Zaj és rezgésvédelem Hallás

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő Copyright © 2012 Márkus Péter Minden jog fenntartva.

A hallószerv működése a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

fülkagyló külső hallójárat dobhártya középfül a hallócsontokkal kengyel az ovális ablakban fülkürt a szájüreg felé csont agyvelő csarnok félkörös ívjáratok csiga idegkivezetés az agy felé

A fül vázlatos metszete 2012.08.24.

Copyright © 2012 Márkus Péter Minden jog fenntartva.

2

A hallószerv működése a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

kalapács üllő kengyel kerek ablak a csiga csarnoki csatornája a csiga dobűri csatornája csarnok a belső folyadékrendszer tartaléka a belső folyadékrendszer pótlása agyvelő csontos labirintus hártyás labirintus

2012.08.24.

A csontos és a hártyás labirintus vázlatos szerkezete


3

A hallószerv működése

2012.08.24.


4

A hallószerv működése

A 32-35 mm hosszú alaphártya hosszában a frekvenciaérzékelés helyeit nagyjából bejelöltük

a) b) c) d)

alaphártya pörgecsont csigolya lyuk kengyel

A kiterítve elképzelt csiga oldal- és felülnézetben 2012.08.24.


5

Alapfogalmak

Hallás görbék. Phon-skála 2012.08.24.

Copyright © 2012Zaj Márkus és rezgésvédelem Péter Minden jog fenntartva.

66

Halláskárosodás

A normális hallás audiogramja 2012.08.24.


7

Halláskárosodás

Idegi halláscsökkenés audiogramja 2012.08.24.


8

Halláskárosodás

Zaj okozta halláscsökkenés audiogramja 2012.08.24.


9

Öntvénytisztító munkásHalláskárosodás halláskárosodása 38 éves exp. idő: 1,5 év

42 éves exp. idő: 7 év

50 éves exp. idő: 9 év 2012.08.24.

Zaj és rezgésvédelem

10

Halláskárosodás

A zajterhelés által okozott halláscsökkenés alakulása az idő függvényében 101 dB(A) expozíciós szint mellett 2012.08.24.


11

Halláskárosodás

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján nem foglalkoztatható: akinél bármilyen, de nem foglalkozás eredetű belsőfül megbetegedés következtében olyan halláscsökkenés alakul ki , amely a beszédfrekvenciák átlagán a 20dB-t eléri, vagy meghaladja. 2012.08.24.


12

Halláskárosodás

Fokozott expozíció: amikor a munkahelyi zajhatás eredményeként a hallásküszöb értéke 4000 Hz-en mindkét fülön eléri, vagy meghaladja a 30 dB-t.

2012.08.24.


13

Halláskárosodás Foglalkozási megbetegedés: ha a munkahelyi zajhatás következményeként a halláscsökkenés folyamatosan nő, és akár az egyik oldalon is a beszédfrekvenciákra ráterjedve a hallásküszöb 2000 Hz-en eléri, vagy meghaladja a 30 dB-t.

2012.08.24.


14

Halláskárosodás Audiológiai leletek értékelése A minősítés a beszédfrekvenciákon mért átlagos hallásveszteség alapján történik. Fokozatai: • Normál hallású az az egyén, akinél a beszédfrekvenciák (500,1000, 2000 Hz) átlagán a hallásveszteség nem nagyobb 10 dB-nél, és a hallásküszöb egyetlen frekvencián sem haladja meg a 25 dB-t. • Nem jelentős halláscsökkenés: 25 dB-ig; • Kisfokú halláscsökkenés: 26-40 dB között; • Közepes fokú halláscsökkenés: 41-60 dB között; • Nagy fokú halláscsökkenés: 61-80 dB között; • Súlyos fokú halláscsökkenés: 81-90 dB között; • Süketséggel határos: 90 dB felett; • Teljes hallásvesztés (süketség): csak hallásmaradvány, vagy ha hallást már nem lehet kimutatni. 2012.08.24.


15

Halláscsökkenés Frekvencia (Hz)

Halláscsökkenés (dB)

Életkor (évek)

Halláscsökkenés az életkor függvényében 2012.08.24.


16

A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre

a hipotalamusz-hipofízis rendszerén át a szimpatikus idegrendszeren át a motorikus idegrendszeren át

A közvetlen zajhatás sematikus ábrázolása 2012.08.24.


17

közvetett

ZAJPARAMÉTER szint, frekvencia, dinamika, tartam

A TEVÉKENYSÉG ZAVARÁSA kommunikáció, pihenés, alvás

közvetlen MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK egyéni és helyzeti paraméter

HATÁS A SZABÁLYOZÓMECHANIZMUSOKRA vegetatív, hormonális, értelmi és érzelmi folyamatok ZAJKÉNT VALÓ MEGÍTÉLÉS RÖVID IDEJŰ KÁROSÍTÁS élettani lélektani - stressz hormonok - feszültség - Mg. kiválasztás - bosszúság - érösszehúzódás - beletörődés TARTÓS KÁROSÍTÁS a szív és érrendszer gyors öregedése HOSSZAN TARTÓ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÁS szív és érrendszeri betegségek fokozott kockázata

A közvetlen és közvetett zajhatás sematikus ábrázolása 2012.08.24.


18

A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre

fent: szisztolés vérnyomás lent: összkoleszterin munkahelyi zajszint LAm < 90 dB munkahelyi zajszint LAm > 90 dB

A munkahelyi és az otthoni zaj hatásai (középérték ± szórás) 2012.08.24. Copyright © 2012 Márkus Péter Minden jog fenntartva. 19

A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre A berlini közlekedési zaj tanulmány A berlini tanulmány kísérleti alanyai 31-70 év közötti férfiak voltak. A korábbi Nyugat-Berlin 17 legnagyobb kórházában az akut szívinfarktusból kigyógyult betegeket egy évig vizsgálták. A felmérésbe azt a 645 német férfit vonták be, aki a meghatározott kritériumoknak megfelelt, legalább 15 éve Berlinben lakott, és a kikérdezésbe beleegyezett. A kontrollcsoportba a lakossági nyilvántartásból találomra kiválasztott, az infarktus betegekkel azonos korcsoportba tartozó férfiak kerültek. A csoport 64%-a a kérdésekre írásban válaszolt, 3390 férfinek kideríthető volt az utolsó 15 évben elszenvedett közlekedési zajterhelése, figyelembe véve az időközben történt lakásváltoztatást is. Ellenőrzésképpen megvizsgálták az egyéb zavaró körülményeket, mint többek között az életkort, testsúlyt, családi állapotot, műszakbeosztást stb. is. A kapott eredmények szerint Berlinben a közlekedéstől függő infarktusos esetek száma a közepes nappali L AM = 71-75 dB utcai zajszint hatására 10%-kal kezdett emelkedni, és L AM = 76-80 dB-nél elérte az 50%-ot. Azok esetében, akik az utóbbi 15 évben nem változtatták lakhelyüket, az infarktus bekövetkezésének aránya L AM = 71-75 dB hatására 20%-kaI, L AM = 76-80 dBnél 70%-kaI emelkedett. Ez az emelkedés Berlinben 5 dB-lel magasabb zajszintről indult, mint Nagy-Britanniában, ami valószínűleg a nagyobb hangszigetelést biztosító dupla ablakokat alkalmazó német építkezési szokásoknak köszönhető. 2012.08.24.


20

Irodalomjegyzék 1.

Márkus Péter – Tóth Tibor: Zajelhárítás OMKT, Budapest, 2003. 2. Szentmártony Tibor: Zajtalanítás Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1963. 3. J.R. Hassall – K. Zaveri: Acoustic Noise Measurements Brüel & Kjær, Dánia, 1979. 4. Brüel & Kjær: Noise Control, Principles and Practice Brüel & Kjær, Dánia, 1982. 5. Tarnóczy Tamás: Akusztika – Hangnyomás, hangosság, zajosság Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 6. Moser Miklós – Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 7. Dr. Kurutz Imre – Dr. Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001. 8. Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai Terc könyvkiadó, Budapest, 2003. 9. P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 10. http://hu.wikipedia.org 11. http://www.bksv.com 2012.08.24.


21

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Recommend Documents