életkoronként differenciáltan, az egyéni testi-lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat. Kiemelt figyelmet fordítunk a külső világ tevékeny megismerésére, megismertetésére, az egészséges életmód szokásainak megalapozására. Mindennapjainkat igyekszünk változatos élmények biztosításával megszervezni. Ünnepeink során gyermekeinket megismertetjük néphagyományaink szépségeivel. Célunk, hogy minden szülővel elfogadtassuk nevelési értékeinket: egyéni bánásmód, tolerancia, erkölcsi normák, szeretet, biztonság. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A migráns és a nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integrációját. Óvodánkban a nevelés-fejlesztés rugalmasan alkalmazkodik partnereink igényeihez. Ezen belül elsősorban a szülői, gyermeki, a fenntartói igényekhez. Igényeljük, hogy közvetlen partnereink véleménynyilvánítással segítsék nevelőfejlesztő munkánkat és lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt céljaink megvalósításában. Folyamatosan keressük a jobbítás, a minőségi munka megvalósításának lehetőségét.
10
Zalavári Óvoda
4
Pedagógiai Program
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Alapvető feladatunk az óvodás gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. 4.1
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM
Cél: Egyéni szükségleteik kielégítésével a gyermekek növekedésének, fejlődésének elősegítése, egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Az óvodás korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve a gondozási tevékenységek, a mozgásigény-kielégítés feltételeinek, az egészség védelmének tervezése. Az egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változásának elősegítése. Környezettudatos magatartás megalapozása. Alapelvek: - a gyermek eredményes gondozása érdekében együttműködés a családdal, szakemberekkel - következetesség a gondozási szokások kialakulása, rögződése érdekében - a gyermekek tevékenységének rendszeres ellenőrzése, értékelése - egyéni sajátosságok, szükségletek figyelembe vétele - balesetek megelőzése, elkerülése
Feladatok biztonságos, egészséges környezet biztosítása; a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása, helyes higiéniai szokások kialakítása; harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése; a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, alkalmazkodó képességének kialakítása; testi képességek fejlesztése; egészséges életvitel megalapozása; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a helyes étrend kialakításához tanácsadás a szülőknek, élelmezésvezetőnek; a nyugodt alvás, pihenés feltételeinek megteremtése; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása; szükség szerint speciális gondozó, prevenciós, korrekciós testi nevelési feladatok ellátása szakember bevonásával;
11
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Az egészségfejlesztést segítő tevékenységek: Testápolás tisztálkodás (kéz- és körömápolás, arcmosás, szappan, körömkefe, törölközőhasználat), WC-használat, hajápolás (hajkefe- és fésűhasználat), fogmosás (megfelelő fogkefehasználat), helyes orrfúvás és zsebkendőhasználat), testápolás során használt eszközök tisztán tartása A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamat során megismertetjük óvodásainkat a helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását. A ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektetünk. A megvalósításban fejlettség szerint segítséget nyújtunk, miközben fokozatosan kialakítjuk az önállóságot.
Táplálkozás kulturált étkezés szabályai, evőeszközök és edények használata (kanál, villa, kés, pohár, tányérok, szalvéta), önkiszolgálás étkezésnél (ételszedés, terítőhasználat, folyadéköntés, étkezési eszközök és edények asztalra, étkezés után a kijelölt helyre helyezése) Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrendösszeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Önkormányzati Konyha vezetőjével havonta egyeztetünk az étlap összeállításáról, az ANTSZ ajánlás figyelembe vételével. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszercsoportok között a következőket tartjuk számon:
12
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
(1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. A helyzet javítása érdekében az óvodapedagógus és a dajka kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. A táplálék-érzékeny gyermekek diétáját a család biztosítja. Óvodai napirend keretében ismertetik meg a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. A szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot szervezünk. Szülői fórumokon tanácsot adunk, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. Játékos alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Készítenek gyümölcscentrifuga segítségével különféle ivóleveket zöldség és gyümölcs felhasználásával. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvodapedagógusok. Tejtermékekkel is ismerkednek. A boltokban kapható tejtermékeket az óvodában kóstolják végig. Beszélgetnek a tej fontosságáról, hogy miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét.
Öltözködés ruha felvétele-levétele szükségletnek megfelelően, sorrendre ügyelve gombolás ki-be cipő felhúzása, levetése, befűzése, cipőfűző megkötése
13
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
sálak, szalagok megkötése ruhájuk, holmijuk, ágyneműjük rendben tartása, cipőjük letisztítása Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekek számára az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcukon. A megfelelő viselet kiválasztásában az óvodapedagógus összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan alakítja ki az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot teszünk. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. -
Környezet rendben tartása (a környezet tisztántartása, a rend megőrzése) játékszerek, különféle eszközök használat utáni helyre tétele rendtartás maguk körül fogasuk, polcuk rendben tartása udvar rendben tartása ajtók csendes nyitása, csukása lábtörlőhasználat Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekekkel.
Mozgás, edzés különböző mozgásos játékok séták, kirándulások légfürdőzés vizes edzés (fürdés, permetező zuhany, lábfürdő) mozgáskoordinációt fejlesztő különféle tevékenységek (labdázás, szánkózás, csúszkálás a jégen stb.) A változatos napi- és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Az óvodapedagógusok minden nap szerveznek mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezetnek. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítanak. Megtervezik a helyet, időt és a mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő- és napfényedzést biztosítunk, a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük.
14
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Pihenés, alvás egyéni szükségleteknek megfelelően nyugodt alvás, pihenés biztosítása, társak zavarása nélkül a zavaró belső és külső ingerek megszüntetése Ebéd után a csoportokat összevonva, a gyermekek szükségleteinek megfelelően biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. Ellenőrizzük a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülők gondoskodnak, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával.
Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodunk az orvos, fogorvos, védőnő, szakszolgálatok segítségével. A logopédus hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság szakemberei szükség szerint megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és a dajkáknak. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzésére szolgálhatnak a gyermekek önkéntes részvételén alapuló szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére alkalmasak pl. a kirándulási élmények feldolgozása, gyermeki vélemények a dohányzással kapcsolatos tapasztalataikról vagy média reklámban látottak, hallottak. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy beszélgessünk a dohányzás káros hatásairól, a dohányzással kapcsolatos tapasztalataikról, leszokásról, nem dohányzók védelméről, viselkedési szabályokról stb.
15
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Lehetőségünk van az Óvodai Dohányzás Megelőzési Program alkalmazására is, melynek keretében játékos eszközök és módszerek segítségével a gyermekekben kialakul a dohányzás elutasításáért felelős attitűdváltozás, a dohányzás káros hatásaival kapcsolatos tudásbővülés, valamint a passzív dohányzás elleni fellépés képessége.
A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek
16
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.
17
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését.
Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Az óvodapedagógusok balesetmegelőző munkáját segíti az „OVI-Zsaru” program is. Ezeken a foglalkozásokon bábok segítségével ismernek meg, sajátítanak el szabályokat a gyerekek. A gyermekekkel az óvodai nevelési év kezdetén, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kell kezelni, szükség esetén kezdeményezni kell a javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál. Sétán fel kell hívni a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. A kirándulásra szülői segítséget kérhet az óvodapedagógus.
18
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Az óvoda berendezései, eszközei csak a baleset-megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ – ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a folyosón lévő szekrényben található.
A környezettudatos magatartás megalapozása A környezettudatos magatartás kialakításának, megalapozásának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma, de benne rejlik valamennyi óvodai tevékenységben. Nevelőmunkánkat óvodánkban segíti a „Flupi” környezetvédelmi programcsomag használata is. A kis állatfigura, „madár – hal” báb, videofilm, dominó, plakát segítségével ismerhetik meg a gyerekek a környezet (levegő, talaj, víz) szennyezésének káros hatásait. A környezettudatos magatartás megalapozásának, a fenntarthatóságnak az elvei, a környezet védelmének szabályai: a környezet ismerete, megbecsülése, megóvása, a természethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása a tisztaság megőrzése az élő környezet védelme: életfeltételekről való gondoskodás, ne rongáljanak és pusztítsanak tiszteletet mind a természeti, mind a társadalmi környezet iránt az élet tisztelete: minden élőlénynek joga van az élethez növények és állatok óvása, védése, gondozása tolerancia és segítő életmód az idősek tisztelete, a kisebbek és a gyengébbek védelme a felnőttek munkájának megbecsülése mintaadó környezetvédő magatartás mind az óvodai dolgozók, mind a szülők részéről tapasztalatok szereztetése a környezetkárosító jelenségekkel kapcsolatba szemléletformálás rendszerszemlélet optimista életszemlélet együttműködés szülőkkel, szakemberekkel Feladatok, tevékenységek: - a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismertetése, megismerése - értékőrzés, természetvédelmi feladatok - a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában - környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés,
19
Zalavári Óvoda
-
Pedagógiai Program
lakó- és óvodai környezet közös megóvása személyes higiéné elsajátíttatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és az óvodai dolgozók példamutatása csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása
„Egészséget Mindenkinek!” témahét Az egészséges életmód alakítását segíti óvodánkban a minden év november hónapjában az „Egészséget Mindenkinek!” témahét, melynek keretében mindennap más-más egészségnevelő programot szervezünk szülők, szakemberek bevonásával gyermekeknek és szülőknek egyaránt.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek - szokásává, természetes igényévé válik a tisztálkodás (kézmosás, fogmosás, körömtisztítás), melyet önállóan végez - rendben tartja a haját - önállóan használja a WC-t - helyesen fújja az orrát, a zsebkendőt megfelelően használja, szükségletének megfelelően - önállóan használja a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, tisztántartja azokat, használat után a helyére teszi, vigyáz a mosdó-WC rendjére - önálló az étkezésben, a kimerítendő étel mennyiségének megítélésében - biztonságosan, rendeltetésszerűen használja az evőeszközöket - (kanál, villa, kés) - elsajátítja a kulturált étkezés szokásait (pl. csukott szájjal rág, nem szórja le - az ételt, használja a szalvétát stb.) - étkezés előtt leteríti az asztalt, étkezés közben ügyel az asztal rendjére, étkezés után az evőeszközöket, tányért, poharat a kijelölt helyre teszi. - szükség szerint önállóan öltözik-vetkőzik, képes megválasztani a helyes sorrendet, ki-begombolja ruháját - gondosan bánik ruhaneműjével, vigyáz rá, rendben tartja - befűzi cipőjét, megköti a cipőfűzőt, a sálat, a szalagot - használja a lábtörlőt, szükség szerint letisztítja cipőjét, csizmáját - ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára, a rendetlenséget igyekszik megszüntetni - az ajtókat csendesen nyitja, csukja, csendben közlekedik - változatos mozgástevékenységeket végez egyéni teherbíró-képességének megfelelően - tekintettel van a még alvó, pihenni vágyó társaira, nem zavarja őket
20
Zalavári Óvoda
4.2
Pedagógiai Program
AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS
Cél: A gyermekek egyéni érdekinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. A szocializáció serkentése, önismeretük, önértékelésük kialakulásának segítése, önállóságra nevelés, akarati tulajdonságaik fejlesztése, döntésképesség megalapozása és a közösen átélt, együttes tevékenységek révén örömforrás biztosítása. Alapelvek: a szülők szakmai segítése, pozitív irányú befolyásolása gyermekük nevelésében a szülők egyéni és közös kéréseinek, javaslatainak figyelembe vétele az önérvényesítő mechanizmusok ösztönzése (alku, elutasítás, kompromisszum készség) a gyermekekben annak tudatosítása, hogy a türelem nem lemondás, csak a kívánt tevékenység késleltetése differenciált értékelés a pozitív személyiségjegyek kiemelésével, a kevésbé elfogadhatóak háttérbe szorításával elfogadó, segítő, megértő magatartás tanúsítása életkori és egyéni sajátosságokhoz való alkalmazkodás
Feladatok: biztonságos, barátságos, derűs, otthonos, szeretetteljes, élményekben gazdag, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, amelyben a gyermek jól érzi magát, figyelmesség és segítségnyújtás veszi körül; pozitív érzelmi attitűd, kapcsolat kialakítása az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az alkalmazottak között; a nevelés folyamatában az óvodapedagógus, a dajka megnyilvánulásaiban, viselkedésében a modellhatás érvényesítése; stabil szokásrendszer kialakítása, egyszerűbb illemszabályok elsajátíttatása; a befogadás, a közösségbe történő beilleszkedés segítése, megkönnyítése, egyéni sajátosságok figyelembevétele; körültekintő, türelmes, gyöngéd bánásmód; a közösségi-erkölcsi igényekkel, kívánalmakkal való azonosulás segítése; a baráti kapcsolatok, az egymáshoz közeledő gyermekek játékának támogatása; közös élményekre épülő közös tevékenységek biztosítása; az én-tudat erősítése, az én-kép differenciálódásának segítése reális önismeret alakulásának elősegítése; a felnőttekkel, idősebbekkel, egymással, társaikkal szembeni tiszteletadás kialakítása;
21
Zalavári Óvoda -
-
-
-
Pedagógiai Program
együttérzés, segítőkészség, szociális érzékenység kialakítása, a mások iránti figyelmesség, a segítségnyújtás, a tapintatos viselkedés gyakoroltatása; a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés; a gyermekek érzelmi-akarati tulajdonságainak fejlesztése; a csoporttagok érzelmi – értelmi - fejlődési eltéréseinek elfogadtatása a gyermekekkel; kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel; a természeti és társadalmi környezet megbecsülésének megalapozása (óvják, védjék az értékeket), hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés erősítése.
A megvalósítást segítő tevékenységek: - Gondozás, egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés - Játék - Munkajellegű tevékenységek - Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Távlatok, a „holnap” örömei - Hagyományok - Ünnepek, ünnepélyek - Közös élmények
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek igényévé válnak a szokások, amelyeknek természetes módon tesz eleget tevékenységeiben önálló aktívan részt vesz a közös tevékenységekben elfogadja a megkívánt magatartásformákat tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, társaival, vigyáz munkájuk eredményére örül a közösen elért sikernek, ébredezik benne a közösségi öntudat együtt érez társaival, érdeklődik irántuk, megértő velük szemben keresi a segítségnyújtás lehetőségeit, megfelelő formáit bízik önmagában, társaiban és a felnőttekben kísérletet tesz az óvoda közösségi életét zavaró megnyilvánulások megoldására felfogja a metakommunikatív jelzéseket (elismerés, nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság stb.) önként vagy kérésre a közösség számára hasznos feladatot végez felelősséget érez a vállalt munkáért és azt felszólítás nélkül befejezi elfogadja az együttműködés során a tennivalóktól függő alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat szükség esetén képes saját kívánságait, törekvéseit módosítani, elhalasztani vállalkozik az önálló véleményalkotásra, választ és dönt ismert helyzetekben igazat mond alakul a csoport közhangulata, közvéleménye.
22
Zalavári Óvoda
4.3
AZ ANYANYELVI, MEGVALÓSÍTÁSA
Pedagógiai Program
AZ
ÉRTELMI
FEJLESZTÉS
ÉS
NEVELÉS
Cél: A gyermekek önkifejezésének, gondolkodásának, a környezettel való kommunikációjának, beszédkészségének, anyanyelvi kultúrájának fejlesztése. Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, miközben fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességeik.
Alapelvek: minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzés, megfigyelési lehetőség biztosítása a természeti és társadalmi környezetből az óvodapedagógus, a dajka beszéde mindig modell értékű, utánzásra méltó jó példa legyen a gyermek és a szülő számára egyaránt a gyermekek egyéni képességeinek, beszédsajátosságainak figyelembe vétele, tiszteletben tartása az anyanyelvi kultúra folyamatos fejlesztése
Feladatok: az anyanyelvi nevelés minden tevékenységben, konkrét cselekvés által történő megvalósítása; az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, a nyelv kifejezőerejének, szépségének megéreztetése; a családok anyanyelvi beszédkultúrájának, táj- és rétegnyelvi jellemzőinek megismerése; beszédkedv fenntartása, gondolataik és érzéseik kifejezésére való ösztönzés; kommunikációs képességek kialakítása, a kommunikációs helyzeteknek megfelelő hanglejtés, hangszín alkalmazása beszédkedv, beszédviselkedés (mimika, pontomimika, vokális mimika, proxemika) és metakommunikáció fejlesztése, nyelvi játékok alkalmazása; a beszédészlelés és a hallási diszkrimináció fejlesztése; a beszédhibák folyamatos kiküszöbölése, a helyes artikuláció kialakítása szükség esetén szakember (logopédus) segítségével; összefüggő beszéd gyakoroltatása, a helyes mondatszerkesztésre, árnyaltabb kifejezésformák használatára ösztönzés, párbeszédes helyzetek teremtése; a kommunikáció különböző formáinak alakítása: mintaadás, szabályközvetítés (óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek, felnőtt-felnőtt között)
23
Zalavári Óvoda -
-
Pedagógiai Program
értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése, önálló feladatmegoldásra késztetés; fejlesztési feladatok meghatározása; a gátlásos gyermekek bátorítása, aktivizálása a szókincs folyamatos bővítése, gazdagítása nonverbális kommunikáció fejlesztése
A megvalósítást segítő tevékenységek: Minden szervezett és spontán adódó tevékenység, alkalom.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek elemi ismeretekkel rendelkezik az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik képes időrendiséget felállítani képes minden hangot helyesen képezni, tisztán ejteni képes helyes szórendben mondatalkotásra, logikus és folyamatos, mások számára is érthető beszédre, kommunikációra megérti mások beszédét helyesen használja a névmásokat, névutókat, jövő idejű igeidőt, az igemódokat végighallgatja az óvónőt, általában kivárja társa megnyilatkozását beszéde megfelel anyanyelvünk követelményeinek, többnyire megfelelő tagoltsággal, hangsúlyozással, hanglejtéssel, hangerővel és sebességgel beszél folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését beszédét természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal megteremti és fenntartja a kapcsolatot a különböző beszédhelyzetekben néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni képről mondatokban beszél képes egyszerű történetek elmondására, rövid szöveg visszamondására
24
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
5 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1
SZEMÉLYI FELTÉTELEINK
Óvodapedagógusok száma: Dajkák száma :
3 fő (főiskolai végzettségűek, 1 fő szakvizsgázott) 2 fő (csoportonként 1-1 fő, szakképzettek
Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll. Nevelőmunkánk kulcsszereplője pedig az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó, elfogadó-, segítő-, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink szakmai felkészültségét emberi értékeiket. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, jellemző rá a „belső” és a „külső” összhangja, az érzések, gondolatok és a viselkedés „kongruenciája” (megfelelése). Ettől válnak megnyilvánulásai hitelessé. Ezeken túl személyiségére a demokratikus nevelési stílus legyen jellemző, amely ösztönzőleg hat a gyermekekre és messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvodapedagógus bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok, hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki. Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele a pedagógusok folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Célunk a program megvalósítását segítő szakvizsgák, további szakképesítések megszerzése. Ennek érdekébe anyagi lehetőségeink függvényében veszünk részt a különböző Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók által meghirdetett szakmai programokon, előadásokon, továbbképzéseken, konferenciákon, országos szervezésű rendezvényeken. Belső továbbképzéseinket az előzőekben rendezvényeken hallott, tapasztalt szakmai információkra építjük, alapját pedig a bemutató foglalkozások, a beszámolók adják, melyek segítik az óvodapedagógiai változásokkal történő lépéstartást. A bemutató foglalkozásokon való részvételi lehetőség igény és érdeklődés szerint, kölcsönös betekintési alkalmat ad egymás nevelőmunkájába. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása.
25
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak, a dajkák összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajkák munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik. Elvárjuk tőlük, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat: - Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, működjenek együtt az óvodapedagógusokkal. - Aktívan vegyenek részt a csoport életében. - Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak. - Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete. - Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését. A dajka kompetens szerepkört tölt be: - az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során, - a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában, - az óvoda vagyon- és állapotvédelmében, - a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló és szakszerű teljesítésében, - minden olyan esetben, amikor felettesei (óvodavezető, óvodapedagógus) munkaköréből adódó, egyéb feladatokkal bízzák meg, - saját szak- és önképzésében, - megszerzett szakmai ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében, - munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában, - saját élményű tapasztalatainak átadásában, - saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében, - lelki egészségének védelmében. A dajka segítő szerepkört tölt be: - az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében, - az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során, - az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében, - a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában, - a gyerekek tehetséggondozásában, - a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során. Óvodánk dolgozói közös értéknek fogadják el : - a toleranciát és empátiát, - az egymás segítését, az együttműködést, a team munka fontosságát, - az egymástól való tanulást, - az egymás véleménye iránti tiszteletet, - az emberi méltóság tiszteletben tartását, - az esztétikus óvodai környezet jelentőségét,
26
Zalavári Óvoda
-
Pedagógiai Program
a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyermekek egyéni jellemzőihez való alkalmazkodást, óvodánk erősségeit, a felelősségtudatot, az önművelési, önfejlesztési igényt.
Együttműködünk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel: - logopédussal, - gyógypedagógussal, - pszichológussal, - a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakembereivel, - orvossal, védőnővel, - a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
5.2
TÁRGYI FELTÉTELEINK
Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosít. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, a Szülői Szervezet anyagi támogatásának felhasználásával, valamint eszközök készítésével járulunk hozzá. A Pedagógiai Programunk megvalósításához a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletet alapján, a mellékletben felsorolt eszközök, felszerelések szükségesek.
5.3
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
Óvodai csoportjaink Helyi sajátosságunkból adódóan óvodai csoportjaink általában részben osztottak vagy vegyesek. Óvodánkban jelenleg délelőtt két csoport működik, délután a két csoportot összevonjuk. A gyermekcsoportok kialakításának szempontjai: - az újonnan beíratott gyermekek száma - a csoportokból kimenő gyermekek száma - szülői igények Napirend Óvodai napirendünk kialakításának szempontjai: - folyamatosság biztosítása, hogy a játékra fordíthassuk a lehető legtöbb időt - lehetőség a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek végzésére - legyen lehetőség a folyamatos és kulturált étkezés megteremtésére
27
Zalavári Óvoda
-
Pedagógiai Program
az aktív és a passzív pihenés megfelelően váltakozhasson tegye lehetővé az évszakhoz és az egyéni fejlettséghez igazodó gondozási teendők ellátását erősítse a levegőzés, a mindennapi testmozgás jelentőségét összhangban legyen a családi napirenddel (egymás harmonikus kiegészítése)
NAPIRENDI TÁBLÁZAT 700 órától J
800 óráig
Gyülekező
Á
800-tól
Folyamatos reggeli
T
Játék, szabadon választott, ill. ajánlott tevékenységek Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek Kötetlen, ill. kötött tanulás
É K
Mindennapos testnevelés, mozgás Időjárástól függően játék a szabadban Séta, levegőzés
1200 órától
Készülődés az ebédhez, kapcsolódó gondozási teendők Ebéd Készülődés a pihenéshez, kapcsolódó gondozási teendők
1300 órától
Pihenés előtti mesélés Pihenés
1500 órától
Folyamatos ébredés Ajánlott és választott tevékenységek
J Á T É K
Folyamatos uzsonnáztatás Játék a szabadban, csoportszobában (időjárástól függően)
1700 óráig
28
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Hetirend A kialakítás elsődleges szempontjai: - a hét minden napján legyen 1 vagy 2 tervezett tanulási terület - a két csoport heti rendje legyen összehangolt, különös tekintettel a mozgásos tevékenységekre, testnevelésre - a rugalmasságot tegye lehetővé - biztosítsa az óvónői szabadságot
Tanulás szervezése A szervezett foglalkozások többnyire délelőtt valósulnak meg, melyek párhuzamosan is végezhető, differenciált, a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő tevékenységek. Időtartamuk a gyermekek életkorától (korcsoportjától), egyéni sajátosságaitól, érdeklődésétől függően 5 – 35 perc.
A gyermekközösségi programok szervezése - Az újonnan érkező kisgyermekeket saját készítésű ajándékokkal várjuk. - Közös megemlékezést tartunk a gyermekek születésnapjáról. A gyertyagyújtást követően az ünnepeltet három kívánságának (mese, vers, dal stb.) teljesítésével, jókívánságainkkal, ajándékkal köszöntjük, aki gyümölccsel, csomagolt süteménnyel kedveskedik társainak. - Ünnepek, megemlékezések, rendezvények
Ünnep, megemlékezés
Időpont
Takarítási Világnap
Szeptember 20.
Zenei Világnap
Október 1.
Forma, mód
Október 1. Idősek Világnapja Állatok Világnapja „ Egészséget Mindenkinek!” témahét
Mikulás
Karácsony
Október első vasárnapja November hónapban egy héten át
December 6.
Decemberben, a téli szünet előtt
29
Közös munkavégzés, óvoda szépítése, takarítás. A két csoport közösen énekelget, zenét hallgat. Megemlékezés keretében ajándék készítése a nagyszülőknek Állatkiállítás megtekintése a környéken vagy kirándulás. Egy-egy napot szentelünk a testápolásnak, egészséges táplálkozásnak, mozgásnak, környezetvédelemnek. Orvosi vizsgálatoknak. Vetélkedőket szervezünk, irodalmi és rajzpályázatot hirdetünk. A gyerekek kis műsort adnak a Mikulás tiszteletére, majd ajándékot kapnak Tőle. A gyermekek ajándékot készítenek szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, amit az ünnepély után adnak át, ill. délután hazavisznek. Kis műsorokkal, közösen ünnepel valamennyi óvodásunk és a dolgozók a már előre (meglepetésként) feldíszített fa körül.
Zalavári Óvoda
Farsang
Március 15.
Víz Világnapja
Húsvét
T A V A S Z I Z S O N G Á S
-
Föld Napja
Pedagógiai Program A Művelődési Házban a Szülői Szervezet segítségével szervezzük. A jelmezeket otthon készítik el. A jelmezes felvonulás előtt a Február hónap egyik gyermekek dramatikus játékokat, táncokat szombatján adnak elő mindannyiunk szórakoztatására. A felvonulás után kezdődik a „bál”. Büfé, tombola, zsákbamacska vár minden jelenlévőt. A csoportszobákat képekkel feldíszítjük, zászlókat, csákókat készítünk. Beszélgetünk az Az ünnepet megelőző ünnepről, közösen énekelgetünk, verselünk, munkanapon mondókázunk, menetelünk, zenét hallgatunk. Iskolai műsor megtekintése, a községi emlékműhöz zászlókat viszünk. Játékok a vízzel. Beszélgetés a Március 22. vízszennyezésről, a víz jelentőségéről, kis és nagyvizekről. „A víz hangjai ” Ajándékok, ablakdíszek, ajtódíszek, asztaldíszek készítése. Nyuszi-fészek kialakítása az udvaron, amelybe az ünnep előtti napokban Ünnep előtti héten ajándékot hoz a „Nyuszi”. Locsoló-verseket tanulunk. Az ünnep utáni óvodai napon a fiúk meglocsolják a lányokat. Beszélgetünk környezetvédelmi feladatainkról, Április 22. kirándulást szervezünk a Kis-Balatonhoz. Virágültetés az udvaron. Április utolsó óvodai nyitva tartási napján
A hagyományok felelevenítése, a gyerekekkel közösen májusfát állítunk az óvoda udvarán
Anyák napja
Május első vasárnapja
Verssel, dallal, virággal, az előtte lévő héten készített ajándékkal, szeretettel és szívünk minden melegével köszöntjük az Édesanyákat, Nagymamákat.
Madarak és fák napja
Május 10.
Májusfa-állítás
Gyermeknap
Május utolsó vasárnapja
Tanévzáró ünnepély, ballagás
Június első vasárnapja
Egész napos kirándulást szervezünk a környékünkön. (pl. Kányavárra) Előtte pénteken szervezzük, a szülőket bevonva. Játékos sportvetélkedőket, különböző mókás, szórakoztató műsorokat, bemutatókat szervezünk erre a napra. A gyermekeknek ajándékokat is készítünk. A Szülői Szervezet megvendégeli a gyerekeket. Mindkét csoport a tanév során tanultakból összeállított játék – dal – versfüzért ad elő. Az iskolába menők elbúcsúznak az óvodától, az itt maradók, valamint az óvoda dolgozói verssel, dallal, virággal, „tarisznyával”, volt óvodai jelük átadásával búcsúztatják őket.
Közös séták, kirándulások a Kis-Balatonhoz, a Kányavári szigetre, a Bivalyrezervátumhoz, a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomásra, a Csillagvárba, családos kirándulás autóbusszal távolabbi hazai tájainkra.
30
Zalavári Óvoda
5.4
Pedagógiai Program
PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAINK, A NEVELÉS – FEJLESZTÉS TERVEZÉSE ÓVODÁNKBAN
Nevelőmunkánk eredményessége érdekében elengedhetetlen a pedagógiai munka rögzítése, valamint a gyermekek jobb megismerését szolgáló dokumentumok alkalmazása. Szokás- és szabályrendszer tervezése: A csoportoknak az óvodapedagógusok az alábbiak szerint nevelési tervet készítenek, melyet az időszakok végén a csoportnaplókban értékelnek. Időszakok: szeptember, október – december, január – március, április – június, július – augusztus A nevelési tervek tartalmazzák : - A gondozási-testi tevékenységeket - A szociális /társas / tevékenységeket - A munkajellegű tevékenységeket - Anyanyelvi nevelés feladatait A tanulási folyamat, a tevékenységi rendszer fejlesztési terve A szervezett tanulás tervezését a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő), a hagyományok, a tapasztalatszerzési lehetőségek, beszélgetési témák köré csoportosítjuk. A tervezés, ill. a megvalósítás során a fejlesztési területek közötti komplexitásra törekszünk. Az óvodapedagógusok mindkét csoportban éves oktatási-fejlesztési tervet készítenek, melyet a tanév során rugalmasan kezelünk. Az éves ütemterv a csoportnaplók melléklete. A heti ütemterveket a tényleges megvalósítás szerint (aktualitások, gyermeki kívánságok, érdeklődési körök figyelembe vételével) írják be az óvodapedagógusok a csoportnaplókba. Szervezési feladatok rögzítése: A szervezési feladatok tervezése havonta történik a csoportnaplókban. A gyermekek fejlődésének nyomon követése a fejlődési napló alapján történik, amelyek tartalmazzák a gyermekekről felvett anamnéziseket, valamint a tanév közbeni feljegyzéseket: tapasztalatokat, észrevételeket, fejlődési eredményeket. A fejlődés nyomon követésének területei: beilleszkedés tapasztalatai, szociális fejlettség, értelmi fejlettség, verbális fejlettség, mozgás fejlettség Az egyéni fejlesztéshez az óvodapedagógusok fejlesztési tervet készítenek.
31
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
6 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
6.1
JÁTÉK „ Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek: a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet mint az országút, olyan meddővé teszi.” /Bolyai Farkas /
Cél: A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé válásának elősegítése. Alapelvek: a gyermekek önmegvalósítási törekvéseinek tiszteletben tartása a játék sajátos jellegeinek érvényesítése (önkéntes jelleg, örömszerző funkció, az utánzás és a képzelet szerepe, a játék kettős tudata, a motívumok változásai, az ismételgetések lehetőségei) a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, érvényesítése a gyermekek kreatív együttműködésének segítése, a társak elképzeléseinek elfogadtatása, tiszteletben tartatása a színvonalas társas együttműködés ösztönzése, a játékötletek kibontakozásának segítése az óvodapedagógus tudatos, segítő, mintát adó jelenlétével annak elérése, hogy valamennyi gyermek játéka a képességei legfejlettebb szintjén valósulhasson meg Feladatok: a játék feltételeinek (nyugodt légkör, élmények, megfelelő hely, idő, eszköz) biztosításával a vidám, nyugodt, barátságos, családias, elfogadó, felszabadult hangulat megteremtése a játék lehetőségeinek megteremtése a csoportszobán kívül is (udvaron, kiránduláson) játékszabályok felállítása, betartatása a gyermeki elgondolások biztosítása a szabad és önálló játék lehetőségének biztosítása állandó és ideiglenes játékhelyek kialakítása a gyermekek önálló játékhely kialakítási elképzeléseinek támogatása, segítése a folyamatosság biztosításával a játékidő zavartalanná tétele
32
Zalavári Óvoda -
-
-
-
-
-
Pedagógiai Program
tartós, könnyen tisztítható játékszerek biztosítása, amelyek a gyermekek számára elérhető helyen legyenek a gyermekek otthoni játékfeltételeinek megismerése, ennek ismeretében a játék tartalmának gazdagítása a gyermekek megismerése céljából megfigyelések végzése (társas együttműködés formái, szerepvállalás, ötletesség, kreativitás, konfliktuskezelés, beszéd megfigyelése, különös tekintettel az ingerszegény környezetben élő gyermekekre) a játékfajták közötti egyensúly megteremtése a gyermekek segítése abban, hogy játékuk a gyakorló játékból a szerepjátékig fejlődjön az óvodapedagógus indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint. (A játék stimulálása érdekében problémát vet fel, választásra késztető megjegyzéseket tesz, eszközhasználatra ösztönöz, ötletet ad (nem konkrét) vagy serkenti kidolgozását. Szükség esetén segítséget és példát, mintát nyújt. Szabályjátékokat irányítja, irányíthatja.)
A megvalósítást segítő tevékenységek: - Gyakorló játék - Szerepjáték - Barkácsolás - Bábozás, dramatizálás - Drámajátékok - Építő, konstruáló játék - Szabályjáték A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek - képes állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni - játékában dominánsan jelentkezik a szerepjáték - önállóan hoz létre eszközöket, melyeket játékában, dramatizálásában fel is használ - egyszerű bábokat tud készíteni, melyeket bábozása során fel is használ - képes az ismert mesék dramatizálásában, bábozásában önállóan részt venni - bonyolult építményeket képes kreálni - élvezi a szabályjátékokat és képes a szabályok megtanulására, a normák betartására, szabályok alkotására, valamint a szabályjátékok során megjelenik az egészséges versengés - társas viselkedésében megjelennek az óvoda által képviselt viselkedési szabályok - interakciója gazdag, kulturált és érthető.
33
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
6.2
„ A természet anyai simogatása nélkül nem alakulhat ki egészséges személyiség. A mi feladatunk, hogy megtervezzük azokat az alkalmakat, amelyek során a gyermek rácsodálkozhat a természet szépségeire, összhangjára, tapasztalhatja a kölcsönös előnyöket s maga is tehet azért, hogy kellemes környezetben éljen.”
Cél: -
-
A szűkebb és tágabb környezet felfedezése, megismerése során olyan tapasztalatok, ismeretek szereztetése, amelyek segítik a gyermekeket a társadalmi élethez szükséges magatartásformák elsajátításában, a természeti és társadalmi környezettel való pozitív kapcsolatuk kialakítását, valamint amelyek megalapozzák a természet szeretetéhez, megóvásához, megőrzéséhez szükséges pozitív érzelmi viszony, a környezettudatos magatartás kialakulását. A külső világ, a környezet tevékeny megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása, problémaérzékenység fokozása.
Alapelvek: a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vétele a tervszerűség, a tudatosság, a változatosság elvének szem előtt tartásával a gyermeki aktivitás, az önálló tevékenykedtetés érvényesítése a gyermekek meglévő tapasztalatainak, ismereteinek felhasználása a tárgyak, jelenségek bemutatása lehetőleg természetes környezetükben és összefüggésükben történjen a matematikai ismeretszerzéshez szükséges pozitív viszony kialakítása a gyermeki személyiség gazdagítása olyan vonásokkal, amelyek által a gyermek egyre biztonságosabban eligazodik a folyton változó világban
Feladatok: a környezetünk adta lehetőségeket kihasználva a természeti és társadalmi környezet gyermekek számára érdekes és lényeges vonásainak feltárása olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik különböző szempontú felfedezésekre, alkalmi és folyamatos megfigyelésekre, kísérletek végzésére, élmények gyűjtésére csoportosan is és önállóan is környezetünk értékeinek felfedeztetése, hagyományaink ápolása a fenntartható fejlődés érdekében hangsúly helyezése a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására a gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének ébren tartása, megismerési vágyainak kielégítése az emberi munka környezetre gyakorolt hatásának érzékeltetése a tevékenységet matematikai tartalmának kiemelése
34
Zalavári Óvoda -
Pedagógiai Program
önálló feladatmegoldásra késztetés pontosság, kitartás kialakítása a gyermekek kifejezőkészségének, kommunikációs készségének fejlesztése
A megvalósítást segítő tevékenységek: Valamennyi óvodai nevelési terület tevékenységei Tapasztalatszerzés séta, kirándulás, megfigyelések alkalmával Gyűjtőmunka Növény- és állatgondozás Tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése, kísérletek végzése szervezett keretek között Kötetlen beszélgetések A „Zöld jeles napok”, ünnepek, hagyományok, népszokások beépítése óvodai életünkbe
A megvalósítást segítő tevékenységek környezetismereti tartalmai: Megismerkednek a 4 őselemmel (tűz, víz, föld, levegő), azok egymásra, valamint az élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásaival. Megfigyelik az évszakok változásait. Megismerik jellegzetességeiket. Tapasztalatokat szereznek az időjárásról, az időjárás és az öltözködés kapcsolatáról. Megfigyelik a természeti jelenségeket, a napszakokat. Okokozati összefüggéseket keresnek ezekkel kapcsolatban. Megfigyelnek néhány növényt. Megismerik nevüket, fejlődésüket, növekedésüket, részeiket. Találkoznak ehető és nem ehető növényekkel. Növénygondozási teendőket végeznek, illetve figyelnek meg. Ok-okozati összefüggéseket keresnek ezekkel kapcsolatban. Megismernek néhány állatot (háziállatot, vadon élő, erdők-mezők állatai, vizekvízpartok állatai, állatkerti állatok) és azok kicsinyeit, jellegzetes jegyeiket, hasznukat, lakóhelyüket. Összehasonlításokat végeznek. Megismerkednek állatgondozási teendőkkel. Télen részt vesznek a madáretetésben. Beszélgetnek családjukról, a családtagokról, kötelességeikről, szüleik foglalkozásáról, a családtagok szabadidejének eltöltéséről, lakóhelyükről, lakásukról, hogyan gondoskodnak a felnőttek a gyerekekről? Beszélgetnek saját fejlődésükről. Megismerkednek testükkel, testrészeikkel, érzékszerveikkel, védelmükkel, ápolásukkal, az orvos gyógyító munkájával, valamint mindezek jelentőségével, fontosságával. Összehasonlítják az emberi kezet és az állatok mellső lábait funkciójuk szerint. Megismerkednek színekkel, azok sötétebb és világosabb árnyalataival is. Megfigyelik az óvodában dolgozó felnőttek munkáját, munkájuk jelentőségét. Gyakorolják a gyalogos közlekedést, megismerkednek az alapvető közlekedési szabályokkal. Megismernek néhány szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközt, megkülönböztetett jelzést használó járművet. Lehetőség szerint ellátogatnak
35
Zalavári Óvoda
-
-
-
-
Pedagógiai Program
autóbusz-, vasút-, hajóállomásra, repülőtérre. Utaznak tömegközlekedési eszközökön. Megismerkednek 1-2 közúti jelzéssel, táblával, a rendőr munkájával, a jelzőlámpával, a városi közlekedéssel. Ellátogatnak környezetük természeti helyeire (erdő, mező, vízpart stb.), néhány közeli intézménybe, építkezéshez, szaküzletbe. Megismerkednek koruknak megfelelően néhány környezetvédelmi és természetvédelmi feladattal. Mintaadás és gyakorlás által tapasztalatokat szereznek a környezettudatosságról. Megismerkednek a természet ünnepeivel, a „Zöld jeles napokkal”, azok tartalmával, jelentőségével. Megismerkednek a helyi, illetve a magyar népszokásokkal, hagyományokkal. Tevékenyen részt vesznek óvodai környezetük formálásában.
A megvalósítást segítő tevékenységek matematikai tartalmai: Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása Szétválogatások: - saját és megadott szempont szerint elrontott válogatás javítása mások válogatásának folytatása felismert szempont szerint Sorba rendezések: - spontán és megadott szempont szerint - elrontott rendezés helyreigazítása - megkezdett sorozat folytatása - kombinatorikai sorba rendezés Összehasonlítások szavakban Számfogalom alapozása Mennyiségek összemérése: magasság, szélesség, vastagság bőség, tömeg, űrtartalom, terület szerint közvetlenül és közvetítőeszközök segítségével Halmazok összemérése: - becslés - párosítás - számlálás - bontás - egyesítés Kis számok összkép alapján Sorba rendezett elemek helye a sorban: sorszámnevek Mérések különböző egységekkel Tapasztalatok a darabszám változásairól Geometriai tapasztalatok Építések, síkbeli alkotások szabadon és másolással Testek, síkidomok geometriai tulajdonságainak kiemelése Szimmetriák felfedeztetése látványban és tevékenységekbe Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban
36
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek - ismeri saját maga, szülei, testvérei teljes nevét, megmondja ki tartozik családjukhoz - tudja születési helyét, idejét, lakcímét, szülei foglalkozását - betartja az elemi közlekedési szabályokat, ismeri a közlekedési eszközöket - különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellemző jegyeiket, felismeri a napszakokat - elemi ismeretekkel rendelkezik a 4 őselemről - ismeri a „növény” szót, tudja, hogy magból kel és azt, hogy növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van - tudja, hogy a fa, bokor, virág, fű, zöldségféle növény; ismeri környezetünk növényeit és azok gondozását, tudja, hogy a gyümölcsöt megmosva fogyasztjuk - ismeri a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, rovarokat, bogarakat; ismeri lakhelyüket, hasznukat - ismeri az orvos gyógyító munkáját és néhány környezetében előforduló foglalkozás jellemző jegyeit - ismeri, felsorolja az emberi test részeit, igényes teste tisztaságára - képes az emberek-állatok összehasonlítására - ismeri a színeket, azok világosabb-sötétebb árnyalatait - jól tájékozódik közvetlen környezetében, az óvoda környékén - ismeri a környezetünkben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket és azok rendeltetését, valamint a környezetünk esztétikai alkotásait - észreveszi a környezetében bekövetkező változásokat - ok-okozati összefüggéseket felismer - tárgyakat meg tud számlálni legalább 10-ig - összehasonlításokat tud végezni mennyiség, nagyság, szín, forma szerint, valamint az összehasonlítást szóban is kifejezni (pl. hosszabb, alacsonyabb, ugyanannyi stb.) - síkbeli, térbeli tájékozódása során megkülönbözteti a jobb-bal, jobbra-balra fogalmát, irányokat; érti a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé, mellé stb.); megérti a síkban megszokott megegyezést (vízszintes, függőleges) - tud sorba rendezni, összemérni - képes halmazok becslésére és számlálására, bontására, egyesítésére - kisszámokat felismer összkép alapján, tapasztalatokkal rendelkezik a darabszám változásairól - képes az állítások igazságát megítélni, tévedéseit javítani - képes másolással és elképzelései alapján is különféle elemek felhasználásával térbeli kiterjedéseket, építményeket létre hozni - ismeri néhány térbeli és a síkbeli geometriai alakzat tulajdonságát - tud szimmetrikus alakzatokat létre hozni - ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek
37
Zalavári Óvoda
6.3
Pedagógiai Program
VERSELÉS, MESÉLÉS
Cél: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása a mágikussággal, csodákkal teli meseélményekkel és a versek, mondókák zeneiségével, a rímek csengésével. Alapelvek: a mese, vers, mondóka a gyermekek óvodai életének természetes része nyelvi hűség közvetítése Feladatok: mese – vers - mondóka készlet gyűjtése a megfelelő személyi és tárgyi feltételek megteremtése az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, elmélyítése a könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolat megalapozása, a helyes könyvhasználatra szoktatás a mindennapos mesélés, verselés, mondókázás lehetőségeinek megteremtése, szokásrendszerük kialakítása a mindennapos meséléssel a gyermekek szemléletmódjának, világképének és viselkedés formáinak alakítása, hiszen a mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat a gyermek saját örömére történő mesélés, verselés lehetőségének megteremtése (önkifejezés lehetőségének megadása) a magyar és a külföldi népmesék közötti egyensúly megteremtése nemzeti tudat fejlesztése erkölcsi érzelmek, ítéletek, magatartás, esztétikai fogékonyság fejlesztése a népmesék sajátos nyelvezetének megismertetése a gyermekekkel a gyermeki beszéd, az értelmi képességek (emlékezet, képzelet) fejlesztése színház- és könyvtárlátogatások szervezése a családok mesélési, verselési, mondókázási szokásainak megismerése az irodalmi nevelés fontosságának szülők felé irányuló hangsúlyozása A megvalósítást segítő tevékenységek: Mondókázás: Évente 10-14 mondókát tanulnak meg, s legalább még ugyanennyit hallanak. dajkarímek: altatók, ébresztők, mosdattatók, öltöztetők, etetők arcsimogatók, orrmutogatók, csiklandozók, tenyeresdik, ujjkiolvasók, tapsoltatók, csipi-csókás, láblógatók, jártatók, csücsültetők, futtatók, táncoltatók, csipkedők, tornáztatók, höcögtetők, hintáztatók, rajzoltatók, óvók, gyógyítók, figyelmeztetők. időszámításról szólók: évszakok, hónapok, napok, napszakok, jeles napok időjárásról szólók:naphívogatók,esőkérők, esőzés, havazás, fázás,időjóslás
38
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
állatvilág:csigahívogatók,katicabogárröptetők,pulykabosszantók,háziállatok, madarak, vadállatok, rovarok növényvilág: pitypangfúvó, gyümölcsszedő gyermekkonyha: főzőcskézők, ételkínálók, kenyérsütők, kukoricapattintók hangutánzók: harangok, vonatok, kerekek, hangszerek, állatok hangja számolósdik nyelvgyakorlók, nyelvtörők varázsmondókák: szeplő, betegség, lustaság ellen csúfolók, beugratók, civódók kiolvasók vagy kiszámolók játékmondókák: játékindítók, párválasztás, cicabosszantók, hunyócskázók, szembekötősdik, forgók, táncolók, guggolók, labdadobók, labdaiskolás, buborékfúvók, sípszókeltők, fürdőzők, csereberélők Verselés: Legjobb költőnk gyermekeknek való, többnyire népköltészeti ihletésű vagy eredeti játékötletet, ritmusleleményt tartalmazó versekből áll a versanyag. Évente 6-8 verset megtanulnak, de legalább kétszeresét ismerik meg. Ezek témája lehet: a természet, játék, játékszerek, napszak, évszak, család, állatok, növények, emlékek, vágyak, érzelmek stb. Van közöttük: gyors, lassú, vidám, pattogó, ringató, lépegető táncos ritmusú, groteszk, humoros stb. szövegű. Mesélés: A meseanyag nagy részét a magyar és külföldi népmesék alkotják, de megismerkednek néhány mű mesével is. Az év során 12-14 új mesét hallanak, illetve az előző években megismert kedvenc meséket is újra hallhatják. A mesék között vannak állatokról, gyerekekről, emberekről stb. szóló történetek, tündérmesék, humoros mesék, valamint kiváló íróink által alkotott mesék, verses mesék is. -
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek játéka során odaillő szövegeket, rigmusokat mondogat kéri az elhangzott versek, mondókák ismétlését megjegyez 10-12 mondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét meghallgat az évfolyamán kezdi felfogni a hangzás, a hangulat, érzelem és alkalom egységében a mondott, hallott vers témáját, költő képeit szívesen, figyelmesen hallgat mesét, melyből belső képzeleti képet alkot a kedvelt meséket, mesehősöket képes játékában megjeleníteni, kedveli a bábozást, dramatizálást, melyek során az ismert mese motívumait felhasználja a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudja kötni, az elkezdett mesét folytatja igényli a képekről történő mesélést, ő maga is képes képek alapján mesélni, tud történeteket, meséket kitalálni, elmondani - szereti a könyveket nézegetni, értékessé válik számára a könyv, vigyáz rá
39
Zalavári Óvoda
6.4
Pedagógiai Program
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC
Cél: Közös éneklés, a közös énekes játékok örömein keresztül a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása. Zenei élményekhez juttatás, zenei anyanyelv megalapozása, zenei alkotó fantázia, valamint a harmonikus mozgás és a mozgáskultúra fejlesztése.
Alapelvek: - a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vétele - a fokozatosság elvének követése
Feladatok: énekléssel, énekes játékokkal, zenehallgatással a gyermekek élményhez juttatása a zenei nevelés feltételeinek megteremtése (nyugodt légkör, idő, hely, eszköz) a zenei anyag igényes összeválogatása zenei képességek (ritmusérzék, éneklési készség, zenei hallás, zenei emlékezet), a zenei alkotókedv, kreativitás, a harmonikus és szép mozgás fejlesztése a zenei anyanyelv megalapozása nemzeti hovatartozás megalapozása, a magyarságtudat alakulásának elősegítése a gyermekek megismertetése a magyar népzenei hagyományokkal, valamint más népek dalaival a zenei nevelés során változatos, a gyermekeket aktív részvételre késztető módszerek alkalmazása a gyermekek zenei ízlésének, fogékonyságának formálása, a tiszta éneklésre szoktatás a zene és a zenére történő mozgás érzelmi, ill. esztétikai hatásának felhasználása az ünnepek, az ünnepi előkészületek alkalmával a gyermekek megismertetése néhány egyszerűbb magyar néptáncelemmel/lépéssel
A megvalósítást segítő tevékenységek: Népi mondókák (6-12 motívum hosszú) Énekes, dalos anyag Népi gyermekjátékok (12-18 ütem) Egy- és kétszemélyes játékok:
40
naphívogató,
névcsúfoló,
labdázó,
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
hintáztató, páros ugrálás, kocsizó Szerepjátszó, szerepváltó, párcserélő és versengő váltás: kendős játék, fogócska, szembekötősdi, párcsere tánccal, kendővel Fogyó-gyarapodó játékok: kiolvasó, kiforduló, várkör-járás, sorjáték, kapushidas, ludas Felnőttek világának hatására: átbúvó sor, páros vonulás, kanyargó járás, táncok, forgó kör, alakoskodás Kapcsolódó és átalakuló játékok: kiolvasó-fogócska, játékba hívó körjáték Különleges játékok: lánykérő Felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel: altató, zötyögtető, hintáztató, höcögtető – lovagoltató, dülöngélő, tapsoltató, táncoltató, sétáltató Alkalomhoz fűződő népszokások: komatál-küldés, pásztortánc, farsangi és névnapi köszöntők, sardózás, pünkösdölés, párosítók, lakodalmas, várkörjárás Egyszerű népdalok (egyszerű szerkezetű, könnyű ritmusú, kis hangterjedelmű pentaton dallamok) Műdalok Más népek gyermekdalai
Zenehallgatás énekes anyag : elsősorban magyar népdalok hangszeres anyag: furulya, xilofon (az óvónő hangszerjátéka) gépi zene : alkalmanként egyszerű, művészeti értékű darabok Ritmus játékok Egyenletes lüktetés : játékos mozdulatok, taps, járás, ritmushangszerek alkalmazása során Táncmozdulatok : éneklésre, hangszeres játékra Ritmuskiemelés : dal, mondóka Tempóérzék fejlesztése : lassú-gyors fogalom pár Ritmusvisszhang Ritmushangszerek kezelése: dob, cintányér, triangulum Ritmuszenekar Hallásfejlesztő játékok Hangmagasság iránti érzék fejlesztése: magas-mély hangok megkülönböztetése Hangszínfelismerés: környezet zörejhangjai, állatok hangjai, emberi hangok Dinamikai különbségek alkalmazása: halk-hangos fogalompár Dalfelismerés Dallamvisszhang Dallambújtatás Improvizálás (zenei alkotóképesség fejlesztését szolgálja)
41
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Kis ritmus- és dallamfordulatok, változatos játékos mozdulatok, mozgások kitalálása.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek - élvezettel, a magyar beszéd ritmusának megfelelően mond mondókákat - szívesen és örömmel játszik dalos játékokat - csoportosan és egyénileg általában tisztán énekel - megkülönbözteti környezete hangjait, a zenei fogalom párokat, amelyek jelzésére, illetve megnevezésére képes - felismer dalokat kezdő vagy belső motívumról - képes a dalok rövidebb-hosszabb egységeivel a dallambújtatásra - visszaénekel dallammotívumokat, visszatapsol ritmusmotívumokat - felismeri néhány hangszer hangját - figyelmesen hallgat zenét - érzi és kifejezi az egyenletes lüktetés, illetve a mondóka, dal ritmusát - képes a kettes lüktetést csoportosan kiemelni - mozgása egyöntetű, harmonikus, különböző térformák alakítására és egyszerű tánclépések kivitelezésére képes - tudja a megismert ritmushangszereket használni - tud mozgást, dallamokat, ritmust rögtönözni - képes ünnepekhez kapcsolódó dalokat énekelni - ismer néhány dalt más népek gyermekdalai közül
42
Zalavári Óvoda
6.5
Pedagógiai Program
RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
Cél: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-, forma-, szín-képzetének gazdagítása, a szép iránti vonzódásuk, nyitottságuk, igényességük, értékelő képességük, esztétikai érzékenységük alakítása.
Alapelvek: a folyamatosság, fokozatosság, következetesség, rendszeresség elvének érvényesítése egyéni fejlettségi szintek figyelembe vétele a gyermeki alkotások tiszteletben tartása, megbecsülése
Feladatok: a szabadidős, ill. az óvodapedagógus által szervezett ábrázolás feltételeinek megteremtése (környezeti, eszközbeli, hangulati) ábrázolás iránti vágy felkeltése változatos módszerek alkalmazása különféle, sokszínű technika megismertetése eszközök használatának megismertetése az alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése az emlékezet, a forma- és szín-képzetek, esztétikai fogékonyság, értékelő képesség fejlesztése a gyermeki kreativitás, szabad önkifejezés fejlesztése műalkotásokkal való találkozás lehetőségeinek, feltételeinek megteremtése a gyermekmunkák gyűjtése, elemzése, értékelése a szülők segítése az ábrázolási tevékenységek otthoni feltételeinek megteremtésében
A megvalósítást segítő tevékenységek: Képalakítás Firkálgatás, rajzolgatás, festés a gyerekek kedve és érdeklődése szerint, képzeleteik, emlékképeik, képzeletük nyomán Rajzolás aszfaltra, földre, nagyméretű papírra, táblára különböző eszközökkel (pl: bot, kréta, puha ceruzák, tus, fapálca) Mesék, történetek, események elképzelése, képi ábrázolása különféle technikákkal, anyagokkal (batik, kollázs, dombormű agyag-plakett stb.)
43
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Vékonyabb - vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, színek, színfoltok alkalmazása vagy a gyerekek számára fontos részek kiemelése céljából Festés ecsettel, egyénileg választott színekkel, különböző festékekkel Térviszonyok ábrázolása, színre, formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok: kép motívumainak, szereplőinek egymáshoz való térbeli viszonya Keveréssel előállított színekkel, különböző méretű kompozíciók, bábok, álarcok, díszletek festése Agyagkompozíciók alkotása tárgyak lenyomatival, beszurkálással, karcolással Képalakítás spárga, fonal, textil stb. felhasználásával Képeskönyv, leporelló készítése kivágott képekből Emberábrázolás Plasztikai munkák Természeti tárgyak gyűjtése séták, kirándulások alkalmával, ezek összehasonlítása, szétválogatása, csoportosítása felületi tulajdonságaik szerint Változatos, képlékeny, könnyen megmunkálható anyagok (pl. textil-, fonal-, bőrdarabkák, fadarabok, dobozok, termések, gallyak, homok, hó, agyag, gyurma, papír) használata Különféle technikák alkalmazása (nyirkálás, tépés, hajtogatás, konstruálás, plasztikus formálás, bemélyítés, kerekítés, szövés, karcolás, applikálás…) Formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzések, megfigyelések: fa formák tagoltsága, részformái, arányviszonyok, az anyag formálhatósága Emberi alakok, állatok, tárgyak mintázása, összerendezése különböző térbeli kompozícióba (kétalakos szobor formálása) Játékok, modellek, bábok, ajándékok készítése szerkesztő és konstruáló munkával, mintázattal, szövéssel, fonással Díszítés kézimunkával, az anyagszerűség betartásával, nagyméretben is. Környezetalakítás: gyűjtött anyagok rendezése, áttekinthetőség, zsúfoltság, színbeli-formai rend, környezetdíszítés Építés Nagy térbeli alakzatok létre hozása, formálása a gyermekek közös mozgásos játékai során Különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással, térbeli rendezéssel kisebb-nagyobb formacsoportok, építmények, makettek készítése Térbeli tapasztalatok és megfigyelések: tájékozódás a térben, téralakítás, térrészek összekapcsolása Statikai tapasztalatok (egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyai) Arányviszonyok Műalkotásokkal való találkozás A környezetben látható esztétikus jelenségek megfigyelése (táj, növények, állatok, időjárás stb.) -
44
Zalavári Óvoda -
-
Pedagógiai Program
Együttes gyönyörködés műalkotásokban (festmény, szobor, épület, népművészeti- és formatervezett tárgyak), szerszámokban, gépekben, természetes anyagokban (fa, fém stb.) Művészeti albumok nézegetése Múzeum, kiállítás lehetőség szerinti látogatása
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek szívesen vesz részt az ábrázolás sokféle formájában munkáját önálló elképzelései alapján képes megoldani biztonsággal használja az ábrázolás eszközeit, tisztán tartja azokat alkalmazza a megismert technikai eljárásokat helyes ceruza fogása kialakul tevékenyen részt vesz az őt körülvevő tér rendezésében, környezetének szépítésében felismeri a tárgyak főbb formái jellemzőit, térbeli kiterjedéseit képalakításában egyéni módon jelzi az elemi térviszonylatokat, használja a képi kifejezés eszközeit színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit, felismeri a színárnyalatokat, észreveszi a környezete, a műalkotások és saját munkája színhangulatát formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások képet alkot élményei, elképzelései, emlékei alapján tud formákat mintázni elképzelései alapján és megfigyelései felhasználásával önállóan, saját elképzelései alapján díszít tárgyakat önállóan és társaival közösen is készít egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket érdeklődik szokatlan, érdekes jelenségek iránt rendelkezik koordinált szem és kézmozgással képes a közös munka során az összedolgozásra, együttműködésre, szóbeli véleménynyilvánításra, társa munkájának megbecsülésére
45
Zalavári Óvoda
6.6
Pedagógiai Program
MOZGÁS
Cél: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának és testi képességeinek játékos formában történő fejlesztése, valamint tájékozódásuk, alkalmazkodóképességük, személyiségük akarati tényezőinek fejlesztése a gyermekek szabad mozgáskedvének fenntartása mellett.
Alapelvek: -
minden egyes gyermeknek a szervezete és idegrendszere igényelte mozgáslehetőségek biztosítása
-
a gyermekek egyéni teljesítőképességének, fáradékonyságának, egészségi állapotának figyelembe vétele
-
a folyamatosság, rendszeresség, következetesség érvényesítése
Feladatok: megfelelő hely, idő, megfelelő méretű és mennyiségű eszközök biztosítása a gyermekek mozgásigényének kielégítésére a mozgáskedv fenntartása a testnevelés megszerettetése, félelmek és gátlások eloszlatása a természetes mozgások és a mozgásműveltség fejlesztése a gyermekek anatómiai és élettani fejlődésének elősegítése, szervezetük erejének, ellenálló-, teherbíró- és alkalmazkodó képességének növelése, a gyermekek edzése pszichomotoros készségek, képességek kialakítása, formálása, fejlesztése: kondicionális (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs képességek (kinesztézis (mozgásérzékelés, mozgástanulás), egyensúly, gyorsasági koordináció, téribeli tájékozódás, ritmus) a nagy- és finommozgás fejlesztése testséma fogalmának kialakítása a mozgás tartalmi-formai megújítására, a változatosságra, a sokoldalúságra, a kellő intenzitásra törekvés sok mozgási, kirándulási lehetőség biztosítása a szabadban: a szabadlevegőn végezhető aktív mozgás minden lehetőségének kihasználása, a spontán megjelenő egészségfejlesztő testmozgások lehetőségének biztosítása a mindennapokban az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével, fejlesztő és kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása balesetek megelőzése a gyermekek egészségének, fejlődésének érdekében együttműködés a családdal, hangsúlyozva az egészségmegóvás fontosságát
46
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A megvalósítást segítő tevékenységek: Testnevelési foglalkozások: Szervezett, kötelező mozgások. Ezen alkalmakon kerül sor döntő mértékben a tananyag feldolgozására, az óvodai testnevelés feladatainak megvalósítására. Az egészséges testi fejlődés szempontjából legcélszerűbb a szabadon történő szervezésük. A mozgásrendszer elemei a következők: Rendgyakorlatok: állások, testfordulatok, menet lépéstartással, illetve ütemtartással, alakzatok, alakváltoztatások Előkészítő gyakorlatok: -
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: kartartások, különböző testhelyzetek, kar-, törzs-, térd-, lábmozgások - szabad, kéziszer, társas, pad,bordásfal
-
Természetes gyakorlatok: természetes járás, különböző járásmódok, egyszerű futásgyakorlatok feladattal
Fő gyakorlatok: -
Torna: o Természetes támaszgyakorlatok: kúszások, csúszások, mászások, átmászások, átbújások, egyensúlyozó járásgyakorlatok o Talajtorna gyakorlatok: gurulás a test hossztengelye körül, gurulóátfordulás előre, kézállás előgyakorlata, tarkóállás és gurulóátfordulás hátra előgyakorlata o Függésgyakorlatok: mászások különböző irányban, különböző szereken (felfele-lefele, balra-jobbra után és túlfogással), lajhármászás, függés érintő magas szeren és függésben, lábmozgások, lajhárfüggés o Szerugrások: mélyugrás, felfelé történő ugrás, néhány lépésből páros lábbal felguggolás szerre, nyuszi-ugrás leterpesztéssel, zsugorkanyarulati átugrás
-
Atlétika: o Futások: lassú és közepes iramú futás, belegyorsuló futás, futás tempóváltással, gyorsfutás állórajtból, a futómozgás technikai végrehajtását elősegítő és rögzítő futásgyakorlatok o Ugrások: helyből távol-, illetve magasugrás,nekifutásból távol-, ill. magasugrás, ugrásokat előkészítő gyakorlatok o Dobások: hajlítás távolba kislabdával, babzsákkal függőleges és vízszintes célba o Léglabdával végezhető gyakorlatok: - Gurítás: egy és két kézzel helyben és tovahaladással, gurítás lábbal, gurítás társhoz kézzel, lábbal (különböző testhelyzetben) - Feldobás-elkapás: feldobás kettő, elkapás két kézzel, feldobás egy, elkapás két kézzel
47
Zalavári Óvoda -
-
Pedagógiai Program
Átadás: kétkezes alsó, kétkezes felső, egykezes felső átadással Labdavezetés: járás közben különböző irányban, helyben, lassú futás közben Hajítás függőleges és vízszintes célba
Játékok: futó játékok, fogó játékok, versengések, sorversenyek, váltóversenyek eszközökkel és eszköz nélkül a tanult mozgásformák alkalmazásával
Mindennapos testnevelés Formáját tekintve többféle lehet: hagyományos felépítésű (sorakozás, köralakítás, járás-futás gyakorlatok, gimnasztika, játék, szervezet lecsillapítása), közepes iramú futás, mozgásos játék, hógolyózás, szánkózás stb. Mozgás, testnevelés szabadidőben, séták, kirándulások során
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek - szívesen mozog, igényli a rendszeres mozgástevékenységek - nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul - cselekvőképessége gyors, mozgásban kitartó - képes keskeny felületen járások, kúszások, mászások elvégzésére a talajtól 40 cm magasságban - ismeri a kislabdát, léglabdát, biztonsággal és szívesen használja azokat (távolba hajít, labdát vezet helyben) - tér- és időtájékozódó képessége fejlődik - megérti az egyszerű vezényszavakat - a természetes járást ütemes járással váltakoztatja - képes vizuális és akusztikus jelzések alapján irányváltoztatással bújásokat, támaszgyakorlatokat, járásokat, futásokat végrehajtani - képes állórajtból 20-30 m-t futni - betartja a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor - 6-8 lépés nekifutással képes tetszés szerinti akadályt átugrani, talajra éréskor tudja ugrását fékezni.
48
Zalavári Óvoda
6.7
Pedagógiai Program
MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
Cél: Olyan attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi magatartását, felelősségérzetét, kötelességteljesítését, a tapasztalatszerzést, a környezet megismerését és a munkavégzést. Alapelvek: - a munka játékos jellegének figyelembe vételével, megőrzésével a munkafajták fokozatos bevezetése - egyéni sajátosságok, fejlettségek figyelembe vétele a munkavégzés, a követelmény felállítása, illetve a munka értékelése során - munkakedv felébresztése, fokozása - önértékelés és igényszint növekedésének ösztönzése - a gyermeki munka céljának, fontosságának, jelentőségének hangsúlyozása Feladatok: - a gyermekmunka alapvető feltételeinek megteremtése (megfelelő eszközök, azok rendben tartása, elegendő munkalehetőség, idő, hely, nyugodt légkör) - gazdag, változatos differenciált feladatok adása - a gyermeki aktivitás biztosítása - önként vállalt, valamint önálló munkavégzés lehetőségének megteremtése - a munkamenet, a helyes és célszerű eszközhasználat megtanítása - a munka céljának, hasznosságának, szükségességének felismertetése - a munka során a gyermekek segítése - a munka sajátos (játéktól eltérő) vonásainak erősítése, fejlesztése - a munkához való pozitív viszony kialakulásának segítése, amelyben az „én csináltam, mi csináltuk” – élményt élhetik át a gyermekek - a közösségi érzés, a közösségi magatartás fejlesztése - balesetvédelmi, higiénés szabályok betartása A megvalósítást segítő tevékenységek: Naposság: közösségi megbízatás, nélkülözhetetlen a csoport életében. A gyermektől feladattudatot feltételez, a figyelem összpontosítását igényli. - Étkezés körüli teendő önálló végzése étkezés előtt és után (asztalterítő felrakása, evőeszközök kiosztása, segítés a tálalásban, étkezés utáni rendrakás, morzsaseprés, asztalról edények, és eszközök leszedése, asztaltörlés), valamint tízórai tálalása - Játékidő utáni rendrakás figyelemmel kísérése a teremben és az udvaron egyaránt - A csoportszoba szükség szerinti átrendezése - Segítés az óvónőknek a foglalkozások körüli teendői ellátásban - Vigyáznak a mosdó rendjére
49
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Alkalomszerű munkák: előre nem meghatározható munkák, feladatok. Egy részük tervezhető mivel ismétlődik. Másik részük esetleges, végezheti a csoport egy időben vagy megbízatásként teljesítik egyes gyerekek. - Részvétel a csoportszoba rendjének fenntartásában, átrendezésében, díszítésében - Öltöző, mosdó rendben tartása - Játékszerek, játéktartó polcok tisztítása - Ajándékkészítés az ünnepekre - Segítségadás a kisebbeknek, társaiknak, felnőtteknek - Megbízatások teljesítése Növény és állatgondozás: Hozzájárulás a növények és kisállatok életfeltételeinek megteremtéséhez, változások megfigyelése csoportszobában és udvaron egyaránt. - Növények, termések közös és egyenkénti gyűjtése az élősarokba, annak folyamatos gondozása, időnkénti átrendezése, csoportosítása - Vetés, csíráztatás, hajtatás, dugványozás, ültetés, palántázás - Szobanövények öntözése, átültetése - Udvarrendezés (gallyak összeszedése, levélseprés, gereblyézés, homokozó rendben tartása, hó eltakarítása) - Kisállatok gondozása, amennyiben a feltételek adottak - Madáretetés (az eleség gyűjtése, madáretetőbe helyezése)
A fejődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek - önállóan végzi a napossággal járó teendőket - önként vállal feladatokat, törekszik az önálló, pontos munkavégzésre - felelősséget érez a megvalósításuk során - vigyáz a terem rendjére, felszólítás nélkül felveszi az elejtett papírdarabot - ajándékokat készít különböző alkalmakra - szívesen segít a kisebbeknek, társainak, a felnőtteknek - igényli az esztétikus elrendezést étkezésnél, illetve játékszerek elrakása során - az évszaknak megfelelően folyamosan részt vesz az élősarok gondozásában, gyűjteményeinek bővítésében - részt vesz az óvoda udvarának rendben tartásában - gondozza, óvja, védi a környezetében lévő növényeket, állatokat ismeri a munkája során használatos eszközöket, azok használati módját, a használatukkal járó veszélyeket, tisztán tartásuk módjait törekszik az eszközök megóvására, saját testi épségének megőrzésére képes az elvégzendő műveletek sorrendjének megállapítására, megindokolja egy-egy feladat elvégzésének szükségességét és feleslegességét képes a munkamegosztásra észreveszi, ha valamit meg kell csinálni tiszteletben tartja és megbecsüli mások munkáját, illetve munkájuk eredményét
50
Zalavári Óvoda
6.8
Pedagógiai Program
A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS
Cél: A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése, a tanulás iránti vágyának felkeltése, a spontán szerzett ismereteik és tapasztalataik rendszerezése, bővítése, valamint a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére épített játékos ismeret- és tapasztalatszereztetés, illetve változatos tevékenységek biztosítása szervezett keretek között kötetlen és/vagy kötött foglalkozási formában. Kompetenciák fejlesztése.
Alapelvek: játékosság érvényesítése, a tanulás játékba integrálása a komplexitás érvényesítése a gyermekek egyéni, illetve otthonról hozott tapasztalatainak, ismereteinek figyelembe vétele az ismeret- és tapasztalatszereztetés lehetőleg természetes környezetben, természetes körülmények között történjen
Feladatok: játékos, cselekvéses tanulási lehetőségek megteremtése, biztosítása a gyermeki tapasztalatok, ismeretek fokozatos bővítése, komplex ismeretek nyújtása projektelemek, téma-hetek alkalmazásával motivációs lehetőségek keresése (kíváncsiság felkeltése, érzelmi kapcsolat, problémaszituációk, önállóság, szemléletesség stb.) egyéni fejlettségi szintek, helyi lehetőségek figyelembe vétele a foglalkozások anyagának, ill. a szervezési- és a munkaformák kiválasztása során differenciáló, egyéni vagy mikro csoportos, illetve kooperatív technikák alkalmazása önálló megfigyelési lehetőségek biztosítása kreativitás fejlesztése az értelmi képességek (gondolkodás, emlékezet, képzelet, figyelem, észlelés stb.) és kompetenciák fejlesztése önálló feladatmegoldásra, önellenőrzésre késztetés a gyermekek együttműködésének fejlesztése, elősegítése az együttélési szabályok megismertetése, betartatása tanulási szokásrendszer kialakítása (hely, időkeret, sok érzékszervet foglalkoztató eszköz stb.) a gyermekek ítéletalkotó képességének fejlesztése a tanuláshoz szükséges beállítódás, feladattudat erősítése differenciált értékeléssel a gyermeki önértékelés fejlődésének elősegítése anyanyelvi, kifejező és kommunikációs képesség fejlesztése
51
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A megvalósítást segítő tevékenységek: Valamennyi nevelési terület tevékenységei egyben a tanulás tevékenységei is, amelyek lehetséges formái a következők: utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások elsajátítása, magatartási módok) spontán játékos tapasztalatszerzés gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés, megfigyelés, kísérlet gyakorlati probléma- és feladatmegoldás témahét, projektek, kooperatív technikák drámapedagógia, drámajáték alkalmazása
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek - képességei szerint az egyszerűbb és bonyolultabb feladatokat, logikus összefüggéseket megérti - ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rá kerül a sor - érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt - feladatai végrehajtásában kitartó - szándékos figyelemre képes, melynek időtartama életkorának megfelelő - tevékenységének eredményeit reálisan értékeli - képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére - munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő - nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre - él benne az iskola, a tanulás utáni vágy
52
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
7 GYERMEKVÉDELEM Célok: - A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek személyiségfejlesztésének elősegítése. - A hiányok, a fejlődést gátló tényezők kiküszöbölése, hátrányok csökkentésének elősegítése. - Feltárni mindazokat az okokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, akadályozzák. - Minden gyermek eljusson fejlődésének azon optimális fokára, mely által képes lesz egyéni készségének és képességének megfelelően az iskola megkezdésére - A családi nevelés támogatása, a problematikus családok életvitelének segítése. - Prevenció: megelőző intézkedésekkel a súlyosabb károsodások, hiányosságok kialakulásának megakadályozása. - Természetes legyen gyermekeink, a szülők és az óvodai dolgozók körében a „másság” elfogadása.
Alapelvek: A gyermekvédelem nevelőmunkánk szerves része, minden gyermekre megkülönböztetés nélküli gondoskodást jelent. A gyermekvédelmi munkának szervesen be kell épülnie a nevelési folyamatba. Minden gyermekre való fokozott odafigyelés. A pedagógusoknak nem szabad tőlük függetlennek érezni ezt a munkát. Az információk, problémák bizalmas kezelése.
Feladatok: A prevenció feladatai A gyermeki és a szülői jogok megismertetése, érvényesítése az óvodában. A gyermeki – szülői jogok megismertetése és érvényesítése az intézményben. Gyermekvédelmi munkaprogram megtervezése A gyermek érdekében a szülő megnyerése. Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel. Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése. A veszélyeztetett státus kialakulásának megelőzése. Együttműködés a gyermekvédelmi partnereinkkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Önkormányzat, Védőnői Szolgálat). Óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése.
53
Zalavári Óvoda -
-
Pedagógiai Program
Lehetőségeinken belül megadni minden segítséget a hátrányok kompenzálásához a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között, ehhez intézményi gyermekvédelmi felelős biztosítása. A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való jutás elősegítése. Egészségügyi szűrővizsgálatok.
A feltárás feladatai A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény, magatartási és beilleszkedési zavar felismerése, problémák feljegyzése. A tünet okainak megkeresése. A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet megkülönböztetése a sajátosságok figyelembe vételével. (Aktuális állapotot figyelembe vevő vizsgálata.) A megszüntetés feladatai A felzárkóztatás megszervezése. Egyéni tehetséggondozás. Induló hátrányok csökkentése egészségvédő, mentálhigiénés programokkal. A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez. A gyermekek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása. Segítő szakemberek igénybevétele a probléma típusától függően, a probléma típusának megfelelően. Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődés elősegítése folyamatos ellenőrzéssel. Együttműködés konkrét esetekben a segítőkkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Önkormányzat stb.), jelzőrendszer működtetése az óvodai gyermekvédelmi felelős koordináló közreműködésével.
A gyermekvédelmi felelős feladatai: A társadalmi háttérfolyamatok nevelési intézményekre és a családokra gyakorolt hatásainak ismeretében foglalkozik a gyermekek szocializációs problémáival. Segítséget ad a gyermekeknek, a családoknak, az óvodapedagógusoknak az erőforrások feltárásában. Érdekképviseletet lát el a szociális, a nevelő – fejlesztő, az egészségügyi, szociálpolitikai, jogi érdekérvényesítő, valamint a gyermekjóléti- és védelmi szolgáltatások igénybevétele érdekében. Koordinálja a szociális és a pedagógiai tevékenységeket, partneri kapcsolatot alakít ki az együttműködésben más szakemberekkel. Tájékoztatja a Szülői Szervezetet az óvoda gyermekvédelmi tevékenységéről. Figyelemmel kíséri az 5 éves korú gyermekek rendszeres óvodába járását, problémás esetekben eljár a megfelelő szakhatóságoknál. Rendszeresen látogatja az állami gondozott, veszélyeztetett helyzetben élő gyermekeket a csoportban dolgozó óvodapedagógussal közösen.
54
Zalavári Óvoda -
-
Pedagógiai Program
Kapcsolatot tart és együttműködik a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szakszolgálattal, Gyámügyi Hivatallal, Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, védőnővel. Munkájáról folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt.
A megvalósítást segítő tevékenységek: óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (felügyelet, étkeztetés, segélyjavaslat, ruhagyűjtés stb.) logopédiai, gyógypedagógiai ellátás biztosítása egyénre szabott fejlesztési tervek készítése, fejlesztés, a fejlesztés nyomon követése személyiségfejlesztő tréningek tartása dolgozóknak, szülőknek jogi segélyszolgálat megszervezése Szülők Klubja szervezése közös kirándulás szervezése a szülőkkel való kapcsolattartás egyéni formáinak kidolgozása pályázati lehetőségek, szponzorok keresése segélyszervezetek megkeresése kapcsolattartás gyermekvédelmi szakemberekkel
A gyermekvédelmi munka várható eredményei: Érvényesülnek a gyermeki jogok. Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban. Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez. Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket. Megvalósul a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek felzárkóztatása, tehetségfejlesztése. Bizalommal fordulnak felénk a szülők, elfogadják javaslatainkat, segítségünket. Folyamatos, egymást segítő kapcsolat alakul ki a rászoruló családok és óvoda között. A segítő szolgálatok tanácsait igénybe veszik. Csökken az esélyegyenlőtlenség.
55
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
8 A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Cél: Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Partnerközpontú működés kiépítése, hatékony együttműködés a szülőkkel, segítőinkkel. Az óvoda – iskola átmenet, az iskolakezdés zavartalanságának biztosítása. Esélyegyenlőség biztosítása, szociális helyzetből adódó hátrányok csökkentése
Alapelvek: Az óvoda Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok, alapelvek, feladatok szem előtt tartása. Egyéni fejlettség, sajátosság figyelembe vétele, differenciált fejlesztés. (Egyénre szabott feladatadás, az egyéni munkatempó, valamint a speciális terhelési igények figyelembe vétele.) Fokozatosság betartása. Differenciált értékeléssel az önállóság és önértékelés fejlesztése. Nyugodt légkör, elegendő eszköz biztosítása. A bizalom erősítése a gyermekekben. Hiteles kép rajzolása gyermeknek, szülőnek pillanatnyi fejlődési állapotról.
Feladatok: A HH/HHH gyermekek teljes körű óvodai beíratásának támogatása, a minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása, 100 %-s óvodalátogatottság elérésével az esélyegyenlőség biztosítása. A hiányzások minimalizálása. A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregációmentességet. A gyermekek minél alaposabb megismerése ,Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve. Testi és lelki kondicionálás
56
Zalavári Óvoda -
-
-
-
Pedagógiai Program
A bizalom erősítése a gyermekekben. Nevelőtestület, az óvoda valamennyi dolgozójának együttműködése (az óvodai fejlesztőpedagógus bevonása, rendszeres team munka, dajka bevonása, esetmegbeszélések, hospitálások) A szülőkkel való jó kapcsolattartás, együttműködés, személyes kapcsolat kialakítása. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, a gyermeki alkotások megmutatása, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon, óvodai rendezvényeken, egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, családi szokások, értékrendek megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása, reális szülői igények kiszolgálása. A gyermekek fejlődésének után-követése legalább az általános iskola első évében. Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel, külső partnereinkkel. Különösen: o A Gyermekjóléti, Családsegítő szolgálattal o A szociális ellátórendszerrel (önkormányzat) o Háziorvosi, védőnői szolgálattal o Logopédussal o Nevelési Tanácsadóval o Helyi általános iskolával o Szakmai szolgáltatókkal o Nemzetiségi Önkormányzattal
A megvalósítást segítő tevékenységek: -
Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis) lehetőleg családlátogatás alkalmával.
-
Óvodai nevelésünk keretein belül megvalósuló tevékenységek: o a gyermeki tevékenységformák, o egészséges életmódra nevelés tevékenységei: egészségtudat kialakítása, táplálkozási szokások alakítása, mozgásra nevelés, o érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés tevékenységei: az intézményes nevelésbe való illeszkedés elősegítése, bizalom-, elfogadás-, együttműködés érvényesítése, o kommunikációs nevelés tevékenységei: szókincs-, nyelvi kifejezőkészség-, beszédértés-, beszédészlelés fejlesztése. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. Korszerű óvodapedagógiai módszerek: kompetencia alapú óvodai nevelés, témahét, projektek, kooperatív technikák, drámapedagógia. Az illem, az elemi viselkedés írott és íratlan szabályainak gyakorlása. Környezettudatos magatartás alakítása pozitív minta alapján. Differenciálás, egyéni fejlesztés, sikerélményekhez jutás, egyéni ütemű készség és képességfejlesztés, speciális gondozás, egyénre szabott értékelés.
-
57
Zalavári Óvoda
-
Pedagógiai Program
Dokumentálás. Bemutató foglalkozások, értékelő megbeszélések, esetmegbeszélések, problémamegoldó fórum. Továbbképzések, tréning, előadás. Szülőkkel való megújuló partneri kapcsolatok. Óvodán kívüli partnereinkkel való együttműködés formái.
Várható eredmény: Az intézmény körzetéhez tartozó HH/HHH gyermekek részvétele az óvodai nevelésben 100 %-os. Csökken az igazolatlan/igazolt hiányzások száma. Csökken a HHH gyermekek körében az SNI minősítés. A HH/HHH gyermekek egyéni eredményei – a mérések alapján – 10%-nál nagyobb mértékben nem maradnak el a csoport átlagtól. A HHH gyermekek megfelelő időben, normál tantervű iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat A gyermeki személyiség pozitív irányban változik. Fejlődnek a gyermekek fizikai, szellemi és jellembeli tulajdonságai egyaránt. A társadalom elvárásaiból minél több elem beépül a gyermekek személyiségébe. Fejlődik közösségi érzésük, közösségi tudatuk. A gyermekek egymás kultúrájának megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel életkoruknak megfelelően képesek lesznek a tolerancia, a másság tiszteletére és társaik értékeinek felfedezésére. Az egyéni bánásmód, a differenciált feladatadás, az egyénre szabott reális értékelés alkalmazásával önbizalmuk, önismeretük erősödik, sikerélményekhez jutnak. Megismerhetik erősségeiket, gyengeségeiket. A meleg, szeretetteljes, nyugodt óvodai légkör biztosításával elmélyül bizalmuk, növekszik biztonságérzetük. Az egészséges életrendben a játéknak, a játékos tanulásnak jelentős szerepe lesz. Testileg, lelkileg és szociálisan is alkalmassá válnak az iskolai munkára.
58
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
9 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE
9.1
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK
Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének érzelmi életének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül. A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés. A sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztése, a gyermekek életminőségének javítása. A sérült funkciók pozitív irányba történő fejlesztése, a sikeres, kudarctól mentes iskolai pályafutás kezdése érdekében. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelvek: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvónők és dajkák vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai pedagógiai programba, így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása – fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.
59
Zalavári Óvoda -
Pedagógiai Program
Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.
Feladatok: Olyan komplex (orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai) szakvélemények áttekintése, melyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, amelyek alapján tervezzük a specifikus fejlesztést. A sajátos nevelési igényből eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése (mozgásterápia, vizuális-, akusztikus-, taktilis észlelés, értelmi képességek fejlesztése, beszéd- és nyelvi képesség fejlesztése, megismerő folyamatok kialakítása, önállóság, szokások elsajátításának gyakoroltatása). A napi életritmusba a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sérültek felzárkóztatását segítik elő. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztése, illetve a képességeket- és készségeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése, szakemberek segítségével. Speciális módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és azok alkalmazásával a kognitív képességek fejlesztése. Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek kialakítása, fejlesztése, esetleg korrekciója valamennyi területen. Egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése a sérült gyermekek részére, a szakvélemény alapján. Interperszonáliskapcsolatok alakítása. Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányba befolyásolja a sérült gyermekek fejlődését. Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése.
A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása, a sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése, amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása. A habilitáció fő területei: az észlelés (vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás) fejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése
60
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. Az integrált nevelés feltételei: Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény, alapító okiratában. A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel. Az ép és sérült gyermekek szüleinek bevonása történjen meg. Az integrált óvodai csoportok létszáma 20 fő, amelybe maximum 2-3 sérült gyermek kerülhet. Csoporton belül a sérült gyermekek más-más fogyatékossági csoportba kell, hogy tartozzanak. Személyi, tárgyi feltételek biztosítása, tanügy-igazgatási dokumentumok (Egyéni fejlődési lap (Tü.356), fejlesztési terv ) megléte.
Sajátos nevelési igényű gyermek: A Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján sajátos nevelési igényű: a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos gyermek, autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek, a fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozás zavarral) küzdő gyermek
A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás: Évnyitó szülői értekezleten rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább és ezt a szakvélemény megállapítja. Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé. A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő, a mindenkori számot az éves munkatervünk tartalmazza,
61
Zalavári Óvoda
-
Pedagógiai Program
erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.
Az integrált nevelés során elvárt eredmény: Az integrált nevelés eredményeként a sérült gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, iskolába lépésre. Olyan szemléletformálás, mely a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt biztosítja a „másság” elfogadását, tolerálását.
9.2
KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK
Cél: Tehetséges gyermekek („tehetségígéretek”) gondozása Alapelvek: Támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a „tehetségígéretek” minél korábban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosított. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása
Feladatok: Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése A „tehetségígéretek” erős oldalának fejlesztése A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése Integráló tehetséggondozás, mely a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul. Műhelyfoglalkozások vezetése, amelyek a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére épít, speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeinek és érdeklődésének megfelelően. A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése.
62
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
10 NEMZETISÉGI NEVELÉS
Cél: A nemzetiségi gyermekek nevelése életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően, kultúrájuk és hagyományaik megismerése, elsajátítása, átörökítése és fejlesztése - igényeik szerint. Rendszeres óvodába járás mellett iskolaéretten, örömmel várják az iskolakezdést.
Alapelvek: az egyenlő hozzáférés biztosítása az nemzetiségi gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása a gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integrációt a diszkrimináció, a pozitív diszkrimináció minden formájának kerülése, előítéletesség elleni küzdelem
Feladatok: Kompenzálni a családi nevelés esetleges hiányát, a családból az óvodába való átmenet segítése. A családi nevelés jellemzőinek megismerése. A hátrányos családi környezetben élő gyermekek felzárkóztatásának elősegítése. Segíteni a család valamennyi tagját a többségi társadalom érték- és normarendszeréhez való minél sikeresebb alkalmazkodásában. Rendszeres óvodába járás ellenőrzése. Személyi és tárgyi feltételek megteremtése. A gyermekeknek – beilleszkedésük során – szeretet és biztonságérzet megteremtése. Éreztetve, hogy a „különbözőséget” elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, ezzel megalapozzuk érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönözzük társas kapcsolataik pozitív alakulását. A gyermekek személyiségének megismerése, az esetleges lemaradás területeinek, mértékének megállapítása. A magyar nyelven folyó óvodai nevelés, kommunikáció teljessé tétele, nyelvi képességek fejlesztése. Az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadtatása, szükségleteik maximális figyelembe vétele mellett. Az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése.
63
Zalavári Óvoda -
-
-
-
-
-
Pedagógiai Program
Az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének kialakítása, a másság tiszteletben tartása, az identitás alakítása Erkölcsi, kulturális értékek megismertetése A magyar és roma gyermekek megismertetése egymás hagyományaival, szokásaival és azok tiszteletben tartására nevelés. Hátrányok kompenzálása a fejlesztési feladatok differenciált, egyénre szabott segítségével. A gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása a különböző tevékenységi formákban. A gyermek- és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása, hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal) A társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedéskultúra alapozása. A roma kultúra megismertetése, hagyományápolás, identitástudat alakítása, a nemzetiségi kulturkincsből (irodalom, zene, népi játék) gyűjtött és választott tematika beépítése a nevelési rendszerbe.
A nemzetiségi óvodai nevelés feltételei, megszervezése A szülő kérelem gyermeke nemzetiségi óvodai nevelésben való részvételére, melyet írásban, legkésőbb május 31-ig kell benyújtani. Amennyiben legalább 8 nemzetiséghez tartozó szülő kezdeményezi, a következő nevelési évtől meg kell szervezni a nemzetiségi óvodai nevelést, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek be is iratkozik az óvodába. A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig tart. Ugyancsak május 31-ig kell a szülőnek írásban bejelentenie, ha a gyermeke a következő nevelési évtől nem kíván részt venni nemzetiségi óvodai nevelésben. A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve szerint meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját. A nemzetiségi óvodai nevelés óvodánkban megvalósítható formája: a roma gyermekek körében magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelés A roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat részesítjük előnyben, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Nemzetiségi óvodai nevelési igény esetén a nemzetiségi és a magyar gyermekek együttes, integrált nevelése valósul meg óvodánkban.
64
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A megvalósítást segítő tevékenységek: Az óvodai nevelésünk feladati, tevékenységi formák, műveltségtartalmak: » gondozás, egészséges életmód alakítása » érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés » anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés » játék » mesélés, verselés » ének, zene, énekes játék, gyermektánc » rajzolás, festés, mintázás kézi munka » mozgás » a külső világ tevékeny megismerése » munka jellegű tevékenységek » a tevékenységekben megvalósuló tanulás Készségek, képességek fejlesztése » Kondicionális képesség (erő, állóképesség, gyorsaság) » Térérzék, szem- láb- kéz koordináció » Figyelem » Testséma, irányok, téri tájékozódás » Finommotoros koordináció, megfigyelőképesség » Érzékelés, tapintás » Esztétikai érzék, illetve ritmusérzék közös ünnepek, rendezvények együttműködés a családokkal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, védőnővel, orvossal, iskolával, a Nevelési Tanácsadó és Szakértői Bizottság szakembereivel, Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, fenntartóval
Várható eredmény óvodáskor végére: Az egészséges életrendben a játéknak, a játékos tanulásnak jelentős szerepe lesz. A gyermek életkorának és egyéni képességének megfelelően olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket közvetítse. A gyermek képes tájékozódni a különböző kommunikációs helyzetekben. Értékévé válik az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, becsületesség. A gyermekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája iránt, ismer az anyanemzet kultúrájából merített dalt, mesét, verset, mondókát és játékot. Testileg, lelkileg és szociálisan is alkalmassá válnak az iskolai munkára.
65
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
11 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE
Cél: A gyermeki fejlődés üteméről, a képességek alakulásának összefüggéseiről képet kapjon az óvodapedagógus az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig. A hátrányok felismerése minél korábbi időpontban.
Alapelvek: A gyermek fejlődésének nyomon követése az óvodáskorú gyermek megismerését és fejlesztését segítő pedagógiai és pszichológiai eszköz és módszer, amely szükséges a pedagógiai munka hatékonysága érdekében. A fejlődés megfigyelése semmiféle hátrányos megkülönböztetés alapjává nem válhat. Bizalmas információkról van szó, tárolása során illetéktelen nem férhet hozzá. A megsemmisítése az óvodából való távozás után legkésőbb egy év múlva megtörténik. Az adatok bekérése a szülőktől a fejlődés menetéről önként szolgáltatott adat. A nevelést, a gyermek fejlődésének alakulását érthetjük meg általa. Ha valamilyen hátrányba került a lemaradás okát, idejét tudjuk ezzel beazonosítani. Valamint, hogy milyen fejlesztést igényel. A fejlődés alakulásáról kizárólag a szülőt, gyámot tájékoztatjuk. Megfelelő körülmények között, és ezzel bizalmi légkört biztosítva. A szükséges tapintattal érzelmi érzékenységére. A tájékoztatást pozitív érzelmi töltés jellemezze. A fogadóóra lehetősége előre közösen egyeztetett időben a szülők részére folyamatosan biztosított. Annak elfogadása, hogy a fejlődés során egyéni különbözőségek vannak. A fejlődés lassabb és gyorsabb is lehet időközönként. A személyiség holisztikus szemléletű, egységes kezelése.
Feladatok: A tanulási képességek vizsgálatának végzése minden gyermeknél. Szükség esetén segítő szakemberek bevonása (logopédus, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság stb.). A szülők folyamatos tájékoztatása gyermekeik képességeinek alakulásáról, a lehetséges optimális fejlődéshez viszonyítva. Segítségükre lenni abban, hogy a gyermekük fejlődését elősegítve mit tehetnek. Szakemberhez történő fordulás segítése.
66
Zalavári Óvoda -
-
-
-
Pedagógiai Program
A vizsgálat céljának megfelelő mérés, vizsgálat megválasztása. A vizsgálat jellegének megfelelő körülmények optimális biztosítása a tervezés, szervezés során. Az elhamarkodott döntések kerülése, a kérdéses terület több oldalról történő vizsgálata. Szükséges esetben a szülők megkérdezése, a segítő szakemberek véleményének kikérése. A fejlődés ívének folyamatos követése, az egyéni fejlődési napló folyamatos vezetése. Az időszakonkénti megfigyelések az adott pillanatnyi helyzetet tükrözik, ezért hosszú távon a változás mértéke lemérhető, a fejlődés íve kirajzolódik. A beiskolázás előtt, fogadóóra keretében a szülők tájékoztatása gyermekük fejlődéséről, a beiskolázás törvényességi, gyakorlati lebonyolításáról.
A fejlődés nyomon követését segítő tevékenységek: Megfigyelés, beszélgetés, cselekedtetés Gyermeki munkák elemzése Családlátogatás Fejlődési napló folyamatos vezetése (beilleszkedést követő 2. hónapban, októberben és áprilisban) Egyéni fejlesztési tervek Szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás Dokumentumelemzés Kikérdezés DIFER- mérés 5 éves korban (alap), beiskolázás előtt (iskolaérettségi) Egyéb mérés, vizsgálat Kapcsolattartás szakemberekkel A fejlődési naplóban megfigyelt (vizsgált) fő területek: Anamnézis A beilleszkedés tapasztalatai Szociális fejlettség, Értelmi fejlettség, Verbális fejlettség, Mozgás fejlettség
67
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
12 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan – a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként. Célunk, hogy a gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére elérje az egyéni jellemzőket mutató optimális fejlettségi szintet. Alapelveink szerint a gyermeknek joga van, hogy saját üteme szerint fejlődjön. Nem várható el egyenletes tempójú fejlődés és az érési szakaszok sem azonos időpontban jelentkeznek. A sikeres iskolakezdés, és iskolai munka feltétele, hogy a gyermek testi, lelki, szellemi és szociális érettséget szerezzen.
12.1 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Testi érettség teste arányosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezett, harmonikus mozgás- és finommotoros koordinációja fejlett mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését képes szándékosan irányítani Lelki érettség az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre érzékelése, észlelése tovább differenciálódik kiemelkedő: a térészlelés fejlettsége, a vizuális és akusztikus megkülönböztetése, a téri tájékozottság szintje, a térbeli mozgásfejlettsége, a testséma kialakulása megjelenik a szándékos bevésés és felidézés megnő a megőrzés időtartama a felidézés egyre nagyobb szerepet kap megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme elvont, fogalmi gondolkodása kialakulóban van beszéde érthető, a magán- és mássalhangzók kiejtése tiszta, képes különböző mondatszerkezetek alkalmazásával gondolatait és érzelmeit mások számára is érthető módon kifejezni, érthetően és folyamatosan kommunikál beszédfegyelme, a meghallgatni tudás képessége és mások beszédének megértése is kialakult
68
Zalavári Óvoda -
-
-
Pedagógiai Program
megfelelő tájékozottsággal, ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről ismeri szűkebb környezetében a természeti és társadalmi környezet alkotóelemeit, a környezet megbecsüléséhez és megóvásához szükséges szokások, ill. magatartásformák megalapozottak rendelkezik elemi mennyiségi ismeretekkel
Szociális érettség a gyermek képes az iskolai életmód és a tanító elfogadására, a fokozatosan kialakuló együttműködésre társaival és a felnőttekkel, valamint új környezetével egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, szükségleteinek kielégítését késleltetni tudja feladattudata kialakulóban van, ami a feladat megértésében, a feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, amit kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének fejlettsége biztosít
12.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája, a korai felismerés és fejlesztés gondolata a köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával kielégítjük a körzetünkben élő gyermekek szükségleteit. A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai: A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlődését biztosító, fejlesztő felkészítésben vesz részt. A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart, idejének meghosszabbításáról a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége: A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa.
69
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
13 ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 13.1 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA Kapcsolatrendszerünkön belül legfontosabb kapcsolatunk a gyermekek családjával van. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. Az óvodapedagógus gyermekismerete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, a gyermekek fejlődéséért érzett felelőssége megfelelő alapot teremt a családokkal való eredményes együttműködéshez. Cél: A szülőkkel, a családokkal való eredményes, partnerközpontú együttműködés kialakítása. Az óvoda és a család kapcsolatának alapelvei: - A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. - Kölcsönös bizalom, őszinteség, egymás iránti tisztelet és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. - Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. - Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. - Az óvoda a gyermek és a program érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja.
Feladatok a fejlesztés kapcsán: - A gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása. - A szülők felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. - A már működő kapcsolatok mennyiségi és minőségi fejlesztése. Óvodánk menedzselése a szülők felé: - Nyílt napok, rendezvények szervezése a leendő szülők felé - Leendő óvodások látogatása az óvodában - Szülői fórum a leendő óvodások szülei számára - A Pedagógiai Programunk fő vonalainak közvetítése a szülők felé - (Pl. : helyi újságban, útmutatók vagy kiadványok közreadásával stb.)
70
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel: - szülő fogadása - óvoda bemutatása - a helyi nevelési rendszer fő vonalának megismertetése - az óvoda küldetésnyilatkozatának átadása A kapcsolattartás módjai óvodánkban: Formális Családlátogatás Szülői értekezletek Fogadóórák
Informális Napi beszélgetések Faliújságon közérdekű hírek A szülők pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése – óvodapedagógusi példa Üzenő füzet Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával (pszichológus, orvos, védőnő, gyógypedagógus stb.)
Nyílt napok Szülői Szervezet „Véleményláda” Kérdőívek, elégedettségmérés Közös ünneplések Munkadélutánok Sportdélutánok, sportnapok Szabadidős programok
Az együttműködés tartalmi formái: Kapcsolattartási mód -
Beiratkozás
-
Családlátogatás
-
Óvodakezdés
-
Cél anamnézis felvétele ismerkedés az óvodával a gyermek életkörülményeinek megismerése az óvoda programjával való ismerkedés ismerkedés az óvodai élettel minél fájdalom mentesebb elválás a szülőtől szülő-gyermek kapcsolat megismerése bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt
71
Munkaforma egyéni beszélgetés -
egyéni beszélgetés
-
játék a gyermekkel
közös játék, közös tevékenység szülővel, gyermekkel
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása a csoportok életének, fejlődésének megbeszélése a csoportokban készült videó felvétel, fénykép megtekintése egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember meghívásával )
-
értekezlet
-
előadás
-
csoportos értekezlet
-
helyzet-megbeszélés
-
mikrocsoportos esettanulmányozás
-
a szülő tájékoztatása gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről
-
beszélgetés
-
nevelési problémák megbeszélése
-
-
betekintés az óvoda mindennapjaiba
egyéni problémák egyéni megbeszélése megfigyelés közös megbeszélés egyéni problémák, egyéni megbeszélés
-
-
Szülői értekezletek
-
Fogadóórák
Nyílt napok
Szülői Szervezet
Sportrendezvények
Munkadélutánok
-
-
a szülő-óvónő partner kapcsolat mélyítése
-
szülői feladatok koordinálása
-
szülői kezdeményezések megvalósítása
-
értekezlet
-
szülők érdekképviselete
-
megbeszélés
-
az óvodai nevelő-fejlesztő munka támogatása
-
a családok egészséges életmódra nevelése
-
az óvoda közösségi szellemének ápolása
-
óvodán belül csoportok kellemes hangulatú közötti vidám vetélkedés beszélgetések kezdeményezése
-
közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése
-
szülők megismerése
-
egy-egy eszköz megismerése vagy készítése
-
egy-egy feladat közös megoldása
-
kellemes hangulatú beszélgetések kezdeményezése
-
szülők megismerése
72
-
közös munkatevékenység beszélgetés
Zalavári Óvoda
Mikulásvárás
Karácsonyvárás
Farsang
Húsvétvárás
Anyák napja
Pedagógiai Program
az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával az óvoda-család kapcsolatának elmélyítése az ünnepély megszervezésébe szülők bevonása óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése vidám hangulatú együttléttel közösség formálása hagyományápolásra nevelés az ünnep közös szervezésével az óvoda-család kapcsolatának mélyítése -
meghitt, közös együttlét
-
családi kapcsolatok mélyítése közös szervezéssel az óvodacsalád kapcsolat mélyítése vidám hangulatú közös vetélkedés, közös együttlét közösségformálás vidám hangulatú, közös együttlét az óvodai élmények felelevenítése az iskolába menők meghitt búcsúztatása az óvoda-család kapcsolatának mélyítése az óvodai dolgozók munkájának elismerése egészséges életmódra nevelés szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés közös beszélgetések kezdeményezése közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése óvodatámogatási lehetőség biztosítása pozitív kötődés erősítése az óvoda iránt a szülők és az óvodai dolgozók kulturált kikapcsolódásának biztosítása közösségépítés egymás megismerése
-
Gyermeknap -
Tanévzáró, ballagás -
Pedagógusnap -
Családi kirándulás
-
Jótékonysági bál
-
Színházlátogatás felnőtteknek
-
73
-
közös szervezés
-
közös ünneplés
-
Közös szervezés
-
Közös munkadélután
Táncos mulatság, vidám együttlét -
közös szervezés
-
munkadélután közös együttlét
-
közös szervezés
-
vidám vetélkedés
-
közös, vidám együttlét
közös együttlét
-
beszélgetés
-
vidám hangulatú közös együttlét
közös kirándulás, túra
-
bálszervezés, lebonyolítás
-
közös együttlét
Felnőttek kulturált szórakoztatása, szórakozása
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
13.2 ÓVODA – ISKOLA KAPCSOLATA Cél: Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése Az együttműködés alapelvei: Kölcsönös nyitottság, szoros nevelőpartneri viszony érvényesítése mindkét fél részéről. Kölcsönös bizalommal, egymás munkájának megismerésével, megbecsülésével biztosítjuk az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek az iskolai életmóddal. Az együttműködés módja, formái, tartalma: - Az intézményvezetők folyamatosan tartják a kapcsolatot. - Az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik volt óvodásaik iskolai beilleszkedését. - A két intézmény pedagógusai kölcsönös óra-, ill. foglalkozás-látogatáson vesznek részt. - Óvodásaink és az iskola tanulói közös rendezvényeken, különféle közös programokon vesznek részt. A tartalmas kapcsolattartásért mindkét intézményvezető felelős, ezért a két intézmény közösen készíti el minden tanév elején az együttműködési ütemtervet. Az ütemterv tartalmazza havonkénti bontásban a közös programokat, rendezvényeket. Az ütemtervben foglaltakat rugalmasan kezeljük, igény szerint bármelyik fél kérésére eltérhetünk. Az évente elkészített együttműködési ütemterv óvodánk Munkatervének melléklete.
13.3 TOVÁBBI KAPCSOLATAINK A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ keszthelyi, nagykanizsai Tankerületével, a keszthelyi Nevelési Tanácsadóval, valamint a zalaegerszegi Tanulási Képességet Vizsgáló és Fejlesztő Központtal szükség szerint lépünk kapcsolatba, ill. szükség szerint segítik munkánkat. A logopédussal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A logopédiai ellátás óvodánkban utazó logopédussal oldjuk meg. A szakmai szolgáltatók szolgáltatásait alkalmanként, szükség szerint vesszük igénybe.
74
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
A községi könyvtárban mindkét csoportnak több alkalommal szervezünk foglalkozásokat a tanév során. A helyi Művelődési Ház óvodásoknak szóló programjain mindig részt veszünk. Gyermekszínházi előadásokra /meseszínház, bábszínház / gyakran járunk a környező városokba, ill. községekbe. A tanév során több alkalommal is szervezünk kirándulásokat a környékünkön lévő múzeumok, kiállítások megtekintésére. Az orvossal, védőnővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A szűrővizsgálatok rendjét a védőnő készíti el. Fogorvosi szűrővizsgálatra a szomszédos községben van lehetőség. A Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermekvédelmi felelősön keresztül folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A Fenntartóval,a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, illetve a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatallal az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A községben működő civil szervezetek, a helyi és környékbeli vállalkozók elsősorban óvodánk javára történő felajánlásaik révén kerülnek velünk kapcsolatba Munkájukkal, anyagi és eszközbeli támogatásaikkal nagymértékben hozzájárulnak óvodánk szépítéséhez, felszereléseink bővítéséhez, rendezvényeink, programjaink sikeres lebonyolításához.
75
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A Zalavári Óvoda Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete fogadja el és az intézmény vezetője hagyja jóvá. Az elfogadáskor véleményezési jogot gyakorol a Szülői Szervezet. Egyetértési jogot gyakorol (amennyiben többletköltséggel jár a Programban foglaltak megvalósítása) a Fenntartó, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Érvényessége: 2013. szeptember 1 –től visszavonásig.
Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente
Módosítás: - Törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén - A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról - Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvodavezetőnek.
Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető az irodában.
Nyilatkozatok A Szülői Szervezet véleményező nyilatkozata – csatolva A nevelőtestületi elfogadás jegyzőkönyve – csatolva Fenntartó egyetértési nyilatkozata – csatolva Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértési nyilatkozata – csatolva
76
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
1. Véleményezte: Zalavár, 2013. augusztus 26. ____________________________ Szülői Szervezet
2. Elfogadta: Zalavár, 2013. augusztus 30. _____________________________ Nevelőtestület 3. Jóváhagyta: Zalavár, 2013. augusztus 30. _____________________________ Óvodavezető
4. Egyetértését nyilvánította: Zalavár, 2013. augusztus 26. ______________________________ Fenntartó
5. Egyetértését nyilvánította: Zalavár, 2013. ……………….. ______________________________ Roma Nemzetiségi Önkormányzat
77
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
MELLÉKLETEK
1. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK:
MEGVELÓSÍTÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES
(Az összeállításnál figyelembe vettük a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletet)
Tevékenység
JÁTÉK
Eszközök Csoportszobai játékhoz autók, traktorok, munkagépek húzogatós, tologatós állatok, járművek különböző építő-konstruáló eszközök különböző méretben, színben, anyagban (fakockák, lego, összerakó játékok, tüske-építő stb.) koordinációs képességet, finommotorikát fejlesztő eszközök: gyöngyök, golyók, Joy-Toy tekergők stb. babák(öltöztető ruhák), plüss állatok babaszobai eszközök: vasaló, vasalódeszka, telefon, kiságy stb. babakonyhai eszközök, edények : tányérok, poharak, evőeszközök , mérleg, tűzhely stb. szerepjátékok (családjáték, orvos játék, fodrászat stb.) kellékei : kalapok, kötények, ruhák, fodrászati eszközök stb.) Udvari játékokhoz homokozó játékok (lapát, ásó, gereblye, homokozó formák stb, ) homokvár építéshez különféle eszközök babaházban: babák, babakonyhai edények, babaszobai eszközök Szabályjátékokhoz, értelmi képességet fejlesztő játékokhoz: társasjátékok, puzzle-k kiegészítő kellékek, játéktárolók
78
darab/készlet
5-6 3-4 fajtánként 2-3 készlet fajtánként 2-3 készlet 2-3 6-8 csoportonként 1-1 csoportonként 1-2 készlet, ill. 1-1 darab fantázia szerint 5-6 3-4 készlet fantázia szerint 2-3 1-2 készlet
3-4 fantázia szerint
Zalavári Óvoda
Tevékenység
Munkajellegű tevékenységek
Tevékenység
Pedagógiai Program
Eszközök kerti szerszámok (kapa, ásó, lapát, gereblye, lombseprű ) talicska, locsolókanna, cirokseprű, hólapát ültetőfa kalapács, szögek, szerszámok gyúródeszka, nyújtófa, műanyagterítők darabolókések (gyermekeknek) robotgép, mérleg gyümölcsmosó zöldségszeletelő, hámozó kés ruhakefe, cipőkefe
Eszközök
színes tudományos képeskönyvek nagyítók kosarak csíráztató tálak állat- és növényhatározók földgömb térkép Külső világ mikroszkóp, távcső homok – víz asztal (óvodának) tevékeny vízvizsgáló eszközök: szűrők, tálak megismerése cserepek, virágládák, magok, hagymák, virágföld üvegek gyűjteményekhez Matematikai fejlesztés eszközei logikai készlet MINIMAT garnitúra logico tábla cserélhető feladatlapokkal madzagos logikai könyvek Ravensburger logokai társasjátékok logikai lapozók kirakójátékok
79
darab/készlet fajtánként 3-4 mindegyikből 2-3 4-5 szükség szer. 8-10 1-2 1-1 2-3 4-5 4-5
darab/készlet 15-20 10-15 8-10 10-15 2-3 1 1-2 1-1 1 szükség szer. szükség szer. szükség szer. 4-6 1 1-1 fajtánként 4-6 4-6 4-6 6-10
Zalavári Óvoda
Tevékenység
Ének, zene, énekes játék gyermektánc
Tevékenység
Verselés, mesélés báb,
Pedagógiai Program
Eszközök magnó, CD lejátszó (csoportonként) CD lemezek, kazetták ritmusbotok, népi ütő- és rázóhangszerek triangulum (különböző méretben) csörgődob, ujjcintányér,dobok, cintányérok, kasztanyetta, csettegő, köcsögduda, tökcsörgő xilofon, harangjáték száncsengő,csengősor rögtönzött hangszerekhez: dobozok,termések, kölönböző alapanyagú tárgyak népi játékok, népi tánc kellékei: kalapok,kendők,zsebkendők, kötények, szoknyák,mellények, botok stb. különböző állatmaszkok, fejdíszek felnőttek játékához: furulya " A " síp vagy hangvilla
Eszközök képes mesekönyvek (csoportonként 2 - 3 példányban ) „meseládikó” (óvodának) bábparaván (csoportonként) ujjbábok, síkbábok, kesztyűsbábok, fakanálbáb ( csoportonként) felnőtt méretű kesztyűbábok árnyjátékhoz síkbábok, eszközök (vászon, lámpa stb.) textilek rögtönzött bábhoz, jelmezhez bábtartók (csoportonként)
80
darab/készlet 1-1 15 -20 fajtánként 1-1 1 fajtánként 1- 1 2 2 fantázia szerint játékoknak megfelelően
16-20 1-1 1-1
darab/készlet
15 - 20 1 1-1 1-1 1-1 10 szükség szerint 2-3 20-25- féle
Zalavári Óvoda
drámajáték
Tevékenység
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Pedagógiai Program
kalapok, sapkák, fejdíszek,koronák jelmezek szegett színes selyemkendők festmények, reprodukciók gyermekek szerpléséhez különféle eszközök (igazolványtok, táska, mappa, egyéb eszközök ) hangkazetták hanghatásokkal, aláfestő zenékkel, zörejekkel magnó, CD lejátszó (csoportonként) videó kamera
Eszközök Agyagozáshoz: agyag, simítólapát, linólapok, palatáblák, mintázó eszközök, fokhagymaprés, damil, vizes-tál stb. Gyurmázáshoz: plasztilin, liszt, só, olaj, formázó eszközök stb. Rajzoláshoz :zsírkréta, különböző vastagságú ceruzák, filctollak akvarellkréta vagy ceruza, tus, tustoll rajztábla (csoportonként) Festéshez: gombfesték tempera, textil- és üvegfesték, diófapác ecsetek különböző vastagságúak szivacshenger, szivacskocka Különböző papírok : rajzlap, színes karton, krepp papír, színes hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagolópapír, fotókarton, műszaki rajzlap, pauszpapír, selyempapír stb. nyíráshoz tompa-hegyű ollók cikk-cakk olló, mintavágó olló Gyöngyfűzéshez : gyöngyök különböző méretben, damilok, drót Fonalmunkához : különböző vastagságú fonalak, hímző fonalak felvető szövőkeret, különböző ágú körmöcske, szalagszövő, tompa-hegyű tű Építéshez: papírdobozok,hengerek
10 - 15 féle fajtánként 2-3 15 -20- féle 20 -25-féle 20-25 - féle
10-15-féle 1 -1 1
darab/készlet
10-15 szükség szerint csoportonként 5-6 csomag 10-15 csoportonként 2-3 garnitúra 2 készlet
szükség szerint 10 -15 2-3 szükség szerint szükség szerint 5-6 szükség szerint
81
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
Nemezeléshez: gyapjú, szappan, tál Barkácsoláshoz: textilek, töltőanyag,hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, faforgács, szögek, szerszámok, ruhaanyagok Batikoláshoz: méhviasz, gyertya, íróka, illatlámpa, textilfesték, vászon Népi kismesterségekhez : csuhé, szalma, gyékény, raffia,vessző, Nyomat készítéséhez: linocolor festék, üveg vagy műanyag lap Egyéb eszközök : különféle ragasztók lemosható asztalterítő kötény a gyerekeknek polc az alkotások elhelyezéséhez faliújság a képek elhelyezéséhez festmények, reprodukciók
Tevékenység
Eszközök Udvari játékhoz mászókötél, gyűrűhinta homokozó hinták egyensúlyozó gerenda, csúszda mászóvár távolugráshoz homok-medence rugós billegős játék mászó-ház focikapuk tollas-, teniszfelszerelések
Mozgás
szükség szerint szükség szerint
szükség szer.
szükség szer. szükség szer. szükség szer. 2-3 10-12 2-4 2-4 15-20
darab/készlet
1-1 1 1 1-1 1 1 2 1 2 1-1 pár
Csoportszobai, tornaszobai eszközök, játékok összerakható, mobil testnevelési eszközök 2 padok, egyensúlyozó deszkák 2-2 alacsony gerenda 1 gólyaláb 4 pár zsámoly, svédszekrény 1-1 bordásfal 3-4
82
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
tini-kondi labdák (medicin-,kosár-,foci-) különböző méretű és anyagú labdák tornaszőnyeg 1 kg-os súlyzó különböző anyagú ugrókötelek tornabot, karika, babzsák, kendő,szalag, szalagos-bot,gumiszalag stb. bóják magasugró készlet Wesco típusú tappancsok, téglák, hengerek, alagutak ejtőernyő taposó zsákok,lépegető szőnyegek mocsárjáró (2-3 méteres) egyensúlyozó tölcsér mozgáskotta (maxi) függeszthető pad
BÚTOR, BERENDEZÉS
DB
1 3-3 15-20 2 5 10 pár 15-20 6-8 1 2 garnitúra 1 1-1 sor 3-4 2 1 1-2
BÚTOR, BERENDEZÉS
DB
Játéktároló szekrénysor
2
Gyermeköltöző pad
6
Játéktároló egyéb szekrény
3
Íróasztal
1
Könyves szekrény
3
Számítógép asztal
1
Játék polc
2
Irodai szekrény
1
Könyves polc
4
Felnőtt asztal
2
Függeszthető játéktároló
4
Felnőtt szék
10
Babaágy (babaszobában)
2
Textília tároló szekrény
1
Babaágy kicsi, bölcső
2
Tisztítószer tároló szekrény
1
Gyermekasztal (téglalap)
5
Tároló polc
2
Gyermekasztal (trapéz)
10
Óvodai fektető
40
Gyermekszék (fa)
40
Fektető tároló
1
Gyermekszék (fémlábú)
10
Sportszer tároló polc
1
Fonott asztal
2
Tükör (fejlesztő szobai)
1
Fonott karosszék
4
Virágtartó állvány
1
Gyermeköltöző szekrény
6
Virágtartó (fali)
3
83
Zalavári Óvoda
TÁRGY, ESZKÖZ
Pedagógiai Program
TÁRGY, ESZKÖZ
DB/m2
DB
Szőnyeg
30
3 fázisú mosogató
1
Függöny
10
Tálaló tálak (üveg,műanyag)
10
Fényvédő függöny
10
Merőkanál, tálaló lapát
6
Választó függöny (mosdó)
8
Tányér (mély–lapos–kicsi)
50-50
Abrosz
10
Evőeszköz (kanál-villa-kés)
50-50
Gyermektakaró
40
Edénytároló polc (konyha)
2
Gyermektörölköző
80
Hűtőszekrény
1
Felnőtt törölköző
10
Gáztűzhely
1
Falitükör
3
számítógép + internet
1
Mosdókagyló csapteleppel
6
laptop
3
WC-kagyló(gyermek,felnőtt)
6
lézer nyomtató
1
Zuhanytálca csapteleppel
1
multifunkciós nyomtató
1
Fogmosó polc
2
telefon
1
Folyékony szappanadagoló
3
telefon/fax
1
Körömkefe, ruhakefe
2-2
lamináló
1
Vasaló, vasaló állvány
1–1
spirálozó
1
Ruhaszárító állvány
1
szakkönyvek (leltár szerint)
Mosógép
1
mentőláda
Gázbojler
1
takarító eszközök
Villany vízmelegítő
1
kézi szerszámok
Porszívó
2
kerti szerszámok (felnőtt)
84
1
Zalavári Óvoda
Pedagógiai Program
2. FELHASZNÁLT IRODALOM
Helyi Nevelési Program Napköziotthonos Óvoda Zalavár 2010. A Zalavári Óvoda Alapító Okirata Jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 363/2012.(XII.17.) sz. Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Kompetencia alapú óvodai programcsomag – Téma-terv javaslat Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! Reikort Ildikó: Zenevarázs Székely Andrea: Bábjáték Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Bekker Zoltánné – Kocsis Csilla - Zaveczné Komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez Székely Andrea: Játékok bábokkal, Játékok a meseládikóval Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában Zóka Katalin: Kóstolgató Túri György: Játék-tánc-Élet Dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás /Bp. 1997. Litograph Kft Jávorszky Edit: Fejlődéspszichológia /Edutech Kiadó 1995. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /Alex-Typo Kiadó Bp. 1992. Porkolábné Dr. Balogh Katalin — Dr. Páli Judit: Komplex prevenciós óvodai program /Adatbank OKI 1996. Dr. Gósy Mária: Beszéd és óvoda /Nikol Gmk 1997. Mérei Ferenc — V. Binet Agnes: Gyermeklélektan /Gondolat Kiadó Bp. 1985. Forrai Katalin : Ének az óvodában Bp, Zeneműkiadó, 1974. Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában I. /Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? !Munkáltató könyv a helyi nevelési program készítéséhez NAT-TAN sorozat OKI, OKKER Bp. 1996. Nagy Jenőné: Segédlet az óvodák nevelési programjának elkészítéséhez. JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet 1996. Nagyné Jánosi Éva: Pedagógiai programkészítés az óvodában. Módszertani segédanyagok Debrecen 1996.
85
