EI
VE
A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapja
ÉM MEG PR Y Z S
AM
AR A
K E R E SK
K
E
D R EL MI ÉS IPA
ÜZLET Megjelenik a Napló mellékleteként
XXII. évfolyam, 7. szám
Jubilált a kiadvány Összegezték a megye gazdasági teljesítményét Olyan hiteles kiadvány született, amely hűen tükrözi a Veszprém megyei gazdasági folyamatokat. Az elemzéseket, a cégek adatait bemutató kötetre az önkormányzatok, a kormányhivatal egyaránt támaszkodhat. A munka bő idősoron is áttekinthető: a minap a tizedik Top 100 + 200 kiadványt vehették kézbe a szakemberek.
Jubilált a Top 100 + 200 kiadvány, amelyet immár tizedik alkalommal készített el a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a KSH Veszprémi főosztálya, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Napló szerkesztősége. A kötet sokat bővült az első évhez képest, hiszen akkor még csak a 100 legnagyobb árbevételű cég szerepelt benne, ma viszont már 300. A kiadvány készítőinek szándéka azonban az induláshoz képest változatlan: a cégadatokon, a NAV és a KSH elemzésein keresztül keresztmetszetet adni az előző év gazdasági eredményeiről. A kötet elmúlt évi kiadásai hűen tükrözték a megye gazdasági folyamatait, amit NAV- és KSH-elemzések, vállalati adatok támasztottak alá. Az évenkénti összeállítás gyakran forgatott, hasznos segédletté vált a megye gazdaságát ismerni akaró cégvezetők, vállalkozók, közéleti személyiségek körében. A kötetet ezúttal is gazdasági konferencia kereté-
Ezúttal is tartalmas, hiteles kiadványt állítottak össze a közreműködő felek
ben mutatták be a nyilvánosságnak, a vállalatvezetőknek. Ezen Freid Mónika (a KSH tájékoztatási főosztályának vezetője), Dégi Zoltán (a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója) és dr. Markovszky György kamarai elnök tartott előadást. Veszprém megyében tavaly a legnagyobb árbevételű cég a Continental Automotive Hungary Kft. volt 221 milliárd forintot meghaladó árbevétellel. Őt a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. követte 108 milliárddal. A két veszprémi nagyvállalat mögött a pétfürdői vegyipari órás áll, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. tavalyi árbevétele 87 milliárd forint volt. A további sorrend: 4.
A Pannon Egyetem 2015 szeptemberében indította el duális felsőfokú képzéseit a gépészmérnöki, környezetmérnöki, villamosmérnöki és szőlész-borász alapszakokon. Idén további karokon és szakokon indultak duális képzések. Biztosítani kell, hogy a tehetséges fiatalok olyan helyen tudják képezni magukat, amire a térségben letelepedő vállalatoknak szükségük van. A duális képzés ehhez jó lehetőség, ugyanakkor többletenergiát igényel az intézménytől, a hallgatótól és a vállalattól egyaránt. A Pannon Egyetem célja a minőségi képzés kiemelkedő szakmai gyakorlattal, mennyiségi és minőségi téren egyaránt, a vállalati part-
nerek együttműködésével. A lehetőség egyre népszerűbb a hallgatóik körében, de még nem oly mértékben, mint szeretnék. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a kormányzati erőfeszítés ellenére a műszaki képzés nem lett sokkal népszerűbb a fiatalok körében. A diplomás munkaerő biztosítása érdekében a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a győri Széchenyi Műszaki Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetemmel van szoros kapcsolata a Bourns Kft.nek. A Pannon Egyetem duális képzésébe tavaly kapcsolódtak be, tovább erősítve a korábban már működő szakmai kapcsolatot. Több karról fogadtak már kötelező szakmai gyakorlatos hallgatókat, valamint szakdolgozattémát is biztosítottak több végzős mérnökhallgatónak. (Folytatás a 2. oldalon, Fókuszban a gyakorlati képzés címmel.)
Johnson Controls Mezőlak Kft. (Mezőlak, 66,5 milliárd), 5. Vöröskő Kft. (Balatonfüred, 46,3 milliárd), 6. Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt. (Várpalota, 42,7 milliárd), 7. Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. (Ajka, 36,6 milliárd), 8. MTD Hungária Kft. (Nemesvámos, 36,4 milliárd), 9. Poppe + Potthoff Hungária Kft. (Ajka, 21,2 milliárd), 10. Balluff Elektronika Kft. (Veszprém, 21 milliárd). A Top 100 konferencián hagyományosan elismeréseket adtak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó gazdasági társaságoknak. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége (mint a Pannon Lapok Társaságának tagja) közös, Az Év Vál-
Fotó: Penovác Károly
lalkozása díját mikro-, illetve kisvállalkozások kategóriájában 2016-ban az Alap Európa Fejlesztő és Tanácsadó Kft., nagyvállalat kategóriában a nass magnet Hungária Gépgyártó Kft. kapta meg. A Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Kutatás-fejlesztési és innovációs díjat 2016-ban a Kókai Tömítéstechnikai Kft. vehette át A konferencián bemutatkozott a Pepperl + Fuchs Kft., valamint a Transmoduls Kft. A Napló szerkesztősége által felajánlott 250 ezer forintos hirdetési lehetőséget – sorsolás útján – a Vesz-Mont 2000. Kft. nyerte meg. (Összeállításunk a 3–6. oldalon.)
Fotó: Penovác Károly
Tovább bővítették szaktudásukat Az elmúlt három évben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) szervezésében több mint ötszázan tették le a mestervizsgát. A legutóbb 13 szakma 69 képviselője vehette át a mesterlevelet.
A siker még arrébb van A gazdaságtól nem lehet függetleníteni a képzést, műszaki értelmiség nélkül pedig nem lehet a holnapot építeni.
Mesterleveleket adtak át a kamaránál
A szakképzési rendszer, a szakképzett munkaerő a gazdasági fejlődés, a versenyképesség, illetve a társadalom kultúrájának rendkívül fontos összetevője. A gazdaság olyan munkaerőpiaci hátteret, szakképzett munkaerőt igényel, mely megfelel a változó, fejlődő műszaki, szakmai igényeknek, rendelkezik a szükséges elméleti tudással és gyakorlati jártassággal. Mivel a diákok gyakorlati oktatását csak mesterlevéllel rendelkező oktatók végezhetik, a VKIK kiemelt szerepet vállalt mestertanfolyamok és vizsgák szervezésében. Ennek köszönhetően az elmúlt három évben több mint ötszázan tették le a mestervizsgát. A mesterlevél átadását minden alkalommal ünnepséggel tették feledhetetlenné. A sikeres vizsgát követően olyan szakemberek, vállalkozók váltak mesterré, akik aztán majd a tanulók nevelésében is kiteljesíthetik tevékenységüket. Mindezt Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke fogalmazta meg a VKIK ünnepségén, amikor 13 szakma 69 képviselője vehette át a mesterlevelet. Jelezte, a szakképzési fel-
tételek és a szabályozás nagyjából-egészéből megteremtette a lehetőségét annak, hogy hazánkban duális képzést végezzenek. E tekintetben Európa legfejlettebb szakképzése irányába haladnak. Mivel azonban még az út elején járnak, van néhány kiigazítani való, amit a közeljövőben meg kell oldani. Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke köszöntőjében kifejtette, a szakképzés és a gazdaság mindig vállvetve, egymás mellett működik. Akkor lehet jó szakképzésről beszélni, ha a gazdaság is jól működik. Dr. Markovszky György kamarai elnök jelezte, mindannyian büszkék lehetnek, akik elérték ezt a címet. „Ha újra akarjuk építeni a mester szó mögötti tartalmat, azt a tekintélyt, elismertséget, amit a mesterek hordoznak, akkor jó úton járunk” – fogalmazta meg. Az újdonsült mestereket Pap Tamás, a pincér-mestervizsgabizottság elnöke is köszöntötte. Hangsúlyozta, az ember életében a tanulás nagyon fontos szerepet tölt be. A munkahelyi és a családi kötelezettségek mellett nem könnyű tanulni, komoly áldozatvállalás. Ez is növeli a cím értékét. A mesterlevél átvétele dicsőség számukra, ugyanakkor hatalmas felelősség is, mondta az ifjú mesterek képviseletében felszólaló Paidl Péter (pincérmester). (Összeállításunk a 2. oldalon.)
Elismerték a kamarai munkáját Magyar Gazdaságért díjat vehetett át Kövécs Lajos leköszönő alelnök Közel 25 éves kamarai munkássága elismeréseként a Nemzetgazdasági Minisztériumban Magyar Gazdaságért díjat vehetett át Kövécs Lajos, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara leköszönő tagozati elnöke.
A gazdasági élet megbecsült szereplőinek és az államigazgatásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknak a munkáját ismerték el a minap. A nemzetgazdasági minisztertől Magyar Gazdaságért díjat vehetett át Kövécs Lajos, a Köszer Kft. ügyvezetője, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara leköszönő tagozati elnöke. Kövécs Lajos 1993-tól részt vett a kamarák megalakulását megelőző előkészítő bizottság munkájában. 1994ben, a szakmai kamarák meg-
Kövécs Lajos Varga Mihálytól vette át a díjat
Fotó: NGM
alakulásakor a Veszprém Megyei Kézműves Kamara elnökévé választották. Sokat tett azért, hogy 2000-ben a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműves kamarák összeolvadása zökkenőmentes legyen. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) kézműves tagozatának elnökévé választották, amit négy cikluson keresztül betöltött. Eredményes szakmai munkájának köszönhetően tagja lett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének, a kézműipari kollégiumnak, valamint az Országos Mestervizsga Bizottságnak. A VKIK októberi tisztújító küldöttgyűlésén már nem jelöltette magát tagozati elnöknek. Végleg nem köszönt el, továbbra is az elnökség tagja maradt, mert úgy érzi, tud még segíteni.
ÜZLET
II.
2016. NOVEMBER 21.
Fókuszban a gyakorlati képzés A duális modell nagyobb leterheltséget jelent az egyetemi hallgatóknak (Folytatás az 1. oldalról.) Bulyáki István ügyvezető igazgató elmondta, tapasztalataik vegyesek: tavaly a villamosmérnök alapszakkal volt együttműködési megállapodásuk, akkor azonban végül nem tudtak aktív hallgatót fogadni. A rendszer még a hallgatóknak is új, kevesen jelentkeztek rá. Idén már három mérnöki alapszakkal (villamos, gépész és mechatronikai) kötöttek együttműködési megállapodást, és szeptemberben egy gépész és egy mechatronikus kezdte meg a tanulmányait a vállalatnál. A jelenlegi struktúrával a duális képzés a hagyományos oktatási formához képest nagyobb megterhelést jelent a hallgatóknak, hiszen évi 20 nap szabadságuk van, a fennmaradó időben pedig vagy az egyetemen hallgatják az órákat, vagy a duális partnernél szereznek gyakorlati ismereteket. Sokaknak elveszi ez a kedvét a duális formától, azonban biztos havi keresetet kapnak cserébe. A hallgatók jelenleg az első szemeszter alatt heti nyolc órát vannak az üzemben, hiszen az egyetemen ilyenkor még nagyon sok az általános alapozó tantárgy. Ugyan egy
munkanap alatt nehéz aktív futó projektekbe bevonni őket, ez az időszak megfelel arra, hogy általánosan megismerjék a vállalat működésének alapjait, a termékeket, a főbb szakmai területeket. Összefüggő hosszabb időt pedig a szorgalmi időszakokban, az őszi, tavaszi és nyári szünetekben tudnak a cégnél tölteni. A vállalatok számára is van tapasztalata az együttműködésnek. Eddig csak az egyetem kimeneti oldalát látták mint a végzett kezdő mérnökök munkaadói, most viszont már a bemenetnél is ott vannak, és aktívan tehetnek azért, hogy végül értékes tudással rendelkező mérnök kerüljön a munkaerőpiacra. Bulyáki István szerint a cégek sokat tehetnek hozzá a képzés sikeréhez. Kollégái maguk mennek ki toborozni a középiskolákba, segítenek műszaki irányba terelni a diákokat. A céljuk, hogy a leendő egyetemisták helyi vállalatot válasszanak duális partnerként, és hosszú távon is a régióban maradjanak. Több az eszkimó, mint a fóka, ezzel érzékeltette a helyzetet Fonyódi Levente, a Valeo Auto-Electric Kft. ügy-
Szeptemberben két hallgató kezdte meg tanulmányait a Bournsnál
vezető igazgatója a duális képzésre vonatkozó kérdés kapcsán. A kezdeményezés jó, de határozottan definiálni kellene a célt: mit akarunk vele elérni? Ma – úgy tűnik – van egy feladat, ezt megértettük, kipipáltuk, és kész. A jelenlegi rendszerrel túlterheljük azokat a hallgatókat, akiknek egyáltalán van kedvük ebben részt venni, így aztán nincs szünetük, nincs pihenőidejük. Csoda-e, ha kevesen választják a duális képzést? A vállalatnak egy ilyen hallgatója van. Fonyódi Levente egyetértett a törekvésekkel a duális képzés kapcsán: gondoljuk át, miként lehet ez jól csinálni. Ma csupán egy tanterv van, pedig a duális képzés feladata más lenne. Olyan diplomás szakembereket kellene képezni, akiknél a szakmaiság az alap. Ezzel szemben a nappali képzésnél az elmélet van fókuszban. Érhető és elfogadható, ha az egyetem előjogokat formál, hiszen ők adják a diplomát. A vállalat ehhez gyakorlati lehetőséget, szakmai tudást biztosít, az ebbéli szándék megvan bennük. Ennek ismeretében kellene átgondolni a programot, hogy mindhárom félnek – egyetem, válla-
Fotó: Penovác Károly
lat, hallgató – egyaránt jó legyen. Mi az a szakmai és elméleti tudás, amit a diák be tud fogadni úgy, hogy amellett még marad szabadideje is. Önmagában az, hogy a hallgató a vállalattól támogatást kap, nem kellő motiváció, ez látszik a jelentkezők száma kapcsán is. A Valeo a kezdeményezésre nyitott, támogatják és aktív részt vállalnak a program felfuttatásában, biztosítva ezzel a fiatalok jövőjét és saját munkaerőpiaci pozíciójukat. A felsőoktatáshoz a tanulmányi szerződéses rendszerrel csatlakozott a Balluff Kft., még évekkel ezelőtt, tájékoztatott Ötvös Tamás ügyvezető igazgató. Ehhez jött egy évvel ezelőtt a duális modell, amely alapvetően a német felsőfokú képzési modell adaptálása. Ez odakint hatékonyan működik. A cél – diákokat bevonni a cégek napi működésébe – mindenképpen jó. A hallgatók láthatnak benne perspektívát: ha itt jól teljesítek, akkor a diploma megszerzése után olyan helyre mehetek dolgozni, amelyet ismerek, amelyben megbízom. Ez mindkét félnek pozitívum. A hazai modell működtetése, struktúrája azonban nem kielégítő, nem szolgálja a kitűzött célt. Nem látszik tisztán, miként tudják a cégek észrevételeit, érdekeit a duális képzés keretei közé beilleszteni. Miként lehet a kiválasztott embereket hatékonyan felkészíteni. Heti egyszeri alkalommal mindez nem biztosítható. A cégek támogatóként vannak a rendszerben, szerződést kötnek a hallgatóval, de arra már nincs garancia, hogy a hallgató a diploma megszerzése után náluk marad. A tanulmányi szerződéses rendszerben mindez egzakt módon szabályozott. A duális felsőfokú képzés még nem jelent vonzerőt a fiataloknak, a jelentkezők száma elég alacsony. E képzés keretében ma több fiatal dolgozik a vállalatnál, a hozzáállásuk, lelkesedésük megfelelő. Az a javaslatuk, hogy a német modellhez hasonlóan egyhuzamban hosszabb időt töltsenek a vállalatnál.
Megerősített létszámmal Kibővített feladatkörrel működik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség Hivatalosan is megkezdte működését 2016 októberében az Európai Határés Partvédelmi Ügynökség, amely a korábbi uniós határügynökség, a Frontex helyébe lépett.
A schengeni övezet belső határok nélkül csak akkor tartható fenn, ha a külső határok megfelelően biztosítottak és védettek. Ennek érdekében Juncker elnök még 2015. szeptember 9-ei, az unió helyzetét értékelő beszédében jelentette be az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, ami az uniós külső határok biztonságának megerősítését célzó intézkedések egyike az európai migrációs stratégiában. Az Európai Bizottság 2015 decemberében jogalkotási
javaslatot terjesztett elő az ügynökség létrehozására a Frontex meglévő struktúráira alapozva. A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács rekordidő alatt, mindössze kilenc hónap alatt jóváhagyta. Az ügynökség állandó állománya több mint megkét-
szereződik, és képes lesz saját eszközöket beszerezni és azokat rövid időn belül bevetni a határműveletek során. Legalább 1500 személyes határőrtartalékállomány és jelentős műszakieszköz-állomány áll majd rendelkezésére – azaz műveletei során nem szembesül többé létszám- és eszközhiánnyal. Az ügynökség az uniós határigazgatási normák végrehajtását rendszeres kockázatelemzéssel és kötelező sebezhetőségi elemzéssel fogja biztosítani. Figyelemmel kíséri az uniós külső határokat, és együttműködik a tagál-
lamokkal az EU külső határait fenyegető esetleges biztonsági veszélyek gyors azonosítása és kezelése érdekében, továbbá elősegíti a migráció hatékonyabb kezelését, az Európai Unió belső biztonságának megerősítését és a személyek szabad mozgására vonatkozó alapelv megőrzését. A megnyitót a Bulgária Törökországgal közös külső határán lévő Kapitan Andreevo határállomáson rendezték, ahol bemutatták az új járműveket, eszközöket és munkacsoportokat, valamint sajtótájékoztatót tartott Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos is, aki mérföldkőnek nevezte az ügynökség létrejöttét az európai határigazgatás történetében.
Tovább gyarapodott a mesterek száma
Fotó: Penovác Károly
Újonnan vizsgáztak Az alábbi szakemberekkel bővül a mesterek névsora. Autószerelő: Barabás László, Bóka Norbert, Fedő László, Kovács Norbert, Kernya András István, Nyers Balázs, Resperger Roland, Sohár László, Somogyi József , Szakács Dávid, Szöllősi Tamás, Takács Péter Ákos. Ács-állványozó: Luter Tibor. Kereskedő: Kecskés Julianna, Kiss Barbara, Lukácsné Simon Orsolya, Pengő Rita, Szöllősiné Mátyás Anita, Véninger Katalin. Szerszámkészítő: Naszádos Gábor, Németh Tamás Zoltán, Schmid Róbert, Tarcsa Attila. Tetőfedő: Filus Róbert, Hersics Balázs, Illési Csaba, Kiss Krisztián, László Miklós, Tóth Béla, Zsárik Ferenc. Bútorasztalos: Hornyák Csaba, Keresztes József, Keresztes Norbert.
Villanyszerelő: Ugrai István. Cukrász: Bozsoki József Sándorné, Garabics Richárd. Festő, díszítő, mázoló és tapétázó: Borbély Tamás, Császár Károly László, Fejes Gábor, Mecseki Mihály. Kőműves: Benkő Zsolt, Fedő Róbert, Szórádi Béla, Tál Róbert, Vidákovics Ervin. Pincér: Cserny Zsuzsanna, Deutsch Attila, Guba János, Jakab Attila, Paidl Péter kiválóan megfelelt Polgár Gergely Adrián, Biró Lajos, Elek Balázs, Filó Károly, Gurbács Péter, Hamrik Anita, Jenei László, Molnár Károly, Nikolics György, Spekhardtné Szarka Szilvia, Takács Richárd, Zádeczki Lajos. Vendéglátásszervezővendéglős: Domján Gábor, Hortobágyi József, Horváth József, Nagy Balázs, Simonfalvi Julianna Anikó, Szabó Bernadett.
Mesterek a családban
Szöllősiné Mátyás Anita és Szöllősi Tamás
A mestertanfolyamokon arra már volt példa, hogy testvérpár együtt sajátította el az ismereteket. Az azonban ritkán fordul elő, hogy házaspár együtt üljön be a padba. Idén Szöllősi Tamás és felesége, Szöllősiné Mátyás Anita a család és a magánvállalkozás mellett szakított időt arra, hogy képezzék magukat. Előbbi az autószerelő, utóbbi a kereskedő szakmában szerzett mesterlevelet. Tamás 1993 óta dolgozik a szakmában, vállalkozó, Peremartonban van a műhelyük. Az üzemeltetés feltétele, hogy a műhelyvezető mester legyen. Ugyanakkor a szakképzésbe is bekapcsolódtak, és tanulóik csak akkor lehetnek, ha azzal mester foglalkozik. Nem volt kérdéses számára, hogy elvégzi a tanfolyamot. Emellett úgy gondolta, a vállalkozás presztízsének is jót tesz, ha mesterember van a műhelyben. Sokat dol-
Fotó: Penovác Károly
goznak. Főként szerződött munkáik vannak, ez szinte a teljes kapacitásukat leköti, ad hoc jelleggel nem is nagyon tudnak vállalni javítást. Anita a mestervizsgán kiválóan megfelelt. A dolog pikantériája, hogy ugyan van kereskedővégzettsége, de jelenleg könyvelőként dolgozik. A mesterlevél megszerzését azért tartotta fontosnak, mert látja, hogy a vállalkozói szférában szükség van a jó szakemberekre. Mivel ma már a kereskedő is hiányszakmának számít, különösen elengedhetetlen, hogy a jövő nemzedékével megfelelő tudással rendelkező szakemberek foglalkozzanak. A vállalkozását a jövőben üzletnyitással szeretné bővíteni, ahol a tanulókkal is szeretne foglalkozni. Mindketten profitáltak abból, hogy a tanfolyamot együtt végezték el, hiszen a tanulás során tudták egymást segíteni.
ÜZLET
2016. NOVEMBER 21. # 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53
54 55 56 57 58 59
Vállalkozás neve Continental Automotive Hungary Kft. Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Johnson Controls Mezőlak Kft. Vöröskő Kft. Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt. Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. Mtd Hungária Kft. Poppe + Potthoff Hungária Kft. Balluff-Elektronika Kft. Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. Napcsillag Kft. Yara Hungária Kft. Bakonyi Erőmű Zrt. Jost Hungária Haszongépjármű Alkatrész Gyártó Bt. Haribo Hungária Édességgyártó és Forgalmazó Kft. Polus-Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt. Hirtenberger Automotive Safety Hungary Gyártó és Kereskedelmi Bt. Bourns Alkatrészgyártó Kft. Yanfeng Hungary Automotive Interior Systems Kft. Chemark Termelő, Kereskedő Kft. Bakonyi Bioenergia Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Bf Invest Ingatlanhasznosító Kft. Termelés-Logistic-Centrum Kft. Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft. „F.A.” Pápai Hús Élelmiszer-feldolgozó és Értékesítő Kft. „F.A.” Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Vemév-Szer Építőés Szerelőipari Kft. Concordia-Trans Kereskedelmi, Szállítási, Szolgáltató Kft. Agrolog-Hungária Agrárlogisztikai Kft. Lasselsberger-Knauf Építőipari Kft. Food & Drinks Hungary Kft. Kajári Agrofor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Beurer-Hungaria Termelési és Kereskedelmi Kft. Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. Nass Magnet Hungária Kft. Pepperl+Fuchs Fémés Műanyagtechnikai Kft. Payer Industries Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Kékkúti Ásványvíz Kitermelő, Töltő és Forgalmazó Zrt. D-Ég Thermoset Épületgépészeti Áruház Kft. Császár Autószerviz Kft. Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. Devecseri Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bock Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft. "VKSZ" Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Bramac Betoncserépgyártó és Építőanyagipari Kft. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Ae-Plasztik Kft. Ring-Autó Autójavító, Forgalmazó, Szolgáltató Kft. Kókai Tömítéstechnikai Kft. "Man At Work" Humánszolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft. Huntsman Corporation Hungary Vegyipari Termelő-Fejlesztő Zrt. Basaltker Építőanyag Kereskedelmi Kft. Robinson-Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. Shoptec Fémárugyártó Kft. Sks Szerszámkészitő Kft. Dbw Hungary Kft.
Település
Nettó árbevétel Nettó árbevétel 2014 (Ft) 2015 (Ft)
Veszprém
210 484 795
221 385 415
Veszprém
82 881 154
108 121 578
Pétfürdő Mezőlak Balatonfüred
85 712 088 57 475 836 40 671 575
87 138 494 66 503 213 46 341 001
Várpalota
25 058 083
42 721 820
Ajka
31 091 944
36 598 754
Nemesvámos Ajka Veszprém
30 093 623 19 503 203 18 408 100
36 433 496 21 199 151 20 989 103
Devecser
20 340 620
20 941 496
Ajka Veszprém Ajka
15 026 991 13 670 874 14 217 680
17 563 873 14 561 225 13 907 965
Veszprém
12 923 109
13 095 992
Nemesvámos
11 202 626
13 056 790
Ajka
13 248 665
12 412 399
Pápa
11 544 957
11 859 762
Ajka
10 491 299
11 580 285
Pápa
11 308 616
Berhida
7 653 444
10 722 578
Ajka
10 394 498
10 434 012
Pápa
10 326 736
9 874 229
Tapolca
8 124 171
9 332 869
Balatonfüred
8 962 690
8 825 876
Balatonfüred
8 908 723
8 798 969
Pápa
14 926 530
8 767 426
Pápa
3 089 478
8 742 676
Veszprém
7 701 060
7 777 691
Veszprém
6 099 985
7 431 226
Pápa
7 705 102
7 397 397
Tapolca
7 066 628
7 304 536
Veszprém
6 351 864
7 122 176
Szentjakabfa
7 522 484
6 879 286
Balatonfőkajár
8 841 536
6 742 016
Veszprém
5 039 815
6 539 282
Pápa
6 705 095
6 485 397
Veszprém
5 775 953
6 454 744
Veszprém
6 355 110
6 431 516
Ajka
7 901 221
6 230 130
Kékkút
5 390 914
6 113 563
Veszprém
7 116 806
6 091 803
Pápa
4 661 896
5 694 295
Veszprém
5 293 616
5 506 935
Devecser
6 919 796
5 342 733
Noszlop
5 320 377
5 267 105
Veszprém
4 899 158
5 019 463
Veszprém
4 851 600
5 011 607
Herend
4 479 285
4 888 460
Ajka
3 733 522
4 455 316
Veszprém
2 741 616
4 442 312
Ajka
4 710 103
4 322 207
Óbudavár
4 249 250
4 287 326
Pétfürdő
4 097 362
4 155 246
Uzsa
3 726 635
4 107 268
Balatonfüred
5 438 235
4 002 081
Csót Ajka Tapolca
1 813 716 3 790 565 3 272 490
3 975 143 3 961 736 3 908 578
60
Schmidtgép 2002 Építőipari, Borzavár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
3 371 476
3 647 705
61
Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft.
3 422 581
3 604 662
Ajka
III.
Koncentrálódik a megye Látványcsapatsport támogatására 83,6 millió forintot címkéztek a vállalatok A nettó árbevétel alapján rangsorolt 300 legnagyobb vállalkozás közé 2015-ben legalább 508 millió forinttal lehetett bekerülni. Ezek a vállalkozások gazdasági súlyukból adódóan jelentős alakító tényezői Veszprém megye gazdaságának.
Dégi Zoltán, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója előadásában kifejtette, a top 100 gazdasági részaránya tíz év alatt 57 százalékról 66 százalékra emelkedett. A top 300 körbe való bekerülés feltétele 2015-ben 508 millió forint nettó árbevétel elérése volt. Köztük 45, a top 100 körében pedig 10 új vállalkozás kapott helyet. Elmondta, a társas vállalkozások számát tekintve a 300 vállalat részaránya mindössze 2,8 százalék, de a megyei alkalmazotti létszám közel 54 százaléka kötődik hozzájuk, a foglalkoztatásban be-
Dégi Zoltán, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója Fotó: Penovác Károly
töltött szerepük tovább erősödött. Veszprém megyében egy vállalkozásnál átlagosan 8,5 személy állt alkalmazásban, a top 300 cégei 111,6-os átlaglétszámmal működtek. A 2015. évet jellemző gazdasági teljesítmények a top 300 vállalkozás esetében is kedvezőbben alakultak a korábbinál, kivételt csupán az
eredményességben mutatkozó kismértékű mérséklődés jelentett. Az is elmondható, hogy a 300 legnagyobb vállalkozás gazdasági súlyából adódóan jelentős alakító tényezője Veszprém megye gazdaságának. Az igazgató közölt adócsökkentési lehetőségeket: adómentesség, adókedvezmé-
nyek, adóvisszatartás. A társaságok 2015. évi számított adójukból 1,6 milliárd forint adókedvezményt vettek igénybe, ennek 87,5 százalékát a top 300-as kör. Az adózó az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőlegkiegészítés, illetve adó meghatározott részéről kedvezményezett célra felajánlást tehet. Megyénkben az összes felajánlás 114,4 millió forint volt, amiből a látványcsapatsport támogatása 83,6 millió forinttal részesedett. A fennmaradó összeg a filmalkotás, valamint az előadó-művészeti szervezet között oszlott meg. A 2016 III. negyedévi adózói minősítés során Veszprém megyében 12 400 adózót vizsgáltak meg, közülük 3885-öt minősítettek megbízhatónak, 368-at pedig kockázatosnak. A legnagyobb árbevételt elért vállalkozások esetében a 100-ból 47 cég megbízható, 53 általános, a 300ból 121 megbízható, 179 általános minősítést kapott.
Nőtt a fogyasztás Történelmi mélyponton a munkanélküliség A megye gazdasági fejlettsége alatta marad az országos átlagnak. Veszprém megyében több mint 30 százalékot meghaladó részarányával az ipar a legerősebb nemzetgazdasági ág.
Gazdasági és munkaerő-piaci trendek Magyarországon és Veszprém megyében címmel tartott előadást Freid Mónika. A KSH tájékoztatási főosztályának vezetője elmondta, 2013 második negyedévétől növekedési pályára ált a gazdaság. 2016 közepén 2,6 százalékos volt a növekedés. Veszprém megye 2,6 százalékkal vette ki a részét a hazai GDP-ből, ezzel a megyék rangsorában a középmezőnyben található. Az ipari termelés volumene 2012-ben jelentősen magasabb volt, mint az országos átlag, 2013-ban rosszabbul teljesített a megye, mint az országos átlag, ma 2-3 százalékkal magasabb szinten ugyan, de együtt mozog az országos volumennel. Az építőipar területén annyi a különbség, hogy itt 2013–15 között végig jobban teljesített a megye, ez év elejére azonban az országos átlag alá kerültünk és végig ott is maradtunk. Az utóbbi két évben az épített lakások száma országosan és a megyében
Freid Mónika KSH-főosztályvezető Fotó: Penovác Károly
is csökkent, a kiadott építési engedélyek száma azonban ugrásszerűen nőtt, megyénkben például egy év alatt megnégyszereződött. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken országosan a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt. Veszprém megyében érdekes kép alakult ki: miközben a belföldi vendégszám és a vendégéjszakák száma emelkedett, ezzel szemben a külföldi vendégszám és a vendégéjszakák száma egyaránt esett. A fogyasztói árak hazánkban az elmúlt két évben alig változtak, miközben a reálkereset majd nyolc, a háztartások fogyasztása pedig majd négy százalékkal nőtt. A megyei havi nettó átlagkereset a 2012-es 120 ezer forinthoz képest mára 30 ezer forinttal nőtt, de az országos átlaghoz mért 20 ezer forintos lemaradás végig megmaradt. Jelezte, megyénkben történelmi minimumra csökkent a munkanélküliség. A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta 2-3 százalékkal kedvezőbb az országos átlagnál. A 69,3 százalékos foglalkoztatási aránnyal a negyedikek vagyunk a megyék rangsorában. A 2,7 százalékos munkanélküli-rátánál mindössze egy jobb helyzetű megye van az országban. Ezzel együtt csökkent a potenciális munkaerő-tartalék. Az idei első félévben a legtöbb betöltésre váró álláshely Veszprém megyében a járműgyártás (286), a kohászat és fémfeldolgozás (173), a gumi-, műanyag és építőanyag-ipar (112), a vegyipar (75), a villamos berendezések (71), a gépek, gépi berendezések gyártása (68) terén volt. A megyére jellemző volt a munkavállalási célú ingázás. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján minden második foglalkoztatott ingázott a megyében: 42 700-an megyén belül, 24 100-an megyén kívülre.
Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Fotó: Penovác Károly
Hiteles képet ad Közös munka eredménye a Top 100 + 200 kiadvány A megyében kétezer embernek azonnal munkalehetőséget tudnának biztosítani, jelentette ki a Top 100 konferencián dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) elnöke.
A kiadvány közös munka eredménye, amelyben a NAV, a KSH, a Napló szerkesztősége és a VKIK működött közre. Az elkészült összeállítás hű keresztmetszetet ad a megye gazdasági helyzetéről. Ha tíz év távlatát nézzük, kirajzolódnak trendek, irányok, hangsúlyozta a Top 100 konferencián tartott előadásában dr. Markovszky György kamarai elnök. A folyamatok ágazati jellemzőiről is képet ad. Látszik, hogy a megyében megszűnő iparágak – például bányászat – szerepét miként vették át mások. Olyan hiteles adatok nyerhetők ki, amelyekre vállalatvezetők, önkormányzatok, a kormányhivatal is támaszkodhat. Még ha óvatosan is, de a fejlesztési irányok is kiolvashatóak a kötetből. Jelezte, a top 100 vállalat nettó árbevétele meghaladja a 65 százalékot, a bemutatott 300 vállalkozás súlya pedig 77 százalék feletti. A megyei kivitelből 93 százalék a résza-
rányuk, az átlagos állományi létszámuk majd 40 százalék. Ezért ezeken az adatokon keresztül az egész megyére nézve szűrhetünk le következtetéseket, a gazdaság szerkezetére, fő mozgásirányokra egyaránt. Ugyanakkor megjegyezte, a megye javuló gazdasági teljesítménye ellenére sokat kell még dolgozni, hogy a megyék rangsorában előbbre lépjünk. A régióban is nagy a lemaradásunk, hiszen a részarányunk az egyharmaddal szemben alig több mint húszszázalékos. Évek óta ezen a szinten van a megye teljesítménye. Exportban még ennél is alacsonyabb a részesedésünk. Ezzel szemben azonban az alkalmazotti létszám 28 százalék, ami azt is jelzi egyben, hogy a Veszprém megyei termelékenység jócskán elmarad a többiekétől. Megemlítette, 2010-től esélyünk nyílt a felzárkózásra, amivel élni kell. A többiekhez hasonlóan felhívta a figyelmet a munkaerőhiányra. Közölte, a megyei vállalatoknak azonnal kétezer szabad munkavállalóra lenne szükségük, amit mielőbb pótolni kell, akár Kelet-Magyarországról, vagy a környező országokból. Sajnos nem nagyon akarnak jönni.
ÜZLET
IV.
2016. NOVEMBER 21.
Növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodás Az előző évhez hasonlóan emelkedett a megyei vállalkozások nettó árbevétele, gyarapodott az alkalmazottaik száma Főbb gazdasági mutatók
db
milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft %
Adózás előtti eredmény
milliárd Ft %
Üzemi tevékenység eredménye
milliárd Ft % milliárd Ft
Mérlegfőösszeg
fő % ezer Ft/fő
Átlagbér
%
2.
3.
4.
5.
6=3/2
7=4/3
417 440 400 841
35 592 34 539
10 980 10 731
300 300
100 100
30,8 31,1
2,7 2,8
96,0
97,0
97,7
100,0
100,0
–
–
78 133,6 84 080,4
7 169,4 7 529,8
1 489,6 1 545,5
1 112,2 1 195,2
951,9 1 018,2
20,8 20,5
74,7 77,3
107,6
105,0
103,8
107,5
107,0
129 228,1
5 865,0
1 351,9
845,0
2015.
141 891,4
7 048,6
1 466,0
1 003,6
109,8
120,2
108,4
118,8
120,9
3 419,5 3 570,4
647,8 676,2
624,7 656,1
599,6 626,9
18,9 18,9
118,9
104,4
104,4
105,0
104,6
–
–
12 737,1 12 090,0
857,7 839,7
144,5 135,2
69,8 72,5
53,8 55,3
16,8 16,1
48,3 53,6
• 2014.: 1 112,2 • 2015.: 1 195,2
TOP (107,0%)
• 2014.: 951,9 • 2015.: 1 018,2
1. ábra
műjavítás cégei értek el, 3,3 és 5 százalékkal növelve forgalmukat. Kimagasló a szállítással, raktározással foglalkozó cégek hazai árbevételének közel 18 százalékos bővülése, mely a top 300-nál még erőteljesebb, 40,6 százalékos volt. Veszprém megyében 2015ben 62 171 személy állt alkalmazásban, országosan a társas vállalkozások a megyeihez hasonlóan mintegy egy százalékkal növelték a foglalkoztatottak létszámát. A top 300-as körbe tartozó cégek 7,4 százalékkal növelték dolgozóik számát, e vállalkozásoknál összesen 33 486 személy, a megyei átlagos állományi létszám mintegy 54 százaléka volt alkalmazásban. Veszprém megyében egy vállalkozásnál átlagosan 5,8 személy állt alkalmazásban 2015-ben. A 300 legnagyobb árbevételt realizáló cég – mely kör egyben a legnagyobb foglalkoztató is a megyében – 111,6 fős átlaglétszámmal működött. Veszprém megyében az
97,9
93,6
103,9
102,8
502,0 480,7
22,1 22,8
17,5 18,0
16,2 15,9
4,4 4,7
93,8
95,8
103,2
102,9
98,1
–
–
3 261,6 14 809,7
350,4 403,4
82,5 84,8
60,3 60,8
48,9 47,4
23,5 21,0
454,1
115,1
102,8
100,8
96,9
–
–
3 512,1 7 797,4
356,0 416,0
88,7 91,3
68,2 67,4
56,3 54,1
24,9 21,9
76,9 73,8
222,0
116,9
102,9
98,8
96,1
–
–
684,1
23,1
62,5
826,9
20,8
68,5
2 209 881 2 234 053
218 699 222 074
61 428 62 171
31 193 33 486
22 948 24 717
28,1 28,0
101,1
101,5
101,2
107,4
107,7
–
–
2 531 2 670
2 441 2 553
2 244 2 384
2 891 3 022
3 187 3 312
– –
– –
105,5
104,6
106,2
104,5
103,9
–
–
Ország 2 670
2 231
2 932
5 276
2 004
2 216
2 715
Veszprém megye 2 384
2 524
3 103
3 632
1 675
1 840
1 794
TOP 300 3 022
2 921
3 488
3 821
2 159
2 236
1 909
PLT-grafika • Forrás: NAV
2. sz. ábra
Veszprém megye
TOP 300
Üzembe helyezett beruházások értéke (milliárd Ft)
4 684,6 (105,6%)
100,7 (117,6%)
57,9 (104,7%)
Beruházók száma (db)
129 821 (94,6%)
3 861 (92,2%)
240 (97,2%)
Átlagos beruházási érték (millió Ft/db)
36,1 (111,8%)
26,1 (127,9%)
241,3 (107,7%)
egy főre jutó éves bér összege – az országost és a KözépDunántúl további két megyéjét meghaladóan – 6,2 százalékkal emelkedett, összegét tekintve 2384 ezer forint volt (2. sz. ábra). A top 300 társaságok foglalkoztatottainak átlagosan 131 ezer forinttal –
–
–
50,8 53,9
Ország
3. sz. ábra
79,2 78,9 73,1 71,7
A 2015-ben üzembe helyezett beruházások alakulása és változása (előző év = 100,0%) Megnevezés
–
–
94,9 4 994,6 4 684,2
• 2014.: 1 489,6 • 2015.: 1 545,5
TOP 300 (107,5%)
–
25 191,6 29 958,5
• 2014.: 7 169,4 • 2015.: 7 529,8
Veszprém megye (103,8%)
–
96,4 97,0
A 2015. évi átlagbér összege a főbb nemzetgazdasági ágakban (ezer Ft/fő)
A nettó árbevétel összege és változása (milliárd Ft; előző év = 100,0%) KözépDunántúl (105,0%)
1. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014. 2014. 2015. Index 2015/2014.
% Átlagos állományi létszám
TOP 300 részaránya
Szállítás, raktározás
…ebből külföldi tulajdon
Veszprém megye részaránya
Kereskedelem, gépjárműjav.
Jegyzett tőke
TOP 100
Építőiparr
…ebből export
TOP 300
Időszak
% Értékesítés nettó árbevétele
Veszprém megye
Energiaipar
Vállalkozások száma
M. e.
KözépDunántúl
Feldolgozóipar
Megnevezés
Ország
Mezőgazdaság
A nettó árbevétel az előző évhez hasonlóan tovább emelkedett, ezen belül a belföldi értékesítés nagyobb súlya jellemző, mely 2015-ben mérsékeltebben emelkedett, mint az export. A foglalkoztatottak számában bővülés következett be, emellett a bérköltség erőteljesebb növekedése az átlagbérek pozitív irányú változását okozták, áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának elemzésében. A 300 legnagyobb vállalkozás gazdasági súlyából adódóan jelentős alakító tényezője Veszprém megye gazdaságának. A bevételek a megyei növekedési ütemet meghaladva emelkedtek, így a nettó árbevételből képviselt súlyuk 77,3 százalékra erősödött, a megyei export 97 százaléka is hozzájuk kapcsolható. A top 300 vállalkozás vagyongyarapodása meghaladja a megyeit, az országost is. E körben is pozitív irányú változások történtek a foglalkoztatásban, a 2015. évi átlagbérek lényegesen magasabbak mind a megyei, mind az országos átlagnál (táblázat). A megyében működő vállalkozások nettó árbevétele 3,8 százalékos emelkedést követően 1545,5 milliárd forintot tett ki, mely mintegy 1,8 százaléka a nemzetgazdasági és egyötöde – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a Közép-Dunántúl bevételének. Az országos, jelentősnek mondható 7,6 százalékos dinamikával azonban nem vethető össze a térségünkben kimutatott növekedés üteme, ugyanis az országos adatok kiugró összegű, egyszeri tranzakcióból származó tételt is tartalmaznak. A top 300 vállalkozás – a megyei dinamikát közel kétszeresen meghaladóan – 2015. évben 7,5 százalékos emelkedést követően 1195,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el (1. sz. ábra), így e társaságok megyén belüli súlya 77,3 százalékra emelkedett. A top 300-as kör vállalkozásain belüli nagyságrendi koncentráltságot mutatja, hogy az általuk realizált árbevételből az első száz adózó mintegy 85 százalékos súlyt képviselt. A megyei bevételek ágazati összetételét tekintve a feldolgozóipari vállalkozások több mint 50 százalékos részarányt képviseltek, mely szektor súlya a top 300-nál már a kétharmadot közelítette. Az előző évekhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás adta a második legnagyobb részét (22 százalék) a nettó árbevételnek, a többi nemzetgazdasági ág részesedése pedig négy százalék alatt maradt. A top 300 e két legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban egyaránt hét százalék körüli mértékben növelte árbevételét, míg megyei szinten kissé visszafogottabb, mintegy 4-5 százalékos volt a bővülés. Az egy társaságra jutó nettó árbevétel Veszprém megyében 144 millió forint volt
2015-ben, ami 6,2 százalékkal emelkedett. A top 300 körében 3984 millió forint, a top 100-nál pedig még ennél is magasabb, 10 182 millió forint nettó árbevétel jutott egy vállalkozásra. A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása megyei és országos viszonylatban a belföldi, míg a top 300 és leginkább a 100-as körben a külpiaci forgalom túlsúlyát mutatta 2015-ben. Veszprém megyében közel 44 százalékos részarányú volt a határon túlra történő értékesítés súlya, míg országosan mintegy nyolc, s a már említett egyedi tétellel korrigáltan tíz százalékponttal lenne alacsonyabb ez a mutató. Markáns eltérés figyelhető meg a top 300 értékesítési szerkezetében, e vállalkozások árbevételének többsége, mintegy 55 százaléka származott külpiaci eladásokból, s a megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt, hiszen a megyei kivitel 97 százaléka is körükben koncentrálódott, míg belföldi részesedésük 62 százalékos volt. A 100-as élvonalba tartozó vállalkozásoknál pedig az előzőnél is nagyobb, több mint hat tized százalékos volt az export aránya. A megye és a top 300 belföldi eladásaiból legnagyobb, négy tizedet közelítő részarányt a kereskedelem, gépjár-
PLT-grafika • Forrás: NAV
A Veszprém megyében működő társaságok tevékenységében, elért eredményeiben a legtöbb gazdasági mutató növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat.
PLT-grafika • Forrás: NAV
vagyis 3 022 ezer forintra – emelkedett az éves bérük, a top 100 körében pedig egy dolgozó átlagosan 3 312 ezer forintot keresett 2015-ben. Veszprém megyében – az országoshoz hasonlóan – a mindössze húsz céget számláló energiaszektorban kimuta-
tott átlagbérek voltak a legmagasabbak (3 632 ezer forint), melyet a feldolgozóipar követett ugyancsak hárommillió forint feletti értékkel. A legnagyobb, mintegy egytizedes növekedés a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás területén ment végbe. A Veszprém megyei vállalkozások 2015-ben lendületes, közel 18 százalékos növekedést követően 100 milliárd forint feletti értékben helyezték üzembe beruházásaikat. Ez a dinamika meghaladta mind az országos, mind pedig a Közép-Dunántúl bővülését. Egy vállalkozás megyei szinten átlagosan 26,1 millió forint értékű fejlesztést valósított meg. A megyében üzembe helyezett beruházások csaknem 58 százaléka a top 300 céghez kötődött (3. számú ábra). A legnagyobb árbevételt elérő 300 vállalkozásból 240 valósított meg átlagosan 241,3 millió forint értékű fejlesztést, a 100 legnagyobb cég közül pedig 84-hez kapcsolódott üzembe helyezett
beruházás, e körben egy vállalkozás átlagosan 574,8 millió forintot fordítottak e célra. Az üzemi költségek és ráfordítások 87 százalékát az anyagjellegű ráfordítások jelentették. A költségek 18,1 százalékos emelkedése meghaladta az összes üzemi bevételét (+16,1 százalék), melynek eredményeként az üzemi eredmény 45,7 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának 3,6 és a bérköltség 9,2 százalékos emelkedése összesen 150 ezer forinttal emelte az éves átlagbér összegét. E gazdálkodók a naptári évvel azonosan működőkét 547 ezer forinttal meghaladó átlagbért biztosítottak alkalmazottaik számára, mely éves szinten 2 931 ezer forint volt. Az eltérő üzleti évet választó gazdálkodók 2014. évi mérlegfőösszege mintegy egyötödös emelkedést ért el, ezt az eszközökön belül elsősorban a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló aktívák bővülése alakította. A befektetett eszközökét meghaladó dinamika hatására 2014-ben továbbra is a forgóeszközök részesedése volt hangsúlyosabb. A forrásoldal két meghatározó eleme a saját tőke és a kötelezettségek voltak, ez utóbbi súlya 68 százalék volt. A kötelezettségek több mint kétharmadát a rövid lejáratú tartozások jelentették. A saját tőke 78,3 százalékát a tartalékok, 15,2 százalékát pedig a jegyzett tőke tette ki, mely teljes egészében külföldi tulajdonosokhoz kötődött. 2014-ben e vállalkozások több mint háromnegyede, 17 vállalkozás valósított meg fejlesztést, az üzembe helyezett beruházások aktivált értéke átlagosan közel 216 millió forint volt.
ÜZLET
2016. NOVEMBER 21.
V.
Mindenhonnan hiányzik munkavállaló Az alkalmazottak száma egy év alatt 3400-zal nőtt, döntő többségük a versenyszférában dolgozik A megye alapvető munkaerőpiaci folyamatait döntő részben a KSH rendszeres lakossági és intézményi adatfelvételein és adatgyűjtésein keresztül mutatja be a KSH Veszprémi főosztálya. Ismertetik a megye népességének munkaerőpiaci struktúráját, részletesen kitérünk az alkalmazásban állók helyzetére, keresetére és a legnagyobb foglalkoztató ágazatokra is. A munkaerőpiaci keresletet a betöltetlen álláshelyeken, a kínálatot pedig az álláskeresőkön keresztül ismertetik Munkaerőpiaci struktúra A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2016 II. negyedévében Veszprém megye 15–74 éves lakosságának 61,9 százaléka, 163,5 ezer fő volt gazdaságilag aktív, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. A térségben élők munkaerőpiaci részvétele az országos átlag feletti, a főváros mellett csupán Győr-Moson-Sopron megyében volt magasabb az aktív népesség aránya. A lakosság hat tizede foglalkoztatott volt a megyében, ez a foglalkoztatási ráta ugyancsak magas a többi megyéhez képest, a megyék között a második helyen áll. A gazdaságilag aktív népesség 3,1 százaléka, 5 ezer fő volt munkanélküli átlagosan a negyedévben, ez a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál 2,0 százalékponttal kedvezőbb, a megyék között pedig a 6. legalacsonyabb. A munkaerőpiaci részvétel 2011 óta növekvő tendenciát mutat a megyében: az aktív lakosság aránya 2016 II. negyedévében 5,3 százalékponttal volt magasabb. A foglalkoztatottak aránya a népességen belül 8,3 százalékponttal emelkedett 2008 II. negyedévéhez képest. Nemzetközi kitekintés A 15–64 éves korosztályra vonatkozó munkaerő-felmérés lehetőséget nyújt a gazdasági aktivitás nemzetközi összevetésére. A 2016. I. negyedévre vonatkozó felmérés eredményei alapján Magyarországon az EU-tagállamok átlagához (65,8 százalék) hasonló a foglalkozttak aránya, Ausztriában viszont jóval meghaladja azt. Romániában, Szlovákiában és a térség országaihoz hasonló múlttal bíró Lengyelországban is elmarad a foglalkoztatottak aránya Magyarországtól. A munkanélküliek aránya a 15–64 éveseken be-
lül az EU 28 tagállamát tekintve 6,7 százalék volt. A munkanélküliek aránya négy ország (Magyarország, Románia, Ausztria és Lengyelország) esetében az EU átlaga alatt van, a szlovák lakosság körében viszont jóval meghaladja azt. A magyar arányszám a többi országhoz képest alacsonyabb, Veszprém megyében az országosnál is kisebb. A magyarországi 15–64 éves lakosság 30,8 százaléka volt inaktív, ami az EU átlagánál 3,3 százalékponttal magasabb arány. Romániában és Lengyelországban a hazainál (és a Veszprém megyeinél is) nagyobb arányt képviselnek az inaktívak a lakosságból. Alkalmazásban állók, keresetek A Veszprém megyei székhelyű, legalább 5 fős vállalkozásoknál a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szektor megfigyelt szervezeteinél 2016. első felében 83 400-an álltak alkalmazásban, közülük 57 600-an a versenyszférában. Az alkalmazásban állók száma egy év alatt 3400 fővel nőtt, ezen belül a versenyszférában dolgozóké 2800, a közszférában foglalkoztatottaké 300 fővel. A gazdasági ágak közül a legnagyobb foglalkoztató iparban tavalyhoz képest 1400 fővel dolgoztak többen, de bővült a létszám az egészségügyi és szociális ellátások területén, az oktatásban, a közigazgatásban, valamint a kereskedelemben is. Az ipari alkalmazottak több mint a felének a járműipar, a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a gumi-, műanyag-, építőanyagipar biztosított munkát: a foglalkoztatottak száma ezek mindegyikében meghaladta
más megyébe dolgozni járók többsége Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (ezen belül a megyeszékhelyeken), valamint a fővárosban talált munkát. A megye településeire ugyanakkor csak 3664 fő járt más megyéből dolgozni, legtöbben Székesfehérvárról és Budapestről.
az 5 ezer főt (középső infografika). Az intézményi munkaügystatisztikai adatok alapján az év első felében havonta átlagosan 3 és fél ezer fő (az összes alkalmazott alig több
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2016. I. félév* Gazdasági ágak összesen
Veszprém megye
Mezőgazdaság Ipar
Ország
Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatások
* Adókedvezmények nélkül.
Közigazgatás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás
forint 0
50 000
100 000
150 000 200 000
250 000
300 000
PLT-grafika • Forrás: KSH
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
mint 4 százaléka) dolgozott közfoglalkoztatás keretében a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél. A közfoglalkoztatottak 80 százalékát a költségvetési szférában alkalmazták (bal alsó táblázat). A január–júniusi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos bruttó keresete 226 ezer forint volt Veszprém megyében. A bruttó átlagkereset az országosnál nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal nőtt 2015 első félévéhez képest. Ingázás A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a Veszprém megye településein élő foglalkoztatottak 54 százaléka dolgozott azon a településen, ahol élt (felső infografika). Az ingázási adatok alapján Veszprém inkább munkaerőkibocsátó megye: 24 ezer fő lépte át a megyehatárt naponta munkavállalási céllal. A
Betöltetlen álláshelyek Az utóbbi évek gazdasági teljesítményének bővülésével párhuzamosan Veszprém megyében, csakúgy, mint országosan, nemcsak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes ágazatokban már munkaerőhiány formájában jelentkezik. 2016 első félévében a megyében a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1132 állás állt üresen, ami az egy évvel korábbinak a másfélszerese, a 2010 I. félévinek pedig közel 3,7-szerese. A termelőágak közül a mezőgazdaságban 20, míg az építőiparban 40 betöltésre váró helyet regisztráltak. Leginkább az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban nőtt meg jelentősen a betöltetlen állások száma: 808 állás állt nyitva, a 2015 első félévinél 53 százalékkal, a hat évvel ezelőttinél közel ötször több. A szektoron belül a jármű-, illetve a fémalapanyagés fémfeldolgozási termék gyártásban a legmagasabb a munkaerőhiány. A szolgáltatásoknál az alkalmazotti létszámot tekintve a legnagyobb foglalkoztató kereskedelemben 61, míg a megyében jelentős szállás-
hely-szolgáltatásban és vendéglátásban 62 ember tudott volna azonnal elhelyezkedni, a szállítás, raktározás, a pénzügyi, biztosítási tevékenységű ágakban további 40-40. A legnagyobb hiány a gépkezelői, járművezetői foglalkozási főcsoportban, illetve az egyszerű, képzettséget nem igénylő foglalkozásokban mutatkozott, ezt a felsőfokú végzettséget követelő szakmák követték. Álláskeresők A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Veszprém megyében 2016 júniusában 6,6 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk 2010 óta évről évre jelentősen csökkent, összességében 11,5 ezer fővel. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négy tizede 1–3 hónapja regisztráltatta magát, 13 százaléka pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők fele nő volt, 13 százalékuk 25 éven aluli, 8,8 százalékukat pedig pályakezdőként vették nyilvántartásba. A fiatalok munkaerőpiaci megjelenésekor a gyakorlat hiánya negatív tényezőként jelentkezik, viszont a foglalkoztatónak előnyt jelentenek az alkalmazásuk után igénybe vehető támogatások, valamint az olcsóbb, továbbképezhető, gyorsabban alkalmazkodó, rugalmasabb munkaerő. Ezzel összefüggésben a 25 éven aluli álláskeresők száma az elmúlt hat évet tekintve idén volt a legalacsonyabb (867), míg a pályakezdők közül június végén 584-en szerepeltek a regisztrációban (jobb felső infografika).
ÜZLET
VI.
Baráti vállalkozás Gondolkodásukat nagyfokú tudatosság, stratégiai szemlélet jellemzi A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége Az Év Vállalkozása díját mikro-, illetve kisvállalkozások kategóriájában 2015-ban az Alap Európa Fejlesztő és Tanácsadó Kft.-nek adományozta.
Az első munkahelyükön elsajátított, az agráriumra jellemző szemlélet sajátos egyvelege a természettudományos és mérnöki látásmódnak, amelyben fő elem a változás és az arra adott megfelelő válaszok: így igen kreatív gondolkodást igényel. Erre, na és a 30 évre visszanyúló barátságra alapozva indította el közös vállalkozását Lippert Róbert és Mogyorósi Tamás. Az intézetet – ahol dolgoztak – a külföldi tulajdonosok 2003-ban eladták. Ez megadta a végső lökést számukra, hogy a korábban munka mellett végzett tevékenységet főállásúra váltsák, így jött léttre az Alap Hungária Kft. Egy bérelt garázsban alakítottak ki pár munkaállomást, és ott kezdték el néhány diák segítségével ketten mérni, válogatni az alkatrészeket. Az első projekt sikere újabb megbízásokat hozott, a tevékenység hónapokon belül felfutott. Elkezdtek embereket felvenni. 2008-ban már 60 saját munkavállalót foglalkoztattak. A garázs után egy nagyobb helyiség következett,
2016. NOVEMBER 21.
A maximumra törekszenek A Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Kutatás-fejlesztési és innovációs díjat 2016-ban a Kókai Tömítéstechnikai Kft. kapta meg.
Barták Péter, Lippert Róbert, Mogyorósi Tamás, Markovszky György. Örülnek az elismerésnek Fotó: Penovác Károly
majd 2007-ben a Házgyári útra költöztek, ahol már egy üzemcsarnokrész állt a rendelkezésükre. Szolgáltatásaikkal klasszikus outsourcingigényt teljesítettek. A 2008-as válság és az autóipari visszaesés „ideális” állapotot teremtett a külföldi térnyeréshez. 2009 októberében átvették egy nem megfelelően működő németországi szolgáltató teljes portfólióját. Megismerve a németországi gondolkodást és elvárásokat, 2010 nyarán létrehozták az Alap Európa Kft.-t. Az Alap Európa megalapítását követően létrejött cégcsoport 2010 őszén optimalizálta hazai és külföldi tevé-
kenységét. Eszerint az Alap Európa végzi a tényleges termelési tevékenységet, hozzá tartozik a bérgyártás, forrasztás, szerelés, és a különféle termelést támogató szolgáltatások. A munkakörülmények javítása érdekében 2015-ben egy 1000 négyzetméteres csarnokból korszerű szereldét alakítottak ki. Az Alap Hungária a csoport menedzsmentszervezete, fő tevékenysége ingatlanok, gépjárművek hosszú távú bérbe adása. 2013-ban jött létre az Alap Inspektor, amelynek kifejezetten magas hozzáadott értékű, specializált mérnöki szolgáltatásokat nyújt. 2015ben belső igényként merült
fel az Alap Akadémia ötlete, amely a csoport oktatási tevékenységére jött létre. Mindig is nagy csodálattal adóztak azoknak a cégeknek, amelyeket a kamara az elmúlt években már díjazott – fejtette ki Mogyorósi Tamás. Ez szerinte magas színvonalú munkát jelez a vállalkozások részéről. Nagy meglepetés és elismerés számukra, hogy most ők is ebbe az illusztris társaságba kerültek, hogy Veszprém megye vállalkozásai között még ismertebbé válhatnak. A mögöttük álló csapat munkája meghozza az eredményeket, mind a gazdasági, mind pedig az elismerés oldaláról.
Az innováció kezdetben alapanyag-fejlesztésre és hatékonyságnövelésre fokuszált a Kókai Kft.-nél. Mindez a 2000-es évek második felében gyorsult fel, amikor a cég elkezdett termékfejlesztési feladatokkal is foglalkozni. Ez nem a klasszikus alkatrészfejlesztést, sokkal inkább az adott alkatrész gumiösszetevőjének működési, illetve funkciós megfelelési fejlesztését jelenti. A gumiipari termékeket gyártó Kókai Tömítéstechnikai Kft.-t 1984-ben alapította Kókai Mátyás és a felesége. A családi vállalkozásként indult városlődi „garázscégből” mára az iparág egyik meghatározó, Magyarországon egyedülálló technológiai bázissal rendelkező vállalata lett. A Kókai Kft. által gyártott termékek főként autóipari haszonjárművek és
es évek második felében gyorsult fel, amikor a cég elkezdett termékfejlesztési feladatokat végezni. Ez nem a klasszikus alkatrészfejlesztést, hanem az adott alkatrész gumiösszetevőjének működési, illetve funkciós megfelelési fejlesztését jelentette elsősorban. A harmadik üzemcsarnokban kapott helyet a cég K + F tevékenységét támogató laboratóriumegyüttes, amelynek technológiai felszereltsége a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel segíti a gumialapanyag- és késztermék-prototípusfejlesztési tevékenységeket. Kókai Mátyás időközben a vállalat operatív vezetését átadta Laczkó Tóth Gergelynek, ő maga a K + F + I tevékenységre összpontosít. Saját fejlesztésű termékeiken, illetve a megrendelőiktől kapott megbízásokon keresztül innovációs tevékenységük központjában továbbra is a magas minőségű és hozzáadott értéket tartalmazó, komplex gumis, fém-gumis és műanyag-gumis termékek gyártása és fejlesztése áll.
Mindig hosszú távra terveznek A standard termékeket a vevői igényekre szabott alkatrészek gyártása váltotta fel A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége Az Év Vállalkozása Díját nagyvállalat kategóriában 2016-ban a nass magnet Hungária Gépgyártó Kft. kapta.
Német tulajdonosai 1996ban alapították meg a nass magnet Hungária Kft. jogelődjét, a Precision Controls Bt.-t. A vállalkozás egy zöldmezős beruházást valósított meg Veszprémben, ahol 1998-ban kezdték meg a termelést. A tevékenységük pneumatikai szelepek, tekercsek, valamint csatlakozók gyártásával indult meg. Müller Patrick ügyvezető és Mustó Gyula műszaki igazgató elmondta, hogy kezdetben kizárólag ipari felhasználásra gyártott, katalógusból elérhető standard termékek kerültek ki az üzemből. A tulajdonosok stratégiája, hogy lépésenként haladnak előre, s egy-egy beruházásuk kapcsán hosszú távra terveznek. Mindezt jól bizonyítja, hogy 1998-ban átadott kétszintes épületükben majd 5000 négyzetméter állt rendelkezésre, pedig akkoriban ennek csak a harmadára volt szükségük. Nem ugrásszerű, hanem stabil, évi 10–15 százalékos növekedést várnak el. De azt folyamatosan. Lépésről lépésre vették birtokba az épületet. A tevékenységet mindössze hat emberrel kezdték meg, mára közel 300 alkalmazottjuk van. A társaság
eddig megközelítőleg ötmilliárd forintot költött magyarországi beruházásra. Ha portfoliójuk az elmúlt két évtizedben nem is sokat változott, de a tevékenységük
majd hatmillió csatlakozó hagyta el a gyárat, ennek mindössze a 40 százaléka volt a standard termék. Az autóipari beszállítás részaránya pedig 50 százalékra nőtt.
Müller Patrick és Mustó Gyula. A kollektíva munkáját értékelték Fotó: Penovác Károly
igen. A standard termékeket egyre inkább az egyedi, a vevői igényekre szabott alkatrészek gyártása váltotta fel. Ehhez nagy lökést adott az is, hogy járműipari beszállítóvá váltak. Először csak a légfékes tehergépjárművekhez szállítottak ABS- és ESP-vezérlő szelepeket, de manapság már az Audi Q7-esben vagy a Lamborghini légrugózásának vezérlésében is megtalálható a Nass-szelep. Egyre nyitottabbak a specializációra, a vevőikkel közösen fejlesztenek termékeket. 2015ben nyolcmillió tekercs és
Nemcsak abban különleges a tulajdonosok filozófiája, hogy ritkán építenek, de akkor nagyot, hanem abban is, hogy a társaság soha nem végzett klasszikus bérmunkát Magyarországon. Az első perctől kezdve önállóak voltak: így tisztán látszott, hogy mire képes a kollektíva. Tavalyi árbevételük megközelíti a 6,5 milliárd forintot. 2011-ben a PreCon nevet nass magnetre változtatták. A tulajdonosi szerkezetben semmilyen változás nem történt, a módosítást mindössze a cégcsoport egységesebb világpia-
ci megjelenése indokolta. A cégvezetők elmesélték, a töretlen fejődési ívet a gazdasági válság náluk is megakasztotta. Csökkentett munkaidőben voltak kénytelenek dolgozni, hogy a leépítést elkerüljék. Sajnos néhány kollégától így is meg kellett válniuk, de őket azóta már viszszavették. Azzal, hogy a létszámot egyben tartották, a válságot követő években piacot tudtak nyerni a konkurenciával szemben. 2010-től ugrásszerűen megemelkedett rendelésállományukat – szemben másokkal – le tudták gyártani. Első épületüket 2015-re nőtték ki. Ez év januárjában adtak át egy 2154 négyzetméter alapterületű, 8,9 méter belmagasságú új logisztikai csarnoképületet. A beruházás nyomán az üzemben több mint 600 négyzetméter terület szabadult fel, helyet biztosítva a technológiailag új termékek gyártásához. A betelepítéssel a végéhez közelednek. Ma már ismét a távolabbi jövőre vonatkozó terveket szövögetnek, amelyek végeredménye egy újabb üzemberuházás lehet. Ehhez minden feltétel adott. Nagyon kellemes meglepetés volt Mustó Gyula számára a díj, amit jóleső érzéssel vettek át. Ebben az elismerésben a nass magnet minden alkalmazottjának a munkája benne van, ezért ez az egész kollektívának szól. És a közösség nevében köszönte meg, hogy gondoltak rájuk.
Gelencsér András rektor és Markovszky György között Laczkó Tóth Gergely Fotó: Penovác Károly
vasúti szerelvények fékrendszereibe, pneumatikus rendszerekbe, gépipari berendezésekbe, háztartási készülékekbe és egyéb tömegközlekedési járművekbe épülnek be. A cég számos magyar és nemzetközi nagyvállalat stratégiai beszállítójaként van jelen a piacon magas minőségi követelményeket kielégítő termékeivel. A világ 15 országába szállítanak alkatrészeket. A vállalat dinamikus fejlődését jól jellemzi, hogy 2011 júliusában, majd 2015 januárjában átadott második, illetve harmadik üzemcsarnokával a termelési terület 7000 négyzetméterre növekedett. Jelenleg több mint 200 alkalmazottjuk van. A Kókai Tömítéstechnikai Kft. innovációs tevékenysége a cég alapításától kezdődően domináns volt, hiszen a jóval nagyobb nyugati versenytársakkal szemben ez volt az egyik olyan terület, ahol versenyelőnyhöz juthatott a társaság. Kezdetben alapanyagfejlesztéssel és hatékonyságnöveléssel foglalkoztak. Az innováció a 2000-
Közepes vállalkozásként a hatékonyság fejlesztése a másik innovációs fókuszterület, amely elsősorban az egyre gazdaságosabb termelés és környezetkímélő megoldások kiaknázását célozza meg. Az egyes technológiai folyamatok részleges vagy teljes automatizálása révén jelentősen csökkenthetők a gyártási költségek, a ráfordított idő és eszközszükséglet úgy, hogy emellett az – iparágra jellemző – élőmunka hatékonysága is jelentősen növelhető. Ezen fejlesztések „melléktermékeként” elmondható, hogy folyamatosan nő azon saját és vásárolt alapanyagaik részaránya, amelyek a környezetre kisebb terhelést jelentenek, ezáltal is jobb feltételeket biztosítva a jövő generációinak. Laczkó Tóth Gergely nagyon köszönte a díjat. Úgy vélte, ez nem egy pillanatnyi dolog elismerése, hiszen 32 éve folyik kutatás-fejlesztés a cégnél. Örült, hogy felkerültek erre a térképre. Ez azt mutatja, hogy az a munka, amit a kollégái végeznek, helyes, és ebbe az irányba mennek tovább.
ÜZLET
2016. NOVEMBER 21.
VII.
Tízmilliárdokkal segített az Exim 2014-től működik az Exim belföldi képviseleti hálózata, mely kilenc vidéki nagyvárosban segíti a helyi vállalkozásoknak megtalálni a számukra legmegfelelőbb finanszírozási megoldást.
2014 novembere óta működik az Exim-képviselet Veszprémben, milyen eredményeket értek el? – kérdeztük Boros Attila képviseletvezetőt. – Veszprémi képviseletünk elhivatott az Exim finanszírozási és követelésbiztosítási lehetőségeinek megismertetésében, a felmerülő igények kiszolgálásában, elsősorban kereskedelmi banki partnereinkkel együttműködve, a refinanszírozásra fokuszálva – mondta Boros Attila. 2015. március végén az általunk megszervezett veszprémi Exportra fel! gazdasági fórum után – a regionális szakmai fórumokon történt megjelenéseinken túl – több száz direkt ügyféltárgyalást bonyolítottunk le, ahol igyekeztünk minél részletesebben bemutatni az Exim termékeit, szolgáltatásait a megye társas vállalkozásainak vezetői/tulajdonosai számára, akik ezekkel a lehetőségekkel a felmerülő igényeik esetén élni tudnak. – Melyek voltak a legnagyobb sikerek ebben az időszakban? Hány vállalkozással állnak kapcsolatban?
– Az elmúlt időszakban a legnagyobb sikerünk, hogy a veszprémi képviselet megyei régiójában jelentősen megnövekedett az Exim-forrással refinanszírozott ügyfelek száma, így mára több mint negyven cég tapasztalhatta meg a
Boros Attila
több tízmilliárd forintnak megfelelő, fix kamatozású hitel jótékony hatását a fejlesztésekre, a termelésre, illetve a profitra. Célunk továbbra is az, hogy ezt az élénkítő hatást kiterjesszük minél több vállalatra a régióban, mint például a beszállítókra, az agrárvállalkozásokra, valamint a kisebb méretű cégekre. – Milyen típusú ügyekben tudnak segíteni a Veszprém megyei vállalkozásoknak?
– Az Exim elsődleges célja, hogy koherens hitelezési, garanciavállalási és biztosítási termékeivel lefedje az exporttevékenység teljes vertikumát, az előállítástól a termelésen át az értékesítési folyamat támogatásáig. Kapcsolódó termékei révén az intézményrendszer az exporttevékenységet megelőző beszállítói folyamatok, láncolatok finanszírozását és biztosítását is ki tudja
Varga Balázs
szolgálni. Az Exim exportcélú hitelprogramján keresztül elősegíti a vállalkozások exportcélú befektetéseinek és beruházásainak bővülését annak érdekében, hogy bővíthessék a termékpalettájukat, valamint további exportpiacokat célozzanak meg.
megvalósításához szükséges finanszírozási igény, illetve általános likviditásfinanszírozás meghatározott keretek közötti biztosítása annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképességét kiszámítható módon elősegítse.
– Belföldi beruházások finanszírozásában is számíthatnak az Eximre a cégek?
– Azon cégek számára, amelyek belföldi székhellyel vagy telephellyel rendelkeznek, de a tevékenységük nem exportorientált, az Exim nemzetközi versenyképesség-javító termékcsomagot ajánl külső forrásbevonási igényeik kielégítésére. A forintban és euróban is igényelhető belföldi beruházási, befektetési, illetve forgóeszközhitel alapvető célja kis-, közepes és nagyvállalkozásoknál felmerülő új beruházások és befektetések
– Milyen kitörési lehetőségeket lát Veszprém megyében, mely szegmensekben tud hatékony támogatást adni az Exim?
– A fenntartható növekedés érdekében az Exim fontosnak tartja az exportképes kis- és középvállalkozások számának növelését, melyek így hozzájárulhatnak a foglalkoztatás növeléséhez és a magyar gazdaság erősítéséhez. A hazai – és természetesen a Veszprém megyei kkv-k – jelenleg csak korlátozottan képesek bekapcsolódni a globális termelési, szolgáltatási láncba, a magyar kivitelek zömét nagy nemzetközi vállalatok adják. Az Exim célja, hogy hatékony gazdaságpolitikai és külgazdasági ösztönzőeszközként finanszírozási és biztosítási konstrukciókkal támogassa azokat a hazai vállalkozásokat, amelyek jelenleg is exportálnak, illetve – iparágtól függetlenül – elősegítse azon cégek fejlődését, amelyek ugyan jelenleg nem, de középtávon szeretnének az exportfolyamatokba direkten vagy beszállítói státuszban bekapcsolódni. – Miben nyújt segítséget az exportélénkítési hitelprogram (EHP)?
– Az Exim a közvetlen finanszírozás mellett a még hatékonyabb ügyfélelérés érdekében a magyarországi hitelintézeti szektoron keresztül közvetetten (refinanszírozással), az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP) kapcsán együttműködik 20 kereskedelmi bankkal és 3 takarékszövetkezettel, melynek célja, hogy a magyar kkv-szektort nemzetközileg is versenyképes finanszírozáshoz juttassa. A programban részt vevő bankokról és az EHP keretében elérhető termékekről rövid, naprakész tájékoztatók találhatók az Exim honlapján, a www.exim.hu-n.
Az Exim refinanszírozott és közvetlenül nyújtott hiteleit kedvezményes kamatozással nyújthatja a költségvetés által biztosított kamatkiegyenlítés keret mellett. A kedvezményes finanszírozás, illetve az állam készfizető kezességvállalása melletti biztosítás feltétele az exportált termék magyar származásának igazolása. A hitelprogramba bevont hiteltermékek EUR-ban, USD-ben, illetve jellemzően a belföldi finanszírozás esetén forintban is igénybe vehetőek. A hazai hitelintézetek a kötött felhasználású forrást ügyfeleik exportjának elő-, illetve utófinanszírozásához is igénybe vehetik, tehát a refinanszírozás kapcsolódhat export-előfinanszírozáshoz, leszámítoláshoz, szállítói hitelből származó követelésvásárláshoz, illetve vevőhitelkonstrukciókhoz. Az Exim által nyújtott refinanszírozás összekapcsolható az Eximbank általi hitelfedezeti bankgarancia vállalásával is. – Hogyan, milyen csatornákon fordulhatnak Önökhöz a vállalkozások?
– Előzetes egyeztetés után személyesen Veszprémben, a képviseletünkön, illetve a megadott mobilszámokon és e-mail-címeken várjuk az érdeklődőket: A képviselet címe: 8200 Veszprém, Szabadság tér 7. Képviseletvezető: Boros Attila
[email protected] Tel.: 06/30/495-8154 Képviseleti referens: Varga Balázs
[email protected] Tel.: 06/30/465-2743
A KAVOSZ azonnal reagál a változó piaci igényekre Újabb bővítések a Széchenyi Kártya Programban, ősztől immár 50 millió forint összegben igényelhető forgóeszközhitel A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Fórumon szó esett arról, hogy 2016 őszétől a vállalkozások már 50 millió forint összegben igényelhetnek Széchenyi Forgóeszközhitelt, a fagykárral érintett agrárvállalkozások pedig még több településen juthatnak költségmentes hitelhez az Agrár Széchenyi Kártya keretében.
A Földművelésügyi Minisztérium a kedvezőtlen piaci helyzetben lévő tej- és sertéságazatokban is biztosítja az Agrár Széchenyi Kártyához kapcsolódó teljes hiteldíjtámogatás igénybevételének a lehetőségét – jelentette be Krisán László, a programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A Széchenyi Kártya Programon belül azok a vállalkozások, amelyek a hosszabb (maximum 3 éves) futamidejű Széchenyi Forgóeszközhitel keretében finanszíroznák forgóeszközeik, vagyis a működésükhöz szükséges alapanyagok, árukészletek beszerzését, mostantól a korábbi maximum 25 millió forint helyett már 50 millió forint hitelösszegben is igényelhetik ezt a hiteltípust. A hitelhez nyújtott kamattámogatás mértéke az év eleji kettő
százalékról három százalékra emelkedett, ennek köszönhetően a hitel rekordalacsony kamat (jelenleg évi nettó 2,9 százalék) mellett, akár tárgyi biztosíték nélkül is elérhető. Jelenleg még igényelhető az úgynevezett „fagykáros” Agrár Széchenyi Konstrukció, amelynek keretében az agrárvállalkozások – többek között szőlészetek, borászatok – részére az állam a jelenlegi négy százalékos kamatés kezesidíj-támogatáson felül további, akár teljes hiteldíj-támogatást nyújt a rendelkezésre álló szabad támogatási keret függvényében legfeljebb a vállalkozás által kezelt ültetvény minősítésű földterület minden megkezdett hektárja után 500 000 forint igénybe vett hitelösszegig. (Az e fölötti hitelkeretre a normál Agrár Széchenyi Kártyához biztosított támogatások járnak.) Jelenleg több mint 900 településen székhellyel/fiókteleppel/telephelylyel rendelkező agrárvállalkozás élhet az akár teljesen kamat- és költségmentes hitel lehetőségével. A kedvezőtlen piaci helyzetben lévő tej- és sertéságazatok vállalkozóinak is van segítség: a Földművelésügyi Minisztérium elérhetővé tette az Agrár Széchenyi Kártya
Krisán László
Folyószámlahitelhez biztosított kiemelt (teljes hiteldíj) támogatás lehetőségét. Az állam az érintett tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó és ezt igazoló agrárvállalkozások számára a 2016. december 31-éig benyújtott hiteligénylések alapján megkötött, maximum egyéves futamidejű szerződésekhez 100 százalékos kamat-, kezelésiköltség- és kezességidíj-támogatást, valamint az egyéb költségek (például regisztrációs díj, bírálati díj, ér-
tékbecslés költsége) együttes öszszegével megegyező mértékű támogatást biztosít a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén, ezzel segítve a gazdák nulla költségű finanszírozását az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretében. A fentiek szerinti Fotó: archív támogatás (tejhasznú tehén és sertés) állategységenként legfeljebb 500 000 forint, összesen legfeljebb 50 millió forint összegű hitelszerződéshez vehető igénybe. A SZKP hiteleiről részletes tájékoztatást a www.kavosz.hu oldalon, valamint a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban kaphatnak. Az MKB Bank újabb komoly lépést tett a mezőgazdaság finanszírozásának irányába, mikor – az agráriumból érkező ügyféligényekre ref-
lektálva – 2016 tavaszán bevezette az Agrár Széchenyi Kártyát. A kedvezményes feltételrendszerű, állami kamatés kezességidíj-támogatású konstrukcióval a bank szabadfelhasználású hitelkeretet biztosít a mezőgazdasági vállalkozásoknak, így az MKB Bank egyike azon kevés pénzintézeteknek, amelyeknél a Széchenyi Kártya Program összes terméke elérhető. Az agrárvállalkozások számára nyújtott kedvezményes hitelen túl a ma már klasszikusnak számító finanszírozási
megoldások igényelhetőek az MKB-nál a program keretén belül: Széchenyi Kártya Folyószámlahitel átmeneti likviditási problémák áthidalására; Széchenyi Forgóeszközhitel készlet és szolgáltatások finanszírozására; Széchenyi Beruházási Hitel; Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel; Széchenyi Önerő Kiegé-
szítő Hitel. Az esetleges bankváltás sem okozhat problémát – ezt az MKB Bank megkönnyíti leendő ügyfeleinek. Az új Széchenyi Kártyaigénylés intézéséhez hasonlóan a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban kezdeményezhető a hitelnyújtó bank módosítása. Az ügyfélnek nem kell viszszafizetnie a másik banknál felvett Széchenyi Kártya-folyószámlahitelét és végigvárni az új igénylés folyamatát: a kettő összevonható, a korábbi tartozás azonnal kiegyenlíthető az MKB által rendelkezésére bocsátott hitelkeretből. A programhoz való csatlakozása óta az MKB továbbra is őrzi domináns piaci pozícióját, különösen a magasabb hitelösszegek tekintetében. Miközben a kártyákra jóváhagyott hitelkeret a szektorban 12 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, addig az MKB Banknál 20 százalékkal nőtt. A pénzintézet által kibocsátott Széchenyi kártyák száma négy százalékkal bővült, míg szektorszinten stagnálás mutatkozott. A 2016-ban kihelyezett volumen tekintetében az MKB Bank 20 százalék körüli piacrésszel a második legnagyobb szereplő.
ÜZLET
VIII.
2016. NOVEMBER 21.
BÉKÉLTETŐ SAROK
Gyorsítható eljárások Az év első tíz hónapjában majd 280 kérelem érkezett a békéltető testülethez, amiből 243 eljárást be is fejeztek. Az eddigi tapasztalatokról dr. Vasvári Csaba elnökkel beszélgettünk.
A testület november 10-ig 135 termékekkel és 108 szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyet fejezett be. 39 egyezséget hagytak jóvá az eljáró tanácsok, és kettő kötelezést tartalmazó határozatot hoztak. 63 ajánlás született, amiből hatot nem teljesítettek. 18 eljárást azért fejeztek be megszüntetéssel, mert a fogyasztók visszavonták a kérelmet, további hatot pedig azért, mert előzetesen megegyeztek a befejezésben. 30 esetben nem volt szükség az eljárás folytatására. Dr. Vasvári Csaba elmondta, csaknem minden ügyben sikerült jóval a törvényi határidőn (60 nap) belül megtartani a meghallgatásokat, illetve az ügyeket befejezni. Egyre pozitívabb a hatásuk a megváltozott együttműködési kötelezettségre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ugyanakkor úgy látta, lehetne még gyorsítani az eljárások menetén, ennek érdekében a fogyasztók és a vállalkozók egyaránt tehetnek. Az egyik ilyen gyorsítási lehetőség magukban a kérelmet benyújtókban van. A kamara honlapján közzétették azt a nyomtatványmintát, amit, ha valaki átgondolva kitölt, akkor majdnem biztos, hogy nem kerül sor hiánypótlásra. Ezzel sok idő nyerhető. Az év második felében több mint kilencven ügyet fejeztek
be, de lehetett volna ez több is, ha 25 esetben nem kellett volna hiánypótlási felhívást kiküldeni. A testület gyakorlata, hogy a beérkezést követő néhány napon belül megvizsgálja a kérelmet, és – ha minden rendben van vele – akkor egy hónapon belüli időpontra kitűzik a meghallgatást, ahova a vállalkozást is meghívják. Nem egy esetben a vállalkozás már ekkor valamilyen egyezségi ajánlatot is tesz. Ha erre a fogyasztó írásban elfogadó nyilatkozatot ad, időt, pénzt, fáradságot is megspórolhat vele, mert így okafogyottá válhat a meghallgatás, és az ügye lezárulhat. Sokszor elmondták már, anélkül nem indítható meg az eljárás, hogy a fogyasztó ne kísérelte volna meg közvetlenül is vitás ügye rendezését. Ennek írásos dokumentumai is vannak. Különösen fontos, hogy az érintett vállalkozás adatait (neve, székhelye, telephelye) pontosan adják meg. Gyakorta okoz problémát az is, hogy a szerződéskötéskor beírt cím időközben megváltozott, de ennek nem nézett utána a fogyasztó. Érdemes tájékozódni a cégbíróságon, az internetes elérhetőségen (www.e-cegjegyzek. hu), mert volt arra példa, hogy a bepanaszolt cég ellen 63 elrendelt végrehajtás volt érvényben; felszámolás alatt vagy kényszertörlési eljárás alatt állt. Az elnök jelezte, a vállalkozások részéről is akadnak problémák. Bár a cégtörvény szerint a cég székhelye egyben a cég levelezési címe is, mégis nemegyszer kapják vissza innen úgy a tértivevé-
nyes levelet, hogy a címzett ismeretlen. A „nem kereste” jelzéssel érkező levelek is általában „ismert” cégektől jönnek vissza. Ezekben az esetekben ki kell várniuk a kétszeri kézbesítést, ami egy-egy esetben akár 15 nap is lehet. Más jellegű – de ugyancsak „késleltető” hatású –, hogy egyes cégek csak a második postai kézbesítést veszik át. A törvény egyértelműen előírja, hogy a kiértesítést követően nyolc napon belül válasziratot kell küldeni a testületnek! Egyesek ezt sem teljesítik. Nekik számolniuk kell azzal, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság – az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt – bírságot ró ki. Ha a vállalkozás nem jön el a meghallgatásra, akkor a honlapon közzéteszik a legfontosabb adatait. Az első 10 hónapban 19 ilyen közzétételük volt. Dr. Vasvári Csaba közölte, még mindig kevés az alávetési nyilatkozat, pedig az a tapasztalatuk, hogy az ajánlásaik döntő többségét teljesítik a vállalkozások. Ha nincs alávetés, akkor nem lehet kötelezni vállalkozást, csak ajánlani a számára, hogy mit teljesítsen. VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1., Pf. 220 Telefon: 88/814-111 (VKIK titkársága). Fax: 88/412-150 E-mail: info@ bekeltetesveszprem.hu Honlap: www.bekeltetesveszprem.hu Fogadóóra: minden kedden 8.00–13.00 Telefon: 88/814-121, 06/30/608-0270
Csizmadia László (jobbról) nemcsak szakemberként, hanem előadóként is kiváló
Fotó: Tremmer Tamás
Élmények testközelből Nagyvázsony és környékének hét általános iskolájából 200 diák vett részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) Szakmavilág rendezvényén.
A pályaválasztáshoz nyújtanak segítséget a Szakmavilág rendezvények, amelyeket immár negyedik éve szervez a kamara, tájékoztatott Tungli Zsuzsanna, a VKIK pályaorientációs munkatársa. A szervezők ragaszkodnak a váltott helyszínekhez, legu-
tóbb Nagyvázsonyban jártak. A Reményi Antal Rendezvényházban több szakmacsoport (például építőipar, gépészet, vendéglátás) 11 szakmájával ismerkedhettek meg az általános iskolások. A környék hét iskolájából 200 diák vett részt a rendezvényen. Tungli Zsuzsanna elmondta, a pedagógusok örülnek a megkeresésnek, örömmel hozzák a gyerekeket a rendezvényre. A diákok is élvezik az eseményt, hiszen a kamara által felkért szakemberek látványos, gyakorlatias tevékeny-
ségeken keresztül mutatták be a szakképesítéseket. A gyerekek egyes műveleteket saját maguk is elvégezhettek. A házigazda település polgármestere, Fábry Szabolcs úgy tapasztalta, hogy a szakmát választók biztos megélhetéshez jutnak, amivel jobban boldogulhatnak az életben, mint a kimondhatatlan nevű és a munkaerőpiacon nem sokat érő diplomával. A továbblépés lehetősége sem zárul be előttük, hiszen szakmai háttérrel is lehet diplomát szerezni.
Betekinthettek a szakmák titkaiba
Eulálió barangolása Európában, vagyis mi is az az EU? A megyei Europe Directiroda több alkalommal tartott általános iskolák 5–8. évfolyamai számára játékos tanórákat az EU-ról és Európáról. A diákok interaktív módon sajátították el az EU történetét, megismerték jelképeit, intézményeit. A korosztályuknak megfelelő rövid prezentációt követően minivetélkedő során tesztelték a megszerzett tudásukat. Az EU-tanórák egész évben igényelhetők térítésmentesen a megyei iskolák felső tagozatos osztályai számára.
A diákok interaktív módon szereztek információkat az EU-ról Fotó: Tremmer Tamás Az általános iskolások számára minden ilyen rendezvény sok tapasztalatot ad
KISHÍREK VÁLLALKOZÓKNAK Higiéniai oktatás A Tálentum Pro Kft. folyamatosan szervez élelmiszerlánc-higiéniai oktatásokat/vizsgákat. Az alábbiakban találja a legközelebbi időpontokat: Veszprém: november 29., Kossuth iskola (Budapest u. 11.) 14.00– 16.30. Ajka: december 13., Vörösmarty iskola (Fürst Sándor u. 2.) 14.00–16.30.
ÜZLET
Önkéntes kamarai tagoknak tíz százalék kedvezményt biztosítanak. Jelentkezni lehet telefonon: 30/216-1594, faxon: 88/412-493, e-mailben:
[email protected], weboldal: www. elelmiszerhigienia.hu Az oktatások időtartama 2–3 óra. A tesztírás anyaga az oktatáson teljes egészében elhangzik.
A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja, megjelenik a Napló üzleti mellékleteként
Logisztikai bázis épül A Penny Market áruházlánc logisztikai központot épít Veszprém határában, a Déli Intézményközpont területén. A nagyszabású, nyolcmilliárd forint összértékű beruházás eredményeképpen 135 új munkahelyet is teremt a társaság. A logisztikai bázist jövő ősszel avatják.
A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakmavilág címmel szakmabemutató rendezvényt szervezett, mely a Pályaválasztási kiállítással egy időben zajlott a Veszprém Arénában.
Ahhoz, hogy a tanulók pályaválasztásukkal kapcsolatban helyes és megalapozott döntést tudjanak hozni, rendelkezniük kell az egyes szakmák megfelelő ismeretével. A pályaorientációs céllal rendezett szakmabemutató
A szerkesztőbizottság tagjai: Czigány Attila gazdaságfejlesztési irodavezető, dr. Somogyi Istvánné főtitkár, Tremmer Tamás felelős szerkesztő, Végh László szakképzési irodavezető Szerkesztőség: VKIK Veszprém, Radnóti tér 1. Telefon: 88/429-008, fax: 88/412-150. Email:
[email protected],
[email protected]. Kiadja a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Felelős kiadók: Kázmér Judit, Kinde Kálmán ügyvezető igazgatók. Hirdetési vezető: Ugray Adrián. Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ. Felelős vezető: Horváth Gábor
napra ellátogatóknak a szakmatanulással kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzésében nyújtottak segítséget a szervezők. A külön standokon kiállító szakemberek látványos, gyakorlatias tevékenységek keretében mutatták be, tették „kézzel foghatóvá” az egyes szakmákat. Így a tanulók közvetlenül, gyakorló szakemberek bemutatóján keresztül ismerhették meg a különböző mesterségeket és tájékozódhattak a szakképzési lehetőségekről.
Fotó: Tremmer Tamás
A hiányszakmának számító csőszerelő szakmákat Csizmadia László tapolcai egyéni vállalkozó és szakoktató, a porcelánkészítő szakmákat a herendi Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskola, a cukrász szakmát a várpalotai Tehetségekért Kft., és az ápoló szakmát a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház szakápolói mutatták be. A rendezvényen sokan próbálták ki a Gyöngyösről érkezett LearnVirtual Europe Kft. festő-fényező-, hegesztő és targonca szimulátorait is.
Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 220 E-mail:
[email protected] Web: www.veszpremikamara.hu Tel.: 88/429-008, 406-972 Fax: 412-150